I. Szakmai Önéletrajz... 4 II. Bevezetés... 7

Budapest Főváros XI. Kerület ÚJBUDA Önkormányzat Képviselő – testülete 1113. Budapest, Bocskai út 39-41.

PÁLYÁZAT

óvodavezető (magasabb vezető) állására (Tóth Ildikó) Székhely: 1119 Budapest, Tétényi út 46-48. Telephelyek: 1. Keveháza Utcai Óvoda (1119 Budapest, Keveháza u. 4.) 2. Újbudai Palánták Óvoda (1119 Budapest, Mérnök u. 42.) 3. Újbudai Napraforgó Óvoda (1119 Budapest, Bikszádi u. 57.)

Pályázat Óvodavezetői állásra ÓVODA

ÉSZAK-KELENFÖLDI

Pályázat tartalma I. Szakmai Önéletrajz ...................................................................... 4 II. Bevezetés..................................................................................... 7 1. Vezetői pályázat jogszabályi háttere .............................................. 7 2. Vezetői pályázat elkészítését befolyásoló egyéb dokumentumok..... 8 III. Működési és szakmai helyzetelemzés ........................................... 9 1. A székhely és a telephelyek szociokulturális háttere, mikrokörnyezete ............................................................................. 9 2. A székhely és a telephelyek személyi feltételei, humán erőforrás .... 15 3. A székhely és a telephelyek tárgyi, anyagi feltételei, gazdálkodás ... 21 4. A székhely és a telephelyek szervezeti jellemzői ............................. 23 5. A székhely és a telephelyeken belüli kommunikáció, vezetői szerepek a hatékony kommunikációs kapcsolatok alakításában .................. 28 6. A székhely és a telephelyek pedagógiai, szakmai munkájának eredményei ................................................................................... 30 IV. Pedagógiai Program ................................................................... 31 1. A székhely és a telephelyek nevelőmunkájának sajátosságai (PP adódóan) ............................................................. 31 2. Fejlesztési területeink a Pedagógiai Program alapján ..................... 35 3. Fejlesztési célok, feladatok a minőségre törekvés során ................. 36 V. Vezetési Program ....................................................................... 38 1. Szakmai, pedagógiai hitvallás ....................................................... 38 2. Vezetői célmeghatározás, alapelvek, célok, feladatok ..................... 39 3. Vezetési koncepció, kiemelt feladataink az elkövetkező öt évben .... 42 4. Szervezet, és személyzetfejlesztési feladatok ................................. 48 5. Működési feltételek javítása, fejlesztések, felújítások ..................... 49 6. Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése ............................ 51

2


ÉSZAK-KELENFÖLDI

VI. Összegzés..................................................................................... 52 Mellékletek: ....................................................................................... 53  Erkölcsi bizonyítvány  Hiteles munkáltatói igazolás  Oklevél, Tanúsítvány másolatok

I.

Szakmai Önéletrajz

3


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Személyi adatok Vezetéknév Tóth Utónév Ildikó Szakmai tapasztalat 1982 - Keveháza Utcai Óvoda 1119 Budapest, Keveháza u. 4. Foglalkozás/beosztás óvodapedagógus/óvodavezető Főbb tevékenységek és feladatkörök 1988 – 1999 szakmai munkaközösség-vezető, 1988 – 1998 gyakorlatvezető óvónő, 1989 – 1998 gyermekvédelmi felelős, 1990 – 1993 másod helyettes, 1993 – 1999 óvodavezető-helyettes, 1999 –

óvodavezető

2009 –

óvodavezetők vezetője

szakmai

munkaközösségének

Tanulmányok 1985 – 1987 Budapesti Tanítóképző Főiskola – Óvónői szak - okleveles óvónői végzettség 2000 – 2002 ELTE – Tanító és Óvóképző Főiskolai Kar - vezető óvodapedagógusi végzettség (pedagógus szakvizsga) Végzettség/Képesítés

Főiskola/ óvodapedagógus Főiskola/vezető óvodapedagógus - szakvizsga

4


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Továbbképzések 2000 „Minőségbiztosítás az Oktatásban” 30 órás tanfolyam. 2002 „Értékelés, mérés oktatási-nevelési intézményekben” 30 órás tanfolyam. 2002 Számítástechnikai alapismeretek 30 órás tanfolyam. 2003 – 2004 ECDL START számítógép felhasználói, 120 órás tanfolyam. Európai Számítógép-használói Jogosítvány (HU-HV287000000133) 2004 Közoktatás Vezetők Kommunikációs tréning 60 órás tanfolyam Sikeres kommunikáció – Sikeres együttműködés 2004 „Tervezés, értékelés és szervezeti változások a közoktatásban” 30 órás tanfolyam 2005 „A közoktatási önellenőrzés” 30 órás tanfolyam

Intézmények

ellenőrzése,

2008 „Differenciált, személyes bánásmód az óvodai nevelésben” 30 órás tanfolyam 2009 Montessori óvodai nevelés 80 órás tanfolyam 2010 Projektmenedzsment, változásmenedzsment, innováció a TÁMOP közoktatás-fejlesztési projektjeiben. 30 órás tanfolyam 2010 Hatékony tanuló-megismerési technikák 30 órás tanfolyam 2012 „Szervezetfejlesztés a referencia-intézményi szolgáltatások feltételrendszerének kialakítása érdekében” 15 órás tanfolyam

5


ÉSZAK-KELENFÖLDI

2012 A projektpedagógia alkalmazása a sajátos nevelésű igényű tanulók integrált nevelésében – oktatásában 30 órás tanfolyam 2012 PR tevékenységek és célirányos kommunikáció a leendő referencia-intézmény kínálatának szakszerű és eredményes megjelenítésére 15 órás tanfolyam 2015 Intézményvezetők felkészítése az intézményi önértékeléshez, a tanfelügyeleti ellenőrzéshez és a pedagógusminősítéshez kapcsolódó intézményvezetői feladatok ellátására folyamatban Egyéni készségek, kompetenciák Szociális kompetenciák

Kreativitás, kezdeményező készség, csapatmunkára való képesség, kommunikációs készség és képesség, konfliktusmegoldó képesség.

Egyéb készségek és kompetenciák

Microsoft Office eszközök ismerete – a feladat ellátásához szükséges gyakorlattal, információ feldolgozási készség.

II.

Bevezetés

6


ÉSZAK-KELENFÖLDI

1. Vezetői pályázat jogszabályi háttere A pályázat elkészítését befolyásoló jogszabályok  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési – oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII.28.) kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról  326/2013. (VIII.30.) kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról  368/2011. (XII.31.) kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról  2014. évi C. törvény Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről  363/2012. (XII.17.) kormányrendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról  32/1997. (XI.5.) MKM rendelet a Nemzeti, etnikai kisebbség óvodai nevelésének irányelve és a Nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  32/2012. (X.8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról  48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai – szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről  277/1997. (XII.22.) kormányrendelet a pedagógus – továbbképzésről, a pedagógus – szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről  15/2013. (II.26. EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről

2. Vezetői pályázat elkészítését befolyásoló egyéb dokumentumok

7


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzata Köznevelési koncepciója 2015. (IV.23.)  Budapest Főváros XI. Kerület Újbuda Önkormányzati Minőségirányítási Programja  Újbuda Esélyegyenlőségi Programja 2010-2015.  Észak – Kelenföldi Óvoda Alapító Okirata  Önértékelési Kézikönyv Óvodák számára  Útmutató a pedagógusok minősítési rendszeréhez  Országos tanfelügyelet. Kézikönyv óvodák számára  A Köznevelési koncepció által létrehozott Észak – Kelenföldi Óvodához tartozó óvodák Pedagógiai Programjai  Keveháza Utcai Óvoda (2013.)  Újbudai Napraforgó Óvoda (2013.)  Újbudai Palánták Óvoda (2013.)  A Köznevelési koncepció által létrehozott Észak – Kelenföldi Óvodához tartozó óvodák Szervezeti és Működési Szabályzatai  Keveháza Utcai Óvoda (2013.)  Újbudai Napraforgó Óvoda (2013.)  Újbudai Palánták Óvoda (2013.)  A Köznevelési koncepció által létrehozott Észak – Kelenföldi Óvodához tartozó óvodák Házirendjei  Keveháza Utcai Óvoda (2013.)  Újbudai Napraforgó Óvoda (2013.)  Újbudai Palánták Óvoda (2013.)  A Köznevelési koncepció által létrehozott Észak – Kelenföldi Óvodához tartozó óvodák Továbbképzési programjai (2013- 2018.)  Keveháza Utcai Óvoda  Újbudai Napraforgó Óvoda  Újbudai Palánták Óvoda  A Köznevelési koncepció által létrehozott Észak – Kelenföldi Óvodához tartozó óvodák Minőségirányítási program és Munkaterv értékelése (2013/2014.)  Keveháza Utcai Óvoda  Újbudai Napraforgó Óvoda  Újbudai Palánták Óvoda

III. Működési és szakmai helyzetelemzés 1. A székhely és mikrokörnyezete

a

telephelyek

szociokulturális

háttere,

8


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Újbuda Önkormányzata a kerület három óvodájából szervezeti átalakítással kívánja létrehozni az Észak-Kelenföldi Óvodát. Az óvoda 4 épületben, összesen 24 óvodai csoporttal maximum 637 kisgyermek befogadására lesz képes. Minden óvoda az eddig kialakított gyakorlata során rendelkezik fő profillal, melynek megőrzése, tovább vitele, specifikumainak megerősítése az adott telephelyek nevelőközösségei segítségével immár az újonnan szerveződő közösség egyik kiemelt feladata lesz. 1.1. Újbudai Napraforgó Óvoda Tétényi úti székhely (1119 Budapest, Tétényi út 46 – 48.) 1.2. Újbudai Napraforgó Óvoda Bikszádi utcai telephely (1119 Budapest, Bikszádi u. 57.)

Az intézmény két egymáshoz közel elhelyezkedő épületben, összevont vezetéssel működik a Kelenföldi Városközpont közelében. A Napraforgó Óvoda Tétényi úti épületében működő óvodát 1973-ban, a Bikszádi utcában működő óvodát pedig 1968-ban adták át. Ez a két intézmény immár több mint 20 éve összevont intézményként látja el nevelési feladatait a kelenföldi régióban. A Tétényi úti épületben 6, a Bikszádi utcai épületben 5 csoport működik, a két épület összesen 11 csoport működtetésére és 282 kisgyermek befogadására alkalmas. Csoportszobáik tágasak, világosak öltözővel és mosdóval ellátottak. Kiszolgáló helyiségeik – torna szoba, logopédia szoba, fejlesztő szoba, orvosi szoba, vezetői és óvodatitkári iroda, tálalókonyhák és mosókonyha, felnőtt öltözők és mosdók, raktár – csak részben segítik nevelőmunkájuk és egyéb feladataik elvégzését. Felülvizsgálatot igényel ezen a téren az ellátottság a Tétényi úti székhelyen elsősorban, mivel az Észak – Kelenföldi Óvoda székhelye is itt lesz, s jelenlegi állapotában nem felel meg, nem tudja biztosítani a székhellyel kapcsolatos minimum elvárásokat. Másodsorban pedig a Bikszádi utcai telephelyen is azonnali intézkedés szükséges az internet-, és a telefonos kapcsolat kiépítésében, mivel jelenleg nem rendelkezik ezekkel a feltételekkel az intézmény; nélküle pedig a színvonalas, hatékony és naprakész kapcsolattartás nem valósítható meg a jövőben.

9


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Mindkét óvodaépületnek az utóbbi években fokozatosan felújított, jól felszerelt, tágas, sok fával és növénnyel körülvett udvara, kertje van, így szabadban szervezett testnevelés foglalkozásokra, udvari játékra, környezettudatos programok megrendezésére egyaránt kiválóan alkalmas. Minden csoportnak saját játszóterülete és homokozója is van. A gyermekek mozgásának fejlesztésére jól felszerelt tornaterem csak a Bikszádi utcai telephelyen áll rendelkezésre, a Tétényi úti épületben a tornaterem visszaállítására, rövid időn belül szükséges megoldást találni. A gyermekek nevelésével osztatlan, vegyes életkorú csoportokban foglalkoznak az óvodapedagógusok. Intézményük fogadja a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű, ezen belül is az autizmussal élő gyermekeket. Pedagógiai munkájuk során a hagyományőrző pedagógiai programjuknak megfelelően a mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül azok kapnak kiemelt helyet, amelyek a földhöz, a természethez, a természetes anyagokhoz való kötödést segítik elő, valamint a gyermektársak és a felnőttek megbecsülését helyezik előtérbe. További kiemelt nevelési céljaik:  Egészséges életmódra-, életvitelre nevelés,  Játékba ágyazott szabad cselekvésben megszerezhető ismeretek, tapasztalatok nyújtása,  Környezettudatos nevelés,  Zöld Óvoda”, valamint a „Madárbarát Óvoda” programban való részvétel,  Anyanyelvi kultúra fejlesztése, valamint  Családi nevelés erősítése. Az intézmény átalakítás után a Tétényi úti épület az Észak-Kelenföldi Óvoda székhelyeként, a Bikszádi utcai épület, pedig továbbra is telephelyként működik majd tovább.

1.3. Keveháza Utcai Óvoda (1119 Budapest, Keveháza u. 4.)

10


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Ez az óvoda is a kerület legnagyobb régiójában, Kelenföldön található. Arculatához tartozik az 1967 és 1983 között létesített, legnagyobb és legrégebben épült lakótelep, melynek része 1967. Szeptembere óta a Keveháza Utcai Óvoda is. Az intézmény kellemes zöldövezeti környezetben helyezkedik el, kétszintes az épület, hat csoport működik benne, 167 kisgyermek befogadására alkalmas. Az óvoda jelenlegi struktúrája: 6 vegyes életkorú csoport, három hagyományos-, és három montessori jellegű módszerrel nevelő. Csoportszobáik tágasak, világosak öltözővel és mosdóval ellátottak. Kiszolgáló helyiségeik – torna szoba, logopédia szoba, orvosi szoba, vezetői és óvodatitkári iroda, tálalókonyhák és mosókonyha, felnőtt öltözők és mosdók, raktár – segítik nevelőmunkájuk és egyéb feladataik elvégzését. Az épülethez jelenleg még egy üres gondnoki lakás is tartozik, melynek esetleges további kihasználásáról a jövő dönthet. Nagy udvarán fák, bokrok biztosítják a jó levegőt és a környezetbarát játékok a nyugodt játszási körülményeket. Udvarukat a fenntartó 2011-ben, I. ütemben részben felújította, új játszó-, és pihenőhelyeket alakítottak ki gyermekeik számára. A II. ütem megvalósítása még várat magára. A szülők, az intézmény kiválasztásakor az adottságok mellett figyelembe veszik azt is, hogy az óvoda pedagógiai programja, és a kerületben egyedüliként náluk megtalálható alternatív pedagógiai módszer (montessori jellegű óvodai nevelés) mennyiben segítik, vagy könnyítik meg a család hétköznapjait és a későbbi iskolaválasztást. Intézményük fogadja a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű, ezen belül is az egyéb pszichés fejlődési zavarral élő gyermekeket. További kiemelt nevelési céljaik:  Pedagógiai Programjuk alapja a játék, a tapasztalatszerzés és az élménynyújtás, amelyek segítségével egészséges életmódra-, és életvitelre nevelik gyermekeiket változatos tevékenységformák segítségével.  Az óvodai nevelés keretében a kompetencia alapú óvodai nevelési program alapján szervezik tevékenységeiket, amely közös tevékenykedtetésre és tapasztalatszerzésre épül.  Informatikai nevelés,  Környezettudatos nevelés, 11


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 „Zöld Óvoda”, valamint a „Madárbarát Óvoda” programban való részvétel,  Anyanyelvi kultúra fejlesztése, valamint  Az óvodai nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve segíti a gyermekek harmonikus fejlődését. 1.4. Újbudai Palánták Óvoda (1119 Budapest, Mérnök u. 42.)

Ez az óvoda is a Kelenföldi városközpontban található, jól megközelíthető helyen és 1967 tavasza óta folyamatosan fogadja a gyermekeket. Az intézmény 7 csoportos, a pedagógusi és szülői igények figyelembe vételével szervezik az azonos korú és vegyes csoportjaikat. Tágas, világos csoportszobákkal, valamint tornaszobával is rendelkeznek. Nagy udvarukon bőséges zöld növényzet biztosítja a jó levegőt, a környezetbarát játékok pedig a változatos mozgás lehetőségeket. Az elmúlt években jelentős felújításokkal szépült meg az intézmény udvara, ami színvonalas lehetőséget biztosít a levegőzéshez, a szabadban szervezett játék és egyéb tevékenységekhez. Intézményük fogadja a szakértői véleménnyel rendelkező sajátos nevelési igényű, ezen belül is az egyéb pszichés fejlődési zavarral élő gyermekeket, valamint a kerületi cukorbeteg gyermekeket is ellátják. Pedagógiai programjuk hangsúlyosan foglalkozik az egészséges életmódra neveléssel, az egészséges életviteli szokások kialakításának lehetőségeivel, feladataival.

További kiemelt nevelési céljaik:  Önálló életvitelre képes, testileg-, mentálisan harmonikus személyiség fejlesztése,  Környezettudatos nevelés,

12


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 „Zöld Óvoda”, valamint a „Madárbarát Óvoda” programban való részvétel,  Anyanyelvi kultúra fejlesztése, valamint  Az óvodai nevelés keretében a kompetencia alapú óvodai nevelési program alapján szervezik tevékenységeiket, amely közös tevékenykedtetésre és tapasztalatszerzésre épül. Mindhárom intézményben a szülőkre a nevelési folyamatban, mint együttnevelő partnerekre számítanak és támaszkodnak. Velük közösen keresik a gyermekek fejlesztéséhez a legmegfelelőbb módszereket, eljárásokat és eszközöket. Vallják, hogy a gyermekek nevelésében a család elsődleges szerepe megmarad az óvodás évek alatt is, de a gyermek fejlődéséért immár a család és az óvoda egyaránt felelősséget vállal. A nevelésben társuk a szülő. A befogadás sikeressége az óvoda valamennyi dolgozójának és a családnak közös sikere. Az óvodába való beilleszkedés hosszú folyamat, fontos, hogy ebben az időszakban a gyermeket szerető gondoskodás vegye körül, mert az óvodába lépő gyermek természetes igénye, hogy biztonságban érezze magát, és hogy játszhasson. Ezért alapvető, hogy folyamatos és tartalmas együttműködést alakítsunk ki a szülőkkel. Az intézmények környezeti viszonyai, képzett nevelői, a nevelőmunkát segítő dolgozók továbbra is biztosítékul szolgálnak arra, hogy a rájuk bízott gyermekek nevelését, a családi nevelést megerősítve végezhessék. A gyermekek döntő többsége a lakótelepen él, az elmúlt néhány évben egyre több olyan család van, akik több generációs tagjai már az óvodáknak. Ragaszkodnak a megszokott környezethez, a pedagógusokhoz, de általuk örömmel fogadják az újításokat, változásokat is gyermekeik nevelésében. A társadalmi körülmények, követelmények állandó változásai miatt, az óvodákban széles skálán mozgó, állandóan formálódó szociokulturális családi háttérből érkező 3-6-7 éves gyermekek nevelését kell megvalósítanunk. A kelenföldi régió területén a családok a társadalmi tagozódás szempontjából többségében a középréteghez tartoznak. A szülők nagy részben alkalmazotti munkaviszonyban állnak, de egyre több közöttük a magasan kvalifikált, vezető beosztásban dolgozó is. Az utóbbi néhány évben azonban már megtalálhatók a családok körében a munkanélküli szülők, és a szociális ellátásban részesülők is (segélyek, támogatások).

13


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Az intézmények közvetlen környezetének összetétele így igen színes, a hátrányos helyzetű családoktól a középrétegen át, a jól szituált családokig bezárólag. A családok életkörülményeinek változása tükröződik a csoportok, s így az óvodák, az óvoda életében is. Az összetételből adódóan a használói, felhasználói igényekben jelentkeznek leginkább a változások, amelyek a nevelés és a differenciált képességfejlesztést szolgálják. A gyermekek száma családonként átlag 1-2, de egyre több a 3, illetve többgyermekes család is régióban. Az édesanyák közül többen kisebb gyermekük nevelése miatt – átmenetileg – GYÁS-on, GYED-en vagy GYES-en vannak, amely azért anyagilag erősen befolyásolja a családok életét. A hátrányos helyzetű családok, illetve az innen érkező gyermekek száma az intézményekben az utóbbi években azonos arányokat mutatott, a családok 10-15%-a ebből a rétegből kerül ki. Az elmúlt néhány év tapasztalata az is, hogy egyre több sajátos nevelési igényű gyermek érkezik az óvodákba már a beiratkozás során, illetve számuk tovább emelkedik az óvodai életük során. Ez a szám az utóbbi időben 5%-ot jelent. A fenntartó, az óvodák körzetébe tartozó gyermekek felvétele mellett lehetőséget ad a nem körzetes, de a szabad óvodaválasztás jogával élni kívánóknak is a jelentkezésre és a felvételre. Ez a 2014/2015-ös nevelési évben két intézmény esetében maximális, egy intézmény esetében 80%-os intézményi kihasználtságot mutatott.

2. A székhely és a telephelyek személyi feltételei, humán erőforrás Jelenlegi engedélyezett alkalmazotti létszámok

Óvoda neve

Hozzá tartozó intézmények (jelenlegi

Pedagógus létszámok

Nevelőmunkát segítő és egyéb alkalmazottak

Összesen:

14


ÉSZAK-KELENFÖLDI

elnevezéssel)

Észak-Kelenföldi Óvoda

létszáma Teljes Rész

Teljes

Rész

Keveháza Utcai Óvoda

14

-

10

1,5

25,5

Újbudai Palánták Óvoda

15

-

14

-

29

23

-

20

1

44

52

-

44

2,5

98,5

Újbudai Napraforgó Óvoda Mindösszesen:

Intézményi gyermeklétszám adatai

Óvoda neve


Hozzá tartozó intézmények (jelenlegi elnevezéssel)

Csoportok száma

Férőhelyszám intézményenként


6

167 fő


7

188 fő

Újbudai Napraforgó Óvoda: Tétényi úti székhely Bikszádi utcai telephely

637 fő

282 fő 6

157 fő

5

125 fő

Összes férőhelyszám

Minden csoportban két szakképzett óvodapedagógus foglalkozik a gyermekekkel, közvetlen segítőik a gyógypedagógiai-, pedagógiai asszisztensek, az óvodapszichológus és a szakképzett dajkák. Szükség és igény szerint további külső szakemberek segítik a gyermekek fejlesztését (logopédus, gyógytestnevelő, utazó fejlesztő-, illetve gyógypedagógus). A nevelőtestület és a munkájukat segítő kollégák Képzettségi mutatók Képzettség iránya Pedagógusok Óvónőképző Főiskola ELTE Óvodapszichológus szak Másoddiplomás képzésben vett részt

Képzésben részt vett kollégák 51 fő 1 fő

15


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Tanár, tanító 3 fő Pedagógus szakvizsgával rendelkezők Közoktatás vezető 10 fő Óvodamenedzser 1 fő Mentálhigiénés szakember 1 fő Mesterpedagógus – tanfelügyeleti szakértő 1 fő Minősített pedagógus 2 fő Pedagógus szakvizsga megszerzése folyamatban van 6 fő ECDL vizsgát tett Valamennyi modulból 3 fő Szakvégzettséggel rendelkező pedagógiai munkát közvetlen segítők Dajkai végzettséggel rendelkező dajkák 24 fő Gyógypedagógiai-, pedagógiai asszisztensek 7 fő Egyéb foglalkoztatottak Óvodatitkárok (középfokú végzettség) 3 fő Konyhai alkalmazottak 5 fő Takarító: szakmunkás 4 fő Kertészek: szakmunkás 2,5 fő NEVELŐTESTÜLET Az Észak - Kelenföldi Óvoda leendő kollektívája aktív és vidám közösség. Pedagógusaik és a nevelőmunkát közvetlenül segítők nyitottak a világra, nevelési módszereik változatosak, ismereteik sokrétűek. Szeretik és tisztelik az embert, a természetet, s ezt közvetítik a gyermekek felé. Úgy irányítják nevelőmunkájukat, hogy a régi hagyományainkat követve, az érvényben lévő Alapprogram alapelvei szerint és a meglévő egyedi specifikumok megtartásával, változatos módszerekkel, eszközökkel bővítik nevelési lehetőségeinket.

A szervezeti átalakulás előtt álló három óvodában minden pedagógus álláshely, megfelelő végzettségű óvodapedagógus által betöltött. Nincs betöltetlen státusz, ami a személyi feltételek biztosítása során tudatos és jól szervezett vezetői feladatellátást mutat. A nevelőtestületek törzs magjai, húzó erői most is megvannak az intézményekben, ha részben át is alakult az az évek folyamán. Az óvodapedagógusok többletfeladatként vállalt formában könyvtárosként, gyermekvédelmi felelősként, szakmai munkaközösség-vezetőként, szakmai team vezetőként, minőségi team vezetőként és tagként is helyt állnak nap,

16


ÉSZAK-KELENFÖLDI

mint nap. A nevelőtestületek létszámában, összetételében az elmúlt két év során pozitív létszámbeli változások történtek. 2013 szeptemberétől pedagógiai-, illetve gyógypedagógiai asszisztensek, 2014 októberétől pedig óvodapszichológus segíti az óvodapedagógusok nevelő-, és fejlesztő munkáját az óvodákban. Bár a testület tagjai eltérő életkorúak és szemléletűek; más módon, más módszerekkel, eszközökkel és eljárásokkal, és módszertani szabadságukkal élve, de ugyanazon célért tevékenykednek közösségükben - a pedagógiai program megvalósításáért, a kialakított hagyományokért, szakmaiságukért – ennek átörökítésében hárul majd több feladat az aktív dolgozókra és az új intézményvezetésre az átszervezés után. A nevelőtestület tagjai eddig is igényt tartottak a szakmai továbbképzésekre. Aktivitásuk évről-évre növekedett, megszerzett ismereteiket alkalmazva neveltek tovább intézményeikben. Ennek további mutatója, hogy szakmai továbbfejlődésünket segítik még a helyben működő szakmai munkaközösségek magas színvonalú munkája, valamint továbbképző programja is.

Óvoda neve


Jelenlegi munkaközösségek száma


2


1


Az Óvoda munkaközösségei összesen

5 Újbudai Napraforgó Óvoda:

2

ebből Tétényi úti székhely ebből Bikszádi utcai telephely

1 1

Így elmondható, hogy a nevelőtestület szakmailag felkészült, innovatív, folyamatosan megújuló csapat. Motiváltak továbbképzéseken való részvételre, melyek segítségével a program fő célkitűzéseinek megvalósítását és hatékony működését kívánják elérni. Újbuda Önkormányzata által (2015. IV.23.) elfogadott, módosított Köznevelési Koncepció is tartalmazza az újonnan létrehozott óvodák esetében is, így az Észak - Kelenföldi Óvoda esetében az intézményi szakmai

17


ÉSZAK-KELENFÖLDI

munkaközösségek finanszírozását. A koncepció öt munkaközösség működését támogatja továbbra is intézményenként. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg működő munkaközösségek az új intézmény megalakulása után átszervezésre szorulnak majd, de ez már az új megalakuló nevelőtestület döntési kompetenciája lesz. Lehetőségként megfontolandó a helyi-, valamint az intézményközi munkaközösségek létrehozása is. ÓVODAPEDAGÓGUS Az óvodában a nevelőmunka kulcsszereplői továbbra is a gyermek és az óvodapedagógus. Jelenléte a nevelés egész folyamatában fontos feltétele az óvodai nevelésnek. Az óvodapedagógus modellt, mintát jelent a gyermekek számára, személyisége az elfogadó és segítő, támogató attitűdön alapszik. Az óvodapedagógus az ismeretek tapasztalati úton történő megszerzéséhez segíti hozzá a gyermekeket. Megteremti annak lehetőségét, hogy a gyermek a játékon, a művészeteken, az alkotómunkán, saját tevékenységén keresztül szerezhesse meg azokat az élményeket, amelyek segítségével megismeri a környező világot, és átéli a tanulás örömét. Ebben az életkorban az igazi ismeret az, amit a gyermek önmaga szerez meg. Mindennek az alapja, hogy a gyermek érdeklődésére és cselekvésére, előzetes tudására, tapasztalataira épüljön az ismeretanyagot is tartalmazó tevékenységrendszer. Minden gyermek eléri az iskolára alkalmasságot, csak nem egyformán, nem egy időben és nem egy ütemben. Az óvodáskorú gyermekek magatartását érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a más gyermekekkel és felnőttekkel való kapcsolatai során pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusban és az óvodában dolgozókban (dajka) természetes támaszra találjon. PEFAGÓGIAI MUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAK Az eredményes óvodai neveléshez az óvodapedagógus és az óvoda működését segítő nem pedagógus alkalmazott (DAJKA) összehangolt együttműködésére van szükség. Szerepváltás volt az elmúlt néhány évben a dajkai munkában. A napi rutin jellegű konyhai, környezetesztétikai és szervezési feladatok mellett, munkájukat egyre inkább a gyermekek napirendjéhez igazodva a gyermekek és az óvodapedagógusok körében töltik, ezáltal a dajkák nevelőpartneri rangra léptek. Átértékelődött a segítő szerepkör, a dajka nemcsak technikai személyzet a gyermek életében, hanem

18


ÉSZAK-KELENFÖLDI

nevelésének egyik segítője, aki mintául is szolgálhat számára. Ezáltal közvetlen, aktív pedagógiai környezet résztvevőié váltak. Magatartásuk, viselkedésük, öltözködésük, a munkához való viszonyuk példamutató a gyermekek, a szülők és a többi alkalmazott számára. Figyelmet, megértést, elfogadást tükröző stílus, hangnem és viselkedés jellemzi őket, valamint a személyiség tiszteletben tartása mindhárom irányban. Az óvodapedagógusok a dajkákkal együtt a pedagógiai környezet hangsúlyos szereplői az óvodában. Közös nevelőmunkájuk során olyan pedagógiai helyzeteket teremthetnek, amelyek a beszélő környezet alakítását is szolgálják. Az óvodában a nevelőmunkát óvodapedagógus végzi, ottléte a nevelés egész időtartamában fontos feltétele az óvodai nevelésnek, ezért amíg gyermek tartózkodik az óvodában, addig biztosítva van az óvodapedagógus jelenléte is. A pedagógiai munkát segítő alkalmazottak közül a dajkák szakirányú végzettségi mutatója is kiváló 100%-os, így magas színvonalon, igényességgel látják el, nevelést segítő munkájukat. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek fejlesztése speciálisan képzett szakemberek közreműködését is igényli az óvodai nevelés során. Az óvodában ezt a fejlesztést az utazó fejlesztő-, illetve gyógypedagógusok, logopédusok végzik, valamint helyben pedagógiai-, gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A tehetséggondozást az óvodapedagógusok végzik. Ezen a területen a jelenlegi Újbudai Palánták Óvoda, mint Tehetségpont tudja segíteni a megalakuló nevelőtestületet.

Jelenleg kialakított státuszok Gyógytestnevelő Óvodapszichológus Pedagógiai asszisztens 0 1 7 Állományban lévő egyéb végzettséggel rendelkező óvodapedagógusok Gyógytestnevelő Gyógypedagógus Fejlesztőpedagógus 0 1 0 A sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásához meglévő személyi feltételeken a közel jövőben változtatni szükséges. Tény, hogy a nehézségekkel küzdő gyermekek száma az utóbbi időszakban folyamatosan növekszik, így szakszerű ellátásukat csak emelkedő óraszámban lehet megoldani, s ha lehet helyben, intézményi körülmények 19


ÉSZAK-KELENFÖLDI

között. A jelenleg még Újbudai Napraforgó Óvodaként működő, későbbi tagintézményben igen magas számban nevelnek autizmus spektrum zavarral küzdő gyermekeket. Az intézményben ennek ellenére nincs gyógypedagógusi, illetve fejlesztőpedagógusi státusz, jelenleg gyógypedagógusi asszisztensként foglalkoztatott kolléga látja el napi nyolc órában a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését. Hangsúlyos feladat ennek mielőbbi rendezése a zavartalan és szakszerű óvodai ellátás biztosítása érdekében. Kiemelt feladat lesz a közeljövőben a gyógytestnevelési ellátás ismételt biztosítása valamennyi telephelyen és a székhelyen az Észak – Kelenföldi Óvodában, mivel szakember hiány miatt ez a jelenlegi nevelési évben nem valósulhatott meg az intézményekben. Az egyéb munkakörben foglalkoztatott óvodatitkárok megfelelő szakképzettséggel, számítástechnikai ismeretekkel rendelkeznek. Az intézmények összevonását követően létszámuk nem csökken, azonban feladataik és munkaterületeik átszervezésre, újragondolásra szorulnak. Egy óvodatitkár feladatellátása két épületre terjed ki, a további két kollégára egy – egy telephely feladatellátása marad. Az egyéb munkakörben foglalkoztatott konyhai alkalmazottak, takarítók, illetve kertészek munkájának átszervezése nem szükséges, az eddig megszokott intézményi módon folytatható lesz a jövőben az új székhelyen, illetve telephelyeken is.

Összegzés Az új szervezeti formában a humán erőforrás területén kiemelt és megvalósítandó feladataink a következők:  Információ áramlás feltételeinek magas szintű biztosítása a székhelyen és valamennyi telephelyen,  Értekezletek, megbeszélések, konzultációk, helyi és intézményközi feltételeinek kialakítása, megszervezése,  Intézményvezetés felállítása, megszervezése, azon belül is:  A függetlenített vezető-helyettes (2015.08.01. – 2018. 07. 31.) hatáskörének, feladatainak meghatározása,  Vezető-helyettesek, vezető-helyettes II. hatáskörének, feladatainak meghatározása,

20


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Szakmai munkaközösség – vezetők, fejlesztő csoportvezetők hatáskörének, feladatainak meghatározása. Az újonnan felálló vezetői team feladatai és hatáskörei az intézmény átszervezés után az új intézményi feltételekhez igazodva módosulnak. A hatékony munkavégzés érdekében a Munkatervben előre rögzítettek alapján havi rendszerességgel, vagy akár szükség szerint kerülnek majd megszervezésre az értekezletek, szakmai megbeszélések, melyeken meghatározásra kerülnek az intézményi szintű munkacsoportok is, azok feladatai, melyekbe a telephelyek delegálnak majd munkatársakat. 3. A székhely és a telephelyek tárgyi, anyagi feltételei, gazdálkodás Tárgyi feltételek Mindhárom óvoda rendelkezik a pedagógiai programok megvalósításához szükséges alapvető tárgyi feltételekkel. A csoportszobai és udvari tárgyi eszközök minden épületben megfelelnek a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet mellékletét képező kötelező eszköz-, és felszerelési jegyzéknek. Azonban az alkalmazott eszközök és felszerelések szinten tartása érdekében folyamatos karbantartás és pótlás nélkülözhetetlen a gyermekek testi épsége és a korszerű óvodai nevelés érdekében.

Az óvodák épületét, udvarát, kertjét, berendezéseit oly módon alakították ki, hogy szolgálja a gyermekek biztonságát, kényelmét. Megfelel testméreteiknek, biztosítja egészségük megőrzését, fejlődését. Lehetővé teszi mozgás,- és játékigényük kielégítését, és a gyermekeket, harmóniát árasztó színekkel, formákkal, anyagokkal veszik körül. A tárgyi felszereléseket, amelyeket a gyermekek használnak, számukra hozzáférhető módon és biztonságukra oda figyelve helyezték el. Az óvodákban ugyanakkor csak részben tudták biztosítani a megfelelő munkakörnyezetet munkatársaiknak, illetve a kulturált környezetet, a szülők fogadásához. Az eszközbeszerzésnél alapelveik:    

Feleljen meg a gyermekek életkorának, fejlettségének. (Méret) A gyermek fejlesztését szolgálja. (Játékeszközök) Feleljen meg a biztonsági előírásoknak. Esztétikum. (Berendezési tárgyak, játékok)

21


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Az épületek kora igényli a folyamatos karbantartást, felújítást. A felújítás üteme azonban változó volt a három intézmény esetében. A szervezeti átalakítás után várhatóan szervezettebb formában halad majd az Észak – Kelenföldi Óvoda feltételeinek javítása ezen a területen is. Az óvodák belső képe – különösen a foglalkoztatók, az előterek és a lépcsőházak - harmóniát, nyugalmat árasztanak, ami elsősorban az óvodapedagógusok igényes, ízléses dekorációinak és a szülők aktív segítő munkájának is köszönhető. A fejlesztésekhez szükséges pénzeszközöket az óvodai költségvetések mellett a fenntartótól kapott eszközbeszerzési keretből, pályázati pénzekből kapták az intézmények. A fenntartó, Újbuda Önkormányzat által biztosított költségvetési kerethez a szülői közösségek is hozzájárulnak az óvodai alapítványok támogatásával:  BUDAPEST, XI. KERÜLET TÉTÉNYI-BIKSZÁDI ÓVODA GYERMEKEIÉRT KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY – Újbudai Napraforgó Óvoda,  KEVEHÁZA ÓVODA ALAPÍTVÁNY – Keveháza Utcai Óvoda,  MESEKERT ALAPÍTVÁNY – Újbudai Palánták Óvoda, A nagyobb beszerzésekről minden esetben a nevelőtestület tagjaival közösen döntöttek az intézményekben. Terveink szerint ez a jövőben sem lesz másképp, célunk, hogy a szakmai kérdésekben mindig közösen, nevelőtestületi szinten döntünk majd az Észak – Kelenföldi Óvodában is. A bevezetésre kerülő innovációk, újítások, adaptációk tárgyi feltételeinek biztosítása közös döntés eredménye volt. Az óvodákban minden ilyen típusú innovációnál nyomon követhető a klasszikus döntési folyamat, ez reményeink szerint nem változik a jövőben sem. Gazdálkodás Az új szervezeti egység az Észak – Kelenföldi Óvoda, mint költségvetési szerv 2015. Augusztus 1.-től kezdi meg működését. A jogelőd intézmények költségvetéséből a GAMESZ készíti el majd az új intézmény, gazdálkodási, költségvetési előirányzatát. A változásokból adódó feladatok:  Feladatfinanszírozás biztosítása,  Közüzemi és szolgáltatási szerződések átírása,  KIR rendszer működtetése

22


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Személyi nyilvántartó rendszer összehangolása,  Az új jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyermekek adatainak nyilvántartásba vétele.  KIR3 rendszer működtetése  Személyi nyilvántartó rendszer összehangolása. 4. A székhely és a telephelyek szervezeti jellemzői Az óvoda egy sokrétű emberi kapcsolatokon alapuló szervezet, mely állandóan változik, fejelődik, valamint az állandó és változó tényezők kiegészítik egymást; a köznevelési rendszer része, a bölcsődei nevelés folytatója, családi nevelés kiegészítője, és az iskolai nevelés-oktatás megalapozója. Ahhoz, hogy az óvoda, mint szervezet hatékonyan tudjon működni, rendelkeznie kell összehangolt, minden területre kiterjedő szervezeti kommunikációval, külső-belső kapcsolatrendszerrel. Az elmúlt évek szakmai kapcsolatai, illetve a személyes konzultációk alapján úgy gondolom, hogy az adott intézmények (Keveháza Utcai Óvoda, Újbudai Napraforgó Óvoda, Újbudai Palánták Óvoda) működő közösségei feladatait az óvodavezetéssel együtt oldotta meg. Törekedtek a naprakész informálásra, a feladatok és a munka megosztására is intézményeikben. Véleményem szerint ezen a téren vannak eredmények, köszönhetően a közös munkának, amit a pedagógiai program írása, majd felülvizsgálatai, a minőségfejlesztési feladatok végrehajtása (partnerközpontú működés – irányított önértékelés - teljesítményértékelés), uniós pályázatok megírása, végrehajtása és fenntartása során éltünk, élünk meg. A közös feladatokat együtt, team munkában készítették elő, majd oldották meg és értékelték a megszerzett tapasztalatokat az eltelt időszakban eddig ugyan külön – külön, de valamennyi intézményben. A nevelőtestületi tagokra jellemző a kölcsönös megbecsülés, az emberi és szakmai értékek keresése, az őszinte véleménynyilvánítás. Érdekli őket, hogy milyen óvodájuk megítélése, s általa szakmai kultúrájuk, munkájuk értékelése is. A gyermekekért, az óvodáért folytatott nevelőmunka során kialakult intézményük egységes érték és normarendszere, amely alapja lehet az Észak – Kelenföldi Óvoda normarendszerének is. Az intézmények által kidolgozott Pedagógiai Programokkal egy időben változtatták meg nevüket és választottak szimbolikus jelképet is a maguk és közösségeik új tagjai számára:

23


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Keveháza Utcai Óvoda,

 Újbudai Napraforgó Óvoda

 Újbudai Palándák Óvoda

Az Észak – Kelenföldi Óvoda egységét, harmonikus kapcsolatra törekvő céljait is kifejezheti az új jelkép kialakítása, kiválasztása is:

24


ÉSZAK-KELENFÖLDI

4.1 Szervezeti kultúra, szakmai szervezetfejlesztés feladatai Egy szervezet akkor tud hatékonyan működni, akkor képes folyamatos minőségi munkára, ha tagjai erős csapatot alkotva tudnak közös célért tevékenykedni. A vezetői munkának ez az egyik legszebb, ugyanakkor legnehezebb része, csapatot alkotni, motiválni, vezetni. Az építést hatékonyabbá teszi az új ideiglenes tag beillesztése (függetlenített vezetőhelyettes 2015.08.01 – 2018. 07.31.) a szervezeti struktúrába.

4.2. Az Észak – Kelenföldi kapcsolatrendszere

Óvoda

új

szervezeti

felépítése

és

Az Észak - Kelenföldi Óvoda alkalmazotti közösségét három erős, jól összeszokott közösség tagjaiból építjük fel, a következőkre odafigyelve:  Az új intézményvezetés kiemelt feladata, hogy a négy telephelyen működő intézményben egységes szemléletet alakítson ki már a működés első évében, mivel ez lehet az elsődleges záloga a szervezet sikeres felépítésének és a nevelőmunka minőségének.  A szervezeti kultúra megalapozása a közösen értelmezett értékek, elvek rendszerének össze-, illetve kidolgozása, s annak tudatos alkalmazása.  Elengedhetetlen a szervezetépítésben, hogy ezeket az elveket, normákat a szervezet valamennyi tagja hosszú távra tervezze, tartsa

25






  

ÉSZAK-KELENFÖLDI

követendőnek, hiszen mintaként adják majd tovább a belépő új tagok számára is. Megjelenési formáinak együttes kidolgozása elősegítheti a teljes alkalmazotti kör, illetve az egyes munkacsoportok tevékenységeinek hatékony megszervezését, irányítását, valamint működtetését. (értekezletek, szakmai konzultációk, megbeszélések) A szervezeti kultúra megalapozásának és fejlesztésének kiemelt célja a megalakuló szervezet teljesítményének, hatékonyságának megalapozása, a későbbiekben természetesen pedig annak növelése. Ezáltal pedig a szervezet tagjai számára a személyes fejlődés lehetőségének folyamatos biztosítása. Egyúttal megakadályozhatja a nem kívánatos, a látható felszín alatt munkálkodó feltevések, negatív érzések kialakulását. Ennek tudatos eszköze lehet a MUNKATERV közös összeállítása és elkészítése.

ÓVODAVEZETŐ Óvodatitkár 1. (Tétényi – Bikszádi)

Óvodatitkár 2. Keveháza Óvodatitkár 3. Palánták

FÜGGETLEN ÓVODAVEZETŐ HELYETTES (2015.08.01. – 2018.07.31.)

1. VEZETŐ HELYETTES




26


ÉSZAK-KELENFÖLDI

II.- helyettes

II. - helyettes

II. - helyettes

II. - helyettes

TÉTÉNYI Székhely rész nevelőtestület

KEVEHÁZA Telephely rész nevelőtestület

NAPRAFORGÓ Telephely rész nevelőtestület

PALÁNTÁK Telephely rész nevelőtestület

ÉSZAK – KELENFÖLDI ÓVODA NEVELŐTESTÜLETE

TÉTÉNYI Székhely

KEVEHÁZA Telephely

NAPRAFORGÓ Telephely

PALÁNTÁK Telephely

ÉSZAK – KELENFÖLDI ÓVODA NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ALKALMAZOTTAI

4.3. A 2015/2016. nevelési év kiemelt céljai és feladatai Mivel az óvoda 4 épületben, összesen 24 óvodai csoporttal maximum 637 kisgyermek nevelésével kezdi meg az új nevelési évet, elsődleges célnak a gyermekek, szüleik egyszóval az érintett családok és az intézményi alkalmazottak számára is valamennyi óvoda épületben a nyugodt, kiegyensúlyozott és biztonságos légkör megteremtését tartom. További céljaink:  Az intézményvezetői team felállítása a kiegyensúlyozott működési feltételek, valamint a pedagógiai és szervezési feladatok biztosítása érdekében.  Az óvoda működését meghatározó és szabályozó dokumentumok előkészítése, valamint összedolgozása (SzMSz, Házirend, Pedagógiai Program).  A szabályozó dokumentumokhoz kapcsolódóan az egységes szemlélet és gyakorlat kialakítása az alkalmazott csoportnaplók, valamint a gyermekek fejlődését nyomon követő lapok (Keveháza Utcai Óvoda –

27


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Gyermekdosszié, Újbudai Napraforgó Óvoda – Személyiség Lap, Újbudai Palánták Óvoda – Gyermektükör).  Az intézmény székhelyén és a telephelyen folyó belső-, és külső továbbképzések összehangolása a továbbképzési tervek alapján. 5. A székhely és a telephelyeken belüli kommunikáció, és a vezetői szerepek a hatékony kommunikációs kapcsolatok alakításában Minden szervezet, így az óvoda működésének is alapja a hatékony kommunikáció. A kommunikáció kulcsfontosságú, nemcsak az egyes munkatársak tevékenységét hangolja össze, hanem lehetővé teszi a tudás és tapasztalat átadását generációk között, biztosítva ezzel az ismeretek fennmaradását. Gyermekeink, akik a XXI. Század felnőtteiként élik majd életüket nem mindegy, hogy milyen kommunikációs kultúrát kapnak örökbe tőlünk. Ezért tartom fontosnak, mint intézményvezető, szervezetünk kommunikációs jellegzetességeinek számbavételét, azt hogy milyen fokon áll, hol a saját helyem, mi a szerepem, feladatom, felelősségem az alakításában, formálásban. Az óvodában egyaránt jelen van a szóbeliség és az írásbeliség, mert az információk megalkotása és továbbítása – a partneri igény, illetve képesség szerint – történik. Mindhárom intézmény kommunikációs hálózatának része az internetes honlap működtetése is, feladatunk lesz az új intézményi profil megjelenítési formájának kitalálása. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a csoportokban együtt dolgozó két óvodapedagógus egységes szemléletmóddal rendelkezzen, hasonlóak legyenek elképzeléseik, azonos követelményeket állítsanak a gyermekek elé, s értékrendjük is közel azonos legyen. Vezetőként felelősségem igen nagy abban, hogy olyan óvodapedagógusokat állítsak egymás mellé egy csoportba, akik között hatékony a kommunikáció, megfelelően tudnak egymással és egymásért kommunikálni. Az elmúlt időszakban az intézményekben, ez a forma megfelelően működött. De mivel az információáramlás több csatornán is haladt eddig a nevelőtestületben, illetve alkalmazotti közösségben – az egy csoportban dolgozó, a párhuzamos csoportban, az egy szinten, vagy egy udvarrészen tevékenykedő kollégák között – éppen ezért nagyon fontos az őszinteség megléte az egymás közötti kommunikációban. Ez most tovább bővül még a négy épületben tevékenykedő újonnan alakuló alkalmazotti és nevelőtestülettel.

28


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Vezetőként fontos feladatom van abban is, hogy a kommunikációs lánc működjön, mert ha mindenki tisztában van értékeivel, de mások érdemeit is képes elismerni, akkor az értékelés objektív, a nevelőtestület légköre higgadt, derűs, gyermek centrikus lehet. Az óvoda hatékony működését számos tényező befolyásolhatja, ilyen tényező az intézmény humán erőforrása. Az alkalmazottak, beleértve az intézményvezetőt is, szakmai tudásával, személyiségével, vezetési stílusával befolyásolhatja az óvoda működését, eredményességét, a munkahelyi légkörét, a szervezet formális és informális struktúráját. Ezért fontos, hogy a hétköznapok során őszinte visszajelzést kapjak legközvetlenebb munkatársaimtól. Úgy érzem, hogy az elmúlt tizenhat év során ez a kapcsolat kialakult és jól működött a nevelőtestületben és az alkalmazotti körben egyaránt. Egyik legnagyobb kihívása lesz számomra az új óvodai szervezetben ugyanennek a szintnek az elérése. A döntéshozatalnak is nélkülözhetetlen forrása a hiteles információ, az információk mérlegelése, az alternatívák számbavétele, a döntés felelősségének vállalása. Vezetőként intézményi szinten teszem ezt, a kollégáim pedig csoportszinten. A jövőben is ebben a szellemben kívánom a kommunikációs kapcsolatokat alakítani, formálni az intézményvezetés többi tagjával egyetértésben. Az állandó kommunikáció fenntartásával tovább erősítenénk az alkalmazottak motiválását, ösztönzését, az alkotó munkahelyi légkör kialakítását, illetve amennyiben lehetséges, fokozását. 6. A székhely és a telephelyek pedagógiai, szakmai munkájának eredményei Egy intézmény munkájának megítélését az ott folyó nevelőmunka határozza meg. A pedagógus egyik legjelentősebb feladata, az óvodai nevelés céljának megvalósítása: a gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlesztése, egyéni, differenciált bánásmóddal és az egyéni sajátosságok figyelembevételével. Erre csak abban az esetben képes, ha nyitott a világ változásaira és képes azt követni szakmai fejlődésében. A tudásvágy nemcsak a gyermeki megismerés mozgatója, hanem a pedagógus önképzésének is alapja.

29


ÉSZAK-KELENFÖLDI

A változás, a változtatás az óvodában állandóan jelen van. Fogalmazhatunk úgy is: „A ma óvodájában egyetlen dolog az állandó, ez a változás.” (Petren Ferencné) A nevelőmunka sokoldalúsága biztosítja a gyermeki személyiség kibontakozását. A három óvoda innovációs munkájának eredményeként 1998-1999 során, Helyi Nevelési Programot készítettek, melyet 2004-ben, 2010-ben és 2013-ban módosítottak. A Pedagógiai Programok az intézmények átfogó globális tervei, amelyek hosszabb időre meghatározzák az óvodák nevelési célkitűzéseit, feladatait, vagyis a nevelési stratégiákat. A bevezetett program nem lehet végleges, állandó karbantartást, fejlesztést igényel, hiszen a helyi szakmai dokumentumnak tükröznie kell a törvényi változásokat, szakmai fejlődésüket egyaránt. Erre a most következő nevelési évben ismételten lesz lehetőségünk, immár az Észak – Kelenföldi Óvoda Pedagógiai Programjának elkészítése során.

IV. Pedagógiai Program 1. Nevelőmunka sajátosságai (PP adódóan)

„A Azért vagyok pedagógus, hogy a természetnek nyers gyémántját szép vigyázattal csiszoljam kristályba.” (Németh László) Pedagógiai programom alapja mindazon dokumentumok, tapasztalatok, amit eddigi munkánk során létrehoztunk, átdolgoztunk, de programom meghatározásánál elsődleges az óvoda pedagógiai programja, még akkor is, ha jelen esetben három óvoda pedagógiai programját kell alapul vennem. Összehasonlítva, elemezve a pedagógiai programok nevelésfilozófiáját, jövőképét és a megfogalmazott fő célkitűzéseket úgy gondolom korszerű szemléletet tükröznek, a most következő nevelési évben tovább követhetjük az általuk mutatott utat nevelésünk gyakorlatában.

30


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Egyúttal pedig jó alapot képeznek az átdolgozáshoz az Észak – Kelenföldi Óvoda Pedagógiai Programjához.

Óvoda neve

Hozzá tartozó intézmények (jelenlegi elnevezéssel) Keveháza Utcai Óvoda

Észak Kelenföldi Óvoda


Újbudai Napraforgó Óvoda

Fő profil intézményenként Kompetencia alapú óvodai nevelési program, Montessori jellegű nevelés, Informatikai nevelés, Egészséges életmódra nevelés, Kompetencia alapú óvodai nevelési program,

Hagyományőrző program,

PP hasonlóságok

SNI specializáció

egyéb pszichés fejlődési zavar Egészséges életre-, életvitelre nevelés; Környezettudatos nevelés; „Zöld Óvoda” és „Madárbarát Óvoda” program; Anyanyelvi kultúra fejlesztése;

egyéb pszichés fejlődési zavar

egyéb pszichés fejlődési zavar, enyhe értelmi fogyatékos, autizmus spektrum zavar,

Kiemelt feladatnak tartom a továbbiakban is olyan módszerek, eljárások, eszközök keresését, amelyekkel még hatékonyabban valósíthatjuk meg közös programunkat. Tudatosan és együtt kell keresnünk a testülettel ezen eljárásmódokat annak érdekében, hogy gyermekeink egészséges tagjaivá váljanak társadalmunknak mind szomatikus (testi), mind pszichoszomatikus (testi-lelki), és szocializációs (közösségi) területen egyaránt. Az óvodai nevelőmunkában továbbra is a gyermekek érdekét kell az első helyre tennünk, mert csak így valósíthatjuk meg a célt. A környezeti tényezők segíthetik vagy esetenként lassíthatják a gyermeki adottságok kibontakozását. Ezért fontos, hogy a nevelőtestület rendelkezzen a legkorszerűbb szakmai ismeretekkel, ennek megszerzését a továbbiakban is támogatom. Az egészséges életmód alakítása mellett fontos szerepet kap még programunkban az emocionális (érzelmi), szocializációs (közösségi) és mentális (értelmi) nevelés és fejlesztés. Továbbra is szükségesnek tartanám, hogy minden nevelési területen fejlesszük a kapcsolatteremtési módokat, valamint a társas kapcsolatok színvonalát.

31


ÉSZAK-KELENFÖLDI

A játékot továbbra is az óvodai élet legfontosabb tevékenységének tekintem, mivel közben a gyermek tanul, fejlődik, viselkedési f ormákat és normákat sajátít el, melyek későbbi életét alapvetően befolyásolhatják. Hagyományainknak megfelelően fontos, hogy tovább erősítsük gyermekeink közvetlen környezetükkel való kapcsolatát. A pedagógus egyik „nevelő eszköze” a beszéde, a nyelvezete. Beszédkultúrája, metakommunikációs jelzőrendszere „HÍD” közötte és a gyermekek, a szülők, a pedagógustársak és a nevelőmunkát segítő kollégák között. Ez a most kialakuló új szervezeti egységben, rendszerben még inkább igaz. Az anyanyelvi nevelésnek kiemelt szerepet kell kapnia továbbra is óvodai nevelésünkben. A Pedagógus Modell – szerepének megtartása ezen a területen még hangsúlyozottabb feladatunk lesz a jövőben. Fontos, hogy a gyermeki önkif ejezésnek, gondolkodásnak, beszédkedvnek és beszédkészség fejlesztésnek továbbra is teret adjunk.

Ezért tartom fontosnak, hogy az Észak – Kelenföldi Óvoda székhelyén és telephelyein, továbbra is helyben történjen a beszédfejlesztés és a beszédhibák javítása, még az iskolakezdés előtti időszakban. Ugyanez vonatkozik a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátására, valamint a mozgásfejlesztésre, tartáshibák javítására is. Gyermekképünk és célunk megfogalmazásakor, a fejlesztés feladatait a gyermekek egyéni képességeinek, eltérő fejlődési tempójának ismeretében kell megfogalmaznunk a jövőben. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik:  Önállóak belső szükségleteik kielégítésében és tudnak alkalmazkodni a külső elvárásokhoz.  Nyitottak, fogékonyak és képesek az önérvényesítésre. Probléma érzékenyek.  Eligazodnak az őket körülvevő világban, beilleszkednek, és elfogadják az ésszerű szabályokat.  Képesek az együttműködésre, a toleranciára, a másság elfogadására.  Kommunikációs képességeik fejlettek, ezért jó kapcsolatteremtő képességgel bírnak.  Képesek érzelmeik kifejezésére és irányítására.

32


ÉSZAK-KELENFÖLDI

A jelenleg érvényben lévő pedagógiai programok szerint, az óvodákban nevelkedő gyermekek felkészülnek az iskolára, az iskolában képességeik szerinti helytállásra. Sikerorientáltak, aktívak, önállóan gondolkodóak, rugalmasak, döntési képességgel rendelkező gyermekekké válnak. Mivel a gyermekek fő tevékenységi f ormája a játék, ezért az abban rejlő lehetőségeket használjuk ki, elsősorban az értelmi f ejlesztés és a nevelés során. Ismeretek szerzésénél a sokféle, változatos tevékenységi forma, cselekedtetés, a felfedezés öröme, a megtapasztalás élménye érvényesül.

a

Az eredményesség alapfeltétele, hogy a gyermekek jó közérzettel, érzelmileg motiváltan vegyenek részt a folyamatban.

„Segíts nekem, hogy magam csinálhassam.” (Maria Montessori) Montessori Mária gondolatának időszerűsége abban rejlik, hogy korunkban a tudományok gyors fejlődése miatt, nem a tudás mennyiségére kell a nevelésnek törekednie, hanem a személyiség formálására, a képességek fejlesztésére. Az óvodapedagógus feladata a nyugodt feltételek megteremtése és az önállóan tevékenykedő gyermeket követve, a szükséges segítségnyújtás biztosítása. A gyakorlati munka követelményeinek fejlődésével meg kell újítania tudását. Ez nem csak elméleti tudás, hanem a képessége fejlettsége, azon belül is a befogadás képessége, a probléma felismerése, a megoldásukra irányuló készség és a nyitottság az új iránt. Gyermekközpontúság, önállóság a gondolkodásban és a cselekvésben, egyénre szabott fejlesztés, fantázia, kreativitás és sikerélmény jellemzi az ebben a szellemben nevelkedő gyermek csoportokat. Kiemelt szerepet kap a nevelésben a másság elfogadása, a tolerancia, az integráció, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatása, a tehetséggondozás. Jelenleg is az óvodákban a „tanulás” részben spontán, másrészt a nevelési célok érdekében sajátosan szervezett tevékenységi formaként van jelen.

33


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Magában foglalja a tanulási vágyat, a képességeket, a magatartást és az ismeretszerzést egyaránt. A tanulás közben végzett sokféle tevékenység lehetőséget ad a gyermekeknek érdeklődésük kielégítésére, a megtapasztalás örömének átélésére, az alkotásra, a gondolkodás képességének felfedezésére, az emberi és tárgyi környezet szépségének meglátására, annak általa való alakíthatóságára. A kelenföldi régió életében játszott szerepüket mindhárom óvoda eddig is komolyan vette, hagyományaikat erősítve vállaltak szerepet a közvetlen társadalmi környezetünkben. Ez az Észak - Kelenföldi Óvoda esetében sem lesz másképp. A nevelőmunka során az óvodákban nagy hangsúlyt fektetnek az óvodapedagógusok a gyermekek szokásrendjének kialakítására, alakítására, amely az egészséges életmódra és életvitelre nevelésben igen fontos. Éppen ezért törekszünk a család szokásainak megismerésére és tiszteletben tartására is. Így könnyebb az óvodai életmód szokásainak betartatása. Mindehhez azonban szükséges, hogy egységes pedagógiai elvek alapján, egységes nevelési rendszer keretében neveljünk. Ezen rendszer részét kell, hogy alkossák:    

A fokozatosság, a folyamatosság és a tervszerűség elve, Az aktivitás elve, Egyéni bánásmód elve, A gyermeki egyéniség tiszteletben tartásának elve.

Mindezek figyelembe vételével és a rugalmas napirend alkalmazásával a legoptimálisabb időkeretet próbáljuk biztosítani gyermekeink számára az egyes óvodai tevékenységeihez a jövőben is. További feladatunk, hogy ennek tükrében felülvizsgáljuk eddigi tapasztalatainkat, és hogy újragondoljuk az eredményeket megtartva a jövő lehetőségeit. 2. Fejlesztési területeink a Pedagógiai Program alapján A társadalmi változásokat, a megváltozott feltételeket magunk is tapasztaljuk, éppen ezért nyitottak voltunk, vagyunk és leszünk is az innovatív tevékenységek bevezetésére. Az új intézmény az első nevelési évét még a három pedagógiai program iránymutatása alapján kezdi el, de a nevelési év végére elkészül majd az Észak - Kelenföldi Óvoda Pedagógiai Programja, mely tartalmazni fogja az országos alapprogram irányelveit és

34


ÉSZAK-KELENFÖLDI

természetesen a három jogelőd intézmény pedagógiai programjainak sajátos elemeit egyaránt. Az óvoda közvetlen környezetében működő oktatási intézményekben fellelhető a művészeti nevelés, a hagyományőrzés, a környezettudatos oktatás (Ökoiskola program) és a Montessori jellegű módszerrel történő oktatás, ezekhez a meglévő irányzatokhoz továbbra is tudatosan kapcsolódnánk, megteremtve illetve folytatva az innovációs fejlődést, az egymásra épülő óvodai nevelést és oktatást, biztosítva a régió gyermekeinek 3 –18 év közötti helybeni fejlesztését. További feladataink:  Az innovatív folyamatok, a külső és belső környezeti tényezők számba vétele, melyek meghatározzák jelenlegi nevelési rendszerünket.  Feltérképezzük, elemezzük, értékeljük az eddigi együttműködéseinket, kapcsolódási pontjainkat, fennálló helyzetünket.  Számba vesszük a pályázati lehetőségeket, melyekkel a folyamat beindítását meggyorsíthatjuk.  A pedagógiai programokon belül megkeressük, illetve kialakítjuk közös nevelésfilozófiánkat. Ezek lesznek azok a találkozási pontok, melyek mentén megindulhat a közös gondolkodás a nevelőtestületben az innovatív tevékenységek megvalósítására. Természetesen ezen innovációs folyamat megvalósítását több lépcsőben fogjuk megvalósítani. 3. Fejlesztési célok, feladatok a minőségre törekvés során A minőségbiztosítás szemléletével a kezdetektől azonosultam és arra törekedtem vezetői munkám során a Keveháza Utcai Óvodában, hogy ezt a szemléletemet az egész alkalmazotti közösség felé közvetítsem. Az eltelt tizenhat év igazolta törekvéseimet. Ennek tovább örökítése lesz egyik kiemelt feladatom az Észak – Kelenföldi Óvoda közössége felé is. Az óvodákban folyó nevelőmunka során, olyan szakmai kihívások voltak jelen a közel múltban, mint:  A minőségbiztosítás,  Teljesítményértékelés,  Minősítés, referencia intézményi feladatatok ellátása,  A pedagógus minősítés rendszerének kiépülése, valamint  A hozzá kapcsolódó portfólió készítés.

35


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Pedagógus minősítés. Ezek természetesen továbbra is jelen vannak, lesznek az intézmények életében, de mivel az oktatásirányítás új szerkezetű intézményhálózat, irányítási és ellenőrzési modell bevezetését kezdte meg, ezek tovább bővülnek a következő elemekkel:  Átfogó intézményi önértékelés,  Vezetői önértékelés,  Pedagógusok önértékelése. Az óvodai nevelőmunka egyes belső tartalmi és szervezési feladatainak újra gondolását és szabályozását az intézményi minőség fejlesztési csoportok létrehozásával kezdték meg 2000-ben. A belső minőségre odafigyelve törekedtek arra, hogy a munka eredményessége kapcsolatban álljon szervezetük működésének és irányításának szakmai színvonalával, az alkalmazottak elkötelezettségével és elégedettségével. A partnerközpontú működés kialakításában ugrásszerű változást hozott a COMENIUS 2000 Közoktatási és Minőségfejlesztési Program „I. Intézményi Modell” (Partnerközpontú Működés) csoportos modell követése. Az akkor megszerzett tapasztalatok, elvégzett és összehasonlított mérések nagymértékben hozzájárultak partnerközpontú működés kialakításához, az intézmények 2004-es Minőség Irányítási Programjának elkészítéséhez és későbbi módosításához, az Irányított Önértékelés valamint a pedagógus teljesítményértékelés működtetéséhez, a mai napig. Ugyancsak alapja volt a 2011-ben lezajló, sikeres intézményi előminősítésnek a referencia intézménnyé válás folyamatában két intézmény esetében (Keveháza Utcai Óvoda, Újbudai Palánták Óvoda). Az új törekvések egyértelműen ezekre a tapasztalatokra épülnek, így beépítésük az új intézményi rendszerünkbe, nem okozhat gondot tapasztalt kollégáimnak a közeljövőben. Mindezek megvalósításához, a minőségelvű intézményműködéshez azonban újszerű vezetői szemléletre, valamint új feladatok meghatározására lesz szükség úgy, mint:  Az oktatás irányítás által kidolgozott rendszer intézményi szinten való kialakítása és működtetése,  Az intézményi elvárás rendszer meghatározása,  Önértékelési munkacsoport létrehozása, feladatainak meghatározása.

36


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Az önértékelés folyamatában az előkészítésnek is kiemelt szerepe van, hiszen az intézményi önértékelés koordinálását egy önértékelési csoportnak ajánlott elvégeznie, melynek kijelölése az intézményvezető feladatkörébe tartozik majd. Az önértékelési csoport kiemelt feladatai:     

Önértékelés előkészítése, megtervezése, Pedagógusok és partnerek tájékoztatása, Önértékelési program, önértékelési terv elkészítése, Bevont kollégák felkészítése, támogatása, Önértékelés rögzítése, nyomon követése.

Az önértékelési csoport azonnali felállítása azért is szükséges, mivel az új intézményben több telephelyen is várható a 2015/2016-os nevelési évben pedagógus minősítési eljárás.

Óvoda neve

Észak Kelenföldi Óvoda


Minősítő eljárásra és vizsgára váró pedagógusok száma


1 fő Gyakornok, 1 fő ideiglenes Pedagógus II.


1 fő Gyakornok, 1 fő Pedagógus I. 1 fő ideiglenes Pedagógus II.

Újbudai Napraforgó Óvoda:

0 fő

ebből Tétényi úti székhely ebből Bikszádi utcai telephely

0 fő 0 fő

V. Vezetési Program 1. Szakmai, pedagógiai hitvallás „Gondolj a múltra, ha számadást végzel, a jelenre, ha örömöd van, a jövőre mindenben, amit cselekszel.” (Joubert)

37


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Munkám során óvónőként és óvodavezetőként is egyaránt arra törekedtem, hogy kifejezésre juttassam őszinte, „odafordulásomat”, empátiámat, segítőszándékomat gyermekeink, azok szülei és a kollégáim felé. Erre csak abban az esetben képes a pedagógus, a vezető, ha nyitott a világ változásaira, és képes azt követni szakmai fejlődésében. A tudásvágy nemcsak a gyermeki megismerés mozgatója, hanem a pedagógus önképzésének is alapja. A nevelőmunka sokoldalúsága biztosítja a gyermeki személyiség kibontakoztatását, általa a szülők elégedettségét, amely megalapozza az óvoda elismertségét, jó hírnevét. Eddigi vezetői munkám során az volt a célom, hogy eme folyamathoz szükséges alkotószellemű légkört, szakszerű és gazdaságos működéssel, a tárgyi feltételek fokozatos javításával, a személyi feltételek, erőforrások erőteljesebb kibontakoztatásával (továbbképzés) érjük el, demokratikus döntés előkészítéssel és csapatmunkában. Célom továbbra is csak az lehet, de most már az Észak – Kelenföldi Óvoda szervezetében, hogy az előd intézmények által elért eredmények (Keveháza Utcai Óvoda, Újbudai Napraforgó Óvoda, Újbudai Palánták Óvoda) és az újonnan kitűzött célok ismeretében, csapatmunkában tovább erősödjön közösségünk. 2. Vezetői célmeghatározás, alapelvek, célok, feladatok A vezetői célmeghatározást a három előd intézmény pedagógiai programjaival és a kerületi önkormányzat köznevelési koncepciójával összhangban fogalmaztam meg: Célom olyan innovatív módon fejlődő intézmény működtetése, amely a partnereink – gyermekek – szülők – kollégák – működtetők - igényeit kielégíti az óvodai nevelés minden területen. Továbbra is kötelességemnek érzem az intézmény szakszerű és gazdaságos működésének biztosítását, a már meglévő tárgyi f eltételek megőrzését és a hiányzók előteremtését, lehetőség szerinti javítását. Az első kiemelten fontos lépés az Észak - Kelenföldi Óvoda vezetéséhez szükséges

stratégiai

terv

elkészítése.

A

további,

operatív

tervek

elkészítésében már a teljes, újonnan felálló nevelőtestületi és alkalmazotti

38


ÉSZAK-KELENFÖLDI

közösségnek részt kell vállalnia. A vezetői program megvalósulását segíti elő a nevelési évenként elkészített és jóváhagyott intézményi munkaterv. A tervezési feladatok területei, melyek a munkaterv visszatérő elemei:  Pedagógiai munka,  Tanügyigazgatás,  Gazdálkodás,  Munkáltatói feladatok,  Ellenőrzés,  A pedagógusok előmeneteli rendszerének tervezése. A vezetői munka új elemekkel gazdagodott az elmúlt egy-két év során az oktatás irányítás által bevezetett új irányítási és ellenőrzési modell kapcsán. Ezek az elemek nem maradhatnak ki, nem maradhatnak el, egy új szemléletű vezetői program készítésekor:  Átfogó intézményi önértékelés feltételeinek megteremtése,  Intézményi Önértékelés: 7 terület  Vezetői Önértékelés: 5 terület  Pedagógus Önértékelés: 8 terület  Az intézmény ötéves önértékelési ciklusának megtervezése,  Éves önértékelési terv készítése,  Önértékelési csoport felállítása, feladatainak meghatározása,  Intézményi elvárás rendszer meghatározása,  Intézményi Önértékelési Kézikönyv, forgatókönyv elkészítése,  Az új intézményi dokumentumok elkészítése az új elvárásoknak megfelelően. Továbbra is törekszem arra, hogy a szakmai és pedagógiai hitvallásomban megfogalmazottakat a jövőben átörökítsem az Észak – Kelenföldi Óvoda intézményébe, a minőségbiztosítás során az elvégzett mérések, az eddigi eredményeink, tapasztalatainak felhasználásával, valamint az új kötelező elemek beépítésével. Az előttünk álló feladatok elvégzését, továbbra is munkamegosztásban tervezem kollégáimmal. Olyan munkakapcsolatban, ahol a vezető, a vezető helyettesek, az önértékelési csoport vezetője, a szakmai munkaközösség-vezetők is részesei a

39


ÉSZAK-KELENFÖLDI

feladatok tervezésének és elvégzésének, valamint felelősei is egy-egy területnek. A Köznevelési törvény pontosan meghatározza az óvodavezető feladatát, felelősségi körét. Kötelességemnek érzem a jövőben is, mint az elmúlt 16 év során vezetői tevékenységemben mindig, hogy intézményünk, az itt dolgozó munkatársak, valamint az idejáró gyermekek érdekeit képviseljem, a lehetőségekhez képest a szükséges feltételeket megteremtsem.

Alapelveim a következők:  Az óvodapedagógusok szakmai önállóságának tiszteletben tartása,  A család tiszteletben tartása, mindezek mellett a gyermeki egyéniség tiszteletben tartása és a gyermeki jogok védelme,  A családok körülményeinek ismeretében, a hatékony együttműködés feltételeinek alakítása,  A különféle világképpel, hittel rendelkező családok eltérő nevelési elveinek tiszteletben tartása mellett mindkét fél számára a még járható út megtalálása,  A jó döntésekhez szükséges együttműködés hatékony működtetése,  A helyzetfelmérésben, önértékelésben, a felhasználói elvárások mérésében vezetőtársaimmal a feladatok megosztása, a teljes körű felelősség megtartásával. Egy menedzser szellemű óvodavezető meggyőzi és irányítja munkatársait, megszervezi feladataikat annak érdekében, hogy eredményesen tudjanak dolgozni. Terveznie, szerveznie, ellenőriznie, elemeznie, értékelnie, fejlesztenie szükséges önmagát és beosztottjait. Ennek tükrében céljaim a következők:  Szervezett, hatékony óvoda működtetése,  Partnerközpontú működés alakítása, fenntartása,  Közösen megfogalmazott (PP) céljainak képviselete,  Intézményen belüli kommunikáció, információáramlás működtetése,  Pozitív munkahelyi légkör fenntartása, tovább fejlesztése,  Megfelelő teljesítményértékelés, minősítés működtetése,  Az intézményi és a pedagógusi minősítés segítése, (portfólió) 40


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Intézmény hatékony menedzselése.

3. Vezetési koncepció, kiemelt feladataink az elkövetkező öt évben

Rövid távú célok, feladatok (2015-2016)

 Pedagógiai Program kidolgozása, bevezetése a telephelyek önálló arculatainak megtartásával. PP-hez tartózó dokumentumok összehangolása (Fejlődési Napló, Csoportnapló).  Egymás gyakorlati munkájának megismerése - hospitálások.  Keveháza Utcai Óvoda, Újbudai Palánták Óvoda – telephelyek esetében:

Pedagógiai célkitűzések és feladatok

 Vállalt referencia terület a kompetencia alapú nevelés – oktatás, elemeinek működtetése a tizenhárom bevont óvodai csoportban, a kompetencia program gyakorlati megvalósításának és alkalmazásának biztosításával. (A TÁMOP 3. 1. 4 – 09 / 1 – 2009 - 0008 PÁLYÁZAT „Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Újbuda innovatív közoktatási intézményeiben” - JELENLEG MÉG A FENNTARTHATÓSÁGI IDŐSZAKBAN VAN: 2011 – 02 – 01 --- 2016 – 01 - 31)  Ugyancsak ezt a két leendő telephelyet érinti A TÁMOP 3.1.7-11/1-2011 „REFERENCIA INTÉZMÉNYEK országos hálózatának kialakítása és felkészítése”

41


ÉSZAK-KELENFÖLDI

pályázatának utolsó záró szakaszának teljesítése. A két telephely két - két minősített „Jó gyakorlatának” további működtetése, valamint a referencia intézménnyé válás záró szakaszának, a minősítés teljesítése, a vállalt referencia feladatok minőségi ellátása a minősítést követő öt évben.  Valamennyi telephely esetében az elmúlt években megszerzett speciális címek megtartása, illetve megújítása szükség szerint. (MINŐSÍTETT MONTESSORI ÓVODA, ZÖLD ÓVODA, MADÁRBARÁT ÓVODA)  Egyéb szabályozó dokumentumok (SZMSZ, Házirend) összehangolása, mellékleteinek elkészítése.  Az intézményi önértékelési terv elkészítése.

Törvényes működés

 Alapvető tárgyi-, és finanszírozási feltételek biztosítása telephelyenként.  Szakmai működés-, és információ áramlás működtetése valamennyi telephelyen, illetve azonnali kiépítése a Bikszádi utcai épületben. További „információs” hiányok feltérképezése.  Karbantartási és felújítási munkálatok koordinálásának megszervezése a négy telephelyen.

Gazdálkodás, működési feltételek

Humánerőforrás fejlesztése

biztosítása

és

 Szakmai képzettségi mutatók teljes körű feldolgozása valamennyi telephely bevonásával.  Telephelyközi és telephelyi szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, valamint az önértékelő csoport létrehozása.  A Bikszádi utcai telephelyen hiányzó gyógypedagógusi státusz egyeztetése és alkalmazási lehetőségének megvitatása.  A hiányzó gyógytestnevelők bevonása a

42


ÉSZAK-KELENFÖLDI

fejlesztésbe valamennyi telephelyen, valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek logopédiai ellátását biztosító kolléga alkalmazása a székhelyen, illetve a Bikszádi utcai telephelyen.  Személyi anyagok felülvizsgálata valamennyi telephelyen.  Az SZMSZ-ben újra szabályozott és a Pedagógiai Program megvalósítását szolgáló partneri kapcsolatok megfelelő kialakítása. Kapcsolatok kiépítése és fejlesztése

A meglévő partneri kapcsolatok megerősítése, az új feltételek, adottságok bemutatásával, valamint megmutatásával (Bölcsődék, iskolák, szakszolgálatok és az újonnan alakuló kerületi Pedagógiai Oktatási Központ, POK esetében).

Középtávú célok, feladatok 2015-2018


 Pedagógiai-, és Módszertani Napok kialakítása az új 8 óvodaközpont bevonásával és a fenntartó támogatásával. (Nevelési év kezdetekor, augusztus utolsó hetében való megszervezéssel, nevelési évet nyitó közös pedagógusi programként.)  Az egységes Pedagógiai Program bevezetési tapasztalatainak összegzése, a szükséges módosítások előkészítése.  PP-hez tartózó dokumentumok folyamatos karbantartása (Csoportnapló, Fejlődési Napló).  Az egyedi specifikumok megtartásával az önálló arculat tovább alakítása.  Honlapok

működésének

felülvizsgálata,

43


ÉSZAK-KELENFÖLDI

tartalmi elemeinek módosítása, bővítése.  Függetlenített vezető-helyettes feladatainak felülvizsgálata, majd átadása a vezetői team tagjainak (2015.08.01.-2018.08.31.).

 Szabályozó dokumentumok beválásának vizsgálata. A törvényi változásokhoz, illetve partneri igényekhez való igazítása.  Az intézményi önértékelési terv végrehajtása.


 Alapvető tárgyi-, és finanszírozási feltételek folyamatos biztosítása telephelyenként.  Szakmai működés-, és információ áramlás működtetése valamennyi telephelyen.  Karbantartási, és felújítási munkálatok koordinálásának megszervezése a négy telephelyen.  Eszközök-, és felszerelések szükség szerinti beszerzése, cseréje, javítása.  Amennyiben a gyermeklétszám továbbra sem indokolja hat csoport működését, a Tétényi úti székhelyen a tornaterem ismételt működtetésének átgondolása.

Gazdálkodás, működés feltételek


biztosítása

és

 Telephelyközi és telephelyi szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, valamint az önértékelő csoport tevékenységének felülvizsgálata új tagok bevonásával.  Pedagógusok ösztönzése további szakvizsga megszerzésére.  A külső szakmai értékelés és az intézményi önértékelés szempontjainak beépítése az intézményi működés folyamatába.  Minősítési folyamatban részt vevő kollégák folyamatos felkészítése és segítése.  Teljesítményértékelés működtetése.

44


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Személyi folyamatos telephelyen.

Kapcsolatok fejlesztése

építése

és

tovább

anyagok felülvizsgálata, karbantartása valamennyi

 A székhely és a telephelyek között alakuló, kialakuló kapcsolatok összehangolása.  Szülők intenzívebb bevonása a „teljes” óvoda életébe.

Hosszú távú célok, feladatok 2015-2020


 Pedagógiai-, és Módszertani Napok hagyományának tovább alakítása a 8 óvodaközpont és a fenntartó támogatásával.  Az egységes Pedagógiai Program beválásának vizsgálata, a tapasztalatainak összegzése, a szükséges módosítások előkészítése, korrekciója.  Az egyedi specifikumok megtartásával az önálló arculat tovább formálása.  A nevelési-, és oktatási intézmények között új horizontális kapcsolatok kiépítése, illetve a meglévők ápolása.  Család – Óvoda kapcsolatának tovább erősítése, minőségi változásának elősegítése.


 Pedagógiai Program beválás vizsgálata.  Szabályozó dokumentumok beválásának vizsgálata. A törvényi változásokhoz, illetve partneri igényekhez való igazítása.  Az intézményi önértékelési terv végrehajtása, mérés – értékelési rendszer

45


ÉSZAK-KELENFÖLDI

működtetése (partneri igények figyelembe vételével).

 Alapvető tárgyi-, és finanszírozási feltételek folyamatos biztosítása telephelyenként, eszköznorma szerinti feltételek alapján.  Szakmai működés-, és információ áramlás működtetése valamennyi telephelyen.  Flotta telefonhálózat kiépítése.  Karbantartási, és felújítási munkálatok koordinálásának megszervezése a négy telephelyen.

Gazdálkodás, működési feltételek


Kapcsolatok fejlesztése

biztosítása

építése

és

és

tovább

 Telephelyközi és telephelyi szakmai munkaközösségek, munkacsoportok, valamint az önértékelő csoport tevékenységének felülvizsgálata, új tagok bevonásával.  Nyugdíjba készülő alkalmazottak utánpótlásának biztosítása.  A „Pedagógus életpálya modell” intézményi támogatása. A pedagógusok informatikai kompetenciáinak erősítése (Ösztönzés, a Keveháza Utcai Telephelyen bevált gyakorlat átvételével).  Minősítő eljárás folyamatában résztvevő kollégák teljes körű támogatása, valamint ösztönzése.

 A székhely és a telephelyek között kialakult kapcsolatok folyamatos összehangolása, fejlesztése.  Családi kapcsolatok ápolása, lehetőségekhez mért fejlesztése.

46


ÉSZAK-KELENFÖLDI

4. Szervezet, és személyzetfejlesztési feladatok „Hallom, elfelejtem, Látom, megjegyzem, Csinálom, megértem” (Kínai mondás)

A szervezetfejlesztés fontossága egyértelmű számunkra; talpon maradni, továbbfejlődni csak előremutatóan lehet. Egy óvoda munkájának színvonalát elsősorban az ott dolgozó pedagógusok munkája tükrözi, másodsorban ehhez közvetlenül kapcsolódik a nevelőmunkát segítő dolgozók megítélése is. Vezetői munkám során fontosnak tartottam, a jó partneri viszony fenntartását, egymás munkájának tiszteletben tartását, a közösen elért eredmények megbecsülését. Ugyanakkor elvártam, hogy intézményünket mindenki legjobb tudása, felkészültsége szerint szolgálja, képviselje. Ugyanezt várom el a jövőben az Észak – Kelenföldi Óvoda valamennyi munkatársától. Arra törekszem, hogy magatartásommal, értékrendemmel, önmagammal szembeni elvárásaimmal példát mutassak munkatársaim számára. Kiemelt vezetői feladatnak tartom, hogy a rám bízott közösségnek minőségi jövőt mutassak, hogy intézményünkben szakmai és egyéni képességeik terén kibontakozhassanak, és hogy az ehhez szükséges tárgyi feltételeket biztosítsam. Ehhez a következőket látom szükségesnek:  Programunk végrehajtásának irányítása, az óvoda programjával kapcsolatos önfejlesztés, önértékelés, továbbképzés támogatása, szinten tartása.  A minőségbiztosítási-, teljesítményértékelési-, minősítési rendszer és a helyi szakmai munkaközösség működési feltételeinek biztosítása.  Továbbra is maximális önállóság biztosítása a szervezet tagjai számára, feladataik, kötelezettségeik megvalósítása során, jó színvonalú munkavégzésre ösztönözve őket.  Törekszem az arányos teherviselésre, valamint a teljesítmény alapú értékelésekre, minősítésre, elismerésre.

47


ÉSZAK-KELENFÖLDI

 Valamennyi nevelő munkát segítő munkatársunk munkájában számítok a gyermekközpontúságra, jó színvonalú munkavégzésre, az értékes emberi kapcsolataikra.  Továbbra is biztosítani kívánom az információáramlás hatékony működését óvodánkban.  Támogatni kívánok minden olyan kezdeményezést, amellyel szervezetünk hatékonyságát, arculatának pozitív változását, fejlődését segíthetjük elő.  A szervezeti kultúra fejlesztése, alakítása a felnőttek hagyományainak ápolásával, helyi szokások, arculat alakításával.  Óvodánk menedzselési feladatainak elvégzése. 5. Működési feltételek javítása, fejlesztések, felújítások A fejlesztéseknél a költségvetés nyújtotta lehetőségek mellett, továbbra is támaszkodni kívánunk pályázati pénzekre, alapítványi támogatásokra és az intézmény részére kiutalt eszközfejlesztésre fordítható juttatások felhasználására. A felújítási és fejlesztési munkák összehangolása érdekében évente elkészítjük a javaslatokat, és bízom abban, hogy a már megkezdett felújítások folytatódni fognak az Észak – Kelenföldi Óvoda székhelyén, illetve telephelyein. Amennyiben az elkövetkező óvodai beiratkozások nem teszik indokolttá az óvodai férőhelyek bővítését az Észak – Kelenföldi Óvoda székhelyének és telephelyeinek körzetében, célszerű lenne két telephelyen is átalakítási munkálatokba kezdeni. (A 2015. májusi beiratkozás előzetes egyeztetései alapján a jelentkezett gyermekeket biztonságosan el tudjuk helyezni az óvoda székhelyén és telephelyein szeptembertől.) A Keveháza Utcai Óvoda gondnoki lakása immár harmadik éve kihasználatlanul, üresen áll az intézményben. Az intézmény az elmúlt években teljes kihasználtsággal működött, el tudta látni körzetes gyermekeinek óvodai nevelését. Újbuda Köznevelési koncepciójában utalt arra, hogy az új óvodaközpontok betölthetnék egy-egy, a kerületben meghatározó szakmai műhely szerepét, ahol lehetőség lenne a koncentrált szakmai munkára és felügyeletre, valamint a tudás átadására, mint például egy környezeti nevelést összefogó központban.

48


ÉSZAK-KELENFÖLDI

Az üres gondnoki lakás erre a célra tökéletesen megfelelne. Egyúttal a március 31-én megszűnt Újbudai Pedagógiai Intézet által beindított programok közül néhány tovább működtetését is lehetővé tenné.

Az előzetes óvoda látogatások során az ötlet megvalósítását támogatták az intézmények nevelőtestületei, már csak azért is, mert a jelenlegi intézményi profilokhoz is illeszkedne az elképzelés megvalósítása. (A „Zöld Óvoda” programok, Madárbarát kertek, környezettudatos programok rendszeres szervezése, támogatása.) A kialakítandó új központ az Észak – Kelenföldi Óvoda infrastruktúráját is tovább gazdagítaná, kihasználtsága kerületi, illetve intézményi szinten is megfelelő lenne. A másik átalakítási lehetőség a Napraforgó Óvoda Tétényi úti székhelyén lenne indokolt abban az esetben, ha az intézmény továbbra is el tudja látni a régió gyermekeinek ellátását. Ebben az épületben hat csoport működik, s nem rendelkezik tornateremmel. A foglalkoztatók mérete, a csoportok feltöltöttsége között igen nagy eltérés tapasztalható, de amiben kiemelkedőek az a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása, ezen belül is autista gyermekekkel való foglalkozás. Mindkettő indokolná a tornaterem ismételt kialakítását. Így megoldódna a gyermekek mindennapos mozgásának, a sajátos nevelési igényű gyermekek mozgás terápiájának, valamint a gyógytestnevelői fejlesztésre szoruló gyermekek ellátásának kérdése is. Úgy véljük, hogy az átalakulás után is el tudná látni az Észak – Kelenföldi Óvoda a körzetébe tartozó gyermekek ellátását, viszont szakszerűbb ellátást tudna biztosítani a Tétényi úti székhelyen nevelkedő gyermekeknek. A következő években fontos lenne a következő felújítási-, karbantartási-, átalakítási munkák folytatása, illetve megkezdése:  A Keveháza Utcai telephelyen az udvar felújításának, fejlesztésének befejezése. (II. ütem.)  Tétényi úti székhelyen, illetve Bikszádi utcai telephelyen, az épületen belüli felújítások folytatása (beépített szekrények cseréje).  Újbudai Palánták telephelyen az előzetes terveknek megfelelően a műfüves focipálya megépítése.

49


ÉSZAK-KELENFÖLDI

6. Az intézmény kapcsolatrendszerének fejlesztése Az Észak – Kelenföldi Óvoda kapcsolatrendszerének alakításánál, átalakításánál célunk, hogy tartalmas kapcsolatot tartsunk fenn minden olyan külső és belső, közvetlen vagy közvetett partnerrel, akikkel hatékonyabban végezhetjük gyermekeink fejlesztését. Az óvoda kapcsolatrendszerében kiemelt helyet foglal el a családokkal való kapcsolattartás. A kapcsolattartás formáiban, az alkalmazott módszerekben, a nyílt kommunikációt, tájékoztatást tekintem követendőnek. A nyitottabb kapcsolat biztosítja számunkra, a visszacsatolást a szakmai fejlődés, fejlesztés, az eredményesebb működés érdekében. Mint érzékelhető az óvodánk kapcsolatrendszerében a családokkal való kapcsolatot tartjuk a legfontosabbnak. A szülőkkel való együttműködésnek, a sokoldalú partnerkapcsolatnak már hagyományai vannak az előd intézményekben, és évről-évre kutatjuk az újabb lehetőségeket a kapcsolat további erősítésére. A szülők igényeinek ésszerű kielégítésére törekszünk már a beíratás és befogadás időszakában is. Az óvoda valamennyi dolgozója felkészülten fogadja az érdeklődő szülőket. A kollégákkal és a vezető társakkal folytatott személyes beszélgetések során teljes képet kapnak az óvoda szolgáltatásairól. A nyitottság pozitív hatása elfogadtatta a kollégákkal a „másság” létezését. Lehet másképpen is hatékonyan együttműködni, és mégis megtartani az intézmény intimszféráját is. A nyitottság pozitív hatását megérezvén könnyebben kommunikálnak egymással és az érdeklődő szülőkkel. Felkelti érdeklődésüket a lehetőség és újabb fejlesztési lépések keresésébe kezdenek. A szülők körében a jövőben is tervezzük a partneri elégedettségi mérést, hogy tisztában legyünk igényeikkel és véleményükkel. A bölcsődével, a többi óvodákkal és a közeli általános iskolákkal évek óta folyamatos a kapcsolatunk. Ennek fenntartása és fejlesztése közös feladatunk marad. A XI. kerületi önkormányzat helyi képviselőjével, a Humánszolgálati Igazgatóság Köznevelési csoportjával, a GAMESZ vezetésével, s reményeink szerint majd az Újbudai Pedagógiai Intézet utód intézményének a POK munkatársaival is korrekt munkakapcsolatot tartunk fenn, illetve alakítunk majd ki a közel jövőben.

50


ÉSZAK-KELENFÖLDI

A Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XI. kerületi Tagintézményeivel, az Újbudai Nevelési Tanácsadóval, az Újbudai Logopédiai és Pedagógiai Szakszolgálattal, az Újbudai Humán Szolgáltató Központtal kapcsolatunk folyamatos, továbbra is igényeljük szakirányú segítségüket. Óvodánk előd intézményei mikrokörnyezetükkel is tartották a kapcsolatot, ezt a jövőben is szeretnénk megőrizni, s továbbfejlesztési elképzeléseink között szerepel, hogy további integrációkat építsünk ki. Szeretnénk a mi óvodánkat választó családok gyerekeinek biztonságot, és magas szintű, nevelést biztosítani, a partnerek segítségével, előkészítve őket a következő fejlődési fokra, az iskola életre. VI. Összegzés Olyan szakmai kihívások vannak jelen napjainkban, melyekre választ, megoldást keresünk. A társadalmi, szakmai, és a személyes sikerünk attól függ, hogy képesek vagyunk-e innovatív módon vállalni az új kihívásokat és azokra tudunk-e cselekvő módon, jól reagálni. Az óvodában folyó bármilyen szakmai fejlesztés kihívást jelent azok számára, akiket közvetlenül érint, mert csak az együttműködés által lehetséges a fejlődés megvalósítása. Vezetői pályázatomat az eddigi szakmai fejlesztés során szerzett tapasztalataimra, és az elért intézményi eredményeinkre építettem. Gróf Széchenyi István szavaival élve: „Egy szabadságszerető hazában a tökéletes nevelés kötelesség.” Ezek tudatában fogalmaztam meg azokat a célkitűzéseket és feladatokat, amelyek segítségével szeretném az Észak – Kelenföldi Óvodát irányítani, fejleszteni az elkövetkező öt évben. Mindezen terveket és elképzeléseket csak együtt valósíthatjuk meg, ehhez kérem az alkalmazotti közösség, a szülők és más partnerek bizalmát, támogatását: Budapest, 2015. Május 25.

……………………… Tóth Ildikó pályázó

51

I. Szakmai Önéletrajz... 4 II. Bevezetés... 7

Recommend Documents