I-II. KÖTET VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

I-II. KÖTET – VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

1

CÍVISTERV VÁROSTERVEZŐ ÉS ÉPÍTÉSZ IRODA BETÉTI TÁRSASÁG Levelezési cím: 4031 Debrecen, Derék utca 245 Iroda: Debrecen, Széchenyi utca 8 sz. Tel:(30) 9818-172, Tel/fax: (52) 531-732 Email: civisterv @ civisterv.hu

NYÍRMÁRTONFALVA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV

I-II. KÖTET – VIZSGÁLATOK, ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK

Vezető településtervező:

Zsemberi István TT-1-09-0016/2001.

Településtervező munkatárs:

Baglyos Szabolcs TT2-09-0582/2003

Környezetvédelmi tervező:

Lévai Béla HBM MK 09-0036

Víz– csatorna– gáz– közmű vezetőtervező

Szabó Lóránt (Galog Bt.) V4dg-, V3ag-1(06)/09-0408

Villamosenergia, hírközlés vezetőtervező:

Rutkovszky László

Közlekedéstervező:

Vasas Károly K1d-1(05)/09-0285

SZV-614/88.

A dokumentáció tartalmi helyességéért és az aláírások D e b r e c e n, 2007.március hó

Zsemberi István 2

Ügyvezető

TARTALOMJEGYZÉK Külzetlap Tartalomjegyzék Műszaki leírás 0. BEVEZETÉS I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet 2. Természeti–táji adottságok 3. Történelmi áttekintés 4. A népességszám alakulása, összetétele 5. A gazdaság jelenlegi helyzete, adottságai 6. Infrastrukturális adottságok 7. Műemlékek és idegenforgalom II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai 2. A külterület elhatározott fejlesztései 3. Természetvédelem, tájvédelem III.A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Belterület adottságai területfelhasználás, településszerkezet 2. Településközpont 3. Lakásépítés, lakóterületek IV. ÉRTÉKVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. Az értékvédelem célja 2. Helyi értékvédelmi kataszter 3. A fontosabb védendő épületek 4. A tervezett változások hatásai V. MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA VI. KÖZMŰHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Felszíni vízrendezés 2. Ivóvízellátás 3. Szennyvízelvezetés 4. Gázellátás 5. Elektromosenergia ellátás 6. Hírközlőhálózat VII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS VIII. KÖRNYEZETVÉDELEM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS

3

TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: I. VIZSGÁLATOK Vizsgálatok tervlapjai: V-l/b Igazgatási terület – Meglévő településszerkezet

A/3 szövegközi

V-2/b Belterület – Meglévő településszerkezet

A/3 szövegközi

TERVLAPOK ÉS RAJZOK JEGYZÉKE: II. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK T-1

Településszerkezeti terv – Igazgatási terület A/3 szövegközi (M=1:20 000 léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben)

T-2

Településszerkezeti terv – Belterület és környezete A/3 szövegközi (M=1:10 000 léptékű -jóváhagyásra kerülő- terv a III. kötetben)

T-3 /a Örökségvédelmi hatástanulmány

A/3 szövegközi

T-3/b Környezetalakítási és tájrendezési terv

A/3 szövegközi

T-4/a Környezetvédelem I. - Külterület:

A/3 szövegközi

T-4/b Környezetvédelem II. - Belterület:

A/3 szövegközi

T-5/a Közlekedésfejlesztés

A/3 szövegközi

T-5/b Közúti mintakeresztszelvények

M=1:200

T-6

Felszíni vízelvezetés fejlesztése

A/3 szövegközi

T-7

Ivóvízellátó hálózat fejlesztése

A/3 szövegközi

T-8

Szennyvízelvezető hálózat fejlesztése

A/3 szövegközi

T-9

Gázellátó hálózat fejlesztése

A/3 szövegközi

T-11

Elektromos ellátó hálózat fejlesztése

A/3 szövegközi

T-12

Hírközlő hálózat fejlesztése

A/3 szövegközi 4

0. BEVEZETÉS A település előző teljes igazgatási területével foglalkozó rendezési tervét 1990-ben a Hajdú-Bihar Megyei Tervező vállalat készítette. A település egészére készült program, szabályozási terv, valamint Helyi Építési Szabályzat. A terv kellő mélységgel foglalkozott a településben rejlő lehetőségek kidolgozásával, megadva fejlődéséhez szinte minden lehetséges esélyt. Számos olyan lehetőséget sorakoztatott fel mind a kül,- mind a belterületen, amelyeknek még ma is van létjogosultsága. Tartalmazott természetesen olyan elemeket is, amelyek mára elvesztették jelentőségüket az eltelt idő és a tulajdonviszonyok megváltozása miatt, valamint a beruházások financiális hátterének megteremtése is gondot jelent egyegy projekt megvalósításakor. A tervezett fejlesztésekből viszonylag keveset sikerült megvalósítania a településnek az elmúlt 15 év alatt. A régi terv, mely azóta hatályát vesztette a törvény erejénél fogva részletesen foglalkozott a belterület nagy tömbjeinek feltárásával és új utcák nyitásával igyekezett megtörni az egyhangú utcaszerkezetet. Szerette volna kiaknázni a domborzati különbségeket hangulatos utcaszerkezet és utcakép betervezésével. Ennek érdekében beépítési javaslattal és az utcakép kialakításának vázlatával szerette volna nyomatékosabbá tenni a feltárásban rejlő szépségeket. A tervezési munka során felhasználtuk az Országos Területrendezési Terv települést, érintő elemeit, a Hajdú-Bihar Megye Területfejlesztési koncepció javaslatait, irányelveit, valamint a Településfejlesztési koncepciót és a tervezési folyamatban törvényileg résztvevők előzetesen megküldött állásfoglalásait. Jelen tervezési megbízásunk is szintén a teljes közigazgatási területre kiterjedő Településszerkezeti terv, Helyi Építési Szabályzat és Szabályozási terv elkészítése, melyet a Földhivataltól megvásárolt hitelesített, belterületi M=1:2880 és digitális külterületi térképek felhasználásával készítünk. A tervek feldolgozását számítógépes úton, AUTO CAD program segítségével dolgozzuk fel. A térinformatikai feldolgozás, az önkormányzat pénzügyi lehetőségeinek szűkössége miatt egyelőre nem kerülhet sor. A feldolgozás módja lehetőséget ad az önkormányzatnak az alaptérképek, a szabályozási tervlapok, a Helyi építési szabályzat számítógépes felhasználására, Internetes publikálására, tetszőleges méretben történő nyomtatására, részletek, kivonatok készítésére.

5

I. TELEPÜLÉSALAKÍTÓ TÉNYEZŐK 1. Regionális összefüggések, térszerkezeti helyzet A Hajdú-Bihar megye északkeleti részét gyakorlatilag teljesen lefedő debreceni kistérség keleten Romániával, északon pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg megyével és az Északhajdúsági Településszövetséggel határos. Délen a Bihari Önkormányzatok Szövetsége, nyugaton a Hajdúsági Önkormányzatok Szövetsége jelenti a szomszédságot. A térség, s egyben a Tiszántúl sokoldalú regionális központja Debrecen, amely országos jelentőségű oktatási, kulturális és vallási központ is egyben. Hajdú-Bihar megye székhelyét kelet felől félkörívben veszi körül a kistérség további 18 települése: Létavértes és Nyíradony városa, valamint Álmosd, Bagamér, Ebes, Fülöp, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Kokad, Mikepércs, Monostorpályi, Nyíracsád, Nyírábrány, Nyírmártonfalva, Sáránd, Újléta és Vámospércs községek. Budapestet az ukrán határszéllel összekötő 4-es főútvonal és a villamosított Budapest-Záhony vasúti fővonal egyaránt jó elérhetőséget biztosít a változatos vidéket felkeresni vágyók számára, ezen kívül a kisrégió vasúti és közúti határátkelőhellyel rendelkezik Nyírábránynál a magyar-román határszakaszon. Nem szabad megfeledkeznünk Debrecen betonburkolatú repülőteréről sem, amely nagyobb gépek fogadására is alkalmas, s rendkívül gyorsan megközelíthetővé teszi a térséget. A kisrégiót alkotó települések több szinten működnek együtt. A Központi Statisztikai Hivatal szerinti térségi beosztás határai hasonlóak az 1995-ben megalakult, alulról szerveződött agglomerációs szövetséghez, kisebb mértékben mégis különböznek azoktól. A Debrecentől északkeletre található hét hajdú-bihari település – Fülöp, Hajdúsámson, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány, Nyírmártonfalva és Vámospércs – ma egy természetföldrajzi alapon létrejött társulást alkot: a Dél-Nyírség Ligetalja Települési Önkormányzatainak Egyesületét. Az Egyesülethez csatlakozott még Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből Nyírlugos és Nyírmihálydi, kilencre egészítve ki így a társulást. A településszövetség létrejötte nemcsak a délnyírségi sovány futóhomokkal borított, erdőfoltokkal tarkított tájnak köszönhető, hanem történelmi okokkal is magyarázható. A társulást alkotó települések közül ugyanis öt – Fülöp, Nyíracsád, Nyíradony, Nyírábrány és Nyírmártonfalva – évszázadokon át Szabolcs megye Ligetalja járásához tartozott, s ezek csak az 1949-50-es közigazgatási átszervezés révén kerültek Hajdú-Bihar megyéhez. Érthető tehát, hogy ezeknek a görög katolikus településeknek nehezen sikerült integrálódniuk a „kálvinista Róma” irányítása alá tartozó új közigazgatási egységbe. A kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkező települések sokáig az ország legelmaradottabb térségét alkották: itt vezették be az országban utoljára a villanyt, az első világháború 6

7

Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba „A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái – Hajdú- Bihar Megye” című munkájából

8

Részlet Süli-Zakar István, Béres Csaba „A térbeli társadalmi- gazdasági fejlődés lehetőségei és problémái – Hajdú- Bihar Megye” című munkájából

9

után itt volt a legmagasabb az analfabéták aránya, amit még az is tetézett, hogy Trianon után a térség perifériára került, elvesztette regionális központjait és évszázados működő kapcsolatait. A rendszerváltás után a hátrányos helyzet felszámolásának elősegítésére Nyíradony és Nyíracsád vezetésével jött létre a kistérségi szerveződés. A Debreceni Agglomeráció Önkormányzatainak Településfejlesztési Társulása 1995 júliusában alakult meg 13 települési önkormányzat részvételével: Bocskaikert, Debrecen, Ebes, Hajdúbagos, Hajdúsámson, Hosszúpályi, Létavértes, Mikepércs, Monostorpályi, Nagyhegyes, Sáránd, Újléta és Vámospércs. Később csatlakozott Hajdúhadház, Téglás, Nyírmártonfalva, Fülöp, Álmos, Nyíracsád Nyíradony, Nyírábrány, Bagamér és Kokad. A cél mindenekelőtt a tagtelepülések infrastrukturális, gazdasági, szociális, munkanélküliségi problémáinak enyhítése, illetve azok megoldása, a lakosság jobb életkörülményeinek megteremtése, a térségi és a települések közötti kapcsolatok erősítése. Nyírmártonfalva a megye északkeleti részén, a kies, homokbuckás-erdős Ligetalján fekszik, Debrecentől 27 km-re. A megyeszékhelyről a – Nyírábrány felé tartó – 48-as számú főútvonalról Vámospércsen leágazó, 7 km-es bekötőúton közelíthető meg. Vasútállomás nincs. Legközelebbi települési kapcsolatai Nyíracsádhoz és Vámospércshez kötik. Nyírmártonfalva külterülete: 5528 ha, belterülete: 220 ha. A lakosainak száma: 2129 fő (2005. februári adat)

2. Természeti-táji adottságok A debreceni kistérség teljes egészében az Alföldön fekszik, de mivel a Kárpátmedence legnagyobb síkságának több résztája is a területén találkozik, felszíne nagyon változatos. A kisrégió tájképének differenciáltsága a földtörténeti újkorban bekövetkezett fejlődés eredménye. A harmadidőszakban megkezdődött süllyedés következményeként a különböző eredetű szerkezeti alapokra a Pannon emeletben vastag üledék rakódott. Az utolsó 120 ezer évben a felszínfejlődés és vele együtt az egységes tájkép is megváltozott, s fokozatosan kialakult a térség mai arculata. A térség legnagyobb részét elfoglaló dél-nyírségben a szárazzá vált hordalékkúpfelszínt a szél formálta tovább. A lerakódott folyóvízi homokból a hideg északi szelek kifújták a finom port, ami a peremi részeken fölhalmozódva a hideg sztyepp éghajlaton lösszé alakult. A homokot a szelek nem tudták messzire szállítani, viszont különböző vastagságban változatos futóhomokformákat alkotta belőle. A szél mélyítő munkájának eredményeként hatalmas szélbarázdák, a mögöttük felhalmozott homokból pedig garmadák jöttek létre. Ezen kívül gyakori formák még a deflációs mélyedések és a szegélybuckák, valamint az aszimmetrikus

10

parabolabuckák, amelyek létrejöttében az uralkodó mellett más szelek is szerepet játszottak. A település természetföldrajzilag a Dél-Nyírség kistájhoz tartozó Ligetalja tájegység és településegyüttes része. Az Erdőspuszták és a Guti-erdő találkozásában, erdős, homokbuckák környezetben, változatos domborzati viszonyok között helyezkedik el. A dél-Nyírség közepes tagoltságú, szélhordta homokkal fedett, futóhomokos hordalékkúp-síkság, amelyet 18-20 m-re felmagasodó, 1,5-2 km-es hosszúságú homokbuckás felszínek uralnak. A buckavonulatok közé észak-északkeleti és déldélnyugati irányú, elláposodott, elmocsarasodott hosszanti mélyedések (nyírvízlaposok) ékelődnek. Éghajlata mérsékelten meleg – mérsékelten száraz. A napsütéses órák száma meghaladhatja a 2000 órát. Évi középhőmérséklete 9,6 0C körül mozog. Az évi csapadékösszeg 550-580 mm. A dél-Nyírséget párhuzamosan behálózó, északkelet-délnyugati lefutású, csatornázott vízfolyások közül több is – pl. a Derecskei-Kállóhoz kapcsolódó Guti-ér, Zúgó-ér és Létai-ér – átszeli Nyírmártonfalva területét. A csatornák csak a hóolvadást követően kora tavasszal, vagy nagyobb nyári záporok után szállítanak számottevő vízmennyiséget. A térség rétegvízkészlete nem túl jelentős. Az átlagos talajvízszint 2-4 m között ingadozik. Kora tavasszal, vagy csapadékosabb periódusokban a homokbuckák közti mélyedésekben, nyírvízlaposokban a talajvíz a felszínre is emelkedhet. A belvizek tárolására alakították ki a nyírmártonfalvai Fürösztő-laposi- és a Halápzugi-tározókat, amelyek a turizmus céljaira is alkalmasak. Talajainak többsége a gyenge termőképességű futóhomok váztalaj típusába sorolható. Szántóföldi termelésre leginkább a gyengén humuszos homoktalaj alkalmas. Emellett kisebb foltokban kovárványos barna erdőtalaj, réti és lápos réti talaj is előfordul. A termőföldek átlagos aranykorona értéke mindössze 6-7 ak/ha körüli. A Nyírmártonfalvát magában foglaló kistáj a Nyírségi flórajárás (Nyírségense) része, botanikai értékekben rendkívül gazdag terület, különösen a települést északról határoló Guti-erdő, amelyet még Bocskai István erdélyi fejedelem telepített homokot tűrő tölgyekből. A Guti-erdő különleges védelmet élvező, értékes darabja a – kirándulók által előszeretettel fölkeresett – Hubertus-tölgyfa. Eredeti növénytakarója sokféle növénytársulás mozaikjaiból tevődött össze. Homoki és lápi társulásai különösen virággazdagok. A Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik a településtől délnyugatra eső Raubacher-tölgyes és környéke. Az eredeti növénytársulások mellett az akác és a feketefenyő is elterjedt. Földterületén homoki legelők, szántók, gyümölcsösök és szőlők is osztoznak. A Nyírmártonfalvát nagy kiterjedésben övező erdőállomány vadban igen gazdag, a dámszarvas, a vaddisznó, az őz, a nyúl, a fácán, a fogoly és sok más kisvad fordul itt elő nagy számban a vadászok legnagyobb örömére. Az ökoturizmus szerelmeseinek pedig a település víztározói szolgáltatnak különleges élményt, mert azok fontos madárfészkelő11

helyek, ahol a récefélék mellett számos vízhez kötődő fajjal, parti- és énekesmadárral is találkozhatunk.

3. Történelmi áttekintés A település, amely mai névalakját csak 1913 óta hordozza, Árpád-kori eredetű. Nevének legkorábbi említését a Váradi Regestrum egyik 1217. évi eseténél kell keresni, amikor egy ide való poroszlót (pristaldus…de villa Martin) említenek (más források szerint a településnév a Váradi Regestrumban 1215-ben és 1218-ban is előfordul). A Mártonról elnevezett falu ezt követően hosszú időre eltűnt a forrásokból, ami arra enged következtetni, hogy a tatárjáráskor végzetes pusztulást szenvedett. Jóllehet birtoklástörténetileg ide vonatkoztatható az 1387-es esztendőből származó adat, amely szerint a település a Parlagi család Mártonülése nevű birtoka. A XIV. században birtokosai a Geszterédiek, de hűtlenségük miatt 1410-től a Parlagiaké lett. 1511-ben a család megosztja birtokait, Mártonfalva csak a fiúágát illeti. Egy 1549-es adat már arról szól, hogy a településen Özv. Parlagi Lászlónak 12 jobbágyportája van. A birtoklástörténeti vonatkozások mellett az viszont bizonyos, hogy a források 1461-ben újra említik, ekkor már Mártonfalva (Marthonfalva) alakban. A település sorsa a későbbekben hosszú ideig nem tisztázott, szinte biztos, hogy a török hódoltság másfél százada alatt elpusztult, s jelenlegi helyén csak a XVIII. század eleje óta települhetett újjá. Az újonnan betelepülők egy része a Felvidékről érkező, görög katolikus vallású ruszin népességből került ki. A helyi hagyomány szerint lakóinak másik része – különösen a református vallásúak – a szomszédos (Nyír)Mihálydiból települt át. A település határában található az elpusztult Guti templomrom. Jóllehet a községben jelentős számban éltek görög katolikusok és római katolikusok, templomuk csak a reformátusoknak volt, amely 1867-ben épült. A XVIII-XX. század folyamán számos kis- és középbirtokos nemesi (dzsentri) eredetű család birtokolta. Nyírmártonfalva névtörténetének jellemzőbb állomásai: Martin (1215), Marthonfalva (1461), Mártonfalva (1863), Nyírmártonfalva (1913-tól). Közigazgatásilag a település 1882-ig szabolcs vármegyéhez tartozó nagyközség volt, 1933-tól a „közigazgatásilag egyelőre egyesített” Szabolcs és Ung vármegyéhez, 1946-tól Hajdú vármegyéhez, 1950-től pedig Hajdú-Bihar megyéhez tartozott, immár mint önálló tanácsú község. További változás 1952-ben következett be, amikor a Gut-puszta nevű külterületi lakott hely egy része Nyíradonyhoz, másik része pedig Nyíracsádhoz került. A rendszerváltást követően Nyírmártonfalva községi rangú település, amely önálló polgármesteri hivatallal és jegyzőséggel rendelkezik. Nyírmártonfalva eddig egyetlen ismert címeres pecsétnyomója valószínűleg a XVIII. század végéről, a XIX. század elejéről származhat. A sárgarézből készült, 12

kör alakú pecsétnyomó fölirata: MARTONFALVA PETSET. A pecsét szó után hatágú díszítés található. A zárt pecsétmezőben élével heraldikailag balra néző, álló helyzetű nyeles fejsze látható. A címerkép megfelel annak agyakor ábrázolásmódnak, amely szerint a jobbágyfalvak címereinek jelentős része esetében mezőgazdasági vagy ahhoz közeli eszközöket – jelen esetben baltát – emeltek a címerkép rangjára, ezzel is kifejezésre juttatva azt az erős érzelmi kötődést, amelyet a földből élő lakosság a foglalkozása iránt érzett. A pecsétnyomó alapján a település címere a következőképp adható meg: Csücskös talpú, kék alapszínű, címerpajzsban, élével heraldikailag balra néző ezüst színű nyeles fejsze.

4. A népességszám alakulása, összetétele Nyírmártonfalva igen hosszú időre elnéptelenedett, s csak valamikor a török hódoltság befejeződése után (1692) kezdett újranépesedni. Az 1828-ból származó első demográfiai adat szerint a lakosságszám ekkor még csak 104 fő volt. Alig négy évtized múltán ez már megközelítette az ezer főt, az 1869. évi első, immár hivatalos népszámlálás szerint 932 fő élt a faluban. A folyamatos és jelenetős népességgyarapodás folytán a lélekszám 1910-ben már 2428 fő. Az első világháborút követő átmeneti visszaesés után a település lakossága 1930-ra megközelítette a háromezer főt (2976 fő). A csúcspontot az 1949. évi 3408 fő jelentette, de még 1960-ban is 3307-en éltek a községben. Ezt követően azonban egy ellenkező irányú folyamat bontakozott ki, amely azt eredményezte, hogy az 1960. évi 3307 főről 1970-ig 2976, 1980-ig 2328, 1990-ig pedig 2152 főre esett vissza a település lakossága. A rendszerváltás után a lélekszám lényegében állandósult. A korábbi évtizedek nagyarányú népességvesztésében kisebb részt a természetes fogyás, döntő mértékben a negatív vándorlási különbözet játszott szerepet, amely éves átlagban – 50 fő körüli nagyságrendet is elért. A stagnálás ma is tartó folyamatát alapvetően az elvándorlást kényszerítő rossz gazdasági körülmények befolyásolják, ami tükröződik a régóta tartó akut foglalkoztatási válságban. A beszűkült lehetőségek, a nagy foglalkoztató cégek, üzemek hiánya, az egykori termelőszövetkezet felbomlása és az ingázást nehezítő közlekedési körülmények miatt magas a munkanélküliek aránya.

5. A gazdasági jelenlegi helyzete, adottságai Nyírmártonfalva a világtól kissé elzártan, a maga csendességében fejlődő, viszonylag elmaradott település volt, még ma is gazdaságilag sok szempontból hátrányos helyzetű. A község régtől fogva szinte kizárólag mezőgazdasági tevékenységgel, s részben – a közeli Guti Erdészet révén – erdőgazdálkodással foglalkozik. A rendkívül gyenge termőképességű futóhomokon, lápi és réti talajokon folyó gazdálkodás nem jelentett igazi kitörési lehetőséget az itt élőknek. Főbb mezőgazdasági jellegű termékeit a speciális növénykultúrák (uborka, paprika, paradicsom, dohány, málna, rozs) jelentik. A kis ruhaipari üzemen, a Guti 13

erdészeten és a hagyományos kisipari szakmákon kívül számottevő ipar jelenleg sincs. A település korábban, az erőteljes elvándorlás ellenére sem tudott kellő számú munkahelyet biztosítani. A regisztrált munkanélküliek aránya olykor az aktív népesség felét is elérte. A rendszerváltás után némileg bővülő mezőgazdasági tevékenység kissé mérsékelte a munkanélküliség okozta negatív társadalmi és gazdasági hatásokat, bár az őstermelés és a részben mezőgazdasági kényszervállalkozások nem képviselnek számottevő, a település határain túlmutató gazdasági erőt. Napjainkban 20 %-ra tehető a munkanélküliségi mutató. Körülbelül 80 működő vállalkozás található Nyírmártonfalván. Az egyéni vállalkozások mezőgazdasági, kereskedelmi és szolgáltató ágakból kerül ki. Legnagyobb foglalkoztató a Guti Erdőgazdaság.

6. Infrastrukturális adottságok A község infrastrukturális ellátottsága a hasonló jellegű települések átlagos színvonalán mozog. A villamos energiával és a vezetékes vízzel való ellátottság teljes körű. A gázvezeték-hálózat teljes mértékben kiépült. Közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat a településen nincs, a hulladékkezelés azonban megoldott, az AKSD-vel kötött megállapodás alapján heti rendszerességgel történik. A szennyvízcsatorna-hálózat és tisztító üzem kiépítésére Nyírmártonfalva Vámospérccsel közösen pályázatot nyújtott be. A település tervei közt szerepel a kül- és belterületi aszfaltozott utak felújítása, a kábel televíziós hálózat kiépítése, a településközpont rehabilitációja és egy új Polgármesteri hivatal építése, melyre már pályázat útján már pénzt is szerzett az Önkormányzat.

7. Műemlékek és idegenforgalom Nyírmártonfalva és környéke elsősorban természeti látnivalókban, botanikai értékekben, illetőleg vadállományban gazdag terület. Építészeti érték a Guti Erdészet műemlék jellegű irodaháza, amely 1885 körül épült. Említésre érdemes épülete még a XIX. század elejéről való bagospusztai Vay-kúria, amely ma is jó állapotban megmaradt egykori nemesi kúria, valamint a Reviczky-kastély és Balkányi-kúria is. Az egykori Kisguth község templomának romja – a „Pusztatemplom” – a Nyíracsád és Nyíradony között húzódó út mentén látható. Az idegenforgalom számára igazi nagy lehetőséget a kies környezet, a táj értékes flórája és faunája, s az ehhez kapcsolódó ökoturizmus és a vadászat kínálhat. A bérvadászok számára vadászház áll rendelkezésre. Attraktív látványosság a Guti-erdő Nyírmártonfalvához tartozó határában lévő híres Hubertus-tölgyfa, amely az erdészeti központnál található. A NyíradonyNyíracsád közötti, 4904. számú út 5,4 km-énél kell a Guti-központhoz, illetve a Guti Vadgazdálkodási és Idegenforgalmi Rt. vadászházához letérni. A végig szilárd burkolatú úton 3700 méter megtétele után jobbra, mintegy 300 méternyi távolságban tűnik a látogatók szeme elé az 1939-ben védetté nyilvánított nevezetes 14

kocsányos tölgy, a vadászok védőszentéjéről elnevezett Hubertus-tölgyfa. . Az idős kb.200 éves fa az egykori erdőállományok emlékét őrző utolsó mohikán. Törzskerülete mintegy 430 cm, magassága 24-25 méter, a lombkorona átmérője pedig 25-30 méter. A tölgyfától érdemes elgyalogolni a nyíradonyi határban álló Árpád-kori templomromhoz, amely a fától mintegy két és fél kilométerre található. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A település református temploma 1867-ben épült, a községben görög katolikus és római katolikus templom is található.

8. Oktatás, nevelés, egészségügy Az alsó fokú közoktatás feltételrendszere megfelelő. A településen egy 13 tantermes általános iskola, mely felújításra szorul és egy 50 férőhelyes óvoda található, melyek a távlati igényeket is kielégítik. A kulturális, szórakozási és sportolási igényeket a Művelődési Ház, a 10 ezer kötetes községi könyvtár, a sportcsarnoki célokra is alkalmas tornaterem és két sportpálya igyekszik kielégíteni. Az önkormányzat tervezi egy új polgármesteri hivatal létrehozatalát, melyet a régi épület telkén szeretnének kialakítani. Előtte egy park kialakítását tervezik. Az új hivatal tervei elkészültek és pályázaton pénzforrásokat is sikerült hozzá nyerniük. Az egészségügyi ellátásról egy-egy háziorvos, körzeti betegápoló, valamint anya- és csecsemővédőnő gondoskodik. Kórház és mentőállomás a településtől legközelebb 30 km-nyi távolságra van. Nappali ellátását nyújtó idősek klubja a településen nincs.

15

II. A KÜLTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. A külterület adottságai Elsősorban az erdőgazdálkodás, kis mértékben növénytermesztés és állattenyésztés a jellemző gazdálkodási forma a településen. A meglévő erdők jelentős része gazdasági célú. A külterület meghatározó szerkezeti eleme, amely átszeli a belterületet is a 4905-ös országos másodrendű út. A külterületet feltáró dűlőutak közül kiemelt figyelmet érdemelnek a Martinka, Debrecen, Hajdúsámson és Nyírábrány irányába haladó fő dűlőutak. A megyei közútfejlesztési koncepcióban szerepel a Debrecen és a Martinka irányába haladó utak kiépítésének előirányozása. Régi időkben is fontos volt a Debreceni út hiszen ez egy széles földút volt amelyen el lehetett jutni Debrecenbe gyalog vagy kocsival és itt hajtották a vásárba a jószágokat is. Vasúti kapcsolata a településnek nincs, jelenleg csak busszal vagy Vámospércsig vasúton, majd szintén autóbusszal lehet megközelíteni a települést. A településen létezett régen egy kisvasút melyet megszüntettek és a pályát is felszedték. Törekvések vannak a kisvasút feltámasztására megváltozott nyomvonallal, a települések belterületének érintésével. Területfelhasználást nézve, nagy, kiterjedésű erdőterületek, viszonylag kis mezőgazdasági területek, gyep-legelő területek, kertségek és vízgazdálkodási területek alkotják a külterületet. A térség talajösszetétele (homok), miatt nehezen termeszthető a növények többsége. A térség kézenfekvő hasznosítása továbbra is mint ahogy azt az őseink is gondolták az erdősítés. Erdőterületekben bővelkedő vidékről van szó Nyírmártonfalva esetében, melynek egy jelentős része a Nyírerdő Részvénytársaság kezelésében van. Nagy lehetőségeket rejt magában a vadászat, vadgazdaság és a természetszerető falusias környezetet szerető emberek számára ez a vidék. Külterületen található mezőgazdasági majorok géptelepek és állattartó telepek megmaradtak, változó tulajdonosokkal és funkcióval üzemelnek. A majorok többségében birka, liba, nevelése folyik és a fő termeszthető növénytermesztés a dohány, melynek nagy dohányszárító épületei találhatók itt. A működő mezőgazdasági majorok területén gondozott és jól karbantartott gazdasági létesítmények találhatók némelyikük még védelemre is érdemes kialakítása és 16

megjelenése miatt. A majorok és a mezőgazdasági kertes területek szinte mindegyike a belterület közvetlen közelében találhatók. Jelentős vízfolyás, csatorna nem jelenik meg a területen talán azért nem, mert a homok könnyedén elszívja a vizeket. A feltüntetett felszíni vízelvezető erek viszont fontosak az esetleges belvizesedés megakadályozásában. A belterülettől délkeleti irányban található a szeméttelep melyet a meg kell szüntetni és a területet rekultiválni kell. A település csatlakozott a regionális szemétszállítási társuláshoz így annak megépülésével elkezdőthet a szeméttelep felszámolása.

2. A külterület elhatározott fejlesztései A külterület a jelenleg is többségében erdőgazdálkodási területekből áll. A szerkezeti terv a magasabb szintű terveknek megfelelően szintén erdőgazdálkodási felhasználásba sorolja a külterület nagy részét. A külterület azon részeit, ahol nagyobbrészt szántóföldi művelést folytatnak, mezőgazdasági szántó területfelhasználásba sorolja a szerkezeti terv, valamint szintén ebbe a kategóriába sorolja azokat a külterületi tanyás térségeket, amelyek száma igen nagy a külterületen, a nyugati és a keleti széleken. A szántó és erdő területek közé ékelődnek be az egybefüggő gyepes területek. A szerkezeti terv ezeket a területeket mezőgazdasági gyep legelő területfelhasználásba sorolja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. A belterülettől délnyugatra nagy kiterjedésű erdőterületekkel körülvett részén található a település kertsége, melynek területfelhasználási besorolása a szerkezeti terv szerint mezőgazdasági kertség lett. A vizsgálatban szereplő nagy kiterjedésű erdőterületet meghagyva, a szerkezeti terv a közbeékelődő kevésbé jó minőségű szántóterületek, felhasználásával kiegészíti, egységesíti az erőterületeket. Az így kialakult egybefüggő területeket gazdasági erdő teületfelhasználási kategóriába sorolja a szerkezeti terv. Az Országos Területrendezési Terv erdőgazdálkodási térségbe sorolja a település közigazgatási területét. Tehát a külterület nagy részét erdőterületként kell hasznosítani, hiszen a magasabb szintű tervekben megállapított értékeknek meg kell felelni, a szerkezeti tervben a területfelhasználási kategóriák területméreteinek. A külterületen található majorok közül az északon elterülő nagy kiterjedésű erdőterületek közé ékelődő erdészettel és fafeldolgozással foglalkozó Nyíreredő tulajdonát képező majorokat, gazdasági területként szerepelteti a szerkezeti terv. Az egyik területén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA 2000 17

program „SCI” tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A többi meglévő zömében állattartással foglalkozó majort pedig, csak jelzésként szerepelteti a szerkezeti terv. A területük nem beépítésre szánt területként értelmezendők, hanem mezőgazdasági területként. A rajtuk folyó tevékenységek megmaradnak, de a szabályok értelmében nem bővíthető csak a mezőgazdasági területekre vonatkozó szabályok szerint. A külterületet sok vízfolyás csatorna szabdalja fel északkelet délnyugati irányban, elvezetve a vizeket a területről. A vízfolyásokat a szerkezeti terv vízgazdálkodási területbe sorolja. A külterületen számos régészeti lelőhelyet jelöl a szerkezeti terv, figyelemmel és körültekintéssel kell kezelni, e területek további sorsát, hiszen bármilyen tevékenység, amely eltér a mostani felhasználástól engedélyköteles, mi több régészeti feltárást és kutatást kell végeztetni. A régészeti lelőhelyek érintik a kisvasút nyomvonalának környékét is ezért ezeken a területeken nem szabadna letérni a nyomvonalnak az eredetitől. A település közlekedési kapcsolatát közúton jelenleg 4905-ös másodrendű út jelenti. A településnek vasúti kapcsolata közvetlenül nincs, a kisvasút felszámolása óta. A településre csak busszal és autóval lehet eljutni, legközelebb csak Vámospércsen található vasúti kapcsolat. Az idegenforgalom és a turizmus esélyeit gyökeresen javíthatná a Zsuzsi-vonat nyomvonalának teljes visszaállítása. A kisvasút visszaállítása egy régóta dédelgetett álom. Az önkormányzatok törekvése az, hogy egy, olyan nyomvonalon megépülő vasutat hozzanak létre, amely bekapcsolódik a települések közlekedésébe is, nem csak turisztikai jelentőséggel fog bírni. A terveket amelyet még nem sikerült engedélyeztetni beépítettük a tervbe. A tervezett nyomvonal egy darabig az eredeti pálya nyomvonalán halad, de utána elhagyja azt és más irányban haladva, megközelíti Nyírmártonfalva északkeleti sarkát. Figyelembe véve igazodik a terv az itt tervezett megállóhelyhez és elősegíti annak majdani működőképességét. A szerkezeti terv különleges területként jelöli a Reviczky major területét. A jelenleg magánkézben lévő épületet a kisvasút megépítésével hasznosítani lehetne turisztikai látnivalók bemutatására, erdei iskola létrehozására, túraútvonalak kiindulóhelyéül. A szerkezeti terv figyelembe vette a Megyei Közlekedési Koncepció fejlesztési elképzeléseit, ennek megfelelően átvesz az ott tervezetteket. A szerkezeti tervben elsőrendű útként szerepel a Martinka irányába haladó út, melynek biztosítani kell a szabályozási szélességét. Szintén szerepel a koncepcióban a Debrecen irányába haladó út külterületi szakaszának szélesítése és másodrendű útként való szerepeltetése, amely beépítésre került a szerkezeti tervbe is. Természetesen a Vámospércs felől érkező 4905-ös másodrendű út a település belterületéig elsőrendű úttá lép elő a tervnek megfelelő módon. A szóban forgó út települési szakasza és Nyíracsád felé haladó további része marad másodrendű útként. A tervezés folyamán a vizsgálódás eredményeként kijelölésre kerültek a külterületi fő dűlőutak a terven feltüntetett nyomvonallal. A külterületi fő dűlőutak jelentősége azért fontos, mert egyrészt felfűzik a külterület egyéb útjait és külterületi 18

kapcsolatot létesítenek a szomszédos településekkel. Fontos szerepük van továbbá a mezőgazdasági munkagépek közlekedésében. A településen még nincs szennyvízcsatorna rendszer kiépítve. A szennyvíztisztító telep Vámospérccsel közös, helye a két települést összekötő út mellett lesz a település belterületi határától 2,6 km-re Vámospércs közigazgatási területén. A tisztítási technológia teljes biológiai tisztítás, a telepen a folyékony hulladék kezelése is megoldott lesz. A tervezett tisztító telep kapacitása 700 m3/d lesz. A tisztított szennyvíz befogadója a Guti-Peresi ér. A folyékony hulladék elhelyezésen túl megoldandó a kommunális hulladék problémája is. A jelenlegi szemétkezelés nem tartható fenn, csak a Regionális szemétlerakó megépültéig. A jelenlegi szemétlerakó helyét rekultiválni kell.

3. Természetvédelem, tájvédelem A közigazgatási terület északi részén található erdészeti irodaépületet műemlékként tartják nyílván. A környezete, amelybe beletartozik a nagy kiterjedésű erdőterület műemléki környezetként értelmezendő. Vigyázni kell ennek szépségére és a méltó környezetet továbbra is, fent kell tartani. A Gúti erdő teljes egészében a NATURA 2000 program „SCI” tervezett, különleges természet-megőrzési rendszer részét képezi. Nem messze található innen a Gúti vadászház, melynek szintén szép a környezete, gondozott a parkja. A külterület déli részén található mezőgazdasági gyep legelőterületet magába foglalja a Hajdúsági Tájvédelmi körzet védelemre tervezett területei. Fontos szerepet játszanak a védelemre tervezett területek a tervezésben, hiszen tekintettel kell lennünk természeti értékeinkre és különböző örökségeink megőrzésére. Hasonlóan fontos szerepe van a települést érintő régészeti lelőhelyek kijelölésének, hiszen meghatározhatják egy bizonyos terület rövid, vagy hosszú távú felhasználását. Nyílvántartott, azonosított régészeti lelőhelyek Nyírmártonfalva közigazgatási területén: 1. Reviczky major 2. Juhfürösztő 3. Soltész Gábor földje 4. Jenei-hegy 1. 5. Jenei-hegy 2. Nyílvántartott, azonosítatlan régészeti lelőhelyek (a lelőhelyek pontos helye nem ismezt, azonosításhoz további kutatás szükséges): 1. Gút 2. Kutyabagos 19

III. A BELTERÜLET ADOTTSÁGAI ÉS FEJLESZTÉSEI 1. Területfelhasználás, településszerkezet, lakásépítés, lakóterületek A település változatos domborzatú területen található a Nyírségi homokdombok között. Az utcahálózat szépen alkalmazkodott a terepadottságokhoz (eltekintve néhány nemrégiben nyitott utcától). A belterületen jó néhány homokdomb található melyek még nem épültek be. Ezek adják Nyírmártonfalva egyik jellegzetességét. Messziről is jól látható dombok többnyire fával borított. A település központja a legrégebbi részen alakult ki, mely nem a geometriai középpontja a településnek. Meghatározó szerkezeti elem az utcahálózat mely a kiemelkedő dombokat kerülgetik. Legforgalmasabb utcája a 4905-ös másodrendű út mely a település délkeleti részén halad keresztül. Jelentős forgalom van a Debreceni és a Rákóczi utcák központi szakaszán is, ahol az autóbusz forgalom is körbejárja a településközpontot. Az utcahálózatot tekintve szinte minden nagyobb út, amely a településből kifelé vezet külterületi kapcsolatokkal rendelkezik és fontos szerepük van a továbbiakban is a szomszédos települések megközelítésében, ha kiépítésük megtörténne. A Debreceni út egy fontos út volt már régi idők óta, hiszen ezen a széles földúton keresztül tudtak eljutni vásárok idején Debrecenbe gyalog, kocsival, vagy itt hajtották az állatokat is a vásárra. Az út jelentősége tehát meg volt régen is a szándékok, hogy az utat ki kellene építeni Debrecenig jogosnak látszik, hiszen a Martinkai úttal együtt szerepelnek a Megyei Fejlesztési Koncepcióban. A megközelítése a megyeszékhelynek így körülbelül a fele távolság lenne. Fontos út a már említett Martinka-Hajdúsámson felé vezető út is, melynek belterületi szakasza a Melánia utca. A zúgó utca szintén fontos külterületi út felvezető szakasza hiszen ezen keresztül juthatunk el a település temetőjébe és külterületi folytatása számos a vizsgálatban is szereplő értékes és látványos épületet és gazdasági építményt tár fel. Mindazonáltal szinte az egyetlen olyan út, amelyen az északi külterületi rész kapcsolata fennáll a településsel a másik ilyen kapcsolat a Mihálydi utca. Kiemelt szerepe van a Széchenyi utcának, az intézmények többsége található. Gondozott közpark a településen csak egy található a Polgármesteri hivatal közelében a görög katolikus templom háta mögött, de igazi főtér (fórum) a településen nem található. A telkek többnyire keskenyek, viszonylag mélyek ez valószínű, hogy a domborzati viszonyoknak köszönhető, hiszen a talaj minősége nem tételez fel nagy mezőgazdasági tevékenységet. Ezeknek a hosszú telkeknek a megszüntetésére tett kísérletet az előző terv, de csak egyetlen utcácska valósult meg belőle ez pedig a Petőfi utca nevet viseli ma. Az épületek elhelyezése tipikusan falusias elrendezésben

20

oldalhatáron álló beépítéssel alakultak ki. A településen jellegzetes tájra jellemző régi épület kevés maradt fent. A közlekedésbe csak a közúti kapcsolat maradt fent. Régi időkben volt egy kisvasút, amelynek nyomvonala máig megtalálható, de a síneket és a talpfákat felszedték. Van egy törekvés, miszerint ezt a vasútvonalat fel kellene éleszteni és több települést bekapcsolva újra, működtetni lehetne megváltozott nyomvonalon. A kisvasúthoz természetesen korszerűbben és gazdaságosan működő feltételeket kell biztosítani. Területfelhasználási szempontból a település egésze falusias lakókörnyezetbe tartozik. A Polgármesteri hivatal és az iskola, valamint a templomok közötti területen találhatók az intézmények legtöbbje. A településen néhány épületet kivéve földszintes tetőtér beépítés nélküli épületeket találunk. A továbbiakban a majdan kijelölésre kerülő településközpont vegyes területen kívül nem indokolt a többszintes beépítésnek a javaslata. A településen nem található kereskedelmi szolgáltató gazdasági, vagy ipari gazdasági terület. Különleges területek közül csak temető és kegyeleti park található itt. A kegyeleti parkok a Debreceni utcán és a Rákóczi utcán találhatók. A településen szükség lenne egy sportolási lehetőségnek otthont adó területre is. A településen jelen állás szerint 801 lakóépület található. Évente 3-4 új lakás épül, illetve már meglévőt, építenek újjá. Az üres telkek száma 45 a megosztható telkek száma pedig 84. A jelenlegi helyzetet figyelembe véve, a lakásépítési igényeket kielégíti a meglévő telekállomány, a megnyitott Petőfi utcán kialakított telkek is üresen építési telkek egyenlőre. A fejlődési lehetőségek kihasználásával hosszú távra gondolkodva viszont szükséges tervezett lakóterületeknek helyet biztosítani. A jelenleg üzemelő létesítmények megfelelnek a település elvárásainak területi igény nem merült fel egy intézménynél sem. Az északi részen található temető bővítésének meg van a helye bár a meglévő temetőrész is csak félig van kihasználva. Nagy gondot jelent és megoldandó problémaként kell kezelni a belterületi dombos területeken a magántelkeken kibányászott homok és az ott maradt nagy roncsolt terület amely rendezetlenség benyomását kelti az utcakép megítélésében. Nem szabadna megengedni a területek földkitermelését hanem a terepviszonyoknak megfelelően kellene kialakítani és elhelyezi az épületeket mint a hasonló adottságokkal rendelkező nagy szintkülönbségű településeken.

21

2. A belterület elhatározott fejlesztései A belterület közlekedési szerkezete megváltozik a szerkezeti terv hatására, hiszen a meglévő és megmaradó elemek mellett, új szerkezeti elemek jelennek meg a településen. Ezekről a fejlesztésekről és ezek szerkezeti fontosságáról már esett szó a külterület fejlesztése kapcsán, de ezek az elemek a belterületet és annak szerkezetét is nagyban befolyásolják. A 4905-ös út Vámospércs felől érkező szakasza elsőrendű úttá lép elő. A belterületen a folytatása a Rákóczi utca, Melánia út nyomvonalon halad, Martinka irányába. Az út belterületi szakaszának kiépítéséhez, biztosítani kell a megfelelő szabályozási szélességet. A szóban forgó út tervezésénél figyelemmel kell lenni a másodrendű utakkal való találkozás kialakítására. A balesetmentes megoldások kidolgozására, olyan belátható csomópont létrehozását kell megcélozni, amely elősegíti a közlekedés gyors lefolyását és biztonságát. A 4905-ös út belterületi szakasza, ami a Kossuth utca Acsádi út nyomvonalon halad egészen Nyíracsádig megmarad eredeti minőségében, tehát alárendelt szerepe lesz a továbbiakban a tervezett elsőrendű útnál. Másodrendű út kategóriába sorolja a szerkezeti terv a Debreceni utat amelyen keresztül eljutatunk majd Debrecenbe kerülő nélkül majdnem fele annyi út megtételével mint amit Vámospércs felé kell megtenni. Ezt az utat régen is használták de erről az előző fejezetben már esett szó. Gyűjtőút kategóriába sorolja a szerkezeti terv a Debreceni utca Rákóczi és Acsádi utcák közötti szakaszát. Szintén ebbe a kategóriába esnek a Mihálydi és Zúg utcák, amelyeknek külterületi kapcsolatuk is van, fő dűlőútkén folytatódnak tovább a külterületen. A tervezett kisvasút nyomvonala két helyen is megközelíti a települést. Az egyik a Melánia tanya környékén, ahol még ma is megtalálható a régi épülete a megállóhelynek. Az engedélyezésre beadott dokumentáció nem tartalmaz ezen a helyen megállóhely kialakítását, a szerkezeti terv javaslatot tesz e településrész bekapcsolása miatt egy új megállóhely betervezésére. A megállóhely létjogosultsága megalapozott, hiszen a vasút keresztezi a kiépítésre tervezett elsőrendű utat, valamint jelentő értékek találhatók a település e részén, melyeket bemutathatja a település az ide látogató turistáknak. Itt található többek között a Melánia tanya ami jelenleg leromlott állapotban van de a megfelelő funkció megtalálásával és pályázatok elnyerésével értékesen hasznosítható lehetne az épület és környezete is. A szerkezeti tervben jelölt belterületi határmódosulásokra, azért volt szükség, hogy megfelelően egységessé tegye a belterületet és a kézenfekvő jó helyzetben lévő területekből beépítésre szánt területek legyenek. Új lakóterületek kialakítását tervezi a szerkezeti terv a 4905-ös út mindkét oldalán a Vámospércs felőli oldalán. Szintén ilyen szándékkal került kijelölésre a Melánia út végének mindkét oldala. Új lakóterület kialakítását tervezi a szerkezeti terv amiatt hogy az utca mindkét oldala beépített legyen – a Debreceni utca végén és a Szabadság utcával párhuzamosan új 22

utca nyitásával hiszen ezen a területen már vannak épületek. Belterületbe vonja a szerkezeti terv a Zúg utca végének nyugati oldalát. A lakóterületek fejlesztésével 127db újonnan alakítható telek áll rendelkezésre mely kielégíti a település igényeit az elkövetkezendő 30 év távlatában különösen, ha hozzávesszük a település megosztható és üres telkeinek számát 211 építési telek alakítható a szerkezeti terv szerint. Különleges területként jelöli a terv a temető és kegyeleti parkok területét. A temető területének bővítési lehetőséget biztosítva keleti irányban. A temető védőtávolsága 50m, ezen belül tilos építkezni így védőerdő létrehozását irányozza elő a védőtávolságon belül a terven látható módon. Belterületbe vonja a szerkezeti terv a település északkeleti oldalán a tervezett kisvasúti megállóhelytől délre eső területet. Ezt a területet idegenforgalmi hasznosítású különleges területként hasznosítja a szerkezeti terv. A területen közpark létrehozását is előirányozza a terv, hogy reprezentatív fogadóhely létrehozásának helyet adjon a településen a vonaton érkezők számára. A település egésze falusias lakóterület besorolást kapott mer közel azonos helyzetben vannak méretüket és beépítésüket tekintve. Kivételt képez a Melánia tanya környezetében kialakult lakott helyek, ami nem tartozik a belterületbe, de beépítésre szánt falusias lakóterületként tünteti fel a terv. Valamint a település jelenlegi központjának közvetlen környezete, melyeknek a telekmérete kisebb a települési átlaghoz képest. Településközpont vegyes területbe sorolja a település azon részét a terv, ahol az intézmények legtöbbje található. A településközpont vegyes terület határai a szerkezeti terven látható. Új alközpont létrehozását tervezi a terv a Rákóczi utca és a Melánia út csomópontjánál, hiszen a tervezett útfejlesztések elvégzésével a terület felértékelődése várható. Gazdasági terület létrehozását tervezi a terv, ezen belül is ipari területet kell kialakítani a Melánia úttól északra eső területen, a terven látható módon. A területen meg kell oldani a vízelvezető csatorna kérdését, a magasfeszültségű vezeték kiváltását, a tervezett utcaszerkezethez igazodva. A lakóterületek és a tervezett ipari terület között zöldterületet kell kialakítani, a lakóterületek védelmében. A tömbben egy vízelvezető csatorna folyik, ennek védelmében a szervezeti terv ökológiai zöldsáv létrehozását javasolja, mely korlátozza a telekvégek beépíthetőségének lehetőségét, csak és kizárólag növénytermesztésre használható ezen sávba eső telkek terven jelölt része.

23

IV. ÉRTÉKVÉDELMI HATÁSTANULMÁNY 1. Az építkezés fejlődése Településeink építészeti karakterét nem csupán a templomok, kastélyok, kúriák és más műemlékek határozzák meg, hanem elsősorban az ismeretlen, vagy legalábbis az építészettörténetben „névtelen” alkotók által létrehozott népi építészet évszázadok során kialakult hagyománya is. Tájunk népi építészeti karaktere, a XVI-XVII. századi pusztítások, a XVIII. századi birtokátrendeződések, telepítések hatására főleg a XVIII. század második felétől alakult ki. Ekkorra kristályosodnak ki azok a háztípusok, melyek utolsó példányai – több-kevesebb átalakítással – ma még megfigyelhetők.

2. Az értékvédelem célja Alapvető cél a település helyi kultúrájára jellemző sajátosságok kutatása, azok feltárása, a helyi értékek számbavétele és rendszerezése és abból a helyi értékvédelmi javaslat elkészítése. Ami a település történelméből és a kultúra fejlődéséből valamint a birtokviszonyok és a társadalmi fejlődés során kialakult hagyományok, motívumokban tükröződnek, különböző építészeti megoldásokhoz vezetnek. A különböző építészeti megoldások kialakulása vagy a tapasztalat vagy a társadalmi hovatartozás vagy valamilyen védekező mechanizmus, vagy egyszerűen praktikus megoldások sorozatából adódnak. Ezek a megoldások néha érvényüket vesztik, néha felerősödve nyomják rá bélyegüket az építészetre. A különböző korok keveredése, átfedése is hordoz magában olyan megoldásokat, melyben felfedezhetünk szépséget és megóvandót. A vizsgálódás középpontjába tehát azokat az értékeket kell helyezni, amelyek valamilyen formában a régi hagyományokat és a népi illetve a valamilyen meghatározható építészeti stílust képviselő épületeket, építményeket, utcaképeket, településrészeket, esetleg jellegzetes kerítéseket, tornácokat, oszlopokat, ablakokat, górékat jelentik. A megtalált értékeket kellő szakértelemmel és odafigyeléssel megóvhatjuk és átörökíthetjük az unokáink számára, azért hogy ne csak könyvekből és skanzenekből figyelhesse meg az utókor a tájra jellemző motívumok szépségét.

24

3. Helyi értékvédelmi kataszter Helyi értéket képviselő, helyi értékvédelemre javasolt épületek listája, mely egyben értékbeli fontossági sorrendet is takar: Helyi és tájra jellemző építészeti megoldásokat magában hordozó, kiemelt figyelmet érdemlő épületek listája. Ezek az épületek nem tartoznak a helyi védett kategóriába, de fontos, hogy szerepeljenek vizsgálati szinten az épületek listájában. A felsorolt épületeken kívül figyelni kell a kerítések formájának alakulására, egyes tájra jellemző formára, motívumra, melyet védeni és építeni kell, hogy a hagyományok tovább élhessenek. Ugyanez jellemző a nem védett épületek homlokzatára, azok díszeire, ablakának osztására, azok ritmusára, tornácára, oromfalának kialakítására, alaprajzi és telken belüli elhelyezkedésére.

4. A fontosabb védendő épületek Műemlék: Erdészeti irodaépület, Hrsz: 0511/3, tulajdonos: Guti Erdőgazdaság Műemléki törzsszám: 9166 Az erdészet irodaháza 1885 körül épület a guti erdő mélyén. Középső, kiemeltebb részében a hivatal mellett tisztiszállás volt, míg a kétoldali földszintes szárnyak a személyzet elhelyezését szolgálták. Eklektikus homlokzata érdekes kompozíciójú: nagyjából a historizmusban szinte kötelező szimmetrikus, középrizalitos elrendezést követi, de a középső, kiemelt épületrészt egy toronnyal kombinálták. Teteje már némileg átépült. Kiskontyos teteje, deszkaoromzata, fatornya a szatmári, erdélyi népi építészet stílusára emlékeztet. Helyi védelemre javasolt: Reviczky-kastély, Reviczky-tanya 23. Hrsz: 0454/8. A guti erdőben, kis domb tetején áll a klasszicista kastély, amelyet gróf Reviczky József építtetett az 1800-as évek közepén. Mivel nem helybéli lakos volt, feltehetően vadászkastélynak használta, hiszen a környező erdőség, ma is kiváló vadászterület. Az egységes stílusú, kvalitásos épület három boltíves, timpanonos homlokzatával közeli rokonságot mutat Debrecen, korbeli középületeivel. Középfolyosós elrendezésű, a tágas bejárati előtér mögött az egykori Vadászterem nyílik. A hosszú épület két végét kiugró oldalrizalitok zárják. Ma nevelőotthon működik benne.

25

1. Erdészeti irodaépület 2. Görögkatolikus templom 3. Református templom 4. Reviczky kastély 5. Melánia tanya 6. Gúthi vadászház 7. Szeszfőzde 8. Dohányszárító épületek 9. Tanyaépület Hrsz. 0219 10. Volt iskola épülete 11. Tanyaépület Hrsz. 0226 12. Kossuth utca 33. 14. Kossuth utca 47. 15. Széchenyi utca 18. 16. Kossuth utca 82. 17. Rákóczi utca 2. 18. Zúgó utca 12. 19. Rákóczi utca 1. 20. Debreceni utca 19. 21. Rákóczi utca 19. 22. Rákóczi utca 15. 23. Kossuth utca 80. 24. Petőrész utca 1. 25. Kossuth utca 48.

5. A tervezett változások hatásai A településen előirányozott változások nem nagy horderejűek nem rugaszkodnak el a valóságtól, szinte a meglévő állapotokat konzerválják egy kis fejlesztési lehetőséggel kitörési pontok keresésével szükséges gazdasági területek betervezésével operál. A helyzete és a fekvése miatt, reálisnak tűnő változásokat eredményez a településen a szerkezeti tervben felvetett gondolatok megvalósítása. A település örökségeire gyakorolt hatásuk kifejezetten előnyös lenne, hiszen a törekvések az önkormányzat részéről is a fellendülést szolgálják. A tervezett fejlesztések, csak kiemelik és az épülését szolgálják a település örökségeinek. A látványt a környezet beépítése sem gátolja. Az értékek megmutatása és kellő környezet létrehozása vezérli a települést az építkezésben. A település nyugati részén a Melánia tanya környékén, több helyen is régészeti lelőhelyek találhatók körültekintő figyelemmel kell eljárni a szabályozásnál az értékek megóvása miatt. Ezeken a területeken bármilyen építési tevékenységnél szakhatóságként kell bevonni az engedélyezési eljárásba a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt.

26

1.ERDÉSZETI IRODAÉPÜLET MŰEMLÉK

2.GÖRÖGKATOLIKUS TEMPLOM

3. REFORMÁTUS TEMPLOM

27

4. REVICZKY KASTÉLY

6. GÚTHI VADÁSZHÁZ

5. MELÁNIA TANYA

7. SZESZFŐZDE

8. DOHÁNYSZÁRÍTÓ ÉPÜLETEK

9. TANYAÉPÜLET HRSZ. 0219

10. VOLT ISKOLA ÉPÜLETE

11. TANYAÉPÜLET HRSZ. 0226

28

12. KOSSUTH UTCA 33.

14. SZÉCHENY I UTCA 18.

16. RÁKÓCZI UTCA 2.

18. RÁKÓCZI UTCA 1.

13. KO SSUTH UTCA 47.

15. KOSSUTH UTCA 82.

17. ZÚ GÓ UTCA 12.

19. DEBRECEN I UTCA 19

29

.

20. RÁKÓCZI UTCA 19.

22. KOSSUTH UTCA 80.

21. RÁKÓCZI UTCA 15.

23. PETŐRÉSZ UTCA 1.

24. KOSSUTH UTCA 48.

30

V. MAGASABB SZINTŰ TERVEKNEK VALÓ MEGFELELÉS IGAZOLÁSA

Az Országos Területrendezési Tervvel való összhang Az Országos Területrendezési Terv Területfelhasználási rendszere Nyírmártonfalva területét jellemzően erdőgazdálkodási terület területfelhasználási kategóriába sorolja. A megyei közútfejlesztési koncepció tartalmazza Nyírmártonfalva közigazgatási határát érintő 4905-ös út Vámospércstől a település belterületéig terjedő szakaszának, valamint a belterületen a Rákóczi Melánia út és a külterületen Martinka irányába vezető út elsőrendűvé való fejlesztését. Továbbá tartalmazza az előbb említett Melánia útból leágazó, Debreceni utcának és folytatásának Debrecen felé történő fejlesztését másodrendű úttá. A szerkezeti terv tartalmazza ezeknek az utaknak a nyomvonaltervét. A településszerkezeti terv Nyírmártonfalva külterületét ezzel összefüggésben, mintegy 65,7 %-ban gazdasági erdő, területfelhasználásba sorolja. -

Az igazgatási terület teljes Országos egészében az ökológiai hálózat övezetébe tartozik.

31

-

A belterület nyugati felének környezete a kiemelten érzékeny

felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezetébe tartozik.

Nyírmártonfalva településrendezési terve illeszkedik a fent említett felsőbb rendezési elvekhez és annak szerves részét képezi, nem határoz el ellentétes elemeket, teljesen megfelel, és illeszkedik annak koncepciójához. A következő táblázat feltünteti a tervezett és meglévő területfelhasználási kategóriákat, azok területét és annak egész külterületre vetített százalékos arányát. Külterületi területfelhasználási kategóriák

Terület (ha)

Százalékos eloszlás a teljes területre nézve (%)

Gyep, legelő Szántó Erdő Különleges területek összesen Gazdasági terület Közlekedési,- és vízgazdálkodási terület Belterületbe vonás Kertség Beépítésre szánt lakóterület Összesen

562,7 1162,6 3632,1 7,5 8

10,2 21 65,7 0,1 0,1

70 40,5 33,8 10,8 5528

1,4 0,7 0,6 0,2 100

A külterület területe csökken a belterületbe vonásra kerülő lakó és gazdasági területek miatt 40,5 ha-ral. A két adat különbségéből adódik, hogy a külterület területe, 5528ha-ról, 5787,5ha-ra módosul. A táblázatból adódik, hogy a külterület 65,7%-át erdő területek teszik ki, a szerkezeti terv szerinti besorolások után. Megállapítható hogy az OTrT-ben foglaltaknak maradéktalanul eleget tesz a szerkezeti terv területfelhasználási besorolása. A Martinka felé tervezett elsőrendű út külterületi nyomvonalának hossza 3381m. A Debrecen felé tervezett másodrendű út külterületi nyomvonalának hossza 2265m.

32

VI. KÖZMŰHÁLÓZATOK FEJLESZTÉSE 1. Ivóvízellátás A településen közüzemi vízmű és vízhálózat üzemel. A szükséges ivóvizet 2 db mélyfúrású kút biztosítja. A kutak vize vas és mangántartalmú, vízkezelést tesz szükségessé. Víztermelési technológia: az 1. sz. kút vizét búvárszivattyúval a 100 m3-es térszíni tárolóba nyomják, ahol megtörténik a gáztalanítás. A 2. sz. kút közvetlenül a hálózatra dolgozik. A tárolóból a vizet a hálózati szivattyúk nyomják a hálózatba. A szükséges nyomást hidrofortartályok biztosítják. Kapacitás adatok: Kutak víztermelése 1 és 2. kút együtt Kitermelhető vízmennyiség: Kút szivattyú:

1091 m3/22 h 818 m3/22 h

Hálózati szivattyúk:

950 m3/22 h

Gáztalanító:

422 m3/22 h

Csőhálózat:

1961 m3/d

Tározó 1 db térszíni tározó

100 m 3/db

2 db hidrofor

6300 l/db

Vízmű mértékadó kapacitása:

818 m3/d

A mértékadó kapacitás azért nem a legkisebb érték, mert a 2 sz. kút vizét nem kell gáztalanítani, az üzemelő gáztalanító az 1. sz. kút vizét teljes egészében gáztalanítja. Vízfogyasztás Napi átlagos vízfogyasztás

157 m 3/d

Napi legnagyobb vízfogyasztás

344 m3/d 33

Napi legkisebb vízfogyasztás

131 m 3/d

Az átlagos 157 m3/d vízfogyasztás, és a jelenlegi 2100 fő népesség alapján a vízfogyasztás 75 l/fő,d átlagosan, a legnagyobb pedig 164 l/fő,d. A településen körvezetékes kialakítású hálózat üzemel DN 80 jellemző mérettel. A hálózat hossza 14,8 km, a bekötések száma 739 db, ebből lakossági 704 db. A hálózaton ivóvíz vételezésére közkutak, a tűzoltáshoz szükséges víz biztosítására altalaj, valamint talaj feletti tűzcsapok vannak felszerelve, amelyekkel a hálózat mosatása is elvégezhető, tekintettel a zsákvezetékekre a település szétszórtsága miatt. Szerelvények: Közkút 24 db Altalaj tűzcsap 49 db Szakaszoló tolózár 52 db A vízmű a jelenlegi vízigényeket kielégíti. Vízigény számítás Lakosszám: 2500 fő Fajlagos vízmennyiség: 150 dm3/fő,d Évszakos egyenetlenségi tényező: β = 2 Napi átlagos vízmennyiség: Qdátl = 2500 fő x 150 dm3/fő,d =

375 m3/d

Napi legnagyobb vízmennyiség: Qdmax = β x Qdátl = 2 x 375 m3/d =

750 m3/d

Legnagyobb órai vízigény: Qhmax = 0,08 x Qdmax =

60 m3/h 1 m3/min 16,6 dm3/s

Szükséges tározótérfogat Napi vízszükséglet 20 %-a Qt = 375 x 0,2 =

75 m3

A vízbázis meghatározásához 10 % hálózati veszteséggel is számolni kell. 34

A vízigény számítás alapján megállapítható, hogy a vízmű a vízigényeket ki tudja elégíteni, bővítés nem szükséges. A vízellátó rendszer fejlesztése során törekedni kell a zsákvezetékek átkötéssel történő megszüntetésére. Az új, nyitandó utcákban is csak körvezeték létesítése javasolható.

2. Szennyvízelvezetés és elhelyezés A településen nincs szennyvízcsatorna rendszer kiépítve. A folyékony hulladékot a kijelölt gyűjtőhelyre szállítják. A település mindenképpen szeretne szennyvízrendszert megvalósítani, jelenleg érvényes vízjogi engedéllyel rendelkezik szennyvízelvezető és tisztító rendszer megépítésére. A szükséges forrásokat pályázatok benyújtásával próbálják előteremteni. A meglévő vízjogi engedélyes terv szerint Nyírmártonfalván túlnyomórészt gravitációs csatornahálózat épül meg közbenső átemelőkkel. Ahol nem gazdaságos a gravitációs rendszer építése, ott a gravitációs rendszerhez nyomás alatti elvezető rendszer csatlakozik. A szennyvíztisztító telep Vámospérccsel közös, helye a két települést összekötő út mellett lesz a település belterületi határától 2,6 km-re Vámospércs közigazgatási területén. A tisztítási technológia teljes biológiai tisztítás, a telepen a folyékony hulladék kezelése is megoldott lesz. A tervezett tisztító telep kapacitása 700 m3/d lesz. A tisztított szennyvíz befogadója a Guti-Peresi ér. A tervezett szennyvízelvezető rendszer a fejlesztésre kijelölt területeken bővíthető nyomás alatti elvezető rendszer kiépítésével.

3. Felszíni vízelvezetés Vízrendezési szempontból a közigazgatási terület a 47. sz. Kálló-Alsónyírvízi belvízrendszerhez tartozik. A domborzatra a futóhomok a jellemző. A belterület felszíni vizeinek befogadója keleten a Gúti ér, nyugaton a Z-2 jelű csatorna. A főgyűjtő csatornák vízszállító képességének biztosításáról rendszeres mederkotrással gondoskodni kell. A főbb útvonalak mentén földmedrű, és burkolt kivitelben csapadékvíz elvezető árkok létesültek a főgyűjtőkhöz csatlakozva. A mellékági csatornák vagy nem készültek el, vagy nem üzemképesek, mert az átereszek fenékmélysége nem megfelelő. A mellékági csatornákat javasoljuk kiviteli terv készítése után megépíteni. Ugyancsak csapadékvíz elvezető rendszert kell kiépíteni az új utcákban is csatlakozva a meglévő rendszerhez. 35

Nyírmártonfalva közigazgatási területén az üzemelő felszíni vízelvezető csatornák közül: Társulati kezelésű: önkormányzati

Bodzás 2. sz. mellékfolyás (FM tulajdon) Zúgó ér (egy része FM tulajdon, egy része kezelésű) Z-2 mellékági csatorna Gúti ér (FM tulajdon)

TIVIZG kezelésű:

Kati ér

A csapadékvíz elvezető csatornákat rendszeresen tisztítani szükséges a megfelelő vízszállító képesség biztosítása miatt.

4. Földgázellátás Nyírmártonfalva földgázellátása a Bököny térségében haladó Összefogás gázvezetékről van biztosítva 64 bar nyomású vezeték kiépítésével a Hajdúsámson Szatmári u végén telepített 10000 m3/h kapacitású gázátadó állomásig. A gázátadó állomás szekunder oldalán kétirányú csatlakozás épült ki, egyik csatlakozás látja el a gázátadó állomás mellé épített gázfogadón keresztül Hajdúsámsont, a másik csatlakozás tovább épült Nyírmártonfalva irányába, és ellátja Nyírmártonfalva, Vámospércs, Nyírábrány és Fülöp településeket. Nyírmártonfalva gázfogadó állomása a település DNy-i szélén épült meg. A településen belül középnyomású hálózat épült ki egyedi nyomásszabályozással. A gázfogadó állomás, és a hálózat az igényeket kielégíti, a hálózat bővítésével további gázigények is kielégíthetők. A hálózat bővítse a gázigények jelentkezésének függvényében végezhető el. A gerincvezeték Ø 90 méretű, a többi utcában Ø 63 méretű a gázelosztó vezeték.

36

5. Hőenergia ellátás A földgázelosztó hálózattal nem rendelkező utcákban, vagy a gázbekötéssel nem rendelkező ingatlanok hőenergia ellátása szilárd tüzelőanyaggal van megoldva, a konyhai energiahordozó Pb gáz. A szilárd tüzelőanyag a környező településeken működő TÜZÉP telepeken szerezhető be, a palackos Pb gáz a helyi gázcseretelepen. A cseretelep 1. kategóriájú, 100 db 11,5 kg-os palack tárolható.

6. Elektromos ellátás a.) Táppont Nyírmártonfalva és térségének villamos energia ellátása üzemi és tartalék szinten biztosítva van. (Létavértes, Debrecen OVIT) Az ellátó gerinchálózat szabadvezetékes kiépítésű. Feszültségszint: 22 kV. b.) Energiaigény, TR. állomások Belterületi lakások száma: 801 db, lakosságszám: 2130 fő. A település gazdaságilag sok szempontból hátrányos helyzetű, számottevő iparral és mezőgazdasági tevékenységgel nem rendelkezik. A fejlesztés fő célkitűzése a népességszám megőrzése. Ennek érdekében a szerkezeti terv a település ÉNy-i részén ipari-szolgáltató, ÉK-i részen idegenforgalmi-szolgáltató területet jelölt ki. Ezen kívül a terv szerinti helyeken új építési telkek lettek kialakítva. Tervezett lakótelkek száma: 211 db, melyből 84 db lakótömb feltárással illetve új utcanyitással kerülhet kialakításra. Energia igény: Tervezett lakótelkek: 211 x 10 kW x 0,25 = 527 kW Ipari terület becsült igénye: 300 kW. Idegenforgalmi terület becsült igénye: 200 kW Összesen: 1027 kW Jelenleg a belterületi fogyasztókat 4 db OTR 22/0,4 tip. TR. állomás látja el. A tervezett energiaigény kielégítésére 3 db új TR állomás helyét jelöltük ki, melyek kiépítésére igény szerint kerülhet sor, illetve a meglévő gépkapacitás növelésével lehet biztosítani. Külterületen főleg erdőgazdálkodásra lehet számítani a terület adottságaiból adódóan, számottevő fejlesztés nem várható.

37

c.) 0,4 kV-os hálózat A meglévő kisfeszültségű hálózat szabadvezetékes illetve kötegelt légkábeles kiépítésű, vb. tartóoszlopokon elhelyezve. Hálózat rekonstrukciós munkák esetén, illetve új utca nyitásánál AXKA kötegelt szigetelt vezetéket kell alkalmazni 50-95 mm2 keresztmetszettel. d.) Közvilágítási hálózat A rendszer az elmúlt években korszerűsítve lett, melynek során energiatakarékos kompakt csöves lámpatestek lettek felszerelve. Az új utcanyitásoknál is hasonló hálózatot kell kiépíteni.

7. Hírközlő hálózat a.) Telefonellátás A település telefonellátás szempontjából Debrecen góckörzethez tartozik. A rendszer az elmúlt években lett korszerűsítve, földkábeles helyi hálózat kiépítéssel. Körzetszám: 52. Nyilvántartott előfizetők száma: 461 db. Nyilvános telefonállomások száma: 5 db, melyből 3 db a belterületen található. Régebben több állomás üzemelt, de kihasználatlanság miatt megszüntették. A tervezett ipari és idegenforgalmi terület becsült vonaligénye: 25 db, melyekhez a földkábel létesítéshez nyomvonal helyet biztosítottunk. b.) Mobil átjátszó-adók A terven jelölt helyen a belterület K-i részén a Pannon GSM átjátszó adót üzemeltet. c.) Kábel TV hálózat Jelenleg nincs ilyen hálózat kiépítve, és megfelelő számú igény felmerülésével sem számol az önkormányzat.

38

VII. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉS Nyírmártonfalva közlekedési vizsgálata A település közúti kapcsolata Vámospércs és Nyíracsád felé a 4905-ös számú országos mellékúttal biztosított. Az országos közúthálózatból a települést több út nem érinti. A 4905-ös út Kossuth, Acsádi utcai szakaszán az átlagos napi forgalom az 1999-es forgalomszámlálás szerint 868 E/nap, és az utcák szabályozási szélessége 12,0-20,0 m között változik. Az állami közút burkolatszélessége 6,0 m. A településen gyűjtőútként működik a Debreceni út 5,5 m-es burkolatszélességgel és a Rákóczi út 5,0 m-es burkolatszélességgel. A Melánia utca 4,0 m-es burkolatszélességgel a tanyáig kiépített, és a Zúgó utca 3,0 m-es burkolatszélességgel a Reviczky majorig. A lakóutak kiépítettek, burkolatszélességük 3,0 m, és korszerűsítésük indokolt lenne. Önálló kerékpár és gyalogos út nincs. Kiépített parkolóhelyek a közterületeken a településen nincsenek. A település belterületi határán kívül (külterületen) az állami kezelésű, és a megadott önkormányzati utakon kívül szilárd burkolattal kiépített út nincs. A települést Debrecen-Nyíracsád és a Debrecen-Nyíracsád- Nyírbéltek viszonylatú autóbusz járatok érintik, napi 29 járatpárral. Az autóbusz közlekedés megosztott a Kossuth és az Acsádi- Debreceni utcák között, ami az egyirányú autóbuszközlekedést jelenti. A településen üzemanyagtöltő állomás és gépjármű szerviz nincs. A települést a kisvasút felszámolása óta vasúti közlekedés nem érinti, de az újraépítése igen komoly formában felmerült. Légi és vízi közlekedés a települést nem érinti.

39

1.)Külterületi úthálózat fejlesztése A 4905-ös út Vámospércsről indulva meghatározó jelentőségű a településen, mivel a Rákóczi utca és a Melánia utcák átépítésével Hajdúsámson irányába a Hajdú-Bihar megyei Közúthálózat-fejlesztési koncepció szerint az út főúthálózattá fejlesztése szerepel. A megyei koncepció szerint az állami közúthálózat részeként mellékútként a Martinka felé vezető Debreceni út kiépítése lenne indokolt. Ez azt jelenti, hogy a Debreceni út külterületi szakaszát kell megépíteni Martinkáig, ahol csatlakozhat a már megépített közúthoz. A település külterületének É-i irányú feltárásához a Zúgó és Mihálydi utcákon keresztül külterületi fő dűlőutakat jelöltünk ki. A település DK-i irányába a Sikátor utca folytatásaként szintén kijelöltünk külterületi fő dűlőutat. A Hajdúsámson felé tervezett főút, és a Martinka felé tervezett állami kezelésű mellékút megépítése után a forgalmi viszonyok megváltoznak, de ez jelentősen nem változtatja meg a járműforgalom lefolyását. A mezőgazdasági területek megközelítésére kijelölt fő dűlőutak a belterületi gyűjtőutakat érintve csatlakoznak az állami közúthoz. Kerékpárút építését nem tervezzük.

2.)Belterületi úthálózat fejlesztése A település meghatározó útja a Rákóczi, Melánia utca lesz (Hajdúsámson felé), mely az állami közúthálózatban főút szerepet tölt be. A Debreceni, Acsádi utcák – melyek közvetlen összeköthetést biztosíthatnak Nyíracsád és Martinka között – az országos közúthálózatban mellékútként szerepelnek. Gyűjtőútként kell kezelni, illetve kiépíteni az állami kezelésű utakhoz csatlakozva: - Zúgó utca (külterületi dűlőút a folytatása) - Mihálydi utca (külterületi dűlőút a folytatása) - Sikátor utca (külterületi dűlőút a folytatása) Külön gyalogutakat, kerékpárutakat és nagyobb befogadóképességű parkolókat a közterületen nem tervezünk. A gépjárművek elhelyezését telken belül kell megoldani. Gyalogos járdák építése legalább az utcák egy oldalán szükséges.

40

A meglévő autóbusz-megállóhelyek megfelelőek, autóbusz öbölben kialakítottak, újak kijelölése és építése az állami fő és mellékutak megépítése, illetve korszerűsítése után szükséges.

3.)Vasúthálózat fejlesztése A felszámolt kisnyomtávolságú vasútvonal nyomvonalán, illetve a Nyírmártonfalvától Nyíracsád felé vezetve új nyomvonalon kijelöltük a vasút megépítéséhez szükséges területet.

41

VIII. KÖRNYEZETVÉDELM, KÖRNYEZETALAKÍTÁS KÖRNYEZETVÉDELEM VIZSGÁLAT Települési környezet Nyírmártonfalva Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, az un. Ligetalja kistájegységen fekszik, amely a Nyírség déli nyúlványa is. Közúti kapcsolatát a 471-es és 48-as főutak között húzódó 4905-ös összekötő út jelenti, amely megfelelő kapcsolatokat biztosít a határmenti települések és Szabolcs megye irányába is. Vasútvonal nem érinti, a nyírábrányi vonal azonban 10 km-en belül elérhető. A településszerkezetet alapvetően a morfológiai adottságok alakították, ahol a település kialakulását a földhasználat és a változó művelhetőség és megközelíthetőség határozta meg. A futóhomokon kialakult erdők-mocsaras rétek bizonyos mértékben korlátozták a megtelepedési formát. A változatos, nyírségi domborzati jelleg ma is uralja a településképet. A település területét legnagyobb arányban erdő borítja, amely ebből fakadóan erdőgazdálkodási területnek minősül. Az egyéb agrogazdálkodásra alig alkalmas területeken nem alakult ki erős szántóművelés, vagy legelőgazdálkodás. A mozaikterületeken inkább a zöldség-gyümölcstermesztés nyert inkább teret a helyi igények biztosítására. A megélhetési lehetőségek között az erdők biztosította a kézmű és háziipari tevékenységek, valamint vadászat alakult ki, melyek a jövőben is potenciális lehetőséget biztosítanak. A gazdasági szerkezetben (kivétel a faipar) korábban sem, de jelenleg sincs nagy tere a nagyüzemi ipari-gazdasági tevékenységnek. A belterülethez három nagyobb tanyaközpont tartozik, mint külterületi lakott helyek. Ezek a Darvas-tanya, a Balkányi-tanya és a Melánia tanya. Ezek a település szintjén ellátottak infrastruktúrával. Jelentős még az un. Reviczky-major, mint gazdasági, idegenforgalmi és nevelési központ. A település infrastrukturális adottságait a jó vezetékes ivóvízellátás, az elektromos energiahálózat, a vezetékes gázellátás jelenti, melyek teljes, vagy közel 100 %-os 42

ellátottságot biztosítanak. A csapadékvíz-elvezető hálózat teljesen kiépített. Szennyvízhálózat nincs. A burkolt utak aránya belterületen közel 100 %-os. A külterületi dűlőutak minősége kifogásolható, közepes. A településen heti gyakoriságú hulladékgyűjtést végez a Debrecen AKSD. A hulladékot Debrecen szilárd hulladéklerakó telepén helyezik el. A belterületen két nagyobb környezet-igénybevételű, terhelő tevékenység van (géptelep és varroda). Külterületen a nagyobb szennyezési kockázatú tevékenységek a település-gazdálkodási területek, mint szemétlerakó és szennyvízürítő hely, a dögkút területe. Jelentős állattartó telep nincs a területen. Néhány tanyán juh és libaneveléssel foglalkoznak. Jellemző, hogy a külterületi szórvány tanyák nagy része megszűnt, elhagyott lett. A település területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. A területen a vízműves kutak kijelölt hidrogeológiai védőidommal rendelkeznek. Levegőkörnyezeti állapota az 1/2005.(X.7.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” zónába tartozik. A térség a 2/2002.(I.23.)KöM-FVM er. alapján fontos érzékeny természeti területnek minősül. Az önkormányzat a környezetvédelem területén csak a szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatási rendről szóló rendelettel rendelkezik. Levegőminőség Levegőkörnyezeti állapotát az 1/2005.(I.13.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kéndioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoportba tartozó légszennyezési határértékek biztosítják. A település levegőminőségi állapotát alapvetően a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. E kérdésben nagy jelentőséggel bír a szálló por éves és szezonális terhelésének változása, amely (tekintettel a laza felső talajszerkezetre) esetenként a tűrhetőnél nagyobb koncentrációban van jelen belterületen. A táj éghajlata a peremhelyzetből adódóan átmenetet képez a meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú dél-nyírségi és a melegebb, szárazabb közép43

Tiszavidéki éghajlat között. Jellemző a hideg tél, melyet általában viszonylag késői kitavaszodás követ. A tavaszi időszakban nagy a fagyveszély. A területen az uralkodó szélirány ÉK-DNY, a szélsebesség átlaga meghaladja a 2.5 m/s-ot. A lokális emissziókban a háttérszennyezés mellett a közlekedés légszennyező hatása jut érvényre. A település belterületén elsősorban a közlekedési eredetű levegőszennyezés a domináns. A közlekedési légszennyezés a főútvonal településközpontból a Kossuth utca vonalára való kihelyezésével lesz mérsékelhető. A tüzeléstechnikai emisszió (a vezetékes gázellátás teljes kiépítettsége mellett a 65 % alatti fogyasztói arány miatt) még meghatározónak számít települési szinten különösen fűtési időszakban. A telekhasználatokban a helyi állattartás és trágyakezelés nem megfelelő minősége révén okoz zavaró hatást a levegőkörnyezetben. Ennek mielőbbi szabályozása szükségessé válik. Külterületen nagyobb létszámú állattartás már nincs. Mindössze 4-5 tanyagazdaságban foglalkoznak kisebb létszámú (pár száz) juh és liba (5-10 ezer) tartással. Ezek szag- és bűzhatása nem éri el a belterületet. A belterülettől DNY-ra (3-400 m-nyire) van a szennyvízürítő hely, amelynek bűze tartósabb DNY-i széljárásnál eléri a település peremi részeit. Zaj- és rezgés A település zajhelyzetét a közlekedési eredetű zajjellemzők, valamint a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások határozzák meg. Nagyobb volumenű ipari, üzemi jellegű zajterhelő tevékenység csak két telephelyen van belterületen (Széchenyi u. 33. 40 fős varroda, Kossuth u. 18. géptelep). A település egész területére a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM e. r. zajvédelmi besorolása szerint „lakóterület falusias beépítésű” területi funkció érvényes.

Közlekedés A település területét a 48-as (országos) főútról leágazó 4905-ös út érinti, amely áthalad a belterületen a Rákóczi-Debreceni-Acsádi úti nyomvonalon. Más, nem számozott földutakon jelentősebb kapcsolata Debrecen-Martinka, valamint Hajdúsámson felé van. A Martinkai (49102-es) út kiépítése már korábban is szerepelt a tervekben. Tervezett a Debrecen Zsuzsi vonat vonalának továbbépítése Gútig.

44

A számozott út forgalmában az átmenő forgalom mellett alapvetően a helyi gazdasági tevékenységhez kapcsolódó járműhasználat (mezőgazdasági gépek, kis sebességű járművek) jelenik meg, az úthasználatban a szezonális és napszaki megoszlás is érvényesül. A vizsgált út jelenlegi és távlati forgalomnagysága az ÁKMI országos forgalomszámlálási adatai, a KHVM távlati forgalomfejlődési szorzói alapján lett figyelembe véve, melyből a zajszintek az ÚT 2-1.302 Útügyi Műszaki Előírás alapján lettek számítva. Közlekedési zaj A település belterületét érintő számozott utak forgalma és zajterhelése: Út száma

4905-ös út (belterület)

2005. év forgalmi adatai és zajterhelés 2015. év forgalmi adatai és zajterhelés LAeq Laeq ÁNF LAeq LAeq ÁNF Korrekció Határérték nappal éjjel Ej/nap nappal éjjel Ej/nap dB dB dB DB dB dB dB

1181

4905-ös út

(kihelyezés után)

49102-es

(kiépítésre tervezett)

65.2

57.6

- 1.0

1298

65.6

58.0

65/55

-1.0

644

61.7

54.1

65/55

-1.0

1847

67.4

59.8

65/55

Az út mentén jelenleg és távlatban is határérték feletti, azt 1-3 dB-el meghaladó zajterhelés várható. A nyomvonal kihelyezése révén a forgalomnagyság a Q1 kategóriában legalább 30 %-al, a Q2-Q3 kategóriákban 40-70 %-al csökkenhet. Ennek (valamint az esetleges korlátozott haladási sebességeknek) köszönhetően a belterületen elérhető lesz a határérték alatti zajterhelések teljesülése. A Martinkai út (a debreceni közvetlen kapcsolat révén) jelentősebb forgalmú lesz, annak várható zajterhelése meg fogja haladni a határértékeket. Ezért a MartinkaNyírmártonfalva közötti szakaszt vagy belterületen kívül kell rávinni a 4905-ösre, vagy az úton jelentős forgalomkorlátozásokat (súly és sebesség) kell érvényesíteni. Üzemi zaj A belterületen két olyan kisüzemi tevékenység működik, ahol nagyobb zajkibocsátás előfordulhat. Ezek a már említett géptelep és varroda. A környezet laza beépítettsége következtében kifogás még nem merült fel. A belterületi zajhelyzet kezelése elsősorban az önkormányzat zajvédelmi szabályozási kérdése, annak betarttatása révén lehet hatékony. A zajvédelmi rendeletet a jövőben meg kell alkotni. Talaj- és vízvédelem A település fekvésére, domborzatára alapvetően a nyírségi dombos jelleg a jellemző. Domborzata tagolt, amely a belterületet is érinti, ahol a több méteres 45

szintkülönbségek is megvannak. Ezeknek talajvédelmi szempontból abban van hátrányuk, hogy a beépítetlen domboldalak illegális kitermelő hellyé degradálódtak, degradálódnak, ezzel méginkább nehezítve az amúgy sem egyszerű beépíthetőséget. A külterületen a domborzati viszonyoknak megfelelően a magasabb térszínű területeken alakultak ki a szántók, az erdőségek, a belterülettől DNY-ra kertgazdasági (zártkerti) terület, mozaikszerűen egy-egy gyümölcsös. A vizes, mélyebb területeken rét-legelő, vagy vizes területhasználatok alakultak ki. Ilyen területeket vesz igénybe a Fürösztőlaposi és a Halápzugi vésztározó is. A település területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. Talajvédelem Földtani adottságait tekintve a településen és környékén az agyagmechanikájú talajoktól a futóhomokig minden előfordul. Általában azonban jellemző a rossz talajadottság. A külterületen az erdősültség eléri a 75 %-ot, amely alapján a terület erdőgazdálkodási kategóriába tartozik. A külterületen nem alakultak ki nagyobb létszámú állattartó telepek. Ennek eredményeként nincs számottevő talajterhelési kockázat. Nagyobb létszámú juh (pár száz), vagy liba (max 10 ezres létszámok) négy-öt tanyagazdaságban van még. A talajra szennyezési kockázatot jelentő területhasználat volt a belterülettől délkeletre eső területen lévő volt szeméttelep. Itt már megszűnt a lerakás. Szennyezett övezet a belterülettől DNY-ra 3-400 m-re lévő szennyvízürítő hely. Itt van a szintén megtűrt dögkút is. Az ürítőhelyre környezetvédelmi felülvizsgálatot és rekultivációs tervet kell készíteni a helyreállításhoz. A belterületen legnagyobb problémát a zárt szennyvízhálózat és a szennyvízkezelés hiánya jelenti. A keletkező szennyvizeket közműpótlókban gyűjtik és vállalkozó szippantással üríti, majd helyezi el az előzőekben leírt helyen. A bel- és külterület több pontján van roncsolt, vízállásos, mélyfekvésű területek. Belterületen a Rákóczi utca északi vége és a Kossuth utca középtája vízállásos (részben roncsoltsága miatt is): Legális anyagnyerő hely nincs, a korábbi kitermelési helyek roncsolt területek.

46

Vízvédelem A terület felszíni vizekben közepesen ellátott. Legjelentősebb vízfolyásai a Létai-ér, a Gúti-ér, Pércsi-ér, Bodzás-ér és ezek mellékágai. A településen a kommunális, mezőgazdasági és egyéb kategóriába sorolható felszíni és felszínalatti vízhasználat fordul elő. Ipari vízhasználat nincs. A vízellátás a felszín alatti vízkészletre (rétegvíz, talajvíz) épül. A településen a nagyobb telephelyek saját kútból biztosítják vízellátásukat. A telepek érvényes vízjogi engedélyei nagyrészt több évtizedesek, felülvizsgálatra szorulnak. A település térségében a talajvízszintek a a domborzatot követően, de szélsőséges mélységekben helyezkedik el. Előfordul 6-8 m-es mélység mellett a terepszinthez közeli, 1-2 méteren lévő talajvízszint is. Vízellátás A településen vezetékes ivóvízellátó rendszer üzemel. A kiépítettség 100 %-os, míg a fogyasztói arány (a gazdasági tevékenységek elsorvadása miatt is) valamivel ez alatt van. A vízellátást két saját vízműves kút biztosítja. Ez távlatban is megfelel. A vízműves kutak kijelölt hidrogeológiai védőidommal rendelkeznek, amely lefedi a belterület nagy részét. Szennyvízelvezetés A településen nincs szennyvízhálózat, amely a jelenlegi egyik legnagyobb gazdasági és környezetvédelmi probléma. A kommunális szennyvizek házi közműpótlókban kerülnek elhelyezésre, amelyek többsége szikkasztóként van üzemeltetve. A szippantással üríttetett közműpótlók aránya mindezek mellett kedvező. A szippantott szennyvizeket helyi vállalkozó a megtűrt ürítőhelyen helyezi el. Az ürítőhely semmilyen műszaki, környezetvédelmi igénynek nem felel meg. Felszámolása környezetvédelmi felülvizsgálat alapján rövid távon belül várható. A szennyvízgyűjtés és elhelyezés/tisztítás a helyi programok alapján saját üzemeltetésű telep létesítésével kerülhet megoldásra. Csapadékvíz, felszíni és felszín alatti vizek A talajvíz a településen és környezetében a térszín alatt változó mélységben helyezkedik el a térszín magasságától függően. A talajvíz áramlási iránya ÉNy-i, a hidraulikus gradiens értéke I=1,2 x 10-3 m/m. A település területe felszín alatti víz szennyeződés érzékenysége vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőség védelmi kategóriába tartozik. 47

A település területén a külterület több pontján is található talajvízborítású terület. Ezek állandó, vagy időszakos vízborításúak. Az állandó vizű mint szikes tó, vagy vésztározó van hasznosítva. A távlati vízvédelem egyik sarkalatos kérdése a terület felszíni és felszín alatti vizeinek minő-ségi védelme, a szennyezési kockázatok kizárása. Ebből fakadóan a vízkivételi helyek (ásott kutak, házi fúrott kutak) szabályozása vagy szakszerű megszüntetése szükségessé válik. Hulladékgazdálkodás A településen heti gyakoriságú járattal üzemeltetett uniformizált hulladékgyűjtő rendszer működik a települési szilárd hulladékok gyűjtésére. A hulladékot a Debrecen AKSD gyűjti és a debreceni telepen helyezi el. A korábbi szeméttelep a belterülettől délkeletre bezárásra került, azonban rekultivációja még nem történt meg. A településen keletkező állati hullákat a volt szeméttelep és jelenlegi szennyvízürítő hely mellett elhelyezett dögkonténerben helyezik el, melyet az ATEV kétheti rendszerességgel elszállít. Egyéb, elkülönített, vagy szelektív hulladékgyűjtésnek nincs kialakult rendszere. Védőövezetek A település lévő területhasználatok közül a szennyvízürítő hely és a dögkút tartozik a 21/2001.(II.14.)Korm. r. szerint védőövezet kijelölési kötelezettségű tevékenységek közé. A település területén nincs olyan telephely, amely körüli védőövezet igény merülne fel. Az esetlegesen szükséges védőövezeti igény egyedileg határozandó meg. A település területén védőtávolságot igénylő tevékenységek és létesítmények: Szennyvízürítő hely és dögkút jelenlegi helye: Vt. 1000 m, nem biztosított. Vízfolyások mellett a törvényben előírt védőövezet, vagy korlátozás (törvényi előírás szerint). Villamos távvezetékek biztonsági övezetei a 122/2004.(X.15.)GKM r.-el módosított 11/1984.(VIII.22.)IpM r. szerint.

48

KÖRNYEZETVÉDELMI TERV Települési környezet Nyírmártonfalva Hajdú-Bihar megye észak-keleti részén, az un. Ligetalja kistájegységen fekszik, amely a Nyírség déli nyúlványa is. Közúti kapcsolatát a 471-es és 48-as főutak között húzódó 4905-ös összekötő út jelenti, amely a tervezett új közúti nyomvonalakkal tovább bővíti a regionális kapcsolatok lehetőségét. Vasútvonal nem érinti, a nyírábrányi vonal azonban 10 km-en belül elérhető. A településszerkezetet alakító morfológiai adottságok a racionalitás elve alapján megtartandók. A változatos, nyírségi domborzati jelleg településképi érték is. A település területét legnagyobb arányban erdő borítja, amely ebből fakadóan erdőgazdálkodási területnek minősül. Az egyéb agrogazdálkodásra kevésbé alkalmas területeken a szántóművelés, legelőgazdálkodás, a mozaikterületeken a zöldség-gyümölcstermesztés és kertgazdálkodás továbbra is megmarad. A megélhetési lehetőségek között az erdők biztosította a kézmű és háziipari tevékenységek, a vadászat, valamint az idegenforgalom jelenti a jövőben is potenciális lehetőségeket. A gazdasági szerkezetben a nagyüzemi ipari-gazdasági tevékenységek ezek függvényében tudnak fejlődni. A belterülethez három nagyobb tanyaközpont tartozik, mint külterületi lakott helyek. Ezek a Darvas-tanya, a Balkányi-tanya és a Melánia tanya és a település szintjén ellátottak infrastruktúrával. Jelentős fejlesztendő terület az un. Reviczkymajor, mint gazdasági, idegenforgalmi, természetvédelmi és nevelési központ. A település területe szennyeződés érzékenység vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny kategóriába tartozik. A vízműves kutak kijelölt hidrogeológiai védőidommal rendelkeznek. Levegőkörnyezeti állapota az 1/2005.(X.7.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” zónába tartozik. A térség a 2/2002.(I.23.)KöM-FVM er. alapján fontos érzékeny természeti területnek minősül. Jelentős kiterjedésben találhatók természetvédelmi területek (Hajdúsági Tájvédelmi Körzet meglévő és fejlesztési területei, a 8006/2001.(MK 156.)KöM táj. alapján cca. 8.8 ha ex-lege szikes tavak).

49

Az önkormányzat a környezetvédelem területén csak a szilárd hulladékokkal kapcsolatos közszolgáltatási rendről szóló rendelettel rendelkezik. Településvédelmi javaslat: A környezetvédelmi feladatok megvalósítása érdekében meg kell alkotni a még nem szabályozott területeken, vagy aktualizálni kell a törvényben előírt önkormányzati szabályozási elemeket. A településen meg kell oldani a szennyvízhálózat kiépítését és a szennyvízkezelést. A településfejlesztés és gazdasági struktúra-váltáshoz szükséges fejlesztési területeket a rendezési tervben biztosítani kell. A gazdasági, kereskedelmi-szolgáltató célú övezetekben a beépítés előtt biztosítani kell a megfelelő infrastrukturális ellátottságot (közmű, energiaellátás, közlekedési szerkezet, településgazdálkodás). A gazdasági övezetekben elhelyezett tevékenységek engedélyezésénél figyelembe kell venni a 20/2001.(II.14.)Korm. r., a 21/2001.(II.14.)Korm. r. előírásait. A település területén gazdasági tevékenységek csak a környezetvédelmi előírások betartásával működhetnek, környezetzavaró telekhasználat, illetve tevékenység nem engedélyezhető sem bel-, sem külterületen. A felmerülő környezetvédelmi igényeket, követelményeket a gazdasági övezeten, vagy az ingatlanon belül kell biztosítani (pl. védőzöld, műszaki védelem, stb.) A környezetzavaró területhasználatok esetében az előírt feltételek teljesülését környezetvédelmi felülvizsgálattal kell megállapítani mind a belterületen, mind külterületen. A településen fellelhető, valamely okból elhanyagolt lakóingatlanok esetében önkormányzati jogi és műszaki eszközökkel kell az optimális rendezés, vagy tulajdonlás lehetőségét megtalálni, vagy kötelezéssel elérni. Mind a település belterületén, mind a külterületen rendezett hulladékgazdálkodást kell folytatni. Távlatban vizsgálni kell alternatív energiatermelő technológia (mint szélerőmű, napenergia) telepítésének lehetőségeit, melyek a levegőkörnyezeti állapot további javítását szolgálják. A belterületen hátrányosan beépíthető területeket zöldterületként kell hasznosítani. A belterületi környezetminőség javulását a 4905-ös út kihelyezésével is elő kell segíteni. A tervezett közlekedési nyomvonalak melletti védelmi igényeket az úttervezés során kell megfogalmazni. A tervezett kisvasút nyomvonal-fejlesztés területi igényét tanulmányterv alapján kell kijelölni.

50

-

A meglévő zártkerti övezetek hasznosításában elő kell segíteni a hatékonyabb művelési ágba (szántó, erdő) való visszarendeződést.

Levegőminőség Levegőkörnyezeti állapotát az 1/2005.(I.13.)KvVM r.-el módosított 4/2002.(X.7.)KvVM r. alapján „az ország többi területe” 10. zónán belül kéndioxid, szén-monoxid, nitrogén-dioxid és benzol vonatkozásában „F”, szilárd (PM10) vonatkozásában „E”, talajközeli ózon vonatkozásában „B” zónacsoportba tartozó légszennyezési határértékek biztosítják. A település levegőminőségi állapotát távlatban is a lokális emissziók és a háttérszennyezés határozzák meg az éghajlati és meteorológiai állapotok alakulásától függően. Fejlesztési javaslat: - A levegőminőség megőrzése érdekében a település területén a 21/2001.(II.14.)Korm. r., a 4/2004.(IV.7.)KvVM-ESZCSM-FVM e.r.-el módosított 14/2001.(V.9.)KöM-EüM-FVM e.r., a 23/2001.(XI.13.)KöM r., valamint a 10/2001.(IV.19.)KöM r. által előírt követelmények és légszennyezettségi határértékek betartásával kell számolni. - A belterület levegő-, zaj-, és településkörnyezeti állapotának javulását a 4905-ös út kihelyezése biztosítja. - A település területén a hőigény előállítására a vezetékes gázenergia, vagy elektromos energia vehető igénybe. Ennek érdekében a vezetékes gázhálózatot a beépítésre tervezett fejlesztési területeken is ki kell építeni, a fogyasztói arányt a kiépítettség szintjére kell növelni. Ezzel párhuzamosan el kell érni a hagyományos tüzelésmód fokozatos visszaszorítását. - Távlatban meg kell vizsgálni az alternatív energiahordozók (mint szél és napenergia) kihasználási lehetőségét, alkalmazhatóságát. - A belterületen a levegőminőséget javító zöldfelületi rendszer kialakulása érdekében fejleszteni kell a bel-és külterületi utakat övező, karakteresebb utcaképet alkotó fásítást. - A bel- és külterület levegőminőség javítása érdekében növelni kell a belterületi talajfedettség arányát. - A belterületi állattartás szaghatásának zavaró mértékét az állatlétszám meghatározásával, korlátozásával, a tartásmód és trágyakezelés technológiájának fejlesztésével tovább kell mérsékelni. Ehhez meg kell alkotni az állattartási rendeletet. - A meglévő állattartó telep/ek működésének környezeti hatását környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kell megállapítani és ennek eredményétől függően kell a további feladatokról határozni. - A település területén csak a törvényben előírt légszennyezési határértékeknek megfelelő emissziójú tevékenységek és területhasználatok engedélyezhetők. 51

Zaj- és rezgés A település zajhelyzetét belterületen távlatban a közlekedési eredetű és a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó zajhatások fogják meghatározni. A fő közlekedési nyomvonal áthelyezése távlatban határérték alatti zajterheléseket biztosít, azonban nem zárja ki a zajvédelem szükségét. A tervezett ipari, üzemi jellegű zajterhelő tevékenységeket zajvédelmi szemlélettel és feltételekkel kell megvalósítani. A település egész területe a 8/2002.(III.22.)KöM-EüM e. r. zajvédelmi besorolása szerint az alábbi területi funkciókba sorolható: A település zajvédelmi besorolása: - 1. övezet: csendigényes, zajérzékeny területi funkciók: Ktem temetőterület, Kkegy kegyeleti park területe - 2. övezet: Lf falusias lakóterület. - 3. övezet: Vt településközpont vegyes terület. - 4. övezet: Gip (gazdasági ipari övezet) valamint a belterülettel 100 m-en belül határos Msz területhasználati övezetek területe. A külterületi telephelyeken és területhasználatok esetében az MSZ-13-111 alkalmazása szerinti zajterhelés a mértékadó. Az egyes övezeteken belül érvényes zajterhelési határértékeket üzemi, építési és közlekedési zajra a rendelet 1.-2.-3. számú melléklete, épületek zajtól védendő helyiségeiben megengedett zajterhelésre a rendelet 4. számú melléklete, az emberre ható rezgésterhelés határértékeit a rendelet 5. számú melléklete alapján kell alkalmazni a védendő területre vonatkoztatható megítélési pozíciók szerinti értékekkel. Közlekedési zaj elleni védelem - A belterületet érintő utak környezetében a zajvédelmi igények kielégítését az útépítési tervben kell vizsgálni és biztosítani. A zavaró közlekedési zajterhelés mérséklését belterületen a haladási sebességek korlátozásával, valamint az utak burkolatminőségének javításával is biztosítani kell. Az új beépítéseknél a szabályozási tervben előírt előkerteket (de min. 5 m) kell kialakítani. A közlekedési utak felé a lakóépületek nem csendigényes helyiségeit, vagy nem lakófunkciójú helyiségeit célszerű elhelyezni. Az épületek tervezése és építése során zajvédelmi szempontokat (alaprajzi elrendezése, helyiségek elhelyezése, épületszerkezetek megfelelő akusztikai tervezése) is érvényre kell juttatni. A belterületi utak melletti telekhatáron a zaj árnyékolására alkalmas zajvédelmi célú, hézagmentes kerítés kialakítása javasolt. 52

-

A gazdasági és lakóövezetek közötti zajvédelmi igényt a gazdasági övezeten belül a lehető leghatékonyabb eszközökkel kell biztosítani.

Üzemi zaj elleni védelem Üzemi létesítményektől származó zaj megengedett értékei: 1. övezetben 45/35 dB, 2. övezetben 50/40 dB, 3. övezetben 55/45 dB, 4. övezetben 60/50 dB lehet. Külterületen a legnagyobb megengedett zajterhelés mértéke 70 dB. A bel- és külterületen a meglévő és távlatban megvalósuló gazdasági övezeteket úgy kell kialakítani, beépíteni és működtetni, hogy azok zajemissziója ne okozzon határértéket meghaladó terhelést a védendő létesítmények, illetve területhasználatok, elsősorban a lakóövezetek felé. A védelmet az építmények, tevékenységek és technológiák zajvédelmi megfontolású elhelyezésével, illetve megválasztásával úgy kell kialakítani, hogy az üzemi, vagy építési zajterhelés a telephely/építési telek telekhatárán, illetve a környezetében lévő védendő homlokzatok előtt 2 m-el a vonatkozó határértékeket ne haladja meg. A belterületen működő gazdasági/szolgáltató tevékenységekkel szemben amennyiben határérték problémák fordulnak elő, az adott telephelyen zajmérést kell végezni és a határértékek teljesülését ettől függően kell meghatározni. Építési zaj elleni védelem Építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj megengedett értékei: Egy hónap, vagy kevesebb időtartam: 1. övezet 60/45 dB; 2. övezet 65/50 dB; 3. és 4. övezet 70/55 dB; Egy hónaptól egy évig: 1. övezet 55/40 dB; 2. övezet 60/45 dB; 3. övezet 65/50 dB; 4. övezet 70/55 dB. Egy évnél több: 1. övezet 50/35 dB; 2. övezet 55/40 dB; 3. övezet 60/45 dB; 4. övezet 65/50 dB. Az építés területén megengedett zajterhelési határértékek betartását Építtető, Üzemeltető, vagy Kivitelező köteles biztosítani. A helyi zajvédelmi feladatok megvalósítását (háztartási zaj, hangosító berendezések zajterhelésének kezelése) a törvényi előírások érvényesítése mellett helyi zajvédelmi rendelettel is biztosítani kell.

53

Talaj- és vízvédelem A település területén a gyenge termőképességű talajadottságokkal távlatban is számolni kell. A gazdasági szerkezetet így továbbra is a hagyományos talajművelési formák, elsősorban az erdőgazdálkodás jelentik. A település területe felszín alatti víz szennyeződés érzékenysége vonatkozásában a 7/2005.(III.1.)KvVM r.-el módosított 27/2004.(XII. 25.) KvVM r. szerint érzékeny vízminőség védelmi kategóriába tartozik. Talajvédelem A talajvédelmi feladatokat a vízvédelmi feladatokkal összhangban kell megvalósítani. Ezek legfontosabb programja a közműfejlesztés megvalósítása, a szennyvizek a talaj és vízszennyezést kizáró elhelyezése és kezelése. A gazdálkodási tevékenységek területein, telephelyein a talaj és vizek szennyeződési kockázatát infrastruktúrális ellátottsággal és technológiai korszerűsítéssel kell megelőzni, illetve kizárni. Talajvédelmi feladatok: A közműfejlesztést követően fel kell számolni a közműpótlók használatát. A talajra szennyezési kockázatot jelentő belterületi állattartást az állatlétszámok szabályozása, a tartási és trágyakezelési követelmények szigorítása révén kell rendben tartani. A talajadottságoknak megfelelően a művelési ágakban, területhasználatokban kisebb mértékű változást a gazdasági övezetek, az erdőterület fejlesztése jelenthet. A talajerőgazdálkodás terén figyelembe kell venni a 49/2001.(IV.3.)Korm. r. 1. sz. mellékletben megadott, a nitrátterheléssel kapcsolatos előírásokat. A település területén az építési, tereprendezési munkákhoz csak legális anyagnyerő helyről származó ásványi anyagot lehet használni. Amennyiben gazdasági, vagy társadalmi igény alapján jelentősebb ásványi-anyagigény jelentkezik, a területen legális bányát kell létesíteni. A roncsolt területeket vagy tereprendezés, vagy tájrendezés keretében kell helyreállítani. A gazdasági övezetekben bel- és külterületen olyan tevékenység folytatható, amely nem veszélyezteti a talaj- és földtani közeg állapotát. A szippantott szennyvizek ürítő telepét a környezetvédelmi felülvizsgálat alapján kell helyreállítani. Vízvédelem A vízvédelmi megvalósítani.

feladatokat

a

talajvédelmi

feladatokkal

összhangban

kell

54

A területen a földtani közeg, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét a 219/2004.(VII.21.)Korm. r., 220/2004.(VII.21.)Korm. r., a 10/2000.(VI.2.)KöMEüM-FVM-KHVM e.r., a 203/2001.(X.26.)Korm. r., a 204/2001.(X.26.)Korm. r., valamint a 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM e.r.-ekben előírt minőségi és eljárási követelmények szerint kell biztosítani. Vízellátás A településen az ivóvíz szolgáltatást továbbra is a vezetékes ivóvízellátó rendszer biztosítja. A két vízműves kút kapacitása távlatban is biztosítani tudja a vízigényeket. A vízműves kutak kijelölt hidrogeológiai védőidommal rendelkeznek. Szennyvízelvezetés A kommunális szennyvizek gyűjtését kiépített közműhálózat révén kell biztosítani. A hálózaton összegyűjtött szennyvizeket saját területen, önálló kivitelezésű, un. gyökérzónás szennyvíztisztító telepen kell elhelyezni. A telep kialakítása környezetvédelmi hatásvizsgálat alapján történhet. Az elhelyezett szennyvizekkel szemben támasztott minőségi követelményeket a 204/2001.(X.26.)Korm. r. írja elő. A felszíni befogadóba táplált tisztított szennyvíz minősége során a felszíni vizek védelme érdekében be kell tartani a 203/2001.(X.26.)Korm. r., valamint a 9/2002.(III.22.)KöM-KöViM e.r.-ekben előírt minőségi és eljárási követelményeket. Csapadékvíz-elvezetés A település területén meg kell tartani a jól működő belvízelvezető rendszer hatékonyságát. A vízgazdálkodási feladatokat a 2001. évi LXXI. törvény, valamint a 205/2001.(X.26.)Korm. r. előírásai szerint kell megoldani. A távlati vízvédelem fontos feladata a terület felszíni és felszín alatti vizeinek minőségi védelme, a szennyezési kockázatok kizárása. Ennek megfelelően a meglévő élővizek védelmét a törvényi előírások alapján kell biztosítani. További fontosabb vízvédelmi feladatok: Az állattartó telepeken a szilárd és hígtrágya kezelését a környezet (talaj- és vizek) terhelésének kizárásával kell megoldani. Hasonló követelményeket kell támasztani a belterületi állattartással szemben is. Az állattartó telepek csak környezetvédelmi engedély alapján maradhatnak fenn. Az élő felszíni vizekbe, felszínalatti vizekbe kockázatos anyag nem engedhető.

55

-

A területen rétegvizet érintő fúrott kút vízjogi engedély alapján létesíthető és üzemeltethető. Az előírásoknak nem megfelelő vízkivételi helyeket fel kell számolni.

Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodás kérdésében a 2000. évi XLIII. t., a 16/2001.(VII.18.)KÖM r., a 16/2002.(IV.10.)EüM r. és a 241/2001.(XII.10.)Korm. r., a 98/2001.(VI.15.) Korm. r., valamint a 45/2004.(VII.26.)BM-KvVM e.r. előírásait kell mértékadónak tekinteni. El kell készíteni a települési hulladékgazdálkodási tervet. A hulladék rendezett gyűjtését továbbra is a jelenlegi formában működtetett gyűjtési és elhelyezési rendszer biztosítja az AKSD közreműködésével. A szervezett hulladékgyűjtést ki kell terjeszteni a fejlesztési területekre (lakóövezetre és gazdasági övezetre), valamint a zártkerti területekre is. A hulladékgazdálkodásban törekedni kell a szelektív gyűjtés megvalósítására. A településen keletkező állati hullákat továbbra is dögkonténer tároló igénybevételével kell elhelyezni. A jelenlegi tárolóhelyet át kell helyezni a leendő szennyvíztisztító telep környezetébe, ahol biztosított a min. 500 m-es védőtávolság. A konténert továbbra is az ATEV kezeli. Védőövezetek A település lévő területhasználatok közül a szennyvízürítő hely és a dögkút tartozik a 21/2001.(II.14.)Korm. r. szerint védőövezet kijelölési kötelezettségű tevékenységek közé. A település területén nincs olyan telephely, amely körüli védőövezet igény merülne fel. Az esetlegesen szükséges védőövezeti igény egyedileg határozandó meg. A település területén védőtávolságot igénylő tevékenységek és létesítmények: Szennyvízürítő hely és dögkonténer tároló (jelenlegi helyén): rekultivációig Vt. 1000 m, nem biztosított. Tervezett gyökérzónás szennyvíztisztító telep: Vt 500 m, biztosítandó Dögkonténer tároló új helye: Vt 500 m, biztosítandó. A vízműves kutak vízminőség védelmét a kijelölt hidrogeológiai védőidom hivatott biztosítani. Vízfolyások mellett a törvényben előírt védőövezet, vagy korlátozás (törvényi előírás szerint). - Villamos távvezetékek biztonsági övezetei a 122/2004.(X.15.)GKM r.-el módosított 11/1984.(VIII.22.)IpM r. szerint.

56