ÉVFOLYAM
V i V - B -
.. KÖNYVTÁRA
-
-
-
-
HB ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR
MAGYAR 15.évf.
M^EI^E
-
7.370 HÍRLAPTÁRA
IPARMŰVÉSZÉT
1912.
1-9/10.sz. c l . , t j . , 4
j|]
-
h : b o r . ,9
t.,
mell.
Vk.
m
i ^ M B M
I íj FJ
FX
Fl
»
FJ FJ FJ TJ FJ FJ FJ
^ n r l L V f T X V
I
r
l
V r l
V ixTL V r r T L V r r l L V nrlL
V
PT-SL
BIV-EC
FX
EF/
J .
V
F7- FT
F/7 /
J -
^
J
.
7TL V
FJ-
F l ^ F T L ^ P J ^ F ?
AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM ÉS ISKOLA ÉS AZ ORSZ. MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT KÖZLÖNYE A VALLÁS- ÉS KÖZOKTATÁSÜGYI MAGY. KIR. MINISZTER MEGBÍZÁSÁBÓL SZERKESZTI
GYÖRGYI KÁLMÁN
XV. ÉVFOLYAM \9\2 Z BUDAPEST S KIADJA AZ ORSZÁGOS MAGYAR IPARMŰVÉSZETI TÁRSULAT
Budapest, az Athenaeum irodalmi és nyomdai r.-t. nyomása.
T A RTALO MJEGYZÉK. ÖNÁLLÓ
CIKKEK.
P . E . : Si may Imre Nádai Pál : Üzleti iparművészet Dömötör I s t v á n : A hivatal Élek Artúr : Undi Mariska művészete Undi S. Mariska t Művészi fejlődésem — tanulságaim ... Dr. Lázár B é l a : Rippl-Rónai József Divald K o r n é l : Hegedűs László terrakottái Bárczy István elnöki székfoglalója Csányi Károly : A kisplasztika! kiállítás Margítay E r n ő : Lakásművészeti kiállítás — i : A miskolczi kiállításról Sz. K . : A z Ernst-múzeum Gerő Ö d ö n : Gara Arnold kerámiái P . Velics László S. I. : A hímzés Radisics Jenő : A londoni R o y a l Automobile Club Gerő Ödön : Iparművészeti iskolánk Mihalik G y u l a : A z iparművészeti oktatás a drezdai kongresszuson ... gk. : Rajztanítás és iparművészet G y . K . : A bajor „Gewerbeschau" Fieber Henrik : A műemlék-restaurálás pszichológiája 241 Csányi Károly : A vasvármegyei műtörténet! kiállítás Divald Kornél : A magyar csipke jövője Nádai P á l : Sírkertekről Lengyel Géza : E g y Munkácsy-utcai villáról ... Fieber Henrik : Ú j művészeti stílus Divald Kornél : Egyházi fafaragásunk Lyka Károly : Egyházi fémmunkák Sztrakoniczky Károly dr. : A z üvegfestészet ... Mihalik G y u l a : A miseruha -
KÜLÖNFÉLÉK. I 7 26 41 47 81 J01 J17 120 J34 J36 161 163 J66 J78 201 204 206 208 290 248 258 281 284 32J 347 350 362 377
PÁLYÁZATOK. Pályázat iparművészeti tervekre A „Virágos Budapest Bizottság" virágdíszítési pályázata A szentszobor-pályázat határidejének elhalasztása JJ3 A német művészek és a Bismarck-emlék Pályázat plakátra Képzőművészeti pályázatok Pályázat okmánybélyegek tervrajzaira Eldöntött pályázat Pályázat polgári esketőszoba terveire A z állatkerti plakátpályázat Eldőlt plakátpályázat Pályázat bírói öltöny és föveg rajzaira Lejáró pályázatok A z okmánybélyegek terveire hirdetett pályázat eredménye A z okmánybélyegek pályázathoz A z anyakönyvvezetői szoba pályázat Pályázat plakátra Pályázat plakettre Lejáró pályázatok ... —
64 JJ3 J60 JI3 J58 J59 159 J60 190 191 I9J 236 236 276 276 308 381 382 382
A modern ornamens 29 A vetélt csipke divatja 29 A modern iparművészet nemzetközi jellege 30 A z iparművész szerzői jogának védelme 31 A „Wiener Werkstätte'« Budapesten 61 A z automobil 61 Művészet a temetőkben 62 Művészi alkotások-e az iparművészet termékei? 62 A műtárgyak bevitelének szabályozása Amerikában ... 63 Fittler Kamill síremlékére újabban küldött öszszegefc 63 Alpár Ignác kitüntetése 103 A munkapárt üdvözlő irata a miniszterelnökhöz 103 Lakások, ablakok és erkélyek virágdíszítése 103 T u l'as voulu, George Dandín 104 Virághímzések 105 Ráth György utca .. 139 A z éremkedvelők egyesületének közgyűlése 139 A z iparművészet határaínak kibővülése 139 A z Országos Iparegyesület jubileuma 185 A reklám művészete 185 A dekoratív falfestés és a kisplasztika 186 Helyreigazítás 187 220 A magyar bírák talárja és fövege ... 217 A mai magyar ércpénzek ellen 217 A német iparművészek nagygyűlése 217 E x epistulis ... 218 Képeslevelezőlapok 219 273 A betű művészete 219 Kernstock Károly ablakai 263 A virágkötészetről 264 A z otthon művészete és a napilapok 264 A Käthe Kruse babák 273 312 A művészi ipar és az ipari munkák 310 A gödöllői szövőiskola „. ... 311 Szobormű vasbetonból 311 Japán régiségek hamisítása 312 Művészet a templomokban 312 A törvényszéki helyiségek művészi berendezése 312 A new-zaelandi teozófiai társulat .. 312 A Magyar Szakírók Egyesületének jubileuma... 386 A jegygyűrű reformja 386 Wallot f ... 387 Vírágdíszítés telekkönyvi biztosítása ... 387 A Szt. László-Társaság üvegfestményei 387 Babák 388
KIÁLLÍTÁSOK. A
vallás- és közoktatásügyi miniszter állami iparművészeti érme Közreműködők jutalmazása az iparművészeti kiállításoknál A lakásművészeti kiállítás ... 31 63 Velencei kiállítás Kisplasztika! kiállítás 63 105 A kolozsvári iparművészeti kiállítás A terített asztal
31 31 105 63 140 105 105
A madridi nemzetközi grafikai kiállítás Kitüntetett iparosok és munkások Szőnyegkiállítás A müncheni kiállítás 140 Kertművészeti kiállítás A párisi nemzetközi modern iparművészeti kiállítás Bécsi egyházművészeti kiállítás A párisi iparművészeti kiállítás elhalasztása A szombathelyi kiállítás Nemzetközi kereskedelmi grafikai kiállítás Építészeti kiállítás A z idei drezdai nagy képzőművészeti kiállítás... Kertművészeti kiállítás Párisban A bécsi egyházművészeti kiállítás A z Orsz. M a g y . Iparművészeti Társulat üzleti grafikai kiállítása és karácsonyi vására ... 309 Műkedvelő-kiállítás Kehelykiállítás A jó ízlésre való nevelés Magyar hímzések Berlinben A leipzigi nemzetközi könyvművészeti kiállítás Nemzetközi építőművészet! kiállítás Leipzigben ... Ideal Home Üzleti könyvek és papírok berlini kiállítása
106 140 140 Í87 153 153 187 187 220 221 221 221 274 275 384 309 309 309 309 310 385 385 385
SZAKIRODALOM. A Franklin kézi lexikonának második kötete ... Sz. L. ! Gottlieb, Theodor. Bucheinbände Keresztszemes hímzésminták A Gyűjtő — ... Sz. L. : Hoffmann, Friedrich H . Frankenthaler Porzellan ... Das goldene Gewand der Königin Margareta in der Domkirche zu Upsala Sz. L. s Hessling, Egon. Empire-Möbel Hetven év a magyar ipar történetéből Lakásművészet A Nemzeti Salon almanachja ... Sz. L. : Bosch, Hans. Deutsche Schmiedearbeiten aus fünf Jahrhunderten Gorge de R e c y : Décoration du cuir, gravure, ciselure, modelage, pyrogravure, mosaïque, teinture, petlne V . S. : A régi müncheni ötvösművesség A Képzőművészeti főiskola értesítője A z iparművészet modern fejlődésének irányai és eszközei A magyar ötvös helyzete a X V I . században ... A brassai ötvösség története Velícs László ! Vándorelőadáseim az egyházi művészetről Nádai Pál i A modern angol iparművészet gazdasági jellege Karl Knoll und Dr. Fritz Reuther : Die Kunst des Schmückens
39 39 79 80 80 116 116 191 191 192 192
233 235 306 306 307 307
IPARMŰVÉSZETI
381
222 222 222 223 223 385
OKTATÁS.
S í m a y tanításának módszeréről Matteíne-plakát Pályázatok Fíttler-síremlék A Királyi Orvosegyesület művészi oklevele Iskolai kiállítás Székesfehérvár díszpolgári oklevele A z Orsz- M . Kir. Iparművészeti Iskola újabb munkásságáról Ipari szakiskolák a bajor iparkiállításon Szaktanácskozás az ötvösipari szakoktatás reformja ügyében A drezdai I V . nemzetközi művészetnevelési kongresszus A z Iparművészeti Iskola idei éve Bécsi kiállítások A z ötvösség tanításának reformja Magyarország a drezdai nemzetközi rajzoktatási és művészetnevelési kongresszuson Alapítvány az Iparművészeti Iskola növendékeinek A közönség iparművészeti nevelésének kérdéséhez A z Iparművészeti Iskola növendékeinek kiállítása A z Iparművészeti Iskola Értesítője A z ötvösség oktatása Magyar főherceg az Iparművészeti Iskolában ... A z Iparművészeti Iskola munkaközvetítője A z Iparművészeti Iskola levelezőlapjai Megkezdett hímzések vállalata
31 38 38 38 38 38 38 106 106 155 155 188 189 190 221 221 221 275 382 382 383 383 383 383
LAKÁSBERENDEZÉS. A nádszék történetéről Bíedermeieres Egy halálraítélt interleur-darab
233 383 384
TEXTILIPAR. N ő i kézimunkák Kérelem olvasóinkhoz
- -
77 224
AGYAGMŰVESSÉG. Művészi kályhák
380
79
NÉPMŰVÉSZET. Faragott botok Csanakfülek
U3 158
381
A TÁRSULAT
MÚZEÁLIS ÜGYEK. A z Iparművészeti Múzeum újabb szerzeményei Ismeretterjesztő előadások az Iparművészeti M ú zeumban 64 107 Virágvásár az Iparművészeti Múzeumban Nagyszabású ajándék az Iparművészeti Múzeumnak
Miniszteri köszönet Megerősítés Indus gyűjtemény az Iparművészeti Múzeumban Könyvtárnyitás A Doucet-féle gyűjtemény aukciója A z Iparművészeti Múzeum gyűjteményei
38 154 J55 187
KÖRÉBŐL.
A z Orsz. M a g y . Iparművészeti Társulat választm á n y i ülése 2. I X . - 3. I X . — 4. X . - 5. I X . — 7. A z Orsz. M a g y . Iparművészeti Társulat ezidei közgyűlése ... 3. I X . — 4. A tagsági díj emelése 8, A z Orsz. M a g y . Iparművészeti Társulat rendkívüli közgyűlése 8.
IX IX IX IX
KÉPEK JEGYZÉKE. BÚTOROK,
LAKÁSBERENDEZÉS.
Festékszekrény. T e r v e z t e : Undi Mariska Szekrény, faragott virágtartó és kárpitozott díván. Tervezte : Undi Mariska Ruhásszekrény. T e r v e z t e : Undi Mariska T á l a l ó . T e r v e z t e : U n d i Mariska Műteremszekrény. T e r v e z t e : U n d i Mariska ... Pohárszék. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József Kis pohárszék. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József ... Fényezett mahagóni - asztal. Tervezte : RipplR ó n a i József Szekrény diófából, olasz, X V I . század. Társalgó ablakf ülkéje.Tervezte : Menyhért Miklós Előszoba. T e r v e z t e : Jeddy Sándor „. ... Dolgozó- és fogadószoba. T e r v e z t e : Baráth Istv á n és Schröder K á r o l y Hálószoba szekrénye. T e r v e z t e : Bábolnay József Hálószoba szekrénye. Tervezte : Szirontai Lhotka István „ Férfi-dolgozószoba. T e r v e z t e : V a s Ferenc Ebédlő. T e r v e z t e : Salamonek K á r o l y Ebédlő, nappali. T e r v e z t e : Szirontai Lhotka István Dolgozószoba. T e r v e z t e : Bábolnay József Hálószoba. T e r v e z t e : Szirontai Lhotka István... K o n y h a . T e r v e z t e : Jeddy Sándor N a g y ebédlő részlete. Tervezte : Menyhért Miklós Ebédlő. T e r v e z t e : Menyhért Miklós Hálószoba. Tervezte : Spiegel Imre Erdélyi m a g y a r m e n y a s s z o n y i láda, X V I I . század. Ernst-múzeum T e m p l o m i láda, X V . század. Ernst-múzeum ... A londoni R o y a l Automobile Club földszinti olvasóterme Leányszobába való fésülködőasztalka. T e r v e z t e : Spiegel Imre Leányszobabútor. T e r v e z t e : Spiegel Imre Fiókos üvegszekrény. Tervezte : Baráth István Ebédlőbútorok. Tervezte : Jeddy Sándor N a g y csarnokba való könyvszekrény. Tervezte : Baráth István Asztalka. T e r v e z t e : Baráth István Szálloda váróterme és írószobája. T e r v e z t e : Jeddy Sándor „. ... Szálloda váróterme. Tervezte : Baráth István ... Kétajtós, festett díszítésű szekrény, m a g y a r , X V I I I . század. V a s v á r m e g y e í műtörténet! kiállítás Munkácsy-utcai villa. Ruhatár kandallója. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Ebédlőszekrény. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. T á l a l ó - és étkezőasztal. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Úri hálószoba és a dolgozószoba olvasófülkéje. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Gyermekszoba. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. N a p p a l i szoba. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Szalonrészlet. T e r v e z t e : V á g ó József 316
51 52 53 54 56 92 93
Munkácsy-utcai villa. Szalonasztal lapja. T e r vezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Leányszoba. Tervezte : V á g ó József 318 Munkácsy-utcai villa. N ő i hálószoba részlete. T e r v e z t e : V á g ó József
316 317
319 318
A G Y A G - , ÜVEG-, M O Z A I K - ÉS PORCELLÁNMÜVEK.
T e r v r a j z színes ablakhoz. Tervezte : Rippl R ó nai József Színes ablak az Andrássy-ebédlőhöz. Tervezte : Rippl-Rónai József 94 A b l a k , T i f f a n y - ü v e g e k b ő l . T e r v e z t e : Rippl-Rónai J25 József J4J Ü v e g m o z a i k , mennyezet, T i f f a n y - ü v e g e k b ő l . T e r J42 vezte : Rippl-Rónai József T á n y é r . T e r v e z t e : Rippl-Rónai József J43 Kandalló. Tervezte : Rippl-Rónai József J 44 Majolika-tányér. T e r v e z t e : R i p p l - R ó n a i József 96 Színes ablakhoz tervrajz. T e r v e z t e : R i p p l - R ó J45 nai József J46 Teracotta-vázlatok. Mintázta : Hegedűs László J47 Gyertyatartók cserépből.Wedgwood. X V I I I . század Kályhacsempe, színes mázzal. Nürnberg. X V I . 148 század 149 Teáskészlet. T e r v e z t e : Gara Arnold 172 Í50 Porcellánszelence. Tervezte : Gara Arnold... 172 J50 Kerámiái tervek. R a j z o l t á k : az Iparművészeti 151 Iskolában 209 151 Festett üvegtányér. Tervezték : Ugyanott 151 Színes cserépalakok. M i n t á z t á k : Ugyanott „ M e g y a juhász szamáron". Mintázták : Ugyanott 169 „ A szent család." M i n t á z t á k : Ugyanott 169 „ S z e n t - G y ö r g y . " Mintázták : Ugyanott A debreczeni városház nagytermébe szánt üveg195 mozaik ablakrészlete. Tervezte : Kernstock Károly 241 225 Erdély! mázas csempe. X V I I I . század 225 Bécsi porcellánszobrocskák. X V I I I . század. V a s 225 v á r m e g y e í műtörténet! kiállítás 226 Levesestál, holicsi faïance. X V I I I . század. U g y a n ott 227 Erdélyi kályhacsempe 227 Munkácsy-utcai villa. Majolika falbetét a hallban Szent István és Szent Erzsébet. Ü v e g f e s t m é n y a 228 zebegényí templomban. T e r v e z t e : K ó s K á r o l y 229 S z ű z Mária. Ü v e g f e s t m é n y ugyanott. Tervezte : Kós Károly Patrona Hungáriáé. Mozaíkkép. Tervezték : R ó t h 256 Miksa műintézetében ... „ Szent László és Szent Erzsébet. Üvegfestmény. 288 T e r v e z t é k : Róth Miksa műintézetében Madonna. Ü v e g f e s t m é n y . T e r v e z t e : N a g y Sándor 302 Jézus keresztelése. Ü v e g f e s t m é n y . T e r v e z t e : N a g y Sándor 303 Szent László Moldvában. Ü v e g f e s t m é n y . T e r vezte : U n g h v á r y Sándor 314 3J5
317
85 90 90 91 93 95 97 98 109 128 130 173 173 210 230 238 238 239 240
277 247 253 253 283 288 354 355 356 357 358 358 359
ÉKSZER-, Ö T V Ö S - ÉS Z O M Á N C MŰVEK. Ereklyetartó, aranyozott g y a r . X V . század
ezüst és kristály. Ma126
Násfa, arany, zománcdísszel. Erdélyi munka. X V I . század Násfa, arany, zománcdísszel. N é m e t . X V I I . század Szenteltvíztartó, arany, zománcdísszel. Budapest. X I X . század Kupa, elefántcsont és ezüst. Magyar. X V I I . század Ezüst ékszertartó. Mintázta: Bó'dy K á l m á n Násfák. Tervezték az Iparművészeti Iskolában Ereklyetartó, ébenfa és ezüst. Német. X V I I I . század. Vasvármegyei műtörténeti kiállítás Ezüst feszület. Magyar. 1670. Ugyanott Ereklyetartó, ezüst, aranyozva. Ugyanott Szentségtartó. Aranyozott ezüst. Magyar. X V . század. Ugyanott Szentségmutató. Tervezte : Meyer Antal Áldoztatókehely. T e r v e z t e : T a r j á n Oszkár Szentségmutató. T e r v e z t e : Harrach R e z s ő Kehely. T e r v e z t e : Meyer Antal Szentségmutató, Beuron, aranyozott ezüst, drágakövekkel Oltárfeszület, kovácsolt réz, drágakövekkel, Beuron • Templomcsillár, Beuron, kovácsolt réz, drágakövekkel Füstölő és tömjéntartó. T e r v e z t e : Romeís Fogadalmi mécses, zománcozott ezüst, drágakövekkel. Jeruzsálem.Tervezte: Miller Frigyes
SZOBRÁSZAT, J27 J27 127 197 230 252 252 252 254 336 336 337 337 338 339 340 341 341
__V._,TT
TEXTIL. Nyítrai tüllhímzés selyemalapra összeállított csipkeruha. T e r v e z t e : Undi Mariska A budai halászbástya. Gobelin. Tervezte : Undi Mariska ... Hímzés. Tervezte : Rippl-Rónai József Hímzett fríz. Tervezte : Rippl-Rónai József Hímzett ellenző. T e r v e z t e : Rippl-Rónai József Hímzés részlete. Tervezte : Rippl-Rónai József Szent István koronázási palástja Velencei hímzett mísemondóruha. X V I I I . század Burgundi mísemondóruha. X V . század Németországi hímzett dalmatíka. X V I I . század Hímzett francia oltárterítő 1600-ból Divánpárnák. Készítették: az Iparművészeti Iskola textilművészet} szakosztályában Csipkerózsa. Gobelin. Tervezte : Körösfői Kríesch Aladár Miseruha. Magyar. X V . század. Vasvármegyei műtörténeti kiállítás Két püspöksüveg. Magyar. X V I I I . század. Ugyanott Körösfői szűrdíszítés Szepességl csipketerítő recebetéttel. X V I I I . század Szepességi vert csipkeszegély. X V I I I — X I X . század 266 267 Szepességi vert csipkés lepedő. X V I I I — X I X . század 267 Vert csipketerítő ezüstfonálból. X V I I — X V I I I . század Régi szepességi mintára vert modern sóvári minták Hímzett miseruha. Tervezte : Örkényi István 372 U g y a n a z . Tervezte : N a g y Sándor 374 Ugyanaz. T e r v e z t e : Meyer Antal
KISPLASZTIKA.
127 a vadász. Mintázta ! S í m a y Imre Védekezés: Mintázta: S i m a y Imre Orang-utang. Mintázta : Símay Imre Rhesus-Erythraeus. Mintázta: S i m a y Imre Családi öröm. Mintázta : S í m a y Imre Lovasszobor. Mintázta: S í m a y Imre p^gj képmás. Mintázta : Imre Gábor Bábúfejek. Mintázta Imre Gábor Tintatartó. Mintázta : T ó t h Károly Doboz. Mintázta: Uhlatzky József Kútpályázat. Mintázta : Tüttó' Sándor Cukortartó. Mintázta : Pataky Andor ó r a . Mintázta : T ó t h Károly T o l d y Miklós. Mintázta : Imre Gábor Teniszező' leány. Mintázta: Szentgyörgyí István Szt. Petrusz Gonzalesz színes faszobra. X V I I . szá-
j28 Szent Rókus szobrocska. Puszpángfa. Német. X V I I I . század Térdeplő angyalok, színezett hársfa. Pozsony. X V I I I . század Térdeplő nő, öntött vas. Francia Asztaldísz, öntött bronz. Német Díszedény, bronz Síremléktervezet. Tervezte : Gáliász Nándor Oszlopfejek. Mintázták: az Iparművészeti Iskola szobrászati szakosztályában Madonna, színes fafaragvány. Faragta: T ó t h ISTVÁN
50 75 89 91 94 102 181 182 183 184 184 23 J 232 249 255 257 266 268 268 269 269 373 375 376
16 17 20 20 21 24 33 34 34 34 35 35 35 36 125
129 129 130 132 132 237 239
328
Madonna, faragolt fa. Faragta : Limburg József
344
A pozsonyi Szent Erzsébet-kápolna oltára részére készült angyal mintája. Mintázta Kísfaludí Stróbl Zsigmond Parrícída János : Faragott fa és elefántcsont. Faragta : Moest József
355 360
._ r A L Í ' H i 1 £.5. Falfestés a népszálló éttermében. Tervezte : Undi Mariska Ugyanott. Vízhordás Kalotaszegen. T e r v e z t e : Undi Mariska .. Ugyanott. Részlet a dohányzóból. T e r v e z t e : Undi Mariska Ugyanott. Szegedi paprika. Tervezte : Undi Marlska Ugyanott. Palotai paradicsom. T e r v e z t e : Undi Mariska Ugyanott. Kukoricapattogatás. Tervezte : Undi Mariska Ugyanott. Zalai juhászok. Tervezte : Undi M a ríska Ugyanott. Mezőkövesdi almavásár. Tervezte : Undi Mariska Ugyanott. Aratás. Tervezte : Undi Mariska Ugyanott. Dunai halászbárkák. T e r v e z t e : Undi Mariska ... E g y nagy falfestménynek vázlata. Festette: RípplRónai József Dekoratív festmény egy magyar kastély számára. Festette: Rippl-Rónai József-. Falfestéstervek. Rajzolták : az Iparművészeti Iskola díszítőfestészeti osztályában ... 214 215
41 67 67 68 69 70 71 72 73 74 99 Í05 272
Lípótmezeí kápolna szentélye. Festette : N a g y Sándor Lípótmezeí kápolna falifestésének részlete. Festette : N a g y Sándor 326 Falfestés a Szent Imre-collegium kápolnájában. Festette : N a g y Sándor
ARCHITEKTÚRA,
327 333
INSTALLÁCIÓ.
Budapest székesfőváros népszállójának étterme. T e r v e z t e : Undi Mariska Ugyanott. Vasbetonpillér az étteremben Lépcsőház falának részlete. Ernst-múzeum Földszinti bejáró. Ernst-múzeum Kiállítási terem. Ernst-múzeum Folyosó. Ernst-múzeum A londoni R o y a l Automobile Club homlokzata A londoni R o y a l Automobile Club uszodája ... A londoni R o y a l Automobile Club előcsarnoka Reneszánsz-terem a vasvármegyei műtörténeti kiállításon 250 Hajasdl gör. kath. templom. Rajzolta : Járó Imre Munkácsy-utcai villa homlokzata. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa oldalsó homlokzata. T e r vezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa előszobája és bejárója. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. H a l l . T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. M á r v á n y vírágmedence a hallban. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Hall részlete. T e r v e z t e : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Emeleti erkély. Tervezte : V á g ó József Munkácsy-utcai villa. Fürdőcsarnok öltözője. Tervezte : V á g ó József A zebegényí templom Szent Mór kápolnája Beuronban T e m p l o m előcsarnoka. T e r v e z t e : Spannagel Vilmos T e m p l o m belseje. T e r v e z t e : Spannagel V i l m o s Templomfolyosó. ,, „ „
GRAFIKUS
325
65 66 J70 J70 171 171 193 194 196 251 259 285 286 287 297
47 60 83 100 100 100 101 137 165 175 175 175 199 200 201 205 207 211 213 216 224 279
FÉMMUNKÁK.
299 300 301 304 353 360 369 370 371
MUNKÁK.
T a n u l m á n y emlékezetből. Rajzolta : S í m a y Imre 1 2 3 4 K u t y a t a n u l m á n y o k . R a j z o l t a : S i m a y Imre Oroszlántanulmányok. Rajzolta : S i m a y Imre... T a n u l m á n y o k . Rajzolta : S i m a y Imre Akttanulmány. Rajz. : S i m a y Imre 13 14 15 18 Hazatérés. R a j z o l t a : S í m a y Imre Incselkedők. Rajzolta : S i m a y Imre Cléopatra. Rajzolta : S i m a y Imre Ének. Rajzolta : S í m a y Imre Gyorsrajzolási gyakorlatok Imre Gábor rajza H a r m a n n Béla rajza Gáliász N á n d o r rajza A k e v é l y baba. Mesekönyvillusztráció. Rajzolta : Undi Mariska V i d á m szabólegények. Mesekönyvillusztráció. R a j z o l t a : Undi Mariska
Cirkuszos. Mesekönyvíllusztrácíó. Rajzolta : Undi Mariska Exlibris Levélbélyegterv. R a j z o l t a : R i p p l - R ó n a i József... „Les Vierges" bibliofil munkának borítéka. T e r vezte : Rippl-Rónai József „Les Víerges"-hez egyik k ő n y o m a t . Rajzolta : Rippl-Rónai József Két lap a „Les Vierges" könyvből. Rajzolta : Rippl-Rónai József Fejléc. Rajzolta : Rippl-Rónai József Exlibris. Rajzolta : N a g y Sándor Iniciálék és könyvdíszek. R a j z o l t a : Gara Arnold Exlibris. Rajzolta : Gara Arnold 174 Mesekönyvcímlap. Rajzolta : Gara Arnold Plakát. Rajzolta : Gara Arnold A z állatkert plakátpályázata 198 Alkoholellenes plakátpályázat Fejléc. Rajzolták : az Iparművészeti Iskola grafikai szakosztályában T o b o z t a n u l m á n y o k . R a j z . : Ugyanott... 202 203 M a d á r t a n u l m á n y . Rajzolták : Ugyanott Bevezetés az ékítményes rajzolásba. T e r v e z t é k : Ugyanott Könyvfedéltervek. T e r v e z t é k : Ugyanott ... 212 Önálló t a n u l m á n y o k . R a j z o l t á k : Ugyanott Díszítés. Rajzolták : Ugyanott „. A z okmánybélyegpályázat díjazott p á l y a m ű v e i 278
5 10 11 12 19 14 20 22 23 37 38 39 40 41 46
Ládazár, kovácsolt és vésett vas, francia, X V . sz. Kulcs, kovácsolt és vésett v a s , francia, X V I . sz. Zsidó egyházi tárgyak a vasvármegyei műtörténeti kiállításon Á l l ó óra, m á r v á n y és bronz, francia, X V I I I . század. V a s v á r m e g y e i műtörténeti kiállítás ... Ón-céhkancsó, m a g y a r , 1714. Ugyanott Kőszeg város kulcsa, kovácsolt v a s , magyar, X I X . század eleje. Ugyanott Mécses, ón és üveg, m a g y a r , X V I I I . század. Ugyanott Kerekes kováspuskazávárzat, vésett vas, német, X V I — X V I I . század. Ugyanott Munkácsy-utcai villa. Bronzvirágtartó a hallban. Tervezte : V á g ó József Örökmécses és falikar, kovácsolt vasból. T e r v e z t e : Meyer Antal 334 Á l l ó lámpa, kovácsolt vasból. T e r v e z t e : Meyer Antal Csengetyű. Bronz. Tervezte : Harrach R e z s ő ... Sekrestyecsengetyű, kovácsolt vas. T e r v e z t e : K u r z M i h á l y ... T e m p l o m i bronzcsillár. T e r v e z t e : Frohnsbeck József Oltárgyertyatartó, kovácsolt vas. Tervezte: Kirsch B.
130 131 252 254 254 255 255 255 299 335 335 337 340 342 360
ÉRMÉSZET. Plakett-tervek. Mintázta : Sződy Szilárd Báthori István mellképe, 1586 „. Migazzi Kristóf váczi püspök. Ó l o m d o m b o r m ű . M a g y a r , X V I I I . század
112 127 130
Plakett, öntött bronz, nemei Medaillon, öntött bronz, francia, X I X . század... Plakett, öntött bronz, francia Jubileumi emlékplakett. Mintázta: T e l e s Ede ... Bárczy-plakett. Mintázta : V a s Viktor Plakettek. Mintázták : az Iparművészeti Iskola kisplasztika! szakosztályában Munkácsy-utcai villa. Plaketták. Mintázta : Kisfalud! Stróbl Zsigmond
Í3Í 131 131 197 265 272 313
FESTÉSZET. Művészleány arcképe (pasztell). Festette : Undi Mariska Carla arcképe (pasztell). Festette : Undi Mariska Dekoratív festmény. Festette: Rippl-Rónai József Dekoratív festmény. Festette : Gara Arnold Miniatűrök. V a s v á r m e g y e i műtörténeti kiállítás
49 55 81 176 255
NÉPMŰVÉSZET. Faragott pásztorbot. R a j z o l t a : N ó v á k J. Lajos Faragott pásztorbotok a Nemzeti M ú z e u m néprajzi osztályának gyűjteményéből. N ó v á k J. Lajos fölvétele 114 Dunántúli faragott csanakfülek. N ó v á k J. Lajos fölvétele 156 Sárvári mézeskalácsminta. Rajzolta : Fábián Gyula 162 Derecskei festett fakereszt Hollókői festett fakereszt Tardonai fakereszt Székelyföldi sulykok
113
115 157 177 242 243 245 262
Székely kapuk N a g y k á s z o n i kőkeresztek S o m o g y m e g y e i tükörfák
289
280 280 305
VEGYESEK. S i m a y Imre műtermében Egyszerűsített csontvázvázlatok, mint mozdulatés aránytanulmányok Színesen pácolt bőrtáska. Tervezte : Und! Mariska 56 68 Szalmakalap, g y ö n g y ö s díszítéssel. Tervezte : Undi Mariska Süvegszerű kalap japán hímzéssel. Tervezte : Undi Mariska Ornament-tanulmányok. Rajzolta : Undi Mariska N a g y gobelinnek vázlatos terve. Tervezte : RipplRónai József Díszletterv Faust-hoz. Tervezte : Rippl-Rónai József Gobelinnek készített olajfestésű terv. Tervezte : Rippl-Rónai József A nemzeti munkapártnak gróf Khuen-Héderváry K á r o l y miniszterelnökhöz intézett üdvözlő iratának borítéklapja. T e r v e z t e : Falus Elek U g y a n a z . K ü l s ő lap. Rajzolta : Falus Elek Mézeskalácsminták. Tervezték : az Iparművészeti Iskolában Japán virágdíszítés 264 273 274 275 Käthe Kruse babák 270 A müncheni erdei temető és nürnbergi Jánostemető részlete „. ... Oltár. M á r v á n y és aranyozott bronz. Tervezte : Holub Adolf
PEPW> M
9 32 69 70 71 76 96 97 99
110 111 209 276 271 320 343
1 Simay Imre
SIMAY IMRE* ÍRTA s P . E .
Legtöbbje azoknak, akik ezt a füzetet forgatják, most fogja először szemben találni magát azzal a komolytekíntetű úriemberrel, akinek arcképét mellékeljük. Símay rövid ideje él köztünk, s ezt az időt sem arra használta, hogy sokat sürögjön a fórumon. Műtermében vagy tanítványai közt ezerszer otthonosabban érzi magát, mint a barátságos vagy harcias összejöveteleken, s az állatkertet, ahol kedvelt majmaínak bohókás mozdulataiban gyönyörködhetik, alighanem többre becsüli akármiféle fényes emberi gyülekezetnél. Világtól elvonult, befelé élő ember ő, akinek egész lénye éppen olyan begombolt, mint papos kabátja. A világ kis izgalmai hidegen h a g y j á k és egy buddhaísta bölcs óvatosságával szemléli a halandók vergődését. Az óvatos filozófus köpenye rendesen olyan sebek helyét takarja, melyeket az élet osztott, s nem nehéz kitalálni, hogy Simay is saját élményein keresztül jutott el a filozófiának erre a hűvös magaslatára. Emberi és művészi mivoltában egyaránt sok vajúdáson, nehéz küzdelmen esett át, amelyek során módjában volt fenekére látni az emberek némely dolgaínak. így történt, hogy érzékeny lelke köré h a m a r kérget vont a tapasztalás ; hogy egyre jobban elfordult az emberektől és egyre határtalanabb lett szeretete az állatok iránt. Senki sem ismételheti nála több joggal azt, amit Montaigne mondott magáról: Plus je connais l'homme, plus j'aime le chien. Válságainak nehezen hajlítható egyéniségében volt a gyökere. Már a felsőlövői gimnáziumban alkalma volt megtudni nemcsak a poétikából, hanem tapasztalatból is, hogy milyen vészes következményekkel jár az egyénre az, ha szembekerül az „erkölcsi vílágrend"-del. Az erkölcsi világrend földi képviselői életének ebben a szakában tanárai képében léptek fel, s felesleges mondanunk, hogy ezúttal ís az egyén volt az, aki elbukott, még pedig többször bukott el. Szárazon és röviden szólva : Símay Imre Károly rossz deák volt. Zabolátlan temperamentumával, dacos jellemével szemben tehetetlennek bizonyult a pedagógusok minden tudománya. Szívreható intelmeiknél sokkal jobban érdekelte tanárainak fízíognómíája, s ezt az érdeklődését nagy sokasága hirdette róluk rajzolt karríkaturáinak. A latin mondattan misztériumai helyett jobban szerette hallgatni az erdő titokzatos beszédét, és a mult történetét szívesebben tudakolta a környék lovagváraitól, mint a tiszteletreméltó Mangold Lajostól. Ezek a bolyongásai Felsőlövő erdeiben és regényes környékén egyébként életreszóló hatással voltak reá és elültették fiatal képzeletébe azt a magot, melyből évek múlva történeti és fantasztikus kompozíciói hajtottak. Iskolai viszontagságai ellensúlyául két szerencsés körülményt jegyezhetünk fel. Az egyik az, hogy atyja — Símay Imre Frigyes, a szabadságharc lelkes katonája, majd a Délívasút osztálymérnöke — maga is szabadon gondokodó, művészlelkű ember volt, aki fiát éledő művészi hajlamai kifejtésében nem gátolta, sőt módjához képest segítette. A másik, hogy pálya- SIMAY IMRE S T A N U L M Á N Y E M L É K E Z E T B Ő L . Magyar Iparművészet.
kezdése olyan időre esett, mikor a szabadabb érzésű művészek erejök tudatára kezdtek ébredni és elhatározták, hogy azt az ősi küzdelmet, mely régen folyik köztük és az akadémiák hagyományait gondozó művészek között, nyílt mezőn, szervezett harcban harcolják tovább. Friss áramlat szaladt végig ez ídőtájt a népek művészetén? az indulás izgatott, lelkes hangulata lett úrrá a kedélyeken, s azoknak, akik ebben a serkentő levegőben kezdték kibontani szárnyaikat, ugyanabban a szerencsében volt részük, mint annak a fának, mely kedvező tavasz derűjében fogantatott. í892-ben végzi el Símay a gimnáziumot és ugyanez év őszén, tízennyolcéves korában (sz. Í874. dec. í6-án Budán) már l'Allemand Zsigmond, a csata- és arcképfestő tanítványa a bécsi képzőművészeti akadémián. A következő év őszén apjával Münchenbe rándul. Ez az utazás erősen hatott ifjú lelkére. Rajta is megesett az, ami sok más utazón: az idegen városban, ahol a kiszabott tartózkodás az idő felhasználására intette, több és mélyebb benyomással gazdagodott, mint látnivalóban jóval bővelkedőbb rendes állomásán, Bécsben, amelynek kincseit — mert mindennap hozzájuk férhetett — nem aknázta ki annyira. Főként Dürer, Rubens, Rembrandt és a spanyolok mesterműveín lelkesedett a régi Pínakotékában, a Schack-féle képtárban pedig Böcklín, Feuerbach és Schwind kapták meg kiválóképpen. Néhány évvel később, í895-ben történt, hogy a müncheni Secessio látogatóba rándult Bécsbe. Kiállítása, melyet a Künstlerhausban rendezett, s amelynek Stuck kollekciója, meg az ifjabb Herterích és Exter művei voltak a főérdekessége, eseményszámba ment Bécs művészi életében. Simay figyelő szemmel és dobogó szívvel állott a kíállítás képei, szobrai előtt. Nem hogy ellesse egyik-másik művész könnyű szerrel elleshető mesterfogásait, mert ez sohasem volt kenyere, hanem hogy magába szívja az új művészet felszabadító szellemét. Az eredményről még akadémikus korában bizonyságot tett nem egy munkája, de különösen az a történeti kompozíciója, mellyel a Füger-féle akadémiai pályázaton vett részt. Ez a kompozíció Habsburgí Rudolfot ábrázolta, amint törvényt lát a rablólovagok felett, s szokatlan felfogásával, melyen megérzett az ébredő egyéniség sava, kínos feltűnést keltett a tanárokból álló bírálóbízottságban. A díjat persze semmitmondó munkáknak Ítélték oda és Simayt, bár tehetségét elismerték, ezentúl mind gyakrabban érte az a tisztesség, hogy bolondnak deklarálták. Ezzel a bíztató minősítéssel hagyta el í896-ban az akadémia általános festőiskoláját. De egy percig sem volt kétsége abban, hogy sok és kemény munkára van még szüksége, amíg urává lesz művészetének. Sőt csak ekkor vetette rá magát igazán a természet tanulmányozására. Érdeklődése most határozottabb irányt vesz, s derengeni kezd benne igazi hivatásának tudata. A bécsi udvari istálló lovardájába járogat, s alapos tanulmányokat végez lovakon. Az elhatározó lökést azonban a schönbrunni állatkert látogatása adja meg neki. Itt került szembe az állatvilág sok pompás példányával és kezdte megfigyelni az oroszlánok meg a tigrisek mozdulataínak féktelen vadságát, vas inaik és izmaik feszülését, egész testüknek sajátságos szerkezetét. A majmok világa különösen lebilincselte, s olyan barátságot kötött velük, mely maradandó hatású lett művészetére. Testük formarendszerével egyforma mértékben érdekelte az állatok psziçhikai élete, melybe
Simay Imre szeretettel merült el és mélyen bepillantott. így jutott mind beljebb ebben a gazdag világban, mely egyaránt megfogta szemét és szívét. Schönbrunní tanulmányai közben akadt össze H a genbeck Károllyal, a hamburgi állatkert híres tulajdonosával, aki bolondja állatjainak és nagy gyűjteménye van képmásaikból. Símay rajzai úgy megtetszettek neki, hogy nyomban megbízta őt Bécsben éppen akkor kiállított legszebb állatjaínak megfestésével. Ez a megbízás azonkívül, hogy kedvében erősítette, egyéb haszonnal is járt Símayra : alkalmat adott a technikákban való jártasságának gyarapítására. A megbízó ugyanis azt kívánta, hogy a képek akvarell- és gouache-technikában készüljenek. Símay — aki már előbb rézre is karcolt Unger Vilmos mesteriskolájában, bár nem soká, mert az iskola copfos szelleme gyors menekvésre késztette — örömest kapott az ú j feladaton, s később is szívesen tért vissza ezekhez a technikákhoz. Akvarell- és gouache-technikával készültek nevezetesen azok az illusztrációi, amelyekre Goethe és Uhland költeményei ösztönözték. SIMAY IMRE S T A N U L M Á N Y E M L É K E Z E T B Ő L Azonban a legnagyobb áldás, amely Hagenbeck megbízása révén érte, az volt, hogy munkái megszerezték számára egy kitűnő ember érdeklődését és buzgó támogatását. Ú j pártfogója Eísenmenger Ágost volt, a bécsi képzőművészeti akadémia tanára, R a h l tanitványa, aki Bécsnek sok középületét festette ki freskóival. Freskóinál azonban alighanem tartósabb emléke marad abban a hatásban, melyet megbecsülhetetlen egyéniségével tanítványaira gyakorolt. Nemes és jó ember volt, aki szívesen nyújtotta másoknak nagy elméleti tudásának és sok tapasztalatának kincseit. Simay állatstudíumaí annyira fellelkesítették, hogy nyomban felajánlotta neki mesteriskolájának egyik műtermét. A fiatal művész, akit már régebbről mély tisztelet fűzött hozzá, örömmel fogadta ezt az ajánlatát és Í897 őszén bevonult a rokonszenves mester iskolájába. Egy évet töltött nála ; termékeny, szép idő volt. Eisenmenger nemcsak sok és becses bonctani preparátumát bocsátotta rendelkezésére tanítványának, hanem személyesen is rajta volt, hogy beavassa őt az állattan és az összehasonlító bonctan titkaiba. Ezenkívül ő volt az, aki felfedezte és alaposan kiképezte Símay rendkívüli mnemotechnikai tehetségét. O maga is híres volt erről a ritka adományról; mint sok régi mester, mindent emlékezetből, modell nélkül alkotott. Símay tehetségének rokon vonása csak még jobban mélyítette kettőjük barátságát. H a van művész, akit Símay mesterének vallhat, úgy csak Eísenmenger lehet az. Tőle sem vett kölcsön semmit, de sehol sem volt több módja a fejlődésre és érésre, mint az ő környezetének jótékony melegében. í8í?8-ban, miután a tanév végén állattanulmányaíval megnyerte a mesteriskola díját, megvált Eísenmengertől, de nem egyszersmind az állati organizmus tanulmányozásától. Előbb az egyetem és az állatorvosi főiskola anatómiai intézetébe járogatott, hogy őssze-
Simay Imre hasonlító bonctani ismereteit a gyakorlatban is gyarapítsa. Utóbb visszatért a schönbrunni állatkertbe, ahol most tisztán a majmok életét figyelte, s hogy testük szerkezetét apróra megismerje, anatómiai vizsgálatokat és proporció-méréseket végzett hulláikon. E tanulmányai közben mindjobban megszerette a majmokat és szeretetéről sok-sok rajzban és kompozícióban tett vallomást. Csöndes és következetes tanulmányaiból csak Bécs művészeti életének erősbödő zaja verte fel olykor. A müncheni Secessio í895-íkí látogatása, melyről az imént szóltunk, gyors érésbe indította a lázongó bécsi fiatalok rokon szándékait. Az ellentét, mely évek óta nőtt a Künstlerhaus maradi és modernebb szellemű tagjai között, most nyílt szakadásba csapott át, s Í898 tavaszán megnyílt a Gartenbaugesellschaft-ban a bécsi Secessio első kiállítása. Olyan mesterek vonultak most fel a bécsi közönség előtt, mint Puvis de Chavannes, Carriere, Rodín, Meunier és az akkortájt híressé vált Segantíni, nem is említve Klímtet és a többi helybeli talentumokat. Joggal hirdethette Hevesi Lajos, a mozgalom hű krónikása, hogy „hosszú idő után újra megadatott Bécsnek, hogy megtapinthassa az emberiség művészi életének üterét". Ugyanennek az évnek őszén már a maga otthonát avathatta fel a Secessio egy gazdag kiállítással. Ez a kiállítás különösen fontos élménynek lett a forrása Símay életében. Itt látta meg Zügelnek „Paradicsomban" című képét, amely olyan hatással volt rá, hogy menten Zügel közelébe vágyott. Előre küldte tehát egy csoport munkáját, majd Zügel dicsérő, hívó szavára maga is fölkerekedett és Í909 tavaszán beállott a müncheni festő iskolájába. Csakhamar kiderült azonban, hogy a hely, ahová jutott, nem neki való. Zügel zsarnok volt, szolgai engedelmességet követelt tanítványaitól; Símay írtózott a sablontól és semmit sem becsült jobban, mint a művészi egyéniség szabadságát. Zügel művészete ebben az időben a már szinte öncéllá vált, bravúros technika jegyébe lépett és a természet rideg józanságú másolásában látta az ideált ; Símay szemében a technika mindig eszköz maradt arra, hogy kifejezze a természet jellemzetességét, vagy fantáziájának látomásait. Végül Zügel csakis lovat és szarvasmarhát, tehát olyan állatokat használt modellül, amelyek Símayt, az exotíkus állatok szenvedélyes barátját sohasem érdekelték. Mindez kedvét szegte, s boldog volt, ha szabadulhatott nyomasztó környezetéből. Télen a nymphenburgi, nyáron pedig, mikor az iskola Wörth am Rhein környékén tanyázott, a karlsruheí állatkertbe járogatott, ahol nem hallotta Zügel dörgő korrektúráit és kedvére dolgozhatott. S bár kevéssel az iskolába való belépése után megkapta az akadémia dicsérőoklevelét és még ugyanebben az évben a karácsonyi nagypályázatnak a tanári kar külön dicséretével tetézett díját ís elnyerte: nem volt Zügelnél soká maradása. Három szemeszter elteltével külföldre ment és tovább bújta a híres állatkerteket. 1900-ban Bécsben telepedett le, s itt még egy évig folytatta tanulmányait a "Wiener Tiergarten-ban és a schönbrunni állatkertben. Ezzel körülbelül végére is ért annak a meredek útnak, mely az alkotás nyugodt magaslatára vezet. Nem egy csalódás érte, nem egy küzdelmébe került, hogy megőrizze függetlenségét, de végül jogos önérzettel állapíthatta meg, hogy amit tanult, pedig sokat tanult, nem az iskolának, hanem szakadatlanul folytatott saját kutatásaínak köszönheti. Ezentúl élete külső folyása csöndesebb lesz ; egy-egy ú j munka elkészülte és a nyomában járó siker az, s . ™ * - amit a krónikás feljegyezhet. Annál gazdagabbak belső élményei, amíntSIMAY IMRE ! TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL. hogy a teremtő művész életének leg-
5 nevezetesebb eseményei lelkében mennek végbe, s nem dátumokban tetőznek, hanem Simay Imre alkotásokban revelálódnak. í?0í-ben, a bécsi Künstlerhaus téli tárlatán állít ki először. Egy humoros majomkompozíciót (ítélőtanács előtt) és egy sor állatrajzot. í902-ben a bécsi Aquarellísten-Clubnak ugyancsak a Künstlerhaus-ban rendezett kiállításán vesz részt. Itthon í903-ban, a Műcsarnok tavaszi tárlatán mutatkozik be először rajzaínak egy nagyobb sorozatával, amely egyszerre emlegetetté tette nevét, s amelynek egyik darabja, a K u t y a t a n u l m á n y o k , megkapja a W a h r m a n n Mór-féle díjat. Ugyanebben az évben a berlini Secessío-ban is, meg a bécsi Künstlerbund Hagen téli tárlatán is találkozunk vele. Ennek az utóbbi művészcsoportnak a tárlatain ezentúl állandóan részt vesz, í905-ben rendes taggá is megválasztják, s ő volt az, aki a mi Kévénknek a Hagenbundban állandó vendégjogot szerzett. í904-ben megnyeri állattanulmányaíval a gróf Andrássy-féle ösztöndíjat, s ugyanebben a fontos esztendőben történt, hogy egy ellenállhatatlan ösztön sugallatára míntázófához nyúlt, és a Családi öröm című majomcsoportban minden kísérletezés nélkül, előszörre olyan művet alkotott, amely nagy készségről tett bizonyságot. Ez a fordulat meglepőnek látszott, pedig ritka természetes és példás következetességű evolúció készítette elő. Kezdete az evolúciónak az a kitartó küzdelem, melyet Simay ifjúkori vándoréveíben a természet gyökeres megísmeréseért folytatott. Akadémiai studíumai, állatkertről állatkertre való vándorlása, módszeres bonctani kutatásai mind azt a célt szolgálták, hogy szuverén jártasságra tegyen szert abban a formavilágban, mely érdeklődését megfogta. Sok esztendejének egyetlen programmja volt, hogy figyelte és rajzolta a természetet. R a j z a eleinte naturalisztikus, a külső hű leírását adja, de amint tudása mélyül és formakészlete gyarapszik, mindjobban kidomborodik egyszerűsítésre való törekvése. Különös határozottsággal lép ez fel Í900 táján, mikor teljesen abbahagyja a természet után való dolgozást és mindent kivételes emlékezetéből kezd meríteni. N e m akárkinek lenne tanácsos erre a felette kényes útra lépni ; Símayt azonban nagy felkészültsége és szokatlan mnemotechnikai tehetsége nem közönséges eredményekhez segítette rajta. A közvetlen előkép hiánya megkönnyítette abstraháló képességének funkcionálását és szabadabb kífejlésre bírta stílusérzését. Rajzából most kiküszöböl mindent, ami kicsinyesen leíró, s biztos kézzel emeli ki a szerkezet lényeges formáit. A merészen egyszerűsített, erélyesen hangsúlyozott, szinte archítektóníkusan megszerkesztett konstrukció az, ami rajzain uralkodóvá v á l i k ; olyan vonás, amely erősen a plasztikára utal. Símay ez időbeli rajzaiban már ott lappangott a szobrász, s a művész akkor, mikor a Családi öröm mintázásához látott, bensejében már kész és érett volt erre a feladatra. S mert értelme és sokféleképpen gyakorlott technikai érzéke az anyaggal való bánás nehézségein is hamar átsegítette, kísérlet helyett egyszerre kész szobrot alkotott, olyant, amely nagyjában már későbbi rokonszabású műveinek erényeit mutatta : erős stílusérzékét, mellyel sikerül néhány sikba beletömöríteníe az élet gazdagságát ; dískrét humorát, melyet szerencsésen mentett át rajzából a plasztika érdesebb szavú, komoly világába; a jellegzetes mozdulat, a pszichikai élet kifejezésének visszaadásában való biztosságát, mely a legnagyobb egyszerűsítés közben sem hagyja cserben és megmenti az üresség veszélyétől. Kevéssel a Családi öröm megmintázása után Simay megint útra kél, hogy teljesítse az Andrássy-féle ösztöndíjjal járó kötelességét. Németországba megy, ahol főként a régi városok fantáziát izgató, festői szépségében, meg a gótikus szobrászat gazdag emlékeiben gyönyörködik. Különösen Nürnbergben volt bő szüretje: Fischer Péter, Veit Stoss SIMAY IMRE ( munkái és a fából faragott gótikus madonnák és szentek ú j TANULMÁNY EMLÉKEZETBŐL.
6
*
—
—
—
Simay Imre problémák megoldására serkentették, s kivált archaizáló hajlamaínak adtak új ösztönt. Hazatértével, Í905 tavaszán a Családi öröm-öt elküldi a müncheni nemzetközi kiállításra, ahol nagy síkere van. Ugyanez év őszén a Műcsarnokban megnyeri vele a Ráth Györgyféle díjat. Maga a szobor a Szépművészeti Múzeumba kerül, de nem sokat pihen ott. Í90ó-ban a milánói nemzetközi kiállításra vándorol és elnyeri a Grand Príx-t és a Diplôme d'Honneur-t. í907-ben Pécsre küldi, ahol nagy ezüstérmet kap. í908-ban Bécsben és Londonban szerepel a Hagenbund kiállításain, mindenütt becsülettel. A sok tisztesség már-már aggasztóvá vált, s a művész barátai szinte nyugtalanul várták, hogy lesz-e a fényes kezdetnek illő folytatása. Símay a nyugtalankodóknak új munkákkal és új síkerekkel felel. 1906-ban két szobrot állít ki Bécsben és Budapesten: a Rhesus Erythraeus-t és az Ikrek-et; az előbbi épp úgy, mint a Családi öröm, bronzból készült, az utóbbiban először próbálkozik a kővel. Amazt a király, ezt az Iparművészeti Múzeum számára vásárolják meg. í907-ben nagyobb rajzkollekcíót küld a drezdai nemzetközi grafikai kiállításra, ahol Ebéd című humoros majomcsoportját a királyi képtár szerzi meg. Ugyanebben az évben a müncheni Secessío-ban és Karlsruhe-ban is kiállít, és két nagyobb majomkompozíciója a karlsruheí képtárba kerül. Itthon pedig a Mama meg a fia című bronza a Műcsarnok téli kiállításán az állami kis aranyérmet szerzi meg neki. Ez a kis munkája, melyben jókora lépéssel megy előbbre a formák síkba tömörítésében, körülbelül legteljesebb összhangban egyesíti ilyenfajta műveinek erősségeit: a forma merész és szerencsés összevonását és a kifejezésnek vonzó kedvességét. Következő szobrai: a Papa meg a fia című bronz, de még inkább a fekete belga gránitból faragott és csiszolt Oroszlánpár fordulatról adnak számot. Ebben az utóbbiban már eltűnik minden genreszerüség ; a formák archaísztíkus szigorúsággal mintázottak, s az egészen a vonalak összhangzó ritmusa vonul végig. Persze a nagyszabású, monumentális vonás, mely benne rejlik, csak nagy méretekben fejthetné ki egész hatását. Innen csak egy lépést kellett tennie Simaynak addig az állomásig, amelyet architektóníkus értelemben stilizált legújabb munkái : a III. Béla című bronz mellszobor és az Orang-Utang című bronz jelölnek. Ezek tulajdonképp épületre szánt művek, s ezért csak a maguk helyén alkalmazva, kellő távolságból érvényesülhetnének igazán. Ebbe a sorba tartozik az a lovas kőszobor is, mely a Műcsarnok í9í0-íki téli tárlatán volt kíállítva. Éppen nem bevégzett művek, de Simaynak az archítektónikus szobrászatra való hívatottságáról adtak jelt, s mindenképpen többet mondanak egynémely ügyes banalitásnál, mert egy egyénien sajátos művésznek izgató és várakozást ébresztő próbálkozásai. í9í0-ben meghívták Símayt Pap Henrik helyébe az Orsz. Iparművészeti Iskolához az alakrajz tanítására. Nemsokára a figurális szobrászati szakosztálynak is ő lett a vezetője. Símay sokat gondolkodott módszertani kérdésekről és határozott, átgondolt program mot hozott magával új állomására. Eredeti szelleme, erősen kíbélyegzett egyénisége itt is a maga útját járatja vele ; hogy célhoz is jusson rajta, abban nagy energiája segíti. Minderről ő maga érdekes dolgokat mond el ebben a füzetben. Egy kerámiai műhelyt is szervezett az iskolában, szerencsés kiegészítéséül a szobrászati szakosztálynak. Műhelyvezetőnek és szakoktatónak egy elsőrangú kerámíkust szerzett maga mellé és keményen dolgozik rajta, hogy az üdvös kezdésnek meglegyen az eredménye. Azonban művészetéhez sem vált hűtlenné. Még Budapestre telepedése előtt a Hagenbund egy dekoratív képcíklus festésével bízta meg, mely a komédiát ábrázolja; a ciklus párja, a tragédia, Huck Károly osztrák állatfestőnek jutott feladatul, a munka harmadik részese pedig Barwíg Ferenc szobrász volt. A három művész a Hagenbund í9í0-íkí tavaszí kiállításán mutatta be művét. Ú j plasztikai problémák is nyugtalanítják. A vadász és Védelem című két szobra már itthon készült ; régi terrénumától, a rajzművészettől sincs szándéka elszakadni. Emberi képéhez hozzátartozik, hogy emellett ráér filozófiával, meg szociológiával, palaeontológíával és csillagászattal is foglalkozni. Értelmi életének sokoldalúsága valóban nevezetes és ha elért eredményeinek forrásaira akarunk rámutatni, talentuma és vas következetessége mellett nem is említhetünk mást, mint erős intellektusát.
ÜZLETI IPARMŰVÉSZET. (MÜNCHENI BENYOMÁSOK.) Az ízlés országútján van egy nevezetes állomás; a salzburgi váróterem. Mialatt a német finánc közömbösen turkál a málháínk közt és mi fáradt szeretetreméltósággal írjuk valakinek anzíkckártyáínkat, a legfinomabb iparművészet vesz körül, mellyel valaha a sínek mentén találkoztunk. Nemes falburkolat, bútorszövetek és lámpák, amelyek színes összhangra törekszenek, terített asztalok, amelyek körül szék, evőeszköz és vírágpohár egyetlen konstruktív gondolat kifejezői, — az ember felüdül tőlük és irigyli ezeket a lódenruhás, szögescípőjű hegymászókat. Ez az állomás két ország határán, két művészi világnézet mesgyéjén áll és jellegzetes. Visszacseng benne, amit Bécsben e l h a g y t u n k : a Wiener Werkstätte elegáns nagyvílágíassága, üde színszeretete, puha, néha nőies érzékenysége. De már a közönséget szolgálja ez a művészet, mindenkié, összefügg a közlekedő technikával, egy nagy és nyüzsgő várócsarnok arányaihoz van mérve, demokratikus művészet. S ennyiben német. Egy jóleső művészi akkord a tülkölésben, csengetésben és sípolásban. Valami, ami előkészít és figyelmeztet. S néhány óra múlva, ahogy az ember müncheni utcákon csatangol, már megvilágosodik előtte a művészet ú j szerepének értelme. Utcaképet látunk, amelyik elüt a megszokottól és nagyvárosi voltában is ízléses. Plakátjai nem ordítanak. N e m fenyegetnek lelövéssel, hogyha mellőzzük a Petrolín hajápolószert. N e m ís a k a r n a k mindenáron megnevettetni. De megállítanak a könnyűségük, fürgeségük miatt. Két-három enyhe szín, egynéhány jól megstilízált f i g u r a : egy hegymászó, egypár bábú és játékok az asztalon, egy groteszk k u t y a , amelyik pezsgőt iszik, egy Reznicek-főhadnagy, aki Czuban-cígarettára gyújt, néhány jól sikerült szines litográfiától hangulatot kap az utcapalánk. Azután kirakatok elé kerülünk s ezek a kirakatok ismét csak azt hirdetik, hogy nem síppal-dobbal fogják a legjobb vevőt, hanem ízléssel. E kirakatok csak egy-egy ütemet adnak abból az egész művészi kompozícióból, amelyet odabent találhatsz. N é h a nem több csak egy nagy keménykaros szék, egy nemes és letompított fényű commode, egy darab odavetett virágos brokát, egy paraván a háttérben, egy rézveretű tükör és egypár fayence meg kristályüveg. De a kirakat megállít, mert ami mögötte van : egy nagy városnak egész művészi kultúrája, szolidsága, nyugalma és magához való bizodalma. A bajor kedélyt és egy kissé az egész dél-német lelket tükrözi vissza ez a jelenség. A látszatok, a hamis és hízelgő formák kerülését. A müncheni nem szívélyeskedík, de barátságos, nem kiáltoz nagy effektusokért, hanem szívesen adja oda magát egy íntenzív gyönyörűségnek. A nők nem szépek, még csak nem ís öltözködnek nagyvárosi választékkal, de egy kedves meghittség, valami néma nőiesség van az egész lényükben s kivált a beszédjükben. Ez az esztétikus világkép ezer alakban újul meg előttünk, mialatt benyomásokért végigjárjuk az iparművészet nagy kiállító helyeit. H a az ember egy nagy pompaszeretet, vagy a főrangú kényelem luxusát várja e helyektől, akkor csalódás éri. Már a Vereinigte Werkstätte, akár a Deutsche Werkstätte, akár a Kunstgewerbeverein vagy a nagy magáncégek termeit járjuk be, seholsem találkozunk azzal, amihez a karácsonyi és tavaszi kiállítási csarnokok szoktattak hozzá. Sehol sem b u k k a n u n k tervezők és mesterek válvetett erőlködéseire, hogy a legfényesebbet adják abból, ami tőlük telik. Sehol sem találkozunk az angol ízlés kevély, nagy felületeível, zárkózottságával. Sehol a félmúlt német izlés konstruktív ,,gílíszta"-stílusával. Sehol azzal a puha, buja színekért sóvárgó boudoír-művészettel, melyet a fiatal bécsiek intonáltak. Üzletekben vagyunk, mert itt minden kiállítás üzlet, minden ú j törekvésnek gazdasági céljai v a n n a k és minden művész, a nagy és a kicsi elsősorban élni akar, tehát valami formában társa, vagy haszonrészese a tőkének, mely őt foglalkoztatja. A pár év előtti nagy foradalmaknak, az ú j ornamentikái kitalálásoknak, a kevély hadakozásoknak, stílusok és történet ellen, — vége.
8 Üzleti ipar- Az akkori büszke hadvezérek vagy nyugodalmas professzorok, immár mint Bruno Paul, művészet Ríemerschmíed, vagy buzgó társai a kapitalizmusnak, mint Bertsch, Behrens, vagy eltűntek és elnémultak, mint Obrist és Pánkok. A polgári nyugalom, a széles és joviális derű terjeszkedik itt mindenütt, valami megelégedettség és vevő-várás, akármelyiküknek interiőrjét nézi az ember. Jóformájú asztalok nehéz, masszív szekrények, öblös ülőbútorok, hízelgő szövetek, stílusosan alkalmazott fémek és sok dekoratív érzék az elrendezésben, — az ember érzi, hogy e művészek becsületes emberek, jó tervezők, biztos anyagísmerők és hosszú életűek lesznek a földön. S akik újak szegődtek ís hozzájuk azóta, a fiatalok, mint Berndl, Wenz, Baur, Jaeger szintén nem rontják a társalgás tónusát. O k valamennyien s kivált P . L. Troost abból a fínomízlésű, de egyáltalában nem hevülékeny architektúrából sarjadtak ki, melynek T h . Fischer és Emanuel Seídl itt a legjellegzetesebb képviselői. Szeretik az empíre-formákat, abból az időből, mikor már kezdett elpuhulni a harmincas évek táján. Szeretik a nehéz, főleg zöld szöveteket, a barokkos faragást, peremek díszéül, az ornamentikát, amely nem a régi logikus és hideg geometriai formákban összegeződik, hanem inkább lírikus : színes, rózsás, hol koszorúba fonódva, hol angyalok szárnyán, hol bőségszarúból hullva. Az emblémákat kedvelik a bútorokon is, az asztalterítőn ís, a párnákra hímezve ís és az ékszereken is. Úgymint nagyanyáink. S erre az ízlésre mindent el lehet mondani : azt, hogy finom, hogy költői, hogy intim és hogy artísztíkus, mindent, csak azt nem, hogy grandiózus. Ez a hétköznapíság széppétevése. Ez a családi kör felmagasztalása. S a szükségletek bölcs felismerése. Afelett mindenesetre lehet vitatkozni, hogy ez végeredményben valódi művészet-e. De az nem tűr kétséget, hogy gazdaságilag nézve és a művészet szocializálását kívánva ez a leghelyesebb út. A müncheni iparművészet azt mondja : leszűrtük az utolsó évek harcaínak eredményeit. Valójában : élvezik a régebbi művészi tőkék kamatait. Szétszórják a formák, a célszerű kitalálások, az iparművészeti gondolatok egész gazdagságát a világba. Megnyilatkozások legjellemzőbb alakulata : a típusbútor. Valami, ami több a gépi bútornál, mert kevesebb a furnír és több az ízlés rajta. De viszont mégsem iparművészet, mert csak egy csomó kéznél levő berendezési forma modoros ismétlése. Emlékeztet azokra a divatos költői kivonatkönyvekre, amelyek egy költőnek, például Goethenek legszebb mondásait, epígrammáít, xéniáit és aforizmáit fonják koszorúba. De vájjon ez-e Goethe ? Vagy legalább töredéke-e ez egy költőnek? A típusbútor jellegzetes kialakulása egy osztály, mondjuk a német lateiner- és hívatalnokosztály művészileg iskolázott, de nagy anyagi áldozatokra képtelen igényeinek. A nagyváros osztálytagozódása, életformája hozta létre és a bérházlakás a kerete. A tipusbútor minden lakásba odaíllík, minden igényhez alkalmazkodik, mindenféle kombinációt eltűr és — ami nem utolsórendű kérdés német földön — a családnak minden örvendetes gyarapodásával tovább és tovább fejleszthető. Ami a mai ínteríőr-művészet fontos célja : a lakás exaktsága, annak itt éppen az ellenkezője teljesül. Ez az előnyös a vásárlóra nézve. Viszont a tervezőművészre az az előnyös, hogy ő csak egyszer vázolja fel a formákat, de ötven vagy száz példány után kapja a tisztes polgári hasznot. • • A szónak régi és szép értelmében ez bizony nem iparművészet. De a szónak régi és szép értelmével itt nem igen sokat törődnek. Hanem a változott viszonyokhoz alkalmazzák az egészet: ha nem iparművészet, ám legyen „művészi ipar". S jellemző, hogy itt az iparművészet fellendülését az utolsó évtizedben elsősorban nem az ex offo tervezőművészeknek lehet köszönni, hanem a művészileg képzett iparosoknak. Mint ahogy itt nem a hivatalos állami iparművészeti iskola a legjobb, hanem az ipari szakiskolák. Az az öt-hat szakiskola, amelyikben a város nagyszerű közoktatási szelleme érvényesül, amelyekben néhány év óta a mi korunk egyik legkiválóbb pedagógusának, Kerschensteínernek szisztémája szerint nevelik a felnövekedő íparosnemzedéket. Inas, legény, mester itt mind ugyanazt az iskolát végzi, nagyjából ugyanazt az anyagot ís kapja,
9 Simay Imre
(. A M U V E S Z
Magyar Iparművészet.
MUTERMEBEN.
L'ARTISTE
DANS SON
ATELIER.
2
2. K U T Y A T A N U L M Á N Y O K .
(1897.)
ETUDES DE
CHIENS.
11 Simay Imre
3. O R O S Z L A N T A N U L M Á N Y O K .
(1898.)
ETUDES DE
LIONS.
2*
12 Simay
Imre
6. 4—7. TANULMÁNYOK.
(1895—1908.)
8. A K T T A N U L M Á N Y EMLÉKEZETBŐL.
(1907.)
E T U D E E N NU FAIT DE MEMOIRE.
10. H A Z A T É R É S .
(1901.)
RETOUR.
:
•SIM flYI'MRE •190g-
I I.
AKTTANULMÁNY
EMLÉKEZETBŐL,
i l 908.)
E T U D E DE NU F A I T
DE
MEMOIRE.
(2. A VADÁSZ.
(1910.)
LE
CHASSEUR.
14. A K T T A N U L M Á N Y
EMLÉKEZETBŐL.
(1908.)
E T U D E D E NU F A I T D E
MEMOIRE.
15. A K T T A N U L M A N Y
EMLÉKEZETBŐL.
(1908.)
E T U D E DE NU F A I T DE
MEMOIRE.
-1*
20 Simay Imre
1 6. INCSELKEDŐK ( S Z É N R A J Z ) . (1907.)
lé.
SINGES J O U A N T .
17. 17. O R A N G - U T A N G . ( B R O N Z ,
1906.)
18. 18.
RHESUS-ERYTHRAEUS. (BRONZ,
J905.)
1 9. C S A L Á D I Ö R Ö M . ( B R O N Z ,
1904.)
BONHEUR
FAMILIAL.
20.
C L É O P A T R A . ( í 907.)
CLÉOPATRA.
23 Simay Imre
pH
21.
21. É N E K . (1907.)
CHANT.
2 2 . L O V A S S Z O B O R . (KŐ,
1908.)
ÉQUESTRE.
amelyet nálunk az állami ipari szakiskolák növendékei. Ez az iskola: szakiskola is, üzleti ipartovábbképző is, műhely is, morálisan is nevel. Legénnyé való felszabadulása előtt minden »«vészét tanulóra kötelező, a tizennegyedik s tizennyolcadik éve között. S akár nyerges, akár borbély, akár kemigrafus, itt a maga szakiskolájában megtanulja nemcsak szakmájának egész gyakorlati oldalát, hanem a tervezést, a költségvetést, az összefüggő rokonszakokat, a fogalmazást, a polgári és erkölcsi kötelességeket, a hígíénát, az anyagismeretet és árúkémiát, még a stílusok fejlődésének történetét is. Amit valaha megosztottan végzett műhelyben a mester, a vasárnapi iskolában a rajztanító és az életben az autodidaxís, azt itt a hétnek egy teljes napján reggeltől estig elvégzik a szaktanítók. Ez bizonyos mértékben védekezés az áruházi ízlés elharapódzása ellen, a harcnak felvétele az indusztrializmus ellen. Másfelől leszállás az iparművészet régi magasságairól és felismerése annak, hogy a világnak nem csupán bronz teáskannákra és hímzett párnákra és bíedermayer varróasztalkákra van szüksége, hanem becsületes kofferekre is, szolid húsvágógépekre is és ízléses szobafestőpatronokra is. A szellemi és gazdasági életben folyó nagy verseny, másfelől a viziutak és ércek hiánya szinte kényszeríti rá a bajor íparművészetet, hogy a kézíípar és a kisipar számára ú j és ú j területeket hódítson. Nincsen olyan kicsi feladat, amelyet ne volna érdemes művészileg felszántani. Karácsonyfadíszeken, mézeskalácson, falinaptáron és konyhaórán, reklámdobozon és hamutálcán, kulcstartón és anzikckártyán, megmártott gyertyán — az életnek ezer kicsi kis feladatán — végigsuhan itt a művészet ujja. És tetszetőset teremt. Érdemes ebből a szempontból egy percre szemügyre venni, hogyan készül egy kiállítás. A nyár folyamán megnyílik a nagy Gewerbeschau, amelynek a négy év előttit felül kell múlnia minőségben, nagyságban és árúforgalomban. Mert elsősorban vásárnak szánták, olyannak, amelyen mindenféle ipar résztvehet, a szorosan vett gépi nagyipart nem számítva. D e e g y e t l e n Í z l é s t e l e n d a r a b j a s e m lesz, mert minden zsűri elé kerül. Mellesleg mindenféle ipari üzemnek műhelybelí tevékenységét ís bemutatják a kosárfonástól az üvegfestésíg. Az egész bajor iparos világ egy év óta szinte lázas erőfeszítéssel dolgozik ezen a kiállításon s dolgozik a németnek szívós alaposságával. Itt fekszik előttem öt füzet. A címük s Balpísche Gewerbeschau. Kiadja a kiállítás hivatalos vezetősége. Á m de nem a szokásos száraz hivatalos közlemények vannak benne. Hanem csupa ízlésnevelő cikk, jól és okosan megírva. Az egyik a modern kiállításról szól, a másik íparművészetről és művészi iparról, a harmadik a modern reklámról, a negyedik a pakkolásról, az ötödik az ipari exportról s mindenütt illusztrációk, amelyeken egy-egy jó példa mellett ott van a rossz ís, az öntöttvasból való virágállvány „rokokostílusa" mellett ott van a vert fémből való egyszerű, dísztelen és mégis jóleső példa. Azután minden számban pályázati hirdetés mindenre, amit csak kívánsz. Esernyőnyélre és falíkútra, hegedűpultra és ecet-olajtartóra, petróleumlámpára és vizes kancsóra, nyomtatványokra és liturgiái szerekre, mindenre szakzsürí és díjak. Azután a nagyobb vidéki városokban szakelőadások diapozitív képekkel, ingyen. És a kiállítás vezetősége minden számban hangosan kínálja egy ingyenes közvetítést olyan iparosoknak, akik egy-egy tárgyhoz, berendezéshez, reklámcédulához, pakkoláshoz és kirakathoz művészi tervezetet kívánnak valamely fiatal tervezőtől. Élet folyik itt, munka, oktatás, verseny — némán és mégis impozánsan. Ebben a szellemi vértezettségben, ebben a serény készülésben és főképpen az ízlésnek új és új átformálásában van a biztosítéka annak, hogy a német iparművészet azt a titáni küzdelmet, melyet belső ellenségével, az índusztrializmussal és külső ellenségével, az angol márkával és a francia luxus-exporttal vív, kí fogja állni. Akik itt az iparművészet sorsát intézik, elsősorban az izlést nevelik, hogy a fogyasztóképességet növeljék. S a nagyszerű munkát, melyet a kilencvenes években itt a művészi folyóiratok : a Pan, a Jugend, a Die Kunst, a Kunstwart, az ezer és ezer jó könyv, reprodukció, tárlat, iskola, múzeum és felolvasás elkezdtek, ma, ha szabad ezt a kifejezést itt használni, kivetik az utcára. Legyen mindenkié, hogy mindenki életét megszépítse. S ahogy a müncheni művészet is nem a nagyságával, hanem a szín szeretetével, az artísztíkus Magyar Iparművészet.
4
26 A hivatal
csengésével, a friss és győzedelmes erejével vonult be az utolsó évtizedekben a művészettörténetekbe, úgy hódítja meg magának az iparművészet ís gráciájával, üdítő formakészségével, nagyvilágíasságával a közvéleményt. Az ember a kedves és tanulságos délelőtti sétáját, mely a büszke reneszànsz-façadeok előtt, ujjongó hirdetések és művészi kirakatok közt vitte az Isar völgy lejtős parkjai közé, valahol egy könyves boltban fejezi be. S ez ís valami egészen más, mint amit megszoktunk. Mert itt egyetlen segéd sincs és egyetlen pult sem unszol a vásárlásra. Csak asztalok és fotellek vannak és sok száz könyv meg folyóirat kiterítve, a legújabbak és régiek, remekei a tipográfiának és a könyvkötésnek. H a tetszik, elolvasod, ha nem, csak lapozol bennök, vagy a kiállításukban gyönyörködöl. A falakon finom grafika; rézkarcok, exlíbrisek, könyvillusztrációk, Buchschmuck. Egy asztalkán egy fiatal német hölgy: Baisch Hedvig nagyon ügyes munkái. Az ablakokon üvegre festett jókedvű biedermayer-fígurák. Azután megint szétosztásra szánt prospektusok, könyvjegyzékek, az ironikus és elegáns kis amatőr-folyóirat : a Zwiebelfisch. Semmi sem tolakszik és semmi sem erőszakos, de ha a világ legblazirtabb embere lép is innen ki, valami kis lelkességet mindenesetre hoz ki magával. Egy darabka ízlést, egy kis művészetet, vagy ha nem, legalább egy ügyes, ötletes — üzleti gondolatot. NÁDAI PÁL.
A HIVATAL. A polgár, akinek az a mestersége, hogy boltban ül vagy gép mellett dolgozik, ha még nem volt hivatalban, úgy indul, mint régen, a dilizsánsz korában apáink, akik pisztolyokat tettek az övükbe s mégis féltek. Meg kell nézni őt, a koránkelő polgárt, mint piano sóhajok és szorongás közt emeli ki azt a ruhát, amelyről még frissen ragyog a vasalás és le nem szakadt gomb. Meg keli nézni őt, amint befordul a kapun, amely előtt mereven, begyesen s arcán a bő táplálkozás pírosságának jegyével áll a díszes katona, a maharadzsák kedvence, a községi vagy m. kir. huszár és portás. S meg kell nézni őt, amint kezében az idézés vagy más hivatali cédula klasszikus szövegével jár, bolyong, hogy végül a díjtalan és ideiglenes fogalmazónak azt mondja : tanácsos úr. Azon a régi, már a római praetorok idejében virult hatalmi felfogáson kívül, amikor a hivatal azt hiszi, hogy érte van a világ, a csillagok, a jó idő, minden ami él, szép, drága és finom — más egyéb, a hivatalt viselőtől független valami ís közrejátszik, hogy a szabad és vidám polgárban fölkeltse ugyanezt az elfogódó, szavát halkabbá, mozdulatait bátortalanná tevő érzést. Valóban : az ember besiet, sétál vagy betámolyog egy hivatalba, s mindjárt az előszobában, a szőnyeg, amelyen végigment, olyan, mint azok a szőnyegek, amelyeket főleg vidéki vásárokon kinálgatnak azzal a jelszóval: ezt kérem rabok csinálták. A rab-, a fogház-, a cella- és magánzárkajelleg aztán továbbfolytatódik. A falon, amelyen komoran úszik egy sötét éjszaka piszkosnak ís nevezhető szürkesége. A széken vagy padon, amelyen súlyos barna olaj ül, csillog és izzad, úgy, hogy pláne nyáron, öröm benne nézegetni magunkat. Az asztalon, amely négy lábon áll, de már születése pillanatában ötödikre szorult. A szekrényen, amely eltekintve a benne rejtőző csendéletektől, sarkaival kiüti a könyököd s ékes, meggyőző, plasztikus bizonysága annak, hogy milyen a szekrény, ha megreped s nem lehet becsukni. Mindez egyenkint s összesen éppen elég arra, hogy akinek ily dolgok, a jó szekrény, szép fal s környezet iránt véletlenül talentuma van, már itt, az előszobában, a gyékényen, a főnök, a tanácsos és más tekintélyes úrhoz vezető ajtó előtt úgy érezze magát, mint aki lenyel egy adag savanyú port. Valaki mondhatná, hogy a kép, amit gyorsan, vázlatosan s talán keményen fogó ceruzaheggyel adtunk itt, túloz, rikító és igazságtalan. Mert nem kell egyéb, csak annyi, hogy szétnézzünk például a polgármesteri szobában, a kormány elnökénél, vagy másutt, a Kúrián, a postatakarékpénztár és pénzügyminisztérium falai közt, hogy
belássuk: voilà, a hivatal nem az a hely, amelynek arca, bútorai, szine és karaktere megriasztana. Lehet, igaz, így van, a képet azonban, amit ídejegyeztünk, még sem vonjuk vissza. N e m azt mondjuk ugyanis, hogy a nehéz és ólmos szürkeség, a fanyarság és barátságtalanság, mindaz, ami a hivatalt benépesítő, néma és mégis eleven tárgyakon rossz, csúnya és ízléstelen, ami nincs rájuk szögezve, s mégis leolvasható róluk, az elhagyottságuk, közömbösségük, a lélek nélkül való csínáltságuk, — mindez, kivétel és válogatás nélkül, valamennyi hivatalban harsogó vezérmotívum. Ebből a borús és lehangoló, sötét, gőzmalomszerű képből ki kell vennünk a fentieket, megjegyezve, hogy őket nem fedi e szó szimplasága és sablonszerüsége : hivatalnok. Ó k többek, ők egyben politikusok, nem ugyanazt a folytonos részmunkát folytatók, hanem produktívek, ők, mint mondani szokás : nagy urak, akik tehát nemcsak tudást, állást s elegáns kabátot hoznak magukkal, hanem olyan bútort, képet, szőnyeget és poharat is, aminőt akarnak. De ha a nagy, díszes, előkelő és ú j hivatalok egészben nem ily siratnívaló kazamaták, a régiek, a tömeghivatalok annál inkább. Bennük a tíntásüvegtől a széncsiptetőig ugyancsak jelen van a husz-, harminc- sőt negyvenéves tradíció. A tradíció, amely szép, amelyről valljuk, hogy ráépülnek a kultúra hidjai, de amely itt sajnos és bizonyos, hogy mást jelent. A széket és pamlagot, a bútort ugyanis, amit, mondjuk, száz évvel ezelőtt használt a budai királyi kancellária vagy elnöki kamara, ha ma megvolna, könnyen valószínű, hogy lefoglalná, belajstromozná s kiállítaná sietve, sőt esetleg büszkén és örömmel az Iparművészeti Múzeum. De kétséges, hogy ugyanezt a megőrző, múzeális műveletet megtenné azokkal az ínteríőr-ökkel, amelyeket ma talál a dolgos vagy „hej ráérünk arra még"-et játszó hivatalok régióiban. Azokkal az ínteríőr-ökkel, amelyek ha már husz, harminc, negyven év előtt, friss mázoltságuk derengő pillanatában nem voltak szépek, jók, szerencsések, funkciójukra alkalmasak, ma, haladott idő s növekedett viszonyok közt még teljesebben nem azok. Persze most Lukács László, a miniszter, kezében resszortjának, költségvetésének számoszlopaival, ránkpíríthat a magasból, hogy a hivatalok e külső egyenruhájának reformja, egynémely régiek kicserélése s újak szabása szintén benne van, stílszerűen szólva, az államháztartási programmban. Hogy, amiért ez eddig így maradt, amiért e folyamat nem történhet oly radikális, halasztást nem tűrő gyors módon, mint például a dreadnaught-ok épitése, az oka ennek az a materiális képesség, ami már Monteccucolli, nem a mai, a tengerész Montecuccolí, hanem a régi, a törökverő osztrák-olasz vezér XVII. századában ís ílyfajta problémák veleje s megoldása volt: a pénz, l'argent, Geld, money, kopek. Helyes. H a g y j u k a rossz, kopott, öröklött ipari sorvadásban szenvedő tömeghívatalokat. H a g y j u k őket, amelyeknek nem jutott pénz s menjünk oda, amelyeknek jutott, ahová épp tegnap vagy ma vonult be ú j holmi. Menjünk, de ne úgy, mint Knabe Farkas Jeremiás, az államtitkár titkárja előtt reszkető és megrekedő öreg díjnok, aki ujjaival végigtapogatja a plüssdívánt, hogy vájjon igazi plüss, hanem menjünk azzal a kíváncsisággal, amivel például egy színházi premíére-látogató foglal helyet a nézőtéren, várva, hogy amit kap, mennyiben áll fölötte vagy alatta az ő jó premiére-tapasztalatainak, azzal a kíváncsisággal, amivel ma egy némi művészeti műveltségű ember ís önkéntelenül körültekínt egy ú j szalonban vagy kávéházban. Nos, talán nem kérkedő feltolakvás, hogy többek közt nekünk, akinek újságíróí kötelességből nem egyszer volt módunk ily hivatalok mai keletű miliőjében megjelenni, épp elég bőven vannak kifogásolni valóink s megjegyzéseink. E megjegyzések, nem tagadjuk, kellemetlenek még akkor is, ha oly valamikről van szó, mint egy miniszter, államtitkár vagy kúriai bíró hivatali otthona. De menti őket, hogy a szép, jó, a praktikusabb és művésziebb bútor és miliő nevében történnek. Mivelhogy ne szíveskedjenek félreérteni: nem azt mondjuk, hogy a szék, amelyen X . miniszter vagy államtitkár ül, teljesen, abszurd és kiáltó módon alkalmatlan erre a köznapi szerepre. Széknek készült s szék elvégre ez is, támlája van, karfája van, rendes, logikus módon fogódzik a földbe, s a rajta való ülés, amely arab bölcsek szerint jobb mint az állás, nyilván nem jelent veszélyt. Mégis szék és szék közt akad olyféle
28 A hivatal
különbség, mint kép és kép, tánc és tánc, írásmű és írásmű közt. Van szék, amely úgy hat, mint egy zongorán balkézzel megütött brutális gikszer. S van szék, amely anélkül, hogy résztvennénk a rajta való helyfoglalás passziójában, a vonalaival, színével, arányaival, alakjával valami különös, könnyen meg nem nevezhető érzést kelt s hívogat, bár az igazság az, hogy ez az érzés nem választható el attól, ami a szék praktikussága, attól a gondolattól, hogy mily finom és delikát öröm lesz majd benne pihenni, olvasva Csokonait, Petőfit vagy Anatole France-t. Van szék, amelyen nem okvetlen gerinctörő a szerkezet s van szék, amelyről egyéb ís sugárzódík: egy kitaláló s formáló ember, más szóval művész intelligenciája, ötlete s fantáziája. Van szék, amely sablon s amely — nem kell mosolyogni — egyéni, van, amely nem mond semmit anyagával s amely már ebben is szépséget rejt, van, amely csak gyárszagű, közömbös, független alakulásának idejétől, s amely magán viseli a mai idők, Ízlésbeli és szükségleti viszonyainak szignumát. Aztán s szobát, hivatalt lehet úgy ís berendezni, hogy az impressziója, a hatása — megint muzsikához fordulunk — oly zenekarhoz hasonlatos, amely egyszerre játszik Debussy-t, Bach-ot és Kutscherát, amelyben egyszerre hangzik gyászínduló, montmarte-í dal s magyar kopogós. Szobát, hivatalt lehet úgy ís berendezni, hogy különböző ellenmondásokkal, véletlenül vaktában verődik össze, s úgy is, hogy az egésznek összetartása, hangulata, egysége van, mint az esztétikusok mondják, stílusa. Mindebből, aki hivatalnok, talán kíérzi, hogy nem őt, hanem a hivatalát hová kell sorolnunk, ha ez még annyira új és előkelő. Valóban, ami felfedezhető bennük, ez vagy ama rossz, téves szokványípar, amely a kapitalizmussal zúgott végig a jobb sorsra érdemes polgárság lakásain. Vagy pedig az új törekvések területéről való, ú. n. modern bútor, de könnyelműen oly dolgokkal keveredik, amelyekkel együtt nem szobaszépséget ad, hanem kacér zökkenőkkel teli potpourri-t. T u d u n k például hivatalt, ahol az anyakönyvet őrzik, s ahol a kényszer és szerelmi házasságkötéseknél oly tapéta és világítótest asszisztál, amelyekről világosan leolvasható a jó, új, stílusra törekvő iparművészeti szándék. De a falon két halovány metszet lóg, a király és Erzsébet oly keretben, aminőben sikkes vidéki ügynökök hurcolják a karbatett kézzel tengeri mormolást hallgató Napoleont, vagy a bizonyos vadászt, akit temetnek. A falon bársony is lóg, cukrászboltra emlékeztető, édes, kecses, drága rojtos vörös bársony, s a kisebb dolgokon, a kilincs és egyebeken ugyancsak rajt rezeg az álbarokk-ipar villogó erénye. A dolog tehát úgy áll, hogy az állam, a város pénzt, sőt vagyont költ hivatalokra, amelyeknek ellenkezőjét, ugyanennyi pénzért, esetleg olcsóbbért megkapná, ha oly iparnál keresne, amelyben megvan a mai művészettel való kapcsolat. Mint ahogy ezt némileg konstatálhatni az ily ügyekben könnyebb és gyorsabb mozgású magánhívatalokban, az új budapesti bankokban. Hogy e pénz, e szükséglet mily energiáit szabadítaná föl az inkább szegény és puszta kézzel álló, mint feladatokkal túlterhelt magyar iparművészetnek : ezt fölösleges élénk szavakkal bizonyítani. Hogy e nagy és sokféle probléma mily szépségeket rejt (pl. egy bírói szoba), ennek az észrevevése s a sokféle probléma megoldása művészek és iparosok dolga, arról pedig, hogy végrehajtható lehessen, gondolkodjanak a hivatalnokok. Mi itt csak rámutattunk kissé arra, amit először épp a hivatalnok urak közül tudhatnak sokan, de ha tudnak, szemüket lefogja vagy a szokás, vagy az a beletörődés, hogy : nem szükséges zavarogni, a hivatal az nem szalon, a hivatalban ez is jó, az is jó, minden jól van úgy, ahogy van. Holott, vak ember, aki itt csak kényelmi s fínnyásságbelí elegáns kérdést lát. Vak ember, aki nem látja, hogy a dolgokkal, amelyek körülfognak, az asztalos, a szövő és kőmíves munkájával szintén lehet emberekhez férni. S ha ők nem ís javítják meg, nem is korrigálják az embert oly értelemben, mint az angol moralisták hiszik, akikre rácáfolnak a múzeumokból nagy műértelemmel történő képlopások, bizonyos, hogy szunnyadó képességeket nyitnak föl. Ú j képességeket, amelyekből soha sincs valakiben annyi, hogy elmondhatja magáról, a Louvre termein vagy római köveken olykor tétlenül ásító, berlini automobíltulajdonos biztosságával : immár elég gazdag, szemben az élet, a világ, ama tevékenység tüneményeível, aminek végső neve kultúra. DÖMÖTÖR ISTVÁN.
29
JLAIJONFELÊK: A
M O D E R N ' O R N A M E N S . Ez~az a rejtély, az a megoldatlan probléma, amely a legélénkebben, a legnagyobb szuggesztív erővel izgatja legújabban az iparművészek és az iparművészet dolgaival foglalkozó írók fantáziáját. A külföldi folyóiratok úgyszólván tele vannak az új ornamentikával foglalkozó cikkekkel anélkül, hogy annak mivoltáról v a l a m i lényegeset mondanának, anélkül, h o g y le tudnák írni s h o g y jámbor óhajoknál csak valamivel többet is tudnának tenni a megszületése érdekében. E z a megszületés azonban előbb-utóbb feltétlenül be kell h o g y következzék, mert a n a g y érdeklődés, az intenzív keresgélés kétségtelenül bizonyítja, hogy szükség v a n reá. A z ornamens és a vele, általa eljövendő stílus kérdése a jövő kérdése. S ennek a kérdésnek ilyen eleven módon való felvetődése annál érdekesebb, mert hiszen tudjuk, hogy a modern iparművészet kezdete éppen az uralkodó ornamentikától való elfordulás volt. A ízlés megunta azokat a díszítőelemeket, amelyek elmúlt idők idegen és i m m á r érthetetlen szépség-nyelvén beszéltek, az emberek a leiküknek és vágyaiknak megfelelő formák után vágyakoztak s hogy a reájuk nehezedő idegen ornamentikától megszabaduljanak, egyszerűen eldobtak minden ornamentikát. A modern kor ideálja a sima, konstruktív, célszerű bútor lett s m é g a legnagyobb felületek; a falak ís többé-kevésbbé díszítés nélkül maradtak. A túlterhelt, ízléstelen, üres díszítésre következő reakció teljesen szakított a díszítéssel. Ennek a reakciónak az ereje azonban, miután megvívta a győzelmes rohamot, eltompult s az izgatottság, a forradalmi hangulat elültével kisült, h o g y az ornamensre mégis csak szükség v a n . A gyakorlati élet követeli, a m e l y n e m lehet el nélküle s a m e l y , minthogy a régi dolgok imitációjába n e m akar belesülyedni, tanácstalanul néz szét új, modern, friss díszítőelemek után. Tanácsot kap ís eleget, de ezekben mindeddig nincsen köszönet A z esztétikusok azonnal készen vannak a legkülönfélébb propoziciókkal, amelyeknek gyakorlati haszna azonban édes-kevés. V a n n a k , akik egészen naiv módon a klasszikus világ formakincsének újabb felhígítását és modern átformálását jelölik meg követendő út gyanánt, mások ismét a n ö v é n y - és állatvilág, szóval a külső természet formáinak öntudatos stilizálásáért lelkesednek, sőt francia részről felmerült az a kívánság is, hogy a legutóbbi iparművészeti stílus, tehát a Lajos Fülöp korának stílusa fejlesztessék tovább. Ezek a szellemes kívánságok természetesen n e m sokat jelentenek, egy új dlszítőstílus megteremtésére pedig a legkevésbbé alkalmasak. A z új ornamentikát n e m teremtheti meg semmiféle teória, az csak ama két legnevezetesebb tényező összeműködéséből nyerhet életet, a m e l y két tényező a diszítőstílusok kifejlődésére mindenkor elhatározó befolyással volt s ezek: a kor művészi szelleme és az anyag, amelyben ez a szellem kifejezi magát. A z ornamens mindenkor a kor szellemének
kifejezője volt, amint azt azonnal észrevehetjük, ha a keresztre, az arabeszkre v a g y a rokokó-kagylókra gondolunk. D e a korszellem sem választja m e g szabadon a maga kifejező eszközeit, hanem csakis azon a területen belül, amelyet az anyagok természete határol körül. A stílus lehetőségeit az anyag adja m e g , a szellemtől függ, h o g y a lehetőségek közül melyiket váltja valóra s így lesz a díszítőstílus az anyagi és szellemi erők rezultánsa. H a már mostan ebből következtetéseket akarnánk levonni a jövő stílusára vonatkozólag, anélkül hogy jövendölésekbe bocsátkoznánk, megállapíthatunk annyit, h o g y a X X . század exakt, reális szelleme n e m múlhat el n y o m nélkül. A legújabb kornak megvannak a maga egészen sajátos alkotásai különösen azon a téren, amelyet idáig a művészet mellőzésével a mérnöki tudomány terének szokás nevezni, de amelyhez a művészetnek kétségtelenül éppen annyi köze van, mint a tudománynak. A legkülönbözőbb vaskonstrukcíók és az egészen újonnan feltalált anyagok egészen új megoldások elé állítják a művészeket is s a jövő kérdése kétségtelenül ott rejlik, hogy miként tudnak ezeknek a megoldásoknak megfelelni. M a m é g n e m egészen világos a feladat, amely ebben az irányban a művészekre hárul, de ez csak azért v a n í g y , mert a technika sokáig éppen a régmúlt idegen ornamentika mezébe bujtatta a maga alkotásait s így az anyagok természete n e m érvényesülhetett a maga teljességében. H a azonban ezek az idegen maradványok eltűnnek, ha az alkotás teljesen szabad, a célszerűségnek és az anyagok természetének megfelelő lesz, akkor majd elő fognak tűnni azok a lehetőségek, amelyeket az anyag megenged s ezekből a lehetőségekből fognak kialakulni majd a formák, amelyek az új ornamentikát s vele kapcsolatban az új díszítőstílust megteremtik. Minden teóriánál, minden találgatásnál és minden erőszaknál többet ér tehát a becsületes, céltudatos munka, a m e l y tisztelve az anyag természetét, annak határai között dolgozik tovább s amelynek segélyével fog megszületni a modern ornamens is. A z új stílust kierőszakolni n e m lehet, de a becsületes munkás kezei között majd előtűnik magától és frissen, nemesen, a fiatalság minden pompájában, mint a habokból kilépő Aphrodite. A
V E T É L T C S I P K E D I V A T J A . Berlin város legújabban fontos munkát rendezett a vetélt (klöplizett) csipkekészítés tanítására különösen olyan nők számára, akik a csipkeverés művészetét saját otthonukban, háziipari úton akarják gyakorolni. Ez a szervezés, amelyet egyébként az összes német szaklapok a legnagyobb örömmel üdvözölnek, egyik jele annak az erős keresletnek, a m e l y most Németországban a vetélt csipke után megindult. A fejlődő német ízlés lassankint teljesen szakít a gyári csipkével, amelynek nagy tükéletessége és precizitása sem elég ahhoz, hogy a művészi igényeket kielégítse. S miután a mértékadó szakemberek véleménye szerint ez a n a g y kereslet a közel jövőben előre n e m is sejthető arányokat fog ölteni, a német iparművészeti körök mindent megtesznek, hogy a kereslettel szemben megfelelő anyagot legyenek képesek produkálni s hogy ilyen módon a német csipkeipart bőséges fejlődéshez segítsék. A z ő törekvésük természetesen elsősorban oda irányul, hogy a német kereslet német földön találjon kielégítést s h o g y
Különfélén
KülönféléK
így a művészi irányban fejlődő divat a saját hazájuk iparművészetét istápolja. Anélkül azonban, hogy ezen törekvés helyességét és megbecsülendő voltát kétségbe vonnók, azt hisszük, hogy a németországi csípkekereslet ilyetén megnövekedése nem érdektelen a magyar iparművészetre nézve sem. A német cikkírók, akik a vetélt csipke ügyével foglalkoznak, bizonyosmérvű szemrehányással állapítják meg, hogy a német közönség a maga szükségletét jelenleg leginkább Franciaországban, Belgiumban, Ausztriában és Olaszországban szerzi be. Ezek között az országok között tehát sehol sem találjuk a saját hazánkat, holott a magyar csipkeipar belső kvalitásai feltétlenül hívatottak arra, hogy a külföldet meghódítsák maguknak. Nemcsak azon tradícióknál fogva, amellyel a csipkeverés Magyarországon régtől fogva bír, hanem azon intézkedésekből folyólag is, amelyek ha nem is egészen tökéletes módon, de mindenesetre elég súllyal járultak hozzá a magyar csipkeípar helyzetének emeléséhez. Mi megelőztük Németországot azzal a szervezési és oktatómunkával, amelyhez Berlin csak most fogott hozzá s a magyar vetélt csipke jósága és művészi értéke feltétlenül alkalmas volna arra, hogy a fokozódó német kereslet kielégítése iránt versenybe lépjen. H o g y pedig az erős németországi kivitel milyen áldásos lenne a magyar csipkeiparra nézve, azt nem kell közelebbről jellemeznünk. Csak felhívjuk a csipkeiparral foglalkozó összes körök figyelmét arra az egyre nagyobbodó fogyasztási területre, amelynek meghódítása a magyar művészi képességeknek méltó és hasznos feladata.
A
MODERN IPARMŰVÉSZET NEMZETKÖZI JELLEGE. Németországban újabban nagyon sokat és sokan foglalkoznak egy kérdéssel, amely rendkívül fontos úgy a modern iparművészetre, mint különösen a nagy ipari kivitellel bíró országok, tehát az elsők között Németország kereskedelmi érdekeire nézve ís. A kérdés a modern iparművészeti törekvéseknek a nemzetközi forgalomhoz s elsősorban a kivitelhez való viszonyát illeti s igen erősen belevág az iparművészet nemzeti jellegének kifejlődésébe s illetve ezen fejlődés akadályaiba ís. A z első tekintetre ugyanis úgy látszik, mintha a modern iparművészeti mozgalom a nemzetek kiviteli terjeszkedésének útját állaná s ez az ellentét ugyancsak látszólag igazolja azt ís, hogy miért nem rokonszenveznek ezzel a mozgalommal a nagyiparosok, gyárosok, kereskedők és mindazok, akiket a kivitel mérlege közelebbről érint. Addig ugyanis, amíg a stílusimitációk egyedül uralkodtak az iparművészet berkeiben, úgyszólván az egész világnak egy és ugyanazon iparművészeti alapelve volt. A hagyományok, amelyeken az iparművész rágódott, régi, nemzetközileg megismert és elismert stílusokból származtak, amelyeket az egész világon befogadtak és szerettek, mert az utánzás ízléstelensége északtól délig és kelettől nyugatig egyforma bilincsekbe verte a lelkeket. A világ legkülönbözőbb nemzeteinek tervezői egy és ugyanabban a stílusban dolgoztak, aminek egészen természetes következménye az volt, hogy a különböző nemzetiségű termékek kicserélésének nem volt semmi akadálya, minden iparos a világpiac számára dolgozhatott, mert hiszen azok az akadályok, amelyek a népeket más téren
egymástól elválasztották, itt az ízlés egyforma megkötöttségében teljesen feloldódtak. Ez az állapot a tisztán üzleti kalkuláció alapján dolgozó nagyiparosokra nézve természetesen igen kellemes volt, de éppen ilyen kellemetlenül érintette őket az a nagy iparművészeti felébredés, amelynek legharsogóbb jelszava az utánzással, a stílusokkal való szakítás. E helyzet most egészen megváltozott. Valamennyi nemzet tervezői szakítottak a sablonnal és új, eredeti, a modern ember érzéseinek megfelelő formák konstruálására fordították összes figyelmüket s azok a formák, amelyekre ilyenképpen rátaláltak, minden nemzetnél más és más sajátságokat hordtak magukon. Ezzel megszűnt az iparművészeti volapük, minden nemzet a saját nemzeti egyénisége szerint fejlesztette ki a maga modern iparművészetét s ezáltal bizonyos fokig elidegenedett a többi nemzetektől s illetve a világpiactól. A z iparművészeti termékek cseréje most már nem olyan könnyű, mint annakelőtte, mert hiszen az idegen termék befogadása a külföld részéről mindig attól függ, vájjon a vevő gyanánt szereplő külföldi nemzet meg tud-e barátkozni azokkal a sajátságokkal, amelyek a tervező, produkáló nemzet egyéni karakterét viselik magukon. S állítólag ez a bizonytalanság az oka annak, hogy különösen az iparművészeti tömegcikkek gyártásával és forgalomba helyezésével foglalkozók nem jó szemmel nézik a modern törekvéseket s a kereskedői szempontot többre becsülve a művészinél, a tervezőktől továbbra is stílusutánzatokat követelnek, amelyeknek a világpiacon való elhelyezése még most is biztosabb, mint a nemzeti sajátságokkal felruházott tárgyaké. A kereskedőknek ez a félelme véleményünk szerint alaptalan és semmi esetre sem szólhat a modern iparművészeti törekvések ellen. Mert igaz ugyan, hogy ezek a törekvések széttörték az egyeduralkodó ízléstelenség zagyva eszperantóját, de az eszperantó helyébe nem lépett a bábeli nyelvzavar, sőt ellenkezőleg a modern iparművészeti tárgyak tekintetében egy igen erős kapocs egyesíti az összes nemzeteket. Ez a kapocs a modern iparművészeti P r o g r a m m legelső tételében, a célszerűségben rejlik. A modern bútor, a modern használati tárgy elsősorban célszerű, az emberi kényelem, az emberi élet kívánságaihoz hozzásimuló, az emberi szükségleteket mindenekelőtt tisztelő, ezek a kívánságok pedig, ha vannak is közöttük éghajlat- és fajszerinti különbségek, általában véve mégis azonosak. A z európai népek életének külső formája legalább nagyjában egészen azonos és azonosak azok a használati tárgyak is, amelyekre az életben szükségük van. S minthogy a modern iparművészet ezt a szükséget mindenekfelett szem előtt tartja, a kapocs, amely a legkülönbözőbb népeket összetartja, sokkal erősebb, mint azelőtt volt, mert hiszen az emberi természetben gyökerezik, holott az előbbinek csak a megszokás, a konzervativizmus és az irodalmi műveltség volt az alapja. A modern iparművészeknek az a legnevezetesebb törekvésük, hogy minél célszerűbb bútort alkossanak s ez a törekvés, ha napvilágra hozza is a faji sajátságokat, sokkal nemzetközibb, sokkal rokonabb az összes nemzetek lelkével, mint volt az a másik, amely egy, az egyes nemzetek lelkétől egészen idegen történelmi stílus feltalálásában merült ki. A régi kapocs csak külsősé-
31 gekből került ki, &z új azonban benső s így van annyira erős, hogy a kereskedők is egészen nyugodtan bízhatnak benne. Sőt éppen az ő érdekük követeli a modern törekvéseknek minél intenzívebb előresegítését, mert hiszen minél jobban haladnak előre ezek a törekvések, annál célszerűbb és artisztikusabb lesz a bútor s annál nagyobb lesz a külföldi kereslet. A modern iparművészet paradoxonja éppen az, hogy egyszerre lett nemzetibb és nemzetközibb s ez a kettősség egyenes kötelességévé, a nemzetük és saját maguk iránti kötelességévé teszi az iparművészeti forgalom mozgató tényezőinek, hogy minden erejükkel támogassák a modern irányban haladó művészi ipart. AZ
IPARMŰVÉSZ SZERZŐI J O G Á N A K VÉD E L M E . Legutóbbi számaink egyikében m e g e m lékeztünk arról a legújabb német törvényi intézkedésről, a m e l y az iparművészeti tárgyak gyártási titkainak védelmét célozza. Ez alkalommal az iparművészet másirányú védelméről adhatunk számot, még pedig nem csupán theoretikus intézkedések kapcsán, hanem egy gyakorlati eset alkalmából, amelynek lefolyása és körülményei pregnáns élességgel bizonyítják a német művészetvédelmí törvény életrevalóságát s különösen annak az intézkedésnek a helyességét, amellyel a művészetet védő törvényt az iparművészet tárgyaira is kiterjesztették. Ez az intézkedés nagyon jól megvédi a tervező iparművészeket a versenynek attól a fajtájától, amely a maga eszmeszegénységében mások eredeti ötleteinek utánzásából, így tehát mások bőrére és rovására él. A tisztességtelen versenynek egyik ilyen kitűnő bajnoka egy aacheni bútorgyár megbízásából lemásolta Bruno Paulnak a híres tervezőnek néhány bútortervét, a rajzokat a saját aláírásával látta el s még attól a cinikus vakmerőségtől sem riadt vissza, hogy a tervek alá odaírja a tiltakozó megjegyzést, a m e l y szerint azoknak utánzása tilos. A bútorgyár a bútorokat a lelopott tervek szerint elkészítette, kiállította s az eredetinél olcsóbb áron adta el. A szerzői jogaiban megsértett Bruno Paul feljelentést tett a jogtalan eltulajdonítok ellen és panaszához csatlakozott a »Vereinigte Werkstätte» is. A tárgyalás nagyon érdekes volt s azon több németországi m ú z e u m igazgatója szerepelt mint szakértő. Alperesek természetesen tagadták a kérdéses tervek egyéni és eredeti jellegét, de a bíróság az illusztris szakértők véleményének adott igazat és elmarasztalta ú g y a tervezőt, mint a bútorgyárat J50—150 márka pénzbüntetésben. Kötelesek voltak azonkívül alperesek a »Vereinigte Werkstätte«-nek 500 márka kártérítést fizetni s az eljárás összes költségeit viselni. Ez a kemény ítélet n a g y örömet keltett a német iparművészek körében, mert ezután remélhető, hogy a jövőben egyre kevesebben lesznek azok, akik mások tőkéjéből akarnak élni. Sajnos, hogy a m a g y a r iparművészeknek ehhez az örömhöz semmi közük. N á l u n k a művész ideái teljesen a szabad zsákmányolás alá esnek és nincsen semmi törvényi intézkedés, a m e l y megvédené jogos szellemi tulajdonukat. Pedig, miként a németországi bevált példa mutatja, a törvény nagyon könnyen segíthetne a dolgokon és megteremthetné azt a békés, boldog állapotot, amelyben mindenki egyedül élvezi azt a hasznot, amely a zsenialitása n y o m á n jött létre.
Kiállítások Iparművészeti oKtatás
A
V A L L Á S - ÉS K Ö Z O K T A T Á S Ü G Y I M I N I S Z T E R állami iparművészeti aranyérmét gróf Zichy János miniszter az O. M . Iparművészeti Társulat most bezárult lakásművészeti kiállítása alkalmából Vigand Edének ítélte oda. A kitüntetett művészt n e m kell külön bemutatnunk lapunk olvasó közönségének, mert az utolsó évtizedben elég sűrűn láthatta munkáinak képes ábrázolatait a Magyar Iparművészet hasábjain. K o m o l y törekvése, lankadatlan szorgalma most méltó elismerésben részesült.
KÖ Z R E M Ű K Ö D Ő K J U T A L M A Z Á S A
AZ
IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOKNÁL. Az Iparművészeti Társulat Gellért Mór javaslatára előterjesztést tett a kereskedelemügyi miniszternek, hogy a Társulat kiállításain résztvevő iparosok kiválóbb m ű vezetőinek és segédeinek részére minden egyes évi kiállítás alkalmával öt, egyenként kétszázkoronás jutalomdíjat és elismerőoklevelet adjon. A kereskedelemügyi miniszter most értesítette a Társulatot, hogy előterjesztését helyesnek találja és elfogadja. A jutalomdíjakat a Társulat végrehajtóbízottságának javaslatára a miniszter fogja odaítélni. Ezeket a jutalomdíjakat először a március havában megnyíló második lakásművészeti kiállításon fogják kiosztani. A
L A K Á S M Ű V É S Z E T I K I Á L L Í T Á S T január hó 2J-én zárták be. Február havában előkészítik a második sorozatot, amelynek megnyitása március hó elején lesz. Ezen a kiállításon ísmertnevű kiállítók mellett több olyan tervezőművész és iparos szerepel, akik eddig m é g n e m vettek részt a Társulat kiállításain. A kiállítás magában foglal e g y 2, egy 3 és egy 5szobás lakást és egy garcon-lakást. Ezek mellett iparművészetünk egyéb újabb alkotásai is láthatók lesznek.
% PADMÜVE'SXETí JlOKTÄTÄS— CIMAY TANÍTÁSÁNAK MÓDSZERÉRŐL. ^ S i m a y Imre tanítási módszeréről, amelynek eredményeiről lapunk olvasói különben az itt közölt növendékmunkák szemléletéből is némi fogalmat meríthetnek, a következőképpen nyilatkozott lapunk munkatársa előtt : „Iparművészeti iskolánkon az alakrajzolást ezelőtt az után a módszer szerint tanították, amely a legtöbb külföldi akadémián és magánművészeti iskolában m é g most is divatos. Ez jórészben a természetnek
32 Iparművészeti oKtatás
csendéletszerű másolásában áll és szerintem n e m adja m e g a növendékeknek a gyors felfogásban való gyakorlatot, amelynek közvetítése az alakrajzolás elsőrendű feladata. Éppen azért, amidőn tanszékemet elfoglaltam, első feladatomnak tekintettem, hogy a régi rendszerrel szakítsak és növendékeimnek az alakrajzolás segélyével e g y olyan képzettséget nyújtsak, amelynek később, az egyes szakosztályokban praktikus hasznát vehetik. Meggyőződésem szerint az alakrajzolásban n e m a nyers valóság részletttí lemásolása a fontos, hanem a valóság lényeges részeinek kiválogatása és összefoglalása s éppen ezért mellőztem az eddigi részletező kidolgozást s egyelőre csak a gyors rajzolási gyakorlatokra szorítkozom, amelyek csupán az összefoglaló és dekoratív masszának meglátására kényszerítik a növendéket. E törekvésemet ú g y igyekszem megvalósítani, h o g y a növendékekkel a folyton m o z g ó meztelen, és az ugyanazon mozdulatokat felöltözve is v é g z ő modellt 5—10, legfeljebb 15 percig tartó helyzetekben rögzítetem m e g a papíron. Ezeknél a gyakorlatoknál a növendékeket elsősorban az alakrajznak szerintem legfontosabb tényezőire figyelmeztetem. Ezek s a n a g y m o z g á s , az arányok és az egyéni jelleg.
EGYSZERŰSÍTETT CSONTVÁZVÁZLATOK, MINT MOZDULAT- ÉS ARÁNYTANULMÁNYOK.
Mindenekelőtt a növendék a mozgó vonalakon keresztül meglátja magának az alaknak mozgását is. Azután a leegyszerűsített csontváz (1. a 32. oldalon levő rajzokat) arányai segítségével megkeresi a testrészeknek e g y m á s h o z való viszonyát és az egyes testrészek közeinek megfigyelésével ellenőrzi a test arányait. A z egyéni jelleget végre a mozgás és az arányok összegezése adja m e g . A rajzolás megkezdésekor a növendék mindig tartozik meghatározni az illető rajznak a nagyságát. Ezt azért k í v á n o m , h o g y eleve tisztában legyenek azzal, m i l y e n n a g y lesz a készülő rajz és miképpen viszonylik az a megadott tér (papir) nagyságához, í g y már kezdettől fogva megtanulják az alakot az adott területbe kellőképpen elhelyezni, a m i az iparművészetnél igen fontos dolog, mert hiszen egyenes összefüggésben v a n a tervezéssel. A m i d ő n a növendék í g y kijelölte készülendő rajzának nagyságát, a beállított modell távlati hatását is s z e m előtt tartja. Igen fontos dolog a test tengelyeinek helyes felismerése is. Meggyőződésem szerint konstrukció nélkül értelmesen rajzolni, mintázni n e m lehet. A m i k o r növendékeim ebben az értelemben már
ESQUISSES SIMPLIFIÉES DE SQUELETTES.
33 Simay tanítványai
23.
2 3 . I M R E G Á B O R : NŐI K É P M Á S .
Magyar Iparművészet.
PORTRAIT
D E Mlle L. M.
34 S im ay tanítványai
2 4 . I M R E GÁBOR : B Á B U F E J E K .
25. T Ó T H K A R O L Y : TINTATARTÓ.
24.
PROJET D'ENCRIER. AGYAGIPARI
P R O J E T S DE T Ê T E S
26. U H L A T Z K Y J Ó Z S E F DOBOZ. TERVEZETEK.
POUR
MARIONETTES.
26. BOITE.
ÉS TARS*
28. P A T A K Y ANDOR : CUKORTARTÓ.
28. BONBONNIÈRE. AGYAGIPARI
29. T O T H KAROLY : ÓRA.
29.
PROJET D'UNE HORLOGE.
TERVEZETEK.
5*
30. IMRE GÁBOR : TOLDY
MIKLÓS.
NICOLAS
TOLDY.
37 megtanultak látni és rajzolni, akkor mindazt, amit már a természet után rajzoltak, emlékezetből rajzoltatom v e l ü k . A z emlékezet utáni rajzolásra n a g y súlyt fektetek és ezt tekintem a m ű v é s z i rajtolás végcéljának, már azért is, h o g y a növendék ne legyen a modell rabszolgája, h a n e m annak igénybevétele nélkül is képes legyen fejből is helyesen rajzolni, mintázni és ezzel kapcsolatosan komponálni. Ebből látszik, h o g y mennyire fontos az alakrajz észszerű tanítása a szakokon v a l ó kiképzésre nézve is. A m i az alakrajzolás technikáját illeti, ebben rzeretem a változatosságot. T a n u l j o n a növendék rajzolni g u m m i nélkül prímán, veres krétával, tollal,
GYORSRAJZOLASI GYAKORLATOK.
Waarsr Iparmíí-.c«»i.
ecsettel, később minden előzetes alárajzolás nélkül. O l y a n növendéknek, aki az alakrajzolásnak ebbe a módjába beletanult a természet utáni rajzolás k ö n n y ű dologgá válik, játszva fogja megrajzolni pl. a n ö v é n y t , v a g y bármely m á s tárgyat, mert megtanult konstruktive látni. A m i t az alakrajzolásí tanításomnál elmondottam, az nagyjában s z o b r á s z a t i tanításomra is vonatkozik. A m e n n y i b e n növendékeim, kik csupán negyedés ötödévesek és n á l a m a mesteriskolát végzik, már az előző évek alatt megtanultak jól rajzolni, m e g k í v á n o m tőlük, h o g y az eddigi tanítottak után k é p e -
EXERCISES DE DESSIN RAPIDE.
Iparművészeti oKtatás
38 Múzeálisü gyeit
sek l e g y e n e k lehetőleg mindent emlék e z e t ü k b ő l meríteni és megvalósítani. Szobrászati osztályunkon, ú g y mint az alakrajzon is, nem az általánosan szokásos módon mintáznak, hogy t. í. egyszerűen a természetet m á s o l j á k / h a n e m ú g y , hogy
.
X
J
megtanulják, h o g y a szobrászatban n e m elégséges a természetnek akármilyen jó és hűséges visszaadása, han e m a szobrászat csak akkor válik művészetté, ha a természetet egyéniségünk érvényesítésével alakítjuk. N ö v e n d é k e i m tartoznak komponálni o l y a n tárgyakat, amelyek a műiparunk különböző ágát megtermékenyíthetik. T e h á t n e m a Grand Art felé terelem növendékeimet, hanem ellenkezőleg azon IMRE GABOR RAJZA. v a g y o k , h o g y felébresszem bennük a gyakorlati iparművészeti feladatok iránti lelkesedést s megtanítsam őket célszerű, jó és nemesízlésű dolgoknak a megalkotására. Ezért szükséges, h o g y bizonyos technikai ismereteket ís elsajátítsanak és h o g y gyakorlatilag is megismerjék a különböző anyagok sajátosságait, a megmunkálási módokat elsősorban a plasztikus sokszorosítóeljárások (bronzöntés, kerámia, fafaragás, kőfaragás) minden csínját-binját. Ezzel beléjük nevelem az a n y a g - s t í l u s érzését. A z t akarom elérni, h o g y a növendék n e m csupán agyagot tudjon formálni, hanem hogy m i e l ő t t m é g belefogna kompozíciójába, állapítsa m e g , miféle a n y a g részére készítí mintáját. Munkája közben pedig mindig tartsa szem előtt matériájának törvényeit, szóval v i g y e bele munkájába a s t í l u s t . TÎ n A T T E I N E - P L A K Á T . A Matteine tisztító vállalat a képzőművészeti főiskola s az iparművészeti iskola növendékei között plakátpályázatot hirdetett. A 100 koronás I. díjat Fejes G y u l a , az 50 koronás II. díjat Bakács Pál nyerte el, mindkettő az iparművészeti iskola kötelékébe tartozik. D Á L Y Á Z A T O K . A székesfőváros községi élelmezési •*• osztálya az O . M . K . Iparművészeti Iskola növendékeinek körében pályázatot hirdetett a községi kolbászárúk plakátjára. D r . Csupor József és Szabó Ferenc közbenjöttével megejtett bírálat a 100 koronás I. díjat Sínghofer Gézának, a további díjakat pedig Bokros Ferenc, Kardos Böske, H e i m József és Martinka József növendékeknek ítélte oda. A w — ^
" C I T T L E R - S Í R E M L É K . A z Iparművészeti Iskola igazgatósága néhai Fittler K a m i l l emlékezetének m ű v é s z i megörökítése céljára az elhunyt barátai, ismerősei, munkatársai és tanítványai körében gyűjtést
indított. A mult számunkban közölt névsor óta a következő adományok érkeztek bet Glück Frigyes 100 korona, özv. ifj, Peltzmann Ferencné szül. Glück Mira 50 K , N a g y Virgil 100 K , Gróh István 40 K , Díváid Kornél 10 K , Szántó Gergely 10 K . Eddig a gyűjtés végösszege I075'78 korona. A K I R Á L Y I O R V O S E G Y E S Ü L E T művészi ok* * levelet szerzett be pályázat útján az O . M . K , Iparművészeti Iskola növendékeinek köréből. A pályázati föltételekben benne foglaltatott, h o g y a pályanyertes műnek szerzője tartozik m ű v e sokszorosításáról gondoskodni. A bírálóbizottság tagjai voltak Dr. Preisz H u g ó , D r . Blaskovíts László, Radísics Jenő, Györgyi K á l m á n és Czakó Elemér. A 400 koronás I. díjat Bokros Ferenc, további 5 0 — 5 0 koronás díjat Imre Gábor, Erbits Jenő, T á b o r János, Járó Imre nyerte. T S K O L A I K I Á L L Í T Á S . A z O . M . K . Iparművészeti Iskola növendékeinek munkáiból kiállítást rendez, a m e l y feltárja az érdeklődők számára az iskolai tanítás menetét és eredményeit. A kiállítás az iskola helyiségeiben v a n (bejárat K i n í z s y - u . 31). Megtekinthető január 31-étől február 4-ig bezárólag minden nap d. e. 9 — l - i g és d. u. 2—5-ig. Szakszerű felvilágosítások ugyanez időben az igazgatósági irodában nyerhetők. CZÉKESFEHÉRVÁR DÍSZPOLGÁRI OKLEV E L E . Székesfehérvár sz. kír. város díszpolgárává választotta tudós püspökét Prohászka Ottokárt. A díszoklevél az O . M . K . Iparművészeti Iskola grafikai, ötvös és faipari szakján készült Muhícs Sándor tanár vezetésével. Díszes ébenfatokban, m e l y e n ezüst és z o m á n c díszes címerek és jelképek voltak beágyazva, foglal helyet az oklevél igen gazdag képdísszel ékítve. A könyvkötői munkát G a l a m b József csinálta.
ÜZ£ÄUS
UGYE]
AZ I P A R M Ű V É S Z E T I M Ú Z E U M ÚJABB SZERZ E M É N Y E I . A Gerhardt-gyüjtemény (melyet 1910. évf. 6-ifc számunkban ismertettünk részletesen) berlini aukciója alkalmával, a k o r m á n y nagyobb öszszeget bocsátott a m ú z e u m rendelkezésére. E z összegből, melyet két kiváló műbarát — báró Herzog Mór és N e m e s Marcell — m é g jelentékenyen gyarapított, az igazgatóság Berlinben a Gerhardt-aukcíón 49 darab meisseni porcellánt — edényeket és szobrokat — és három ötvösmunkát vásárolt. Ezenkívül e g y francia, X V I . Lajos korabeli fiókos szekrényt, két bronz fali kart és füstölőt u g y a n é korból és n é h á n y m á s tárgyat. Ehhez csatlakoznak a Londonban vásárolt bútorok, számszerint 24, a X V I I I . század második feléből. Mindezek a tárgyak az Iparművészeti M ú z e u m n a g y üveges csarnokában vannak kiállítva. Ezt kiegészítik azok a tárgyak, melyeket a m ú z e u m az utolsó két
39 évben szerzett be, kivéve azokat a tárgyakat, m e l y e k e t a m ú z e u m i g y ű j t e m é n y e k b e n m á r elhelyezett. A kiállítást január hó J3-án nyitották m e g . Gróf Z i c h y János vallás- és közoktatásügyi miniszter január 17-én tekintette m e g a kiállítást. A kiállítás egyeló're hétköznapokon, hétfő kivételével, délelőtt 9-től J-ig, délután 3-tól 7-ig és vasárnap délelőtt 9-től J2-ig tekinthető m e g .
IRODALOM A
F R A N K L I N KÉZI L E X I K O N Á N A K MÁS O D I K K Ö T E T E , m e l y most jelent m e g , A Gaucho-Nicotera szavak közé eső címszókat tartalm a z z a , tehát óriási a n y a g o t ölel fel a t u d o m á n y o k és ismeretek minden mezejéről, m é g pedig o l y a n gondossággal, m e l y alig hagyott hézagot. A z olvasó jóformán sohas e m fordul hozzá hiába, megtalál benne mindent, a minek e g y k é z i lexikonban m e g kell lennie. Emellett rendkívüli előnye az a szoros kapcsolat, m e l y b e n a körülöttünk f o l y ó m a i élettel áll, az az aktualitás, m e l y e t m á r az első kötetben is dicsérettel kellett k i e m e l n ü n k . A F r a n k l i n - T á r s u l a t valóban n a g y szolgálatot tett műveltségünknek e kiválóan gyakorlati és emellett t u d o m á n y o s színvonalon álló m ű kiadásával. A lexikon képes táblái, m e l y e k m á r az első kötetben is méltó feltűnést keltettek, a második kötetben m é g nagyobb gonddal v a n n a k összeállítva s m á r m a g u k ban is n a g y előnyét jelentik e m ű n e k a lexikon-irodal o m b a n . 49 ilyen képes tábla teszi szemléletessé a szöveget s ezek közt kivált az i p a r m ű v é s z e t e t és a m a g y a r m ű v é s z e t e t illusztráló táblák tűnnek fel rendkívül f i n o m kivitelükkel. Ezeken kívül l í rendkívül tanulságos szövegmelléklet is v a n a kötetben. A háromkötetes n a g y m ű ára 54 korona. ^lOTTLIEB, THEODOR. BUCHEINBÄNDE. A u s w a h l v o n technisch und geschichtlich bemerkenswerten Stücken. J00 T a f e l n in Licht- und Steindruck. Wien, A n t o n Schroll & Co., 1900. Á r a s Í 0 0 korona. Szerző a bécsi udvari k ö n y v t á r technikai és történeti szempontból nevezetesebb könyvtábláít adja ki tanulságos bevezetés kíséretében, m e l y nemcsak a publikált a n y a g magyarázatára szorítkozik, h a n e m fontos kiegészítés ét adja a könyvkötészet történetéről szóló irodalmi munkáknak. A k ö n y v t á r birtokában l e v ő legrégibb bőrkötés, m e l y az eddig ismertek között a legszebbek közé tartozik, E g y p t o m b ó l v a l ó és a V I . században készült. Technikáját és a díszítés v á l tozatosságát tekintve arra kell következtetnünk, h o g y E g y p t o m b a n ennek az iparágnak m á r igen korán voltak gyakorlott mesterei. Ezen kötési tábla és az irodalomban többször ismertetetett szt. Cuthbert ( f 687) sírjában talált szt. János evangéliumának kódexe között, m e l y most a stonyhursti k ö n y v t á r birtokában v a n , bizonyos összefüggés konstatálható. A keleti kötés fejlődése mostanig n e m nyert behatóbb tárgyalást
SzaK. irodalom
s sok m é g a felkutatni v a l ó . A keleti kötés legjobb ismertetője P a u l A d a m „ D e r Bucheinband" c í m ű m ű v é ben a kötések általános jellegzetességével, ismertető jeleível és sajátosságaival foglalkozik, de a történeti rész háttérbe szorul nála. A z arab kötések eredete is messzire n y ú l i k , valószínűleg a I X . századba, ámbár ebből a korból n e m tudunk példát felmutatni. A X . századból m á r számos k ö n y v kötő és a r a n y o z ó nevét ismerjük. A forró vassal v a l ó aranyozásról ebben a korban az araboknál m é g n e m lehet szó, náluk m é g a X I V . században ís meglehetős silány az aranyozás s készítési módját s e m tudjuk pontosan megkülönböztetni. — A m o h a m e d á n o k a X I I . században m é g n e m ismerték a kézi aranyozást. Kötéseik a perzsákéhoz állanak közel s azoktól a bőr vörös színe s a díszítés tekín- H A R H A N N BÉLA RAJZA, tetében különböznek. H e l y i meghatározást nehéz eszközölni, mert perzsa k ö n y v k ö t ő t m á r a X V . században működnek a szultánok fővárosában, Brusszában, Drínápolyban és v é g ü l Konstantinápolyban. E g y sereg híres k ö n y v k ö t ő és aranyozó neve Perzsíára utal, ezenkívül a technika, a f i n o m arabeszkek, színes bőralátétek perzsa eredetre engednek következtetni. A keleti kötések technikájának ismertetése után rátér azoknak az európai k ö n y v kötészetre gyakorolt befolyására A n g l i á b a n , ÉszakFranciaországban és különösen Olaszországban. A z olasz kötések története a régibb időben és a X V . századot m e g e l ő z ő időben nincs eléggé felkutatva, sok becses a n y a g m é g feldolgozást v á r . Olaszországban elsősorban a velencei, flórenci, n á p o l y i és római kötéseket ismerteti, m e l y e k m i n d eltérő stílüek. Behatóbban foglalkozik a Corvinák kötésével. M á t y á s királyunk k ö n y v t á r á n a k fényesen kiállított kéziratait o l y kötésekkel látta el, m e l y e k a belső díszítéseknek m e g f e leltek. Ezekre kezdetben bársonyt és selymet alkalmaztak a r a n y , ezüst és z o m á n c kapcsokkal és csatokkal, később azonban sötétvörös bőrrel borították a fatáblákat, m e l y e k pazar kézi aranyozást tüntetnek fel. A kódexek mindkét táblája rendesen e g y f o r m a díszítést mutatnak, az alsó táblán fönt az első keretben a m u n k a címét találjuk aranybetükkel. A táblákon többnyire p á r h u z a m o s vonalakból két k ü l s ő keretet képeztek, az elsőben e g y csokorszerüen kiszökellő g y ö n g y s o r húzódik v é g i g . A második szélesebb keretet paszomántszerű fonadék v a k n y o m á s b a n tölti be, m e l y n e k előállítására h á r o m kis bélyeget használtak. A m i a Corvinákat figyelemreméltóvá teszi s az egykorú kötésekből kiemeli, az a k ö z é p m e z ő díszíté-
t«
40 SzaKitodalom
sénefc változatossága. A z eddig ismert kötések közt nincs kettő, m e l y ugyanazt az ornamentikát mutatná. Pazar aranyozásuk s díszítésük változatossága n e m csak a X V . században, h a n e m a későbbi időben is egyedülálló. A középdísz tekintetében két csoportot különböztethetünk meg. A z első csoportban a központi alak tojásdadalakú, a második csoportnál geometrikus idomú és részint körök s köríveknek kombinációjából, részint u g y a n a z o n elemeknek egyenes vonallal való összekapcsolásából ered. A z í g y képzett központhoz e g y harmadik keret járult s ezt, v a l a m i n t a többi teret naturálisztikusan rajzolt növénydíszítéssel töltötték be. A legtöbb könyvtábla középdíszének közepén Magyarország és Csehországnak egyesített elmerét találjuk, fölötte koronával. A középmezőkhöz valószínűleg keleti-perzsa kötések szolgáltak mintákul, a sarokdíszek arab kötésekre emlékeztetnek. Szerző a flórenci és nápolyi kötések és Corvin-kötések közti analógiára támaszkodva, a kötés helyéül ezeket s Budát jelöli m e g , hol az első munkások v a g y instruktorok olaszok voltak. A francia kötések közt kiemeli a Grolier-kötéseket. Ezekről általánosan azt tartották, h o g y Velencében, A l d u s műhelyében készültek. Ezzel szemben az anyagot és a technikát v é v e tekintetbe Lehner m ű v é b e n azt mondja, h o g y ezek francia eredetűek s csak kis része készült Olaszországban. A hegyesszögű szalagdísz és keret, m e l y a Grolíer-kötéseken sűrűn fordul elő, olasz kötéseken ritka, mint azt a T a glientetől J531-ben kiadott m i n t a k ö n y v is mutatja. A Grolíer-kötések után rátér a Maíoli-kötésekre. A Maioli-kötések eredetére nézve is u g y a n a z áll, amit a Grolier-kötésekről mondottunk, t. í., h o g y elméletileg nincs kizárva, h o g y a Grolier- és a Maíolikötések e g y n é m e l y i k e Olaszországban készült, de a használt bélyegek, az előzékpapiroson előforduló v í z jegyek s a kötés technikája amellett szólnak, h o g y nagyobb részük francia eredetű. Franciaországban L y o n volt a könyvkötészet központja, itt készültek a Grolier- és Maioli-kötések ís. A z első k ö n y v k ö t ő k olaszok voltak, kik olasz minták után dolgoztak, később az itt készített kötéseknél az olasz és francia minták sajátságos keveredését látjuk. A nevezetesebb könyvkötők Guillaume Eustace, É v e , Guillaume le N o i r , Antoine Ruette, Le Gascon felsorolása és m ű k ö désük ismertetése után a X V I . század közepe utáni stílusokat fejtegeti. A könyvkötészet Németországban is korán talált művelőkre. A salzburgi és fuldai bőrkötések bélyegrajzaik után a I X . századba tehetők. Innen a X V . századig n a g y variációkat mutatnak a minták, m e l y e k kel James Weale foglalkozott behatóbban alapvető m ű v é b e n . A meglehetős számban korunkra maradt arany, ezüst domborművekkel, zománccal, drága-
GALLASZ NÁNDOR RAJZA. kövekkel és g y ö n g y ö k k e l díszített példányoknál a kötés fogalma mögötte marad a m ű v é s z i ötvösmunka mellett. A X V . században a minták változatossága és a technikai kivitel tekintetében első helyen N ü r n berg, A u g s b u r g , K ö l n és az A l s ó - R a j n a vidéke említendő, m e l y e k mellé a X V I . században Wittenberg, Württemberg és m á s birodalmi és egyetemmel bíró városok sorakoznak. Ausztriában a könyvkötészet főhelyei Bécs, a stíriai kolostorok és Salzburg, Csehországban P r á g a . A X V . század tetszetős mintái a X V I . században Ausztriában n e m találnak alkalmazásra. A m ű v é s z i szempont háttérbe szorult s h o g y a művészetit markírozzák, bársonnyal és aranybrolcáttal díszítették a k ö n y v e t . I. Lipót, III. K á r o l y és Mária T e r é z i a alatt változás áll be, amennyiben akkor francia m i n ták után kezdtek dolgozni. A X V I I I . század végén a technikában és a díszítésben az angolokat követték. Szerző 100 táblát közöl J25 ábrával, m e l y e k közül kiemelendő a V I . századból való egyptomí bőrkötés, e g y X V . századból való keleti kötés a T i m u r í d á k idejéből. M á t y á s Corvináinak kötései, X V . és X V I . századbeli olasz kötések, Medici Katalinnak és Groliernek kötései. A z anyagból eddig csak 7 kötés volt m á s művekben közölve. A z egyes kötések m a g y a rázatára részletes leírások szolgálnak. S z . L.
•u ••
MAGYAR
IPARMŰVÉSZET
J9J2. X V .
UNDI M A R I S K A ! F A L I F E S T M É N Y A NÉPSZÁLLÓ ÉTTERMÉBEN.
ÉVF.
I.
MELLÉKLET.
FRESQUE À L'HÔTEL DU P E U P L E À B U D A P E S T .
