II. SZAKMAI PROGRAM

DR MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA KAMOND KOSSUTH U. 27/ II.

SZAKMAI PROGRAM

AZ INTÉZMÉNY FELADATAI

1. AZ INTÉZMÉNY ALAPFELADATAI Az intézmény SZMSZ - ben és működési engedélyben meghatározott alapfeladatai: Pszichiátriai betegek teljes körű ellátása Az intézmény Kamond településen, összesen 100 férőhellyel működik.

3. AZ INTÉZMÉNY RÖVID TÁVÚ FEJLESZTÉSI TERVEI 1.Elérendő cél rekonstrukció + 50 fő férőhely bővítésével Berendezések Felszerelési tárgyak cseréje

forrás fenntartó

fenntartó

kiegészítő forrás

határidő

megjegyzés

SZCSM 2004.-2005. címzett támogatás pályázat SZCSM pályázat

folyamatos

-

-

2. Integrált többlépcsős ellátórendszer kialakítása Lakóotthon kialakítása

fenntartó

SZCSM pályázat

2004. 12.31.

SZCSM pályázat IV. AZ INTÉZMÉNY HOSSZÚTÁVÚ TERVEI

2004.-2005.

Szenvedélybetegek ellátására kialakított részleg / 20 Fő / fenntartó

-

A szociális ellátás komplettirozása teljes körű ellátása során a megyei költségvetés terhére 2000 2005 - ig. szerepelt az intézményhez integráltan kapcsolt szenvedélybetegek otthonának kialakítása. A feladat megoldásaira koncepció készült. A megvalósításhoz a helyi feladatok tervezését terület, szakemberek biztosítását megkezdtük.

V. SZAKMAI KAPCSOLATOK 1. Módszertani otthon szakmai irányelveinek érvényesítése munkaközösségi ülések szervezése 2. Szakmai egyeztető megbeszélések, fenntartóval, társintézményekkel, önkormányzatokkal, szakorvosokkal, szakellátást nyújtó intézményekkel. 3. Hozzátartozók, gondnokok, szülők fóruma

VI. ELLÁTTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉG 1/1. Szakfeladat száma

Szakfeladat megnevezése

Feladat tartalmi meghatározása

85317-0

Ápoló-gondozó Otthoni ás Rehabilitációs Intézményi Ellátás

Pszichiátriai Betegek ápoló-gondozó otthoni ellátása

55142-5

Egyéb szálláshely szolgáltatás

Vidéken lakódolgozók részére szállás biztosítása

55241-1

Munkahelyi vendéglátás

Intézeti dolgozók étkeztetésének biztosítása

1/2. SZERVEZET FELÉPÍTÉSE: Egy telephelyen az alábbi főbb szervezeti egységek működnek: A: Gondozási részleg B: Gazdasági-műszaki részleg szolgáltatást biztosító egységei: „ élelmezés „ műszaki ellátás „ mosoda

II.SZAKMAI ALAPELVEK ÉS SZABÁLYOK Intézmény filozófiája Célunk, hogy az intézményünk szolgáltatásait igénybevevők megelégedett, boldog és lehetőleg teljes értékű polgárai maradhassanak a társadalomnak. Támogatjuk az ellátottak személyes méltóságának érzését és bátorítjuk az önrendelkezést, önsegítést és a családok bevonását. A komplex szolgáltatásokat időbelileg hézagmentesen, fogaskerékszerűen egymásba illő és egymásba forduló váltakozó súlypontú folyamatként igyekszünk megvalósítani annak érdekében, hogy a szükséges segítséget a szolgáltatást igénybevevők késedelem nélkül, jól összehangoltan kapják.

1. AZ INTÉZMÉNY FELADATAI: A pszichiátriai betegek teljes körű ellátása. Az intézmény végzi a pszichiátriai betegek gondozását, biztosítja az intézmény szolgáltatást igénybevevői, korának egészségi állapotának megfelelő, korszerű fizikai és egészségügyi ellátást, pszichés gondozását, valamint célszerű és hasznos tevékenységű megszervezését, foglalkoztatását. Lehetőséget biztosít, hogy az arra alkalmas ellátottak az intézmény és a szakorvos előzetes hozzájárulása alapján munkát vállaljanak és végezzenek. Az intézményben a 18.életévét betöltött személy vehető fel. Az intézmény az ellátottak gondozását a szociális törvényben III. I/2000/ I.7./ SZCSM rendeletben megfogalmazottak alapján végzi. AZ ÁPOLÓ-GONDOZÓ SZEMLYZET MAGATARTÁSI SZABÁLYAI ÉS TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉGE Az intézmény valamennyi dolgozójának és a szolgáltatást igénybevevők egymáshoz való viszony a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát.

I. ÁLTALÁNOS ELVÁRÁSOK l. A személyzet külső megjelenésére /öltözék/, személyi higiénéjére fordítson kiemelt figyelmet.

2. Az ápolást-gondozást végző személyzet legfontosabb személyiségjegyei:

• • • • • • • • • • • •

jó megfigyelőképesség, mely az ápolási-gondozási folyamat végrehajtásához elengedhetetlen szakismereten alapuló logikus gondolkodás pontosság / a feladatokat megfelelő módon és időben kell teljesíteni megbízhatóság együttműködési készség felelősség udvariasság tapintatosság pártatlanság empátia készség önfegyelem pozitív hozzáállás

3. Az ápoló-gondozó személyzet eredményes munkájának feltétele a saját egészsége. Kötelező az időszakos foglalkozás-egészségügyi orvosi vizsgálatokon való részvétel. Fertőző betegségben szenvedő munkatárs az intézményben nem tartózkodhat munkát nem végezhet A lelki egészség megőrzése is nélkülözhetetlen. Fáradtan, kimerülten nem lehet megfelelően ápolni, gondozni.

II. SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

l. Az ápoló-gondozó személyzet munkáját a munkaköri leírásában foglaltak alapján, az intézmény munkarendje, szabályzatai és a szakma általános elvei szerint köteles végezni.

2. Egészségügyi tevékenységet / az egészségügyről szóló l997. Évi CLIV. Törvény ll0.§ alapján / csak az adott tevékenység folytatására jogosító szakképesítéssel rendelkező személy végezhet.

3. Sürgős szükség esetén az egészségügyi képesítéssel rendelkező dolgozó - időponttól és helyzettől függetlenül - az adott körülmények között tőle elvárt módon és a rendelkezésére álló eszközöktől függően az arra rászoruló személynek elsősegélyt nyújt, illetőleg a szükséges intézkedést haladéktalanul megteszi. Kétség esetén a sürgős szükség fennállását vélelmezni kell / l997.évi CLIV.törvény l25.§ /.

4. Az ápoló-gondozó személyzet az intézmény ellátási kötelezettségére tekintettel, a folyamatos ellátás érdekében - a munkáltató rendelkezése szerint / a Munka tör vénykönyve, illetve a Közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltakkal összhangban / rendkívüli munkaidőben is köteles munkaköri feladatainak ellátására.

5. Az ápolás-gondozás során a szolgáltatást igénybevevők korának, egészségi és pszichés állapotának /fogyatékosságának/ megfelelő ellátást ,” csak „ indokolt mértékű segítséget kell nyújtani. Alapkövetelmény, hogy a gondozó személyzet a szolgáltatást igénybevevők név szerint ismerje, kívánságuk szerint szólítsa.

6. Az ápoló-gondozó személyzet munkaközben adódó szabadidejét köteles a szolgáltatást igénybevevők körében tölteni. Olyan helyiségekben, ahol ellátottak tartózkodnak / a dohányzásra kijelölt helyiségek kivételével / dohányozni tilos. Dohányozni az erre kijelölt helyen lehet.

7. A szakdolgozók nyilvántartása, továbbképzése, jelentése a hatályos jogszabályban előírtaknak megfelelően történik.

8. A dolgozók jogi védelme kidolgozás alatt áll. 9. A szakdolgozók végzettségének megoszlása a mellékletben

III. TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉG

l. Az ápoló-gondozó személyzet köteles előírás szerint tájékoztatni a szolgáltatást igénybevevőt állapotának változásáról orvosát/szakorvosát.

az

intézmény

vezető

ápolóját/gondozóját,

illetve

2. A szociális igazgatásról és ellátásról szóló l993.évi III.törvény l06.§-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének a szabályzatokban , illetve munkaköri leírásban foglaltak szerint kell eleget tenni.

3. Egészségi állapotáról maga a szolgáltatást igénybevevő, valamint hozzátartozója/gondnoka jogosult tájékoztatást kérni. Az ápoló-gondozó személyzet csak általánosságban adhat felvilágosítást / hangulat, aktivitás, alvás, étvágy, általános közérzet, várható gyógykezelés , vizsgálat / , egyéb kérdésekben az érdeklődőt az orvoshoz kell irányítani.

4. A szolgáltatást igénybevevő halála bekövetkezésének hírét csak előírt módon / általában meghatározott szövegű távirat formájában /, az arra feljogosított személy közölheti. Az elhunyt szolgáltatást igénybevevők hozzátartozóival való találkozás során a személyzet minden tagja köteles a helyzetnek megfelelő komolysággal és tapintattal viselkedni.

IV. ETIKAI KÉRDÉSEK l. Az intézmény dolgozója tevékenységét csak a szolgáltatást igénybevevők és munkatársai személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezheti, a hatályos/ I / 2000. /I.7./ SZCSM r./

2. A személyzet ápoló-gondozó tevékenysége során a szolgáltatást igénybevevő személyes szabadságát és szeméremérzetét köteles tiszteletben tartani. Az ellátottak személyes szabadság fizikai, kémiai, biológiai szerekkel és pszichikai módszerekkel csak az egészségügyi törvényben / l997.évi CLIV.tv. l0§ / 3-5./ bekezdésben meghatározottak szerinti mértékben és módon korlátozható.

3. Az intézmény dolgozója munkahelyi és munkaidőn kívüli viselkedésével sem a szolgáltatást igénybevevők emberi méltóságát, sem az intézmény jó hírét nem sértheti.

4. Az intézmény dolgozója az intézmény ellátottaival / szexuális érintkezést, kapcsolatot nem kezdeményezhet és nem tarthat fenn.

5. Az intézmény dolgozója az általa végzett tevékenységért, okozott kárért, mulasztásáért felelősséggel tartozik.

6. Az intézmény

dolgozója valamint a közös háztartásban élő közeli hozzátartozója az intézmény ellátottaival, tartási, életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt, illetve annak megszűnésétől számított l évig nem köthet.

7. Az intézmény dolgozója munkájáért a szolgáltatást igénybevevőtől pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el. V. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

1. Az intézmény dolgozóját a szolgáltatást igénybevevők és hozzátartozói egészségi állapotával, családi, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg.

2. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő. AZ ÁPOLÁS-GONDOZÁS SZABÁLYAI A Szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993.évi III.törvény 66. § értelmében az életkoruk, egészségi állapotuk, szociális helyzetük miatt rászorult személyekről állapotuknak és helyzetüknek megfelelő szakosított szociális intézményi formában kell gondoskodni. Az önmaguk ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek teljes körű ellátásáról ápolást, gondozást nyújtó intézményben kell gondoskodni. Ennek keretében biztosítani kell: • életkorának, egészségi állapotának megfelelő elhelyezést, • napi háromszori étkezést • ruházattal, textíliával való ellátást, • mentális gondozást • egészségügyi ellátást

I. ALAPFOGALMAK 1. Egészségügyi gondozás: A gyógyító-megelőző ellátás része. Célja az egészség megőrzése, a betegség megelőzése, a beteg állapotromlásának megakadályozása, egészségének és munkaképességének helyreállítása, a gyógyíthatatlan beteg panaszainak enyhítése.

2. Szociális gondozás: A szolgáltatást igénybevevők korának, egészségi állapotának fogyatékosságának megfelelő a korszerű ismereteket és technikai eszközöket felhasználó – fizikai, egészségügyi ellátás, pszichés gondozás és foglalkoztatás együttes alkalmazása. Célja, hogy a szükséges mértékben- állapotuk és képességük szintjén- segítsük a mindennapi tevékenységeik végzésében.

3. Ápolás: A beteg ember ellátása, segítése mindazon tevékenységek elvégzésében, melyek egészsége visszanyeréséhez, felépüléséhez / vagy békés halálhoz / hozzájárulnak és amelyeket segítség nélkül is elvégezne, ha rendelkezne a szükséges erővel, akarattal és tudással. Az ápolónak fel

kell ismernie a fennálló vagy lehetséges betegségek, rendellenességek jeleit, az ápolt személy szükségleteit. 4.Elmebetegség: A lelki élet egyensúlyának megbomlásával járó, pszichiáter szakorvos által meg állapított betegség. Az ilyen megbetegedésben szenvedő egyén alkalmazkodási nehézség illetve képtelenség miatt esetleg a hétköznapi élethelyzeteknek sem tud megfelelni, ennek következtében veszélyeztetheti önmagát és környezetét A pszichiátriai beteg ápolásra szorulhat alapbetegsége folytán és egyéb megbetegedése esetén.

II. A szolgáltatást igénybevétel, szolgáltatást igénybevevők fogadása Pszichiátriai betegek otthonába az a krónikus pszichiátriai beteg vehető fel, aki az ellátás igénybevételének időpontjában nem veszélyeztető állapotú, akut gyógyintézeti kezelést nem igényel és egészségi állapota, valamint szociális helyzete miatt önmaga ellátására segítséggel sem képes. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve az indítványt – az érintett személy véleményét lehetőleg figyelembe véve – a törvényes képviselő terjeszti elő. A korlátozottan cselekvőképes személy kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy – ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta – önmaga terjesztheti elő. A pszichiátriai betegek otthonába történő felvételhez a területileg illetékes pszichiátriai gondozó szakorvosának, illetve – amennyiben az ellátás igénylése időpontjában kórházi kezelésben részesül – a fekvőbeteg – gyógyintézet pszichiátriai osztálya vezetőjének az intézménybe történő felvételt megelőző – három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges. Az intézmény nyilvántartást vezet a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásra várakozókról, valamint a soron kívüli elhelyezésre várakozókról. Más megyéből történő elhelyezés az intézményvezető hatásköre, mérlegelési jogkör mellett. Az intézmény vezetője az ellátást igénylő azonnali elhelyezéséről gondoskodik, ha annak a helyzete a soron kívüli elhelyezést indokolja. A soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igényt a kérelemben, illetve a beutaló határozatban fel kell tüntetni. Az intézményvezetőjének vizsgálnia kell a jövedelmi vagy a gondozásra, ápolásra való rászorultságot. Szociálisan rászorult az a személy, akinek - a havi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg, és amennyiben egyszeri hozzájárulást fizet (Szt.117/B.§ ( 1 ) bek.) annak mértéke nem több mind kettőmillió forint, vagy - önellátási képessége hiányzik, így soron kívüli elhelyezésre tarthat igényt a külön jogszabályokban meghatározott feltételek szerint, vagy egyedül, vagy családban élő és az életvezetési feladatok ellátására nem képes segítség nélkül, vagy ezen képesség helyreállítása szükséges vagy egyedül élő és egészségi állapota miatt folyamatos ellátást igényel, és azt a háziorvosa igazolja, vagy egyedül vagy családban él, de a folyamatos ellátása a családban nem megoldott és a települési önkormányzat nem tud olyan szolgáltatást nyújtani részére, amellyel biztosítható saját lakókörnyezetében történő ellátása, vagy

rehabilitációs intézményben történő elhelyezés esetén, ha az ellátást igénylő szociális rehabilitációs szolgáltatás igénybevételére szorul, képességének fejlesztése, képzése, foglalkoztatásra való felkészítése szükséges. l. A tartós ápolást és gondozást nyújtó otthonba kerülés súlyos trauma lehet akkor, ha az ellátott a beutalást az önálló életre való alkalmatlanság vagy az elhagyatottság bizonyítékaként éli meg. Még nehezebb a helyzet ha a leendő szolgáltatást igénybevevő nem rendelkezik megfelelő belátási képességgel, és nem fogadja el az intézményi beutalás tényét.

2. Az intézményi elhelyezés elfogadtatásában, a felkészítésben a leendő szolgáltatást igénybevevő előgondozása mind az ellátott, mind az intézmény részére segítséget, információt jelent. Az előgondozás során szerzett tapasztalatokat dokumentálni kell: • Szociális interjú , vagy előgondozási adatlap I-II.

3. Az intézményvezető az elhelyezést igénylőkről/beutaltakról nyilvántartást vezet. 4. Az intézményvezető az ellátás igénybevételének megkezdésekor az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével megállapodást köt, kivéve, ha az ellátás biztosítása a bíróság kötelező intézeti elhelyezést kimondó döntésen alapul. Az intézményvezető a megállapodást tizenöt napon belül megküldi a fenntartónak.

4. A beutalt számára az intézményben való fogadtatás meghatározó élmény. A fogadó lehetőleg az intézmény vezetője, vagy a „főnővér” legyen. Viselkedése gesztusai legyenek nyugodtak, egyszerűek, érthetők. Adjon tájékoztatást az intézményről, ismertesse meg az új lakót a személyzettel és intézményben élő társakkal. Mutassa meg az új leendő szobáját, a közös helyiségeket, ismertesse a szokásos napirendet. Keressen olyan ellátottat, akire rábízhatja az új lakót, aki segíteni fogja a tájékozódásban, az első napok bizonytalanságában. Elhelyezéskor vegye figyelembe a szolgáltatást igénybevevő korát, egészségi állapotát, lehetőség szerint ismerősök között helyezze el. Az egyes gondozási egységekben a szolgáltatást igénybevevők állapotuknak, igényeinek megfelelő szintű gondoskodásban részesülnek: Az intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni, mely egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és azok megvalósításának módszereit. A gondozási tervet az ellátás igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni. Ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul, az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet kell készíteni. l. ápolási részleg: elsősorban ápolást igénylő idős, vagy rossz szomatikus állapotú, krónikus betegek ellátására / a dementia önmagában nem elegendő indok / ,nem az acut pszichotikus shubok kórházi jellegű ellátása a cél!

2. gondozási részleg: viszonylag kompenzált pszichés - szomatikus állapotú, illetve enyhébb betegségben szenvedő, vagy életkora, illetve fogyatékossága miatt segítségre szoruló, de állandó szakorvosi ellátást, felügyeletet nem igénylő krónikus pszichiátriai betegségben szenvedő szolgáltatást igénybevevők gondozása. Gondozás / minimálisan szükséges ápolás / önállóság megtartása cél /+ állapotváltozás nyomon követése + pszichés támasz + foglalkoztatás + habilitáció, rehabilitáció.

3. foglalkoztató csoport: az intézmény minden szolgáltatást igénybevevőnek foglalkoztatásáért felelős munkacsoport. Feladata a kreatív és munka jellegű foglalkoztatás megszervezése, a szolgáltatást igénybevevők fizikai kondíciójának megőrzése érdekében sport -programok, kulturális és szórakoztató programok, kirándulások, rendezvények szervezése, lebonyolítása. Szocióterápia keretében kis és nagycsoportos foglalkozásokat tartanak, a szolgáltatást igénybevevők állapotának változását megfigyelik, tapasztalataikról tájékoztatják a szakorvost és az ápoló személyzetet.

IV. FIZKAI ELLÁTÁS - GONDOSKODÁS l. Táplálkozás Az élelmezési nyersanyagnormát a Megyei Önkormányzat évente rendeletében határozza meg. Alkalmazkodjon a szolgáltatást igénybevevők korához, egészségi állapotához. Az étrend változatosságának érdekében élelmezési bizottság működik, melynek tagjait lakó önkormányzat elnöke, és az intézmény dolgozói teszik ki. Az intézmény közösségi helyiségében un. Kívánság láda van elhelyezve, melybe az ellátottak kívánságaikat elhelyezhetik, és az étrend összeállításánál a lehetőségekhez mérten figyelembe veszünk. A rendszeresen munkát végzők magasabb kalória igényét pótétkezéssel kell kielégíteni. A betegségnek megfelelő diétát biztosítani kell. Az idős, fogatlan szolgáltatást igénybevevők kapjanak pépes ételt. Különös gondot kell fordítani az étkeztetés kultúráltságára. Az étkeztetés során nővéri felügyeletet kell biztosítani / falánkság, félrenyelés miatt illetve a gyámoltalanabb szolgáltatást igénybevevők védelme érdekében /. A szolgáltatást igénybevevők saját élelmiszereit megfelelően becsomagolva, / névvel ellátva / hűtőszekrényben kell tárolni.

2. Ruházkodás A szolgáltatást igénybevevő ruházata mindig tiszta, rendezett, ízléses és az évszaknak megfelelő legyen. A gondozó személyzet feladata, hogy a ruházat szennyeződését, elszakadását észrevegye, tapintatosan figyelmeztesse a szolgáltatást igénybevevőt, szükség szerint segítse az öltözködésben. Az ágyban fekvő beteg ruházata kényelmes, tiszta legyen. Incontinens betegnél egyszer használatos pelenka használata javasolt. Az intézmény és a szolgáltatást igénybevevő személyi tulajdonában lévő ruhaneműk mosásáról, javításáról az intézmény mosodája gondoskodik. A mosodai szolgáltatás ingyenes. Egyéni mosásra az osztályon elhelyezett automata mosógéppel van lehetőség.

3. Higiéné A szolgáltatást igénybevevők egy része nem törődik saját és környezete tisztaságával, ezért fokozott figyelmet kell fordítani a személyi és környezeti higiénére. A gondozó személyzet feladata a higiénés szabályok betartása és betartatása. A rendszeres /napi mosakodás, fürdés ellenőrzése és a szükség szerinti segítségadás a gondozó személyzet feladata. A takarítás minőségének és a fertőtlenítési előírások betartásának folyamatos ellenőrzése valamint a hiányosságok megszüntetése érdekében szükséges intézkedések megtétele a

részlegvezetők kötelessége. A lakószobák, közösségi terek és az udvar rendben tartásába képességeik szerint a szolgáltatást igénybevevőket is be kell vonni.

4. Személyi autonómia: A szolgáltatást igénybevevők sem életkor, sem betegség, sem szociális készségek tekintetében nem alkotnak homogén csoportot, - ellátásuk csak személyre szabott bánásmóddal követelményekkel és szabályokkal lehetséges /ez nem mond ellent az általános szabályok betartására vonatkozó kötelezettségnek /. A szolgáltatást igénybevevők részére adott lehetőségek figyelembe vételével a legnagyobb önállóságot kell biztosítani, ezért képességeinknek és igényeinknek megfelelően kell meghatározni: • a kimenő rendjét / kísérővel, önállóan, milyen távolságra, milyen időtartamra, milyen gyakorisággal hagyhatja el az intézményt /. • az ajánlott foglalkoztatási formák, • az ápolási-gondozási szintet, A személyre szabott ellátás / ápolás-gondozás-foglalkoztatás / konkrét tartalmát /szintjét/ , illetve a kimenő szabályait az orvos, a főnővér, a gondozó személyzet, a foglalkoztatás vezető / foglalkoztató együttes megbeszélése, döntése alapján a főnővér határozza meg. A szolgáltatást igénybevevő állapotának változása esetén a rendszeres állapotfelmérés / ápolási-gondozási lapon minimum évente / alkalmával, vagy a személyzetjavaslatára illetve a szolgáltatást igénybevevő kérése alapján /bármikor/ a kimenőre, ellátási szintekre vonatkozó utasítást felül kell vizsgálni, a szükséges intézkedéseket meg kell tenni. Az ellátott kérését az ápolási dokumentációban fel kell jegyezni.

5. Magánélet, szexualitás A szolgáltatást igénybevevők magánélet, párkapcsolat iránti igényét támogatni kell. A tartós párkapcsolatban élők részére / lehetőség szerint / kérésükre önálló lakószobát kell biztosítani. A szolgáltatást igénybevevők szexuális élet iránti érdeklődése, igénye természetes, ennek megfelelően diszkréciót, intimitást biztosítunk.

V. ÁPOLÁSI FELADATOK A szolgáltatást igénybevevők részére az állapotuknak megfelelő gondozási egységben / ettől viszonylag gyorsan gyógyuló akut betegség , illetve párok esetében el lehet érni /a megfelelő ápolási-gondozási szintet kell biztosítani: • ápolási részleg: a szolgáltatást igénybevevők többsége idős, vagy legyengült, mozgásában korlátozott, illetve szomatikus-pszichés állapota miatt szükségletei kielégítésében nagyfokú, esetleg teljes körű segítséget igényel: • tisztálkodás: a szolgáltatást igénybevevő keze ügyébe kell helyezni a szükséges eszközöket, igényének megfelelően kell segíteni, szükség esetén teljes mértékben az ápolónő végzi a gondozott fürdetését, tisztasági ágyfürdőjét. • táplálkozás: szükség esetén a szobába, illetve az ágyba kell vinni az ételt, az önálló étkezésre képtelen ellátottat meg kell etetni, étkezési ritmusát mindig figyelembe kell venni.

• ürítés: az ürítés szükségletének kielégítéséhez kérnek a szolgáltatást igénybevevők a legnehezebben segítséget , fontos, hogy nem szabad a kiszolgáltatottságot éreztetni, az ágyazást a szolgáltatást igénybevevők szeméremérzetének megsértése nélkül, kellő tapintattal kell végezni, inkontinens szolgáltatást igénybevevők esetében egyszer használatos pelenkát, betétet kell alkalmazni. • mozgás: az orvos által rendelt ápolási segédeszközöket alkalmazni kell, szükség esetén biztosítani kell a szolgáltatást igénybevevő állapotának megfelelő önálló mozgási lehetőségeket / bot, járókeret használatának megtanítása.../ , passzív tornásztatást, ágyba fekvő betegnél fontos szerepe van a gyakori ágyneműcserének, alkoholos lemosásnak. • biztonság: a szolgáltatást igénybevevő környezete /ágy, tolószék, karosszék/ kényelmes legyen, a segédeszközöket könnyen elérje, legyen módja segítséget hívni, fokozza a biztonságérzetet, ha a gondozók rendszeresen odamennek hozzá / nem mindig feladat centrikus céllal. • esztétika: tiszta rendezett környezet, friss ágynemű, olvasni, látnivaló biztosítása szükséges. • tudás: a gondozó köteles a szolgáltatást igénybevevő kérdéseire válaszolni, a kompetenciáján kívül eső kérdések megválaszolásáról gondoskodni köteles. • önbecsülés: a gondozó szavaival, gesztusaival teremtsen olyan helyzetet, hogy a szolgáltatást igénybevevő kiszolgáltatottság érzése a minimumra csökkenjen, soha ne legyen tolakodó, de a szükséges mértékű segítséget mindig biztosítsa. • Gondozási részleg: a szolgáltatást igénybevevők többsége viszonylag önálló, szükségletei kielégítésében nem, vagy csak részleges, esetleg átmeneti jellegű segítséget, inkább állandó odafigyelést, irányítást igényel. Fontos a meglévő képességek és önállóság megtartása, erősítése, lehetőség szerint javítása.

2. A szolgáltatást igénybevevők szomatikus-pszichés állapotának nyomon követése / minden ápolási gondozási szinten / az ápoló-gondozó személyzet alapfeladata. A szolgáltatást igénybevevők egy része alapbetegsége/fogyatékossága, idős kora miatt nem jelzi milyen panasza, tünete van, vagy éppen „állandóan” panaszkodik. Az ápoló feladata észrevenni akkor is ha az ellátott nem jelzi: „ ha a szolgáltatást igénybevevő viselkedése, hangulata, aktivitása, szokásai korábbi panaszai- tünetei, étvágya, alvása, mozgása megváltozik, „ az acut betegséget, fájdalmat, lázat „ a bőrön, nyálkahártyákon keletkezett elváltozásokat, duzzanatokat „ figyelemmel kell kísérni a nők havi ciklusát

3. Általános jellemző, hogy a pszichiátriai betegek gyakrabban vesznek fel káros szokásokat, melyek rögzülhetnek, életük szinte kiiktathatatlan részévé válnak pl.:

„ túlzott mértékű dohányzás / lelki feszültségek oldása, sztereotíp mozdulatok/ „ gyógyszerhatás közömbösítésére mértéktelen feketekávé fogyasztás „ feszültségoldás alkohollal

„ altatókhoz, nyugtatókhoz, fájdalomcsillapítóhoz való hozzászokás „ hanghallucinációk „elfedése” hangos zenehallgatás fülhallgatóval „ rituális öltözködés /viselet/ , vagy a megfelelő ruházat elutasítása A gondozók feladata, hogy a szolgáltatást igénybevevőket figyelemmel kísérjék, az egészségre káros szokásokat a szükséges mértékben korlátozzák, pl.: a napi kávéfogyasztás maximálása nem tekinthető a szolgáltatást igénybevevő személyi autonómiája önkényes megsértésének.

4. A szolgáltatást igénybevevők állapotának változását sorszámozott eseménynaplóban műszakonként dokumentálni kell ( 1/2000.( 1.7.) SZCSM rendelet 51. § ). Az eseménynaplót 50 évig meg kell őrizni. Minden szolgáltatást igénybevevő részére gondozási tervet, ápolási tervet, programot kell készíteni.

5. A szolgáltatást igénybevevő 1./ pontban meghatározott panaszairól, tüneteiről az illetékes orvost haladéktalanul tájékoztatni kell. Az orvos utasításait a szolgáltatást igénybevevők egészségügyi dokumentációjába fel kell jegyezni. Az orvos utasításairól a műszakot átvevő ápoló-gondozó személyzetet az eseménynaplóban való rögzítés, illetve szóbeli tájékoztatás formájában is értesíteni kell.

6. Az eseménynaplót gondozási egységenként a főnővér / helyettese köteles ellenőrizni, a problémás eseteket megbeszélni / orvossal, személyzettel, vezetővel / .

7. Az ápolási feladatokat a szakma szabályai, illetve az orvos utasításai szerint kell végezni. 8. Az ápoló- gondozó személyzet feladata a szolgáltatást igénybevevő előírt szakvizsgálaton időszakos szűrővizsgálaton, esedékes kontrollvizsgálaton való részvételének megszervezése, szükség esetén a vizsgálatra kísérés. A szolgáltatást igénybevevő ápolási lapjára az esedékes vizsgálatokat, kórházi kezelést, illetve a szomatikus- pszichés állapot változására vonatkozó adatokat be kell jegyezni. A szolgáltatást igénybevevő állapotának változását több év adatainak összehasonlításával, elemzésével is követni kell, lappangó betegség gyanúja, negatív tendenciákra utaló jelek észlelése esetén a szolgáltatást igénybevevő orvosi vizsgálatát kell kezdeményezni.

9. Intézményen kívüli szakvizsgálat, kórházi kezelés esetén a szolgáltatást igénybevevő egészségügyi dokumentációját a vizsgáló / kezelő orvos rendelkezésére kell bocsátani. Az egészségügyi dokumentációt a kísérő ápoló-gondozó személy adja át az orvosnak. 10.A szolgáltatást igénybevevők jogában áll egészségi állapotáról felvilágosítást kérni, a róla készült egészségügyi dokumentációba betekinteni, a tervezett vizsgálatokról, terápiáról felvilágosítást kérni/kapni. Orvosi kérdésekben csak orvos adhat tájékoztatást. 11.A szolgáltatást igénybevevő egészségi állapotára vonatkozó kérdései nem maradhatnak megválaszolatlanul. A gondozó tájékoztatást ad a kompetenciájába tartozó kérdésekről,

orvosi kérdésekben a gondozottat az orvoshoz irányítja( erről az orvost haladéktalanul tájékoztatja ).

VI. GYÓGYSZERELÉS 1. Gyógyszert csak orvosi utasításra, előírt adagban szedhetnek a szolgáltatást igénybevevők. Egyéni gyógyszer-felhasználás nyilvántartó lap 2. Minden szolgáltatást igénybevevő részére egyedileg határozza meg az orvos, hogy szükség esetén milyen gyógyszereket, milyen mennyiségben kaphat ( pl.: fájdalomcsillapítás, nyugtató, altató, GM esetén, lázcsillapításra, RR kiugrás esetén...)A szükség szerint rendelt gyógyszereket az ellátott nyilvántartó lapján tételesen( ok, név és dózis meghatározásával) jelölni kell. A szükség szerint adott gyógyszer mennyiségét, időpontját az eseménynaplóban rögzíteni kell. Kábítószernek minősülő gyógyszer szükség szerinti kiadását az eseménynaplóban külön ki kell emelni ( pl.: piros színnel ).

3. Szükség esetén, orvosi utasításra a gondozónak ellenőrizni kell, hogy a szolgáltatást igénybevevő valóban lenyelte - e a gyógyszert.

4. A gyógyszerelés rendjét és az ehhez kapcsolódó felelősségi köröket írásban szabályozni kell. A gyógyszerek személyre szóló kiadagolását csak munkaköri leírásban ( vagy megbízás formájában ) arra feljogosított egészségügyi képesítéssel rendelkező személy végezheti.

5. Gyógyszer csere felismerése esetén az orvost haladéktalanul értesíteni kell, az eset körülményeiről részletes jegyzőkönyv készül. Jegyzőkönyv minimális adattartalma: • mikor észlelték a gyógyszercserét • ki észlelte a gyógyszercserét • ki hibázott • ki kapott olyan gyógyszert, amit nem neki rendeltek • mikor • milyen dózisban, hányszor • milyen következményeket, tüneteket tapasztaltak • milyen beavatkozást, megelőző intézkedést tettek ( pl.: hánytatás ) • mikor értesítették az orvost / mentőszolgálatot • mikor érkezett orvos / mentő • gondozott állapota orvosi vizsgálat alapján,orvos aláírása • egyéb jelentős körülmények • jegyzőkönyv készítésének dátuma • érintett munkatársak neve, aláírása 6. Kábítószernek minősítetett gyógyszerek rendelése, intézményen belüli elhelyezésre, felhasználására vonatkozóan az 1989.évi XXV. Törvény 4.és a 19§ -ban meghatározottakat kell figyelembe venni, illetve a 4/1980.( VI.24.)EÜM-BM rendelet, és a 8/ 1977 ( Eük.7. ) EÜM utasításban foglaltak szerint kell eljárni. A kábítószernek minősülő gyógyszerek kezelésére, nyilvántartására, felhasználás ellenőrzésére felelőst kell kinevezni ( ezen feladattal célszerű az intézmény orvosát, illetve főnővérét megbízni ) Felelősök: • intézet orvosa

• főnővér • főnővér ápolók

helyettese

/

osztályvezető

A kábítószernek minősített gyógyszerek beszerzését, tárolását, felhasználását legalább évente ellenőrizni kell, az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül.

7. A kábítószernek minősülő gyógyszerekről a felelős sorszámozott nyilvántartó könyvet vezet. A kábítószernek minősülő gyógyszereket a többi gyógyszertől elkülönítetten zárt szekrényben, ezen belül zárt kazettában kell tárolni, a kazettába csak a felelős nyúlhat. A gyógyszer felelős napi, heti gyakorisággal / szükség szerint / írásban / darabszámra / adja ki a műszakért felelős nővérnek / gondozónak a kábítószernek minősülő gyógyszert. A kiadott gyógyszer felhasználását és műszakonkénti átadását az eseménynaplóban írásban dokumentálni kell. A kábítószernek minősülő gyógyszereket az ellátott egyéni gyógyszernyilvántartó lapján kiemelten kell feltüntetni.

8. A gyógyszerfelelős feladata a gyógyszerkészlet rendszeres ellenőrzése, annak érdekében, hogy lejárt szavatosságú, illetve a forgalomból kivont gyógyszer-készítmény felhasználásra ne kerülhesse.

9. A szolgáltatást igénybevevők saját kívánságuk szerint saját költségükön szerezhetik be azokat az orvos által jóváhagyott gyógyszereket és gyógyhatású készítményeket, vitaminokat, melyek az ellátott számára nem ellenjavalltak, de az intézmény által biztosított gyógyítómegelőző kezeléséhez, terápiájához nem feltétlen szükségesek.

10. Az intézményben emberen végzett orvostudományi kutatás céljából gyógyszerkipróbálására, kísérletre az Egészségügyről szóló törvény ( 1997.évi CLIV.tv )157-164 § szabályai szerint, csak az intézményvezető írásos beleegyezésével kerülhet sor.

VII. A gyógyszerelés költségei Az intézmény az I./2000.(1.7.) SZCSM rendelete szerinti gyógyszercsoportba, valamint a rendszeresen és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. Az alapgyógyszer készlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátást igénybevevő viseli, kivéve: - az intézmény viseli a teljes költségét ha az ellátást igénybevevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húsz százalékát, vagy az ellátást igénybevevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja - részleges költségét, ha az ellátást igénybevevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum húsz százalékát, vagy azonban ez a

jövedelem nem fedezi az ellátást igénybevevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény az ellátást igénybevevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti. VII GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ ELLÁTÁS

1. Felvételkor • •

• • • • • • • •

3.

ellenőrizni kell a szolgáltatást igénybevevő korábbi egészségügyi dokumentációját, A személyzet kiemelt feladata az ápolás-gondozás mellett a pszichiátriai betegségtünetek korai felismerése, jelzése az orvos felé: eszméletzavarok: ( ájulás, epilepsziás roham...) ki kell kérdezni azokat, akik látták a beteget az eszméletzavar idején, a tapasztaltakat fel kell jegyezni az eseménynaplóban, alvászavarok: álmatlanság, elalvási nehézség, korai ébredés, igen rövid alvási idő, elalvás roham, inverz élénkség és alvásrend, éjjeli ágybavizelés / székelés, éjszakai felriadás, alvajárás, aluszékonyság, fokozott alvásigény... nem csak a szolgáltatást igénybevevő panaszát kell feljegyezni, hanem hosszabb időszakon át / napok, hetek/ a személyzet tapasztalatait is, tájékozatlanság: autopszichésen / önmagára vonatkozóan / allopszichésen / aktuális környezet /, térben, időben... - meg kell figyelni, hogy a tájékozatlanság állandó, vagy időszakos, figyelem romlása, változása: milyen könnyen kelthető fel a gondozott figyelme, irányítható-e vagy elkalandozik, van-e olyan esemény, körülmény, egyéb dolog, amire beszűkült a szolgáltatást igénybevevő figyelme, észlelési zavarok: szervi okú észlelési zavarok és az érzékcsalódások elkülönítése alapvető jellegű, - de mindkét zavar esetén haladéktalanul jelezni kell az orvos vagy főnővér felé gondolkodászavarok: fogalmak felismerése, ismerete, bizarr új fogalmak alkotása, gondolatszáguldás, gondolat-lassulás, tapadós gondolkodás, szó-szótag ismételgetés, összefüggéstelen gondolatok, túlzottan szimbolikus gondolkodás, szósaláta / szkizofázia /, kényszergondolatok: akarattól, meggyőződéstől idegen, sokszor kifejezetten kellemetlen gondolatok,- a gondozott mennyire van tisztában ezek kóros voltával, téveseszmék: / a betegség talaján létrejött korrigálhatatlan téves ítélet, elbutulás, hangulat,aktivitás megváltozása, Fekvőbeteg gyógyintézeti kezelést nem igénylő esetekben a heveny és idült betegségben szenvedők teljes körű , ellátását biztosítani kell. Figyelmet kell fordítani különösen: • az intézménybe felvett új ellátott egészségi állapotának felmérésére, dokumentálására ( háziorvos, illetve szakorvos által vezetett egészségügyi dokumentáció, vizsgálat / • a cukorbetegek, egyéb krónikus vagy daganatos betegségekben, pszichiátriai betegségben szenvedők, epilepsziások, bizonyos gyógyszereket szedők rendszeres szakorvosi ellenőrzésére ( mellékhatások, kísérő- tünetek ) • a fekvőbetegek rendszeres vizsgálatára, • rizikócsoportnak megfelelő szűrővizsgálatok elvégzésére orvosi javaslatra

2. Évente legalább egy alkalommal minden szolgáltatást igénybevevő orvosi vizsgálata szükséges. 3. Minden egészséget érintő jelentős eseményt rögzíteni kell a szolgáltatást igénybevevő egészségügyi lapján.

4. A szociális törvény 113/A.§(1) a pszichiátriai betegek otthonában élő személyek esetében szakértői bizottság az intézményi elhelyezést követően kétévente felülvizsgálja a jogosult: - adott intézményben történő további ellátásának szükségességét - más intézménybe történő áthelyezésének indokoltságát.

5. A szolgáltatást igénybevevő egészségügyi dokumentációját más intézménybe történő áthelyezés esetén külön kérés nélkül is továbbítani kell.

6. IX. VESZÉLYES HULLADÉKOK KEZELÉSE 1. Az egészségügyi ellátás során keletkező hulladéknak kell tekinteni azon anyagokat ( vér, váladékok, egyéb anyagok, eszközök, vegyszerhulladékok, illetve ezek bomlástermékei ) melyek anyagi tulajdonságuk, fizikai, kémiai jellemzőjük, fertőző voltuk miatt az emberi egészségre, környezet elemeire károsító hatást fejtenek / hetnek ki.

2. Fertőző hulladéknak minősül:

• V 97101 ( 1 ) fertőző hulladékok, testrészek, szervmaradványok, szövetek, váladékok, laboratóriumi vizsgálati anyagok, • V 97103 ( 1 ) betegellátási hulladékok - vérrel, váladékkal szennyezett egyszer használatos kötszerek, anyagok, ruhaneműk, katéterek, tasakok, • V 97105 ( 1 ) injekciós tűk, fecskendők tűvel, infúziós szerelékek, ampullák

3. Veszélyes hulladéknak minősül:

• V 53501 lejárt szavatosságú gyógyszer

4. A 102 / 1996. ( VII.12. ) Korm. Rendelet 9. § -a alapján az intézményben keletkezett veszélyes hulladékokat össze kell gyűjteni. A gyűjtőhelyen legfeljebb egyév alatt keletkező veszélyes hulladékot lehet összegyűjteni.

5. A veszélyes hulladék összegyűjtésére műanyag zsákkal bélelt papírdobozt, illetve szúró, vágó eszközök esetén zárható műanyag edényt kell alkalmazni. A megtelt gyűjtőedényeket le kell zárni, felirattal kell ellátni ( intézmény neve,hulladék megnevezése, dátum ) . A hulladékkal telt edények megfelelő tárolásáról azok ártalmatlanításra való elszállításáig gondoskodni kell.

6. A veszélyes hulladékok elszállítása és ártalmatlanítása erre feljogosított / területi környezetvédelmi hatóság engedélyével rendelkező / Megoldás KFT Szombathely Körmendi út 92. Céggel megkötött ....... számú szerződés alapján történik. Az elszállítás megrendelése negyedévenként /félévente/évente a gazdasági vezető feladata.

X. MENTÁLHIGIÉNÉS GONDOZÁS Általános mentálhigiénés szemlélet: l. „Az intézményi lét”, az állandóan mások által szabályozott és másoktól függő életforma a iatrogén ártalmak miatt már önmagában zavarokat okozhat. Ezen ártalmak megelőzése céljában a szolgáltatást igénybevevők részére a lehetséges legnagyobb önállóságot kell biztosítani. A szolgáltatást igénybevevők személyes életterét, személyes holmiját, tiszteletben kell tartani, a foglalkoztatás programját úgy kell szervezni, hogy legyen napi 3-4 óra, amit teljesen sajátjuknak érezhetnek, amivel maguk rendelkezhetnek.

2. Fontos, hogy a szolgáltatást igénybevevő a napjait ne érezze unalmasnak, hiábavalónak, ennek érdekében ösztönözni kell, hogy önmagukat ellássák, dolgozzanak, szórakozzanak, minél hasonlóan ahhoz, ahogy az „egészséges” emberek teszik.

3. A szolgáltatást igénybevevő, emberi méltóságát a gondozó személyzet mindig köteles tiszteletben tartani, önrendelkezését és igényeit az ellátás során a körülményekre való tekintettel maximálisan figyelembe venni. A szolgáltatást igénybevevő külvilággal / hozzátartozók, barátok, napi események .../ való kapcsolattartásában a szükséges mértékű segítséget biztosítani kell / levélírás, látogatásra kísérés, hozzátartozók meghívása az intézmény rendezvényeire, ünnepeire.../ - ez a gondozók, foglalkoztatók , ill. a szociális nővér feladata.

4. A foglalkoztató személyzet feladata annak biztosítása, hogy minden szolgáltatást igénybevevő az általános állapotának, képességeinek aktuálisan megfelelő, legmagasabb /foglalkoztatás/ szintű lehetőségek között választhasson, és valóban válasszon magának elfoglaltságot. Fokozott ápolást, gondozást igénylő, kevésbé aktív szolgáltatást igénybevevő mentálhigiénés segítése: l. A személyzet részéről figyelem, őszinte személyes odafordulás szükséges különösen a mindennapi alkalmazkodást akadályozó pszichiátriai „maradvány” tünetekkel élő és az idős, beteg szolgáltatást igénybevevő esetében. Az öregedés és a pszichiátriai betegség különösen kiszolgáltatottá teszi az embert, - gondozásukhoz, ápolásukhoz a szokásosnál nagyobb szakértelem és tapasztalat szükséges.

2. Az öregek körében sajátosan gyakori a visszahúzódó magatartás, ennek kulturális hagyományokban gyökerező előzményei vannak. Az idősödő ember felhagy korábbi szokásaival, kapcsolataival, esetleg elveszíti házastársát, ismerőseit, - a veszteség az idő múlásával egyre nehezebben lesz ellensúlyozható. Az intézményilét a kiszolgáltatottság érzését tovább növeli, az izolálódás veszélyét megsokszorozza. Meg kell nyerni a visszahúzódó pszichiátriai beteg bizalmát, érdeklődését folyamatosan különböző programokkal /beszélgetés/ újra kell éleszteni. Az aktív szolgáltatást igénybevevők

részére megfelelő mozgásteret kell biztosítani. Erősíteni kell a családjához tartozás élményét, ha nincs élő hozzátartozó, akkor a múltat, a régi, szép emlékeket lehet feleleveníteni vagy akár fájókat feldolgozni.

3. Káros a fizikai igénytelenség, a tisztálkodás és a fogak ápolásának elhanyagolása, az elhanyagolt vagy öreges öltözködés... Az egyik alapvető társas-lélektani folyamat annak észlelése, hogyan hatunk a többi emberre, és a törekvés, hogy ez a hatás minél előnyösebb legyen. Az idős/pszichiátriai betegségben szenvedő ember könnyen felhagy e folyamat fenntartásával, melynek következtében a pszichológiai lépülés meggyorsul. Az intézményben együtt élnek tevékeny emberek és a lelki vagy testi szempontból nyomorúságosan élő, leépülő, korán elbutult, vagy magatehetetlen, ápolásra szoruló idősek, betegek. A megfelelő egyéni bánásmód és segítségnyújtás feltétele a szolgáltatást igénybevevők élettörténetének, körülményeinek mind teljesebb megismerése, az fizikai és szomatikus állapotuk változásának megfigyelése. Sokat segíthet a külső megjelenés, a kedélyállapot tapintatos visszajelzése. Cél: Hogy a fizikailag jó állapotban lévő és a magatehetetlen ápolásra szoruló szolgáltatást igénybevevők ne izolálódjanak el egymástól, segítsék egymást, így intézeten belül nem alakulna ki a hátrányos megkülönböztetés a lakótársak részéről sem. 4. A pszichiátriai betegségeket kísérő kellemetlen tünetek pl.: szorongás, hallucináció, téveseszmék ... - az elszigetelődés, visszahúzódás irányába hatnak, jelentősen megnehezítik a közösséghez való alkalmazkodást, az együttélés normáinak való megfelelést. A tünetek felismerése, tapintatos irányítás, aktivitásra ösztönzés, a teljesítmény elismerése, a dicséret sokat segíthet.

5. A lakók személyiségét nagyfokú merevség, sztereotípiára való hajlam, érzelmi beszűkülés, fokozódó önzés és érdektelenség jellemezheti. Gyakori a szellemi leépülés, a lelki megterhelésekkel szembeni esékenység, a regressziós hajlam. A merevség különösen a társas kapcsolatokban, bizonyos „ elavult „ viselkedés- formákban, kifejezésekben nyilvánulhat meg: pl.: gyakori önismétlés, érdeklődésük a múltra koncentrál... Szívesen veszik, ha a személyzet érdeklődéssel, tiszteletet tanúsítva meghallgatja történeteiket.

6. Idős korban, illetve egyes pszichiátriai betegeknél fokozódik a figyelem a testi funkciók iránt, gyakori a hipochondriás aggodalom. Jellemző a gyógyszerekhez való hozzászokás / azokhoz indokolatlanul ragaszkodás / . A betegségről való korrekt / gondozott értelmi, érzelmi szintjének megfelelő / tájékoztatás, a figyelmet elterelő események, pozitív élmények oldhatják a szorongást. Érzelmi támasz, figyelem hiányában az ápolással, ellátással kapcsolatos apró bosszúságok töltik be a gondozott tudatát, - ez agresszivitást, verbálisan meg- nyilvánuló ellenségességet, a szobatársak összeférhetetlenségét válthatja ki.

7. Idős korban az aktív pszichiátriai betegségtünetek gyengülhetnek, zavaró hatásuk csökkenhet, pl.: az idős beteg „ elfelejtheti „ korábbi téveseszméit... De az idős korban növekszik egyes betegségekre való hajlam, pl.: a depresszió mellett az öngyilkosság is gyakoribb- bár az intézményben élő idősekre vonatkozó statisztikák /talán a szorosabb ápolói kontroll miatt / az átlagosnál kedvezőbb képet mutatnak. Az időskori depresszió sokszor az öregedéssel kapcsolatos veszteségek következménye = legtöbbször a pszichikai vagy fizikai képességek elvesztése okozza /, - erről azonban az idős ember általában nem beszél, - betegsége

endogénnek tűnik. Az alvászavarról, fáradságról panaszkodó, vagy érdektelen idős ember pszichiátriai szakvizsgálata javasolt.

8. A lelki egyensúlyhoz elengedhetetlen, hogy az ember tudjon érzelmet és élményt meríteni kommunikáció révén az őt körülvevő emberekből: legyen módja empátiás élményt nyújtani és kapni, megélni is. Az emberi kapcsolatokba sajátos csereszabály érvényesül: „adok, hogy adjál” meghatározó jelentőségű, hogy az idős ember eleven és intenzív kommunikációban legyen a különböző korosztályokkal, - ebben segítenek az intézmény minden dolgozóját és lakóját mozgósító rendezvénye, a film, színház... Fontos a tájékozottság, a világ eseményei iránti érdeklődés fenntartása / újságok, hírműsorok, beszélgetés, időbeli tájékozottság erősítése: milyen évet írunk, hányadika, hány óra van.../

9. A halálos betegségben szenvedővel, a haldoklóval pszichésen is foglalkozni kell. Általában a legszembetűnőbb a kommunikációs zárlat a haldokló körül: nem foglalkoznak vele, áltatják, hazudnak neki... Segítséggel a fizikai szenvedések közepette is lehetséges a megbékélés, a megnyugvás. A megbékélt halálnak különösen szociális intézményben nagy a mentálhigiénés előnye. Segíti a hátramaradottak egészséges gyászát, alkalmas lehet a korábban, más kapcsolatokból eredően megélt bűntudat feloldására, az ellentétek ilyenkor megbeszélhetővé, esetleg rendezhetővé válhatnak. A fel nem dolgozott intézményi halálélmények / pl.: szobatárs elvesztése / gyakran belejátszanak abba, hogy a halállal való szembenézés / Kübler-Ross-féle / fázisaiban felerősödik a betegben az agresszió, a vádaskodás, elmélyül a depresszió - ami miatt a haldokló valóban ápolásigondozási körülményeket zavaró tényező lesz. A lehetséges beavatkozási módszerek egyszerűek: beszélgetés a szobatársakkal , ellátottakkal az elhunytról, néhány apró tárgy, szál virág, ami rá emlékeztet stb. l0. Az intézeti életet élőknek jót tesz az állatokkal való kapcsolattartás. A társadalom megítélése a pszichiátriai betegek felé megbélyegző hatású. Az állatok / kutyák / nem érzékelik a beteg és egészségesek közötti különbséget, minden embert egyformának fogadnak el. A th.célokra kiképzett kutya pedig a testi fogyatékosságtól sem riad meg, nem reagál rá agresszívan. A terápiás kutyával való foglalkozás stressz csökkentő egészségmegőrző szerepét számos vizsgálat bizonyítja. A keringési zavarok enyhülnek, a depressió állapotában az agy állapota jelentősen javul , ha ezt a fajta szoc.gondoskodást kapják. A kutya mint stresszoldó tényező nem csak a csökkenti a szív és érrendszeri problémák kockázatát de közérzetjavító, kapcsolatteremtő hatásával hatékonyan gátolja a magány és elszigeteltség okozta testi szellemi leépülést. A szabályzat jóváhagyásának dátuma:..................................

______________________________ ellenőrizte

_________________________ jóváhagyta

A FOGLALKOZTATÁS SZABÁLYAI I. Foglalkoztatási kötelezettség

l. Az l./2000./I.7/ SZCSM rendelet 54.§ szerint a bentlakásos szociális intézményben meg kell • • • • •

teremteni a szolgáltatást igénybevevők mentálhigiénés gondozásának feltételeit, biztosítani kell a : személyre szabott bánásmódot, a konfliktushelyzetek kialakulása, megelőzése érdekében az egyéni és csoportos megbeszélést, a szabadidő kulturált eltöltésének feltételei, a gondozási, illetve rehabilitációs tervek megvalósulását, a hitélet gyakorlásának feltételeit, és segíteni, támogatni az intézményen belüli kisközösségek, társas kapcsolatok kialakulását és működését.

2. Az intézményben meg kell szervezni a munkavégzésre képes szolgáltatást igénybevevők foglalkoztatását. A szolgáltatást igénybevevő személy életkorának és egészségi állapotának megfelelően a foglalkoztatás lehet: • munkavégzési célú, • terápiás célú, • képességfejlesztő,

3. A munka jellegű foglalkoztatás formái:

• intézmény működési körén belől végzett munka /pl.mosodai kisegítő munka, udvari kisegítő munka, takarítás, kerti munka, konyhai kisegítő munka, • az intézmény közreműködésével más gazdálkodó szerv részére végzett munka jellegű, vagy intézmény által folytatott gazdasági tevékenység keretében végzett munka, • más jogviszony keretében végzett munka.

II. A foglalkoztatás alapelvei l. A mentálhigiénés gondozás célja a szolgáltatást igénybevevők aktivitásának megőrzése vagy • • • • • • • •

fejlesztése, szomatikus-pszichés állapotuk szinten tartása esetleg javítása, ennek érdekében az intézmény biztosítja: előgondozás keretében a leendő szolgáltatást igénybevevő élettörténetének, családi körülményeinek, családtagokhoz fűződő kapcsolatának megismerését, szolgáltatást igénybevevők interperszonális kapcsolatainak támogatását, kapcsolatteremtés segítését / erre kiváló lehetőséget kínál a családmodell program alkalmazása / hozzátartozókkal, külvilággal való aktív kapcsolattartást, képességek szerint elfoglaltságot, érdeklődésnek megfelelő napi és hetilapokat, rendszeres tájékoztatást a hazai és nemzetközi társadalmi és politikai eseményekről, az intézményi élet megszervezésében való részvételt pl.lakói önkormányzat formájában, a panaszjog gyakorlásának lehetőségét, az érdekképviseleti fórum létrehozását és működését.

2. A különbező programokon, foglalkozásokon, munkában való részvétel önkéntes, a szolgáltatást igénybevevő részére az általa kedvelt, érdeklődésének, képességeinekkészségeinek legmegfelelőbb foglalkoztatási formát/akt kell biztosítani.

3. A gondozó és foglalkoztató személyzet feladata a szolgáltatást igénybevevők ösztönzése a foglalkoztatási lehetőségek igénybevételére. A szolgáltatást igénybevevő érdektelenségét, indokolatlan passzivitását nem lehet elfogadni.

4. A szolgáltatást igénybevevő aktivitásának, érdeklődésének, foglalkoztatáshoz való viszonyának változását a gondozó személyzet köteles figyelemmel kísérni dokumentálni.Az aktivitás hirtelen megváltozása esetén tájékoztatni kell az orvost is.

és

III. Foglalkoztatási formák l. Egyéni foglalkozás: andragógiai jellegű, kötetlen foglalkozás, segítő kapcsolat / lehet bármilyen témájú beszélgetés, irányulhat szociális interjú elkészítésére, élettörténet, célok, gondok megismerésére, célja lehet: a személyi higiénié az esztétikus megjelenés fontosságának megismertetése, szabadidő hasznos eltöltésének, a költőpénzzel való gazdálkodás megtanítására... / 2.Segitő beszélgetés: pszichoterápiás elemeket tartalmaz, elfogadó, megértő, támogató beállítódással lehetőséget ad a szolgáltatást igénybevevő problémáinak megbeszélésére. 3.Egyéni fejlesztő program: speciális esetben alkalmazott foglalkozás, melynek vezetése szakértelmet igényel / fejlesztő pedagógus, pszichológus... / , célja a szolgáltatást igénybevevő egyéni igény és ütem szerinti segítése az elérendő habilitációs/rehabilitációs cél érdekében / pl.: felnőtt korban látás elvesztése, súlyos mozgáskorlátozottság kialakulása, egyéni fejlesztést igénylő fogyatékosság.../ 4.Kreatív foglalkozás: játékos, népi, művészeti jellegű, „alkotó”, csoportos foglalkozás gyógyfoglalkoztató asszisztens/terapeuta irányításával. A foglalkoztatás célja a figyelem lekötése, orientálása? Önkifejezés segítése, alkotó kedv felélesztése, szabadidő hasznos eltöltése, készségfejlesztés, csoportdinamikai hatások a személyiség fejlesztésben, a gondozott állapotának nyomon követése. 5.Művészeti foglalkozás: művész/iparművész/szaktanár által irányított foglalkozás, melyben a szolgáltatást igénybevevőket jól ismerő foglalkoztató részt vesz. A foglalkozás célja a jó intellektusú vagy kiemelkedő képességű páciensek alkotó jellegű foglalkoztatása, az önkifejezés segítése, szabadidő hasznos eltöltése, készségfejlesztés, sikerélmény elérése, csoportdinamikai hatások terápiás felhasználása, szolgáltatást igénybevevő állapotának nyomon követése. 6.Miliőterápia: csoportos foglalkozás mely lehet bármilyen közösségi program, ünnep, kirándulás, kulturális program, rendezvény, TV, teadélután... A foglalkoztatás célja értelmes elfoglaltság biztosítása a csoport élmények tudatos felhasználása a szolgáltatást igénybevevő személyiségének és fizikai terhelhetőségének, aktivitásának, kapcsolatteremtő képességének megőrzése/fejlesztése érdekében. 7.Mozgásterápia/sportprogramok: csoportos/egyéni foglalkozás / foglalkoztató gondozó vezetésével. A foglalkozás célja a fizikai terhelhetőség fokozása, jó kondíció elérése, feszültség oldása, csoportdinamikai hatások felhasználása, kapcsolatteremtő készség fejlesztése. 8,Munka jellegű foglalkozás: foglalkoztatással megbízott munkatárs szakmai irányításával és felügyeletével végzett, jellemzően fizikai munka: mosodai, kertészeti... A foglalkoztatás célja a korábbi tevékeny életforma megőrzése, értelmes, hasznos tevékenység biztosítása, fizikai terhelhetőség szintentartása/ fokozása, rehabilitációs célok érdekében a részleges

munkaképesség megtartása fokozása, rehabilitációs célok érdekében a részleges munkaképesség megtartása/ fejlesztése, reszocializáció elősegítése.

IV. Foglalkoztatási szintek A szolgáltatást igénybevevő szomatikus-pszicés állapotának megfelelő foglalkoztatás megválasztása, illetve az elérendő cél érdekében a szolgáltatást igénybevevők meglevő képességei készségeinek figyelembevételével az alábbi foglalkoztatási szinteket különítjük el:

l. foglalkoztatási szint

• Célcsoportok: idős, beteg, inaktív, visszahúzódó, súlyosan depressziós vagy fogyatékos ellátottak • A foglalkoztatás célja: értelmes elfoglaltság biztosítása, figyelem lekötése, orientálása, rendszeres fizikai ténykedés biztosítása, közös tevékenység csoportdinamikai hatásainak terápiás felhasználása, önértékelés javítása, aktivitás javítása. • Foglalkoztatás szinterei: lakószoba, közösségi terek, foglalkoztató helyiség, TV szoba... • Módszerek, foglalkoztatási lehetőségek: egyéni beszélgetés, csoportos beszélgetések , felolvasás, miliő terápia, séta, kreatív terápiák... • Elvárások, követelmények: a szolgáltatást igénybevevő tevékenységével szemben mennyiségi, minőségi, elvárás nincs, a terápiás hatás elérése az elsődleges • A foglalkoztató személy feladata: fokozott személyes figyelem, a szolgáltatást igénybevevő bevonása az egyéni/csoportmunkába, aktivizálás, sikerélmény biztosítása, jutalmazás, elfogadó támogató magatartás, állandó ösztönzés, személyes példamutatás.

2. foglalkoztatási szint:

• Célcsoportok: foglalkozások iránt legalább időnként érdeklődő, viszonylag könnyen mozgósítható, megfelelő szomatikus - pszichés állapotú gondozottak. • A foglalkoztatás célja: értelmes elfoglaltság biztosítása, figyelem lekötése, orientálása, rendszeres fizikai ténykedés biztosítása, közös tevékenység csoportdinamikai hatásainak terápiás felhasználása. Munka jellegű foglalkoztatásnál a cél a teljesítmény fejlesztésére irányul, személyiséget érintő hatása: akarat, öntudat, önértékelés javulása. Intézmény-körül végzett munkák esetén a viszonylag önálló, eredményes tevékenykedés: ipari jellegű munkavégzés során elvárható a , gyakorlat megszerzése adott munkaterületen, a folyamat alapjainak elsajátítása, valamint az elvégzett munka értékelése / jutalmazás és ésszerű kritika / elfogadása, reális értékítélet kialakulása. • Foglalkoztatás színterei: közösségi terek, foglalkoztató helyiség, munkavégzés színterei... • Módszerek, foglalkoztatási lehetőségek: egyéni és csoportos foglalkozások, sport, kulturális programok, munka/betanítás jellegű foglalkoztatás • Elvárások, követelmények: a szolgáltatást igénybevevő munka jellegű tevékenységével szemben mennyiségi, minőségi elvárások megjelennek, a cél az „ideális” terhelés elérése, nem munka jellegű foglalkozások esetén elvárható az önkéntes aktivitás • A foglalkoztató személy feladat: munka jellegű-, kreatív-, művészeti foglalkoztatásnál a részfeladatok változatosságának biztosítása. Önállóság, felelősség megkövetelése, terhelés

fokozása: egyre bonyolultabb, teljesebb munka/feladatok biztosítása, csoportdinamikai hatások tudatos irányítása, elfogadó, támogató magatartás tanúsítása.

3. foglalkoztatási szint:

• Célcsoportok: aktív, jó szomatikus-pszichés állapotú szolgáltatást igénybevevők • A foglalkoztatás célja: értelmes szabadidős elfoglaltság és rendszeres munka biztosítása, közös tevékenység csoportdinamikai hatásainak terápiás felhasználása, reális önértékelés kialakítása, fizikai terhelhetőség megőrzése és frusztrációs tolerancia fokozása. Munka jellegű foglalkoztatásnál lehetőség szerint a legnagyobb önállóság biztosítása, a munka erkölcsi elismerése, a meglévő képességek és aktivitás szinten tartása. A munkavégzéssel kapcsolatos szituációkban való megfelelés által az önbizalom és a hasznosság érzésének erősítését szolgálja. • Foglalkoztatás színterei: közösségi terek, foglalkoztató helyiség, intézményi, illetve külső „munkahelyek”. • Módszerek, foglalkoztatási lehetőségek: egyéni beszélgetés, csoportos foglalkozások, szabadidős programok, munka. • Elvárások, követelmények: a szolgáltatást igénybevevő tevékenységével szemben az elvárások megfelelően körülhatároltak, a magatartási és teljesítménybeli követelmények a külvilágban általánosan elfogadott, elvárt szintet megközelítik, egyes területeken elérik. • A foglalkoztató személy feladata: a szolgáltatást igénybevevő önállóságának biztosítása / a lehetséges keretek között /, elfogadó, támogató magatartás, teljesítmény és a közösséghez való viszonyulás nyílt, reális értékelése, jutalmazás. V. A foglalkoztatási szint meghatározása, változása

l. A szolgáltatást igénybevevő szomatikus és pszichés állapotát az intézménybe való felvételkor fel kell mérni. Az alkalmazni kívánt foglalkoztatási szintre vonatkozóan a főnővér és a foglalkoztatás vezető közösen tesz javaslatot / problémás esetekben az orvos szakvéleményét is ki kell kérni.

2. A foglalkoztatásban résztvevő szolgáltatást igénybevevő állapotának változását az egyes foglalkozások vezetője, illetve a munkavégzést irányító, ellenőrző személyfigyelemmel kíséri, dokumentálja, szükség esetén a foglalkoztatás szintjére és módjára is javaslatot tesz. A foglalkoztatásban közvetve vagy közvetlenül az intézmény valamennyi dolgozója részt vesz, ezért képzésük, a munkajutalom elosztásával, foglalkoztatással kapcsolatos problémák megbeszélésébe, konfliktusok rendezésében való bevonásuk alapkövetelmény.

3. A szolgáltatást igénybevevő állapotának változásával a foglalkoztatás szintje szükség esetén színtere is változhat. A foglalkoztató csoport az orvos és a gondozók ajánlását figyelembe véve, személyre szabottan, a foglalkoztatási szintekre vonatkozó szempontok mellett az alábbiak figyelembevételével dönt: • közösségi beilleszkedési képesség • szolgáltatást igénybevevő személyes kívánsága

• rendszeres munka jellegű foglalkoztatásra való alkalmasság / életkor, alapbetegség, gyógyszerszedés... / • munkavégzéssel kapcsolatos előírások megértésére és betartására való alkalmasság • szakképzettség, érdeklődés, • baráti kapcsolatok, egyes munkaterületeken való jártasság

4. A szolgáltatást igénybevevő állapotváltozásának nyomon követése érdekében a foglalkoztatási szintet dokumentálni kell / ápolási-gondozási lapon legalább havonta, a megfelelő számmal ( I-II-III. ) . A hosszmetszeti képben mutatkozó negatív tendenciákra azok észlelésekor a gondozó köteles a foglalkoztató csoport, illetve az orvos figyelmét felhívni.

5. A foglalkoztató személyzet feladata annak biztosítása, hogy a szolgáltatást igénybevevő az általános állapotának, képességeinek aktuálisan megfelelő, legmagasabb foglalkoztatási szintű lehetőségek között választhasson, és valóban válasszon magának elfoglaltságot.

VI. A munka jellegű foglalkoztatásra vonatkozó speciális szabályok l. A szolgáltatást igénybevevők az intézményben való felvételkor, illetve a munkában való rendszeres részvételt megelőzően tájékoztatást kapnak a munkavégzés szabályairól, feltételeiről.

2. A munka jellegű foglalkoztatásban való részvétel feltételei:

• alkalmasság • szolgáltatást igénybevevő önkéntessége, • munkavégzés szabályainak megértése, elfogadása, betartása.

3. Az intézményben végezhető munka díjazására szolgáló munkajutalom teljesítményarányos elosztása érdekében a munkákat a megterhelés vagy felelősség alapján a Lakói Önkormányzat/Lakógyűlés által is elfogadott módon 3 csoportba soroljuk: • könnyű munka / pl.: terítés, konyhai előkészítés, száradó ruhák beszedése, hajtogatás, termék válogatása, összeillesztése... / • közepesen nehéz munka / pl.: portaszolgálat, mosogatás, mosodai kisegítés, takarítás... / • nehéz fizikai munka / pl.: kerti ásás, kaszálás, építési segédmunka .../

4. Az elvégzett munkákról a foglalkoztatók nyilvántartást vezetnek, melyet a szolgáltatást igénybevevők naponta a munka befejezésekor aláírásukkal igazolnak.

sor szám

dátum

MUNKANAPLÓ név/ törzsszám könnyű munkaóra

közepes neh.m.ó.

nehéz mun.óra

megjegy- gondozott zés aláírása

5. A szolgáltatást igénybevevőket egyénileg megillető munkajutalom megállapítása során az egyes munkákért járó díjazás megszabott mértékétől a teljesítmény és a minőség értékelése céljából a foglalkoztató személyzet, illetve a Lakói Önkormányzat javaslatára 30 %-os mértékben el lehet térni. A konfliktusok elkerülés végett / és a terápiás célból / az adott munkában rendszeresen nem megfelelően teljesítő szolgáltatást igénybevevők részére egyszerűbb/könnyebb munkát kell ajánlani.

6. A munkajutalomról havi nyilvántartást kell készteni: Sorsz.

Név

Munka megnevezése

Összeg

Bevételezve

7. A munkaviszony keretében történő foglalkoztatás szabályait a munkáltató állapítja meg. Az elmúlt évek során jelentősen megváltozott a pszichiátriai betegek helyzete, lehetőségei a szociális ellátás rendszerében. A pszichiátriai megbetegedés a társadalmi normák megsértésével, a társadalom életéből való részleges kiválással, a szerepek hiányos betöltésével, vagy elégtelenségével jár. A készségek, képességek megváltozása miatt a társadalom fejlődésétől való elmaradás nehezíti, hogy valós színvonalon vegyen részt a mindennapokban. A pszichiátriai betegek gyógyításában fontos szerepet kap a rehabilitáció. A WHO 1980-ban meghatározta a rehabilitáció fogalmát, és mindenhol elfogadták. A rehabilitáció olyan szervezett segítség, melyre egészségükben, testi vagy szellemi épségükben tartósan vagy véglegesen károsodott emberek rászorulnak a társadalomba, a közösségbe történő visszailleszkedésük érdekében. . A komplex rehabilitáció része a szociális rehabilitáció, mely koordinálja mindazt a szociális intézkedést, amely lehetővé teszi a sérült ember részére a természetes környezetbe – család, munkahely – a társadalomba való integrációt, reintegrációt. A rehabilitáció két fontos kritériuma -

megfelelő társas kapcsolatok, tehát képes legyen az egyén kapcsolatot teremteni és fenntartani - anyagi – gazdasági önállóság, tehát a létfeltételek biztosításának képessége, fontos, hogy tudjon önállóan jövedelemre szert tenni. 2001. évben intézményünk munkaügyi és rehabilitációs célú pályázatot nyújtott be, amit a szakmai bizottság eredményesen bírált el. Intézményünk rehabilitációs foglalkoztatója 60 fő részére biztosít munkavállalási lehetőséget. Ezzel teljessé válhat a fent említett kritériumok teljesítése, életszínvonaluk emelkedése, életminőségük javítása, társadalomba történő reintegráció.

VII. A munkajutalom mértékére és kifizetésére vonatkozó szabályok

l. Az intézmény tevékenységi körében elvégzett munkáért kifizetésre kerülő munkajutalom fedezetét az intézmény éves költségvetése tartalmazza. Összege: 6.200,-Ft.

2. A munkajutalom intézményi / költségvetési / házipénztárból történő kifizetése a teljesítést követő hónap l0-én, illetve munkaszüneti nap esetén az azt megelőző utolsó munkanapon esedékes.

3. A munkajutalom kifizetésénél az alábbi szabályokat kell alkalmazni A munkajutalmat a lakók zsebpénzébe építjük be. Melynek egy részével a szolgáltatást igénybevevő szabadon rendelkezhet, heti zsebpénz formájában.

4. A munkajutalom összege l00-700,-Ft-ig terjedhet, melyet a munka elvégzésével arányosan osztunk meg. A szabályzat jóváhagyásának dátuma:__________________________

________________________ előkészítette

______________________ jóváhagyta

NYILATKOZAT Alulírott __________________________ /szül.hely:________________ idő_____________ /, a KAMOND Dr Magyar Károly Pszichiátriai Betegek otthonának ellátottja előzetes tájékoztatás alapján a terápiás célú munkavégzést vállalom. Foglalkoztatás keretében az alábbi teendőket látom el: ______________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ __________________________________________________________________ Tudomásul veszem, hogy: l. az általam az intézményben végzett munkát a szolgálati idő számításánál nem veszik figyelembe, 2. elvégzett munkámért nem munkabér, hanem teljesítményarányosan megállapított munkajutalom jár, 3. munkám rendszeres elhanyagolása, az általam vállalt munkavégzés és az együttműködés következetes megtagadása rehabilitációs célú ellátásom szükségességét is kérdésessé teszi.

Kelt, ____________________

_________________________ foglalkoztatás vezető

________________________ foglalkoztatott

A szolgáltatást igénybevevő SZEMÉLYES SZABADSÁGA FIZIKAI, GYÓGYSZERES KORLÁTOZÁSÁNAK SZABÁLYAI

I. Megelőzés l. Az intézmény mindennapi életét úgy szervezzük, alakítjuk, hogy az a szolgáltatást igénybevevők életkorának, általános állapotának, korábbi életritmusának és az együttélés szükségszerűségéből eredő követelményeknek is megfeleljen: • a felkelés, lefekvés, étkezések idejének megválasztását a házirendben rugalmasan meghatározott időszakban a gondozottak kedve szerint biztosítjuk, • szükséges mértékű fizikai ellátás, érdekes, hasznos, tartalmas időtöltést kínálunk, • segítjük a családdal, ismerősökkel való kapcsolattartást, • kimenőt, hosszabb eltávozási lehetőséget kínálunk a gondnok beleegyezésével, • következetesen törekszünk a házirend betartására és betartatására.

2. Az intézményben élő ellátottak nyugalmát úgy biztosítjuk, hogy a konfliktusokat, problémákat kellő határozottsággal, de következetesen tisztelettel és indulatok nélkül kezeljük.

3. A gondozás-ellátás során az ellátottainak emberi méltóságát minden munkatársunknak a legszélsőségesebb esetekben is tiszteletben kell tartani, - ennek megfelelően TILOS a szolgáltatást igénybevevőt: • megütni, egyéb módon bántalmazni, • megfélemlíteni, • megfenyegetni, • sértő kifejezésekkel illetni, • indulatosan, durván szólítani-ellátni, • megszégyeníteni, kiszolgáltatottság érzését szándékosan erősíteni, • .büntetésből bezárni, holmijától megfosztani.

2. A szolgáltatást igénybevevők általános állapotának, hangulatának, kapcsolatainak, tartózkodás helyének folyamatos nyomon követése, az ellátottakkal való rendszeres beszélgetés sok olyan információt kínál, mely előre jelezheti komolyabb konfliktus

kialakulását. A gondozó-ápoló-foglalkoztató személyzet kötelessége, hogy időben észlelje és jelezze a főnővér, az intézményvezető, illetve orvos felé a készülő konfliktushelyzeteket.

3. A főnővér feladata, hogy gondozási egységenként

havi gyakorisággal rendszeres megbeszélést tartson, aktuális problémák megoldására javaslatot tegyen. Ennek keretében intézkedik: • beszélgetést kezdeményez az érintett szolgáltatást igénybevevővel / esetleg gondozókkal / a konfliktusok rendezésére, felhívja a figyelmet az intézmény Házirendjében foglalt szabályokra, • javasolja a közösséget érintő problémák megbeszélését a lakógyűlésen, • a konfliktusok megelőzése érdekében dönt az érintett ellátott másik szobába, gondozási egységbe helyezéséről, • a foglalkoztató személyzettel egyeztetve dönt a szolgáltatást igénybevevő másik „munkahelyre”, foglalkoztatási csoportba irányításáról, • a normasértés / mások megbotránkoztatása, nyugalmának zavarása, agresszív, másokat megfélemlítő viselkedés... / esetén az intézményvezetőhöz fordul • sorozatos részegség esetén a szolgáltatást igénybevevőnek segítő kapcsolatot, kórházi kezelést ajánl, javasolja költőpénzének beosztását • alkalmazkodást megnehezítő tünete, betegség /pl.: nyugtalanság, agresszivitás, szorongás, lehangoltság... / gyanúja esetén az orvosnak a lakó szakvizsgálatát, kórházi beutalását javasolja, • ha a szolgáltatást igénybevevő gyakran zaklatott, nyugtalan, erős fájdalmai vannak, vagy indokolatlanul agresszív - szükség esetén alkalmazható gyógyszerre orvosi javaslatot kér, • ha a szolgáltatást igénybevevő fogyatékossága, elmebetegsége, szenvedélybetegsége miatt nem képes megfelelően kezelni vagyonát, pl.: indokolatlanul költekezik, kedvezőtlen üzleteket köt, többször becsapják, kihasználják, - a gondnokság alá helyezésre javaslatot tesz • a szolgáltatást igénybevevő átmeneti készpénzkezelésre képtelen állapotát tapasztalva ( ágyhoz kötött betegség, huzamosan tartó rendszeres részegség, átmeneti jellegű gyógyszerhatás... ) a lakó érdekében orvosi javaslatot kér, ennek birtokában megbízza a foglalkoztató nővért a költőpénz beosztására. / pénzkezelési szabályzat szerint / • sorozatos normaszegés, állapotváltozás ( betegség, fogyatékosság ) esetén az intézményvezető felé a szolgáltatást igénybevevő áthelyezésére, gondozásának megszüntetésére tesz javaslatot.

II. A szolgáltatást igénybevevős fizikai - gyógyszeres korlátozásának okai, módja 1. Személyes szabadságában bármely módon csak a veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartású lakó korlátozható. A lakó eltávozása önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt az orvos javaslatára tagadható meg.

2. Mivel sem az orvos sem a gondozó nem képes előre jósolni a veszélyeztető állapotot, nehézséget jelent meghatározni, hogy a lakó képes - e megfelelően ellátni önmagát aktuális egészségi állapota, életkora, esetleg mentális betegsége folytán. A súlyosan korlátozott cselekvési - belátási képesség fogalmak igen tágan értelmezhetők.: • jelenthetik azt, hogy az egyén képtelen megfelelően tájékozódni / térben - időben, személyek tekintetében... / vagy odafigyelni saját öltözködésére, ruházatára, arra, hogy megfelelően táplálkozzon folyadékot fogyasszon, • jelenthetik azt, hogy aktuálisan nem tudja megítélni, hogy cselekedete vagy mulasztása kárt okoz, esetleg bűncselekménynek minősül...

3. Az ellátás-gondozás szempontjából szerencsésebb a biztonság oldalára történő tévedés, semmint, egy veszélyeztető egyén számára lehetővé tenni, hogy elhagyja az intézményt, vagy kedve szerint bármit megtegyen.

4. Kritikus, előre nem látható helyzetben a gondozó az alábbi intézkedéseket teheti: ha a szolgáltatást igénybevevő önmagát, vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít: • a veszélyt okozó eszközt elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében indokolt mértékben fizikai erőt alkalmazhat / a gondozottat lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja / , szükség szerint / akár rendőri / segítsége kérhet, • megtilthatja a lakó intézményből való eltávozását ha az veszélyt jelent önmagára vagy másokra, • ha az másképpen nem biztosítható, a távozás vagy egyéb veszélyeztető cselekmény megakadályozása határozottan felszólíthatja a lakót, hogy kísérje a lakószobába, betegszobába, ahol biztonságban lehet, vagy másoktól biztonságosan elkülöníthető, • ha a szolgáltatást igénybevevő önként nem teljesíti az utasítást, határozottan megfoghatja, vezetheti, ha ez nem elégséges, segítséget kérhet személyzet hiányában másik lakótól is / ha ezzel nem veszélyeztet / , szükség szerint fizikai erejét bevetve lefoghatja, kézben, tolószékben, tolókocsin szállíthatja, • a szolgáltatást igénybevevő megnyugvásáig, a veszélyhelyzet megszűnéséig legalább egy gondozónak a szobában a szolgáltatást igénybevevővel kell maradni, - ha ez személyzet hiányában nem lehetséges, vagy a gondozó magát

veszélyeztetné a segítség megérkezéséig rázárhatja az ajtót, / amennyiben ez nem jelent újabb veszélyforrást pl.: ablak.../ ,

• ha a szolgáltatást igénybevevő továbbra sem jelzi együttműködési szándékát, a gondozó , ha más megoldást nem talál, ágyhoz történő rögzítéssel gondoskodik a szolgáltatást igénybevevő biztonságáról. Rögzítés esetén is biztosítani kell a szolgáltatást igénybevevő viszonylagos „kényelmét” / betakarni, nyugalmát biztosítani, figyelmét elterelni, mellette maradni... / • ha az orvos a szolgáltatást igénybevevő részére írt ki szükség szerint adható gyógyszert, a szolgáltatást igénybevevő tiltakozása ellenére is beadhatja, ebbe munkatárs, vagy másik szolgáltatást igénybevevő fizikai segítségét kérheti. 5. A korlátozás nem lehet büntető jellegű, csak addig tarthat míg annak oka fennáll. A korlátozás alkalmazásának okát, körülményeit, alkalmazott módszereket az eseménynaplóba be kell jegyezni. Fel kell tüntetni a korlátozás kezdetének és megszüntetésének időpontját. Az eseményről az orvost, szükség szerint a mentőszolgálatot/rendőrséget értesíteni kell.

6. A szolgáltatást igénybevevő korlátozása: szándékának/cselekményének megakadályozása nem okozhat nagyobb kellemetlenséget, fájdalmat, egészségkárosodást, mint amit maga a veszélyeztető cselekmény okozott volna, ha bekövetkezi.

7. A szolgáltatást igénybevevő fizikai, vagy gyógyszer beadásával történő korlátozásáról készült bejegyzést az eseményt követő munkanapon át kell adni a főnővérnek, aki az intézményvezetőt tájékoztatja, a lakót, a személyzetet érintő intézkedésekre javaslatot tesz. A pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek és fogyatékkal élő személyek bentlakásos intézményében ha az ellátott személy veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartást tanúsít , az egészségügyről szóló 1997.évi CLIV.törvény vonatkozó rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni. A korlátozó intézkedés alkalmazásáról a szolgáltatást nyújtó részletes eljárásmenetet dolgoz ki mely tartalmazza: - korlátozó intézkedés elrendelésének szabályait - a korlátozó intézkedés egyes formái mellé rendelt maximális időtartamot, megfigyelés szabályait - a korlátozás feloldásának szabályait, panaszjog gyakorlásának részletes szabályait Korlátozó intézkedés alkalmazása esetén adatlapot kell kitölteni. A korlátozó intézkedés időtartama alatti megfigyeléseket, állapot leírását a betétlapon kell feltüntetni, a kitöltött adatlapot a gondozási tervhez kell csatolni. Az ellátottat szóban tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt annak elrendeléséről és formájáról, valamint a korlátozó intézkedés feloldásáról. Az ellátott törvényes képviselőjét tájékoztatni kell a korlátozó intézkedés végrehajtása előtt, halaszthatatlan esetben a végrehajtás alatt vagy azt követően 3 napon belül a korlátozó intézkedés elrendeléséről és formájáról, feloldásáról. A korlátozó intézkedés feloldásáról történő tájékoztatással egyidejűleg az adatlap másolatát át kell adni, illetve meg kell küldeni az ellátottnak, illetve törvényes képviselőjének.

A szolgáltatást igénybevevők ÉRDEKVÉDELMÉNEK BIZTOSÍTÁSA

I. A közösségi együttélés normáinak elfogadását, folyamatos biztosítását célzó tájékoztatási kötelezettség

l. Intézményi ellátás feltételeiről az elhelyezési kérelem benyújtásakor, illetve felvételkor a kérelmezőt és hozzátartozóját tájékoztatni kell / a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló l993.évi III.tv. 95-96§ / : • az intézményi ellátás tartalmáról és feltételeiről, • az intézmény által vezetett nyilvántartásokról, • a szolgáltatást igénybevevő és hozzátartozója kapcsolattartásának módjáról, • panaszjog gyakorlásának módjáról, • intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, • az intézmény házirendjéről, • térítési díjról / teljesítés feltételeiről és a mulasztás következményeiről • a szolgáltatást igénybevevők jogait és érdekeit képviselő társadalmi szervezetekről

2. Az intézmény l./-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének az alábbiak szerint tesz eleget: • az intézményi ellátás tartalmáról és feltételeiről készült rövid írásos ismertetőt és az ügyintézéshez szükséges információkat tartalmazó tájékoztatót a kérelem benyújtásakor a kérelmező és/vagy hozzátartozója részére / levélben, vagy az intézményben tett látogatás során a helyszínen rendelkezésre bocsátja, • az intézményben való felvételkor a mentálhigiénés csoport vezető a fenntartó által elfogadott hatályos Házirendet ismerteti , Az ellátottal és/vagy hozzátartozójával a házirendben foglalt szabályok elfogadását aláírásával igazolja .

3. Az intézmény gondoskodik a házirend jól látható és mindenki számára elérhető helyen és módon történő elhelyezéséről.

II. Általános szabályok

l. A szolgáltatást igénybevevők

érdekérvényesülésének feltétele, hogy a személyzet tevékenységét csak a szolgáltatást igénybevevők személyes jogainak figyelembevételével végezhet. A szolgáltatást igénybevevő önrendelkezését veszélyeztető egészségi/pszichés állapota esetén csak a szükséges mértékben és ideig lehet korlátozni, - ilyen esetben a kezelőorvos javaslatára az eltávozás engedélyezését is meg lehet tagadni.

2. Az intézmény vezetője a személyzet magatartási szabályait és titoktartási kötelezettségét külön szabályzatában határozza meg, a szabályok betartásáról következetes gyakorlásával gondoskodik.

munkáltatói jogainak

III. A panaszjog gyakorlásának módjai l. A szolgáltatást igénybevevő az őt ért sérelem, méltánytalanság orvoslása céljából közvetlenül fordulhat a gondozó részleg ápolójához, a személyzet bármely tagjához, intézményvezetőhöz. Munkakörének megfelelően minden munkatárs köteles a tudomására jutott panaszos ügyben a szükséges intézkedést megtenni.

2. A szolgáltatást igénybevevő sérelmével, kérésével megkeresheti a Lakói Önkormányzat tagjait. A Lakói Önkormányzat meghallgatja a panaszost, kezdeményezi a panasz orvoslását.

3. A szolgáltatást igénybevevő illetve hozzátartozója sérelme, az őt ért méltánytalanság rendezése céljából ügyét az Érdekvédelmi Fórum elé terjesztheti.

4. A szolgáltatást igénybevevő részére jól látható helyen ki kell függeszteni az érdekvédelemmel foglalkozó civil szervezetek, az állampolgári jogok biztosa, illetve az intézmény fenntartójának és a szakmai felügyeletre jogosult hatóság címét.

5. A gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevő érdekeinek védelmében az intézményvezető a gyámhivatalnál kezdeményezheti új gondnok kinevezését, ha a gondnok gondnoki teendőit nem megfelelően látja el, vagy nem a gondnokoltja érdekének megfelelően végzi.

IV. A Lakói Önkormányzat működésének szabályai l. Az önkormányzat a szolgáltatást igénybevevők választott képviselői útján, az általuk elfogadott működési szabályzat szerint működik. A Lakói Önkormányzat működési szabályzatát az intézményvezető hagyja jóvá. Az önkormányzat bizottságainak / fegyelmi, élelmezési foglalkoztatási bizottság / tevékenységével vesz részt a intézmény irányításában: • a bizottságok a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az intézmény életét, rendjét, • részt vesznek az igények felmérésében, programok megvalósításában a szolgáltatást igénybevevők által vállalt feladatok számonkérésében, • az együttélési szabályok elfogadtatásával, közösen elfogadott normák közvetítésével segítik az intézmény működését.

2. Az Önkormányzatnak véleményezési joga van:

• vezetői és részlegmegbeszéléseken, • az intézményen belül elhelyezési / szobatársak /, áthelyezési ügyekhez • a gondozottak normasértésből eredő „fegyelmi” kérdésekben.

3. A Lakói Önkormányzat döntése az egészségügyi ellátás körét, egy-egy személy egészségi, vagy pszichés állapotának megítélését nem érintheti.

4. A Lakói Önkormányzat döntésével szemben indokolt esetben, amennyiben az jogszabályba ütközik, vagy konkrét veszélyt hordoz, az intézményvezető vétóval élhet.

V. Érdekképviseleti Fórum működésének szabályai 1. Az intézménnyel jogviszonyban állók és jogosultak érdekvédelmét az Érdekképviseleti Fórum látja el.

2. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai : • • • • •

1 fő Lakói Önkormányzat vezetője 1 fő hozzátartozó 1 fő intézményi dolgozó 1 fő hivatásos gondnok 1 fő fenntartó képviselője

3. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait az intézményvezető által összehívott lakógyűlésen választják meg, melyre meghívót kapnak a szolgáltatást igénybevevők hozzátartozói, gondnokai, valamint az intézmény munkatársai és a fenntartó képviselője. Az intézményvezető ismerteti az Érdekképviseleti Fórum létrehozásának jogszabályban meghatározott célját, segíti a jelenlevők között a konzultáció kialakulását, - lehetőséget biztosít a szolgáltatást igénybevevők, hozzátartozóik, a személyzet és a fenntartó elvárásainak megfogalmazásában, az érdekek egyeztetésében. A találkozón jelenléti ív és az elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A megválasztott tagok névsorát és a Fórum tagjainak elérhetőségét a Házirend tartalmazza.

4. Az Érdekképviseleti Fórum szükség szerint, de legalább évente egy alakalommal ülésezik. Az intézmény lakógyűlése előtt évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről. Az éves beszámoló alkalmával szükség szerint, de legalább négy évente új tagokat választ.

5. A szolgáltatást igénybevevő és hozzátartozója panasszal fordulhat az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha - intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, továbbá ha az intézmény dolgozói megszegik szakmai titoktartási és vagyon- védelmi kötelezettségüket, vagy az ellátás körülményeit érintő kifogása van. A panasz, észrevétel megtehető, szóban és írásban, - az írásba foglalásról az Érdekképviseleti Fórum gondoskodik.

6. Az Érdekképviseleti Fórum összehívásáról a lakói önkormányzat vezetője, a beérkezett panaszok alapján az Érdekképviseleti Fórum arra feljogosított tagjai intézkednek. Az Érdekképviseleti Fórum l5 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is.

7. A jogosult és hozzátartozója panaszával a fenntartóhoz, vagy az intézmény

szakmai felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalhoz fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult 30 napon belül nem intézkedik, vagy az intézkedéssel nem ért egyet.

Az ellátott jogi képviselő szakosított ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybevevő, illetve a szolgáltatásban részesülő részére nyújt segítséget jogi gyakorlásában. Működése során tekintettel van a személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997.évi XLVII.törvény rendelkezéseire. SZABÁLYZAT AZ ELLÁTOTT HALÁLA ESETÉN VÉGZENDŐ TEENDŐKRŐL

I. Általános szabályok l. Intézményi felvételkor a szolgáltatást igénybevevő, közeli hozzátartozója rendelkezik halál esetére: • lehetőség szerint megjelölik az eltemettetésről gondoskodó hozzátartozót, intézkedésre jogosul személyt, • nyilatkoznak a temetés költségeinek viseléséről a költségek mértékéről, • meghatározzák a temetés módját / földbe temetésre, vagy hamvasztása vonatkozó igény megjelölése /, • meghatározzák az eltemetés helyét / intézmény helye szerint, az elhunyt akarata vagy hozzátartozója kérése szerinti hely megjelöléséve

2. Az l./-ban nyilatkozók tudomásul veszik, hogy a nyilatkozatukat csak az egészségügyről szóló törvény / l997. Évi CLIV. Tv. / XII. fejezetében meghatározott szabályok betartásával lehet figyelembe venni.

3. Felvételkor, / vagy később / a cselekvőképes szolgáltatást igénybevevő nyilatkozhat halála esetére a kórbonctani vizsgálat igényléséről, illetve elutasításáról, megtilthatja, engedélyez heti szerv, szövet felhasználását, beleegyezését adhatja holttestének egyetemi anatómiai oktatás céljára történő felhasználáshoz.

4. Az elhunyt szolgáltatást igénybevevő köztemetésének elrendelése iránt / a haláleset szerint illetékes települési önkormányzatnál / az intézmény vezető intézkedik, ha nincs eltemettetésre kötelezett, vagy ha a kötelezett a kötelezettségét nem teljesíti./ l./2000(I.7.) SZCSM rendelet 62.§ (5) /.

5. A ptk. 599.§ /3/ szerint, ha nincs más örökös a hagyaték az államra száll / az állam a törvényes örökös /.

6. Ha az örökös az elhunyt intézményben maradt ingóságaiért a hagyatéki végzés jogerőre emelkedését követően nem jelentkezik az intézményvezető határidő megjelölésével felszólítja annak átvételére. Ha az örökös a kitűzött határidő elteltéig az ingóságot nem szállítja el, az intézmény azt értékesítheti, vagy felhasználhatja / PTK.l96-l97.§/.

II. Szakmai követelmények l. A haldokló személy gondozásának célja a halálhoz vezető betegségben szenvedő személy testi, lelki ápolása, szenvedésének enyhítése és emberi méltóságának halálig való megőrzése.

2. A szolgáltatást igénybevevő állapotának rosszabbodásáról / várható haláláról / a hozzátartozót értesíteni kell.

3. A haldokló fájdalmának, testi tüneteinek és lelki szenvedéseinek enyhítése mellett törekedni kell arra, hogy lehetőség szerint hozzátartozói és a vele szoros érzelmi kapcsolatban álló más személyek mellette tartózkodhassanak.

4. Az ápoló / gondozó gondoskodik a végtisztességre való felkészítésről , haldoklóhoz kérése vallási meggyőződésének megfelelően, igénye szerint papot, lelki segítőt kell hívni.

5. A haldoklót szobatársaitól nyugalmuk érdekében, illetve kegyeleti okokból lehetőség szerint el kell különíteni.

6. A szolgáltatást igénybevevő halála bekövetkezésének hírét, csak előírt módon, az arra feljogosított személy közölheti. Az elhunyt szolgáltatást igénybevevő hozzátartozóival való találkozás során a személyzet minden tagja köteles a helyzetnek megfelelő komolysággal és tapintattal viselkedni.

III. A halott ellátása l. A halál gyanújelének észlelésekor azonnal értesíteni kell az illetékes orvost. 2. A halál beálltának megállapítására csak az orvos jogosult. 3. A halál beálltának megállapításáig az ápoló/gondozó nem láthatja el a halottat. Lehetőség szerint méltó körülményeket kell teremteni, a hatottat legalább spanyolfallal izolálni kell a többi szolgáltatást igénybevevőtől. Az orvos megérkezéséig elő kell készíteni a szükséges dokumentumokat, nyomtatványokat: • ápolási dokumentáció

• • • • •

személyi igazolvány egészségügyi nyilvántartás 2 db lábcédula boncolásra / igénylésére / elutasítására / vonatkozó nyilatkozat hozzátartozó értesítésére szolgáló fax nyomtatvány ill. távirat

4. Rendkívüli halál esetén az orvos utasításának megfelelően kell intézkedni / hatóság értesítése 5. Amennyiben az orvos megállapítja a halál beálltát, az ápoló / gondozó megkezdi a halott ellátását: védőruhát ölt fel, kesztyűt húz. A halottat levetkőzteti, ékszere- it leveszi, szükség szerint lemosdatja, szemét nedves vattával lefogja, állát felköti, karját mellén elhelyezve, ujjait összekulcsolva, lábait kiegyenesítve felköti a két lábcédulát, egyiket a kézre másikat az ellenoldali lábra. Amennyiben az egészségügyről szóló törvény / l997. Évi CLIV. Tv. / 2l9.§ (2)./ szerint az elhunyt boncolására nem kerül sor, megfelelő ruhába felöltözteti, végül lepedővel letakarja. A halott két órán át a szobában marad, majd ezt követően az ápoló / gondozó gondoskodik az elszállításáról / szállíttatásáról. A halottról levett ruhaneműt, ágyneműt a szobából kiviszi. A halott elszállítása után az ágyat fertőtleníteni kell. 6. A halottat a halott kamra hűtőjébe kell elhelyezni a további intézkedésig. 7. A halott elszállítását követően pénzéről, értéktárgyairól leltárt készít két példányban, két tanúval aláíratja. Az ékszereket színük szerint, pénzt összeg- szerűen kell feltüntetni / a költőpénz mértékét meghaladó összeget címletek szerint /. Használati tárgyait, ruhaneműjét, egyéb ingóságait felleltározva raktárban kell elhelyezni. 8. Az intézményi felvételkor megjelölt közeli hozzátartozót egy napon belül értesíteni kell a halálesetről. A táviratnak tartalmaznia kell az elhunyt nevét, születési évét és anyja nevét, gondozó intézmény címét. 9. A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint, az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személy azonosító adatait, igazolás módját és a rokonsági fokot is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni. 10. A hagyaték egészének vagy egy részének átvételéről az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a hozzátartozó lemondhat az intézmény javára. Nyilatkozatát a 9./pontban foglaltak szerint kell dokumentálni.

11. A Csjt.101.§ /1/ alapján a gondnok a gondnokolt halálának beálltával megszűnik / Csjt. 106.§/1/ ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet. INTÉZMÉNYI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSE • Az intézményi jogviszony megszűnik, ha : • a szolgáltatást igénybevevő legalább 3 hónapig engedély nélkül, indokolatlanul távol marad az intézményből, • a lakó másik intézménybe történő áthelyezése esetén , a másik intézménybe való felvétel napjától, • lakó és / vagy gondnoka kéri • ha a lakó a házirendet több alkalommal súlyosan megsérti

• a lakó halálával • Az intézményi jogviszony megszűnéséről, az azzal kapcsolatos intézkedésekről a beutaltat, a gondnokot, a beutaló szervet, valamint a fenntartót értesíteni kell. • A szolgáltatást igénybevevő intézményi jogviszonyának megszűnése a megszüntetéssel kapcsolatos intézkedés jogerőre emelkedésével válik hatályossá.

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT DR MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA KAMOND 8469 KAMOND KOSSUTH U. 27 / II.

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

I. Általános rész 1. Az intézmény megnevezése : Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond 2. Székhelye : 8469 Kamond, Kossuth u. 27/ II. 3. Az intézmény alapítója : Járási Tanács Devecser az alapítás éve : 1958. 4. Az intézmény fenntartója : Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése

5. Felügyeleti szerve : Veszprém megyei Közigazgatási Hivatal 6. Gazdálkodási jogkör szerinti besorolás : önálló 7. Alaptevékenység érdekeltsége szerinti besorolás: maradványérdekeltségű 8. alaptevékenység szerinti szakágazati besorolás : szakágazat száma : 853100 szakágazat elnevezése : szociális ellátás szállás nyújtással

9. Állami feladatként ellátandó alaptevékenységei : Szakfeladat száma Szakfeladat megnevezése Feladat tartalmi meghatározása __________________________________________________________________ 85317-0 Ápoló-gondozó otthoni ellátás és Az intézményben ellátást igénybe rehabilitációs intézményi ellátás, vevők teljes körű ellátása gondozottak teljes körű ellátása. 55142-5

Egyéb szálláshely szolgáltatás

55241-1

Munkahelyi vendéglátás

A bejáró dolgozók részére szállás biztosítása Intézményi dolgozók étkeztetésének biztosítása

10.Az alaptevékenységet meghatározó jogszabály megnevezése: • 1993 évi III. törvény a szociális igazgatásról és a szociális ellátásról • 1/2000 / I.7./ SZCSM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények feladatairól és működésük feltételeiről

11. Az intézmény által ellátható vállalkozási tevékenység köre és mértéke, annak forrásai: Az intézmény vállalkozói tevékenységet nem végez 12. A feladat mutatók megnevezése, köre és mértéke: Ápoló - gondozó otthoni és rehabilitációs intézményi ellátás férőhelyek száma: 100 db ebből emelt szintű 2 db ellátottak száma : 100 fő

13. Az intézmény vezetőjének kinevezési rendje: pályáztatás útján határozatlan időre

14. Az intézmény személyisége : Jogi személy 15. Az intézmény képviselete : Az intézményt az otthon igazgatója képviseli II. Az otthon feladata 3. Az otthon végzi a Pszichiátriai betegek gondozását, biztosítja a szolgáltatást igénybevevők korának, egészségi állapotának megfelelő, korszerű fizikai és egészségügyi ellátását, valamint a célszerű és hasznos tevékenységük megszervezését, foglalkoztatását. Lehetőséget biztosít, hogy az arra alkalmas szolgáltatást igénybevevőket az intézmény igazgató, szakorvos előzetes munka alkalmassági vizsgálat alapján munkát vállaljanak és végezzenek. A személyes gondoskodás során fokozott figyelmet kell fordítani arra, hogy az ellátásban részesülő személyek emberi és állampolgári jogai ne sérüljenek. Gondoskodni kell az emberi és állampolgári jogok érvényesüléséről az egyén autonómiáját elfogadó, integrációját minden eszközzel segítő, humanizált környezet kialakításáról és működéséről.

III. Az otthon szervezete Az otthon szervezeti tagozódása: 1./ Gondozási részleg 2./ Gazdasági-műszaki részleg A gondozási részleg feladati: • Egészségügyi feladatkör: • rendszeres orvosi felügyelet és szakorvosi ellátás • ápolás, gondozás • gyógyszer, gyógyászati segédeszköz ellátása • kórházi ellátás • Mentálhigiénés feladatkör: • pszichés gondozás • képesség megtartása lehetőség szerinti fejlesztése • a szolgáltatást igénybevevő családi, társadalmi és egymás közötti kapcsolatok kialakítása, fenntartása és segítése • egyéni és csoportos foglalkoztatás megszervezése

• szolgáltatást igénybevevők érdekvédelme A gazdasági-műszaki részleg feladata • Pénzgazdálkodási feladatok: • az éves költségvetés tervezése • az otthon előző évi gazdálkodásának értékelése • költséghelyek igényeiről tájékozódás • beérkezett igények felülvizsgálata, egyeztetése • a költségvetési előirányzatok aljául szolgáló részlettervek összeállítása és döntés előkészítése a tanácsadó szerv elé terjesztése • a költségvetési javaslat elkészítése , véglegesítése • a pénzügyi feltételek biztosítása • pénzkeretek közlése a szakfeladatok vezetőivel • készpénzellátmányok megállapítása • pénz és érték kezelés • kötelezettségvállalások nyilvántartása • számla ellenőrzés • érvényesítés • kifizetések, utalványozások, bevételezések • gondozási díj ügyek • ellátottiletétek ellenőrzése • hagyatéki ügyek • pénzügyi és költséginformációk • könyvviteli teendők • bizonylati rend kialakítása • nyilvántartási, elszámolási rendszer kialakítása • időszaki ellenőrzés egyeztetések, időszaki zárlati munkák elvégzése • bérgazdálkodás • Anyag-eszközgazdálkodási feladatok • • • • • • • •

gazdálkodási ellátási tevékenység, anyagtervezés az éves felhasználások, a készletek alakulásának értékelése a feladatváltozás, működéssel, fejlesztéssel összefüggő igény felmérése terv készítés / irodaszerek, tisztítóanyagok, műszaki anyagok, fogyóeszközök, egyéb anyagok / beszerzés készletezés raktározás leltározás textilgazdálkodás / textília beszerzése, tisztítás, javítás csere, selejtezés. /

• Élelmezési feladatok • konyhaüzem működtetése • élelmezési anyagok beszerzése, raktározása

• • • •

előkészítési feladatok élelmezéssel kapcsolatos ügyvitel étel készítés, elosztás tárolás sertéshizlalással kapcsolatos feladatok, felügyelet ellátása

• Karbantartási és felújítási feladatok • • • • • •

karbantartási, felújítási tervek készítése karbantartó részleg irányítása műhelynaplók, anyagfelhasználás vezetése kisebb építkezések, felújítások végrehajtása gépjárművek üzemeltetése karbantartási anyagok beszerzése, nyilvántartása

IV. Az otthon vezetése

l. IGAZGATÓ

• az otthont az igazgató vezeti • az otthon igazgatója egy személyben felelős az otthon működéséért

• Az igazgató feladatkörében: • biztosítja a korszerű, magas színvonalú gondozás megvalósítását • tanulmányozza az új gondozási módszereket, figyelemmel kíséri és intézkedéseivel segíti a szolgáltatást igénybevevők közösségbe való beilleszkedését • értékeli az intézmény mutatóit, ellenőrzi az előírt normatívák betartását, ennek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket • elkészíti az intézet szervezeti és működési szabályzatát, a mellékleteit, valamint a jogszabályokban előírt szabályzatokat, az otthon házirendjét, az otthon költségvetési, fejlesztési és rekonstrukciós tervét • rekonstrukciós tervét, képzési és továbbképző tervet az éves gondozási tervet, valamint a dolgozók munkaköri leírását. • ellátja a hatályos jogszabályokban számára meghatározott munkáltatói jogokat, fegyelmi jogkört, gazdasági feladatokat és a jogszabályban vagy felettes szerv által meghatározott feladatokat. • irányítja, összehangolja és ellenőrzi a gondozási és a gazdasági részlegek munkáját, e feladatkörben ellenőrzi a szervezeti egységek közötti együttműködést és munkamegosztást, a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak magatartását, a munka fegyelem az etikai követelmények betartását. • Ellenőrzi az otthonban folyó munkavédelmi tevékenységet, feladatkörében közvetlenül irányítja a munkavédelmi szervezetet, illetve a munkavédelmi megbízottat • végzi a panaszok és közérdekű bejelentések kivizsgálását, és ennek alapján intézkedik • biztosítja az érdekképviseleti fórum működését

• kijelöli a belső ellenőrt, meghatározza feladatait és felügyeletet gyakorol működése felett • kapcsolatot tart a társadalmi szervezetekkel, egyesületekkel, az egészségügyi intézményekkel, a gondozottak hozzátartozóival, törvényes képviselőjükkel.

4. Az igazgató feladatát a Veszprém Megyei Közgyűlés Elnöke által meghatározott munkaköri leírás alapján végzi. 5. Az igazgató tartós távolléte esetén szakmai helyettese a főnővér, gazdasági műszaki helyettese a főkönyvelő

MUNKAKÖRI LEÍRÁS FŐNŐVÉR RÉSZÉRE Intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések: Munkaköre : főnővér Munkáltatója : igazgató Közvetlen felettese : igazgató Munkaidő időtartama : heti 40 óra Munkavégzés időtartalma: 7 óra 30 perctől - 15 óra 30 percig

I. Munkakör célja: A szakma irányelveinek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményben élő szolgáltatást igénybevevők ápolását - gondozását. Biztosítja a gyógyító megelőző tevékenység hatékony működését. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, - technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Szervezi és előkészíti a szakmai továbbképzéseket. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt.

II. Szakmai feladatok : Szervezési feladatai: • elkészíti az ápoló - gondozó és takarító személyzet munkabeosztását, • szükség szerint rendelkezik a kieső / távol levő munkatársak pótlásáról, • elkészíti az ápoló - gondozó személyzet szabadságolási tervét, • elkészíti az ápoló - gondozó és takarító személyzet képzési - továbbképzési tervét, • szervezi az ápoló - gondozó személyzet esedékes szakmai gyakorlatát és belső továbbképzését • megszervezi a szolgáltatást igénybevevők szakvizsgálatra, kórházba szállítását, kísérését,

• naponta megbeszéli az aktuális teendőket a gondozási egységek vezető ápolóival gondozóival ( részlegvezetőkkel ) • engedélyezésre javasolja ( vagy nem támogatja ) a közvetlen felügyelete alá tartozó szakterületek munkatársainak tervezett és soron kívüli szabadságát, Önálló szakmai feladatai : • részt vesz és segédkezik az orvosi, szakorvosi viziteken, vizsgálatoknál, • vezeti az intézmény gyógyszerkészletének nyilvántartását, • munkanapokon kiadja a gyógyszert a gondozási egységek részére, • ellenőrzi a gyógyszerkészletet / lejárt, forgalomból történő kivonás, sérülés / • vezeti a kábítószernek minősített gyógyszerek nyilvántartását • őrzi a kábítószernek minősített gyógyszereket • gondoskodik a gyógyszerek rendeléséről és raktározásáról, • problémás ápolási - gondozási esetekben a gondozó személyzet részére iránymutatást ad, • szakmai problémák megoldása érdekében illetve rendkívüli események kapcsán megbeszélést tart, tájékoztatja az orvost, az intézményvezetőt, • gondoskodik az orvosi utasítások következetes betartásáról, • a gondozási egységek beszámolói és közvetlen gondozási tapasztalatai alapján figyelemmel kíséri a szolgáltatást igénybevevők állapotának változását, megteszi a szükséges intézkedéseket, • a hozzá forduló szolgáltatást igénybevevők részére szükség szerint segítséget, tanácsot ad, • szükség szerint részt vesz az ápolási - gondozási teendők ellátásában, • A szolgáltatást igénybevevők állapotának nyomon követése céljából folyamatos kapcsolatot tart a foglalkoztató személyzettel, tájékozódik a szolgáltatást igénybevevők teljesítményéről, hangulatáról, • intézményvezető megbízásából a leendő szolgáltatást igénybevevők előgondozásában részt vesz, • ellenőrzési tapasztalatairól az intézményvezetőnek beszámol, Ellenőrzési feladatai: • munkanapokon ellenőrzi a gondozási egységek eseménynaplóit, az ápoló - gondozó munka napi gyakorlatát, • ellenőrzi a takarítás minőségét • gondozási egységenként negyedévente átfogó szakmai ellenőrzést tart: ellenőrzi az egészségügyi, illetve ápolási - gondozási dokumentáció vezetését, műszerek és segédeszközök műszaki állapotát, tisztaságát, orvosi utasítások betartását, szakmai elveknek és a belső szabályzatoknak megfelelő munkavégzést, veszélye hulladék tárolását... • meghallgatja a lakók ápolást - gondozást - takarítást érintő panaszait, véleményét, III. Tervezési feladatok: Részt vesz az intézmény éves szakmai, továbbképzési programjának tervezésében, a szakmai beszámoló elkészítésében, fejlesztési koncepciók kidolgozásában.

IV. Részt vesz :

• vezetői értekezleten

• • • • •

gondozási egységek megbeszélésein szakmai továbbképzéseken, programokon lakógyűlésen igazgatói tanácsban Érdekképviselet Fórumon

V. Kapcsolatot tart: • • • • • • •

intézményvezetővel orvossal, szakorvossal gondozási egységek vezetőivel ( részlegvezetőkkel ) foglalkoztatás vezetővel gazdasági vezetővel ügyviteli dolgozókkal önálló szakmai feladatai keretében a gondozottak hozzátartozóival, gondnokaival, kórházzal, más szociális intézményekkel, kreatív szervezetekkel

VI. Jogai: Javaslattételi joga: • ápolási - gondozási tevékenység korszerűsítésére, szabályzatok módosítására, • az intézmény szakmai munkájának hatékonyságát, gazdaságosságát javító új szervezési módszerek, technikák bevezetésére • szolgáltatást igénybevevők áthelyezésére, gondozás megszüntetésére • munkatársak jutalmazására, fegyelmi felelősségvonására Önállóan dönthet: • sürgős esetben : a saját, vagy mások testi épségét, életét veszélyeztető lakó fizikai korlátozásáról, látogató kitiltásáról, • intézményvezető távollétében , orvosi javaslat alapján a lakó eltávozásáról ( annak megtiltásáról ) • a szolgáltatást igénybevevő másik lakószobába, azonos ellátást nyújtó gondozási egységbe történő áthelyezéséről Kötelessége: • a tudomására jutott rendellenességeket megvizsgálni, lehetőség szerint megszüntetéséről intézkedni, az intézményvezetőt , orvost, szakorvost tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni, • a munkavégzéstől eltiltani azt a dolgozót, aki alkohol hatása alatt áll, aki saját hibájából figyelmeztetés ellenére sem vesz részt munkavédelmi oktatáson, illetve előírt orvosi vizsgálaton nem jelenik meg vagy aki védőeszközök kiiktatásával dolgozik vagy munkaeszközöket nem rendeltetésszerűen használja, az intézményben előírt magatartási és etikai szabályokat súlyosan megsérti • előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni és munkaidejét munkavégzéssel tölteni, • kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhető,

• bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. • a jelenléti ívét / munkalapját pontosan vezetni, • az intézmény szabályzatait és működési rendjét ismerni, munkaköri feladatait ennek értelmében végezni, az előírásokat betartani és betartatni. Jelen munkaköri leírásban rögzített feladatokon kívül köteles elvégezni mindazokat a feladatokat, amelyeket esetenként az utasítások előírnak számára, mellyel a munkahelyi felettese megbízza. A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes Kelt:.............................................. A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezőnek elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom. ................................................ munkáltató

............................................... munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MENTÁLHIGIÉNÉS CSOPORTVEZETŐ RÉSZÉRE

Intézmény megnevezése : Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltató Közvetlen felettese Munkaidő tartam Munkavégzés időtartama

: Mentálhigiénés csoportvezető : Igazgató : Intézetvezető főnővér : heti 40 óra : 7 – 15 óra

Tartós távolléte esetén az Intézetvezető főnővér által kijelölt személy helyettesíti. 1.

A munkakör célja

A szakmai irányelvek és a belső szabályzatoknak megfelelően szervezi és irányítja az intézményi szolgáltatást igénybevevők mentálhigiénés gondozását és foglalkoztatását. Figyelemmel kíséri az intézmény életét, technikai, szervezési, humán erőforrás gazdálkodást érintő módosító javaslatokat tesz. Figyelemmel kíséri, irányítja az intézmény tradicionális ünnepeit, azok lebonyolításában aktívan részt vállal. Részt vesz a szakmai továbbképzések tervezésében, szervezésében. Feladatkörét érintő szakmai programokon képviseli az intézményt. Munkáját az ETIKAI szabályok szigorú betartásával végzi. 2.Szakmai feladatok a.) Szervezési feladatok :

- A szolgáltatást igénybevevők részére heti, havi, éves ütemterv szerint foglalkoztatási programokat készít, a csoport tagjainak bevonásával. - A foglalkoztató naplót hetente ellenőrzi, és javaslatot tesz a változtatásokra. - Hetente beszámol az előző hét feladatainak elvégzéséről, megbeszéli a következő hétre vonatkozó programokat az intézetvezető főnővérrel. - Engedélyezésre javasolja, vagy nem támogatja a közvetlen felügyelete alá tartozó munkatársainak tervezett és soron kívüli szabadságát. b.) Önálló szakmai feladata: -

Új klienssel érkezésekor ismerteti az intézmény Házirendjét , bemutatja az intézményben élőknek, segíti beilleszkedését, megakadályozza az izolálódását. A mentálhigiénés gondozás keretében, fokozott figyelmet fordít a konfliktus helyzetek megakadályozására. A szolgáltatást igénybevevők részére rendszeres egyéni, csoportos beszélgetéseket tart, melyről egy sorszámozott füzetet vezet, és havonta ellenőrzésre átadja az intézetvezető főnővérnek. Szervezi, és levezeti a lakóönkormányzati gyűléseket, lakógyűléseket. ezekről feljegyzést készít, a feljegyzéseket átadja a vezető főnővérnek. Vezeti a munkajutalom elosztására összehívott havi értekezletet. Figyelemmel kíséri a kliensek állapotának változását, e célból folyamatos kapcsolatot tart a szakdolgozókkal, és tájékozódik az egészségi állapotukról. Vezeti és dokumentálja a munkaterápiás célú foglalkozást A kliensek részére meghatározza a foglalkoztatási színtereket, a foglalkoztatási formák szerint. A kliensek kapcsolattartásához szükséges segítséget biztosítja. Gondoskodik a kliensek napi kávé igényének kielégítéséről. Gondoskodik a foglalkoztatáshoz szükséges eszközök beszerzéséről. Irányítja, segíti a foglalkoztatók munkáját. Az intézményvezető megbízásából a leendő kliensek előgondozásában részt vesz. A klienseket elkíséri nagyobb vásárlásokra, és segíti őket a megfelelő ruházat, cipő stb. kiválasztásában. A kliensek részére a megrendelt árút a csoport tagjaival közösen kiadja. Az árú átadását a klienssel aláíratja. ( írásképtelen, ill. dementált betegek esetében két szolgálatot teljesítő nővér írja alá )

c.) Ellenőrzési feladatai: -

Hetente, naponta ellenőrzi, - szükség szerint javaslatot ad - a foglalkoztatók dokumentációját, a foglalkoztatás gyakorlását. Ellenőrzi a munkavégzés során balesetvédelmi , tűzvédelmi előírások betartását Vizsgálja az egyes foglalkoztatási formák eredményességét, amennyiben szükséges, javaslatot tesz a módosításra.

d.) Adminisztratív feladatok: -

A szolgáltatást igénybe vevőkről a szükséges dokumentációkat vezeti. A gondozási dokumentációt szakmai team keretén belül írja, felülvizsgálja. Feljegyzéseket készít az aktuális eseményekről A bedolgozói munka dokumentációit folyamatosan vezeti.

-

-

Minden hónap utolsó hetében összesíti a következő hónapra kávét igénylőket, és a pénzkezeléssel megbízott dolgozótól átveszi az összeget, a vállalkozónak átadja, és gondoskodik a számlák megírásához szükséges adatok közléséről a vállalkozó fele, a leadott számlát a pénzkezelő részére átadja. Az osztályvezető ápolók által összeírt bolti vásárlás rendelhetőségét, havi egy alkalommal egyezteti a pénzkezelőnél lévő letéti íven szereplő pénzösszeggel. Az általa megrendelt árút a szállítótól átveszi, a névre szóló nyugtát a pénzkezelő részére átadja.

3.Tervezési feladatok -

fejlesztési koncepciók kidolgozása szakmai beszámoló készítése évi két alkalommal, melyet az intézményvezető főnővér részére átad.

4. Részt vesz: -

igazgatói tanács vezetői értekezlet gondozási egységek megbeszélésein

5.Kapcsolatot tart: -

intézményvezetővel intézményvezető főnővérrel orvossal, szakorvossal gazdasági vezetővel osztályvezető ápolókkal ügyviteli dolgozókkal szakdolgozókkal foglalkoztatás érdekében más intézménnyel gyámhivatalokkal

kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhető. A közalkalmazotti magatartásnak meg kell felelnie. A jelenléti ívet pontosan kell vezetnie. Köteles a tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Bármely okból való távolmaradást előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba.

Kamond, 200……………………………….. A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

____________________________ munkáltató

___________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS OSZTÁLYVEZETŐ ÁPOLÓK RÉSZÉRE Intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések: Munkaköre Munkáltató Közvetlen felettese Munkaidő tartam Munkavégzés időtartama

: osztályvezető ápoló : igazgató : intézményvezető főnővér : heti 40 óra : 7 – 15 óra

Tartós távollét esetére a főnővér által kijelölt személy helyettesíti. Az osztályvezető ápoló a feladatát a főnővér irányítása alatt végzi, az elvégzett munkájáról közvetlenül beszámol felettesének.

1.A munkakör célja A szakmai irányelvek és a belső szabályzatnak megfelelően szervezi és irányítja a szakdolgozók munkáját, a szolgáltatást igénybevevők ápolását – gondozását. Munkáját az ETIKAI szabályok szigorú betartásával végzi.

2. Feladata -

A beosztott szakdolgozók munkájának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése.

-

-

-

-

-

Közvetlen kapcsolattartás az intézmény vezetőjével, és az intézményvezető főnővérrel. Az osztályos betegek kórlapjának naprakész vezetése – gyógyszer módosítások javítása, heti gyógyszer igénylése, gondozási dokumentációk készítésénél és felülvizsgálatánál való részvétel, állapotváltozás esetén ápolási dokumentáció készítése, vezetése. Állapot romlás, kórházi kezelés, halál esetén a törvényes képviselő értesítése Orvosi vizitekre a panaszos betegek kóranyagának előkészítése, a beteg felkísérése az orvoshoz. Az osztályon folyó munkákba részt venni, szükség szerint a betegek mobilizálását – tornásztatás , sétáltatás, - szervezi, irányítja, az aktív kliensek foglalkoztatását elősegíti ( rendszeresség elvének betartása mellett a klienseket reggelente a foglalkoztatóba irányítja, szükség szerint felkíséri ), tevékenyen közreműködik a szabadidő hasznos eltöltésében. A szolgáltatást igénybevevők pszichés – szomatikus állapotváltozásának mielőbbi észlelése, és jelzése a felettese, illetve az orvos fele. Eseményjelentők tartalmának ellenőrzése. A kliensek étkezésével kapcsolatos feladatok elvégzése, ellenőrzése, a kultúrált étkezés feltételeinek megteremtése, ellenőrzése.

Figyelemmel kíséri a kliensek külső megjelenését, ruházatát – javaslatot tesz, a szükséges ruházat vásárlására – higiénés szabályok betartását Új kliens érkezése esetén segíti a beilleszkedését, a szükséges adatlapokat kitölti, vizitekre felkíséri. Évente megszervezi a kliensek labor, és orvosi vizsgálatát, havonta megszervezi, lebonyolítja a vérvételt Minden hó első hetében a felettesének a részére az összesített fodrász, borbély szolgáltatást leadja. A kliensek heti zsebpénzének átvétele egy hónapra a pénzkezelőtől. A kliensek részére hetente a zsebpénzt kiadja, a pénzösszeget átvevővel aláíratja. Az írásképtelen vagy cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állók esetében két szolgálatban lévő nővér aláírásával igazolja a pénz átadását. A zsebpénz átvételéről, kiadásáról sorszámozott füzetet kell vezetni. Minden hónapban összeírja a kliensek vásárlását, - élelmiszer, cigaretta - és átadja a ment.hig.csop.vezető részére. Esetleges akadályoztatás esetén a feladatokat, valamint a nála lévő pénzösszeg átadása feljegyzéssel történik. Havonta megírja az egyéni gyógyszerfelhasználó lapokat, az esetleges módosításokat javítja, és a hó utolsó hetében a felettese részére leadja.

3. Önálló szakmai feladata: -

Kötszer, vegyszer heti kiadása, havi vételezése, a takarékossági szempontok figyelembevételével. Hetente az incontinencia termékek vételezése az osztályra. Fogyóeszközök nyilvántartása, leltárok, selejtezés levezetése. Szervezi a kliensek szakvizsgálatát. ( gondoskodik kísérőről, egyeztet a szakrendelésekkel ) Gondoskodik az intézmény tulajdonát képező berendezések felszerelések szükség szerinti karbantartásáról, az elvégzett munka átvételéről.

-

A munkavédelmi szabályok, tűzvédelmi utasítások betartása, betartatása.

4.Részt vesz -

Gondozási egységek megbeszélésein, szakmai továbbképzéseken, programokon, lakógyűléseken. Vezetői értekezleten Kéthetente az élelmezési bizottság gyűlésén.

5.Kötelessége -

A kliensek külső, belső kapcsolatainak ápolása Hozzáforduló dolgozók részére szükség szerint segítséget nyújt, tanácsot ad. Ellenőrizni az osztály rendjét, tisztaságát, a takarítás minőségét, az észlelt hiányosságok pótlására utasításokat ad. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Az előírt helyen és időben munkára képes állapotban megjelenni, munkaidejét munkavégzéssel tölteni. Kivételes esetben rendkívüli munkaidőbe történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vetetni. A közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. A munkája ellátásáért, fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Évi két alkalommal az elvégzett szakmai munkáról beszámolót készíteni.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba, és visszavonásig érvényes.

Kamond, 20……………………………………………..

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezőnek elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS FOGLALKOZTATÓ RÉSZÉRE

Az intézmény megnevezése: Dr.Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti, munkaügyi rendelkezések. Munkaköre Munkáltató Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: Foglalkoztató : Igazgató : Mentálhigiénés csoportvezető : heti 40 óra : 7 – 15 óra

A foglalkoztató nővér feladatát a ment.hig.vsop.vezető irányítása alatt végzi. Az elvégzett munkájáról közvetlenül beszámol felettesének. A feladatát az ETIKAI szabályok szigorú betartása mellett végzi.

1.A munkakör célja. Team munka keretében a szolgáltatást igénybevevők mindennapjainak kellemes, hasznos eltöltése, részükre a lehető legszínesebb feladatok, programok irányítása, kivitelezése.

2. Feladata:

-

-

Kapcsolattartás a szakdolgozókkal, egymás munkájának kölcsönös segítése. A szolgáltatást igénybevevők aktív bevonása a foglalkoztatásba, alapvető célja legyen a passzív kliensek számának csökkentése. A kliensek magatartásbeli és pszichés változásainak megfigyelése, az észrevételek jelzése feletteseinek. A szolgáltatást igénybevevők külső, belső kapcsolatainak kialakítása, ápolása, valamint a kialakított kapcsolatok megtartásának segítése. A rendszeresség, fokozatosság elvének betartása, betartatása. A foglalkoztatási formák széles skálájának alkalmazása – egyéni foglalkoztatás, segítő beszélgetés, kreatív foglalkoztatás, művészeti, mozgás terápia, munka jellegű foglalkozások stb.- egyénre szabottan, ( foglalkoztatási szint meghatározásával ) a képességek és készségek figyelembevételével. Országos, megyei és intézményi rendezvényekre, ünnepekre műsorok, színdarabok betanítása. Játékos vetélkedők, születés és névnapok, rendezésére javaslattétele, szervezése, irányítás és kivitelezése. Munka jellegű feladatok szervezése, irányítása, kontrollálása. ( park, udvarrendezés stb./ Munkalapok vezetése, vezettetése. Mentális gondozás széles skálájának alkalmazása. / egyéni, beszélgetések, halál esetén a szobatársakkal, kliensekkel történő beszélgetés stb./ Rendszeres csoport beszélgetések szervezése, levezetése. A kliensek aktivitásának megtartása, fejlesztése, pszichés – szomatikus állapotának szinten tartása, javítása. Az izoláció kiküszöbölése. Rendszeres tájékoztatás a hazai, nemzetközi társadalmi eseményekről. A gondozási terv elkészítésében, felülvizsgálatában aktív feladatvállalás, javaslattétel. A gondozási lap folyamatos / havi rendszerességgel, illetve állapotromlás esetén azonnal / vezetése. Lakó önkormányzati és lakógyűléseken gyűléseken való részvétel. Heti megbeszéléseken való részvétel, javaslattétel a foglalkoztatási tervezetre vonatkozóan. A kliensek részére a bolti vásárlás átadása. A szolgáltatást igénybevevők részére a napi kávé kiosztása.

2. Önálló feladat

-

Fokozott figyelmet fordít arra, hogy a szolgáltatást igénybevevők, képesség, készségének megtartása érdekében a legmagasabb szintű lehetőségek közül tudjanak választani. Köteles a foglalkoztatás éves, havi, heti tervezetét kivitelezni, melyet a csoport közösen készített el. A heti foglalkoztatási tervezet 1 példányát a faliújságra kihelyezni, 1 példányát összegyűjtve 5 évig megőrzi. Az elvégzett feladatokról munkanaplót kell vezetnie, és hetente ellenőrzésre, javaslatmódosításra átadja a csoportvezetőnek. Biztosítja a foglalkoztató helyiség rendjét, tisztaságát.

3.Kötelessége

-

Mindent megtenni annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybevevők mindennapjaikat ne érezzék unalmasnak, hiábavalónak, és részt vegyenek a foglalkoztatásokon. A munkavédelmi szabályok és tűzvédelmi utasítások betartása, betartatása, az intézményi vagyonvédelem biztosítása. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Az előírt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni, munkaidejét munkával tölteni. Kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Részt venni szakmai továbbképzéseken, programokon. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A közalkalmazotti magatartásnak megfelelően viselkedni.

A munkaköri leírás, az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Kamond, 20……………………………………………….

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezőnek elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

_____________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ÁPOLÓNŐK RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr.Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések. Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartalma Munkavégzés időtartama

: Ápolónő : Igazgató : Osztályvezető ápoló : folyamatos munkarend : 6 – 18 óráig 18 – 6 óráig

Munkáját az ETIKAI kódex szigorú betartás mellett végzi.

1. A munkakör célja Munkájával részt vesz a folyamatos ápoló – gondozó ellátásban. Gondoskodik a speciális szakmai és közegészségügyi előírások betartásáról, betartatásáról. Személyesen, aktívan részt vesz a folyamatos ápoló - gondozó, valamint a mentálhigiénés munkában.

2. Feladata -

A szolgáltatást igénybevevők egyénre szabott ápolása – gondozása, az orvosok, főnővér iránymutatása alapján, az osztályvezető ápolók irányításával. Meghatározott aktuálisan

-

-

szükséges gondozási szinten / A kliensek részére csak a legszükségesebb segítségnyújtás, a meglévő képességek megtartása érdekében. ) a kliensek fizikai ellátása szükség szerint teljes körű. Fokozott figyelmet fordít a leromlott szomatikus állapotú kliensek mobilizálására / vitamin, fehérje, folyadék pótlás, gyakori helyzetváltoztatás, ágytorna stb. / A szolgáltatást igénybevevők állapotának nyomon követése céljából, napi kapcsolattartás a feletteseivel, a mentálhigiénés csoport tagjaival, tájékozódás a kliens teljesítményéről. A kliensek viselkedésének, hangulatának, aktivitásának, étvágyának, alvásának, és minden egyéb elváltozásának - láz, nyálkahártya, bőrelváltozás -, női kliensek havi ciklusának megfigyelése, és probléma esetén haladéktalanul a szükséges jelzések megtétele felettese fele. A szolgáltatást igénybevevők kérésének, panaszának meghallgatása, szükséges intézkedések megtétele. A hozzáforduló kliensek részére szükség szerint segítségnyújtás, tanácsadás, kompetenciájába tartozó ügyekben felvilágosítás Az étkezéshez kultúrált körülmények kialakítása, valamint az étkezés kivitelezése. A rábízott gondozási egységben a rend és nyugalom biztosítása, a házirend betartása, betartatása. Egészségügyi, gondozási dokumentációk, eseménynapló vezetése. Ápoláshoz – gondozáshoz szükséges anyagok, eszközök gazdaságos és célszerű felhasználása. A rendszeres illetve az időszakos laborvizsgálat előkészítése / vér levétel, kliens pszichés felkészítése / Gyógyszer osztás, illetve az éjszaka szolgálatot teljesítő szakdolgozó feladata, a gyógyszer kirakása következő napra.

3. Figyelemmel kíséri -

A szolgáltatást igénybevevők külső megjelenését, személyi higiéniéjét, szükség szerint kellő tapintattal gondoskodik cseréről, tisztálkodásról.. Javaslatot tesz az elhasznált ruházat pótlására. A kliensek állapotát. A kliensek állapotának bármilyen irányú változását az eseménynaplóba bejegyzi, minden jelentős eseményről, tapasztalatról beszámol a részlegvezetőnek, orvosnak. Látogatók érkezését, távozását, az eseménynaplóba, illetve az erre a célra rendszeresített füzetbe rögzíti. Rögzíti továbbá a kliensek részére érkezett csomagok tartalmát. Kliensek napirendjét, foglalkoztatáson való részvételt. Reggeli után a klienseket tapintatosan felkéri, hogy a foglalkoztatóba fáradjanak fel, illetve szükség szerint felkíséri . A szolgáltatást igénybevevők eltávozását és visszaérkezését. Új kliens beilleszkedését.

4.Ellenőrzési feladata -

Ellenőrzi a lakószobák és közösségi helyiségek rendjét, tisztaságát, a takarítás minőségét, szükség szerint az oszt.vez.ápolók fele jelzést ad. Orvosi és gyógyászati segédeszközök műszaki állapotát, tisztaságát, szükség szerint intézkedik.

5.Adminisztratív feladatok

-

A kliensekről folyamatosan vezeti a szükséges egészségügyi, gondozási dokumentációkat / gondozási dokumentáció részét képező gondozási lapot /, eseménynaplót. Rendkívüli eseményekről feljegyzést készít. Szükség esetén leltárt készít / új kliens érkezése, eltávozása, halála, valamint selejtezés Felettese utasítására tevékenységéről beszámol.

6.Részt vesz -

Gondozási egységek megbeszélésein, szakmai továbbképzéseken, programokon, lakógyűléseken. A gondozási dokumentációk készítésében, felülvizsgálatában, és javaslatukkal támogatják a csoport munkát. A kliensek programjain, és segíti a program kivitelezését Az élelmezési bizottság gyűlésén. Kliens szakrendelésre történő szállításban kísérőként. Heti bolti vásárlás átvételében , kiadásában. A dolgozók részére szervezett szakmai vetélkedőkön, kulturális találkozókon.

7. Kapcsolatot tart -

osztályvezető ápolókkal intézményvezető főnővérrel intézményvezetővel orvossal, szakorvossal mentálhigiénés csoport tagjaival gazdasági vezetővel ügyviteli dolgozókkal önálló szakmai feladatai keretében a kliensek törvényes képviselőivel, hozzátartozóival, kórházzal, más intézménnyel

8. Önállóan dönthet -

sürgős esetben a saját vagy mások testi épségét, életét, életét veszélyeztető kliens fizikai korlátozásáról, látogató kitiltásáról. / a szakma szabályainak betartása mellett /

9. Kötelessége -

a tudomására jutott rendellenességekről a részlegvezetőt, intézményvezető főnővért, intézmény igazgatóját, orvost – szakorvost tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Az előírt helyen és időben munkaképes állapotban megjelenni, munkaidejét munkavégzéssel tölteni. Kivételes esetben rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Az intézmény szabályait és működési rendjét ismerni, munkaköri feladatait ennek értelmében végezni, az előírásokat betartani, betarttatni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba.

Kamond, 20…………………………………….. A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezőnek elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom

________________________________ munkáltató

_________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS TAKARÍTÓK RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: takarító . igazgató : osztályvezető ápoló : heti 40 óra . 6 – 14 óra

1.A munkakör célja: Az intézményvezető főnővér által kiírt munkaköri beosztás szerint az intézmény adott területén a takarítási feladatok ellátása, munkaterületének tisztaságáért egy személyben felelős.

2. Feladata: -

Heti egy alkalommal a lakószobák nagytakarítása, ágyak, szekrények, ablak – ajtótokok, szobaajtók fertőtlenítő lemosása. Heti egy alkalommal a közösségi helyiségek - étkezők, folyosók, előterek, társalgók nagytakarítása / lambéria, bejárati ajtók - bútorzat stb /

-

Vizesblokkok heti nagytakarítása / csempék, ablakok, ablaktokok, ajtók, ajtótokok, vízmelegítők stb. / Heti két alkalommal fodrászműhely, heti egy alkalommal porta takarítása. Függönyök mosása, folyosó, étkezők ablakainak havi tisztítása. Mindennapos feladatok – lakószobák, étkezők, folyosó, foglalkoztató, nővérszoba takarítása minden étkezést követően. Iroda takarítás naponta. Vizesblokkok : fürdőkád, zuhanytál, mosdókagyló, csaptelep stb. fertőtlenítő takarítása, pókhálózás. A kliensek takarításba történő bevonása csak akkor lehetséges, ha a munkát együttesen végzik a takarítóval. Tehát, felügyelet nélkül a kliensek bevonása TILOS !

3. Kötelessége -

Az osztályon szolgálatot teljesítő szakdolgozó, osztályvezető ápoló utasításait betartani. A munkájához szükséges eszközök, vegyszerek gazdaságos felhasználása, biztonságos tárolása. A szolgáltatást igénybevevők étkeztetésében, étel szállításában aktívan részt venni. Munkaterületén lévő tárgyakért anyagilag felelős. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítőmunkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet, munkanaplóját pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. A közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes.

Kamond, 20…………………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezőnek elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

________________________________ munkáltató

____________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS MOSODAI DOLGOZÓK RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr.Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések: Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: mosodai dolgozó : igazgató : intézményvezető főnővér : heti 40 óra : 6 - 14 óra

1. A munkakör célja A szolgáltatást igénybevevők részére a kifogástalan – mosás, vasalás, varrás - ruházat, textília zökkenőmentes biztosítása. A munkaterület rendbetartása, takarítása. A mosodai dolgozók munkaterületének kéthetes váltásával – kéthét mosodai munka, kéthét osztályon történő takarítás – a munkakörök munkaidejének kihasználása.

2. Feladata -

A szolgáltatást igénybevevők intézményi ruházatának, textíliáknak a fertőtlenítő mosása, vasalása. Az intézményi textília, ruházat, textília szükség szerinti varrása. / Az osztályra csak javított állapotban kerülhetnek. /

-

A kliensek saját ruházatának mosása, vasalása, szükség szerinti varrása heti egy alkalommal. A mosodai gépek műszaki állapotának megőrzése érdekében, rendeltetésszerű használat, meghibásodás esetén felettese fele jelezni. A munkájához szükséges eszközök gazdaságos kihasználása. A ruhaszárogató gép időszakos használata az időjárás függvényében. Nyári - napsütéses időben a ruházat, textília szárítása a szabadban, és csak esős – téli időben a szárogató gépben. A vegyszerek gazdaságos felhasználása, biztonságos tárolása. Munkavédelmi szabályok és tűzvédelmi utasítások betartása, az intézményi vagyonvédelem biztosítása.

4. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS RAKTÁROS RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: RAKTÁROS . IGAZGATÓ : GAZDASÁGIVEZETŐ : HETI 40 ÓRA . 7.30 – 15.30 óra

1. Feladata: ¾ Munkáját a gazdasági vezető közvetlen irányításával végzi. ¾ Kezeli az intézmény élelmiszer és a raktárakban tárolt készleteket. A beérkezett élelmiszerek és anyagok bevételezését eszközli, raktári fejlapokra felvezeti. Az élelmezési nyersanyag kiszabatok valamint az anyag kivételezési bizonylatok

alapján a készlet csökkenéseket rögzíti a raktári fejlapokon, melyek naprakész állapotát biztosítja. ¾ Az élelmezési anyagok megrendelésénél együttműködik az élelmezésvezetővel. ¾ Felelős az anyagok szabályszerű tárolásáért: ƒ Betartva a munkavédelmi, tűzvédelmi szabályokat ƒ Külön felelősséggel tartozik az élelmezési anyagok rendeltetésszerű tárolásáért, higiénés, egészségügyi előírások betartásáért. ƒ Figyelemmel kíséri a szavatossági, felhasználhatósági időtartamot. ƒ Készletek csökkenéséről időben jelzést ad. ƒ Élelmezésvezetővel havi zárás után kötelezően egyezteti a raktári fejlapon szereplő élelmiszer készleteket ƒ Anyagkönyvelővel negyedévenként egyezteti az anyag készleteket. ¾ Az anyagok rendelésénél együttműködik a gazdasági vezetővel, intézményvezető ápolóval, és az élelmezésvezetővel, figyelembe véve a felhasználás mértékét, lehetőség szerint kizárva az indokolatlan készletezést. ¾ Munkakörében fokozottan felelős a társadalmi tulajdon védelméért, a mindenkori hatályos jogszabályok szerint. ¾ Étkezési térítési díjakról kiállítja a dolgozók és külső étkezők részére a számlát. ¾ Tartós távolléte esetén a könyvelő helyettesíti. ¾ Anyagi felelősségét a Felelősség Nyilatkozat tartalmazza. ¾ Munkaidejében munkakörével nem összefüggő feladatokat is köteles ellátni. 2. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS GÉPKOCSIVEZETŐ RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: GÉPKOCSIVEZETŐ . IGAZGATÓ : GAZDASÁGIVEZETŐ : heti 40 óra . 6 – 14 ÓRA

1. Feladata o Munkáját az intézmény igazgatójának irányításával felelősséggel tartozik a gazdasági vetetőnek.

végzi.

Elszámolási

o Tevékenysége során köteles munkájáért teljes anyagi és erkölcsi felelősséget vállalni. o A munkaideje 6 – 14 óra, a feladatellátás érdekében ettől eltérő lehet. o Felelős : ƒ A gépkocsik állandó üzemképes állapotáért ƒ A gépkocsik karbantartási munkáinak időben történő szakszerű elvégzéséért ƒ Felszerelési tárgyak minőségi és mennyiségi megóvásáért ƒ A gépkocsik rendeltetésszerű használatáért / csak a KRESZ követelményeinek megfelelő gépjárművel közlekedhet. ¾ Felelős az anyagbeszerzés és biztonságos szállítással járó feladatok elvégzéséért ¾ Köteles az intézmény klienseivel udvarias magatartást tanúsítani, részükre a tőle telhető segítséget igény szerint megadni. ¾ Munkaidőben munkakörével nem összefüggő feladatok ellátásában köteles besegíteni, együttműködik az intézmény dolgozóival, ¾ Elfogadja és végrehajtja a vezető szakmunkás instrukcióit.

2. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Köteles a tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KARBANTARTÓ SZAKMUNKÁS RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: KARBANTARTÓ SZAKMUNKÁS . IGAZGATÓ : GAZDASÁGIVEZETŐ : heti 40 óra . 6 – 14 óra

Munkáját az intézményvezető közvetlen irányításával végzi. Elszámolási felelősséggel tartozik a gazdasági vezetőnek.

1. Feladata:

¾ Az intézmény zavartalan működését elősegítő karbantartási munkák elvégzése. ¾ Tevékenységével járuljon hozzá a színvonalas ellátás feltételeinek biztosításához.

¾ A kiadott szakmai felszerelések / szerszámok / mennyiségi, minőségi megóvása. ¾ A javítások időben és jó minőségben történő elvégzése. ¾ A házilagos kivitelezésű karbantartási, felújítási munkákban szakmai felkészültségének megfelelően aktívan vegyen részt. ¾ Köteles az intézmény klienseivel szemben udvarias magatartást tanúsítani, részükre a szükséges segítséget megadni. ¾ A rábízott anyagokért és eszközökért erkölcsileg és anyagilag felelős. ¾ Vezeti a munkanaplót, a kivételezett és felhasznált anyagokról elszámol. ¾ Koordinálja a karbantartási munkákban résztvevők tevékenységét, együttműködik az intézmény dolgozóival. ¾ Munkaidőben köteles munkakörével nem összefüggő feladatokat is elvégezni

2. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket megtenni. Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KÖNYVELŐ RÉSZÉRE

Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre : KÖNYVELŐ Munkáltatója . IGAZGATÓ Közvetlen felettese : GAZDASÁGIVEZETŐ Munkaidő tartama : heti 40 óra Munkavégzés időtartama . 7. 30 – 15.30 óra Munkáját a gazdasági vezető közvetlen irányításával, ellenőrzésével végzi. 1. Feladata o Vezeti a raktáron lévő anyagkészletek analitikus könyvelését mennyiségben és értékben. o Főkönyvi könyveléssel, raktárossal negyedévenként egyezteti az időszaki készletmozgásokat. o A gazdasági vezető megbízásával a leltározási ütemtervnek megfelelően vezeti a leltározás munkafolyamatát. o Részt vesz a selejtezések előkészítésében, lebonyolításában.

o Az éves költségfelosztáshoz kigyűjti a naturális mutatókat. / karbantartók munkaórái, mosott ruha mennyisége, gépkocsik teljesített km futása / o Vezeti a kliensek térítési díj nyilvántartás törzslapjait, valamint a bevételi előírások és teljesítések analitikus nyilvántartását. o Gondoskodik a hátralékok következetes behajtásáról. o Vezeti a gondozási díjak és az élelmezési napok nyilvántartását, a kliensek szabadság nyilvántartását, melynek alapján megállapítja a havi térítési díj összegét. o Elvégzi a gondozási díjak éves felülvizsgálatával kapcsolatos ügyintézést. o Eleget tesz a MÖK Intézményirányító Irodája fele havi, illetve negyedéves jelentési kötelezettségének o Ellátja a pénzgazdálkodási rendszer számítógépes rögzítési feladatait. o Elvégzi a bérkönyvelés analitikus nyilvántartását. o Elkészíti a magán telefonbeszélgetések havi számláit. o Tartós távolléte esetén a pénztáros helyettesíti. o Munkaidejében munkakörével nem összefüggő feladatokat is köteles elvégezni.

2. Kötelessége

-

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KONYHAI DOLGOZÓK RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: SZAKÁCS . IGAZGATÓ : ÉLELMEZÉSVEZETŐ : folyamatos munkarend . 6 – 14 óra, 8 – 16 óra, 10 – 18 óra

Munkáját az élelmezésvezető közvetlen irányításával végzi.

1. Feladata ¾ Javaslatot tesz az étlap elkészítéséhez. ¾ Az intézmény konyhájáról étkezők / kliensek, dolgozók, külső személyek / részére, mennyiségben és minőségben a biztosított nyersanyagot előkészíteni, feldolgozni és azt étkezésre alkalmas állapotban biztosítja.

¾ A napi étkezéshez szükséges anyagokat az élelmiszerraktárból, a kiszabat alapján átveszi és azt megfelelően tárolja. ¾ Felelős az ételek elkészítéséért, kiadagolásáért. ¾ A mellé beosztott konyhai dolgozók munkájáért felelős, irányítja és ellenőrzi. ¾ Felelős a konyha és a hozzátartozó helyiségek higiéniájáért, tisztaságáért. ¾ Gondoskodik a tisztaruháról, textíliákról. ¾ A szükséges tisztítószereket, egyéb segédanyagok vételezéséről gondoskodik. ¾ Betartja a személyi higiénia szabályait. ¾ Felel a konyhai felszerelések és gépek rendeltetésszerű használatáért. ¾ Munkájáért anyagi és erkölcsi felelősséget vállal. ¾ Együttműködik az intézmény dolgozóival az étkezők érdekében. ¾ A kliensekkel szemben köteles udvarias magatartást tanúsítani. ¾ Munkaidőben köteles munkakörével nem összefüggő feladatokat ellátni. ¾

2. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Az étkezéssel kapcsolatos ÁNTSZ előírásokat betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket meg tenni. Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba.

Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS ÜGYINTÉZŐ RÉSZÉRE Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: ÜGYINTÉZŐ . IGAZGATÓ : GAZDASÁGI VEZETŐ : folyamatos munkarend . 8 – 16 óra

Feladatát az intézmény gazdasági vezetőjének irányításával, ellenőrzésével végzi.

1. Feladata ¾ Kezeli az intézmény házipénztárát, a házipénztári szabályzatnak megfelelően. Könyvelésre átadja az időszaki zárás után a gazdasági vezetőnek. ¾ Kezeli az intézményben élő kliensek letéti összegeit, /takarékkönyv, készpénz / elvégzi a vele kapcsolatos adminisztrációs munkát.

¾ Elvégzi az elhunyt kliensek vagyonának hagyatéki felterjesztésével kapcsolatos teendőket. ¾ A BM TÁKISZ Veszprém fele teljesíti a jelentőfelelősi teendőket, a megadott határidőre / változó bérek, munkából való távolmaradás, munkaviszony létesítésének és megszüntetésének nyomtatvány továbbítása / ¾ Ellátja a gépjármű ügyintézéssel kapcsolatot feladatokat, kezeli és nyilvántartja a járművek menetleveleit, üzemanyag elszámolásokat elvégzi. ¾ Postai levél, csomag, készpénz küldeményeket átveszi, iktatja, az illetékeseknek átadja. Bonyolítja a hivatali levelezéseket. ¾ Kezeli és nyilvántartja a szigorú számadású nyomtatványokat. ¾ Teljesíti mindazokat a feladatokat, amellyel az intézmény gazdasági vezetője megbízza. ¾ Munkaidejében munkakörével nem összefüggő feladatokat is köteles elvégezni

2. Kötelessége -

A felettese utasításait betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket meg tenni. Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba. Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

MUNKAKÖRI LEÍRÁS KONYHAI KISEGÍTŐ RÉSZÉRE

Az intézmény megnevezése: Dr. Magyar Károly pszichiátriai Betegek Otthona Kamond

Személyi, szervezeti és munkaügyi rendelkezések

Munkaköre Munkáltatója Közvetlen felettese Munkaidő tartama Munkavégzés időtartama

: KONYHAI KISEGÍTŐ . IGAZGATÓ : ÉLELMEZÉSVEZETŐ : folyamatos munkarend . 6 – 14 óra, 8 – 16 óra, 10 – 18 óra

Munkáját az élelmezésvezető és a szakácsnő közvetlen irányításával végzi.

1. Feladata ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A napi étkezéshez szükséges anyagok kivételezésénél segít. A konyha napi munkájában aktívan részt vesz. A konyha és a hozzátartozó helyiségek tisztaságáért és rendjéért felel A nyersanyagok, konyhai eszközök higiénikus tárolásáért felelős. A rá vonatkozó ÁNTSZ szabályok betartásáért felel. Személyi higiéné betartásáért felel A szakácsnő távolléte esetén a kiadott anyagok rendeltetésszerű felhasználásáért fele. ¾ Felel az élelem pontos kiadagolásáért.

2. Kötelessége

-

A felettese utasításait betartani. Az étkezéssel kapcsolatos ÁNTSZ előírásokat betartani. Amennyiben az intézmény érdeke úgy kívánja, felettese utasítására köteles más munkaterületen kisegítő munkát végezni. A tudomására jutott rendellenességekről feletteseit tájékoztatni, közvetlen veszély esetén a szükséges óvintézkedéseket meg tenni. Munkavédelmi szabályokat és a tűzvédelmi előírásokat betartani. Munkavégzése során tisztelettudó, udvarias magatartás tanúsítása, a kliensekkel és a dolgozókkal szemben. Kivételes esetben rendkívüli időben történő munkavégzésre is kötelezhető. Bármilyen okból való távolmaradását előzetesen, de legkésőbb 24 órán belül felettesének jelezni. Jelenléti ívet pontosan vezetni. Munkája ellátásáért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik. Közalkalmazotti magatartásnak megfelelni. Az ETIKAI szabályokat szigorúan betartani.

A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba.

Kamond, 20………………………………

A munkaköri leírásban foglaltakat kötelezően elfogadom, azt maradéktalanul végrehajtom.

_______________________________ munkáltató

__________________________________ munkavállaló

V. GAZDASÁGI MŰSZAKI ELLÁTÁS SZERVEZETE

FŐKÖNYVELŐ

I. Felelős vezetője az intézményben folyó gazdasági ellátásnak. II. Feladatát az otthon igazgatójának közvetlen irányításával végzi, munkájáról

rendszeresen

beszámol az igazgatónak.

III. Feladata: • • • • • •

az otthon költségvetésének elkészítése a vagyonvédelem és vagyonnyilvántartás biztonságos feltételeinek megteremtése bérgazdálkodás összefogása az érték és anyagkönyvelés ellenőrzése a társadalmi tulajdon védelme ellenőrzi a pénzgazdálkodási feladatok, anyagok, eszközgazdálkodási feladatok és az élelmezési feladatokat végzők munkáját, amelynek vezetői közvetlen irányításával dolgoznak • irányítja a könyvelő, pénztáros munkáját • irányítja a raktárosok munkáját

IV. Átruházott jogkörben kötelezettséget vállal, végzi a számlák és kifizetések ellenjegyzését. V. A főkönyvelő részletes feladatait a munkaköri leírás tartalmazza.

ÉLELMEZÉSVEZETŐ

I. Az élelmezésvezető közvetlen felettese a főkönyvelő, de kapcsolatot tart az intézmény igazgatójával, orvosával, és az intézmény főnővérével.

II. Közvetlenül irányítja a konyhaüzem dolgozóinak munkáját, megállapítja munka rendjüket. III. Feladata: • • • • • • •

a szolgáltatást igénybevevők és a dolgozók élelmezésének biztosítása étrendjavaslatok összegyűjtése, étrend összeállítása élelmezési anyagok beszerzése konyha tisztaságának, rendjének ellenőrzése, közegészségügyi előírások betartása munka alkalmassági vizsgálatok meglétének figyelemmel kísérése társadalmi tulajdon védelmének biztosítása raktárkészletek nyilvántartása, élelmezési adminisztráció vezetése, jelentések elkészítése • kalória számítások elvégzése

IV. Részletes feladatát a munkaköri leírás tartalmazza.

VI. INTÉZMÉNYI FÓRUMOK Az otthon működésének fontos feltétele a munkahely demokrácia érvényesülése és állandó fejlesztése. A munkahelyi demokrácia érvényesülése érdekében megfelelő feltételeket kell biztosítani a gondozottakkal és a dolgozókkal való tanácskozásokhoz. Formái: • Igazgatói tanács • Összdolgozói munkaértekezlet • Részlegvezetői értekezlet • Csoport értekezlet • Érdekképviseleti fórum Igazgatói tanács: • Az igazgatói tanács az igazgató tanácsadó szerveként működik. A tanács tagjai: • az igazgató • intézményvezető főnővér • főkönyvelő • mentálhigiénés csoport vezetője A tanács megtárgyalja: • az otthon egészét érintő szervezési és működési kérdéseket • az éves munkatervet és értékeli annak teljesítését • a költségvetési gazdálkodással kapcsolatos jelentősebb kérdéseket

• az éves képzési és továbbképzési tervet • az etikai helyzetet • továbbá mindazokat a kérdéseket, amelyeket az otthon igazgatója, vagy a tanács tagjai elé terjesztenek. Az igazgatói tanácsülést az igazgató vezeti, üléseit félévenként, illetve szükség szerint tartja. Az ülésen elhangzottakról emlékeztetőt kell készíteni. Összdolgozói munkaértekezlet: • a közvetlen demokrácia érvényesülése érdekében az intézet igazgatója évente legalább két alkalommal és szükség szerint az illetékes szakszervezeti szerv közreműködésével munkaértekezletet tart • az értekezletet az igazgató hívja össze • az értekezletre meg kell hívni az otthon valamennyi dolgozóját és az érdekképviseleti szerveket • az értekezlet az igazgató beszámolója alapján megtárgyalja az eltelt időszakban végzett munkát etikai helyzetet a következő időszak feladatait • az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni és az otthon irattárában megőrizni • az olyan jellegű kérdést, amire az otthon igazgatója az értekezleten nem tud választ adni, azt 8 napon belül írásban kell megválaszolni. Részlegvezetői értekezlet. • • • •

a részlegvezetői értekezleten a részlegek vezetői beszámolnak munkájukról, a csoportok közötti együttműködésről munkamegosztásról, munkafegyelem a munkahelyi légkör alakulásáról, a bér- és jutalmazás jellegű kérdésekről a részlegek előtt álló feladatokról,

A részlegvezetői értekezletet az igazgató hívja össze két havonta, illetve szükség szerint. Az értekezletről emlékeztetőt kell vezetni és az irattárban megőrizni. Csoportértekezlet. A csoportértekezletet az otthon szervezeti tagozódásának megfelelően szakmai, gazdasági egységek és csoportok önálló értekezletként kell megtartani. • a csoportértekezlet megtárgyalja a végzett munkát, az észlelt hiányosságokat, azok megszüntetési módját, a munkafegyelmet, az etikai helyzetet , a csoport előtt álló feladatokat, a dolgozók javaslatait. • az értekezleteket a részlegvezető hívja össze szükség szerint, de legalább negyed évente, • az értekezleten részt kell venni a csoport valamennyi dolgozójának valamint annak a vezetőnek, akinek a hatás körébe a csoport tartozik, • az értekezletről emlékeztetőt kell készíteni, annak egy példányát az intézet igazgatójának kell átadni, a másik példányt a csoport vezetőjénél marad,

VII. AZ OTTHON MUNKARENDJE I. Az otthon folyamatosan működő intézmény. II. Az egységek, részlegek, csoportok részletes munkarendjét az otthon igazgatója a helyi adottságok figyelembevételével a kollektív szerződésnek megfelelően készíti el. Az előírt munkaidőt és intervallumát a munkaköri leírás tartalmazza.

III. Az otthon házirendjét az otthon igazgatója készíti el és a

Megyei Önkormányzat Egészségügyi és Szociális Bizottsága hagyja jóvá. A házirend mind a szolgáltatást igénybevevőkre, mind a dolgozókra kötelező előírásokat tartalmazza.

VIII. LAKÁS ÉS NEM LAKÁS CÉLJÁRA SZOLGÁLÓ HELYISÉGEK BÉRLETÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK I. Szolgálati lakásra: Intézményvezető.

II. Bérlakára és nem lakás célú helyiségek bérletére az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi dolgozó jogosult a felsorolásban szereplő sorrend betartásával: „ főkönyvelő „ intézményvezető főnővér

„ élelmezésvezető „ szakdolgozó „ gazdasági-műszaki dolgozók A bérlő kijelölésében - a szolgálati lakás kivételével - az intézet vezetője jogosult. A lakások bérletére vonatkozó szabályokat a MÖK. rendelet tartalmazza. X. A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MELLÉKLETE

I. Gazdasági ügyrend II. Házirend III. Munkaköri leírások IV. Szervezeti séma az intézet felépítéséről V. Állománytábla

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK Ezen Szervezeti és Működési Szabályzat a Megyei Önkormányzat jóváhagyása után 200.________________ hó ______ napján lép hatályba. Kamond, 2000. Március 3l. Szabó József igazgató

DR. MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA KAMOND 8469 KAMOND Kossuth u. 27/II.

HÁZIREND

HÁZIREND

I. fejezet A házirend célja, hatálya. l. E házirend célja, hogy a Dr Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond mindennapi életét szabályozott keretek közé foglalja, az itt lakók szabad közösségének fizikai ellátásához, egészségügyi és pszichés ellátáshoz, foglalkoztatásához való jogait az együttélés alapvető szabályait, a jogosultak érdekvédelmét, az intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályokat megállapítsa annak érdekében, hogy a szolgáltatást igénybevevők nyugalma az intézmény működése zavartalan legyen.

2. A házirend hatálya kiterjed az intézményben véglegesen vagy ideiglenes jelleggel beutalt és elhelyezetett valamennyi szolgáltatást igénybevevőre, az intézmény dolgozóira, az intézménynél munkát végző külső szervek dolgozóira, az intézményben tartózkodó látogatókra és az intézményben tartózkodó valamennyi idegen személyre.

II. fejezet Az intézményi jogviszony l. Az intézményi jogviszony kezdete a megállapodás megkötésekor kezdődik.

2. Az intézményi jogviszony az intézményi gondozás megszűnéséig tart. III. fejezet A szolgáltatást igénybevevők és a dolgozók kapcsolata

l. Az intézmény valamennyi dolgozójának és szolgáltatást igénybevevőinek egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, megértést és a toleranciát.

udvariasságot,

2. Az intézmény dolgozója, valamint a közös háztartásban élő közeli hozzátartozója a szolgáltatást igénybevevővel tartási, életjáradéki és örökösödési szerződést a gondozás időtartama alatt ill. annak megszűnésétől számított l évig nem köthet.

3. A dolgozó a szolgáltatást igénybevevőktől sem pénzbeli sem természetbeni ellenszolgáltatást nem fogadhat el.

4. Az intézmény vezetője köteles gondoskodni a dolgozók foglalkozásbeli titoktartási kötelezettségének érvényesítéséről és a szolgáltatást igénybevevők személyiség jogainak tiszteletben tartásáról.

5. A terápiás közösség alaptéziséből kiindulva az intézmény biztosítja szolgáltatást igénybevevői számára az önkormányzati lehetőséget, az intézeti rendbe illeszkedő önállóságot és szerepvállalást.

IV. fejezet Új szolgáltatást igénybevevő felvétele

l. A felvétel a szolgáltatást igénylő vagy törvényes képviselőjének kérelme alapján orvosi javaslatra történik.

2. A felvételhez szükséges érvényes kérelmet, a kérelmező, és /vagy a törvényes képviselője adja be az intézménynek.

3. Az intézménybe való beköltözés időpontjáról a sürgősség és a férőhelyek alakulásának megfelelően az intézmény vezetője dönt.

4. Az intézmény vezetője a leendő előgondozást - ennek keretében intézményi elhelyezésre való felkészítését megszervezi.

5. Felvételkor az új szolgáltatást igénybevevő tájékoztatást kap az intézményi ellátás tartamáról, feltételeiről, szolgáltatást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás lehetőségeiről, a szolgáltatást igénybevevő jogairól és kötelességeiről, szolgáltatást igénybevevő fizikai – kémiai korlátozásának módjairól, az otthon házirendjéről.

6. A szolgáltatást igénybevevő illetőleg törvényes képviselője a beköltözéskor nyilatkozik arról, hogy a Házirendet megismerte, annak tartalmát tudomásul vette, szabályait betartja.

7. A szolgáltatást igénybevevő az intézménybe, elhelyezési és raktározási nehézségek miatt csak korlátozott mennyiségben hozhatja magával személyes használati tárgyait. Az intézménybe / korlátozás nélkül / behoztató személyes holmik: • személyes ruházat és lábbeli / lehetőleg: legalább 2 váltás, a szezonnak megfelelő felsőruházat, 4 váltás fehérnemű, törölköző , pizsama, zárt cipő /. A szükségesnél lényegesen nagyobb mennyiségű ruhanemű behozatala felesleges, megfelelő tárolása nem oldható meg. • tisztálkodó szerek, • személyes használatra szánt kisebb eszközök / evőeszköz, pohár,tálca / • személyi használati tárgyak / óra, villanyborotva, hajszárító, rádió, televízió, videó, fényképezőgép / • cserepes virágok, • lakószobák díszítésére szánt: falikép, fényképek, kisebb dísztárgyak Szűkség szerint: l db: • rokkantkocsi, tolókocsi, Intézményvezetővel egyeztetve: • bútor kerékpár, hűtőszekrény, mosógép, nyugágy, kerti szerszám, szokásosnál nagyobb mennyiségű vagy értékű arany-ezüst ékszer, egyéb...

8. Ruházat: a szolgáltatást igénybevevő részére ruházatot az intézmény raktárkészletéből, illetve költségvetéséből akkor biztosít, ha az a szolgáltatást igénybevevő saját jövedelméből, készpénzvagyonából ez nem lehetséges. A szolgáltatást igénybevevő saját ruházatát egyedi azonosítóval kell ellátni. / Szükség esetén a megjelölésben a személyzet segítsége nyújt /.Az intézmény és a szolgáltatást igénybevevők személyi tulajdonában lévő ruhaneműk mosásáról javításáról az intézet mosodája gondoskodik. A mosodai szolgáltatás ingyenes. Egyéni mosásra a mosókonyhában van lehetőség . Az intézmény mosodája vegytisztítást nem tud vállalni, a vegyileg tisztítandó ruhákat a szolgáltatást igénybevevők saját költségükön tisztíthatják.

9. A behozott személyes használtban tartott holmik, érétkek megőrzésére megóvására az intézmény vezetősége és személyzetet fokozott figyelmet fordít, a szolgáltatást igénybevevőket is erre ösztönzi, de teljes felelősséget csak az értékmegőrzési szabályoknak megfelelően leadott tárgyakért, értékekért vállal. A személyes használatban lévő holmikért elsősorban tulajdonosuk felel. Kérünk minden szolgáltatást igénybevevőt, hogy csak a személyes szükségletnek megfelelő értéktárgyakat tartsanak maguknál.

II. V.fejezet

Tájékoztatási kötelezettség

l. Az intézményi felvételkor az intézet vezetője vagy az általa megbízott személy,tájékoztatást ad a szolgáltatást igénybevevő, hozzátartozója, illetve a törvényes képviselője számára: • az intézményi ellátás tartalmáról és feltételéről, • a szolgáltatást igénybevevők jogait érintő, érdekeit képviselő szervezetekről, működésük rendjéről, a szolgáltatást igénybevevők érdekvédelme fejezetben leírtak szerint. • A szolgáltatást igénybevevőket érintő, intézmény által vezetett nyilvántartásokról, különösen /pl.: hozzátartozók, illetve gondnok adatai, a szolgáltatást igénybevevő vallása, temetkezés helye elhalálozás esetén, temetés lebonyolításával megbízott személy, temetés módja stb. • A szolgáltatást igénybevevő és hozzátartozói közötti kapcsolattartás, különösen a látogatás, távozás, visszaérkezés rendjéről, • panaszjog gyakorlásának rendjéről, • az intézményi jogviszony megszűnésének eseteiről, • az intézmény házirendjéről, • a fizetendő térítési díjról, ennek teljesítési feltételeiről és a mulasztás következményeiről,

2. A szolgáltatást igénybevevő és hozzátartozója, illetve törvényes képviselője az intézménybe történő felvételkor köteles: • írásban nyilatkozni l. pontban meghatározott tájékoztatásban foglaltak tudomásulvételéről, tiszteletben tartásáról, • adatokat szolgáltatni az intézményben vezetett nyilvántartásokhoz, • nyilatkozni arról, hogy ha a szolgáltatást igénybevevő, vagy közeli hozzátartozója személyazonosító adataiban változás állt be, ezt haladéktalanul közölni kell az intézmény vezetőjével, • a személyazonosítás céljából a szolgáltatást igénybevevő vagy hozzátartozója illetve törvényes képviselője köteles a szolgáltatást igénybevevő szükséges anyakönyvi okmányait beköltözéskor intézmény részére átadni, vagy pótlásukról haladéktalanul gondoskodni, • gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevő esetében a törvényes képviselő kötelessége, hogy személyi adataiban beállt változást haladéktalanul bejelentse az intézmény vezetőjének, vagy megbízottjának.

VI. fejezet Értékmegőrzés

A szolgáltatást igénybevevők értéktárgyaikat, készpénzüket a gazdasági irodában megőrzésre tanúk jelenlétében, elismervény ellenében átadhatják. A szolgáltatást igénybevevők értéktárgyainak és készpénzének kezelése: A szolgáltatást igénybevevők ingó és ingatlan vagyontárgyainak kezeléséről és nyilvántartásáról illetve a Költőpénz kezeléséről szóló szabályzat szerint történik.

VII. fejezet Értékek kiadása A III. pontban említett szabályzatnak megfelelően a szolgáltatást igénybevevő, illetve törvényes képviselője kérésére tanuk jelenlétében történik. Az értékek átvételét a szolgáltatást igénybevevő, illetve törvényes képviselője aláírásával igazolja. A gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevő a költőpénz mértékét meghaladó készpénz kiadásához a személyi használati tárgyak esetében a szokásos mértéket meghaladó értékű tárgyak esetében hozzájárulás/személyes közreműködése mindenkor szükséges. Az intézményi szolgáltatást igénybevevők ingó és ingatlan vagyontárgyainak kezeléséről és nyilvántartásáról illetve a Költőpénz kezeléséről szóló szabályzatot megismerhetik.

VIII. fejezet Gondozási díj

l. A személyes gondoskodást nyújtó ellátásért térítési díjat kell fizetni, ennek összegét a fenntartó évente kétszer állapítja meg.

2. A személyi térítési díjat a kötelezett havonta utólag fizeti. /A szolgáltatást igénybevevő, gondnoka vagy tartásra kötelezett hozzátartozója. /

3. A szolgáltatást igénybevevő gyógyintézeti ellátása engedélyezett távolléte időtartamára térítési díjként a személyi térítési díj 20%-át kell fizetni.

IX. Fejezet Napirend

l. Felkelés ideje: reggel 6.30-tól úgy, hogy a reggeliig az ágynemű szellőzése, valamint a beágyazás, öltözködés megtörténjen. Kérjük a korábban kelők ügyeljenek nyugalmára.

a lakótársak

2. Lefekvés ideje: Fürdés, illetve vacsora után bármikor, a televíziót kívánság szerint lehet nézni úgy, hogy a mások nyugalmát ne zavarják. / legkésőbb 22-ig /

3. Étkezések ideje:

• reggeli: • ebéd: • vacsora:

7.30 - 8.00 óráig 12.00 - l3.00 óráig l7.00 - l8.00 óráig

X. fejezet Étkezés A szolgáltatást igénybevevők napi háromszori étkezésben részesülnek, diétás étrendet szükség szerint biztosítunk. A megadott időponton kívüli étkezést csak az igazolt távollét esetén, külön kérésre lehet igénybe venni. Általános szabályok: • A járóképes szolgáltatást igénybevevők az ebédlőben étkeznek. A fekvőbetegek részére az ápolónők a szobába viszik az ételt. • A csomagba érkezett vagy látogatótól kapott élelmiszert a nővérszobában lévő hűtőszekrényben / névvel ellátva / lehet elhelyezni. • Egyéni étkezésre, főzésre a teakonyhában van lehetőség a szolgálatban lévő nővérek felügyelete mellett.

l. Kávéfogyasztás: Napi két alkalommal térítés ellenében / reggeli és ebéd után / biztosított. A szolgáltatást igénybevevők egészségi állapotának megóvása érdekében, balesetvédelem és tűzrendészeti előírások miatt a kávéfőzés a lakószobákban tilos.

továbbá

2. Dohányzás: a szolgáltatást igénybevevők a kijelölt helyen szívhatják el cigarettájukat, és kérjük vegyék figyelembe a nemdohányzó társaik igényeit. Tűzvédelmi és biztonsági szabályok miatt a lakószobákban nem lehet dohányozni.

3. Szeszesital fogyasztása: az intézményben nem ajánlott, az intézményen kívül szeszesitalt fogyasztása korlátozott mértékben ajánlott.

XI. fejezet Tisztaság Tisztaság, tisztálkodás: az intézményi szolgáltatást igénybevevőknek és dolgozóinak törekedniük kell a tisztaság és a rend megőrzésére, a higiénés követelmények betartására. A fennjáró szolgáltatást igénybevevők időkorlátozás nélkül vehetik igénybe a fürdőhelyiségeket, igény és szükség szerint. A fürdéshez a nővérek részéről segítség biztosított. • az önellátásban segítségre szoruló szolgáltatást igénybevevők, fekvőbetegek személyi higiénéjére a nővérek folyamatosan felügyelnek, borotválás és hajvágás az intézményen belül biztosított, • a tisztálkodáshoz az alapvető tisztálkodó szereket az intézmény biztosítja. • az alapvető tisztálkodási szereken túl az intézmény a szolgáltatást igénybevevő kérésére, illetve a gondnokság alatt álló személy részére a gondnok

hozzájárulásával a lakó költőpénze / készpénzvagyona terhére diszkont áron rendszeresen beszerzi az egyéni igényeknek és szükségleteknek megfelelő mennyiségű és minőségű tisztálkodó szert.

XII. fejezet Szabadidős programok, foglalkozási lehetőségek Nappali tartózkodás: a reggeli befejezését követően fennjáró szolgáltatást igénybevevők szobájukat szíveskedjenek elhagyni, hogy a lakószobák takarítása zökkenőmentesen megtörténhessen. Nappali tartózkodásra főként a foglalkoztatókat, a közös helyiségeket és az udvart vegyék igénybe. Foglalkoztatás: minden szolgáltatást igénybevevő számára a célszerű hasznos és szórakoztató időtöltésre sokféle foglalkozás áll rendelkezésre. Az intézet munkajellegű foglalkoztatást is szervez minden szolgáltatást igénybevevő részére, akiknek egészségi állapota lehetővé teszi, a részvétel önkéntes. A végzett munkáért a szolgáltatást igénybevevők munkajutalomban részesülnek. A munkajutalom megállapítása, nyilvántartása és kifizetése szabályzat szerint történik, - amelyet a foglalkoztatást irányítók és a Lakók Önkormányzata/ Lakógyűlés közösen állapít meg.

l. A foglalkoztató személyzet rendszeresen szervez közös, intézeten kívüli programokat is annak érdekében, hogy a hétköznapokat változatosabbá tegyék. Az üdülések, kirándulások, színházlátogatások szervezésekor a személyzet lehető legnagyobb mértékű fizetési kedvezményt igyekszik elérni. A programok egy része térítésmentes. A konkrét költségekről indulás előtt megfelelő időben tájékoztattunk minden szolgáltatást igénybevevőt.

2. Önköltséges kirándulások, üdülések alkalmával a kísérőként munkát végző személyzet / feladatuk: gyógyszerelés, akut rosszullétek ellátása, szolgáltatást igénybevevők egészségi és pszichés állapotának megfigyelése, felügyelet, önellátásban segítség / költségeit utazás, szállás, belépődíjak - az önköltség számításakor az adott program járulékos költségeként figyelembe kell venni. A kísérők létszámát a csoporttagok egészségi és pszichés állapotának figyelembevételével a főnővér állapítja meg / általában 5-l0 lakóra l fő kísérő szükséges /

3. Az intézményben szolgáltatást igénybevevői részére az alábbiak szerint biztosítjuk a vallásgyakorlás lehetőségét: • mise • istentisztelet

katolikus evangélikus

a faluban a faluban

minden vasárnap minden hónap első vasárnapján • Lelki támaszt nyújtanak a katolikus, evangélikus, református rend lelkipásztorai előzetes egyeztetés alapján.

XIII. fejezet Költőpénz

l. A rendszeres jövedelmüket nem önállóan kezelő szolgáltatást igénybevevők részére gondnokaik, hozzátartozóik, költőpénzt utalnak át. A jövedelemmel nem rendelkező szolgáltatást igénybevevők részére az intézmény saját költségvetéséből költőpénzt juttat. A havi költőpénz mértéke megegyezik mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj 20 %-val.

2. Az intézmény a szolgáltatást igénybevevők költőpénzét igény szerint elkülönítetten kezeli. A gondnok a nagyobb összegű fel nem használt költőpénzt gyámhatósági betétben helyezi el. Az intézmény a költőpénz egyenlegéről külön kérésre bármikor tájékoztatást ad.

3. Költőpénz kifizetése: hetente l alkalommal – keddi napon történik.

XIV. fejezet Gyógyszerköltség Az intézmény az I./2000.(1.7.) SZCSM rendelete szerinti gyógyszercsoportba, valamint a rendszeresen és eseti egyéni gyógyszerszükséglet körébe tartozó gyógyszerek, továbbá a gyógyászati segédeszközök közül elsősorban a közgyógyellátási igazolványra felírható, illetve a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszert és gyógyászati segédeszközt biztosítja, kivéve, ha az adott gyógyszercsoporton belül nincs közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, vagy nincs olyan közgyógyellátási igazolványra felírható gyógyszer, amely az adott betegség kezeléséhez megfelelő. Az alapgyógyszer készlet körébe tartozó gyógyszereken túlmenően felmerülő egyéni gyógyszerszükséglet költségét az ellátást igénybevevő viseli, kivéve: - az intézmény viseli a teljes költségét ha Î az ellátást igénybevevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének húsz százalékát, vagy Îaz ellátást igénybevevő részére a költőpénzt az intézmény biztosítja - részleges költségét, ha az ellátást igénybevevőnek a személyi térítési díj megfizetése után fennmaradó havi jövedelme meghaladja a nyugdíjminimum húsz százalékát, vagy azonban ez a jövedelem nem fedezi az ellátást igénybevevő egyéni gyógyszerszükségletének költségét. Ebben az esetben az intézmény az ellátást igénybevevő jövedelmének a költőpénz összegét meghaladó részét az egyéni gyógyszerszükséglet mértékéig kiegészíti.

XV. fejezet Eltávozás / kimenő

l. A kimenő szabályait a Lakói Önkormányzat és az otthon vezetésének közös megállapodása hozta létre. • Az egyéni kimenőt az intézmény főnővére, orvos, a foglalkoztató és a Lakói Önkormányzat javaslata alapján az általánostól eltérően, személyre szabottan határozhatja meg. Kimenő a hét minden napján délelőtt és délután. A kimenő idején túl eltávozást a szolgálatban lévő nővér indokolt esetben engedélyezheti. 3.Az egyéni kimenő korlátozható olyan esetekben, amikor a szolgáltatást igénybevevő magatartásával másokat megbotránkoztat, illetve önmaga vagy mások testi épségét veszélyezteti.

XVI. fejezet Látogatás Látogatások rendje: meghatározott látogatási idő nincs, bármikor szívesen látjuk a hozzátartozókat, meghívott vendégeket Munka és munkaszüneti napon 8 - l8- óráig. Kérjük a látogatókat szíveskedjenek a nővérszobában jelezni érkezésüket, hogy a nővérek feljegyezhessék. A látogatókat a szolgáltatást igénybevevők a szobájukban vagy a közös helyiségekben fogadhatják. Levelezés: • a szolgáltatást igénybevevők leveleiket az intézmény címére, saját nevükre kérjék • a leveleket és egyéb postai küldeményeket az intézményi átvételt követően bontatlanul átveszik, indokolt esetben a címzett jelenlétében bontjuk fel. • a levelek feladása: az intézményben postaláda működik Telefon:

• Az intézmény 88/232 - 003 telefonszámán lehet a szolgáltatást igénybevevőket hívni, illetve részükre üzenetet hagyni. • A szolgáltatást igénybevevők igény szerint önköltség alapján az intézmény telefonját használhatják. XVII. fejezet

Szabadságra eltávozás

l. A szabadságra eltávozás feltételei: • megfelelő fogadó háttér / lakás, család / • meghívás • egészségi alkalmasság • gondnok hozzájárulása az eltávozáshoz / szóban - írásban / A feltételek megléte setén az eltávozást az otthon vezetője vagy a főnővér engedélyezi. A szabadságra bocsátásról az intézményvezetője igazolást állít ki.

2. Az egybefüggő, hosszabb idejű engedélyezett eltávozás esetén az első naptól a távollét idejére megállapított személyi térítési díj 20 % .-át kell megfizetni.

3. A jogosult eltávozása csak akkor tagadható meg, ha a szolgáltatást igénybevevő kezelő orvosának - az ellátott önmagát vagy eltávozás nem javasolt. 4. Az éves szabadság korlátlan .

másokat veszélyeztető egészségi állapota – az

XVIII. fejezet Az intézményi ellátás megszüntetése • Az intézményi jogviszony megszűnik, ha : • a szolgáltatást igénybevevő legalább 3 hónapig engedély nélkül, indokolatlanul távol marad az intézményből, • a lakó másik intézménybe történő áthelyezése esetén , a másik intézménybe való felvétel napjától, • lakó és / vagy gondnoka kéri • ha a lakó a házirendet több alkalommal súlyosan megsérti • a lakó halálával • Az intézményi jogviszony megszűnéséről, az azzal kapcsolatos intézkedésekről a beutaltat, a gondnokot, a beutaló szervet, valamint a fenntartót értesíteni kell. • A szolgáltatást igénybevevő intézményi jogviszonyának megszűnése a megszüntetéssel kapcsolatos intézkedés jogerőre emelkedésével válik hatályossá.

XIX. FEJEZET Kártérítési kötelezettség

A szolgáltatást igénybevevő köteles a szándékos vagy súlyosan gondatlan károkozásból eredő biztosítónál nem érvényesíthető kárt megtéríteni.

XX. FEJEZET Lakói önkormányzat

1. Az önkormányzat a szolgáltatást igénybevevők választott képviselői útján , az általuk elfogadott működési szabályzat szerint működik. A Lakói Önkormányzat működési szabályzatát az intézmény vezető hagyja jóvá. Az önkormányzat bizottságainak / fegyelmi, élelmezési, foglalkoztatási bizottság / tevékenységével vesz részt az intézmény irányításában: • a bizottságok a szolgáltatást igénybevevők érdekeinek érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az intézmény életét, rendjét, • részt vesznek az igények felmérésében, programok megvalósításában a szolgáltatást igénybevevők által vállalt feladatok számonkérésében • az együttélési szabályok elfogadtatásával, közösen elfogadott normák közvetítésével segítik az intézmény működését

2. Az önkormányzatnak véleményezési joga van:

• a vezetői és részleg megbeszéléseken • intézményen belül elhelyezési / szobatársak / • a szolgáltatást igénybevevők normasértése ügyében

3. A Lakói Önkormányzat döntése az egészségügyi ellátás körét, egy-egy személy egészségi, pszichés állapotának megítélését nem érintheti.

4. A Lakói Önkormányzat döntésével szemben indokolt esetben, amennyiben az jogszabályba ütközik vagy konkrét veszélyt hordoz, az intézményvezető vétóval élhet. XXI . FEJEZET Érdekképviseleti Fórum működésének szabályai

1. Az intézménnyel jogviszonyban állók és ellátásra jogosultak érdekvédelmét a más módon nem orvosolt panasz esetén az Érdekképviseleti Fórum látja el.

2. Az Érdekképviseleti Fórum tagjai: Státusz Lakói Önk. Vezetője Hozzátartozó intézmény dolgozója

Érd. Fórum jogosultság 1 fő 1 fő 1 fő

összehívására

név / cím elérhetőség

hivatásos gondnok fenntartó képviselője

1 fő 1 fő

3. Az Érdekképviseleti Fórum tagjait az intézményvezető által összehívott

lakógyűlésen választják meg, melyre meghívót kapnak a szolgáltatást igénybevevők hozzátartozói, gondnokai, valamint az intézmény munkatársai és a fenntartó képviselője. Az intézményvezető ismerteti az Érdekképviseleti Fórum létrehozásának jogszabályban meghatározott célját, segíti a jelenlévők között a konzultáció kialakulását, - lehetőséget biztosít a szolgáltatást igénybevevők, hozzátartozóik, a személyzet és a fenntartó elvárásainak megfogalmazásában, az érdekek egyeztetésében. A találkozón jelenléti ív és az elhangzottakról jegyzőkönyv készül.

4. Az

Érdekképviseleti Fórum összehívásáról az intézet igazgatója, a beérkezett konkrét panaszok alapján az intézkedik.

5. Az Érdekképviseleti Fórum meghallgatja a panaszost és az ügyben érintett feleket, mérlegeli a panasz jogosságát, szükség esetén megoldási javaslatokat szakértő segítséget kérhet,

dolgoz ki. Problémás esetben

6. Az Érdekképviseleti Fórum l5 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet orvoslásának esetleges más módjára is.

a sérelem

7. A jogosult és hozzátartozója panaszával a fenntartóhoz, vagy az intézmény

szakmai felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalhoz fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult 30 napon belül nem intézkedik, vagy az intézkedéssel nem ért egyet. 8. 2003.júliusától az intézményben munkába áll az ellátott jogi képviselő, aki függetlenül dolgozik, nem lesz munkatársa az intézményben dolgozóknak. Az ellátott jogi képviselőhöz lehet fordulni tájékoztatásért és egyéni panasszal. Tehát az ellátott jogi képviselő feladata a szolgáltatást igénybevevők jogainak képviselete, azaz értük és velük kell dolgoznia.

XXI. Fejezet A szolgáltatást igénybe vevő fizikai – gyógyszeres korlátozásának okai, módja. ¾ Személyes szabadságában bármely módon csak a veszélyeztető, vagy közvetlen veszélyeztető magatartású szolgáltatást igénybevevő korlátozható. A szolgáltatást igénybevevő eltávozása önmagát vagy másokat veszélyeztető egészségi állapota miatt az orvos javaslatára tagadható meg. ¾ Mivel sem az orvos, sem a gondozó nem képes előre jósolni a veszélyeztető állapotot, nehézséget jelent meghatározni, hogy a szolgáltatást igénybevevő képes – e megfelelően ellátni önmagát aktuális egészségi állapota, esetleg mentális betegsége folytán.

¾

¾ ¾

¾

¾ Az ellátás – gondozás szempontjából szerencsésebb a biztonság oldalára történő tévedés, mintsem egy veszélyeztető egyén számára lehetővé tenni, hogy elhagyja az intézményt, vagy kedve szerint bármit tegyen. ¾ Kritikus, előre nem látható helyzetben a gondozó az alábbi intézkedéseket teheti, ha a szolgáltatást igénybevevő önmagát, vagy mások egészségét, testi épségét veszélyeztető magatartást tanúsít: ¾ a veszélyt okozó eszközt elkérheti, annak átadására határozottan utasíthat, elvétele érdekében indokolt mértékben fizikai erőt alkalmazhat – a szolgáltatást igénybevevőt lefoghatja, mozgásában átmenetileg akadályozhatja (szükség szerint akár rendőri segítséget kérhet. ¾ Megtilthatja a szolgáltatást igénybevevő intézményből való eltávozását, ha az veszélyt jelent önmagára vagy másokra. ¾ Ha az másképpen nem biztosítható, a távozás vagy egyéb veszélyeztető cselekmény megakadályozása határozottan felszólíthatja a szolgáltatást igénybevevőt, hogy kísérje a lakószobába, ahol biztonságban lehet, vagy másoktól biztonságosan elkülöníthető. ¾ Ha a szolgáltatást igénybevevő önként nem teljesíti az utasítást, határozottan megfoghatja, vezetheti, ha ez nem elégséges, segítséget kérhet személyzet hiányában másik szolgáltatást igénybevevőtől – ha ezzel nem veszélyeztet - , szükség szerint fizikai erejét bevetve lefoghatja, kézben, tolószékben, tolókocsin szállíthatja. ¾ A szolgáltatást igénybevevő megnyugvásáig, a veszélyhelyzet megszűnéséig legalább egy gondozónak a szobában kell maradnia – ha ez személyzet hiányában nem lehetséges, vagy a gondozó magát veszélyeztetné, a segítség megérkezéséig rázárhatja az ajtót, amennyiben ez nem jelent újabb veszélyforrást pl.ablak. ¾ Ha a szolgáltatást igénybevevő továbbra sem jelzi együttműködési szándékát, a gondozó, ha más megoldást nem talál, ágyhoz történő rögzítéssel gondoskodik a szolgáltatást igénybevevő biztonságáról. Rögzítés esetén is biztosítani kell a szolgáltatást igénybevevő kényelmét / betakarni, nyugalmát biztosítani, figyelmet elterelni, mellette maradni /. ¾ Ha az orvos a szolgáltatást igénybevevő részére írt ki szükség szerint adható gyógyszert, a szolgáltatást igénybevevő tiltakozása ellenére is beadhatja, ebbe munkatárs, vagy másik szolgáltatást igénybevevő fizikai segítséget kérheti. A korlátozás nem lehet büntető jellegű, csak addig tarthat, míg annak oka fennáll. A korlátozás alkalmazásának okát, körülményeit, alkalmazott módszereket az eseménynaplóba be kell jegyezni. Fel kell tüntetni a korlátozás kezdetét és megszűnésének időpontját. Az eseményről az orvost, szükség szerint a mentőszolgálatot/rendőrséget értesíteni kell. A korlátozás 16 órán túl csak írásbeli orvosi utasításra tartható fenn. A szolgáltatást igénybevevő korlátozása: szándékának/cselekményének megakadályozása nem okozhat nagyobb kellemetlenséget, fájdalmat, egészségkárosodást, mint amit maga a veszélyeztető cselekmény okozott volna, ha bekövetkezik. A szolgáltatást igénybevevő fizikai vagy gyógyszer beadásával történő korlátozásáról készült bejegyzést az eseményt követő munkanapon át kell adni a főnővérnek, aki az intézményvezetőt tájékoztatja, a lakót, aki a személyzetet érintő intézkedésekre javaslatot tesz. Esetmegbeszélést tart az érintettekkel. Az 1997.évi CLIV.törvény szabályozza a következőket: ¾ Pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó különös szabályok ¾ Pszichiátriai betegek intézeti gyógykezelése ¾ Önkéntes gyógykezelés ¾ Sürgősségi gyógykezelés

¾ Kötelező gyógykezelés

XXII.fejezet Záró rendelkezés A HÁZIREND 2003. ________________ hó ____ nap lép hatályba.

Kamond, 2003.

____________________________ ellenőrizte

____________________________ jóváhagyta

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND KOSSUTH U.27/II.  88 / 232 – 003 E – mail : [email protected] _________________________________________________________________________

Korlátozó intézkedés szabályzata

2004. július

SZABÁLYZAT KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSÉRŐL.

A pszichiátriai beteg ellátása során a beteg szükségleteinek megfelelő ápolási körülményeket és személyi feltételeket kell biztosítani, különös tekintettel a korlátozó intézkedések elkerülésére. Intézményünkben ellátott személy közvetlen veszélyeztetető magatartást tanúsít, és ez csak azonnali pszichiátriai intézeti gyógykezelésbe vétellel hárítható el, az ellátási kötelezettséggel rendelkező orvos intézkedik a pszichiátriai intézetbe szállításáról és annak okait részletesen dokumentálja, valamint indokolja. Ez az egészségügyi dokumentáció része. A pszichiátriai beteg ellátása során alkalmazott korlátozó intézkedések megválasztásánál, időtartamának és a korlátozás mértékének meghatározásánál az orvos utasítására, a vonatkozó jogszabályokra, a szakma szabályaira és a beteg aktuális állapotára tekintettel kell eljárni. / Eljárásrend tartalmazza / A korlátozó intézkedések elrendelése során és alkalmazásának teljes időtartama alatt az emberi méltósághoz való jog nem korlátozható, a testi épséghez és az egészséghez fűződő jogokat minden dolgoz köteles tiszteletben tartani. Egyebekben a korlátozó intézkedés hatálya alatt álló személy jogai csak annyiban korlátozhatók, amennyiben azok gyakorlása meghiúsítja, vagy veszélyezteti a korlátozó intézkedés célját.

A korlátozó intézkedés nem alkalmazható büntetésnél, annak rendeltetéstől eltérő célra, így különösen nem akadályozhatja a pszichiátriai beteget az ellátás jogszerű visszautasításában, orvostudományi kutatásban, klinikai vizsgálatban való részvétel visszautasításában. A korlátozó intézkedés nem valósíthat meg továbbá kínzást, a beteggel szembeni kegyetlenséget. A korlátozó intézkedés nem lehet embertelen vagy megalázó, így különösen tilos a bántalmazás, rácsos, hálós eszközök alkalmazása. A korlátozó intézkedés kizárólag veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás esetén, az ilyen magatartások elhárításához szükséges legrövidebb ideig alkalmazható. Több lehetséges és alkalmas korlátozó intézkedés közül azt kell választani, amely az intézkedéssel érintettre a veszélyeztető, illetve közvetlenül veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges legkisebb méretű korlátozással, hátránnyal jár. A korlátozó intézkedés elrendelésére jogosult a pszichiáter szakorvos, vagy az általa megbízott személy, aki a szakorvost 24 órán belül köteles értesíteni. Az elrendeléssel kapcsolatos értesítés a következő: pszichiáter szakorvos, pszichiátriai beteg, vagy kérésére egy általa megjelölt személyt a korlátozó intézkedés elrendelője értesít. Az egyéb korlátozó intézkedés elrendelése estén az „Adatlap korlátozó intézkedés elrendeléséhez” c.adatlapot, mindig ki kell kitölteni, valamint a sorszámozott esemény jelentőbe pontosan rögzíteni a tényeket.

Korlátozó intézkedés formái: 1. pszichikai korlátozás: pszichiátriai beteg veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartásának elhárítását célzó pszichés megnyugtatása, felszólítása a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartástól való tartózkodásra, illetve az ilyen magatartások abbahagyására, valamint a veszélyeztetető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárítását célzó beavatkozásokkal, kezelésekkel történő együttműködésre való felszólítás. Ennek eredménytelensége esetén az arra való figyelmeztetés, hogy egyéb korlátozó intézkedés alkalmazása következik, intézmény elhagyásának megakadályozása, megtagadása. 2. Kémiai, biológiai korlátozás: a veszélyeztető, illetve a közvetlen veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges orvos által elrendelt (ápolási dokumentációban, szakorvosi vizitfüzetben szükség esetén előírt, vagy ha a szakorvos nem írt elő, abban az esetben értesíteni kell.) mennyiségű gyógyszer a beteg beleegyezésével történő alkalmazása. 3. Fizikai korlátozás: a pszichiátriai beteg szabad mozgásának megtagadása, illetve mozgási szabadágának testi kényszerrel, fizikai és mechanikai eszközökkel, berendezésekkel való korlátozása, így a különösen az osztály az intézmény elhagyásának megtagadása és megakadályozása, az intézmény területén történő mozgás korlátozása, az elkülönítés, a testi kényszer, a rögzítés, valamint a lekötés. 4. Kémiai vagy biológiai korlátozás: a veszélyeztető illetve közvetlen veszélyeztető magatartás elhárításához szükséges, az orvos által elrendelt (ápolási dokumentációban,

szakorvosi vizitfüzetben szükség esetén előírt) mennyiségű gyógyszer beleegyezés nélkül történő alkalmazása. 5. Egyéb korlátozó intézkedés: kémiai, biológiai korlátozás, fizikai korlátozás komplex alkalmazása. A pszichikai korlátozó intézkedéseknek az egyéb korlátozó intézkedések alkalmazását MEG KELL ELŐZNIE. Kivétel, ha a körülmények alkalmazásukat kizárják, illetve az egyéb korlátozó intézkedések haladéktalan alkalmazása feltétlenül szükséges az eredményesség biztosításához. Az egyéb korlátozó intézkedések kizárólag addig alkalmazhatók, amíg az elrendelés oka fennáll, és amíg a közvetlen veszélyeztető illetve veszélyeztető magatartást elhárító kezelés eredményessége a továbbiakban ezek nélkül, illetve pszichikai korlátozó intézkedések alkalmazásával nem biztosítható. Az egyéb korlátozó intézkedések alkalmazásának ideje alatt a pszichiátriai beteg állapotának folyamatos, fokozott ellenőrzése szükséges, amely magába foglalja a fizikai, higiénés, pszichikai, és egyéb szükségletek felmérését és ezeknek a beteg állapotának megfelelő kielégítését. Az ellenőrzésnek arra is ki kell terjednie, hogy szükséges e a korlátozó intézkedés további fenntartása, illetve szükséges e az alkalmazott módszer megváltoztatása. Az ellenőrzés módját és gyakoriságát az orvos határozza meg, az erre vonatkozó döntését az eljárás rend tartalmazza. Az ellenőrzést, illetve a beteg észlelését feladatkörében végző személy (nővér, oszt.vez. áp., főnővér) haladéktalanul köteles jelezni az orvosnak az általa észlelt, az egyéb korlátozó intézkedések alkalmazása szempontjából jelentős változásokat.

ELJÁRÁS REND Korlátozó intézkedések elrendelésének szabályai: 1. pszichikai korlátozás: elrendelője: oszt.vez.áp., főnővér, mentálhigiénés csoport, hétvégén, ünnepnap, munkaidőn túl nővér. Maximális időtartama 20 perc. Megfigyelés szabályai: viselkedés, együttműködés, magatartás, szomatikus tünetek, beteg igényeinek (higiénés, táplálkozási, hozzátartozókkal, törvényes képviselőkkel való kapcsolattartás biztosítása, pl.: levél, telefon stb.) lehetőség szerinti kielégítése. A feloldás szabálya: a veszélyeztető állapot sikeres elhárítása, veszélyeztető magatartás sikeres elhárítása, a beteg együttműködése. Értesítési kötelezettség: a szakorvos következő rendelési ideje az intézményben. Panaszjog gyakorlása: Intézményvezető. szakorvos, érdekképviseleti fórum, ellátott jogi képviselő. 2.

Kémiai, biológiai korlátozás a beteg beleegyezésével: elrendelője: oszt.vez. áp., főnővér, hétvégén, ünnepnap, munkaidőn túl nővér. Maximális időtartama 2 óra (amennyiben az állapotában változás nem történik, szakorvos értesítése) Megfigyelés szabályai: (a korlátozó intézkedés időtartama alatt a beteg folyamatos felügyelete) viselkedés, magatartásváltozás, tudat, alvásidő, vérnyomás, pulzus, bőr színe, tapintata, vizelet, székletürítés, hányás, folyadék bevitel, táplálkozás, testtartás, járás, fájdalom megfigyelése. A feloldás szabálya: a veszélyeztető állapot sikeres elhárítása, a beteg együttműködő magatartása, nyugodt viselkedése, bio,-pszicho,-szociális jólét állapotát tükrözi. A korlátozó intézkedés szükségességét elfogadta, jogszerűségét

belátta. Értesítési kötelezettség: a szakorvos következő rendelési ideje az intézményben. Panaszjog gyakorlása: Intézményvezető. szakorvos, érdekképviseleti fórum, ellátottjogi képviselő. 3. Kémiai, biológiai korlátozás a beteg belegyezése nélkül: elrendelője: oszt.vez.áp. főnővér, szakorvos, hétvégén, ünnepnap, munkaidőn túl nővér. Maximális időtartama 2 óra (amennyiben az állapotában változás nem történik, szakorvos értesítése) Megfigyelés szabályai: (a korlátozó intézkedés időtartama alatt a beteg folyamatos felügyelete) viselkedés, magatartásváltozás, tudat, alvásidő, vérnyomás, pulzus, bőr színe, tapintata, vizelet, székletürítés, hányás, folyadék bevitel, táplálkozás, testtartás, járás, fájdalom megfigyelése. A feloldás szabálya: a veszélyeztető állapot sikeres elhárítása, a beteg együttműködő magatartása, nyugodt viselkedése, a beteg megnyugodott, bio,-pszicho,-szociális jólét állapotát tükrözi, a korlátozó intézkedés alkalmazásának szükségességét elfogadta, jogszerűségét belátta. Értesítési kötelezettség: szakorvos következő rendelési ideje az intézményben, törvényes képviselő 72 órán belül. Amennyiben a korlátozó intézkedés a 16 órát meghaladja, az ellátott jogi képviselőnek 4 napon belül. Panaszjog gyakorlása: Intézményvezető, szakorvos, érdekképviseleti fórum, ellátottjogi képviselő.

4. Fizikai korlátozás: elrendelője: szakorvos. Maximális időtartama 2 óra Megfigyelés szabályai: (a korlátozó intézkedés időtartama alatt a beteg folyamatos felügyelete) viselkedés, magatartásváltozás, tudat, alvásidő, vérnyomás, pulzus, bőr színe, tapintata, vizelet, székletürítés, hányás, folyadék bevitel, táplálkozás, testtartás, járás, fájdalom megfigyelése. A rögzítés illetve lekötés fájdalmat, fulladást, szorítást ne okozzon, erre fokozott figyelem. Nyugtalan fekvő beteg esetén az ágyra védőrács felhelyezése, ezen esetben egyéb fizikai korlátozás nem lehetséges, kivéve erősen nyugtalan beteg esetét, amikor testi épségét (pl.: kéz, láb beszorulása a védőrács közé), gyógyulását (pl.: decubitus) veszélyezteti. Ebben az esetben a maximális időtartam 8 óra. A feloldás szabálya: a veszélyeztető állapot sikeres elhárítása, a beteg együttműködő magatartása, nyugodt viselkedése, a beteg nyugodttá válik, biopszicho-szociális jólét állapotát tükrözi. A korlátozó intézkedés szükségességét elfogadta, jogszerűségét belátta. Értesítési kötelezettség: szakorvos 24 órán belül és törvényes képviselő 72 órán belül, amennyiben a korlátozó intézkedés a 16 órát meghaladja, az ellátott jogi képviselőnek 4 napon belül. Panaszjog gyakorlása: intézményvezető, szakorvos, érdekképviseleti fórum, ellátottjogi képviselő. 5. Egyéb - komplex korlátozás: elrendelője: szakorvos. Maximális időtartama 2 óra Megfigyelés szabályai: (a korlátozó intézkedés időtartama alatt a beteg folyamatos felügyelete) viselkedés, magatartásváltozás, tudat, alvásidő, vérnyomás, pulzus, bőr színe, tapintata, vizelet, székletürítés, hányás, folyadék bevitel, táplálkozás, testtartás, járás, fájdalom megfigyelése. A rögzítés illetve lekötés fájdalmat, fulladást, szorítást

ne okozzon, erre fokozott figyelem. Nyugtalan fekvő beteg esetén az ágyra védőrács felhelyezése, ezen esetben egyéb fizikai korlátozás nem lehetséges, kivéve erősen nyugtalan beteg esetét, amikor testi épségét(pl.: kéz, láb beszorulása a védőrács közé), gyógyulását ( pl.: decubitus) veszélyezteti, a szakorvos által előírt gyógyszer beadása. Ebben az esetben a maximális időtartam 8 óra. A feloldás szabálya: a veszélyeztető állapot sikeres elhárítása, a beteg együttműködő magatartása, viselkedése, a beteg nyugodttá válik, bio,-pszicho,-szociális jólét állapotát tükrözi. . A korlátozó intézkedés szükségességét elfogadta, jogszerűségét belátta. Értesítési kötelezettség: szakorvost azonnal, törvényes képviselő 72 órán belül. Amennyiben a korlátozó intézkedés a 16 órát meghaladja, az ellátott jogi képviselőhöz 4 napon belül, az előírt, kitöltött adatlapot el kell juttatni. Panaszjog gyakorlása: intézményvezető, szakorvos, érdekképviseleti fórum, ellátottjogi képviselő. Az előírt adatlapot ki kell tölteni.

Amennyiben a korlátozó intézkedés időtartama az elrendeléstől számított 16 órát meghaladja, annak fenntartását az orvos felülvizsgálja és indoklással együtt dokumentálja. Ezt követően az egyéb korlátozó intézkedés fenntartásának szükségességét az orvos ismételten, legkésőbb 72 óránként felülvizsgálja, indoklással együtt dokumentálja és az ellátottjogi képviselőnek jelenti. Elkülönítés, testi kényszer, lekötés esetén e pontban felsoroltak szerinti felülvizsgálatot 4 óránként, ennek dokumentálását legkésőbb 24 óránként kell elvégezni. E pont szerinti kötelezettségének az orvos legkésőbb az elkülönítés, testi kényszer, rögzítés és lekötés elrendelését követő 72 óránként, illetve amennyiben ezen korlátozó intézkedések időtartama a 72 órát nem haladja meg, megszűntetésüket követő 4 órán belül tesz eleget. Az eljárásrendet tartalmazó szabályzatot a pszichiátriai beteg, valamint törvényes és meghatalmazott képviselője, illetve az intézmény dolgozói számára jól látható módon ki kell függeszteni. A korlátozó intézkedést foganatosító személy az intézkedés foganatosításának megkezdése előtt köteles nevét, beosztását a pszichiátriai beteggel közölni, kivéve, ha a körülmények ezt kizárják. Utóbbi esetben, a kizáró körülmények elhárultával kell ezt a közlést pótolni. Korlátozó intézkedések elrendelése esetén a pszichiátriai beteget és a panasz tételére jogosult személyeket tájékoztatni kell a panaszhoz való jogukról, kivéve, ha ezt a korlátozó intézkedés alkalmazását szükségessé tevő körülmények vagy a beteg állapota kizárják. Utóbbi esetben, a kizáró körülmények elhárultával kell ezt a tájékoztatást pótolni. A korlátozó intézkedés elleni panasz elintézése során, soron kívül kell eljárni.

Jóváhagyta : Dr.Pintér Orsolya pszichiáter – neurológus szakorvos

A szabályzat 2004. 07. 06-án lép hatályba.

ADATLAP KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS ELRENDELÉSÉHEZ Az ellátott neve: …………………………………………………………………………………………… Születési idő : …………………………………………………………………………………………….. A korlátozó intézkedés kezdetének időpontja: ……….. év ………………. Hó ……………….nap …………… óra ……………… perc A korlátozó intézkedés formája és leírása: a)

b)

fizikai: szabad mozgás korlátozása: ……………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………… fokozott ellenőrzés: ……………………………………………………….. ……………………………………………. kémiai : …………………………………………………………………………………………….. ………………. …………………………………………………………...adása im., iv.,

Az elrendelő neve: ……………………………………………….beosztása:- orvos – vezetőápoló Ha nem az orvos, akkor az orvosi jóváhagyás időpontja: ………év ………………..hó …………………nap ……………..óra ………………….perc Az elrendelés rövid leírása:

………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… ………………………………………………………………………………………………………………………… …..................................................................................................................................................................................... ........................................................................................................... A korlátozó intézkedés feloldása: ………………………………………………………………………….. A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozók: Neve : ……………………………………………………… beosztása ………………………………….. Neve : ……………………………………………………… beosztása ………………………………….. Neve : ……………………………………………………… beosztása …………………………………... Neve: ………………………………………………………. beosztása…………………………………… Az intézmény pszichiáter orvosának tájékoztatása megtörtént: ………….. év ………………………. Hó …………………… nap ………………..óra ……………perc További intézkedés :

szükséges

…………………………………………… intézményvezető aláírása

nem szükséges …………………………………………………….. intézmény orvosának aláírása

BETÉTLAP A KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉS IDŐTARTAMA ALATT VÉGZETT ELLÁTÁS DOKUMENTÁLÁSÁHOZ Név: ………………………………………………………………………………………………………… Születési idő: ……………………………………………………………………………………………….. Szobaszám: …………………………………………………………………………………………………. Diagnózis: ………………………………………………………………………………………………….. Terápiás terv elkészítésének időpontja veszélyeztető, illetve közvetlen veszélyeztető állapotra: ………………………………………………………………………………………………………………. 1.

Az intézkedés elrendelését megelőző állapotváltozás, tünetek feljegyzése: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… …………

2. Korlátozás folyamata, eredménye: Ápolási diagnózis Ápolási cél

Ápolási terv

Ápolási eredmény

aláírás

3. Eseménynapló: Dátum, idő

Esemény leírása, megfigyelések

aláírás

4.Lezajlott esemény megbeszélésének időpontja, illetve fenti eseményre készült terápiás terv módosítása az ellátottal: …………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………………

…………………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………… 5. A korlátozás eredményességének rövid összefoglalása: …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………... 6. Ellátottjogi képviselőhöz eljuttatva: …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………… ……………………………………………. intézményvezető aláírása

………………………………………………… intézmény orvosának aláírása

A korlátozó intézkedés során szolgálatot teljesítő egészségügyi, szociális dolgozók aláírása: …………………………………………………………………………………………………………… …………………………………………………………………………………………………………… ……………………………………………………………………………………………………………

SZABÁLYZAT AZ ELLÁTOTTAK VAGYONTÁRGYAINAK KEZELÉSÉRŐL ÉS NYILVÁNTARTÁSÁRÓL

I. Új szolgáltatást igénybevevők felvételekor végzendő teendők 1. Felvételkor a leendő szolgáltatást igénybevevő tájékoztatást kap az intézménybe behozható személyes használatra szánt dolgokról, a tárolás - megőrzés lehetőségeiről , szabályairól , igény szerint egyeztet az intézményvezetővel.

2. A személyi térítési díj megállapításához a szolgáltatást igénybevevő és / vagy gondnoka írásban nyilatkozik, • a szolgáltatást igénybevevő rendszeres jövedelméről, • ingó és ingatlan vagyonáról, • tartásra kötelezett hozzátartozó jövedelméről.

3. Felvételkor a szolgáltatást igénybevevő intézménybe behozott ingóságait, a jelenlétében / hozzátartozója, gondnoka jelenlétében / tételesen fel kell leltározni. Ismételten fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a magánál tartott holmikért az intézmény felelősséget vállalni nem tud.

• leltár készül : a szolgáltatást igénybevevő személyes használatában tartott értékekről, holmikról, a leltár elfogadását a felelősség tudomásul vételét a szolgáltatást igénybevevő / gondnoka aláírásával igazolja, a leltár ív egy példányát átveszi. A leltár egy példányát a szolgáltatást igénybevevő személyi anyagában kell tartani. • átvételi jegyzőkönyv készül:

„ az intézmény raktárában leadott holmikról „ B.sz.ny. 12 - 111 / N. r.sz. számú „ Anyag „ - , / fogyóeszköz-/ bevételezési bizonylatot kell kiállítani, a szolgáltatást igénybevevő saját tulajdonában lévő ingóságairól. A négy példányos nyomtatványon fel kell tüntetni az átadás dátumát, az átadó és átvevő nevét, aláírását, az ingó tulajdon tételes felsorolását, darabszámát .Ha a szolgáltatást igénybevevő kísérő nélkül érkezik, a bizonylaton fel kell tüntetni, kettő fő tanú aláírását is. A nyomtatvány első példányát az adatok felvezetése után a nyilvántartás mellé kell csatolni. A második példányt pedig a szolgáltatást igénybevevőt kísérő hozzátartozónak vagy gondnoknak, / kísérő hiányában a szolgáltatást igénybevevőnek / kell átadni . A harmadik és a negyedik példány a tömbben marad. „ letétbe helyezett értéktárgyakról : A jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni az ékszereket / színét, formáját, méretét, megkülönböztető jegyeit, megjegyzésként fel kell tüntetni / . A négy példányos nyomtatványon fel kell tüntetni az átadás dátumát, az átadó és átvevő nevét, aláírását, az átvett ékszerek darabszámát. Ha a szolgáltatást igénybevevő kísérő nélkül érkezik , a bizonylaton fel kell tüntetni kettő fő tanú aláírását is. A későbbi viták elkerülése végett a szolgáltatást igénybevevő ékszereit egy csomagban kell elhelyezni az átvételi jegyzőkönyv egy példányát bele kell tenni , a csomagon fel kell tüntetni a szolgáltatást igénybevevő nevét, a bizonylat sorszámát, A nyomtatvány első példányát az adatok felvezetése után a nyilvántartás mellé kell csatolni. A második példányt pedig a szolgáltatást igénybevevőt kísérő hozzátartozónak, vagy gondnoknak / kísérő hiányában a lakónak / kell átadni. A negyedik példány a tömbben marad. Az átvett műtárgyra az ékszerre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

„ letétbe helyezett betétkönyvről : a jegyzőkönyvben fel kell jegyezni a szolgáltatást igénybevevő nevét , a betétkönyv számát, típusát, egyenlegét / egyenleg keltát / . A négy példányos nyomtatványon fel kell tüntetni az átadás dátumát, átadó és átvevő nevét, aláírását, az átvett betétkönyvek darabszámát. Ha a szolgáltatást igénybevevő kísérő nélkül érkezik, a bizonylaton fel kell tüntetni kettő fő tanú aláírását is. A nyomtatvány első példányát az adatok felvezetése után a nyilvántartás mellé kell csatolni. A második példányt pedig a szolgáltatást igénybevevőt kísérő hozzátartozónak vagy gondnoknak / kísérő hiányában a lakónak / kell átadni . A harmadik, negyedik példány a tömbben marad. • Bevételi pénztárbizonylat készül:

„ letéti pénztárba befizetett készpénzről. A nyomtatvány elsőpéldányát a pénztárkönyv mellé kell csatolni . a második példányt pedig a szolgáltatást igénybevevőt kísérő hozzátartozónak vagy gondnoknak / kísérő hiányában a szolgáltatást igénybevevőnek / kell átadni . A harmadik példány a tömbben marad.

II. INGATLAN VAGYON NYILVÁNTARTÁSA 1. A szolgáltatást igénybevevő, vagy gondnok nyilatkozata alapján a szolgáltatást igénybevevő ingatlan tulajdonát nyilvántartásba kell venni. A gondozási díj címén jelzáloggal terhelt ingatlanok nyilvántartására a szolgáltatást igénybevevők ingatlan tulajdonának nyilvántartása C3212-19. R.sz. nyomtatványt kell ellátottonként vezetni. 2. Évente egy alkalommal , a jelzálog bejegyeztetésekor összesítő nyilvántartást kell készíteni az intézmény ellátottainak jelzáloggal terhelt ingatlanairól. : sor szám

lakó neve

terhelt ingatlan adatai

bejegyzett jelzálog összege

megjegyzés

3. A szolgáltatást igénybevevő halálakor készítendő hagyatéki jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ingatlan jelzáloggal való megterhelésének tényét, hogy a hagyatéki eljárás során az esetleges gondozási díj hátralék figyelembe vehető legyen.

III. INGÓ VAGYONTÁRGYAK KEZELÉSE NYILVÁNTARTÁSA 1. A szolgáltatást igénybevevők ingó tulajdonát házi készítésű nyomtatványon kell nyilvántartani: Szolgáltatást igénybevevők ingó tulajdon nyilvántartása Név: megnevezés

Készlet

szül. idő: növekedés

a.n. csökkenés

megjegyzés

2. A gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevők saját használatában tartott ingó tulajdonát, illetve az átvett intézeti ruházatot is az 1. / pont szerint célszerű nyilvántartani. Az intézményi és saját tulajdont külön nyilvántartó lapon , vagy egyben , de jól megkülönböztető módon kell nyilvántartani. Ezt a nyilvántartást a gondozási egység vezetője / gondozó vezeti . A gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevők részére költőpénzéből vásárolt ingóságot a vásárlási számla alapján kell a nyilvántartásba felvezetni. Ebben az esetben is az 1./ pont szerinti nyilvántartásra kell felvezetni / a vásárlás tényét, a számla számot jelezni. / . Amennyiben a szolgáltatást igénybevevőt ingósággal ajándékozzák meg, az ajándékot a fentiekkel azonos módon kell felvezetni a nyilvántartásba. Ha a gondnokság alatt álló szolgáltatást igénybevevő szabadságra távozik az általa , az intézményből kivit ingóságokat tételesen fel kell jegyezni a gondozási egységnél erre a célra rendszeresített füzetbe, a szolgáltatást igénybevevő a leltár elfogadását aláírásával igazolja. A szolgáltatást igénybevevő visszaérkezésekor visszahozott és elvitt ingóságok leltárának egyeztetése után az eltérést az erre a célra rendszeresített füzetbe kell rögzíteni, majd ennek megfelelően módosítani kell a nyilvántartást.

3. Ingó tulajdonba bekövetkező rendkívüli esemény bekövetkezésekor / elveszett, megrongálódott... / minden esetben az előző pontban említett füzetbe kell fel- jegyezni, amelyet a szolgálatban lévő gondozó aláírásával igazol. 4. A gondozás megszűnésekor a szolgáltatást igénybevevő tulajdonba levő ingóságokat leltár szerint kell átadni a fogadó intézménynek, szolgáltatást igénybevevő gondnokának, családtagjának. Az ingóságok átadásáról - átvételéről kettő példányban jegyzőkönyvet kell kiállítani. Ingóságok átadásakor vizsgálni kell az átvevő jogosultságát. A jegyzőkönyvnek minden esetben tartalmaznia kell az átadó és átvevő adatait és aláírását ás a dátumot. 5. A szolgáltatást igénybevevő halála esetén vagyontárgyait a hagyatéki jegyzőkönyvben tételesen fel kell sorolni. 6. Az elhunyt értékeinek és ingóságainak átvételére legközelebbi hozzátartozó jogosult: • közeli hozzátartozó: házastárs, egyenes ágbeli rokon örökbefogadott, mostoha - és nevelt gyermek, örökbefogadó, mostoha- és nevelőszülő, valamint testvér. • hozzátartozók: élettárs, egyenes ágbeli rokon házastárs, jegyes, házastárs egyenes ágbeli rokona, testvére, valamint testvére házastársa.

7. A hagyaték tanúk előtt, leltár szerint, az átvevő aláírása ellenében adható ki. Az átvételi jegyzőkönyvön az átvevő személyi azonosító adatait, igazolás módját és a rokonsági fokot is fel kell tüntetni. A jegyzőkönyv egy példányát át kell adni

8. A hagyaték egészének vagy egy részének átvételéről

erre a célra rendszeresített nyomtatványon a hozzátartozó lemondhat az intézmény javára. Nagyobb értékű / 10.000 Ft azaz Tízezer forint felett / hagyaték esetén a hozzátartozó a felhasználás módjára vonatkozó kikötést is tehet.

9. A Csjt. 101.§ (1) alapján a gondnok a szolgáltatást igénybevevő vagyonának kezelője. A gondnok tisztsége a szolgáltatást igénybevevő halálának beálltával megszűnik / Csjt.106.§ ( 1 ) / ezért részére a hagyatékot kiadni nem lehet.

IV. LELTÁR KÉSZÍTÉSE A LAKÓK INGÓSÁGAIRÓL 1. A Leltározási Szabályzatban előírtak szerint a szolgáltatást igénybevevők ingóságait két évenként leltározni kell, mennyiségi felvétellel a nyilvántartás egyeztetésével. 2. A leltározás előtt a Selejtezési Szabályzatban foglaltak szerint az elhasználódott személyes holmikat selejtezésre kell javasolni a gazdasági vezető felé. A selejtezési javaslatot a főnővér vagy helyettese készítik el a selejtezésre elkülönített, elhasználódott ingóságokkal együtt. A selejtezést a Selejtezési Bizottság végzi. 3. A leltározás elvégzéséhez a főnővér biztosítja a leltározó létszámot a gazdasági vezető igénye, a Leltározási Szabályozásban előírtak szerint.

V. TAKARÉKBETÉTKÖNYVEK NYILVÁNTARTÁSA 1. A nyilvántartásba fel kell vezetni a szolgáltatást igénybevevő magával hozott, vagy az intézmény tartózkodási idején váltott betétkönyvek sorszámát. 2. A betétkönyv kezelése és nyilvántartása az egyéni letéti elszámolási íven történik. Egyeztetése negyedévente történik. Az egyedi nyilvántartás tartalmazza: • a nyilvántartás sorszámát, • a szolgáltatást igénybevevő nevét, • a betétkönyv sorszámát, • a betét , kivét, egyenleg összegét. Az összesítő egyenlegének egyeznie kell a betétkönyvek összegével. A szabályzat jóváhagyásának dátuma : ................................................. .............................................. ellenőrizte

......................................... jóváhagyta

A szabályzat hatálybalépésének időpontja : ...................................... A szabályzat felülvizsgálatának időpontja: ........................................

SZABÁLYZAT AZ ELLÁTOTTAK KÖLTŐPÉNZÉNEK KEZELÉSÉRŐL

I. A LETÉTI SZÁMLA ÉS PÉNZTÁR ALKALMAZÁSÁNAK CÉLJA 1. Az intézmény a szolgáltatást igénybevevők pénzének, vagyonának biztonságos megőrzéséről gondoskodni köteles. A Házirend kimondja, hogy teljes felelősséget az intézmény csak a szabály szerint letétébe helyezett értékekért tud vállalni . A szolgáltatást igénybevevők a maguknál tartott pénzért, értékért elsősorban maguk felelnek. 2. Az intézmény szolgáltatást igénybevevői részére lehetőséget biztosít arra, hogy költőpénzüket, munkajutalmukat, illetve személyes szükségletre szánt készpénzüket átmeneti időre megőrzésre a letétbe helyezhessék. 3. Az intézmény a szolgáltatást igénybevevők saját pénzét letéti pénztárban, illetve takarékbetétben kezeli. Erre a C. 3212- 22.r.sz. nyomtatványt kell használni. A szolgáltatást igénybevevő / gondnoka / hozzátartozója a letéti számla egyenlegéről tájékoztatást kérhet. • A gondnok rendelkezése szerint, de a mindenkori minimál nyugdíj 20 % át meghaladó összeg esetén gyámhatósági betétbe kell helyezni, • A személyi egyenlegek figyelemmel kísérése fontos a szolgáltatást igénybevevők költőpénzének ésszerű beosztása érdekében • Amennyiben a szolgáltatást igénybevevő személyi egyenlege váratlan körülmény ok miatt tartozást mutat a nyilvántartást vezető pénztáros feladata az intézményvezető

értesítése. Az intézményvezető intézkedik a tartozás rendezése iránt, illetve egyezteti a foglalkoztató / gondozó személyzettel a szolgáltatást igénybevevő részére megelőlegezhető minimálisan elegendő költőpénz összegét.

II. LETÉTI PÉNZTÁR 1. Az 1./2. Pontban meghatározott készpénzkezelés a letéti pénztárban történhet. 2. A letéti pénztárban kizárólag az 1.2. pontban meghatározott készpénz kezelhető, tartható. 3. A letéti pénztárban tartható készpénz értékhatára a mindenkori nyugdíj 20 % - a . Kivételes esetben amennyiben a letéti számlára való befizetés nem lehetséges, a pénztárban lehet tartani, megfelelő őrzéséről gondoskodni kell. 4. A letéti pénztárból kifizetés a Házirendben foglaltak szerint illetve soron kívül is történhet. 5. A szolgáltatást igénybevevő / gondnoka / hozzátartozója munkanapokon igény szerint fizetheti be készpénzét a letéti pénztárba.

III. PÉNZMEGŐRZÉS ÉS TÁROLÁS 1. A letéti pénz őrzésére pénzkazetta szolgál, melyet a pénztári órákon kívüli időszakban lemezszekrényben kell tárolni. 2. A pénztári kulcsokról a raktáros köteles nyilvántartást vezetni, amelyből kitűnik, hogy a kulcsok mikor, milyen okból és kinél voltak, Az eredeti kulcsgarnitúra a pénztárosnál van, a másodkulcsokat lezárt borítékban az intézményvezető őrzi . 3. A készpénz szállítására az intézmény pénzkezelési szabályzata vonatkozik. IV. A LETÉTI PÉNZTÁR KEZELÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MUNKAKÖRÖK 1. A pénztárost és helyettesét a pénztár ellenőrt az intézményvezető nevezi ki. Ezekbe a munkakörökbe nem lehet kinevezni olyan személyt, akinek munkaköre összeférhetetlen azzal. A pénztárosoknak Hatósági Erkölcsi Bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. 2. A pénztáros és helyettese önállóan teljes anyagi felelősséggel, osztott munkakörben látják el feladatukat. Ennek tudomásulvételét munkakörük elfogadásakor írásbeli nyilatkozatukkal igazolják. 3. Két vagy több személy egy időpontban közösen nem kezelheti ugyanazt a pénztárt, még kisegítésképpen sem. 4. A letéti pénztáros fő feladatai: • készpénzszükséglet felmérése, és a készpénz igénylése, • a pénztárban tartott készpénz őrzése, kezelése • a befizetett készpénz átvétele. • az alapbizonylatok megfelelő vezetése, alaki és tartalmi felülvizsgálata, • jogos kifizetések teljesítése, • a pénztárral kapcsolatos bizonylatok kiállítása, nyilvántartások vezetése. 5. A pénztáros csak valódi és forgalomban lévő pénzt fogadhat el a befizetőktől, és kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthetnek. Nem fogadható el hiányos, rongálódott, megcsonkult

bankjegy, kivéve, ha az még teljes értékben beváltható. Ha a pénztáros a neki átadott pénzek között hamis, vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt fizetőeszközként nem fogadhatja el. Ezt a bankjegyet vagy érmét vissza kell tartani és a befizetőt jegyzőkönyvben meg kell hallgatnia arra vonatkozóan, hogy kitől és mikor kapta a hamisítványt. A befizetővel a jegyzőkönyvet annak neve, lakcíme, személyi igazolvány száma feltüntetése mellett alá kell íratni. 6. A pénztáros helyettese a letéti pénztár kezelését akkor veszi át, amikor a pénztáros valami oknál fogva munkakörét nem tudja ellátni. A pénztáros helyettes megbízásának feltételei, feladata és felelőssége a helyettesítés időszakában megegyezik a pénztároséval. A pénztár átadásnál jelen kell lenni : • az átadónak / pénztárosnak , vagy akadályoztatása esetén a gazdasági vezetőnek, vagy megbízottjának / • az átvevő pénztáros helyettesnek, • egy fő független személynek. A pénzen kívül a kulcsokat, bizonylatokat, nyilvántartásokat is át kell adni a helyettesnek, aki köteles meggyőződni azok meglétéről. Az átadás- átvételről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet az átadásnál jelenlévők kötelesek aláírni. 7. A pénztári ellenőr feladata az alapbizonylatok ellenőrzése a számviteli törvényben előírt alaki és tartalmi követelmények alapján. A bizonylatok alaki és tartalmi ellenőrzése előzetesen történik. Ennek során az ellenőrnek egyrészt meg kell vizsgálni az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy az otthon egyéb szabályzataiban leírtaknak megfelel - e. Másrészt vizsgálnia kell, hogy a pénztári bizonylat adatai megegyeznek - e az alapbizonylat adatival. Az ellenőrzés megtörténtét kézjegyével igazolja az ellenőrzést végző dolgozó. A pénztári számadások, valamint a kimutatott pénzkészlet meglétének ellenőrzése utólagos. Ennek során ellenőrizni kell, hogy a pénztárjelentésben bevezetett tételekre vonatkozóan meg vannak - e a pénztári bizonylatok és az alap bizonylatok, a záró pénzkészlet azonos - e a pénztár jelentésben kimutatottal.

V.

UTALVÁNYOZÁS

1. Utalványozók azok a személyek, akik a kiadások kifizetését, a bevételek beszedését, vagy elszámolását elrendelhetik. Az utalványozók : igazgató, főkönyvelő. VI. PÉNZTÁRI BEVÉTELEK ÉS KIADÁSOK BIZONYLATOLÁSA 1. A pénztári befizetésekről szabvány pénztárbizonylatot kell kiállítani, melyek kiadásuktól kezdve szigorú számadású nyomtatványok. A bizonylatok felhasználásának ellenőrzése érdekében csak folyamatos sorszámmal ellátott bizonylattömböket lehet használni. A pénztáros a be - és kifizetések időrendi sorrendjében havi sorszámmal is köteles a bizonylatokat ellátni . Ezt a számot kell szerepeltetni pénztári tétel sorszámaként a pénztárjelentésben. 2. Bevételek bizonylatolása: A bevételezendő összeget a bizonylat fejrészében számmal és betűvel kell feltüntetni. A táblázatos rész soraiban a bevételezendő összeget készpénzforgalom jogcíme szerint is részletezni kell. A részletezett összegeket össze kell adni, s azt a nyomtatvány összesen rovatába fel kell tüntetni. Ennek egyezni kell a

fejrészben számmal és betűvel feltüntetett összeggel. Az üres sorokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bevételi pénztárbizonylatot a befizetővel alá kell íratni. Nem személyes befizetés estén hivatkozni kell a vonatkozó iratra / posta utalvány / . A bevételi pénztárbizonylatot átírással, három példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés bizonylata. Ehhez kell csatolni a pénztári alapokmányokat. A második „ nyugta „ példány a befizető példánya. Amennyiben nem személyesen történik a befizetés, a második példányt a tömbben kell megőrizni. A harmadik példány a tömbben marad, azt a pénztáros őrzi meg. 3. Kifizetések bizonylatolása: • Egy kiadási pénztárbizonylaton általában egy személy veheti át járandóságát. Egy bizonylattal több személy részére csak akkor lehet kifizetést teljesíteni, ha valamennyien egy napon veszik fel járandóságukat. A pénzfelvétel igazolása ebben az esetben a pénztári alapbizonylaton történik. • A szolgáltatást igénybevevők részére a költőpénz / munkajutalom kifizetése a házirendben meghatározott gyakorisággal történik. A csoportos kifizetési ívet / alapbizonylatot / a szolgáltatást igénybevevőkön kívül kettő tanúval is alá kell íratni, az üresen maradt sorokat ki kell húzni.

CSOPORTOS KIFIZETÉSI ÍV: Sorszá m

tételek Száma:

dátum

lakó törzsszáma

neve felvett összeg

átvétel igazolása

összes kiadás

.............................................. pénztáros ............................................... tanú

........................................................... tanú

megjegyzés

• Minden egyéni kifizetésről kiadási pénztárbizonylatot kell kiállítani, értelemszerűen azonos módon a bevételi pénztárbizonylatokkal. • Ha a pénzfelvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, megbízottja részére az összeg kiállított csak meghatalmazás ellenében fizethető ki. A meghatalmazást a kiadási pénztárbizonylathoz kell csatolni . Megbízott részére rendszeres kifizetésnél esetenkénti meghatalmazás helyett, visszavonásig érvényes meghatalmazás is adható. Ezeket a meghatalmazásokat a pénztáros köteles gyűjteni, azt ellenőrzéskor bemutatni. • Készpénz kezelésére képtelen lakó / szakorvosi vélemény szükséges / részére a szolgálatban lévő gondozó veszi fel a lakó szükségletének megfelelő költőpénzt, aláírásával igazolja. A költőpénzt felvevő gondozó aznap tanúként nem szerepelhet a kifizetési íven. A gondozó a felvett pénzből bevásárol a szolgáltatást igénybevevő részére / a szolgáltatást igénybevevő igényei és lehetőségei szerint./ , a vásárlást ÁFA-s számlával igazolja, a beszerzett élelmiszert , egyéb napi használatra, ruházkodás kiegészítésére szánt dolog szolgáltatást igénybevevő részére történő átadását, felhasználását igazolnia kell az alábbiak szerint : • Élelmiszer, kisebb fogyasztási cikk felhasználását a számlára történt feljegyzéssel és aláírással a szolgálatban lévő munkatársa, és lehetőség szerint a szolgáltatást igénybevevő igazolja. Tekintettel arra, hogy költőpénz tételes elszámolására a gondnok nem köteles, - ezek a számlák belső elszámolására, nyilvántartásra szolgálnak, megőrzésükre a pénzügyi bizonylatok vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A letéti pénztáros részére nyilvántartás vezetése és elszámoláscéljából heti egy alkalommal a leigazolt számlákat le kell adni. A pénztáros a számlák átvételét aláírásával igazolja. A számlák és a felvett költőpénz különbözetét vissza kell vételezni. • ruházati cikk, egyéb nem azonnali felhasználásra szolgáló, leltárba vehető holmi esetén : a szolgáltatást igénybevevő személyi leltárába fel kell venni, a számlára a leltári jegyzék számát fel kell vezetni, további igazoltatás nem szükséges. Az igazolástól eltekintve az előző pontban meghatározottak szerint kell eljárni. • gondnok megbízásából történő, a havi költőpénz mértékét meghaladó értékű előző pont szerinti vásárlás esetén a számla eredeti példányát a gondnok részére kérésére át kell adni, a számla kiállítója által kibocsátott másolati példány marad a belső nyilvántartásba. Az eredeti számla átvételét a gondnok igazolja / ez csak személyesen lehetséges / . • A kiadási pénztárbizonylatot átírással, két példányban kell kiállítani. Az első példány a könyvelés példánya, ehhez kell csatolni az alapbizonylatokat. A második példány a tömbben marad, az a pénztáros bizonylata 4. Postai pénzforgalmi betétkönyv vezetése. A postai pénzforgalmi betétkönyvbe való befizetést, illetve az abból történő készpénzfelvételt a posta alkalmazottja vezeti be a pénzforgalmi betétkönyvbe. A be - és kifizetés postai bizonylatát a pénztárbizonylat mellé kell csatolni.

VII. ELSZÁMOLÁSRA KIADOTT ÖSSZEGEK NYILVÁNTARTÁSA

1. Készpénzt utólagos elszámolásra csak a személyzet részére lehet kiadni: • vásárlásra • szolgáltatások kiegyenlítésére

2. Az elszámolásra kiadott összeg nem haladhatja meg a cél eléréséhez indokoltan szükséges mértéket.

3. Elszámolásra pénzt csak személyre szólóan utalványozott és olyan bizonylat alapján lehet kifizetni, melyen az összeg rendeltetése és az elszámolás határideje is fel van tüntetve. Az elszámolási határidő a felvételtől számított maximum 30 nap, amennyiben az lehetséges ennél korábban is köteles elszámolni az összeg felvevője.

4. 5. A pénztáros köteles az elszámolásra kiadott összegekről nyilvántartást vezetni. ( B.sz.ny.13135 ). A nyilvántartást köteles negyedévenként egyeztetni az egyéni letéti íveket, takarékkönyveket. Az elszámolási határidő lejártakor meglévő kint-lévőségekről a pénztáros köteles a gazdasági vezetőnek haladéktalanul feljegyzést készíteni. VIII. A PÉNZTÁRI SZIGORÚ SZÁMADÁSÚ NYOMTATVÁNYOK KEZELÉSE 1. Jelen szabályozás szerint szigorú számadású nyomtatványként kezelendő: - bevételi pénztár bizonylat - kiadási pénztárbizonylat

2. A szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok készletéről és felhasználásáról nyilvántartást kell vezetni, amelyből a felhasználón kívül a felhasznált mennyiség sorszám szerint, és a felhasználás időpontja is kitűnik. Szigorú számadású nyomtatványok egyéni nyilvántartó lapja: 13-90.r.sz.

3. A nyomtatványok átadása és átvétele csak aláírás ellenében történhet.

4. Az év közben betelt nyomtatvány tömböket összecsomagolva, lezárva 10 évig meg kell őrizni. A csomagon fel kell tüntetni a tartalmát, darabszámát, és a selejtezés időpontját. A szabályzat jóváhagyásának dátuma : ____________________________ ...................................... ellenőrizte

.................................... jóváhagyta

A szabályzat hatálybalépésének időpontja: ........................................... A szabályzat felülvizsgálatának időpontja: ............................................

Dr. Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Kossuth u. 27 / II.

GÉPJÁRMŰ HASZNÁLATI SZABÁLYAI

A Kamond Pszichiátriai Betegek Otthona tulajdonát képező gépjárművek az alábbiak szerint szabályozom: 1. A gépjárművek használatba vétele az igazgató tartós távolléte esetén - a gazdasági vezető előzetes engedélye alapján az intézmény telephelyén történik a menetokmányok átvétele után.

2. A telephelyről történő indulás előtt a gépjárművek biztonsági berendezéseinek műszaki állapotát, követelmény szerinti működését a gépjármű vezetője ellenőrizni köteles. 3. Útközben hibára utaló jelenség esetén ( a gépjármű műszaki állaga és a közlekedés biztonsága érdekében ) ha a hibát a gépjármű vezetője elhárítani nem tudja, segítséget kell kérnie az intézményigazgatójától, vagy gazdasági vezetőjétől. Az észlelt, de ki nem javított hibák a gépkocsi leadásakor a használatbavétel engedélyezőjével közölni kell 4. A kilométer számláló esetleges meghibásodását, meghibásodásának helyét , idejét is feltüntetve a menetlevélre rá kell vezetni és megérkezés után a fentiekhez hasonlóan a gépkocsivezetője köteles jelenteni 5. Az utazás ideje alatt a gépkocsi vezetője köteles a gépkocsi okmányait magánál tartani és közúti ellenőrzés alkalmával a használat jogosságát igazolni. 6. A menetlevél mellett a szállított személyek nevét fel kell tüntetni. 7. Az út befejeztével a gépkocsit a telephelyen lévő garázsba kell vinni. 8. A gépkocsi feltörését, külső rongálást egyéb nem közlekedési eseményből keletkező károsodást először a helyileg illetékes rendőrhatóságnak kell bejelenteni. 9. Ha személyi sérülést okozó baleset történik, értesíteni kell az illetékes rendőrkapitányságot. Amennyiben a gépkocsi üzemképtelenné válik, bevontatásával , vagy beszállításával lehetőség szerint minél előbb, de legkésőbb ( 24 órán ) belül gondoskodni kell. 10.A gépkocsivezető az üzemanyag vásárlását az időszakosan felvett elszámolási előlegből fedezi. A pénzügyi elszámolás az üzemanyagszámlák és a kilométer teljesítmény alapján történik. 11.A tartós kilométer teljesítmény tényszerű elszámolása érdekében a gépkocsivezető köteles az üzemanyag vásárlási előleg elszámolásakor menetlevél nyomtatványon feltüntetni, hogy az összteljesítményből hány km esik városi illetve közúti forgalomra. Korrigálási lehetőség érinti a városi közlekedést és a téli üzemeltetést / december 1.től március 1-ig. / Ezen gépjármű használati szabályzat 2000. .........................hó .............nap lép hatályba. Kamond, 2000. Március 23.

Szabó József igazgató Tudomásul vettük: Asbóth Zoltán

________________________

Polgár Jenő Somogyi Dezső

________________________ ________________________

Dr.Magyar Károly

Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond, Kossuth u.27/II.

ÜGYREND

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA KAMOND

GAZDASÁGI SZERVEZETÉNEK GAZDÁLKODÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATAI

Jóváhagyta: SZABÓ JÓZSEF IGAZGATÓ

Veszprém Megyei Önkormányzat Pszichiátriai Betegek Otthona KAMOND

ÜGYREND

Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Gazdasági szervezetének gazdálkodással összefüggő feladataira

Érvényes: 2003.01.01.

Jóváhagyta: Szabó József Igazgató

ÜGYREND

A Veszprém Megyei Önkormányzat Dr.Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond, gazdasági szervezetének feladatait az államháztartásról szóló, többször módosított 1992.évi XXXVIII.törvény, valamint a költségvetési szervek tervezésének, gazdálkodásának, beszámolásának rendszeréről szóló 217/1998./XII.30./ Kormányrendelet alapján - Szervezeti és Működési szabályzat előírásait figyelembe véve - a következők szerint határozom meg:

1. Az ügyrend célja, tartalma Az ügyrend célja, hogy a gazdasági szervezeten belül tevékenységi körönként meghatározza a vezetők és beosztottak gazdálkodással összefüggő feladatait, hatáskörét, továbbá a működés rendjét az egyes folyamatok lebonyolításának módját.

Az ügyrend a következő feladatok ellátásához tartalmaz kötelező előírásokat: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Az éves költségvetés tervezéséhez Az előirányzat felhasználásához, módosításához Az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működtetési feltételeinek biztosításához A vagyon használatához, hasznosításához A munkaerő gazdálkodáshoz A pénzkezeléshez A számviteli nyilvántartások vezetéséhez A beszámolók elkészítéséhez A kötelező adatszolgáltatáshoz

A gazdálkodással összefüggő egyes tevékenységek részletes előírásait külön szabályzatok rögzítik, melyek a következők: ¾ ¾ ¾ ¾

A számlarend A bizonylati szabályzat A házipénztár kezelési szabályzat Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata

A szabályzatokat az ügyrendben meghatározott módon és tartalommal kell elkészíteni. 2.A költségvetés tervezésével összefüggő feladatok 2.1. Az előzetes költségvetési javaslat tervezése Az intézmény előzetes költségvetési javaslatát a gazdasági vezető készíti el, a felügyeleti szerv részére történő továbbításáért az intézményvezető felelős. Az előirányzatok felügyeleti szervvel történő egyeztetésén az intézmény vezetője és a gazdasági vezető vesz részt. 2.2. A végleges költségvetés tervezése. A jóváhagyott költségvetési előirányzatok alapján lehet elkészíteni a végleges költségvetést a „C Önkormányzati, intézményi költségvetés” megnevezésű nyomtatványgarnitúrával. A költségvetés tervezése során biztosítani kell, hogy a bevételi és kiadási előirányzatok fő összege egymással megegyezzen. Az elkészített költségvetést a felügyeleti szervhez, megadott határidőre továbbítani kell. A végleges költségvetés összeállításáért felelős: gazdasági vezető A költségvetés továbbításáért felelős: intézményvezető

3. Előirányzat felhasználással – módosítással kapcsolatos feladatok. Az intézmény részére jóváhagyott támogatási előirányzat csak alaptevékenységre és azzal összefüggő egyéb kiadásokra használható fel. Előirányzat módosítás illetve átcsoportosítás csak ¾ Felügyeleti szervi hatáskörben ¾ Saját kezdeményezésű, de felügyeleti szerv engedélyével főbb előirányzati csoportok között. ( évi két alkalommal, május 31-ig és november 30 –ig ) ¾ Előirányzat csoporton belül saját hatáskörben végezhető el. Ennek elkészítéséért a gazdasági vezető a felelős. Az előirányzat – módosítások nyilvántartásáért a gazdasági vezető felelős. 4. Az intézmény üzemeltetési, fenntartási, működtetési feltételeinek biztosításához kapcsolódó feladatok. Az éves költségvetésben tervezett, illetve jóváhagyott eszközök beszerzéséért elsődlegesen a gazdasági vezető és az igazgató felelős, akik ezt a felelősséget az élelmezés és szakfeladat tekintetében átruházzák az élelmezésvezetőre, valamint az intézmény főnővérére. Az évente rendszeresen ismétlődő fenntartási feladatok elkészítésért, végrehajtásáért az intézmény igazgatója felelős.

5. Vagyongazdálkodással kapcsolatos feladatok. 5.1. A vagyongazdálkodás alapvető követelményei: Az intézmény kezelésében lévő vagyonnal, valamint azok kezelésével összefüggő alapvető szabályokat jelen ügyrend tartalmazza. Az intézmény kezelésében lévő vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az intézmény kezelésében lévő vagyont átruházni nem lehet. A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosítása a felügyeleti szerv vagyonrendeletében előírtak alapján történhet. 300 e Ft értékhatárig saját hatáskörben, afelett felügyeleti szervi hatáskörben lehet vagyontárgyat hasznosítani. Az általános követelmények betartásáért, illetve betartatásáért az intézményvezető felelős. 5.2. A vagyon nyilvántartása: Az intézmény eszközeit és forrásait a számviteli törvény előírásai szerint kell nyilvántartani. 6. Munkaerő és bérgazdálkodás. Az intézmény dolgozóit az intézményvezető nevezi ki, és gyakorolja tekintetükben a munkáltatói jogokat, illetve a bérgazdálkodási jogkört.

A kinevezéssel, átsorolással, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos előkészítő munkálatokat / kinevezés, munkaszerződés, átsorolás, munkaviszony megszüntetésének dokumentációja stb. elkészítése/ a gazdasági vezető végzi. Az intézmény és a Magyar Államkincstár Információs szolgálat közötti folyamatos munkakapcsolatot Kovács Lászlóné jelentőfelelős biztosítja. A felelős továbbítja a MÁK – hoz mindazokat a rendelkezéseket, jelentéseket, okmányokat, amelyek az illetmények, társadalombiztosítási ellátások és egyéb járandóságok folyósítására közvetlenül vagy közvetve kihatással vannak. A munkaviszony létesítéséhez, megszüntetésére vonatkozó okmányokat és bérkihatású rendelkezéseket 24 órán belül kell a MÁK – hoz megküldeni. A jutalom kifizetésének megtörténte után 48 órán belül kell a kifizetett jutalmakat, a levont nyugdíjjárulékot, egészségbiztosítási járulékot, SZJA előleget, munkavállalói járulékot a MÁK – hoz bejelenteni. A dolgozók személyi, családi és szolgálati adataiban bekövetkezett változásokat a MÁK – hoz minden esetben be kell jelenteni. A jelentőfelelősnek ¾ Az itt nem érintett kérdésekben a MÁK által kialakított szabályok szerint kell eljárnia. ¾ Az adatközlés, változásjelentés során a MÁK által rendszeresített nyomtatványokat kell alkalmazni. A létszám és bérgazdálkodásra vonatkozó naprakész nyilvántartásokat a gazdasági vezető kezeli. 7.1. A költségvetés végrehajtásával összefüggő feladatok. 7.1. Gazdálkodási jogkörök szabályozása Alapvető rendező elv a törvényi szintű szabályozás. A törvények a gazdálkodással összefüggő feladatokkal és hatáskörökkel az intézményvezetőt / kötelezettségvállalás, utalványozás / valamint a gazdasági vezetőt / ellenjegyzés / ruházzák fel. E hatáskörök – meghatározott keretek között az intézményvezető illetve a gazdasági vezető által felhatalmazott személyre átruházhatók. Az átruházásnak írásban kell megtörténnie, és konkrétan meg kell jelölni a hatáskörrel felruházott személyeket. A hatáskör átruházásánál figyelembe kell venni, hogy a kötelezettségvállaláshoz és utalványozáshoz kapcsolódó ellenjegyzési jogkör – törvényi címzettje a gazdasági vezető. 7.1.1.Kötelezettségvállalás ¾ Az intézmény részéről a beruházással, felújítással és karbantartással kapcsolatos vállalkozási, szállítási szerződésben az intézményvezető vállalhat kötelezettséget. ¾ A beruházásokkal, fejlesztésekkel, felújításokkal / karbantartásokkal / kapcsolatban a kivitelezés során felmerülő pótmunkákkal / többletmunkákkal / kapcsolatban az intézményvezető vállalhat kötelezettséget. ¾ Gyógyszer előirányzat terhére az intézményvezető főnővér vállalhat kötelezettséget.

¾ Élelmezési anyagok beszerzése tekintetében a költségvetési előirányzat terhére az élelmezésvezető jogosult kötelezettségvállalásra. ¾ Az intézmény működését érintő irodaszer, egyéb eszköz beszerzéssel, valamint a meglévő eszközök, gépek javításával, továbbá a szakkönyvek, közlönyök megrendelésével kapcsolatban a gazdasági vezető vállalhat kötelezettséget.

7.1.2. Érvényesítés. Az érvényesítéssel kapcsolatos feladatokat Szili Attiláné könyvelő végzi el. Távolléte esetén Kovács Lászlóné helyettesíti. 7.1.3. Utalványozás A kiadások teljesítésének, a bevételek beszerzésének, vagy elszámolásának elrendelése / utalványozás / az intézmény igazgatójának feladata. Hosszabb távolléte esetén az utalványozásra a gazdasági vezető jogosult az élelmezésvezető ellenjegyzése mellett. 7.1.4. Az ellenjegyzési gyakorolja.

jogkört – kifizetés jogcímétől függetlenül – a gazdasági vezető

7.2. Az operatív gazdálkodási jogkört gyakorlók /kötelezettségvállaló, utalványozó, ellenjegyző, érvényesítő/ feladatai. 7.2.1. Kötelezettségvállalás: Az intézmény anyagi eszközeinek felhasználását maga után vonó intézkedés, amelynek következményeit, ha a feltétel / pl.: munkavégzés, anyag – árszállítás, szolgáltatás / bekövetkezett, viselni kell. A kötelezettségvállalás előtt meg kell győződni arról, hogy a jóváhagyott / módosított / költségvetés fel nem használt és le nem kötött kiadási előirányzata biztosítja – e a fedezetet. Kötelezettségvállalás csak írásban és az arra jogosult személy ellenjegyzése után történhet. A kötelezettségvállalás lehet. ¾ Alkalmazási okirat ¾ Megrendelés ¾ Szerződés A 306/2002./XII.27./sz.Kormányrendelet alapján, mely a 217/1998./XII.30./ sz. Kormányrendelet módosítása a kötelezettségvállalás belső szabályozás szerint intézményünkben írásbeli kötelezettségvállalás nem történik az 50 e Ft – ot el nem érő kifizetések esetében. Az 50 e Ft feletti kifizetésekről – a kinevezést és folyamatos teljesítést tartalmazó szolgáltatások kivételével – analitikus nyilvántartást vezetünk az ügyrend 4.sz.melléklete szerinti tartalommal. 7.2.2.Érvényesítés:

A számla beérkezését követő, de az elvégzett munka, a szállított anyag, áru, a teljesített szolgáltatás kifizetését, illetve a bevételek beszedését megelőző ellenőrző tevékenység. Az érvényesítés során felül kell vizsgálni, hogy a bizonylatok megfelelnek - e az alaki és tartalmi követelményeknek. Az érvényesítési feladattal megbízott személy e feladat keretében köteles meggyőződni arról, hogy: ¾ A teljesítés kötelezettségvállalás alapján és annak megfelelően történt – e meg ¾ Jogszabály szerint jogos – e a követelés ¾ A számla megfelel – e az alaki követelményeknek / kibocsátó, aláírás, bélyegző / ¾ A számla számszakilag helyes – e ¾ A befektetett eszközök, készletek bevételezése megtörtént – e ¾ Az elvégzett munka, a szolgáltatás a megrendelő által történő átvétele megtörtént – e Az érvényesítést az okmányra vezetett záradékban fel kell tüntetni. Az érvényesítésnek – az „érvényesítve” megjelölésen kívül tartalmaznia kell a megállapított összeget és a könyvviteli elszámolásra utaló főkönyvi számlaszámot is. A 217/1998./XII.30./sz.Kormányrendelet 135.§.2.bek.továbbá a 3/2000./XI.15./ Közgyűlés Elnökének utasítási 3.§.szerint: Érvényesítést csak az ezzel írásban megbízott, legalább középiskolai végzettséggel és e mellett mérlegképes könyvelő vagy ezzel egyenértékű pénzügyi – számviteli szakképzettséggel rendelkező dolgozó végezhet. 7.2.3.Utalványozás: Az érvényesítést követő gazdasági tevékenység, amely ¾ a kiadások teljesítésének ¾ a bevételek beszedésének az igazgató által történő elrendelését jelenti. Az utalványozás utalványrendelettel történik. Az utalványrendelet külön írásbeli rendelkezés, amely tartalmazza: ¾ az utalvány megnevezését ¾ az intézmény nevét és terhelendő számlaszámát ¾ kifizetés módját ¾ a kedvezményezett megnevezését, címét ¾ az érintett szakfeladat, illetve főkönyvi számlaszámát, megnevezését ¾ az utalványozás keltét, valamint az utalványozó ellenjegyző aláírását Az utalványozás csak az ellenjegyzésre jogosult személy aláírásával együtt érvényes. Nem kell külön utalványozni a termék értékesítéséből, szolgáltatásból, - számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, átutalási postautalvány alapján – befolyó bevétel beszedését. 7.2.4. Ellenjegyzés: a kötelezettségvállaláshoz és az utalványozáshoz kapcsolódik. Az ellenjegyzési feladattal megbízott személy köteles meggyőződni arról, hogy: ¾ a kötelezettségvállalók és az utalványozók az arra jogosult személyek voltak – e ¾ a jogszabályokat, valamint a belső szabályzatokat betartották – e

¾ a pénzügyi fedezet rendelkezésre áll – e Amennyiben az ellenjegyző szabálytalanságot állapít meg, köteles arról a kötelezettségvállalót, utalványozót tájékoztatni, aki az intézkedést korrigálhatja, visszavonhatja. Amennyiben ez nem történik meg, az ellenjegyzésre jogosultnak az utalványt „az ellenjegyzés utasításra történt” záradékkal kell ellátnia, és erről a felügyeleti szervet 8 napon belül értesíteni kell. 217/1998../XII.30./Kormányrendelet 138.§.1-3.bek. leírtak szerint: ¾ A kötelezettségvállaló és az ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző – ugyanazon gazdasági eseményeire vonatkozóan – azonos személy nem lehet. ¾ Az érvényesítő személy nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult személlyel. ¾ Kötelezettségvállalási, érvényesítési, utalványozási, ellenjegyzési feladatot nem végezhet az a személy, aki ezt a tevékenységét közeli hozzátartozója ( PTK 1959.évi IV.tv.685 § B.pontja ), vagy a maga javára látná el.

7.3. Pénzeszközök kezelése: Az intézmény költségvetési előirányzatainak teljesítése során jelentkező bevételeket és kiadásokat az OTP Bank Rt Veszprém megyei Igazgatósága Veszprém Budapest u.4. 11748007 – 15426307 vezetett bankszámlán és házipénztárban kell kezelni. Az ÁFA törvényben meghatározott 2.000 e Ft értékhatár elérése illetve túllépése miatt intézményünk 2001.október 1 – től ÁFA alanyként bejelentkezett az adóhatósághoz, ettől kezdve adószámunk: 15426307 – 2 – 19 Az intézmény a költségvetési elszámolási számlán lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a számlavezető pénzintézetnél a költségvetési elszámolási számlához kapcsolódó alszámlán köthető le. A bankszámlán kezelt pénzeszközök felett a rendelkezési jogot az intézmény vezetője, a gazdasági szervezet vezetője és a gazdasági szervezet kijelölt dolgozói gyakorolják. A bankszámla pénzforgalmának bonyolítása során a számláról kiadás csak az érvényesített, utalványozott és ellenjegyzett bizonylatok alapján lehet, bizonylat nélkül „átutalási megbízás” a bankba nem küldhető, beszedési megbízás sem fogadható.

A pénzforgalom bonyolításáról a bankkal bankszámlaszerződést kell kötni. A bankszámla feletti rendelkezés feltételeit az aláírás bejelentőn kell a bankhoz bejelenteni, amelyben meg kell határozni az aláírók sorrendjét is. A készpénzforgalom elsősorban az intézmény házipénztárában bonyolódik. Ennek szabályait a külön készített házipénztári szabályzat tartalmazza. A készpénzen kívüli pénzforgalom / átutalás, beszedési megbízás / a számlák, szerződések, megállapodások és egyéb okmányok alapján az intézmény elszámolási számláján bonyolódik. 8. Számviteli nyilvántartások vezetése: A számviteli nyilvántartások vezetése során a számviteli törvényben és a Kormányrendeletekben meghatározott alapelveket a könyvvezetés során érvényesíteni kell. Minden gazdasági eseményről, amely az intézmény eszközeinek, illetve forrásainak állományát, vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani. A számviteli nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylatok alapján lehet adatokat bejegyezni. A bizonylatokon az adatokat időtálló módon úgy kell rögzíteni, hogy azok a kötelező megőrzési határidőig olvashatók legyenek. Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni azokat a bizonylatokat, nyomtatványokat, amelyek illetéktelen felhasználásra, visszaélésre adhatnak alkalmat.

Szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni az intézménynél: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

Eszköz bevételezési bizonylat Eszköz kivételezési bizonylat Bevételi pénztárbizonylat kv - i szervek részére Kiadási pénztárbizonylat kv – i szervek részére Felvásárlási jegy Visszáru jegyzék Személygépkocsi menetlevél Tehergépkocsi menetlevél Fuvarlevél Időszaki pénztárjelentés Üzemanyag előleg elszámolás Készpénzigénylés üzemanyag előlegre Munkaigénylő tömb Készpénzutalvány füzet jogi személyeknek Leltárívek, saját sorszámozással Lakók zsebpénzének nyilvántartására szolgáló füzetek

Az e körbe tartozó nyomtatványok készletéről és felhasználásáról olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a beszerzett és felhasznált mennyiség sorszám szerint, továbbá a készletváltozások időpontjai egyértelműen megállapíthatók. A felhasználó köteles a nyomtatványokkal – beleértve a rontott példányokat is – elszámolni. A számviteli nyilvántartások vezetéséhez, a bizonylatok kezeléséhez részletes előírásokat a számlarend és a bizonylati szabályokat tartalmaz.

9. Adatszolgáltatáshoz, beszámoló készítéséhez kapcsolódó feladatok. 9.1.Évközi pénzforgalmi adatszolgáltatási kötelezettség. Az intézmény a teljesített kiadások és bevételek alakulásáról a könyvvitel és a költségvetési elszámolási számla pénzforgalma alapján havi pénzforgalmi jelentést köteles készíteni. A pénzforgalmi jelentést „az államháztartás pénzügyi információs rendszeréről, az alrendszereinek tervezési, beszámolási és adatszolgáltatási államháztartás kötelezettségéről, valamint a központi költségvetés végrehajtásával kapcsolatos egyéb kiadásokról” 1997.01.01.hatállyal módosított 210/1996./XII.23./kormányrendelet, 16.paragrafusa szerint negyedéves költségvetési jelentést kell készíteni és a felügyeleti szerv részére a tárgynegyedévet követő hónap 8.-ig megküldeni. 1998.01.01.-től a felügyeleti szerv belső információs igénye miatt, havi pénzforgalmi jelentést kell küldeni, a tárgyhót követő hónap 10. –ig. A pénzforgalmi jelentés elkészítéséért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős.

9.2.A költségvetési beszámoló összeállításával kapcsolatos feladatok. Az intézmény az előirányzatok felhasználásáról és a gazdálkodásról a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló Kormányrendelet előírásai szerint féléves és éves beszámolót köteles készíteni. A beszámolót a felügyeleti szerv által meghatározott határidőre és tartalommal kell elkészíteni, a Pénzügyminisztériumnak a zárszámadásra vonatkozó tájékoztató figyelembevételével. A beszámolót a gazdasági vezető állítja össze a beszámoló füzet űrlapjainak kitöltésével. A beszámolót az intézményvezetője és a gazdasági vezetője írja alá. 9.2.1. A féléves beszámoló tartalma, a beszámol készítés feladata. A féléves beszámoló csak a költségvetés pénzügyi helyzetét mutatja be, mivel az eszközöket és forrásokat tartalmazó mérleget, pénzmaradvány kimutatást és eredmény kimutatást nem tartalmazza.

A féléves beszámoló a pénzforgalmi jelentésből és az éves költségvetési beszámoló kiegészítő mellékletéből áll, tartalmazza a pénzforgalom egyeztetését. Az intézménynek a féléves beszámolási kötelezettsége során a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi költségvetési beszámoló” / féléves / nyomtatvány – garnitúra űrlapjainak kitöltésével kell eleget tennie. A pénzforgalmi jelentés – az elemi költségvetéssel azonos formában és szerkezetben – tartalmazza az eredeti és módosított bevételi és kiadási előirányzatokat, a ténylegesen befolyt / beszedett / bevételeket, a ténylegesen teljesített kiadásokat, a pénzforgalmat tevékenységenként és azon belül főbb jogcímenként. A pénzforgalom egyeztetésénél a nyitó pénzkészlet / pénztárak és betétkönyvek, költségvetési bankszámlák, előirányzat felhasználási keretszámlák / állományából kiindulva a pénzforgalom változását, majd a záró pénzkészletet kell bemutatni. A féléves beszámolót a naptári év első félévéről június 30.-i fordulónappal kell elkészíteni és a megadott határidőre a felügyeleti szervnek megküldeni. A féléves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető felelős. 9.2.2. Az éves beszámoló tartalma, a beszámoló készítés feladatai. Az éves költségvetési beszámoló részei: ¾ Könyvviteli mérleg ¾ Pénzforgalmi jelentés ¾ Pénzmaradvány kimutatás ¾ Előirányzat maradvány kimutatás ¾ Eredmény kimutatás ¾ Kiegészítő melléklet Az intézmény az éves beszámolási kötelezettségének a Pénzügyminisztérium által összeállított „Intézményi Költségvetési Beszámoló” adatainak biztosításával, a felügyeleti szerv által kért további adatok elkészítésével tesz eleget. Az éves beszámolót a főkönyvi kivonat adataiból az év végi, december 31.-i fordulónapot figyelembe véve kell elkészíteni. A főkönyvi kivonat összeállítása előtt a következőket kell biztosítani: ¾ leltár készítése és átvezetése a könyvelés adatain ¾ az előirányzatok egyeztetése a felügyeleti szervvel a kiemelt előirányzatokra, az irányítószervi és saját hatáskörű átcsoportosításokra vonatkozóan ¾ év végi zárlati munkák elkészítése ¾ a mérleg összeállítása a mérlegtételek értékelésével Az év végi zárlati munkák során a következőket kell elvégezni:

¾ bankszámlák egyenlegének egyeztetését a december havi utolsó bankszámla – kivonat adataival, ¾ a pénztárjelentésnek december havi utolsó adatainak egyeztetését a főkönyvi pénztár számla adatával ¾ a decemberben kifizetett bérek elszámolását feladás alapján, ¾ a bevételek és kiadások könyvelését december 31.-ig szakfeladatonként ¾ a leltárral megállapított készletek, követelések, / adósok, vevők, egyéb követelések/ és kötelezettségek / szállítók / állományváltozásának elszámolását a tőkeváltozással szemben, ¾ a pénzforgalmi jelentés elkészítését követően az állományi és forgalmi számlák átvezetését az állományi számlákra a tőkeváltozással egyidejűleg történő elszámolással, ¾ az értékcsökkenések elszámolását Az éves beszámolót a naptári évről december 31.-i fordulónappal kell elkészíteni, és azt a következő év február 28.-ig, a felügyeleti szerv által előírt határidőben meg kell küldeni. Az éves beszámoló összeállításáért és határidőre történő továbbításáért a gazdasági vezető a felelős. 10. A gazdálkodás rendjét meghatározó belső szabályzatok készítésére, tartalmára vonatkozó előírások. Az intézménynél a gazdálkodás viteléhez a következő szabályzatokat kell elkészíteni, és folyamatosan karbantartani: - Számlarend - Bizonylati szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata - Házipénztár kezelési szabályzat A szabályzatokat a jogszabályi változásokat, valamint az intézmény feladatában bekövetkezett változásokat követő 90 napon belül aktualizálni kell. A szabályzatoknak tartalmaznia kell a következőket: ¾ Számviteli alapelvek érvényesülését ¾ Az alkalmazandó főkönyvi számlák számát, megnevezését ¾ Az egyes számlákhoz kapcsolódó analitikus nyilvántartások körét ¾ A főkönyvi számlák vezetésének módját, az egyeztetési kötelezettségeket ¾ A 30.000 Ft alatti tárgyi eszközök besorolásának és elszámolásának rendjét ¾ A készletek nyilvántartási árát ¾ Az önköltségszámítás rendjét A számlarend összeállításáért és aktualizálásáért a gazdasági vezető felelős.

Bizonylati szabályzat ¾ Bizonylati szabályzat célja, tartalma

¾ Bizonylati elv, bizonylati fegyelem ¾ Bizonylat fogalma, alaki és tartalmi kellékei ¾ Szigorú számadási kötelezettség körébe tartozó bizonylatok felhasználása, nyilvántartása ¾ Szigorú számadású nyomtatványok tételes felsorolása ¾ Szigorú számadású nyomtatványok átvétele és nyilvántartása ¾ Szigorú számadású nyomtatványok teljeskörűségének ellenőrzése ¾ Szigorú számadású nyomtatványok tárolása, őrzése ¾ Szigorú számadású nyomtatványok kiadása, felhasználása ¾ A bizonylatok kiállítása, helyesbítése ¾ A bizonylatok feldolgozása és ellenőrzése ¾ A bizonylatok alaki ellenőrzése ¾ A bizonylatok számszaki ellenőrzése ¾ A bizonylatok tartalmi ellenőrzése ¾ A bizonylatok szállítása ¾ A bizonylatok tárolása ¾ A bizonylatok őrzése ¾ Egyes gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatok használata A bizonylati szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági vezető felelős.

Leltározási szabályzat

¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A leltározással kapcsolatos fogalmi meghatározások Leltározással szemben támasztott követelmények A leltárfelvétel előkészítése A leltározások végrehajtása Befektetett eszközök leltározása Forgóeszközök leltározása A leltárfelvétel bizonylatolása A leltározás eredményének kiértékelése Az eszközök, források értékelése

A szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért és aktualizálásáért a gazdasági vezető felelős.

Felesleges vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének szabályzata ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A felesleges vagyontárgyak fajtái A feleslegessé vált vagyontárgyak feltárása A feleslegessé vált vagyontárgyak hasznosításának, selejtezésének kezdeményezése A kezdeményezés módja A vagyontárgyak értékesítésének szabályai Tárgyi eszközök selejtezése Készletek selejtezése Selejtezéssel kapcsolatos számviteli elszámolások A selejtezés végrehajtásának ellenőrzése

A selejtezési szabályzat elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági vezető felelős. Házipénztár kezelési szabályzat ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾ ¾

A házipénztár fogalma, feladata, rendeltetése A házipénztári pénzkezelés személyi feltételei Pénztáros feladatai Pénztárellenőr feladatai Utalványozásra, ellenjegyzésre érvényesítésre jogosultak körének és feladatának meghatározása Az egyes feladatokkal összeférhetetlen munkakörök meghatározása A szükséges pénzkészlet biztosítása A befizetések, kifizetések szabályozása Pénztárzárlat rendszerességének szabályozása Pénztáros helyettesítése Pénztári kulcsok kezelése Pénz szállítása Pénztári nyilvántartás Elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása Letétek kezelése, nyilvántartása Szigorú számadású nyomtatványok kezelése

A házipénztári pénzkezelés szabályzatának elkészítéséért és aktualizálásáért a gazdasági vezető felelős. 209/1996./XII.23./ Kormányrendelet 3.§ 3.bek. szerint a költségvetés alapján gazdálkodó szervnek szakmai feladatai és sajátosságainak figyelembevételével ki kell alakítani és írásban szabályoznia számviteli politikáját. A számviteli politika keretében el kell készíteni: ¾ Az eszközök és források leltározási és leltárkészítési szabályzatát ¾ Az eszközök és források értékelésének szabályozását, azoknál az eszköz illetve forrásféleségeknél, ahol az Szt. és e rendelet, választási lehetőséget

ad, továbbá ahol a költségvetés alapján gazdálkodó szerv sajátos eszközei illetve forrásai indokolják. végzett termékértékesítés és szolgáltatásnyújtás ¾ Rendszeresen tekintetében az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzatot ¾ Pénzkezelési szabályzatot ¾ A számviteli politika keretében kell továbbá szabályozni, hogy a számviteli elszámolás szempontjából mit tekint lényegesnek a költségvetés alapján gazdálkodó szerv. Így többek közt rögzítendő mi tekinthető lényeges szempontnak: A megbízható és valós összkép kialakítását befolyásoló információk tekintetében. Kis értékű tárgyi eszközök minősítésénél. Az előzetesen felszámított ÁFA megosztásánál. Az általános kiadások megosztási módszerének kiválasztásánál. Az intézmény önköltség számítási szabályzatot nem készít az ellátottak é az alkalmazottak, valamint idegenek részére teljesített étkeztetési tevékenységhez, mivel saját konyhát üzemeltetünk, az étkeztetés napi nyersanyag norma alapján történik, a nyersanyag felhasználáshoz napi anyagkiszabás készül.

Kötelezettségvállalás nyilvántartásának tartalma I.

Kötelezettségvállalás 1. 2. 3. 4. 5. 6.

II.

Sorszám Kötelezettségvállalás: időpontja, száma, eredeti példány tárolási helye Kötelezettségvállalás: tárgya, jogcíme, előirányzat megnevezése Kötelezettségvállalás összege Teljesítés várható időpontja, tárgyévben, következő években / évenként / Megjegyzés

Teljesítés 1. Teljesítés időpontja, összege 2. Bizonylat tárolási helye

VESZPRÉM MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT DR. MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA KAMOND, KOSSUTH U.27/II.

SZERVEZETI MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT TARTALMA

1. Szervezeti Működési Szabályzat Munkaköri leírás : Igazgató Főnővér Mentálhigiénés csoportvezető Foglalkoztató Osztályvezető ápoló Ápoló Takarító Mosodai dolgozó 2. Szakmai program I.

Intézmény feladatai

II.

Szakmai alapelvek

- Foglalkoztatás szabályai - Szolgáltatást igénybevevők személyes szabadsága, fizikai – gyógyszeres korlátozásának szabályai - Korlátozó intézkedés szabályzata - Szolgáltatást igénybevevők érdekvédelmének biztosítása - Szabályzat az ellátottak vagyontárgyának kezeléséről és nyilvántartásáról - Lakó önkormányzat alapítása és működése - Érdekképviseleti Fórum működési szabályzata - nyilatkozat

3. Házirend 4. Gazdasági ügyrend: Kivonat : - Bizonylati szabályzat - Leltározási szabályzat - Felesleges vagyontárgyak hasznosítása, selejtezésének szabályai - Házipénztár kezelés szabályzata - Kötelezettségvállalás nyilvántartása Nyilvántartások az intézményben végzett szolgáltatások megállapodásairól HACCP rendszer kialakítása és működtetési szabályzata

Gazdasági műszaki ellátás: Munkaköri leírás: - Gazdasági vezető - Élelmezésvezető - Könyvelő - Ügyviteli dolgozó - Raktáros - Karbantartó - Konyhai dolgozók

- Gépkocsivezető Intézményi fórumok Intézmény munkarendje Lakás és nem lakás célra szolgáló helyiségek bérletére vonatkozó szabályzat 5. Munkavédelmi szabályzat Az intézmény és dolgozóinak munkavédelmi kockázat vizsgálata. 6. Tűzvédelmi szabályzat 7. Szervezeti Működési Szabályzat mellékletei: - Szervezeti séma az intézmény felépítéséről - Állománytábla 8. Egyéb rendelkezések

ÉRDEKKÉPVISELETIFÓRUM MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

ÉRDEKKÉPVISELETI FÓRUM MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYZATA

A szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1994.évi VII. törvénnyel, valamint az 1996.évi XXII. törvénnyel módosított 1993.évi III. törvény rendelkezik a személyes gondoskodást nyújtó intézmények esetében, az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekvédelmét szolgáló fórum – továbbiakban Érdekképviseleti Fórum – megalakításáról, és tevékenységének szabályairól. 1. Az érdekképviseleti fórum tevékenységének célja: Az intézményi jogviszonyban állók és az ellátásra jogosultak érdekeinek védelme. 2. Az érdekképviseleti tagok megválasztása: Az Érdekképviseleti Fórum tagjait az intézményvezető által összehívott lakógyűlésen választják meg, melyre meghívót kapnak a szolgáltatást igénybevevők hozzátartozói, törvényes képviselői, valamint az intézmény munkatársai és a fenntartó képviselője.

Az intézményvezető ismerteti az Érdekképviseleti Fórum létrehozásának jogszabályban meghatározott célját, segíti a jelenlevők között a konzultáció kialakulását, lehetőséget biztosít a klienseknek , képviselőiknek, a személyzet és a fenntartó elvárásainak megfogalmazásában, az érdekek egyeztetésében. A találkozón jelenléti ív és az elhangzottakról jegyzőkönyv készül. A megválasztott tagok névsorát és a Fórum tagjainak elérhetőségét a házirend tartalmazza. 3. Az érdekképviseleti Fórum tagjai: • 1 fő Lakói Önkormányzat vezetője • 2 fő törvényes képviselő • 1 fő intézményi dolgozó • 1 fő fenntartó képviselője 4. Az Érdekképviseleti Fórumműködése: • Az érdekképviseleti Fórum szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal ülésezik. Az intézmény lakógyűlése előtt évente egy alkalommal beszámol tevékenységéről. Az éves beszámoló alkalmával szükség szerint, de legalább négy évente új tagokat választ. • Az Érdekképviseleti Fórum összehívásáról az intézmény igazgatója, a beérkezett konkrét panaszok alapján intézkedik.

5. A szolgáltatást igénybevevő és törvényes képviselője panasszal fordulhat az Érdekképviseleti Fórumhoz, ha • Intézményi jogviszonyát, személyes jogait, kapcsolattartását sérelem éri, • Az intézmény dolgozói megszegik a szakmai titoktartási és vagyonvédelmi kötelezettségüket, • Az ellátás körülményeit érintő kifogása van A panasz észrevétel megtehető szóban / jegyzőkönyv felvétel / és írásban / az írásba Foglalásról az érdekképviseleti Fórum gondoskodik/. 6. Az Érdekképviseleti Fórum Összehívásáról a Lakói Önkormányzat vezetője, a beérkezett panaszok alapján, az Érdekképviseleti Fórum arra feljogosított tagjai intézkednek

7. Az Érdekképviseleti Fórum meghallgatja a panaszost és az ügyben érintett feleket, mérlegeli a panasz jogosságát, szükség szerint megoldási javaslatokat dolgoz ki. Problémás esetben szakértő segítségét kérheti. 8. Az Érdekképviseleti Fórum 15 napon belül értesíti a panasztevőt a panasz kivizsgálásának eredményéről. A szükséges intézkedések megtételével felhívja a figyelmet a sérelem orvoslásának esetleges más módjára is. 9. A jogosult és képviselője panaszával a fenntartóhoz, vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó Közigazgatási Hivatalhoz fordulhat, ha a panasz kivizsgálására jogosult 30 napon belül nem intézkedik, vagy az intézkedéssel nem ért egyet. 10. A képviselői tagság megszűnik: • Visszahívással • Lemondással • Képviselő halálával • Megyei önkormányzati képviselő mandátumának lejártával. 11. Az Érdekképviseleti Fórumnak a Szabályzatban nem érintett működése részleteit az intézmény Házirendje tartalmazza. 12. A mai nappal az előző működési szabályzat hatályát vesztette. Kamond, 2003. augusztus 8.

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND, KOSSUTH U.27/II.  88 / 232 – 003 E – mail: [email protected] ___________________________________________________________

Harkai Ferencné Ajka Avar u.1. 8400

Tisztelt Harkai Ferencné ! Tisztelettel felkérem Önt, intézményünk Érdekképviseleti Fórumában történő személyes közreműködésre. Elfogadása esetén nyilatkozatát megküldeni szíveskedjen. Mellékelten megküldöm az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályzatát.

Kamond, 2004.09.15

Tisztelettel: Szabó József Igazgató

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND KOSSUTH U.27/II. 88/ 232 – 003 E – mail: [email protected] ______________________________________________________

NYILATKOZAT

Alulírott ___________________________________________________ _____________________ szám alatti lakós, telefon _________________ nyilatkozom, hogy az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum munkájában részt veszek, Az Érdekképviseleti Fórum tevékenységének szabályzatában foglaltak szerint.

Kamond, 2004.09.15.

Aláírás

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND, KOSSUTH U.27/II.  88 / 232 – 003 E – mail: [email protected] ___________________________________________________________

Kovács Éva Veszprém Óváros tér

Tisztelt Kovács Éva ! Tisztelettel felkérem Önt, intézményünk Érdekképviseleti Fórumában történő személyes közreműködésre. Elfogadása esetén nyilatkozatát megküldeni szíveskedjen. Mellékelten megküldöm az Érdekképviseleti Fórum megalakításának és tevékenységének szabályzatát.

Kamond, 2004.09.15.

Tisztelettel: Szabó József Igazgató

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND KOSSUTH U.27/II. 88/ 232 – 003 E – mail: [email protected] ______________________________________________________

NYILATKOZAT

Alulírott ___________________________________________________ _____________________ szám alatti lakós, telefon _________________ nyilatkozom, hogy az intézményben működő Érdekképviseleti Fórum munkájában részt veszek, Az Érdekképviseleti Fórum tevékenységének szabályzatában foglaltak szerint.

Kamond, 2004.09.15.

Aláírás

DR.MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA  8469 KAMOND KOSSUTH U.27/II.  88 / 232 – 003 E – mail: [email protected]

LAKÓ ÖNKORMÁNYZAT ALAPÍTÁSA ÉS MŰKÖDÉSE

¾ A lakó önkormányzat célja: A Dr.Magyar Károly Pszichiátriai Betegek otthonában élő kliensek képviselete, az intézmény munkájának segítése, bizottságaik révén beleszólhatnak és véleményezhetik az intézmény működési rendjét. ¾ A Lakó önkormányzat létrehozás: A Lakó önkormányzat választással jön létre, tagjai. 1 fő elnök 5 fő bizottsági tag Munkájukat segítik:

1. 2. 3. 4.

intézményvezető mentálhigiénés csoport vezető főnővér foglalkoztató

¾ Választások: Választás évente történik, az intézményvezető által összehívott lakógyűlésen. A Lakó önkormányzati tagnak jelölhető minden intézményben élő kliens. Választhat minden intézményben élő kliens.

¾ Időközi választásra sor kerülhet: 1. kliens önkormányzati tag visszaadja megbízását 2. kliens önkormányzati tagtól visszavonják megbízását 3. kliens önkormányzati tag halálával ¾ Bizottságok: 1. sport és szabadidő 2. fegyelmi bizottság 3. érdekképviseleti bizottság 4. munka bizottság 5. élelmezési feladatok bizottsága

¾ Az önkormányzat bizottságainak tevékenységével vesz részt az intézmény irányításában. A bizottságok a kliens érvényesítése céljából figyelemmel kísérik az intézmény életét és rendjét, részt vesznek az igények felmérésében, programok megvalósításában, a kliensek által vállalt feladatok számon kérésében. Az együttélési szabályok elfogadtatásával, közösen elfogadott normák közvetítésével segítik az intézmény működését. Az önkormányzatnak véleményezési joga van a vezetői és részleg megbeszéléseken, az intézményen belüli elhelyezési, áthelyezési ügyekben,

a kliensek normasértéséből eredő fegyelmi kérdésekben. Javaslatot tehet és kérheti az Érdekképviseleti Fórum összehívását. ¾ Működési rend: Az önkormányzat heti egy alkalommal ülésezik. Beszámoltatja a bizottságokat, javaslatokat tesznek esetleges változtatásokra. Javaslatok elfogadása előtt véleménykutatást végez az intézményben élő kliensek körében. A Lakó önkormányzati gyűlések nyitottak, azon bárki részt vehet. A Lakó önkormányzati tagok az ülésen csak igazoltan hiányozhatnak.

Kamond, 1999.05.12.

Szabó József Igazgató

DR MAGYAR KÁROLY PSZICHIÁTRIAI BETEGEK OTTHONA

8469 KAMOND KOSSUTH U 27/II

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS 2OO1.

A Munka Törvénykönyvéről szóló l992. Évi XXII.tv. /továbbiakban Mt./, a Közalkalmazottak jogállásáról szóló l992. Évi XXXIII, tv./a továbbiakban Kjt./ és a ll3/l992./VII.l4./ Kormányrendelet /az időközi módosításokat is figyelembe véve/, valamint a népjóléti miniszter l8/l992./VII.l4./ NM rendelete alapján a Dr Magyar Károly Pszichiátriai Beteget Otthona mint munkáltató a szakszervezet munkahelyi szervével az alábbi KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST köti meg.

I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK l.§ A kollektív szerződés területi - személyi hatálya /Mt.30-41.§, Kjt. 12-13.§, 85.§/ A kollektív szerződés hatálya kiterjed a Dr Magyar Károly Pszichiátriai Betegek Otthona Kamond Kossuth u 27/II. mint munkáltatóra és a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottakra.

2.§ Kollektív szerződés melléklete: Létszám- és bérgazdálkodási szabályzat.

II. SZAKSZERVEZETI JOGOSÍTVÁNYOK /Mt. 18-29.§, Kjt. 8-11.§, 89.§/3/bek./ 3.§. A szakszervezet joga, hogy a munkaszervezeten belül szervezeteket működtessen, ezek működésébe tagjait bevonja. 4.§. A szakszervezet joga, hogy a törvényben meghatározott keretek között kollektív szerződést kössön. 5.§. Tájékoztatás - képviselet - együttműködés /l/ A szakszervezet joga, hogy a közalkalmazottak anyagi, szociális és kulturális, valamint életés munkakörülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa, továbbá munkaügyi kapcsolatokat és munkaviszonyt érintő körben tagjait, meghatalmazásuk alapján a munkáltatóval szemben, illetőleg az állami szervek előtt képviselje. /2/ A szakszervezet a munkáltatótól minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a munkavállalók munkaviszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatos. /3/ A szakszervezet jogosult ellenőrizni a munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását. Ennek keretében a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok végrehajtásáról az érintett szervtől tájékoztatást kérhet, a szükséges adatot, felvilágosítást rendelkezésére kell bocsátani. 6.§ Munkaidő-kedvezmény /l/ A munkáltató köteles a MT.25. §-ában foglaltak alapján a szakszervezet tisztségviselői számára munkaidő-kedvezményt biztosítani. A munkaidő-kedvezmény tartamára a tisztségviselőt távolléti díj illeti meg. /2/ A szakszervezet tagjai részére - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a munkáltató köteles előzetes egyeztetés alapján minden l0, a munkáltatóval közalkalmazotti jogviszonyban álló szakszervezeti tag után egy nap rendkívüli szabadságot biztosítani. 7.§ Szakszervezeti tájékoztatás /l/ A munkáltató konyha helyiségében elhelyezett hirdetőtáblán keresztül biztosítja a munkáltatónál működő szakszervezetek számára, hogy az általuk szükségesnek tartott információt, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat közzé tegyék. /2/ A személyzeti ebédlő helyiséget előzetes egyeztetés alapján szakszervezeti bizottsági, illetve bizalmi ülések céljából használhassa. /3/ A fent megjelölt helyiséget a szakszervezet kizárólag munkaidőn túl használhatja. 8.§ Kifogásolási jog, szakszervezeti tisztségviselő védelme /1/ A szakszervezet jogosult a közalkalmazottakat, illetve ezek érdekképviseleti szerveit közvetlenül érintő jogellenes munkáltatói intézkedés /mulasztás/ ellen kifogást benyújtani a Mt.23.§-ában foglalt eljárás alapján. A nem reprezentatív szakszervezetet a kifogásolási jog akkor illeti meg, ha a munkáltatói intézkedés /mulasztás/ jogszabályban foglalt rendelkezést sért. /2/ A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv előzetes egyeztetése szükséges a választott szakszervezeti tisztséget betöltő közalkalmazottnak a munkáltató által kezdeményezett más munkahelyre való beosztásához, továbbá közalkalmazotti jogviszonyának a munkáltató által

felmentéssel történő megszüntetéséhez. Előzetesen értesíteni kell a felsőbb szakszervezetet a változó munkahelyen alkalmazott tisztségviselő más munkahelyre való beosztásáról.

III. EGYES MUNKAÜGYI RENDELKEZÉSEK 9.§ Közalkalmazotti jogviszony létesítése /Kjt. 2O-22. §/ /1/ A közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. /2/ Közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető, amelynek időtartama azonban az 5 évet nem haladhatja meg /az újabb közalkalmazotti jogviszony létesítését is figyelembe véve./ /3/ A közalkalmazott a fizetési osztályba soroláshoz szükséges iskolai végzettséget és szakképesítést igazoló dokumentumot, illetve a közalkalmazotti jogviszony időtartamának megállapításához szükséges adatot, tényt, okiratot kötelese a kinevezési okirat által történő aláírásáig a munkáltatónak bemutatni, illetve a munkáltatóval közölni. /4/ Összeférhetetlenség • Nem kerülhet sor alkalmazásra, ha az illető dolgozó olyan munkakörbe lenne foglalkoztatva, amelyben hozzátartozójának közvetlen alá - vagy fölérendeltje lenne. • Ha a személyi összeférhetetlenséget jelentő okok valamelyike a dolgozó alkalmazása után következik be később állapítják meg, az előállt helyzetet haladéktalanul, de legkésőbb hat hónapon belül meg kell szüntetni. • Pénzügyi, vagyonkezelési, alá- fölérendeltség esetén az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. • Az érintett dolgozó bejelentési kötelezettséggel tartozik az ok bekövetkezte után 24 órával. • A dolgozó hozzátartozójának kell tekinteni az egyenesági rokont, házastársat és annak egyenesági rokonát, örökbefogadó és nevelő szülőt, az örökbefogadott, nevelt gyermeket, testvért és élettársat. 10.§ Vezetői beosztás ellátására szóló megbízás /Kjt.23.0, 113/l992./VII.l4./Korm.r.2-4.§/ /l/ A közalkalmazott magasabb vezető, illetve vezető beosztással bízható meg. /2/ A megbízás határozatlan időre szól. /3/ A vezetői megbízás előfeltétele a büntetlen előélet. /4/ Magasabb vezetői beosztás megbízás előtt előtt kötelező a pályázati eljárás lefolytatása. ll.§ Megváltozott munkaképességű dolgozók védelme /Mt.75.§, 85.§, 8/l983./vI.29./ EüM-PM rendelet/ /1/ Az intézményen belül rehabilitációs munkakörben történő foglalkoztatásra a rehabilitációs bizottság tesz javaslatot. A munkáltatói jogkört gyakorló ennek alapján intézkedik a foglalkoztatásról. Bizottság tagjai: Gazdasági vezető, Főnővér, Munkaegészségügyet ellátó orvos, EDDSZ titkár. 12.§ Munkavégzésre irányuló további jogviszony

/Kjt. 41-44.§/ /l/ A közalkalmazott munkaidejét érintő munkavégzésre irányuló további jogviszonyt csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet. /2/ A közalkalmazott a munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a munkáltatónak köteles előzetesen bejelenteni. /3/ A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen. /4/ Összeférhetetlen a közalkalmazotti jogviszonnyal: • olyan munkavégzésre irányuló jogviszony, amely a közalkalmazott munkaköréhez méltatlan, • olyan tevékenység, amelyben saját főállású munkaköréhez kapcsolódó munkája fölött ellenőrzési, vagy felügyeleti jogot gyakorolna, • az intézmény gazdasági érdekeit sértő tevékenység • főállású munkavégzésében akadályozva l3.§ Próbaidő /Mt.81.§/ /1/ Az intézmény a kinevezésnél 30 naptól 3 napig terjedő próbaidőt köthet ki. A kikötött próbaidő tartama nem hosszabbítható meg. /2/ Próbaidő tartama alatt bármely fél a közalkalmazotti jogviszonyt azonnali hatállyal megszüntetheti. A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatályú megszüntetését mind a munkáltató, mind a közalkalmazott köteles írásban jelezni. 14.§ A közalkalmazotti jogviszony megszűnése /Kjt.25-38.§/ /l/ Megszűnik a közalkalmazott jogviszonya: • a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával, • a közalkalmazott halálával, • a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével, • fenntartói jog átadásával megvalósuló jogutód nélküli megszünéssel. /2/ Megszüntethető a közalkalmazotti jogviszony: • közös megegyezéssel, • áthelyezéssel, • lemondással, • rendkívüli lemondással, • felmentéssel, • azonnali hatállyal próbaidő alatt, • elbocsátással. 15.§ Lemondás

/Kjt.28.§/ /l/ A közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyát lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondás a közalkalmazottnak írásba kell foglalnia. /2/ A lemondási idő 2 hónap, melynek teljes időtartama alatt fennáll a közalkalmazott munkavégzési kötelezettsége. /3/ A munkavégzési kötelezettség alól részben, vagy egészben mentesítheti a közalkalmazottat a munkáltatói jogkör gyakorlója. 16.§ Rendkívüli lemondás /Kjt.29.§/ /1/ Rendkívüli lemondással a közalkalmazott jogviszonyát akkor szüntetheti meg, ha a munkáltató a/ a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét szándékosan, vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megsérti, vagy b/ olyan magatartást tanusít, amely a közalkalmazotti jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. /2/ A rendkívüli lemondás jogát az annak alpjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított három munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított 6 hónapon belül lehet gyakorolni. /3/ Bűncselekmény elkövetése esetén a büntetőeljárás megindítására nyitva álló elévülési idő alatt lehet a rendkívüli lemondás jogát gyakorolni. 17.§ Felmentés /Kjt.30-33.§/ /l/ A közalkalmazotti jogviszony munkáltató által történő felmentéssel való megszüntetése esetén a felmentési idő a következők szerint alakul: Közalkalmazotti jogviszony: 0 - 5 év 5 - l0 év l0 - l5 év l5 - 20 év 20 - 25 év 25 - 30 év 30 év felett

Felmentési idő: 4 hónap 5 hónap 6 hónap 7 hónap 8 hónap l0 hónap l2 hónap

/2/ Határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén a felmentési idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor a közalkalmazotti jogviszony a kinevezés értelmében felmentés nélkül is megszűnt volna. /3/ A munkáltató a közalkalmazottat a felmentési idő felére a munkavégzés alól mentesítheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója egyedi döntés alapján mérlegelési jogkörével élve határozhat arról, hogy a felmentési idő még hátralévő idejében mentesíti-e a munkavégzési kötelezettség alól a közalkalmazottat, vagy nem. 18.§ Végkielégítés /Kjt.37.§/ /l/ Határozatlan időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén: a/ ha a közalkalmazotti jogviszony felmentéssel, rendkívüli lemondással, vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg, a közalkalmazottat az

intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján végkielégítés illeti meg az alábbi mértékben: Közalkalmazotti jogviszony l évet meghaladja egyhavi átlagkereset legalább 3 év háromhavi átlagkereset legalább 5 év négyhavi átlagkereset legalább l0 év öt havi átlagkereset legalább l5 év hat havi átlagkereset legalább 20 év nyolc havi átlagkereset b/ a végkielégítés összege négyhavi átlagkereset összegével emelkedik, ha a közalkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltését megelőző öt éven belül válik végkielégítésre jogosulttá. Ha a közalkalmazott jogviszonya rendkívüli lemondás folytán szűnik meg, a fentiekben meghatározott végkielégítés összege a kétszeresére emelkedik. /2/ Határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony esetén / ha a határozott időtartam eléri a l2. Hónapot / végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a jogviszony felmentéssel /kivéve a nem megfelelő munkavégzés miatti felmentés/ rendkívüli lemondás vagy azonnali hatályú megszüntetés jogcímén szűnik meg. A végkielégítés összege: Határozott időtartamú közalkalmazotti jogviszony l évet meghaladja l havi átlagkereset legalább 3 év 2 havi átlagkereset legalább 5 év 2 havi átlagkereset 19.§ Továbbtanuló dolgozók kedvezményei /Mt.ll2-ll6.§/ /1/ A munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet, melyet írásba kell foglalni . /2/ Tanulmányi kedvezmények: A/ Iskolarendszerű képzés esetén a/ Az iskolarendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott részére a munkáltató az oktatási intézmény által kibocsátott a kötelező iskolai foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően szabadidőt biztosít. b/ A fentieken túl a munkáltató vizsgánként a vizsga napját is beleszámítva négy négy munkanap szabadidőt biztosít. c/ A diplomamunka /szak- és évfolyam dolgozat/ elkészítéséhez a munkáltató l0 munkanap szab időt biztosít. d/ A szabadidő tartamára a közalkalmazottat átlagilletmény akkor illeti meg, ha ezt a tanulmányi szerződésben a felek rögzítették, kivéve az általános iskolai tanulmányokat folytató közalkalmazottat, akiket ez a Mt. alapján illeti meg B/ Nem iskolai rendszerű képzés esetén a/ Nem iskolai rendszerű képzésben részt vevő közalkalmazott számára tanulmányok folytatásához a kötelező képzési órákon való részvétel céljából munkaidő-kedvezményt biztosít a munkáltató. b/ A vizsgák letétele céljából • szakvizsga - felsőfokú tanfolyam esetén l0 munkanap • középfokú tanfolyam esetén

5 munkanap

• alsó fokú tanfolyam esetén

3 munkanap

• diplomamunka elkészítéséhez

8 munkanap

szabadidőt biztosít a munkáltató. c/ A szabadidő tartamára a közalkalmazott akkor illeti meg távolléti díj, ha a tanulmányi szerződésben ebben megállapodtak. /3/ Szakmai továbbképzésen, tudományos ülésen résztvevők kedvezményi: a/ Azt a közalkalmazottat, aki üléselnökként, előadóként országos tudományos továbbképzésen, vagy ülésen vesz részt, a kiküldetés alapján járó költségtérítés illeti meg. b/ Külföldi továbbképzésen, tudományos ülésen való részvétel esetén a résztvevő a tudományos bizottság döntése alapján az erre a célra létesített .... Ft összegű keretből részesülhet költségtérítésben. c/ Évente külföldi továbbképzés és tudományos ülés címén 8 munkanap erejéig részesül a résztvevő fizetett szabadságban. 20.§ Foglalkoztatás /Mt.l05.§, 4/l98l./III.31./ EüM rendelet/ Az intézmény valamennyi munkahelyén csak érvényes üzemorvosi alkalmassági vizsgálattal szabad a közalkalmazottat foglalkoztatni. Egy hónapnál hosszabb táppénzes állomány után munkába lépés előtt - a közalkalmazott alkalmasságát az intézmény üzemorvosa állapítja meg. 2l.§ Munkakörön, állandó munkahelyen kívüli munkavégzés /Mt.l05-l06.§/ /l/ A közalkalmazott átmeneti jelleggel egy naptári évben maximum 2 hónap időtartamra kötelezhető munkakörön kívüli, illetve állandó munkahelyen kívüli munkavégzésre. /2/ A közalkalmazott ilyen munkavégzés esetén a ténylegesen végzett munka alapján jogosult díjazásra, amely az eredeti munkaköre szerinti átlagilletményénél nem lehet kevesebb. /3/ A munkakörön, munkahelyen kívüli munkavégzést írásban kell elrendelni a munkáltatói jogkör gyakorlójának. Az elrendelésnek tartalmaznia kell: • az irányítás indokát, • várható időtartamát, • a közalkalmazott díjazására vonatkozó rendelkezéseket. /4/ Más munkáltatóhoz történő kirendelés esetén a kirendelésnek a /3/ bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell: • a kirendeléssel felmerült többletköltség megtérítésének módját és mértékét, • a munkáltatói jogkör gyakorlóját, • a kinevezést írásba kell foglalni, meg kell jelölni: - munkakör gyakorlóját „ tartalmaznia kell a felmerült költséget. /5/ Helyettesítés Ha a dolgozó munkaterületén tartósan többlet munkát végez, munkahelyi csoporton belül tartósan távollévők helyett /l hónapot meghaladja/ helyettesítési díj illeti meg: • helyettesítési díj megállapítható egyénileg • csoportosan. A helyettesítési díj mértéke a helyettesített dolgozó személyi alapbérének 50%-a. A helyettesítést annak tartalmát, díjazását írásban kell foglalni.

22.§ Munkahelyi jelenlét igazolása /l/ Intézményünk valamennyi közalkalmazottja munkában töltött idejét jelenléti jelenléti íven köteles vezetni. A jelenléti ívnek tartalmaznia kell: • közalkalmazott nevét, • munka megkezdésének, befejezésének időpontját, • a közalkalmazott kézjegyét. /2/ Osztályonként, részlegenként kell jelenléti ívet vezetni. A jelenléti ívben szerepeltetni kell minden főállású és részállású közalkalmazottat. A közalkalmazottnak minden esetben a konkrét munkavégzés helyén kell vezetni a jelenléti ívet, ha tartósan / l hónapot meghaladó/ távol van osztályától. /3/ A jelenléti ívről havonta jelentést készítenek az osztályok a munkaidő letöltéséről, valamint a változó bér alapjául szolgáló munkaidő teljesítéséről. /4/ A jelenléti ív pontos vezetéséért, az abban szereplő adatok valódiságáért, a jelentések határidőben való elkészítéséért az osztályrészlegek vezetői a felelősek. 23.§ Munkaképes állapot /Mt.l03.0/ /l/ A közalkalmazott az előírt helyen és időben munkaképes állapotban köteles megjelenni. /2/ Amennyiben a munkaképes állapot vitatható, a munkahelyi vezető köteles a szükséges intézkedést megtenni /a közalkalmazott orvosi vizsgálatra utalása, alkohol szondáztatása/ és a közalkalmazottat az aznapi további munkavégzéstől eltiltani. Szondáztatásra jogosult: • munkahelyi vezető /3/ Munkaidőn kívül az intézmény területén a közalkalmazott csak a munkáltató engedélyével tartózkodhat. 24.§ Munkaidő mértéke /ll3/l992./VII.l4./Korm,rendelet/ /l/ A teljes munkaidő napi 8 óra a /2/ bekezdésben felsorolt munkahelyen dolgozó közalkalmazottak kivételével. /2/ Napi 8 óránál hosszabb munkaidőben foglalkoztatható munkakör: • Eü.szakdolgozók • Gépkocsivezető. 25.§ A munkaidő beosztása /l/ a/ A munkaidő beosztása a törvényes munkaidő figyelembevételével hati, havi vagy éves keretben történik. b/ Az egyes munkaköri csoportokra előírt munkaidőt: • Eü. Dolgozók Főnővér • Takarítók

Főnővér

• Mosoda

Főnővér

• Konyha

Élelmezésvezető

készíti el. c/ A közalkalmazottak munkarendjét a kollektív szerződés melléklete tartalmazza.

/2/ A munkahelyi vezetők felelősek a vezetésük alatt álló egységek közalkalmazottaira vonatkozó havi kötelező munkaidő teljesítéséért, a munka folyamatos végzéséért, a beosztások meglelő elkészítéséért. Kötelesek a munkaidő teljesítéseket ellenőrizni. /3/ A nőnek a szoptatás első hat hónapjában naponta kétszer egy óra, ezt követően a kilencedik hónap végéig egy óra munkaidő-kedvezmény jár. 26.§ Pihenőidő /Mt.l23.§, l24.§/ /l/ A közalkalmazott részére a napi munkáltatójának befejezése és a másnapi munkakezdés legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani. /2/ A közalkalmazott részére amennyiben a folyamatos betegellátás megköveteli havonta, kéthetente kiadható két pihenőnap összevontan is, de egy pihenőnapot vasárnap történő kiadása kötelező. 27.§ Túlmunka /Mt.126.§, 127.§, l28.§, 129.§, l47.§, 148.§/ /1/ Túlmunka a közalkalmazott rendes napi munkaidejét meghaladó munka. Ha a munkaidő előzetesen munkanapokra nincs beosztva a munkaidő keretén felül végzett munka a túlmunka. A túlmunkával egy tekintet alá esik a pihenőnap, vagy munkaszüneti napon végzett munka. /2/ A túlmunka elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. /3/ A rendkívüli munkaidőben a közalkalmazott minden esetben a munkáltató utasítására végez munkát. Túlmunkának a napi munkaidőt meghaladóan végzett munka minősül. Amennyiben a napi munkaidő tartama nincs meghatározva, úgy a heti, vagy éves munkaidőkereten felül teljesített munkavégzés számít túlmunkának. /4/ Túlmunka időtartama Az elrendelhető túlmunka felső határa két egymást követő napon összesen négy óra lehet. A havonta elrendelhető túlmunka a l6 órát nem haladhatja meg, ettől érvényesen nem lehet eltérni. /5/ Túlmunka elszámolási módja a/ Hétköznapi túlmunka • A túlmunka időtartamára járó illetmény + 50%-os illetménypótlékra jogosult a közalkalmazott, • túlmunka időtartamára járó illetmény + túlmunka időtartamának legalább megfelelő szabadidő. b/ Heti pihenőnapon végzett túlmunka • A túlmunka idejére járó illetmény + l00 %-os illetménypótlék, • túlmunka idejére járó illetmény + 50%-os illetménypótlék + másik pihenőnap. c/ Munkaszüneti napon végzett túlmunka A túlmunka idejére járó illetmény + az erre az időtartamra járó távolléti díj. d/ A közalkalmazott a munkáltató engedélye alapján távol maradhat munkaidejében a munkahelyétől, ha az engedélyezett távollét tartamára a napi rendes munkaidőt követő időben, vagy pihenő, illetve munkaszüneti napon dolgozza le. E munkavégzés nem minősül túlmunkának. 28.§ Illetmény kifizetés rendje /Mt.l54-l60.§/

/l/ A közalkalmazottat megillető illetményt a magyar törvényes pénznemben kell megállapítani és kifizetni. /2/ A közalkalmazott részére járó illetményt a közalkalmazott bankszámlájára utalja át az intézmény minden hónap 5 napjáig. /3/ Vezető állásúak pótléka 257/2000./XII.26./ Kormr. Pótlék alap • magasabb vezető /igazgató/ 250 % • vezetők /gazdasági vezető, főnővér/

150 %

• mentálhigienes csop.vezető

l00 %

• osztályvezető ápolók

l00 %

Helyi szabályozás alapján: • élelmezésvezető /pótlékalap l50 % /

5O%

/4/ Jutalom, egyéb anyagi ösztönzés. • A munkáltató a célfeladat megvalósításához jutalmat tűzhet ki. • A közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet. Az illetménykiegészítés és jutalom forrása a meghatározott éves személyi kiadások bérmegtakarítása. A kifizetés a megjelölt forrás oldal fennállásáig terjed. A kifizetést írásban kell rögzíteni. /5/ Törzsgárda jutalom /l/ Törzsgárda tagság szempontjából csak az intézetben eltöltött munkaviszony /kivéve az áthelyezés/ vehető figyelembe úgy, hogy • az alkalmazás éve egész évnek számít, • egy egy törzsgárda fokozatban az a dolgozó válik jogosulttá, aki a kifizetés évét megelőző év dec.3l-ig megszerzi az ehhez szükséges intézeti munkaviszonyt. • nyugdíjba vonuló dolgozónál a munkaviszonyban töltött megkezdett év is egész évnek vehető figyelemben, ha ezzel újabb törzsgárda fokozat elérhető. /2/ Törzsgárda jutalom • l0 éves munkaviszony esetén nettó

6.000,-Ft

• 15 éves

-„-

-„-

9.000,-Ft

• 20 éves

-„-

-„-

l2.000,-Ft

• 25 éves

-„-

-„-

l5.000,-Ft

• 30 éves

-„-

-„-

20.000,-Ft

• 35 éves

-„-

-„-

25.000,-Ft

/3/ Törzsgárda jutalom kifizetése • a törzsgárda tagság megállapított anyagi elismerése csak azt a dolgozót illeti meg, aki: • a „Szociális munka napján” /november l2-én/ az otthon állományában tartozik, és munkaviszonyának megszüntetése nincs folyamatban, • kifizetés napja november l2. Vagy az azt követő munkanapon történik.

29.§ Rendes szabadság /Mt.l32.§, Kjt.56-59.§, ll3/l992./VII.l4/ Korm.r. 9-l1.§/ /1/ Alapszabadság /Mt.l32-l37.§/ A közalkalmazottat az „A”, „B”, „C”, „D” fizetési osztályban évi húsz munkanap, az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, „J” fizetési osztályban huszonegy munkanap alapszabadság illeti meg. /2/ Pótszabadság a/ A közalkalmazottat a fizetési fokozatával egyező számú munkanap pótszabadság illeti meg. Az 1. Fizetési fokozatban a közalkalmazottat e címen pótszabadság nem illeti meg. b/ Magasabb vezető beosztású közalkalmazottat évi tíz munkanap, vezető beosztású közalkalmazottat öt munkanap pótszabadság illeti meg. c/ Fiatalkorú közalkalmazottat évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. d/ A szülők döntése alapján gyermeke nevelésében a nagyobb szerepet vállaló közalkalmazottat, és a gyermekét egyedül nevelő szülőt évenként a l6 évnél fiatalabb egy gyermek után kettő, két gyermek után négy, kettőnél több gyermek után összesen hét munkanap pótszabadság illeti meg. e/ Vak közalkalmazottat évi öt munkanap pótszabadság illeti meg. f/ Figyelembe véve azt, hogy a gyermek után járó pótszabadságot a szülők döntése alapján az apa, illetve az anya is jogosult igénybe venni, a gyermek után járó pótszabadság megállapításakor szükséges nyilatkozatot beszerezni a másik szülőtől, amelyben igazolja, ő nem veszi igénybe a gyermek után járó pótszabadságot. Ezzel elkerülhetővé válik ezen pótszabadság dupla kiadása. /3/ A szabadság kiadása /Mt.l34-l36.§/ a/ A szabadságot az osztály- és részlegvezetők fő szabály szerint az esedékesség évében kötelesek kiadni a közalkalmazott részére. b/ A szabadság kiadásának időpontját az szabadságolási ütemtervben az osztályvezető és részlegvezető határozza megy a közalkalmazott előzetes meghallgatása után. c/ Az alapszabadság l/4-ét a munkáltató a közalkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. A közalkalmazott erre vonatkozó igényét a szabadságolási ütemterv összeállításkor rendkívüli esetben a szabadság megkezdése előtt l5 nappal kell, hogy bejelentse a közvetlen munkahelyi vezetőnek. /4/ Szabadságolási ütemtervet év január 31. Napjáig kell összeállítani és továbbítani a munkáltatói jogkör gyakorlója részére. A munkáltatói jogkör gyakorlója ..... év .........hó .... napjáig előzetes véleményeztetés céljából a szabadságolási ütemterveket beterjeszti a közalkalmazotti tanács elé. /5/ A munkáltató köteles az adott évben a közalkalmazottnak járó szabadságot kiadni, a közalkalmazott a 3 éves elévülési időn belül jogosult követelni a ki nem adott szabadságot és ilyenkor a munkáltató nem hivatkozhat arra, hogy a közalkalmazott nem kíván az adott évben igénybe venni a szabadságát, hiszen a munkáltató feladata a szabadság kiadása. /6/ A szabadság kiadását a munkáltató jogkör gyakorlója engedélyezi /7/ A tárgyévben ki nem adott szabadságot pénzben megváltani nem lehet. 3O.§. Betegszabadság /Mt.l37.§/ /l/ A közalkalmazottat a betegsége miatti keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként l5 munkanap betegszabadság illeti meg. A

közalkalmazott keresőképtelenségét a kezelőorvos igazolja. Erre az időre a közalalmazott részére távolléti díjának 8O%-a jár. /2/ A közalkalmazott a betegszabadság igénybevételét haladéktalanul köteles a közvetlen munkahelyi vezetőjének jelezni. 31.§ Egyéb munkaidő-kedvezmények /Mt.l38-l4O.§/ /l/ Szülési szabadság A terhes illetőleg a szülő nőt huszonnégy hét szülési szabadság illeti meg. /2/ Fizetés nélküli szabadság a/ A szülési szabadság letelte után a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életévéig, a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek l0 éves koráig a betegség időtartamára a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni a közalkalmazott kérelmére. b/ A közalkalmazott közeli hozzátartozójának otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadságot köteles a munkáltató engedélyezni a közalkalmazott kérelmére, ha az ápolást személyesen végzi. c/ A közalkalmazott kérelmére l évig terjedő fizetés nélküli szabadságot kell engedélyezni, ha a közalkalmazott magánerőből saját részére lakást épít. d/ A közalkalmazott kérelmére a fenti eseteken kívül a munkáltató mérlegelési jogkörével élve fizetés nélküli szabadságot engedélyezhet. 32.§ Utazási kedvezmény A munkáltató a közalkalmazott részére a 78/l993./V.l2./Korm.rendelet szerint téríti meg a munkába járással kapcsolatos költségeket. /l/ Ha a közalkalmazott munkába járásához a munkaidő beosztása miatt a tömegközlekedést nem tudja igénybe venni engedélyezett a saját tulajdonú gépkocsi használata. Elszámolási költség 3,-Ft/km + üzemanyagnorma, és 3,-Ft/km fenntartási ktsg. /2/ Saját gépjármű hivatali célú használata esetén a munkáltató a 60/l992./IV.l./Korm.r. alapján számolja el a költséget. 33.§ Napidíj /23/l989./III.l2./MT rendelet /l/ A kiküldetésben lévő közalkalmazottnak az élelmezéssel kapcsolatos többletköltségének fedezésére a kiküldetés tartamára élelmezési költségtérítés, azaz napidíj jár. Napidíj címén ll0.-Ft összeg kerül elszámolásra, mint napi költségátalány. /2/ Nem számolható el a napidíj • ha a távollét időtartama a hat órát nem éri el, • ha a munkáltató a közalkalmazott élelmezését a kiküldetés helyszínén biztosítja. /3/ Az elszámolás a kiküldetési rendelvény alapján történik.

IV. ÉTKEZTETÉS, MUNKARUHARUHA-JUTTATÁS, SZOCIÁLIS JUTTATÁSOK /Mt.l65.§,Kjt.79.§/ 34.§ Intézeti étkeztetés

/l/ Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban álló valamennyi közalkalmazott jogosult a munkaideje alatt kiszolgált szervezett étkezés igénybevételére. Egy személy l étkezést /reggeli, ebéd, vacsora/ vehet igénybe naponta. /2/ Az étkezést igénybe veheti a közalkalmazott akkor is, ha: • fizetett szabadságon van, • fizetés nélküli szabadságon van, • táppénzes állományba van, • szülési, vagy gyermekgondozási szabadságon van. Azok a nyugdíjasok, akik intézményünktől mentek nyugdíjba, szintén jogosultak a munkahelyi étkezés igénybevételére.

17. /3/ Az üzemorvos javaslata alapján engedélyezhető a diétás étkezés a közalkalmazott részére. Ezen étkezésre vonatkozó engedély határozatlan időre szól, ha krónikus betegség alapján javasolja az üzemorvos a diétát. /4/ Étkezési díjak Étkezés térítési díjai: • reggeli a mindenkori napi nyersanyag norma l6 %-a, • ebéd

a mindenkori napi nyersanyag norma 45 %-a,

• vacsora

a mindenkori napi nyersanyagnorma 39 %-a.

/5/ A térítési díj a rezsivel növelt mindenkori élelmezési norma mínusz az adó törvény szerinti természetbeni juttatás mértéke. Az étkezésért fizetendő térítési díjat a tárgy hót követő l0-ig kell fizetni. /6/ A munkáltató engedélyezheti, hogy az intézmény nyugdíjasa, illetve közalkalmazottja az ebédet hazavigye, továbbá szociális körülményeit mérlegelve az intézmény közalkalmazottainak gyerekei részére az étkezést igénybevételét. 35.§ Munkaruha juttatás Munkaköri jegyzéket a védőöltözetekről és egyéni védőfelszerelésekről a munkavédelmi szabályzat II.sz. melléklete tartalmazza. A jegyzék a kollektív szerződés mellékletét képezi. /l/ A közalkalmazottnak a munkába lépése napján nyílik meg a munkaruhához való joga és ezzel a nappal kezdődik meg a kihordási idő is, kivéve a próbaidőre alkalmazott közalkalmazottat, akinek a munkaruhához való joga a próbaidő eltelte után nyílik meg. /2/ A kihordasi idő lejárta után a munkaruha, formaruha a közalkalmazott tulajdonába megy át. A kihordási idő tartamába nem számít be a munkavégzésnek egy hónapot meghaladó bármilyen okból bekövetkezett - megszakítása. Az egy hónapot meghaladó távollétre vonatkozó adatokat a bér- munkaügyi- és szociális osztály jelzi a gazdasági osztály felé. /3/ Munkaruha megváltása. Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya a kihordási idő eltelte előtt szűnik meg, a közalkalmazott a részétre kiadott munkaruhát a kihordási idő hátralévő hányadának megfelelően - munkaruha-féleségekre fordított összeget alapul véve - köteles megváltani. A közalkalmazott intézményes belül áthelyezés folytán olyan munkakörbe kerül, ahol munkaruhára, nem jogosult, a hátralévő kihordási idővel arányos kihordási értéket meg kell téríteni. /4/. A munkaruha tisztítása, karbantartása a közalkalmazott kötelessége.

/5/ A közalkalmazott jogosult arra, hogy a munkaruha-féleségekre fordítható összeg erejéig saját maga vásárolja meg a ruhaféleségeket. A vásárlás esetén a közalkalmazott által benyújtott számla kiegyenlítése készpénz formájában történik. 36.§ Gépjárműjuttatás /l/ Intézeti tehergépkocsi igénybevételét lakásépítés és költözködés és egyéb célra a közalkalmazott részére kedvezményes térítés ellenében /kilóméterenként önköltség számítás alapján/ az igazgató engedélyezheti. /2/ Intézmény tulajdonát képező eszközök kölcsönadása: • Az intézmény dolgozói térítésmentesen kölcsönvehetik azokat az eszközöket amelyeknek átmeneti hiányuk az intézmény működésében zavart nem okoznak. A kölcsönzés ideje max. 3 nap. • Az intézmény tulajdonú eszközökben - a kölcsönadás ideje alatt - bekövetkezett meghibásodásért vagy elveszítéséért a kölcsönvevő teljes összegű kártérítést köteles fizetni. • Kölcsönzést az igazgató engedélyezi tartós távolléte esetén a helyettese. /3/ Az intézmény területén az intézménnyel munkaviszonyban álló dolgozó részére saját igényű munkát - ha az másképp nem oldható meg - előzetes bejelentés alapján annak elvégzését az igazgató engedélyezheti.

V. FEGYELMI-ANYAGI FELELŐSSÉG 36.§ Fegyelmi felelősség /Kjt. 45-53.§/ /l/ Fegyelmi vétséget követ el a közalkalmazott, ha a közalkalmazotti jogviszonyból eredő lényeges kötelezettségét vétkesen megszegi. /2/ A fegyelmi eljárás megindítását a kinevezési jogkör gyakorlója, magasabb vezető, vezető beosztású közalkalmazott tekintetében a megbízásra jogosult rendeli el. A fegyelmi eljárás megindítása kötelező: • jelentős súlyú fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén, vagy • ha a közalkalmazott maga ellen kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását. /3/ Mellőzhető a fegyelmi eljárás lefolytatása, ha a kötelezettségszegés csekély súlyú és a tényállás tisztázott. A közalkalmazottat ilyen esetben is meg kell hallgatni. Az érdeméről a fegyelmi eljárás megindítója dönt és legfeljebb megrovás büntetés szabható ki. /4/ A fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényállás kivizsgálására a fegyelmi eljárás megindítója vizsgálóbiztost jelöl ki, aki l5 nap alatt köteles a vizsgálatot lefolytatni. Ez a l5 nap indokolt esetbe további l5 nappal meghosszabbítható. /5/ a/ A közalkalmazottal a vizsgálat során közölni kell a kötelezettségszegés elkövetésével kapcsolatos megállapításokat és azok bizonyítékait. b/ Módot kell részére adni, hogy ezekre észrevételt tehessen és az ügy iratait megtekinthesse, és további bizonyítást javasoljon. c/ Jegyzőkönyvet kell felvenni a közalkalmazott vizsgálat keretében történő meghallgatásáról és a lefolytatott bizonyítási eljárásról. d/ A fegyelmi eljárás kezdetétől fogva a közalkalmazott jogi képviselőt jogosult igénybe venni.

/6/ a/ A fegyelmi tanács a vizsgálóbiztos előterjesztésétől számított l5 napon belül tárgyalást tart. A fegyelmi tanács tárgyalását úgy kell kitűzni, hogy arról a felek az értesítést a tárgyalás előtt legalább három munkanappal megkapják. /b/ A fegyelmi tanács elnöke a fegyelmi eljárás megindítója, aki ezt a jogkörét a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb beosztású, vagy magasabb besorolású közalkalmazottjára átruházhatja. A fegyelmi tanács tagjait a fegyelmi tanács elnöke a munkáltatónak az eljárás alá vontnál magasabb, ennek hiányában azzal azonos beosztású, illetve besorolású közalkalmazottai közül jelöli ki. /c/ A tárgyaláson a munkáltatót az ügy vizsgálóbiztosa képviseli, a közalkalmazott jogi képviselőt is igénybe vehet. A tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tanács azonban az államtitok vagy szolgálati titok megőrzése érdekébe, valamint a fegyelmi eljárás alá vont kérelmére zárt tárgyalást köteles elrendelni. /d/ Ha valamelyik fél, vagy képviselője a tárgyaláson nem jelenik meg, tárgyalást tartani és az ügyet elbírálni csak akkor lehet, ha a felet és a képviselőjét szabályszerűen értesítették. Elbírálható az ügy, ha a vizsgálóbiztos, a közalkalmazott vagy képviselője bejelentette, hogy a tárgyaláson nem kíván részt venni. /e/ A fegyelmi tanács a tényállás tisztázása céljából bizonyítási eljárást folytathat le, ennek keretében különösen tanúkat hallgathat ki, iratokat szerezhet be, szakértőt vehet igénybe, szemlét tarthat. /f/ Amennyiben az ügy a tárgyaláson nem volt tisztázható, további nyolc napon belül újabb tárgyalást kell tartani. /7/ a/ A fegyelmi tanács az első tárgyalástól számított legkésőbb harminc napon belül zárt ülésen, szótöbbséggel határoz, döntését indokolt írásbeli határozatba foglalja. /b/ Nem kell fegyelmi büntetést kiszabni, ha a körülményekre tekintettel a legenyhébb fegyelmi büntetés kiszabása is indokolatlan. /c/ A közalkalmazott a határozat ellen a kézbesítéstől számított l5 napon belül bírósághoz fordulhat. /d/ A közalkalmazottnak a fegyelmi eljárással kapcsolatos költségeit a munkáltató köteles megtéríteni, ha a fegyelmi felelősség jogerős megállapítására nem kerül sor. /8/ A közalkalmazottal szemben az alábbi büntetések szabhatók ki: a/ megrovás b/ előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása, c/ jogszabály által adományozott címtől való megfosztás, d/ magasabb vezetői, illetve vezetői beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, e/ elbocsátás. A b/, c/ és d/ pontban meghatározott fegyelmi büntetések közül egymás mellett több is kiszabható. Egyévi próbaidőre felfüggeszthető a b/ és c/ pontban foglalt fegyelmi büntetések végrehajtása. /9/ Meg kell szüntetni a fegyelmi eljárást: • ha annak tartama alatt a közalkalmazott jogviszonya megszűnik, • a fegyelmi eljárás megindítására a törvényes határidőn túl került sor. /l0/ A fegyelmi tanács által kiszabott büntetés ellen a közalkalmazott a bírósághoz fordulhat és a kereset jogerős elbírálásáig a munkáltató a fegyelmi határozatot nem hajthatja végre. /ll/ Amennyiben a fegyelmi felelősség jogerősen nem kerül megállapításra, a közalkalmazott fegyelmi eljárással kapcsolatos valamennyi költségét köteles a munkáltató megtéríteni. 37.§ A közalkalmazott anyagi felelőssége

/Mt.l66.l69.§, Kjt.8l-82.§, Mt.l7l-l73.§/ /l/ A közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. /2/ Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke fő szabály szerint a közalkalmazott egyhavi átlagilletményének 50 %-át nem haladhatja meg. Háromhavi illetménye erejéig felel a közalkalmazott, amennyiben • a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével, • az ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okozta a kárt, vagy • a kár olyan - jogszabályba ütköző - utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg felhívta a figyelmet. /3/ Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni. /4/ A közalkalmazott vétkességére tekintet nélkül a teljes kárt köteles megtéríteni a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett olyan dolgokban bekövetkezett hiány esetén, amelyet állandóan őrizetbe tart, kizárólagosan használ, vagy kezel. /5/ Kártérítési igény érvényesítése A munkáltató a közalkalmazottat az általa okozott kár megtérítésére ...Ft összeg erejéig közvetlenül kártérítési határozattal kötelezheti. Ebben az esetben az anyagi felelősség megállapítására a fegyelmi eljárás szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a Mt.ll. §ában meghatározott elévülési idő az irányadó az eljárás megindítására. 38.§ Raktárosok leltárhiányért való felelőssége /Mt.l70.§/ a/ Leltárhiány a kezelésére szabályszerűen átadott és átvett anyagban, áruban ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségcsökkenés és kezeléssel járó vesztség mértékét meghaladó hiány. A leltárhiány összegét fogyasztói áron kell megállapítani. b/ Felelősség mértéke A leltárhiányért - a raktár vezetője és helyettese 6 havi átlagilletmény - a beosztott raktári dolgozó 4 havi átlagilletmény erejéig felel. A leltárhiányért való anyagi felelősség megállapításának feltételei: • a közalkalmazottat a munkakör elfoglalásakor, illetve a felelősségi szabályok változásakor írásban írásban tájékoztatták az anyagi felelősség formájáról és mértékéről, • a raktári készletet kezelésre szabályszerűen átadták és átvették, • a raktári dolgozó a két leltározás közötti időszakban legalább a felében a raktárban dolgozott. c/ Leltárhiányért való felelősség megállapításának rendje: • a leltározásnál a raktárban dolgozó közalkalmazott, illetve akadályoztatása eseté képviselőjének jelenlétét biztosítani kell, • a közalkalmazott a leltárfelvételt, illetve a leltárfelvétel utáni leltározással kapcsolatban észrevételt tehet, • a leltárelszámolás és annak eredményét a közalkalmazottal ismertetni kell és az ismertetést követő 8 napon belül a közalkalmazott írásbeli észrevételt tehet erre vonatkozóan,

• a leltárhiány eredményeképpen indoklással ellátott írásbeli határozattal kötelezi a gazdasági igazgató a közalkalmazottat a leltárhiány megtérítésére a leltárfelvétel befejezését követő 60 napon belül , ha a kártérítési összeg ...... Ft összeget nem éri el. Ha ezen összeget eléri, akkor a munkáltató a kártérítési igényét a bíróság előtt érvényesíti. Közvetlen kártérítés esetén a 36.§ /6/ bekezdésében szabályozott eljárás az irányadó. 39.§ A munkáltató kártérítési felelőssége /Mt.l74-l87.§/ /l/ A munkáltató a közalkalmazottnak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggésben okozott vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok, vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta. /2/ A munkáltató kártérítési felelősségének a feltételei a munkahelyre bevitt tárgyak esetébe. a/ A közalkalmazott az intézmény területére behozott - a munkában járáshoz szükséges és szokásos - személyi tulajdonukat képező tárgyakat kötelesek az öltözőszekrényben, a munkahelyen zárt szekrényben, vagy saját zárt íróasztalfiókban elhelyezni. b/ Az intézmény vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik a fentiekben meghatározott módon elhelyezett tárgyakért, ha a dolgozó bizonyítani tudja, hogy az eltűnt személyi tulajdont elzárta, és a kár a zár erőszakos feltörésével függ össze. c/ A szokásosnál nagyobb értéket képviselő /pl. 5.000,-Ft felett/, illetve a munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat /rádió, ékszer/ az öltözőszekrényben, fiókban elhelyezni tilos. Ezek elvesztéséért, megrongálódásáért az intézmény felelősséget nem vállal. /3/ Ha a közalkalmazott valamely oknál fogva kénytelen nagyobb értéket /5.000,-Ft/ munkahelyére magával hozni, azt a központi pénztárban nyugta ellenében helyezheti el, de legfeljebb csak 24 órai időtartamra.

VI. MUNAKÜGYI VITA 40.§ Kollektív munkaügyi vita Mt.l94-l98.§/ /l/ A munkáltató és a közalkalmazotti tanács, illetőleg a munkáltató és szakszervezet között felmerült jogvitának nem minősülő közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő vita /kollektív munkaügyi vita/ esetén a felek között egyeztető eljárásnak van helye. Az egyeztetés időtartama alatt, de legfeljebb 7 napig a vita alapjául szolgáló intézkedést végrehajtani nem szabad és a feleknek tartózkodniuk kell minden olyan cselekedettől, ami a megállapodást veszélyeztetheti. /2/ A felek a konfliktus rendezése érdekében közvetítőt, illetve döntőbírót vehet igénybe. A munkáltató a közalkalmazotti tanáccsal és a szakszervezetekkel közvetítői - döntőbírói névjegyzéket állít össze, és közvetítőként, illetve döntőbíróként ezen névjegyzékben feltüntetett személy járhat el. 4l.§. Munkaügyi jogvita /Mt.l99-202.§/ /l/ A közalkalmazott, a szakszervezet, illetve a közalkalmazotti tanács a munkáltató közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályt sértő intézkedése ellen, valamint a közalkalmazotti jogviszonyból származó igények érvényesítése céljából munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. /2/ A munkáltató - ha e törvény másképpen nem rendelkezik - a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos igényeket érvényesítése iránt munkaügyi jogvitát kezdeményezhet. /3/ A munkaügyi jogvitában bíróság jár el.

/4/ Egyeztető eljárás. /5/ A felek a bírósági eljárást megelőzően egyeztetni kötelesek. Az egyeztetés során a felek között létrejött megállapodás egyezségnek minősül, melyet írásban kell foglalni.

VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 42.§ Kollektív Szerződés felmondása /Mt.39§/ A kollektív szerződést a szerződést kötő bármelyik fél ........ hónapos felmondási határidővel felmondhatja. 43.§ Kollektív Szerződés hatálybalépése /Mt.38.§/ Jelen kollektív szerződés .......................................... napján lép hatályba. Jelen kollektív szerződés hatálybalépésével hatályát veszti az előző kollektív szerződés valamennyi mellékletével együtt. 44.§ Kollektív Szerződés közzététele. /Mt.38.§/ A kollektív szerződést megkapják az osztályok, részlegek, és egyéb szervezeti egységek vezetői, a közalkalmazotti tanács tagjai, és a szakszervezet munkahelyi tisztségviselői. /l/ A kollektív szerződést osztály-, csoport-, részlegértekezleten ismertetni kell a közalkalmazottakkal és ezt követően mindenki által hozzáférhető helyen kell tartani. /2/ A kollektív szerződést az újonnan belépő közalkalmazottakkal a közvetlen munkahelyi vezető köteles ismertetni.

Dátum:.......................................

...................................................... szakszervezet képviselője

........................................................ munkáltató képviselője