IR O D A LO M
I F J . K O D O L Á N Y I J Á N O S : Ormánság. (OpMamuar — 3THiiuecKaji rpynria. O rm án ság — A n E th n ic G roup.) G on d o lat K iad ó , B u d a p e st, 1960. 135 p. Az olvasó érdeklődéssel veszi k ézb e a G ondolat K iad ó ízléses k iá llítá sú és a legjobb é rte lem b en v év e „ n é p sz e rű ” k ö te té t, am ely az O rm án ság cím et viseli. E z a k ia d v á n y típ u s , am ely csak a b b a n k ü lö n b ö z ik a „ tu d o m á n y o s ” k ia d v á n y o k tó l, hogy a tu d o m á n y ere d m én y e it k ö z é rth e tő és v o n zó fo rm á b a n te sz i közzé, m egérdem li a tu d o m á n y o s iro d a lo m n a k já ró m eg b ecsü lést és fig y elm et. K ü lö n ö sen felfigyel az O rm án ság cím re a d em o g ráfu s, ak i az egyke, a te rm é k e n y sé g és a szü letésszabályozás fo g alm ait asszo ciálja ehhez a tá jn é v hez. Igaz, h o g y ifj. K o d o lán y i Já n o s k ö n y v e elsőso rb an egy e tn ik a i cso p o rt n é p ra jz i le írása , a szerző azo n b an n em té r ki a d em o g ráfiai p ro b lém ák felv á zo lása elől sem . A k ö n y v tiz e n n é g y fejezetb en t á r j a fel az O rm án ság tö r té n e ti m ú ltjá t és az ebből k ia lak u ló m a i k ép ét. A feje ze tek so rán m eg elev en ed ik az o rm án sá g i tá j és a tö rté n e le m , a la k ás és berendezése, a g az d álk o d ás ren d je , a tá p lá lk o zás, a ru h á z k o d á s, a h áz iip a r, a n é p m ű v é sz e t, a szokások, a folklór, a h ied el m ek és a n y e lv já rá s, s vég ü l a szerző ism e rte ti a k érd és fo n to sab b iro d a lm á t. H a egyes fejezetek k e re te it az an y a g bősége szét is feszíti (pl. a ru h áz k o d ásró l szóló „ F e h é rb e n ” c ., egyébként etn o g rá fiai szem m el n ézv e ará n y o s fejezet), a k ö n y v egésze tö m ö r és átfogó tá jé k o z ta tá s t ad egyik érd ek es és n ev e ze te s e tn ik a i cso p o rtu n k ró l. A k ö te t m áso d ik fe je z e té t a szerző az „eg y k éző pógáro k n a k ” , az o rm án sá g i egyke k érd é sén e k szenteli. I t t is m e rte ti a h áz asság k ö té sek endogám te n d e n c iá já t, a foglalkozási ö ssz eté te lt, a b irto k v isz o n y o k a t, m a jd a b irto k v isz o n y o k b ó l és a k ap ita liz á ló d á sb ó l, az „e rk ö lcsö k ” v á l to z á sá b ó l m a g y a rá z z a az egyke k ia la k u lá sá t, v áz o lja k ö v e tk e z m é n y e it, az idegen m u n k a erő b e á ra m lá sá t, az o rm án sá g i e tn ik u m ö ssz etételén ek m eg v á lto z á sá t, s részben ennek, részben a m áso d ik v ilá g h á b o rú t k ö v ető gyökeres g azd asági és tá rs a d a lm i á ta la k u lá s n a k h a tá s á ra b e k ö v e tk e z e tt v á lto z á so k a t. R á m u ta t a rra is, hogy „ a községek elö re g ed te k ” , „ a fia ta lo k m e n e k ü lte k a p a ra sz ti m u n k á tó l” , s ez „ a m ezőgazdasági m u n k á b a n so k szo r súlyos g o n d o k a t okoz” . A sz ű k re sz a b o tt k e re te k közé sz o ríto tt d em o g ráfiai leírás tö m ö r és p la sz tik u s, lényegében egyet é r tü n k vele. F el kell azo n b an h ív n u n k a fig y el m e t n é p ra jz i iro d a lm u n k egy á lta lá n o s szem léleti h ib á já ra , az a d a to k n élk ü li, a jelenségek g y a k o risá g á n a k felm érése n élk ü li á lta lá n o s ítá s ra és — m in t ebb en a k ö n y v b e n is, k ü lönösen az e tn ik a i csoport tá rs a d a lm i k é p é t m eg rajzo ló feje ze tb en — az ezek h iá n y á v a l tö rté n ő le írá sra , jellem zésre. Jó l m eg v á lo g a to tt a d a ta n y a g a m ai olvasó elő tt nem tette, v o ln a érd e k te le n n é az o r m án ság i népesség ism e rte té sé t, sőt m e g a d ta v o ln a az a d o tt kép k e re te it, s a n n a k h itelesség ét, m e g b ízh a tó sá g át fo k o z ta vo ln a. Az o rm án ság i egyke k ia la k u lá sá v a l k a p c so la tb a n m egjegyezzük m ég, hogy n a g y o n fo n to s — rész b en n é p ra jz i felad at — lenne az á ltalán o s okokon tú lm e n ő e n ép p en az o k n ak a különleges o k o k n ak a fe ltá rá sa , am ely ek k o n k ré t esetb en az egyke k ia la k u lá sá ra v e z e tte k (a p a ra sz ts á g k a p ita liz á ló d á s á t u g y an is n em k ö v e tte m in d e n ü tt egykézés). Az e m líte tt fejezeten k ív ü l is ta lá lu n k a k ö te tb e n a d em o g ráfiai érd e k lődésre szám o t ta r tó an y a g o t. Í gy a ta lp a s h á z a k ró l szóló rész b en a te le p ü lésés lak ásd e m o g ráfiáh o z , a szokásokról beszám oló rész b en a h áz aso d ásró l, a v ő ren d sz errő l a családdem ográfiához, stb . Igen ta n u lsá g o s az elm ély ü lt ta n u l m á n y o k ra é p ü lt, s g azdaságossága ellenére is vonzó stílu sú írás végső kiesen-
120
I R O D A L O M
gése, am ely a r r a m u la t rá, hogy az o rm án sá g i népesség ö ssz eté te lén e k m e g v á lto z á sa egybeesik az élet m in d en te rü le té re k ite rje d ő n a g y á ta la k u lá ssa l. „A z o rm án ság i nép k u ltú r á já b a n — ír ja a szerző — egyre k ev eseb b o lyan v o n á s t ta lá lu n k , am ely m e g k ü lö n b ö zteti m ás v id ék ek n ép étő l. H o v a to v á b b a külön b ség ek te lje sen el is tű n n e k , az e tn ik a i cso p o rt h a tá r a i elm o só d n a k .’' A . Gy . W E I N E R — V A L E N T I N Y — V I S O N T A I : Sztálinváros, M iskolc, Tatabánya. Városépítésünk fejlődése. (CTajuiHBapom, MiimKOJibn, T a ra ija in ,h . Pa3Birrne rpanocTpoHTenbCTBa. — S ztá lin v á ro s, M iskolc, T a ta b á n y a . D ev elo p m en t of th e T o w n -C o n slru ctio n .) S zerk e sztő k : Sós A ., F a ra g ó K ., H e rm á n y G „ K o ro m p a y Gy. M űszaki K ö n y v k iad ó , B u d a p e st, 1959. 191 p. A szerk esz tő k a v á ro ste rv ezé s és v á ro sé p íté s fő fe la d a ta in a k — 1. egészen új v á ro so k m e g alk o tása (S z tálin v áro s), 2. m eglevő v áro so k to v á b b fe jle sz té se (M iskolc) és 3. m eglevő, je le n té k te le n telep ü lése k v á ro so k k á fejlesztése ( T a ta b á n y a ) — m egfelelően h á ro m jellegzetes p é ld á t m u ta tn a k b e a k ö te tb e n . N em titk o ljá k el az ezekkel k a p c so la tb a n felm erü lt n eh é zség ek e t, v itá k a t sem , h an e m ú g y írjá k le, hogy az e lk ö v e te lt h ib á k b ó l is ép p en úgy ta n u lsá g o k a t le h e t levonni, m in t az elért ere d m én y ek b ő l, sik erek b ő l. A k ö n y v ezzel eléri c é ljá t: a m a g y a r v áro sren d ezés és építés tu d a to s a b b és tá jé k o z o tta b b k özvélem én y én ek k ia la k ítá s á t. A k ö te te t Sós A la d á rn a k a m a g y a r v áro sren d e zé srő l szóló tö r té n e ti je l legű írá sa v ezeti be. S ztá lin v á ro sró l W e in e r T ib o r, M iskolcról V ale n t iny K áro ly , T a ta b á n y á ró l V iso n ta i M iklós k é s z íte tt ta n u lm á n y t. A z egyes ta n u l m á n y o k a t F arag ó K á lm á n , H e rm á n y Géza és K o ro m p a y G yörgy m egjegyzé sei k ö v etik . A m u n k a tá rg y k ö re és a n y a g a tö b b sz ö rö sen is k ap cso ló d ik a d em o g rá fiá hoz, külö n ö sen a te lep ü lés-d em o g ráfiáh o z, a regionális d em o g ráfiai, a m ig rá ciós és p ersp e k tiv ik u s k érd ések h ez. E z a k ap cso ló d ás n em csa k a m indegyik ta n u lm á n y b a n szereplő h e ly tö rt é n e ti-n é p e ssé g tö rté n e ti jellegű részek b en je le n t k ezik, v a g y a n épességet, a v á ro s „ tá js z e rv e z ő ” je len tő ség é t figyelem be vevő g o n d o la to k b a n , h an e m a v áro ste rv ezé s á lta lá n o s cé lk itű zéseib en is, am elyek d em ográfiai szem pontból sem közöm bösek. A k ö t et m o n d a n iv a ló ja tö b b p o n to n is ta lá lk o z ik d em o g ráfiai té m a k ö rö k k el. Igen jellem ző p éld áu l, hogy m in d h á ro m v á ro s te rv e zé sén e k n em csak lényeges elem e, han em je len tő s p ro b lé m á ja is a népesség, p o n to sa b b a n a v á r h a tó népesség és népö sszetétel. S ztá lin v á ro s esetében a te rv e zé s f e la d a tá t a v áro s p ro g ra m ja je lö lte meg. E n n e k érte lm é b en — írja W e in e r — v á ro sa la k íló lak o sság o n a g y á ra t ü ze m e lte lő ip a ri m u n k á sság o t k e lle tt érte n i. N em v o lt világos az o n b an , hogy a v áro si ip a r és a közlekedés m elyik c so p o rtb a ta rto z ik , s így a „k iszo lg áló ” lak o sság a r á n y á t a „ tö rz sla k o sság h o z” m é rte n alac so n y an á lla p íto ttá k meg. D em ográfiai té v e d é s v olt az az elképzelés is, hogy a fia ta l v á ro s b a n elsősor b a n k isc sa lá d ú v a g y egyedülálló dolgozók fog n ak élni, s az e lta r to tta k szám a m in im ális lesz. A város k ö zin téz m é n y ei m e g v aló sításu k p illa n a tá tó l k ez d v e m in teg y 30 km -es k ö rze t la k o sság á t v o n z o ttá k , a dolgozók elh o zták c s a lá d ja ik a t, a születési a rá n y sz á m is m a g a sa b b ra e m e lk e d e tt, m in t sok m ás v á ro sb a n , s így a p ro g ram m erev m e g h a tá ro z á sa i, am ely ek a te le p ü lé st v áro s h e ly e tt in k á b b ip a ri la k ó telep n ek k ép zelték el, e llen iéib e k e rü lte k a v alósággal. A v áro s tö b b letlak o sság a, a közin tézm én y -ig én y m egnövekedése m á r 1952b en szükségessé te tte a k iin d u ló a d a to k re v íz ió já t, a 20— 25 000 lakos h e ly e it 40— 45 000 lak o sú v áro s te rv e z é sé t. M iskolc te rv ezésén él a kérdés egészen m á sk é n t m e rü lt fel. I t t a népesség v á r h a tó sz ám á n ak a la k u lá sá t — am elyet V a le n tin y h a n g s ú ly o z o tta n a v á ro s te rv e ző legfo n to sab b a d a tá n a k t a r t — az első p ro g ra m b iz o n y ta la n tá v la t r a 200 000-ben a d ta meg. E z élénk v itá r a a d o tt a lk a lm a t, s „ c sa k n e m g y ő zö tt az a k étség tele n ü l tú lz á s n a k te k in th e tő állá sp o n t, am ely szerin t M iskolc 300 000 lak o sú v áro ssá fejlő d n e ” , végül a h ató ság o k — reá lisa b b szem lélettel — 250 000-ben á lla p íto ttá k m eg M iskolc v á rh a tó lak o sság szá m át. A terv ezés fo ly am án eg y é b k én t k id e rü lt, hogy a v á ro s a jelenlegi a d o ttsá g o k k ö zö tt a
IR O D A LO M
121
te rv e z e ttn é l lényegesen nagyobb m é rté k b e n m á r nem fejlesz th ető , m eri ennél n ag y o b b lakosságszám g a z d a sá g ta la n , d rá g a m e g o ld áso k at igényelne. T a ta b á n y a á lta lá n o s rendezési te rv e az Ó város és az Ú jv á ro s m e g k ü lö n b ö zteté sén e k g o n d o la tán ép ü lt fel — ír ja V iso n ta i — , egy k b . 75 000 lakosú v áro s ig é n y eit v év e figyelem be. K érd éses az o n b an , h o g y ez a feltételezés reális-e? M a m in d e n esetre az a h ely ze t, hogy — m in t K o ro m p a y m egjegyzi — T a ta b á n y a , az Ú jv áro s kissé e x c e n trik u s n a k tű n ő elhelyezésével, k ü lö n böző te lep ü lési részek alig összefüggő k o n g lo m e rá tu m a m a ra d t, s a K e rtv á ro s északi szélétől F elsőgalla déli végéig elnyúló, lég v o n alb a n 9,5 km -es tá v o lsá g a v á ro s lé lek szám ú n ak n ag y ság ren d jé h ez m é rte n szin te á th id a lh a ta tla n . Az e lm o n d o tta k h o z nincs sok h ozzáfűzni v aló n k . Az eddigi ta p a s z ta la to k elég v ilág o san b iz o n y ítjá k a v áro ste rv ezé s dem o g ráfiai a la p ja in a k , a v á r h a tó népességszám és összetétel m e g h a tá ro z á sá n a k fo n to ssá g át. Meg kell azo n b an jeg y ez n ü n k , h o g y b á r a szerzők helyesen íté lik m eg ezt a k é rd é st, felfo g ásu k k al, ti. azzal, h o g y a dem ográfiai té n y e z ő k csak m in t „v á ro ste rv e z é si p ro g ra m a d a to k ” jö n n e k sz á m ítá sb a , nem é r th e tü n k egyet. E z a felfogás u g y an is egy d ia le k tik u s összefüggésnek csak egyik o ld a lát veszi te k in te tb e . K étség telen u g y an , hogy a v áro s te rv e z é sé t szám os v o n a tk o z á sb a n a v á r h a tó nép esség szám és ö sszetétel sz a b ja m eg, m ásfelől azo n b an a nép esség szám és ö sszetétel a la k u lá s á t is befo ly áso lja a v áros k ia la k u lá sa , a te rv e k rea lizá ló d á sa, ső t, m in t M iskolc esetében lá ttu k , a terv ezésn él m e g állap íth ató gazdaságossági té n y e z ő k is. E b b ő l n em csak az k ö v etk ezik , hogy a v á ro ste rv e z é s n épességi a la p ja it d em o g ráfiai k ép zettség g el kell kidolgozni, h a n e m az is, h o g y a terv ező sem n élk ü lö zh et bizonyos ala p v e tő dem o g ráfiai ism e re te k e t. R eális v á ro s te rv e k elkészítése ebből a szem pontból csak a v á ro ste rv e z é s és a d em o g rá fia — első so rb an ennek regionális és p ersp e k tiv ik u s ágai — e g y ü ttm ű k ö d é se n y o m á n k ép zelh ető el. Az is m e r te te tt népességi p ro b lé m á k k a l k a p c so la tb a n m ég n é h á n y n é p szám lálási a d a to t id ézü n k , am ely e t te rm é sz e te se n a szerzők k ö n y v ü k m eg írá sa k o r m ég nem ism e rh e tte k . S ztá lin v á ro s jelenlevő lak o sság a 1960. I. 1-én 31 000 fő, am i ö sszh an g b an áll a 40— 45 000 fős te rv e k k e l, de a 60 000-es p e rs p e k tív á t n ag y o n tá v o lin a k tü n te ti fel. M iskolc so k a t v i t a t o t t lak o sság sz ám a u g y a n a k k o r 143 000 fő, am i a szerző id é z e tt á llá s p o n tjá t ig azo lja, sőt m ég a 250 000-es p e rsp e k tív á t is kérdésessé teszi. T a ta b á n y a 5— 6 év a la tt n em fe jlő d ö tt 15 000 fővel, 1960 elején népessége 52 000 fő, azaz 11 év a la tt a té n y leg e s szap o ro d ás csak 12 000. A 75 000-es lakoséi T a ta b á n y a „ v á ro s ” te h á t egyelőre n ag y o n tá v o li elképzelés, külö n ö sen h a a r r a g o n d o lu n k , hogy a jelenlegi lakosságból is k b . 15 000 fő sz an álan d ó te rü le te n lak ik . A k ö te t a n y a g á t szám os jól m e g v á lo g a to tt k ép , te rv ra jz és té rk é p egészíti ki. A sz ak m ai szem p o n tb ó l is sz ín v o n alas ta n u lm á n y o k k ö z é rth e tő e n , érd e k esen és ta n u lsá g o sa n szám olnak be a v á ro ste rv ezé s alap k érd éseirő l. A szer k esztő k n e k és szerzőknek sik e rü lt m eg v aló sítan i célju k at: e k ö n y v v el v aló b a n h o z z á já ru lta k a m a g y a r váro sren d ezés és ép ítés tu d a to s a b b és tá jé k o z o t ta b b k ö zvélem ényének k ia la k ítá sá h o z . S T A S Z E W S K I , J Ó Z E F : Vertical distribution of World populat ion. (A v ilág népességének v e rtik á lis m egoszlása.) W a rsaw 1957. S ta te S cientific P u b lish ing H ouse. 115 p. 1 ta b l. (G eographica! S tu d ies. 14.) A népesség v e rtik á lis eloszlásáról a m ú lt század m áso d ik felében szám os ta n u lm á n y je le n t m eg; v iz sg á la ta száz ad u n k elején azo n b an a g eográfia tö b b m ás F a rt p o u r 1’a r t ág a z a tá v a l e g y ü tt e llű n t. Ö n k én te le n ü l is felv e tő d ik te h á t b e n n ü n k a kérd és: jogos-e a té m a e lő b án y á szá sa? S zű rh ető k -e le t udom á n y o s eredm ények a to p o m é iria és a népeloszlás ö sszek ap cso ló d ásáb ó l? N em v ez etn ek -e ezek az ered m én y ek a fö ld rajzi d eterm in iz m u s té v ú tja ir a ? A m ó d sz e rta n i bev ezető arró l ta n ú sk o d ik , hogy ezek a p ro b lé m á k a szerzőben is felm erü lte k , s n é h á n y m o n d a tb a n szükségesnek lá tta leszögezni, ho g y nem o sz tja a d e t erm in istá k á llá spo n tj á t . A v á la sz a d á st az o n b an m u n k á ja cé lján k iv ü l levőnek te k in ti. S ajn á lk o zu n k ezen a ta n u lm á n y elo lv asása u tá n ,
122
I R OD A LOM
m e rt szám os o ly an p ro b lém a v e tő d ik fel b en n e, m ely n ek m eg o ld ása előbbre v in n é a tu d o m á n y t. Meg kell á lla p íta n u n k , h a nag y szigorúsággal a k á r csak m ó d sz er-fe lú jítás n a k , a k á r ad a tk ö z lésn e k fo g ju k fel, m ég így is h aszn o s S taszew ski ta n u lm á n y a . N em kétség es azo n b an , hogy ezeknél n ag y o b b tu d o m á n y o s ér té k e v an . R észletes tá b lá k a t közöl m in d en je len tő seb b országról, néh o l n em csak az összlakosságot vizsgálja, h an e m kiem eli a v á ro s o k a t, a n ag y o b b te le p ü lé seket és n é h á n y európai, ill. ázsiai h egység et (A lpok, K á rp á to k stb .). A d a ta i — m elyek á lta lá b a n 1946-ra v ag y rég e b b re v o n a tk o z n a k — az egyes tá b lá k ö ssz eh a so n lításá n ál nem m indig fedik eg y m ást. E b b ő l m e g b ec sü lh etjü k a hib a szá za lék o t : ± 3 % , am i az ilyen m u n k á n á l igen alacsony. M agyaro rszág ró l egy ism eretlen fo rrá sb ó l szárm azó 1930-as ö sszeállítása v a n . E z m in t a z t az 1941-es s a já t ö ssz e á llítá su n k k a l ö ssz eh a so n lítv a m eg á lla p íto ttu k — főleg a 100 m -n alu li te rü le te k ja v á r a to rz ít. A to rz ítá s ab b ó l s z á rm a z h a tik , h o g y csak a k ö z ig a z g a tá si eg y ség ek et v e tte figyelem be; s így pl. az a k k o ri Szeged te lje s la k o sság a a 87 m -es sz in te n szerepel. A különböző forráso k b ó l (ill részben s a já t szám ításaib ó l) szárm azó országos a d a to k a t részletes ellenőrzés u tá n 1945-re s z á m íto tta á t. V égered m é n y k é n t ú gy ta lá lta , hogy a F öld la k o sság á n ak 5 6 ,2 % -a élt ebben az időben a 200 m -nél alacso n y ab b te n g erszin t 2 7,8% -n y i te rü le té n . A tö b b i a d a t (elől a lakosság, u tá n a a te rü le t % -a rá n y a ): 200— 500 m : 24,0 és 2 9 ,5 ; 500— 1000 m : 11,6 és 2 1 ,2 ; 1000— 1500 m : 4,4 és 9 ,7 ; 1500— 2000 m : 2,3 és 5 ,6 ; 2000 m fö lö tt pedig 1,5 ill. 6,2% . A m u n k a gerin cét a 114 tá b lá z a t a lk o tja , m e ly e t tö b b -k ev eseb b szöveg gel illu sz trá l a szerző. K evesell jü k a 13 g rafik o n t és te lje sen h iá n y o lju k a té rk é p illu s z trá c ió k a t. A hasznos m ű rem élh ető leg to v á b b i m u n k á la to k k iin d u ló p o n tja lesz. T A U B E R , I R E N E B. : The Population of Ja p a n . (J a p á n népessége.) P rin c e to n , N ew Je rse y , 1958. 462 p. A szerző a p rin ce to n -i népességi k u ta tó in té z e t ázsiai n épességekkel fog lalkozó k u ta tá s i té m á já n a k k e re té b e n fo glalkozott J a p á n népességével, s jelenleg J a p á n népességének legkiválóbb sz ak é rtő je. A k ö n y v v ég ig v ezeti az o lvasót az ország népességének az elm ú lt 1200 év fo ly am án b ek ö v e tk e z e tt v á lto z á sá n és — te rm ész ete sen — részletesen foglalkozik J a p á n je len k o ri népességi kérdéseivel. J a p á n v iz sg á la ta e szem p o n tb ó l főleg a z é rt je len tő s, m ert lényegében az egyetlen oly an ázsiai népesség, am ely an élk ü l té r t rá a k a p ita lis ta ip aro so d ás k o rsz a k á ra , hogy azelőtt a g y a rm a ti ren d sz erb en élt vo ln a , s így egy m odern, — k a p ita lis ta ren d b e n kifejlődő — m ag as te c h n ik a i k u ltú rá v a l rendelkező, sa játo s ázsiai h ag y o m á n y o k k a l bíró népesség s tr u k tú r á já t, m ozgását fig y elh etjü k meg. A széleskörű elő tan u lm án y o k és n a g y m e n n y iség ű ere d eti fo rrá sa n y a g felh a szn á lá sáv a l készült k ö n y v hét rész re tag o ló d ik . A re n d k ív ü l gazd ag any ag b ó l ism e rte té sü n k k e re té b e n csu p án egy -két fo n to sab b k ö rü lm é n y re , jelen ség re té r ü n k ki. A ja p á n népességben, tö rté n e lm e fo ly am án , nem v o lt ta p a s z ta lh a tó sem e th n ik a i, sem ped ig k u ltu rá lis d ezintegráció . B á r a tö rté n e le m e lő tti id ő k b e n k ülönböző e th n ik u m ú em berek cso p o rtjai éltek a ja p á n i szig etek en , 1868-ig, a re sta u ráció évéig lényegében nem tö rté n t b e v á n d o rlá s J a p á n b a . A b e v á n dorlás ez id ő p o n t u tá n is igen csekély v o lt, 1920-ban m ég m in d ig csak 78 000 n e m -ja p á n e re d etű szem ély élt az o rszá g b an , és az eu ró p ai, v a g y am erik ai e re d etű b ev á n d o rló k szám a a késő b b i év tize d ek fo ly am án sem v o lt jelen tő s. A ja p á n népesség e th n ik a i egysége a ny elv i egységre is h a tá s s a l v o lt és v a n ; n é h á n y ap ró b b kiejtésbeli, v a g y szó h asz n ála tb e li e ltéréstő l elte k in tv e , az egész nép egységes n y elv et beszél. Az évszázados — feudális szín ezetű tá rs a d a lm i ren d en alap u ló — tá r s a dalm i és k u ltu rá lis v á lto z a tla n sá g o t, m erevség et, az ad d ig sta b il k u ltú rfo rm á k a t a k a p ita lis ta fejlődésnek a m ú lt század utolsó és a X X . század első é v ti zedeiben ta p a s z ta lh a tó m e g in d u lá sa és az enn ek h a tá s á r a fokozódó u rb an izáció
I R OD A L O M
123
és ip aro so d ás m e g b o ly g a tta és m ozgásba h o zta. Az egyre n ag y o b b m é rté k ű tá rsa d a lm i differenciálódás az egyes n épm ozgalm i esem én y ek a la k u lá sá b a n , a differenciális te rm ék en y ség , halálo zás stb . v iz sg á la ta so rán is m in d jo b b a n kifejezést n y e rt. S ajá to s k e ttő ssé g a la k u lt ki a ja p á n tá rs a d a lo m b a n , am ely az ősi p a ra s z ti, feudális h ag y o m án y o k o n , m ásrészt pedig az ezzel a k u ltú rá v a l lényegében ellen tétes, k a p ita lis ta , v áro si életfo rm án alap u l. A k étféle k u ltú rfo rm a egyes elem ei id ő n k é n t összeo lv ad tak . A v a s ú ti és az au tó b u szk ö zlek ed és és u ta sfo rg a lo m in te n z itá s a p éld áu l J a p á n b a n egyike a le g n ag y o b b a k n ak a v ilá g o n , so k k al nagy o b b , m in t a legtöbb európai o rszág b an . A v a s ú ta t és az a u tó b u sz t a p a ra sz ts á g is te lje s m é rté k b e n igénybe veszi, a belső v á n d o rlá s, k ü lö n ö sen ped ig az in g av án d o rm o zg a lo m ez á lta l óriási m é re te k e t ö ltö tt. A v áro sia so d á s fo ly a m a ta eg y é b k én t to v á b b ta r t . Az 1950— 55. év ek b en az évi átlag o s népességszám növekedés országos á tla g b a n 1 ,4 % , a v áro so k b a n 5 ,0 % , az egyéb ip a ri jellegű te lep ü lések en 2 ,1 % , m íg a m ezőgazdasági te le p ü léseken csak 0,5°/0. A születési ará n y szá m a la k u lá sa re n d k ív ü l érdekes. 1949-ig k iseb b nag y o b b h u llá m z áso k k a l, á lta lá b a n jó v a l 3 0 °/Oo fö lö tt m o zg o tt (1949-ben 33°/oo v o lt). A fokozódó születésk o rláto zó p ro p a g a n d a és az a b o rtu sz o k legálissá té te le h a tá s á ra öt év a la tt tö b b m in t 10°/oo-kel esett és 1955-ben m á r alig h a la d ta m eg a 1 9 °/00-et. A születésszám e n a g y a rá n y ú esése k ö v e tk e z té b e n a ja p á n n épességben is m e g in d u lt a lassú öregedési fo ly a m a t, a népesség k o r összetétele m in d a m e lle tt egyelőre m ég jó v a l fia ta la b b az euró p ai népessége kénél. Az előrebecslések 1980-ban a fia ta l k o ro sztá ly o k sú ly á n a k erő teljes csö k k en ését és az időseb b ek én ek n ag yobb m é rté k ű n ö v ek ed ését v á rjá k . 1980-ra a népesség sz ám a 105,6 m illió ra (közepes becslés) n ö v ek szik , 1990-re p edig v a la m iv e l m e g h a la d ja a 107 m illiót. E z u tá n a népesség szám a m á r csökken, de 2010-ig e lő re lá th a tó la g nem esik 100 millió alá. M indez te rm ész e te sen csak ak k o r, h a a születési m o z galom ban nagy o b b n ö v ek ed és a jö v ő b en nem lesz. A k ö n y v részletesen foglalkozik a v án d o rm o z g alo m m al, a te rm é sz e te s n ép m o zg alo m m al, a m á so d ik v ilá g h á b o rú népességi h a tá sa iv a l. A feldolgozott a d a to k fo rrá sa n y a g k é n t is jó l h a sz n á lh a tó k . V. Gy. Fremdenverkehr in Österreich 1957/58. (A u sztria id eg en fo rg alm a 1957/58.) B e arb eitet im Ö sterreich isch en S ta tistisc h e n Z e n tra la m t. W ien 1959. 116 p. Az 1957/58 idegenforgalm i év b en (1957. n o v em b er 1.— 1958. o k tó b e r 31.) az id eg enforgalom A u sz triá b a n m in d a szem élyek, m in d az e ltö ltö tt éjsza k ák sz á m á t te k in tv e , je len tő sen em elk ed ett. Az id egen fo rg alo m b an résztv ev ő szem élyek szám a az előző évi 6,3 m illió fővel szem ben 6,7 m illió, ebből a k ü lfö ld ie k sz ám a 3,4 m illióval szem ben 3,8 m illió. Az e ltö ltö tt éjsza k ák szám a 32,2 m illióról 36 m illióra, ebből a külföldieké 18,7 m illióról 21 m illió ra e m e lk e d e tt. E z e n k ív ü l n ev e lő in téz ete k b en , ifjú ság i tá b o ro k b a n , m e n ed é k h á z a k b a n , s á to rtá b o ro k b a n to v á b b i 2,5 m illió é jsza k át tö ltö tte k el. Az em elkedés T iro lb an v olt a le g m ag a sab b . A k ü lfö ld iek részesedése az id eg en fo rg alo m b an 56% -ró l 5 8 % -ra e m elk e d ett. K ü lö n ö sen n ő tt az N SZ K ból, az E g y e sü lt K irály sá g b ó l és az A m erik a i E g y e sü lt Á llam o k b ó l b e u ta z ó k ü lfö ld iek szám a. A növekvő ü te m ű idegenforgalom tü k rö z ő d ik az O sztrák N em zeti B a n k d ev izab ev ételeib en is. Az idegenforgalom cím én befolyó tis z ta d e v iz a b e v é te l 3457,3 m illió schilling v o lt, am i 8 5 % -k al m e g h a la d ja az 1958. évi k ü lk e re sk ed e lm i veszteséget. Az id egenforgalom egyötöde a téli é v a d ra (1957. n o v em b er 1.— 1958. áp rilis 30.) esik. A té li v endégek 7 6 % -a T iro lt, V o ra rlb erg et és a fő v áro st lá to g a tta m eg. A külföldi v endégek 6 3 % -a n é m e t, 8 % -a angol, 5 % -a h o llan d volt . A n y á ri é v a d b a n (1958. m á ju s 1.— o k tó b e r 31.) — e lle n té tb e n a h á b o rú elő tti h e ly z e tte l — a k ülföldi idegenforgalom a rá n y a m ag asa b b a belföldiénél, A u s z tria id e g en fo rg alm a m in d in k áb b külföldi je lleg ű v é v álik . A leg n ag y o b b szám ú v en d é g et T irol, K a rin th ia és S alzb u rg ta rto m á n y o k v onzzák. A z O sztrák N em zeti B ank egy külföldi v en d é g re sz á m íto tt d ev iza b ev é tele a n y á r i h ó n a p o k b a n a la c so n y ab b , m int a t éli fe jk v ó ta . E n n e k ok a. h o g y a
124
I R O D A L O M
té li sp o rto k k a l, hosszú esték k el k a p c so la tb a n sok a k ü lö n k ia d á s, szórakozás, stb ., a n y á ri h ó n a p o k b a n pedig az alac so n y ab b jö v e d elm ű tö m e g ek is résztveszn ek az idegenforgalom ban. Az idegenforgalom 6 5 % -á t sz állo d ák b an , p e n z ió k b a n , sz a n a tó riu m o k b a n , ü d ü lő k b e n , st b. 3 5 % -á t pedig m a g án -szá llá sh ely ek en b o n y o lítjá k le. A szál lod ák , stb . k a p a c itá sk ih a sz n á lá sa a n y á ri félév b en 3 4 % , a té lib e n 13% . Jú liu s és au g u sztu s h ó n a p o k b a n , a főszezonban ennél jó v a l m a g asa b b . A u sz triá b an m in d en 100 la k o sra a téli é v a d b a n 57 kü lfö ld i és 52 belföldi ven d ég , a n y á ri é v a d b a n 243 külföldi és 163 belföldi v en d é g ju t. Az utolsó 5 évben a külföldi idegenforgalo m 1 0 0 % -k al e m e lk e d e tt n e m csak B écsben és az egyes ta rto m á n y o k sz é k v á ro sa ib a n , h a n e m az id eg en forgalm i szem pontból je len tő s te rü le te k egész so ráb a n . Az ideg en fo rg alo m széles bázison, v a la m e n n y i ta rto m á n y b a n tö b b é -k e v é sb é em elk ed ik , az o n b an a legnagyobb fejlő d ést Bécs é rte el. M indenhol a n é m e t v en d ég ek a rá n y a a leg m ag asab b . B écset 1957/58-ban közel 332 000 n é m e t v en d é g k ere ste fel. Az a m e rik a i állam p o lg áro k Bécs id eg en fo rg a lm á n ak tö b b m in t 1 8 % -á t, az a n golok 7 % -á t, az olaszok 8 % -á t teszik ki. A je len tést négy tá b lá z a t egészíti ki : 1. A z id e g e n fo rg a lo m 1 9 5 7 /5 8 -b a n a s z e m é ly e k s z á m a cs a z e l t ö l t ö t t é js z a k á k sze r i n t , a k ü lfö ld ie k á lla m p o lg á r s á g á n a k fe ltü n te té s é v e l. 2. U g y a n e z a n y á r i é v a d b a n . 3. U g y a n e z a téli é v a d b a n , 1700 h e ly s é g b e n .
F. I.-né *
K U CE R A J . : Spolecensky v y zn a m vrozenych vyvojovy ch vad. (A v elesz ü letett fejlődési rendellenességek tá rsa d a lm i jelen tő ség e.) Demográfia, P ra h a , 1960. év. 3. sz. 218— 225. p. A v elesz ü letett fejlődési rendellenességek k érd ése a csecsem ő h alan d ó ság csö k k en tési lehetőségeinek k u ta tá s a so rán m in d in k á b b e lő térb e k erü l. Szerző bev ezetésü l rö v id en ism e rte ti a v elesz ü letett fejlődési rendellen esség ek fogal m á t, cso p o rto sító ism érv eit. Az u tó b b i évek cseh szlo v ák a d a ta i a la p já n k i m u ta tja egyre növekvő h alálo k i je len tő ség ü k e t a csecsem ő h alan d ó ság te ré n . A csecsem őhalálozási okok k ö zö tt C sehszlovák iáb an jelen leg a 3. h ely en álln ak és b e lá th a tó időn belül a 2. h ely et fo g lalják m a jd el. 1953-ban a csecsem ő h a lálo z áso k n a k 9 ,6 % -á t, 1959-ben ped ig m á r 16,0% -á t o k o zták . Az u tó b b i év ek b en a tá rs a d a lo m kom oly p ro b lé m á já v á k ezd en ek v áln i, m iv el je le n tő ségük tú ln ő a csecsem őkoron, de az egészségügy k e re te in is. Szerző to v á b b ia k b a n részletesen tá rg y a lja a v e le sz ü le te tt fejlődési re n d ellenességek tá rsa d a lm i je len tő ség é t, m e g v ilá g ítja , hogy a k érd és ta n u lm á ny o zása tá rsa d a lm ila g m iért oly égető és v á z o lja a p rev en ció eddigi m u n k á já t, v a la m in t a to v á b b i te e n d ő k e t. A v e le sz ü le te tt fejlődési ren d ellen esség ek et, h a sik erü l is p re n a tá lisa n d ia g n o sztizá ln i, nem tu d já k m ég g y ó g y íta n i. E n n ek az elégtelen á lla p o tn a k a ja v ítá s a szám os terv e zé si, p én zü g y i, szervezési in té z k e d é st feltéte lez . Az éleib e n m a ra d t fo g y a té k o so k n a k fo k o z o tt egészség ügyi g o n d o zásra v an szükségük. P rá g á b a n a m egfigyelt időszak a la tt sz ü le te tt 11 521 gy erm ek közül 187 születésénél fogv a fo g y até k o s v o lt. G ondozásuk 2683 k ó rh áz i ápolási napot v e tt igénybe. L e sz á m ítv a az id ő k ö zb en m e g h altak a l, egy ilyen gyerm ek re egy év a l a tt 14 kórh ázi gondozási n ap ju to t t. A leg n ag yobb te rh e t az oligofrén sz ü lö tte k képviselik . A z elh ely ezésü k re szolgáló jelenlegi 2800 in té z e ti férőhely h áro m sz o ro sára len n e szükség. A p ro b lém ák le g sú ly o sa b b ik a v isz o n t a g en e tik a i k érdés. A v elesz ü letett fejlődési rendellenességek etio ló g iá já b an az örö k lő d és részesedése sz ám o ttev ő . A sebészeti k o zm etik a a v e le sz ü le te tt fejlődési ren d ellen esség et elkendőzi és ezzel elősegíti az ilyen szem élyek h á z a ssá g k ö té sé t, am i á ltal a fo g y aték o s ságok egészséges g en eráció k b a is beszü rem len ek . E tik a ila g p edig b o m lasztó h a tá ssa l le h etn e k a családra: az é rin te tte k r e a szociális és g azd aság i h á tr á n y o k o n kívül a lelki szenvedés sú ly a nehezedik.
IRODALOM
125
C sehszlovákiában a fejlődési rendellenességgel v ilá g ra jö v ő k fo ly am ato s sz ám b a v éte lé t az egyes k ö rz e te k b e n 1958. év ó ta folyó a d a tfe lv é te le k ta p a sz ta la ta i a la p já n 1961. ja n u á r 1.-vel k ite rje sz tik az egész o rszág ra. A v ég re h a jtá s az ú jsz ü lö tt-o sz tá ly o k fe la d a ta , az irá n y ítá s és az ered m én y ek össze sítése a n ag y o b b egészségügyi in té zm én y e k g o n d ja lesz, a felü g y e letet az ezzel a k érd é sk o m p le x u m m a l foglalkozó k u ta tó in té z e t lá tja m ajd el. E z idő szerin t még nincs d ö n té s, hogy az összes v ag y csak egyes v e lesz ü letett fejlődési re n d ellenességek k erü ln e k -e m egfigyelésre. A csecsem őkoron tú li m egfigyelésben az o k ta tá s i szervek részv étele is b iz to sítv a van. Szerző az in té ze ti gondozáson k ív ü l a g y erm e k g y ó g y ász ati ta n á c sa d á so k m ellett a sz ü letésü k n él fogva fo g y até k o so k sz ám á ra k ü lö n ta n á c sa d á so k b ev e zetésére te sz ja v a s la to t. M int á lta lá n o s p rev e n ció t h an g sú ly o zz a a p ren a tá lis ta n á c sa d á so k fo n to ssá g át és felv eti a h áz asság elő tti orvosi v iz sg álat g o n d o la tá t. B . I. L E D E R M A N N , S. : Les dim ensions de la mortalité (A h alan d ó sá g dim enziói) Bulletin de l’In stitu t International de Statistique, T . X X X V I I. 2.-e liv raiso n , (1960) B ruxelles, p p . 417— 427. V alam ely népesség h alan d ó sá g i sz ín v o n a lá n a k jellem zésére eg y etlen in d e x g y a n á n t á lta lá b a n h a sz n á la to s a globális h alan d ó sá g i ará n y sz á m v a g y a szü le tésk o r v á r h a tó átlagos é le tta r ta m . A zo n b an az ezen in d e x ek á lta l n y ú jto tt tá jé k o z ta tá s általán o s jellegű, és nem ad felv ilág o sítást a k o rsp ecifik u s h a lá lozási a rá n y sz á m o k ra nézve. E rre eg y é b k én t sem m iféle eg y etlen in d e x sem ad le h ető ség et. Az egyes k o rc so p o rto k h a la n d ó sá g a ui. eg y részt a népesség á lta lá n o s életk ö rü lm é n y e in e k b efo ly ása a la tt áll, m á srészt k ifejezésre ju tn a k b e n n e a k ü lönböző k o ro sz tá ly o k ra sa já to s h a tá s t g yak o rló egyéb té n y e z ő k is, am ely ek az előbbi k ö rü lm é n y e k tő l füg g etlen ek . M in d a zo n á lta l k é tség tele n , h o g y az egyes k o rcso p o rto k halálo zási a rá n y sz á m a i n em fü g g etlen ek egy m á stó l, és így nincs szükség a rra , hogy 9 0 - 1 0 0 k o ré v e n k é n ti a rá n y szá m o t ism e rjü n k a h alan d ó ság i görbe m egszerkesztése céljából. E z é rt felm erül a k érd és, hogy összesen h á n y in d e x re v a n szükség a m o r ta litá s i fü g g v én y te lje s m é rté k ű m e g h a tá ro z á sá h o z , v ag y is m ás szóval, mik a h alan d ó sá g dim enziói. E rre a k érd é sre a fak to riá lis elem zésnek a pszichote c h n ik á b an kidolgozott m ódszerei segítségével v ála sz o lh a tu n k . E g y ilyen célú v iz sg á la t k e re té b e n a szerző az E N SZ d em ográfiai o sz tály a á lta l k ö z z é te tt 158 h alan d ó ság i tá b la a d a ta it h a s z n á lta fel az 1900— 50 id ő szak ra v o n atk o zó an . A h alan d ó sá g i a d a to k a k é t nem és 18 k o rcso p o rt szerin t v a n n a k részletezve, ezekhez já ru l a szü letésk o r v á r h a tó átlag o s é le tta r ta m m in d eg y ik nem eseté b en , összesen te h á t 38 v álto zó . E v á lto z ó k a t p á ro n k é n t v év e összesen 741 korrelációs e g y ü tth a tó b ó l álló m á trix ad ó d ik , am elyn ek v iz sg á la ta m ég fo ly a m a tb a n v an . E v iz sg álato k irá n y ítá s a és a leglényegesebb sa játo sság o k elő zetes m e g á lla p ítá sa céljából a szerző egy re d u k á lt m a trix elem zését ism e rte ti. E n n e k k e re té b e n szereplő v á lto z ó k : a 0— 1, 10— 14, 50— 54 és 70— 74 évi k o rcso p o rto k halálozási a rá n y sz á m a i és a sz ü letésk o r v á rh a tó átlag o s élet ta r t a m a k ét nem re k ü lö n -k ü lö n m e g h atá ro z v a. H a első k özelítésben az átlag o s é le tta r ta m tó l e lte k in tü n k és a k é t nem re az egyes k o rc so p o rto k b a n egy-egy átlag o s h alálozási a rá n y szá m o l veszünk figyelem be, ú g y ezek 3 eg y m ástó l fü g g etlen tén y ező lin eáris függvényei g y a n á n t feje zh e tő k ki. E té n y ez ő k közül az egyik a m o rta litá si ará n y szá m o k összes szórásn ég y zetén ek 7 5 % -á t h a tá ro z z a m e g ; e té n y ez ő az á ltalán o s egészségügyi v iszonyok k ih a tá s á t fejezi ki. E g y m ásik té n y e z ő a to tá lis disz perzió 1 5 % -á t, illetőleg a fe ln ő tte k m o rta litá sá b ó l szárm azó szó rásn ég y zetek 2 5 % -á t d e te rm in á lja ; e té n y ez ő csak a 40 évnél idő seb b ek h alan d ó sá g áb a n érv én y esü l. V égül egy h a rm a d ik té n y e z ő re v e z e th e tő v issza a m o rta litá s összes d isz p erzió ján a k 6 % -a , illetőleg a csecsem ő m o rtalitás esetében 2 0 % és a 70 évesnél idősebbeknél 4 % . E tén y ező eg y részt a szélső k o rcso p o rto k h alan d ó ság i ad a tfelv é te léb e n érv én y esü lő m inőségi k ü lö n b sé g et, m ásrészt e k o rc so p o rto k n a k a m o rta litá s sz em p o n tjáb ó l való n ag y o b b érzék en y ség ét fejezi ki.
126
I RODA LOM
Az e m líte tt tén y ező k u g y an a zo n o rszá g ra n ézv e a h alan d ó sá g i viszo n y o k m ódo su lásáv al az évek fo ly am án v á lto z n a k , to v á b b á o rszá g o n k én t k ü lö n b ö ző k , Így b á r F ra n c ia o rsz á g b a n az 1908— 13 id ő sz ak b a n az átlag o s é le tta r ta m u g y a n a k k o ra , m in t O laszországban az 1921— 22. év ek b en , a fra n cia h a la n d ó ság m ásodik, a 40 év fe le tti m o r ta litá s t d e term in á ló té n y ez ő je k ed v e ző tlen e b b , v isz o n t a csecsem őhalandóságot befolyásoló té n y ez ő a la k u lá sa k ed v ező b b volt m in t O laszországban. A fa k to rá lis elem zés n ag y előnye, hogy a h alan d ó sá g i v isz o n y o k at 2— 3 té n y ez ő segítségével k im e rítő e n jellem zi, és a külö n b ö ző országok m o rta litá s á n a k tá rg y ilag o s ö ssz eh a so n lításá ra b ázisu l szolgálhat. Th. E. D U R A N D , J O H N D.: The P o p u lation S tatist ics of China A . D. 2— 1953. (K ín a népesedése 2 és 1953 k ö z ö tt.) Population Studies X I I I . k ö te t, 3. szám (1960 m árcius) 209— 256. oldal. E u rá z ia szárazfö ld jén h á ro m n ag y m űvelő d és fejlő d ö tt ki és él eg y m ás tó l tö b b é -k e v é sb é fü g g etlen ü l : In d ia , K ín a és E u ró p a . Ma m in d h á rm u k népességszám a m egközelítőleg azonos n ag y sá g re n d b e n mozog. K ö zü lü k K ín a nem csak azért v o n ja m a g á ra a n ép e ssé g tu d o m á n y fig y elm ét, m e rt a föld legnépesebb állam a, h an e m a z é rt is, m e rt egyedül a k ín a i b iro d alo m nép ese dését v iz sg á lh a tju k húsz évszázad o n k e re sz tü l a h iv a ta lo s n ép szám láláso k tü k ré b e n , am it n y ilv á n a n n a k k ö sz ö n h et, h o g y a h áro m m űvelő d és-v ilág közül egyedül v á lh a to tt g y a k o rla tila g egész tö r té n e te fo ly am án egyetlen és egységes állam m á. Jo hn D u rand, ak i az E g y e sü lt N em z etek Szociális Ü g y ek H iv a ta la n é p e sedési o sz tá ly á n a k h e ly e tte s ig a z g a tó ja , ta n u lm á n y á b a n K ín a n épesedését v izsgáló, európai nyelv ek en m egjelent ré s z le tk u ta tá s o k ere d m én y e it1 foglalja össze és b írálja. Célja pedig a h e ly e sb íte tt népesség szám o k so rán a k fö lállítá sa. A szerző kr itikája igen ügyesen h a s z n á lja ki a fo rráso k a d ta m o sto h a lehetőségeket, és egy-egy k o rsza k elem zésénél négy e ljá rá sa kö zü l m ás-m ás d o m b o ro d ik ki. A H a n g és Cseng d in a sz tia a d a ta it elsősorban a szap o ro d ás a rá n y sz á m a a la p já n ítéli meg. A S zu n g -k o rb a n a h á z ta rtá s o k lélekszám át veszi segítségül. A m ongolok u ra lm á n a k nép esség szám ain ál a fö ld rajzi fel o sztás fényében je len tk ező h iá n y o k ra m u ta t rá. A M ingek s ta tis z tik á já n á l ped ig a szöveg rom lást és a szövegértelm ezés belső nehézségeit em eli ki. Az értekezés b e m u ta tja az egykorú k ín a i statisztika módszereit is, m ely e k e t illető en eleinte csak k ö v e tk e z te té se k re v a g y u n k u ta lv a . Mégis v aló szín ű nek látsz ik , hogy a k im u ta tá so k a M ing u r a lk o d ó h ázig n em k o rlá to z ó d ta k k izáró lag az adó fizető k re. Sőt k ez d etb en m ég a M ingek á lta l b e v e z e te tt csia-li ren d szer, am ely 110 h á z ta rtá s b ó l álló egységeken ép ü lt fel, sem s z ű k íte tte célját k ifejeze tte n az adózás sz e m p o n tja ira . A X V . és X V I. század fo ly am án az o n b an az a d ó te rh e k k ö n n y íté sé re és k ijá ts z á s á ra v é g z e tt m esterk ed ések n y o m á n az a d a to k d em ográfiai je len tése fik tív v é v álik , és a d ó s ta tis z tik á v á szü rk ü l. A Csing császári család első k o rsz a k á n a k feljegyzései a z u tá n k iz á ró lag a tin g e k sz á m á t közlik. A tin g e k fo g alm a re n d k ív ü l hasonló a m a g y a r p o rtasz ám o k éh o z , és m in t azok is, eszm ei adózási egy ség ek et képvisel. Az adó- és a n é p e ssé g -sta tisz tik a elv álá sa 1712-ben C sing-Sen-csu császár ren d eletév el in d u l meg, aki fölism erte : „N e m v a g y o k é rd e k elt az adózás fok o zásáb an , de n a g y o n v ág y o m m egism erni a népesség n a g y s á g á t.” E z a tö re k v é s v e z e te tt, m in d a z o n á lta l csak 1740-ben, a p ao -csia ren d sz er fölállí tá sá h o z , am ely 1000 h á z ta rtá s o n alap u ló egységekből szerv ező d ö tt. M ind a pao-csia, m in d p ed ig a fö n te b b m á r e m líte tt csia-li ren d szer a népességnek o ly a n jellegű to v á b b v e z e té se v o lt, a m ily e n t II. Jó zsef ren d e le té re M agyarországon is te lje s íte tte k 1785 és 1787 k ö z ö tt, és idővel o ly an n ép es ség-becsléssé fa ju lt, am ily e n t v á rm e g y é in k k é s z íte tte k a X IX . század elején. A m in th o g y a k ínai s ta tis z tik a régiségét a k ö z p o n ti h a ta lo m k ifejlő d ésé nek k ö sz ö n h ette, a k o rm á n y z a t erején ek gy en g ü lése az a d a to k m e g b íz h a tó sá g án a k ro m lá sáv a l is já r t . Ily e n k o r a szám o k leesnek, és a visszaesések m é r 1 Í g y fő k é n t B a lá z s , B ie le n s te in , C se n -C sa n g -h e n g , d e r S p re n k e l és Z a h a ro v m u n k á it.
E ic h h o rn , F itz g e ra ld ,
H o P in g -ti, V an
127
IROI) a l o m
te k e á lta lá b a n n em a népesség p u s z tu lá s á t, h a n e m a h a ta lo m h a n y a tlá s á t m u ta tja . A háztartások lélekszámú a b iro d alm i á tla g b a n 4,5— 7,1 k ö z ö tt in g a d o zo t t. K iv é te lt csak a S zung-k o rszak a lk o to tt, am ik o r 1,4— 2,6 szem ély t m u ta tta k k i h á z ta rtá s o n k é n t. V alószínűleg csak fé rfia k a t, a z o k a t sem te lje sén . A c s a lá d közösségek té n y leg e s lélekszám ú a z o n b a n m e g á lla p íth a tó a C sin -d in asztia sta tis z tik á já b ó l, ak ik a m ongolok e lő tt egy év szá zad d a l elfo g lalták a S árg a folyó m e d en c éjé t, és így egy időben u ra lk o d ta k a S zun g o k k al. Az ő k im u ta tá s a ik b a n egy-egy „ a jtó n y itá s ” m ö g ö tt 6,4— 6,7 „ s z á j” élt, és enn ek a la p já n a S zungok h á z ta rtá s a in a k sz ám á t h a tta l szorozva á lla p íto tta m eg D u ra n d u ra lm u k a la tt a b iro d alo m n ép e sség szám át. E g y é b k é n t a lélek szám o k n ak a szerző á lta l v é g r e h a jto tt h ely esb ítése a m andzsu császáro k id e jétő l e lte k in tv e á lta lá b a n a b b a n áll, h o g y o tt, ahol az egy k a p u ra ju tó k n em é rik el a fél tu c a to t, u g y a n ú g y h a to s szorzószám ot alk alm az , m in t a S zu n g o k n ál, m e rt sz erin te a k isebb h á z ta rtá s lé ts z á m o k h ián y o s sz á m b a v é te l jelei. K ü lö n b en A csády Ignác az 1715— 20. évi összeírás földolgozásán ál u g y a n e z t a h a to s szo rzó szám ot h a s z n á lta . A h e ly e s b íte tt és m e g b íz h a tó n a k íté lt a d a to k a la p já n 2 és 1953 k ö zö li eltelt 1951 évből 800 év népességszámának a la k u lá s á t tu d ja a k ö zlem én y k i rajzo ln i. E b b ő l előbb k é t száz ö tv en -szá zö tv en éves idő szak n ém ileg e lto rz u lt cosinus v o n alat m u ta t, m a jd egy 200 éves és egy 300 éves S a la k ú irá n y v o n a lú (lo g isztik u s g ö rb ére em lék eztető ) em elkedés em eli m eg a n ép esség et. A n é p e sedés m e n e té t az a lá b b i szám ok jellem zik : tu la jd o n k é p p e n i K í n a népessége D u r a n d szerin t iLélekszám (milliókban)
(Uralkodóház ; évszám)
Lélekszám (m illiókban)
71 43 62
SZU N G S Z U N G -C S IN
1014 1123 1193— 95
54 37 52
M IN G
1381
60
C SIN G
1651 1751 1851 1953
1252 207 417 518
60 123 123
A z egyes tartomán y ok sz erin ti részletezés a z t m u ta tja , h o g y a H a n d in a s z tia k o rá b a n a S árga folyó v id é k én v o lt a lakosság sú ly p o n tja . A m á r e k k o r m eginduló d élre -v á n d o rlás az o n b an a T an g o k a la tt fokozódik. A n y u g a ti és északi o rszágrészekből a te n g e rp a rt felé á ra m lik a lako sság , a m it a tib e ti és h u n b e tö ré se k n e k tu la jd o n íta n a k . É s b á r a T an g o k a la tt m ég északon m a ra d a lak o sság sú ly a , a S zungok u ra lm á n a k végére m á r a Ja n g -c e-k ian g v ö lg y éb en la k ik a népesség tú ln y o m ó része. D u ra n d szerint K ín a tö rté n e té n e k v izsg ált k o rsz a k á b a n sz á m o tte v ő b e v á n d o rlá s nem fo rd u lt elő. S ajnos az értek ezés csak sz ó rv á n y o san közli a szaporodás arányszám ait, és így az o k a t az o lv a só n ak m a g á n a k kell k isz á m íta n ia . K ín a n épessége tiz e n k ilen c és fél sz áz ad a la tt 7,3-szorosára n ő tt, am i egyenes v o n a lú fejlő d és esetén évi l ° / 00-es n ö v ek ed ésn ek felelne m eg. A fejlődés a z o n b a n k o rá n tse m volt egyenes v o n alú . A H a n -h á z k eleti és n y u g a ti á g á n a k u ra lk o d á s a k ö z ö tti z ű rz a v a rb a n évi 5,8, a S zuik b u k á s a u tá n és a m ongol u ralo m a l a tt 3 ,8 °/00-es fogyás m u ta tk o z ik . A z első k é t n ag y o b b fogyást k ieg y en lítő szap o ro d ás ü te m e évi 1 2 °/00-ben á lla p íth a tó m eg. A S zungok a la tti fellen d ü lés (X I. szá zad) v o lt a le gnagyobb fokú: l l ° / 00-et 2 0 ° /00, m a jd 1 3 °/00 k ö v e t, am ib en a b u d d h is ta fö ld re fo rm o k n a k is része le h e te tt, b á r a cikk ezt nem em líti. A m a n d zsú császáro k a la tti m ásodik n ag y föllendülést ( X V III. század) k ip o n to zó és a szerző á lta l hely esn ek íté lt népességszám ok k ö z ö tt á lta lá b a n 8— 9 2 G ra fik u s b ecslés
128
I R O D A L O M
° /00-es évi g y a ra p o d á s v a n , b á r az ere d eti „ h e ly e sb íte tle n ” a d a to k 1741— 1780 k ö zö tt 1 5 °/00-es n a g y sá g o t m u ta tn a k . A ta n u lm á n y te h á t g y a k o rla tila g elfo g a d ja Csen C sang-hengnek — D u ra n d á lta l eg y é b k én t m egcáfolt — v éle m é n y é t, ak i, m in t tö b b m a g y a r k u ta tó is, legfeljebb 1% -os év i szap o ro d ást ta r t ó it p la u sib ilisn ek a X V II I. sz áz ad b an . A szap o ro d ás m é rté k é n e k v izs g á la tá n á l így a k ö zlem én y b en bizonyos k ö v etk ez etlen sé g ta p a s z ta lh a tó . Az elhihetőség d ö n tő ism érv én e k jelöli m eg u g y an is, hogy a népesség n ö v ek e dése a d o tt tö r té n e ti k ö rü lm é n y ek k ö zö tt nem lé p h e ti tú l az évi 1 5 ° /00-et, m égis elvet enn ek m egfelelő fo rrá so k a t, m á sk o r m eg fo k o z o tta b b g y a ra p o d á st m u ta tó lélek szám okat is elism er. H iá n y o lh a tju k to v á b b á , hogy a h e ly e sb íte tt sorozat m e lle tt a tá b lá z a t nem tü n te ti fel az ered eti fo rráso k a d a ta it, m ert az ö sszeh aso n lításh o z a ta n u l m án y fo rg a tó já n a k sokat kell keresgélnie, sőt a szükséges te rü le ti k iig a zításo k at le g tö b b sz ö r nem is tu d ja elvégezni. U g y a n itt m eg jelö lh etn é a szoros é rte lem b en v e it K ín án belül a n n a k a te rü le tn e k a n ép esség ét is, am ely e t nem é r in te tt egyes h a tá rsz é li ta rto m á n y o k elsza k ad á sa, és ezáltal a fejlődés m e n e té t p o n to sa b b a n m érleg elh etn én k . Az 1381. évi lélekszám ot H o P in g -ti b ír á la ta n y o m á n a h e ly re ig a z íto tta k so ráb ó l esetleg el le h e te tt v o ln a h ag y n i. N em tu d ju k ezenkívül, h o g y az 1193— 95. évi összegben nem szerepelnek-e K ín á n k ív ü li te rü le te k is. V égül jóllehet a h á z ta rtá s o k n a g y ság á t illető en a szerző érvelése igen m eggyőző, m égsem ta r t j u k k iz á rtn a k , hogy a közös k en y é ren élő szem élyek szám a az évszázad o k fo ly am án id ő n k é n t ném ileg c sö k k e n h e te tt is. M indezen fö n n ta rtá s o k ellenére Jo h n D. D u ra n d ta n u lm á n y á t ren d k ív ü l é rté k e s és érdekes m u n k á n a k kell te k in te n ü n k , am ely „ m e g m u ta tja K ín a népesedése h o ssz ú tá v ú irá n y v o n a lá n a k á lta lá n o s a la k já t a sz ázad o k fo ly a m á n ” . M árpedig a k ín a i b iro d alo m népességének v á lto z á sa „ tö b b fig y elm et érdem el, m in t eddig k a p o tt, m in th o g y az egyetlen o ly an ország, m e ly n ek n épesség s ta tis z tik a i so ra it egy-két év szá zad n á l m ély eb b re lehet v isszav e ze tn i a m ú ltb a ” . R á m u ta th a ttu n k , hogy K ín a n ép m o zg a lm á n ak tö r té n e ti v iz s g á la ta k ö z ben nem egy hasonló v a g y azonos jellegű p ro b lém a m erül fel, m in t h a z á n k é b an . E z é rt ezeknek és esetleges m e g o ld ásu k n ak fig y elem b ev ételét alig h a h a n y a g o lh a tju k el. C s.J
DEM OGRÁFIA M egjelenik n e g y e d é v en k é n t F e le lő s szerk esztő : dr. S zab ad y E gon S z e rk esz tő ség : B u d a p est, K ö z p o n ti S ta tis z tik a i H iv a ta l, I I. B u d a y L á szló u. 1. T elefon : 35S-530 K ia d ó h iv a ta l: B u d a p e st, II. K e le ti K á r o ly u . l 8 /b . T elefon : 358-5 3 0 K iad ja : a S ta tis z tik a i K iad ó V á lla la t F e le lő s kiad ó : G arádi L ászló 6 0 .4 5 7 2 A th en aetim N y o m d a , B u d a p est (F . v . Soproni B éla) T er je szti a .Magyar P o sta . E lő fiz e th e tő a P o sta K ö z p o n t H írla p Irod ánál (B u d a p e st, V. J ó z se f nádor tér 1 .) és b á r m e ly p o s ta h iv a ta ln á l. E lő fiz e té s i díj fé l évre 32 , — , e g ész évre 6 4 ,— F t . C sekk szám laszám : e g y én i 61 2 7 2 , k ö z ü le ti 61 0 66 (v a g y á tu ta lá s a M. N . B. 8 . sz. fo ly ó szá m lájára)
