I. A KORMÁNYZAT GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI, AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAKULÁSA A 2015. ÉVBEN A 2015. évi zárszámadási törvényjavaslat országgyűlési benyújtását közvetlenül megelőzően, 2016. szeptember 30-án tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal Magyarország őszi Notifikációs Jelentését. Tekintettel arra, hogy a Jelentésben és a zárszámadási törvényjavaslatban is szerepelnek azonos adatok, a benyújtott törvényjavaslat normaszövege és általános indoklása mind a GDP-re, mind pedig az uniós módszertan szerinti hiányra és adósságra vonatkozóan már a legfrissebb, aktualizált adatokat tartalmazza. 1.
A kormányzat gazdaságpolitikája
A Kormány 2015-ben folytatta a ciklus elején meghirdetett gazdaságpolitikai céljainak megvalósítását: a költségvetési hiány alacsony mértéken tartását, az államadósság csökkentését, az ország versenyképességének javítását, a foglalkoztatás növelését és az ország növekedési potenciáljának emelését. Érzékelve, hogy a világgazdasági válságot követően a háztartások magas devizaadóssága a belső kereslet élénkülésének gátjává vált, a Kormány 2011 óta meghozott intézkedéseivel több százezer devizahiteles család terheit mérsékelte. Ilyen volt korábban a végtörlesztés bevezetése, az árfolyamgát és a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. felállítása. Emellett a Kúria és az Alkotmánybíróság döntéseit figyelembe véve került sor 2015-ben a banki elszámoltatásra és a devizahitelek forintosítására is. Egyfelől a banki elszámoltatás keretében a hitelintézeteknek a tisztességtelenül emelt kamat és az árfolyamrés használata miatt keletkező jogtalan költségeket meg kellett téríteniük az adósok felé összesen 735 milliárd forint értékben, amelyből 550 milliárd forint a meglévő hitelállományt csökkentette, további 185 milliárd forint pedig kifizetésre került a korábbi adósoknak a már kifutott hitelek után. Másfelől pedig a forintosítás eredményeként a deviza alapú hitelek a háztartási hitelportfólió mindössze 1%-ára zsugorodtak, miután 2015. február 1-jén a jelzáloghitelek, majd 2015. december 1-jén a gépjármű- és személyi hitelek forintosítása is megvalósult. A lakosságot korábban sújtó árfolyamkockázat így tehát gyakorlatilag eltűnt. 2013-ban növekedési fordulat következett be a magyar gazdaságban és megindult az elmozdulás egy egészségesebb és kiegyensúlyozottabb növekedési szerkezet irányába. A növekedési fordulat kibontakozását segítette a korábbi évek autóipari beruházásai következtében létrejött kapacitások termelésének felfutása, ugyanakkor szinte minden szektor támogatta azt. Így Magyarország jó úton jár, hiszen a gazdasági növekedés szerkezete hosszú távon is fenntarthatóvá vált. Fontos kiemelni, hogy a tartós növekedés úgy valósult meg, hogy közben az egyensúlyi mutatók is jól teljesítettek. A fenti hatások következtében a bruttó hazai össztermék a költségvetés benyújtásakor feltételezett 2,5%-hoz képest gyorsabban, 3,1%-kal bővült tavaly, annak ellenére, hogy a szokatlanul száraz időjárás következtében a mezőgazdaság teljesítménye jelentősen elmaradt az előző évitől. A belső kereslet is kedvezőbben alakult, a háztartások fogyasztási kiadása az előrejelzett 2,6%-os növekedésnél gyorsabban, 3,4%-kal nőtt, összhangban a háztartások javuló jövedelmi helyzetével, aminek hátterében több tényező állt.
Egyrészt folytatódott a foglalkoztatás dinamikus bővülése, másrészt – részben az alacsony inflációnak köszönhetően – emelkedtek a reálbérek, ami szintén elősegítette a belső kereslet élénkülését. Végezetül a Kormány korábbi devizamentő intézkedései is hozzájárultak a fogyasztás erősödéséhez. 2015-ben a nemzetgazdasági beruházások 0,6%-kal nőttek, amelyben jelentős szerepet játszott az utolsó negyedév 7%-os növekedése, elsősorban az uniós társfinanszírozású projektek felgyorsult lehívásának köszönhetően. A beruházásokat is magába foglaló bruttó állóeszközfelhalmozás-mutató 1,9%-os emelkedést mutatott 2015-ben. A magyar export 7,7%-os növekedése meghaladta az import növekedési ütemét. E folyamatok eredményeként a külkereskedelmi többlet rekord szinteket ért el és továbbra is érdemben járult hozzá a növekedéshez. A foglalkoztatottak száma 2015-ben is jelentősen, 2,7%-kal növekedett. A versenyszférában foglalkoztatottak száma 2,9%-kal emelkedett, míg a közszféra létszámának 1,6%-os bővülése elsősorban a közfoglalkoztatottak létszámának növekedéséhez köthető. A foglalkoztatás és az aktivitás javulását támogatták a kormányzat intézkedései, mint például az időskori és a rokkant nyugdíjazás feltételeinek megváltoztatása, a munkanélkülieknek juttatott transzferek szigorítása, illetve a rugalmas gyes bevezetése. A foglalkoztatottság növekedésének eredményeként a 15-64 év közötti népesség körében a foglalkoztatási ráta egy év alatt 61,8%-ról 63,9%-ra emelkedett, az aktivitási ráta 1,6 százalékpontos javulást követően az év végére elérte a 68,6%-os szintet. A munkanélküliségi ráta jelentősen, 1 százalékponttal csökkent az előző évhez képest, így az év végén 6,8%-ra mérséklődött. A feszesebbé váló munkaerőpiac 2015-ben még nem fokozta érdemben a versenyszféra béreinek növekedését. A közszféra dolgozóinak keresete a korábban vártnál nagyobb mértékben emelkedett, ami annak köszönhető, hogy a fegyveres testületek illetményemelése és a pedagógus életpályamodell mellett előre nem tervezett intézkedések is hatással voltak a bérnövekedésre, például a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék. A családi adókedvezmény figyelembevételével számolt nettó reálkeresetek 4,2%-kal növekedtek a nemzetgazdaságban. Az infláció lényegesen alacsonyabban alakult az előzetesen tervezettnél, átlagosan 0,1%-kal csökkentek az árak 2015-ben. A rezsicsökkentések inflációs hatásának kifutásával az árak alakulásában jelentős szerepe volt a külföldről érkező hatásoknak, mint az olajárak esése, valamint az Európából érkező dezinflációs nyomás. 2015-ben a külkereskedelem többlete és a beáramló EU-transzferek hatására tovább javult Magyarország külső egyensúlya. A reálgazdasági többlet számottevő növekedése a folyó fizetési mérleg egyenlegében is tükröződött, a 2014. évi 2,1%-os többlet után 2015-ben 3,4%-os aktívum alakult ki. A külső finanszírozási képesség a bővülő tőketranszferek következtében a folyó egyenlegnél jobban növekedett, és 2015ben a GDP 7,9%-át érte el. A jelentős külső nettó finanszírozási képességnek köszönhetően Magyarország GDP arányos nettó külföldi adóssága a 2014. év végi 32,7%-ról 2015. év végére 24,6%-ra csökkent. 2015-ben az Európai Unió módszertana szerint számított adósság rátája 74,7%-ra mérséklődött az előző évi 75,7%-ról, így 2015-ben is érdemben csökkent az adósság. A kamatkiadásokra és közvetve az adósság szintjére is mérséklően hatott a Magyar Nemzeti Bank 2012-ben megkezdett alapkamat-csökkentő lépéssorozata. Az új
állampapír-kibocsátásoknál már ennek megfelelően alacsonyabb kamat kerül megállapításra. A Kormány gazdaságpolitikájának és az ország adósságát hosszú távon is csökkenő, fenntartható pályára állító fegyelmezett költségvetési gazdálkodásának eredményeit a nemzetközi szervezetek és a befektetők is elismerték. Ezt mutatja, hogy az állampapír kibocsátások kiemelkedően sikeresek voltak, emellett az árazásuk azt mutatta, hogy az országkockázat fejében egyre alacsonyabb hozamprémiumot várnak el a befektetők. Továbbá az előző évek stabil költségvetési teljesítményének köszönhetően a Standard & Poor’s 2015. elején felminősítette Magyarországot, így az év végére mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítőnél csak egy fokozat választotta el hazánkat a befektetésre ajánlott kategóriától. 2016. áprilisában pedig a Fitch Ratings már befektetésre ajánlott kategóriába helyezte hazánkat. Mindezek alapján megállapítható, hogy Magyarország a nemzetközi szervezetek támogatása nélkül is eredményesen képes a piacról, kedvező feltételek mellett finanszírozni adósságát. A makrogazdasági prognózis értékelése A Kormány az óvatos és megalapozott tervezést szem előtt tartva a 2015-ös évre 2,5%-os gazdasági növekedést prognosztizált. Mindazonáltal a magyar gazdaságnak a tavalyi év során sikerült túlszárnyalnia a költségvetés készítésekor tervezett bővülési ütemet, amelyben jelentős szerepet játszott a háztartások fogyasztásának vártnál is erőteljesebb emelkedése, amely a foglalkoztatás és reálbér dinamikus növekedéséhez köthető. A bruttó állóeszköz-felhalmozás esetében az előrejelzés és a tényadat között megfigyelhető eltérésben elsősorban a költségvetési tervezés után lezajlott módszertani váltás játszott szerepet, ugyanis az ESA2010-re való átállás során a változások túlnyomó részben a beruházásokat érintették. Ezek közül a legjelentősebbként említhető, hogy a kutatás-fejlesztési (K+F) tevékenységet folyó kiadás helyett ezután állóeszköz-felhalmozásként kell szerepeltetni a statisztikában. A módszertani váltás meghatározó szerepének tulajdonítható az a látszólagos ellentmondás is, miszerint a bruttó állóeszköz-felhalmozás növekedése a vártnál visszafogottabban alakult, ugyanakkor a beruházási ráta felülmúlta a prognosztizált értéket. A kedvezőbb gazdasági növekedéshez az export erőteljesebb bővülése is hozzájárult a külső kereslet dinamikusabb élénkülésének köszönhetően. Az infláció esetében az előrejelzés és a tényadat között megfigyelhető különbség elsősorban külföldről érkező hatásoknak tulajdonítható. E tekintetben a legmeghatározóbb az olajárak további csökkenése, valamint az Európából érkező dezinflációs nyomás volt. A költségvetésben tervezettnél alacsonyabb fogyasztói árszínvonal-változás részben a GDP deflátor alakulásában is lecsapódott. 2.
A költségvetési folyamatok értékelése
A 2015. év tekintetében a kormányzati szektor európai uniós módszertan szerinti előzetes hiánya kisebb lett az eredetileg kitűzött célnál, a GDP 2,4%-a helyett annak 1,6%-ában teljesült. A kedvezőbb deficit döntően a kedvező makrogazdasági folyamatokból (növekedés és hozampálya) és a gazdaság fehéredéséből származó többletbevételeknek volt köszönhető.
Az államháztartás pénzforgalmi hiánya a 917,4 milliárd forintos módosított törvényi előirányzattal szemben 1223,6 milliárd forintban teljesült. A kétfajta módon számított hiány egymástól való eltérését – sok más egyéb tényező mellett – elsősorban az uniós források elszámolása okozta: az uniós támogatások időbeli csúszásából adódóan több mint 500 milliárd forintnyi bevétel nem folyt be a költségvetésbe, ugyanakkor eredményszemléletben az a 2015. évi egyenleget javította. A fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásai a 2015. évi eredeti előirányzathoz képest több mint 480 milliárd forinttal alacsonyabbak lettek a törvényben eredetileg tervezettnél, miközben a kiadások jelentősen a tervezett szint felett alakultak. A kedvezőbb reálgazdasági (valamint adósságfinanszírozási) folyamatok a tavalyi évben két költségvetési törvénymódosítást tettek lehetővé úgy, hogy a kiadások növekedése nem eredményezte a hiánycél módosítását. A Kormány először 2015 áprilisában tett javaslatot a költségvetés kiigazítására, melyet követően az Országgyűlés döntött a BKV Zrt. adósságának átvállalásáról, és a központi költségvetés kiadási oldalát 62 milliárd forinttal emelte. Ebből az ERSTE részesedésszerzésre irányuló 15 milliárd forint fedezetére biztosított tőkeemelés nem érintette az európai uniós módszertan szerinti egyenleget. A kiadási módosítások közül a kurdisztáni katonai szerepvállalásra, a Budapest Liget projektre, a közútépítési programra, a megváltozott munkaképességűek támogatására és az ingyenes gyermekétkeztetésre forrást biztosító változások voltak a legfontosabbak. A többletkiadások fedezetét a kamategyenleg kedvezőbb alakulása biztosította, ennek következtében a törvénymódosítás az államháztartás pénzforgalmi egyenlegét nem befolyásolta. Szeptemberben a Kormány a migránsválsággal összefüggésben újabb, összesen 61 milliárd forintos kiadásnövelő módosítási javaslatot nyújtott be, melyet támogatott az Országgyűlés. A módosítás tartalmazta továbbá az MTVA 47,1 milliárd forintos adósságának átvállalását is, a parlamenti tárgyalás folyamatában pedig bekerült a javaslatba a Modern Városok Program 25 milliárd forintos új kiadási előirányzata. A kiadási előirányzatok megemeléséhez a forrást a tervezetthez képest kedvezőbben alakuló adóbevételi előirányzatok (általános forgalmi adó, jövedéki adó) biztosították. A költségvetési törvény ezen módosítása is a kiadási és bevételi főösszeget azonos összegben érintette, így sem a pénzforgalmi, sem az uniós módszertan szerinti hiány nem változott. 2015-ben Magyarország története legnagyobb mértékű migrációs nyomásának volt kitéve. Tekintettel arra, hogy a rendkívüli helyzet kezelésében (pl. az ideiglenes biztonsági határzár kiépítésére, a határellenőrzés megerősítésére, a befogadó állomások létrehozására, a migránsok elhelyezésére, élelmezésére, egészségügyi ellátására, szállítására stb.) érintett fejezetek, illetve intézmények nem rendelkeztek ehhez pénzügyi fedezettel, a Kormány a központi költségvetés terhére számos alkalommal kellett, hogy intézkedéseket hozzon a szükséges források biztosítása érdekében. A rendelkezésre bocsátott 84,1 milliárd forintos forrásból (a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatának és az Országvédelmi Alapnak a terhére, költségvetésitörvény-módosítással, valamint előirányzat-túllépéssel) 2015. december 31-ig pénzügyileg teljesített kiadás 45,8 milliárd forint volt. Az uniós programok pénzforgalmi kiadása összességében jelentősen (294 milliárd forinttal) meghaladta a tervezettet, döntően azon kormányzati törekvés
eredményeképp, hogy maximális uniósforrás-felhasználásra kerüljön sor. A magas összeg azt sugallja, hogy jó esély van a legtöbb 2007-2013-as programnál 100%-os, vagy 100% közeli uniósforrás-felhasználásra. Az államháztartás alrendszereinek alakulása Az államháztartás 2015. évi pénzforgalmi hiánya 1223,6 milliárd forint lett, mely a GDP 3,6%-a. Az államháztartás központi alrendszerének hiánya a törvényi módosított, 892,4 milliárd forintos előirányzathoz képest 1237,2 milliárd forintra teljesült, ami a GDP 3,6%-ának felel meg. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés 1213,8 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 25,5 milliárd forintos deficittel, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,2 milliárd forintos szufficittel zárták a 2015. évet. Az államháztartás központi alrendszerén belül a központi költségvetés bevételei összességében jóval kedvezőbben teljesültek a törvényi módosított előirányzatnál. A főbb adóbevételek közül a társasági adó, az egyszerűsített vállalkozói adó, a pénzügyi szervezetek különadója, az általános forgalmi adó, a jövedéki adó és a személyi jövedelemadó bevételek is magasabbak lettek a tervezettnél. Ezen túlmenően a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei, valamint a kamatbevételek is túlteljesültek. Ugyanakkor elmaradtak a tervtől az uniós bevételek és az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek. A központi költségvetés kiadásai összességükben meghaladták a törvényi előirányzat szintjét. Magasabb mértékben realizálódtak többek között a költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai (egyrészt a bevételi többleteikkel összhangban, másrészt az uniós forrásokhoz kapcsolódó magasabb hazai társfinanszírozás, illetve a központi tartalékok felhasználása miatt), a helyi önkormányzatok támogatásai, a kamatkiadások (miközben a bevételekkel csökkentett nettó kamatkiadások csökkentek), valamint az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások is. Ugyanakkor elmaradtak a törvényi előirányzattól a lakásépítési támogatások és a kezességérvényesítések. Az elkülönített állami pénzalapok 2015. évi 2,2 milliárd forintos többlete a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 22,4 milliárd forintos, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 12,1 milliárd forintos, a Nemzeti Kulturális Alap 3,4 milliárd forintos többletéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 35,0 milliárd forintos és a Bethlen Gábor Alap 0,7 milliárd forintos hiányából alakult ki. A bevételi oldalon a Nemzeti Foglalkoztatási Alap szakképzési hozzájárulásból befolyt bevételei, valamint az alapot megillető egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék bevételei, valamint a Nemzeti Kulturális Alap bevételei lettek magasabbak. Ezzel szemben a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap innovációs járulékbevétele az előirányzattól elmaradt. A kiadások közül elsősorban – részben a START közmunkaprogrammal összefüggésben – a Nemzeti Foglakoztatási Alap, valamint a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap kiadásai maradtak el a törvényi módosított előirányzattól. A társadalombiztosítási alapok a 2015. évet 25,5 milliárd forintos hiánnyal zárták, ami a Nyugdíjbiztosítási Alap 4,6 milliárd forintos szufficitjéből és az Egészségbiztosítási Alap 30,1 milliárd forintos deficitjéből tevődött össze. A bevételi oldalon az előirányzatnál kedvezőbben teljesültek többek között a Nyugdíjbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az Egészségbiztosítási Alap szociális hozzájárulási adó- és járulékbevételei, az egészségügyi hozzájárulás, az egyéb
járulékok és hozzájárulások, valamint az egyéb bevételek. A kiadások esetében a törvényi előirányzattól elmaradtak a nyugellátások és a rokkantsági rehabilitációs ellátások kiadásai, magasabbak lettek ugyanakkor a gyógyszertámogatások és a gyógyító-megelőző ellátáshoz kapcsolódó kiadások. Az államháztartás helyi önkormányzati alrendszerének 2015. évi pénzforgalmi többlete 13,6 milliárd forintot tett ki, mely 38,6 milliárd forinttal kedvezőbb a tervezett 25,0 milliárd forintos hiányhoz képest. A javulás egyrészt a fegyelmezett gazdálkodásnak, a működési kiadások visszafogásának, másrészt az önkormányzati feladat- és finanszírozási rendszer 2013. évi átalakításának, további évekbeli iterációjának és összehangolásának, harmadrészt pedig a 2014. évben lezárult önkormányzati adósságkonszolidációnak és a hitelfelvétel feletti kormányzati kontrollnak köszönhető. 3.
Az állami feladatellátás funkcionális bemutatása, változásának jellemzői
A kormányzati funkciók mérésére nemzetközileg a “Classification of Functions of Government” (COFOG) szabvány az alkalmazott. Ez a módszertani eszköz összehasonlíthatóvá és elemezhetővé teszi különböző országok kormányzati szektorának terjedelmét, céljai szerinti összetételét. A funkcionális osztályozást elsősorban a kiadások tekintetében szokás vizsgálni. Pénzforgalomban, az államháztartás körében a 2015. évre vonatkozóan az alábbiak szerint alakult az állami feladatellátás. a) Az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 16,8%-ot tett ki. A funkciócsoporton belül az általános közösségi szolgáltatások az előző évi szinttől elmaradva 11,5%-ban teljesültek, mely magában foglalja az állami rezsicsökkentés hatását is. Ezen belül is a legjelentősebben - 1,6 százalékponttal - a pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások részaránya csökkent, köszönhetően annak, hogy a 2014. évi egyszeri nagy állami részesedés- és vagyonvásárlások 2015-ben már nem ismétlődtek meg, ami 1,3 százalékpontos csökkenéssel járt. A klasszikus államigazgatási feladatokra szánt kiadások aránya csökkent. A 2015. évben védelemre az államháztartás összes kiadásán belül 1,4%-ot fordított a költségvetés, közel hasonlóan az előző évihez. A ráfordítások közül példaként említhető a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja, a bérlettel összefüggő különböző fegyverzeti, elektronikai beszerzések, valamint a nemzetközi feladatokra fordított kiadások. A rendvédelem és közbiztonság javítása a 2015. évi államháztartási kiadások 3,9%-át tette ki, ami magasabb, mint 2014-ben. Ennek fő oka a tavaly nyáron a fegyveres és rendvédelmi dolgozók számára bevezetett életpályamodell, mely a második félévben jelentős béremelkedést hozott, továbbá a bevándorlási válsággal kapcsolatban felmerült többletkiadások. b) A jóléti funkciókra (oktatás, egészségügy, társadalombiztosítás) 2015-ben az államháztartás kiadásainak 56,1%-át fordították, ami meghaladja az előző évi 55%-os arányt. A funkciócsoporton belül az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,7%-át tették ki, 0,4 százalékponttal többet, mint az előző évben. A növekedésben szerepet játszott a 2013-ban elindult pedagógus-béremelés folytatása is.
Az egészségügy területén az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások 9,3%-át fordította a költségvetés, jelentős mértékben meghaladva az előző évi 8,4%-os arányt. E funkciócsoporton belül a legnagyobb részarányt a kórházi tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított kiadások jelentették, melyek a kiadások 5,3%-át tették ki, 0,7 százalékponttal meghaladva az előző évit. A növekményben szerepet játszott a kórházak által korábban felhalmozott adósságállomány egy jelentős részének költségvetési átvállalása és rendezése, valamint a kórházfejlesztések és a rezidens ösztöndíj program is. A társadalombiztosítási és jóléti funkciókra fordított összegek a kiadások 29,4%-át érték el, elmaradva a 2014-es 30,1%-os aránytól. Ezen belül meghaladták az előző évi mértéket a szociális és jóléti intézményi szolgáltatások kiadásai. A legnagyobb részarányt a funkciócsoporton belül a nyugellátásokra fordított összegek jelentették, melyre a kiadások 17,0%-át fordították. Ez tartalmazta a „Nők 40” program folytatásának hatását is. A lakásügyekre, települési és közösségi tevékenységekre és szolgáltatásokra kifizetett összegek 2015-ben az összkiadások 3,2%-át tették ki, szemben az előző évi 2,8%-kal. A növekményben szerepet játszott a 2015. július elsejével elindult a Családi Otthonteremtési Kedvezmény bevezetése is. A szórakoztató, kulturális, vallási tevékenységek és szolgáltatások funkcionális kiadásai az összkiadásokon belül 3,5%-ot képviseltek. c) A gazdasági funkciók összességében a kiadások 19,7%-át tették ki, mely 1,3 százalékponttal magasabb, mint a 2014. évi arány. Ezen belül a közlekedési és távközlési tevékenységek, szolgáltatások funkciócsoportra fordított összegek aránya (8,5%) kiemelkedő. A mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodásra fordított kiadások az összes kiadás 2,5%-át tették ki, amely 0,2 százalékponttal meghaladta az előző évit. A környezetvédelemre az összkiadások 3,7%-át fordította az állam, mely – döntően a növekvő uniós forrásbevonásnak köszönhetően - jelentősen, 1,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbi mértnél. d) Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások a tárgyévben 7,1%-át tették ki az összes kiadásnak, mely a 2014. évihez képest (8,7%) lényegesen kedvezőbb. 4.
Adó- és járulékpolitika
2015-ben a korábbi években kialakított keretrendszer fenntartása mellett az adópolitika a vállalkozói környezet javítására, a gazdaság fehérítésére, az adózás gyakorlati területein tapasztalható adminisztrációs terhek csökkentésére, valamint az adókedvezmények célzottságának javítására fókuszált. A meghozott intézkedések sikerét mutatja a három fő adónemből (személyi jövedelemadó, áfa, társasági adó) származó bevételek bázisévhez mért dinamikus bővülése, melyben a gazdasági növekedés mellett a gazdaság fehéredése is szerepet játszott. A személyi jövedelemadó esetében bevezetésre került az első házasok kedvezménye, amely bővíti a családok támogatását. Továbbá átalakításra került a cafeteriarendszer, 200 ezer forintig adhatóak a korábbi béren kívüli juttatások, e felett 450 ezer forintig pedig csak a SZÉP-kártya adható továbbra is béren kívüli juttatásként. Egyéni vállalkozók esetében változás, hogy a jövedelem-(nyereség)-minimum összegének
kiszámításakor a vállalkozói bevétel ezentúl nem csökkenthető az eladásra beszerzett áruk és az eladott közvetített szolgáltatások értékével. Az általános forgalmi adó esetében a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem jegyében 2015. január 1-jével a fordított adózás jogintézménye kiterjesztésre került egyes acélipari termékekre, továbbá 27%-ról 5%-ra csökkent a nagy testű élőállatok (szarvasmarha, juh, kecske) és vágott testek értékesítésére alkalmazandó áfakulcs. Mindezeken túlmenően az adócsalások elleni küzdelem jegyében bevezetésre került a közúti áruszállításban az áruforgalom alaposabb ellenőrzését lehetővé tevő Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer. Továbbá kiterjesztésre került a belföldiáfa-összesítő jogintézménye, az értékhatár 2 millió forintról 1 millió forintra csökkent. A fiktív cégalapítások visszaszorítása érdekében havi áfabevallási kötelezettség került előírásra az újonnan alakult vállalkozások számára, valamint 50 millió forint árbevételi szint felett megszűnt az éves áfabevallás lehetősége, helyette gyakoribb, negyedéves bevallást kell adni, mely intézkedésekkel hamarabb kiszűrhetőek a visszaélések. Egyéb intézkedésként a magyar magánszemélyek által igénybe vett műsorszolgáltatási, elektronikus és távközlési szolgáltatások utáni áfát 2015. január 1-jétől már belföldön kell megfizetni, továbbá az egyéni ügyfelek részére nyújtott portfóliókezelés áfakötelessé vált. A jövedéki adó és energiaadó területén az adóváltozásokat nagyrészt az európai uniós jogharmonizáció indokolta. Ennek jegyében az alkoholtermékek esetében a magasabb adómérték megszüntetésre került, helyette az ezen körbe tartozó termékekre – a gyümölcsből és a gyógynövények felhasználásával előállított alkoholtermékek kivételével – népegészségügyi termékadó vonatkozik, mégpedig alkoholtartalomtól függően differenciált adómértékkel. Uniós kötelezettség alapján egyes ásványolajok (fűtőolaj, targoncagáz) esetében az adómérték emelése, illetve az adókedvezmény mértékének csökkentése (kereskedelmi gázolaj) valósult meg az adóminimumok teljesítése érdekében. Az energiaadó esetén az energiaadóról szóló európai uniós irányelv adta lehetőség kihasználásával visszaigényelhetővé vált az építőanyag-, kerámia- és üveggyártó vállalatok által felhasznált földgáz, villamos energia és szén energiaadója. Uniós kötelezettség okán az adóminimumok teljesítése érdekében kismértékben emelkedtek az adómértékek. Az indokolatlan adókedvezmények szűkítése végett az eddig adómentes üzemanyagcélú földgázra (CNG) is pozitív adómérték került bevezetésre, de a helyi és helyközi közlekedésben működő autóbuszok által felhasznált ilyen üzemanyag adója visszaigényelhetővé vált. A pénzügyi tranzakciós illeték esetében az elektronikus fizetési módok elterjedésének növelése érdekében a bankkártyás vásárlások illetékmentessé váltak, bankkártyánként évi egyszeri illeték megfizetése vált szükségessé. A Kincstár egyes tranzakciói esetén illetékmentesség került bevezetésre. A társasági adózás területén a 2015-től hatályos intézkedések főbb céljai a gazdaság fehérítése, a nagyadózók hatékonyabb adóellenőrzése, a visszaélések visszaszorítása, a filmalkotásokat, az előadó-művészeti szervezeteket és a látvány-csapatsportokat kedvezményező támogatás igénybevételének megkönnyítése, illetve a felsőoktatás támogatásának adóalap-kedvezménnyel való ösztönzése volt.
A devizahitelekkel kapcsolatos döntések adózási vonatkozásait illetően a pénzügyi intézmények a 2008-2014. évek között elszenvedett veszteségek miatt korábban bevallott, visszajáró társasági és egyéb adók hatását a társasági adóban érvényesíthetik. A legdinamikusabban növekedő vállalkozások 2015-től élhetnek a növekedési adóhitel lehetőségével, amelynek lényege, hogy ha egy vállalkozás egyik évről a másikra ötszörösével növeli az adózás előtti eredményét, akkor az erre a növekményre jutó adót nem a tárgyévben, hanem a tárgyévet követő két adóév során kell egyenletesen elosztva megfizetni. A reklámadó 2015. július 1-jével nagymértékben változott. A korábbi, sávosan progresszív adómértékrendszer jelentősen egyszerűsödött. Az adómentes bevétel határa 500 millióról 100 millió forintra, az e feletti részre jutó adókulcs pedig egységesen 5,3%-ra csökkent. A reklám megrendelőjének adója is 20%-ról 5%-ra mérséklődött. Ezenfelül a kapcsolt vállalkozások adóalapjának számítási szabályozása gyakorlatilag megszűnt. II. A KÖZPONTI KORMÁNYZAT 2015. ÉVI ELŐIRÁNYZATAI A. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS ELŐIRÁNYZATAI 1. Bevételi előirányzatok 1.1.
Gazdálkodó szervek befizetései
A 2015. évre vonatkozó költségvetés társasági adó címén 341,4 milliárd forintot irányzott elő. A tervezettel szemben a tényleges bevétel 548,8 milliárd forint (a 650,3 milliárd forint bruttó befizetés és a 101,5 milliárd forint kiutalás különbsége) lett, vagyis a vállalkozások az előirányzatnál 207,4 milliárd forinttal (60,8%-kal) több társasági adót fizettek a költségvetésbe. A magasabb teljesülés több tényező eredőjeként adódott. A 2015. évi bevételre pozitív hatással volt a 2014. évi bevétel vártnál magasabb teljesülése, illetve az adóról való rendelkezés és a devizahitelekkel kapcsolatos döntésekhez kapcsolódó adókedvezmény bevételcsökkentő hatásának a 2016. évre történő átterelődése. Emellett a költségvetésnek 2015-ben jelentős, egyedi tranzakciókból származó többletbevételei is keletkeztek. A bevételnövekményt a felsoroltakon túl az adóelkerülés elleni 2015. évi intézkedések, illetve az előzetes adatok alapján egyes szektorok (feldolgozóipar, kereskedelem, építőipar) kiemelkedő teljesítménye magyarázza. A hitelintézeti járadék esetében a 2015. évre előirányzott költségvetési bevétel 15,4 milliárd forint volt. A tervezettel szemben a tényleges bevétel 10,1 milliárd forint lett, amely 5,3 milliárd forinttal, 34,4%-kal maradt el az előirányzattól. Az elmaradás hátterében az árfolyamgát rendszerének 2015. áprilisi kivezetése és az államilag támogatott hitelek állományának vártnál nagyobb csökkenése áll. Cégautóadóból a központi költségvetésnek 31,5 milliárd forint bevétele keletkezett, tehát a 2015. évre tervezett 28,8 milliárd forint cégautóadó-bevétel 109,5%-ban teljesült. A költségvetési előirányzatot meghaladó teljesülés hátterében a cégautóállomány vártnál nagyobb növekedése áll. Az energiaellátók jövedelemadójából a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvény 44,7 milliárd forint bevételt irányzott elő. A tényleges 2015. évi adóbevétel 41,6 milliárd forint volt, amely a költségvetési előirányzathoz képest
3,1 milliárd forintos, 6,9%-os elmaradást mutat. A változást a bázisévi bevétel alacsonyabb teljesülése mellett a makrohatások és az egyedi cégszintű folyamatok magyarázzák. Az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) címén a 2015. évi költségvetési törvény 83,8 milliárd forintot irányzott elő. A 2015. évi tényleges költségvetési bevétel 89,4 milliárd forint lett, vagyis a vállalkozások az előirányzatnál 5,6 milliárd forinttal (6,7%-kal) több evát fizettek a központi költségvetésbe. A 2015. évi tényleges adóbevétel előirányzathoz viszonyított magasabb teljesülésének oka, hogy az adózói létszám nem csökkent akkora mértékben 2014-ről 2015-re, mint amekkorát a tervszám feltételezett. A 2015. évben energiaadó címén 18,1 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, mely 25,6 milliárd forint befizetés és 7,5 milliárd forint visszautalás eredőjeként adódott. Az adóbevétel az éves előirányzatot (15,5 milliárd forint) 2,6 milliárd forinttal (16,5%-kal) haladta meg. A túlteljesülés hátterében a vártnál alacsonyabb kiutalások és magasabb befizetések állnak, melynek oka az ipari fogyasztók magasabb energiafelhasználása. A környezetterhelési díj címén 6,0 milliárd forint volt a befizetés, amelyből mindössze 0,4 milliárd forint visszatérítés történt, ezáltal a pénzforgalmi bevétel 5,6 milliárd forint lett, amely az éves előirányzat 92,7%-a. Bányajáradék címén 2015-ben összesen 35,0 milliárd forint bevétel keletkezett, ami 14,0 milliárd forinttal maradt el az előirányzott 49,0 milliárd forinttól. Az alacsony teljesülés a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának 2015. évi folyamatosan csökkenő és alacsony szintje miatt adódott. A bányajáradék mintegy 98%-a a kőolaj- és földgázkitermelésből származott. Játékadóból a 2015. évi költségvetési törvény 39,7 milliárd forint bevételt irányzott elő. A tényleges adóbevétel 32,8 milliárd forint volt, amely a költségvetési előirányzattól 6,9 milliárd forinttal, 17,4%-kal maradt el. Az elmaradás hátterében elsősorban a játékkaszinóktól és az EuroJackpotból várt bevételek alacsonyabb teljesülése, illetve az állami játékszervezőnél a sportról szóló törvény szerinti vagyoni értékű jog szerződéses ellenértéke alapján igénybe vehető adókedvezmény vártnál nagyobb összege áll, amely hatásokat részben ellensúlyozta a kaparós sorsjegyek előzetesen vártnál erőteljesebb forgalombővülése. Reklámadóból a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvény 6,6 milliárd forint bevételt irányzott elő. A 2015. évi költségvetési bevétel 6,1 milliárd forint lett, amely mintegy 0,5 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat. Az elmaradás hátterében a 2015. júliusi jelentős jogszabályváltozás áll, ami visszaigényléseket is lehetővé tett, és ez csökkentette a bevételt. Az egyéb befizetések jogcímen 22,2 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. (A megszűnt adónemekből származó kifizetések 712 millió forintot tettek ki.) A teljesítés az éves előirányzat (27,0 milliárd forint) 82,3% át tette ki. A gazdálkodó szervezetek egyéb befizetéseit az állami adóhatóság által beszedett bírságok, pótlékok tették ki. Az egyéb központosított bevételek mérlegsoron az éves 393,5 milliárd forintos teljesítés meghaladta a törvényi előirányzatot (az előirányzat 104,3%-a). Az összességében magasabb teljesítés elsősorban az alábbiakkal magyarázható:
‒
A környezetvédelmi termékdíjaknál az előirányzathoz viszonyított kismértékű túllépést (az előirányzat 105,9%-a) a termékdíjköteles termékek kibocsátásának növekedése okozta.
‒
A 2015. évi költségvetés az úthasználatért fizetendő díjbevételekre együttesen 183,5 milliárd forintot irányozott elő. A díjbevételi előirányzatok tény teljesülése együttesen 194,2 milliárd forint volt, így együttesen 10,7 milliárd forint felülteljesülés realizálódott, ami 5,8%-os túlteljesülést jelent. Ebből a Megtett úttal arányos útdíj (UD) előirányzaton 144,8 milliárd forint bevétel keletkezett a 149,0 milliárd forint összegű törvényi előirányzattal szemben, míg az Időalapú útdíj (HD) előirányzatra 49,4 milliárd forint befizetés teljesült, ahol a törvényi előirányzat 34,5 milliárd forint volt. A 2015. évi költségvetés tervezése során a Kormány az úthasználóktól származó bevételek jelentős növeléséről döntött, de a végleges díjszabályozási koncepció csak a törvény elfogadását követően léphetett hatályba, ezért a két díjrendszertől várt bevétel-növekedés egyetlen előirányzaton (UD) összevontan került tervezésre. Az elfogadott részletszabályozás egyfelől a várt többletbevételt megosztotta az UD és a HD bevételek között (azaz csökkent az UD-ban és nőtt a HD-ban várt bevétel), míg a bevételek teljesülésében a hálózati (forgalmi) hatások kedvező alakulása emelhető ki. Mindezekre tekintettel a valós folyamatokat a két díjrendszer bevételeinek együttes számbavétele tükrözi.
‒
A hulladéklerakási járuléknál is az eredetileg tervezettnél több, annak 121,3%-a folyt be. Az előirányzathoz viszonyított többletbevétel a hatóságok által behajtott, elmaradt járulékbevételekből származott.
Az átlagot meghaladó jövedelemtermelő képességgel rendelkező szektorok adóztatásának erősítése és a költségvetési egyensúly biztosítása céljából a pénzügyi szervezeteknek 2010-től különadót kell fizetniük. A 2015. évre vonatkozó költségvetés ezen adónemben 144,2 milliárd forint bevételi előirányzatot tartalmazott. A 2015. évi teljesülés 149,6 milliárd forint volt, amely 5,4 milliárd forinttal (3,7%-kal) haladta meg az előirányzatot. A magasabb teljesülést az okozta, hogy a költségvetés tervezésekor figyelembevételre került az ukrajnai válság miatt adott adókedvezmény, ami azonban az Európai Bizottsággal történt konzultációt követően nem került bevezetésre. Az egyes ágazatokat terhelő különadó 2013. január 1-jével megszűnt, de az áthúzódó pénzforgalmi hatás miatt még jelentkezett bevétel. A 2015. évre vonatkozóan ebben az adónemben közel 0,3 milliárd forint befizetés történt. A kisadózók tételes adójából (kata) a 2015. évben a központi költségvetésnek 54,4 milliárd forint bevétele keletkezett, tehát a 2015. évre előirányzott 56,3 milliárd forint bevétel 96,5%-ban teljesült. Az elmaradást az okozta, hogy bár a vártnál többen választották ezt az adónemet, az újonnan belépők között megnőtt az alacsonyabb tételes adót fizető, mellékállású kisadózók aránya. Kisvállalati adóból a 2015. évre vonatkozó költségvetési törvény 16,4 milliárd forint bevételt irányzott elő. A 2015. évi költségvetési bevétel közel 11 milliárd forint lett, amely mintegy 5,4 milliárd forinttal kevesebb, mint az előirányzat. Ennek fő oka az adónemre áttérő vállalkozások számának a tervezettől való elmaradása. A bevételkiesés ugyanakkor más adónemek esetében a tervezetthez képest bevételtöbbletet eredményezett.
A 2015. évi költségvetés közműadó címén 54,0 milliárd forint bevételt irányzott elő. A tényleges 2015. évi adóbevétel 55,9 milliárd forint volt, amely a költségvetési előirányzatot 1,9 milliárd forinttal, 3,5%-kal haladta meg, ennek hátterében az előzetesen becsültnél magasabb adóalap áll. 1.2.
Fogyasztáshoz kapcsolt adók
A 2015. évben nettó 3285,7 milliárd forint általános forgalmi adó (áfa) bevétele származott a költségvetésnek, amely az előirányzatot (3172,4 milliárd forint) 113,3 milliárd forinttal (3,6%-kal), míg a módosított előirányzatot (3220,4 milliárd forint) 65,3 milliárd forinttal (2%-kal) haladta meg. A nettó áfaegyenleg az 5508,8 milliárd forintos bruttó befizetés (melyből 5131,8 milliárd forint a belföldi és 377,0 milliárd forint az import- és dohánytermékek utáni befizetés) és a 2223,1 milliárd forintot kitevő visszautalások eredőjeként adódott. A magasabb teljesülés alapvetően a makrogazdasági hatásoknak (folyóáras lakossági fogyasztás, illetve kormányzati vásárlások és beruházások emelkedése), valamint a gazdaság fehéredését célzó intézkedéseknek köszönhető. Az infláció mértéke a várttól elmaradt, melynek áfabevételekre gyakorolt negatív hatását azonban kompenzálta a fogyasztási volumenek vártnál kedvezőbb alakulása. A 2015. évben jövedéki adó címén nettó 998,4 milliárd forint pénzforgalmi bevétele származott a költségvetésnek, mely az eredeti előirányzatot (913,5 milliárd forint) mintegy 84,9 milliárd forinttal (9,3%-kal), a módosított előirányzatot (951,5 milliárd forint) 46,9 milliárd forinttal (4,9%-kal) haladta meg. A magasabb teljesülést az üzemanyagok és a dohánytermékek forgalmának növekedése indokolta. A bevételek legnagyobb hányadát – 58,5%-át – továbbra is az üzemanyagok termékcsoportjában keletkezett 583,7 milliárd forintos befizetés tette ki. A bevételek 32,4%-át kitevő dohánytermékek jövedékiadó-bevétele 323,6 milliárd forint volt. A szeszesitalok és egyéb termékek a jövedékiadó-bevételek 9,1%-át jelentették, 91,1 milliárd forintot. A 2015. évben regisztrációs adóból nettó 21,4 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, mely 21,5 milliárd forint befizetés és 0,1 milliárd forint visszautalás eredőjeként adódott. A nettó adóbevétel az éves előirányzatot (19,6 milliárd forint) 1,8 milliárd forinttal (9,2%-kal) haladta meg, melynek hátterében a gépjárműpiac vártnál nagyobb mértékű fellendülése áll. A 2015. évben távközlési adó címén közel 54,8 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek, mely az éves előirányzattól (56,4 milliárd forint) 1,6 milliárd forinttal (2,8%-kal) maradt el. Az alacsonyabb teljesülés hátterében az adóalap tárgyévben tapasztalt csökkenése áll. A 2015. évben pénzügyi tranzakciós illetékből 207,7 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek. Az adóbevétel az éves előirányzatot (206,2 milliárd forint) 1,5 milliárd forinttal (0,7%-kal) haladta meg. Az előirányzat magasabb teljesülésének oka a piaci szektor kötelezettségének magasabb és a Magyar Államkincstár kötelezettségének alacsonyabb teljesülése. Biztosítási adóból 2015-ben a központi költségvetésnek 30,0 milliárd forint bevétele keletkezett, így a 2015. évre tervezett 28,6 milliárd forint biztosításiadó-bevétel 1,4 milliárd forinttal, 4,8%-kal magasabban teljesült. Az eltérést a biztosítási piac vártnál kedvezőbb alakulása okozta.
1.3.
A lakosság befizetései
A 2015. évi költségvetés előirányzatként 1639,7 milliárd forint személyi jövedelemadó-bevétellel számolt. A személyi jövedelemadóból ténylegesen befolyt költségvetési bevétel 1688,6 milliárd forint volt (az 1772,7 milliárd forint bruttó befizetést 84,1 milliárd forint kiutalás csökkentette). A 2015. évi teljesítés az előirányzathoz képest 48,9 milliárd forinttal, 3%-kal magasabb. Az előirányzatot meghaladó adóbevétel több tényező eredőjeként adódott: a tervezettnél kedvezőbb foglalkoztatási és bérdinamikának, illetőleg a legális foglalkoztatás bővülésének köszönhetően a vártnál magasabb lett a bértömeg, melyet némileg ellensúlyozott az alacsonyabb kamatszint utáni adóbevétel. Az előirányzat túlteljesüléséhez a kisadózók tételes adóját választó adózók számának tervezettől való elmaradása is hozzájárult. A 2015. évben a költségvetésnek egyéb lakossági adóbefizetésekből 8,1 milliárd forint bevétele származott, mely az éves előirányzatot (0,5 milliárd forint) 7,6 milliárd forinttal haladta meg. A fenti összegből közel 7,9 milliárd forintot tett ki a bérfőzési szeszadó, 0,1 milliárd forintot a lakossági vámbefizetések és mintegy 0,1 milliárd forintot a NAV értékesítési bevételi számlára érkezett összeg. A magasabb teljesülés a gyümölcspárlat-készítésre vonatkozó szabályok 2015. évi változásának bevételekre gyakorolt vártnál nagyobb pozitív hatásának köszönhető. Az illetékbefizetésekből a központi költségvetésnek 136,4 milliárd forint bevétele származott, amely a költségvetési előirányzatot (120,0 milliárd forint) 16,4 milliárd forinttal (13,7%-kal) haladta meg. Ennek hátterében a NAV által kezelt örökösödési és visszterhes illetékek magasabb teljesülése áll, melyet részben mérsékelt az eljárási és ajándékozási illeték utáni bevételek alacsonyabb összege. Gépjárműadóból 2015-ben a központi költségvetés bevételi előirányzata 45,5 milliárd forint volt. A tényleges bevétel 43,9 milliárd forintot tett ki, amely az előirányzattól 1,6 milliárd forinttal, 3,5%-kal maradt el. A csökkenés a gépjárműállomány öregedéséhez köthető. Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény II. fejezete szabályozza a magánszemélyek 75%-os különadóját. A magánszemélyek egyes jövedelmeinek különadója címén a 2015. évre vonatkozó költségvetés előirányzatként 0,9 milliárd forinttal számolt. A központi költségvetésnek a különadóból ténylegesen 0,5 milliárd forint kiadása keletkezett. Az elmaradás hátterében bírósági döntés miatti különadó-visszafizetési kötelezettség áll. 1.4.
A költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei 1.4.1.
A költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételeinek alakulása
A fejezetek – központi költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok együtt – a 2015. évben 3388,6 milliárd forint nem költségvetési támogatásként kezelt bevételt értek el, mely összeg 241,0 milliárd forinttal (6,6%-kal) maradt alatta az előző évben realizált 3629,5 milliárd forint saját bevételnek. A 2925,6 milliárd forint összegű eredeti bevételi előirányzathoz képest ez 463,0 milliárd forintos (15,8%-os) eltérés. Az eredeti előirányzathoz viszonyított növekedés döntően a működési (426,9 milliárd forint) és felhalmozási célú (492,0 milliárd forint) támogatások államháztartáson belülről előirányzaton jelentkező növekedés és a működési (-240,2 milliárd forint) és
felhalmozási (-188,7 milliárd forint) célú átvett pénzeszközök előirányzaton jelentkező csökkenés egyenlegeként képződött. 1.4.2.
Fejezeti kezelésű előirányzatok EU támogatásai
A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei közül 2015-ben összesen 1165,9 milliárd forint származott európai uniós forrásból, amely 503,0 milliárd forinttal alacsonyabb a 2014. évi teljesülésnél, és az eredeti törvényi előirányzat 67,8%-os teljesítését jelenti. Az uniós forrásokon felül az egyéb bevételekből 72,7 milliárd forint, míg a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól (NFA) átvett pénzeszközökből további 11,2 milliárd forint bevétel származott, az összes bevétel így 1249,8 milliárd forintot tett ki. A teljesítéshez a 2007-2013-as programozási időszakra jóváhagyott programok járultak hozzá, a 2014-2020-as programozási időszakra tervezett új operatív programok kapcsán 2015-ben nem folyt be bevétel a központi költségvetésbe. A tervezett uniós bevételtől történő elmaradás elsődleges oka, hogy az unió több program támogatásának folyósítását felfüggesztette. Ezen összegek azonban a 2016. évben az érintett tételek tisztázása után Magyarország részére átutalásra kerülnek. Az uniós bevételek a 2007-2013 közötti programozási időszak programjainak megvalósítását szolgálták. Ezen belül a két legjelentősebb program a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret (a továbbiakban: NSRK) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (a továbbiakban: ÚMVP). Az NSRK keretében megvalósuló programoknál az uniós bevétel 1019,3 milliárd forint volt, amely az egyes hónapokban – igazodva az operatív program számlák egyenlegéhez – eltérő arányban járult hozzá a kiadások finanszírozásához. Az EUbevétel mellett a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszaköveteléséből és egyéb tételekből további 56,4 milliárd forint egyéb bevétele is keletkezett a költségvetésnek. Az NSRK operatív programjai esetén a kedvezményezettek részére az uniós támogatást a központi költségvetés minden esetben megelőlegezi, és csak a kifizetést követően történik meg az uniós támogatás központi költségvetés felé történő visszapótlása. (Az NSRK bevételeit tovább növelték a Nemzeti Foglalkoztatási Alaptól átvett pénzeszközök, valamint a visszatérült pénzeszközök 11,2 milliárd forint értékben, azonban ez az összeg a költségvetési támogatások összegéhez számítódik.) Az ÚMVP eredeti, 120,7 milliárd forintos uniós bevételi előirányzata 130,7 milliárd forint összegben, 108,3%-on teljesült, ebből az uniótól származó bevétel 118,2 milliárd forint volt. Az ÚMVP támogatások kifizetései a többi alaptól eltérőn csak 2015. december 31-ig voltak teljesíthetők. Az uniós források 95%-ának lehívása 2015. első negyedévében megtörtént. A Programszámlán levő pénzeszközök 2015. októberében kimerültek, az utolsó 2,6% megelőlegezése nemzeti forrásból történt a tervezettnek megfelelően. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) -források lehívása 97,6%on teljesült, a nem konvergencia régió (Pest megye) 2,4 százalékpontnyi elmaradása folytán. A le nem hívott támogatás összege 92 millió euró (28-29 milliárd forint). Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az ÚMVP-kifizetések keretében, de már az új Vidékfejlesztési Program terhére került kifizetésre 66,9 milliárd forint, melyből az uniós bevétel 55,9 milliárd forintot tesz ki. Ezen bevétel már csak 2016-ban kerül folyósításra Magyarország részére.
A Halászati Operatív Program (a továbbiakban: HOP) keretében 1,7 milliárd forint uniós forrás lehívása valósult meg, szemben az előirányzott 1,9 milliárd forinttal. A 86,4%-os teljesülés oka a III. tengelyen tervezett Közösségi Halmarketing Program beindulásának elhúzódása. A 2015. évben mind a Vidékfejlesztési Program (VP), mind a Magyar Halgazdálkodási Operatív Program (MAHOP) elfogadásra került. A VP esetében az első támogatási felhívások még 2015-ben meghirdetésre kerültek. A korábbi programozási időszak támogatás-felhívási és -odaítélési gyakorlatához képest változás, hogy a pályázati felhívások már nem miniszteri rendelet formájában kerülnek meghirdetésre, és a támogatási döntések sem a KET alapján kerülnek meghozatalra, hanem igazodnak a többi uniós támogatás szabályaihoz. Az Európai Területi Együttműködés (a továbbiakban: ETE) fő célja, hogy elősegítse az Európai Unió erőteljesebb integrációját, harmonikus és kiegyensúlyozott fejlődését. Az ETE jogcímcsoport 20 előirányzatán együttesen 20,7 milliárd forint összegben teljesült bevétel, amelyből 17,5 milliárd forint az Európai Uniótól, míg 3,2 milliárd forint visszafizetésekből származott. Az eredeti előirányzat szerinti 18,6 milliárd forinthoz viszonyítva az uniós bevételek teljesülése 94%-os arányt jelent. A 2014-2020-as időszaki ETE-programoknál, a korábbi időszakhoz képest jelentős változtatás, hogy csak azok az uniós bevételek kerülnek bemutatásra, amelyek ténylegesen be is folynak a költségvetésbe. (Korábban azon bevételek is bemutatásra kerültek, amelyeket magyar pályázók a főpályázótól kaptak.) Ez a változtatás mind a kiadási, mind a bevételi oldalt nagymértékben érinti. Az egyéb uniós támogatások közé hét fejezet támogatási jogcímei tartoznak. A legjelentősebbek: az EGT/Norvég Alap, a Svájci Alap, a Transzeurópai Közlekedési Hálózat (a továbbiakban: TEN-T), a Szolidaritási Programok, valamint a költségvetésen kívüli Európai Mezőgazdasági Garancia Alap belpiaci támogatásait kiegészítő nemzeti támogatások (pl. Igyál tejet, Iskolagyümölcs program, Méhészeti Nemzeti Program, Egyes speciális szövetkezések (TÉSZ) támogatása stb.). Az előirányzatok együttes uniós bevétele a tervezett 26,0 milliárd forinttal szemben 9,3 milliárd forintban teljesült. Az alacsonyabb teljesítés egyik oka, hogy az EGT és Norvég Alapok esetében az egyeztetések csak az év végén zárultak le Magyarország és Norvégia között. A 2016. évtől újraindulnak a már kifizetett, illetve a kifizetés előtt álló támogatások alapok általi térítései. 1.5.
A központi költségvetési szervektől származó befizetések
A központi költségvetési szervektől származó befizetések 2015-ben összesen 29,8 milliárd forintot tettek ki. A legjelentősebb tétel a szinte teljesen saját bevételből gazdálkodó intézmények részére meghatározott befizetési kötelezettségek 25,1 milliárd forintos teljesítése. A 2014. évi előirányzat-maradvány terhére előírt befizetési kötelezettségből 3,6 milliárd forint, a munkahelyvédelmi akcióterv részeként jelentkező szociális hozzájárulási adóból érvényesített kiadási megtakarítás miatt 0,3 milliárd forint, valamint az egyéb befizetések jogcímen 0,8 milliárd forint folyt be. 1.6.
Elkülönített állami pénzalapok befizetése
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap részére 2015-ben 10,0 milliárd forintos befizetési kötelezettség volt előírva. Az alap teljesítette a befizetést a
tudásintenzív, nagy hozzáadott értéket teremtő és nemzetgazdasági növekedést ösztönző kutatás-fejlesztési tevékenységek finanszírozásának elősegítése érdekében. 1.7.
Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése
A Nyugdíjbiztosítási Alap 2015-ben összesen 74,8 milliárd forintot fizetett be a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezetbe. A 2015. évi költségvetési törvény 35. § (4) bekezdése felhatalmazta a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy a 2015. évi központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben befizetési kötelezettséget határozzon meg a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet javára. A Nyugdíjbiztosítási Alap e jogcímen teljesített befizetési kötelezettsége a 2015. évben 69,0 milliárd forint volt. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló 2015. évi CLXXII. törvény 15. § (2) bekezdése alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap 2014. évi - a fenti paragrafusban meghatározott elszámolások teljesítését követően fennmaradó - 5,8 milliárd forint összegű többletét befizette a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése alcímére. 1.8.
Helyi önkormányzatok befizetései
A helyi önkormányzatoktól a 2015. évben összesen 15,8 milliárd forint befizetés érkezett, mely alapvetően három forrásból származott: − a tárgyévet megelőző évi önkormányzati elszámolások alapján, a kincstári felülvizsgálat, illetve az Állami Számvevőszék ellenőrzése során megállapított, jogtalanul igénybe vett és a tárgyévben a központi költségvetésbe visszafizetett hozzájárulások és támogatások összegeiből, valamint ezek igénybevételi, kiegészítő és késedelmi kamatából, − a helyi önkormányzatoknak a 25 év alatti, valamint az 55 év feletti, továbbá a képzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók, a gyesről visszatérő és tartós munkanélküliség után elhelyezkedő munkavállalók foglalkoztatásához kapcsolódó 2013. évi szociális hozzájárulási adó-változásból eredő kiadási megtakarításokhoz kapcsolódó befizetésekből, valamint − a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 74. § (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően fizetendő hozzájárulásból. 1.9.
Állami vagyonnal kapcsolatos befizetések
Az állami vagyonnal kapcsolatos tételek alapvetően − az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.), − a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (MFB tv.), − a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (Nfatv.), − az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek kereskedelméről szóló 2005. évi XV. törvény és az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény
hatálya alá tartozó vagyonnal való gazdálkodásból eredő bevételeket foglalják magukban. Ugyancsak e bevételek között szerepelnek egyes koncessziós szerződésekből származó befizetések. A 2015. évben hatályos Áht. rendelkezései szerint az állami vagyonnal összefüggő bevételek egy része megjelenik a központi költségvetés mérlegében, más részük (a kölcsön-visszatérülések, kötvénykibocsátás bevétele) finanszírozási bevételnek minősülnek, amelyek nem érintik a központi alrendszer egyenlegét. Az állami vagyonnal való gazdálkodás kapcsán a 2015. évre a költségvetés 245,9 milliárd forint összegű bevételt tartalmazott, amelynek nagyságrendjét az értékesítésekből eredő befizetések határozták meg. A 170,1 milliárd forint összegben teljesült bevételek összességében 75,8 milliárd forinttal maradtak el a tervezettől, döntően az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek alulteljesülése miatt. Kedvezőbben alakultak azonban az osztalékbefizetések, továbbá meghaladta a tervezettet a bérleti díjak, valamint az ingatlanok és a kibocsátási egységek értékesítéséből származó bevételek összege is. A tulajdonosi részesedések értékesítéséből származó jelentős összegek is terven felüli bevételt jelentettek. Az állami vagyon elemeinek értékesítéséből eredő bevételek összege 113,1 milliárd forintot tett ki, amely az ilyen címen nevesített bevételek mellett magában foglalja az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek jogcímen teljesült értékesítési összeget is. Az ingatlanértékesítések 8,6 milliárd forintra tervezett összegének 30%-ot meghaladó túlteljesülésében több tényező játszott szerepet. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) ingatlanékesítéseinek év végi fellendülését segítette a 2015. szeptember 16-án elindított Elektronikus Aukciós Rendszer, mely a hagyományos eljárásoknál sokkal gyorsabb, rugalmasabb és egyszerűbb értékesítési folyamatokat tesz lehetővé. Az állami tulajdonú termőföld értékesítéséből származó 1,9 milliárd forintos bevétel a 2015-re tervezett összeg hétszerese. A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet az előző években megkezdte a haszonbérbeadással nem, vagy csak nehezen, gazdaságtalanul hasznosítható területek eladását, tavaly a 3 hektár alatti térmértékű területek egyszerűsített eljárási rendje következtében a bevételek mértékében jelentős növekedés mutatkozott a korábbi évek bevételeihez képest. Hozzájárult továbbá a bevételi többlethez a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet tulajdonosi joggyakorlásába tartozó kecskeméti ingatlan értékesítése is. Az állam tulajdonában lévő társasági részesedések értékesítéséből származó, csekély, 0,03 milliárd forint összegű vételár teljes egészében többletbevételt jelentett, mivel ilyen típusú bevétel nem szerepelt a tervben. Az összeg nem tartalmazza a 14 091 949 darab OTP-részvény értékesítéséből származó közel 75 milliárd forint bevételt, amely az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek között került kimutatásra. A részvényértékesítések együttesen az összes bevétel 44%-át teszi ki. Az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek tervezett 169 milliárd forintos összegéhez képest az OTP-részvénycsomag értékesítésének jelentős összege is mindössze 44%-os teljesítést eredményezett. Az elmaradás a tervezéskor feltételezett jelentős volumenű állami vagyonértékesítési programok (termőföld-értékesítés, egyéb ingatlanok elektronikus rendszerben történő értékesítése) elindulása tolódásának következménye. Az értékesítési bevételek jelentős tétele az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló törvény hatálya alá tartozó, az állam vagyonában
forgalomképes vagyoni értékű jogként nyilvántartott kibocsátási és légiközlekedési egységek értékesítéséből származott. Az együttesen 25,8 milliárd forint összegű bevétel döntő része a nem légiközlekedési egységek értékesítéséből származott. Ez az értékesítés 33%-kal haladta meg a 19,3 milliárd forintos előirányzatot. A költségvetési törvény alapján e bevételek meghatározott mértékének célzott felhasználásáról az államháztartásért felelős és az energiapolitikáért felelős miniszterek gondoskodnak a Gazdasági Zöldítési Rendszer és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer keretei között. Az állami vagyongazdálkodás bevételeinek 30%-át tették ki a hasznosítási bevételek. Az 50,8 milliárd forint hasznosítási bevétel meghatározó részét (56%-át) adták az osztalékbevételek. Az osztalékok évek óta a vagyonhasznosítás meghatározó bevételi típusát jelentik, és – a korábbi évekhez hasonlóan, bár attól elmaradó mértékben – 2015-ben is többletet mutattak. Az osztalékbevétel közel 85%-a két stabilan osztalékképes társaságtól származott, a Szerencsejáték Zrt. 15 milliárd forintot, a MOL Nyrt. pedig 10,8 milliárd forintot fizetett be. A 30,9 milliárd forint osztalékelvonás mintegy 12%-kal magasabb az előirányzottnál, döntően a MOL Nyrt. – tervhez képesti – befizetési többlete miatt, de terven felül teljesített a Richter Nyrt. és az OTP Nyrt. részesedése is. Jelentősebb összeg került elszámolásra még a Tiszavíz Kft. és a HungaroControl Zrt. osztalékfizetéséből. A hasznosítási bevételek további tételei a haszonbérleti, bérleti, vagyonkezelői és a koncessziós díjak. A termőföldekért fizetett 7,6 milliárd forint összegű haszonbérleti díjak közel 7%-kal maradtak el a tervezettől. A haszonbérleti díjak fizetésének esedékessége jellemzően az év végére tehető, a díjak befolyása azonban számos esetben késik. Ez a folyamat 2015-ben is megjelent, az előző évi befizetések megérkezése, továbbá a befizetések egy részének átcsúszása egyaránt jellemző volt. A haszonbérletből eredő bevétel 374 679 hektár térmértékű terület után 6683 szerződés alapján érkezett. A fentieken túl a bérleti díjakból származó 2015. évi 4 milliárd forint bevétel a társadalmi szervezetek, gazdálkodó szervezetek által bérelt állami tulajdonú ingatlanok bérleti jogviszonyaiból, továbbá központi költségvetési szerveknek továbbszámlázott bérleti díjakból származott. Általánosságban elmondható, hogy ezek a bevételek kis összegű befizetésekből tevődnek össze. A 75%-ot meghaladó többletteljesülés elsősorban a MÁV földhasználati jogdíjaiból származó nem tervezett bevétel és a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által beszedett bérleti díjak eredménye. A vagyonkezelői díjak 2015-re meghatározóan a gazdasági társaságoktól, illetve kisebb részben társadalmi szervezetektől, valamint ingatlanok vagyonkezelésbe adásából származó bevételeket foglalják magukban, együttesen 2,1 milliárd forint értékben. A koncessziókból származó díjbevételek is az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek között jelennek meg, ezek azonban nem tartoznak a Vtv. hatálya alá. A szerencsejátéktevékenységhez kötődő, az infrastruktúra és a bányatevékenység után fizetendő, továbbá a dohány-kiskereskedelem jogának megszerzéséért járó koncessziós díjak együttes összege 7 milliárd forint, amely lényegében megfelel a tervezett összegnek. A koncessziók meghatározó tételét a szerencsejáték-tevékenység után fizetett díjbevételek 4,3 milliárd forintos összege adta, amely 4 koncessziós jog után 3 kaszinó befizetését foglalja magában. A bányakoncessziók 2015. évi 1,6 milliárd forintos
bevétele a 2014. évi bányászati koncessziós pályázatok során elnyert koncessziós jogok után fizetendő díjakból származik. Az értékesítési és a hasznosítási bevételek közé nem sorolható egyéb bevételeken belül a vegyes bevételek tervezett nagysága 1,0 milliárd forint volt. Az itt tervezett bevételek döntő hányadát tulajdonosi kölcsönök kamatbevételei, hagyatékból származó bevételek, illetve végelszámolásból származó bevételek tették ki. A 2015. évi jelentős, 5,0 milliárd forintos túlteljesülést részben a tulajdonosi kölcsön magasabb kamatbevétele, részben pedig az uniós pályázatok önrész biztosításával kapcsolatos technikai jellegű elszámolásból fakadó bevétel okozta. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek másik típusát a költségvetési egyenleget nem érintő, finanszírozási bevételek jelentik. A finanszírozási bevételként elszámolandó tulajdonosi kölcsön megtérülések a következők szerint alakultak: millió forint Társaság Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. Monostori Erőd Nonprofit Kft. FILANTROP Kft. Hollóházi Hungarikum NKft. RADAR Zrt. AK Nyomda Kft. Összesen:
2015. év tény 14 000,0 164,0 60,0 150,0 8,2 5,0 14 387,2
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 69/B. § (4) bekezdése alapján a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól térítésmentesen az államhoz került vagyonelemek értékesítéséből, hasznosításából, hozamából származó pénzeszközök finanszírozási bevételnek minősülnek. A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól átkerült vagyonelemek bevételei 2015-ben 4,6 milliárd forintot jelentettek. E bevételeknek megfelelő összeget a fenti törvény alapján az államadósság csökkentésére kellett fordítani. 1.10. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek 2015-ben a kamatbevételek kedvezőbben alakultak a tervezettnél, az adósságszolgálati bevételek 232,5 milliárd forintos tényszáma 107,7 milliárd forinttal haladta meg a 124,8 milliárd forintos módosított előirányzatot. A túlteljesítés főként a forintkamatbevételek 110,8 milliárd forinttal magasabb, kisebbrészt a devizakamat-bevételek 3,1 milliárd forinttal alacsonyabb tényösszegének az eredménye. A forintkamat-bevételek 233,5 milliárd forintot értek el 2015-ben. A 110,8 milliárd forintos előirányzat-túlteljesülés elsősorban a hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai bevételi előirányzatnál következett be. Az államkötvények többszöri aukciós értékesítése során keletkező kamatbevétel 113,9 milliárd forinttal haladta meg a módosított előirányzatot. Ez egyrészt a tervekhez képest megemelt összegű államkötvény-értékesítésnek, másrészt az év során bekövetkezett jelentős hozamcsökkenés miatti árfolyamnyereségnek köszönhető. A piaci hozamcsökkenés következtében az adott államkötvény-sorozat értékesítése az aukciókon a tervezetthez képest lényegesen magasabb nettó árfolyamon történt, ami a pénzforgalmi kamatbevételeket növelte. Szintén emelte az értékesítést és
így a kamatbevételeket a tervezett volument lényegesen meghaladó kötvénycsereprogram, amelynek keretében 658,5 milliárd forint összegben valósult meg rövid futamidejű kötvények hosszabb futamidejű kötvényre történő cseréje. E tranzakcióval csökkenthető az elkövetkező néhány év adósságlejárata, és nő a finanszírozás biztonsága. E műveletek lejárati oldala a kamatkiadást, a kibocsátási oldala a kamatbevételt növelte, míg a nettó hatás a nettó kamatkiadás növekedése volt 2015-ben. A kamatbevételek másik jelentős tétele a Kincstári Egységes Számla (KESZ) után az MNB által fizetett kamat 11,2 milliárd forint összegben. Ezen a címen az előirányzathoz képest 3,7 milliárd forint kamatbevétel-csökkenés mutatkozott, mivel a jegybank irányadó kamatszintje 2015 folyamán alacsonyabb lett a prognosztizáltnál. Szintén mérsékelte az előirányzathoz képest a kamatbevételt a KESZ állománya után az MNB által fizetett kamat számítási módjának 2014 decemberében megváltozott szabályozása. Ugyanis míg korábban a jegybanki alapkamatot fizette a jegybank, most a HUFONIA és a jegybanki alapkamat közül az alacsonyabbikat. A devizában jelentkező kamatbevételek összege az előirányzathoz képest lényegesen alacsonyabb lett. Eredetileg 2,1 milliárd forint összegű kamatbevétel került megtervezésre, ehhez képest azonban ténylegesen negatív kamatbevétel keletkezett 1,0 milliárd forint értékben. Ennek oka, hogy a tervezés során pozitív kamatszinttel volt indokolt számolni, ezzel szemben az év során bekövetkezett jelentős pénzpiaci kamatcsökkentések következtében az MNB-nél elhelyezett betétekre negatív kamatláb került felszámításra. A csökkenéshez hozzájárult a P€MÁK (Prémium Euró Magyar Államkötvény) tervezett kibocsátásához képest kisebb volumenű értékesítés, valamint az elszámolt felhalmozott kamatbevétel és árfolyamnyereség is lényegesen alacsonyabban alakult a tervezettnél. E bevétel összege 0,6 milliárd forint volt. A devizaszámla-elszámolások egyéb bevételei és a mark-to-market (M2M) betétműveletek utáni kamatok negatív bevételei 1,6 milliárd forintot tettek ki. 1.11. Egyéb bevételek Az egyéb bevételek 2015. évi 34,1 milliárd forintos teljesítése több mint három és félszerese volt a törvényi előirányzatnak. Ezen belül jelentős tételt képviselt a kezesség-visszatérülés címén befolyt 3,4 milliárd forint, az előző évi maradványok átcsoportosításának technikai lebonyolításával kapcsolatban pótelőirányzat ellensúlyozása címen elszámolt 9,2 milliárd forint, továbbá az Ávr. 23. § (6) bekezdése értelmében a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére elszámolási, valamint visszatérítési kötelezettséggel nyújtandó támogatásokból visszafizetett 9,9 milliárd forint. 1.12. Egyéb uniós bevételek Az Egyéb uniós bevételek cím három tételből tevődött össze. Ezen a jogcímen található az Európai Unió költségvetési bevételeit képező, Magyarországon beszedett, ún. tradicionális saját források (vámok, cukorágazati hozzájárulások) 25%-a, amelyek a beszedési költségek fedezeteként a hazai költségvetést illetik: − Vámbeszedési költség megtérítése alcímen a központi költségvetésnek a 2015. évben 13,4 milliárd forint nemzeti vámbevétele keletkezett. A 2015. évi költségvetés ezen a címen 11,0 milliárd forintos előirányzatot tartalmazott, melyet
a tényleges bevétel mintegy 2,4 milliárd forinttal (22,1%-kal) múlt felül. A magasabb teljesülés oka az importforgalom és az átlagvám szintjének felülteljesülése. − Cukorágazati hozzájárulás beszedési költség megtérítése alcímen 2015-ben a magyar költségvetésbe 191,3 millió forint bevétel folyt be, amely 2%-kal haladja meg a 187,5 millió forint tervezett előirányzatot, illetve 7,2%-kal alacsonyabb a 2014. évi 206,2 millió forint teljesülésnél. A teljesülést befolyásolta, hogy 2015-ben érvényesült az Európai Unió Bírósága 2012. szeptember 27-i C-113/10, C-147/10 és C-234/10 sz. egyesített ügyekben hozott ítélete nyomán az 1360/2013/EU tanácsi rendeletben leírtak szerint végrehajtandó, egyes cukortermelőknek és gyáraknak megítélt visszatérítés. Ennek alapja az volt, hogy az Európai Bizottság – Magyarországot is érintően – a 2004/2005. és 2005/2006. kvótaévek tekintetében helytelenül számolta ki az alkalmazandó illetékeket, és a jogosultnál többet szedett be ilyen címen. Mivel a termelők által tartozatlanul befizetett és utóbb visszatérítendő összegek 25%-a az érintett években a magyar költségvetésbe folyt be, a visszafizetendő összeg 25%-a az ezen az alcímen beszedett 2015. évi bevételeket csökkentette. Az uniós támogatások utólagos megtérítése előirányzat az uniós programok, illetve projektek zárásakor az EU Bizottság által visszatartott uniós támogatások utolsó részlete megtérülésének, valamint a szabálytalannak ítélt támogatásokból visszafolyó forrásának elszámolásául szolgál. Az eredeti előirányzat 43,1 milliárd forint volt, amelyből a 2015. év folyamán összesen 25,7 milliárd forint teljesült bevételként. Ez a tervezett előirányzat 59,7%-a. A teljesítés elmaradásának oka egyrészt, hogy az Európai Bizottság még nem fejezte be egyes projektek záró ellenőrzését, így a záróegyenlegek megtérülésére sem került sor 2015-ben. A másik ok, hogy több projekt esetében a bizottság az igényeltnél alacsonyabb összegben állapított meg elszámolható költségeket, emiatt a zárási összegeket nem, vagy csak csökkentett mértékben utalta át. 2.
Kiadási előirányzatok 2.1.
Egyedi és normatív támogatások
Az egyedi és normatív támogatások összege a 2015. évben összesen 305,4 milliárd forintot tett ki, amely minimálisan meghaladta az éves módosított előirányzatot. A kifizetések meghatározó tételét (282,6 milliárd forint) a személyszállítási közszolgáltatások és a vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítési támogatása képezte, amelynek célja az érintett társaságok támogatási jogcímekhez kötődő közszolgáltató tevékenységei bevételekkel nem fedezett, indokolt költségeinek megtérítése volt. A személyszállítási közszolgáltatásokkal összefüggő költségtérítések kiadási előirányzatain összesen 206,7 milliárd forint teljesítés történt, amely 2,2 milliárd forinttal haladta meg a 2015. évi eredeti törvényi előirányzatot. Az eltérés oka, hogy a Kormány az 1081/2015. (III. 3.) számú határozatával a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV Zrt.) magyar üzeme és a MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt. (MÁV-START Zrt.) munkavállalóinak bérfejlesztése céljából hozzájárult az érintett előirányzat megjelölt összeggel történő túlteljesüléséhez. A személyszállítási közszolgáltatások költségtérítéséből a vasúti személyszállítás 168,7 milliárd forinttal (MÁV-START Zrt.: 158,2 milliárd forint, GYSEV Zrt.: 10,5 milliárd forint), az autóbusszal végzett személyszállítás pedig 38,0 milliárd forinttal részesült. Ezen
összegekbe a korábbi évekből fennmaradt költségtérítési igények elszámolásai előirányzatainak terhére megvalósult 2015. évi kifizetések is beleértendők. A vasúti pályahálózat működtetésének költségtérítése kiadási előirányzatán összesen 75,9 milliárd forint teljesítés történt, amely 2,9 milliárd forinttal lépte túl a 2015. évi eredeti törvényi előirányzatot. Az eltérés oka, hogy a Kormány az 1081/2015. (III. 3.) számú határozatával a GYSEV Zrt. magyar üzeme és a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. (MÁV Zrt.) munkavállalóinak bérfejlesztése céljából hozzájárult az érintett előirányzat megjelölt összeggel való túlteljesüléséhez. A vasúti pályahálózatok működtetésének költségtérítési támogatásából a MÁV Zrt. 70,8 milliárd forint, a GYSEV Zrt. 5,0 milliárd forint kifizetésben részesült. Az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése keretében került sor a hitelintézet által a magyar áruk és szolgáltatások exportjának finanszírozása érdekében nyújtott hitelek kamatának, valamint az e célt szolgáló finanszírozási költségek különbözetének költségvetési támogatására. A 2015. évi eredeti törvényi előirányzatot (23,0 milliárd forint) a Kormány – a tervezettnél alacsonyabb mértékű támogatásigénylés folytán – az 1980/2015. (XII. 23.) számú határozatával 21,6 milliárd forintra csökkentette. Az éves teljesítés a 2015. évi módosított előirányzat 100%-át tette ki. A Bányabezárás kiadási előirányzata terhére történt meg a szénbányászati szerkezetátalakítás után fennmaradt és a bányászati ágazatban felmerült további állami kötelezettségek teljesítésének finanszírozása. Az előirányzat 1,0 milliárd forintos összegének kifizetése a Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft. (bányatársaság) részére teljes egészében megtörtént. Az egyéb vállalati támogatások keretében került sor a bányatársaság által kiegyenlített, az uránbányászatban 1993 végéig keletkezett baleseti járadékok és a munkavégzéshez kötődő egyéb kártérítési kötelezettségek költségvetés általi, a bányatársaság részére történő utólagos megtérítésére. A 2015. évi teljesítés – 11 havi összeg kiegyenlítésével – az év közben nem módosított eredeti törvényi előirányzat 85,6%-ának megfelelő, 192,6 millió forint kiadást jelentett. A kis- és középvállalkozói fuvarozók kamattámogatását célzó kiadási előirányzat terhére került sor az Útdíj Hitelprogramhoz kapcsolódó, hitelszerződéseken alapuló vállalkozói kölcsönök költségvetési támogatására. A program keretében az állam a hitelszerződések tőkeösszegére vetített évi 4%-os mértékű kamattámogatást nyújtott. Az előirányzat év közben nem módosított 2015. évi összege 50,0 millió forint volt, míg az annak 34,6%-át jelentő teljesítés 17,3 millió forintot tett ki. Az alacsony mértékű kifizetés oka egyrészt, hogy a fuvarozási kis- és középvállalkozások a felmerült útdíjak összegét részben kigazdálkodták, részben megrendelőikre hárították át, másrészt a vonatkozó költségeik finanszírozását a már rendelkezésükre álló folyószámlahitel-kereteikből is biztosítani tudták. Az előre nem tervezhető kifizetéseket tartalmazó, Egyéb megszűnt jogcímek miatt járó támogatás 5,0 millió forintos 2015. évi eredeti törvényi kiadási előirányzata 3,5 millió forint teljesítéssel járt. 2.2.
Közszolgálati műsorszolgáltatás támogatása
A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 4. számú mellékletében foglaltak alapján a közszolgálati hozzájárulás előirányzatának 2015. évi összege 69,9 milliárd forintban került megtervezésre.
A 2015. év folyamán az alábbiak befolyásolták a közszolgálati média támogatásának alakulását: − a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a prémiumévek programmal kapcsolatos kifizetésekre 26,7 millió forint támogatásban részesült a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény, valamint a 8/2005. (II. 8.) PM rendelet alapján, − a 2015. évi honvédelmi igazgatási feladatok végrehajtásához szükséges költségvetési források átcsoportosításáról szóló 1502/2015. (VII. 23.) Korm. határozat alapján a közszolgálati média normáltól eltérő működési feltételeinek biztosítása céljából 40,0 millió forint került átcsoportosításra a közszolgálati hozzájárulás előirányzat javára. Összefoglalóan elmondható, hogy a 2015. évben a közszolgálati hozzájárulás előirányzat 69,9 milliárd forintra, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásai előirányzat 26,7 millió forintra teljesült. 2.3.
Szociálpolitikai menetdíj-támogatás
Az állam a szociálpolitikai menetdíj-támogatással ellentételezi a közúti és a vasúti személyszállító társaságok számára az állam által a személyszállítási közszolgáltatások keretei között biztosított egyes utazási kedvezmények igénybevételével megvalósuló utazások miatti árbevétel-elmaradást. Ezen célra 2015-ben 104,0 milliárd forint kiadás került tervezésre, míg a tényadatok szerint a központi költségvetés 97,8 milliárd forint támogatást fizetett ki, amely összeg – az alacsonyabb igénybevétel okán – 5,9%-kal alulteljesült az előirányzathoz képest. 2.4.
Lakástámogatások
A lakásépítési támogatások előirányzata a 2015. évben 128,9 milliárd forint volt. A kiadási mérlegsoron 109,3 milliárd forint teljesült, ami 15,2%-os elmaradást jelentett az előirányzathoz képest. A 2015. évi teljesítés a 2014. évinél 14,6%-kal volt kevesebb. Az eltérés a mérlegsoron belül több jogcímcsoport együttes változására vezethető vissza. A teljesítés alakulásának főbb tényezői a következők:
– A lakásépítési támogatások finanszírozására, valamint a Családok Otthonteremtési Kedvezményére, melyet új lakások építésére, új és használt lakások vásárlására lehet igénybe venni, a 2015. évben 5,9 milliárd forint kiadása keletkezett a költségvetésnek.
– Az árfolyamgátrendszer működési finanszírozására a 2015. évben 10,0 milliárd forint került kifizetésre, mely a 2014. évi kiadás 36%-a. Az összeg mérséklődését a devizaalapú lakásfedezetű kölcsönök forintosítása okozta.
– A lakástakarékpénztári megtakarítások támogatása jogcím 15%-kal emelkedett, 47,0 milliárd forintot tett ki. A növekedés oka, hogy e megtakarítási forma egyre népszerűbb a lakosság körében, folyamatosan nő a szerződéskötések száma.
– A 2009. július 1-jétől nem igényelhető lakásépítési kedvezményre fordított kiadás 1,6 milliárd forint volt, ami a 2014. évi kiadáshoz képest 25,9%-os csökkenést jelent.
– A lakástámogatások mérlegsoron teljesült kiadás 31,1%-át a 2009. július 1-jétől megszüntetett, kiegészítő kamattámogatású és a jelzáloglevéllel finanszírozott lakáshitelekre nyújtott kamattámogatás tette ki 34,0 milliárd forint értékben. Ez a 2014.
évi kifizetésekhez képest 23,9%-os csökkenést jelent, amit az átlagos kamattámogatás és a hitelállomány csökkenése együttesen okozott.
– Az egyéb kamattámogatás jogcímen a 2015. évi költségvetési kiadás 4,2 milliárd forint volt, mely az előző évihez képest 15,1%-os csökkenést jelent. Ezen a jogcímen jelennek meg a társasházi, lakásszövetkezeti épületek közös részeinek felújítására felvett hitelek kamattámogatásai. 2.5.
Családi támogatások, szociális juttatások
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében létrehozott Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap tartalmazza a korhatár alatti ellátásokat, valamint a családi támogatásokat, a jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatásokat, továbbá a különféle jogcímen adott térítések költségvetési forrásait. Az alapból finanszírozott ellátások mindösszesen 708,7 milliárd forint összegben – gyakorlatilag a 2015. évi előirányzat szintjén – 100,1%-ra teljesültek. 2.5.1.
Családi támogatások
A családi támogatások körébe a családi pótlék, az anyasági támogatás, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése, a pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások, az életkezdési támogatás, valamint a gyermektartásdíjak megelőlegezésének költségvetési forrása tartozik. A családi pótlék 327,0 milliárd forintos előirányzata 98,8%-ra, az anyasági támogatás 107,2%-ra, a gyermekgondozási segély 100%-ra, a gyermeknevelési támogatás 92,1%-ra, teljesült. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk, hogy a Népesedéspolitikai Akció következtében várt születésszám-emelkedés a tervezetthez képest elnyújtottabb ütemben jelentkezett, ennek következtében a családi pótlékra jogosultak száma a tervezetthez képest változott. Tekintettel a családi pótlék előirányzat teljesülésére, a Kormány 2,8 milliárd forint átcsoportosításáról döntött. A gyermekek születésével kapcsolatos szabadság megtérítése előirányzat 146%-ra teljesült, mivel a munkaidő-kedvezményt igénybe vevők száma és a részükre kifizetett távolléti díj összege is magasabb szinten valósult meg a tervezetthez képest. A pénzbeli és természetbeni gyermekvédelmi támogatások előirányzata tartalmazza a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményhez kapcsolódó Erzsébet-utalvány, valamint pénzbeli ellátás és pótlék fedezetét, mely 85,9%-ra teljesült. Az életkezdési támogatás 5,6 milliárd forintos előirányzata 5,5 milliárd forintra teljesült. A gyermektartásdíjak megelőlegezése előirányzat 95,9%-os teljesülését a vártnál alacsonyabb jogosulti létszám okozta. 2.5.2.
Korhatár alatti ellátások
Az előirányzat, amely összességében 101,6%-ra teljesült, tartalmazza a szolgálati járandósággal és a korhatár előtti ellátással, a balettművészeti életjáradékkal kapcsolatos ellátásokat. A túlteljesülést a jogosultak számának vártnál kisebb mértékű csökkenése eredményezte, amely a korhatár előtti ellátás kapcsán következett be.
2.5.3.
Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások
A jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások elsősorban a fogyatékossághoz, illetve a politikai okból elítéltek rehabilitációjához, egyes bányászellátásokhoz kapcsolódnak. Ide tartozik még a saját jogú nyugdíj kiegészítésére szolgáló rendszeres pénzbeli ellátásként folyósított házastársi pótlék és házastársi jövedelempótlék is, valamint egyéb szociális támogatások, mint pl. a cukorbetegek támogatása. 2015-től az alcím kiadásai között jelenik meg a járási szociális feladatok ellátása előirányzat, amely többek között az ápolási díj és az időskorúak járadéka mellett márciustól a foglalkoztatást helyettesítő támogatás, valamint a rendszeres szociális segély helyébe lépő egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás forrását is tartalmazza. Az ellátások finanszírozására előirányzott 125,7 milliárd forint 3,9%-kal a tervezett szint felett teljesült, 130,6 milliárd forint költségvetési forrást igényelt. A tervezettől való eltérés elsősorban a járási szociális feladatok 108,5%-os mértékű túlteljesüléséből adódik, melyet az ellátásokra jogosultak számának vártnál kisebb mértékű csökkenése okozott. 2.5.4.
Különféle jogcímen adott térítések
A különféle jogcímen adott térítések körébe tartozó előirányzatok közül az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos hozzájárulás, illetve a folyósított ellátások utáni térítés a tervezett szinten teljesült. A közgyógyellátás esetében a tervezett előirányzat mintegy 6,9%-kal alacsonyabban teljesült. 2.6.
A központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2.6.1.
A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásainak alakulása
A központi költségvetési szervek és a fejezetek által kezelt egyes jogcímeken megjelenő programok, feladatok, támogatások 2015. évi - támogatással és saját bevétellel fedezett - kiadása 8635,6 milliárd forintra teljesült, amely összeg 1155,3 milliárd forinttal, mintegy 15,4%-kal több a 2014. évi teljesítésnél. Az eredeti kiadási előirányzat összességében 7029,6 milliárd forintot, a törvényi módosított előirányzat 7090,9 milliárd forintot tett ki. Ehhez képest az év során – jogszabályi felhatalmazás alapján – a következők miatt változtak az előirányzatok: tárgyévi többletbevétel, a megelőző évek kötelezettségvállalással terhelt előirányzatmaradványának igénybevétele, egyéb költségvetési mérlegsorokról (központi előirányzatok, céltartalékok, rendkívüli kormányzati intézkedések tartalék, Országvédelmi Alap) történő évközi átcsoportosítás, a költségvetési törvény felhatalmazása alapján egyes előirányzatok előirányzat-módosítás nélküli teljesülése. Mindezek következtében az év végi módosított előirányzat 2326,3 milliárd forinttal haladta meg az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket. Ez 363,1 milliárd forint Kormány (pl. tartalékok átcsoportosításával) által végrehajtott növekedésből, 660,5 milliárd forint pedig fejezeti hatáskörben (pl. maradvány-előirányzatosítás fejezeti kezelésű előirányzatok intézményhez, illetve más fejezethez történő átcsoportosítása), 1302,7 milliárd forint intézményi hatáskörben (pl. maradvány, többletbevételek előirányzatosítása) végrehajtott előirányzat-növelésből adódott.
Ugyanakkor az év végi aktuális kiadási előirányzathoz viszonyított teljesülés/kifizetés 91,7% volt. A központi költségvetési szervek és a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok 2015. évi kiadásainak alakulását a következő táblázat mutatja be: milliárd forint 2014. évi teljesítés 2015. évi eredeti előirányzat 2015. évi törvényi módosított előirányzat 2015. évi módosított előirányzat 2015. évi teljesítés 2.6.2.
7 480,2 7 029,6 7 090,9 9 417,3 8 635,6
Költségvetési szervek támogatása
A központi költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok 2015. évi eredeti támogatása 4104,0 milliárd forint, a törvényi módosított előirányzat 4165,4 milliárd forint volt, ami az év folyamán összesen 366,6 milliárd forinttal, 8,8%-kal növekedett. A Kormány felhatalmazáson alapuló hatáskörében összesen 363,1 milliárd forinttal növelte az eredeti előirányzatot, a fejezeti hatáskörben végrehajtott módosítások további 3,5 milliárd forinttal növelték az eredeti támogatást. A rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat módosított, 169,2 milliárd forintos előirányzatából a Kormány döntései alapján a központi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatoknál összesen 136,0 milliárd forintot (az előirányzat 80,4%-a) használtak fel. A rendkívüli intézkedések előirányzatból jelentősebb támogatást a következő célok kaptak: − a Miniszterelnökség: ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt., valamint a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó társaság megalapítása 18,0 milliárd forint, a Királyi Palota épületegyütteshez tartozó egykori Lovarda újjáépítése 2,0 milliárd forint, megélhetési bevándorlással kapcsolatos feladatok 1,0 milliárd forint; − a Földművelésügyi Minisztérium: Tokaj Borvidék Hegyközségi Tanácsa szakmai feladatainak támogatása 3,7 milliárd forint; − a Honvédelmi Minisztérium: HM IS feladat 4,9 milliárd forint, rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás kezelése 3,1 milliárd forint, Hadigondozotti Közalapítvány támogatása 1,1 milliárd forint; − a Belügyminisztérium: határőrizeti célú ideiglenes biztonsági határzár fizikai létrehozása 6,6 milliárd forint, szúnyoggyérítési program 1,5 milliárd forint, vízügyi feladatok ellátása 2,9 milliárd forint, rendkívüli bevándorlási és migrációs nyomás kezelése 19,1 milliárd forint, OKF likviditási helyzetének javítása 2,3 milliárd forint, NISZ Zrt. hiányának kezelése 6,9 milliárd forint; − Nemzetgazdasági Minisztérium: szakképzési centrumok és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal működési támogatása 6,9 milliárd forint; − Nemzeti Fejlesztési Minisztérium: Budapest-Belgrád vasútvonal 1,1 milliárd forint, Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1,4 milliárd forint, Országos Atomenergia Hivatal létszámbővítése 1,3 milliárd forint, FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró és Nyíltvízi Világbajnokság Budapesten történő megrendezéséhez jogdíj
0,8 milliárd forint, Kisvárdai Várfürdő fejlesztés 1,0 milliárd forint, NÚSZ Zrt. finanszírozási hiány rendezése 3,0 milliárd forint; − a Külgazdasági és Külügyminisztérium: ITU Telecom World 2015 konferencia megrendezése 1,6 milliárd forint, külgazdasági attaséhálózat működtetése 2,0 milliárd forint, nemzetközi tagdíjak 3,0 milliárd forint; − az Emberi Erőforrások Minisztériuma: Liget projekt 3,8 milliárd forint, debreceni református oktatási-nevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 1,6 milliárd forint, szociális ágazatban dolgozók bérkiegészítése 3,5 milliárd forint, Klebelsberg Intézményfenntartó Központ működése 26,7 milliárd forint, Szovjetunióba hurcolt politikai foglyok és kényszermunkások emlékéve 1,0 milliárd forint, szlovákiai reformátusok támogatása 1,0 milliárd forint; − Miniszterelnöki Kabinetiroda: Miniszterelnöki konzultációs kiadások 2,3 milliárd forint.
Kabinetiroda
felállítása
és
A 2015. évi céltartalékok előirányzat 155,7 milliárd forintos összegéből bérkompenzációra 29,4 milliárd forint került kifizetésre, a fegyveres és rendvédelmi életpálya bevezetéséhez kapcsolódó kiadásokra 42,5 milliárd forint, a prémium évek programra 1,6 milliárd forint, létszámleépítés egyszeri kiadásainak fedezetére 1,2 milliárd forint, bíróságok és ügyészség többlet-személyi juttatásaira 0,4 milliárd forint került kifizetésre, más célra 3,2 milliárd forint összegben történt felhasználás. A központi költségvetési szervek tartozásállományának rendezésére 60,0 milliárd forint került felhasználásra. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére a költségvetési törvény előírása alapján fizethető jutalom 31,7 milliárd forinttal növelte a jóváhagyott előirányzatot. Államháztartáson belül az egyéb központi előirányzatról, helyi önkormányzatok támogatásai fejezettől, vagyonfejezettől történt átcsoportosítások összesen 21,4 milliárd forinttal növelték, míg a köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetés 7,0 milliárd forinttal, az Országvédelmi Alapból történő átcsoportosítás 28,3 milliárd forinttal növelte a központi költségvetési fejezetek támogatási előirányzatait.
A támogatási előirányzatok változásainak összefoglalása: 2015. évi eredeti előirányzat 2015. évi törvényi módosított előirányzat Kormány jogkörben módosítva Ebből: - RKI tartalék terhére előirányzat-növelés - OVA terhére előirányzat-növelés - céltartalék terhére előirányzat-növelés - NAV-jutalom - 35. § (2) bekezdés alapján a köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetés - 30. § (3) bekezdés alapján Országos sportági szakszövetségek akadémia rendszerének kialakítása és az MLSZ támogatása jogcímcsoport megemelése - államháztartáson belüli átcsoportosítások Fejezeti hatáskörű módosítás 2015. évi módosított előirányzat
milliárd forintban 4 104,0 4 165,4 363,1 +136,0 +28,3 +138,3 +31,7 +7,0 +0,3 +21,4 +5,7 4 534,2
A módosítási kötelezettség nélkül túlléphető törvénysorokon összesen 532,7 milliárd forinttal teljesültek túl az előirányzatok. A túllépések tételei a következők: 2014. évi C. törvényben szereplő felhatalmazás 4. melléklet 1. pont 4. melléklet 1. pont 4. melléklet 1. pont 4. melléklet 1. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 2. pont 4. melléklet 3. pont 4. melléklet 3. pont 4. melléklet 3. pont 4. melléklet 5. pont
Megnevezés Jogi segítségnyújtás A büntetőeljárásról szóló tv. alapján megállapított kártalanítás Állat, növény- és GMO-kártalanítás Uniós programok árfolyam-különbözete Fővárosi és megyei kormányhivatalok peres ügyei Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások Kötött segélyhitelezés Köznevelési célú humánszolgáltatások és működési támogatás Hit- és erkölcstan és tankönyvtámogatás Szociális célú nem állami humánszolgáltatások támogatása Nemzeti Stratégiai Referencia Keret Uniós programok kiegészítő támogatása Szolidaritási programok Magyar Államkincstár Módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatok túllépése összesen:
Túllépés millió forintban 68,0 290,0 1 718,9 2 733,0 492,4 1 796,5 35 063,6 1 142,1 28 662,9 1 878,2 1 024,8 454 470,4 1 306,8 1 718,9 1 013,7 532 732,6
2.6.3.
Az előirányzat-maradványok alakulása
A központi költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatoknál együtt a gazdálkodás során a tárgyévi és az előző évi igénybe nem vett költségvetési maradvány 1138,9 milliárd forint összegben keletkezett, ami 203,1 milliárd forinttal (15,1%-kal) alacsonyabb, mint a 2014. évi (1342,0 milliárd forint). A teljes előirányzat-maradvány megoszlása a következő: milliárd forintban Megnevezés Összes maradvány
Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa
Intézményi maradványok
523,8
615,1
Összesen 1138,9
Jelentősebb összegű maradvány az előző évekhez hasonlóan a kiterjedt intézményhálózattal, illetve szakmai programok finanszírozásával megbízott fejezeteknél képződik (FM 245,4 milliárd forint, NFM 263,8 milliárd forint, Uniós Fejlesztések 100,2 milliárd forint, EMMI 201,7 milliárd forint), amelynek 92,2%-a kötelezettségvállalással terhelt. A maradvány keletkezésének jellemző oka, hogy egyes bevételek (pl. EU-s források) év végén folytak be (elköltésükre már nem volt lehetőség), továbbá az év végi támogatási többletek (rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatból) elköltése áthúzódott a következő évre. Ugyanígy a kiírt pályázatok érvénytelensége, szerződéskötések elhúzódása, valamint az utófinanszírozás rendszere miatt a pénzforgalmi teljesítés csak a következő évben realizálódott. 2.6.4.
A bevételek és kiadások kormányzati funkciónkénti alakulása
Állami működési funkciók A törvényhozó és végrehajtó szervek körébe az Országgyűlés és egyéb államhatalmi szervek, a minisztériumok igazgatása, egyéb központi igazgatási szervek, a hozzájuk kötődő ágazati és célelőirányzatok tartoznak. Kiadásuk 2015-ben 587,0 milliárd forint volt, az előző évi teljesítésnél 70,0 milliárd forinttal (13,4%-kal) magasabb. A bevételek 24,1 milliárd forinttal – 197,1 milliárd forintra – nőttek, míg a támogatások 20,8 milliárd forinttal – 376,5 milliárd forintra – növekedtek. A törvényhozó szervek kiadásai – 50,1 milliárd forint – az előző évihez képest 23,6 milliárd forinttal csökkentek, amely a 2014. évi egyszeri feladatok forrásának kivételéből (2014. évi választások fedezete, Kossuth Lajos tér rekonstrukciójára szolgáló előirányzat) eredt. A végrehajtó szervek összesített költségvetésének (536,9 milliárd forint) mintegy harmadrészét a minisztériumok igazgatási címei (169,6 milliárd forint) adják, nagyobb részét azonban az irányításuk alá tartozó, igazgatási típusú feladatokat ellátó intézmények (245,3 milliárd forint) jelentik. A minisztériumok egyes szakmai fejezeti kezelésű előirányzatai 122,0 milliárd forintot tesznek ki. A végrehajtó szervek kiadása 93,2 milliárd forintos növekedésének meghatározó elemei a kormányhivataloknál megvalósuló jelentős területi államigazgatási szervezeti integráció következtében jelentkező növekedés, a minisztériumok igazgatási címeinek – elsősorban az európai uniós programokhoz köthető kiadás növekedése, az állami
költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatásának emelkedése, valamint egyes operatív programok (ÁOP, VOP) megvalósításához és a programok kifizetéseinek felgyorsításhoz kapcsolódó kiadásnövekedés. A végrehajtó szervek bevételénél jelentkező 26,0 milliárd forintos növekedés az Elektronikus Közigazgatás Operatív Programon jelentkező – uniós támogatásokhoz kapcsolódó bevétel finanszírozási sajátosságaiból adódó – csökkenés és a minisztériumok igazgatás címein jelentkező növekedés egyenlegeként alakult ki. A pénzügyi és költségvetési tevékenységek és szolgáltatások kiadása a 2015. évben 275,3 milliárd forint, bevétele 47,3 milliárd forint, támogatása 207,1 milliárd forint volt. Összességében a 2014. évi teljesítéshez képest a kiadás 27,1%-kal, a bevétel 61,6%-kal, a támogatás pedig 17,6%-kal csökkent. A kiadásteljesítés elmaradásának legfőbb okai: a Magyar Államkincstárnál a pénzügyi tranzakciós illetékek – a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alóli kivételi kör bővítése miatti – csökkenése (75,0 milliárd forint), az Eximbank Zrt. előző évi egyszeri tőkejuttatása (18,0 milliárd forint) és az a konstrukcióváltás, hogy bevezetésre került a „tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások” kategória, ami alapján ezek a bevételek és kiadások más mérlegsoron kerülnek elszámolásra, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2014-ben bekövetkezett strukturális változásai, feladatainak módosulása, az ezekből adódó szervezeti és személyi változások és az előző évi maradvány 62,5%-os csökkenése miatti kiadáscsökkenés (16,1 milliárd forint), továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatásánál az európai uniós forrásokból származó bevételcsökkenés általi kiadáscsökkenés (4,4 milliárd forint). A bevétel mérséklődése a Magyar Államkincstár pénzügyi tranzakciós illetékekből befolyt bevétel – szintén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alóli kivételi kör bővítése miatti – csökkenésének, a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal 2014. évi eseti nagyobb volumenű többletbevételének, továbbá a Nemzeti Adó- és Vámhivatal igazgatásánál az európai uniós forrásokból származó bevétel csökkenésének tudható be. A külügyi terület 2015. évi kiadása 79,6 milliárd forint, az előző évinél 22,1%-kal magasabb szinten teljesült. Bevétele 11,8 milliárd forint, 0,7 milliárd forinttal magasabb, mint az előző évi; a támogatása 73,6 milliárd forint, 25,4%-kal magasabb az előző évi teljesítésnél. 2015-ben a kiadások döntő részét a Külképviseletek Igazgatása címen megjelenő személyi juttatások, illetve a devizakiadások tették ki. A kiadások további részét főleg az Európai Unió, a NATO, valamint a különböző nemzetközi szervezetek felé vállalt kötelezettségeink teljesítése, valamint a kötött segélyhitelezésre kifizetett kiadások tették ki. A támogatás növekedését a külképviseleti hálózat bővítésével (több állomáshely nyitása, illetve újranyitása) összefüggő többletforrás biztosítása okozta. Az alapkutatáshoz sorolt előirányzatok kiadásai 2015-ben 64,3 milliárd forintra teljesültek, a támogatások 44,3 milliárd forintról 35,8 milliárd forintra (19,2%-kal) csökkentek a 2014. évi teljesítéshez képest. A csökkenés oka egyrészt az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok előirányzat technikai átrendezése a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba 2015. január 1-jétől, másrészt az egyszeri feladatok miatti támogatáscsökkentések. Az e funkciócsoporthoz tartozó támogatások elsősorban a Magyar Tudományos Akadémia (intézményei és programjai), a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (intézménye és programjai), az Igazságügyi Minisztérium irányítása alá tartozó
kutatóintézetek, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete, a KSH Népességtudományi Kutató Intézet, a Külgazdasági és Külügyminisztérium irányítása alá tartozó, kutatással foglalkozó közhasznú és egyéb civil szervezetek tevékenységének finanszírozására szolgáltak. A kutatási feladatok ellátását segíti a három kutatóközpont elhelyezését biztosító MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása, a 2014-ben indult 8,0 milliárd forintos beruházás támogatására 2015-ben 2,4 milliárd forintot bocsátott rendelkezésre a költségvetés. Az egyéb általános közösségi szolgáltatások 2015. évi kiadása 55,4 milliárd forint volt, ami a 2014. évi teljesítéshez (47,2 milliárd forint) képest 17,4%-os növekedést mutat. A bevétel 3,3 milliárd forinttal (19,5%-kal) emelkedett, a támogatás 7,5 milliárd forinttal (22,6%-kal) nőtt. Az előirányzatok – a korábbi évekhez hasonlóan – döntően a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) és a Központi Statisztikai Hivatal (a továbbiakban: KSH) feladatellátását szolgálták: a kiadási oldalon az előirányzat-felhasználás 66,7%-ban a KEKKH, 17,4%-ban a KSH előirányzat-teljesítéséből adódik. Az előző évi teljesítéshez viszonyítva a KEKKH kiadásai 11,8%-kal nőttek, a KSH kiadásai pedig kisebb mértékben, 4,9%-kal emelkedtek a 2014. évhez képest. A bevételek emelkedését a KEKKH-nál a közhatalmi bevételek (pl. a gépjárműokmányokhoz kapcsolódó ügyletek számának növekedése), valamint az intézményi működési bevételek (anyakönyvi okmányokkal összefüggő bevételek) növekedése okozta. Az igazságszolgáltatási funkcióba tartozó szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai 2015-ben mintegy 131,3 milliárd forintot tettek ki, az előző évi teljesítésnél 8,6 milliárd forinttal többet. A 128,6 milliárd forintos támogatás 4,3%-kal magasabb, míg a 7,7 milliárd forintot kitevő bevétel mintegy 10%-kal magasabb az előző évinél. A kiadások 69%-a a Bíróságok, 29%-a pedig az Ügyészség fejezetnél jelenik meg (a fennmaradó 2% pedig az IM fejezet intézményeinél, valamint az egyéb célelőirányzat címeken). A támogatás a Bíróságok esetében 2,2 milliárd forinttal, míg az Ügyészségnél 1,7 milliárd forinttal növekedett. A Bíróságoknál a növekedést az igazságszolgáltatásban közreműködők díjának, költségtérítésének fedezetére szolgáló összeg növelése, valamint a kirendelt védő, jogi segítő óradíjának emelése indokolja. Az Ügyészségnél elsősorban az ügyészi szervek új elhelyezésének forrásigénye és többletkiadásai tették ki a növekedést. A Bíróságoknál a saját bevételek 0,7 milliárd forintos növekedése mutatkozott, míg az Ügyészségeknél a bevételek 0,8 milliárd forintos csökkenése jelentkezett, mert a 2015. évi bevételt nem emelte meg a 2014. évi magasabb bevétel túlnyomó részét jelentő 2013. évi fejezeti tartalék 2014. évi felhasználása. A védelmi funkcióhoz sorolt költségvetési szervek és szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok teljesített kiadása a költségvetési évben 250,2 milliárd forint volt (támogatás 243,4 milliárd forint). A Magyar Honvédség (továbbiakban: MH) az Alaptörvényben és a honvédelmi törvényben foglalt feladatainak, valamint szövetségesi kötelezettségeinek eleget tett. 2015-ben is kiemelt cél volt a stabil haderőstruktúra kialakítása, az MH megtartó
képességének erősítése. Ez utóbbi terén a 2015. július 1-jén bevezetett katonai életpálya első lépése (átlagosan 30%-os bérnövekedés) jelentős előrelépést jelentett. Ehhez a Céltartalékból 10,3 milliárd forint többlettámogatás került biztosításra a Honvédelmi Minisztérium részére. Az életpályához kapcsolódóan a honvédelmi szervezeteknél foglalkoztatott közalkalmazottak részére bevezetésre került a honvédelmi ágazati pótlék, mely kifizetéséhez 0,2 milliárd forintot biztosított a költségvetés. 2015-ben új feladatként jelentkezett az MH számára az Ideiglenes Biztonsági Határzár építése (IBH), illetve a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésében való részvétel, mely feladatokra a tárca 10,8 milliárd forint többlettámogatásban részesült. Az Országgyűlés hozzájárult az MH részvételéhez az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet elleni nemzetközi koalíciós műveletekben, őrző-védő, csapatkísérő és partnerképesség-építési feladatok tekintetében. 2015-ben a központi költségvetési törvény módosításával 10,0 milliárd forint, a Rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzat terhére pedig 4,9 milliárd forint többlettámogatás került biztosításra a fejezet részére azért, hogy a magyar katonák biztonságosan, a megfelelő felszerelések birtokában tudják ellátni feladatukat. Az MH egyik legjelentősebb haditechnikai kiadását 2015-ben is a Gripen vadászrepülőgépek bérleti díja, valamint a bérlettel összefüggő fegyverzeti, elektronikai beszerzések jelentették 20,3 milliárd forint értékben, de folytatódtak az egyéb hadfelszerelés-fejlesztési programok is (pl. Gépjármű Beszerzés Program, harcászati URH rádiók beszerzése). A haderőképesség szinten tartása, fejlesztése és a nemzetközi katonai együttműködés zavartalansága érdekében a hazai kiképzési feladatokra, illetve a pilóták nemzetközi képzésére ebben az évben is kiemelt figyelmet fordított a tárca. A rend- és közbiztonság funkcióba tartozó szervek kiadásai összesen 441,3 milliárd forintot tettek ki, amelyhez a költségvetés 386,2 milliárd forint támogatást nyújtott. A 2014. évi tényadathoz képest a 2015. évi költségvetési támogatás 69,2 milliárd forinttal magasabb összegű volt. A növekményből 31,4 milliárd forint a rendvédelmi szervek életpályamodell keretében bevezetett illetményemelése, 0,6 milliárd forint pedig a rendvédelmi közalkalmazotti pótlék. A funkcióba tartozó szervek 2015. évi költségvetése és a fejezeti kezelésű előirányzatok tartalmazták azokat a forrásokat, melyek a rendészet három pillére, a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), Terrorelhárítási Központ (TEK), az Országos Rendőr-főkapitányság és alárendelt szervei, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok [az Információs Hivatal (IH), az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat (NBSZ)], a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (SZEBEK), valamint az Országgyűlési Őrség (OGY Őrség) számára szükségesek voltak a feladataik ellátásához. A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatok ellátására létrehozott NVSZ feladataira a költségvetés 4,4 milliárd forint támogatást biztosított a testület számára, amely a 2014-es tényadathoz képest 0,3 milliárd forinttal több. A szervezet kiadásai 2015-ben 4,6 milliárd forintot tettek ki, ami 5,3%-os növekedés 2014-hez viszonyítva. A TEK az alapvető feladatához, a terrorfenyegetés időben történő felismeréséhez és felderítéséhez, valamint az elkövetők – még a cselekmény végrehajtása előtti – elfogásához, továbbá a személyvédelemhez a szükséges anyagi és pénzügyi eszközök
2015-ben is – az előző évivel azonos arányban − rendelkezésre álltak. A testület 2015. évi teljesült kiadása 14,0 milliárd forint volt, amelyhez a támogatás mellett a több mint 1,1 milliárd forintos bevétel is hozzájárult. A hivatásos életpálya bevezetésével kapcsolatos illetményemelésre a Kormány év közben 0,8 milliárd forintot biztosított. A Rendőrség az általános feladatait, a közbiztonság és a közrend védelmét, az államhatár őrzését, a határforgalom ellenőrzését, az államhatár rendjének fenntartását, a törvényben meghatározott bűnmegelőzési, bűnfelderítési célú ellenőrzést a 2014-hez képest jóval magasabb költségvetési lehetőséggel biztosította. E feladatokra a költségvetés 286,4 milliárd forint támogatást biztosított, amely a 2014-es teljesítéshez képest 27,5 milliárd forinttal (10,6%-kal) több. A szervezet kiadásai 2015-ben megközelítették a 342,8 milliárd forintot, amely az előző évhez viszonyítva 18,7%-os emelkedést jelent. A kiadás fedezetéül a támogatáson kívül 74,6 milliárd forint bevétel szolgált. Az év elejétől erősödő illegális migráció kezelése és az idegenrendészeti ügyek intézése érdekében nagymértékű erő- és eszközátcsoportosításra volt szükség a Készenléti Rendőrség és a megyei rendőr-főkapitányságok állományából a magyarszerb, később a magyar-horvát határszakaszra. A járőr, őr-kísérő és idegenrendészeti ügyintézői feladatok végrehajtására történő vezénylésen túl a harmadik országbeli illegális migránsok tömeges érkezése miatt szükség volt az országban több helyen meghallgató pontok felállítására, az őrzött szállások befogadókapacitásának növelésére, az illegálisan érkezők elsődleges szűrésének megszervezésére, ellátásukra, valamint az elszállításuk biztosítására az ügyintézés helyszínére. A rendelkezésre álló forrásokból – többek között − kialakításra került az ORFK Határrendészeti Oktatóbázis, megtörtént 32 rendőrkapitányság vagyonvédelmi rendszerének kiépítése, az illegális migrációval kapcsolatban szükséges tárgyi eszközök (emeletes ágyak, öltözőszekrények, rádiók, testvédő és ütésálló pajzsok stb.) beszerzése, a Röszke-Horgos határátkelőhely kivitelezése, a Karcagi, az Érdi Rendőrkapitányság új objektumainak kivitelezési tervei. A hivatásos állomány helyzetét jelentősen javította a rendvédelmi életpályamodell, illetve az ahhoz kapcsolódó átlagosan 30%-os illetményemelés, amire a költségvetés 19,8 milliárd forintot biztosított. Az IH 2015. évi kiadásainak teljesítése (12,5 milliárd forint) 1,5 milliárd forinttal haladta meg a 2014. évit, amelyhez 12,1 milliárd forint támogatás állt az intézmény rendelkezésére. Az AH a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvényben meghatározott feladatainak ellátásához 7,6 milliárd forintos támogatással járult hozzá a költségvetés, amely 0,5 milliárd forinttal volt magasabb az előző évinél. A közrend, közbiztonság megerősítésében, valamint a nemzetbiztonsági feladatok, szolgáltatások, technikai műveletek végrehajtása során fontos szerep hárult az NBSZ-re, amely tárgyévi 20,7 milliárd forintos kiadása 2,7 milliárd forinttal (15%-kal), költségvetési támogatása közel 2 milliárd forinttal (10,8%-kal) volt magasabb a 2014-es tényszámnál. A kiadás fedezetéül a támogatáson kívül 1,6 milliárd forint bevétel szolgált. Az NBSZ eredményesen teljesítette a szakterület növekvő igényeinek kiszolgálását a tudományos, valamint az önálló kutatás-fejlesztési eredmények adaptálásával.
A SZEBEK szakmapolitikai célja a szervezett bűnözés és terrorizmus ellen folytatott tevékenység hatékonyságának növelése, a nemzetbiztonságot, közrendet, közbiztonságot, vagyonbiztonságot, egyéb, kiemelten védett jogi tárgyakat súlyosan sértő, veszélyeztető, szervezetten elkövetett bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, megszakításának elősegítése. A 2015. év közben jelentkezett pluszfeladatokkal, az Utas-adat Információs Főosztály létrehozásával, az ügyeleti csoportok tevékenységével, az utastörténeti adatbázis feltöltésével jelentősen segítette a szerv a migrációs folyamatok eredményes kezelését. A szervezet kiadásai 2015-ben meghaladták az 1,3 milliárd forintot, amely a 2014-es tényadat (150,8 millió forint) több mint nyolcszorosa. Az OGY Őrség 2,8 milliárd forintos kiadását szinte teljes egészében támogatás finanszírozta, amely 0,4 milliárd forinttal haladta meg a 2014. évit. A fejezeti kezelésű előirányzatok közül kiemelendő a Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások ”felülről nyitott” előirányzat (amely 27,6 milliárd forintos forrást biztosított a migrációs helyzet kezeléséhez), az európai uniós források kiadásai (pl. Külső Határok Alap: 4,3 milliárd forint), valamint az Országos Polgárőr Szövetség támogatása sor (amelynek kiadása 1,1 milliárd forint volt). A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és területi szervei (BM OKF) feladatkörükben ellátták a polgári védelmi feladatokat és a tűzvédelem szakigazgatását, valamint jogszabályban meghatározott esetekben első- és másodfokú katasztrófavédelmi (tűzvédelmi, iparbiztonsági, polgári védelmi, piacfelügyeleti) hatósági és szakhatósági feladatokat, melyek az év során bővültek a hulladékszállítási ideiglenes közérdekű szolgáltatók, a kéményseprőipari közszolgáltatók, illetve a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbegyűjtési közszolgáltatók kijelölésével. A vízügyi és vízvédelmi hatósági jogkörök gyakorlásában 2015-ben szervezeti változtatásokat hajtottak végre, és bővítették az állomány szaktudását. Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján 2015-ben is kiemelt hangsúlyt kapott a veszélyes üzemek, illetve a veszélyes áruszállításban és tárolásban részt vevők ellenőrzése a hatékony megelőzés érdekében. E feladatokra a költségvetés 63,1 milliárd forint támogatást biztosított, amely a 2014-es teljesítéshez képest közel 7 milliárd forinttal (12,5%-kal) több. A szervezet kiadásai 2015-ben megközelítették a 70 milliárd forintot, amely az előző évhez viszonyítva 12,2%-os emelkedést jelent. A kiadás fedezetéül a támogatáson kívül 6,4 milliárd forint bevétel szolgált. A rendvédelmi életpályamodell keretében az illetményemelésre a költségvetés 4,6 milliárd forintot biztosított. A büntetés-végrehajtási terület költségvetési forrásai jelentősen megemelkedtek az előző évhez viszonyítva. A 2015. évi feladatokra a költségvetés 74,8 milliárd forint támogatást biztosított, amely a 2014-es teljesítéshez képest 22,8 milliárd forinttal (43,9%-kal) több. A szervezet kiadásai 2015-ben meghaladták a 77,6 milliárd forintot (41,1%-os emelkedés). A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságának és alárendelt szerveinek működését meghatározta a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. kódex) 2015-ös hatálybalépésével járó új jogintézmények alkalmazása és új feladatok végrehajtása. Kiemelt feladat volt a fogvatartotti férőhelybővítő beruházások legköltséghatékonyabb megoldásainak alkalmazása. Ennek keretében 2015-ben a férőhelybővítő beruházások döntő hányada meglévő intézetek területén, azok infrastrukturális és egyéb
(funkcionális) adottságainak kihasználásával kerültek megvalósításra, a telítettség további csökkentése érdekében. Fogvatartotti férőhelybővítésre éves szinten rendelkezésre álló 6,4 milliárd forintból közel 900 új férőhely létesítésére került sor, illetve elindult további 774 új férőhely létesítése. A Kormány határozatai alapján a migrációs kiadások fedezetére az év során 17,6 milliárd forintos támogatást kapott a testület, amelyből 6,6 milliárd forintot Magyarország és Szerbia határszakaszán az ideiglenes biztonsági határzár fizikai létrehozására fordított. A hivatásos életpálya bevezetésével kapcsolatos illetményemelésre az év közben 3,3 milliárd forintot kapott a testület. A büntetés-végrehajtási gazdasági társaságok 2015. évi működését jelentősen meghatározta a társaságok részvételével létrehozott Bv. Holding Kft. 2015. január 1-jével történő megalapítása. Az elsődleges feladata a fogvatartotti foglalkoztatás növelése volt, amely az év végére elérte a 87%-ot. A társaság részére kiemelt feladatként jelentkezett az ideiglenes biztonsági határzár létesítésében, később a javításában való közreműködés. A központi ellátás hatálya alá tartozó költségvetési szervek 3183 db ellátási igénnyel fordultak a társaságok Központi Ellátó Szervéhez. A megkötött szerződések értékének jelentős részét, mintegy 25%-át az egyenruházati termékek, 24%-át az iroda-, konyhaés egyéb bútorok, valamint 21%-át a mosatás teszik ki. A kiszállított élelmiszeralapanyagok összértéke meghaladta a nettó 991,0 millió forintot (12,5%-os növekedés). Jóléti funkciók Az iskolai előkészítés és alapfokú oktatás, valamint a középfokú oktatás együttes kiadása 214,2 milliárd forintról 226,5 milliárd forintra, támogatása 205,3 milliárd forintról 227,2 milliárd forintra növekedett. A forrásnövekedés az iskolai előkészítés és alapfokú oktatáshoz sorolt két köznevelési intézmény beruházás (Dunakeszi, Izsák) megvalósítását, továbbá a középfokú oktatáshoz sorolt két fő előirányzatnál, a Földművelésügyi Minisztérium mezőgazdasági szakképző iskoláinak működését biztosító, valamint az egyházi, nemzetiségi önkormányzati és magán fenntartású köznevelési intézmények feladatainak támogatására szolgáló előirányzatokon jelentkezett. A felsőfokú oktatás (az intézmények valamennyi funkciót tartalmazó és a fejezetek felsőoktatási célt szolgáló előirányzatai) tekintetében a 2015. évi kiadás 554,7 milliárd forint volt. Az ágazat támogatása 217,2 milliárd forintban realizálódott, ami 11,5 milliárd forinttal (5,6%-kal) haladta meg az előző évi teljesítést. E funkcióhoz tartoznak az állami és nem állami felsőoktatási intézmények képzési és fenntartási feladatait, intézményi és központi infrastrukturális fejlesztéseit, a hallgatói juttatásokat, egyéb ösztöndíjakat, felsőoktatási szakmai fejlesztéseket és feladatokat, továbbképzéseket biztosító előirányzatok. Az állami intézmények kiadásaiként teljesült a PPP konstrukciójú beruházásokhoz a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumnál tervezett, év közben átcsoportosított költségvetési hozzájárulás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium fejezetben tervezett és évközi támogatással kiegészített Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram forrásainak döntő része, valamint a Felsőoktatási Struktúraátalakítási Alap terhére biztosított többletforrások is. 2015-ben megkezdődött a Testnevelési Egyetem új kampuszának kialakítása, és folytatódott a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem beruházásának megvalósítása.
Az egyéb oktatás együttes kiadása 995,4 milliárd forintról 1209,5 milliárd forintra, támogatása 597,0 milliárd forintról 979,9 milliárd forintra növekedett. Az e funkciócsoporthoz soroltak közül a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) előirányzat a legjelentősebb volumenű, mely a vegyes (alap- és középfokú oktatást egyaránt magában foglaló) profilú előirányzat, és a fenntartásában lévő köznevelési intézmények forrásait tartalmazza. Szintén kiemelkedő tételek e funkciócsoporton belül a jelentős részben oktatási célú európai uniós (TÁMOP és TIOP) források előirányzatai. E funkciócsoport alatt jelent meg a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal, a 2015-ben a KLIK-ből kivált szakképzési centrumok működési költségének összege, valamint az állami iskolák 1-8. évfolyamán az erkölcstan óra helyett választható hit- és erkölcstanoktatást szervező egyházi jogi személyek számára nyújtott költségvetési támogatás összege. A központi költségvetésben az egészségügyi funkción összesen 934,3 milliárd forint kiadás, 100,8 milliárd forint támogatás állt rendelkezésre. E funkcióhoz elsődlegesen az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Honvédelmi Minisztérium felügyelete alá tartozó egészségügyi intézmények költségvetése tartozik. Az egyik legsürgetőbb feladat az egészségügyi ellátórendszer irányításának finomhangolása volt. A fentieken túl a központi költségvetés 2015-ben is jelentős forrásokat biztosított a légimentés-eszközpark működtetésével, az altató-, lélegeztetőgép, monitor bérlésével, a rezidensi rendszer támogatásával, az Állami Egészségügyi Tartalék normáinak feltöltésével, az Országos Mentőszolgálat orvosi műszereinek cseréjével és mentőgépjárműveinek beszerzésével, az Egészségfejlesztési Irodák fenntartási költségével összefüggő kiadásokra, továbbá sor került a társadalmi szervezetek, köztestületek támogatására is. A szociális és jóléti intézményi szolgáltatások funkció támogatása a központi alrendszerben 204,1 milliárd forintra teljesült. E funkció részeként a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott 177 szociális és gyermekvédelmi intézményben 2015. december 31-én 47 144 fő ellátása valósult meg, az ellátottak 67,1%-a szociális ellátásban, 32,9%-a gyermekvédelmi, gyermekjóléti ellátásban részesült. 2015. júliusban szociális kiegészítő pótlék került bevezetésre, amelyhez a szociális és a gyermekvédelmi ágazatban dolgozóknak 2015. augusztus-december hónapokra mindösszesen 7,6 milliárd forint biztosítottak. A bérfejlesztés a területen 65 000 fő bérének a tényleges emelkedését jelentette, amely átlagosan havi bruttó 16 000 forint béremelkedést jelentett egy főnek. A 2014-ben bevezetett került ágazati pótlékhoz hasonlóan a kiegészítő pótlékra az állami és önkormányzati fenntartású intézmények dolgozói mellett az egyházi és civil szervezetek alkalmazottai is egyaránt jogosultak voltak, amennyiben a fenntartó állami támogatásban részesült. A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014. január 1-jével történő bevezetésének eredményeképpen – a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és a nem állami fenntartók adatközlése szerint – 2015. december 31-én 6873 nevelőszülő állt foglalkoztatási jogviszonyban. A Kormány a korábbi évekhez hasonlóan továbbra is kiemelten kezelte a gyermek- és ifjúságügy feladatait, amelynek keretében sor került a határon túli magyar ifjúsági szervezetek, a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) és az Új Nemzedék Központ
működésének támogatására, valamint a Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram által kiírt pályázatok forrásának biztosítására. A sport és szabadidős tevékenységek és szolgáltatások funkciócsoporthoz sorolt előirányzatokon összesen 84,9 milliárd forint kiadás teljesült. A funkciócsoport támogatása 140,0 milliárd forintban realizálódott, ami 20,5 milliárd forinttal magasabb a 2014. évi támogatásnál. A sport területén az állami feladatok ellátására a források biztosítottak voltak. A sportcélú fejlesztési támogatások jelentős része a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetben, kisebb része, valamint a szakmai támogatások az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetben álltak rendelkezésre. A fejezetek részére biztosított támogatás lehetővé tette, hogy 2015-ben is megfelelően legyenek végrehajtva az államnak az utánpótlás-neveléssel, a versenysporttal, a szabadidősporttal, a sportlétesítmények üzemeltetésével és fejlesztésével, a sportági szakszövetségek támogatásával, a sportegészségügyi feladatok ellátásával és a doppingellenőrzéssel kapcsolatos feladatai. Tovább folytatódott a 16 kiemelt sportág (asztalitenisz, atlétika, birkózás, evezés, judo, kajak-kenu, kerékpár, korcsolya, ökölvívás, öttusa, röplabda, sportlövészet, tenisz, torna, úszás, vívás) 2013-2020 közötti sportfejlesztési stratégiáinak megvalósítása érdekében az érintett sportágak sportszakmai és létesítmény-fejlesztési támogatása. Emellett a nagy hagyományokkal rendelkező fővárosi sportegyesületek (Budapesti Honvéd Sportegyesület, Budapesti Vasutas Sport Club, Ferencvárosi Torna Club, Magyar Testgyakorlók Köre, Újpesti Torna Egylet és Vasas Sport Club) 2013-2020 közötti sportfejlesztési stratégiáinak megvalósításához szükséges támogatások 2015. évi ütemét is finanszírozta a költségvetés. A 2015. évben biztosított volt a folyamatban lévő kiemelt projektek, pl. a Nemzeti Stadionfejlesztési Program elemeinek támogatása is. Az e funkciócsoportba sorolt előirányzatok biztosítottak forrást a Hungaroring Sport Zrt. 2015. évi támogatásához, a 16 kiemelt sportág és a 6 kiemelt sportegyesület szakmai feladatainak ellátásához, a riói olimpiai, paralimpiai felkészüléshez, egyes hazai rendezésű nemzetközi sportesemények szervezéséhez. A kulturális tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított 2015. évi kiadás 156,9 milliárd forint volt, ami 30,7%-kal magasabb az előző évben teljesített 120,0 milliárd forintnál. A bevételek 39,8 milliárd forintban realizálódtak, ami 2014-hez képest 25,5%-os növekedést jelent. A kulturális terület támogatása 2015-ben 67%-kal nőtt (143,6 milliárd forint) az előző évi 86,0 milliárd forint támogatáshoz képest. A változás mintegy fele egy technikai átrendezés eredménye. Az EMMI irányítása alá tartozó közgyűjtemények és művészeti intézmények támogatása 2015-ben 27,9 milliárd forintra teljesült, melynek keretében – az érintett intézmények működésének finanszírozásán túl – a központi költségvetés forrást biztosított például a Magyar Állami Operaház és az Erkel Színház új műhelyháza és próbacentruma beruházásához, a Liget Budapest projekthez kapcsolódó múzeumi fejlesztésekhez, az Iparművészeti Múzeum Transzparencia Programjához (műtárgyak digitalizálása). A Liget Budapest projekt előkészítését és megvalósítását a Városliget Ingatlanfejlesztő Zrt.-n keresztül 10,9 milliárd forinttal támogatta 2015-ben a kulturális tárca.
Az EMMI irányítása alá tartozó egyéb kulturális intézmények támogatása 2015-ben 2,7 milliárd forintra, kiadása ugyanakkor 16,5 milliárd forintra teljesült. A bevételi növekményt döntő részben a Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézetnél jelentkezett uniós forrásokból származó, valamint a Nemzeti Művelődési Intézetnél a közmunkaprogram kapcsán megtérített kiadások fedezeteként érkezett többletforrások indokolják. A Magyar Művészeti Akadémia szakmai feladatainak ellátását (pl. Nemzeti Szalon programjai, Műcsarnok és Pesti Vigadó működése) – a 2014. évivel azonos mértékben - 1,4 milliárd forint támogatás szolgálta. Az EMMI a filmszakmai célokat szolgáló előirányzata terhére 2015 folyamán összesen 8,6 milliárd forinttal támogatta a hazai filmművészet fejlesztését, részben filmszakmai képzések, workshop-ok megrendezéséhez való hozzájárulások, valamint „art” besorolású mozik működésének és „art” besorolású filmek forgalmazásának támogatása útján, részben a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. számára nyújtott támogatások kiegészítéseként. A hitéleti tevékenységek funkciócsoportba sorolt 2015. évi előirányzatok támogatásai összesen 53,5 milliárd forintra, kiadásai 59,6 milliárd forintra teljesültek (a 2014. évi azonos adattal összehasonlítva ez a 8,8 milliárd forint 17,4%-os emelkedést jelent). A rendelkezésre bocsátott támogatások többek között megteremtették a lehetőséget a vallási közösségeknek a közösségi célok érdekében történő együttműködéshez. E támogatások zöme a valamennyi évben jelentkező szja 1% felajánlások és kiegészítésük biztosítása, a volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezése kapcsán fizetett ingatlanjáradék, a hittanoktatás támogatása, a hazai kistelepülési és külhoni egyházi személyek jövedelempótléka. Mindezeken túl a 2015. évben is kiemelt figyelem irányult az egyházi intézmények infrastruktúrájának a fejlesztésére. Ennek keretén belül több jelentős beruházás kapott támogatást, közöttük olyan is, amely az elkövetkezendő évben is folytatódik (a debreceni református oktatásinevelési intézményrendszer infrastrukturális fejlesztése 2,7 milliárd forint, a Győri Evangélikus Egyházközség Insula Lutherana fejlesztése 950,0 millió forint, a Magyar Görögkatolikus Metropólia megalakulásával kapcsolatos infrastruktúra kialakítása 810,0 millió forint összeggel került támogatásra 2015-ben), és volt olyan beruházás, amelynek a 2014. évi támogatása a fejlesztés utolsó finanszírozási szakaszát jelentette (a zsámbéki Josephinum épület felújítása befejező munkálatainak támogatása 86,0 millió forint összeggel). Egyszeri támogatással segítette a költségvetés a székesfehérvári Szent István Bazilika rekonstrukcióját 293,6 millió forintos összegben, továbbá a Gödöllői Premontrei Perjelség által hangverseny- és előadóterem létrehozását szolgáló 50,0 millió forintos beruházást. A 2015. évben is jelentős (összesen 2,0 milliárd forint) forrás állt az Emberi Erőforrások Minisztériuma rendelkezésére, amelyből az egyházi épített örökség védelme, közösségi programok és beruházások céljára pályázati rendszerben több száz kedvezményezettet részesített támogatásban, köztük jelentős számmal határon túli magyar ajkú egyházi szervezeteket is. Az egyéb közösségi és kulturális tevékenységek funkciócsoportba sorolt előirányzatoknál a 2015. évi kiadások 20,7 milliárd forintot, míg a támogatások 20,4 milliárd forintot tettek ki, ami 1,7 milliárd forinttal magasabb a 2014. évi teljesítésnél. A növekedés elsődleges oka a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásának emelkedése: támogatását a fel nem ajánlott civil szja 1%-oknak megfelelő összegben kell megállapítani.
E funkciócsoporthoz tartozik a civil önszerveződések működését és szakmai tevékenységét támogató Nemzeti Együttműködési Alap és több egyedi támogatás mellett számos civil szervezet számára biztosított előirányzat, de ugyancsak ebben a funkciócsoportban jelennek meg a Nemzeti Sírkerthez és Nemzeti Emlékhelyekhez kapcsolódó kiadások, a nemzetpolitikai tevékenységet szolgáló források és a volt köztársasági elnökök közcélú felajánlásai is. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) célja 2015-ben az idegenrendészeti, menekültügyi feladatok hatékonyabb ellátása, az ország biztonsági érdekeinek fokozott megóvása volt. A 2015. évben jelentősen növekedett az illegális migráció és ezzel összefüggésben a menedékkérők száma, mely már az első öt hónapban meghaladta a tavalyi év teljes kérelmezői számát. A jogellenesen Magyarországra érkezők célja főként az volt, hogy menedékjog iránti kérelmük benyújtását követően – az eljárás befejezése előtt, rövid időn belül – valamelyik nyugat-európai államba távozzanak. Az év első két hónapjában a legnagyobb migrációs nyomás továbbra is a nyugat-balkáni térségből volt tapasztalható, márciustól a válságövezetekből (elsősorban Szíriából és Afganisztánból) érkezők egyre nagyobb számban kértek menedéket az országban. A jogszabályi változások, valamint a műszaki határzár miatt a menedékkérők száma az év utolsó negyedében jelentősen visszaesett. Az év elején a kérelmezői szám emelkedése azt eredményezte, hogy megnőtt a menedékkérők által a befogadó intézményekben töltött időtartam, amelynek eredményeként a túlzsúfoltság olyan méreteket öltött, hogy az elhelyezettek száma sok esetben a maximális befogadókapacitás kétszeresét is meghaladta, ezért ezeket folyamatosan bővíteni kellett. A hivatal a migrációs trendeknek megfelelően folyamatosan átalakította befogadó intézményrendszerét, az elhelyezendő külföldiek számához viszonyítottan a befogadókapacitások bővítésre kerültek, ugyanakkor a migrációs nyomás enyhülésével a befogadóállomás debreceni telephelyének bezárására is sor került. A Kormány nemzetpolitikai célkitűzéseinek megfelelően, továbbra is a hivatal egyik legfontosabb feladata a határon túli magyar nemzetiségűek vonatkozásában az egyszerűsített honosítási és visszahonosítási eljárások gyors, törvényes határidőn belül történő lefolytatása volt. A honosítási kérelmekkel kapcsolatos eljárások határidőben lefolytatásra kerültek. További kiemelt feladatként jelent meg a befektetői célú beutazással és letelepedéssel kapcsolatos ügyintézés. A szervezet feladataihoz 2015-ben 16,1 milliárd forintos támogatással járult hozzá a költségvetés, amely 7,6 milliárd forinttal (89,4%-kal) volt magasabb az előző évinél. A szervezet kiadásai 2015-ben megközelítették a 12,9 milliárd forintot, amely az előző évhez viszonyítva 40,2%-os emelkedést jelent. Gazdasági funkciók A Tüzelő- és üzemanyag, valamint energiaellátási feladatok funkció (Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, Országos Atomenergia Hivatal) kiadási teljesítése 12,2 milliárd forint volt, ami az előző évinél 2,3 milliárd forinttal (22,7%-kal) magasabb. Az intézmények feladataikat döntően – a hatósági eljárási, vizsgálati, engedélyezési, felügyeleti és ellenőrzési tevékenységükből származó – saját bevételből (10,4 milliárd forint) látták el, a költségvetési támogatásuk 1,6 milliárd forint volt.
A mező-, erdő-, hal- és vadgazdálkodás szakigazgatási, kutatási feladatait ellátó intézmények és az ágazati feladatok kiadása összességében 481,6 milliárd forintot tett ki, ami a 2014. évi teljesítéshez képest 60,9 milliárd forinttal magasabb. A kiadások alakulását döntően a vidékfejlesztési programok, illetve a Folyó kiadások és jövedelemtámogatások kiadásainak növekedése befolyásolta. A saját bevétel 181,0 milliárd forint volt, ez 69,8 milliárd forinttal (27,8%-kal) alacsonyabb az előző évinél. A támogatás 279,8 milliárd forintot tett ki, ami 115,0 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. A bányászat és ipar feladatait végző intézmények (Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Magyar Földtani és Geofizikai Intézet), valamint az építésügyi feladatok 2015. évi összes kiadása 6,2 milliárd forint (ebből az intézményeké 4,6 milliárd forint), bevétele 3,4 milliárd forint, költségvetési támogatása 1,8 milliárd forint volt. A saját bevételi és támogatási előirányzatok az intézmények geológiai és bányászati hatósági engedélyezési, felügyeleti, illetve tudományos feladatainak, valamint az építésüggyel kapcsolatos szakmai feladatoknak a forrását biztosították. A közlekedési és távközlési tevékenységek és szolgáltatások funkció kiadása 1005,8 milliárd forint, bevétele 313,1 milliárd forint, támogatása 593,7 milliárd forint volt. Összességében a 2014. évi teljesítéshez képest a kiadás 81,4 milliárd forinttal (8,8%), a támogatás 88,4 milliárd forinttal (17,5%) nőtt, a bevétel 234,7 milliárd forinttal (42,8%) csökkent. A kiadások változását döntően a Közlekedés Operatív Program 67,6 milliárd forintos növekedése alakította. Az egyéb gazdasági tevékenységeket és szolgáltatásokat végző intézmények és feladatok (beleértve a többcélú fejlesztési témák tevékenységeit és szolgáltatásait is) kiadása 643,2 milliárd forintot tett ki, ami 19,9 milliárd forinttal (3%-kal) alacsonyabb a 2014. évi teljesítésnél. A bevételek 368,0 milliárd forintos teljesítése 56,7 milliárd forinttal, a támogatások 161,5 milliárd forintos összege 136,1 milliárd forinttal alacsonyabb volt a 2014. évihez képest. A kiadások változását döntően a Nemzeti Stratégiai Referenciakeret kiadásainak, illetve a korábbi tőkeemelés járulékos kiadásainak (Eximbank tőkeemelésének 2014. évi egyszeri jellege) változása, továbbá a Nemzeti Munkaügyi Hivatal megszűnése befolyásolta. A környezetvédelem intézményi és ágazati célfeladatainak kiadása 942,9 milliárd forint volt, ami az előző évi teljesítéshez képest összességében 390,0 milliárd forinttal (70,5%-kal) nőtt. Az intézmények (Nemzeti Környezetügyi Intézet, nemzeti park igazgatóságok, környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek, vízügyi igazgatóságok) 2015. évi kiadásai 208,0 milliárd forintot tettek ki. Az ágazat kiadásainak növekedését főként a Környezet és Energia Operatív Programból megvalósuló projektek megnövekedett kiadásainak, valamint a vízügyi igazgatóságok (KEOP és határvízi projektek évközi bevételeinek és kiadásainak rendezése) kiadásainak növekedése befolyásolta. Az 575,6 milliárd forintos bevétel 138,6 milliárd forinttal, a 294,5 milliárd forintos támogatás 117,6 milliárd forinttal magasabb az előző évinél. 2.6.5.
Uniós programok kiadásai
2015-ben az uniós előirányzatokból a kedvezményezettek részére összesen 2802,4 milliárd forint kifizetés történt, amely 578,4 milliárd forinttal haladta meg a 2014. évi azonos időszak kifizetéseit, és a törvényi előirányzathoz képest 111,7%-os teljesítést jelent. A teljesítéshez a 2007-2013-as programozási időszakra jóváhagyott operatív programok járultak hozzá, a 2014-2020-as programozási időszakra tervezett
új operatív programok kapcsán 2015-ben mindössze 8,6 milliárd forint kifizetés történt. Strukturális támogatások A jelentős mértékű kiadáshoz a strukturális kiadások járultak leginkább hozzá, a strukturális támogatásokra fordított 2483,5 milliárd forint döntő részét pedig az NSRK programjai (2455,0 milliárd forint) tették ki. Ez a kifizetési szint 324,4 milliárd forinttal haladta meg a törvényi előirányzatot és 554,8 milliárd forinttal a 2014. évi kifizetést. A törvényi előirányzatot jelentősen meghaladó kifizetési szint eléréséhez a XIX. Uniós fejlesztések fejezetet irányító szerv kihasználta az összes forrásbevonási lehetőségét. Az uniós programok esetén a kedvezményezettek részére történő kifizetéseknél a központi költségvetés az uniós részt minden esetben előfinanszírozza, megelőlegezi. Több program esetében a kifizetések Európai Bizottság általi megszakítása, illetve felfüggesztése miatt az uniós források az év során igen hektikusan álltak rendelkezésre. A strukturális és kohéziós támogatásokból megvalósuló európai uniós programok folyamatos finanszírozása érdekében az államháztartásért felelős miniszter és a Kormány a 2015. év folyamán összesen 491,5 milliárd forint összegben engedélyezte a 2015. évi költségvetés XIX. fejezete támogatási előirányzatainak túllépését. A 2007-2013-as programozási időszakra jóváhagyott NSRK keretében 2007-től 2015 végéig az uniós forrásra és a kapcsolódó központi költségvetési finanszírozásra vonatkozóan tett kötelezettségvállalási állomány összege 2015. december 31-én 10 561,4 milliárd forint volt, amelyből az uniós források 9129,0 milliárd forintot tettek ki. 2015. december 31-ig a teljes kötelezettségvállalási állomány 98,9%-a, 10 446,3 milliárd forint került kifizetésre. A fennmaradó támogatási rész kifizetésére - az utófinanszírozásra jóváhagyott, 2015 végéig befejeződött, de pénzügyileg le nem zárult projektek esetében - 2016-ban nyílik lehetőség. Az INTERREG Közösségi Kezdeményezés Program 2007-től a kohéziós politika önálló célkitűzése lett ETE néven. A programok uniós forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az unió külső határain az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz, valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszköz biztosítják. A pénzügyi források túlnyomó többsége a határ menti programok keretében használható fel, melyekben a beavatkozás fő területei: helyi gazdaságfejlesztési kapcsolatok; város- és vidékfejlesztés; turizmus; emberi erőforrás fejlesztés; K+F; kultúra; egészségügy; oktatás; környezetvédelem; megújuló energia; közlekedési, információs és vízügyi együttműködés; jogi és közigazgatási együttműködés. Az ETE-programok 2015. évi eredeti kiadási előirányzata 22,0 milliárd forint volt, az eredeti előirányzat mintegy 90%-ra teljesült, és 19,8 milliárd forint összegben realizálódott. Vidékfejlesztési támogatások Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében az EMVA-ból támogatott intézkedések 2015. évi tervezett 239,1 milliárd forint kiadásával szemben a tényleges kifizetés 288,4 milliárd forinttal teljesült. Az eredeti előirányzatot módosította 25,6 milliárd forint maradvány, valamint 12,5 milliárd forint egyéb bevétel. Az ÚMVP-program 2007-2013-as programozási időszaka 2015. december 31-ével lezárult. Előzetes adatok alapján a 7 éves uniós keret 97,6%-a került felhasználásra.
A Halászati Operatív Program 2015. évi eredeti kiadási előirányzata 3,3 milliárd forintot tett ki, amelyből 1,9 milliárd forint az uniós bevétel és 1,4 milliárd forint a támogatás. A 2015. évben teljesült kiadás összege 2,1 milliárd forint volt. Az előirányzat alulteljesítésének oka a 3. tengelyen tervezett Közösségi Halmarketing Program elindulásának elhúzódása. Egyéb európai uniós támogatások Az egyéb európai uniós támogatások 2015. évi együttes eredeti kiadási előirányzata 46,5 milliárd forintot tett ki, amelyből 26,0 milliárd forint az uniós bevétel és 20,5 milliárd forint a támogatás. A 2015. évben teljesült kiadás összege 28,3 milliárd forint volt. Az előirányzattól való elmaradás okát elsősorban az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok, a Svájci Hozzájárulás és a TEN-T jogcímcsoportok kiadásainak alulteljesülése magyarázza. 2.7.
Az elkülönített állami pénzalapok támogatása
Az elkülönített állami pénzalapok 2015. évi költségvetési támogatásának előirányzata 133,8 milliárd forintot tett ki. Az évközi intézkedések hatására az alapok összesen 138,7 milliárd forint költségvetési támogatásban részesültek. A törvényi módosított előirányzathoz képest ez a teljesülés mintegy 5 milliárd forintos többlettámogatást jelent, amelyben a Bethlen Gábor Alap részesült, ebből valósította meg az alap a határozatok szerinti többletfeladatait. Alaponként részletezve: a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 109,0 milliárd forint, a Bethlen Gábor Alap 16,4 milliárd forint, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 7,7 milliárd forint, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 5,7 milliárd forint, a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap pedig 5,4 millió forint támogatásban részesült. 2.8.
Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási alapok ellátásához
A garancia és hozzájárulás címén 2015-ben kifizetett 560,0 milliárd forintból a döntő részt, összesen 559,6 milliárd forintot az Egészségbiztosítási Alap részére fizették ki. Az alapnak nyújtott támogatásokon belül előirányzati szinten teljesült a járulék címén átadott pénzeszköz (374,2 milliárd forint), valamint a kiadások támogatására pénzeszközátadás (30,0 milliárd forint) is. Az előbbi támogatás azon személyek után jár, akik egészségbiztosítási járulék vagy egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére nem kötelezettek, de jogosultak az egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. A rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átadott pénzeszköz törvényi előirányzatához (172,7 milliárd forint) viszonyítva a teljesítés 17,4 milliárd forinttal kisebb volt, összhangban ezen ellátásokra fordított kiadások alakulásával. A Nyugdíjbiztosítási Alap az 1404/2015. (VI. 19.) Korm. határozat alapján támogatásban részesült 122,8 millió forintos összegben a kormányzati integrációval összefüggésben, a családtámogatással kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében. Az 1905/2015. (XII. 8.) Korm. határozat pedig a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékból biztosított 250,0 millió forintot a Nyugdíjbiztosítási Alap részére a TÉBA családtámogatási rendszer működtetésére. Az év folyamán az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap is részesült kis összegű támogatásban az igazgatási szerveiknél foglalkoztatottak 2015. évi bérkompenzációjára, valamint a prémiumévek programmal kapcsolatos kiadásaikra, ez tette ki a fennmaradó részt.
2.9.
Támogatás az önkormányzati adósságok törlesztéséhez
A helyi önkormányzati alrendszer adósságkonszolidációjának 2014. évi ütemében minden települési önkormányzat és önkormányzati társulás 2013. december 31-én fennálló – konszolidációba vonható – adóssága teljes mértékben rendezésre került. Az adósságrendezés alatt lévő települések konszolidációjára az adósságrendezési eljárás lezárultát követő 60 napon belül kellett, hogy sor kerüljön. Az eljárást 2015-ben Gelse és Tiszabura zárták le, azonban egyik esetében sem maradt fenn konszolidációba vonható adósságelem. Ennek megfelelően támogatás folyósítására sem került sor. 2.10. Adósságszolgálattal kapcsolatos kiadások Az államadóssággal kapcsolatos összes kiadás 1246,9 milliárd forint volt 2015-ben, amely 106,8 milliárd forinttal (9,4%-kal) haladta meg az 1140,0 milliárd forintos módosított előirányzatot. Ezen belül az államadóssággal kapcsolatos összes kamatkiadás 1205,7 milliárd forintot tett ki, amely 93,5 milliárd forinttal (8,4%-kal) haladta meg az 1112,2 milliárd forintos előirányzatot. Mivel a költségvetés kamatbevételei 107,7 milliárd forinttal meghaladták a módosított előirányzatot, így a nettó pénzforgalmi kamatkiadások 14,3 milliárd forinttal kisebb összegben teljesültek, mint a tervezett. Az államadósság utáni bruttó kamatkiadások 93,5 milliárd forintos előirányzathoz képesti túllépését egyrészt a tervezettnél nagyobb nettó finanszírozási igény (így az éves átlagban nagyobb adósságállomány) okozta. Másrészt a finanszírozási és a kamatkiadási szerkezet módosult, amit részben a jegybanknak az év során bejelentett önfinanszírozási programja következtében megváltozott állampapírpiaci kereslet tett szükségessé. Harmadrészt a devizaárfolyam terveknél kedvezőtlenebb alakulása is hozzájárult a túllépéshez. A kedvező piaci helyzetben a tervezettnél nagyobb összegben került sor az államkötvények és a lakossági állampapírok kibocsátására, illetve az államkötvények visszavásárlására, ami növelte a kiadásokat. A hozamszintek csökkenése a visszavásárlások esetében, valamint egyes műveleteknél szintén emelte a kamatkiadásokat. A piaci értékesítésű államkötvények kamatkiadásai 14,4%-kal, azaz 96,8 milliárd forinttal haladták meg a tervezettet, és 766,8 milliárd forintot tettek ki. A terveket meghaladó kibocsátások és visszavásárlások növelték a kiadásokat, a hozamok csökkenése ugyanakkor kamatmegtakarítást eredményezett az év során. A nem piaci értékesítésű államkötvények jelentős része változó kamatozású, azonban a hozamok csökkenése ellenére 0,9 milliárd forint kiadásnövekedés következett be, mivel az év végén a tervezetten felüli jelentős összegű államkötvény-visszavásárlásra került sor. A kincstárjegyek kamatkiadása 7,3 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól. Ezen belül a diszkontkincstárjegyek kamatkiadása 7,8 milliárd forinttal maradt el a tervezettől, ami alapvetően a hozamok csökkenésének és a tervtől elmaradó kibocsátási volumennek köszönhető. A lakossági kincstárjegyek kiadása meghaladta a tervezettet a jelentősebb lakossági kereslet és értékesítés miatt. A forinthitelek kamatkiadása 10,0 milliárd forinttal lett alacsonyabb az előirányzott összegnél. A csökkenés a hitelek után fizetendő alacsony kamatszintnek, valamint az újonnan lehívott hitelek hosszabb kamatfizetési periódusának volt köszönhető, annak ellenére, hogy az év során több rendkívüli hitelátvállalásra is sor került.
A devizában jelentkező kamatkiadások az eredeti előirányzathoz képest 13,0 milliárd forinttal lettek magasabbak, és 326,2 milliárd forintot tettek ki. A tervekhez viszonyított eltéréseket egyrészt az árfolyam- és hozamhatások okozták, másrészt a kibocsátások tervektől eltérő volumenben és szerkezetben valósultak meg. A Prémium Euró Magyar Államkötvény és a Letelepedési Államkötvény esetében a tervezetthez képest más időpontban és eltérő mennyiségben került sor az értékesítésekre. Növelte továbbá a kamatkiadásokat az eredetileg nem tervezett devizakötvény-visszavásárlás is, amelyre a kedvező forintpiaci kereslet alapján megvalósuló többlet-forintértékesítés kompenzálása miatt került sor. Összességében az államadósság tényleges költségét jobban mutató nettó kamatteher az 1205,7 milliárd forint összegű bruttó kamatkiadás és a 232,5 milliárd forint összegű bruttó kamatbevétel különbözeteként 973,2 milliárd forint volt 2015-ben, amely 14,3 milliárd forinttal, 1,4%-kal lett alacsonyabb a módosított előirányzathoz képest. A nettó eredményszemléletű kamatkiadások is csökkentek mintegy 7,9 milliárd forinttal a módosított tervhez képest. 2.11. Társadalmi önszerveződések támogatása A társadalmi önszerveződések támogatása kiadási tétel magában foglalja a pártok és a pártalapítványok működésének támogatására átcsoportosítandó összegeket. A két cím 2015. évi eredeti előirányzata összesen 3,8 milliárd forint volt, mely 100%-ban teljesült. 2.12. Kormányzati rendkívüli kiadások A kormányzati rendkívüli kiadások mérlegsoron 2015-ben 4,0 milliárd forint kiadás teljesült, amely 0,2 milliárd forinttal maradt el a törvényi előirányzattól. A mérlegsor kiadásain belül az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék 1,5 milliárd forintot, az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő, az 1997. évi X. törvény alapján járó kárpótlási életjáradék 2,4 milliárd forintot, mindezek folyósítási költségei pedig 65,9 millió forintot tettek ki. 2.13. Kezességérvényesítés A 2015. évi költségvetési törvény 47-56. §-ai határozták meg az állami kezesség- és viszontgarancia-vállalás lehetőségeit. Az alábbiak a törvényi rendelkezések sorrendjében mutatják be a kezességállományokat, a törvényben jóváhagyott kezesi, illetve viszontgarancia-keretek kihasználását, és az egyes kezesség- és viszontgarancia típusok kapcsán a beváltásokat. Év közben megfigyelhető volt, hogy a kezességérvényesítési kiadások szinte valamennyi kezesség- és viszontgarancia-típus esetében jelentős mértékű elmaradást mutatnak az előirányzathoz képest, ezért 2015 decemberében a Kormány saját hatáskörben módosította (csökkentette) az előirányzatokat. Az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítésére a 2015. évi költségvetés 27,0 milliárd forint összegű előirányzatot tartalmazott tizenegy alcímre bontva. Az előirányzat külön módosítás nélküli túllépésére a 2015. évi költségvetési törvény 4. számú mellékletének 46. pontja adott felhatalmazást. A tényleges kifizetés 12,6 milliárd forint volt. A teljesítés lényegesen, 14,4 milliárd forinttal kevesebb lett a tervezettnél, amelynek alapvető oka, hogy a kis- és középvállalkozások (kkv-szektor) finanszírozásához kapcsolódó állami
viszontgaranciák, valamint a lakáskezességekhez kapcsolódó kezességek beváltásai jóval kedvezőbben alakultak a vártnál. A kedvező beváltási adatokra figyelemmel a Kormány – az 1980/2015. (XII. 23.) számú határozatával – átcsoportosítás útján 14,8 milliárd forinttal csökkentette a kezesség- és viszontgarancia-beváltások előirányzatát, így a teljesítés megfelel a módosított előirányzat összegének. 1) A költségvetési törvény 47. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 100,0 milliárd forint keret mértékéig adhatott felhatalmazást a Kormány egyedi állami kezesség vállalására 2015-ben. E keret terhére a Kormány egy kezességvállalási felhatalmazást adott 60,0 milliárd forint összegben Budapest Főváros Önkormányzatának az M3 metróvonal felújításához felvett hiteléhez. A Kormány határozata alapján vállalt kezességek tételes bemutatását a IV. Törvényekben előírt beszámolási és tájékoztatási kötelezettségek c. fejezet 3. pontja tartalmazza. Egyedi kezesség beváltására 2015-ben nem került sor. 2) A 2015. évi költségvetési törvény 47. § (3) bekezdése lehetővé tette, hogy a nemzetközi fejlesztési intézmények által nyújtott hitelekhez összegszerű korlátozás nélkül adhasson a Kormány felhatalmazást egyedi állami garancia vállalására. Ilyen garancia vállalására és érvényesítésére nem került sor a 2015. évben. 3) A költségvetési törvény 48. § (1) bekezdésének felhatalmazása alapján 500,0 milliárd forint összegű állomány mértékéig vállalhatott az államháztartásért felelős miniszter – a kultúráért felelős miniszter javaslatára – 2015-ben kiállítási garanciát. E felhatalmazás alapján 10 kiállításhoz kapcsolódva történt garanciavállalás, melyeket az általános indokolás mellékletei között szereplő, „Kiállítási garanciavállalások a 2015. évben” című táblázat mutat be részletesen. (A vállaláskori érték a kiállítási garancia vállalásáról szóló, az államháztartásért felelős miniszter által kibocsátott kötelezvény aláírásának napján érvényes árfolyamon számított összeg. A garanciaállományok 2015. év végi adatai az eltérő árfolyam miatt nem egyeznek meg a vállaláskori értékkel.) A költségvetési törvényben a 2015. évre meghatározott keret a korábbi években vállalt és még élő állomány, valamint az újonnan vállalandó kötelezettségek együttes összegére értendő. A 2015. évi keret kihasználtsága – a 2014. évről áthúzódó állomány figyelembevételével – egyszer sem lépte túl az állományi mértéket. A kiállítások csak néhány hónapig láthatóak, így a keretet megszűnésük után nem terhelik tovább. A 2015. évben kiállítási garancia érvényesítésére nem került sor. E kiállítási garanciavállalások a 2015. évben 0,5 milliárd forintra becsült biztosításidíjmegtakarítást jelentettek a kiállító múzeumoknak (és közvetve az államnak). 4) A Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) pénzügyi műveletei kapcsán három típusú állami kötelezettségvállalási keretet határoz meg a költségvetési törvény (49. §). Az MFB forrásbevonásához (hitelfelvétel, kötvénykibocsátás) és a bank által harmadik fél javára, a Kormány döntése alapján nyújtott készfizető kezességekhez, bankgaranciákhoz, illetve hitelekhez a bankról szóló törvény szerinti ún. jogszabályi állami kezesség társul. Az MFB által finanszírozott ügyletekhez kapcsolódó hosszú lejáratú devizahitelek árfolyamkockázatát – a Kormány döntése esetén – az állammal kötött árfolyamfedezeti megállapodások kezelik. E költségvetési keretek és azok kihasználtsága a következők szerint alakultak a 2015. év során:
Forrásbevonás Készfizető kezesség, bankgarancia, hitelnyújtás Árfolyamfedezeti ügyletek
keret- és tényadatok millió forintban Keret terhelése* KeretKeret 2015. dec. 31-én kihasználtság millió forint % 1 800 000 1 006 493,0 55,9 750 000
248 288,0
33,1
2 000 000
1 699 679,0
85,0
*A keret terhelésénél figyelembe veendő összeg nem egyezik meg az év végi állományi adatokkal, mivel 2015. évi adatként nem a tényleges állomány, hanem a vállalás összege számítódik. 2015-ben az MFB a forrásszerzéshez kapcsolódó kerete terhére 20,0 milliárd forint éven túli hitelt vett fel, 190,7 milliárd forint összegben négy új hazai forintkötvényt, valamint egy új nemzetközi, 300,0 millió euró összegű eurókötvényt bocsátott ki. A korábbi években felvett éven túli hitelekből lejáratkor 100,0 millió euró, valamint a korábbi időszakokban kibocsátott éven túli hazai forintkötvényekből 10,0 milliárd forint visszafizetésére került sor. Emellett ütem szerinti törlesztésekre, valamint 21,9 millió euró összegben előtörlesztésre is sor került. A bank forrásbevonásait biztosító állami kezesség érvényesítésére 2015-ben sem került sor. 2015-ben két új jogszabályi kezességvállalásra került sor egy ügylethez, illetve kormányhatározathoz kapcsolódóan. A Budapest Bank Zrt. megvásárlásához az 1050/2015. (II. 13.) Korm. határozat alapján az állam jogszabályi készfizető kezességet vállalt a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. mint vevő által az MFB által nyújtott legfeljebb 700 millió USD-nek megfelelő összegű forinthitelhez, valamint készfizető kezességet vállalt az eladó felé a Corvinus fizetési kötelezettsége mögötti MFB garanciára. Az MFB által korábban nyújtott hitelekhez és garanciákhoz kapcsolódóan állami kezességbeváltás 2015-ben nem történt. Az MFB-ről szóló törvény felhatalmazása alapján az államháztartásért felelős miniszter a Kormány határozata szerint árfolyamfedezeti megállapodást köthet, amellyel a devizaforrások forintra történő átváltásából keletkező árfolyamkockázatot az állam átvállalja (ideértve az árfolyamnyereséget, és az árfolyamveszteséget is). Az árfolyamfedezeti megállapodások pénzügyi elszámolása a programok lejáratakor történik, a kifizetésnek legkésőbb a lejáratot követő év január végéig kell megtörténnie. Az elszámolás alapja a programok nyitó és záró árfolyama közötti különbség. Az árfolyamfedezeti megállapodások alapján történő árfolyamveszteség megtérítésére először a 2015. évben került sor. 2014-ben 3 program (Diákhitel I. és II, valamint az Új Magyarország Agrár Forgóeszköz Hitelprogram) december 31-én lejárt, valamint az önkormányzati adósságátvállalások miatt kiüresedett Önkormányzati Infrastruktúra Fejlesztési Program is lezárult. A négy lejárt program elszámolása keretében összesen 9,0 milliárd forint árfolyamveszteséget utalt át az állam az MFB-nek 2015-ben. Az Áht. 6. § (7) bekezdés bb) pontja alapján árfolyamfedezeti megállapodások alapján történő kifizetés finanszírozási kiadásnak minősül, ezért a költségvetés pénzforgalmi egyenlegét nem érinti.
5) Az Eximbank Zrt. tevékenységéhez kötődő alábbi pénzügyi műveleteket a bankról szóló törvény készfizető állami kezessége biztosítja: − − −
a forrásszerzés céljából a kül- és belföldi hitelintézetektől elfogadott betétek és felvett hitelek, valamint kibocsátott kötvények visszafizetését; a deviza- és kamatcsereügyletek pótlási költségéből eredő fizetési kötelezettségek teljesítését; a központi költségvetés terhére vállalt exporthitelgarancia-ügyleteket és egyéb export célú garanciaügyleteket.
A fenti ügyletekre megállapított költségvetési keretek (50. § (1)-(2) bekezdések) és azok kihasználtsága a következők szerint alakultak az elmúlt időszak során: 2014 keret
tény
millió forint forrásbevonás, valamint deviza- és kamatcsere1 200 000 780 860 ügyletek pótlási költsége exporthitelgarancia-ügyletek és egyéb export célú 350 000 13 506 garanciaügyletek
keret- és tényadatok millió forintban 2015 kihaszkihaszkeret tény náltság náltság % millió forint % 65
1 200 000
876 666
73
4
350 000
20 636
6
Az Eximbank állami kezességgel biztosított forrásállománya közel 96 milliárd forinttal emelkedett 2015 végére. A forrásbevonások növekedését a bank közvetlen ügyfelei, az exportáló hazai kis- és középvállalkozások finanszírozható hitelkereslete, valamint a refinanszírozási programokban érintett kereskedelmi bankok aktivitása befolyásolta. 2015 során összesen mintegy 311,5 milliárd forint összegű refinanszírozási hitelt folyósított az Eximbank, amely dinamikus növekedést jelent. A refinanszírozási ágon 23 hitelintézettel állt a bank aktív partneri viszonyban, az Eximbank refinanszírozási termékei jól ismertté és a vállalati hitelpiac egyik vezető akvizíciós termékévé váltak a bankoknál. Teljes hitelállományából a refinanszírozási konstrukciók aránya a 2014. év végi 72%-ról a 2015. év végére közel 74%-ra emelkedett. A refinanszírozás területén a következő konstrukciókat segíti a bank: − 2-5 éves futamidejű exportcélú előfinanszírozás, − 2 éven belüli exportcélú előfinanszírozás, − exportcélú beruházási refinanszírozás, − exportcélú lízing-refinanszírozás, − versenyképességet javító refinanszírozási konstrukciók. A költségvetési hátterű garanciák állománya 2015. december végén 20,6 milliárd forint volt. Az előző évi garanciaállománynál (13,5 milliárd forint) magasabb összegű állomány magyarázata, hogy a 2015. évben a Hitelfedezeti garanciaprogram egyre jobban ismertté vált a kereskedelmi banki partnerek számára, és elkezdték aktívabban használni a terméket. Az állomány növekedése folyamatos volt a 2015. év során. A 2015. évben az Eximbank tevékenységéhez kapcsolódó állami kezesség lehívására nem került sor.
6) A 2015. évi költségvetési törvény 50. § (3) bekezdése a MEHIB Zrt. esetében a nem piacképes, állami készfizető kezesség melletti biztosítási állomány felső határát állapította meg. A keret kihasználtságának meghatározása során a MEHIB Zrt. figyelembe veszi az ígérvénnyel érintett, a szerződött, a fedezetbe vett állományt, valamint a rövid lejáratú ügyletekre vonatkozó maximális kötelezettséget is. E költségvetési keret és annak kihasználtsága a következők szerint alakult az elmúlt időszak során: keret (millió forintban) tény (millió forintban) kihasználtság (%)
2014
2015
600 000 191 741 32
600 000 258 789 43
2014-hez képest a keret kihasználtsága 2015 végére 11%-kal nőtt, mely a biztosítási állomány emelkedésének a következménye. A biztosítási portfólió relációs összetétele nem változott jelentősen, 32 viszonylatban nyújtott biztosítási fedezetet a társaság. A teljes biztosítási állomány 94,4%-ban (244,2 milliárd forint) olyan relációkban merült fel, amelyek Magyarország 2012-2020 közötti időszakra vonatkozó külgazdasági és déli nyitás stratégiájában megjelölt, kiemelt viszonylatok. A biztosítási állományon belül az öt legjelentősebb reláció együttes részesedése meglehetősen magas, amely egyes országok szintjén magas kockázati koncentrációt jelez. A kihasználtság országonkénti rangsorában Oroszország részaránya a legnagyobb, számottevő még Srí Lanka, Vietnám, Kazahsztán, Szerbia, Belarusszia és Ukrajna részaránya. Az állami kezesség melletti, nem piacképes kockázatú biztosítási tevékenységgel kapcsolatos – az eredetileg 6,0 milliárd forintra tervezett – kárfizetések összege a 2015. évben 3,5 milliárd forint volt. A kárfizetés meghatározó része (2,8 milliárd forint) az Eximbank Zrt. által a kazah BTA Bank részére 2008-ban nyújtott bankközi vevőhitel kapcsán a kazah bank fizetésképtelensége miatt merült fel, míg kisebb része (0,7 milliárd forint) forgalmi típusú ügyletek, elsősorban ukrán és orosz viszonylatú kárfizetésének eredménye. A tervezettnél kisebb kárfizetési adatok hátterében több kedvező körülmény áll: − a tervezés időszakában kárveszélyesnek minősített ügyletekből eredő tartozások teljesítése megtörtént, − a bank és a biztosító közös kármegelőzési intézkedéseinek folytán a kárfizetési türelmi idő alatt a fizetési késedelmek rendeződtek, − a MEHIB Zrt. kárenyhítési intézkedéseinek következtében a kárfizetést sikerült elkerülni.
7) A kis- és középvállalkozások forráshoz jutásának elősegítése érdekében a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. (a továbbiakban Garantiqa) kezességvállalásaihoz a 2015. évi költségvetési törvény állami viszontgaranciát biztosított (51. §). Az állami viszontgarancia mértéke a 2011. év júliusától vállalt ügyletek esetében 85% (a korábbi ügyleteknél az állami helytállás mértéke 70%). E költségvetési keret és annak kihasználtsága a következők szerint alakult az elmúlt időszak során: keret (millió forint) tény (millió forint) kihasználtság (%) az állomány állami viszontgaranciával biztosított összege
2014
2015
550 000 301 989,4 55
550 000 348 725,7 63
251 402,8
295 144,0
A Garantiqa által 2015-ben vállalt új és prolongált kezességek összege 17%-kal bővült az előző évhez képest, és a kezességvállalási portfolió év végén meghaladta a 331,0 milliárd forintot. A 2015. évi növekvő garanciakereslet alakulását meghatározó főbb tendenciák az alábbiakban foglalhatók össze: − a Garantiqa az üzleti volumen növelése érdekében a korábbi években átfogó intézkedéscsomag végrehajtását kezdte meg a kezességvállalás egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb elérése érdekében, így a társaság kezességei 2015-ben már kiemelkedő növekedést értek el; − a Növekedési Hitelprogram (NHP II) keretében leszerződött hitelek összegéből a társaság piaci részesedése 7% feletti volt, s az NHP II. szakaszában a kezességeket alapvetően állami viszontgarancia mellett nyújtotta a társaság; − a kezességvállalások viszontgarancia szerinti összetételét az határozta meg, hogy a bankok a forgóeszközhitelekhez nagyobb, beruházási hitelekhez alacsonyabb arányban vették igénybe a garanciaszervezetek kezességvállalását; − a Garantiqa a múlt év során összesen 27 ezer kezességvállalási szerződést kötött a vállalkozásokkal, melynek 80%-a mikrovállalkozások hiteleihez kapcsolódott; − a társaság készfizetőkezesség-vállalása a teljes banki kkv-hitelállomány mintegy 12%-át teszi ki. A 2015. évben az állami viszontgaranciával támogatott kkv-hiteleknél a beváltások száma mérséklődött, az eredetileg tervezett 14,8 milliárd forintos szinttől elmaradva 46%-ban, közel 6,9 milliárd forintban teljesült. A 2015. évi állami viszontgarancia melletti ügyleteknél a beváltások főbb jellemzői: − a beváltott kezességek számának közel 80%-a 2013-2014-ben vállalt ügyletekhez tartozik; − a 25,0 millió forint alatti hitelekhez kapcsolódó kezességek okozták a beváltások összegének kb. 70%-át, döntően a biztosíték nélküli folyószámlahitel-termékeknél (éven belüli Széchenyi Kártyával együtt), azonban e kifizetések összege is csökkent a korábbi évekhez képest. 8) Az agrárágazat forráshoz jutásának elősegítése érdekében az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezességvállalásaihoz a 2015. évi költségvetési törvény állami viszontgaranciát biztosított (52. §). Az állami viszontgarancia mértéke 85%. E
költségvetési keret és annak kihasználtsága a következők szerint alakult az elmúlt időszak során: keret (millió forint) tény (millió forint) kihasználtság (%) az állomány állami viszontgaranciával biztosított összege
2014
2015
105 000 97 052,7 92
140 000 113 913,4 81
80 942
100 811
Az alapítvány a 2015. évben 179,3 milliárd forint hitelállomány mögé 100,1 milliárd forint összegben vállalt állami viszontgaranciával biztosított kezességet. Ez a megelőző évhez képest 7,1%-ot meghaladó növekedést jelent. Az év során kihelyezett hitelállomány 92,6%-a újonnan kihelyezett hitelekhez kapcsolódott. Az új ügyletek között egyre nagyobb a kisebb összegű, egyszerűsített feltételrendszerű kezességi termékek aránya: ügyletszám szerinti arányuk már meghaladta a 85%-ot, hitelösszeg szerint pedig 2015 volt az első év, amikor a kezességgel biztosított hitelösszeg tekintetében is többségbe kerültek, arányuk 52,3%-ot tett ki. Ezzel párhuzamosan továbbra is meghatározó a mikrovállalkozások és a különböző egyéni vállalkozási formák (őstermelők, családi gazdaságok, egyéni vállalkozások) súlya az alapítvány portfóliójában, hiszen jellemzően ők alkotják e termékmegállapodások célcsoportját. Az alapítvány kezességvállalásaihoz kapcsolódó állami viszontgarancia érvényesítése kapcsán kifizetett 1,0 milliárd forint az eredetileg tervezett összegnek 67%-át tette ki. 2015-ben is inkább a kisebb összegű kezességek beváltása volt a jellemző. 9) A költségvetési törvény 53. §-a szerint állami kezesség áll fenn a Diákhitel Központ Zrt.-nek (továbbiakban: DK) a diákhitelrendszer finanszírozására felvett hiteleiből, illetve kibocsátott kötvényeiből eredő fizetési kötelezettségei mögött. A felsőoktatás finanszírozási formáinak átalakításához kapcsolódóan a DK 2012 októberétől a korábbi szabad felhasználású diákhitel 1 termék mellett bevezette a kötött felhasználású diákhitelt (diákhitel 2). A diákhitel 2 kizárólag a felsőoktatási képzés önköltségének finanszírozására vehető igénybe, állami kamattámogatás mellett. A diákhitelt igénybe vevő hallgatók száma 2015 végére meghaladta a 370 ezer főt. 2015-ben 16,6 milliárd forint hitelösszeget nyújtott a DK a hallgatóknak. Az általa 2015 végéig kihelyezett diákhitel összesített volumene meghaladta a 300 milliárd forintot. 2015-ben a hitelfelvevők összesen 30,2 milliárd forintot törlesztettek. A nemfizetés miatt felmondott szerződések összes törlesztésre kötelezetthez viszonyított aránya a 2014 végi 4,06%-ról 2015 végére 1,61%-ra csökkent. A DK 2015. évre vonatkozó finanszírozási tervét az államháztartásért felelős miniszter hagyta jóvá. A DK adósságállománya 2015 végén összesen 234,4 milliárd forint volt. Az igénybe vett források: − MFB Magyar Fejlesztési Bank Zrt.: 60,0 milliárd forint hitel, − Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.: 10,0 milliárd forint hitel, − Európai Beruházási Bank: 91,9 milliárd forint hitel, − Kötvények: 72,5 milliárd forint.
Kezesség beváltására a DK forrásbevonásai kapcsán 2015 végéig nem került sor. 10) Az állami támogatással felvett agrárhitelek nagy része hosszú lejáratú, nem ritkán 15-20 éves futamidővel, az állam által vállalt kötelezettségek 2017-2025-ig (kamattámogatás esetén 2027-2028-ig) fennállhatnak. A 2015. év végére a támogatott hitelösszeg 13,7 milliárd forintra csökkent. Ezzel egyidejűleg az agrárhitelekhez kapcsolódó kezességállomány 261 millió forintról 167 millió forintra csökkent. A klasszikus agrár-kezességvállalási konstrukciók mellett számos egyéb, a mezőgazdasági termelők gazdálkodását kiegyensúlyozandó, a negatív gazdasági és környezeti hatásokat csökkentendő, zömében az MFB által koordinált, a garanciaszervezeteket is érintő program működött 2015-ben (MFB TÉSZ Forgóeszköz Hitelprogram, MFB Agrár Forgóeszköz Hitelprogram, MFB Élelmiszeripari Forgóeszköz Hitelprogram). Az agrárgazdasági kezességérvényesítés miatt a 2015. évben a költségvetés – a tervezett összegnek mindössze 3%-át kitevő – 0,6 millió forintot fizetett. Az agrárkezességek vonatkozásában a tervezettnél alacsonyabb beváltási arány a hitelállomány és a kapcsolódó kezességállomány folyamatos és jelentős mértékű (agrárhitelek 16%-os, kapcsolódó kezességek 36%-os) csökkenésével magyarázható. 11) Az állam a közszférában foglalkoztatottak számára – hét ágazati törvény alapján –, valamint a fiatalok otthonteremtésében a lakáscélú hitelekhez jutást kezességvállalással könnyítette meg (ún. lakáskezességek). Az állami kezességgel biztosított hitelek 16 hitelintézettől igényelhetők a 2005. évtől. Jelentősen módosult a hitelek struktúrája az elmúlt években. Míg az induló időszakban még a köztisztviselők hitelállományához kapcsolódott a lakáscélú kezességállomány nagyobb része, addig ma már a fiatalok lakáskölcsönei, az ún.”fészekrakó” kölcsönök jelentik a legnagyobb részt. A lakáshitelek valamennyi típusára elmondható ugyanakkor, hogy az elmúlt két évben állományuk folyamatosan csökkent. Az összes állami kezességgel biztosított lakáscélú hitelállomány bankok közötti megoszlása a következő: ‒ ‒ ‒ ‒ ‒ ‒ ‒
OTP Jelzálogbank: 54,05%, CIB Bank: 25,93%, K&H Bank: 5,40%, FHB Jelzálogbank: 4,11%, OTP Bank: 3,53%, Erste Bank: 3,16%, a maradék 3,82%-on 10 hitelintézet osztozott.
Az állami kezességgel biztosított lakáscélú hitelek beváltása a pénzügyi válság éveiben növekvő tendenciát mutatott, de 2012-től ez a tendencia megfordult a Kormány intézkedéseinek hatására. A csökkenés oka a devizahitelek esetében a 2012-től alkalmazható árfolyamrögzítés, majd a forintosítás, valamint a fokozatosan csökkenő állomány. A tavalyi év során a lakáshitelezéssel (közszféra, fészekrakó, áthidaló, gyűjtőszámla) kapcsolatban előirányzott 3,6 milliárd forint kezességbeváltásból végül mindössze 0,9 milliárd forint került kifizetésre, amely a tervezett kezességbeváltásoknak kismértékben több mint 25%-a. E kezességérvényesítési kiadások meghatározó része –
az állományi arányokhoz hasonlóan – az ún. „fészekrakó” programhoz kapcsolódott (0,7 milliárd forint). Az áthidaló-és a gyűjtőszámla-kezességek állománya kifutóban van, visszatérülésük meghaladta a beváltások összegét. 12) 2013. II. félévben indult a KAVOSZ Zrt. által a fuvarozóknak nyújtott, ún. E-útdíj hitelkonstrukció az állam forrásoldali és eszközoldali készfizető kezessége mellett (költségvetési törvény 54. §), a megtett úttal arányos útdíjfizetési kötelezettség finanszírozásának könnyítése érdekében. A konstrukció segít áthidalni az úthasználat előtt fizetendő útdíj és a később befolyó fuvardíj megérkezéséig tartó likviditási nehézségeket. 2015-ben a KAVOSZ Zrt. által szerződött refinanszírozási hitel összege 2,0 milliárd forint volt, melyből a hitelállomány az év végén 289,5 millió forintot tett ki. A KAVOSZ Zrt. által az ügyfelek részére kihelyezett útdíjhitelek állománya 289,5 millió forint volt év végén. A költségvetési törvény szerinti keretek kihasználtsága alacsony volt 2015-ben is, azonban a hitelprogram példaértékű a mikro- és kisvállalkozások hitelezési piacán. Elérte alapvető célját, megszüntette a fuvarozók útdíj bevezetéséből adódó kezdeti pénzügyi nehézségeit. A 2015. évben állami készfizető kezesség beváltásának kezdeményezésére egy ügyfél esetében került sor, 9,6 millió forint összegben. 13) A takarékbetétről szóló 1989. évi 2. törvényerejű rendelet 1993. június 30-áig hatályban lévő 4. § (1) bekezdése szerint a takarékbetét összegének visszafizetéséért az állam helytáll. A rendelkezést hatályon kívül helyező törvény előírta, hogy az állam az 1993. június 30. előtt kötött betétszerződések alapján elhelyezett pénzeszközök tekintetében továbbra is helytáll, amely az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény alapján állami kezességvállalásnak minősül. A költségvetési tervezés időszakában az ilyen takarékbetét-szerződések alapján elhelyezett pénzeszközök visszafizetésére vonatkozó állami helytállási kötelezettség érvényesítése nem volt valószínűsíthető, ezért nem tartalmazott kiadási előirányzatot a költségvetési törvény e jogcímen. A költségvetési törvény 55. § (1) bekezdése ugyanakkor felhatalmazást adott a nem tervezett állami kezességbeváltások kifizetésére. Ennek alapján került sor 2015-ben 4 felszámolás alá vont bank, továbbá egy 2014 decemberében végelszámolás alá került takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítására, összesen 311,3 millió forint összegben. 2.14. Egyéb kiadások Az egyéb kiadások tényleges teljesítése 79,7 milliárd forintot tett ki, amely meghaladta a törvényi előirányzatot (az előirányzat 113,7%-a). A mérlegsort képező tételek közül az alábbiak emelendőek ki. Az adóbevallások feldolgozása és a kedvezményezettek igazolása alapján a személyi jövedelemadó 1%-ának közcélú felhasználására történő felajánlásokból 7,9 milliárd forintot utaltak át a civil kedvezményezettek javára, amely kevesebb lett az eredetileg tervezetthez képest (az előirányzat 89,4%-a). A Magyar Államkincstár által lebonyolított pénzforgalommal kapcsolatosan 4,4 milliárd forint (az előirányzat 104,4%-a) teljesült. Itt kerültek elszámolásra a kincstári átutalásokhoz kapcsolódó GIRO díjak, VIBER forgalmi jutalékok, bankközvetítői díjak, MNB jutalékok, postai szolgáltatás díjai, SWIFT szolgáltatási díjak, KELER értékpapírszámla-vezetési díjak, valamint egyéb más díjak is.
A nemzetközi pénzügyi kapcsolatokból eredő kiadások – az egyes nemzetközi pénzügyi intézmények részére fizetett alaptőke-hozzájárulások és tagdíjak – 2015-ben teljesített 14,6 milliárd forintos összege 1,2 milliárd forinttal lett több az előirányzatnál. Az eltérést a devizában előírt kötelezettségeknél a forint árfolyamának tervezettől eltérő változása, valamint két határidő előtti kifizetés okozta. Az adósságszolgálat teljesítésével kapcsolatos járulékos kiadások 41,1 milliárd forintot tettek ki, mely közel másfélszerese volt a törvényi előirányzatnak (az előirányzat 148%-a). Ennek döntő oka a vártnál nagyobb lakossági kereslet, mely a forgalmazóknak fizetett jutalékok összegét növelte. 5,4 milliárd forinttal emelte továbbá a kiadást a 2014. évi legutolsó tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, melynek pénzforgalmi teljesítésére 2015 januárjában került sor. 2.15. Hozzájárulás az EU költségvetéséhez Az EU költségvetését illető hozzájárulási kötelezettség 2015. évi összege 306,0 milliárd forintot tett ki, amely összeg 10,4 milliárd forinttal magasabb a tervezett előirányzathoz (295,6 milliárd forint) képest. A tervezett és a teljesült kiadás közötti eltérést a tervezés és a teljesítés árfolyama közötti eltérés (a tényleges befizetés a 2014. december 31-i árfolyamon történt), az áfa-, illetve GNI-adatokra vonatkozó prognózisok évközi frissítése és a korábbi évek egyenlegének utólagos korrekciója, valamint az előző évről áthúzódó, illetve a 2015. évet érintő uniós költségvetésmódosítások magyarázzák. 2.16. Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások Az állami vagyonnal kapcsolatos tételek alapvetően a Vtv., az MFB tv. és az Nfatv. hatálya alá tartozó vagyonnal való gazdálkodással összefüggő kiadásokat foglalják magukban. Az Áht. rendelkezései szerint az állami vagyonnal összefüggő kiadások többsége megjelenik a központi költségvetés mérlegében, egy részük (pl. a kölcsönnyújtások) azonban finanszírozási kiadásnak minősül, amely nem érinti a központi költségvetés egyenlegét. Módszertani változást jelentett 2015-től, hogy az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások nemcsak az állami vagyongazdálkodás két nevesített költségvetési fejezetének kifizetéseit, hanem a törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonosi joggyakorlói feladatot ellátó fejezet elkülönítetten megjelenő tulajdonosi ügyleteinek tételeit is. Az állami vagyonnal kapcsolatos költségvetési kiadások 286,8 milliárd forintot tettek ki a 2015. évben. Az év során megvalósult törvényi módosítások, Kormány-, illetve miniszteri hatáskörben jóváhagyott átcsoportosítások a vagyonkiadások eredetileg 215,1 milliárd forint összegű előirányzatát összességében 270,8 milliárd forintra növelték, azonban a ténylegesen teljesült kifizetés ezt 16,1 milliárd forinttal meghaladta alapvetően az előirányzat túllépési lehetőségek kihasználása következtében. Az évközi módosítások alapvetően a társasági és ingatlanvagyonnal való gazdálkodás fejlesztési jellegű mozgásterét növelték. Az átcsoportosítások mellett a költségvetési törvény lehetőséget adott egyes kiadási előirányzatok túllépésére is, a 2015. évben a törvényben meghatározott bevételi mértékre alapozva egy esetben történt a kiadási előirányzatot meghaladó kifizetés jóváhagyása. A nemzetgazdasági miniszter engedélyezte a Magyar Nemzeti Filmalap Közhasznú Nonprofit Zrt. támogatásának – a hatoslottó szerencsejáték játékadója pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig – legfeljebb 184,4 millió
forinttal történő túllépését, amelyre a költségvetési törvény 5. § (10) bekezdése adott lehetőséget. A költségvetési törvény 4. mellékletének 2/100a pontja lehetőséget adott az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdoni részesedésének megszerzésére szolgáló 15 milliárd forint összegű előirányzatának a Kormány engedélyével történő túllépésére. A Kormány az előirányzat 17 milliárd forinttal történő túllépésére adott felhatalmazást. 1,4 milliárd forint összegű kiadás-túllépés következett be az MNV Zrt. ingatlanvásárlásai és ingatlan-beruházásai fedezetét biztosító jogcím esetén is, amelyre a költségvetési törvény nem adott felhatalmazást. A túllépés a pénzügyi teljesítéssel nem járó ügyletek (ingatlancsere, beszámítás) hatásainak elszámolásából ered, az ennek jóváhagyására irányuló javaslatot a zárszámadási törvény szövege tartalmazza. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások 70%-át a 200,2 milliárd forint összegű felhalmozási típusú kifizetések adták. Az előirányzat-módosítások nagyobb része ezen kiadásoknál jelentkezett, a módosított előirányzatok 56,6 milliárd forinttal (44%-kal) haladták meg az eredetileg tervezett összeget. Az állami tulajdonú gazdasági társaságok tőkeemelésére, alapítására és részesedésvásárlásokra fordítható kiadások eredeti 66,5 milliárd forint összegű előirányzata az évközi módosítások nyomán 123,4 milliárd forintra nőtt. Az ilyen célú kiadások 2015. évi együttes összege 140,4 milliárd forintot tett ki. E kiadások növekedésében meghatározóak voltak a Miniszterelnökség 64,9 milliárd forint összegben teljesült tőkeemelései, részesedésszerzései. Az előirányzat növelések mellett csökkenésre is sor került, az MVM Zrt. tőkeemelésére szánt 18 milliárd forint azonban nem került felhasználásra. A 2015. évben az alábbi jelentősebb akvizíciók, fejlesztési és likviditási célú tőkeemelések valósultak meg: − 32 milliárd forint forrást biztosított a Miniszterelnökség fejeztében az állam az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosi részesedésének megszerzéséhez, ekkora összegű tőkeemelést hajtott végre a tulajdonosi joggyakorló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt.-nél, amely 2016-ban végrehajtotta a részesedésvásárlást. A fedezetet a költségvetési törvény módosítása során létrehozott 15 milliárd forintos előirányzat, illetve annak – a Kormány engedélyével történt – 17 milliárd forintos túllépése adta. − 15 milliárd forintot fordított az állam az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt. megalapítására, amelynek fedezetét (a Miniszterelnökség fejeztében) a Kormány 2015. februárjában biztosította a központi tartalék terhére. E társaság célja a nemzeti közműszolgáltatási rendszer egységes, központi irányításának biztosítása, az állami közműszolgáltatások kialakítása és hosszú távú, fenntartható működtetése a földgáz-, a villamosenergia- és a távhőszolgáltatás ágazataiban. − A közműszolgáltatási rendszer megújításához kapcsolódott a KAF Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Zrt. megalapítása is, amelynek 3 milliárd forintos kiadásához szintén a Kormány hatáskörében végrehajtott átcsoportosítás jelentette a fedezetet (a Miniszterelnökség fejeztében). − A Miniszterelnökség tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Paks II Atomerőmű Fejlesztő Zrt. 14 milliárd forint tőkeemelésben részesült, melyet a társaság működésére, a Paks II. projekt előkészítésére és az engedélyezéssel kapcsolatos költségekre használhatott fel. A társaság tevékenységéhez a költségvetési törvény
28,2 milliárd forint összegű tőkeemelést tett lehetővé, 14,2 milliárd forint felhasználása azonban a projekttel kapcsolatos európai uniós vizsgálatok miatti halasztás következtében nem történt meg, a Kormány – határozatával – le is csökkentette az előirányzat összegét. − A Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Eximbank Zrt. hitelezési aktivitását támogató tőkeemelése 2015. év során együttesen 30,9 milliárd forintot tett ki. Ennek fedezetét a Kormány átcsoportosítás útján biztosította. − Ugyancsak a Külgazdasági és Külügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozik a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., amely 2015. év során – a Kormány hatáskörében biztosított költségvetési fedezettel – 1,7 milliárd forint összegű tőkeemelésben részesült. − A Belügyminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, a szolvák-magyar gázvezetéket létrehozó és üzemeltető Magyar Gáz Tranzit Zrt. a tervezettnek megfelelő összegben 4 milliárd forint összegű tőkeemelésben részesült. − A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonosi irányítása alá tartozó Antenna Hungária Zrt. 4,1 milliárd forint összegű tőkeemelésben részesült fejlesztéseinek elősegítése érdekében év közbeni átcsoportosítással biztosított forrásból. − A Nemzetgazdasági Minisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó Gránitbank Zrt. 1,7 milliárd forint tőkeemelést kapott az államtól, melynek fedezetét a Kormány átcsoportosítással teremtette meg. − A Földművelésügyi Minisztérium tulajdonosi joggyakorlásába tartozó állami erdőgazdasági társaságok 2015. évi tőkeemelésének együttes összege közel 1,1 milliárd forintot tett ki, amelynek fedezetét az eredetileg tervezett 0,5 milliárd forint fejezeti hatáskörű megnövelése adta. 14 állami erdőgazdasági társaság részesült tőkeemelésben a közjóléti fejlesztéseik, beruházásaik elősegítése és megvalósítása érdekében. − 2015. év végén 10 milliárd forint összegű kezdőtőkével alapította meg az MNV Zrt. a NIPÜF Nemzeti Ipari Park Üzemeltető és Fejlesztő Zrt.-t, amelynek célja az ipari és innovációs területek fejlesztésében történő állami szerepvállalás megvalósítása. − A hulladékgazdálkodási ágazatban történő fokozottabb állami szerepvállalás, illetve a fenntartható hazai hulladékgazdálkodási rendszer kialakítása érdekében alapította meg az MNV Zrt. 5,3 milliárd forint induló tőkével az NHKV Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-t. − A tokaji borvidék fejlesztéséhez kapcsolódva a Grand Tokaj Zrt.-nél (Tokaj Kereskedőház Zrt.) 3,4 milliárd forint összegű tőkeemelésre került sor a társaság modernizálása, a szőlőfeldolgozás technológiai fejlesztése illetve jó minőségű alapanyag felvásárlása érdekében. − A Nemzeti Kataszteri Program Nonprofit NKft. 2,7 milliárd forintot kapott tőkeemelés formájában kereskedelmi banki hitelének végtörlesztéséhez, amely az ország térképekkel történő ellátásának biztosító állami alapfeladat megvalósításához szükséges digitális térképek elkészítését finanszírozta.
− A megváltozott munkaképességű dolgozókat foglalkoztató ún. rehabilitációs társaságok (ERFO NKft., SZEFO Zrt., FŐKEFE NKft., KÉZMŰ NKft.) összesen 3,5 milliárd forint forrásjuttatásban részesültek 2015. év során tőkeemelés, pótbefizetés formájában. A forrásjuttatások a veszteséges működés ellentételezése mellett a társaságok reorganizációját, korszerűsítő beruházások megvalósítását is szolgálja a nyereséges termelési struktúra kialakítása érdekében. − 2 milliárd forintot fordított az állam a Nistema Kft. megvásárlására, illetve 1,9 milliárd forintért szerezte meg a Hungaroring Zrt. nem állami kézben lévő részesedését. A felhalmozási kiadásokon belül az ingatlan-ügyletekhez kapcsolódó kiadás összege 51,4 milliárd forintot tett ki, amely az MNV Zrt. által megvalósított ingatlanberuházásokat, ingatlanvásárlásokat, a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. (NET Zrt.) ingatlanvásárlásait, továbbá a FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezéséhez szükséges egyes létesítmény-fejlesztések, illetve más nagyobb projektek kiadásait, illetve a Nemzeti Földalap által végrehatott földvásárlásokat foglalja magában. Az összeg elmaradt az eredetileg tervezett 56,3 milliárd forinttól, és a fentebb jelzett kiadás-túllépés miatt meghaladta a módosított előirányzat 50,7 milliárd forintos összegét. Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásaira szolgáló, eredetileg 21,9 milliárd forintos előirányzat nagysága az év során többször is módosult, végül 11,2 milliárd forint lett a módosított előirányzat. Az évközi emelések a korábbi évekről áthúzódó, a nem tervezett, év közben felmerülő ingatlan projektekhez, felújítási feladatok végrehajtásához teremtettek fedezetet, a csökkentések pedig a fejezeten belüli és fejezetek közötti átcsoportosításokból adódtak. A 2015. évben elszámolt kiadások összege 12,6 milliárd forint volt. A jelentősebb nagyságrendet (5,1 milliárd forint) a közfeladatot ellátó vagyonkezelők ingatlanjain elvégzett felújítások képviselték. A 2015. évben az előirányzat terhére műemléki és nem műemléki felújítások is megvalósultak. A kastély és vár (Csókakő és Csesznek) felújításokon túl a Klebelsberg Kúria projekt, a Gül Baba türbéje projekt kivitelezésének egy része, a Miniszterelnökség budavári elhelyezése valósult meg. Elkezdődött a Kőszeg - KRAFT projekt és a Magyar Állami Operaház – Eiffel projekt megvalósítása is. Nem műemléki ingatlanon végzett felújítások közül jelentősebb projekt volt az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszerhez kötődő épület felújítása. Az állami víziközműveken elvégzett beruházások értéknövelő beruházásaira 3,8 milliárd forint, a Zánkai Új Nemzedék Központban található ingatlanokon megvalósult ilyen célú beruházásokra pedig 1,2 milliárd forint került kifizetésre. A hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló 2011. évi CLXX. törvény alapján működő NET Zrt. tevékenysége a 2015. évben is folytatódott. A program indulásától számítva 2015. december 31-ig megvásárolt és vagyonkezelésre átvett ingatlanok aktivált bruttó értéke 82,9 milliárd forint. Az általa végrehajtott ingatlanvásárlások 2013. évtől gyorsultak fel, 2015-ben 7 550 darab ingatlan aktiválása történt meg a vonatkozó vagyonkezelési szerződések alapján. A 2015. évben 30,6 milliárd forint költségvetési forrás állt rendelkezésre ingatlanok megvásárlására, ennek 98,5%-a felhasználásra is került. A FINA Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság budapesti megrendezése előirányzat az elfogadott 2015. évi költségvetésben még nem szerepelt.
A módosított előirányzat 7,3 milliárd forintos összegét a Kormány átcsoportosítással biztosította, amelynek felhasználása meg is történt. A világbajnoksággal kapcsolatos létesítményfejlesztésekhez kapcsolódóan ingatlanvásárlás, az új Dagály Uszodakomplexum és környező beruházások tervezési és kivitelezési költségei kapcsán, továbbá számos hatósági, szakértői, ellenőri díj teljesítése érdekében merültek fel kifizetések. A Nemzeti Földalap által 1,4 milliárd forint értékben megvalósított termőföldvásárlás kiterjedt mind az 1/1 arányú termőföld-ingatlanok vételére, mind az osztatlan közös tulajdoni hányadok csökkentését szolgáló tulajdonosi közösségek megszüntetésére, továbbá a birtok-összevonási célú földcserék államot terhelő értékkülönbözetének elszámolására. Az állami vagyon hasznosításával összefüggő kifizetések 51,9 milliárd forinttal terhelték a költségvetést. E kiadások meghatározó tétele volt az állami tulajdonú társaságok támogatására fordított 32 milliárd forint. Ezen belül 18,5 milliárd forint jutott az állami tulajdonú regionális viziközmű-társaságok költségeinek közszolgáltatási szerződés alapján járó ellentételezésére. A Nemzeti Hulladékgazdálkodási Szolgáltató Kft. számára juttatott 1,8 milliárd forint forrás célja alapvetően társaság leányvállalatai által végzett közszolgáltatási feladatok alulfinanszírozásnak kompenzációja, valamint a kényszerkijelölésekből fakadó és egyéb közszolgáltatáshoz kapcsolódó költségek finanszírozása. 9,2 milliárd forint szolgálta a filmszakmai ágazat támogatását, a filmszakmai fejlesztéseket és az ezekért felelős Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. finanszírozását. Az MNV Zrt. közvetlen kezelésében lévő ingatlanokkal kapcsolatosan felmerülő üzemeltetési, gondnokolási, fenntartási, karbantartási, javítási költség, továbbá a veszélyelhárítás és károkozás miatti beavatkozásokra 7,1 milliárd forint kifizetés történt. 10,4 milliárd forint összegű kifizetés a Termőföldért életjáradék programhoz kötődik. Ez az összeg közel 18 ezer fő járadékösszegét tartalmazza. A magyar államot korábbi tulajdonosi döntéseihez kapcsolódóan terhelő kiadások 7,4 milliárd forintos összegében meghatározó a környezetvédelmi projektek 5,2 milliárd forintos költsége valamint a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásának 1,4 milliárd forintos összege. A volt állami vállalatok működése során keletkezett és a termelőkapacitás fenntartását tekintve sikertelen privatizációt követően visszamaradt környezeti károk felszámolásának kötelezettsége számos esetben a magyar államot terheli. A kármentesítési munkák jóváhagyott feladatterv és kiírt közbeszerzési pályázatok alapján valósulnak meg alapvetően a környezetvédelmi feladatokat ellátó állami tulajdonú társaságok (Mecsek–Öko Zrt., Nitrokémia Zrt.) közreműködésével. A vagyongazdálkodás 23,7 milliárd forint összegű egyéb kiadásainak legjelentősebb tétele a Richter-részvényekre átcserélhető kötvények 9,6 milliárd forint összegű kamatterhe. Az érintett törvények szerint az MNV Zrt. szervezetének működéséhez szükséges forrást a központi költségvetésből kell biztosítani. E rendelkezés alapján biztosított az állam a társaság működésének támogatására 7,2 milliárd forintot, amely az intézmény személyi juttatásait, azok járulékait, valamint a dologi és egyéb működési költségeket tartalmazta. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások nagy részénél az ÁFA tartalom a költséghez kötődik, amelyek elszámolása az adott jogcímen történik. Az MNV Zrt.
egyes ingatlan vásárlásainál, csere-tranzakcióinál továbbá meghatározott értékesítési tranzakcióihoz kötődően azonban a fordított adózás szabályai léphetnek életbe. Ezek a kiadások előirányzat módosítási kötelezettség nélkül túlléphetik a tervezett összeget. Az előirányzat terhére a 2015. évben – az ingatlanprojektek tervezettnél nagyobb volumene következtében – 3,7 milliárd forint összegű kifizetés történt. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások másik típusát a költségvetési egyenleget nem érintő finanszírozási kiadások jelentik, amelyek közül az állam finanszírozási igényét tulajdonosi kölcsönök nyújtása növelte a 2015. évben. Az Áht. 45. § (1) bekezdés szerinti, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes engedélyével megvalósítható tulajdonosi kölcsön kifizetések összegei a következők szerint alakultak: Társaság Tokaj Kereskedőház Zrt. (Grand Tokaj Zrt.) Kincsem Nemzeti Kft. Dunakeszi Járműjavító Kft. Egyéb Összesen:
millió forint Kölcsön összege 2 600,0 1 500,0 513,7 5,3 4 619,0
2.17. Beruházási Alap A törvény 20. § (2) bekezdése a 2015. évben is létrehozta Beruházási Alapként azt a kontrollmechanizmust, amely egyes, a költségvetési törvény 10. mellékletében nevesített felhalmozási célú kiadásokat tartalmazó előirányzatok esetében külön engedélyhez kötötte az előirányzatok felhasználására irányuló kötelezettségvállalásokat. A Beruházási Alap nem minősült elkülönített állami pénzalapnak, az a fenti jóváhagyási körbe tartozó, megtervezett kiadásokat foglalja össze. Ebből következően a Beruházási Alapnak forrása, egyenlege és számlája nem volt, illetve az ide sorolt kiemelt fejlesztések végrehajtása az érintett előirányzatokat kezelő fejezetek hatáskörébe tartozott. A Beruházási Alap előirányzatai terhére új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével, vagy véleményének előzetes kikérésével lehetett. A törvény 2015. június 18-ig hatályos szövege szerint ezek megadása során az államháztartásért felelős miniszternek kizárólag az állami vagyon értékesítéséből és hasznosításából származó meghatározott bevételek éven belüli időbeli teljesülésére kellett figyelemmel lennie. Ezt követően a törvény évközi módosítása pontosította a kötelezettségvállalások engedélyezési szempontjait annak érdekében, hogy ne csupán az államháztartás központi alrendszerének egyetlen kiragadott jellemzője, mérlegelési szempontja alapján legyen megítélhető a tervezett kötelezettségvállalások megvalósíthatóságának központi költségvetési megalapozottsága. A módosítás nyomán az államháztartásért felelős miniszternek a döntéshozatal során immár a 2015. évi gazdasági és költségvetési folyamatok, a várható EDP-hiány és az államadósság alakulására kellett tekintettel lennie, a korábbi bevételi szempont e kereteken belül vált értelmezendővé.
A Beruházási Alapba sorolt egyes bevételi és kiadási előirányzatok törvényi összege 201,5 milliárd forint volt. Figyelembe véve azonban, hogy – speciális szabályként – a 2015. évi XXXIII. törvény szerint a Budapesten megrendezendő 2017. évi Úszó-, Vízilabda-, Műugró, Műúszó és Nyíltvízi Világbajnokság megvalósításához szükséges létesítményfejlesztésekre a Beruházási Alap szabályainak hatálya nem terjedt ki, így az érintett összeg 195,3 milliárd forintra csökkent. A Beruházási Alap hatálya alá tartozó felhalmozási célú kiadási előirányzatok összegéből 184,8 milliárd forint volt besorolható a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek alá, míg a fennmaradó 10,5 milliárd forint a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek rendelkezési körébe tartozott. A 2015. évben a Beruházási Alapba sorolt kiadási előirányzatok terhére az államháztartásért felelős miniszter összesen 176,2 milliárd forint értékben adta meg az érintett fejezetek által tervezett új kötelezettségvállalásokhoz kapcsolódóan előzetes egyetértését. Ennek részletes bemutatását az általános indoklás mellékletei között található, „A Beruházási Alapba tartozó kiadási előirányzatok terhére jóváhagyott kötelezettségvállalások” című táblázat tartalmazza. B. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZPONTI ALRENDSZERE HIÁNYA, FINANSZÍROZÁSA, AZ ÁLLAMADÓSSÁG KEZELÉSE
1.
A központi költségvetés finanszírozása
Makrogazdasági és finanszírozási környezet 2015-ben A rövid állampapírpiaci hozamok 2015 első felében követték a jegybanki alapkamat alakulását. A kötvényhozamok 2015 elején csökkentek. A rövid hozamok elsősorban a további kamatcsökkentési várakozások és a monetáris politikai eszköztár 2014 közepén történt megváltozása következtében 2015 első felében alacsonyabbak voltak, mint a jegybanki alapkamat. A jegybank 2014 tavaszán elindított önfinanszírozási programja 2015 nyarán kiterjesztésre került, ami az év egészét tekintve lefelé szorította a hosszú állampapírpiaci hozamokat. 2015 júniusában az MNB Monetáris Tanácsa bejelentette, hogy az önfinanszírozási program folytatása érdekében megújul a jegybanki eszköztár. A kéthetes jegybanki kötvényt augusztusban kéthetes betétté alakította át a jegybank, ami kizárólag a bankok számára elérhető. Az MNB folytatta a jegybanki kamatcsere (IRS) tendereket, amelyek ösztönözték a bankok hosszabb futamidejű állampapírok iránti keresletét. A második negyedévben emelkedtek a hosszú hozamok, amiben szerepet játszott az erős hazai gazdasági növekedés és az enyhülő deflációs nyomás, aminek következtében hosszabb távon a korábban vártnál szigorúbb monetáris politikára lehetett számítani. Emellett az év közepén a görög adósságválság kiéleződése is növelte a hosszú forinthozamokat. Az év második felében összességében inkább stagnáltak a hosszú forinthozamok. Az amerikai kamatemelési ciklus folytatódására irányuló várakozások felfelé, az európai monetáris lazítás lefelé irányuló nyomást fejtettek ki a hosszú forinthozamokra. Ugyancsak felfelé irányuló nyomást fejtett ki, hogy az egyik legnagyobb forintkötvény-befektető 2015 folyamán jelentősen csökkentette kitettségét.
A referenciahozamok 2015 decemberének végén az egy évvel korábbinál 0,6-0,9 százalékponttal alacsonyabb szinten álltak a rövid (3, 6 és 12 hónapos) és a közepes (3 és 5 éves) lejáratokon. A 10 éves lejáraton 0,3%-kal csökkent, a 15 éves lejáraton kismértékben (5 bázisponttal) emelkedett a referenciahozam. Az éven belüli hozamok május végéig kisebb mértékben, majd szeptember végéig meredeken csökkentek, míg az év utolsó harmadában emelkedtek. Az aukciós hozamok alakulása lényegében a referenciahozamok mozgását követte. Az éven belüli aukciós hozamok (a likviditási kincstárjegy-aukció nélkül) 0,5-0,6 százalékponttal csökkentek az év végéig. A 3 és 5 éves lejáratokon 0,3-0,5 százalékponttal csökkent, a 10 éves lejáraton 4 bázisponttal, a 15 éves lejáraton 10 bázisponttal emelkedett az aukciós átlaghozam. Az átlagos fedezettség a kincstárjegy-aukciókon 2,1-et, míg a kötvényaukciókon 2,9-et ért el. 2015 folyamán a forint árfolyama 296,10-321,34 forint/euró közötti sávban mozgott. 2015-ben az euró átlagos árfolyama 309,9 forint/euró volt, ami kedvezőbb az előirányzatkor tervezett 310,1 forint/euróval szemben, azonban 2015. december 31-én még az átlagos árfolyamot is jelentősen meghaladva 313,12 forint/euró árfolyammal zárt, mely az év végi adósság szempontjából kedvezőtlen fejlemény volt. A külföldiek forintállampapír befektetései 2015-ben a kezdeti ingadozás után egyenletesen csökkentek, és év végéig jelentős mértékben, 990,8 milliárd forinttal, 3896,0 milliárd forintra csökkentek. A finanszírozási igény alakulása A kincstári kör hiánya 1216,9 milliárd forint volt. A nettó finanszírozási igényt ezenfelül az EU-transzferekkel kapcsolatos, 185,3 milliárd forintos pozitív egyenleg csökkentette. A kincstári elszámolási rendszerből látható hiány nem egyezik meg a normaszövegben megjelenített, helyi önkormányzatok nélküli államháztartási hiánnyal. Ennek oka az éves költségvetési beszámolók és a kincstári nyilvántartás szerinti teljesítési adatok közötti eltérések, amelyek elsősorban a következőkből adódnak: –
a kereskedelmi banknál vezetett fizetési számlák és a házipénztárak kincstárba be nem jelentett forgalma;
–
a költségvetésen kívül kezelt tételek kincstárba be nem jelentett rendezése.
A bruttó finanszírozási igény a nettó finanszírozási igény, valamint az adósságtörlesztések összegeként adódik. Az eredeti futamidejét tekintve éven túli futamidejű államadósság-törlesztések és -bevonások az alábbiak szerint valósultak meg: milliárd forintban Forinthitelek Devizahitelek Forintkötvények* Devizakötvények Éven túli törlesztések összesen *Az
281,6 464,3 2 093,3 942,5 3 781,6
előirányzat szerint a tervezett forintkötvény-törlesztés 1012,8 milliárd forint volt. Az ezt meghaladó törlesztés tartalmazza a következő években lejáró kötvények visszavásárlását és hosszabb kötvényre történő cseréjét.
Az éven túli lejáratokon a forinttörlesztések összesen 2374,9 milliárd forintot, míg a devizatörlesztések 1406,8 milliárd forintot tettek ki. A finanszírozás alakulása a 2015. év során A 2015. évi előirányzat tervezése során az államadósság-kezelés kiemelt célja az államadósság devizaarányának mérséklése és a lakossági állampapír-állomány további növelése volt. A 2015. év során folyamatosan teljesültek az adósságkezelési stratégia részét képező, az adósság szerkezetére vonatkozó benchmarkok. A 2015-ben keletkezett költségvetési hiány finanszírozása döntően forintkibocsátásokkal, 986,3 milliárd forint összegű piaci és lakossági államkötvény értékesítésével történt. Ezenfelül a hiány finanszírozását szolgálta a kedvező kamatozású célhoz kötött projektfinanszírozó hitel 230,6 milliárd forint értékben. A 3781,6 milliárd forint összegű adósság-visszafizetés finanszírozása érdekében 2485,8 milliárd forint értékű forint-államkötvény kibocsátására, 206,6 milliárd forint devizakötvény-, valamint 1089,3 milliárd forint összegű kincstárjegyállománynövekedésre került sor. A likviditáskezeléssel kapcsolatos műveletek során 954,5 milliárd forinttal csökkent a kincstárjegyek állománya, valamint részben átmenetileg felhasználásra került az ÁKK Zrt.-nél elhelyezett, az államadósság részét képező MtM betétállomány. A KESZ záró állománya 2015-ben 121,2 milliárd forinttal csökkent az előző év végéhez képest. Az alábbi táblázat az egyes adósságinstrumentumok nettó kibocsátásának eredeti előirányzatban szereplő és ténylegesen megvalósult értékeit tartalmazza. Nettó kibocsátás 2015-ben Előirányzat tervezésekor (2014. október)
milliárd forintban Tervezett 2015. (2014. Tény december)
Forintinstrumentumok nettó kibocsátása
1 239,1
1 461,7
1 462,6
Államkötvények
1 112,2
1 126,1
1 099,9
Diszkontkincstárjegyek Lakossági állampapírok (kötvényekkel együtt) Hitelek
-320,4 300,9
-112,9 302,0
-692,7 1 106,3
146,4
146,4
-51,0
Devizaadósság nettó kibocsátása
-276,5
-571,4
-1 186,5
Államkötvények
-189,7
-493,7
-722,2
Hitelek
-86,8
-77,7
-464,3
Összes kibocsátás
962,7
890,2
276,1
A 2015. évi nettó kibocsátás az előirányzathoz képest kisebb összegben és eltérő szerkezetben valósult meg. A kedvező piaci és lakossági kereslet következtében 2014 során lehetőség volt a devizaadósság tervezettnél nagyobb mértékű csökkentésére és a nettó forintkibocsátás növelésére. Ugyanakkor az év során az ÁKK swap partnerei által beutalt jelentős összegű mark-to-market betét növelte az államadósságot, ami év végén szükségessé tette a kibocsátások visszafogását, valamint a fennálló adósság egy részének visszavásárlását, előtörlesztését is, ami miatt a nettó kibocsátás végül a tervezettől elmaradt. A finanszírozásban folytatódott a lakossági állampapírok előző években elkezdődött értékesítésének látványos növekedése. A nettó kibocsátás
2015-ben 276,1 milliárd forint volt, amelyen belül a nettó forintkibocsátás kismértékben nagyobb, a nettó devizakibocsátás viszont lényegesen kisebb volt, mint az év eleji tervekben szereplő érték, ami a finanszírozás nagymértékű eltolódását mutatja a forintállampapírok felé, amely fontos a devizaadósság arányának csökkentése érdekében. A forintállamkötvény-kibocsátás jelentősen meghaladta a terveket, amely nagyrészt a csereaukciók magas, tervekben nem szereplő volumenének köszönhető, kisebb részben a többletértékesítésnek. Mivel a csereaukciók által a törlesztés is jóval magasabb lett, mint a tervekben szereplő, illetve a tervezettnél nagyobb összegben vett vissza későbbi években lejáró államkötvényt az ÁKK, a nettó államkötvény-kibocsátás csak kismértékben maradt el a tervezettől. A diszkontkincstárjegyek nettó kibocsátása csökkent a többletlikviditás csökkentése érdekében, ami egyúttal az államadósság futamidejének növelését is eredményezte. A lakossági állampapírok állománya a versenyképes hozamok következtében 2015-ben lényegesen, 1106,3 milliárd forinttal nőtt. A növekedéshez legnagyobb mértékben a kamatozó kincstárjegyek járultak hozzá, de jelentős növekedést ért el a Prémium Magyar Államkötvény és a Bónusz Magyar Államkötvény állománya is. Az éven belüli KTJ I. sorozatú kincstári takarékjegyeket kivéve növekedett a postai értékesítésű kincstári takarékjegyek iránti kereslet is. Állampapírok értékesítése Forintfinanszírozás Az adósságkezelés 2015-ben is törekedett arra, hogy az állam forrásbevonása során a hosszabb futamidejű, 3, 5 és 10 éves futamidejű, piaci finanszírozást biztosító államkötvények játsszanak meghatározó szerepet. Az irántuk mutatkozó kereslet növekedésével a tervekhez képest már az első negyedévtől fokozatosan emelkedtek a kibocsátások. 2015-ben a változó kamatozású 3 éves és 5 éves kötvényen kívül minden további kötvényt fix kamatozásúként értékesített az ÁKK Zrt. Az egyes futamidőket tekintve a kötvénysorozatok piacra bocsátott mennyiségét az alábbi táblázat mutatja be: A 2015. év során kibocsátott kötvénysorozatok
2018/C 2018/D* 2020/B 2021/A* 2025/B 2031/A
Futamidő
Aukciók száma
év
db
3 év 3 év 5 év 5 év 10 év 15 év
25 14 25 10 21 4
Aukciós kibocsátás az év során 601,5 194,0 555,0 139,0 329,5 35,0
NemÉv végi kompetitív sorozatnagyság értékesítés milliárd forintban 117,1 41,8 138,9 36,3 63,9 7,7
721,1 235,9 901,4 175,4 868,5 43,2
*Változó kamatozású kötvény
A kötvényaukciók során elfogadott összes mennyiségen belül a szokásos módon a 3 éves államkötvények aránya volt a legmagasabb. A bruttó kötvénykibocsátás futamidő szerinti szerkezetén belül az előző évhez képest az 5 és 10 éves kötvények részesedése nőtt, a 3 éves futamidejű kötvények részesedése csökkent.
A nemzetközi és a belföldi állampapírpiac tendenciáira tekintettel az ÁKK Zrt. rugalmas aukciós rendszert alkalmaz, amelynek szerves részét képezi a nem kompetitív kötvényértékesítés. A rendszer lehetőséget teremt arra, hogy amennyiben a piaci igények jelentősen meghaladják az aukción elfogadásra került összeget, akkor további befektetők tudjanak államkötvényekhez jutni. Az ily módon értékesített kötvények összege 405,7 milliárd forintot ért el 2015-ben, ami jelentős részét képezi a tervet meghaladó kötvényértékesítésnek. A nagy lejáratok okozta likviditásingadozások kezelése és a lejárati kockázat csökkentése érdekében a meghirdetett aukciós naptár szerinti, rendszeres államkötvény-visszavásárlási aukciókra került sor 2015-ben is, összesen 490,4 milliárd forint névértékben. Ezáltal egyenletesebbé vált az államkötvények lejárati szerkezete, csökkent a forintadósság refinanszírozási kockázata. 2015-ben a diszkontkincstárjegyek állománya az államkötvény- és lakossági állampapír-értékesítés felfutására válaszul jelentősen csökkent, az állománycsökkenés 687,1 milliárd forintot tett ki. A forintfinanszírozás fokozása és a belföldi lakossági állampapírok súlyának növelése érdekében az ÁKK Zrt. versenyképes árazással növelte jelenlétét a belföldi lakossági piacon. A lakossági állampapírok nettó kibocsátása így 2015-ben rekord szintet ért el, lényegesen hozzájárulva így a forintban történő finanszírozás növeléséhez. A kamatozó kincstárjegyek nettó értékesítése 2015-ben 727,0 milliárd forintot tett ki. A Prémium Magyar Államkötvények és a Bónusz Magyar Államkötvények iránt mérsékeltebb kereslet mutatkozott az év során, amelyek összesített nettó értékesítése 270,5 milliárd forintot tett ki, ami 314,4 milliárd forinttal kisebb az előző évi nettó értékesítés összegénél. Az egyes infrastrukturális, környezetvédelmi, oktatási és fejlesztési programok finanszírozására az állam forinthitelt vett fel nemzetközi fejlesztési intézettől (EIB) 230,6 milliárd forint értékben. A forintadósság átlagos hátralevő futamideje a 2014. és a 2015. év végén az alábbiak szerint alakult: Átlagos hátralévő futamidő (év) 2014. 12. 31. 2015. 12. 31. Magyar Államkötvények (MÁK) piaci nem piaci
4,70 4,62 10,14
4,64 4,62 7,89
Forintértékpapír összesen Forinthitel
3,68 6,25
3,72 10,42
Forintban denominált adósság összesen
3,79
4,01
Devizafinanszírozás A belföldi finanszírozás részeként, a belföldi befektetői bázisra támaszkodva egy új Prémium Euró Magyar Államkötvény és egy Letelepedési kötvény sorozat kibocsátására került sor összesen 206,6 milliárd forint értékben, melynek jellemzőit a következő táblázat részletezi:
Prémium Euró Magyar Államkötvény és Letelepedési kötvény 2015. 12. 31-i Eredeti Kibocsátás Lejárat Megnevezés Kamatozás állomány devizanem dátuma dátuma (millió euró) Változó, 2018/X EUR 2015. 03. 05. 2018. 09. 21. 129,6 Prémium Változó, 2020/T EUR 2015. 01. 14. 2020. 12. 20. 336,6 Letelepedési
2015-ben nemzetközi devizakötvények kibocsátásával nem került sor külföldi piaci forrásbevonásra. 2.
A költségvetés adósságának alakulása
A központi költségvetés 2015. év végi bruttó adóssága év végi árfolyamon 24 699,7 milliárd forintot tett ki. A 2015. év során a központi költségvetés adóssága nominálisan 818,6 milliárd forinttal (3,4%-kal) növekedett a 2014. év végi 23 881,1 milliárd forintos szinthez képest, ami a GDP arányában 73,7%-ról 72,6%-ra történő csökkenést jelent. Az államadósság tervezettnél alacsonyabb szintjéhez a devizaadósság jelentős csökkentése, valamint az év végi előtörlesztések, adósságvisszavásárlások járultak hozzá. Fentiek kompenzálták a devizaárfolyamok kedvezőtlen változása miatti év végi (nem realizált) árfolyamveszteséget, és a 2015. év során végrehajtott adósságátvállalásokat. Az év végén a tényleges devizaárfolyam 313,12 forint/euró volt, szemben a 2015. évre tervezett 310,10 forint/euróval, ami az év végi devizaadósság forintban kimutatott értékének növekedése irányában hatott. A deviza-keresztárfolyamok változása miatt megnövekedett swapok után elhelyezett 444,8 milliárd forint értékű devizabetét növelte az adósságállományt. A 2015 első negyedévében megvalósult 23,4 milliárd forint összegű MÁV Zrt. adósságátvállalás, június hónapban 52,3 milliárd forint összegű BKV Zrt.-hiteladósság-átvállalás és decemberben 47,1 milliárd forint összegű MTVA-hiteladósság-átvállalás a központi költségvetés adósságának növekedési irányában hatott. A MÁV Zrt. és az MTVA összesen 70,5 milliárd forint összegű adósságátvállalása nem emelte az uniós módszertan szerinti államadósságot, mivel az adósság a kormányzati szektor egyik alrendszerétől a másikhoz került át. A deviza-államadósság kockázatainak csökkentése érdekében az ÁKK Zrt. swap műveleteket köt. A nemzetközi piaci szokványok alapján a swap műveletek miatt fennálló partnerkockázatok csökkentése érdekében a felek a swapok nettó értékének megfelelő fedezetet (betétet) helyeznek el egymásnál, amiből az adósságállomány részét képezik az ezen ügyletek után az ÁKK Zrt.-nél elhelyezésre kerülő fedezeti összegek (az ún. mark-to-market betétek) az egyéb kötelezettségek soron. Az ezen jogcímen elhelyezésre kerülő betét azt mutatja, hogy a nem euróban kibocsátott devizakötvények értéke mennyivel növekedett volna az államadósságon belül az eurókötvényekhez képest, ha nem lett volna átváltva arra. A nem euró devizakötvények és az azokra kötött swapok lejáratakor a swapon elért megtakarítást az állam realizálja, mivel a törlesztés az adósság euróértékének megfelelően alakul. Ezt követően az MtM betétnek a lejárt swapra eső részét az állam visszafizeti a partnernek, annak állománya lecsökken a megtakarítás nagyságával. Az elmúlt években az egyéb devizák (főként az USD, illetve a CHF) jelentősen felértékelődtek az euróhoz képest, az emiatt keletkező többletadósságot viszont a swapkötéssel sikerült kizárni. 2015 folyamán az egyéb kötelezettségek állománya
311,2 milliárd forintról 756,0 milliárd forintra nőtt, ami a 2015-ben bekövetkezett jelentős deviza-keresztárfolyam mozgásokat mutatja. A központi költségvetés adósságállományának részleteit, illetve az állományváltozás tényezőit az általános indokolás mellékletei között található, „Az államadósság és az állami követelések adatai” című táblázatok mutatják be adósságelemenkénti bontásban is. C. AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK GAZDÁLKODÁSA 1.
Bevételek alakulása
Az elkülönített állami pénzalapok bevételeinek a 60,6%-a, 309,6 milliárd forint adó, illetve adójellegű bevételekből származnak. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap bevétele az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapot megillető hányada, amelyből 145,0 milliárd forint, a szakképzési hozzájárulásból pedig 65,3 milliárd forint folyt be. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alapba az innovációs járulékból – a befizetésére kötelezett belföldi székhelyű gazdasági társaságoktól – 65,8 milliárd forint bevétel keletkezett. A nukleáris hozzájárulásból, vagyis a Paksi Atomerőmű Zrt. befizetéséből 21,3 milliárd forint bevétele keletkezett a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapnak. A Nemzeti Kulturális Alapba az ötöslottó szerencsejáték játékadójának a 90%-ából 12,1 milliárd forint, kulturális adóból 0,1 milliárd forint folyt be. Az elkülönített állami pénzalapok 2015-ben összesen 138,8 milliárd költségvetési támogatásban részesültek, ami az összes bevétel 27,1%-a.
forint
A különféle egyéb bevételekből az alapoknál 62,6 milliárd forint keletkezett, ami az összes bevétel 12,3%-a. E bevételek közül a legnagyobb, 22,5 milliárd forint a TÁMOP-intézkedések bevétele. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) keretében ugyanis a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból előfinanszírozott programok – a „Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások”, valamint a „Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások” – támogatásait az EU megtéríti. 2.
A kiadások alakulása
Az elkülönített állami pénzalapok 2015. évi költségvetési kiadásának eredeti törvényi előirányzata 537,7 milliárd forintot, a módosított kiadási előirányzata 591,0 milliárd forintot tett ki, a teljesítés 508,8 milliárd forint lett. A Nemzeti Foglalkoztatási Alap teljesített kiadása 389,7 milliárd forint. Az álláskeresési ellátások kiadási előirányzata 50,0 milliárd forint volt, a teljesítés 49,7 milliárd forint lett. A „Start-munkaprogram” jogcímen a kifizetés 253,7 milliárd forint lett. A 2015. évben fő célkitűzés volt az elsődleges munkaerőpiacról kiszorultak, különösen a munkaerőpiacon hátrányban lévők, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők, az alacsony iskolai végzettségűek, az álláskereséssel összefüggésben egyéb ellátásra nem jogosult álláskeresők, valamint a tartósan munka nélkül lévők foglalkoztatásának elősegítése. A közfoglalkoztatás alapvetően három területen valósult meg, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás, az országos közfoglalkoztatás, valamint a járási (kistérségi) startmunka mintaprogramok területén. Ezen fő támogatástípusok mellett egyedi kérelmekre ún. országos, illetve egyéb mintaprogramok is indításra kerültek. Az alapból EU-s elő-és társfinanszírozásra teljesített (37,0 milliárd forint) összeg a TÁMOP 1.1 „Munkaerőpiaci szolgáltatások és támogatások”, valamint a „2014-2020-as időszak munkaerőpiaci programjainak”
előfinanszírozását szolgálta. Az alap társfinanszírozást is teljesített a foglalkoztatás és bővítése céljára. Az alapból a szakképzési és felnőttképzési támogatások 30,1 milliárd forintot, a foglalkoztatási és képzési támogatások pedig 12,3 milliárd forintot tettek ki. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 53,5 milliárd forint, a Bethlen Gábor Alap 21,7 milliárd forint, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 15,5 milliárd forint, a Nemzeti Kulturális Alap 11,8 milliárd forint, a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja pedig 16,6 milliárd forint kiadást teljesített. A bevételek és kiadások részletezését a "Fejezeti indokolások” kötetek LXII., LXIII., LXIV., LXV., LXVI., LXVII., LXVIII. fejezetei tartalmazzák. 3.
Az egyenleg alakulása
Az alapok költségvetési bevétele 511,0 milliárd forintot, költségvetési kiadása pedig 508,8 milliárd forintot tett ki. Így az elkülönített állami pénzalapok a 2015. évet 2,2 milliárd forint többlettel zárták. Az egyenleg a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap 22,4 milliárd forint, a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap 12,1 milliárd forint, a Nemzeti Kulturális Alap 3,4 milliárd forint többletéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alap 35,0 milliárd forint, a Bethlen Gábor Alap 0,7 milliárd forint hiányából alakult ki. Az alapoknál – a költségvetési törvényben megállapítotthoz képest – 53,1 milliárd forintot kitevő egyenlegjavulás keletkezett. D. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS PÉNZÜGYI ALAPJAINAK GAZDÁLKODÁSA 1.
Nyugdíjbiztosítási Alap
A LXXI. Nyugdíjbiztosítási Alap (a továbbiakban: Ny. Alap) 2015. évi költségvetésének teljesítése során megvalósultak a kötelező társadalombiztosítási nyugdíjrendszer alapvető célkitűzései: a nyugellátások értékállóságának, valamint a nyugdíjrendszer stabilitásának megőrzése. A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény az Ny. Alap költségvetését 3024,6 milliárd forint bevételi és kiadási főösszeggel határozta meg. A kiadási főösszeg törvényi előirányzata módosult, 5,8 milliárd forinttal emelkedett – az Egyéb befizetések címen – a 2014. évi költségvetési törvény végrehajtásáról rendelkező 2015. évi CLXXII. (zárszámadási) törvény 15. § (2) bekezdése értelmében. A módosítás összege az Ny. Alap 2014. évi költségvetése teljesítésének többlete alapján került meghatározásra, mely befizetésre került a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet részére. Emellett a 2015. évi költségvetési törvény 35. § (4) bekezdése alapján a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a központi költségvetés január-november havi előzetes tényadatai alapján – 69,0 milliárd forint befizetési kötelezettséget határozott meg az Ny. Alapból szintén az Egyéb befizetések címen, a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet javára. Így az Egyéb befizetések cím aktuális előirányzata 74,8 milliárd forintra módosult, és az Ny. Alap költségvetésének kiadási előirányzata ugyanezen összeggel növekedett. Az Ny. Alap költségvetése 3084,3 milliárd forint bevételi és 3079,7 milliárd forint kiadási főösszeggel zárta a 2015. évet, így a főösszegek egyenlege 4,6 milliárd forint többletet mutatott.
Az Ny. Alap bevételeinek 2015. évi szabályozását az alábbiak jellemezték: − a munkáltatók által fizetett szociális hozzájárulási adó mértéke (27%) az előző évihez képest nem változott, az alapot megillető része azonban az előző évi 96,3%-ról 85,46%-ra csökkent; − a biztosított által fizetett nyugdíjjárulék mértéke 10%, a bázisévhez képest nem változott; − az egyéni nyugdíjjárulék – a bázisévhez hasonlóan – továbbra is a teljes járulékalap után fizetendő; − változás a bázisévhez képest, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Alap általi megtérítések bevétele (mely a 2014. évben 1,6 milliárd forint összegben teljesült) kikerült az Ny. Alap 2015. évi költségvetéséből. A bevételek döntő hányadát (98,9%-át) a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti nyugdíjjárulék-bevételek együttes, 3051,9 milliárd forint összege tette ki, amely a 2995,9 milliárd forint előirányzatnál 55,9 milliárd forinttal magasabb. A jelzett összegen belül a szociális hozzájárulási adó teljesítése a 2087,1 milliárd forint előirányzatnál 43,6 milliárd forinttal, a biztosítotti nyugdíjjárulék teljesítése pedig a 952,4 milliárd forint előirányzatnál 12,3 milliárd forinttal volt több. A szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti nyugdíjjárulék előirányzat feletti teljesítésében döntően a gazdasági növekedés felfutásából, illetve a foglalkoztatás bővüléséből származó többletbevétel jelenik meg. Emellett a szociális hozzájárulási adó előirányzat feletti teljesítésében szerepet játszik az is, hogy – a bázisévhez hasonlóan – a kisvállalkozók a 2013. évi adóváltozások kapcsán létrejött új adónemeket (kisvállalkozók tételes adója és kisvállalati adó) a tervezetthez képest kevesebben vették igénybe, ehelyett továbbra is az adózás általános szabályai szerint fizetik a közterheket, s ennek részeként a szociális hozzájárulási adót. A nyugdíjbiztosítási ellátások fedezetéhez az előbbieken túl az alábbi bevételek járultak még hozzá: − a megállapodás alapján fizetők járulékainak összege 0,9 milliárd forint, mely 0,2 milliárd forinttal elmaradt az előirányzattól; − az egyszerűsített foglalkoztatás utáni közteher jogcím bevétele 13,1 milliárd forint, mely 1,9 milliárd forinttal meghaladta az előirányzatot; − a késedelmi pótlék és bírság teljesítése 10,0 milliárd forint, amely 1,9 milliárd forinttal az előirányzat alatt maradt; − a nyugdíjbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek jogcímen 5,0 milliárd forinthoz jutott az alap, mely 2,5 milliárd forinttal magasabb az előirányzatnál. Az Ny. Alap kiadásainak törvényi módosított előirányzata 3030,4 milliárd forint, amelyből 5,8 milliárd forint a 2014. évi zárszámadási törvényben előírt egyéb befizetések kiadása. A teljesítés 3079,7 milliárd forint volt, amely az egyéb befizetések címen tartalmazza a jelzett 5,8 milliárd forint kiadás mellett a 2015. évi költségvetési törvény 35. § (4) bekezdése alapján meghatározott 69,0 milliárd forint költségvetési befizetés összegét is.
Az alap kiadásainak meghatározó részét (97%-át) a nyugellátási kiadások képezik. A nyugdíjkiadások összességükben 2987,7 milliárd forintot tettek ki, mely éves átlagban 2 millió 177 ezer fő ellátását fedezte. A teljesítés 19,5 milliárd forinttal, 0,6%-kal alacsonyabb a 3007,2 milliárd forintos előirányzatnál. Az előirányzathoz viszonyított elmaradást döntően a korhatár feletti rokkantsági nyugdíjból átváltott öregségi nyugdíjak, és a hozzátartozói főellátások létszámának folytatódó visszaesése (az új megállapítások elmaradása, illetve folyamatosan csökkenő szintje miatt), valamint a korbetöltött öregségi nyugdíjak létszámnövekedésének alacsony mértéke (0,4%-os) eredményezte. E folyamatokban meghatározó szerepe volt az előző évben megkezdődött korhatáremelésnek. A jelzett elmaradást csak részben ellensúlyozta a 40 év jogosultsági idő alapján, nők részére megállapított korhatár alatti öregségi nyugdíj változatlanul magas (10%-os) dinamikája. Az ellátottak létszáma együttesen 0,5%-kal csökkent. A 2015. januári nyugdíjemelés 1,8%-os volt, mely 51,3 milliárd forintos éves növekedéssel járt. Novemberi kiegészítő nyugdíjemelésre 2015-ben sem volt szükség, mert a januári emelés mértéke lényegesen meghaladta a fogyasztói árak éves növekedési ütemét (fogyasztói árindex: 99,9%, nyugdíjas fogyasztói árindex: 100,4%). Az emelés a nyugdíjak vásárlóerejének 1,4%-os növekedését eredményezte. Emiatt, valamint az ellátások szerkezeti átalakulása (a magasabb összegű öregségi nyugdíjak súlyának növekedése) miatt az egy főre jutó (fő- és kiegészítő ellátásként folyósított) átlagos ellátás összesen 3%-kal emelkedett. Így a nyugdíjkiadások a 2015. évben összességében 2,5%-kal – 72,7 milliárd forinttal – emelkedtek az előző évhez képest. A nyugdíjbiztosítás egyéb kiadásainak összege 5,2 milliárd forint volt, amely 1,5 milliárd forinttal elmaradt az éves előirányzattól. A jelzett elmaradás döntően az Európai Unió tisztviselőinek és más alkalmazottainak nyugdíjbiztosítási átutalásáról és visszautalásáról, valamint az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2012. évi CXII. törvény, és a végrehajtására kiadott 219/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet alapján teljesített Nyugdíjtranszfer – hasonló nagyságrendű – csökkenéséből adódik. Az e kiadáscsoportba tartozó kiadások meghatározó hányadát az ellátások folyósításának postaköltségei adták. Költségvetési befizetések címén az Ny. Alap 74,8 milliárd forint összeget teljesített. Ebből 5,8 milliárd forint a 2014. évi zárszámadási törvény szerinti többlet befizetése, 69,0 milliárd forint pedig a 2015. évi költségvetési törvény 35. § (4) bekezdéséhez kapcsolódó befizetési kötelezettség teljesítése a XLII. Költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet részére. A működésre fordított kiadások összege 11,9 milliárd forint volt, amely 1,3 milliárd forinttal, 12,1%-kal meghaladta az előirányzatot. Az előirányzat fölötti teljesítés alapvetően az előző évi, kötelezettségvállalással terhelt költségvetési maradvány igénybevételéből, illetve európai uniós pályázatok keretében kapott támogatások felhasználásból ered. 2.
Egészségbiztosítási Alap
A költségvetési törvény az Egészségbiztosítási Alap (a továbbiakban: E. Alap) 2015. évi költségvetését 1910,8 milliárd forint bevételi és ugyanekkora kiadási főösszeggel határozta meg. Az alap 1926,0 milliárd forint bevételi és 1956,1 milliárd forint kiadási főösszeg mellett 30,1 milliárd forint összegű hiánnyal zárta az évet. A tervezettől való eltérést a
bevételek (15,2 milliárd forint) és a kiadások (45,3 milliárd forint) túlteljesülése okozta. Az alap bevételeinek 63,5%-a járulék- és hozzájárulás-befizetésekből keletkezett, ezek együttes összege közel 1224 milliárd forintot tett ki, ami 25,5 milliárd forinttal haladta meg az előirányzott összeget. Az alapot megillető szociális hozzájárulási adó 352,2 milliárd forint összegű teljesítése 4,6 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot (347,6 milliárd forint). A biztosítotti egészségbiztosításijárulék-bevételekből az előirányzatnál (652,2 milliárd forint) 12,8 milliárd forinttal, az egyéb járulékokból és hozzájárulásokból – mely tartalmazza többek között az egészségügyi szolgáltatási járulékot és a munkáltatói táppénz-hozzájárulást is – az előirányzatnál (45,3 milliárd forint) 4,0 milliárd forinttal több bevétel keletkezett. Egészségügyi hozzájárulásból 166,4 milliárd forint bevétel folyt be, ami 4,6 milliárd forinttal több az előirányzatnál. Az alap bevételeivel összefüggő főbb szabályváltozásokat a következők jellemezték: ‒ az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6810 forintról 6930 forintra emelkedett; ‒ 2015. január 1-jétől a szociális hozzájárulási adó – az előző évi 3,7% helyett – 14,54%-a illeti meg az alapot. A költségvetési hozzájárulások teljesítése 564,9 milliárd forint volt, amely az alap bevételeinek 29,3%-a. Ezen összegből a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átvett pénzeszköz teljesítése maradt el 17,4 milliárd forinttal az előirányzattól (172,7 milliárd forint). A járulék címén átvett pénzeszköz (374,2 milliárd forint), a tervezett pénzeszközátvétel (30,0 milliárd forint), valamint az egészségügyi feladatok ellátásával kapcsolatos költségvetési hozzájárulás (5,4 milliárd forint) előirányzati szinten teljesült. Az egészségbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos egyéb bevételek teljesítése 135,1 milliárd forintot tett ki, amely 5,6 milliárd forinttal haladta meg az előirányzatot. Az idetartozó bevételek legnagyobb részét a gyógyszergyártók és -forgalmazók befizetései adták, a 65,3 milliárd forint összegű teljesítés 7,3 milliárd forinttal több, mint a törvényi előirányzat. Az itt megjelenő baleseti adóból 27,5 milliárd forint, a népegészségügyi termékadóból 28,9 milliárd forint bevétel keletkezett. Az előbbi 4,0 milliárd forinttal, az utóbbi 2,5 milliárd forinttal haladta meg az előirányzott összeget. Az alap 2015. évi kiadásainak összege 1956,1 milliárd forintot tett ki, amely a törvényi előirányzatot 45,3 milliárd forinttal haladta meg. Ennek alapvető oka a természetbeni ellátásoknál felmerült többletkiadás. A pénzbeli ellátások adták az összes kiadás 28,8%-át, ezek nagysága 563,5 milliárd forint volt, ami az előirányzatnál 1,8 milliárd forinttal kevesebb. A legnagyobb részt kitevő rokkantsági, rehabilitációs ellátások összege 318,3 milliárd forint volt, amely 17,7 milliárd forinttal maradt el az előirányzattól. A táppénzkiadásra 77,1 milliárd forintot, míg gyermekgondozási díjra 113,1 milliárd forintot költött az egészségbiztosítás. A teljesítés a táppénzkiadás tekintetében 8,6 milliárd forinttal, a gyermekgondozási díj esetében pedig 3,6 milliárd forinttal haladta meg az előirányzott
összeget. A csecsemőgondozási díj/terhességi-gyermekágyi segély összege 45,5 milliárd forintot tett ki, ami az előirányzatot 3,1 milliárd forinttal haladta meg. A természetbeni ellátások tették ki az összes kiadás 70%-át, az 1369,4 milliárd forint teljesítés a tervezett összegnél 46,0 milliárd forinttal több. Az ehhez az alcímhez tartozó legnagyobb előirányzatot a gyógyító-megelőző ellátás kiadásai képezték, erre 948,6 milliárd forintot irányzott elő a költségvetési törvény, a tényleges kiadás 960,6 milliárd forint összegben teljesült. A gyógyszertámogatásra előirányzott összeg 298,1 milliárd forintot tett ki, a teljesítés 326,2 milliárd forint volt, amelyből a gyógyszertámogatás kiadásai jogcímen 310,6 milliárd forintot használt fel az egészségbiztosítás. A speciális beszerzésű gyógyszerkiadásokra 15,6 milliárd forint került kifizetésre. A gyógyászati segédeszköz támogatására fordított összeg közel 59 milliárd forint volt, amely az eredeti előirányzatnál 7,7 milliárd forinttal nagyobb kiadást jelentett. Az alapkezelő működési kiadásai 10,1 milliárd forintot tettek ki, a törvényi előirányzat feletti teljesítés 1,3 milliárd forint. 3.
Létszám és személyi juttatások
Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság 2015. január 1-jei 1447 fős létszámkerete április 1-jével 15 fővel, 1462 főre emelkedett, az Államkincstártól átvett, egyes családtámogatási feladatokkal összefüggésben. Az átlagos statisztikai állományi létszám: 1381 fő. A személyi juttatásokra fordított összeg 5,6 milliárd forint volt, mely 2,3%-kal nőtt az előző évhez képest. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2015. év eleji engedélyezett létszámkerete 1395 fő volt. Az átlagos statisztikai állományi létszám 1133 fő volt, a személyi juttatások kiadása 4,8 milliárd forintot tett ki, a személyi juttatásokra fordított kiadások 2,6%-kal csökkentek az előző évhez képest. 4.
A KESZ-hez kapcsolódó megelőlegezési számla társadalombiztosítási kiadások finanszírozásához
igénybevétele
a
Az Ny. Alap napi likviditási helyzete szoros kapcsolatban áll a kiadások (elsősorban a nyugellátások) és a bevételek (szociális hozzájárulási adó, járulékok és hozzájárulások, az alapot megillető egyéb bevételek) évközi alakulásával. Az Államháztartási törvény a biztonságos finanszírozás érdekében lehetővé teszi, hogy az Ny. Alap azokon a napokon, amikor a kifizetések összege meghaladja a bevételek összegét, kamatmentes hitelhez jusson. A törvényi előírás értelmében a hitelt a bevételekből soron kívül törleszteni kell. A 2015. évi hitel igénybevételének néhány fontosabb jellemzője: Megnevezés Nyugdíjbiztosítási Alap Legkisebb napi összeg 0,5 Legnagyobb napi összeg 156,5 Napi átlagos összeg* 46,5 Hitelmentes napok száma 272 nap *a meghitelezett napokra vonatkozóan
milliárd forintban Dátum augusztus 19. december 8.
Az Ny. Alap az év utolsó munkanapján nem rendelkezett hitelállománnyal.
Az E. Alap kiadásainak finanszírozásához szükséges költségvetési kezességvállalás keretében a KESZ-ről nyújtott napi legmagasabb hitelösszeg november hónapban jelentkezett, ekkor volt olyan nap, amikor a folyó finanszírozási igény elérte a 89,6 milliárd forintot. A legalacsonyabb napi hitelösszeg október hónapban figyelhető meg, 0,2 milliárd forint. A 2015. évi hitel igénybevételének néhány fontosabb jellemzője: (milliárd forintban) Megnevezés
Egészségbiztosítási Alap
Legkisebb napi összeg* Legnagyobb napi összeg Napi átlagos összeg* Hitelmentes napok száma *a meghitelezett napokra vonatkozóan
0,2 89,6 51,0 217 nap
Dátum október 30. november 9.
Az E. Alap gazdálkodása – költségvetési finanszírozási szempontból – mérsékelten kiegyensúlyozottnak tekinthető, az év 40,5%-ában szorult hitel igénybevételére, az év utolsó munkanapján 29,4 milliárd forint KESZ hitelállománnyal rendelkezett. III. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK GAZDÁLKODÁSA 1.
A helyi önkormányzatok gazdálkodásának általános értékelése
Az államháztartás önkormányzati alrendszerében a 2015. évben változatlanul 3197 volt a helyi (megyei és települési) önkormányzatok száma. A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2015. évben is a 2013-ban kialakított, a tapasztalatok alapján évről évre pontosított, az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, feladatalapú támogatási rendszerben történt. A 2015. év fő feladata az önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése volt. A helyi önkormányzatok (a teljes, minden önkormányzati alrendszeri alany adatszolgáltatására kiterjedő adatsor alapján) 2015-ben hitelforrások nélkül, közel 2850 milliárd forinttal gazdálkodhattak, melyhez a központi költségvetés 665,4 milliárd forintot, a 2014. évi támogatások 84%-át biztosította. (A csökkenés egyik fő oka az önkormányzati adósságkonszolidáció lezárulta, így az ahhoz kapcsolódó támogatás kivezetése volt.) Általános működés, igazgatás területén az önkormányzatok feladatainak nagyobb részét a klasszikus értelemben vett önkormányzati feladatok (igazgatási feladatok, településüzemeltetés, közvilágítás, helyi adóztatás stb.) tették ki. E helyi közügyek ellátását - a 2014. évhez hasonlóan - az önkormányzatok jövedelemtermelő képességétől függő általános jellegű támogatás szolgálta. Az előző évhez képest jelentős változás volt 2015-ben, hogy a jogcím kiegészült a korábban a központosított előirányzatok között szerepeltetett lakott külterülettel kapcsolatos feladatok és az üdülőhelyi feladatok támogatásával. A határátkelőhelyek
fenntartásának támogatása jogcím beépülésével az át is alakult: már csak a valódi feladattal rendelkező, a schengeni külső (magyar-ukrán, magyar-román, magyar-szerb és magyar-horvát) határszakaszokon közúti határátkelőhelyet fenntartó önkormányzatok támogatását szolgálta. További rendszerjellegű változás volt, hogy a beszámítás mellett az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében bővült a rendszer a kiegészítéssel. Az alacsony helyi adóbevétellel rendelkező települések (8500 forint/fő alatt) a beszámításban érintett támogatások összegére vetített, meghatározott százalékú kiegészítő támogatásban részesültek az alapfeladataik ellátása érdekében. A köznevelési ágazatban az önkormányzatok fő feladata továbbra is az óvodai ellátás volt, amelyhez a központi költségvetés többelemű támogatással járult hozzá. A jogszabályi előírások alkalmazásával biztosította az óvodapedagógusok és a nevelőmunkát segítők illetményét és azok járulékait, emellett a 2015. évben is kötött felhasználású működési célú támogatás illette meg az óvodát fenntartó önkormányzatokat. Továbbra is megillette a társulásban működő óvodák fenntartóit a bejáró gyermekek utaztatásához nyújtott támogatás. A pedagógus-előmeneteli rendszer keretén belül lebonyolított minősítési eljárás során a Pedagógus II. vagy Mesterpedagógus fokozatot elért óvodapedagógusok béréhez 2015 februárjától a központi költségvetés az óvodapedagógusok minősítéséből adódó többletkiadásaihoz úgynevezett kiegészítő támogatást biztosított a fenntartók számára. A szociális és gyermekjóléti ellátórendszerben az önkormányzatok szerepe alapvetően az alapellátások biztosítása volt. Tekintettel a segélyezési rendszer átalakítására – az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával – 2015. március 1-jétől járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos, kötelező feladatai – egyúttal a hozzá kapcsolódó állami támogatások is – jelentős mértékben csökkentek. A 2015. évben a költségvetés továbbra is biztosított kiegészítő támogatást az önkormányzatok szociális feladatainak ellátásához. Tekintettel arra, hogy a rászorult települések nagyobb mértékű támogatásra jogosultak, a támogatás keretében fokozottan érvényesült a szolidaritás elve. Ezen túlmenően ki kell emelni azt is, hogy a feladatalapú finanszírozás hatékony működésére tekintettel 2015-től a gyermekek és családok átmeneti gondozását biztosító intézmények támogatása is e rendszerbe integrálódott. Továbbra is kiemelt jelentőséggel bíró önkormányzati feladat volt a gyermekétkeztetés, amelyhez a költségvetés emelt összegű, a feladatellátás költségeihez igazodó bér- és működési jellegű támogatást biztosított, figyelemmel a rászoruló gyermekek szociális helyzetére is. Az önkormányzatok kulturális feladatainak – ezen belül a kulturális javak védelme, a muzeális intézmények, a közművelődés és a nyilvános könyvtári ellátás – biztosításához a központi költségvetés a 2015. évben is önálló előirányzaton biztosított támogatást, így a rendelkezésre álló források célzottan jutottak el e területhez. Jelentős változás az előző évhez képest, hogy az előirányzat igénybevételének, felhasználásának és elszámolásának szabályait a korábbi miniszteri rendelet helyett 2015-ben a költségvetési törvény tartalmazta. A magasabb szintű szabályozást egyrészt az államháztartási gazdálkodási jogszabályok változása indokolta. Másrészt
ezzel nyomatékosabbá vált a támogatás szakmai elvárásoknak megfelelő felhasználása és a feladatok ellátásának, a támogatások jogszerű felhasználásának ellenőrizhetősége. Ennek eredményeként átalakult egyes könyvtári, közművelődési és múzeumi támogatás szerkezete, célja, igénylésének és folyósításának szabályai. A továbbiakban a költségvetési folyamatok elemzése, a különféle bevételi és kiadási tételek értékelése a 2015. évi beszámoló és a 2014. évi tényadatok alapján történik. A helyi önkormányzatok pénzforgalmi mérlegei az indokolás 2.1., 2.2. és 2.3. pontjait támasztják alá. Ezek az általános indokolás mellékletei közöt, ,,Az önkormányzati alrendszer mérlegei” címen találhatók meg. 2.
A 2015. évi önkormányzati költségvetés végrehajtása 2.1. A folyó és felhalmozási bevételek, valamint kiadások egyenlegei
A helyi önkormányzatok 2015-ben – a finanszírozási műveletekkel együtt – összesen 3305,8 milliárd forint bevétellel gazdálkodtak, ami 5,9%-kal magasabb a 2014. évi teljesítésnél. A növekedésben egyrészt szerepet játszott a folyó működési bevételek kisebb arányú (3,4%), de jelentős összegű (70,2 milliárd forint) növekedése, amit több, egyes esetekben ellentétes irányú tényező egyidejű hatása okozott (pl. intézményi tevékenységek, valamint az egyéb sajátos bevételek emelkedése, kamatbevételek, állami támogatások csökkenése), de leginkább a helyi adók nagymértékű (71,4 milliárd forint) növekménye emelhető ki. Másrészt a fejlesztési, felhalmozási bevételek jelentősebb, 14,2%-os, csaknem 100 milliárd forintos emelkedése is jelentős hatással volt, ami alapvetően a beruházási célú európai uniós források hatékony felhasználásából eredt. A 2007-2013-as költségvetési ciklus operatív programjainak zárása szempontjából kiemelkedő volt a 2015. év. Az operatív programokból megvalósuló projekteket 2015. december 31-ig be kellett fejezni. A zárással kapcsolatban olyan intézkedések kerültek bevezetésre, amelyek ösztönözték a kedvezményezett önkormányzatokat arra, hogy a 2015. év végéig felgyorsítsák a projektek végrehajtását, továbbá a szabályok módosításával a zárás adminisztratív akadályai is elhárultak. A folyó működési bevételek és kiadások egyenlege 238,9 milliárd forint többletet mutat, ami 35,3 milliárd forinttal magasabb érték a 2014. évi többlethez képest. A kimagasló pozitív egyenleg oka a tárgyévi működési bevételek korábban említett emelkedése és a tárgyévi folyó kiadások kvázi szinten maradása (1,9%-os növekedés). Általánosságban elmondható, hogy az önkormányzatok működőképességük megőrzése érdekében bevételeik növelésére – a térítési és egyéb díjak emelésére, a helyi adóztatás növelésére – törekedtek, és emellett takarékos gazdálkodással igyekeztek az előző évi szinten tartani működési kiadásaikat. A működési egyenleg alakulásában a következő, egymással ellentétes hatású tényezők játszottak szerepet: 9,9%-kal emelkedtek az intézményi bevételek, elsősorban az e soron megjelenő áfa bevételek miatt. (A működési és a felhalmozási célú, valamint a visszaigényelt áfát is tartalmazza a sor.) 19,3%-kal megemelkedtek az egyéb sajátos bevételek is, ami a közhatalmi és a tulajdonosi bevételeket tartalmazza. A növekedés oka elsősorban a vagyonüzemeltetésből, koncesszióból származó bevételek emelkedése volt.
Megnőtt az egyéb államháztartáson belüli átutalások nagyságrendje is 5,5%-kal, elsősorban a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a közfoglalkoztatásban részt vevők béréhez és a kapcsolódó dologi kiadásokhoz történő hozzájárulás – a közfoglalkoztatottak számával arányos mértékű – emelkedése miatt. Az államháztartáson kívülről származó bevételek 54,9%-os növekedése tartalmazza a korábbi években nyújtott kölcsönök visszatérülését és az ideiglenesen átvett pénzeszközöket is. A nagyarányú növekedést elsősorban a Fővárosi Önkormányzat által a közösségi közlekedés működéséhez (BKV) korábban nyújtott kölcsönök visszatérülése – állam általi átvállalása – okozta. A fenti folyamatok pozitív hatását némileg tompította a környezetvédelmi bírságból származó bevétel 26,6%-os, valamint a kamatbevételek 61,2%-os csökkenése. Ez utóbbi oka, hogy a sor tartalmazza az egyéb pénzügyi műveletek bevételeit is, benne a Fővárosi Önkormányzat által 2014-ben értékesített FŐGÁZ Zrt. részesedés ellenértékét, ami 2015-ben már nem jelentkezett. (Az ügyletből 2014-ben 41,8 milliárd forint bevétele keletkezett a Fővárosi Önkormányzatnak. Ez 2015-ben megjelent részben a kamatbevételek között, részben a részvények értékesítése soron.) Kiadási oldalról a személyi juttatásokra és járulékaikra fordított összeg 797,4 milliárd forintra teljesült, ami a 2014. évi teljesítési adatokhoz képest 3,9%-os növekedést mutat. A növekedés alapvetően az ágazati bérintézkedések hatásának, így a pedagógusok előmeneteli rendszerének, az egészségügyi és szociális területen (szociális ágazati kiegészítő pótlék) biztosított többleteknek, valamint a közfoglalkoztatás bővülésének köszönhető. A dologi kiadásokra 2,7%-kal költöttek többet az önkormányzatok az előző év tényleges teljesítési adataihoz képest, összességében 740,6 milliárd forintot tettek ki az ilyen jellegű kiadások. A segélyezési rendszer átalakult – az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával –, 2015. március 1-jétől járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kötelező feladatai jelentős mértékben csökkentek. Ezt tükrözi, hogy 47,2%-kal (közel 50,0 milliárd forinttal) csökkent az önkormányzatok által kifizetett társadalom- és szociálpolitikai juttatások összege. Emelkedett viszont 15,4%-kal a működési célú pénzeszköz átadás államháztartáson kívülre sor összege. A felhalmozási bevételeknek és kiadásoknak a 2014. évi adatokkal történt összevetése alapján a következő megállapítások tehetők. Az immateriális javak, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből 16,1%-kal kevesebb bevételhez jutottak az önkormányzatok, mint az előző évben. Ez összegében 5,6 milliárd forint csökkenést jelentett. A teljesítés összege jelzi, hogy az önkormányzatok vélhetően már nem rendelkeznek olyan eszközökkel, berendezésekkel, ingatlanokkal, amelyek eladásából jelentős bevételre tehetnének szert. Az egyéb felhalmozási célú támogatási bevételek (államháztartáson belülről átvett pénzeszközök, valamint az EU-tól átvett pénzeszközök együttesen) 190,4 milliárd forinttal lettek magasabbak, döntően az EU fejlesztési jellegű forrásainak nagyobb mértékű igénybevétele miatt. A folyamat egyfelől jelzi, hogy az önkormányzatok egyre sikeresebben pályáznak uniós támogatásokra, és sikeresen tudják a forrásokat
infrastruktúra-fejlesztési célokra fordítani, másfelől jól mutatja, hogy a 2007-2013-as uniós ciklus végére felgyorsultak a kifizetések. Ezzel ellentétben jelentősen – az előző évhez képest 74,4 milliárd forinttal – csökkent a fejlesztési célú állami támogatások összege. Azonban látni kell, hogy a 2014. évi 129,0 milliárd forintos teljesítési adatból 60,7 milliárd forintot az önkormányzati beruházásokat érintő, az adósságkonszolidáció keretében történt adósságterhek központi költségvetési támogatásból való előtörlesztése jelentett. Ez a bevétel 2015-ben értelemszerűen már nem jelentkezett. A részvények értékesítéséből befolyt bevétel csökkenésének oka is hasonló: 2014-ben a sor tartalmazta a Fővárosi Önkormányzat FŐGÁZ Zrt. részvényei értékesítése egy részének vételárát, ami jelentősen megemelte a bevételt. Az összes fejlesztési, felhalmozási bevétel mindezek hatására a 2014. évi adatokhoz képest 14,2%-kal emelkedett, ezzel együtt 26,7%-kal növekedtek a fejlesztési, felhalmozási kiadások is. Az önkormányzatok többet költöttek beruházásokra az európai uniós fejlesztési ciklus lezárása miatt. E célra 2014-ben 382,2 milliárd forint, míg 2015-ben 51,3%-kal több, 578,3 milliárd forint bevételhez jutottak. Ezzel párhuzamosan a kiadási oldalon a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése és részesedések beszerzése sorokon 166,6 milliárd forinttal több kiadásuk keletkezett az előző évihez képest. A fejlesztések felgyorsulása az áfa kiadások növekedését hozta magával. Az önkormányzatok által a beruházások után befizetett áfa összege 24,8 milliárd forinttal nőtt az előző évhez képest, ami 51,5%-os növekedést jelent és 72,9 milliárd forintos teljesülést. A fejlesztési, felhalmozási bevételek és kiadások egyenlege -225,4 milliárd forint volt, a 2014. évi -114,2 milliárd forintos teljesítéssel összehasonlítva a változás -111,2 milliárd forint. Összességében a folyó működési bevételek és kiadások pozitív egyenlegének egy részét az önkormányzatok a felhalmozási bevételeiket meghaladó felhalmozási kiadásaik, valamint a 2015. év eleji működési kiadásaik fedezésére használták fel. Ezzel együtt megállapítható, hogy a képviselő-testületek meg tudták valósítani beruházási terveiket.
2.2. A bevételek alakulása A helyi önkormányzatok 2014. évi és 2015. évi bevételi forrásainak megoszlása %-ban Megnevezés 1. Saját folyó bevételek Ebből: -helyi adók 2. Átengedett bevételek - gépjárműadó 3. Felhalmozási és tőkejellegű bevételek 4. Állami hozzájárulások és támogatások 5. Egyéb működési célú bevételek Egészségbiztosítási Alaptól 6. Egyéb működési célú bevételek, visszatérítések 7. Finanszírozási műveletek nélküli bevételek (1+2+3+4+5+6) 8. Finanszírozási műveletek bevételei Tárgyévi bevételek összesen (7+8)
2014. évi teljesítés
33,0 21,4 0,9 0,9 16,6 25,4 1,4
2015. évi eredeti előirányzat 35,6 23,6 1,0 1,0 18,5 22,7 1,5
2015. évi teljesítés 33,9 22,4 0,9 0,9 20,8 20,1 1,4
8,6
6,9
8,9
85,9
86,2
86,0
14,1 100,0
13,8 100,0
14,0 100,0
A bevételek főbb csoportonként a következők szerint alakultak: 2.2.1.
A saját folyó és átengedett bevételek összege 1149,1 milliárd forint volt, amely az előző évi teljesítésnél 88,5 milliárd forinttal (8,3%-kal) magasabb mértékű.
Ezen belül:
– Az intézményi működési bevételek 285,5 milliárd forintra, a 2014. évi teljesítésnél 1,0 milliárd forinttal (0,3%-kal) nagyobb mértékben teljesültek. Ezen belül az intézményi bevételek, amelyek az alaptevékenység körében végzett szolgáltatások és ellátások díjából tevődtek össze, 3,9 milliárd forinttal növekedtek az előző évi tényadathoz képest.
– A kamatbevételek – e sor magában foglalja az egyéb pénzügyi műveletek bevételeit is – 14,8 milliárd forintot tettek ki, és így a 2014. évi tényadattól 23,3 milliárd forinttal alacsonyabb mértékben teljesültek. Az alulteljesülés oka a 2.1. A folyó és felhalmozási bevételek, valamint kiadások egyenlegei részben már részletesen bemutatásra került.
– Az áfa bevételek (visszatérítés) a 2014. évi teljesítésnél 29,2%-kal, 20,4 milliárd forinttal magasabban teljesültek a működési és felhalmozási bevételek növekedésének eredményeként.
Saját adóbevételek: Helyi és települési adókból származó bevételek alakulása millió forintban Megnevezés Helyi adó építményadó telekadó kommunális adó iparűzési adó idegenforgalmi adó ebből tartózkodás után Települési adó Összes adó
2014. évi teljesítés 668 411,1 105 022,2 17 937,9 13 002,1 523 124,7 9 324,2 9 125,9 0,0 668 411,1
2015. évi eredeti előirányzat 676 915,0 102 300,0 19 400,0 13 200,0 533 615,0 8 400,0 8 400,0 0,0 676 915,0
2015. évi teljesítés 739 369,2 111 957,3 19 102,0 13 443,2 584 365,4 10 501,3 10 475,3 457,8 739 827,0
– A helyi és települési adó bevételek költségvetési előirányzata 2015-re vonatkozóan 676,9 milliárd forint volt, amely 739,8 milliárd forintra teljesült, tehát 62,9 milliárd forinttal (9,3%-kal) meghaladta az előirányzatot. A 2014. évi bevételt 71,4 milliárd forinttal – 10,7%-kal – haladta meg. =
A helyi iparűzési adóból származó bevétel 2015-ben 584,4 milliárd forintra teljesült, amely az összes helyi adó 79%-a. A 2015. évi bevétel az előirányzathoz (533,6 milliárd forint) képest 50,8 milliárd forinttal (9,5%-kal) magasabb lett. A bevételek 61,3 milliárd forinttal (11,7%-kal) meghaladták a 2014. év értékét. Mivel a növekmény országosan tapasztalható, ezért a többlet hátterében a kedvező gazdasági folyamatok mellett az árbevételek fehéredése (pl. online pénztárgépeknek köszönhetően) is állhat.
=
Az egyéb helyi adók (építményadó, telekadó, magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó) összesen 155,0 milliárd forint bevételt biztosítottak, amelyek az előirányzathoz képest 11,7 milliárd forinttal (8,2 %-kal) magasabban teljesültek. Az emelkedés az építményadóbevételek, kisebb részben az idegenforgalmi adóbevételek dinamikus növekedéséből származik. Utóbbi mögött a turizmus bővülése áll.
=
2015-től az önkormányzatok egy új adónem, a települési adó kivetésére kaptak felhatalmazást. Ez a bevétel 2015-ben 0,5 milliárd forintra teljesült.
=
A mellékletek között található helyi és nemzetiségi önkormányzatok költségvetési mérlegében a 2014. évi oszlopban szereplő helyi adók sort az itt bemutatásra kerülteken túl növeli a megszűnt helyi adónemekből származó 0,02 milliárd forint bevétel.
2.2.2.
Az átengedett bevételek és a talajterhelési díj teljesítése 30,5 milliárd forint volt, amely a 2014. évi bevétellel közel azonos mértékű, 2,7%-kal magasabb.
Átengedett, központilag szabályozott adójellegű bevételek:
–
A gépjárműadóból az önkormányzatokat megillető rész 2015. évi előirányzata 29,0 milliárd forint volt, ami 29,3 milliárd forintra teljesült. Ez 0,3 milliárd forintos (1,0%-os) túlteljesülés. A bevétel a bázisévhez viszonyítva 0,9 milliárd forinttal (3,3%-kal) emelkedett.
–
Talajterhelési díjból 1,1 milliárd forint bevétel keletkezett, ami az előirányzatnál 0,1 milliárd forinttal (12,1%-kal) magasabb, az előző évi 1,3 milliárd forint bevételnél 0,2 milliárd forinttal (11%-kal) alacsonyabb.
–
A termőföld bérbeadásából származó jövedelemadóból 45,3 millió forint bevétel keletkezett, ami az előirányzatnál 54,7 millió forinttal (54,7%-kal) alacsonyabb, a 2014. évi bevételnél 3,6 millió forinttal (8,6%-kal) magasabb. Átengedett, központilag szabályozott bevételek millió forintban Megnevezés Gépjárműadó önkormányzati része (40%-a) Termőföld bérbeadásából származó jövedelemadó Talajterhelési díj Összesen
2.2.3.
2014. évi teljesítés
2015. évi eredeti előirányzat
2015. évi teljesítés
28 354,2
29 000,0
29297,7
41,7
100,0
45,3
1 260,2 29 656,1
1 000,0 30 100,0
1 121,2 30 464,2
A felhalmozási és tőkejellegű bevételek 686,5 milliárd forintot tettek ki, ami 166,6 milliárd forinttal, 32,1%-kal magasabb a 2014. évi tényadatoknál.
–
Ezen belül az immateriális javak, ingatlanok, egyéb tárgyi eszközök értékesítéséből származó bevételek 5,6 milliárd forinttal, 16,1%-kal csökkentek az előző évhez képest.
–
A privatizációs bevételek – melyek a részesedések értékesítéséből, valamint a részesedések megszűnéséhez kapcsolódó bevételekből tevődnek össze – 1,1 milliárd forintra teljesültek, így 16,2 milliárd forinttal csökkentek a 2014. évi teljesítéshez képest. (Ennek indokolása a 2.1. A folyó és felhalmozási bevételek, valamint kiadások egyenlegei részben található.)
–
Az egyéb felhalmozási célú támogatások bevételei (államháztartáson belülről átvett pénzeszközök, valamint az EU-tól átvett pénzeszközök együttesen) 190,4 milliárd forinttal lettek magasabbak a 2014. évi bevételhez képest. Ezen belül az EU-tól származó forrásokból a 2014. évinél 196,1 milliárd forinttal több bevételre tettek szert az önkormányzatok. Ez a jelentős többletbevétel a 2007-2013. költségvetési ciklus operatív programjainak lezárása szempontjából kiemelkedő jelentőségű volt, mivel a 2015. év végéig e programokat ténylegesen be kellett fejezni, így e támogatások kifizetése is felgyorsult. E forrásokat főként
környezetvédelmi, városfejlesztési, köznevelési és egészségügyi infrastruktúrafejlesztési célokra használták fel. –
Az államháztartáson kívülről felhalmozási célra átvett pénzeszközök 23,0 milliárd forintra teljesültek, ami 7,8%-kal marad el az előző évhez képest. E bevétel alapvetően az EU-s fejlesztésekhez kapcsolódik. 2.2.4.
Az állami támogatások
A központi költségvetés a helyi önkormányzatok részére az év során 665,4 milliárd forint állami támogatást folyósított, ami 127,0 milliárd forinttal, 16%-kal kisebb az előző évi tényadathoz viszonyítva. Az állami támogatásokon belül a legjelentősebb tételek:
–
a legnagyobb csoportot a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása képezte, mely cím teljesítési adata 537,2 milliárd forint volt, ami 7,7 milliárd forinttal maradt el az előző évitől;
–
a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása cím teljesítése 102,3 milliárd forint volt, ami 7,6 milliárd forinttal maradt el az eredeti előirányzattól. A cím 2015. évi legfontosabb változása, hogy a 2014-ig központosított előirányzatok elnevezésű működési és felhalmozási jogcímek beépültek e támogatásba, és összesen 73,6 milliárd forintra teljesültek. Az előirányzatot érintő évközi átcsoportosítások összesen 3,6 milliárd forint csökkenést eredményeztek. Az előirányzat másik fontos eleme a fejezeti tartalék volt. E jogcím szolgált többek között a rendkívüli önkormányzati támogatás, egyes felhalmozási és működési egyedi támogatások, a tartósan fizetésképtelen helyzetbe került helyi önkormányzatok adósságrendezésére irányuló hitelfelvétel visszterhes kamattámogatása, a pénzügyi gondok díja forrásául. Az állami támogatások előirányzatainak és teljesülésének részletes alakulását a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet indokolása mutatja be. 2.2.5.
Az átvett működési pénzeszközök
− Az államháztartáson belüli átutalások bevételeinek teljesülése 293,8 milliárd
forintot tett ki, ami a 2014. évi tényadatoknál 15,7 milliárd forinttal (5,6%-kal) lett magasabb. =
Az Egészségbiztosítási Alaptól átvett pénzeszközök 2015-ben 46,8 milliárd forintra teljesültek, így a 2014. évi tényadathoz képest 2,7 milliárd forinttal, 6,3%-kal nőttek.
=
Az elkülönített állami pénzalapoktól származó pénzeszközök bevétele a 2014. évi teljesítéshez képest 23,6 milliárd forinttal lett magasabb, így 160,2 milliárd forintra teljesült. Ez a sor döntően a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból származó, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó pénzeszközöket tartalmazza.
=
A központi költségvetési szervektől, fejezetektől származó bevételekből (amelyek tartalmazzák az EU-tól átvett működési célú pénzeszközöket is) 78,9 milliárd forint került átutalásra a helyi önkormányzatok részére, ami a 2014. évi teljesítéshez képest 12,2 milliárd forinttal maradt el.
=
Az önkormányzatokhoz a központi költségvetéssel történő – főleg az előző évekkel összefüggő – pénzügyi elszámolások eredményeként 7,9 milliárd forint bevétel folyt be, 1,5 milliárd forinttal több, mint 2014-ben.
− Az államháztartáson kívülről származó bevételek 2015. évi teljesítésének 10,1 milliárd forintos összege a 2014. évitől 4,6 milliárd forinttal maradt el.
–
A korábban nyújtott kölcsönök visszatérítéséből és az ideiglenesen átvett pénzeszközökből származó bevétel 23,3 milliárd forinttal magasabb bevételt jelentett a 2014. évi tényadathoz képest, ami 119,8%-os növekedést jelentett. E többletbevétel elsősorban a Fővárosi Önkormányzat gazdasági társaságaival kapcsolatos kölcsönügyleteihez köthető. 2.2.6.
Finanszírozási bevételek alakulása
A hitelfelvételből és kötvénykibocsátásból származó bevételek az előző évi ténynél 4,1 milliárd forinttal magasabbra teljesültek. Ezen belül a hitelbevételek növekedtek, míg a kötvénykibocsátás csökkent, aminek oka az elmúlt években végbement többszöri adósságkonszolidáció együttes hatása, mely által jelentős tehertől szabadult meg az önkormányzati alrendszer egésze. –
A helyi önkormányzatok 2015-ben 48,3 milliárd forint hitelt hívtak le, ez 8,2 milliárd forinttal magasabb volt az előző évi ténynél.
–
A hosszú lejáratú értékpapírok értékesítéséből, kibocsátásából származó bevételek 2015-ben 4,9 milliárd forintra teljesültek a 2014. évi 8,6 milliárd forintos bevétellel szemben. Ezen belül az értékesítésből származó bevételek a 2014. évi 6,8 milliárd forintról 4,9 milliárd forintra csökkentek, míg kibocsátásból származó bevételük nem keletkezett az önkormányzatoknak 2015-ben.
–
Az éven belüli lejáratú értékpapírok eladásából származó bevételek és kiadások eredményeként a 2014. évi 0,3 milliárd forint bevételi egyenleggel szemben 2015-ben a beváltásból és értékesítésből adódóan 1,1 milliárd forint kiadási egyenleg keletkezett.
A pénzmaradvány, vállalkozási maradvány igénybevétele a 2014. évi teljesülést 28,9 milliárd forinttal haladta meg, így 2015-ben 402,2 milliárd forintra teljesült. Ez mintegy 7,7%-os többlet-maradványfelhasználást jelentett az önkormányzatok számára az előző évhez viszonyítva. Az egyéb finanszírozási bevételek magában foglalja a központi irányító szervi támogatást és folyósítást, a pénzeszközök betétként való elhelyezése, illetve a betétek megszüntetése, az államháztartáson belüli megelőlegezések egyenlegadatait, a váltóbevételek, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételeit. A 2015. évi teljesítési adat 2,9 milliárd forint volt, ami 18,3%-a a 2014. évi adatnak. Ezen belül a 2015. évi teljesítési adat 98%-a az államháztartási megelőlegezések bevételi egyenleg adatát, további 2%-a pedig az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek bevételeit tartalmazza. 2.3. Kiadások alakulása A helyi önkormányzatok 2015. évi teljesített kiadása – a finanszírozási kiadásokkal együtt – 2892,5 milliárd forint volt, ami a 2014. évben teljesített kiadásoknál 5,8%-kal (157,3 milliárd forinttal) magasabb.
A helyi önkormányzatok tárgyévi kiadásainak megoszlása a 2014. és 2015. években %-ban Megnevezés
2014. évi teljesítés
2015. évi eredeti előirányzat 53,7
2015. évi teljesítés
1. Folyó (működési) kiadások
54,4
Ebből: -személyi juttatások - munkaadókat terhelő járulékok, egészségügyi hozzájárulás - dologi kiadások és egyéb működési kiadások
22,6
21,1
22,0
5,5
5,1
5,5
26,3
27,5
25,7
2. Felhalmozási és tőkejellegű kiadások ebből: - tárgyi eszközök beszerzése, létesítése - részesedések beszerzése - felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülre - felhalmozási célú támogatások államháztartáson kívülre - felújítások - beruházási célú áfa 3. Támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen 4. Folyó, felhalmozási és tőkejellegű kiadások, támogatások, elvonások és egyéb folyó átutalások összesen (1+2+3) 5. Kölcsönnyújtás 6. Költségvetési kiadások összesen (4+5)
27,8 17,4 0,3
30,0 18,0 0,4
33,4 22,1 0,4
0,1
0,3
0,2
3,1
2,5
2,2
5,1 1,8
4,0 4,8
6,0 2,5
11,8
10,8
10,1
94,0
94,5
96,7
0,7 94,7
0,5 95,0
1,3 98,0
5,3
5,0
2,0
100,0
100,0
100,0
7. Finanszírozási műveletek kiadásai Tárgyévi kiadások összesen (6+7)
53,2
2.3.1. A folyó működési kiadások teljesítése 1538,0 milliárd forint volt, amely az előző évhez képest 49,7 milliárd forintos növekedés jelent. Ennek ellenére ezen kiadásoknak az összes kiadáson belüli aránya a 2015. évre 1,2 százalékpontos csökkenést mutat a 2014. évi teljesítés arányához képest, amely csökkenést alapvetően a kiadásokon belül a felhalmozási és tőkejellegű kiadások növekedése eredményezte. Az aránycsökkenés a személyi és a dologi kiadások között azonos mértékben oszlik meg (0,6 százalékpont - 0,6 százalékpont). A kiadásokon belüli aránycsökkenés ellenére a személyi juttatások előző évhez viszonyítottan 21,4 milliárd forintos (3,5%os), a dologi kiadások 20,1 milliárd forintos (2,9%-os) növekedést mutatnak, ami a 2.1. pontnál említett köznevelési, valamint egészségügyi és szociális terület dolgozóinak béremelése mellett a közfoglalkoztatottak létszámbővülésével indokolható. 2.3.2. A felhalmozási és tőkejellegű kiadások 2015. évi összes kiadáson belüli aránya a 2014. évi kiadásokon belüli arányt 5,6 százalékponttal meghaladja, amelyet összegszerűségében az előző évihez viszonyított 26,7%-os (203,5 milliárd forint) növekedés eredményezett. A kiadáselemeket tekintve főleg a tárgyi eszközök beszerzése, létesítése (163,5 milliárd forintos növekedés) és a hozzá kapcsolódó beruházási áfa (24,8 milliárd forintos növekedés) együtt súlyozottan vezettek az aránynövekedéshez, melynél figyelemre méltó a felújítások (32,5 milliárd forintot
jelentő) 23,1%-os növekedésének hatása is. E felhalmozási kiadás-növekedés szoros összefüggést mutat a bevételi oldalon tapasztalható hasonlóan magas növekedési aránnyal. E kiadásnövekedés egyértelműen az EU-s bevételek elköltéséhez köthető. 2.3.3. A támogatások és egyéb folyó átutalások kiadási összegei a 2014. évi teljesítéshez képest erős csökkenést mutatnak (34,4 milliárd forint), aminek következtében ennek a kiadáselemnek az összkiadásokon belüli 1,7 százalékpontos aránycsökkenése figyelhető meg. 2.3.4 Az egyéb finanszírozási kiadások magában foglalja a központi irányító szervi támogatást és folyósítást, a pénzeszközök betétként való elhelyezése, illetve a betétek megszüntetése, az államháztartáson belüli megelőlegezések egyenlegadatait, a váltókiadásokat, valamint az adóssághoz nem kapcsolódó származékos ügyletek kiadásait. Összességében megállapítható, hogy az előző évekhez képest felére esett a hitel-visszafizetés, negyedére az egyéb finanszírozási kiadások, háromnegyedére a hosszú lejáratú értékpapírok vásárlása, ami összességében 81,2 milliárd forinttal alacsonyabb teljesüléshez (3,3 százalékpontos arányvesztéshez) vezetett. Mindez az adósságkonszolidáció keretében csaknem teljes egészében „megszüntetett” adósságállomány következménye. 2.4. Létszám és személyi juttatások 2015-ben az önkormányzati közszférában – a központosított illetményszámfejtési rendszer adatai alapján – közfoglalkoztatottak nélkül összesen átlagosan 182 741 fő dolgozott. Az alkalmazásban állók átlagos száma 2848 fővel kevesebb a 2014. évi átlagos létszámnál. A helyi önkormányzatok és intézményeik átlagosan 33 176 fő köztisztviselőt, 136 004 fő közalkalmazottat, valamint 16 529 fő egyéb jogviszonyba tartozó dolgozót foglalkoztattak (közfoglalkoztatottak nélkül). Szintén a központosított illetményszámfejtési rendszer adatai alapján a 2015. évben kifizetett kereset összege – közfoglalkoztatás nélkül – összesen 449,4 milliárd forint volt. Ami a keresetekre vonatkozó szabályozást illeti: –
2015-ben az illetményeket számos ágazati bérintézkedés érintette, úgymint a pedagógus-előmeneteli rendszer továbbvitele, július 1-jétől a szociális ágazati kiegészítő pótlék bevezetése. Ezek mellett ugyanakkor változatlan maradt a hatályos közalkalmazotti illetménytábla és az illetménypótlék számítási alapja (20 000 forint), valamint a köztisztviselői illetményalap (38 650 forint).
–
A kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról a 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet intézkedett. E szerint 2015. január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összege havi 105 000 forintra, a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetőleg középfokú szakképesítést igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalók garantált bérminimuma havi 122 000 forintra emelkedett.
A Kormány a 2011-2014. évekhez hasonlóan 2015-ben is döntött az adó- és járulékváltozások hátrányos hatásainak ellentételezése érdekében a kompenzáció kifizetéséről a közszférában és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél dolgozók számára. A kompenzáció családi adókedvezményhez kötött mértékét, az érintettek körét, kifizetésének módját kormányrendelet rögzítette. E rendelet meghatározta a kompenzáció kifizetéséhez szükséges támogatás biztosításának feltételeit, továbbá tartalmazta a foglalkoztatott családi adókedvezményre vonatkozó nyilatkozatának részletes szabályait is.
Az intézmények költségvetését a kompenzáció nem terhelte, mivel a kifizetéshez szükséges forrást, összesen 10,2 milliárd forintot, a központi költségvetés elkülönítetten biztosította a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben. 3.
Pénzgazdálkodás, adósságállomány, értékpapír-műveletek
A helyi önkormányzatok hó végi betétállománya – a Magyar Nemzeti Bank havi jelentései alapján – a 2015. évben 451,9 milliárd forint és 672,8 milliárd forint között mozgott. Egyes hónapokban megemelkedett, például márciusban 666,7 milliárd forintra, szeptemberben 672,8 milliárd forintra, novemberben 640,1 milliárd forintra. E hónapok magasabb pénzállománya főként a helyi adó számlákra és kisebb részben a gépjárműadó számlára – márciusi, illetve szeptemberi (előleg)fizetési határidő miatt – befolyt nagyobb pénzösszegnek volt köszönhető. Az önkormányzatok pénzkészlet maradványa (413,0 milliárd forint) döntően kötelezettségvállalással terhelt. Több önkormányzatnál – főleg egyes jobb pénzügyi helyzetben lévő városoknál, ahol 2015-ben nagyobb összegű többletbevétel realizálódott – a pénzmaradványok vélhetően tartalékolási szándékkal képződtek, annak érdekében, hogy a következő évek fejlesztéseit finanszírozzák. A helyi önkormányzatok állapíthatók meg.
adósságállományának
tekintetében
az
alábbiak
Az önkormányzati alrendszer 2015. december 31-én 36,6 milliárd forint adóssággal rendelkezett, ami 5,4 milliárd forinttal (17,5%-kal) több a 2014. év végi adósságállománynál (31,2 milliárd forint). A növekedés döntő részben a hitel- és kölcsönállomány felfutásának (121,2%) köszönhető, a kötvényállomány minimális csökkenése (97,4%) és az egyéb kötelezettségállomány enyhe emelkedése (108,8%) mellett. A hitel- és kölcsönállomány 31,1 milliárd forint volt. Ennek legnagyobb részét az egyéb városok (11,2 milliárd forint), a megyei jogú városok (7,6 milliárd forint) és a Fővárosi Önkormányzat (5,0 milliárd forint) adóssága jelentette. Jelentős mértékű adósságállomány-növekedést a megyei jogú városok (205,2%), a nagyközségek (219,6%) és az egyéb városok (150,7%) tekintetében lehet tapasztalni a 2014. évhez képest. A nemzetiségi önkormányzatok és a megyei önkormányzatok adósságállománya továbbra is minimális szintű, a községeké pedig 5,6 milliárd forintról 2,3 milliárd forintra esett vissza 2015-ben a 2014. évhez viszonyítva. Az önkormányzati adósság alacsony szintje alapvetően a 2011-2014. évek között lezajlott adósságkonszolidációnak köszönhető. Ennek során az állam csaknem 1370 milliárd forint adósságot vállalt át az önkormányzatoktól, illetve törlesztett elő. Továbbá a jövőbeli önkormányzati adósságkeletkeztetést alapvetően előzetes kormányzati engedély kéréséhez és megadásához kötötte a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény.
A helyi önkormányzatok adósságállományának alakulása 2014-ben millió forintban
Megnevezés
0,0
1 700,0
0,0
0,2
0,0
2,3
Megyei önkormányzatok 0,0
5 000,0
1 205,8
3 057,3
7 541,9
277,2
5 443,7
0,0
3 103,4
41,0
3,1
25 673,4
0,0
0,0
934,3
390,3
8,8
158,7
0,0
0,0
3,0
0,0
1 495,1
5 000,0
2 905,8
3 991,6
7 932,4
286,0
5 604,7
0,0
5 401,1
44,0
3,1
31 168,7
Fővárosi kerületek
Főváros
Kötvényállomány Hitel-kölcsönállomány Egyéb kötelezettségállomány 2014. évi adósság összesen
Megyei jogú városok
Egyéb városok
Nagyközség
Község
Önk. Társulás 2 297,7
Nemzetiségi önkormányzatok 0,0
Térségi fejlesztési tanács 0,0
Ország összesen 4 000,2
A helyi önkormányzatok adósságállományának alakulása 2015-ben millió forintban
Megnevezés
0,0
1 652,8
0,0
0,2
0,0
0,0
Megyei önkormányzatok 0,0
5 000,0
965,7
7 580,7
11 161,1
608,7
2 286,4
0,0
3 493,0
9,6
0,0
31 105,2
0,0
130,2
608,6
796,0
19,2
60,7
9,1
0,0
2,3
0,0
1 626,1
5 000,0
2 748,7
8 189,3
11 957,3
627,9
2 347,1
9,1
5 734,7
11,9
0,0
36 626,0
Fővárosi kerületek
Főváros
Kötvényállomány Hitel-kölcsönállomány Egyéb kötelezettségállomány 2015. évi adósság összesen
Megyei jogú városok
Egyéb városok
Nagyközség
Község
Önk. Társulás 2 241,7
Nemzetiségi önkormányzatok 0,0
Térségi fejlesztési tanács 0,0
Ország összesen 3 894,7
A helyi önkormányzatok adósságállományának változása (2015/2014) %-ban
Megnevezés
97,2
0,0
92,2
-
0,0
100,0
80,1
248,0
148,0
219,6
42,0
-
112,6
23,4
-
121,2
-
-
65,1
203,9
219,2
38,3
-
0,0
76,4
-
108,8
100,0
94,6
205,2
150,7
219,6
41,9
-
106,2
27,0
-
117,5
Főváros
Kötvényállomány Hitel-kölcsönállomány Egyéb kötelezettségállomány 2015. évi adósság/2014. évi teljes adósság
4.
-
Megyei önkormányzatok -
Fővárosi kerületek
Megyei jogú városok
Egyéb városok
Nagyközség
Község
Önk. Társulás 97,6
Nemzetiségi önkormányzatok -
Térségi fejlesztési tanács -
Ország összesen 97,4
A vagyon alakulása 4.1. Az önkormányzatok 2015. évi vagyoni eszközei az alábbiak szerint alakultak:
A helyi önkormányzatok eszközértéke a 2015. évben 618,3 milliárd forinttal (5,1%-kal) növekedett, ezzel az év végén az eszközök állománya 12 719,1 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök aránya 93%, a nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök aránya 0,5%, a pénzeszközök aránya 4,3%, a követelések aránya 2%, az egyéb sajátos eszközoldali elszámolások aránya 0,1%, az aktív időbeli elhatárolások aránya pedig 0,1%. −
A nemzeti vagyonba befektetett eszközökön belül
=
az immateriális javak, a tárgyi eszközök és a koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök 2015. december 31-ei nettó értéke 11 294,7 milliárd forintot tett ki (a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközök 95,5%-a),
=
a tárgyi eszközök tárgyévi nettó értékének növekedése 551,7 milliárd forint (5,4%) volt. A beruházások, felújítások állománya a 2014. évi 752,2 milliárd forintról 755,2 milliárd forintra növekedett,
=
a befektetett pénzügyi eszközök (tartós részesedések, tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése) 10,2 milliárd forinttal (2,0%-kal) növekedtek. Az 528,8 milliárd forint pénzügyi befektetésből 527,3 milliárd forintot tettek ki a tartós részesedések, értékpapírok együttesen.
−
Az év végi, nemzeti vagyonba tartozó forgóeszköz-állomány 60,8 milliárd forint volt, ami 0,7 milliárd forinttal volt magasabb a 2014. évi nemzeti vagyonba tartozó forgóeszköz-állománynál.
= A készletek december 31-ei állománya 6,2 milliárd forintot tett ki, ami 14,3%kal volt magasabb a 2014. évi készletállományhoz képest.
= Az értékpapírok állománya 54,7 milliárd forintról 54,6 milliárd forintra csökkent. Ezen belül a nem tartós részesedések csökkentek, a forgatási célú értékpapírok állománya nem változott jelentős mértékben. −
A pénzeszközök állománya 522,6 milliárd forintról 545,4 milliárd forintra változott. Ez 4,4%-os növekedést jelent.
−
A követelések állománya a 2014. évi adathoz képest 1,8%-kal növekedett (257,9 milliárd forintról 262,6 milliárd forintra). Az aktív időbeli elhatárolódások egyenlege december 31-én 5,9 milliárd forint volt. Az önkormányzati vagyonmérleg eszközoldalának alakulása millió forint Megnevezés
Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Immateriális javak értékhelyesbítése Immateriális javak Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Gépek, berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Tárgyi eszközök értékhelyesbítése Tárgyi eszközök Tartós részesedések Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök értékhelyesbítése Koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök NEMZETI VAGYONBA TARTOZÓ BEFEKTETETT ESZKÖZÖK Készletek Értékpapírok Nemzeti vagyonba tartozó forgóeszközök Pénzeszközök Követelések Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN
2014. december 31.
2015. december 31.
13 365,2 10 637,5 1,9 24 004,6 9 292 171,0 183 990,5 224,9 752 243,4 31 715,0 10 260 344,8 511 543,2 5 987,8 1 110,8 518 641,8 418 532,7
11 762,5 10 133,8 52,3 21 948,6 9 775 867,4 248 670,3 304,0 755 213,2 32 012,1 10 812 067,0 519 755,2 7 502,8 1 568,0 528 826,0 460 455,2
409,8
229,0
418 942,5
460 684,2
11 221 933,7
11 823 525,8
5 411,7 54 680,5 60 092,2 522 552,6 257 937,0 29 880,8 8 396,6 12 100 792,9
6 184,7 54 644,0 60 828,7 545 425,6 262 612,2 20 814,2 5 872,8 12 719 079,3
4.2. Az önkormányzatok 2015. évi vagyoni forrásai az alábbiak szerint alakultak: A 11 748,1 milliárd forint saját tőke 327,9 milliárd forint emelkedés eredménye, ezzel 99,4%-ban fedezetet nyújtott a nemzeti vagyonba tartozó befektetett eszközökre. A kötelezettségek – az alábbiak szerint – 262,0 milliárd forintról 211,0 milliárd forintra csökkentek (19,5%-kal). –
A költségvetési évben esedékes kötelezettségek 109,1 milliárd forintról 50,0 milliárd forintra csökkentek, ami 54,1%-os csökkenést jelentett.
–
A költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek 89,4 milliárd forintról 95,6 milliárd forintra emelkedtek, ez 6,9%-os növekedést tett ki.
–
A kötelezettség jellegű sajátos elszámolások 63,5 milliárd forintról 65,4 milliárd forintra emelkedtek, ami 2,9%-os növekedést jelentett.
Passzív időbeli elhatárolások 406,6 milliárd forinttal, több mint a duplájára, 760,0 milliárd forintra növekedtek. A fentiek alapján elmondható, hogy az önkormányzatok vagyoni forrásai a 2015. évben 618,3 milliárd forinttal (5,1%-kal), 12 719,1 milliárd forintra emelkedtek. Az önkormányzati vagyonmérleg forrásoldalának alakulása millió forint Megnevezés
2014. december 31.
2015. december 31.
SAJÁT TŐKE Költségvetési évben esedékes kötelezettségek Költségvetési évet követően esedékes kötelezettségek Kötelezettség jellegű sajátos elszámolások KÖTELEZETTSÉGEK Egyéb sajátos forrásoldali elszámolások Passzív időbeli elhatárolások FORRÁSOK ÖSSZESEN
11 420 139,6
11 748 082,8
109 069,6
50 035,6
89 429,0
95 631,1
63 525,3 262 023,9 65 248,6 353 380,8 12 100 792,9
65 366,7 211 033,4 759 963,1 12 719 079,3
5.
A kiadások funkcionális alakulása
A helyi önkormányzatok közfeladatainak ellátását az államháztartás funkcionális rendszerében a következő táblázat mutatja be: Az önkormányzatok kiadásainak funkcionális alakulása Kiadás Megnevezés A.) Állami működési funkciók B.) Jóléti funkciók Oktatás Egészségügy
2015. évi teljesítés
Megoszlás
(millió forintban) 585 358,9 1 376 023,3 262 055,4 70 153,9
(%-ban) 20,6 48,5 9,2 2,5
Társadalombiztosítási, szociális és jóléti szolgáltatás
378 563,3
13,3
Lakásügyek, települési és kommunális szolgáltatás
455 548,4
16,1
Szabadidős, kulturális és vallási tevékenység és szolgáltatás
209 702,3
7,4
826 465,5 0,0 46 160,5 2 834 008,2
29,3 0,0 1,6 100,0
C.) Gazdasági és egyéb funkciók D.) Államadósság-kezelés E.) Funkciókba nem sorolható tételek ÖSSZESEN:
A helyi önkormányzatok kiadásainak döntő részét, 48,5%-át a jóléti funkciók fedik le. Az önkormányzati szféra működésében szintén kulcsfontosságú igazgatási, védelmi, rendészeti közszolgáltatások stb. 20,6%, a gazdasági és egyéb funkciókban ellátott feladatok pedig 29,3% részarányt képviselnek. A továbbiakban elsősorban egyes jóléti funkciók kerülnek részletesen áttekintésre. 5.1. A köznevelés területén továbbra is a fő feladatellátási terület az óvodai nevelés, továbbá a szakképző iskolai oktatást kivéve egyéb állami intézményfenntartó fenntartásában működő köznevelési feladat ellátását biztosító feladatellátási helyet illetően főszabály szerint a 3000 fő lakosságszám feletti településeken az önkormányzatoknak működtetői feladatot kell ellátniuk. A gyermekétkeztetés biztosítása – mint kötelező önkormányzati feladat – 2015. évi kiadásainak és állami támogatásainak alakulása a szociális ágazat keretében, a jóléti tevékenységek között kerül bemutatásra. A 2015. évben a finanszírozási műveletek nélküli összes kiadásokon belül a helyi önkormányzatok 262,1 milliárd forintot fordítottak köznevelési feladataikra, az előző évhez képest 3,1%-kal, 7,8 milliárd forinttal magasabb összeget. Ennek magyarázata a pedagógus-előmeneteli rendszer ütemezéséből és a pedagógus-minősítésből eredő többlet. A bérkiadásokra (munkaadói járulékok nélkül) 146,8 milliárd forintot – az előző évinél 9,1 milliárd forinttal nagyobb összeget – fordítottak az önkormányzatok a
jogszabályban előírt béremelések eredményeként. Ez a működési kiadások 56%-ának felel meg. A költségvetési kiadáson belül a járulékokkal növelt bérteher és dologi kiadás 71-19% arányban oszlott meg. A felhalmozási célokra 20,0 milliárd forintot fordítottak, amely 1,5 milliárd forinttal kevesebb az előző évi teljesítésnél. A feladatalapú, köznevelési célú központi költségvetési támogatások óvodai nevelés esetében 165,7 milliárd forintot kitevő 2015. évi előirányzata a kapcsolódó működési célú költségvetési kiadásokra átlagosan 68%-ban nyújtottak fedezetet. A feladatalapú finanszírozási rendszer bevezetése előtt ez az arány még 50% körül alakult. Az arányok változása ez esetben is egyértelműen alátámasztja az új támogatási szisztéma létjogosultságát. 5.2. A szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások, valamint a gyermekétkeztetés területén az érdemi változások 2013. január 1-jétől megtörténtek, 2015-ben az önkormányzatok ellátási felelőssége elsősorban a segélyezési feladatok tekintetében változott. Az ágazati feladatok értékelése a pénzbeli és természetbeni ellátások, valamint az intézményi szolgáltatások adatainak ismertetésével kerül bemutatásra. A pénzbeli ellátások területén a Pénzbeli szociális ellátások kiegészítése jogcímet szükséges megemlíteni. A költségvetési törvény által biztosított 25,9 milliárd forint összegű előirányzat 21,2 milliárd forintra teljesült. E jogcímmel összefüggésben elsőként a segélyezési rendszer 2015. évi átalakítását szükséges figyelembe venni, amely egyrészt magyarázza az e jogcímen biztosított központi forrás előirányzatának csökkenését, másrészt a 2015. évi előirányzat alulteljesülését. 2015-ben ugyanis – az állami és önkormányzati feladatok éles elválasztásával – járási kormányhivatali hatáskörbe került valamennyi normatív alapon járó támogatás, így az önkormányzatok pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos kötelező feladatai jelentős mértékben csökkentek. Ennek megfelelően 2015. március 1-jétől már csak a jogszabályváltozást megelőzően megállapított (főleg lakásfenntartási célokra nyújtott), „kifutó” támogatásokra nyújthattak be igénylést az önkormányzatok, ezek alapján történt meg a támogatás folyósítása. Ezen túlmenően a segélyezési feladatok átalakítása azt is jelentette, hogy az önkormányzatok települési támogatás formájában saját hatáskörben dönthetnek arról, hogy milyen feltételekkel nyújtanak segítséget az arra rászoruló lakosaiknak. A 2014. évhez hasonlóan tavaly is hozzájárult az állam a települési önkormányzatok egyes szociális jellegű feladataihoz. A települési önkormányzatok szociális feladatainak egyéb támogatása jogcím – figyelembe véve a települések jövedelemtermelő képességét – egyértelműen meghatározza a támogatás számításának módját és annak mértékét. Ennek megfelelően az előirányzat az eredetileg biztosított 30,1 milliárd forint összegben teljesült, amely támogatást az önkormányzatok – a 2014. évtől eltérően – nemcsak a pénzbeli ellátások kiegészítésére, hanem valamennyi szociális jellegű feladat ellátásához felhasználhatták. E támogatás a 2015. évben már nem esett a beszámítás alá. Az önkormányzati intézményrendszer átalakítása alapvetően a 2013. évben lezajlott. 2015-ben érdemi változtatásokra e tekintetben nem került sor, a feladatok ellátása a 2014. évi állapothoz hasonlóan történt.
Az önkormányzati feladatként biztosított szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti intézményrendszer keretei között 2015-ben közel 246 ezer fő ellátásáról gondoskodtak. A szolgáltatások, valamint az intézmények 2015. évi működési célú kiadása összesen 206,8 milliárd forint volt, ami mintegy 31,2 milliárd forinttal haladta meg az előző évi kiadási szintet. A növekmény egyrészt a személyi kiadások és munkáltatói járulékok összegében jelenik meg, amely összesen 112,5 milliárd forintot tett ki. A bővülés alapvetően a Kormány ágazati bérintézkedésének, a szociális ágazatban 2015. július 1-jétől bevezetett kiegészítő pótléknak köszönhető. Ezen túlmenően jelentősen – hozzávetőlegesen 27,9 milliárd forint értékben – emelkedett az egyéb működési célú kiadások mértéke, azon belül is a társulások részére történő, a feladatellátást biztosító kifizetések összege. Szükséges kiemelni, hogy ez az állami támogatás elszámolásából adódó nem konszolidált adat. Az önkormányzatok szociális és gyermekvédelmi intézményeik dologi kiadásaira összesen 53,7 milliárd forintot fordítottak, amely több mint 2,5 milliárd forint csökkenést jelent az ilyen típusú költségek tekintetében. Ugyanakkor azt is szükséges hangsúlyozni, hogy az önkormányzatok 2015-ben több pénzt fordítottak fejlesztésre. Az önkormányzatok felhalmozási célokra 2015-ben mindösszesen 12,9 milliárd forintot fordítottak, amelyen belül a klasszikus beruházások 9,9 milliárd forint összeget jelentettek (ez az ágazat összkiadásainak 4,5%-a). Emellett felújításra 3,0 milliárd forintot költöttek. A tárgyévi költségvetési bevételek összesen 70,0 milliárd forintra teljesültek. A kiadásokon és bevételeken belül – az állami támogatásokkal való összevethetőség érdekében – külön kell értékelni azon szolgáltatások és intézmények adatait, amelyek támogatása a központi költségvetés IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetéből történik (tehát a kötelező önkormányzati feladatok adatait). Ezek összes működési kiadása 201,4 milliárd forint, felhalmozási kiadása 12,6 milliárd forint volt, amelyből a beruházások 9,7 milliárd forintot jelentettek. Az e feladatokhoz kapcsolódó tárgyévi költségvetési bevételeik összesen 67,3 milliárd forintra teljesültek. E szolgáltatások és intézmények költségvetési támogatása 2015-ben 80,7 milliárd forint volt. Az intézmények fenntartása – a költségvetési támogatásokon és az intézményi bevételeken túl – a 2014. évihez hasonló arányú, 26,5%-nyi saját forrást igényelt a településektől. A gyermekétkeztetés finanszírozása 2014-ben átalakult, feladatalapú támogatási rendszer került bevezetésre. A központi költségvetés a feladatellátás megszervezésére 2015-ben mindösszesen 61,1 milliárd forint támogatást nyújtott (az eredetileg 58,0 milliárd forint összegű előirányzat a bölcsődei és óvodai ingyenes étkeztetés 2015. szeptember 1-jétől történő kiterjesztésére tekintettel 3,1 milliárd forint összeggel megemelésre került). Az intézményi működési bevételekből további 36,9 milliárd forint bevétel származott. Így az összesen 123,4 milliárd forint működési kiadás közel 79,4%-át az intézményi saját bevételek és az állami támogatások fedezték. 5.3. Az egészségügyi tevékenységhez kapcsolódó egészségügyi kiadások összege a 2015. évben 70,0 milliárd forintra teljesült, amely a 2014. évhez képest – mindösszesen 1%-os növekménnyel – nem jelent érdemi változást. Ez annak is köszönhető, hogy az egészségügyben a rendszerszintű változások már 2012-ben végbementek. A városi önkormányzatoknak a járóbeteg-szakellátó intézmények tekintetében intézményműködtetési kötelezettségük áll fenn, valamint továbbra is kötelező
feladatként jelentkezik az egészségügyi alapellátás keretében a háziorvosi, házi gyermekorvosi, fogorvosi ellátás és a központi ügyeleti ellátás biztosítása. A kiadási jogcímeken belül valamennyi adat hasonló arányban jelenik meg, mint a 2014. évben. A főbb tételeket tekintve a személyi juttatások és járulékai 35,1 milliárd forintot, a dologi kiadások 25,4 milliárd forintot tettek ki, a tőkejellegű (felhalmozásra, beruházásokra, felújításra fordított) kiadások pedig 7,0 milliárd forintot. Az ágazat az Egészségbiztosítási Alap beszámolójában kerül részletezésre. 5.4. A közművelődési és kulturális feladatokra – azon belül a kulturális javak védelmére, a muzeális intézményekre, a közművelődési és a nyilvános könyvtári ellátásra – szolgáló támogatás 2015-ben is önállóan és kötött felhasználásúan jelent meg a helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatásai keretei között. Kulturális célokra a 2015. évben összességében 124,9 milliárd forintot fordítottak az önkormányzatok, 6,7%-kal többet, mint az előző évben. A főbb tételeket tekintve a teljes ágazati kiadás 31,4%-át – 39,2 milliárd forintot – a személyi juttatások és járulékai tették ki. Dologi kiadásokra 41,7 milliárd forintot költöttek a települések, arányaiban összességében 6,4%-kal többet, mint személyi juttatásra. Jelentős volt az államháztartáson kívüli kulturális szervezetek számára – nonprofit vagy civil szerveződéseknek – nyújtott működési jellegű támogatás, amely 22,1 milliárd forintot tett ki. A teljes ágazat kiadásán belül a felhalmozási kiadások – mely tartalmazza a beruházásokat, felújításokat, nagy értékű eszközbeszerzéseket – aránya a 2014. évhez képest emelkedett, 17,1%-ot képviselt, összegében 21,4 milliárd forintot tett ki. 5.5. A helyi önkormányzatok működésének általános támogatása A helyi önkormányzatok központi finanszírozása a 2015. évben is az önkormányzati feladatellátáshoz igazodó, 2013-tól kialakított feladatalapú támogatási rendszerben történt. Azóta a cél a struktúra megszilárdítása volt. A 2015. év fő feladata a helyi önkormányzatok számára a működési hiány nélküli gazdálkodás fiskális feltételeinek erősítése, a kistelepülések további felzárkózásának, az esélyegyenlőség megteremtésének elősegítése, valamint az önkormányzatok által nyújtott közfeladatok és közszolgáltatások színvonalának emelése volt. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatták, hogy az önkormányzatok működőképességét az eltérő saját bevételi lehetőségek a feladatalapú finanszírozás mellett is komolyan befolyásolják, így az is nyilvánvalóvá vált, hogy a központi költségvetésnek még erőteljesebben érvényesítenie kell a szolidaritás elvét. Ennek megfelelően a 2015. évben fontos változás, hogy míg az önkormányzatokat megillető egyes költségvetési támogatásokat továbbra is csökkenti az ún. beszámítás összege, ugyanakkor az alacsony gazdasági potenciállal rendelkező települések felzárkózása érdekében kiegészül a rendszer a többletforrást biztosító kiegészítéssel. Az önkormányzatok általános közszolgáltatások funkciócsoporton kimutatott kiadásai 570,6 milliárd forintra teljesültek. A főbb tételeket tekintve 36,4%-ot, 208,0 milliárd forintot a személyi juttatások és járulékai jelentettek, amely arányában tekintve 2,8 százalékponttal kevesebb, mint 2014-ben volt. 2015-ben a teljes kiadás 30,2%-át fordították az önkormányzatok dologi kiadásokra, a korábbi évnél 11,7 milliárd forinttal kevesebbet, összességében 172,3 milliárd forintot. Egyéb működési célú kiadásokra – elsősorban államháztartáson kívüli szervezetek működésének támogatására – 23,2 milliárd forintot fordítottak a települések. A
funkciócsoport teljes kiadásából 98,6 milliárd forintot költöttek beruházásra (12,0 milliárd forinttal többet, mint az előző évben) és 54,2 milliárd forintot (13,5 milliárd forinttal többet a tavalyinál) tárgyi eszköz felújítására. Az ágazat teljes kiadásának belső arányait tekintve a 2013 óta megfigyelhető tendencia folytatódott: a személyi juttatásra és dologi kiadásokra fordított kiadás csökkent, emelkedett viszont a felhalmozásra fordított kiadások aránya, mindez tükrözi az önkormányzati feladatellátásban bekövetkezett változásokat. IV. TÖRVÉNYEKBEN ELŐÍRT BESZÁMOLÁSI ÉS TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGEK 1.
Költségvetési előirányzatok módosítása, átcsoportosítása
A központi alrendszer 2015. évi központi költségvetési törvényben meghatározott előirányzatai módosításáról, átcsoportosításáról 2015-ben – az Országgyűlés, a Kormány, a fejezetek és az intézmények jogkörében – a következő döntések születtek: 1.1. Országgyűlés hatáskörében A Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényt módosító törvények közül számszaki módosításokat is tartalmazott a 2015. évi LXXIII. törvény, valamint a 2015. évi CLXIV. törvény. Fenti törvényeknek a költségvetési törvény 1. mellékletét érintő módosításai a következők voltak: 2015. évi LXXIII. törvény A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet 1. cím, 3. A települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím kiadási előirányzata 3,1 milliárd forinttal, a 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím kiadási előirányzata pedig 3,7 milliárd forinttal megemelésre került. A XI. Miniszterelnökség fejezet 35. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoportja a 4. Az Erste Bank Hungary Zrt. tulajdonosi részesedésének megszerzése jogcímmel egészült ki, melynek kiadási előirányzata 15,0 milliárd forint. A XIII. Honvédelmi Minisztérium fejezet 2. cím 1. Honvéd Vezérkar közvetlen szervezetei alcím dologi kiadásainak előirányzata 10,0 milliárd forinttal megemelésre került. A XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 20. cím, 31. alcíme kiegészült a 15. Kiemelt közúti beruházások jogcímcsoporttal, melynek kiadási és támogatási előirányzata 11,0 milliárd forint. A XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetet több módosítás is érintette. A fejezet 11. Közgyűjtemények címének „Személyi juttatások” kiemelt előirányzata 58,1 millió forinttal, „Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó” kiemelt előirányzata 15,7 millió forinttal, „Dologi kiadások” kiemelt előirányzata 28,0 millió forinttal, „Beruházások” kiemelt előirányzata 1,3 milliárd forinttal került megemelésre. A fejezet 20. cím, 2. alcím, 3. Köznevelési célú humánszolgáltatás és működési támogatás jogcímcsoportjának kiadási és támogatási előirányzata 0,7 milliárd forinttal, a 20. cím, 19. alcím, 1. Szociális célú nem állami
humánszolgáltatások támogatása jogcímcsoportjának kiadási és támogatási előirányzata 9,0 millió forinttal emelkedett a törvényi módosítás eredményeképpen. A 20. cím, 47. Megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásának támogatása alcím kiadási és támogatási előirányzata 2,0 milliárd forinttal, a 20. cím, 50. alcím, 7. Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása jogcímcsoport kiadási és támogatási előirányzata pedig 10,3 milliárd forinttal növekedett. A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet 2. cím, 2. alcím, 1. jogcímcsoport, 1. Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamatelszámolásai jogcím bevételi előirányzata 42,2 milliárd forinttal került megemelésre. Végezetül a költségvetési törvény kiegészült a LXIV. Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja fejezettel, melynek kiadási és bevételi főösszege is 4,7 milliárd forint. Fenti módosítások eredményeként, a bevételi főösszeg 46,9 milliárd forintos, a kiadási főösszeg 61,9 milliárd forintos növelése mellett, a központi alrendszer tervezett hiánya 877,4 milliárd forintról 892,4 milliárd forintra módosult. A számszaki módosítások főbb céljai a következők voltak: A módosítás lehetővé tette, hogy a hatékony és aktív hitelezési tevékenység érdekében az állam az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankkal együttműködve kisebbségi tulajdont (15%) szerezzen az Erste Bank magyar leányvállalatában. A módosítás fedezetet teremtett a 2015. szeptember 1-jétől bővülő ingyenes bölcsődei és óvodai gyermekétkeztetéshez, valamennyi fenntartói körnek támogatást biztosítva a többletfeladatokhoz. A Kormány egyértelmű szándéka, hogy egy négy éves program keretében kiemelt fejlesztési célú támogatási programból részesülhessenek az adósságkonszolidációban részt nem vett települések, amelynek a 2015. évi hazai finanszírozású költségvetési kereteit ugyancsak rögzítette a törvénymódosítás. A módosítás megteremtette a fedezetet Magyarország kurdisztáni katonai szerepvállalásához. Az Országgyűlés döntött az Iszlám Állam elnevezésű terrorszervezet ellen fellépő nemzetközi koalícióban történő magyar részvételről, amely miatt szükséges volt megemelni a Magyar Honvédség költségvetését. A kiemelt közúti beruházások gyorsításának 2015. évi fedezetét is megteremtette a törvénymódosítás. A kormányzati intézkedések és törekvések között kiemelt helyet foglal el a foglalkoztatás bővítése, ezen belül a megváltozott munkaképességű személyek munkához segítése, illetve az e célra elérhető uniós források minél hatékonyabb felhasználása. E célkitűzéseknek megfelelően került sor az ehhez kapcsolódó előirányzat megemelésére. A módosítás megteremtette a forrást a Liget Budapest projekt 2015. évi üteméhez szükséges feladatok további ellátásához is. A törvénymódosítás tartalmazta a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Alapja részére teljesített, 4,7 milliárd forintos befizetés költségvetési elszámolását és felhasználási céljának meghatározását.
A módosításban szereplő azon kiadási többletek fedezetét, amelyek az uniós elszámolási módszertan szerint is növelhetik a költségvetési hiányt a „Hiányt finanszírozó és adósságmegújító államkötvények kamata” előirányzat bevételi oldalának növelése biztosította. 2015. évi CLXIV. törvény A XI. Miniszterelnökség fejezet 30. cím, 1. alcím kiegészült a 67. Modern Városok Program jogcímcsoporttal, melynek kiadási és támogatási előirányzata 25,0 milliárd forint. A fejezet 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím kiadási előirányzata 60,0 milliárd forinttal növekedett. A XIV. Belügyminisztérium fejezet 20. címe kiegészült a 21. Tömeges bevándorlás kezeléséhez kapcsolódó kiadások alcímmel, melynek kiadási és támogatási előirányzata 1,0 milliárd forint. A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 2. cím, 1. Általános forgalmi adó alcím bevételi előirányzata 48,0 milliárd forinttal, 2. cím, 2. Jövedéki adó alcím bevételi előirányzata pedig 38,0 milliárd forinttal került megemelésre. E törvény szerinti módosítások eredményeként, a bevételi és kiadási főösszeg 86,0-86,0 milliárd forintos növekedése mellett, a központi alrendszer tervezett hiánya (892,4 milliárd forint) nem változott. A fenti számszaki módosítások egyrészt alapvetően a migráns helyzet kezeléséhez szükséges források zavartalan biztosítása érdekében a Rendkívüli kormányzati intézkedések tartalékának megemelését és egy új – felülről nyitott – kiadási előirányzat létrehozatalát célozták. Másrészt megteremtették a fedezetet a Modern Városok Program keretében megvalósuló fejlesztésekre. A kiadási előirányzatok módosításához a forrást a kedvező adóbevételi előirányzatok (általános forgalmi adó, jövedéki adó) növelése biztosította. A Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény végrehajtásáról szóló 2015. évi CLXXII. törvény 15. § (2) bekezdése szerint az Országgyűlés elrendelte a Nyugdíjbiztosítási Alap – fenti jogszabályhely (1) bekezdésében részletezett elszámolások teljesítését követően fennmaradó – 2014. évi, 5,8 milliárd forint összegű többletének a befizetését a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet „Nyugdíjbiztosítási Alap befizetése” alcímére, mely szintén törvényi szintű módosítást jelentett (bevételi és kiadási oldalon is). 1.2. A Kormány hatáskörében A központi alrendszerben a Kormány hatáskörű (és egyes, a költségvetési törvény által az államháztartásért felelős miniszter hatáskörébe utalt) döntések eredményeként az év folyamán a kiadási oldalt érintően összességében 178,3 milliárd forint összegű előirányzat-emelés történt, a bevételi előirányzatok 74,5 milliárd forintos növelése mellett. A főbb intézkedések a következők voltak: Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése szerint a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról - a központi költségvetésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Kormány egyedi határozatban rendelkezik. A 2015. évi központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékának (XI. Miniszterelnökség fejezet) 2015. évi eredeti költségvetési előirányzata 100,0 milliárd forintot tett ki. A fentebb már említett 2015. évi CLXIV. törvény ezen előirányzatot 60,0 milliárd forinttal 160,0 milliárd forintra
emelte. A Kormány 1681/2015. (IX. 24.) és 1924/2015. (XII. 11.) számú határozatával a visszafolyó összegekből összesen 9,2 milliárd forinttal megemelte a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát. A fel nem használt összeg csekély mértékű (49,8 millió forint) volt. E tartalék felhasználásáról a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékról szóló fejezet számol be részleteiben. A 2015. évben a központi költségvetési törvényben a Különféle kifizetések céltartalékra 49,0 milliárd forintos előirányzat került beállításra a XI. Miniszterelnökség fejezetben. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 21. § (6) bekezdése szerint a céltartalékok felhasználásáról a Kormány dönt, ha azokról a költségvetési törvény másként nem rendelkezik. A Különféle kifizetések céltartalék felhasználási céljait, az ebből részesíthetők körét, az ebből fakadó feladatokat, jogosítványokat a költségvetési törvény 4. § (2) és (3) bekezdése, valamint 20. § (1) bekezdése szabályozta. Ez utóbbi jogszabályhely a 4. § (2) bekezdése szerinti átcsoportosításokra az államháztartásért felelős minisztert hatalmazta fel (például a prémiumévek program kifizetéseinek átcsoportosítására). Az év folyamán e céltartalékból összesen 45,7 milliárd forint összegben történtek kifizetések, melyről részletesebben a céltartalékokról szóló fejezet számol be. A fennmaradó összeget a Kormány 1980/2015. (XII. 23.) számú határozatával csoportosította át. A 2015. évi központi költségvetési törvényben céltartalék szolgált a közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációjára a XI. Miniszterelnökség fejezetben. A céltartalék törvényi előirányzata 46,7 milliárd forint volt, melyből 31,2 milliárd forint került kifizetésre. Ennek részleteit a céltartalékokról szóló fejezet tartalmazza. A fennmaradó összeget a Kormány 1980/2015. (XII. 23.) számú határozatával csoportosította át. A 2015. évi költségvetési törvényben, a XI. Miniszterelnökség fejezetben céltartalékot képeztek a központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentésére is, melynek kiadási előirányzata 60,0 milliárd forint volt. A Kormány a teljes összeget az 1226/2015. (IV. 20.) számú határozatával csoportosította át a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet 20. cím, 22. alcím, 2. Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok jogcímcsoport javára. Ezen összeg a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezésére szolgált. A 2015. évi központi költségvetési törvény XI. Miniszterelnökség fejezetében 30,0 milliárd forintos előirányzattal Országvédelmi Alap került beállításra a költségvetési kockázatok kivédése érdekében. E tartalék felhasználását a költségvetési törvény 19. § (3) és (4) bekezdése szabályozta. E szerint e tartalékot 2015. szeptember 30-át megelőzően nem lehetett felhasználni. Az alap felhasználásáról a Kormány határozatban dönt, ha a „2015. szeptember 30-áig benyújtandó jelentésben szereplő, 2015. évre várható hiány (a továbbiakban: EDP-hiány) – a felhasználni kívánt tartalékösszeg figyelembevételével – nem haladja meg a GDP 2,4%-át”. E tartalék felhasználásáról két határozatban (1741/2015. (X. 13.) és 1924/2015. (XII. 11.) számú határozatok) döntött a Kormány, teljesen felhasználva azt. Az államháztartásról szóló törvény 33. § (2) bekezdése szerint a központi költségvetésről szóló törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában, a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek terhére történő előirányzat-átcsoportosítás esetén a központi költségvetési törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra a Kormány egyedi határozatban volt jogosult. Ez alapján jelentős számú döntés született.
Maga a 2015. évi költségvetési törvény is számos átcsoportosításra, illetve előirányzatmódosításra adott felhatalmazást a Kormány részére. A költségvetési törvény 12. § (2) bekezdésében például a Kormány kapott felhatalmazást arra, hogy az Egészségbiztosítási Alap meghatározott előirányzatait (Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport 1-18. jogcímei, Gyógyszertámogatás jogcímcsoport 1. és 2. jogcímei, Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport 1. és 3. jogcímei) megemelje. Ennek révén, a Kormány két határozata (1778/2015. (X. 27.) Korm. határozat és 1980/2015. (XII. 23.) számú Korm. határozat 1. d) pontja) alapján 44,7 milliárd forintnyi forrás került biztosításra az alap részére. A költségvetési törvény 20. § (3) bekezdése pedig az államháztartásért felelős miniszter hatáskörében, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal részére előirányzat-emelést (személyi juttatások, valamint munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kiemelt előirányzatokon) tett lehetővé meghatározott adónemek bevételi tervei teljesítése esetén. Ez összesen 31,7 milliárd forint pótlólagos támogatást jelentett. A költségvetési törvény 35. § (2) bekezdése szerint az államháztartásért felelős miniszter negyedévente megemeli az állami intézményfenntartási feladatot ellátó szerv költségvetési kiadási és támogatási előirányzatát a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet 5. cím, 3. Köznevelési intézmények működtetésével kapcsolatos önkormányzati befizetések alcímre érkezett befizetések összegével, amely 2015-ben 7,0 milliárd forint előirányzat-emeléssel járt. A 2015. évi költségvetési törvény 35. § (4) bekezdése felhatalmazta a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős minisztert, hogy a 2015. évi központi költségvetés január– november havi előzetes tényadatai alapján az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben befizetési kötelezettséget határozzon meg a Nyugdíjbiztosítási Alap terhére, a XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet javára. A Nyugdíjbiztosítási Alap e jogcímen teljesített befizetési kötelezettsége a 2015. évben 69,0 milliárd forint volt. Megemlíthető, hogy egyes sajátos fejezetekhez (elsősorban a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezethez) a Kormány jelentős összegű költségvetési maradványt csoportosított át az év folyamán. E körből kiemelhető a Kormány 1033/2015. (I. 30.) számú határozata, melyben – többek között - 6,1 milliárd forint költségvetési maradványt csoportosított át a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egyes előirányzataira. A fentiekhez tartozó különféle intézkedésekről az általános indokolás egyes fejezetei, valamint a fejezeti indokolások adnak további tájékoztatást. 1.3 A fejezet és az intézmény hatáskörében A központi alrendszerben a fejezeti, intézményi hatáskörben elvégzett módosítások, átcsoportosítások 2015-ben kiadási oldalon összességében 2023,8 milliárd forintos előirányzat-emelést eredményeztek. A bevételeket érintő módosítások, átcsoportosítások e két jogkörben 853,5 milliárd forintos előirányzat-növeléssel jártak. Ezekről a fejezeti indokolás kötetekben található részletes felvilágosítás.
2.
Tartalék-előirányzatok 2.1. A központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékának felhasználása
A Magyarország 2015. évi költségvetési törvényében az Országgyűlés 100,0 milliárd forintban állapította meg a rendkívüli kormányzati intézkedések előirányzatát. Az Áht. 21. § (3) bekezdése értelmében az első félévben csak a tartalék-előirányzat 40%-áig vállalható kötelezettség. Ez az összeg 40,0 milliárd forint volt, melyből 39,6 milliárd forint átcsoportosításáról hozott döntést a Kormány. Az Ávr. 23. § (4) bekezdése lehetőséget ad arra, hogy a fejezetek részére visszatérítési kötelezettség mellett lehessen a tartalékból átcsoportosítani, mely összeggel – a Különleges bevételek számlára történő befizetést követően – a Kormány az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát megnövelheti. A 2014. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról és egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1681/2015. (IX. 24.) Korm. határozat 1,5 milliárd forinttal, a Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény módosításáról szóló 2015. évi CLXIV. törvény 60,0 milliárd forinttal, a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból, az Országvédelmi Alapból és egyéb előirányzat-átcsoportosításról, valamint egyes kormányhatározatok módosításáról szóló 1924/2015. (XII. 11.) Korm. határozat 7,7 milliárd forinttal 169,2 milliárd forintra módosította a rendkívüli kormányzati intézkedések 2015. évi felhasználható összegét. A központi költségvetés rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartaléka terhére történt előirányzat-átcsoportosítások 28%-át (47,3 milliárd forint) az Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet részére történő átcsoportosítások tették ki. Az átcsoportosítások összegének 24,5%-át (41,4 milliárd forint) a Belügyminisztérium fejezet részére, 14%-át (23,7 milliárd forint) a Miniszterelnökség részére történő átcsoportosítások tették ki. Az átcsoportosítások összegének 19,9%-a (33,6 milliárd forint) a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, a szakképzési centrumok és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal működését; 18%-a (30,4 milliárd forint) a migrációs helyzettel kapcsolatos kiadásokat; 10,6%-a (18,0 milliárd forint) az ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság, valamint a Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó Társaság megalapítását biztosította. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére történő előirányzatátcsoportosításokról szóló kormányhatározatokban elszámolási és a fel nem használt rész tekintetében visszatérítési kötelezettség került előírásra. A 2015. évi átcsoportosításokat részletező táblázat az általános indokolás mellékletei között szerepel. 2.2. A céltartalékok felhasználása A költségvetési törvény céltartalékként a XI. Miniszterelnökség fejezet, 34. Céltartalékok címnek az 1. Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímén 46,7 milliárd forintot, a 2. Különféle kifizetések alcímén 49,0 milliárd forintot, a 3. Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímén 60,0 milliárd forintot, összesen 155,7 milliárd forintot tartalmazott.
A közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja alcímen betervezett összeg szolgált a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak részére a 2015. évben – jogszabály alapján – járó többlet-személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére. Ennek felhasználása az alábbiak szerint alakult: (millió forintban) Megnevezés
Átcsoportosítás
A költségvetési szervek foglalkoztatottjai 2015. évi kompenzációjának kifizetésére a 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 6-7. §-a alapján. A közcélú tevékenységet folytató egyházi intézményeknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációjának kifizetésére a 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a alapján. Az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján végrehajtott átcsoportosítás. [Az 1980/2015. (XII. 23.) Korm. határozat alapján.] Átcsoportosítás összesen
Visszarendezés
Felhasználás
33 080,4
-3 542,6
29 537,8
1 700,0
0,0
1 700,0
15 462,1
0,0
15 462,1 50 242,5
Visszarendezés (fel nem használt támogatás)
-3 542,6
Teljesülés
46 699,9
Előirányzat
46 700,0
Fel nem használt előirányzat
0,1
A „Különféle kifizetések” alcímen szereplő összeg nyújtott fedezetet. −
a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló törvény szerinti munkáltatói kifizetésekre,
−
az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 21. § (1) bekezdésében meghatározott számvevői illetményalap változása miatti személyi juttatás és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó növekményének kifizetésére,
−
a központi költségvetési szerveknél a feladatok változásával, a szervezetek, szervezetrendszerek korszerűsítésével, a feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetéseire,
−
az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztásánál jelentkező többlet-személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére,
−
a fegyveres és rendvédelmi életpálya bevezetéséhez kapcsolódó többlet-személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére, valamint
−
a Bíróságok és az Ügyészség esetében jogszabály-módosítás következtében jelentkező többlet-személyi juttatások és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó kifizetésére.
A fentiek közül az alábbi jogcímeken és összegekkel történt az év folyamán felhasználás: (millió forintban) Megnevezés
Átcsoportosítás
Visszarendezés
1 627,4
0,0
1 627,4
1 220,5
0,0
1 220,5
43 007,6
-521,0
42 486,6
403,8
0,0
403,8
3 261,6
0,0
3 261,6
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján. Központi költségvetési szerveknél megvalósuló létszámcsökkentések kifizetéseire. Fegyveres és rendvédelmi életpálya többlet személyi juttatásai A Bíróságok és az Ügyészség többlet személyi juttatásai Az Áht. 33. § (1) bekezdése alapján végrehajtott átcsoportosítás. [Az 1980/2015. (XII. 23.) Korm. határozat alapján.] Átcsoportosítás összesen
Visszarendezés (fel nem használt támogatás)
Felhasználás
49 520,9 -521,0
Teljesülés
48 999,9
Előirányzat
49 000,0
Fel nem használt előirányzat
0,1
A Központi költségvetési szervek tartozásállományának csökkentése alcímén szereplő összeg az 1226/2015. (IV. 20.) Korm. határozattal a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók adósságának rendezésére került átcsoportosításra. 2.3. Az Országvédelmi Alap felhasználása Az Országvédelmi Alap 30,0 milliárd forintos előirányzata – az előírásoknak megfelelően – 2015. szeptember 30-át követően került felhasználásra két Korm. határozatban (1741/2015. (X. 13.) és 1924/2015. (XII. 11.) számú határozatok), az előirányzat teljes összegét felhasználva. Az előirányzat-átcsoportosítások 33,8%-át (10,1 milliárd forint) a Belügyminisztérium fejezet részére, 31,8%-át (9,5 milliárd forint) a Honvédelmi Minisztérium fejezet részére történő átcsoportosítások tették ki. Az átcsoportosítások összegének 57,0%-a (17,1 milliárd forint) a migrációs helyzettel kapcsolatos kiadásokat biztosította. Az előirányzat felhasználása az alábbi jelentősebb tételek forrásbiztosítását szolgálta: EU–Afrika Infrastrukturális Alap, valamint az IFC Együttműködési Alap támogatása 2,4 milliárd forint; Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram működtetése 2,1 milliárd forint; Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer működtetése 1,6 milliárd forint; Magyar Honvédség Pápa Bázisrepülőtér fejlesztése 1,5 milliárd forint.
3.
Állami kezességvállalások Egyedi kezesség- és garanciavállalások a 2014. évi C. törvény 47. §-a alapján: 1546/2015. (VIII. 6.) Korm. határozat
a főváros közösségi közlekedésének biztonságos működtetése érdekében az M3-as metróvonal felújításához szükséges állami kezesség nyújtásáról A Kormány felhatalmazása alapján az államháztartásért felelős miniszter a magyar állam nevében 100%-os mértékű, egyedi állami készfizető kezességet vállalt Budapest Főváros Önkormányzatának az M3 metróvonal felújításának finanszírozása céljából felvételre kerülő 60,0 milliárd forint összegű kölcsönszerződéséből származó fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. Kiállítási garanciavállalások a 2014. évi C. törvény 48. §-a alapján: E kötelezettségvállalásokat az általános indokolás mellékletei között szereplő, „Kiállítási garancia vállalások a 2015. évben” című táblázat mutatja be részletesen. Jogszabályi állami kezességvállalások a 2014. évi C. törvény 49. § (1) bekezdés alapján: 2015-ben az MFB Zrt. 20,0 milliárd forint éven túli hitelfelvétel, 190,7 milliárd forint összegben 4 új hazai forintkötvény kibocsátása, valamint egy új nemzetközi, 300,0 millió euró összegű eurókötvény kibocsátása útján vont be forrást, amely a költségvetési törvényben meghatározott keretet terhelte. A korábbi években felvett éven túli hitelekből lejáratkor 100,0 millió euró, valamint a korábbi időszakokban kibocsátott éven túli hazai forintkötvényekből 10,0 milliárd forint visszafizetésére került sor. Emellett ütem szerinti törlesztésekre, valamint 21,9 millió euró összegben előtörlesztésre is sor került. E törlesztések a forrásszerzéshez kapcsolódó keret kihasználtságát csökkentették. Jogszabályi állami kezességvállalások a 2014. évi C. törvény 49. § (2) bekezdése alapján: 1050/2015. (II. 13.) Korm. határozat a Budapest Bank Zrt. tevékenysége feletti befolyás megszerzése érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1708/2014. (XII. 4.) Korm. határozat 7. pontja szerinti kezességvállalásról A Budapest Bank Zrt. megvásárlásához a Kormány jóváhagyása alapján az állam jogszabályi készfizető kezességet vállalt a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (a továbbiakban: Corvinus) mint vevő által az MFB által nyújtott legfeljebb 700 millió USD-nek megfelelő összegű forinthitelhez, valamint készfizető kezességet vállalt az eladó felé a Corvinus fizetési kötelezettsége mögötti MFB garanciára. V. FELHATALMAZÁSOK A Magyarország 2015. évi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvényben meghatározott és teljesült felhatalmazások végrehajtásáról Az 5. § (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Belügyminisztérium esetében az Andrássy út 114. és a Budapest VI., Munkácsy M. u. 11. sz. alatti
ingatlanokból származó 777,0 millió forint bevétel felhasználásához adta meg az államháztartásért felelős miniszter az engedélyt a Szirmabesenyőn tervezett 500 férőhelyes új büntetés-végrehajtási objektum beruházási költségeinek finanszírozására. Az 5. § (10) bekezdése arra adott felhatalmazást az államháztartásért felelős miniszternek, hogy a hatoslottó szerencsejáték játékadója 2015-ben pénzforgalmilag teljesült összege 100%-ának mértékéig engedélyezze a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. cím, 2. alcím, 4. jogcímcsoport, 2. A Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. támogatása jogcím előirányzatának túllépését. A miniszter a 2015. évben e kiadási előirányzat összesen 184,4 millió forinttal történő túllépését hagyta jóvá. Az 5. § (11) bekezdése arra adott felhatalmazást a honvédelemért felelős miniszternek, hogy a honvédelmi célra feleslegessé vált hadfelszerelések, haditechnikai eszközök és anyagok értékesítéséből származó bevételt a Magyar Honvédség technikai modernizációjára, hadfelszerelés-fejlesztésre és az értékesítési eljárások során felmerült kiadások teljesítésére használhatja fel. A 2015. évben az érintett bevételekből 139,5 millió forint folyt be, amelyet a miniszter a felhatalmazásban megjelölt célokra használhatott fel. A 6. § (1) bekezdése a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználására adott felhatalmazást az állami vagyon felügyeletéért és az államháztartásért felelős miniszterek együttes jóváhagyásával. A Fejezeti tartalék felhasználása a 2015. évben a következő célokat szolgálta:
–
állami tulajdoni részesedések növelése: 1000,0 millió forint;
–
az MNV Zrt. rábízott vagyonába tartozó állami tulajdonú ingatlanok fenntartásával járó kiadások emelése: 1000,0 millió forint;
–
európai uniós pályázatokhoz önrész biztosítása: 600,0 millió forint;
–
az MNV Zrt. ingatlan-beruházásaihoz szükséges többletfedezet megteremtése: 1400,0 millió forint.
A 6. § (3) bekezdésében szereplő, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belül a törvényben megjelölt kiadási előirányzatok között – végrehajtható előirányzat-átcsoportosításra összesen 3000,0 millió forint összegben került sor a 2015. évben. A 6. § (4) bekezdésében szereplő, az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által – a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetnek a NET Zrt. feladatait finanszírozó kiadási előirányzatai között – végrehajtható előirányzat-átcsoportosításra összesen 480,0 millió forint összegben került sor 2015-ben. A 7. § (1) bekezdése a XLIV. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet Fejezeti tartalék kiadási előirányzatának felhasználására adott felhatalmazást az agrárpolitikáért felelős és az államháztartásért felelős miniszterek együttes jóváhagyásával. A Fejezeti tartalék 500,0 millió forintos előirányzatának 2015. évi felhasználása az Életjáradék termőföldért kiadási előirányzaton keletkezett előre nem látható többletkiadások fedezetéül szolgált.
A 8. § (1) bekezdése szerint az állami tulajdonú gazdasági társaságok felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt tulajdonos joggyakorló szervezet az általa e minőségében a 2015. év során beszedett bevételeket előirányzat-módosítás nélkül is számolhatta el. Nem tervezett tulajdonosi joggyakorlói bevétel elszámolása valósult meg 22,0 millió forint összegben a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezetben a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ tulajdonosi joggyakorlását érintően részvényértékesítési bevételként. Ilyen bevétel elszámolására a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetben is került sor, az Államadósság Kezelő Központ Zrt. által fizetett 69,1 millió forint osztalék jelent meg évközi befizetésként. E bekezdés arra hatalmazta fel továbbá a tulajdonosi joggyakorló fejezetet irányító szervet, hogy az ezen tulajdonosi joggyakorlói minőségében végrehajtandó kiadások teljesítése érdekében a fejezeten belül átcsoportosítást hajthat végre és új központi kezelésű kiadási előirányzatot hozhat létre. E felhatalmazás alapján a földművelésügyi miniszter 500 millió forinttal megnövelte a XII. Földművelésügyi Minisztérium fejezet, 21. cím, 2. alcím, 1. Állami erdőgazdasági társaságok tőkeemelése jogcímcsoport kiadási előirányzatát. A nemzetgazdasági miniszter is e rendelkezés alapján hozta létre a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezet, 26. cím, 2. alcím, 1. Tőkeemelések jogcímcsoport kiadási előirányzatát és biztosított arra átcsoportosítás útján 50 millió forintot. A 8. § (2) bekezdése alapján az államháztartásért felelős miniszter a szén-dioxidkibocsátási egységek egyes típusainak 2015. évi értékesítéséből eredő pénzforgalmilag teljesült bevételek törvényben meghatározott százalékáig vállalhatott kötelezettséget a 2015. évben. A 8. § (3) bekezdése alapján az energiapolitikáért felelős miniszter a széndioxid-kibocsátási egységek egyes típusainak 2015. évi értékesítéséből eredő pénzforgalmilag teljesült bevételek törvényben meghatározott százalékáig vállalhatott kötelezettséget a 2015. évben. A 12. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a Gyógyító-megelőző ellátás céltartalék jogcímről átcsoportosítást hajtott végre az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport jogcímeire (1448/2015. (VII. 2.) Korm. határozat és az 1968/2015. (XII. 23.) Korm. határozat). A 12. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány megemelte az Egészségbiztosítási Alap Gyógyító-megelőző ellátás, a Gyógyszertámogatás és a Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport előirányzatait (1778/2015. (X. 27.) Korm. határozat és az 1980/2015. (XII. 23.) Korm. határozat). A 13. § (1) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosítást hajtott végre a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belül. A 13. § (2) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a Természetbeni ellátások céltartaléka előirányzatról a Gyógyító-megelőző ellátás, a Gyógyszertámogatás, a Gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoport és a Külföldön tervezett egészségügyi ellátások megtérítése jogcímre. Az átcsoportosítás teljes összegben a Gyógyszertámogatás jogcímcsoport, Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímre megtörtént.
A 13. § (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter átcsoportosítást hajtott végre – a Szerződések szerinti gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések jogcímen, valamint a Folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímen elszámolt bevételek mértékéig – a Gyógyszertámogatás céltartalék jogcímről a Gyógyszertámogatás jogcímcsoporton belül a Gyógyszertámogatás kiadásai jogcímre. A 13. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével átcsoportosíthat a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoport Háziorvosi ellátórendszer megújításának I. üteme jogcímről a jogcímcsoport 1. és 13. jogcímére. Az átcsoportosítás teljes összegben az 1. Háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás jogcímre megtörtént. A 15. § (2) bekezdés alapján a többletkapacitás befogadásoktól eltérő, a Gyógyító-megelőző ellátás jogcímcsoporton belüli jogcímek szerinti célra történő felhasználásra az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével engedélyezheti, melyre év végén sor került. A 19. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás értelmében a következő kormányhatározatok alapján került sor a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezeten belüli, illetve más fejezetből történő átcsoportosítással új előirányzatok létrehozására, melyek tételenkénti részletezését a fejezeti indokolás tartalmazza:
–
a Kormány az 1129/2015. (III. 6.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 3. Az egészséges ivóvíz biztosításához szükséges Tiszaörs-Nagyiván közötti összekötő vezeték megépítésének támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1059/2015. (II. 18.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezetnek a Közszférában foglalkoztatottak bérkompenzációja céltartalék terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 4. A költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2015. évi kompenzációja cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1034/2015. (I. 30.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére előirányzat-átcsoportosításról és új, 5. Mesepark projekt megvalósítása támogatása cím létrehozásáról;
–
a 6. cím létrehozásáról a Kormány nem döntött, az üresen maradt;
–
a Kormány az 1080/2015. (III. 3.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 7. Nagykónyi Község Önkormányzata részére működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1144/2015. (III. 12.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok, 2. Fejezeti általános tartalék alcím terhére előirányzat-átcsoportosítással, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 8. Előadó-művészeti szervezet
adósságrendezéséhez és megszüntetéséhez kapcsolódó kiadások támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1090/2015. (III. 4.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 9. Egyes önkormányzatok működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1214/2015. (IV. 17.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 10. A DRB Bankcsoportnál számlavezetéssel érintett önkormányzatok támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1225/2015. (IV. 20.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 11. Egyes önkormányzatok számára támogatás biztosítása működőképességük megőrzése érdekében cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1514/2015. (VII. 23.) Korm. határozatban döntött a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 50. Kulturális szakmai feladatok alcím, 7. Liget Budapest projekt előkészítése és megvalósítása jogcímcsoport terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 12. Fővárosi Állat- és Növénykert Pannon Park beruházás megvalósításának támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1503/2015. (VII. 23.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 13. A helyi önkormányzatok szociális célú tüzelőanyag vásárláshoz kapcsolódó kiegészítő támogatás cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1513/2015. (VII. 23.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 14. Kiegészítő támogatás a Veszprém Aréna multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építési beruházásával összefüggő tőke- és kamattartozás átvállalásához cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1857/2015. (XI. 30.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 15. Szent Márton Emlékévhez kapcsolódó beruházások megvalósításának támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1521/2015. (VII. 28.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 16. A hódmezővásárhelyi Vívó- és Ökölvívócentrummal kapcsolatos beruházás támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1520/2015. (VII. 27.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezet, 32. Rendkívüli kormányzati intézkedések cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 17. Szociális ágazati kiegészítő pótlék támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1556/2015. (VIII. 7.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 18. Abasár település felszíni vízelvezetésének támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1684/2015. (IX. 24.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 19. A pécsi Magasház bontási költségeinek támogatására cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1735/2015. (X. 8.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 20. Jászberény Város Önkormányzata részére működőképességének megőrzése céljából egyedi támogatás biztosítása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1804/2015. (XI. 10.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 2. A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai cím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 21. Zalaegerszeg rendezett tanácsú várossá nyilvánításának 130. évfordulója alkalmából megtartandó ünnepségsorozat megrendezésének támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1838/2015. (XI. 24.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet, 1. A helyi önkormányzatok általános működésének és ágazati feladatainak támogatása cím, 3. Települési önkormányzatok szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatási fejezetben új, 22. A család- és gyermekjóléti központok egyszeri támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1870/2015. (XII. 2.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Fejezeti általános tartalék alcím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 23. Mártélyi óvoda felújítása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1907/2015. (XII. 8.) Korm. határozatban döntött a XI. Miniszterelnökség fejezet, 30. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 2. Fejezeti általános tartalék alcím terhére, a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 24. Mártélyi kerékpárút felújítására cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1885/2015. (XII. 3.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 25. Modern Városok Program támogatása cím létrehozásáról;
–
a Kormány az 1924/2015. (XII. 11.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet új, 26. Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzat feladatainak támogatása és a 27. Paksi Kinizsi utca felújítása és közműcsere támogatása címek létrehozásáról;
–
a Kormány az 1973/2015. (XII. 23.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 28. Szent Márton Emlékévhez kapcsolódó programok előkészítése és megvalósítása és a 29. Székesfehérvári sportcélú beruházások támogatása címek létrehozásáról;
–
a Kormány a 2006/2015. (XII. 29.) Korm. határozatban döntött a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben új, 30. Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása I. és új, 31. Egyes önkormányzatok feladatainak támogatása II. címek létrehozásáról.
A 20. § (2) bekezdése szerint a Beruházási Alapba tartozó kiadási előirányzatok terhére új kötelezettséget vállalni az arra jogosult részéről az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével, illetve véleményének ismeretében lehetett. A 2015. évi Beruházási Alap helyzetéről a törvényjavaslat általános indokolásának II/A/2/17. Beruházási Alap címet viselő része tartalmaz információkat. A 21. § (1) bekezdésében az Országgyűlés jóváhagyta, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Beruházási Bankban 20 millió euró összegnek megfelelő alaptőke-emelésre. A miniszternek a fizetési kötelezettséget két egyenlő részletben, a 2015–2016. években kell teljesítenie. A kifizetés első részlete 2015 márciusában megtörtént. A 21. § (2) bekezdésében az Országgyűlés jóváhagyta, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (a továbbiakban: Világbank) szelektív tőkeemelése során 56 336 545,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke-emelésre. A 2015. év márciusában mind az a) pontban előírt teljesítés, mind a b) pontban jelzett fizetési kötelezettségvállalás megtörtént. A 21. § (3) bekezdésében az Országgyűlés jóváhagyta, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Pénzügyi Társaság szelektív tőkeemelése során 839 000,0 amerikai dollár összegnek megfelelő alaptőke-emelésre. Az alaptőke-emelést 2015-ben kellett teljesíteni. A kifizetés 2015 júniusában megtörtént. A 21. § (4) bekezdésében az Országgyűlés jóváhagyta, hogy az államháztartásért felelős miniszter az állam nevében kötelezettséget vállaljon a Nemzetközi Fejlesztési Társulás 17. alapfeltöltése során 13,5 millió SDR magyar hozzájárulás kifizetésére. Az alapfeltöltést 2015–2023 között, nemzeti valutában kell teljesíteni. Az alapfeltöltésből 2015 folyamán 850,8 millió forint hozzájárulás kifizetése 4 részletben megtörtént. A 30. § (3) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az alábbi Korm. határozatok születtek:
–
a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó 2015. első félévi bevétel felhasználásához szükséges intézkedésekről szóló 1912/2015. (XII. 11.) Korm. határozat,
–
a távszerencsejáték játékadójából, valamint a sportfogadások játékadójából származó 2015. második félévi bevétel felhasználásához szükséges intézkedésekről szóló 1985/2015. (XII. 23.) Korm. határozat.
A 30. § (6) bekezdésben kapott felhatalmazás alapján az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a „Szociális humánszolgáltatók részére biztosított szociális- és gyermekvédelmi ágazati pótlék” fejezeti kezelésű előirányzat terhére az
„Állami és köztestületi szociális intézmények részére biztosított ágazati pótlék” fejezeti kezelésű előirányzat javára 2863 ezer forint összegű átcsoportosítás történt 2015-ben. A 74. § (1) bekezdése alapján az állam ellenérték nélkül átvállalta a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. 3,6 millió euró és 12 330,3 millió forint tőkeösszegű adósságelemeit és azok járulékainak összegét, valamint 10 000,0 millió forint tőkeösszegű hitelviszonyt megtestesítő értékpapír lejárat előtti visszaváltásából származó fizetési kötelezettségét. Az együttesen 23 428,0 millió forint összegű átvállalásokat az állam képviseletében eljáró államháztartásért felelős miniszter meghatalmazása alapján az Államadósság Kezelő Központ Zrt. bonyolította le. A 74. § (3) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján az állam – a nevében eljáró államháztartásért felelős miniszter útján – ellenérték nélkül átvállalta a Budapesti Közlekedési Zrt. együttesen 52 290,0 millió forint összegű forinthitelei és azok járulékai összegét. A 74. § (4) bekezdésében szereplő felhatalmazás alapján az állam – a nevében eljáró államháztartásért felelős miniszter útján – ellenérték nélkül átvállalta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap együttesen 47 149,1 millió forint összegű forinthitelei és azok járulékai összegét. A 76. § (1) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány megalkotta a költségvetési szervek és az egyházi jogi személyek foglalkoztatottjainak 2015. évi kompenzációjáról szóló 349/2014. (XII. 29.) Korm. rendeletet és a szociális ágazatban dolgozók részére nyújtott kiegészítő pótlék kifizetéséhez kapcsolódó támogatásról szóló 166/2015. (VI. 30.) Korm. rendeletet. A 76. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotásra került a fejezeti kezelésű előirányzatok és központi kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 58/2015. (XII. 30.) EMMI rendelet.
VI. A KORMÁNYZATI SZEKTOR ADÓSSÁGA ÉS HIÁNYA AZ EURÓPAI UNIÓ MÓDSZERTANA SZERINT 1. Az őszi EDP Jelentés E törvényjavasalat benyújtásának időpontjában, szeptember 30-án tette közzé a KSH a GDP idősorát és az őszi EDP-Jelentést. A KSH a kormányzati bevételek és kiadások negyedéves idősorát, az MNB a kormányzati pénzügyi számlákat, ennek részeként az adósság és a finanszírozás összetételének negyedéves alakulását egyaránt október 3-án teszi közzé. Az Eurostat az EDP-Jelentés ellenőrzését követően október 21-én publikálja a tagországok auditált EDP-Jelentését. Mindebből következően csak a pénzügyi kormányzat által ismert főbb elmozdulások mutathatók be itt a tavaszi EDPJelentés fő mutatóihoz képest; az államháztartás kiemelt mutatóitól való eltérés részletes levezetése, ami e fejezet törvényi rendeltetése, a tavaszi EDP-Jelentés alapján készülhetett. A szeptember végi határidőre összeállított őszi EDP-Jelentés a következő fő mutatókat tartalmazza:
A tavaszi EDP-jelentésben közölt, uniós módszertan szerinti 2015. évi 2%-os GDP arányos hiány 1,6%-ra mérséklődik (az államháztartásban 0,37%, a kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szerveknél 0,06% az egyenlegjavulás): -
az államháztartás mindkét alrendszerében magasabb pénzforgalmi hiányt eredményezett a könyvelés zárása, ennek hatása 0,1%-os egyenlegromlás (a központi alrendszerben 18,7, az önkormányzati alrendszerben 5,3 milliárd forinttal lett magasabb a hiány);
-
az Eurostat elfogadta, mert módszertanilag helyesnek bizonyult a növekedési adóhitel eredményszemléletű elszámolásának a március 31-én kiküldött EDPJelentésben szerepeltetett megoldása. A magyar fél álláspontja szerint a konstrukció alapján a 2016-17-ben 8 részletben megfizetendő adóból mindössze 10%-nyi a teljes bizonyossággal befolyó adó, a 90%-nyi rész az adózóknak az adóévet követő két évben hozott gazdasági döntései alapján akár teljes mértékben is visszatartható, így az adókedvezménnyel csökkentett tényleges befizetések annak pénzforgalmi teljesítésekor számolhatóak el, mert ekkor számszerűsíthető csak az adókedvezmény igénybe vétele. Az Eurostat a tavaszi EDP-Jelentés vizsgálatakor az adózók decemberi bejelentése szerinti összeg 10%-ának 2015. évi számbavételét nem fogadta el, a közelmúltbeli konzultáció során viszont már igen,
így a 2015. évi éves adóbevallások alapján 53,7 milliárd forint, kerekítve a GDP 0,2%-át kitevő egyenlegjavulás könyvelhető el; -
az uniós programok 2015. évi kiadásaihoz társítható uniós források eredményszemléletű korrekciója kerekítve a GDP 0,1%-át elérő egyenlegjavulást mutat a zárszámadási adatok, elemi beszámolók alapján;
-
államháztartási szinten az eredményszemléletű dologi kiadások a GDP 0,1%-nak megfelelő összeggel nőttek, a beruházási, felújítási kiadások 0,2%-nak megfelelő összeggel csökkentek a zárszámadási adatok, az elemi beszámolók mérlegjelentései alapján, az összesített egyenlegjavulás meghaladja a GDP 0,1%át;
-
a kormányzati szektorba besorolt nem államháztartási szervezetek egyenlege kerekítve a GDP 0,1%-át közelítő egyenlegjavulást mutat a szervezetek mérlegbeszámolója, beruházásstatisztikai jelentése és az uniós projektek finanszírozásának egyeztetése alapján.
A 2015. évi uniós módszertan szerinti kormányzati adósság a GDP 74,7%-ra mérséklődött a tavaszi EDP-Jelentésben közölt 75,3%-ról. Az adósság nominális értékét 10 milliárd forintot alig meghaladó összeg növelte, mert 2016 szeptemberében született döntés két önkormányzati társaság kormányzati szektorba sorolásáról, figyelemmel az ESA2010 módszertan besorolási szempontjaira. Az MNB a korábbi adatait elhanyagolható összeggel korrigálta, így adósságmutató javulása alapvetően a GDP magasabb 2015. évi értékének köszönhető. Az egyes kormányzati alszektorok az alábbiak szerint járultak hozzá a kormányzat konszolidált adósságához: 2016. szeptemberi benyújtott Notifikáció (MNB számítása)
Kormányzati szektor adósságának alakulása 2012 Központi kormányzat (alszektoron belül konszolidált) adóssága Hitelviszonyt megtestesítő követelések más alszektorokkal szemben Központi kormányzat hozzájárulása a kormányzati szektor adósságához Helyi kormányzat (alszektoron belül konszolidált) adóssága Hitelviszonyt megtestesítő követelések más alszektorokkal szemben Helyi kormányzat hozzájárulása a kormányzati szektor adósságához Társadalombíztosítás (alszektoron belül konszolidált) adóssága Hitelviszonyt megtestesítő követelések más alszektorokkal szemben Társadalombiztosítás hozzájárulása a kormányzati szektor adósságához Kormányzati szektor adóssága
milliárd forintban 2013 2014
2015
21 385,1 22 645,0 24 499,4 25 383,3
2012
a GDP százalékában 2013 2014 2015
74,6%
75,2%
75,6%
74,7%
44,1
0,4%
0,0%
0,1%
0,1%
21 260,0 22 631,7 24 481,2 25 339,2
74,2%
75,1%
75,6%
74,5%
125,1
13,3
18,2
1 071,7
463,7
45,7
60,3
3,7%
1,5%
0,1%
0,2%
37,2
28,5
21,5
27,1
0,1%
0,1%
0,1%
0,1%
1 034,5
435,2
24,3
33,3
3,6%
1,4%
0,1%
0,1%
125,1
13,3
18,2
44,1
0,4%
0,0%
0,1%
0,1%
5,5
4,0
9,4
14,2
0,0%
0,0%
0,0%
0,0%
119,6
9,3
8,7
29,9
0,4%
0,0%
0,0%
0,1%
22 414,1 23 076,2 24 514,2 25 402,3
78,2%
76,6%
75,7%
74,7%
2. Az EDP-Jelentés Az Európai Unió euró övezetben résztvevő tagállamai az integráció magas fokát, a Gazdasági és Monetáris Uniót és ezzel együtt a közös pénz bevezetését valósították meg. Bár a fiskális politika az Európai Unióban nemzeti hatáskörben maradt, az Unió hosszú távú fenntartható fejlődése és a Gazdasági és Monetáris Unió hatékony működése érdekében kialakításra kerültek azok a keretek és eljárási szabályok, amelyek egyértelmű határokat szabnak a decentralizált fiskális politikának az euró zónán belüli és kívüli tagállamokban egyaránt. Ezt hivatott garantálni a Maastrichti Szerződésbe foglalt Túlzott Deficit Eljárás (Excessive Deficit Procedure, EDP), az ennek szigorítását és operacionalizálását jelentő Stabilitási és Növekedési Egyezmény, az ún. hatos jogszabálycsomag, az ún. kettős jogszabálycsomag és a Fiskális Paktum. A csatlakozási szerződés aláírásával Magyarország vállalta, hogy amennyiben teljesíti a Maastrichti szerződésben lefektetett konvergencia kritériumokat, bevezeti az Európai Unió közös pénzét, az eurót. Az ehhez vezető út meghatározott időszakra vonatkozó tervét tartalmazza az évente április végéig kiküldendő Konvergencia Program és Nemzeti Intézkedési Terv, a fiskális feltételek megvalósulását a félévente elkészített EDP Notifikációs jelentés. Fenti dokumentumok és adatszolgáltatások a hazaitól eltérő, uniós statisztikai szabványok által meghatározott elszámolási szabályok alapján készülnek és az ott lefektetett fogalmakkal operálnak. Az EDP Notifikációs jelentés a nemzetközi összehasonlításra alkalmas egyenlegmutató értékének alakulását úgy mutatja be, hogy egyidejűleg a nemzeti költségvetési/államháztartási prezentációkban használatos egyenlegmutatótól való eltérésének okait, tételeit is részletezi. Az EDP Notifikációs jelentés az Eurostat, a Központi Statisztikai Hivatal és a Nemzetgazdasági Minisztérium honlapján is hozzáférhető. Ez a fejezet a 2015. évi adatok alapján ismerteti a módszertani különbözőségeket és a kiemelt mutatók alakulását a 2015. évi zárszámadás készítésekor rendelkezésre álló statisztikai adatszolgáltatás, a 2016. évi tavaszi EDP Notifikáció alapján. 3. Az ESA2010 bevezetése 2014 szeptemberétől kezdődően az ESA2010 szabályai szerint kell az uniós adatszolgáltatásokat összeállítani, mely több ponton eltér a korábbi ESA’95-től. Ezek közül három olyan jelentősebb változás van az ESA’95-höz képest, mely hatással van a maastrichti hiányra és adósságra: 1. a szektorbesorolási szabályok változása, 2. a TB-be történő egyösszegű átutalások (TB-be visszalépők esete) új kezelése (Magyarország esetében ez a 2011. évi egyenlegben jelent komoly változást (-9,63 százalékpont), mely azonban az EDP eljárásra nincs hatással, mivel ezt a bevételt a Bizottság a korábbiakban is egyszeri bevételnek tekintette); 3. a swapok elszámolásának változása (Magyarország esetében ez 0-0,2 százalékponttal rontja az egyenleget a 2014-ig tartó idősorban). Az ESA2010-re történő áttérés a maastrichti hiány és adósságon túl hatással van a GDP és GNI adatokra is: a számtalan változás közül a legfontosabb a K+F és a katonai beszerzések felhalmozásként való kezelése. A módszertani változás jelentősen, de tagországonként eltérő mértékben növeli a folyóáras GDP értékét, ezáltal a GDP arányos mutatókra is kedvezően hat.
3.1 A szektorbesorolási szabályok változása Az állami nem-pénzügyi vállalatok besorolásának kvantitatív és kvalitatív szabályai vannak. A kvantitatív szabályokat kell alkalmazni annak eldöntésére, hogy az adott vállalat piaci tevékenységet végez vagy sem. Amennyiben a kvantitatív teszt alapján nem-piaci tevékenységet végzőnek bizonyul, be kell sorolni a kormányzati szektorba. Az ESA’95 szerint akkor tekinthető piaci tevékenységet végzőnek, ha árbevétele termelési költségeinek több mint 50%-át fedezi (ún. 50%-os szabály). Maga az 50%os szabály és az árbevétel fogalma nem változik az ESA2010-ben, ugyanakkor a termelési költség fogalma kibővül a nettó kamatköltséggel. A kvantitatív szabály fenti változásán túl, a kvalitatív szabályok közül néhányat egyértelműbbé tettek, illetve kiterjesztettek. A kormányzati irányítás és a kizárólag vagy döntően a kormányzat számára végzett tevékenység kritériuma alapján újabb állami tulajdonú társaságok (pl. a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., a HM, a BM és az MNV tevékenységét szolgáló társaságok) kormányzati szektorba sorolása történt meg 2014ben (a besorolási kritériumok teljesülése alapján visszamenőlegesen 2010-től kezdődően). 3.2 A TB-be történő egyösszegű átutalások új kezelése A második jelentős változás az ESA2010-ben, hogy a TB-be visszalépők utáni egyösszegű befizetéseket (melyekért cserébe az állam átvállalja a későbbi nyugdíjfizetést) - az SNA2008 ajánlásai alapján és a korábbiaktól eltérően – már nem lehet majd annak befizetésekor egy összegben bevételként (egyenlegjavító tételként) elszámolni a kormányzati számlákon, hanem azt pénzügyi előlegként kell könyvelni, mely így az egyenlegre nem lesz hatással. Az új elszámolás következménye, hogy míg az ESA’95 szabályai szerint a tranzakció évében jelentősen javult a kormányzati egyenleg, a későbbi években azonban az átvett nyugdíjkötelezettségek kifizetéseinek megfelelő összeggel romlott, addig az ESA2010 szerinti elszámolásban a tranzakció évében pénzügyi műveletként történik a tranzakció elszámolása, mely az egyenlegre semleges, a későbbi években viszont a megfelelő többlet nyugdíjkiadások (mínusz az egyösszegű bevételre jutó kamat) összegével azonos összegben kerül bevételezésre ez a pénzügyi előleg, így a nyugdíjkötelezettség átvétele nem befolyásolja az évek során az egyenleget. A szabályváltozás logikája érthető, gyakorlati megvalósítása azonban komoly korlátokba ütközik. Az ESA szabályai azonban lehetőséget adnak arra, hogy a bevétel lineárisan hosszabb időszak alatt kerüljön elszámolásra. A magyar statisztikai hatóságok ez utóbbi megoldást választották: a TB-be visszalépők generálta egyszeri bevételek 2012-től kezdődően 35 év alatt kerülnek bevételként elszámolásra. A fenti módosításnak jelentős hatása van a visszamenőleges egyenlegre néhány tagállam – köztük Magyarország (2011) – esetében a tranzakció megtörténtének évében. Ez azonban a túlzott deficit eljárásra nincs hatással, mert annak során az ilyen típusú bevételeket már eddig is egyszeri bevételnek tekintették és azt nem vették figyelembe az értékeléskor. A maastrichti adósság az új elszámolás következtében nem változik, a nyugdíjkötelezettség továbbra sem lesz eleme annak. 3.3 A swapok elszámolásának változása 2001 decemberétől elváltak egymástól az ESA és EDP adatok (kamatkiadás, összes kiadás, egyenleg) egy tényező tekintetében: míg az ESA’95 szerinti elszámolásokban a swapok kamata nem számított tulajdonosi jövedelemnek, addig az EDP szerinti elszámolásokban annak kellett könyvelni. Ennek mértékében és összegével tért el a mindenkori ESA’95 és EDP szerinti kamatkiadás, összes kiadás és egyenleg, melynek
nagyságrendje Magyarország esetében a GDP 0-0,2%-a körül alakult. Az ESA2010 szerinti adatszolgáltatásban ez az elkülönülés törlésre került, a továbbiakban az EDP elszámolásokban sem számít tulajdonosi jövedelemnek a swap kamat, így az EDP és ESA adatok közötti eltérés megszűnik. 4. Az uniós és az államháztartási elszámolások főbb módszertani eltérései Az uniós statisztikai szabványok által meghatározott kormányzati szektor nagyobb szervezeti kört foglal magába, mint az államháztartás. Mindazon szervezetek beletartoznak, amelyek tevékenységük során közjavakat állítanak elő, a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon elosztásában vesznek részt, irányításukat a kormányzati szervek végzik, és tevékenységük ellenértékében 50 %-nál kisebb arányt képvisel az árbevétel. A kormányzati szektor statisztikai fogalma szervezeti besoroláson alapul: valamely szervezet vagy beletartozik, vagy nem a kormányzati szektorba. A korábbi, statisztikai hatóságok által követett gyakorlat az volt, hogy legalább 3-5 éves tartós tendencia alapján ítélték meg az adott szervezet gazdasági magatartását és így szektorbesorolását. Egy új szervezetet lehetőleg már megalakulásakor, az üzleti tervek alapján be kell sorolni a megfelelő szektorba. A kormányzati szektorba sorolandó nem államháztartási szervezetek körét statisztikai munkabizottság állapítja meg, számuk 2015-ben meghaladta a háromszázötvenet. A besorolt vállalatok mellett más, jelentős támogatásban részesülő, vagy költségvetési szervi formából átalakított vállalatok megfigyelésére is sor kerül. A központi kormányzat alszektorába a következő szervezetek tartoztak: -
Államadósság Kezelő Központ Zrt., ÁVNY - Állami Vagyonnyilvántartási Kft., Belügyminisztérium HEROS Javító, Gyártó, Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt., Corvinus Nemzetközi Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság, FŐKEFE Rehabilitációs Foglalkoztató Ipari Közhasznú Nonprofit Kft., HM CURRUS Gödöllői Harcjárműtechnikai Zrt., Honvédelmi Minisztérium ARMCOM Kommunikációtechnikai Zrt., Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt., KIVING Ingatlangazdálkodó és Beruházásszervező Kft., Magyar Közút Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, MNKH Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt., Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. (korábban Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt.), Magyar Turizmus Zrt., MÁV-START Vasúti Személyszállító Zrt., Müpa Budapest - Művészetek Palotája Kulturális Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft., MVM Paks II. Atomerőmű Fejlesztő Zrt. (2014. november 15-től, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek Miniszterelnökséghez kerülésétől; besorolása jelenleg vizsgálat alatt), ND Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt., Nemzeti Eszközkezelő Zrt., Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt., Nemzeti Filharmónia Ingatlanfejlesztési Kft., NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (korábban Nemzeti Autópálya Zrt.), Nemzeti Színház Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Zrt.,
-
-
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt., NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt., Nitrokémia Környezetvédelmi Tanácsadó és Szolgáltató Zrt., Regionális Fejlesztési Holding Zrt., Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete; Autonóm médiaszervezetek: - Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt., - Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, - Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa, továbbá a központi kormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok).
A statisztikai helyi kormányzati alszektorba a következő szervezetek tartoztak: - Csepeli Városkép Kft., - Gotthárd-Therm Fürdő és Idegenforgalmi Szolgáltató Kft., - Nyírségi Vízgazdálkodási Társulat, - SZINT Szegedi Intézménytakarító Kft., - Szolnok Televízió Zrt., - Zalaegerszegi Televízió Kft., - Cívis Ház Zrt., - Hód-Fürdő Szolgáltató és Üzemeltető Kft., - ZTE Kosárlabda Klub Sportszolgáltató Kft., - Aranytíz Kereskedelmi és Szolgáltató Kft., - FALCO KC Szombathely Sportszolgáltató Kft., - Kaposvári Nagypiac Kft., - Székesfehérvár Városgondnoksága Kft., - Martongazda Városfejlesztési és Üzemeltetési Nonprofit Kft., - Észak-Pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zrt., - Hódmezővásárhelyi Városellátó és Foglalkoztató Közhasznú Nonprofit Kft, - Kőbányai Vagyonkezelő Zrt., - Fővárosi Kertészeti Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság, - Terézvárosi Vagyonkezelő Nonprofit Zrt., - Hatvani Városgazdálkodási Nonprofit Közhasznú Kft., - Via Kanizsa Városüzemeltető Nonprofit Zrt., - RÉPSZOLG Környezetgazdálkodási és Foglalkoztatási Nonprofit Közhasznú Kft., - Kör 2004 Informatikai Nonprofit Kft., - Szeged Pólus Fejlesztési Nonprofit Kft., - Budai Polgár Kiadó, Tájékoztató és Kulturális Közhasznú Nonprofit Kft., - Tatabányai Közszolgáltató Nonprofit Kft., - Média-Hatvan Nonprofit Közhasznú Kft., - NYÍRINFO Nyíregyházi Informatikai Nonprofit Kft., - KŐKERT Kőbányai Kerületgondnoksági és Településüzemeltetési Nonprofit Közhasznú Kft., - GYEVIÉP Algyői Településüzemeltetési- és Fejlesztési Nonprofit Kft., - Tarpai Talpasok Szolgáltató Nonprofit Kft., - Szombathelyi Médiaközpont Nonprofit Kft., - „Kölcsey” Televízió Műsorszolgáltató Nonprofit Kft.,
-
Szegedi Kistérségi- és Gazdaságfejlesztési Tanácsadó és Szolgáltató Nonprofit Kft., „Szemesért” Közhasznú Nonprofit Kft., valamint BŐ-VÍZ Bőcsi Víziközmű Szolgáltató Nonprofit Közhasznú Kft., továbbá a helyi önkormányzat által irányított és többségükben finanszírozott nonprofit szervezetek (elsősorban a közalapítványok és bizonyos közhasznú társaságok).
A Központi Statisztikai Hivatal a statisztikai adatgyűjtés és a statisztikai besorolási kritériumok vizsgálata alapján gondoskodik a non-profit szervezetek, közhasznú társaságok osztályozásáról. E szervezetek a statisztikában gazdasági működésük és finanszírozásuk jellege alapján vagy a kormányzathoz (pl. a közalapítványok), vagy a háztartásokat segítő non-profit szervezetekhez (pl. magánalapítványok), vagy a vállalkozásokhoz (pl. a gazdasági kamarák, hasonló érdekképviseleti szervek) sorolandók. Működésük jellege alapján a kormányzathoz tartoznak a közhasznú társaságként működő szervezetek egyes színházak, helyi televíziók, egészségügyi, szociális, oktatási intézmények, valamint volt minisztériumi háttérintézmények, kisegítő-szolgáltató intézmények. A kormányzati szektorhoz való tartozás fontos bizonyítéka, ha kizárólag vagy túlnyomórészt államháztartási forrásból működő közhasznú társaságok a minisztériumoktól, más fejezetektől közbeszerzési eljárás nélkül jutnak az általuk nyújtott szolgáltatások ellenértékéhez, vagyis támogatásban részesülnek. Az uniós módszertan – a szervezeti kör különbözőségén túl – a számbavétel időpontját, értékét, az elszámolandó tranzakciók körét illetően is eltér az államháztartási elszámolásokhoz képest. Az alkalmazandó uniós módszertant, az ESA2010 nemzeti számla rendszert, egy uniós tanácsi rendelet1 tartalmazza, amely a tagsággal a magyar jogrend részévé vált. Elszámolandó tranzakciók köre: = Az ESA2010 statisztikai módszertan a nyújtott kölcsönöket és visszatérülésüket, a pénzügyi befektetéseket és kivonásukat (azaz a részvényműveleteket) a hiány számítása során figyelmen kívül hagyja. =
Egyes, pénzforgalomban nem jelentkező, pénzmozgással nem járó műveleteket kiadásként számol el, így pl. a követelések elengedését, adósság átvállalását.
=
A gazdasági folyamatokban megkülönbözteti a két fél kölcsönös megállapodásán alapuló tranzakciókat, ezeket lehet csak a maastrichti hiánymutatóban elszámolni, viszont a gazdasági partner nélküli eseményeket (pl. leltártöbblet, katasztrófa-veszteség) és az átértékelődés folyamatait (az ár-, árfolyam-változásokat) nem.
− Számbavétel időpontja: A pénzforgalmi helyett eredményszemléletű számbavételt kér, azaz a bevételeket és kiadásokat abban az időszakban számolja el, amikor a gazdasági események megtörténnek (az adófizetési kötelezettség keletkezik, a jogosultság létrejön).
1 Regulation (EU) No 549/2013 of the European Parliament and of the Council of 21 May 2013 on the European system of national and regional accounts in the European Union (Text with EEA relevance)
− Számbavétel értéke: A tranzakciókat, az eszközöket és kötelezettségeket piaci áron értékeli. Az ESA2010 szerinti egyenleg a fenti szervezeti körre való kiterjesztést követően és a megfelelő korrekciót alkalmazva áll elő a hazai elszámolások szerinti államháztartási egyenlegből. A másik fiskális konvergencia mutató, az ún. maastrichti adósság mutató a kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága névértéken, melyet az ÁKK által kimutatott központi költségvetés bruttó adósságából kiindulva, azt korrigálva, valamint a kormányzati szektorba tartozó többi alrendszer, illetve szervezet adósságát hozzáadva kaphatunk meg. A központi költségvetés ÁKK által kimutatott adósságát amiatt kell korrigálni, mert a maastrichti adósságot nem piaci értéken, hanem névértéken kell elszámolni, ebből következően a csak piaci értékkel bíró derivatívák nem részei az adósságnak, míg a névértéktől eltérő áron történt adósság-kibocsátások (diszkont kincstárjegyek) állományi adatait a névértékre való átszámítással korrigálni kell. ***
