TARTALOMJEGYZÉK
1. Helyzetértékelés ................................................................................................................ 1 1.1. Társadalmi és gazdasági környezet értékelése ....................................................... 1 1.1.1. Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása ...................................... 1 1.1.2 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása ................................... 1 1.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása ............................... 2 1.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása........................................... 3 1.1.5 Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása .................................................................................................................... 5 1.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában ............................................................................................................ 8 1.2 Képzési tevékenység értékelése ............................................................................... 11 1.2.1 Képzési portfolió értékelése.............................................................................. 11 1.2.2 A szakmai gyakorlati képzés értékelése .......................................................... 35 1.2.3 Felnőttképzési tevékenységek értékelése ......................................................... 38 1.2.4 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése ......................................................... 39 1.2.5 Képzési eredményesség értékelése ................................................................... 41 1.2.6 Nemzetközi dimenzió értékelése ...................................................................... 49 1.2.7 Tehetséggondozás értékelése: a tehetséggondozás rendszere, eszközei, eredményei .................................................................................................................. 51 1.3 K+F+I tevékenységek értékelése ............................................................................. 55 1.3.1 Kutatási portfolió értékelése ............................................................................ 55 1.3.2 K+F kapacitások értékelése.............................................................................. 58 1.3.3 K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése ............................... 61 1.4 Intézményirányítás értékelése ................................................................................. 64 1.4.1 Intézményirányítás értékelése .......................................................................... 64 1.4.2 A gazdálkodási tevékenység értékelése ........................................................... 67 1.4.3 Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése............. 71 1.4.4 Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése ..................................................................................................................... 73 1.4.5 Humánerőforrás értékelése .............................................................................. 76 1.4.6 Intézményi szolgáltatások értékelése ............................................................... 78 1.5 Az intézmény versenytárselemzése ......................................................................... 82 1.6 Gazdasági, társadalmi hatások értékelése ............................................................. 87 1.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése ................................................. 92 1.8 Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése (opcionális) ......................... 96 1.9 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése................................................ 97
1. Helyzetértékelés 1.1. Társadalmi és gazdasági környezet értékelése 1.1.1. Az intézmény gazdasági környezetének bemutatása A Miskolci Egyetem alapvető jelentőségű beiskolázási körzetét képező észak-magyarországi régió gazdasága a ’80-as évektől jelentősen veszített pozícióiból, az ipari szerkezetváltásnak, a mezőgazdaság szervezeti átalakulásának hatására visszaesett a térség gazdasági kibocsátása. A régió fajlagos GDP előállító képessége alacsony, a hazai régiók rangsorában az utolsó, EU összehasonlításban pedig az utolsó decilisben helyezkedik el. A régión belül a területi társadalmi és gazdasági diszparitások jelentősek, az ország 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségei közül 15 található itt. A régió kistérségei között kimutatható fejlettségbeli különbségek komoly gazdasági- és szociális feszültségeket generálnak. A régió gazdasági potenciáljának vesztése az elmúlt években lelassult, más területeken stagnálás tapasztalható, ill. megindult a lassú stabilizáció. A kép tehát több szempontból is összetett: országos és nemzetközi viszonylatban is meghatározó, jelentős külföldi tőkével és piacokkal rendelkező vegyipari, energetikai és gépipari nagyüzemek mellett a térség gazdaságának teljesítményére kedvezőtlenül hatnak azok a mikro- és kisvállalkozások, melyeknek jelentős része kényszervállalkozásként jött létre. A régióba az elmúlt húsz évben betelepült nagyvállalatok képzési és K+F igénye ugyanakkor nő. Tovább árnyalja a képet, hogy az országos átlagnál alacsonyabb a vállalkozási sűrűség, hiányoznak a hosszú távon stabil közép- és a kisvállalkozások. A régió legnagyobb foglalkoztatója és bruttó hozzáadott érték előállítója a szolgáltató szektor (55%, ill. 60%-os; változatlanul erős ipar követi [a Közép- és a Nyugat-dunántúli régiók után a harmadik helyen áll; országos részesedése 10% körüli]). A napjainkban erősödő, nemzetközivé váló ipari profil a felsőfokú képzés struktúrájára is komoly hatással van. A régióban a vállalkozási szerkezet polarizált, a gazdaság területi különbségei is jelentősek. A régió gazdaságában ma húzóágazatnak számító vegyipar, gépgyártás és az ún. kreatív ipart befogadó centrumok és a beszállító hálózatok mellett a perifériák alapvetően rurális gazdaságának teljesítménye, foglalkoztatóképessége alacsony. Ezen térségek fejlesztése gazdasági szakértelemmel, szociális érzékenységgel és közösségfejlesztői képességekkel egyaránt rendelkező szakembereket, a technológiai innováció mellett erős társadalmi innovációt, biztos szakmai lábakon álló térségi tervezést és a fejlesztések menedzselésére felkészült munkatársakat kíván. A régió gazdasági folyamatainak követése, a várhatóan hosszú távon szükséges fejlesztési beavatkozások tervezése, illetve az önmaga megújítására való képesség megerősödéséhez vezető innovációs folyamatok menedzselése speciális felkészültségű szakembereket igényel.
1.1.2 Az intézmény demográfiai környezetének bemutatása Hazánk népessége 1981 óta folyamatosan csökken, a 2011. évi népszámlálás előzetes adatai szerint 9 982 ezer fő volt. A Miskolci Egyetem elsődleges vonzáskörzetének számító északmagyarországi régió lakónépességének száma 1 205 ezer fő, az ország lakosságának 12,07%a (Borsod-Abaúj-Zemplén megye állandó népessége 691 ezer fő, Heves megyéé 311 ezer fő, míg Nógrád megyéé 204 ezer fő).
1
Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország második legnagyobb lakónépességű megyéje (a rangsorban előtte Pest, utána pedig Hajdú-Bihar megye áll), a Miskolci kistérség az ország legnépesebb kistérsége. A régió legnagyobb (az ország harmadik) lélekszámú települése Miskolc, amelynek népessége az 1980-as évek közepéig, az iparosítás hatására folyamatosan nőtt, majd ezt követően csökkenésnek indult. Az országos tendenciáktól eltérően a demográfiai öregedés folyamata Észak-Magyarországon a XXI. Század elején megállt, ezért a régió korösszetétele másként alakult, mint az országos átlag: a gyermekkorúak aránya nagyobb, a középkorúak aránya pedig valamivel kisebb az országos átlagnál. A 14 évesnél fiatalabbak arányát tekintve (16,4%) Borsod-Abaúj-Zemplén megye az országos rangsorban a harmadik, ezzel szemben Nógrád és Heves megye nem éri el az országos átlagot. Az élve születéseken belül az országos átlagnál jóval magasabb a roma gyerekek aránya, amely a későbbiekben sajátos nevelési- és oktatási feladatokat jelent. Ennek megoldásában a Miskolci Egyetem (országosan elsők között) fontos feladatokat vállalt, illetve vállal. Az ország 15–19 éves fiataljainak 7,5%-a (46 148 fő) él Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. A korösszetétel változása, illetve különbsége jelentősen befolyásolja az aktív korú népességre háruló eltartási terheket. Az eltartottsági ráta (a 0–14 évesek, valamint a 65 és annál idősebbek aránya a 15–64 évesekhez képest) a 7 régió közül Észak-Magyarországon a legmagasabb. Az észak-magyarországi régióban a természetes fogyás (az országos átlagnál kedvezőbb tendenciát mutatva) némileg mérséklődött. Kedvezőtlen jelenség ugyanakkor, hogy a csecsemőhalálozások (az egy éven aluli elhunytak száma) az elmúlt években némileg nőtt. Az elmúlt években (nem mellékesen a gazdasági szerkezet átalakulásával összhangban) a régió nettó vándorlási különbözete gyakorlatilag kiegyenlítődött. Részben ennek is köszönhető, hogy nőtt a 14–22 éves korúak száma. A KSH felmérései szerint csökkent a 18– 22 éves korúak ingázási hajlandósága, amiben szerepet játszhat a családok jövedelmi helyzete is. 1.1.3 Az intézmény foglalkoztatási környezetének bemutatása A Miskolci Egyetem elsődleges vonzáskörzetének tekinthető észak-magyarországi régiót az 1989-ben megindult társadalmi, gazdasági változások az országos átlagnál kedvezőtlenebbül érintették. A nagy foglalkoztatást biztosító állami tulajdonú (nehézipari) nagyvállalatok piaci pozícióvesztésének hatására az aktív keresők aránya (az állami tulajdon privatizálása, a korábbiaknál racionálisabb foglalkoztatás stb. miatt) számottevően csökkent. A primer és szekunder szektorok foglalkoztatási képességének hanyatlását a tercier szektor expanziója csak részben tudta kompenzálni. Ennek hatására a ’90-es évek végére megnőtt a régióban az eljárók és a munkanélküliek aránya. A nyilvántartott álláskeresők összetételében különösen gondot jelentett a fiatalok viszonylag magas aránya. Hazánkban 2011-ben közel 50 000 pályakezdő álláskeresőt tartottak számon, amelyből közel 11 ezer főt az észak-magyarországi régióban regisztráltak, ebből felsőfokú végzettséggel 581 fő rendelkezett. Ez a regisztrált régiós pályakezdők több mint 5%-a, amely arányaiban nem haladja meg az országos átlagot. A Miskolci Egyetem beiskolázási körzetében még mindig magas a munkanélküliség: az észak-magyarországi régiót alkotó három megye közül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében legmagasabb a pályakezdő munkanélküliek aránya. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a munkanélküliek száma 68 ezer fő körüli, Heves megyében 20 ezer fő körüli, Nógrád megyében pedig 19 ezer fő. Az észak-magyarországi régióban 2008–2010 között a 100 ezer főt meghaladta a regisztrált munkanélküliek száma, ami egyötöde az országban nyilvántartott álláskeresőknek. 2
A régióban nyilvántartott álláskeresők legmagasabb iskolai végzettsége alapján jelentős különbség figyelhető meg. A legfeljebb az általános iskola 8. osztályát végzett álláskeresők száma 2011 végén a régiók közül Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon, míg a megyék közül Borsod-Abaúj-Zemplénben és Szabolcs-Szatmár-Beregben volt a legmagasabb. E két megyében regisztrálták az összes alacsony iskolázottságú álláskereső valamivel több, mint negyedét. A munkanélküliek között a főiskolát vagy egyetemet végzettek száma országosan nő. Ez a tendencia, bár érezhető a régiónkban is, de aránya csekély; 2011-ben a főiskolát végzettek aránya 2,42% az egyetemi végzettségűek 0,97%-a szerepel a nyilvántartott álláskeresők között (a régión belül Heves megyében a legmagasabb a főiskolai diplomával rendelkező munkanélküli: 3,35%, míg az egyetemi diplomával: 1%). A régió kistérségei között jelentős foglalkoztatási különbségek vannak; a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben (pl. edelényi, encsi, ózdi, bodrogközi, pétervásári, bátonyterenyei) a munkanélküliségi ráta jóval az országos átlag feletti, és kimutatható, hogy generációkon át öröklődik, ami különösen nehézzé teszi az érintetteknek a munka világába történő visszavezetését. 1.1.4 Az intézmény oktatási környezetének bemutatása Általános információk A Miskolci Egyetem számára alapvetően két földrajzi régió meghatározó a beiskolázás szempontjából: az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió (utóbbiból kiemelten Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). A rendelkezésünkre bocsátott adatok alapján megállapítható, hogy a várható tanulói és hallgatói merítési bázis mértéke az elkövetkező négy évben nem fog változni. Ezt arra alapozzuk, hogy a középfokú oktatási intézmények száma a stratégiai szempontból legfontosabb két régióban a 2008–2010. évek viszonylatában emelkedett, az érettségizők létszáma szintén, a nyolcadik osztályt elvégzettek száma pedig stagnálást mutat. A szakközépiskolák számát tekintve régiónk országos viszonylatban az 5., míg a gimnáziumok tekintetében 4. helyen áll a 7 közigazgatási régió intézményszámai alapján. Mindezeknél fogva a képzéseink iránti társadalmi igény folyamatos fennállása várható, és ezen elvárásnak szükséges megfelelnünk, ezen kör számára biztosítanunk a szakmai fejlődés és továbbmenetel lehetőségét. Kari specifikumok Műszaki Földtudományi Kar A Műszaki Földtudományi Karon az alapképzési és a mesterképzési szakok többsége unikális. A Műszaki földtudományi alapszakon, továbbá a Bánya- és geotechnikai, az Előkészítéstechnikai mérnöki, az Olaj- és gázmérnöki, a Földtudományi mérnöki és a Hidrogeológus mérnöki mesterszakokon csak a Miskolci Egyetemen folyik képzés. A szakokra legtöbben az észak-magyarországi régióból jelentkeznek, de az unikális szakokra az ország más területeiről is figyelemreméltó a jelentkezők száma. Az előző szakokra jelentkezőknél fontos szerepet játszik a szakmai kötődés, a családi tradíció is. A 2009–2011 közötti időszakban a Műszaki Földtudományi Karra jelentkezők esetében részben központi ráhatásra, részben kari törekvésként jelentkezett az alsó felvételi ponthatár folyamatos emelkedése. Valószínűleg ennek a változásnak a hatására a gimnáziumot végzett tanulók aránya növekedett, és a szakközépiskolát végzettek aránya csökkent. A Műszaki földtudományi alapszakra jelentkezők számának lassú növekedése, a Környezetmérnöki alapszakra jelentkező számának pedig kismértékű csökkenése következett be. 3
A mesterszakokra 2009–2011 közötti időszakban februárban (keresztfélévesen), illetve szeptemberben is lehetett jelentkezni. Ennek eredményeképpen minden akkreditált mesterszakon megindult a képzés. A mesterszakra döntően a kar szakirányú alapképzési szakjairól jelentkeztek. Fontos jelzés volt, hogy a mesterszakokra más intézményekből, illetve más karokról is jelentkeztek műszaki, de nem szakirányon végzett hallgatók is. 2012. január hóban végeztek az első diplomások az MSc szakokon. A kar 2012-től csak szeptemberi indítással tervezi a felvételt az MSc szakokra. Műszaki Anyagtudományi Kar A Műszaki Anyagtudományi Kar esetében Miskolc kistérségből és B.-A.-Z. megyéből 66%nyi a jelentkezők aránya, közel állandó a budapesti jelentkezési szám, míg növekedés tapasztalható a nyugat-dunántúli, elsősorban a Győr-Moson-Sopron megyei jelentkezési adatok tekintetében. Az országos jelentkezési adatok alapján az ME Műszaki Anyagtudományi Kara az anyagmérnöki alapképzésben országos vezető pozíciót tölt be. Gépészmérnöki és Informatikai Kar A város középfokú oktatási intézményei között a gimnáziumokon kívül több nagy múltú gépipari, villamosipari és informatikai területen oktató szakközépiskola is jelen van, melyek végzettjei műszaki érdeklődésüknél fogva a karon szerezhető tudás birtokában tervezik jövőjüket. A Gépészmérnöki és Informatikai Kar kiegyensúlyozott szakmai kapcsolatokat ápol a régió középiskoláival. Közelmúltbeli példa: a kar oktatói tevékeny részt vállaltak a Széchenyi István Térségi Integrált Szakképzési Központ (TISZK) „Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző Felsőfokú Szakképzési Szak” tananyagainak megírásában. Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar számára meghatározó kibocsátók a humán-, illetve gazdasági képzésre specializálódó gimnáziumok, s a Bologna-rendszerrel együtt egyre nagyobb mértékben a szakközépiskolák. Specifikus szakmai kapcsolatot jelent az a szakközépiskolai kör, amely a kar mentorálása mellett jogi asszisztens FSZ képzést folytat, s ezáltal közvetlen beiskolázási forrást kínál. Gazdaságtudományi Kar A Gazdaságtudományi Kar első helyes jelentkezőinek 84%-a a Miskolci kistérségből és B.A.-Z. megyéből kerül ki. Az észak-magyarországi régió gazdasági-szociális értelemben a leghátrányosabb helyzetben van, s az ide jelentkező diákok kapcsán ennek valamennyi következményével számolni kell. Bölcsészettudományi Kar A Bologna-rendszerű tanárképzés bevezetése után a szakmai igényesség jegyében és a tanárképzés gyakorlati részének átláthatósága miatt 2009-ben a kar bevezette az úgynevezett bázisiskolai rendszert. Pályázat keretében válogatta ki azokat az intézményeket, amelyekkel sikeres pályázat után együttműködési szerződést kötött. Tanár szakos hallgatók most már kizárólag a bázisiskolában teljesíthetik a szakmai gyakorlatukat. Mivel a Bologna-típusú tanárképzés nem tesz különbséget az általános és középiskolai tanárképzés között, ezért a kar igyekezett úgy kialakítani a bázisiskolák körét, hogy általános és középiskolák egyaránt legyenek közöttük. A kiválasztásnál szempont volt továbbá, hogy az iskolák között több tekintetben is különbség legyen, így négy gimnázium, két szakközépiskola, és két általános iskola került be a bázisiskolák körébe, illetve a Waldorf iskolát mint alternatív közoktatási intézményt is beválogatta. A régió hátrányos helyzete miatt a kar olyan iskolával is
4
kialakította a kapcsolatot, ahol nagy sikert tudnak elérni a HHH-s és SNI-s gyerekek oktatásában egy a Stanfordi Egyetem által kidolgozott módszer hazai adaptálásával (IV. Béla Körzeti Általános Iskola és Napközi Otthonos Óvoda, Hejőkeresztúr). Egészségügyi Kar Miskolcon több mint negyedszázados múltra tekint vissza a diplomát adó egészségtudományi képzés. A régió szociális és demográfiai jellemzőiből kövezetően a családok számára a képzés helybeni mivolta nagy vonzerőt jelent. A képzések iránt regionális, de országos viszonylatban is jelentős a kereslet. Minden évben átlagosan 5–6-szoros túljelentkezést regisztrált a kar. Az első helyes jelentkezések között Miskolc, ill. a régió középiskoláiból érkeznek a hallgatók. Az unikális szakok révén azonban Budapestről és az ország egész területéről jönnek hallgatók. A végzettek több mint 80%-a a DPR felmérései alapján a régió egészségügyi intézményeiben helyezkedik el. A diplomás egészségügyi dolgozók számára a kar szakirányú továbbképzéseket szervez, az MSc képzések akkreditálása folyamatban van. Comenius Főiskolai Kar Legszűkebb oktatási körzetében, Sárospatakon két gimnázium és egy szakközép- és szakiskola található. A vonzáskörzet legközelebbi pontján, Sátoraljaújhelyben (12 km) egy gimnázium és egy szakközép-, továbbá két szakképző iskola található. A képzés helyszínének – Sárospataknak – sajátos geológiai helyzete ezt a vonzáskörzetet kibővíti a Felvidékkel (Szlovákia) és Kárpátaljával (Ukrajna). Bartók Béla Zeneművészeti Intézet A zeneművészeti képzés tevékenységének bázisát az országban működő zeneművészeti szakközépiskolák (16 db) alkotják, amiből az egyik található az észak-magyarországi régióban, pontosabban Miskolc városában. A városban működő szakközépiskolával a kapcsolatot a közös tanárok, valamint a két intézmény növendékeinek közös hangversenyei és szakmai programjai alkotják.
1.1.5 Az intézmény vonzáskörzetének és a képzés iránti hallgatói keresletnek a bemutatása Általános információk Az Intézmény fő vonzáskörzetét (észak-magyarországi és észak-alföldi régió) pontosítva hangsúlyozandó, hogy a megyén belüli településekről 1. helyen jelentkező diákok aránya 72% fölötti, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6%, Heves megye 5%, Budapest és Pest megye 4,5%. Regionálisan (miskolci kistérség és B.-A.-Z. megye) és kari bontásban az elsőhelyes jelentkezők aránya a 2011-es általános felvételi eljárásban a következő: CFK, EK és GÉIK esetében 70–85%, a GTK esetében 84% (ebből 49% Miskolc), az ÁJK, MAK, BTK és MFK vonatkozásában 60–69%. Több képzési terület esetében az ország más megyéire, valamint a határon túlra is kiterjed a földrajzi vonzáskörzet. Az FSZ és BA képzéseken főként a frissen érettségizett korosztály jelenik meg, illetve pár évvel az érettségit követően érkeznek (18–25 év). MA képzésben 21–24 éves kortól érkeznek hallgatók, az alapszak elvégzését követően. Az előképzettséget illetően a szakközépiskolai és gimnáziumi érettségi vizsgával rendelkezők jellemzőek, a gimnáziumi érettségi vizsgával érkezők aránya magasabb.
5
Kari specifikumok Műszaki Földtudományi Kar A jelentkezések alapján megállapítható, hogy a miskolci középiskolákból jelentős arányban a nem miskolci lakosok jelentkeznek, a városban lakó középiskolások esetében (anyagi tehetősség miatt) jelentős elvándorlás tapasztalható. A levelező képzésben a beiskolázás országos jellegű. Négy éve trendszerűen jellemző, hogy a jelentkezők többsége nem szakközépiskolából, hanem gimnáziumból érkezik. A mesterszakoknál a beiskolázás két forrásból ered: a saját alapszakokon végzett diákokból, az ME más karairól, illetve más egyetemekről. Azon mesterszakokon, melyek az országban egyedüli képzési helyként működnek, a hallgatók 30–40%-a más intézményből érkezik, a földrajzi vonzáskörzet országos kiterjedésű. Műszaki Anyagtudományi Kar A 2009–2011 években a karra jelentkezők többsége B.-A.-Z. megyéből érkezett. A regionális gyűjtőhatás felerősödését mutatja, hogy a vizsgált időszakban megduplázódott az északmagyarországi és észak-alföldi régiókból érkezők száma. A kar vonzáskörzete kiterjed Budapestre, Pest, ill. Győr-Moson-Sopron megyékre is. Számos, az említett régiókban működő iskolával, vállalattal ápol szoros kapcsolatot a kar, melynek a létszám folyamatos növekedése köszönhető. A nappali alapképzést döntően a 21–24 év közötti korosztály választja. A levelező képzésben leginkább a 24 év felettiek vesznek részt, többségükben második diplomának választják. A mesterképzés levelező tagozatán a 25 évesnél idősebbek aránya magas. 2009–2011 között a felsőfokú szakképzésben résztvevő korosztály fiatalodott. Anyagmérnöki alapképzésre jelentkezők esetén a 2009. évi jelentkezésben még a szakközépiskolai végzettség volt túlsúlyban, azonban 2011-re a jelentkezők között a gimnáziumi és szakközépiskolai előképzettség közel azonos arányban oszlik meg. A mesterképzésre a legtöbben BSc végzettséggel jelentkeznek, kisebb arányban vannak jelen az egyetemi diplomával rendelkezők, akik száma viszont a vizsgált időszakban csak kis ingadozást mutat, jelezve az állandó érdeklődést. Gépészmérnöki és Informatikai Kar A hallgatók harmada kifejezetten miskolci lakóhelyű, ezért a város oktatási intézményeinek kínálata nagy befolyással van a kar beiskolázási lehetőségeire. A város középfokú oktatási intézményeit a gimnáziumokon kívül több nagy múltú gépipari, villamosipari és informatikai szakközépiskola alkotja. A régióbeli városok közül Tiszaújváros, Hajdúböszörmény, Kazincbarcika, Szerencs, Ózd, Eger és Debrecen középiskoláiból is érkeznek hallgatók. A nappali tagozatos alapképzési szakok hallgatói jellemzően az érettségi megszerzésének évében kerülnek a kari képzésekre. Hasonlóképpen a nappali tagozatos mesterképzési szakokra is a frissen BSc oklevelet szerzettek pályáznak. A levelező tagozatos hallgatókra mindkét képzési szinten az jellemző, hogy néhány munkában töltött év után jelentkeznek. Állam- és Jogtudományi Kar A korosztály szerinti összetétel a nappali tagozaton a 18–24 évesek dominanciáját mutatja; a levelező tagozatokon a korosztály idősebb (igazságügyi igazgatási BA szak, közigazgatási MA szak), melynek oka, hogy csak levelező tagozaton került meghirdetésre, illetve a munkahelyi stabilitást vagy előrelépést szolgálja. Gazdaságtudományi Kar A karra a tartósan hátrányos helyzetű észak-magyarországi régióból érkezik az elsőévesek kétharmada. A hallgatók jövőjét, érvényesülési lehetőségeit alapvetően az itt megismert
6
munka- és viselkedési kultúra, valamint teljesítményelvárások determinálják. Az MA képzésben részt vevők bázisát főként a saját BA képzésben végzett hallgatók alkotják. Bölcsészettudományi Kar Mivel a karon minden képzési szinten vannak szakok, ezért meglehetősen heterogén az oktatásban résztvevők köre az életkor tekintetében. A mesterképzést sokan a korábbi főiskolai diplomájuk után szerzik meg, ezért a lehető legkülönbözőbb korosztály tanul a karon. Doktori képzésben külön életkori megkötöttség és korlát nincs. A kar esetében kiemelhető a gimnáziumi előképzettség túlsúlya. MA képzésbe BA képzésből, illetve főiskoláról és egyetemről érkeznek a hallgatók. Egészségügyi Kar A képalkotó diagnosztikai és az egészségturizmus szakirány esetében országos a beiskolázási kör. A szakirányú továbbképzési szakok közül a Klinikai Kutatási Munkatárs (CRA) képzés létesítése és indítása az Egészségügyi Karhoz fűződik, az országban máshol nincs ilyen képzés, így a beiskolázási kör szintén országos szintű, többen érkeznek Budapestről és a Dunántúlról is. Comenius Főiskolai Kar A képzés helyszínének, Sárospataknak sajátos geológiai helyzete a vonzáskörzetet kibővíti a Felvidékkel (Szlovákia) és Kárpátaljával (Ukrajna). A képzés iránti kereslet korosztályi jellemzőit főleg a friss érettségivel rendelkezők határozzák meg. A felnőttképzésben elsődlegesen a nyelvtanfolyamokra van igény. A várható igények a szakirányú továbbképzésekben és a rövid képzési idejű turisztikai jellegű, illetve a régióban található iparágakhoz kapcsolódó tanfolyamok területén jelentkeznek. Az alacsony hallgatói létszám az országos szinten meghatározott igen magas felvételi ponthatár negatív következménye. Bartók Béla Zeneművészeti Intézet A korosztály megoszlása nagyban függ a hangszerspecifikus feltételektől és ehhez kapcsolódóan a fiziológiai érettségtől. Nappali tagozatos alapképzéses hallgatók többnyire érettségi, illetve OKJ-s vizsga letétele után 1–2 éven belül kerülnek be, az esti tagozatra, illetve a mesterképzésre néhány évvel idősebb generáció jelentkezése jellemző. Az intézménybe való felvételhez hosszabb zenei előtanulmányok, illetve felvételi alkalmassági vizsga szükséges. Felnőttképzési Regionális Központ Az észak-magyarországi régió felnőttképzési piacát elemezve a kereslet általános jellemzése elválaszthatatlan az ismert negatív statisztikai mutatók értékeitől (HHH térségről van szó). 1999–2010 között a 25–64 éves korosztálynak csak a 2,4–3,7%-a vett részt oktatásban, képzésben, ami elmaradás az országos szinthez képest, a közép-magyarországi mutatókat (3,6–7,3%) meg sem közelíti. Az érettségizettek és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők hajlandósága nagyobb a felnőttképzésre. A kereslet elsősorban a diplomások szakirányú továbbképzésére irányul. A vállalati igények nagy mennyiségben a parciálisan kis létszámú specifikált képzések iránt jelentkeznek. A szakképzési járulék képzési célú felhasználása ösztönző erővel bírt a képzések igénybevételére, azonban a forrás megszűnésével e tendencia csökkent, az új pályázati források megjelenése ellenére is. A kereslet ágazati/szakterületi és képzési forma szerinti megoszlása kiegyensúlyozott. Az OSAP felnőttképzési statisztikai adatszolgáltatási felmérés azt mutatja, hogy a résztvevők legmagasabb iskolai végzettsége a következőképpen alakul: 4% alatti a 8 általánost végzettek, 35% a középfokú (érettségi) végzettségűek, 61% a felsőfokú (diploma) végzettséggel rendelkezők aránya. A nők részvételi
7
aránya 43%, az résztvevők életkor szerinti megoszlása: 20 év alatt 2%, 20–29 éves korosztály 22%, 30–39 év 29%, 40–49 évesek 28%, az 50 év felettieké 19%. Összefoglalva, az egyetemen jelentkező felnőttképzési kereslet jól megkülönböztethető a régió általános felnőttképzési keresletétől: döntően a 30–49 éves diplomások szakirányú továbbképzési és a vállalkozások egyedi, rövidciklusú, speciális egyetemi szintű szaktudásra építő képzési igénye, vonzáskörzete főként B.-A.-Z. megye, illetve a régió unikális szakterületeken országos hatáskörű. 1.1.6 Az intézmény tevékenységének értékelése az ágazati, szakpolitikai környezet vonatkozásában A Miskolci Egyetem mint universitas nélkül elképzelhetetlen, hogy ez a nehéz helyzetben lévő régió technológia-transzfer és innovációs centrummal, K+F+I bázissal rendelkezzen. A határrégióban a tudásbázisok átgondolt összekapcsolásával, azok kohéziójának megjelenítésével és szervezésével új fejlesztési erőforrásokat lehet nyerni, amely alapját jelentheti egy közép-európai tudásrégió kialakulásának. Ezt a célt szolgálják a különböző hazai és nemzetközi pályázatok egyetemi projektjei. Az Új Széchenyi Terv 5. Tudomány – Innováció programja – a Horizon2020 uniós kutatás-fejlesztési és demonstrációs stratégia, valamint az Európa 2020 Stratégia célkitűzéseivel összhangban – megfogalmazza, hogy a tudásalapú gazdaság nélkülözhetetlen feltétele a különböző kutatások társadalmi és gazdasági beágyazottságának fokozása, illetve a nemzetközi együttműködési keretek kialakítása. A Miskolci Egyetem egyes karainak tevékenysége hozzájárul az EU 2020 stratégia három pillérének, illetve hét kiemelt intézkedésének megvalósulásához, az Új Széchenyi Terv sikeréhez. Miskolci Egyetem egésze „Innovatív Unió” K+F feltételek javítása
Intelligens növekedés „Mozgásban az ifjúság” Oktatás teljesítményének növelése „Európai digitális társadalom” Internet-hozzáférés fejlesztése
Gépészmérnöki és Informatikai Kar Műszaki földtudományi Kar
„Erőforrás-hatékony Európa” Energiahatékonyság, környezetbarát ipar
Fenntartható növekedés
„Iparpolitika a globalizáció korában” Üzleti környezet javítása, ipari bázis erősítése
Műszaki Anyagtudományi Kar
Gazdaságtudományi Kar Inkluzív növekedés
„Új készségek és munkahelyek menetrendje” Munkaerőpiaci modernizáció, Life-long learning
Állam- és Jogtudományi Kar
„Szegénység elleni európai platform” Társadalmi és területi kohézió biztosítása
Comenius Főiskolai Kar
Bölcsészettudományi Kar
1. ábra: EU 2020 stratégia 8
Egészségtudományi Kar
A nemzetközi színvonalú alkalmazott kutatás-fejlesztési tevékenység végzésével – a régió meglévő tudásbázisára támaszkodva –, a kutatás-fejlesztési infrastruktúra koncentrálásával és a vállalkozásokkal együttműködve olyan k+f+i (kutatás+fejlesztés+innováció) tevékenységet végzett az elmúlt időszakban a Miskolci Egyetem, amely hosszú távon hozzájárul az északmagyarországi régió gazdasági felemelkedéséhez. A kutatások részben a képzések tudományos hátterét és megalapozását szolgálják, illetve kapcsolódó tananyagokban is tárgyiasulnak. Elsősorban a régió szakemberigényének kielégítését célozza a szakirányok átdolgozása, korszerűsítése. Technológiai területen a regionális fejlesztési tervnek megfelelően kiemelten az anyagtudományok, az energetika, a logisztika, valamint az információtechnológia oktatási, kutatási és infrastruktúra-fejlesztési tevékenységét erősíti az intézmény. Iparági oldalról a gép- és járműipar, a vegyipar, a mechatronikai ipar képezi a régió stratégiai fontosságú területeit, amelyeken a Miskolci Egyetem meghatározó oktatási és kutatási potenciállal rendelkezik. Az észak-magyarországi régióban a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi, a Műszaki Földtudományi, valamint a Gépészmérnöki és Informatikai Kara fő kutatási és oktatási profiljához kapcsolódó vállalatok a világpiacon versenyhelyzetben vannak nemcsak hazánk vagy Kelet-Közép Európa egyéb régióival, hanem az egész világgal, Kínát is ideértve. Csak abban az esetben fognak talpon maradni, fejlődni és biztosítani saját profitjukon túl a régió és az ország fejlődését is, ha technológiájuk lépést tart a világtrenddel, illetve bizonyos tekintetben meg is előzi. Ehhez a Miskolci Egyetem műszaki karai kutatási és szakemberképzési bázisa alapvető hozzájárulást jelent. Az itt élő és alkotó oktató-kutatók és a tágabb társadalmi környezet alapvető érdeke, hogy e globális technológiai verseny győztesei hazai vállalatok legyenek: itt stabilizálódjanak és teremtődjenek új, ipari munkahelyek, itt keletkezzen több érték és több, a közösség javára fordítható adó. A Miskolci Egyetem a műszaki és informatikai képzési területen biztosítja a régió és a tágabb környezet szakemberellátását. A foglalkoztatási ráta és a versenyképesség növelése terén az Új Széchenyi Terv végrehajtásának nélkülözhetetlen feltétele az Egyetemen folyó oktató- és kutatómunka színvonalának emelése. A Gépészmérnöki és Informatikai Karon folyó alap- és mesterképzés tanterveinek jelenleg folyó korszerűsítése ezeket a szempontokat kiemelten kezeli. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar képzési kínálatának és kutatási profiljának kialakításakor folyamatosan igazodik a társadalmi – társadalompolitikai környezet felől érkező igényekhez és megrendelésekhez. A szociális ágazat stratégiai igényére reagált a Foglalkozási rehabilitációs tanácsadó, Gyermekjogi és ifjúságvédelmi szaktanácsadó, Igazságügyi szociális tanácsadó, Nemzeti és etnikai kisebbségvédelmi szakértő SZT szak; regionális stratégiához illeszkedik az Általános és igazságügyi mediátor szak – különös tekintettel a települési mediációra; az ÚSZT által támogatott fejlesztés volt a Bűnmegelőzési koordinátor SZT szak és az ahhoz kapcsolódó 3 FAT-os (áldozatvédelmi, rehabilitációs, fiatalkorúakra vonatkozó bűnmegelőzési) képzés kifejlesztése és bevezetése. A Gazdaságtudományi Kar kiemelt fontosságúnak tekinti (a régió adottságaival összhangban) a pólus-, periféria-, a gazdasági fenntarthatóság, az innováció-, valamint a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, illetve hálózatok kérdéseivel összefüggő bemutatásokat. Ennek keretében szorosan illeszkedik az európai (FP6, FP7 és változás menedzsmenttel, Jean Monnet) és a hazai ágazati és keresztmetszeti gazdaságpolitikát támogató kutatási irányokhoz (TÁMOP, ROP); a kar oktatói aktívan közreműködnek országos (pl.: Széll Kálmán Terv) és regionális (ÉMOP, DAROP) tervek kidolgozásában és implementálásában. Az Európai Unió a 2014–2020 időszakra szóló Horizon2020 Kutatási és Innovációs Keretprogram „Inkluzív, innovatív és biztonságos társadalmak” pontjához érdemben tudnak kapcsolódni, hiszen a Bölcsészettudományi Kar általános célkitűzése olyan humanisztikus
9
értékek iránt elkötelezett, társadalomkritikai érzékkel rendelkező, alkotó szellemű szakemberek képzése, akik tevékenységükkel, elköteleződésükkel, empatikus készségükkel hozzá tudnak járulni egy befogadó, elfogadó társadalom megteremtéséhez. A kar sokfelől közelít a romák integrációjának kérdéséhez: a Szociológiai és a Kulturális Antropológiai Intézet készítette az Európai Unió romastratégiáját. Megszervezték a Romakutató Központot és a Hátrány és Iskola Szakmai Műhelyt. A Tanárképző Intézet részt vesz a görögkatolikus egyház roma szakkollégiumának munkájában. Ennek a célnak a szellemében alakították ki a társadalomtudományi képzéseket (pl. szociális munkás) és tanárképzéseket (Stanford-modell adaptációja) is. A Miskolci Kulturális Klaszterben való részvétellel a történészek, az irodalmárok, a nyelvészek, szociológusok, antropológusok. Is olyan feladatokat vállalnak, amelyek a kulturális örökség megőrzéséhez és értő közönséghez juttatásához elengedhetetlenül fontosak. Emellett az egyes képzésekben is fontos szerepet kap a kompetenciaalapú oktatás, melynek egyik fő célja a gyakorlatias tudás biztosítása. A Miskolci Egyetem egészségügyi képzései hozzájárulnak a régió szakemberellátásához olyan szakterületeken, amelyekre más régióból nem érkeznek Észak-Magyarországra diplomás munkavállalók. A lakosság egészségügyi és demográfiai állapotának mutatószámaira alapozva indultak továbbképzés keretében kurzusok pl.: Inzulinpumpaterápia oktató (SUBITO)” felnőttképzés, Szakirányú továbbképzések: Klinikai kutatsái munkatárs (CRA), Gyermekrehabilitációs szakgyógytornász, Ifjúság-egészségvédelmi védőnő. A Miskolci Egyetem Sárospatakon található Comenius Főiskolai Kara a régió nagy tradíciójú oktatási intézménye. Jelenleg a magyar oktatáspolitika felsőoktatási reformot hajt végre, melyben a tanító- és óvópedagógus-képzés szerepe láthatóan stratégiai fontossággal bír. A kirajzolódó szakpolitikai irányok növekvő pedagógusigényt jeleznek, különösen a bölcsődés és óvodás korosztály tekintetében. A karon működő képzések jól illeszkednek ezen igényhez, a remények szerint a most felsőfokú szakképzésként működő Csecsemő- és kisgyermeknevelő gondozó képzése, melynek átdolgozott BSc anyaga az Akkreditációs Bizottsághoz benyújtásra került, a közeljövőben elindulhat alapszakként. A gazdasági, szociális irányokat véve alapul olyan össztársadalmi viszonylatban és a régióban is fontos képzések kidolgozása folyik, melyek révén a halmozottan hátrányos helyzetű családok és az SNI kisgyermekek helyzete javítható. A Multikulturális, valamint a Gyermek- és gyógytestnevelés modul a futó képzésekben már működnek. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézetben folytatott zeneművészeti képzés a régió és az ország tanár- és művészigényét hivatott kielégíteni. Az intézet hallgatóinak és oktatóinak koncertjei hozzájárulnak a város és a régió kulturális életéhez, és elősegítik az egyetem pozitív imázsának kialakítását.
10
1.2 Képzési tevékenység értékelése 1.2.1 Képzési portfolió értékelése A Miskolci Egyetem képzési rendszere karokhoz kötött, így a képzés szerkezetének elemzése, a helyzetfeltárás is az adott oktatási szervezeti egységek tevékenységének minősítésével végezhető el. Műszaki Földtudományi Kar A Műszaki Földtudományi Kar szerepe, helyzete több szempontból speciális. Ellentétben több más karral, akár országosan, akár a Miskolci Egyetemen belül, a kar egyedüli képzési hely a bányászati, ásványelőkészítési, olaj- és gázmérnöki képzés területein. A kar egyedüliként biztosította hagyományosan az ország bányászati szakembereinek utánpótlását a selmeci időszak első felében (1770–1849) az Osztrák Császárság/Osztrák–Magyar Monarchia egészére, 1919-ig a Magyar Királyság területére, illetve 1920-tól napjainkig a megmaradt Magyarország részére. A hallgatói létszámot tekintve a kis létszámú karok közé tartozott. A kar képzéseinek többségére az volt jellemző, hogy egyes szakok, szakirányok tekintetében kis létszámú tankörök (20 fő alatt) végeztek, ami általában elegendő volt a folyamatos szakember-utánpótláshoz. Ugyanakkor fontos kiemelni, hogy ez az utánpótlás nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a gazdaság nyersanyag-ellátottsága biztosított és fenntartható legyen. A kar 2006 szeptemberében tért át a kétciklusú képzésre, az első mesterszakok 2009 szeptemberében, illetve 2010 februárjában indultak. A kar 3 alapszakon, 7 mesterszakon és 5 szakirányú továbbképzési szakon indít képzést. További, angol nyelvű mesterszak indításáról – S cin Petroleum Engineering – 2011 júliusa óta MAB határozatunk van, melynek hivatalos engedélyeztetése a NEFMI késlekedése miatt áll. A kar szakjai döntően a műszaki képzési területhez tartoznak, kivételt a Földrajz alapszak, illetve a ráépülő Geográfus mesterszak jelentik, melyek a természettudományi képzési területhez tartoznak. Ez utóbbi két egymásra épülő szak (Földrajz – Geográfus) jeleníti meg egyedüliként a természettudományi képzési területet a Miskolci Egyetemen. Az alapszakok esetében fontos megemlíteni az egyes szakirányokat, mivel ezek jelentik az egyes mesterszakok közvetlen szakmai megalapozását. A kétciklusú képzésre történő áttérés során a bányászati ciklus egyes fázisaihoz (nyersanyagkutatás – kitermelés – feldolgozás) mérnököket képző korábbi önálló szakokat alapképzési szinten a Műszaki Földtudományi alapszakban kellett egyesíteni, a ciklus egyes fázisai a szakirányokban jelennek meg, majd az egyes szakirányok folytatódnak az önálló mesterszakokban. A környezetmérnöki alapszakon akkreditáltatta a környezetmenedzser szakirányt is, de ezt 2007 óta nem hirdeti meg. Hosszabb távon a kar ennek kivezetését tervezzi a képzési portfólióból. A másik két szakirány (Geo-környezetmérnöki, Környezettechnikai) egyedüli specializációt jelentenek Magyarországon, amit más környezetmérnöki alapszak nem nyújt. A geokörnyezetmérnöki szakirány a földfelszínen, felszín alatti közegben keletkező szennyeződések felmérésével, kármentesítésével, megóvásával (pl. vízkészlet) foglalkozik, míg a környezettechnikai szakirány fő területe a hulladékfeldolgozás, újrahasznosítás. Mindkét irányvonal fontos eleme a „zöld gazdaság”, a biztonságos, fenntartható környezet stratégiai céljainak. A Földrajz alapszak specialitása az erős geoinformatikai képzés.
11
A kar kétciklusú képzési szerkezetét a következő táblázat foglalja össze:
Képzési terület
Műszaki
Alapszak szakirány
Alapszak
Műszaki Földtudományi
Környezetmérnöki TermészetFöldrajz tudományi
Mesterszak
Bánya- és geotechnikai mérnöki Földtudományi Előkészítéstechnikamérnöki Olaj és gázmérnöki
Bányászati és geotechnikai Földtudományi mérnöki (Geológus és Geofizikus mérnöki) Hidrogeológus mérnöki Előkészítés-technikai mérnöki Olaj- és gázmérnöki + MSc in Petroleum Engineering
Geokörnyezetmérnöki Környezetmérnöki, Környezettechnikai Hidrogeológus mérnöki, Környezetmenedzser Előkészítéstechnikai mérnöki Geoinformatikai kutató Geográfus Földrajz tanári 1. táblázat: Kétciklusú képzési szerkezet
Az utóbbi három évben az alapszakokra történő beiskolázás a következő szerkezettel stabilizálódott: Műszaki földtudományi alapszakra 80–100 fő, Környezetmérnöki alapszakra és Földrajz alapszakra 25–30 fő szakonként. A Műszaki földtudományi alapszak létszáma arányosan oszlik meg a 4 szakirány között (20–25 fő/szakirány), így e szakirányokat mindenképp megtartandónak és fenntarthatónak gondolja a kar. A környezetmenedzser szakirány elhagyásával a másik két szakirány fenntarthatósága is biztosított. A Földrajz alapszakos hallgatók döntő része (évfolyamonként 3–4 hallgató kivételével) a geoinformatikai kutató szakirányt választja. A földrajztanári szakirány a Bölcsészettudományi Karral kooperálva működik, ezek a hallgatók minor szakként a BTK-n futó szakok tárgyait veszik fel, cserébe a BTK hallgatói is választhatják minorként a földrajzot. A tanári szakirányos hallgatók mindkét esetben a másik szakirányon, illetve szakon futó tárgyakat választják, így a földrajztanári szakirány működtetése többlet óratartást sem az MFK-n, sem a BTK-n nem okoz. A felvételi adatsorok értékeléséből (átlagpont, ponthatár, elsőhelyes jelentkező/összes jelentkező aránya, jelentkezők területi megoszlása) kitűnik, hogy a Műszaki földtudományi alapszak ismertsége és elismertsége magas. Bár a szak egyedüli, közvetlen versenytárs nélküli az országban, az elsőhelyes jelentkezők / összes jelentkezők aránya az utóbbi 4 évben 0,4–0,5 közötti, ami minden évben megegyezett vagy kissé jobb is volt az ELTE földtudományi alapszak ilyen jelentkezési arányánál. (A HVG rangsor szerint az ELTE földtudományi alapszak a természettudományi alapszakok között a legjobb, az abszolút rangsorban a második volt tavaly.) A másik két közvetett vetélytársnál (SZTE, DE földtudományi alapszakok) ez az arány 0,25 alatti. A környezetmérnök alapszakok népszerűsége országosan és 2009 óta jelentősen visszaesett. Ez alól kivételt a budapesti és főváros környéki egyetemek (BME, BMF, SZIE) jelentenek, a többi képzési helyen – így a Miskolci Egyetemen is – a felvett létszám a felére apadt, de ezen a szinten stabilizálódott. Országos összehasonlításban a beiskolázási létszámmal ezen az alapszakon a középmezőnyben van a kar. A földrajz alapszak minden évben stabilan feltölthető volt 25–30 fő államilag finanszírozott hallgatóval. Más képzési helyekkel összehasonlítva felvételi ponthatár tekintetében az ELTE után (372 pont) a DE-vel (325 pont) 12
szinte azonos pontszámmal a harmadik helyen van (323 pont). Az alapszakok beiskolázási szerkezetében a hallgatók fele miskolci középiskolákból, elsősorban gimnáziumokból kerül a karra, további 20% a megyéből és mintegy 30%-ban az ország más területeiről, elsősorban a környező megyékből. Alapszakokra nézve a kar beiskolázási hatása a közép-, illetve nyugat-magyarországi régiókra 10% alatti. Ezzel szemben az elhelyezkedők jelentős részben az ország más régióiban találnak munkát. A fentebb említett éves beiskolázási létszám megfelelő előrehaladási ütemben önmagában is elegendő hallgatót szolgáltatna a mesterszakok 10–15 fős indításához. A kar legelső mesterszakja – geográfus – 2009 szeptemberében indult, az első mérnöki mesterszakok 2010. februárban, keresztfélévesen indultak. 2011. szeptembertől minden magyar nyelvű mesterszakot el tudott indítani a kar. 2012 szeptemberétől szándékozza a kar az MSc in Petroleum Engineering mesterszak elindítását, ezzel nemcsak országos, de nemzetközi beiskolázásúvá tenni ezt a képzési irányt. A jövőben további mesterszakok – Hidrogeológus mérnöki, Földtudományi mérnöki – átállítását tervezi a kar angol nyelvűre, ehhez az akkreditáció és a személyi háttér is rendelkezésre áll. Az angol nyelvű mesterszakok beindításához sok tapasztalatot és hátteret nyújt a ’80-as, ’90-es években folytatott angol nyelvű olajmérnök képzés, illetve az EGEC (European Geotechnical and Environmental Course) képzésben való oktatási részvétel 2003 óta. Jelenleg az MSc in Petroleum Geology mesterszak anyaga kidolgozás alatt áll, melyet konzorciumi képzési formában tervez indítani a kar. Ez a szak a Földtudományi mérnöki mesterszak „testvére” lesz, mely a szénhidrogének kutatásának módszereit, elméleti földtani, technológiai kérdéseit tárgyalja. Ezek jelentősen eltérnek a szilárd ásványi nyersanyagok kutatásához alkalmazott módszerektől, teleptani modellektől, ami az önálló mesterszak alapítását és indítását indokolja. A mesterszakok beindítása óta stabilan népszerű az olaj- és gázmérnöki és a hidrogeológus mesterszak. Szintén sikeres a most második évfolyammal beindított bánya- és geotechnikai mérnök mesterszak. Ez utóbbival hasznos tapasztalatokat szerez a kar arról, hogy hogyan lehet mesterszakot levelező képzésben sikeresen folytatni. E három mesterszakra országosan számottevő érdeklődés mutatkozik, a jelentkezők 25–40%-a más egyetemről érkezik. Ezáltal a beiskolázás e mesterszakokon az országos beiskolázás irányába mozdul el, ami olyan szakok esetében, melyek egyediek az országban, szükséges is. Egy sikeres beiskolázási kampány eredményeként 14 fővel elindult 2011-ben a földtudomány mérnöki mesterszak, melyhez a hallgatók harmada csatlakozott más egyetemen szerzett alapszakos diplomával. Hasonló összetételi aránnyal indult el a környezetmérnök mesterszak is. A kar a következő szakirányú továbbképzések indításához rendelkezik engedéllyel: • Földgázellátási szakmérnöki szak • Olajmérnöki szakmérnöki szak • Geotermikus szakmérnöki szak • Mélyfúrási szakmérnöki szak • Hévízkészlet-gazdálkodó szak • Hidrogeológus szak Ezek közül az első három már többször sikeresen lefutott az elmúlt években, a másik három még nem indult be. További szakirányú továbbképzési programok vannak jelenleg kidolgozás alatt (pl. hulladékelőkészítés-hulladékhasznosítás szakirányú továbbképzés), illetve tervbe
13
véve (pl. ásványi nyersanyag értékelés, készletszámítás). A meglévő, kidolgozás alatti, illetve tervezett szakirányú továbbképzések szervesen illeszkednek egy-egy mesterszak tématerületéhez, vagy több mesterszakhoz (pl. a geotermikus a hidrogeológus mérnöki és az olaj- és gázmérnöki mesterszakokhoz). Ugyanakkor egy szűkebb, speciálisabb témát tárgyalva azoktól kellő mértékben eltérnek. E felsorolásból is látható a korábban már említett speciális helyzet, hogy a kar a képzéseinek többségében olyan képzést kínál, ami az országban egyedül itt indul. Az alapszakok szakirányai és a mesterszakok palettája némi hangsúlyeltolódással folytatja azt az évtizedeken át kialakított képzési választékot, ami az 1990-es évek közepén alakult ki. Ez már a piacgazdasági követelményeknek és az ásványinyersanyag-kitermelő ipar korszerű igényeinek megfelelően alakult ki, mely elvárja a költséghatékony nyersanyag-kitermelő technikák és technológiák, kutatási módszerek ismerete mellett a természeti környezet állapotának megőrzését, javítását, a környezeti kockázatok felmérését és minimalizálását. A kar a FELVI rangsorok alapján a műszaki karokat tekintve a felső kvartilisben helyezkedik el az oktatói minőséget tekintve, a felső felében a hallgatói minőséget tekintve. Műszaki Anyagtudományi Kar A Műszaki Anyagtudományi Karon négy szinten folyik képzés: felsőfokú szakképzés, alapképzés, mesterképzés és PhD szinteken. A mesterképzés kivételével minden szinten egyegy szak indul, amelyekkel a kar igyekszik lefedni az anyagmérnökség területén jelentkező igényeket. Felsőfokú szakképzésen a kar energetikai mérnökasszisztens képzést kínál, amely belépési lehetőséget biztosít mind az anyagmérnöki, mind az energetikai mérnök alapszakra az intézményen belül. A hallgatói létszámadatok alapján megállapítható, hogy ez a felsőfokú szakképzés eléggé kedvelt, és az országos felvételi adatok alapján az Egyetem az 1–2. helyet foglalja el a felvettek létszáma szerint. Intézmény
Létszám
Képzési forma
Létszám DE MÉK
FNA
KRF TVK
FNA
4
KRF TVK
FNK
ME MAK
FNA
14
ME MAK
FNK
2
PE GK
FNA
7
PE GK
FNK
1
SZTE JGYPK
FNA
15
FNK
2
SZTE JGYPK
Összlétszám
Minimum pont
294
4
16
Átlagpont
205
302 195 280,57
8 190 17
210 295.93 198
2. táblázat. Energetikai mérnökasszisztens nappali képzésre a 2011-es rendes felvételi eljárás során felvett hallgatók létszáma, intézmények összehasonlítása
14
A karon jelenleg csak az anyagmérnöki alapképzés folyik, az elmúlt három évben közel állandó létszámon. Az anyagmérnök képzés kiemelkedő fontosságát jelzi, hogy az országban a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán (akkori nevén Kohómérnöki Kar) indult el először az anyagmérnök képzés még hagyományos egyetemi szinten. A bolognai folyamat eredményeképpen már 2005-ben elindult az osztott többszintű képzés keretein belül az anyagmérnöki alapképzés. A felvételi adatok alapján megállapítható, hogy a Miskolci Egyetem első helyen áll az anyagmérnöki alapképzés területén mind a jelentkezők, mind a felvettek létszáma alapján. Műszaki Anyagtudományi Kar egyedül annyi hallgatót vesz fel minden felvételi időszakban anyagmérnöki alapképzésre, mint az összes intézmény együttvéve. Az anyagmérnöki alapképzésen a hallgatók több szakirányon folytathatják tanulmányaikat, amely lefedi az összes anyagcsoportot, így olyan egyedi szakirányokat is oktat, mint az öntészet és a metallurgia.
Intézmény
Létszám
Képzési forma
Létszám Összlétszám DF
ANA
11
DF
ANK
KF GAMF
ANA
26
KF GAMF
ANK
1
ME MAK
ANA
79
ME MAK
ANK
4
PE MK
ANA
34
PE MK
ANK
SZTE TTIK
ANA
Minimum pont
271,72
11
271,73
27 83
Átlagpont
20
224
230
304,05 224,75
34
200
308,05
200 9
10
312
SZTE TTIK ANK 1 288 3. táblázat. Felvételi eredmények a 2011-es rendes jelentkezési időszakban anyagmérnök nappali szakon, intézmények összehasonlítása A kar mesterképzést két szakon folytat 2007-től, anyagmérnöki, illetve kohómérnöki szakokon, melyek közül kiemelkedően jelentős a kohómérnöki MSc szak unikális volta. Az országban mester szinten csak a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán folyik kohómérnöki képzés, ennek köszönhetően ezen a szakon csak a Miskolci Egyetemre lehet hallgatókat felvenni. Az anyagmérnöki mesterképzés is elismert és keresett szak, országos szinten itt is első helyezett a kar a felvettek létszáma alapján.
15
Intézmény
Létszám
Képzési forma
Létszám ME MAK
MNA
6
ME MAK
MNK
1
PE MK
MNA
2
PE MK
Összlétszám 7
Minimum pont
Átlagpont 60 90
2
89,5
MNK
4. táblázat. Felvételi eredmények a tavaszi jelentkezési időszakban anyagmérnök mesterszakon nappali képzésben A rendes felvételi eljárás során egyedül a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi kara indított levelező tagozaton mesterképzést, melyre 14 főt tudott felvenni. Intézmény
Létszám
Képzési forma
Létszám ME MAK
MLA
13
ME MAK
MLK
1
PE MK
MLNA
PE MK
MLK
Összlétszám 14
Minimum Átlagpont pont 73,38 72
5. táblázat. Felvételi eredmények a tavaszi jelentkezési időszakban anyagmérnök mesterszakon levelező képzésben Mind a felvételi adatokból, mind a létszámadatokból látható, hogy mesterszinten a súlypont a levelező képzés irányába tolódott el, amely jó indikátora annak, hogy a vállalatok is igénylik az egyre magasabb szinten képzett alkalmazottakat, és támogatják továbbtanulásukat. A Kohómérnöki MSc képzésen ez kampányszerű, céges (Dunaferr Zrt.) beiskolázásokban jelentkezik. A karon működő Kerpely Antal Anyagtudományok és Technológiák Doktori Iskola működtetésével a kar igyekszik biztosítani a tématerületen az oktatói, kutatói szakmai utánpótlást. A Műszaki Anyagtudományi Karon (MAK) végzett mérnökök jellemzően több iparágban is igen jó eséllyel tudnak elhelyezkedni. A hagyományos kohászati területeken kifejezett hiány alakult ki a felsőfokú metallurgus szakemberek iránt. A végzett kohó- és anyagmérnökök nemcsak a fém-, kerámia- és műanyagelőállító nagyvállalatoknál és kisebb-nagyobb öntödéknél helyezkedhetnek el, hanem speciális képzettségükre nagy szükség van számos ipari tevékenységet folytató vállalkozásnál, ahol fémes, illetve fémtartalmú, kerámia és polimer típusú anyagok feldolgozásából maradványok és hulladékok, feldolgozható veszélyes anyagok származnak. A karról kibocsátott friss diplomások munkanélküliségi aránya az országos átlagtól messze elmarad, szinte valamennyi végzett mérnök azonnal elhelyezkedik. A kar – főleg a viszonylag kicsi beiskolázási irányszámok miatt – évek óta nem képes az ipar mérnökutánpótlását biztosítani, még több jól képzett, nyelveket beszélő és számítástechnikai ismeretekkel rendelkező mérnökre lenne szükség a szakterülethez kapcsolódó ipari üzemek, vállalkozások részére. Ezért a vállalatok különböző alapítványokon keresztül anyagilag
16
közvetlenül támogatják a hallgatók tanulmányait. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyében lévő nagyüzemek részéről felmerülő igény eredményezte kilenc évvel ezelőtt a vegyipari technológiai szakirányos képzés beindítását. A fém-, szilikát- és műanyagipari specializációval rendelkező mérnökök és technológusok iránti ipari igény sokszorosa a karra jelenleg felvehető BSc és MSc létszámnak. Ezért gyakori, hogy az érintett cégek tanulmányi szerződést kötnek a kar szakirányain tanuló hallgatókkal. A kar tevékenységi köréhez legközelebb álló fenti területeken a vállalatok részéről évente kb. 200–250 végzett mérnök felvételére van igény. A magyarországi vállalatok szakemberutánpótlási igényüket folyamatosan jelzik, amit megerősítenek a végzett mérnökök elhelyezkedési tapasztalatai is. A karon végzett mérnökök leggyakrabban a metallurgiai, öntészeti képlékenyalakító, hőkezelő üzemekben, a cementipar, betonipar, üvegipar, tégla-és cserépgyártó, kerámiaipar, tűzállóanyag ipar, erőművek, energetika, vegyipar, műanyagfeldolgozás, polimer alapanyaggyártás, környezetvédelem területén tudnak gyorsan elhelyezkedni. A Műszaki Anyagtudományi Kar a http://eduline.hu/rangsor/2012/15 című weboldalon publikált, oktatókra vonatkozó rangsorban ötödik, míg a hallgatókra vonatkozó adatok szerint az utolsó harmadban található; az OTDK helyezések aránya szerint viszont az élbolyban helyezkedik el. Gépészmérnöki és Informatikai Kar A Gépészmérnöki és Informatikai Kar a műszaki és az informatikai képzési területen folytat képzést. A műszaki képzési- illetve tudományterület képzési palettája négy szintet ölel fel: felsőfokú szakképzést, alapszintű, mesterszintű és doktori képzést. Az informatikai képzési területen alap-, mester- és doktori szintű képzést folyik. A kar 1949-es alapítása óta váltakozó intenzitással ugyan, de folyamatosan bővítette és bővíti képzési kínálatát: a kezdeti időkre jellemző „egyszakos” gépészmérnök képzés napjainkra jelentősen átalakult. A 2011/2012-es tanévben az alábbi szakokon folyik a karon oktatás: Képzési terület
Képzési szint felsőfokú szakképzés
alapszintű képzés műszaki
mesterszintű képzés
informatikai
alapszintű képzés mesterszintű képzés doktori képzés
Szak gépipari mérnökasszisztens energetikai mérnöki gépészmérnöki ipari termék– és formatervező mérnöki mechatronikai mérnöki műszaki menedzser villamosmérnöki energetikai mérnöki gépészmérnöki logisztikai mérnöki mechatronikai mérnöki villamosmérnöki (2012 ősztől meghirdetve) gazdaságinformatikus mérnökinformatikus programtervező informatikus mérnök informatikus Sályi István Gépészeti tudományok Doktori Iskola Hatvany József Informatikai tudományok Doktori Iskola
6. táblázat: A 2011/2012-es tanévben a Gépészmérnöki és Informatikai Karon folyó oktatás
17
A legnagyobb hagyományokkal bíró gépészmérnök-képzésen túl a kar az általa oktatott összes szakon elismerten magas színvonalú képzést folytat. Külön említésre érdemesek az új tudományterületekhez (logisztika, mechatronika) kapcsolódó szakok alapításában és indításában kifejtett sikeres erőfeszítések. A mérnökinformatikus szakon a kar műszaki és informatikai tudását az országban egyedülálló módon ötvöző szakirányokat is indít. A társkarokkal való együttműködésben rejlő szinergiák kihasználásán alapul a gazdaságinformatikus és a műszaki menedzser szak tanterve. A kar a képzési portfólióját a közeljövőben angol nyelvű gépészmérnöki mesterszak és szakirányú továbbképzési szakok bevezetésével szándékozik bővíteni. A közeljövő tervei között a kar konzorciumi vezetésével megalapított logisztikai mérnöki alapképzési szak indításának akkreditációja szerepel. A gépészmérnöki képzés keretében, a magdeburgi Ottovon-Guericke Egyetemmel együttműködve, német nyelvű képzés kialakítása folyamatban van. A kar több vállalattal, elsősorban járműipari beszállító cégekkel duális képzés kialakítását tervezi. A kar képzései iránti eddigi érdeklődés alapján a gépipari mérnökasszisztens felsőfokú szakképzést kívánja kivezetni kínálatából. A kar oktatásának minőségét jól jellemzi a kibocsátott mérnökök és informatikusok munkaerőpiaci értékelése, ezért a kar folyamatosan nyomon követi a független, mértékadó külső szereplők véleményét. Az erőfeszítések visszaigazolásának tekinthető, hogy a kar az országos rangsorok élmezőnyében helyezkedik el.
18
2. ábra: Országos rangsorok
19
A Gépészmérnöki és Informatikai Kar beiskolázás tekintetében elsősorban a régióra támaszkodik, ugyanakkor országos népszerűség tekintetében első helyen áll a vidéki karok között. Az egyes szakok iránt érdeklődők és a szakokra felvehető hallgatói létszámarányok kiegyensúlyozottak.
3. ábra: Keresettség – műszaki karok A kar képzései iránti eddigi érdeklődés alapján a gépipari mérnökasszisztens szakon kívül más szak kivezetését nem tervezi, bár az új finanszírozási környezetnek a jelentkezésekre gyakorolt hatása még nem ismeretes. A kar képzési palettája az adottságokat figyelembe véve kialakultnak tekinthető, a közeljövő terveiben a kar konzorciumi vezetésével megalapított logisztikai mérnöki alapképzési szak indításának akkreditációja szerepel. Ezt követően a társegyetemekkel egyeztetett, közösen fejlesztett tanterv szerinti angol és német nyelvű járműmérnöki alapképzési szak akkreditációjára és indítására készül a kar, mert a régióban található meghatározó járműipari beszállító cégek (Bosch, Bosch-Rexroth stb.) is igénylik ezt. A kar vizsgálja a külföldön már bevált duális képzési rendszer bevezetésének lehetőségeit. A kar képzési portfolióját a közeljövőben angol nyelvű gépészmérnöki mesterszak és szakirányú továbbképzési szakok bevezetésével szándékozik bővíteni. A kar aktív szerepre készül a „Regionális és ágazati felsőoktatási együttműködés támogatása, vidéki felsőoktatási integráció elősegítése” (TÁMOP 4.1.1.C-12/1/KONV) 2.2. Járműipari és gépipari együttműködés” c. projektben. A pályázaton a Széchenyi Egyetem vezetésével az Óbudai Egyetem, a Pannon Egyetem, a Kecskeméti Főiskola mellett a Miskolci Egyetem a konzorciumi vezető felkérésére kíván részt venni. A kar meghívást kapott az egyre inkább húzóágazattá váló hazai járműipar igényeinek kielégítésére alakuló „Járműipari Egyetemi Szövetség” munkacímű hálózati integrációban való részvételre.
20
Állam- és Jogtudományi Kar A jogi karok 2006-ban zárult párhuzamos akkreditációja részeként benyújtható pályázat eredményeként a jogász szak három másik jogi karral együtt, a doktori iskola pedig az országban egyedüliként nyerte el és viselhette 2011-ig a „kiválósági hely” címet. Ezt követően a legkülönfélébb fórumok legkülönfélébb szempontok és módszerek szerint összeállított rangsoraiban – mint minden más kar is – hol jobban, hol rosszabbul szerepelt a kar. Az elérhető értékelések eredőjeként kialakult önértékelés szerint a jogász szak a nyolc jogi és igazgatási képzőhely közül mindenképpen az első négyben, a doktori iskola változatlanul az élmezőnyben szerepel. A többi szak értékelése nehezebb – egyrészt azért, mert még viszonylag rövid idő telt el a megindításuk óta ahhoz, hogy letisztult rangsor alakulhatna ki, másrészt pedig azért, mert e szakokat nem mindegyik jogi kar, hanem mindössze három-négy tartja képzési kínálatában. A kart szakstruktúrájának kialakítása során két alapvető megfontolás vezette. Az egyik az, hogy fel tudja kínálni az érdeklődők számára azt a teljes mozgásteret, amelyet a Bologna rendszerű képzési struktúra lehetővé tesz; a másik pedig az, hogy ezzel a lehető legkisebb mértékben aprózza fel alaptevékenységét, csökkentve annak hatékonyságát. E két követelmény úgy elégíthető ki, ha kevés számú szakkal nagy mozgásteret tud biztosítani, ami a következőképpen teljesült: •
Egyetlen (jogi asszisztens) felsőfokú/felsőoktatási szakot kínál a lineáris képzés első lépéseként nappali és levelező tagozaton, ami olyan, egyenletes igény mellett fut, hogy évente egy „osztálynyi” (30–40 fős) évfolyamot tud indítani. Mind az elhelyezkedési, mind a továbbtanulási esélyeikről jó visszajelzések vannak. A tanulói jogviszonyban, szakközépiskolákban folyó ugyanilyen képzések kifutását követően az érdeklődés jelentős megugrásával számol a kar.
•
Az alapszakok három különböző érdeklődési kört céloznak meg. Az időben elsőként megindult, s csak levelező tagozaton futó igazságügyi igazgatási alapszak azok érdeklődését váltja ki, akik már huzamosabb ideje valamilyen középszintű hivatali, irodai munkát végeznek, s helyzetük stabilizálásához, pályamódosításukhoz, vezetői vagy fizetésbeli előrelépésükhöz szakirányú felsőfokú végzettségre van szükségük. A munkaügyi és társadalombiztosítási igazgatási alapszak a gazdasági-piaci szférát tartja szem előtt, s teremt kínálatot minden munkáltatónak, akinek vannak intézendő munkaügyei és társadalombiztosítási ügyei. Az igazgatásszervező alapszak a közigazgatási és önkormányzati szféra regionális igényeire válaszol szakemberek képzésével – e pillanatban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem színrelépésével és állami ösztöndíjas képzési monopóliumával elbizonytalanított perspektívával.
•
A kar képzési kínálata „zászlóshajója”, meghatározó eleme változatlanul az osztatlan jogász szak. A kar szervezeti struktúrája, szellemi kapacitása, doktori iskolája – egész identitása – e köré, ennek szolgálatára szerveződik. A karnak keserűen kellett tapasztalnia a csupán 100 km-re működő debreceni jogi kar elszívó hatását, melynek következményeként – s az eddigi felvételi és finanszírozási rendszer eredményeként – e szak hallgatóinak létszáma az eredetire (kb. 120 fő/évfolyam) esett vissza. Éppen ahhoz azonban, hogy a kar e volumen mellett is fenn tudja tartani a jogászképzéshez szükséges, 15 intézeti tanszékbe szervezett kapacitását, kellett meghirdetni további szakjait. A jogász szakkal kapcsolatos stratégiai terv e kisebb létszám mellett már megvalósítható minőségi képzés, annak elérése, hogy a kevesek egyben a legjobbak legyenek.
21
•
A jogász szakon kívül jelenleg egy, bolognai rendszerű mesterszak: a közigazgatási MA szak szerepel a kar kínálatában – eddig csak levelező tagozaton. E szak mindegyik igazgatási alapszakról befogad jelentkezőket, s ez évben, amikor nappali tagozatos igazgatási alapszakos képzésről először lépnek ki friss diplomások, nappali tagozaton is felvételt hirdet a kar. A futó levelező tagozatos évfolyamokkal kapcsolatos tapasztalat azonban az, hogy nemcsak igazgatási szakokról, hanem más olyan oklevéllel is érkeznek hallgatók, akik a közigazgatás legkülönfélébb ágaiban helyezkedtek el. A mesterszakos kínálattal a karnak stratégiai fejlesztési céljai vannak.
•
A kar képzési kínálatára a doktorképzés illeszti fel a koronát. A Deák Ferenc Államés Jogtudományi Doktori Iskola egyenletesen magas, a többi jogi kar számára is példaadó színvonalon végzi munkáját. Szervezett képzése végigvezet a főbb jogterületeken, szak- és kutatószemináriumai felkészítenek a választott témában való rendszeres kutatásra és előrehaladásra, s tanterve beilleszti, támogatja és kikényszeríti azt a tényleges kutatási tevékenységet, amelynek eredményeként belátható időn belül megírható és vitára bocsátható a disszertáció. Ennek is köszönhető, hogy a kar saját (volt) hallgatóinál nagyobb számban jelentkeznek más intézményekben indult hallgatók, s jutnak el céljukig az iskola – törzstagjainak, oktatóinak, témavezetőinek – támogatásával.
•
A felnőttképzés és továbbképzés iránti igényre reflektál a kar szakirányú továbbképzési szakjainak kínálata. A kar ezzel kapcsolatos stratégiája szerint a jogi karokkal konzorciumban kidolgozott szakok közül regisztráltatta azt a 15-öt, amelyhez tud megfelelő kompetenciát rendelni. Ezek folyamatosan szerepelnek kínálatukban, s közülük azokat indítja (mint legutóbb a jogi szakokleveles gazdasági szakember szakot), amelyre összegyűlik a rentabilitáshoz szükséges jelentkezői szám. E törzskínálatot egészíti ki az önállóan, megrendelői igényre kifejlesztett és felkínált szakokkal. Közülük egy ideje a legnépszerűbb az általános és igazságügyi közvetítői (mediátor) szak, melyet évről évre indítani tud. Könnyű beiskolázni azokra a szakokra, amelyeket a kar valamely pályázat vagy alapítvány megrendelésére fejleszt ki, s amelyen való részvételt e források támogatják. Ilyen volt a foglalkoztatási rehabilitációs, vagy a bűnmegelőzési SZT szak.
A felsőoktatás fejlesztésében kiemelkedő szerepet foglal el a nemzetközi képzések bevezetése, és az idegennyelvű oktatás. Az európai közigazgatási mesterszak akkreditáció előtt áll (első szaklétesítési kérelmének benyújtására már sor került, amit a MAB megjegyzéssel, illetve módosításokkal támogat, a módosítások elkészítése folyamatban van). A mesterszak létesítését a hangsúlyozott nemzetközi jelleg indokolja, a szak négy intézmény (Miskolci Egyetem, Petru Maior Egyetem Marosvásárhely, Universite de Versailles Saint Quentin en Yvelines, Universitate del Salento, Lecce) közös Erasmus Mundus programja. A MAB megállapította, hogy a szakképzettség munkaerőpiaci indokoltsága nem vitatható, különösen nagy szükség van olyan szakemberekre, akik a hazai és az uniós közigazgatásban képesek a legkorszerűbb komplex ismeretek alkalmazására. A képzés célja olyan európai közigazgatási szervező mesterek képzése, akik ismereteik birtokában képesek az EU intézmények, valamint a tagállamok közigazgatási szerveinek uniós feladatai ellátására. A képzés angol és francia, valamint a résztvevő országok hivatalos nyelvén folyna, a távoktatási módszerek és technikák (e-learninges tananyag, e-campus) aktív felhasználásával. A képzés mind a négy országban azonos (már elkészült és megírt angol és francia nyelvű) tananyagok szerint történne. A képzés végén a résztvevő négy egyetem a kiadott diplomát elismeri. Ugyancsak bevezetni tervezi a kar a munkaügyi és társadalombiztosítási mesterszakot, ami a szakindítási engedély megszerzését követően válhat lehetségessé. Ez egyeneságú továbblépést
22
kínál a hasonló nevű alapszakon végzett hallgatóknak, illetve a piaci szféra magánigazgatásában e területen dolgozók számára. Ilyen MA szak jelenleg csak a Szegedi Egyetemen elérhető, ezért jelentős vonzáskörből számíthat érdeklődőkre arról az egyébként is nagy területről, amit a munkaügyi, szociális, társadalombiztosítási rendszerek és igazgatás jelent. A szakindítási anyag összeállt, az alapszakos képzés elmúlt évei során a szakirányú tapasztalat és kompetencia felgyűlt, úgyhogy a kar reményei szerint jó eséllyel folyamodhatna az engedélyért. A szakok kivezetésével kapcsolatos döntések e pillanatban még nem hozhatók meg. Két körülmény hatása ugyanis nem látható előre: egyrészt, hogy milyen hatása lesz a kar képzési területét érintő keretszám-csökkentéseknek, illetve -megvonásoknak, másrészt hogy milyen következményei lesznek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem felállításának és képzési portfóliója pozicionálásának. Ez az értékelés csak a teljes felvételi eljárás lebonyolítását, még pontosabban az őszi tényleges beiratkozások eredményét követően végezhető el. E változásokat megelőzően az igazgatásszervező szak fejlesztésében és az igazságügyi igazgatási szak fokozatos kivezetésében gondolkodik a kar, amely döntést a fenti bizonytalanságokon kívül azért is el kell halasztani, mert az igazságszolgáltatási reform részét képezi az is, hogy a bírói asszisztencia megerősítésével növeljék a hatékonyságot – ami e képzés iránti igény növekedését idézné elő. Mindezekre, valamint arra tekintettel, hogy a kar szakjainak száma nem kényszeríti ki a leépítésüket, e stratégiai döntést megalapozottan csak egy-két év múlva látja meghozhatónak a kar. A kari képzési portfólió fejlesztésének motorja a piaci igények változása, a munkaadókkal folytatott konzultációkból kibontakozó igények érzékelése – fékje pedig a szellemi potenciál mértéke és összetétele. Az igények és lehetőségek összehangolása külső és belső egyeztetések során történik meg, melynek végén a Kari Tanács hoz testületi döntést valamely szak indításáról, szüneteltetéséről vagy leépítéséről, s bocsátja a Szenátus elé megerősítésre. A kar a graduális képzéssel kapcsolatban az első bekezdésben indokolt várakozó állásponton van a peremfeltételek letisztulásáig. A portfólió fejlesztésének gondolata jelenleg két területen formálódik. Az egyik a Nemzeti Közigazgatási Intézet által a közigazgatás számára kidolgozás alatt álló továbbképzési rendszerben tudásközpontként való közreműködés, képzési programok és tananyagok kidolgozásával, valamint képzések folytatásával. A másik a jogi szakvizsgarendszer átalakítása és ezzel összefüggésben a rendszeres (és esetleg kötelező) hivatásrendi képzések és továbbképzések, vizsgára felkészítések kínálatában való részvétel. E két igény kiteljesedése a kari kapacitás jelentős részének lekötését biztosíthatná. Gazdaságtudományi Kar A GTK a hazai felsőoktatásban a legszélesebb szakválasztékot kínáló gazdasági képzőhelyek közé tartozik, mind az alapszakok (BA), mind a mesterszakok (MSc) területén. A hallgatói létszám 2600 fő körül mozog, amelynek egyharmada állami támogatású hallgató, kétharmada pedig költségtérítéses képzésben vesz részt. A Gazdaságtudományi Kar szerepe az intézményben messze túlnyúlik a közgazdászképzésen, mivel a műszaki, társadalomtudományi és egészségügyi képzésben e kar oktatja a modern üzleti tudományok diszciplínáit, és közös képzéseket tart fenn a társkarokkal (műszaki menedzser, egészségügyi szervező, gazdasági informatikus, logisztikai menedzser). Így a karok közötti átoktatásban mintegy 5000 hallgató szakmai képzését látja el a kar. Ebből 1500 hallgató esetében a képzési időkeret több mint egyharmadát kitevő feladatokat teljesíti. A Gazdaságtudományi Kar elkötelezett a fiatalok régióban tartása mellett, végzettjeit piacképes tudáshoz kívánja hozzásegíteni, s támogatja a régió versenyképességének javulását azzal, hogy együttműködő 23
partnerei a régióba települő vállalkozásoknak, aktívan részt vesz a területfejlesztési feladatok megoldásában. Hálózatépítő tevékenységéhez a kar olyan értékekkel és potenciálokkal rendelkezik, amellyel a nemzetközi versenyben is képes helytállni. A GTK képzési struktúrája a vizsgált időszakban is változott, szélesedett. Fő feladatának a BSc, MSc és PhD képzés stabilizálását, fejlesztését határozta meg. Az öt alapképzési szak mellett sikeresen bővítette a mesterszakok palettáját az angol nyelvű MBA indítás előkészítésével, amely a nemzetköziesedést szolgálja elsősorban. A magyar nyelvű képzéseiben a kötelező tárgyak angol és német nyelven is felvehetőek. A kar versenyképességét fokozó képzéseken belül az FSZ képzés átstrukturálása, a posztgraduális képzési szint fenntartása, illetve a felnőttképzés területén új megoldások keresése jellemezte a kar tevékenységét. A képzések keresettségi jellemzői kapcsán a következő megállapítások tehetők: • alapszak: o az alapszaki képzéseken belül a nappali állami finanszírozású képzések jelentkezői létszámában átlagosan 40%-os csökkenés volt tapasztalható, kivételt képez a nemzetközi gazdálkodási szak, ahol mintegy 60%-os jelentkezői létszámnövekedés következett be 2009–2011 között; o a nappali költségtérítéses finanszírozási formában meghirdetett alapszaki képzéseknél átlagosan 13%-os jelentkezői létszámnövekedés volt tapasztalható; o az alapszaki levelező költségtérítéses képzési formában a jelentkezési számok stagnálnak, illetve minimális mértékben csökkennek; o a beiratkozott hallgatói létszám alakulásának vizsgálatakor megállapítható, hogy a nappali állami támogatottságú képzési formában mintegy 12%-os csökkenés következett be, a nappali költségtérítéses formánál valamennyi szakon néhány százalékos növekedés volt tapasztalható, míg a levelező költségtérítéses formában meghirdetett szakok néhány százalékos különböző irányú elmozdulásokat eredményeztek a beiratkozott hallgatók létszámában; o ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a sajátságos problémát, hogy a karra jelentkező hallgatók több mint 77,7%-a az észak-magyarországi régióból érkezik, ezen belül a miskolci lakosok aránya 36%; • mesterszak: o a kétszintű képzésben a mesterszakok országos merítésű szakokká alakultak; a keresztirányú szakválasztásban a kar egyes képzései élénk érdeklődést váltanak ki, és erősítik a kormányzati szándékok szerinti súlypontváltások trendjeit (gazdasági informatika, logisztikai menedzser, idegennyelvű képzések); o általánosságban megállapítható, hogy a mesterképzés levelező költségtérítéses hallgatói létszám alakulásai kedvezőbbek a nappali képzési formához képest; o mind a nappali, mind a levelező képzési formára a jelentkezők száma kismértékű változást mutat; o az oktatáshatékonysági szempontok figyelembevétele érdekében keresztféléves szakindítások lehetőségével is él a kar; • felsőfokú szakképzés: o az informatikai statisztikus és gazdasági tervező és az idegenforgalmi szakmenedzser képzéseit minden évben beindítja a kar a rendelkezésre álló
24
kapacitás-keretszámok csaknem teljes kihasználása mentén; • szakirányú továbbképzés: o a szakirányú továbbképzésen belül a mérnökközgazdász, a jogász-közgazdász és a humán menedzser szakok a legnépszerűbbek; o a kar az MBA szakirányú továbbképzésétt kivezette a rendszerből, mert mesterképzési szinten akkreditálta angol és magyar nyelven; • doktori iskola: o a doktori iskola beiratkozott hallgatói létszámának alakulása a nappali, a levelező és egyéni formát együttesen vizsgálva stagnáló képet mutat. A vizsgált időszak összhallgatói létszámának alakulását tekintve a gazdálkodás és menedzsment szakon növekedés, a kereskedelem és marketing szakon minimális mértékű csökkenés, a nemzetközi gazdálkodási szakon növekedés, a pénzügy számvitel szakon stagnálás, a turizmus és vendéglátás szakon szignifikáns növekedés figyelhető meg. A mesterképzési szakok meghirdetésével a rendelkezésre álló állami finanszírozású helyek feltöltését maximálisan végrehajtotta a kar, a nappali tagozatokon a legnépszerűbb szakok a logisztikai menedzsment, a marketing és a számvitel szakok; a levelező képzés tekintetében az MBA, a számvitel, a vezetés-szervezés és a vállalkozásfejlesztés szakok a legkeresettebbek. A GTK-n a kifutó rendszerű képzés a törvényi kötelezettségeknek megfelelően zajlik, az érintett hallgatói létszám kevesebb, mint 70 fő. A HVG rangsorait figyelembe véve a karra nyelvvizsgával felvettek aránya 94,8%, amellyel a kar az országban az előkelő 32. helyet tudhatja magáénak. A gazdasági képzők piaci rangsora szerint a minősített 27 intézményen belül a ME Gazdaságtudományi Kara 6. helyen áll. A mesterszakos rangsorokból kiemelve a bejutott jelentkezők és a ponthatárok tekintetében általában 4–6. helyeken helyezkednek el a kar meghirdetett mesterszakjai. A hazai gazdaságtudományi karok összesített rangsorában a kar 6. az OTDK-helyezések, s a PhDfokozatot szerzett hallgatók létszámaránya szerint a 12. helyezést érte el az értékelt 42 kar közül. Az alapképzésben és a mesterképzésben végzetteknek nincsenek elhelyezkedési problémái. A DPR vizsgálataink eredményeiből kiemelve néhány indoklásként: • a végzettség megszerzése előtt a kar hallgatóinak mintegy egytizede tanult hosszabbrövidebb ideig külföldön; • a konvertálható ismeretek következtében a vizsgált időszakban a meghirdetett hallgatók ~21%-a köztisztviselő, közalkalmazott, kormánytisztviselő, ~13%-a állami vagy önkormányzati vállalat alkalmazottja és ~65%-uk a versenyszférában helyezkedett el; • a megkérdezettek a kar erősségeként a diploma elismertségét és az erős elméleti alapokat, a felkészült oktatókat és a kapcsolatépítési lehetőségeket emelték ki; • a munkahelyhez jutást legerőteljesebben segítő tényezőkként az idegennyelvi tudás, a szakmai kommunikációs készség és a szakmai gyakorlati átgondolt helyválasztás nevesültek. Ennek összesítéseként a hallgatók 90–95%-a – végzettségének megfelelően – három hónapon belül el tud helyezkedni. Elgondolkodtató azonban, hogy a kar végzettjeinek döntő többsége munkahely hiányában a régió elhagyására kényszerül.
25
Jelenleg akkreditációs eljárás alatt lévő, meghirdetés előtt álló szak nincs a GTK-n. A jelenlegi képzési struktúra változtatási igénye a felsőfokú szakképzés és a felnőttképzés területén értelmezhető. A kar a jelenlegi képzési struktúrából nem kíván szakot kivezetni, viszont a képzési hatékonyság javítása érdekében a szakirányok meghirdetésénél szűkítést hajtott végre, a munkaerőpiaci prioritások mentén. A GTK képzési portfólió fejlesztésének folyamata, szabályozottsága két irányban történt: egyrészt meghatározta a tartalmi összetétel legfontosabb elemeit, másrészt a végrehajtás folyamatában elkészítette és bevezette az intézményi oktatásszabályozás mellett a speciális sajátosságokat kezelő folyamatokat és szabályozásokat, melyek a kari honlapon hozzáférhetők (kilencféle szabályzat). Képzési szintenként definiált feladatok voltak: Felsőfokú szakképzés •
a képzés nivelláltabbá tétele,
•
képzésharmonizáció a BA szakokkal (kreditbefogadás újraszabályozása);
Alapszakon megvalósuló képzés •
kettős követelménynek való megfelelés: az alapok biztosítása az MSc képzésben; gyakorlatorientáltság fokozása portfóliórendszeren, kompetenciamenedzselésen keresztül;
•
az MSc szakokra való bemeneti követelményt jelentő ismeretek elsajátítási feltételeinek szervezett biztosítása,
•
a gazdasági informatikus, műszaki menedzser képzések működtetésében szakmai irányítói feladatok ellátása;
Mesterszakon megvalósuló képzés •
a gyakornoki, demonstrátori rendszer erősítése,
•
tanulmányi versenyeken való részvétel támogatása (esettanulmány-megoldó verseny)
•
a mobilitás javítása a külföldi részképzések arányának növelésével;
Szakirányú továbbképzés •
a képzési struktúra fenntartása;
PhD-képzés •
A Kari Doktori Iskola minőségbiztosítási rendszerének intézményen belül elsőként való mintaértékű kidolgozása,
•
pre- és posztdoktori ösztöndíjak lehetőségének kialakítása.
A GTK oktatási tevékenységének fókuszterületei, specialitásai: a képzés gazdasági informatikai megalapozásának elmélyítése SAP Kiválósági Központ működtetése; idegen
26
nyelven oktatott szaktárgyak magas szintje; speciális oktatási kabinetek működtetése tanirodák (könyvvizsgálói, utazásszervezői, térinformatikai, ergonómiai); társkarokon interdiszciplináris szakok vezetésében, működtetésében való közreműködés; a hallgatói életpályát végigkövető felzárkóztató – tehetséggondozó – kompetenciamenedzselő szolgáltatási struktúra működtetése; oktatói és hallgatói tudásmenedzselési rendszer; Connexio, a végzett hallgatók hagyományápolási rendszerének; speciális tehetséggondozás végzése (szakkollégium, nyári egyetem). A GTK komplex stratégia mentén határozta meg a vizsgált időszak fejlesztési prioritásait az Intézményfejlesztési terv ismeretében. Funkcionális részstratégiát dolgozott ki a képzés területére. A képzésfejlesztés folyamatában a munkaerőpiaci felmérések eredményeit, a szervezeti önértékelés megállapításait, a kurzusértékeléseket, a kompetenciamenedzselés, a tehetséggondozás és felzárkóztatás outputjait is figyelembe vette, s törekedett a participáció elvének alkalmazására. Az oktatói minősítettségi arány javulása tette lehetővé a kar számára a 2011. évre kialakult szakkínálatot. Az oktatásmódszertani fejlesztések, a tartalmi változások validálása az intézményi szabályozási rendnek megfelelően zajlott. Bölcsészettudományi Kar A Miskolci Egyetemen 1992-ben indult bölcsészképzés, kezdetben intézeti keretben, 1997ben fejlődött Bölcsészettudományi Karrá. Az egyetem képzési kínálatában a kar gazdag képzési palettájával meghatározó szerepet tölt be. Az oktatók közel 80%-os minősítettségével első helyen áll az ország bölcsészképzést indító intézményei között. 11 alapszak, 17 mesterszak, 3 felsőfokú szakképzés, 15 szakirányú továbbképzés áll a felvételizők rendelkezésére. A karnak egy doktori iskolája van irodalomtudományból, amelyben három alprogram működik: klasszikus szövegtudomány, jelentéselmélet és hermeneutika, valamint a modern irodalom történeti és elméleti modelljei. Magyar és filozófia szakos, valamint történészhallgatók számára jelenthet perspektívát a tudományos pályán való elindulásban. Amint az a képzési palettájából is látszik, klasszikus bölcsész- és társadalomtudományi szakok működnek a karon, de igyekezett olyan gyakorlatorientált, a régió sajátos viszonyaira választ adó képzéseket is indítani, amelyeknek társadalmi-gazdasági haszna és a munkaerőpiacon könnyen konvertálható értéke van. A kar képzési palettáját folyamatosan felülbírálja, ennek köszönhető, hogy az elmúlt években olyan új képzéseket indított be, amelyek esetén a hallgatói érdeklődés, a munkaerőpiaci igények és a regionális sajátosságok összetalálkoznak. Képzések keresettségi jellemzői: • unikális szakok, képzések: kulturális antropológia BA, jelnyelvi mentor szakirányú továbbképzés, jelnyelvi lingvisztika és didaktika szakirányú továbbképzés, szociális menedzser szakirányú továbbképzés, kisebbségi-esélyegyenlőségi tanácsadó szakirányú továbbképzés, roma társadalomismeret szakirányú továbbképzés, régészeti kulturális örökség, védelem és hasznosítás szakirányú továbbképzés, ipari örökség szakirányú továbbképzés. • népszerű, keresett szakok: kulturális antropológia BA, történelem (történelemrégészet) BA, szociális munka BA, fordító és tolmács MA, angoltanár MA, titkárságvezető felsőfokú szakképzés.
27
• regionális társadalmi-gazdasági problémákra ad választ: kulturális antropológia BA és MA, pedagógia BA, szociális munka BA, szociológia BA és MA, roma társadalomismeret szakirányú továbbképzés, kisebbségi-esélyegyenlőségi tanácsadó szakirányú továbbképzés. A tanárképzésen belül – valamennyi tanárszakra vonatkozóan – a stanfordi modell érvényesülése, amely felkészít a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek tanítására, mentorálására. Akkreditált képzések a Bölcsészettudományi Karon 2012-ben:
ALAPSZAK (11) • Anglisztika • Germanisztika • Kulturális antropológia • Magyar • Pedagógia • Politológia • Szabad bölcsészet • Szociális munka • Szociológia • Történelem • Történelem-régészet
FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS (3) • Gazdasági idegen nyelvű menedzser (angol/német) • Idegennyelvi kommunikátor (német) • Titkárságvezető
SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS (18) • Gazdasági és üzleti szaknyelvtanár (angol/német) • Gyermekvédelmi pszicho-patrónus • Interkulturális nevelési szaktanácsadó • Ipari örökség • Jelnyelvi lingvisztika és didaktika • Jelnyelvi mentor • Kiadói szerkesztő • Kisebbségi esélyegyenlőségi tanácsadó • Közpolitika-szervező • Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga • Kreatív írás • Pedagógus szakvizsga • Politikai menedzsment • Roma társadalomismeret • Régészeti kulturális örökség, védelem és hasznosítás • Szociális menedzser • Társadalomtudományi és gazdasági szakfordító (angol/német/orosz) • Újságíróképzés
MESTERSZAK (8+9) Diszciplináris MA • Alkalmazott nyelvészet • Filozófia • Fordító és tolmács • Kulturális antropológia • Magyar nyelv és irodalom • Politikatudomány • Szociológia • Történelem Tanári MA • Angoltanár • Ember és társadalom műveltségterületi tanár • Etikatanár • Filozófiatanár • Földrajztanár • Magyartanár • Mérnöktanár (anyagmérnök) • Némettanár • Történelemtanár
Doktori Iskola • Irodalomtudományi Doktori Iskola
28
Mivel a hazai bölcsészkarok képzési palettájában jelentős eltérések is mutatkoznak, ezért teljesen objektíven nem vethető össze minden tekintetben más intézményekkel az ME BTK. A Bölcsészettudományi Kar oktatói gárdája, amint azt a rangsor is mutatja, kiemelkedő helyet foglal el a hazai felsőoktatási palettán, és a bölcsészképzést folytató intézmények között is. Tekintettel arra, hogy az ország legfiatalabb kara működik a Miskolci Egyetemen (2012-ben ünnepli a fennállásának 20. évfordulóját) ez jelentős eredmény. 20 év alatt sikerült elérni, hogy kiváló szakembergárda kutat és oktat az intézményben, és a kar a régió meghatározó képzőhelyévé és tudásközpontjává vált. A karról kikerülő hallgatók biztosítják a város és a megye értelmiség-utánpótlását. A kar legnagyobb nehézsége a régió hátrányos helyzetéből fakad, köztudottan az ország legszegényebb régiójában él és dolgozik. A hallgatók szerény anyagi körülmények között élnek, társadalmi helyzetükből fakadóan teljesítményük nyilván nem éri el a többgenerációs értelmiségi családból származó dunántúli vagy fővárosi hallgatók tudásszintjét. Ez az oka annak, hogy a hallgatói kiválósági listán annak ellenére gyengébben szerepel a kar, hogy kiváló oktatók fogadják az érkező diákokat. A kar éppen ezért nagy hangsúlyt fektet a középiskolából hozott hátrányok ledolgozására, felzárkóztató kurzusokat hirdet, és igyekszik minden eszközzel támogatni a tehetséges, de hátrányos helyzetű hallgatókat. A régió fiataljai számára a Miskolci Egyetem jelenti az egyedüli továbbtanulási lehetőséget, a humán tudományok iránt érdeklődők számára pedig a Bölcsészettudományi Kar. A BTK rangsora: Oktatók kiválósága alapján: az ország összes karából (167) a 4. a miskolci bölcsészkar, míg a bölcsészettudományi képzésterület rangsorában a 14 intézmény közül az 1. A kar összes oktatója közül 77% minősített. Az alapszakok rangsora: • Anglisztika (12-ből a 8.) • Germanisztika (n. a.) • Kulturális antropológia (egyedül a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karán van) • Magyar (10-ből a 7.) • Pedagógia (n. a.) • Politológia (n. a.) • Szabad bölcsészet (13-ból az 5.) • Szociális munka (n. a.) • Szociológia (n. a.) • Történelem (11-ből a 6.) • Történelem-régészet (n. a.) Egészségügyi Kar A Miskolci Egyetem Egészségügyi Karán folyó képzések a tudományterületi besorolás alapján az orvos-és egészségtudományi képzési területhez tartoznak. Miskolcon az egészségtudományi képzés több, mint negyedszázados múltra tekint vissza, kezdetben budapesti kihelyezett képzésként, később a Debreceni Egyetem kihelyezett képzéseként működött, 2001-ben pedig szervezetileg a Miskolci Egyetembe integrálódott. A kar 29
folyamatos fejlődése során a képzési kínálat kiteljesedett, az elmúlt tíz évben az egészségtudományi képzési ághoz tartozó valamennyi alapszak akkreditálásra került. Minden BSc alapszakon belül a legkurrensebb és a régióban leginkább hiányszakmaként jelentkező szakterületeknek megfelelő szakirányok kerültek akkreditálásra: •
Egészségügyi gondozás és prevenció BSc alapszak – védőnő szakirány
•
Ápolás és betegellátás BSc alapszak – gyógytornász szakirány
•
Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai analitikus BSc alapszak – képalkotó diagnosztikai analitika szakirány
•
Egészségügyi szervező BSc alapszak – egészségturizmus-szervező szakirány
Az egészségtudományi képzés régióbeli létjogosultságát igazolja az a szociológiai tény, hogy a helyben megjelenő szakemberhiány orvoslását nagyrészt a régióban képzett szakemberek biztosítják. A szakok, szakirányok meghirdetésének sorrendje a miskolci Egészségügyi Karon mindig az aktuális gazdasági és társadalmi viszonyokhoz igazodott. Az észak-magyarországi régióban, főként a hátrányos kistérségekben a 2000-es évek elején megjelenő védőnőhiány – és a már akkor érezhető orvoshiány – indukálta a védőnő képzés újraindítását. A gyógytornász képzés indítását Miskolcon (2005-ben) a mozgásszervi betegségek terjedése, a lakosság egészségi állapotának romlása tette indokolttá a válság sújtotta régióban. A képalkotás területén a rohamos ütemű technikai fejlődés új kihívásokat támasztott, a régi röntgenasszisztensi végzettség mellett a modern CT, MR, ultrahang gépek kezeléséhez magasan kvalifikált, diplomás szakemberek képzése vált szükségessé, ezért 2006-ban akkreditálásra került a képalkotó diagnosztikai analitika szakirány. Magyarország, főleg az észak-magyarországi régió természetföldrajzi adottságai, a gyógyvízkincs megfelelő hasznosítása (egészségügyi, gazdasági szempontok), valamint a munkaerőpiaci igények eredőjeként 2008 szeptemberétől – a három meglévő alapszakon túl – elindult a képzés az egészségturizmus szakirányon. Ezen szakirány újszerűsége abban is megnyilvánul, hogy Magyarországon a gyulai és zalaegerszegi székhelyen indult képzéseket követően Miskolcon is megtörtént a képzés sikeres akkreditálása és indítása. A nappali képzések mellett az egészségturizmus-szervező és a képalkotó diagnosztikai szakirányon levelező munkarendű képzés is folyik. Az alapképzések mellett az Egészségügyi Kar – a küldetésnyilatkozatában megfogalmazottaknak megfelelően – a régió egészségügyi dolgozói számára a tudáscentrum szerepét is próbálja betölteni, így a már végzett szakemberek továbbképzését felvállalva, a szakterületi specialitások iránti igényt felismerve, szakirányú továbbképzési szakokat létesít, illetve indít. A diplomás védőnők számára ifjúság-egészségvédelmi védőnő szakirányú továbbképzési szakot, diplomás gyógytornászok számára gyermekrehabilitációs szakgyógytornász szakirányú továbbképzést, és újdonságként, az országban elsőként a klinikai kutatási munkatárs (CRA) szakirányú továbbképzési szakot, ahol a végzettek a klinikai gyógyszervizsgálatok területén, azok szervezésében, menedzselésében, az eredmények feldolgozásában vállalnak szerepet. A CRA szakirányú továbbképzési szak létesítése és indítása a Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának nevéhez fűződik, unikális szaknak tekinthető. A kar minden évben önköltséges formában indítani tudja, hiszen az itt végzettek számára ezen diploma biztos megélhetési forrást, karrierépítési lehetőséget jelent.
30
Képzések keresettsége Az Egészségügyi Karon a meghirdetett szakok iránt minden évben többszörös túljelentkezés realizálódott, a jelentkezők száma évről évre magasabb. Az egészségtudományi képzés iránt folyamatosan nagy érdeklődés tapasztalható, a keretszámokat jóval meghaladó jelentkezési arányok jelennek meg. Az utolsó öt évben átlagban a „felvi” adatok szerint az összes jelentkezési szám 4–5-szöröse a felvehető létszámnak, konkrétan 2011-ben az összes jelentkezési szám 1082, a felvehető létszám 170. Az első helyes jelentkezések száma minden szak esetében bőven meghaladta a keretszámot: 2011-ben 288 elsőhelyes jelentkezés történt a 170 helyre. Az előző öt évben az Egészségügyi Karon a jelentkezések tükrében összességében legnépszerűbb képzés a gyógytornász képzés, azt követte a képalkotó diagnosztikai, majd a védőnő szak. 2011-ben az akkor harmadik évben indított egészségturizmus-szervező szakirány kiugró eredményt produkált, 348 jelentkezés történt (10-szeres) a 35 férőhelyre nappali képzésre. A levelező munkarendű képzés iránt szintén kiugró az érdeklődés. Szakok rangsor-értékelése A felsőoktatási képzések külső szempontú értékeléséhez több – sajtóban is publikált – forrás elérhető. Objektív értékelési alapnak tekinthő a széles közönség számára hozzáférhető tájékozódási lehetőséget, a HVG Diploma mellékletének adatsorát, illetve a MarkMyProfessor.com weboldalon található népszerűségi listát. A HVG Diploma mellékletében az abszolút intézményi rangsorban (hallgatói és oktatói kiválósági összesített szempontok alapján) 2010-ben az egészségtudományi képzést folytató intézmények között a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kara az első helyen szerepel, megelőzve mind a további hat intézmény egészségtudományi képzést folytató karát. Az országos összesített rangsorban 102. a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kara, 104. a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Kara, 125. a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Kara, 150. a Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kara, 159. a Széchenyi István Egyetem Petz Lajos Egészségügyi és Szociális Intézete, 162. a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kara, és 166. a Szent István Egyetem Egészségtudományi és Környezet-egészségügyi Intézete. 2011-ben a HVG rangsorok kisebb mértékű átrendeződést mutatnak az egészségügyi karok népszerűségi listájának vonatkozásában. A gazdasági válság és a negatív demográfiai tendenciák is magyarázhatják, hogy a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kara az összesített rangsorban az első helyről visszaesett, viszont mind a hallgatói, mind az oktatói kiválósági rangsorban a Magyarországon egészségtudományi képzést folytató 8 kar tekintetében a harmadik helyen áll a debreceni, illetve a budapesti egészségügyi karok mögött. A MarkMyProfessor.com weboldal által készített Közösségi Felsőoktatási Rangsorban a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kara található a toplista harmadik helyén (a Nyíregyházi Főiskola Természettudományi Főiskolai Kar az első helyen és a Magyar Táncművészeti Főiskola a másodikon) 50.000 megkérdezett hallgató értékelése alapján, akik az oktatók felkészültsége, segítőkészsége és az előadásmódja alapján értékelték a magyarországi felsőoktatási karokat (forrás: 2012. 02. 24. Észak-Magyarország napilap). Akkreditációs eljárás alatt lévő, meghirdetés előtt álló szakok jellemzői, indokoltságuk bemutatása Az Egészségügyi Kar alapképzési palettájának kiteljesedését követően jelenlegi sürgető feladat a lineáris képzési rendszeren belül az MSc szint megteremtése és indítása. A 31
mesterképzések tervezésekor fő szempont, hogy a Miskolcon alapdiplomát szerzett hallgatók helyben tudják folytatni tanulmányaikat. Az alapszakokra ráépülő, indítás előtt álló MSc szakok: •
Egészségügyi menedzser MSc
•
Egészségügyi mérnök MSc
•
Komplex rehabilitáció MSc
•
Radiográfia MSc
Az egészségügyi menedzser mesterképzési szakot minden egészségtudományi alapszakon végzett hallgató számára elérhetővé kívánja tenni a kar, hiszen az egészségügy minden területén szükség van menedzseri kompetenciákkal rendelkező diplomás egészségügyi szakemberekre, nemcsak az állami, hanem a magánszektor is egyre nagyobb igényt támaszt a jó vezetők iránt (gyógyszállók, gyógyfürdők, magán egészségügyi intézmények, stb.). Az egészségügyi mérnök mesterképzés jó példája az universitas jelleg megjelenésének és hasznosulásának a műszaki- és egészségtudományok ötvöződésekor, hiszen az Egészségügyi Kar és a Gépészmérnöki és Informatikai Kar együttműködésében valósul meg az egészségügyi mérnök mesterképzés képfeldolgozás szakiránya. A kar a kor kihívásának felel meg akkor, amikor a fejlett műszaki technológia és az orvos- és egészségtudományok egymás erősítésének lehetőséget ad. A komplex rehabilitáció mesterképzési szak ugyancsak egy markánsan megjelenő társadalmi igényt elégít ki. Az egyre betegebb és öregebb társadalom (a morbiditási és demográfiai adatok alapján), valamint a szociális helyzet romlása együttesen abba az irányba hat, hogy az orvosi rehabilitáció mellett a szociális, pedagógiai, pszichológiai és a foglalkoztatási rehabilitáció együttes módon jelenjen meg, ezen célkitűzés teljesítése megfelelően felkészült szakembereket igényel. A radiográfia MSc szak a képalkotó diagnosztikai alapszakra ráépülve a radiográfia területén megjelenő orvoshiány oldását is jelentheti, hiszen a radiográfia területén diplomát szerzettek hathatós segítséget nyújtanak a legkorszerűbb képalkotás terén. Az egészségiparon belül a gyógyszerkutatások nagyléptékű fejlődése és ezen a területen megjelenő munkaerőpiaci kereslet indokolja, hogy a klinikai kutatási munkatárs (CRA) szakirányú továbbképzési szak mellett ezen a területen MSc képzés létesítését és indítását is kidolgozza a miskolci szakember csoport klinikai kutatási szakértő MSc néven. Comenius Főiskolai Kar A Kar több évszázadra visszatekintő hagyományokkal rendelkező fő profilja a pedagógusképzés területén jelenik meg. Két alapszak van jelen pillanatban, ezek közül az egyik a tanító, a másik az óvodapedagógus szak. A karon ezek mellett 7 felsőfokú szakképzés rendelkezik engedéllyel, de ezekből 3 az elmúlt évben került bejegyzésre, így remélhetőleg ebben az évben már ezeken is indulnak hallgatók. A sárospataki iskola 1531-es alapítása óta a városban folyó képzés mindig magába foglalta a tanítói szerepre való felkészítést is. Az idővel önálló főiskolává váló intézmény egy integrációs szerződés aláírásával, 2000-től lett a Miskolci Egyetem kara. A 2011/2012-es tanévben a dőlt betűvel szedett szakokon folyik a karon oktatás, a félkövér betűvel szedés az engedéllyel rendelkező képzéseket jelenti: 32
Képzési terület
Képzési szint
Szak
felsőfokú szakképzés
csecsemőgondozó-kisgyermekvelő gyakorlati oktató
Pedagógus alapszintű képzés Informatikai közművelődés, kultúra, kommunikáció
felsőfokú szakképzés
tanító óvodapedagógus webprogramozó médiatechnológus-asszisztens
felsőfokú szakképzés
sportkommunikátor intézményi-kommunikátor
Szociális
felsőfokú szakképzés
ifjúságsegítő
7. táblázat: 2011/2012-es tanévben a karon oktatott szakok és az engedéllyel rendelkező képzések A kar az általa oktatott összes szakon elismerten magas színvonalú képzést folytat. A kar folyamatosan igyekszik a hallgatók számára hozzáférést nyújtani azon oktatási segédletekhez, melyek emelik a képzés színvonalát. Ennek a színvonalemelésnek érdekében gyakorlatilag permanensen zajlik a tananyagfejlesztő munka. Különösen nagy hangsúlyt fektet a kollektíva a multimédiás tananyagok fejlesztésére. Ezen a területen egyébként kurzus is segíti a hallgatókat, hogy kikerülve a pályára, maguk is képesek legyenek oktatási segédanyagként multimédiás anyagokat készíteni a kisgyermekeknek. A gyakorlati képzési helyszínek kollégáitól visszajelzéseket kér a kar tananyagainak értékelésére, és a kapott jelzéseket a lehető legszélesebb körben igyekszik beépíteni, természetesen amennyiben indokolt. A kar képzéseiben résztvevő hallgatók a neveléstudomány területén szép számmal haladnak tovább a mesterképzésben. A választott műveltségterületi képzések befogadása mesterszinten nem minősíthető egyöntetűnek az országos gyakorlatban. A magyar választott műveltségi terület például jóval elfogadottabb, és könnyebben tudnak vele felvételt nyerni, mint az informatika. A kar igyekszik lépéseket tenni az irányba, hogy diákjai bármely kompatibilis mesterszakon a lehető legzökkenőmentesebben haladhassanak tovább. A Diplomás Pályakövetési Rendszer az intézményben jól működő visszajelzést biztosít. A karon végzett hallgatók nagy része igyekszik végzettségéhez kapcsolódóan újabb képesítést szerezni, s lehetőség szerint a pályán maradni. Ez ebben a régióban kb. 30%-uknak sikerül, másik kb. 30% Budapesten és környékén talál állást, de ennek a 30%-nak legalább a fele elsősorban bankban tud elhelyezkedni. Viszonylag jelentős arányban kapnak lehetőséget a végzettek önkormányzatoknál a gyermekkorúakkal foglalkozó munkaterületeken, valamint a fegyveres testületeknél is. A kar igyekszik a jelentkező társadalmi és gazdasági, valamint oktatáspolitkai igényeknek megfelelően alakítani képzési kínálatát. Erre konkrét kísérletet is tett 2006 márciusában, amikor megállapodást kötött a BGF-fel turisztikai képzés indításáról, mely ezen a lépésen túl nem jutott. Az előző IFT részeként felsorolt három új szak a kidolgozás szintjén sem jelent meg a karon. Ez már az elfogadás pillanatában sejthető volt, hiszen pedagógusképzési szempontból nem értelmezhető a „művészettanár” szak, lévén olyan szerteágazó, hogy kivitelezhetetlen. A gyógytornatanár szak pedig csak a gyógytestnevelő-tanár szak részterületét fedhetné le, de önmagában nem logikus ezen részképzés indítása. A 33
„természetismeret-tanár” szak jó lehetne, ha rendkívül széles spektrum lefedésre lennének szakemberei a karnak. Sajnos azonban nem voltak akkor sem. Jelenleg az Akkreditációs Bizottság előtt van elbíráláson a csecsemőgondozó alapszak, ez a képzés jól illeszkedik a meglévő struktúrába. A kar tervezi az általános iskolai fizika-, matematika- illetve informatikatanár szak képzési rendbe való állítását. Szeretne új szakokat, felsőfokú szakképzéseket, illetve felnőttképzéseket is indítani. További tervezett Tervezett képzések határon túli képzések a régióban magyarlakta régiókra, lehetőség (földrajzi, gazdasági szerint két nyelven és kulturális adottságok) Interkulturális pedagógia szak Borászati logisztika Műszaki szakoktató szak Gyógytestnevelés Turizmus szak Mindennapos testnevelés Borturizmus Szakvezetőképzés Vallásturizmus Érettségire való felkészítés Kulturális turizmus Történelmi turizmus Különböző szakképzések Lovas turizmus Tehetséggondozás Pedagógus továbbképzés Roma Kollégium 8. táblázat: Tervezett képzések
Foglalkoztatást elősegítő képzések Gazdasszonyképzés Tankertek, tanműhelyek (közösségi kert) Erdőpedagógia
A tervezett képzésekből is látható, hogy a kar külön figyelmet kíván fordítani a hátrányos helyzetű rétegek problémáinak megoldására. Bartók Béla Zeneművészeti Intézet A zeneművészeti területen hazai rangsor nem létezik. Az intézetben folyó szakokra, szakirányokra felvett hallgatók létszámát igyekeztek a piaci igényekhez igazítani, ami a kar esetében a zeneiskolák, hivatásos zenekarok és énekkarok, színházi zenei együttesek kívánalmait jelenti. Újdonságként jelenik meg a hagyományos klasszikus hangszer szakirányok mellett a klasszikus gitár, a furulya és a szaxofon hangszertanárok iránti érdeklődés. Az elmúlt három éves periódusban a kar valamennyi szakirányán sikerült tanári mesterképzést akkreditálni, a közeljövő feladata pedig az osztatlan tanárképzés, illetve bizonyos szakokon a művészképzés lehetőségeinek megteremtése. A zenei terület sajátossága, hogy a hangszeres képzés tartalmának bizottság előtti ellenőrzése a tanszaki hangversenyeken, illetve a féléves vizsgakoncerteken rendszeresen megtörténik. A tananyag – ami jelen esetben a repertoár frissítését jelenti – aktualizálása a mesterkurzusok előadói által és a különböző zenei versenyeken való részvétellel, valamint a kar tanárainak gyakorlati munkája a hangversenyek által történik meg. A növendékeket alkalmazó munkáltatók (az előbb említett zeneiskolák, zenekarok, énekkarok stb.) visszajelzései kedvezőek.
34
1.2.2 A szakmai gyakorlati képzés értékelése Műszaki Földtudományi Kar A Műszaki Földtudományi Kar évtizedek óta koordinációs szerepet vállal az alap- és mesterképzési szakokon tanuló hallgatók részére a szakmai gyakorlati hely biztosításában. A kar a bányászati, az energiaipari és a hulladékkezeléssel és –feldolgozással foglalkozó társaságokkal a K+F tevékenység, szakirányú továbbképzés és egyéb szakmai együttműködés miatt szoros kapcsolatokat ápol, erre a kapcsolatrendszerre építve eredményesen lehetett szervezni a hallgatók 70–75%-a esetén a szakmai gyakorlatot. A szakmai társaságok által kijelölt közreműködőkkel az intézetek szoros kapcsolatban állnak. A hallgatók 25–30%-a saját maga keres gyakorlati helyet, az ilyen esetekkel kapcsolatban egyaránt vannak jó és rossz tapasztalatai a karnak. Műszaki Anyagtudományi Kar A gyakorlatok szervezését a karon a szakirányokért felelős szervezeti egységek végzik, a hallgatói érdeklődés függvényében összeállítva a gyakorlati helyeket, ipari kapcsolataiknál. A szakmai tanszékek, intézetek szerepe azért fontos, mert közvetlen kapcsolatban állnak az ipar képviselőivel, az onnan érkező visszajelzésekre gyorsan képesek reagálni, és ezáltal a hallgatók irányába az elhelyezkedési lehetőségeket továbbítani tudják. A szakmai gyakorlatok az ipari partnerek számára is lehetőségeket biztosítanak a hallgatói állomány felmérésére, az egyedi igények oktatásba történő beépítésére. Gyakorta egy-egy jól sikerült szakmai gyakorlat során a hallgató már specializálódik az adott területre, szakmai tanulmányi ösztöndíjat szerezhet, és a tanulmányok befejeztével már az első állását is biztosnak tudhatja. Az előzőekben említettek alapján a gyakorlatokat lebonyolító partnerek és a kar között természetesen sikerült jól működő kapcsolatokat kiépíteni. Az ipari partnerek gyakran a kötelezettségeiken felül teljesítenek: a hallgatók számára extra juttatásokat biztosítanak, segítenek az utazásban és a szálláshelyek tekintetében is. A gyakorlatok szervezését nagyban segíti, hogy a Műszaki Anyagtudományi Kar az ipari kapcsolatait nagyon komolyan veszi és folyamatosan építi. Kihelyezett laboratóriumok és tanszékek alakultak a kar és partnerei együttműködésével, ami tovább bővíti a gyakorlati helyek elérhetőségét. A kihelyezett tanszékek rendelkeznek egyetemi székhellyel és külső, a partner telephelyén elhelyezett oktatási, laboratóriumi infrastruktúrával is. Kihelyezett laboratóriumaink egyrészt a közös kutatás, vizsgálati feladatok kialakításában, másrészt a szakmai gyakorlatok szervezésében töltenek be fontos szerepet, ezen esetekben a laboratóriumok az ipari partner telephelyén találhatóak meg. Gépészmérnöki és Informatikai Kar A Gépészmérnöki és Informatikai Kar alapképzési szakjain 6, mesterképzési szakjain 4 hét kötelező szakmai gyakorlatot kell a hallgatóknak teljesíteniük. A szakmai gyakorlat helye a tantervekben a végzést megelőző nyári időszak. A kar álláspontja szerint akkor éri el a szakmai gyakorlat a célját, ha azt a hallgató valódi ipari-üzemi-termelési környezetben végzi. Tekintettel arra, hogy a gyakorlatra a szakdolgozat készítésének félévét megelőző nyáron kerül sor, a hallgatók a gyakorlat során előtanulmányokat folytatnak, esetleg méréseket is végeznek készülő szakdolgozatukhoz. A szakmai gyakorlati helyet biztosító partnerekkel a kar általában hosszabb ideje működik együtt, így a felek számára kiszámítható a gyakorlattól elvárható eredmény.
35
Szakmai gyakorlati helyet a hallgatók maguk is kereshetnek a felelős tanszék egyetértése mellett. A többi hallgatónak a kar – szerteágazó ipari kapcsolataira támaszkodva – ajánl fel különböző lehetőségeket. Kivételes esetekben a szaktanszékeken is letölthető a gyakorlat. A szakmai gyakorlat során elvégzett feladatokról a hallgató köteles jegyzőkönyvet készíteni, melyet az ipari konzulens és az illetékes tanszék is értékel. Állam- és Jogtudományi Kar A kötelező szakmai gyakorlat előírt tartama szakonként eltérő, de általában 6 hét (240 óra). Ez a jogászképzésben 3 hét igazságszolgáltatási gyakorlatot jelent, amit a bíróságokon, ügyészségeken, ügyvédi irodákban töltenek a hallgatók; valamint 3 hét közigazgatási gyakorlatot, amit a közigazgatási szférában kell letölteni. A kar e szervek részéről együttműködési szándékot tapasztal hallgatóinak fogadására, csupán a törvénykezési szünetre kell tekintettel lenni. Az igazgatási szakokon előírt 2, 4, 6, 10 hetes gyakorlatot az állami és a versenyszféra megfelelő hivatalaiban, irodáiban töltik le a kar diákjai, illetve azok a levelező tagozatos hallgatók felmentést kapnak, akik eleve ilyen helyen dolgoznak. A gyakorlóhely felkutatása felerészben öntevékenyen történik, felerészben a kar kéri fel a potenciális munkáltatókat. Minden esetben megállapodás megkötésére kerül sor, melynek része a gyakorlat letöltésének igazolása és értékelése is. A szakmai gyakorlatok lebonyolítása nem jelent különösebb nehézséget. Gazdaságtudományi Kar A felsőfokú szakképzésben és az alapszakon folyó oktatásban bír kiemelt jelentőséggel a szakmai gyakorlati helyek biztosítása, melynek folyamatát a kar szakmai gyakorlati szabályzata rögzíti. A kar „szakmai, gyakorlati hely” hálózatot alakított ki együttműködési megállapodásokra építve (több mint száz partnerrel), ami egyben (vállalat/intézmény méret okán) garanciát is jelent a kar számáa az infrastrukturális jellemzők biztosítottságában. Kiemelendő specialitások: • a szakon elsajátított ismereteknek megfelelő választási orientáció; • kettős irányítás kialakítása minden hallgatónál vállalati mentor, aki meghatározza, irányítja és értékeli a gyakorlati feladatokat kari konzulens az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásában való támogatás és értékelés végrehajtásával; • külföldön teljesített szakmai gyakorlatok támogatása és befogadása; • levelező képzésben a betöltött munkakörök alapján történő értékelés, illetve komplex feladat előírása. A kar által biztosított és a hallgatók által szabadon választott – de szakvezető által jóváhagyott – szakmai gyakorlati helyek aránya ~55/45%. A szakmai gyakorlati helyek értékelése kétféleképpen zajlik, egyrészt a hallgatók a DPR vizsgálat részeként minősítenek, másrészt a bázisvállalatok/bázisintézmények és a kar az együttműködések keretében rendszeresen értékelnek, és megfogalmazzák az elmozdulási irányokat. Bölcsészettudományi Kar A BTK legtöbb szakja igényel valamilyen gyakorlatot, ezért gyakorlóhelyek széles körével rendelkezik. Leginkább gyakorlatigényes a tanárképzés, amelyhez a kar bázisiskoláiban biztosít helyet. A régészet és muzeológiai szakirányt választó történelem szakos hallgatók a megyei múzeumban, a levéltár szakirányt választó történelem alapszakos hallgatók az országos, a megyei és az egyetemi levéltárban; a kommunikáció szakirányt tanuló szabad bölcsészek és szociológusok a helyi sajtó különböző szerkesztőségeiben; szociológia és szociális munkás szakos hallgatók a Miskolci Családsegítő Intézet egységeiben; antropológus 36
hallgatók a Néprajzi Múzeumban, a politológia szakosok a helyi kormányhivatalban végezhetik gyakorlatukat. A fordító és tolmács képzésben részt vevő hallgatók vállalatoknál (pl. Bosch), cégeknél, közigazgatási és kulturális intézményekben, fordító irodákban végezhetik gyakorlatukat. A HISZEM (Hátrány és Iskola Szakmai Műhely) nagy súlyt helyez arra, hogy a hallgatók be tudjanak kapcsolódni önkéntes és közösségi programokba, karitatív akciókba, s ezáltal a hallgatók újabb lehetőségeket kapnak a helyi társadalom aktorainak megismerésére. A szakonként és időnként egyénenként, csoportonként változó igényeket mindenkor rugalmasan kezeli a kar, s a változó (képzési, munkapiaci) viszonyok tükrében rendszeresen felülvizsgálja, kiegészíti a gyakorlati helyek listáját. Egészségügyi Kar Az Egészségügyi Kar képzései gyakorlatorientált képzések, hiszen a Képzési és kimeneti követelményekben meghatározottak alapján a képzési idő 40%-a gyakorlat (két hét nyári gyakorlat az első három tavaszi szemeszter végén, majd az utolsó félév összefüggő területi gyakorlat). A képzésben részt vevő intézményekkel együttműködési megállapodás keretén belül biztosított a hallgatók magas színvonalú gyakorlati képzése, ebben részt vesznek az intézmények vezetői és az általuk kijelölt magas szakmai tudással rendelkező alkalmazottaik. Az Egészségügyi Kar a szakmai gyakorlati helyeket az alábbi intézményben biztosítja a hallgatói számára: a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, mely karunk kiemelt gyakorlóhelye, a Miskolci Semmelweis Ignác Egészségügyi Központ, a megye jelentősebb egészségügyi intézményei, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által felügyelt védőnői körzetei (ezen a téren védőnői minősített minta-gyakorló helyek kialakítása van folyamatban), a jelentősebb gyógy- és wellness szállók, valamint további egészségügyi és szociális intézmények. A gyakorlatokhoz az infrastruktúrát részben a kar, részben a gyakorlatot lebonyolító intézmények biztosítják saját gyakorlóhelyiségek kialakításával. Comenius Főiskolai Kar A képzésekhez tartozó szakmai gyakorlati helyek biztosítása a 2011. év során jelentősen megváltozott bizonyos területeken. Ebben az évben veszítette el a Kar gyakorló iskoláját, amelynek fenntartója a Római Katolikus egyház lett. Ezen kívül az addig gyakorló helyszínként szereplő városi óvoda egy tagintézménye is egyházi fennhatóság alá került. Örömteli azonban, hogy a tanítói szakmai gyakorlat terén ez nem befolyásolta az együttműködést a fenntartó rugalmas hozzáállásának köszönhetően, az óvodapedagógus hallgatók pedig teljes egészében a korszerűsített és kibővített városi óvodában teljesítik gyakorlatukat. Ezen kívül a város fenntartása alatt működő általános iskola szükség esetén szintén szívesen helyet ad a tanítói gyakorlatnak. Ezek a belső gyakorlatok, s a karral szoros szakmai együttműködést ápoló intézmények biztosítják a gyakorlati helyet. A külső szakmai gyakorlatok esetében a térség szinte valamennyi intézményében megfordult kari hallgató az évek során, hiszen legtöbben szülőfalujuk általános iskolájába, óvodájába mennek vissza a szakmai gyakorlatra, vagy abba az intézménybe, ahol ők is megfordultak gyermekként. A belső szakmai gyakorlat helyszínei el vannak látva a legmodernebb eszközökkel (pl. interaktív tábla), a külső helyszínek esetében pedig a felkészülés során olyan ismeretekkel vértezi fel hallgatóit a kar, hogy a hagyományos, vagy meglévő eszközökkel is sikeresen teljesítsék pedagógiai feladataikat. A felsőfokú szakképzések esetében a gyakorlatok egy részét egyes szakképzések esetében az intézményen belül meg tudja oldani a kar, egyéb esetekben pedig külső partnerek révén (pl. kórház). 37
Bartók Béla Zeneművészeti Intézet A szakmai gyakorlatot a kar növendékei főleg Miskolcon, de az ország különböző zeneiskoláiban is végzik. A gyakorlóhelyek kiválasztását a kar tanárainak véleménye, előzetes felmérése, ajánlása alapján tesszik meg. Ezekben a zeneiskolákban a képzéshez szükséges infrastruktúrát jelentő hangszerpark a tanítási gyakorlatokhoz rendelkezésre áll.
1.2.3 Felnőttképzési tevékenységek értékelése A Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központja az egyetem önálló gazdálkodási egysége, szolgáltató szervezete. A felnőttképzési tevékenység az eredeti centralizált feladatellátás helyett megoszlik a karok és a központ között. A Miskolci Egyetemnek elsősorban diplomások szakirányú továbbképzési és vállalkozások, szervezetek speciális szakmai tanfolyami képzési igényének kell eleget tennie. A programakkreditációval rendelkező és egyéb felnőttképzések lefedik a karok teljes képzési spektrumát (13. tábla), azonban jellemzően a képzések 56, ill. 52%-a műszaki szakmai tanfolyam. A műszaki karok évtizedes kiterjedt szakmai kapcsolatrendszerére épülő, az országban unikális műszaki végzettséget adó szakok visszatérő hallgatói stabil és rendszeres képzési keresletet biztosítanak. Az utóbbi négy évben megélénkült az érdeklődés a speciális jogi ismeretek iránt (mint bűnmegelőzés, ifjúságvédelem), újdonság az egészségügy terén jelentkező képzési igény, és állandó a nyelvi, informatikai képzések iránti érdeklődés. A Miskolci Egyetem jelenleg 22 akkreditált felnőttképzési programmal rendelkezik, és ez a kínálat évente megújul. Az elmúlt 4 évben összesen 54 féle képzésben 4518 jelentkező vett részt (ebből 3906 fő az MEFRK szervezésében). Az MEFRK szolgáltató tevékenységének hagyományosan része a szakirányú továbbképzések szervezése. A szakirányú továbbképzések beiskolázási létszáma a 2008–2011 időszakban rendre 561, 596, 662 és 549 fő volt. A műszaki, jogi, társadalomtudományi, egészségügyi és zeneművészeti képzések egyaránt jelen vannak a 67 regisztrált szakirányú továbbképzés között, melyekből az elmúlt 4 évben 38 képzés a keresletnek megfelelően legalább egy ciklusban megvalósult. A jelenleg legnépszerűbb képzések az általános és igazságügyi mediátor, a nemzetközi hegesztő szakmérnök, a hidraulika-pneumatika szakmérnök, a geotermikus szakmérnöki, az olajmérnöki, a közoktatás-vezető, a társadalomtudományi és gazdasági szakfordító és szinte kivétel nélkül az összes, a közgazdaság elméleti és alkalmazott tudományi ismereteit adó szakirányú továbbképzés. A karok továbbképzései szervesen épülnek alap- és mesterképzéseikre, biztosítják az átjárhatóságot a határterületek között, és törekednek a képzések folyamatos megújulására. Így jöhetett létre a jogi specializáció széles skáláját lefedő, mintegy 22 szakirányú továbbképzés, a régió munkaerőpiaci igényeihez kapcsolódó szociális menedzser szakirány vagy a kuriózumnak számító jelnyelvi oktatói, politikai menedzsment, roma társadalomismeret, régészeti kulturális örökségvédelem és – hasznosítás szakirányú továbbképzés. Az országban egyedülálló a földgázellátási, geotermikus, olajmérnöki, környezeti szakmérnöki szakirányú továbbképzés. A fentiek tükrében jól érzékelhető, hogy az érdeklődés évről-évre töretlen, a felnőttképzésben résztvevők száma a Miskolci Egyetemmel hallgatói jogviszonyban lévők létszámának legalább 10%-a. A földrajzi területi megoszlást tekintve az ország egész területéről érkeznek jelentkezők, a képzések 6%-a pedig Közép-Magyarországon és a Dunántúlon valósul meg. A felnőttképzés terén a Miskolci Egyetem még mindig rendelkezik kihasználatlan kapacitással. Az összehasonlításhoz a „KULCS” projekt keretében elvégzett elemzésben állnak rendelkezésre adatok: B.-A.-Z. megyében 2008–2010 között 118, 145 majd 240 intézmény indított összesen 5519 db képzést. Az intézmények között viszont csupán 56 intézmény indított képzést mindhárom évben, és ezek közül is csak 40 képző rendelkezett 38
legalább évi 3 képzéssel. Másrészt az intézmények nagy hányada nem megyei székhelyű. A képzések jellemzően idegennyelvi, OKJ-s és egyéb szakmai képzések voltak. A Miskolci Egyetem felnőttképzési tevékenysége ettől megkülönböztethető, a felnőttképzési piacon a képzések szakterülete, a képzettek végzettsége, életkora, a képzésindítás folyamatossága, ciklikussága által jól körülhatárolható területet fed le. Megfelelő kapacitással rendelkezik ahhoz, hogy a piacon folyamatosan fejlődő, megújuló kínálattal legyen jelen. 1.2.4 Képzésfejlesztési tevékenység értékelése Az egyetem szenátusa az elmúlt három évben négy alkalommal vette napirendjére az oktatáskorszerűsítés, a tanterv- és tananyag-korszerűsítés intézményi szintű feladatait. A testület ezen belül áttekintette a kreditallokáció helyzetét, a kötelező és ajánlott tárgyak arányának kérdését. A szakok indításának mérlegelése (később az oktatási tapasztalatok elemzése) során az egyetem minden esetben külön vizsgálta az egyes képzések speciális szakmai szükségleteit, a kapcsolódó, folyamatosan megújuló társadalmi igényeket. Intézményünk minőségbiztosítási terve évekre lebontva követi a munkaerőpiaci visszacsatolást, a képzésünkkel kapcsolatos érdemi észrevételeket. Az egyetem kurzusainak hallgatói értékelése az UNI-EFQM minőségbiztosítási modellnek megfelelően kérdőíves módszerrel, előre meghatározott tervezet szerint félévente megtörténik. Eredményeinek értékelése az Egyetemi Minőségbiztosítási Bizottság feladata, az oktatókhoz történő visszacsatolást a tanszékvezetők végzik. Minden évben szenátus elé kerül az oktatói munka hallgatói véleményezésének helyzete. A hallgatók előrehaladásának ütemét, az elért eredményeket nyomon követi az egyetem, a kiemelkedő hallgatói teljesítményeket arany, ezüst és bronz fokozatú tanulmányi emlékéremmel jutalmazza. Az egyetem esélyegyenlőségi tervvel és (unikális módon) előnyben részesítési szabályzattal rendelkezik. A felzárkóztatás, a tanulás-támogatás alapvetően kari keretek között történik, így pl. a gyengébb matematikai előképzettségű műszaki hallgatók felkészítését szervezett keretek között, külön órarendi órákon segítik. A Bölcsészettudományi Kar elsősorban – a regionális sajátosságokból adódóan – a hátrányos helyzet kompenzálására alkalmazza oktatásában a kutatás-fejlesztési eredményeit. A Romakutató Intézet eredményei a történelem szakos, szociológus-, szociális munkás- és antropológusképzésben, a Hátrány és Iskola Szakmai Műhelyéi pedig a tanár- és pedagógia szakos képzésben hasznosulnak közvetlenül. Az „Együtthaladó – Migráns gyermekek az iskolában” című, a korlátozott nyelvi kódú gyermekek tanítását segítő projekt 2011-ben Európai Nyelvi Díj kitüntetést érdemelt ki. A BTK jelnyelvi tolmácsképzése hazánkban egyedülálló módon járul hozzá az esélyegyenlőség minőségi feltételeinek megteremtéséhez. A pedagógusképzésben a nemzetközi hírű KIPmódszer hazai adaptálását a Stanford Egyetemmel együttműködésben végezi az egyetem, ennek nyomán tanárjelölt hallgatók képesek lesznek a HHH-iskolákban való eredményes működésre. Az intézmény a szükséges tanulási források, tananyagok biztosítása érdekében radikálisan átszervezte az egyetemi kiadót: szakképzett kiadói szerkesztő alkalmazásával és a jegyzetárak minimálisra csökkentésével igyekszik támogatni a hallgatói igényeket. Ezen túl karai jelentős TÁMOP forrásokkal is rendelkeznek: a Műszaki Földtudományi alapszak évfolyamszintű tantárgyai közül 12-höz készült elektronikus jegyzet. A műszaki tudományokra jellemző gyors avulás miatt jelentős hangsúlyeltolódás figyelhető meg az elektronikus tananyagok javára. Az oktatók jelentős része készít és rendszeresen frissít az általa oktatott tárgyakhoz szabadon letölthető elektronikus segédleteket. Az e-learning/távoktatás keretében a tananyagfejlesztés során a nemzetközi szabványoknak megfelelő, többcélúan, a mindenkori célcsoportok, képzési szintek és formák igényeihez adaptálhatóan újrahasznosítható tananyagelemek fejlesztésére törekszik. A kidolgozott tananyagok hasznosítása döntően a 39
nappali és levelező képzésben, kiegészítő jellegű – blended módszerű – alkalmazásban valósul meg. Érdemes kiemelni, hogy a 2007/2008. évi, szemeszterenként 1200 hallgatóval szemben jelenleg közel 5000 aktív felhasználó számára biztosít tanulás-támogatási szolgáltatásokat. Nemzetközi szintű elismerésben is részesül a tananyagok innovatív többnyelvűsége, és a mérnökképzés területén alkalmazott módszertani újítások sora. A hallgatók általános képességeinek fejlesztése érdekében az egyetem műszaki karai részt vesznek a TÁMOP 4.1.1. projekt kompetenciafejlesztési programjában. Az általános képességek fejlesztése érdekében több mesterszakon graduális kutatószeminárium tantárgyat hirdetett, mely az információszerzés, publikálás, előadás gyakorlatának elsajátítását segíti. A BTK több intézete (pl. KVAI, MFI, TI) a legmodernebb tanulást segítő technikai eszközökkel rendelkezik (digitális tábla, videólabor, nyelvi szaklabor), a kar elkötelezett a digitális technológia tanítás-módszertani lehetőségeinek (legújabb kommunikációs, prezentációs, információszerzési technikák) hasznosítása iránt. A Tanárképző Intézet fő profiljába illeszkedően foglalkozik a legújabb didaktikai-metodikai eredmények kutatásával, a tanárképzésben és felsőoktatásban való adaptációjának lehetőségeivel. Az itt oktatók az ország elismert pedagógiai kutató-fejlesztő szakemberei. Kiemelkedő a Stanford Egyetemmel közösen koordinált KIP-adaptáció, amely a HHH-iskolák pedagógiai módszertani kultúrájának átalakítását célozza. HEFOP- és TÁMOP-forrásból az elmúlt években négy különböző projekt keretében szerveztett az ME több karán oktató kollégáknak felsőoktatásmódszertani, tanítás-tanulásmódszertani tréningeket, felsőoktatási tanulásmódszertani segítő egyetemi jegyzetet készített. Az Intézmény a gazdaság szereplőivel széleskörű kapcsolatrendszert ápol, mely ipari megbízásokban és a hallgatói szakmai gyakorlati helyek biztosításában is megnyilvánul. A DPR felmérések keretében részben mélyinterjúk, részben kérdőívek alkalmazásával nyer képet az egyetemen folyó képzések megítéléséről. A kiértékelt felmérési eredményeket és a javasolt cselekvési tervet a kari tanácsok vitatják meg és fogadják el. A szervezeti önértékelések készítésekor a partnerek véleményét külön fejezetben dolgozza fel. A munkáltatóktól, illetve a munkaerőpiac képviselőitől történő visszacsatolás kérése folyamatosan történik, a „Kulcs” projekt keretén belül munkaerőpiaci elvárásokra, illetve kompetenciákra vonatkozó széles körű felmérés történt. A hallgatók általános készségeinek fejlesztésére jó alkalmat jelent a minden hallgató számára kötelező szakmai gyakorlat, melyre túlnyomó részben a gazdaság szereplői fogadják a fiatalokat. Az egyetem tanszékeinek és oktatóinak külföldi szakmai kapcsolatai révén számos külföldi egyetemen tud részképzési vagy szakdolgozat-készítési lehetőséget biztosítani, ily módon is elősegítve a résztvevő hallgatók látókörének szélesítését, az idegen környezetben való érvényesülési lehetőségek megtapasztalását. Az Egészségügyi Karon 2006-ban a gyakorlati képzés eszközrendszerének kialakítása megtörtént, a karon korszerűen felszerelt védőnői mintatanácsadók, valamint gyógytornász gyakorlótermek létesültek, továbbá lehetőség nyílt számítástechnikai és elektronikai eszközök vásárlására (HEFOP pályázat). Intézményi szinten is jelentős eredmény, hogy az Egészségügyi Karon 2011-ben pályázat keretében Nanobiotechnológiai és Regeneratív Medicina Kutatólaboratórium, az Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ területén 1-es fázisú gyógyszervizsgáló hely (Klinikai Diagnosztikai Laboratórium), valamint rekreációs minta-gyakorlóhely létesült. A fenti helyeken gyakorlati oktatás folyik, emellett a laboratóriumokban végzett kutatások eredményei folyamatosan beépülnek az oktatásba. A hallgatók tudományos diákköri tevékenységükkel is bekapcsolódnak a laboratóriumok munkájába. PhD szinten általános, a műszaki karokon kiemelt szintű a hallgatók kutatási munkákba, projektekbe való bevonása, ezt a jövőben az MSc képzések hallgatóira is igyekszik kiterjeszteni az egyetem. FSZ, BSc, valamint MSc szinten a műszaki karok tanterveinek 40
összeállításában hangsúlyt fektetett arra, hogy a hallgatóknak olyan tantárgyaik is legyenek, melyek később segíthetik esetleges saját vállalkozásaik elindítását. Alap- és mester szinten egyaránt szükségesnek ítéli az egyetem a vállalkozói készségek fejlesztését. A műszaki karok a velük kapcsolatban álló ipari vállalatokkal és intézményekkel kifejezetten pozitív, építő kapcsolatot tartanak fenn az ipari trendek oktatásban való követése érdekében.
1.2.5 Képzési eredményesség értékelése Műszaki Földtudományi Kar A hallgatói előrehaladásról a Műszaki Földtudományi Karon a kétciklusú képzés bevezetése óta, 2006-ig visszanyúlva rendelkezik értékelésekkel. Az alapszakos képzés bevezetésével megváltoztatta a tankörök nyilvántartását, minden felvett hallgatót a beiratkozása évével jelzett tankörhöz rendelte (pl. 07K a 2007-ben beiratkozott környezetmérnök alapszakos hallgatók). Ezáltal könnyen követhetővé vált a hallgatói előrehaladás, ami kreditrendszerben, az alapszakos hallgatók esetében nem egyszerű feladat. Az értékelésekhez a Neptun által rögzített féléves tanulmányi adatokat minden félévben a következő szempontok szerint vizsgálja a kar: adott félévben teljesített kreditek átlaga, kreditindex átlaga, eddig teljesített kreditek átlaga. Ezzel jellemezhető az adott szak adott évfolyamának féléves tanulmányi teljesítménye, valamint a mintatanterv szerint haladók aránya az évfolyamon. Másik oldalról jellemezhető az egyes évfolyamok közötti különbség, az esetleges változások hatása a tanulmányi előrehaladásra. Az immáron öt évre visszanyúló adatsorok alapján az alapszakos képzésekre a következők jellemezőek: Az átlagos hallgatói teljesítmény a két mérnöki alapszakon (műszaki földtudományi, környezetmérnöki) 1,5–2,5 közötti átlagos kreditindexszel indul az első félévben. Ebben az első évfolyamok eredménye rosszabb volt, 2009 óta ez 2,5 körüli. A változásban szerepe volt annak, hogy fokozatosan emelkedett a felvételi átlagpontszám, 2009 óta a ponthatár is. Emellett szerepe lehet annak is, hogy az első két évben még az oktatók sem érezték, hogy hogyan is fog működni az alapképzés, mit lehet elvárni az új tanterv szerint a hallgatótól. Ez a későbbi években rendeződött. A mélypont a tanulmányi eredményekben a 3. és 4. félévben van, ekkor a hallgatók többsége igen gyengén teljesít, a kreditindex 1,5–2 közötti. Ezekben a félévekben kezdődnek el a szakmai tárgyak, és itt vannak a nehezen teljesíthető természettudományi alapozó tárgyak (pl. mechanika) is. Emellett ekkor már jelentős hátrányt okoz sokaknál az első két félévben „felhalmozott” lemaradás, másodszori tárgyfelvétel, ami miatt az előrehaladásuk jelentősen elmarad a mintatantervtől. E trend alól kivételt jelentenek a 2009-ben és 2010-ben beiratkozott műszaki földtudományi alapszakos hallgatók, ahol az átlagos kreditindexben a második éven nincs vagy minimális a visszaesés az első évhez képest. Ezzel szemben a környezetmérnök alapszakos hallgatók teljesítménye a harmadik félévben nagyon leromlik. Mindezt úgy lehet értékelni, hogy a műszaki földtudományi alapszakos hallgatók jobban motiváltak, több perspektívát látnak maguk előtt, mint a környezetmérnökök, ami az eredményükben is megmutatkozik. Az ötödik félévtől a tanulmányi átlageredmény enyhén, de folyamatosan emelkedik, a 7. félévre a 2,5-es értéket éri el. Az első évfolyamokban (2006–2008) a hallgatók 25–30%-a volt képes a mintatanterv szerint előrehaladni, a többiek általában legalább egy éves késést halmoztak fel, negyedük még két éves késéssel sem végzett. Ezeknek a hallgatóknak le kellett volna morzsolódniuk, ezt 41
szigorúbb tanulmányi szabályzattal kellett volna elérni. Ezek miatt a hallgatók miatt ütközik a kar kapacitáskorlátba. A levelező képzésben a hallgatói előrehaladás lényegesen jobb: az átlagos kreditindex rendre kb. egy jeggyel jobb, mint a nappalisoké, a hallgatók 50–70%-a mintatanterv szerint halad előre. A földrajz alapszakon az előrehaladás egyenletesebb, mindegyik évfolyam esetében az átlagos kreditindex 2,5–3 közötti, folyamatosan a 6 félév folyamán. A mesterszakos hallgatókról ilyen részletes statisztikával még nem rendelkezik a kar, az első nagyobb létszámú diploma kiadásra 2012 januárjában került sor. Az eddigi tapasztalatok alapján a mesterszak teljesen más jellemzőket mutat az alapszakhoz képest. A hallgatói előrehaladás kiváló, a hallgatók 85% fölötti arányban a mintatanterv szerint haladnak. Ennek megfelelőek a tanulmányi átlageredmények is, amelyek ritka esetben esnek 3,5 alá. A kétciklusú képzésben az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a mesterszakra „beérnek” a hallgatók, erős motivációval rendelkeznek, a középiskolából hozott hiányosságokat alapvetően sikerült leküzdeniük az alapszakos tanulmányaik során. A végzettek elhelyezkedésével kapcsolatban még nem rendelkezik a kar statisztikusan jól értékelhető adatokkal a kétciklusú képzésről. Az alapszakot végzettek döntő többsége továbbtanul mesterszakon, ráadásul ezek a jó képességű diákok. A legelső végzett mesterszakosok között sokan már tanulmányaik alatt rendelkeztek munkahellyel, a kar ismeretei szerint többi részük a végzés után röviddel elhelyezkedett. A karon végzettek elhelyezkedési sajátosságairól a következőket fontos megjegyezni: Az ásványi nyersanyag-kitermelő ipar méretéből következően országosan és globálisan is más szakmákhoz képest aránylag kis létszámban van szükség szakemberekre, viszont ebben az aránylag szűk létszámban a képzésük feltétlenül szükséges a gazdaság számára. A képzésben a leginkább célravezető az lenne, ha az egyetem és az ipar együttműködve anticiklusos képzést folytatna (az iparági dekonjunktúra idején képezni a szakembereket, akikre a konjunktúra idején lesz szükség). Ha a kar a munkaerőpiacon most jelentkező igényekhez alakítja a képzési létszámokat, a hallgatók már a ciklus hanyatló ágán végeznek, és elhelyezkedési nehézségeik lesznek. A pályakövetés ezért önmagában nem elegendő eszköz, legfeljebb a rendszer ellentmondásaira tudja felhívni a figyelmet. Műszaki Anyagtudományi Kar Az oktatás, képzés hatékonyságát sokféle mérőszámmal lehet mérni, a jó képzéshez elsősorban magasabb szinteken (PhD, MSc), de alapképzésen is feltétlenül szükséges a jó minőségű, felkészültségű, elismert oktatói háttér, valamint az oktató-hallgató együttműködés. A Műszaki Anyagtudományi Karon az oktatói háttér kiemelkedően jónak mondható, egyrészt az elmúlt három évben fokozatosan javult mind a főállású oktatók aránya az összes oktatókéhoz képest – amely azt jelenti, hogy a kar folyamatosan beépíti a megszerezhető legfrissebb tudást és az azt művelőket az infrastruktúrájába –, mind a minősített oktatók aránya. A minősített oktatók arányának növelése a karvezetés tudatos politikájának eredménye, mellyel mind a kar, mind az intézmény oktatási és tudományos megítélését kívánja javítani. A kar fontos tulajdonságának tartja azt, hogy az egy oktatóra jutó hallgatók létszáma nem túl magas, így igény szerint testreszabott oktatás folytatható elsősorban a mesterképzésen, de az alapképzés hallgatóival is többet tudunk így foglalkozni. A kurzusokon résztvevő hallgatók átlagos létszámát ennek ellenére alacsonynak tartjuk, és átfogó tantervfejlesztést folytatunk ennek a paraméternek a javítására, ezáltal az oktatók óraszáma is csökkenthető. A kifutó képzéseket nem tekintve (mivel e szakokon tanulók már több félévvel túllépték képzési idejüket) a kar hallgatóinak az előírt időtervet jól tudják tartani. A mesterképzéseket 42
tekintve gyakorlatilag az előírt/tervezett képzési idő alatt megszerzik abszolutóriumaikat, valamint nem nagy késéssel oklevelüket is. A kismértékű elcsúszás okai, hogy mesterszinten a hallgatók többsége levelező formában tanul, és ezek a hallgatók munka mellett folyatják tanulmányaikat. Az elmúlt évek gazdasági történéseinek következtében többen munkahelyi okokból függesztették fel több-kevesebb időre tanulmányaikat. A kar lemorzsolódási arányain azonban így is megfelelőek. Az alapképzésen tanuló hallgatók esetében kissé rosszabbak a kar mutatói, de még így is elég hatékony a tudásátadás a karon. Figyelembe kell venni azt, hogy bár folyamatosan növekszik a gimnáziumi előképzettséggel rendelkező hallgatók száma, a vizsgált három évben végzettek között túlnyomórészt szakközépiskolai tanulmányokat folytató hallgatók vannak. A felvételi pontszámok is folyamatosan emelkednek az első BSc-évfolyam elindítása óta, ennek ellenére még a kezdeti gyengébb bemeneti teljesítményt mutató hallgatók is megfelelően felkészülve és megfelelő tudásháttér elsajátítása után hagyhatták el az egyetemet. Az abszolutórium megszerzése és a diploma kézhezvétele között látható eltérések abból adódnak, hogy nyelvvizsga hiányában sajnos minden félévben jelentős azon hallgatók aránya (30–50%) akik bár záróvizsgát tettek, de oklevelet nem kaphatnak. Ezen arány javulására a gimnáziumi előtanulmányokkal ide kerülő, magasabb pontszámokat elérő hallgatók számának növekedése biztosít lehetőséget. A jó teljesítményű hallgatók végzés után általában a nappali tagozatos mesterképzés létszámát gyarapítják. Gépészmérnöki és Informatikai Kar A Gépészmérnöki és Informatikai Karon a hallgatói előrehaladás szakonként és képzési szintenként eltérő. Az új rendszerű képzésekre felvett első évfolyamok végzésének legkorábbi időpontja a 2008–2010-es évekre esik, ezért ezeknek az éveknek a statisztikái tranziens jelenségekkel terheltek. A vizsgált időszakra emellett a kifutó képzések lemaradó hallgatóinak nem elhanyagolható mértékű jelenléte is jellemző. 2008-ban 3 alapszakon, 2009-ben és 2010-ben további alapszakokon volt először végzős évfolyam, ezért a képzésben eltöltött időtartam szempontjából relevánsnak csak a 2011-es év tekinthető. Az alapképzési szakokon az abszolutórium megszerzéséig igénybe vett tanulmányi félévek száma átlagosan 1–3 félévvel több, mint a képzés féléveinek száma. Az átlag azonban félrevezető, mert a tapasztalatok szerint a hallgatóság jelentős része legfeljebb 2 félévvel „fut túl” a képzési időn. Azok, akik a képzési időt követő két félév alatt sem jutnak el az abszolutórium megszerzéséig, a törvényi előírásoknak megfelelően költségtérítéses hallgatóvá válnak, és a költségtérítési díjat általában tanulás melletti munkavégzéssel teremtik elő, ami tovább fékezi előrehaladásukat. Az oklevél megszerzéséhez szükséges évek száma jellemzően a nyelvvizsga hiánya miatt haladja meg az abszolutórium eléréséhez szükséges időtartamot. A mesterszakokon az előrehaladás szignifikánsan ütemesebb, mint az alapképzési szakokon. A diploma megszerzését ezen a szinten már a nyelvvizsga hiánya sem hátráltatja. A lemorzsolódás az első évfolyam után a legnagyobb, mert a gyenge teljesítményt nyújtó hallgatók a költségtérítéses képzési formát nem vállalják. Magasabb évfolyamokon leginkább családi okok miatt távoznak a hallgatók a karról. Az oktatói állomány jelentős leterheltségét nem az elmúlt években szinte állandó hallgatói létszámnövekedés okozza, hanem sokkal inkább a hagyományos és a többszintű képzések párhuzamos jelenléte, ami évek óta olyan többletterhelést generál, mely csak nagyon lassan csökken. Mindezzel együtt az oktatói kiválóság tekintetében mind a műszaki, mind az informatikai képzési területen az országos rangsorban előkelő helyet tudhat magáénak a kar (6. és 2. helyezés, forrás: felvi.hu). A kar nemcsak a hallgatói igényeknek megfelelő számú kurzus biztosítására fordít nagy gondot, hanem a mintatanterv szerint haladó hallgatók ütközésmentes órarendjeinek kialakítására is. Az alsóbb évesek kurzusai általában nagy létszámúak, a felsőbb éveken 43
azonban egyes szakirányos tárgyak a kívánatosnál kisebb létszámmal futnak. A kifutó képzések kurzusai szintén alacsony létszámúak. A kar végzett hallgatói jó munkaerőpiaci esélyekkel rendelkeznek. A DPR felmérések szerint végzettjeink szakmájuknak megfelelő munkakörben helyezkednek el, az előrelépési lehetőségekkel és a megszerzett jövedelemmel inkább elégedettek. Megjegyzendő, hogy a különböző területeken oklevelet szerzettekkel összehasonlítva az informatikai és a műszaki végzettségűek jóval az átlag feletti juttatásokra számíthatnak. A tényleges munkanélküliség mértékét a központi statisztikákból nehéz megállapítani, mert számos cég az elérhető előnyök miatt ragaszkodik ahhoz, hogy a felvenni kívánt munkatárs a munkába lépés előtt munkanélküliként regisztráljon. Az önbevalláson alapuló DPR felmérések szerint a munkanélküliség végzettjeink körében 1–3% körüli. Állam- és Jogtudományi Kar Az Állam- és Jogtudományi Kar folyamatosan figyelemmel kíséri az egyes szakok hallgatóinak előrehaladását. Ez minden szemeszter lezárása után, a Kari Tanács előtti oktatási dékánhelyettesi beszámoló révén realizálódik, annak érdekében, hogy a szükséges intézkedések a Kari Tanács által megtehetők legyenek. A beszámoló táblázatok formájában történik, amelynek során minden egyes szak, minden egyes évfolyamán, minden egyes hallgató által megszerzett vizsgajegyek értékelésre kerülnek. Ennek alapján megállapítható, hogy az adott szakon és adott évfolyamon tanulók milyen érdemjegyeket szereztek, illetve közülük hány fő nem tudott az adott konkrét tantárgyak tekintetében továbbhaladni, vagyis hány fő a lemaradók (lemorzsolódók) száma, tantárgyanként, külön-külön. A tanulmányok kezdeteinél, az első két szemeszterben ez szakonként eltérő mértékű, de általában 30–40%, később azonban egyre kisebb, 5–10%-os. Összességében a kreditrendszerre történt áttérés radikális változást hozott a hallgatói előrehaladás folyamatossága tekintetében, hiszen lényegesen nagyobb lett a lemaradók száma és aránya a korábbi, „porosz jellegű” képzési rendhez képest. Új tendenciaként jelentkezik, hogy egyre több hallgató egyáltalán nem kísérli meg a vizsga letételét, így már önmagában ezzel a passzív magatartásával „lemorzsolódik”. Ezt a lemaradást a későbbiek folyamán néhányan ún. CV-kurzusok felvételével csökkentik, de tapasztalataink szerint aki egyszer lemarad, az végig lemarad, tehát nem képes a lemaradás eltüntetésére, vagyis az ajánlott tantervben meghatározott képzési időnél később tud diplomát szerezni. Az oktatói állomány kapacitás-kihasználtságának mértéke a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest – amikor 70 oktató egy szak: a jogász szak tárgyait gondozta – erőteljes növekedésen ment át mára, amikor is 64 oktató 6 szak tárgyait oktatja. Az ebből fakadó nagyobb felaprózottság mellett az egyes intézeti tanszékek leterheltsége is egyenetlenné vált: a csak jogászképzés kurzusait vivő tanszékek (pl. római jog, nemzetközi jog) kisebb terhet visznek, mint a több vagy specifikusabb igazgatási szakon oktatók (pl. közigazgatási jog, alkotmányjog, munkajog). Összességében úgy értékelhető, hogy a kar oktatási kapacitás kihasználtsága, vagyis az oktatási terhekhez viszonyított oktatói létszáma jelenleg optimumközeli helyzetben van, amit folyamatos belső átrendeződésekkel, átcsoportosításokkal tud egyensúlyban tartani a kar. A kurzuskínálat mennyiségi megfelelősége és kihasználtsága csak a szabadon választható tárgyak körében értelmezhető, hiszen a tanterv szerint kötelező tárgyakat mindenkinek fel kell vennie. A csoportméret optimumát a kar 20 főben határozta meg, minimumát 10 főben, a maximumát pedig – csak a szabadon választható tárgyak esetében, a túlzott koncentráció elkerülésére – 30 főben. Egy-egy szakon évfolyam elindítását minimum 30 fő esetén látja indokoltnak és költséghatékonynak. Ahol még hatékonyságjavító mozgástere van a karnak, az a tantervben előírt összes óraszám, hiszen ez minden szak esetében 15–25%-kal a kötelező minimum fölött van. 44
A Diplomás Pályakövető Rendszer felmérése keretében DPR A és DPR B teszt kitöltésére került sor a Karon. A DPR A teszteket egy évvel a végzés után minden diplomát szerzett hallgató megkeresésével, on-line teszt segítségével töltette ki, a DPR B teszteket 3 évvel a végzés után minden diplomát szerzett hallgató megkeresésével. A válaszadási hajlandóság 20% között mozgott, a megkérdezettek 70–84%-a helyezkedett el az abszolutórium megszerzését követő 1–6 hónapon belül, míg 16–30%-uk keresett még munkát (a különbség abból adódik, hogy a megkérdezettek 1 vagy 3 évvel a végzést követően töltötték ki a tesztet). Az elhelyezkedés nagyrészt a közigazgatásban történt, valamint gazdálkodó szerveknél és ügyvédi irodákban. A munkakeresés személyes ismeretség és álláshirdetésre jelentkezés útján történt a leggyakrabban. A megkérdezettek szerint a saját tanulmányok szakterülete és a kapcsolódó tudományok szakterülete felelt meg legjobban a végzett munkának. A megkérdezettek 88%-a volt beosztott alkalmazott, és csupán 7,5%-uk munkanélküli. A megkérdezettek átlagosan a maximálisan adható 4 pontból 3.5 pontban értékelték foglalkoztatásukat, tehát inkább elégedettek a munkájukkal. Az álláskeresésnél általában több helyre pályáztak volt hallgatóink, ahová esélyük lehetett a felvételre. A megkérdezettek véleménye szerint a képzés erős elméleti alapot adott, szakmai szemléletet és megfelelő szakmai gondolkodásmódot nyújtott, a megszerzett diplomájuk jól hasznosítható. Gyengeségnek a még több gyakorlati kérdés megtárgyalását, a gyakorlati képzés hiányát állították be a legtöbben a megkérdezettek közül. A kar megkérdezett volt hallgatói a kar presztízsét kiválóan elismertnek tartották, diplomájukat kiválóan hasznosíthatónak értékelték, az oktatók felkészültségét pedig szintén kiválónak minősítették. Gazdaságtudományi Kar A Gazdaságtudományi Karon folyó képzések eredményességét és hatékonyságát folyamatosan méri a kar a szervezeti önértékelés különböző elemei mentén (munkatársak irányítása, folyamatok, munkatársi elégedettség, hallgatói elégedettség és szervezeti eredmények). Ez lehetőséget biztosít a differenciált beavatkozások megtételére. A vizsgált időszak (2009–2011) számszaki elemeit áttekintve megállapítható, hogy a lemorzsolódó hallgatók %-os aránya az alapszaki képzésen 3%, a mesterképzésen 4%, az FSZ képzésen mindössze 1%, és a szakirányú továbbképzésen 4%. Az alapszakon abszolutóriumot szerzett hallgatók átlagos képzési ideje 3,5 év, azaz ez egy félévvel meghosszabbodott képzési időtartamot jelent. A mesterszakok esetében szintén egy félévnyi kitolódás tapasztalható, amelynek oka a különböző képzési területekről nagy arányban érkező hallgatóknál a felzárkóztató tárgyak teljesítéséből származó nehézségek leküzdése. A felsőfokú szakképzésnél a legerőteljesebb a csúszás, mintegy a képzési idő fele (2 félév), melynek okai egyrészt a hallgatói teljesítmény-problémákra, másrészt a kimeneti követelmények és az oktatott tananyag részleges diszharmóniájára vezethető vissza. A szakirányú továbbképzés átlagos 1 éves csúszását alapvetően a levelező hallgatók munkahelyi elfoglaltságai eredményezik. Az oktatói leterheltség a szabályzatban foglalt elemek figyelembevételével átlagosan 16 óra, az egy oktatóra jutó beiratkozott hallgatók száma 33 fő. Ez az átlagérték a BA képzésnél magasabb, a mesterképzésben alacsonyabb. A mesterképzés keresztféléves indításaival és egyéb oktatásszervezési megoldásokkal a hatékonysági feltételek biztosíthatóak. A 2010-ben végzetteknél a DPR felmérésben megkérdezett mintában a végzett hallgatók legfontosabb munkaerőpiaci státuszai: 73% alkalmazott, 9% munkanélküli, 8% nappali tagozatos hallgató. A diplomaszerzés késedelmének oka 87%-ban a hallgatók bevallása alapján a nyelvvizsga hiánya volt. A diploma nélkül, abszolutóriummal történő elhelyezkedés 30%-uknál egyáltalán nem okozott problémát, míg 70%-uk a munkaerőpiaci érvényesülésben különböző mértékű korlátként élte meg e hiányt. 45
A 2010-ben végzettek munkahelyeinek ágazati megoszlása: feldolgozóipar 16%; pénzügyi, biztosítási tevékenység 16%; közigazgatás 14%; oktatás 9%. A diploma megszerzése óta a hallgatók 40%-a nyelvi képzésben, 17%-a szakirányú továbbképzésen, 15%-a szakmai tanfolyamon, illetve 29%-uk vállalati tréningen/képzésen vett részt. Az álláskeresési stratégiát illetően a válaszadó hallgatók háromnegyede egy cégre koncentrált, a többiek nagyszámú pályázatot nyújtottak be. A kapott eredmények javítása érdekében az alábbiak történtek: • a kritikus alapozó tárgyak felzárkóztató támogatásának biztosítása órarendbe illesztett módon; • MSc-s felzárkóztatáshoz e-learninges támogató anyagok készítése; • a félév során többszöri számonkérés, önálló vagy kiscsoportos feladatmegoldás; • tehetségek kiválasztási, menedzselési, utógondozási rendszerének építése és működtetése (országos városmarketing verseny, Susánszky esettanulmány-megoldó verseny, szakkollégium). Bölcsészettudományi Kar A végzett hallgatók munkaerőpiaci helyzete, a diploma értéke Elterjedt közhely, hogy Magyarországon diplomás túlképzés folyik, s ezen belül különösen magas a bölcsész- és társadalomtudományi diplomával rendelkezők között a munkanélküliek száma. Mindezek a közhelyek a képzés gazdaságban és társadalomban betöltött szerepének alulértékeléséből is fakadnak. Azok a kompetenciák, amelyekkel a bölcsész- és társadalomtudományi területen végzők rendelkezhetnek, a gazdaság különböző szektoraiban értéknek minősülnek. Ugyanis a bölcsészek jellemzője, hogy nagy mennyiségű anyagot tudnak megtanulni, magukban rendszerezni, projekt formába önteni, jó kommunikációs készséggel rendelkeznek, problémamegoldó-képességüket a munkaerőpiac minden szegmensében sokra becsülik. Mindezek mellett a magas szintű, megbízható idegennyelvismeret, az informatikai ismeretek, az önállóság, a projektgondolkodás különböző felmérések szerint a legfontosabb elvárása a munkaerőpiacnak. A legfrissebb felmérések szerint a bölcsész végzettségűek több mint fele a közalkalmazotti szférában helyezkedik el. Ugyanakkor a bölcsész diploma az egyik legjobban konvertálható diploma, a bölcsész diploma felvevőpiaca egyre nő, erre kiváló példa, az ún. „kreatív iparágak” gazdaságokon belüli súlya és munkaerőpiaci jelentősége. Tehát a kreatív iparágak – különösen a szolgáltatási szektor – új perspektívát nyitnak a humán értelmiség előtt. A fent leírt tendencia régiónkban is megmutatkozik, a Megyei Munkaügyi Központ adatai alapján a bölcsész- és társadalomtudományi diplomával rendelkezők viszonylag hamar el tudnak helyezkedni, igaz, hogy egy részük nem feltétlenül azon a területen, amelyre alapesetben diplomája felkészítette. Ez is bizonyítja azonban, hogy a bölcsész- és társadalomtudományi diploma jól konvertálható. Például a Miskolcon és környékén működő nagyvállalatok – mint a Bosch, Jabil, a BorsodChem – jelenleg is alkalmaznak Miskolci Egyetemen végzett hallgatókat. Tehát a szűkebben értelmezett gazdasági iparágak is foglalkoztatnak bölcsészeket, ugyanakkor a városban és a régióban működő klasszikus bölcsész munkahelyek is igényt tartanak a BTK-n végzett hallgatókra: közoktatási intézmények, közgyűjtemények, egyéb kulturális intézmények. Emellett a közigazgatás – kormányhivatal, önkormányzatok stb. – is alkalmazza bölcsészhallgatóinkat. Mindezek megfelelően bizonyítják a kar gazdasági beágyazottságát. A kar hallgatóinak tanulmányi előrehaladása általában folyamatos, néhány kivételtől (pl. külföldi részképzés, munkavállalás, betegség stb.) eltekintve az előírt tanulmányi képzési idő alatt megszerzik az abszolutóriumot. A lemorzsolódás mértéke kari szinten 2% alatti.
46
Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége A BTK oktatói a Nemzeti Felsőoktatási Törvényben előírt kötelező óraszámot tartják nappali képzésben, ezen kívül részt vesznek a hétvégi levelezős oktatásban. A kötelező kontaktórák mellett jellemző a konzultáció (TDK, szakdolgozat stb.). Több szakot is érintenek ún. szakmai gyakorlatok, amelyeknek szervezése, koordinálása a kontaktórákon kívül történik. Az oktatással kapcsolatos tevékenység mellett az oktatók magas színvonalú tudományos tevékenységet is folytatnak (publikációs tevékenység, konferencián való részvétel stb.). Mindezeken felül jelentős pályázatokban is részt vesznek. Egészségügyi Kar Az Egészségügyi Kar főként az észak-magyarországi régió számára kíván magas szintű egészségtudományi képzéssel a prevenció, a rehabilitáció, a képalkotó diagnosztika és az egészségturizmus területén diplomás szakembereket képezni. 2006-ig védőnő szakos hallgatókat bocsátott ki a kar, a 2007. évtől képalkotó diagnoszták, 2008-tól gyógytornászok, 2011-től egészségturizmus-szervezők végeztek, illetve szereztek diplomát. 2009-ig a hagyományos képzésben a diploma megszerzésének feltétele alapfokú nyelvvizsga megszerzése volt. A 2009. évvel bezárólag egy-két fő kivételével minden – az egészségtudományi képzésben abszolutóriumot szerzett – hallgató kézhez vette az oklevelét. Jelentős változás következett be a 2010. évtől: az első BSc-képzés végzett hallgatóinál a diplomát szerzettek aránya nagymértékben csökkent a hagyományos képzésben végzettekhez képest, mivel az oklevél kiállításának feltétele a középfokú nyelvvizsga bizonyítvány lett. A 2010. és 2011. évben az abszolvált hallgatóknak több mint 50%-a nem kapott diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. A karon kb. 5% azon hallgatóknak a száma, akik a meghatározott képzési idő (8 félév) alatt nem tudják megszerezni az abszolutóriumot, ez a probléma jellemzően a gyógytornászképzésben jelenik meg. A hallgatók lemorzsolódása az Egészségügyi Karon összességében 5%-os, a hallgatói jogviszony megszűnésének oka általában más képzésre történő átvétel vagy egészségügyi, illetve szociális indokok. Nem elhanyagolható viszont a más egészségtudományi képzést folytató intézményekről karunkra átvett hallgatók száma, ez az arány körülbelül a lemorzsolódással megegyező. A hallgatói elégedettségmérés eredményei alapján elmondható, hogy a hallgatók összességében pozitívan értékelik a kart és képzéseit, többségükben visszatérnének a karra újabb diplomaszerzés céljából. A DPR felmérései alapján a Karon végzettek munkaerőpiaci helyzete elfogadhatónak mondható, ugyanis az abszolutórium megszerzése óta 82%-uknak jelenleg is van főállású munkahelye. A munkaviszonnyal rendelkezők fő tevékenysége az orvos- és egészségtudományi képzési területen szerzett képesítésükhöz illeszkedik. A válaszadók a diploma megszerzését követő 6 hónapon belül helyezkedtek el, többségükben Borsod-AbaújZemplén megyében. A felmérés során a végzett hallgatók a képzés legnagyobb erősségeként a képzés szakmai szemléletre és gondolkodásmódra gyakorolt hatását, valamint az erős elméleti alap kialakítását; hiányosságként a szükségesnél kevesebb idegennyelvi és gazdasági ismeretek átadását emelték ki. A társadalmi hatásvizsgálat eredményei alapján elmondható, hogy végzett hallgatóink képesek tudásukat magas szinten alkalmazni a képzettségüknek megfelelő szakterületen. Információink szerint a pályaelhagyók száma kevés, a – főleg védőnői – munkahelyek a régió egyes kistérségeiben még nem telítődtek. Az elhelyezkedések tekintetében az elmúlt években elmozdulás tapasztalható a közszféra irányából a magánszektor felé.
47
Comenius Főiskolai Kar A hallgatói előrehaladás folyamatos, a tanító szakon 4, óvodapedagógus szakon 3, felsőfokú szakképzés esetében 2 év. Azok a hallgatók, akik párhuzamosan több képzésben is részt vesznek, tanulmányaikat a további képesítésük megszerzése érdekében egy-két évvel kitolják. A képzés eredményességét értékelve megállapítható, a pedagóguspályára készülők mentalitása nem engedi meg, hogy jelentős számú legyen a lemorzsolódás. Ez a tanítóknál 5, óvodapedagógusoknál 4, a felsőfokú szakképzések esetében pedig 2 százalék között mozog. Ezen kívül az oktatók szubjektív pedagógiája is hozzájárul ahhoz, hogy a kezdeti nehézségek ellenére kevés számú hallgató mond le diplomaszerző, életpályának szánt céljáról. Az oktatói állomány kapacitásának helyzete a kartól független tényezők miatt nem kedvező. A magas óraszám azonban nem általánosítható. Kedvezőbb humánpolitikai intézkedésekkel és további képzések elindításával ez a kedvezőtlen helyzet megszüntethető. A tanegységek esetében a jelenlegi struktúra túlságosan sokoldalú, ami jelen helyzetben nem tartható, ezért a közeljövőben korrigálásra kerül. Ez jelentősen javít a kurzusok kihasználtságán. Sajnos a kis intézményekre jellemző, hogy kevés párhuzamos kurzus elindítására van lehetőség a nem megfelelő számú oktató és hallgató okán. Azonban a rugalmas órabeosztás, az oktatók rugalmas hozzáállása ezt a problémát is kiküszöböli. A kar végzett hallgatóival igyekszik rendszeres kapcsolatot tartani, hiszen egyre növekvő szakmai tapasztalataik birtokában olyan visszajelzéseket tudnak közvetíteni, melyek segítségével a kar hatékonyabbá és racionálisabbá teheti képzéseit. E területen a kapcsolati formák elsősorban a személyes találkozások, csoport- és évfolyam-találkozások, különböző konferenciák, továbbképzések, műhelybeszélgetések. Érdekes terület a kimeneti oldalon a nem közoktatási intézmények viszonylag jelentős érdeklődése (önkormányzatok, bankok, biztosítók, fegyveres testületek és NAV). A DPR adatai alapján a sárospataki képzésnek megvan a presztízse, az oktatók felkészültsége magas. Az elhelyezkedéshez, munkahelykereséshez várnak több segítséget a végzett hallgatók. A Diplomás Pályakövetési Rendszer az intézményben jól működő visszajelzést biztosít. A karon végzett hallgatók nagy része igyekszik végzettségéhez kapcsolódóan újabb képesítést szerezni, s lehetőség szerint a pályán maradni. Ez ebben a régióban kb. 30%-uknak sikerül, másik kb. 30% Budapesten és környékén talál állást, de ennek a 30%-nak legalább a fele elsősorban bankban tud elhelyezkedni. Viszonylag jelentős arányban kapnak lehetőséget a végzettek önkormányzatoknál a gyermekkorúakkal foglalkozó munkaterületeken, valamint a fegyveres testületeknél is. Bartók Béla Zeneművészeti Intézet Tekintettel arra, hogy az Intézetben a képzés a már korábban megszerzett szakirányú ismeretek fejlesztésén alapul, és a hallgatók kiválasztását tudásszintjüket bemutató felvételi alkalmassági vizsga előzi meg, tanulmányi előrehaladásuk folyamatos, a hallgatói lemorzsolódás mértéke elenyészően csekély. Az oktatók a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti maximális kontakt óraszámon tanítanak, de emellett is szükség van bizonyos szakirányokon óradíjas oktatók alkalmazására. A zenei képzés jellegéből adódóan az egyéni és kiscsoportos órákra épül, amit a tantárgyi akkreditáció is megkövetel. A hallgatók az előbbiekből következően az intézmény által biztosított kurzusokat látogatják. A végzett hallgatók a képzés személyes jellege miatt általában kapcsolatban maradnak tanáraikkal, jelenleg az intézetben diplomát szerzők az ország zeneiskoláiban, szimfonikus zenekaraiban és hivatásos énekkaraiban dolgoznak. Jó néhányan külföldi vagy magyarországi művészképzésben vesznek részt.
48
Humánpolitikai Iroda Az oktatói állomány kapacitásának helyzete, az oktatók leterheltsége Az egyetem oktatási egységeinek leterheltségét mérő, óraterhelést alapul vevő elemzés évente rendszeresen készül. Az egyes tevékenységek óraigényét a Szervezeti és Működési Szabályzat II. kötet Foglalkoztatási Követelményrendszer (a továbbiakban: FKR) 97. §-a tartalmazza. A felmérés eredményét tartalmazó összefoglaló táblázatokat és szöveges értékelést a Rektori Kabinet, a Gazdasági Tanács és a Szenátus tárgyalja és fogadja el. Az óraterheléshez kötött kapacitás-felmérés alapján megállapítható, hogy az oktatási feladatok különböző mértékben terhelik az egyes oktatási szervezeti egységek oktatóit. Két félév viszonylatában a kötelező óraszám alatti terhelés nem fordul elő, ellenben néhány szervezeti egységben a kapacitás (felső) határát elérő vagy azt megközelítő az oktatási feladatok ellátásának óraigénye. Az FKR 96. § (2) bekezdése alapján az oktatók munkaidejének megosztása az ellátandó feladatok szerint a következő: 40% oktatási, 40% tudományos/művészeti (ezen belül kutatási) tevékenységre fordítandó és 20% erejéig egyéb tevékenység keretében a menedzsmentben, a beiskolázási tevékenységben, a forrásteremtésben stb. kell részt vennie az oktatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaknak. Ettől ugyancsak a FKR-ben meghatározott esetekben és mértékben engedélyezhető eltérés. Az Egyetemen jelenleg csak az oktatási tevékenység felmérésére kerül sor rendszeresen. Az egyéni – a jelenleg hatályos rendelkezések szerint négyévente elvégzendő – értékelések alkalmasak a kutatási és az egyéb kategóriába tartozó munka időigényének és eredményeinek kimutatására. Több karon félévente számolnak be az oktatók tevékenységükről, ennek keretében valamennyi ellátott oktatói feladat időigénye felmérhető.
1.2.6 Nemzetközi dimenzió értékelése A mobilitás intenzitása és iránya: A Miskolci Egyetemen a hallgatói és oktatói mobilitás főként az Erasmus és a CEEPUS programok keretében valósul meg. Valamennyi kar kiemelt jelentőséget tulajdonít a hallgatók külföldi részképzésen és/vagy szakmai gyakorlaton való részvételének, számarányuk növelésének. A hallgatók versenyképességének javítása, nyelvi és szakmai felkészültségük színvonalának emelése, a globális munkaerőpiacon való megfelelés elősegítése kiemelt fontosságot kap. Az európai LEO-NET hálózathoz való csatlakozásunk nagymértékben elősegítette kapcsolatépítésünket külföldi cégekkel, amelyek az intézmény hallgatóinak szakmai gyakorlatához fogadóhelyekké válhatnak. A 2011 évben az Erasmus és CEEPUS keretében 91 hallgató utazott, és 69 külföldi hallgatót fogadott részképzésre. Az egyetemen teljes képzésben tanuló külföldi állampolgárságú hallgatók száma 180. A hallgatói mobilitás iránya az Erasmus és CEEPUS együttműködésben érintett 161 külföldi egyetem valamelyike. A Miskolci Egyetem a hallgatói és oktatói mobilitási (és egyéb tudományos) igényeket kielégítő számú (összesen 96) külföldi egyetemmel tart szerződésben rögzített együttműködést. Ezekre történő kiutazások EU-n kívüli területre is történhetnek (pl. rendszeres a Japán Nagaoka University of Technology, a Muroran Institute of Technology és a Kochi University of Technology Egyetemekkel való diák- ill. oktatócsere). Egyéb csereprogramok keretében főként szakmai gyakorlatra érkeznek külföldi hallgatók. Évről évre fogad hallgatókat a Gépészmérnöki és Informatikai kar a Harkovi Műszaki Egyetemről és a magdeburgi Otto-von-Guericke Egyetemről. A külföldi hallgatók
49
gyárlátogatásokat tettek a Bosch, Bosch Rexroth, Borsod Volán, Borsodi Sörgyár stb. vállalatoknál. Hasonló cseregyakorlatot a Gazdaságtudományi Kar is folytat. Az intézmény oktatói külföldön végzett vendégoktatói tevékenységét a partneregyetemek nagy elismeréssel fogadják, és egy-egy speciális témában az oktatókat évről évre visszahívják. A különböző konferenciákon való részvétel és a közös kutatás gyakran eredményezi új cserekapcsolatok létrehozását és az oktatók kölcsönös meghívását. Egymás oktatási rendszerének megismerése lényeges előrelépést eredményezett az intézmények közötti átjárhatóságban, az oktatott tárgyak, szemeszterek kölcsönös elfogadásában. A külföldi partneregyetemek és ezzel együtt a nemzetközi mobilitásban résztvevők száma fokozatosan nő. Az oktatói mobilitás számai: a 2011 évben az Erasmus és CEEPUS keretében 101 oktató és 9 adminisztratív alkalmazott kolléga utazott külföldi tanulmányútra. Különböző egyéb forrásokból külföldi tanulmányútra, ill. konferenciára utazó oktatók/kutatók száma 591. Idegennyelvű képzési kínálat: Az Európai Felsőoktatási Térségbe való integrálódást jól szolgálják az Erasmus, CEEPUS pályázatok. Ezek keretében meghirdetett kurzusok iránt rendszeres a nemzetközi érdeklődés. A Miskolci Egyetemen négy angol nyelven akkreditált szak működik. Ezen kívül idegennyelven meghirdetett kurzusok száma alap- és mesterszakon 156. A PhD képzésben több száz az idegennyelven (külföldi hallgatók által is) művelhető kutatási témák száma. Közös diploma kiadására irányuló együttműködések: az Erasmus Mundus keretében két képzés folyik a Miskolci Egyetemen. A Műszaki Földtudományi Kar EGEC (European Geotechnical and Environmental Course) néven folytat képzést, együttműködő egyetemek: Delft University of Technology, University of Exeter, Wroclaw University of Technology és Freiberg University of Technology. A nemzeti sokszínűséget jól jellemzi az, hogy pl. 2008/2009 tanévben az EGEC kurzuson részt vett 18 hallgató közül Lengyelországból és Angliából 4–4 fő, Magyarországról 1 fő, Etiópiából, Namíbiából, Chiléből, Indiából, Pakisztánból, Nepálból 1–1 fő, Iránból 2 fő érkezett. A végzett hallgatókat jó állások várják szerte a világon. Az oktatók számára is nagyon hasznos a részvétel, hiszen adott témakörben angol nyelven tananyagot kell fejleszteni, azt a hallgató (a finanszírozó FEMP által rendszeresen kért) véleménye alapján szükséges folyamatosan továbbfejleszteni. Másfelől lehetőség nyílik szoros szakmai kapcsolatok ápolására nemzetközi szinten vezető ipari cégekkel és a konzorciális egyetemi partnerekkel. A kurzusok során nemcsak a hallgatók teljesítményét értékelik az oktatók, hanem a hallgatók is előre megadott szempontok szerint minősítik az oktatókat. A hallgatók évről évre dokumentáltan jónak minősítik a miskolci képzést, szívesen vesznek részt a miskolci kurzusokon. Az Állam és Jogtudományi Kar Erasmus Mundus képzésének neve: MPEAP – Master Professionnel Européen D’Administration Publique. Résztvevő egyetemek: University „Petru Maior” Tirgu-Mures , Romania; University of Versailles, Saint-Quentin-en-Yvelines, France; University Salento, Lecce, Italy. Kreditelismerési gyakorlat: az Erasmus-képzés keretében rendezetten történik. A kreditelismerési gyakorlat mindkét irányban bevált: a vendéghallgatók viszonylatában s az egyetem saját hallgatói külföldön szerzett kreditjeinek elfogadásakor egyaránt bizonyságot nyert az a tény, hogy a felsőfokú tanulmányok során szerzett idegennyelvi tapasztalat mind a tudományos eredményekben, mind pedig a munkaerőpiacon való megjelenésnél kamatozik. Hallgatói és oktatói állomány nemzetközi jellege: a hallgatók nyelvtudása átlagos szinten megfelel a nemzetközi oktatási gyakorlatban való részvételnek. Az oktatók az egyetem legfontosabb kutatási területein teljes értékűen vesznek részt a nemzetközi kutatási együttműködésekben. Sokak publikációs tevékenysége nemzetközi szinten is kiemelkedő. Idegennyelvű intézményi szolgáltatások: A Miskolci Egyetem idegennyelv-oktatási palettája rendkívül színes. Az oktatott nyelvek sorát gazdagítja 2012 februárjától a kínai nyelv: felismerve azt a tényt, hogy a 21. század legdinamikusabban fejlődő gazdasága világszerte egyre népszerűbbé teszi a nyelvtanulók körében a kínait. Világszerte tapasztalható 50
tendencia, hogy a tanult nyelvek közül a kínai (mandarin) rohamosan emelkedik, az ezt a nyelvet tanulók száma 2011-ben meghaladta a 40 milliót (szemben a 2005-ös 30 millióval). Nem véletlen ez a növekedés, hiszen a világ lakosságának mintegy egyötöde, 1,3 milliárd ember ezen a nyelven beszél. Ez vezette a Miskolci Egyetem vezetőségét abban a szándékában, hogy az oktatott idegennyelvek sorába felvegye a kínait Nemzetközi mobilitást gátló tényezők: A hallgatók nemzetközi mobilitását gátló tényezők között két forrást kell azonosítani: az egyik a kellő szintű nyelvtudás hiánya, melyen az idegennyelvórák számának emelésével, az oktatás intenzitásával, szakmai tárgyak idegen nyelven történő előadásával lehet és kell javítani. A másik gátló tényező a financiális háttérben rejlik: nem egy hallgató kiutazási szándéka azért hiúsul meg, mert nem tudja előteremteni a kinntartózkodás szükséges fedezetét. Ezen segítenek az egyetem alapítványai, melyek mind az oktatói, mind pedig a hallgatói mobilitás támogatását tűzték ki célul (évente mintegy 100 hallgató utazását támogatják 2,5–3 MFt értékben). Ezen kívül a Miskolci Egyetem Szenátusának határozata alapján (46/2012. határozat) minden kar saját bevételi forrásból elkülönített ösztöndíjalapot hozott létre a kiutazó diákok költségeihez való hozzájárulásra. Határon túli magyar nyelvű képzésben részvétel: A Miskolci Egyetem nemzetközi kapcsolatrendszerének építésében prioritást biztosít a határon túli magyar ajkú lakossággal bíró területek egyetemeivel való együttműködésnek. A magyar nyelvű oktatás segítésének gyakorlata oktatóink személyes részvétele az említett egyetemeken folyó képzésben. Egyénileg kitűnik ebben a vonatkozásában Dr. Körtesi Péter egyetemi docens, aki a környező országok számos egyetemével tart szakmai kapcsolatot, és a matematika oktatásában kiemelkedő, az Európai Unió kitüntetésével is díjazott tevékenységet fejt ki. Az Miskolci Egyetem karai közül kiemelést érdemel a Bölcsészettudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar és a Műszaki Földtudományi Kar.
1.2.7 Tehetséggondozás értékelése: a tehetséggondozás rendszere, eszközei, eredményei Hallgatók tudományos tevékenységének támogatása és eredményei: A kiemelkedő képességű hallgatók felkutatása, kiemelése és szakmai fejlődésük segítése az egyetemi képzésnek mindig is fontos feladata volt és lesz a jövőben is. Az egyetem a tehetséggondozást a tanári munka fontos részeként kezeli. A kiemelkedő teljesítményű, illetve képességű hallgatók részére több lehetőség is biztosított ahhoz, hogy a kötelező tananyagon túl ismereteket kaphassanak. Ezek közül a legfontosabb a tudományos diákköri tevékenység, amelynek egyetemi intézményi rendszere hagyományosan jól működik. A hallgatói tudományos munka megismerésének szervezett formája az évenként egy alkalommal megrendezésre kerülő intézményi tudományos diákköri konferencia, amely különböző szakmai szekciókban ad lehetőséget a fiatalok dolgozatainak bemutatására. Az intézményi TDK verseny díjainak fedezetét egyetemi központi, egyetemi alapítványi, kari, ill. a Hallgatói Önkormányzat által nyújtott források fedezik. Kiegészítő forrást jelent az egyetemen működő Tehetséggondozási TÁMOP projekt. A Miskolci Egyetem keretein belül zajló tudományos diákköri munka Renzulli háromkörös tehetségkoncepciójával írható le: átlagon felüli képesség, kreativitás, feladat iránti elkötelezettség. A TDK munka eredményességének jellemzői: 2011-ben a hallgatók 53 szekcióban 293 TDK dolgozatot mutattak be, a szerzők 68 I. díjat, 69 II. díjat és 53 III. díjat kaptak. Az Országos Tudományos Diákköri konferenciára 168 dolgozatot küldött el az intézmény. Az utóbbi két OTDK-n a hallgatók összesen 77 díjat nyertek, az I. díjasok közül hárman Pro Scientia aranyérmet kaptak.
51
A tehetséggondozás szervezeti keretei: A Miskolci Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa (TDT) az egyetemi TDK munka támogatására és koordinálására létrehozott szervezet. Legfontosabb feladata a TDK munka szervezése, az egyetem keretein belül a karok által szervezett tevékenység támogatása. A karok önálló TDT-vel rendelkeznek, és az egyes intézetek képviselői részvételével szervezik az egyes műhelyek munkáit, a felkészülést, konzultációt a tudományos munkák bemutatására szolgáló tanszéki, intézeti, kari, egyetemi, intézményközi általános és tematikus diákkonferenciákra. Az Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa az egyetemen folyó tehetséggondozás feladatairól és eredményeiről évente beszámol az egyetem Szenátusának. Az ETDT a kétszintű képzés új körülményeihez alkalmazkodva új szabályzatot dolgozott ki, és a Tudományos Diákköri Verseny (TDV) rendszerének bevezetésével új lendületet adott a TDK mozgalomnak. A TDV-k bevezetése (ami országosan is újszerű kezdeményezés) alkalmas arra is, hogy a kétszintű képzésből adódó problémákat részben feloldja, illetve a hallgatók az eddigieknél korábban tudják megkezdeni az oktatási munka mellett a kutatási tevékenység megismerését. Mind a TDK-nál és a TDV-nél kiemelt cél a munka interdiszciplináris jellegének erősítése. A TDK eredményeinek nagyobb publicitását szolgálja a TDK dolgozatok könyv formában való kiadása is. A TDK munka tartalmi fejlesztését a TÁMOP projekt is támogatja. Ugyancsak jelentős kezdeményezés az „Esélyért Díj” bevezetése, amely az esélyegyenlőség témájában írt dolgozattal nyerhető el. Akár a TDK-kat, akár a TDV-ket tekintjük, az azokban való részvétel rendkívül sokrétű lehet. A hallgatóknak fontos megismerni az irodalomkutatás legújabb lehetőségeit (elektronikus), a kutatások módszertanát, a terepi és mérési munkákat, az adatok feldolgozásának új módszereit, az elméleti vizsgálatok gyakran nem könnyű módszereit, a dokumentálás és előadás (szereplés) izgalmasságát és általában a csoportmunkába történő bekapcsolódás (alkalmazkodás) sokféle lehetőségét és egyben problémáját is. A Gazdaságtudományi Kar támogatásával működik a Hantos Elemér Szakkollégium, amely fiatal közgazdászokat és közgazdász-hallgatókat tömörítő szervezet. A tehetséggondozásra dedikált források: Az intézményi TDK verseny díjainak fedezetét egyetemi központi, egyetemi alapítványi, kari ill. a Hallgatói Önkormányzat által nyújtott források fedezik. A négy forrás mindegyike évente átlagban 800–900 eFt hozzájárulást jelent. Kiegészítő forrást hoz 2011/12-ben az egyetemünkön működő Tehetséggondozási TÁMOP projekt. Hallgatóink nemzetközi szakmai versenyen: az egyetem hallgatói számára mindig fontos alkalom a nemzetközi versenyeken való részvétel. 2008 óta minden évben részt vesznek a Miskolci Egyetem hallgatói az American Association of Petroleum Geologists által szervezett Imperial Barrel Award olajipari vetélkedőn. Ezen az évente megrendezett világversenyen ötfős csapatok indulhatnak, melyeknek egy komplex, a geológiai-geofizikai alapadatok kiértékelésétől a kitermelési problémákon át a gazdaságossági számításokig terjedő feladatot kell végrehajtaniuk valós szénhidrogéntelepekre vonatkozó adatokkal. A nevezett csapatok regionális elődöntőkön vesznek részt; az USA hat régiója és hat más világrész tartozik egyegy ilyen egységbe. A Miskolci Egyetem csapata, amely geológus, geofizikus, olajmérnök és közgazdász hallgatókból áll, rendszerint az európai régióban indul. A világ olajipari képzést nyújtó vezető egyetemeinek csapataival (legutóbb 23 ország 87 csapatával) kellett versenyezni. A hallgatóknak a verseny nagy kihívás és különleges nemzetközi tapasztalatszerzési lehetőség volt, a legutóbb elért 16. helyezést jelentős sikerként értékeli az intézmény. A középiskolás korosztályra irányuló kezdeményezések: Az OTDK konferenciákon rendszeresen külön szekcióban részt vesznek kiemelkedő tehetségű középiskolai diákok, 52
akiknek fejlődését mentorprogramok segítik. Ezekben a programokban az egyetem oktatói is tevékenyen közreműködnek. Az egyik legsikeresebb mentorprogramot a matematikai tanszékeken dolgozó oktatók vezetik. A Miskolci Egyetem Matematikai Intézetének Analízis Tanszékén Miskolc város két gimnáziumával (Földes Ferenc és Herman Ottó Gimnázium), valamint a Bolyai János Matematikai Társulat helyi tagozatával együttműködve két évtizede rendszeres és sokoldalú tevékenység folyik a középiskolás korú diákok tehetséggondozása terén. A munka egyik kiemelkedő eredménye az Ifjúsági Matematikai Kongresszus megrendezése (a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Petru Maior Egyetem közös rendezvényeként). A Műszaki Földtudományi Kar 2006 óta folyamatosan fejleszti a középiskolák felé irányuló tehetséggondozó tevékenységét. A kar által gondozott, évenként ismétlődő legfontosabb rendezvénysorozat egyrészt a többfordulós középiskolás vetélkedő, mely évente egy-egy speciális tématerületet dolgoz fel, másrészt az Országos Középiskolai Földtudományi Diákkonferencia. A vetélkedősorozat népszerűségét mutatja, hogy minden évben 25–30 csapat vesz részt a megmérettetésen. A négytagú csapatok három középiskolás diákból és egy egyetemi hallgatóból állnak össze. A rendezvény országos elismertségre tett szert, ez annak is köszönhető, hogy a rendezvény jelentős szakmai támogatókkal bír: Magyarhoni Földtani Társulat, Magyar Földrajzi Társaság, Magyar Geofizikusok Egyesülete, Magyar Meteorológiai Társaság, Magyar Csillagászati Egyesület, Magyar Talajtani Társaság. A dolgozatok szakmai színvonala évről évre növekszik, 2008 óta a legjobb dolgozatok továbbjuthatnak a következő OTDK fordulóra. A Műszaki Anyagtudományi Kar 2007 óta folyamatosan megrendezi a középiskolák felé irányuló tehetséggondozó tevékenységének keretében az Irinyi János Versenyt a kémia tárgykörében. A rendezvényt a Magyar Kémikusok Egyesülete is támogatja. A versenyen résztvevők száma évről évre növekszik, és igen népszerű a középiskolás diákok körében. Két alkalommal szervezte meg a Műszaki Anyagtudományi Kar középiskolások számára az Anyagtudományi Versenyt, az ország 31 középiskolájából 64 csapat vett rajta részt. Ugyanez a kar rendszeresen tart előadásokat Miskolc neves iskoláiban és szakközépiskoláiban, egyben lehetőséget biztosít arra, hogy a tehetséges középiskolás diákok bekapcsolódjanak különböző kutatási munkákba. A Bölcsészettudományi Kar Tanárképző Intézetében működik évek óta a Magyar Géniusz Programhoz kapcsolódó Regionális Tehetségpont. Az itt dolgozó tehetségfejlesztő pedagógus és pszichológus szakemberek kiterjedt tanácsadást folytatnak a Géniusz Hálózatba bekapcsolt tehetségpontok (iskolák, óvodák, tanodák stb.) számára. Ennek kapcsán nemcsak tanárokkal, tehetséggondozásban érdekelt szakemberekkel, hanem tehetséges közép- és általános iskolásokkal is személyes kapcsolatba kerül. A BTK Tanárképző Intézete szakmai koordinátori-tanácsadói szerepet tölt be a Magyar Görögkatolikus Egyház miskolci roma szakkollégiumának munkájában. A szintén a TI égisze alatt működő Hátrány és Iskola Szakmai Műhely napi szintű kapcsolatot ápol a térség HHHgyermekekkel foglalkozó iskoláival. Mindkét tevékenységi kör állandó lehetőséget biztosít a régióban élő tehetséges általános- és középiskolások felkarolására, gondozására. A roma szakkollégium munkájának szerves része, hogy minden szakkollégistát egy-egy egyetemi oktató (tutor) gondjaira bíz a kar és a tutorok kiválasztásában, munkájuk koordinálásban aktív szerepet játszik. A BTK középiskolás korosztálynak szóló további kezdeményezése emelt szintű érettségire felkészítő tanfolyamok szervezése magyarból és történelemből, valamint az OKTV-re készülő
53
diákok részére folyamatos konzultáció biztosítása. A kar középiskolás diákok számára évrőlévre fordítóversenyt hirdet a nyelvtanulás iránti kedv növelése céljából. „Tehetséggondozás – közösen”. Tehetségnap, kreatív középiskolai nap, élményműhelyek címmel 2011 májusában lehetőséget biztosított az egyetem a régió középiskoláiban működő tehetségpontok, tehetséggondozó programok bemutatkozására abból a célból, hogy párbeszéd és szorosabb együttműködés alakuljon ki a tehetséggondozás középiskolai és egyetemi résztvevői között. A rendezvényt az ME TÁMOP 4.2.3. keretében a C.1.2. modul támogatta.
54
1.3 K+F+I tevékenységek értékelése 1.3.1 Kutatási portfolió értékelése K+F+I tevékenységek tudományterületi kiterjedtsége, sokszínűsége: A Miskolci Egyetemen művelt tudományterületek igen széles spektrumot mutatnak, ami igazi Universitast jellemez: • Természettudományok • Műszaki tudományok • Társadalomtudományok • Bölcsészettudományok • Zeneművészet • Egészségtudományok Az oktatás és kutatás általános szinvonalának jellemzésére előzetesen szolgáljon két adat: •
•
a Miskolci Egyetem az Oktatási és Kulturális Minisztérium döntése alapján 2008-ban a felsőoktatási intézmények közül elsőként nyert el a Felsőoktatási Minőségi Díjat. A Díj elnyerése nagyban köszönhető azoknak – az utóbbi időszakban megvalósult – egyetemi és kari szintű minőségbiztosítási és minőségfejlesztési lépéseknek, amelyekkel a Miskolci Egyetem világosan jelzi az elkötelezettségét a minőségkultúra javítására, a minőségi oktatás és kutatás folytatására. ezt a törekvést igazolta vissza a 2009-ben elnyert Kiváló Egyetem cím is.
A Miskolci Egyetem helye és szerepe a magyar felsőoktatásban, a hazai és nemzetközi tudományos társadalomban több tekintetben is kettős. Az immáron több mint hatvan éve Miskolcon létesített intézmény működésének első felére a „műszaki” jelző volt a meghatározó, mára azonban mind az oktatás, mind a tudományos kutatás, fejlesztés és innováció területén a sokszínűség, az inter- és multidiszciplinaritás a jellemző. A viszonylag fiatal, mára valódi Universitasszá fejlődött oktatási és kutatási intézmény ismertsége és elismertsége is kétarcú. Míg több szervezeti egység, kutatóhely, tudományos műhely csak néhány éve, évtizede működik, addig a Selmecbányáról 1919-ben Sopronba, majd 1949-ben Miskolcra áttelepített bányászati és kohászati mérnökképzés, oktatási-kutatási infrastruktúra révén az intézmény tudományos eredményei, hazai és nemzetközi elismertsége, az alap és alkalmazott kutatás hagyományai és eredményei 1735-ig vezethetők vissza. Az újszerűség és a tradíciók ezen kettősségét azonban feloldja a karok és tudományterületek közötti együttműködés. A Miskolci Egyetem Kutatóegyetemi TÁMOP projektje („A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” című TÁMOP-4.2.1.B-10/2 jelű projekt) nagy előrelépést hozott a műszaki területek kutatási profiltisztítása, ill. a kiemelkedő kutatási irányok kialakítása terén azzal, hogy négy Kiválósági Központot definiált: • Környezet és Fenntartható Természeti Erőforrás Gazdálkodás Kiválósági Központ • Alkalmazott Anyagtudomány és Nanotechnológia Kiválósági Központ • Mechatronikai és Logisztikai Kiválósági Központ • Innovációs Gépészeti Tervezés és Technológiák Kiválósági Központ A kiválósági központok szerződéses feladataikat teljesítve jelentős fejlődést hoznak a Miskolci Egyetem tudományos életében, kutatási eredményességének és publikációs gyakorlatának jellemzőiben. Alap- és alkalmazott kutatások arányai, összefüggései: A Miskolci Egyetem folyamatosan szélesítette kapcsolatrendszerét az országos és globális piacon meghatározó szerepet betöltő 55
gazdasági társaságokkal. Kiemelkedő kapcsolatépítési tevékenység révén a régió szellemi központjának szerepét vívta ki, amelynek révén növekedett az egyetem szerepe a regionális célok kialakításában, a kialakult társadalmi és gazdasági folyamatok elemzésében. Az egyetem kulturális események, tudományos konferenciák és kiállítások szervezésével, feltételeinek biztosításával segítette a térségi központ funkcióinak teljesítését. A Miskolci Egyetem a fejlődés irányaként, a regionális szerepvállalás mellett, az Európai Felsőoktatási Térségben versenyképes kutatóegyetemi utat jelölte meg fejlődése legfőbb irányaként. Az egyetem kutatási tevékenységének 15–20%-a alapkutatás, 80–85%-a alkalmazott kutatás jellegű mind a hagyományos műszaki, mind a később alapított humán és társadalomtudományi területeken. A Miskolci Egyetem, hagyományainak megfelelően, a különböző tudományterületek/tudományágak arányos fejlesztésére törekszik. Ezt különösen inter- és multidiszciplináris projektekben való részvétellel, ilyen kutatási feladatok megoldásával kívánja bemutatni, illetve demonstrálni. Az alapkutatási területek a műszaki szaktanszékeken és intézetekben szoros összefüggésben fejlődnek az alkalmazott tudományokkal (pl. az Eljárástechnikai Tanszék módszereinek fejlesztése közvetlenül igényli a fizikai alapok kutatását, vagy a geofizikus mérnöki munka a hullámterjedés területén alapkutatásokat igényel, hasonlóan az áramlástani gépek tervezése hamar átnyúlik a fizikai alapokhoz stb.). Emellett azonban jelen vannak természettudományi területen az egyértelműen alapkutatási témák (matematikai kutatások, atomfizika stb). Ezen alapkutatási témák mellett az utóbbi években jelentősen fejlődött az Egészségügyi Kar alap- és alkalmazott kutatási potenciálja, melynek révén a nanomedicina területén országos jelentőségre tett szert. Ehhez hasonlóan törekszenek az alap- és alkalmazott kutatások arányosságára a humán- és társadalomtudományi karok is. Ebből a szempontból kiemelkedő jelentőségű a bölcsészettudományi kar különböző intézeteinek részvétele a társadalmi felzárkózást segítő projektekben (itt készült az EU Roma Integrációs Stratégiája; Európai Nyelvi Díjjal kitüntetett Együtthaladó-program a korlátozott nyelvi kódú gyermekek tanítására; Stanford Modell adaptációja a tanárképzésben, szövegtudományi orientációjú digitalizálása a regionális kulturális értékeknek), illetve vezető szerepe a Miskolci Kulturális Klaszterben. Kutatásfejlesztési és képzési portfólió szinergiái, ill. hiányosságai: A Miskolci Egyetemen különböző karok szerteágazó tudományos területeken végeznek kutatómunkát, ez az eredmények hasznosításában is eredményez bizonyos sokszínűséget. Az elért/elérendő tudományos eredmények hasznosítása több síkon valósul meg. Egyetemi kutatásról lévén szó, az eredmények hasznosításaként természetes módon adódik az egyetemek klasszikus feladatrendszeréből (a tudás őrzése, gyarapítása és továbbadása) az oktatásba való bevezetés. Ez a Humboldt óta általánosan elfogadott és követett egyetemi működési séma alapja: jól oktatni csak szakterületükön valódi eredményeket hozó kutatómunkát végző oktatókkal lehet. A modern egyetemet az oktatás és kutatás dinamikus egysége jellemzi. A hazai finanszírozási rendszer próbálja a két tevékenységi kör egyensúlyát elősegíteni, azonban eszközei és módszerei ma már megérettek a megújításra. A Miskolci Egyetemen a korábbiakban az oktatási normatíva túlhangsúlyozásával nagyrészt formálissá vált a kutatási teljesítmények elismerése, a kutatás stratégiai jelentőségének szem előtt tartása. Ez oda vezetett, hogy az intézetek és tanszékek az oktatási feladatok terén való túlvállalásban látták a jövő biztosítékát, annyira, hogy az oktatók jelentős részének kutatási feladataik ellátására alig maradt ideje. Nem csoda, hogy ez a tartósan fennálló értékrend a publikációs teljesítmények, de egyes karainkon a minősítettség, ill. a magasabb tudományos fokozatok, címek megszerzését is hátráltatta. A Miskolci Egyetem új felismeréseket rögzítve törekszik az oktatás és kutatás egyensúlyának tartós fenntartására. Ezen a helyzeten kiemelten segít a Kutatóegyetemi
56
TÁMOP projekt azzal, hogy deklarált és szakmailag jelentős kihívást adó kutatási program végrehajtását vállalta paradigmaváltást jelentő publikációs teljesítmény előírásával. Az új tudományos eredmények oktatásba történő integrációja részben a napi oktatásba, az előadási és gyakorlati órákba foglalás terén mind a BSc, mind pedig az MSc képzésben változást hoz. Ezt a tevékenységet nagyban segíti a korábbi és a jelenleg is folyó EU finanszírozású (TIOP) infrastruktúra-fejlesztés. Egyéb – ugyancsak EU finanszírozású – projektek (HEFOP, TÁMOP) elsősorban a tananyagírást segítették, így jelentős mértékben megújultak, illetve létrejöttek oktatási segédletek, jegyzetek, digitális tananyagok. A Miskolci Egyetem hallgatói akkor fognak ezekkel az új vagy újonnan elérhető ismeretekkel a leghatékonyabban élni, ha azok nyomtatott és/vagy elektronikus formában nagyon olcsón (a jelenlegi fénymásolás áránál lényegesen olcsóbban) elérhetővé válnak. Megoldást az egyetem új, nagyteljesítményű, kiemelkedően költséghatékony nyomdagépe és az ehhez kapcsolódó online, felhasználóbarát egyedi rendelések lehetőségének megteremtése hoz. Amellett, hogy a kutatási eredmények, módszerek megjelennek a gyakorlati képzésben, fokozni kell a hallgatók bevonását az aktuális kutatómunkákba. Így pl. TDK munka keretében hallgatóink megismerkedhetnek a tudományos kutatás módszereivel, belülről láthatják egyegy eredményes kutatói team munkáját. Mindez jól szolgálja a tudományos életpálya vonzerejének növelését, a szakdolgozatok színvonalának növelését és a továbbtanulás (MSc, PhD) ösztönzését. A doktori képzés alapvetően önálló kutatómunkára épül, ezért a kutatás hasznosulása a doktori képzésben alapvetően megoldottnak tekinthető. A fejlődést a doktoranduszok számának növelésével lehet elérni, ennek anyagi bázisát jelenleg is különböző EU finanszírozású projektek teremthetik meg. A doktori képzés volumene és eredményessége: A Miskolci Egyetem jogelődjeitől örökölt tradíciói szerint különös figyelmet fordít a hallgatóinak sokoldalú fejlődésére. Ebben a tevékenységében a kiemelkedő képességű hallgatók felismerését, a Tudományos Diákkörök munkájában való bevonását, megfelelő motiváció esetén a doktori képzés irányába terelését a legmagasabb értékű oktatói tevékenységként értékeli. Az Egyetem az iskolaszerű doktori képzésben 1992-től vesz részt, amikor az új képzési formában kísérleti jelleggel indult el az oktatás. 1994. május 24-én hozott határozatában az Országos Akkreditációs Bizottság tanúsította, hogy a Miskolci Egyetem a földtudomány, műszaki tudomány, közgazdaságtudomány és állam- és jogtudomány tudományágban doktori képzésre és tudományos doktori (PhD) fokozat odaítélésére jogosult. Ezt követően 1996. július 5-én irodalomtudomány tudományágban, majd 1998. október 25-én filozófia tudományágban a Bölcsészettudományi Kar kapott jogosultságot doktori képzésre és doktori (PhD) fokozat odaítélésére. Így egyetemünk 6 karán 9 doktori program működött 6 tudományágban. 2001. áprilisában megjelent az 51/2001.(IV.3.) Kormányrendelet „A doktori képzésről és a doktori fokozatszerzésről”. Ezen rendelet alapján, valamint a Magyar Akkreditációs Bizottság (MAB) állásfoglalásainak figyelembevételével pályáztak az Egyetem doktori programmal rendelkező karai doktori iskolák létrehozására. A MAB plénuma 2002. február 22-i ülésén hét doktori iskola létesítésének jóváhagyásáról döntött a Miskolci Egyetemre vonatkozóan, majd 2004 decemberében további doktori iskola akkreditációját hagyta jóvá Filozófiai tudományok tudományágban. A Filozófia DI később – legfontosabb szakterületeit tovább művelve – beolvadt az Irodalomtudományi Doktori Iskolába. A Miskolci Egyetemen a doktori képzés jól tölti be feladatát. A PhD képzésbe a kezdetek óta 2213 hallgató lépett be (ez a szám mutatja a képzés iránt megnyilvánuló társadalmi igényt is), abszolutóriumot szerzett 986 hallgató, doktori értekezését megvédte 404 fő. A képzés szakmai színvonala igen jó, az Egyetemi Doktori Tanács eredményesen őrködik a hét doktori iskola egyenletes és a szakmai sokszínűség mellett is egységes minősége és teljesítménye felett. A PhD képzés eredményessége egyre jobb, a hatékonyság (elsősorban a végzettek számával jellemezve) az utóbbi években gyorsan javul. A doktori iskolák hazai és nemzetközi 57
elismertsége jó (a DI-k 48 külföldi egyetemmel kötöttek együttműködési szerződést). A Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola kiemelkedő eredménye: a hazai jogtudományi doktori iskolák teljesítményét értékelve a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság „Kiválósági hely” címet ítélt oda az Miskolci Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolájának (egyedül a hazai jogtudományi képzést folytató intézmények közül). A MAB indoklásából kiemelve: ezt a kitüntetést a DI a képzés kiemelkedő minőségi mutatói és a PhD hallgatók publikációs lehetőségeinek mintaszerű biztosítása okán kapta meg. A doktori iskolák nemzetközi beágyazottsága jól szolgálja képzés és a hallgatóság érdekeit. A PhD hallgatók rendszeresen tanulmányúton vesznek részt külföldi partneregyetemeken, nemzetközi szakmai konferenciákon mutatkoznak be munkáikkal. Ezt segítik a Miskolci Egyetem által kétévenként megrendezett International Conference of PhD Students konferenciák is, melyeken az 1997-es kezdettől alkalmanként mintegy 350–450 doktorandusz vett rész Európa 15–17 országából. A hetedik konferenciát 2010 augusztusában rendezte meg a Miskolci Egyetem, a 2012-es konferenciát az ACRU (Association of Carpath Region Universities) nemzetközi szervezettel együttműködésben a Visegrádi Alap pályázati támogatásával szervezik. 1.3.2 K+F kapacitások értékelése A K+F+I tevékenységeket támogató intézményi szervezetek, szolgáltatások értékelése: A K+F+I tevékenységek közül a szakmai tevékenységek (vagyis a konkrét kutatások) elsődlegesen tanszéki/intézeti, másodlagosan kari, harmadlagosan pedig karok közötti (intézményi) szinteken jelennek, illetve valósulnak meg. A szakmai kompetenciákat az oktatók, a kutatók és a PhD hallgatók, a támogató folyamatokhoz szükséges kompetenciákat pedig a nem oktatók hordozzák. Előbbiek jellemzően a szervezeti egységekben, utóbbiak részben ugyanazokban a szervezeti egységekben, részben teljes intézményi hatás- és feladatkörű egységekben kerülnek foglalkoztatásra. A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók, kutatók között a minősítettek aránya egyetemi szinten 62,63%. Ezen belül lényeges eltérés mutatható ki az egyes – oktatási, kutatási feladatokat is ellátó – gazdálkodási egységek között. A karokon jellemzően alacsony a kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak száma és aránya. Az átlagtól fölfelé azokban a gazdálkodási/szervezeti egységekben térnek el a mutatók, ahol jelentős mértékben látnak el kutatási feladatokat, elsősorban „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” című TÁMOP4.2.1.B-10/2 projekt keretében, vagy a „A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése” című, TÁMOP 4.2.2/B-10/1 projekt támogatásával. A szerződéses (K+F+I) munkákat és a költségtérítéses (tovább)képzéseket támogató, a szervezeti egységekben dolgozó szereplők mellett az általános feladatokat a GazdaságiMűszaki Főigazgatóság alkalmazottai látják el, illetve segítik. A pályázati forrásokból megvalósuló, intézményi szintű infrastrukturális fejlesztéseket egyrészt a Pályázati Iroda, másrészt – a KEOP pályázat esetében – a Műszaki és Üzemeltetési Főosztály koordinálja; egyes kutatási pályázatok, továbbá a tudományszervezési és a mobilitási pályázatok a Tudományszervezési és Nemzetközi Osztály hatáskörébe tartoznak. Több, elsősorban intézményi szintű pályázat megkívánta és megkívánja, hogy további egységek is részt vegyenek ezekben a folyamatokban (KKK, RET, TÁMOP projekt menedzsmentek). A személyügyi feladatokat minden konstrukcióban a Humánpolitikai Iroda a Bér- és Munkaügyi Osztállyal együttműködve koordinálja, illetve végzi el. Elmondható tehát, hogy a szervezet részben mátrix elven, esetenként összetetten épül fel, így a különböző folyamatok is sokféleképpen futnak le. Az elmúlt években lezajlott számos egységesítés és hatékonyságot javító, támogató elem bevezetése és továbbfejlesztése (például 58
elektronikus iktatás, kötelezettségvállalási rendszer, pályázati nyilvántartó rendszer, letölthető nyomtatványok) ellenére is a rendszer túl bonyolult, aminek két következménye érdemel kiemelést. Az egyik az, hogy a sok szereplő a legjobb szándéka ellenére sem tud azonos és azonosan magas minőséget biztosítani, a másik pedig az, hogy az oktatók és a kutatók is sok kiegészítő (adminisztratív) tevékenységet kénytelenek ellátni, bár a K+F projektekhez kapcsolódó adminisztrációs terheket folyamatos informatikai és folyamatfejlesztésekkel igyekszik csökkenteni az egyetem. Ugyancsak nehézséget jelent, hogy több olyan szervezeti elem működik az egyetemen, amely nevében vagy tevékenységében foglalkozik a tudástranszferrel, az intézményi szellemi potenciál és a létrejött eredmények bevezetésével. Kiépült egy átfogó, hatékonyan működő technológiai- és tudástranszfer szervezet, melynek legfontosabb feladata, hogy hidat képezzen az egyetem és a gazdasági szereplők között. A K+F+I tevékenységre ösztönző intézményi mechanizmusok, eszközök értékelése: A K+F+I tevékenységre ösztönző mechanizmusok találhatók a Szervezeti és Működési Szabályzat II. Kötet Foglalkoztatási Követelményrendszerben, egyfelől azzal, hogy a vonatkozó munkakörökben dolgozók jogai és kötelezettségei között megfogalmazásra kerülnek ezek a tevékenységek, másfelől pedig azzal, hogy a periodikus értékeléseknek – beosztástól függően – tárgya az ezeken a területeken végzett munka. Az oktatók feladatkörébe is beletartozik a kutatási tevékenység végzése; a Szervezeti és Működési Szabályzat II. Kötet Foglalkoztatási Követelményrendszer 96. § (2) bekezdése alapján az oktatók munkaidejük átlagosan 40 %-át tudományos, ezen belül kutatási tevékenységre fordítják. Az, hogy a fő tevékenységi területek kívánatos arányai intervallumokban értelmezhetők, lehetőséget teremt a kari, tanszéki, illetve tudományterületi sajátosságok megjelenítésére, tehát az ösztönző differenciálásra is. Támogató eszköznek tekinthető még a különböző formációk (KKK, RET) – projektekhez, illetve azok fenntartási időszakaihoz köthető – működése, valamint a projektekben (például TÁMOP) vállalt indikátorok teljesítési igénye, illetve – jó értelemben vett – kényszere is. A különböző projektekben működő folyamatok általános és konkrét ösztönző hatása ugyancsak figyelmet érdemel, mindenekelőtt azokban az esetekben, amikor egy-egy folyamat túléli az adott projektet, és abból intézményi jó gyakorlat válik. Szólni kell egy negatív hatásról is, amelyet az egyetem egyrészt működésének fenntarthatósága, másrészt az állami támogatás folyamatos szűküléséből adódóan rá nehezedő külső kényszerek miatt kénytelen alkalmazni. Ezek a K+F+I feladatokat is terhelő magas elvonások, amelyek egyrészt általában magasak, illetve kritikus időszakokban – szabályzatból adódóan, vagy kari, tanszéki szükségletek miatt – tovább nőnek. A magas elvonások miatt az Egyetem versenyképtelenné válik az árajánlatával. A K+F+I tevékenység támogatására dedikált intézményi pénzügyi erőforrások értékelése: A szerződéses munkákból és a költségtérítéses képzésekből származó K+F+I bevételek, a munkában résztvevők díjazásának rovására, de kollektív elhatározások alapján, számos egyéb területen is felhasználásra kerülnek. Ezek közül kiemelhető az érintett szervezeti egység (napi) működési feltételeinek biztosítása, a szinten tartó, illetve a kisebb szintnövelő beszerzések megvalósítása és a különféle pályázati támogatások saját forrásának (önrészének) biztosítása. A sikeres K+F+I pályázatok bevételei – értelemszerűen – csak a pályázatokban meghatározott célokra fordíthatók, felhasználásuk tehát szigorúan kötött. Ebből következően ezek a bevételek működési célú forráshiányt kiváltani nem tudnak, és csak kedvező esetekben tudják szolgálni és kiszolgálni az általánosabb K+F+I feladatokat, azt is jellemzően csak a pályázatok fenntartási időszakaiban, illetve azok után.
59
A további intézményi (költségvetési) források egyrészt szerény nagyságúak, másrészt jellemzően hiánypótló szerepet tudnak csak betölteni a kutatási tevékenységek támogatásában. A K+F+I bevételek nagysága időszakonként változó, ebből eredően tervezhetőségük nehéz. A bevételek átfutási ideje, külső és belső okok miatt, viszonylag hosszú, a munkákat végzők gyakran csak hosszú várakozási idő után jutnak hozzá azokhoz. Különösen kritikusnak nevezhetők az év végi időszakok, amikor a maradványtartási előírások és/vagy zárolások tovább növelik a várakozási időket. Az elmúlt három év legjelentősebb beruházásainak szükségessége, fenntarthatósága: Az elmúlt három év legjelentősebb beruházásai – mind az épület- és közműinfrastruktúra, mind pedig az eszközinfrastruktúra (gép, műszer, berendezés, informatika) területén – pályázati forrásokból valósultak meg. A fejlesztések szükségessége, tekintettel azok tartalmára, elengedhetetlennek nevezhető. Az épületinfrastruktúra területén – az intézményi HEFOP4.1.2. projekt szerves folytatásaként – „A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása” című TIOP-1.3.1-07 projektben megújultak az MTMI képzés és kutatás terei, lehetővé téve egy átütő erejű eszközfejlesztés keretében beszerzett gép, műszer, berendezés-infrastruktúra fogadását. Utóbbi beszerzések egy közel egy évtizedes űrt hidaltak át, nemzetközi szinten is versenyképessé téve négy kar (MFK, MAK, GÉIK, GTK) és a kutatóintézet (AFKI) kutatási portfólióját. „A Miskolci Egyetem kiválósági központjainak infrastrukturális és informatikai fejlesztése” című TIOP-1.3.1-10 projektben – teljes koherenciában a TÁMOP-4.2.1.B-10/2 projekttel – ezek a fejlesztések folytatódnak, szolgálva a stratégiai kutatási területeken létrejött kiválósági központok fejlesztését. A központok munkájába az Egészségügyi Kar (EK) is intenzíven bekapcsolódott. A TIOP-1.3.1-10/1-2010-0012. projektből több száz millió forintos beruházással az Egészségügyi Karon kialakításra került egy komplex kísérletes és diagnosztikus élettudományi laboratóriumi együttes, melynek legjelentősebb meghatározó része a nanobiotechnológiai kutatólaboratórium, mely országos szinten is egyedülálló. Ezen beruházás megalapozta a Miskolci Egyetem stratégiai fontosságú nanotechnológiai kutatási ágának orvosbiológiai továbbfejlesztését. Az előbbi TIOP projekt támogatási összege 6,234 Mrd Ft, pénzügyi teljesítése mintegy 80 %os, utóbbi támogatási összege 1,250 Mrd Ft, pénzügyi teljesítése pedig körülbelül 30 %-os, mindkét projekt lényegében a 2012-es esztendőben befejeződik, lezárva ezzel egy fontos fejlesztési szakaszt az egyetem életében. A megújult, alap infrastruktúrának tekinthető épületinfrastruktúra fenntarthatósága biztosított, az eszközinfrastruktúra területén viszont lényegi előrelépések szükségesek. Ez az infrastruktúra az elvárhatónál kisebb hatékonysággal működik, és a szükségesnél alacsonyabb a bevételszerző képessége. Nem ismertek eléggé és elég széles körben a kutatási eszközök és képességek, nincsenek árlisták, üzleti modellek, rendezetlenek az egyedi eszközökhöz rendelhető bevétel- és költségkimutatások. Párhuzamos kapacitások működnek, a beszerzési prioritások, ha vannak egyáltalán, akkor sem elég racionálisak, gyakorta részérdekeket tükrözőek. Mindezek együttes következménye az, hogy a kutatásieszköz-infrastruktúra nem termeli meg az elvárható szinten az egyetem működése számára nélkülözhetetlen pótlólagos bevételeket. Összességében a K+F+I kapacitások úgy értékelhetők, hogy • a humán erőforrás minősége megfelelő. Törekedni kell arra, hogy minél több fiatal, tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazott vegyen részt a kutató munkában akár kutatói, akár oktatói munkakörben. Egyes projektek kifejezetten a kutatómunka végzését támogatják, és ösztönzik a tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal munkatársak fokozatszerzéshez szükséges kutatási tevékenységét.
60
•
•
•
• •
a humán erőforrás mennyisége elegendő a K+F+I tevékenységek ellátásához, mivel a projektek keretében megvalósuló kutatásokból eredő többletfeladatok elvégzéséhez új alkalmazásokra is lehetőség nyílik. Az épület infrastruktúra jelentős megújuláson esett át, a megkezdett beruházásokat be kell fejezni, majd gondoskodni kell azok állagának megőrzéséről, illetve fenntartásáról. Az eszköz infrastruktúrában átütő erejű fejlesztés zajlott le, amelynek humán erőforrás hátterét folyamatosan biztosítani kell, kihasználtságának és bevételszerző képességének folyamatos növelésével együtt; továbbá szervezeti változtatásokkal is támogatni kell a kutatási infrastruktúra hatékonyabb működtetését; valamint az adott jogszabályi keretek között egyszerűsíteni szükséges a támogató folyamatokat és a támogató intézményi szervezeteket.
1.3.3 K+F eredményesség és technológia transzfer értékelése Tudományos publikációs teljesítmény: A Miskolci Egyetem karainak szakterületi sokszínűsége a publikációs teljesítmények megoszlásában is megmutatkozik. A műszaki karaink publikációs teljesítmények hazai és nemzetközi területek közötti megoszlása a korábbi évtizedekben hasonló volt, vagy inkább a hazai publikációk felé tolódott el. Az utóbbi években ez a megoszlás tendenciáját illetően a külföldi publikációk súlyának növekedését mutatja. Ez tudatos folyamat, amely összefügg a karokon kidolgozott tudományos előmeneteli (a magasabb tudományos minősítések elérését szorgalmazó) stratégiával, de a műszaki karokon ez a Kutatóegyetemi TÁMOP projekt hatását is tükrözi. A nem műszaki karok szakterületi sajátságai a hazai publikációk nagyobb gyakoriságát indokolják. A publikációs intenzitás felértékelődése és ösztönzése a Miskolci Egyetemen az utóbbi években kiemelt fontosságot kapott, ami az Intézményfejlesztési Tervben rögzített módon hosszú távú stratégiának is része. Csak ez biztosíthatja az Európai Felsőoktatási és Kutatási Térségbe való teljes értékű beágyazódását a Miskolci Egyetemnek és a Kutatóegyetemi státusz elérését. A Miskolci Egyetem oktatói/kutatói 2011-ben 362 könyvet és 377 egyetemi jegyzetet jelentettek meg, 1651 cikket publikáltak, 824 konferenciacikket közöltek (előadás tartásával) és 518 előadást tartottak kiadvány nélküli konferenciákon. A külföldi lektorált folyóiratokban megjelent közlemények száma 236, a konferenciacikkek közül 466 külföldi konferencián jelent meg. A tudományos tevékenység hatásának bizonyítására az egyik elfogadott módszer, a nemzetközi szinten is elfogadott impakt faktor. Tény azonban, hogy a műszaki tudományok területén számos olyan nagy nemzetközi elismertségű folyóirat van, amely nem szerepel az impakt faktoros folyóiratok között, társadalomtudományokban pedig nem megszokott az IF használata. Ebből következik, hogy az eltérő tudományterületek ezen mérőszám alapján történő összehasonlítása nem megbízható. A műszaki karok által 2011-ben az elért impakt faktorok száma 152 956, ami a megelőző két év átlagának 171 %-a. A növekedés igen szembeötlő, és annak jele, hogy az Egyetemen az impakt faktoros cikkek fontossága felértékelődik (elsősorban a Kutatóegyetemi TÁMOP projektnek köszönhetően). Az impakt faktorok számánál fontosabb értékmérő a hivatkozások száma (azért is, mert ez minden szakterületen releváns paraméter). Az egyetem oktatóinak publikációira 2011-ben 1503 hazai és 480 külföldi hivatkozás történt. K+F+I együttműködések fejlődése: A K+F+I források megszerzésében a pályázatok mellett a gazdálkodó szervezetekkel, gazdasági társaságokkal, vállalatokkal, vállalkozásokkal kötött K+F+I szerződések nagysága is jelentős. A karok, tanszékek vállalati partnerkapcsolatainak száma 334. Az elmúlt években a szerződéses munkák keretében végzett kutatások egyetemi 61
bevétele átlagosan évi 700–800 MFt volt. A bevételek döntő részét a természettudományi és a műszaki tudományi területekhez köthető szerződéses munkák teszik ki. A szerződéses partnerek több éve, évtizede igénybe veszik az egyetem kutatási-fejlesztési tevékenységét, ami a megbízók megelégedettségét mutatja. A kutatás és fejlesztés területén a műszaki karok mellett kiemelkedő teljesítményt mutat az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet. A kutatási pályázatokon elnyert támogatások összege mellett a vállalati kutatások évi 120–140 MFt körüli értékre adódnak. Az elmúlt időszakban új, példaértékű utat jelölt ki az Egyetem és a gazdaság kapcsolatában a Bosch cégcsoporttal való együttműködés. A Bosch elsőszámú stratégiai partnerként mechatronikai tanszéket alapított és – elsősorban a régióbeli négy Bosch gyár támogatásával – fejlesztette az egyetem potenciálját, laboratóriumai oktatási szolgáltatási funkciót is ellátnak. Hasonló gyakorlaton alapulnak a vállalatokhoz, kutatóhelyekhez kihelyezett tanszékek (TVK, Bay-Nano Intézet stb.) és ilyen típusú együttműködés keretében jön létre az Electrolux Akadémia, a FUX Kft-vel, a MOL NyRt-vel, a Michelinnel kialakított közös kutatóhely. A Miskolci egyetem részt vesz a régióban szerveződő klaszterek munkájában is. Az egyetem az alább felsorolt klaszterekben veszt részt szerződéses partnerként. • Észak-magyarországi Autóipari Klaszter (NOHAC), • Magyar Űripari Klaszter, • Dél-borsodi Egészségügyi Klaszter, • Észak-magyarországi Informatikai Klaszter, • KKV Innovációs Szolgáltató Klaszter, • Magyar Anyagtudományi és Nanotechnológiai Klaszter, • Energiabiztonsági Klaszter. • Miskolci Kulturális Klaszter 2012-től • „ESÉLY” Regionális Life-long Learning Klaszter A Miskolci Egyetem a kutatási eredmények hasznosítására Spin-off cégeket is létrehozott. A kutatómunka során, ahhoz kapcsolódva számos szabadalom, szabadalmi oltalomra érdemes megoldás, eredmény születik. A szabadalmi eljárás nehézségeit több esetben csak a kutatást megrendelő féllel együtt tudják a munkatársak felvállalni, mivel egy-egy szabadalmi oltalom megszerzése jelentős időt és anyagi ráfordítást is igényel. Az egyetem jelenlegi gyakorlata azt mutatja, hogy a szolgálati szabadalmi bejelentéseket meghaladja az oktatók/kutatók egyéni bejelentéseinek száma. K+F+I eredmények hasznosítása: A Miskolci Egyetemen különböző karok szerteágazó tudományos területeken végeznek kutatómunkát, ez az eredmények hasznosításában is eredményez bizonyos sokszínűséget. Az elért/elérendő tudományos eredmények hasznosítása több síkon valósul meg, a stratégiai célok is e síkokra külön kerültek meghatározásra. • Egyetemi kutatásról lévén szó, az eredmények hasznosításaként természetes módon adódik az egyetemek klasszikus feladatrendszeréből (a tudás őrzése, gyarapítása és tovább adása) az oktatásba való bevezetés. • A kutatók, eredményeiket hazai és nemzetközi fórumokon, tanácskozásokon, konferenciákon ismertetik, ill. különböző módon nyomtatva és/vagy elektronikusan publikálják • A kutatómunka természetes közege az együttműködés, ami egy projekt sikere, a kutatás folyamatossága, a gyakorlattal való kapcsolattartás szempontjából meghatározó jelentőségű. A műszaki karok bevételszerző tevékenysége alapvetően ipari partnerekkel való együttműködés révén valósul meg, az új tudományos eredmények hasznosításában az ipari együttműködés ezért kiemelt szerepet kap. Az oktatás/kutatás szinergiái, valamint a publikációs vonatkozások a korábbiakban bemutatásra kerültek, ezért a továbbiakban a vállalati együttműködések kerülnek bemutatásra. 62
Tudástranszfer-stratégia a vállalati szféra irányába A Miskolci Egyetem 8 karának és egyéb szervezeti egységeinek kutatási potenciálja és kutatási potenciáljának kihasználtsága is igen eltérő képet mutat. Ennek figyelembevételével megállapítható, hogy a szakmai háttér, kutatói létszám és eszközpark mennyiségi és minőségi mutatóihoz képest a tudástranszfer területén a Miskolci Egyetem alulteljesít. A tudomány, a kutatás-fejlesztés és a technika legújabb eredményeinek gyors alkalmazása, valamint az innováció gyorsítása érdekében 1995-ben a Miskolci Egyetemen létrejött az Innovációs és Technológia Transzfer Centrum (ITTC). Az ITTC célja, hogy a Miskolci Egyetem szellemi potenciáljának hatékonyságemelése mellett szolgáltatást nyújtson a kis- és középvállalkozásoknak a tudás- és technológiatranszfer, a kutatás-fejlesztés és innováció, a PR szolgáltatás, a szakértés és tanácsadás, a pályázatfigyelés és tanácsadás, valamint a konferenciaszervezés területeken. A mai követelmények a tudástranszfer területén sokkal szélesebbek, a tevékenység megújítása szükségessé vált. Ennek főbb okai az alábbiakban foglalhatók össze: • Nincs a szellemi termékek piacra vitelének megfelelő egyetemi gyakorlata, elsődlegesen konkrét vállalati megrendelések teljesítése folyik, a kutatási fázist követő fejlesztési, termékfejlesztési, ahhoz kapcsolódó egyéb innovációs és oktatási tevékenységek eseti jellegűek. • Megfelelő pénzügyi alapok és pénzügyi kapcsolatrendszer hiánya: a kutatásifejlesztési projektek továbbfejlesztéséhez, illetve a szellemi termékek tőkésítéséhez szükséges saját, illetve idegen források hozzáférhetőségének biztosítása nélkül nem menedzselhető tudástranszfer-folyamatok. A tudástranszfer-stratégia megújításának elsődleges célja, hogy a Miskolci Egyetemen képződő tudás a lehető legnagyobb mértékben hasznosuljon, az ebből származó anyagi és erkölcsi haszon minél nagyobb mértékben járuljon hozzá az egyetem tudáspotenciáljának minőségi és mennyiségi fejlesztéséhez. A helyzetelemzés alapján a fő cél eléréshez az alábbi részcélok fogalmazhatók meg: • Tudásbázis, potenciál felmérése, elemzése és prioritások kijelölése azokra a területekre koncentrálva elsődlegesen ahol komparatív versenyelőnyünk van, vagy azt képesek vagyunk elérni. • Átlátható folyamatok és szabályok megalkotása, érdekeltségek megteremtése, annak érdekében, hogy a profittermelő képességgel rendelkező tudás a Miskolci Egyetem érdekkörében maradjon. • Innovatív és vállalkozói szemlélet megteremtése a szellemi alkotások védelme, értékelése és hasznosítása területén. Várható eredmények: A stratégia által megfogalmazott célok elérése esetén a következő eredmények érhetők el: • Növekvő K+F+I bevételek 5–10 éves időtávon, amennyiben túljutnak az első spin-off cégek a befektetés-igényes életciklus-szakaszon és már képesek eredményt termelni. • Vonzóbb kutatói munkahelyek, erősebb hazai és nemzetközi jelenlét az innovációs piacon. • Növekvő K+F aktivitás, mivel a siker ösztönzőleg hat.
63
1.4 Intézményirányítás értékelése 1.4.1 Intézményirányítás értékelése •
Az intézmény szervezeti modelljének értékelése
Az egyetem szervezetét alapvetően a kari egységek, egy önálló intézet (9 egység), a nem kari oktatási-kutatási egységek (2) és a funkcionális, szolgáltató egységek (6) határozzák meg. 17, részben decentralizált gazdálkodási egység. A számuk oktatási-kutatási, szolgáltatásfejlesztési, funkcionalitási alapon átgondolandó. A kari igazgatási, gazdálkodási, tanulmányi ügyvitelt a dékáni hivatalok szervezik, bonyolítják. A hatályos IFT szempontjait tekintve is cél a hallgatói-tanulmányi ügyvitelnek a karokról egy egyetemi egységbe, Tanulmányi Központba szervezése. Eddig ez nem valósult meg. Az egyetemen, azon belül a karokon az oktatás-kutatás alapegysége az intézet, tanszék. Folyamatban van a kis létszámú tanszékek intézeti keretbe szervezése. A kutatóhelyek, laborok a kari szervezeten kívüli vagy legalábbis karok közötti átjárhatóság jegyében koordinált feladatellátása nem megoldott, ez nagyobb kapacitáskihasználtságot eredményezhetne. A bölcsészet- és társadalomtudományi karokon dékáni hivatalokhoz rendelt, nem önálló szervezeti egységek, kutatóhelyek, központok működhetnek. Ezek több intézet, tanszék kutatási, pályázati, szolgáltatási tevékenységét koordinálják. A Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság a Bér- és Munkaügyi, Pénzügyi, Ellátási és Biztonságszervezési, Számviteli Osztály, valamint a Műszaki és Üzemeltetési Főosztály által biztosítja az intézmény működését, üzemeltetését. A másik funkcionális egység a Központi Igazgatás. Itt található a közvetlen rektori irányítású Belső Ellenőrzési Osztály és a Jogi Csoport is. A Rektori Hivatal mellett tudományos és nemzetközi, pályázati, humánpolitikai, központi hallgatói ügyvitel és érdekképviseleti szervezetek munkáját öleli fel. A szolgáltató egységek elsősorban szintén az egyetem működését meghatározó oktatási-kutatási alaptevékenységet végző karoknak a feladatellátását hivatottak biztosítani (Könyvtár-Levéltár-Múzeum, Számítóközpont, Bolyai Kollégium, Felnőttképzési Regionális Központ). Másrészt jogszabályi előírás szerinti intézményi kötelezettséget teljesítenek. Funkció, igény szerint a struktúraváltoztatási elképzeléseknek voltak és jelenleg is részei. Az Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet egyetem, MTA megállapodás szerint végzi a munkáját. Az Idegennyelvi Oktatási Központ a törvény szerint kötelezően biztosítandó nyelvoktatást teljesíti. Felvetődött a nyelvi szakképzést folytató BTKval együttműködés új szervezeti formája. A 17 gazdálkodási egységben összesen 93 szervezeti egység található (karokon összesen 71, nem kari egységekben összesen 22). Az előzőekből következően számuk hatékonysági alapon csökkenhetne. A 2006-ban elfogadott Intézményfejlesztési Terv az ugyanazokat a feladatokat párhuzamosan végző szervezeti egységek összevonását a humánerőforrás racionalizálásával irányozta elő. Ez részben teljesült. Egyidejűleg csökkent a vezetői megbízások száma. A belső és külső integrációs lehetőségek feltárása, megvalósítása az új Intézményfejlesztési Terv alapvetései között is szerepel. Folyamatban van a sárospataki telephely, képzési hely működésének felülvizsgálata. •
Az intézmény döntéshozatali modelljének értékelése
A testületek általi döntéshozatali mechanizmus nincs összhangban a rektor, gazdasági főigazgató teljes körű személyi felelősségével. A költségvetési egyensúly megteremtése, az universitas jelleg megőrzése, a karközi szolidaritás fenntartása jegyében az intézményvezető feladata felülírja a lokális érdekeket, a vezető testületek nagy többségű támogatásával. Ennek eredményessége követhető nyomon a 2010-től jelentősen csökkenő bevételű költségvetés ellenére is kiegyensúlyozottan működő egyetemen. A Szenátus az egyetem legfőbb 64
döntéshozatali fóruma. Szavazati jogú tagjainak száma 36 fő, elnöke a rektor, az oktatókkutatók által választott tagok száma 18 fő, a nem oktató-kutató közalkalmazottak által választott tagok száma 3 fő, az egyetemen működő reprezentatív szakszervezet 2 tagot, az Egyetemi Hallgatói és Doktoranduszhallgatói Önkormányzat 12 tagot delegál. A dékán nem tisztségalapon, hanem a kari képviseletet biztosító, karonként 2 fő oktató-kutató egyik választott tagja. Állandó meghívott az előző rektor, rektorhelyettesek, gazdasági főigazgató, humánpolitikai igazgató, főtitkár, nem kari gazdálkodási egységek vezetői, Belső Ellenőrzési Osztály vezetője, vezető jogtanácsos, rektori controller. A Szenátus tagjainak megbízása 2012. december 31-ével lejár, 2013. január 1-jétől új összetételű Testület kezdi majd meg a működését. A Szenátus egyes esetekben átad jogköröket a Kari Tanácsok és az Intézeti Tanács hatáskörébe. A Gazdasági Tanács hét delegált és két hivatalbeli, összesen kilenc szavazati jogú tagból áll. Állandó meghívott a Magyar Államkincstár, a Hallgatói Önkormányzat, a reprezentatív szakszervezet delegáltja és a rektori controller. A főtitkár végzi a titkári teendőket. A Gazdasági Tanács az egyetemi feladatok végrehajtásának megalapozásában, a rendelkezésre bocsátott források, eszközök, a közpénz, a közvagyon hatékony és felelős használatát segítő gazdasági stratégiai döntések előkészítésében és végrehajtásuk ellenőrzésében vesz részt. A Rektori Kabinet a Rektor tanácsadó testülete. A magasabb vezetők, érdekképviseleti vezetők, vezető jogtanácsos, rektori controller alkotja, összesen 20 fő. A Szenátus üléseit megelőzően előkészíti a Szenátus napirendjére kerülő előterjesztéseket. Minden tanulmányi félév elején a rektor vezetésével dékáni, rektorhelyettesi stratégiai értekezletek vitatják meg a legfontosabb célkitűzéseket. A rektor gyakran egyeztet ún. dékáni kávézások keretében is. A Kari Tanácsok a Szenátus által átruházott, továbbá a belső szabályzatokban foglalt egyéb kérdéskörökben döntéshozatali jogkörrel felruházott, valamint véleményt nyilvánító és javaslattevő testületek. Az összoktatói és összdolgozói értekezletek véleményt nyilvánító testületek, közösségi, tudományos fórumok. Kiemelten említendő meg a Professzori Tanács. A Dékáni Tanácsok a kari vezetők felé tanácsadó, véleménynyilvánító jogkörrel rendelkeznek. Az Egyetemen jogszabály által meghatározottan működő további állandó testületek: Tudományos Tanács, Egyetemi Doktori Tanács, Kreditátviteli Bizottságok, Kollégiumi Bizottság, Esélyegyenlőségi Bizottság, Minőségbiztosítási Bizottság, Szociális és Ösztöndíj Bizottság, Tudományos Diákköri Tanács, Informatikai Bizottság, Felnőttképzési Tanács, Szakképzési Tanács, Közbeszerzéseket Előkészítő Bizottság, Közbeszerzési Tanács, Tulajdonosi Tanácsadó Testület. A döntéshozatali mechanizmusnak jogszabályi előírás szerinti elaprózottsága, a véleményező-, döntéselőkészítő, döntéshozó testületek száma, különösen a nagy létszámukból is adódó nehézkes működés hátráltatja a hatékony, változásokra gyorsan reagáló döntéshozatalt. •
Alkalmazott menedzsment eszközök értékelése
A Miskolci Egyetem a TÁMOP 4.1.1.-08/1. jelű „Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés” pályázat keretében sikeresen pályázott Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) bevezetésére. A projekt folytatásaként a rendszer továbbfejlesztésére a TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0001 keretében – Management Controlling Rendszer kialakításához kapcsolódóan – újabb forrásokat használhatott fel az intézmény. Az AVIR használatával a vezetők pontos és megbízható képet kapnak a lényeges folyamatokról, trendekről, a problematikus területekről, átláthatóvá válik a gazdálkodás, megmutatkoznak az esetleges pénzügyi-szervezési problémák. Képet kap az intézmény vezetése az oktatás minőségének komplex összefüggéseiről, és megmutatkoznak a kritikus beavatkozási pontok. Ezen információkat csak egy olyan fejlett controlling rendszer képes biztosítani, melynek a valós helyzetfeltáráson túl meghatározó funkciója a tervezés is, és amelynek kereteit naprakész információkkal az AVIR támogatja. Az AVIR összegyűjti és feldolgozza az összes olyan adatbázist, amelyek ismerete az intézmény különböző vezetői 65
szintjein a megfelelő döntés-előkészítéshez szükséges, a szakmai tartalom szolgáltatásáért a rendszer és alrendszereinek szakmai felelősei, vezetői és az informatikai szakemberek együttesen felelnek. • Meghatározza a stratégiát, a f őbb mutatókat. • Előterjeszti az intézmény éves költségvetését. • Döntéseket hoz, f elel a költségvetés kivitelezéséért. • Biztosítja a szükséges f eltételeket. • Felel a stabil működésért. • Felel a célkonf liktusok, valamint a rendkívüli helyzetek megoldásáért.
MENEDZSMENT (ESZ jóváhagyással)
Módszertani kompetencia
Döntési kompetencia
AVIR
CONTROLLING
• Önállóan gazdálkodik, f elel a hatékony működésért. • Szakmai döntéstámogatást nyújt. • Felel a szakmai minőségéért. • Kielégíti az intézmény erőf orrás- és teljesítmény igényeit. • Kezeli az operatív inf ormációs rendszereket.
Szakmai kompetencia
KAROK, FUNKCIONÁLIS G. EGYSÉGEK
• Döntéstámogató inf ormációkat szolgáltat. • Koordinálja a tervezési f olyamatot. • Beszámol a költségvetés teljesüléséről, valamint a f enntartóval szemben vállalt kulcsmutatók alakulásáról (jelenleg évente két alkalommal). • Biztosítja a nagyobb terveltérések kimutatását és indoklását. • Évről évre meghatározza az egyetem legjelentősebb kockázatait, koordinálja a gazdálkodási egységek egyedi kockázatelemzéseit, valamint az intézményi kockázatkezelést és a FEUVE rendszer működtetését. • Az intézmény sajátosságait f igyelembevéve újszerű döntési módszereket és eljárásokat dolgoz ki. • Egyéb helyzetf eltáró, elemző f eladatokat, próbaszámításokat végez (pl. allokációs számítások, önköltségszámítás, átoktatási elszámolások).
4. ábra: Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) Az ábra a Miskolci Egyetem legfontosabb felelősségi köreit és fontosabb intézményi kompetenciákat foglalja össze, a főbb jellemzőik bemutatásával. A két fehér halmaz lefedi az Egyetem teljes működését (menedzsment, döntéshozó testületek, gazdálkodási egységek). Maga a controlling tevékenység a funkcionális gazdálkodási egységeken belül zajlik, feladatát tekintve azonban azért került kiemelésre, mivel már jelenleg is – ugyan egyszerűbb formában – a hatékony működés eszközrendszerét biztosítja a vezetői információk szolgáltatásával. A Miskolci Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzat I. kötet 84/E. §. rendelkezik az AVIR Kompetencia Központ létrehozásáról, mely felsőszintű koordinációs feladatokat hivatott ellátni. Az AVIR Kompetencia Központ feladatait, valamint az Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer részletesebb működési szabályzatát 2011 novemberében, 2012. január 1-i hatálybalépéssel a 312/2011. sz. határozatával fogadta el a Szenátus (Miskolci Egyetem Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer Üzemeltetési Szabályzata).
66
1.4.2 A gazdálkodási tevékenység értékelése Az intézmény bevételszerkezetének alakulása, bevételszerző tevékenysége 16 000,0 14 000,0 12 000,0
7 715,7 4 076,8
5 593,7
8 521,1
10 000,0
Saját bevétel
8 000,0
Állami támogatás
6 000,0 4 000,0
8 533,5
7 779,9
7 641,5
6 956,5
2008
2009
2010
2011
2 000,0 0,0
5. ábra: A Miskolci Egyetem bevételi szerkezete 2008–2011. években Elmondható, hogy a 2008. év előtt az intézmény bevételi szerkezetében az állami támogatás képviselt lényegesen nagyobb részarányt, a bevételek kétharmada származott állami támogatásból, és a fennmaradó rész különböző saját bevételi csatornákon folyt be az intézmény számlájára. Ezekben az években jellemzően évről évre – bár az infláció emelkedésétől elmaradó ütemben – növekedtek az állami támogatásos bevételek. 2007. december elején a felsőoktatási intézmények rektorai Hároméves Fenntartói Megállapodást írtak alá, mely 2008–2010. években új alapokra helyezte a felsőoktatás finanszírozását. A megállapodásban az intézmény a fenntartó felé 15 kiválasztott mutató évenkénti javulását vállalta, és a megállapodásban foglaltak teljesítéséről évente, az éves költségvetési beszámoló keretében számolt be. 2008. évben, a Hároméves Fenntartói Megállapodás első évében az állami támogatás elemeit tekintve jelentős szerkezeti változáson ment keresztül. Az intézményi állami támogatás 73,7%-a változó támogatási formából származott, és a mutatók kétharmadának teljesülése estén is mindössze 26,3%-ban számíthatott az intézmény garantált, állandó alaptámogatásra. Azon túl, hogy megváltoztak az állami támogatás jogcímei, 2009. évtől változott a változó támogatások elszámolási módja is, mivel a létszámalapú normatív támogatásoknál az előző év októberi létszámadatok szerint finanszíroz a fenntartó 8 hónapra és a tárgyévi adatok szerint a fennmaradó 4 hónapra. Ezzel a csökkenő hallgatószám negatív hatása azonnal, már a tárgyévben megjelenik az intézmény finanszírozásában. A súlyos világgazdasági válság miatt Magyarország a Nemzetközi Valutaalaptól hitelfelvételre kényszerült, melynek következtében a Kormánynak jelentős megszorító intézkedéseket kellett bevezetnie, így már 2009. évben – többek között a felsőoktatásból is – közvetlenül támogatást vont el. Mivel az intézmények a Hároméves Fenntartói Megállapodásban foglaltak szerint 2008-tól 2010-ig rögzített alaptámogatást kapnak, ezért kizárólag normatívacsökkentéssel lehetett érvényesíteni az elvonást, vagyis a változó támogatások előirányzata csökkent. Már a 2009. évben jelentős, 753,6 MFt-os csökkenés volt tapasztalható a 2008. évi támogatásos bevételekhez viszonyítva, ami 2010. évben az előző évi leutalt támogatáshoz képest 138,4 MFt-tal, majd 2011. évben1 további 685,0 M Ft-tal csökkent. Az elmúlt 4 évben az állami támogatás radikális csökkenése mellett – nagyrészt a sikeres uniós TÁMOP és TIOP pályázati aktivitás miatt – az intézmény saját bevételei megduplázódtak. A működési bevételek 2008. 1
A 1025/2011. (II. 11.) Korm. határozat "Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges intézkedésekről", valamint a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény módosításához kapcsolódó 2011. évi CXIV. törvény értelmében.
67
évhez képest 2011. évre 1,5 Mrd Ft-tal, az átvett pénzeszközök pedig 3,0 Mrd Ft-tal növekedtek, ellensúlyozva az állami támogatás csökkenéséből eredő problémákat. A fenti hatások miatt a korábbi kétharmad-egyharmados bevételi szerkezet 2011. évre átrendeződött, 45% állami támogatás mellett ez évben a bevételek 55%-a már egyéb forrásokból folyt be az intézmény számlájára. Az intézmény saját bevételei 2010–2011. években 50%-ban működési bevételként, 50%-ban átvett pénzeszközként realizálódtak. Ezen belül mindkét évben a működési bevételek 50%-a (cca. 2 Mrd Ft) a karok közvetlen bevételeként, oktatási-kutatási tevékenységéből származott (ennek kétharmada a költségtérítéses képzés bevételeként folyt be az intézmény számlájára, egyharmad részük pedig K+F megbízásokból származott). A jövőben az innovációs járulék megszűnésével a K+F megbízások jelentős visszaesésére lehet számítani. 2008. évben a pályázati bevételek a nagy pályázatok (MeaKKK, ImKKK) zárását követően az előző évi ilyen jellegű bevételek felére csökkentek. Az egyetem 2009. évi saját bevételeinek 42,9%-a folyt be átvett pénzeszközként (2 399,3 MFt), ami 2010. évben a saját bevételek 48,1%-át tette ki (3 710,0 MFt-ot). Ezen belül 2010. évben 2 818,5 MFt származott kiemelt intézményi pályázatok pénzbevételeiből (a pályázati bevételek 76,2%-a a TIOP 1.3.1. jelű infrastrukturális és informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatra folyt be, a bevételek 19,3%-a pedig döntően TÁMOP projektekhez rendelhető). A 2011. évben 53,4%-ra tovább növekedett a saját bevételeken belül az átvett pénzeszközök aránya (4 553,2 MFt-ra), és ezen belül 3 609,1 MFt származott kiemelt intézményi pályázatok pénzbevételeiből (a pályázati bevételekből a TIOP 1.3.1. részaránya 60,7%-ra csökkent). 2012. évtől – hasonlóan az innovációs járulékhoz – a szakképzési fejlesztési támogatás is megszűnik, évi 400–450 MFt közvetlen bevételkiesést okozva az intézménynek. Az intézmény gazdálkodásának eredményessége, az intézmény pénzügyi tartalékai A Miskolci Egyetem vezetése időben felismerte, hogy a szűkülő állami forrásokból eredő problémák kezelése érdekében fel kell tárni és csökkenteni kell a legnagyobb belső veszteségforrásokat. A Miskolci Egyetem vezetésében felmerült a változtatás igénye egy fejlettebb, racionálisabb, a decentralizált működést erősítő finanszírozási modell kidolgozására. 2007. decemberben a Szenátus elfogadta és egyhangúan támogatta az új, belső finanszírozási modell bevezetését. Ennek megfelelően 2008. évtől a hagyományos költségvetési struktúra mellett párhuzamosan a belső finanszírozási modell szerinti költségvetés is évről-évre elkészül. A modell szerint az állami támogatásos bevételek 70%-a marad a karok kezelésében, ennek fedezetet kell nyújtania a karok elsődleges (primér) kiadásaira és az oktatással szorosan összefüggő kiadásokra, valamint a közüzemi kiadások közvetlen teherviselésére. Az új modell bevezetését az Egyetem 4 év alatt kívánta megoldani, a modell legfontosabb előnyei az alábbiak: • Előre tervezhető, • normatív, • leköveti a hallgatói létszámváltozást, • a degresszív mértékű bevételelvonás miatt a saját bevétel megszerzésére ösztönöz, • hatékony létszám- és helységgazdálkodásra ösztönöz, • elősegíti az energiatakarékosságot. A modell bevezetésének tapasztalatai ellentmondásosak. Voltak olyan karok, melyek belső hatékonyságnövelő lépések hatására 4 év alatt el tudták érni, hogy a negatív egyenlegük teljesen eltűnjön, másrészt viszont a szankciók elmaradása miatt néhány kar továbbra is veszteségesen működik (pl. a CFK minimális mértékű javulást mutat, de a BBZI a Zenepalota bérleti díja miatt sosem lehet pozitív egyenlegű). Az is látható, hogy az egyetem több gazdálkodási egysége esetében az előbbiekhez hasonló mértékben jelenik meg a keresztfinanszírozás igénye és a folyamat várhatóan továbbfolytatódik, azon karoknál is 68
amelyeknek a normatív finanszírozása csökken. Az elmúlt években az Egyetem kiegyensúlyozott gazdálkodást folytatott, a Miskolci Egyetem gazdálkodása évről évre az elfogadott éves intézményi költségvetési keretek között valósult meg. A Miskolci Egyetem eredményesen teljesítette a Fenntartói Megállapodásban vállaltakat, a mutatók célértékei tekintetében minden évben megfelelt a szerződéses feltételeknek. Az intézmény gazdálkodása mindig az elfogadott költségvetés keretein belül valósult meg, azonban az egyetem a folyamatos állami forráskivonás következtében szigorú költségvetési fegyelem mellett is likviditási tartalékokkal csak időszakosan, év közben átmeneti jelleggel rendelkezik, pénzügyi tartalékok nem állnak rendelkezésre. Az intézmény adósságállományának alakulása 2008. és 2009. években az intézmény szállítóállománya, mind a lejárt tartozások összege viszonylag alacsony volt, és az előző év végéhez képest csökkenő tendenciát mutatott. A szállítóállományon belül a lejárt tartozások aránya 2009. év végére 20,3%-ról 29,9%-ra nőtt, összegszerűen mégis kevesebb késedelmes kifizetést bonyolított az intézmény. 2010. évben a szállítói tartozások összege és ezen belül a lejárt szállítói tartozások állománya is rendkívüli módon megemelkedett, mintegy meghétszereződött. A szállítóállományon belül a lejárt tartozások aránya – az előző év végi állapothoz hasonlóan – 31,8% volt. A radikális változás oka, hogy az 1268/2010. (XII.3.) kormányhatározat által elrendelt 2010. december havi kiadásteljesítési korlátozás miatt bizonyos kiadásokat az intézmény decemberben már nem tudott teljesíteni. 2011. évben a kötelezettségállomány a kiugró 2010. évi érték felére esett vissza, azonban a Kormány 1316/2011. (IX.19.) „A 2011. évi költségvetési egyensúlyt megtartó intézkedésekről” elnevezésű határozatának 1. pontja alapján elrendelt maradványtartási kötelezettség miatt radikálisan nem csökkenhetett. A szállítóállományon belül a lejárt tartozások aránya 31,8%-ról 44,1%-ra növekedett. A szállítóállományon belül a lejárt tartozások aránya egyik évben sem haladta meg a 30 napot. A késedelmes átutalásoknak nem pénzügyi – likviditási okai voltak. Az intézmény kiadási szerkezete Az intézmény összes kiadása 2008. évben az előző évihez képest jelentősen mérséklődött, majdnem 1 Mrd Ft-tal volt kevesebb, melynek jelentős része, 79,5%-a a saját bevételek felhasználását érintette. A nagyarányú kiadáscsökkenés legnagyobb részben a pályázati bevételek csökkenésével függött össze, és döntően a felhalmozási kiadások változásával volt magyarázható. 2009. évben a teljesített kiadások tekintetében egy 3,5%-os elmaradás tapasztalható, a kiadáscsökkenés oka egyértelműen az állami támogatásos kifizetések visszaesése volt. 2010. évben az előző évhez képest a teljesült kiadásokban jelentős, 2 014,8 MFt összegű (13,6%-os) kiadásnövekmény tapasztalható, ami szinte teljes egészében az intézmény felhalmozási kiadásai tekintetében mutatkozik meg, és az intézmény infrastruktúráját érintő pályázati forrásokkal összefüggésben (TIOP 1.3.1.) realizálódott. 2011. évben a nagy TÁMOP és TIOP pályázatoknak köszönhetően további 905,1 MFt kiadásnövekmény tapasztalható, ami döntően a dologi és felhalmozási kiadásokat érinti. A jelentős mértékben megnövekedett nagy, intézményi pályázatok az intézmény gazdálkodásában év közben folyamatosan nagy likviditási kockázatot hordoztak, de év végére a leutalt pályázati támogatások a kiadásokkal nagyrészt mindig összhangba kerültek, így az utófinanszírozásból adódóan nem tapasztalhatók elmaradások. A kiadások szerkezetét tekintve elmondható, hogy a 2008. év előtti időszakban az állami támogatást terhelő személyi jellegű kiadások a teljes állami támogatásos működési kiadásoknak több mint 80%-át tették ki. Ez mára – a 2011. évi adatok tükrében – 72,7%-ra csökkent, de még mindig meghatározó eleme az állami támogatásos kiadásoknak. Ahhoz, hogy az intézmény személyi jellegű 69
kiadásai évről évre az előirányzattal egyensúlyba kerüljenek, a gazdálkodási egységeknek 2010. évtől bérmegtakarításból és/vagy saját bevételeikből kell fedezniük az éves bérük egy részét, ami évente eltérő mértékű volt, de minimum 1 havi személyi jellegű kiadást jelentett. A személyi juttatások kiadása járulékaival az előző év pénzügyi teljesítéséhez képest a legnagyobb mértékben 2009. évben csökkent (9,5%-kal, azaz 685,7 MFt-tal). A csökkenés 90,3%-a az állami finanszírozású személyi jellegű kiadásokat érintette. A másik kiugróan nagy állami támogatást terhelő személyi jellegű kiadáscsökkenés 2010. évről 2011. évre következett be, amikor 345,3 MFt-tal csökkent az előirányzat, viszont a magas pályázati aktivitás miatt ebben az évben ezt meghaladóan folyt be uniós forrásokból olyan bevétel, amely bérjellegű kiadásként került kifizetésre. Összességében az elmúlt 4 évben az állami támogatásos bérkiadások és járulékok 1,26 Mrd Ft-tal csökkentek, ezzel szemben a pályázati források terhére történő kifizetések 0,6 Mrd Ft-tal növekedtek. A dologi kiadások tekintetében fontos megjegyezni, hogy míg a személyi jellegű kiadások a létszám változásával összefüggésben csökkenthetőek, az intézmény dologi kiadásai évről évre emelkedő tendenciát mutatnak és az állami források már egyre kisebb részben nyújtanak fedezetet a kifizetésükre (pl. közüzemi díjak, postai és egyéb szolgáltatások stb). A dologi kiadások az elmúlt 4 évben 22,3%-kal emelkedtek, azonban a kifizetésükre 2011. évben az állami támogatás már csak 30,4%-ban nyújtott fedezetet. A legnagyobb tétel – ami az intézmény jelenlegi gazdálkodásában már a finanszírozhatóság határait feszegeti – a PPP. A PPP bérleti díjak már az elmúlt évben is meghaladták az 1 Mrd Ft-ot (2012. évben előre láthatólag 1 165,6 MFt-ot fogunk kifizetni ilyen jogcímen), azonban az állami finanszírozás mértéke az utóbbi években 30% alá esett (mivel az egyetemnek jelenleg nincs érvényes támogatási szerződése a Zenepalota finanszírozására, így a 2012. évi állami támogatási arány maximum 28,3%-os lehet). Az elmúlt két évben a TIOP 1.3.1. jelű infrastrukturális és informatikai fejlesztésekhez kapcsolódó pályázat keretében jelentős épület-felújítási munkák és eszközbeszerzések kapcsolódtak, melyek hatására ugrásszerűen megnövekedtek az intézmény felhalmozási kiadásai (2010. évben 3 163,3 MFt-ra, majd 2011. évben 3 641,1M Ft-ra). A pályázat első része 2012. évben zár, így az elkövetkezendő években ezen kiadások csökkenésére lehet számítani. Intézményi tulajdonrésszel működő vállalkozások eredményessége Az egyetem jelenleg összességében 5,2 MFt tulajdonosi részesedéssel rendelkezik négy Kftben. Az intézménynek a nagy egyetemi TÁMOP pályázatokhoz kapcsolódóan 2011. évben két új részesedése keletkezett az Uni-Energy Közhasznú Nonprofit Kft. és Foundry-Solid Nonprofit Kft. „spin-off” vállalkozások megalapításával. A közhasznú nonprofit korlátolt felelősségű társaságok és a tulajdonosi részesedések a következők: • UNI-FLEXYS Kft. 3.000 eFt 100% tulajdoni részesedés • Uni-Energy Közhasznú Nonprofit Kft. 500 eFt 100% tulajdoni részesedés • Foundry-Solid Nonprofit Kft. 1.600 eFt 80% tulajdoni részesedés A Miskolci Egyetem 2007. szeptember 25-én alapította az UNI-FLEXYS Egyetemi Innovációs Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot 100%os tulajdonosi részesedéssel. Az UNI-FLEXYS Kft. elsődleges feladata K+F+I projektek generálása, menedzselése és végrehajtása a Miskolci Egyetem kompetenciájába tartozó műszaki és gazdasági szakmai területeken. Részt vesz a regionális innovációs stratégia, a kétirányú tudás- és technológiatranszfer megvalósításában. Kutatói tevékenysége mellett nagy hangsúlyt fektet az elért eredmények széleskörű hasznosítására, a tudományos és szakmai eredmények publikálására, a megszerzett ismeretek terjesztésére. Aktív szereplője az egyetem és régió középiskolái közötti szakmai és oktatói együttműködésnek. A 2009. évben GOP2008-1.1.2 pályázat keretén belül elindult 24 részprojekt alatt a 2010. évben 87 db kutatás70
fejlesztési együttműködési megállapodás keretében indult szerződés kapcsán működött együtt a Miskolci Egyetem tanszékeinek bevonásával összesen 600,3 MFt értékben. Az Uni-Energy Egyetemi Kutató és Fejlesztő Közhasznú Nonprofit Kft. célja, hogy a régió ipari vállalkozásai számára alkalmazott kutatásokat és fejlesztést szolgáltasson az energetika, informatika valamint a műszeres-méréstechnika területén. A Miskolci Egyetem 2011. évben a TÁMOP4.2.1-08/1-2008-0006 projekt keretében a Magyar Öntészeti Szövetséggel közösen FoundrySolid Nonprofit Kft. néven egy másik „spin-off” hasznosító társaságot is létrehozott az öntészeti szimulációs laboratórium fenntartása és működtetése érdekében. A társaság alapítói remélik, hogy a hazai öntészet szereplőinek megfelelő és szükséges vállalkozást hoztak létre, mely tevékenységével hosszú távon is hasznos szereplője lesz a szakterületen felmerülő kutatás-fejlesztési tevékenységeknek. A Miskolci Egyetem 2008. szeptember 1-én 14,0%-os tulajdonosi részesedéssel Hatvan-TISZK Kft. néven Szakképzési Nonprofit Kiemelkedően Közhasznú Korlátolt Felelősségű Társaságot hozott létre (törzstőkéje: 100 000 Ft). A HatvanTISZK célja a közoktatási törvényben foglalt, szakképesítéssel kapcsolatos feladatok végrehajtása volt. Mivel a Gépészmérnöki és Informatikai Kar már nem tudott olyan szakmai szerepet betölteni a Hatvan-TISZK tevékenységében, mint a korábbi években, ezért az üzletrész 2011. év végén értékesítésre került. 1.4.3 Pályázati abszorpciós képesség és forrásbevonó képesség elemzése A Miskolci Egyetem pályázati tevékenysége az 1990-es évektől kezdett jelentősebb mértéket ölteni. Korábban a költségvetési forrásokon kívüli saját bevételek jelentős hányadát az ipari kapcsolatokból származó megbízásos munkákból származó bevételek jelentették. A 90-es évek elején azonban ez jelentősen megváltozott (lecsökkent), és nyilvánvalóvá vált, hogy a bevételszerző tevékenység meghatározó eleme a pályázati tevékenység lehet. Természetesen korábban is voltak hazai és nemzetközi pályázati lehetőségek, de ezek elsősorban karokhoz és tanszékekhez köthető oktatási és kutatási, illetve személyekhez köthető mobilitási pályázatok voltak. Ez a tevékenység továbbra is működött, de ezzel párhuzamosan megnyíltak a lehetőségek a nagyobb volumenű, az egész intézményt érintő fejlesztési források elérésére. Az elmúlt több mint húsz év pályázati tevékenységét röviden áttekintve több szakaszra oszthatjuk: 1. 1990–1997: a Magyar Kormány és a Világbank között létrejött „Az emberi erőforrások fejlesztése” című HU-3313 kölcsönegyezmény keretében kiírt pályázatok (FEFA) során az egyetem jelentős számú pályázatot nyújtott be, amely közül 21 nyertes pályázat közel 1 Mrd Ft összegű támogatást jelentett. E program segítségével az egyetem igen komoly központi informatikai fejlesztéseket (egyetemi szervergépek, számítógépes hallgatótermek kialakítása, informatikai hálózat kiépítése) tudott végrehajtani, valamint a karok oktatási és kutatási infrastruktúrájának kialakításához és továbbfejlesztéséhez is hozzájárult. 2. 1998–2002: Az 1997-ben meghirdetett „integrációs pályázat”-ra a Miskolci Egyetem elkészítette Intézményfejlesztési Tervét (IDP), amely a módosított felsőoktatási törvény szellemében az észak-magyarországi régió felsőoktatási és kutatási központ létrehozását célozta meg a Miskolci Egyetem bázisán. Az Intézményfejlesztési Tervben (IDP) megfogalmazott akadémiai programok elérését szolgálta a kidolgozott Beruházási Terv (CIP). A Miskolci Egyetem és az Oktatási Minisztérium között létrejött szerződés 6,76 Mrd Ft-t irányzott elő, amelyből közel 6 Mrd Ft került felhasználásra. A beruházások 2001-ben indultak meg, és 2003-ban zárultak le. Ezek a programok fejezeti előirányzatként kerültek elkülönítésre a mindenkori éves költségvetésben. A program 2003-ban befejeződött, viszont az Intézményfejlesztési
71
Tervben és az ehhez kapcsolódó Beruházási Tervben összefoglalt fejlesztéseknek csak egy, igaz nagyobb része valósult meg. 3. 2003–: Ekkor került meghirdetésre a PEA (Projekt Előkészítési Alap), amelyre az Egyetem sikeresen pályázott projektötletekkel a következő években megnyíló Strukturális Alap keretében kiírásra kerülő pályázatok előkészítésére. Magyarország uniós csatlakozását követően többek között a felsőoktatási intézmények számára is megnyíltak a lehetőségek, hogy infrastruktúrájuk korszerűsítésére, kutatással összefüggő tudásintenzív feladatokra és egyéb oktatási-felnőttképzési célokra uniós pályázati összegekhez juthassanak. A szűkös állami költségvetést ez jelentős mértékben kiegészítette, több szempontból is nagyban hozzájárulva az intézmény fejlesztéséhez. Az ebben az időszakban lezajlott legjelentősebb intézményi szintű projekteket a következő táblázat foglalja össze. Programok
PHARE Miskolci Egyetem épületei és Sportcsarnok akadálymentesítése
Projekt Projekt méret időszak mFt 123 2004–2006
HEFOP 4.1.2. A korszerű és versenyképes képzés tanulási és oktatási infrastruktúrájának fejlesztése a Miskolci Egyetemen + PEA támogatás
1 300 2005–2008
HEFOP 3.3.1. A felsőoktatási intézmények minőségkultúra váltásának pilot programja
104 2005–2007
HEFOP 3.2.2. TISZK létrehozása MLR-RET kialakítása MeAKKK létrehozása GVOP-IMKKK létrehozása Egyéb hazai pályázatok Projektek összesen:
38 1 400 880 552 194 4 591
2006–2008 2004–2008 2005–52007 2004–2006 2004–2008
9. táblázat: Legjelentősebb intézményi szintű projekteket A Miskolci Egyetem, küldetéséből és összetettségéből adódóan, az NFT/ÚMFT/ÚSZT rendszerben is aktív pályázati tevékenységet folytat, amely kiterjed az oktatás, a K+F+I, valamint a szervezet- és módszerfejlesztés teljes vertikumára. A pályázati elképzelések összehangolására, majd a konkrét pályázati elemek rögzítésére – mindenkor illeszkedve az Egyetem érvényes fejlesztési dokumentumaihoz – intézményi szinten kerül sor; a különböző pályázatok együttesen szolgálják az intézményi célok megvalósítását. A pályázatok egy része konzorciumi formában valósul meg, törekedve az együttműködésekben rejlő szinergikus hatások kihasználására. Az egyetem több jelentős nyertes pályázattal rendelkezik, amelyek lebonyolítása jelenleg is folyik, továbbá – kihasználva a pályázati lehetőségeket az ÚSZT keretében is – több pályázatot nyújtott be és kapott támogatást. E pályázatok több területre is kiterjednek, úgymint a képzés átalakítása, tananyagfejlesztések, a felsőoktatási minőségkultúra váltása programjának kidolgozása, a bolognai folyamathoz kapcsolódó infrastruktúrafejlesztések, kutatás-fejlesztési programok. A projektek egy részének 100%-os, míg másik részének 80–90%-os a támogatásintenzitása. A Miskolci Egyetem jelenlegi pályázati rendszerében lehetősége van a karoknak önállóan is pályázni, amennyiben 72
speciálisan az adott karhoz köthető pályázati célokat jelölnek meg. Ilyenkor az oktatási egységek saját bevételükből maguk finanszírozzák a megvalósításhoz szükséges önerőt. Az egyetemi szintű pályázatoknál a karok közösen pályáznak, az egyetem szolgáltatási szervezeteinek teljes támogatásával. A saját forrás biztosítása az egyetem saját bevételeiből (költségtérítéses képzés, megbízásos munkák stb.), a beérkező szakképzési hozzájárulásból és innovációs járulékokból tevődtek össze. A 30-as táblázatban a projektekhez vállalt önerőt szerepeltetjük, azonban a megvalósítás során több esetben többlet sajátforrás szükséges, amelyet az egyetem a projektek sikeres megvalósításához biztosít(ott). Az egyetemi szintű pályázatok önerejéhez nyújt fedezetet a pályázati alap, amelyet 2006-tól a karok egyes saját bevételeik 2%-ának befizetésével biztosítanak. A 30. táblázatban a 2009–2011 években beadott pályázatokat és elnyert támogatásokat foglaltuk össze. Az elmúlt három évben az összesen beadott pályázatok száma 228, a támogatott pályázatok száma 109, az elnyert támogatások összege 14 353 MFt, amelyhez a szükséges saját forrás mértéke 818 MFt. A táblázatban az intézményi szintű pályázatokat külön kezeltük, a saját forrás összegét itt tüntettük fel, de természetesen a karok – az érintettségének mértékében – a rájuk eső önerőt a megvalósítás során biztosították; a központi fejlesztések esetében a saját forrást az egyetem a pályázati alap keretéből bocsátotta rendelkezésre. A visszafizetett támogatás összesen 108 MFt volt, amely az összes elnyert támogatáshoz viszonyítva elenyésző. A visszafizetés nem csak a vizsgált években elnyert pályázatokhoz kapcsolódik, hanem a korábbi évekből áthúzódó projektek elszámolásából is következik. A megvalósítás alatt lévő projektekben több száz egyetemi oktató, kutató és egyéb alkalmazott vett rész, a 30-as számú táblázatban azonban a támogatásból finanszírozott alkalmazásokat tüntettük fel.
1.4.4 Infrastruktúra-menedzsment és vagyongazdálkodási tevékenységek értékelése Infrastrukturális kapacitások fenntarthatóságának értékelése A Miskolci Egyetem Campusa a Tapolcai út és a Csermőkei út által határolt területen fekszik, mintegy 75,0 hektár területen. Az egyetemhez tartozik még a belvárosi Zenepalota épülete, a Mész utcai épület, ahol az egészségügyi képzés zajlik, valamint a sárospataki épületegyüttes (oktatási épületek, könyvtár, kollégium). A campus területén található épületek nagy része az Egyetem alapítása után (1950–1953 között) épült. Ezen túlmenően még további két hullámban valósult meg jelentős kubatúrafejlesztés a hatvanas évek derekán és a nyolcvanas években. Az ezredfordulót követően az FFP keretében megtörtént az E/1. kollégiumi épület átépítése, és a HEFOP-4.1.2. projekthez kapcsolódóan (NFT I., 2006-2007) a C/2. épület teljes körű modernizációja és a tantermek és az előadók egy része is felújításra került. A legnagyobb volumenű oktatásiépület-rekonstrukció azonban a TIOP-1.3.1-07 számú, „A Miskolci Egyetem hazai és nemzetközi versenyképességének komplex megújítása” elnevezésű projekt keretében jelenleg is zajlik, az egyetem ezen projekt keretében mintegy 3,5 Mrd Ft értékű építési beruházást valósíthat meg. Az egyetem elsődleges célja a jelenlegi épített infrastruktúra optimális funkcióinak kialakítása volt, így a pályázat – az alapvető prioritások (MTMI) figyelembevétele mellett – előnyben részesítette a leginkább átalakításra szoruló tereket, célozva ezzel a hatékonyságnövekedés aktuálisan elérhető maximumát. A miskolci campus területén található központi tanulmányi épületek (A/1., A/2., A/3., A/4., A/5., B/1., C/1., C/2.), Informatika és AFKI épületek felújításán keresztül mindösszesen 35 992 m2 részlegesen vagy teljesen felújított terület, 105 db oktatásinformatikai eszközökkel felszerelt oktatásra alkalmas tér jött létre. A projekt részeként részleges megújulhatott a sárospataki campus területén található főépület is. A Kormány 2207/2004. (VIII. 27.) sz. határozata rendelkezik az Oktatási Minisztérium felügyelete alá tartozó felsőoktatási intézmények infrastruktúrafejlesztési programjának feladatairól, mely szerint a Miskolci 73
Egyetemen sor kerül a meglévő kollégiumi épület központi irodaházzá alakítására, a kollégiumi épületek színvonalnövelő rekonstrukciójára, valamint a Zenepalota épületének felújítására és bővítésére. A megvalósult PPP projektek összefoglaló adatait az alábbiakban mutatjuk be. Campus Fejlesztési és Szolgáltatási projekt I. A. a projekt megnevezése: Új diákotthon építése (UNI-HOTEL Diákotthon) a szerződéskötés dátuma: 2004. szeptember 23. a szolgáltatási időszak kezdőnapja: 2006. február 1. a szolgáltatási időszak várható zárónapja: 2026. január 31. a projekt nettó beruházási költsége: 2 363 373 000 Ft B. a projekt megnevezése: Kollégiumi és oktatási irodaház épületek felújítása (E/2-6. kollégiumok és E/7. irodaház) a szerződéskötés dátuma: 2006. november 2. a szolgáltatási időszak kezdőnapja: 2006. szeptember 1 a szolgáltatási időszak várható zárónapja: 2026. augusztus 31. a projekt nettó beruházási költsége: 3 841 828 861 Ft Campus Fejlesztési és Szolgáltatási projekt II. a projekt megnevezése: Oktatási épület felújítása (Zenepalota rekonstrukció) a szerződéskötés dátuma: 2009. augusztus 5. a szolgáltatási időszak kezdőnapja: 2011. január 1. a szolgáltatási időszak várható zárónapja: 2031. december 31. a projekt nettó beruházási költsége: 919 116 689 Ft A projektek során megvalósított műszaki tartalom korunk elvárásainak megfelelő szolgáltatási színvonalat teremtett a fejlesztésekben érintett épületeinkben. A jelentősen javult környezet a projektek zárását, illetve az épületek átadását követően növelte az oktatási tevékenység és a kollégiumi szolgáltatások versenyképességét. Sajnos a napjainkra kialakult gazdasági és társadalmi környezet kedvezőtlen hatása a PPP keretében lezajlott beruházásokra is rá nyomja bélyegét. A tervezés időszakában kalkulált finanszírozási kockázatok erősödése többletforrás bevonását vagy a bevételek növelését teszi szükségessé a bérleti díj teher fedezetére. A makrogazdasági környezet változásainak természetes hatásaként jelentkezik a vásárolt szolgáltatások és energiahordozók piaci árainak tervezéskori szintet meghaladó mértéke. A felsorolt tényezők változásai, illetve ezeken túl az albérletpiaci ártrendek esése a kollégiumi szolgáltatás területén jelentősen rontotta versenyképességünket. A PPP projektek fenntarthatósága rövid-, közép- és hosszútávon egyaránt csak úgy biztosítható, hogy maximális kapacitás-kihasználtság mellett alacsony szintű fajlagos költségmutatókkal üzemeltetjük az érintett kubatúrát, valamint emellett jelentős további állami és egyéb forrásokat próbálunk a finanszírozásba bevonni. Mivel a PPP projektekhez kapcsolódó kivitelezések műszaki tartalma megfelel korunk elvárásainak, így az üzemeltetés költségei érdemben tovább nem csökkenthetők. Látható, hogy önmagában a kihasználtság jelentős növelése nem jelenthet elégséges megoldást a szerződéses időtartam alatt jelentkező finanszírozási igény biztosítására, ugyanakkor az intézménynek arra kell törekednie, hogy a hosszú távú fenntarthatóság szempontjából a PPP keretében felújított épületek kihasználtsága maximális legyen a szerződéses időszakban (20 év). A pályázati forrásból megvalósult és jelenleg kivitelezés alatt álló infrastruktúrafejlesztések – szemben a PPP alapú beruházásokkal – projektzárást követően nem igényelnek további direkt finanszírozást. Indirekt módon mégis jelentenek az intézmény számára kiadást, mivel a fenntartási kötelezettség miatt korlátozzák 74
az infrastruktúra gyors, igényeknek megfelelő változtatását, illetve csökkentik a kapacitásgazdálkodás szabadságfokát. A legtöbb pályázat zárását követően kötelező fenntartási időszak kezdődik, így minimum 5 évig eredeti állapotában és funkciójával kell az adott épületeket működtetni. Ebből következően a második legnagyobb prioritást az egyetem számára a pályázati forrásból felújított épületek jelentik, ezek kihasználtságának növelése az intézmény elemi érdeke. Saját forrásból megvalósuló beruházások alapvetően az üzemeltetéshez szorosan kapcsolható feladatok körét jelentik. Tekintettel arra, hogy az intézményünk saját telekhatárain belül tulajdonolja a vonalas közműveket, ezért az ezek működtetése során felmerülő költségek teljes mértékben az egyetemet terhelik. Az elmúlt évek legjelentősebb saját beruházásai mind ebben az üzemeltetési ágban kerültek lebonyolításra. Önerőből valósulnak meg azok a mindennapi működéshez szükséges fejlesztések, melyeknél általában nincs lehetőség intézményen kívüli forrásra pályázni. Infrastruktúra hasznosításából származó bevételek értékelése Egyetemi infrastruktúra jövedelemtermelő hasznosítása a 2009–2010–2011 években növekvő tendenciát mutató bevételt eredményezett. Az elmúlt 3 évben jelentkező 142–162–185 MFt bérbeadásból származó bruttó árbevétel azt mutatja, hogy ezen összegekben megjelenik a tevékenység kereteit meghatározó szerződésekben foglalt inflációkövető díjszámítás. Legfőbb törekvés a rendelkezésre álló kapacitások maximális mértékű hasznosítása, mivel így a bérlemények piaci versenyképessége jelentősen javítható, az egységnyi területre eső költségek arányos csökkentésével. A rezsi típusú költségek néhány eleme primer módon nem függ a bérlők számától, az alapdíjak osztott értékeinek bérlőnkénti csökkentése csak a kihasználtság növelésével érhető el. A makrogazdasági folyamatok e területen is kifejtik kedvezőtlen hatásukat, a fizetőképes kereslet gyengülése nehezíti a megfelelően fizetőképes bérlők megtalálását és megtartását. Erősíti e problémát, hogy az intézmény által kiadni kívánt ingatlanelemek közül az irodaszolgáltatást nyújtó helyiségek a jelenlegi városi környezetben a magasabb árkategóriát képviselik. Amennyiben a gazdasági szereplők kikerülnek a régiónkban jelenleg tapasztalható recessziós környezetből, akkor számunkra a hasznosítás jövőjét jelenheti az egyetemi tudásbázisra alapuló fejlesztő vállalkozások oktatással összekapcsolt működése. Az elmúlt 3 évben tapasztalt emelkedés várhatóan továbbra is fenntartható, azonban jelentős növekmény csak a bérlői kereslet jelentősebb élénkülését követően valószínűsíthető. Kapacitásfelesleg azonosítása, értékelése A társadalom öregedésével járó demográfiai hatások, valamint az elkövetkezendő években a felsőoktatás radikális hallgatói létszámának átrendeződése várhatóan egyre hangsúlyosabban érzékeltetik majd hatásukat az ágazatban, így a rendelkezésre álló infrastrukturális kapacitás igénykövető, rugalmas kezelése mindenképpen cél kell, hogy legyen. Ennek megfelelően lehetőséget kell teremteni a képzési igények terén jelentkező folyamatos változásokat lekövető infrastruktúra-átrendeződésre, igény szerinti területi módosításokra. A fenntarthatóság kulcsa a racionálisan meghatározott költségekkel járó oktatási tevékenység, ezért a képzések helyét – a specialitások figyelembevétele mellett – a leggazdaságosabb környezetben kell kijelölni. A kapacitásainkban rejlő feleslegek azonosítása csak az alacsony költségszint elérésére irányulhat, ennek megfelelően az elsődleges irányelvek a tömbösítés és a koncentráció. Az egyetem hosszú távú fenntartási kötelezettségei tükrében törekedni kell a rendelkezésre álló épületállomány maximális kihasználására, lehetőség szerint a telephelyek számának csökkentésével. A Campus észak-nyugati, nyugati területe nagy kiterjedésével az egyetemnek jelentős, ma még kihasználatlan háttérterülete. Amennyiben az ingatlan- és földértékesítés területén keresletélénkülés mutatkozik, ez akár zöldmezős beruházások, 75
fejlesztések helyszínéül szolgálhat, értékesítésre kerülhet. Miskolc belvárosában található a Technika Háza épülete, mely az Egyetem 51%-os tulajdonában van. Az ingatlanrész az Egyetemi Szenátus 43/2009. sz. határozata alapján – szintén a fizetőképes piaci kereslet függvényében – értékesítésre kerülhet. Valószínűsíthető az ingatlan cseréje a Városi Önkormányzattal egy, a Campus mellett elhelyezkedő földterületre. A Comenius Tanítóképző Főiskola 2000-ben integrálódott a Miskolci Egyetembe. Sárospatakon az Eötvös József, a Comenius, a Bartók Béla és az Erdélyi János utcák által körülölelt területen helyezkedik el. A terület közműellátottsága kielégítő, de az épületegyüttes nagy összegű felújítást, korszerűsítést igényelne. A kar jelenlegi telephelyén való működtetése – részben a nagy létszámú technikai személyzet miatt – nem hatékony. Az Egészségügyi Kar épülete a campushoz közel (kb. 3 km-re) található 7140 m2 területen, az épület 2006 m2 alapterületű. A telek tulajdonviszonya rendezésre került, üzemeltetése rendkívül gazdaságos. Az épületen több ütemben történt felújítás és átalakítás, hogy az infrastruktúra alkalmas legyen az itt folyó képzés céljaira. A HEFOP-4.1.2. projekt keretében megvalósított jelentősebb átalakítások ellenére az épület még további korszerűsítést és felújítást igényel. A projekt támogatási szerződésében vállalt fenntartói kötelezettség miatt az épületet legalább 2013 végéig jelenlegi funkciójában kell használni. Az Egészségügyi Kar 2012. évtől részben a Továbbképző Központ épületében működik, amennyiben a kar teljes egészében beköltözik a miskolci campus területére, úgy az üres épület egyéb célra hasznosítható. 1.4.5 Humánerőforrás értékelése •
Oktatók és kutatók munkaköri megoszlásának értékelése
Az oktatók-kutatók aránya az oktatási és kutatási feladatokat ellátó gazdálkodási egységekben (Karok, BBZI és AFKI) 63,2%. Ezen belül az oktatók aránya domináns (az oktatói-kutatói létszám 90%-a), de hangsúlyozni kell, hogy az oktatási szervezeti egységekben nemcsak az esetlegesen és alacsony létszámban alkalmazásban lévő kutatók, de az oktatók is jelentős mértében végeznek kutatómunkát. Az oktató és a kutatói munkakörök között részben átfedés van: a kutató munkaidejének 10%-áig részt vehet az oktatási tevékenységben, ezzel biztosítva, hogy a kutatási eredmények közvetlenül is hasznosuljanak az oktatásban. Ugyanakkor az oktatók – átlagosan – munkaidejük 40%-ában tudományos/művészeti, jellemzően kutatói feladatokat látnak el. Az egyes gazdálkodási egységekben oktatói kutatói munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottak aránya jelentős eltérést mutat. Ennek oka részben az ellátott tevékenységek jellege, például az Egészségügyi Karhoz tartozó Sportlétesítmények és Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ nem oktatói, kutatói munkakörben alkalmazott munkatársakkal működik, vagy a Comenius Főiskolai Kar a miskolci központtól távol, saját alkalmazottakkal látja el azon feladatokat is, amelyek a miskolci campuson a Gazdasági-Műszaki Főigazgatósághoz tartoznak, és így az egyes karokon ilyen tevékenységet végző munkatársak nem jelennek meg. Eltérő a karokon dolgozó, oktatást, kutatást segítő alkalmazottak száma is. Megkezdődtek az egyeztetések az oktató, kutatói és nem oktatói, kutatói munkakörben foglalkoztatottak arányáról, az ezzel kapcsolatos előterjesztést a Szenátus 2012. január 25-i ülésén tárgyalta. •
Oktatói és kutatói korösszetétel értékelése
Az oktatók, kutatók életkor szerinti megoszlása csak lassú ütemben változhat, hiszen az oktatói életpálya jellegéből adódóan az oktató- és kutatómunkában nélkülözhetetlen, tudományos fokozattal rendelkező, tapasztalt kutatók életkora viszonylag magas. Ennek 76
ellenére megállapítható, hogy az utóbbi években csökkent a 60. életévüket betöltöttek száma és aránya. Egyes projektek, így „A felsőoktatás minőségének javítása kiválósági központok fejlesztésére alapozva a Miskolci Egyetem stratégiai kutatási területein” TÁMOP-4.2.1.B10/2/KONV-2010-0001 vagy a „A Miskolci Egyetemen működő tudományos képzési műhelyek összehangolt minőségi fejlesztése” című TÁMOP 4.2.2/B-10/1-2010-0008 projekt ösztönzik a tudományos fokozattal még nem rendelkező fiatal munkatársak alkalmazását. •
Oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak minősítettségének értékelése
Az oktatói munkakörben alkalmazási feltételként jelenik meg a tudományos fokozat megléte (egyetemi/főiskolai tanár, egyetemi docens), a doktori eljárás megindítása (adjunktus), illetve a doktori képzésben való részvétel (tanársegéd). A kutatói munkakörökben történő alkalmazásnál a Felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) még megengedőbb szabályokat tartalmaz, szélesebb mozgásteret biztosítva az intézményi szabályozásnak. Bár az MTA doktori cím nem elengedhetetlen feltétele az egyetemi tanári kinevezésnek, a pályázati anyagok Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság általi értékelésénél más tevékenységgel nehezen kompenzálható, jelentős pontszám szerezhető ennek alapján. A minősített oktatók, kutatók közül (372) mindössze 16 rendelkezik DSc/MTA doktora címmel, ami a minősítetteken belül 4,3%-ot, valamennyi oktatóra, kutatóra vetítve 2,7%-ot jelent. Örvendetes tény, hogy az oktatók, kutatók közül egyre többen szereznek fiatalon, a doktori képzés befejezését követő néhány éven belül PhD fokozatot és három, 50 év alatti közalkalmazott rendelkezik MTA doktori címmel. Ugyanakkor még az 50 éven felüli oktatók, kutatók körében is vannak olyan kollégák, akik tudományos fokozattal nem rendelkeznek (50–54 év között 60 főből 13; 55–59 év között 94 főből 32; 60–64 év között 4 fő; továbbá egy, 64 éven felüli kolléga). •
Oktatói és kutatói munkakörben foglalkoztatottak arányának értékelése az összes foglalkoztatotthoz képest
Az 1. táblában szereplő adatok alapján az oktatók, kutatók aránya egyetemünkön alacsonyabb (44%), mint a nem oktató, kutató munkakörben foglalkoztatottak aránya (56%). Az oktatók esetében – tekintettel arra, hogy az Ftv. szerint nem a szoros értelemben vett oktatói munkakörök közé tartozik – nem vettük figyelembe a tanárként (nyelvtanár, mérnöktanár stb.) és a tanszéki mérnökként foglalkoztatottakat, akik ugyancsak oktatási tevékenységet végeznek. Megjegyzendő, hogy a nem oktatók közül is többen részt vesznek kutatási tevékenységekben (tanszéki mérnök, kutatást segítők: laboráns, műszaki szolgáltató stb.) •
Központi és decentralizált szervezetekben foglalkoztatott adminisztratív munkatársak létszámának értékelése
Az Egyetemen 17 gazdálkodási egység működik. Így a válaszadás szempontjából központi szervezetként a központi feladatokat ellátó, valamennyi oktatási, kutatási szervezeti egységet kiszolgáló gazdálkodási egységek vehetők figyelembe (Idegennyelvi Oktatási Központ; Számítóközpont; Bolyai Kollégium; Könyvtár, Levéltár, Múzeum; Központi Igazgatás; Gazdasági-Műszaki Főigazgatóság; Felnőttképzési Regionális Központ). Így a „központi” gazdálkodási egységekben áll alkalmazásban a nem oktató, kutató munkakörben foglalkoztatottak 54,7%-a (824 főből 451 fő). A központi gazdálkodási egységekben az elmúlt években jelentősebb mértékű létszámcsökkentésre került sor részben a tevékenységek megszüntetésével (például a Gazdasági-Műszaki Főigazgatóságon, amely a legnagyobb létszámú nem kari gazdálkodási egység).
77
•
A foglalkoztatottak továbbképzésével kapcsolatos intézményi szerepvállalás értékelése
A Kollektív Szerződés határozza meg a továbbtanulás támogatásának szempontjait és tartalmát. A tanulmányi támogatás iránti kérelmek elbírálására félévente egy alkalommal kerül sor. A pályázati felhívást a gazdálkodási egységek vezetőin kívül valamennyi, egyetemi e-mail címmel rendelkező közalkalmazott elektronikusan megkapja és azt az Egyetem honlapján is megjelentetjük. Sajnálatos módon az adózásra vonatkozó jogszabályoknak az utóbbi években bekövetkezett módosítása nem kedvez a tanulmányok munkáltatói támogatásának. A beérkezett és ezen belül a támogatott pályázatok számát, a támogatott képzés jellegét (iskolarendszerű – nem iskolarendszerű) a következő táblázat adatai szemléltetik: 2009. 2010. 2011. I. II. I. II. I. II. Támogatott iskolarendszerű képzés 1 8 0 2 0 4 Támogatott nem iskolarendszerű képzés 2 5 3 2 2 4 Elutasítás 9 1 3 1 11 5 Összes pályázat 12 14 6 5 13 13 10. táblázat: A támogatott pályázatok száma és a képzés jellege A továbbtanulás támogatására nemcsak a költségvetésben e célra elkülönített központi keret terhére kerülhet sor, de a gazdálkodási egységek vezetői is elrendelhetik a munkakör betöltéséhez szükséges képzésben való részvételt, fedezve ennek minden költségét. •
Belső karriermenedzsment-eszközök értékelése
A Miskolci Egyetemen a munkakörök betöltésének feltételeit részben az Ftv., a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. (a továbbiakban: Kjt.) és a kapcsolódó végrehajtási rendeletek, részben a FKR rendelkezései határozzák meg. A közalkalmazotti bértábla és az oktatók, kutatók vonatkozásában alkalmazandó garantált illetmény ugyancsak jogszabály által meghatározott. A garantált illetményt meghaladó alapilletménnyel történő kinevezés esetén a közalkalmazott minősítésére egy év elteltével sor kerül (Kjt. 40. § (1) bekezdés). A felsőfokú végzettséghez kötött munkakörök és a vezetői megbízások minden esetben pályázati eljárás lefolytatása után tölthetők be, kivéve azt a szűk kört, amelyben ettől a jogszabályok vagy a FKR eltérést enged. A közalkalmazottak értékelésére – ha azt gyakrabban más, a FKR-ben meghatározott körülmény nem teszi szükségessé – négyévente, minősítésére a Kjt. 40. §-ában írtak szerinti feltételek fennállásakor kerül sor. Ekkor az értékelést/minősítést végző a következő időszak feladatait is előírja. A karriermenedzsment területe jórészt jogszabályok által behatárolt, a versenyszférában ismert eszközök alig alkalmazhatók. 1.4.6 Intézményi szolgáltatások értékelése Hallgatói tanácsadó szolgáltatások A Diák Iroda grafológiai, önéletrajzi, jogi, munkajogi, adó- és vállalkozási, külföldi tanulmányokkal, ösztöndíjakkal kapcsolatos, pszichológiai, pályaorientációs és karrier szolgáltatásokat biztosít hallgatók, dolgozók részére. Személyiségfejlesztés, személyes hatékonyság, konfliktuskezelés, időgazdálkodás és álláskeresési technikák témájú
78
workshopokat, képességfejlesztő (asszertív kommunikáció és állásinterjú szimulációs) tréninget szerveznek. A hallgatók a www.alumni.uni-miskolc.hu oldalon a regisztrációt követően online teszteket tölthetnek ki (munka – személyiség – karakter teszt; munka- és karrierterület érdeklődés vizsgáló teszt; megmérettetés; teljesítménymotiváló kérdőív; érzelmi intelligencia – amit magamtól elvárok; kommunikációs készség felmérése; személyiségkép; konfliktusok kezelése; megküzdési módok; pszichológiai immunrendszer). A teszteket kitöltők számára értékelő beszélgetéseket szerveznek. Kollégiumi szolgáltatások Diákok kollégiumi elhelyezése: Uni-Hotel: o férőhely: 543 fő, zöldmezős PPP beruházás, apartmanház o önköltség: 45 573 Ft/fő/hó o térítési díj: 16 000 Ft/fő/hó (államilag finanszírozottak) teljes önköltség (költségtérítésesek) • E/1 kollégium: o férőhely: 220 fő, apartmanház o önköltség: 12 239 Ft/fő/hó o térítési díj: 11 000 Ft/fő/hó (államilag finanszírozottak) 16 000 Ft/fő/hó (költségtérítésesek) • E/2-E/6 kollégiumok: o férőhely: 1263 fő, felújított PPP beruházás, 2–3–4 fős szobák, közös fürdő, konyha o önköltség: 31 978 Ft/fő/hó o térítési díj: 9 000 Ft/fő/hó (államilag finanszírozottak) teljes önköltség (költségtérítésesek) •
Az összes kollégium biztosítja az előírt alapszolgáltatásokat. A feltöltöttségi szint 89,2% (2012. április 1.). A költségtérítéses képzés arányának növekedésével a feltöltöttség jelentősen csökkenhet. Könyvtár A Miskolci Egyetemi Könyvtár a régió legnagyobb információs központja. ODR szolgáltató. A leltározott könyvállomány 746 820 kötet volt, az éves gyarapodás 10 239. Pályázatok finanszírozásával 40 db új számítógépes munkaállomást alakítottak ki. Látássérültek számára külön munkaállomást működtetnek, új integrált rendszert vezettek be, s bővítették a távolról igénybe vehető szolgáltatások körét is (könyvtárközi kölcsönzés, idézettségkeresés, témafigyelés megrendelése interneten). Vezeték nélküli hálózaton keresztül történő internetcsatlakozás is biztosított. A regisztrált olvasók száma 8 876, a kölcsönzőké 44 901 fő volt 2011-ben. A kölcsönzött kötetek száma 88 873, az olvasó-látogatóké 112 550. A könyvtárközi forgalomban kért dokumentumok száma 1 150. Az elektronikus könyvtári szolgáltatások hozzáférése a könyvtár kétnyelvű honlapján keresztül valósul meg. Az általános, több tudományterületet felölelő adatbázisokat a Miskolci Egyetem országos előfizetés (EISZ) keretében kapja. A könyvtár saját készítésű adatbázisai közül országosan is a legismertebb a MATARKA. A 2002 óta épülő adatbázis a folyóiratokban történő szakirodalom-keresést támogatja, interneten át szabadon elérhető szolgáltatás. Az EHM (EPA, HUMANUS, MATARKA) közös keresőfelületének kialakításával a használók egyszerre kereshetnek a három legnagyobb magyar folyóirat-adatbázisban. Az egyetemen 79
eleve digitális formában keletkező, tudományos vagy oktatási célú dokumentumokat a Miskolci Egyetemi Digitális Raktár és Adattára közvetíti (intézményi repozitórium). Az igénybe vehető szolgáltatások körét bővíti a PATLIB központ (Patent Library) és az Európai Dokumentációs Központ, valamint elérhető a NAVA teljes körű szolgáltatása is. A könyvtár 1969-ben épült. Azóta az állagmegóváson kívül jelentősebb felújítás nem történt. Informatikai infrastruktúra A gerinchálózat 2001-ben került átépítésre. Felújításra kerültek a gerinchálózat végponti eszközei, valamint új csomópontok jöttek létre. Az egyetem teljes területén strukturált kábelezés (Cat5) jellemző, de az átépülő hálózatok esetén a Cat6 szabvány követendő, mivel a hálózati eszközök 1 Gbps-os csatlakozást tesznek lehetővé. A gerinchálózat kialakítása csillag topológiájú, amelynek középpontja a Számítóközpont. Az egyetem jelenleg a NIIF felé 2006 végétől 10 Gbit/sec optikai kapcsolattal rendelkezik. Az aktív eszközök és az őket összefogó központi router közti adatkapcsolatot többségében 9 mikronos monomódusú optikai kábelek szolgáltatják, amelyen akár 10 km-es távolságon is biztosítható a 10 Gbps-os adatkapcsolat. Vezeték nélküli internetkapcsolat (Wi-Fi) az egyetem 12 nagy forgalmú pontján érhető el. A gerinchálózati eszközök mindegyike támogatja az IPv6 technológiát. Az egyetemi hálózatba 4000 darab számítógép van bekötve. 2009. augusztusában 8 TB háttértár bővítés történt, pályázatokat támogató központi szervereket szereztek be. 2002-től Neptun 2000 Egységes Tanulmányi Rendszert használnak. A rendszer Neptun.Net néven 2008-ban továbbfejlesztésre került. A tanulmányi rendszer két oldalról is segíti az adminisztrációt: a kliens programon keresztül a különböző dolgozói szerepkörök segítségével végezhetők az adminisztráció folyamatának elemei, a webes felületen keresztüli belépés pedig az oktatók és hallgatók számára nyújt lehetőséget folyamatos üzemben a tárgyak, kurzusok meghirdetésére, az eredmények bejegyzésére, üzenetküldésre, tárgyfelvételre, beiratkozásra, vizsgajelentkezésre, pénzügyi műveletek elvégzésére. A rendszer moduláris felépítésű és folyamatosan bővülnek az elvégezhető funkciók. 2011. évi fejlesztések az Elektronikus kérvénykezelő, az Elektronikusan archivált leckekönyv, a rendszerből nyomtatott Oklevél, az Elektronikus számla modulok. A későbbiekben – a lehetőségek függvényében – az Órarend modul és az intézményi, oktatói, hallgatói kapcsolatokban virtuális teret biztosító Neptun Meet Street modulok bevezetését tervezik. 2007-ben vezették be az Egyetemen a MonDoc Irat- és Dokumentumkezelő Rendszert. A moduláris felépítésű keretrendszer lehetővé teszi, hogy folyamatos működését optimalizálhassák a hozzá illeszkedő modulok bővítésével, alkalmazásával. A rendszer funkcionalitásának bővítése folyamatosan zajlik, ennek eredményeként került bevezetésre legutóbb a Dokumentumtár modul, az Archiváló modul, valamint a Hitelesítést kezelő modul. A MonFlow folyamatvezérlő alkalmazás a MonDoc rendszer moduljaként lehetővé teszi a menedzsment számára, hogy önállóan automatizálja és ezáltal könnyen átláthatóvá tegye a meglévő ügyviteli folyamatokat. A Felsőoktatási Információs Rendszer bevezetésével az adatszolgáltatás a törvényi előírásoknak megfelelő periódusokban folyamatosan megtörténik. Az Adattáralapú Vezetői Információs Rendszer (AVIR) fejlesztése során kiemelt cél volt az informatikai kockázatok minimalizálása, valamint az adatvédelemmel kapcsolatos előírások betartása. Az AVIR továbbfejlesztésével újabb forrásrendszerek integrálása történhet meg az adattárházba, majd az itt tárolt információk a webes felületen hozzáférhető riportok segítségével szintén elérhetővé válnak az egyetem vezetése számára. Sport A Miskolci Egyetem Sportkoncepciójának kialakítása, a sportstratégia elfogadása előtt megtörtént a Sportlétesítmények átvilágítása, a célirányok kijelölése. Cél, hogy az Egyetemi 80
Körcsarnok hallgatóknak nyújtott szolgáltatási színvonala növekedjen, és a saját bevételteremtő képesség tekintetében is versenyképesebbé tegyék. Ezért teljes küzdőterének felújítását, sportpadlózatának cseréjét elvégezték, saját forrásból. Az egyetem közvetlen közelében épült, önkormányzati üzemeltetésű sportuszodával jó együttműködést alakított ki az Egyetem. Testnevelésórák keretében úszásoktatásra van lehetőség, valamint az oktatók, hallgatók, dolgozók kedvezményesen vehetik igénybe az uszoda szolgáltatásait. Cél, a még rekortán futókörrel ellátott új, nemzetközi versenyek megrendezésére is alkalmas atlétikapálya megépítése. Az öltöző- és tárolási kapacitás növelése érdekében megkezdett projekt folyamatban van. Miskolc meghatározó sportegyesületével, a DVTK-val az Egyetem együttműködési megállapodást kötött, melynek keretében a 2013-as TAO programban közösen indulnak. A pályázat szerves részét képezi a Miskolci Egyetem labdarúgópályájának fűcseréje, öntözőrendszerének kialakítása, és a pálya mellett egy hat öltözős épület megépítése. Ezzel párhuzamosan az atlétikai pálya tervei is elkészültek, közös finanszírozásban Miskolc Megyei Jogú Várossal. A Magyar Egyetemi és Főiskolás Sportszövetséggel, a Magyar Atlétikai Szövetséggel a tárgyalások megkezdődtek.
81
1.5 Az intézmény versenytárselemzése A Miskolci Egyetem képzési – megújuló tudást szolgáló vagy emberi erőforrásokat fejlesztő – szerepe a verseny és az együttműködés egyébként egymásnak ellentmondó világában kell hogy megvalósuljon. A Miskolci Egyetemet, mint a többi vidéki intézményeket is, a felvételi rendszer megváltoztatása, az államilag finanszírozott hallgatói helyek csökkenése, az érintett korcsoportra ható demográfiai változások, valamint a gazdasági válság hatásai miatt a fizető hallgatók létszámának csökkenése érzékenyebben érintette, mely szintén éles versenyhelyzetet teremtett. Általánosan nagy problémának tekinthető, hogy a fővárosi felsőoktatási intézmények jelentős elszívóerővel rendelkeznek. Ezen túlmenően a Miskolci Egyetem közvetlen versenytársai – tekintettel a jelentkezési, beiskolázási adatokra – jellemzően a közeli nagy egyetemek és hasonló képzési területű főiskolák.
6. ábra: Miskolci Egyetem közvetlen versenytársai Beiskolázás szempontjából a 2011-es év általános jelentkezési eljárása során a Miskolci Egyetemre több mint négyezer-háromszáz első helyes jelentkezés érkezett. Alapképzésre és mesterképzésre némileg nagyobb arányban, felsőfokú szakképzésre és osztatlan képzésre pedig körülbelül 2–2 százalékponttal kisebb arányban jelentkeztek ide, mint általában az országban. Vonzáskörzetileg a Miskolci Egyetem legfőbb versenytársa a Debreceni Egyetem, amely a 2011-es év általános jelentkezési eljárása során közel tizenegyezer első helyes jelentkezővel büszkélkedhet.
7. ábra: A Miskolci Egyetemre és a versenytárs intézményekre felvett hallgatók száma 2011-ben 82
Az országos arányoknál magasabb mind az osztatlan, mind a mesterképzésre jelentkezők aránya. Kelet-Magyarországon egyes képzési területeken versenytárs az egri Eszterházy Károly Főiskola, mely több mint háromezer első helyes jelentkezővel bír. Nehéz előre jelezni, hogy az állami ösztöndíjas, részösztöndíjas és önköltséges képzések beiskolázási lehetőségeinek alakulása milyen hatással lesz a magyar hallgatók szlovákiai képzések iránti érdeklődésének alakulására. A beiskolázási potenciált vizsgálva megállapítható, hogy a felvett hallgatói létszámot tekintve a műszaki képzésekben egyértelműen erősödött az egyetem pozíciója, de a gazdasági, pedagógiai, egészségügyi területeken is történt előrelépés.
8. ábra: A benchmark intézmények képzési portfóliója A környező intézmények aktívak a Miskolci Egyetem képzési területein. Rendkívül erős a versenykörnyezet, ami indokolja a képzési területek, szakok megosztását. A Kassai Műszaki Egyetem kevesebb tudományterületen tevékenykedik, de pont azon területeken van jelen, amelyekben a Miskolci Egyetem egyedülálló hazánkban (pl. bányászat, kohászat, egyéb műszaki tudományok).
9. ábra: A Miskolci Egyetemre és versenytárs intézményekre történt összes jelentkezés száma 2011-ben (fő) A Miskolci Egyetem a térség második legvonzóbb felsőoktatási intézménye, csak Debrecen előzi meg, mely a szélesebb képzési portfóliónak is betudható. Az elsőhelyes jelentkezések aránya közel hasonló az intézmények esetében, Miskolc ebben is a második legjobb helyen áll. 83
A Miskolci Egyetem – ahogy a jelentkezések esetében is – jó helyen áll a beiskolázási adatot tekintve. Debrecen mögött a második legnagyobb felvett hallgatói számmal bíró intézmény. A felvettek arányát tekintve az egyetem számára komoly tartalékok azonosíthatóak a túljelentkezés miatt.
10. ábra: A Miskolci Egyetem és versenytársainak összehasonlítása a felvett hallgatók (elsőévesek) száma alapján Az egyetem hallgatói létszáma minimális csökkenést mutat. A létszám növelése hazánkban egyedül a Debreceni Egyetem esetében figyelhető meg. Az összes többi felsőoktatási intézményben jelentől létszámcsökkenés állapítható meg. Fontos tényező viszont a Kassai Műszaki Egyetem jelentős létszámnövekedése, mely intézmény portfóliója átfedést mutat a Miskolci Egyetemével. Az egyetem hallgatóinak alig több, mint fele államilag finanszírozott hallgató. Van keresleti potenciál az intézmény fizetős képzéseire, tehát az egyetem versenytársainál kevésbé kiszolgáltatott az állami támogatásnak. A határon túli magyar anyanyelvű hallgatók jelenleg is szívesen választják a Miskolci Egyetemet, miközben a közvetlen szomszédságunkban részben hasonló területen működő Kassai Egyetemmel igen jó a partneri kapcsolat.
11. ábra: A Miskolci Egyetemen és a versenytárs intézményekben tanuló hallgatók száma 2006 óta
A Miskolci Egyetem – felsőoktatási kutatóhely voltából következően – a hazai és nemzetközi kutatási paletta fontos szereplője. A jelen K+F stratégiában érintett tudományterületeken a Miskolci Egyetem – hazai viszonylatban – ma is meghatározó szerepet tölt be, bár azt meg 84
kell állapítanunk, hogy súlya az utóbbi időben néhány területen csökkent. Hazai viszonylatban ennek okai között feltétlenül meg kell említeni a hazai felsőoktatás szétaprózottságát, a politika egyre erőteljesebb beavatkozását, amely számtalan esetben a valós erőviszonyoktól elrugaszkodó támogatási formákban és mechanizmusokban jelenik meg. Ugyancsak kedvezőtlenül ható tényező, hogy lényegében nincs elfogadott, egyértelmű, a nemzetközi kutatási trendeket visszatükröző kutatás- és tudománypolitika. Az előzőkben vázolt negatív tendenciák ellenére a Miskolci Egyetem ma még számos területen – elsősorban a korábbi eredmények és nem feltétlenül a mai teljesítmények alapján – nemzetközi elismertségnek is örvend. Az egyes képzési és kutatási területek versenyhelyzetét az alábbi összetett kép szemlélteti: A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara rendelkezik egy igen hosszú időszakra visszatekintő hagyományos és szoros együttműködési kapcsolatrendszerrel a fémipar területén. Az alumínium és a színesfém alapú technológiák esetében csupán a Pannon Egyetem jelent versenytársi tényezőt az országon belül. A nemzetközi térségben, a Horizon 2020 program vonatkozásában ezt a relációt a szövetségesi, partneri kapcsolatok válthatják fel. A fémipar területén még ennél is kisebb a versenyhelyzete a karnak, hiszen csak a Dunaújvárosi Főiskola tud ajánlani hasonló kutatási és képzési lehetőségeket, de csak a vaskohászat és szinte kizárólag az ISD Dunaferr Zrt. technológiája vonatkozásában. A magasan kvalifikált kutatói állomány a Műszaki Anyagtudományi Karon még ebben az irányban is elsődleges pozíciót biztosít a kutatási és oktatási igények kielégítése terén. Hasonló a helyzet a Műszaki Földtudományi Karon is. A Miskolcon rendelkezésre álló oktatói-kutatói állomány magas tudományos minősítettsége biztosítja a végzett munka elismert minőségét. A nemzeti és a szakmai globális érdekek talaján, a versenytárs intézmények szakembereinek a tudományos előrelépésében is jelentős segítő szerepet tölt be a Műszaki Anyagtudományi és a Műszaki Földtudományi Kar. A Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kara műszaki és informatikai képzési területen folytat alap- és mesterképzést, és működtet a képzési területekhez kapcsolódó doktori iskolákat. Ezen képzési területek elsőszámú intézménye a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A különböző szakok rangsorában rendszerint a BME a listavezető, de a GÉIK második-negyedik helyen szerepel. Elsősorban a munkáltatók véleménye alapján összeállított rangsorban foglalunk el előkelő helyet. A GÉIK számára a regionális elhelyezkedés alapján legnagyobb versenytárs a Debreceni Egyetem, amely a műszaki képzési területen szerényebb hagyományokkal és a minőségi mutatókban is elmaradva egyértelműen a Miskolci Egyetem mögé sorolható, de nagy erőket mozgósít a tárgyi és személyi feltételek fejlesztése érdekében. A műszaki képzésben élenjáró hazai egyetemekkel az együttműködési szándék jellemzi a kapcsolatunkat. Az említett egyetemek mellett a Pannon Egyetem, a Széchenyi István Egyetem, az Óbudai Egyetem és a Kecskeméti Főiskola keresi karunkkal a kutatási és képzési együttműködés lehetőségeit. A Kassai Műszaki Egyetemmel hagyományos, sok szálon futó együttműködés zajlik, közös képzés indításának tervét is beleértve. A Miskolci Egyetem országos viszonylatban is az egyik leghátrányosabb helyzetben lévő észak-magyarországi régió tudományos, oktatási és kulturális centruma. A bölcsészet- és társadalomtudományok terén földrajzi fekvését tekintve két „riválisa” a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara, valamint a pedagógusképzés terén jelentős hagyományokat magáénak tudható egri Eszterházy Károly Főiskola. Az igazi nagy versenytárs azonban a főváros, az ott elhelyezkedő bölcsészképzést folytató intézmények, hiszen a régióból történő elvándorlás – munkaerőpiaci, ill. karrierépítési szempontok miatt – jelentős potenciális hallgatószámot érint. Ezzel szemben nem sok lehetősége van a Miskolci Egyetemnek, de amit lehet, igyekszik kihasználni: a költségtérítés mértékének megállapításánál, a speciális 85
képzések indításánál (pl. romológia szakirány, jelnyelvi tolmács), a tehetséggondozás hangsúlyos szerepeltetésénél, a szociális ösztöndíj, a kollégiumi férőhelyek elosztásánál, a térítési és juttatási kedvezmények megállapításánál stb. Külön sajátosságként említendő a regionális kutatások szerepe mind a bölcsészet-, mind pedig a társadalomtudományok területén. Az országos felmérések évek óta azt mutatják, hogy a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kara mind az oktatók minősítettségét, mind pedig a hallgatói elégedettséget tekintve az élmezőnyben helyezkedik el: az ország mintegy harminc bölcsészképzést folytató intézménye közül csak olyan nagy hagyománnyal rendelkező egyetemek előzik meg a Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Karát, mint az ELTE, a Debreceni Egyetem és a Szegedi Egyetem. Az Állam- és Jogtudományi Kar potenciális és valóságos versenytársai két ponton jelentenek kihívást. A képzési terület budapesti intézményeivel szemben versenyelőnyként csak a képzések közvetlen és járulékos költségei azonosíthatóak, amelyek romló gazdasági feltételek között relatíve nagyobb súllyal jelenhetnek meg. A debreceni jogi karral szemben a nehezen realizálható előnyünk a jobban kiépült és stabilizálódott, intézményesültebb kari struktúra, teljesebb oktatói kar. E versenyhelyzetben a kar potenciális partnereivel kapcsolatban azonosítható együttműködési lehetőségek és szinergiák lehetősége viszonylag szűk. Ez következik a képzési terület szűkösségéből (6 alapszak, 3 mesterszak) és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem monopolhelyzetbe kerüléséből. Változást a felvételi és finanszírozási rendszer olyan korrekciója eredményezhet, ami nem a hallgatók minél nagyobb számának megszerzéséért folyó küzdelmet kényszeríti ki, hanem az intézmények stabilizálása mellett az ágazati-regionális specializáció, vagyis önálló – de finanszírozható – arculat kialakítása felé terel. Az Egészségügyi Kar az egészségtudományok területén minden szakirányon rendelkezik képzéssel. Ezen képzésekre minden évben jelentős túljelentkezés tapasztalható. Ennek ellenére fő versenytársként egyértelműen a Debreceni Egyetem egészségtudományi képzése jelenik meg, ugyanakkor a jelentős hallgatói és regionális társadalmi igény egyértelműen megalapozza a Miskolci Egyetem egészségtudományi képzésének létjogosultságát. A tervezett létesítendő és indítandó MSc szakok a regionális egészségügyi felsőfokú képzés hiányaira összpontosítanak, ezen kívül a Miskolci Egyetem multidiszciplinaritását kihasználva a műszaki társtudományokkal közösen új kutatási és képzési irányok megalapozása történik, melyek országos – adott esetben nemzetközi – jelentőségű centrummá teszik a Kart a személyre szabott orvoslás fejlesztésében. A Miskolci Egyetem Sárospatakon található Comenius Főiskolai Kara tekintetében az egri főiskola jelen pillanatban nem jelent fontos konkurenciát, mivel ott jelenleg a pedagógus képzés másik szegmense zajlik. Változni fog a helyzet, amennyiben a csecsemő- és kisgyermek nevelő BSc indítási engedélyét megkapjuk, hiszen ilyen szakkal az egri tanárképző főiskola is rendelkezik. Versenytárs a térségben a Nyíregyházi Főiskola, mivel ők is tanítóképzéssel foglalkoznak. A határon túl a legközelebbi versenytársként számba jöhető felsőoktatási intézmény a Nyitrai Egyetem, ahol mesterszintű képzést nyújtanak a tanítóknak. Ez a szlovák jogszabályi környezetből következik. A földrajzi távolság és a nyelvi nehézségek ezen intézmény hatását kioltják. A Bartók Béla Zeneművészeti Intézet 40 évvel ezelőtt a budapesti Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) filiájaként, az ország másik 5 tanárképző intézetével együtt alakult. A hat intézmény között területi megosztás működik, így a miskolci intézet az észak-magyarországi régió tanárképzését biztosítja.
86
1.6 Gazdasági, társadalmi hatások értékelése Foglalkoztatási szerep értékelése Miskolcon köztudottan nagyon alacsony a foglalkoztatottak aránya (43,2%), ezen belül legkisebb a felsőfokú végzettséggel rendelkező álláskeresők aránya, amihez hozzájárul a nagyon nagyszámú iskolázatlanabb munkanélküli jelenléte is. A 100 munkaképes korú lakosra jutó álláskeresők száma 2009-ben a 14,2% volt, és riasztóan magas volt az egy éven túl regisztrált álláskeresők aránya (38,9%), ami közel négyszeres érték az ország legjobb értékeihez képest. A Miskolci Egyetem alkalmazotti létszámának alakulását az 11. táblázatban szemlélteti. 2008 év 2009 év 2010 év 2011 ME alkalmazotti létszám 1662 1619 1566 1477 ME diplomás alkalmazotti létszám 1048 1044 1007 956 11. táblázat: A Miskolci Egyetem alkalmazotti létszámai (intézményi adatszolgáltatás) 2011-ben a Miskolci Egyetem a 4. legnagyobb munkaadó a megyében, a főállású oktatók száma az intézményben 822 fő, a teljes foglalkoztatott létszáma 1477 fő volt 2011-ben. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából 2011. évben készült tanulmány alapján a Miskolci Egyetem a térség főállású alkalmazottainak 1,2%-át és diplomás alkalmazottainak 7,5%-át foglalkoztatja, az egyetem által foglalkoztatottak száma az adófizető városlakók között 1,68%-ot tesz ki2, mindez mutatja, hogy az egyetem valóban jelentős szerepet tölt be a megye foglalkoztatási struktúrájában. Az alacsony foglalkoztatási arány a jövedelmi viszonyokra is rányomja a bélyegét. Az 1000 lakosra jutó adófizetők számában a város az országos adatokkal megegyező szinten van. Az átlagos bérek és az SZJA befizetések alakulását a Miskolci Egyetemen 2008–2011 között a 12. sz. táblázat mutatja. Az összeg jóval magasabb a megyei átlagnál, de így is messze elmarad a Pest megyei összegektől. Ez az eltérés a belső mobilitási hajlandóság egyik motiváló tényezője. 2008 2009 2010 2011 Átlagbér (Ft/fő/hó) 272 191 262 799 273 729 287 700 Szja befiz. összege 1 451 196 1 217 629 1 124 724 853 913 (eFt) 12. táblázat: Az intézmény jövedelmi és SZJA befizetési viszonyai 2008–2011 között (intézményi adatszolgáltatás) Szolgáltatói, szállítói szerep értékelése Az Egyetem első számú szolgáltatása az oktatás, melynek igénybevevői a hallgatók. A hallgatók több ezres tömege plusz forrásokat vonhat be a térségi piac forgalmába, sajátos keresletet gerjesztenek, amelyek kielégítésére új helyi vállalkozások alakulhatnak. A Miskolci Egyetemen viszonylag magas a helyi felvett hallgatók aránya, azaz a 2010. évben felvételt nyertek 35%-ának állandó lakhelye a miskolci nagyvárosi településegyüttes, és további 41% a régióban élő felvett hallgatók aránya, ami azt jelenti, hogy az egyetem jelentős szerepet tölt be
2
Társadalmi és gazdasági hatások mérése Eruditio-Hungária Kft, Budapest 2011
87
az itt élő fiatalok továbbtanulásában. A felvett hallgatók nem képeznek homogén csoportot, ugyanis megkülönböztethetünk helyi, ingázó és ideiglenesen betelepülő szegmenseket, ez utóbbin belül is albérletben és kollégiumban lakókat. Mindez hatással van a térség fogyasztási szerkezetére, közvetett módon bevételteremtést eredményez a helyi vállalkozások, magánszemélyek számára. Az Egyetem szállítói szerepében leginkább a kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenysége játszik kulcs szerepet, mely közvetett és közvetlen hatást egyaránt gyakorol a helyi társadalmi-gazdasági szereplők piaci viszonyaira. Az elmúlt évek csökkenő állami támogatásának tendenciájával párhuzamosan jellemzővé vált a K+F+I bevételek növekedése. Míg 2009. évben összesen 375,03 MFt bevételt jelentett az Egyetem ez irányú tevékenysége, addig 2011. évben ez az összeg majdnem megduplázódott, 707,92 MFt volt. Ennek volumenéhez leginkább a műszaki karok járultak hozzá, de a Gazdaságtudományi Kar is említésre méltó e tekintetben. A szolgáltatói – döntően K+F+I – tevékenységek megvalósításában jelentős szerepet játszott az UNI-FLEXYS Kft-hez köthető GOP-20081.1.2 jelű pályázat, aminek keretében lezárult feladatokban a Miskolci Egyetem érintett karai 433 304 000 Ft összegű alvállalkozói tevékenységet vállaltak 2011-ben. 2009. évben 24, 2010-ben 87 db kutatás-fejlesztési együttműködési megállapodás keretében a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi-, Gépészmérnöki és Informatikai-, Műszaki Földtudományi Kara összesen 649 859 000 Ft értékben nyújtott alvállalkozói kutatásfejlesztési szolgáltatást. A K+F tevékenység éves forrásainak megoszlását a 13. táblázatban tartalmazza. A K+F tevékenység 1 oktatóra és kutatóra jutó összege 2010-ben 2446 eFt volt.3
Év
2009 2010
Külső megrendelésre K+F feladatra Költségvetési végzett K+F átvett támogatás feladatra pénzeszközök biztosított forrásból (vállalkozás is) 310 768 482 502 828 008 257 859 109 759 1 113 132 13. táblázat: A k+f tevékenység évi forrásai (E Ft-ban)
Összesen
1 621 278 1 480 750
Megrendelői szerep értékelése A Miskolci Egyetem egyik legnagyobb, helyi gazdaságot érintő kiadása a közüzemi szolgáltatások igénybevételére fizetett kiadás, mely 2011. évben 466,5 MFt bevételt jelentett a helyi szolgáltatóknak. Másik nagy volumenű kiadás az egyetem által létesített diákotthon és kollégiumhoz kapcsolódik, 2011. évben ugyanis összesen 848,03 MFt-ot fizetett ki helyi építőipari cégeknek. Az intézmény a vizsgált évben 24,63 MFt-ot költött vagyonvédelemre, 39,69 MFt-ot tisztítószer és vegyes iparcikk vásárlására, 5,96 MFt-ot irodaépület takarítására, 20,17 MFt-ot szoftverüzemeltetésre és -karbantartásra, 13,98 MFt-ot hulladékszállításra, 19,23 MFt-ot postaszolgáltatásra, 11,83 MFt-ot fénymásológép karbantartásra, melyek mindegyike helyi érdekeltségű vállalkozások számára jelentettek bevételi forrást.
3
A magyar tudomány helyzete felsőoktatási intézmények szemszögéből a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához, BMGE, Budapest, 2011
88
Másodlagos gazdasági hatások értékelése A Miskolci Egyetem (az országban egyedülállóan) városon kívüli, kb. 82 hektár területen önálló városrészként (campus) épült ki. A Miskolci Egyetem nappali tagozatos hallgatóinak száma 2010. évben 8 324 fő volt. Ezt viszonyítva az agglomeráció lakosságának számához (210 910 fő), kiszámítható, hogy az Egyetem hallgatói fogyasztási csoportja a lakosság 3,9%át jelenti, és magas a kollégisták aránya a campusnak köszönhetően (23,43%). Az oktatók száma az intézményekben 800 fő, arányuk az adófizető városlakók között 1,11%-ot tesz ki.4 Az intézmény másodlagos gazdasági hatásainak sorában megjelenik a településen élő hallgatók fogyasztása, amely kereskedelmi, szolgáltatási, lakhatási stb. igényeket támaszt. Ezzel lehetőségek is nyílnak, a település és az intézmény hatékony együttélése esélyt adhat a település gazdasági szerkezete hiányosságainak pótlására. Miskolcon az Egyetemváros elhelyezkedése miatt ezen hatások nagyrészt területileg koncentráltan jelennek meg, ami lehetőséget ad a szolgáltatóknak, vállalkozóknak az egyedi igényekhez való alkalmazkodásra, ugyanakkor veszélyeket is rejthet magában (egyes szolgáltatások csak a városban érhetőek el, az egyetemi hallgatóság fogyasztásának mértéke nem teszi lehetővé a kialakításukat). A Miskolci Egyetem hallgatóságának fogyasztási súlya jelentős a város, a régió életében. Az Egyetem karainak egy része regionális és helyi vonzáskörzettel bíró intézmény, ugyanakkor megjelennek országos vonzáskörzettel rendelkező karok, képzések is. A hallgatói fogyasztási csoport súlyának növelése a hallgatói létszám növelésével lenne lehetséges. Ezt erősíti az Egyetem azon célja, hogy eddiginél több kar kerüljön az országos vonzáskörzettel bíró intézmények közé. Nappali tagozatos hallgatók száma fő 8 324
Agglomeráció Hallgatói lakossága fogyasztási csoport mérete
Nem helyi Nem helyi (megyei) hallgatók (megyei) hallgatói becsült száma fogyasztási csoport mérete fő % fő % 210 910 3,9 569 0, 3 14. táblázat: Hallgatói fogyasztási csoport súlya a Miskolci Egyetemen
Másodlagos gazdasági hatásként jelenik meg a Miskolci Egyetem intenzív pályázati aktivitásával összefüggő gazdasági kapcsolatrendszer. A térségi gazdasági szereplők, intézmények bevonása a projektekhez kapcsolódó tevékenységekbe erősítheti a tudásintenzív vállalkozásokat: az egy lakosra jutó támogatások értékét vizsgálva kijelenthető, hogy a különböző innovatív, tudásintenzív szereplők szerepének növelése szükséges, a 48 ezer Ft-os adat a vidéki felsőoktatási intézmények között csak átlagosnak mondható. A 2009–2010-ben elnyert TÁMOP és TIOP források tekintetében az ország felsőoktatási intézményei között előkelő helyen áll a Miskolci Egyetem 12,3 Mrd Ft-os forrással, ami 2011-ben tovább emelkedett. Pályázott költségigény ezer Ft 12 085 036
4
Pályázatokon Támogatási A térség Egy lakosra elnyert támogatás arány lakossága eső támogatás ezer Ft % fő ezer Ft 10 201 249 84,41% 210 910 48,37 15. táblázat: Pályázati források vonzása a Miskolci Egyetemen
A vidéki térségek gazdasági-társadalmi jellegzetességei, Eruditio-Hungária Kft., Budapest 2011
89
Elnyert támogatás 2009-ben és 2010-ben
Támogatott Átlagos projektek projektméret GOP TÁMOP TIOP Összesen száma 1 000 000 3 767 874 7 585 210 12 353 084 15 882 363 16. táblázat: 2009-ben és 2010-ben elnyert GOP, TÁMOP és TIOP források (E Ft-ban)5 Társadalmi mobilitási hatások értékelése A társadalmi mobilitás fogalma a társadalom különböző rétegei közötti átjárhatóságot jelenti, amelyben az oktatásnak, így a felsőoktatásnak is jelentős szerepe van. Zártnak azt a társadalmat mondhatjuk, ahol nagyon nehéz vagy lehetetlen átlépni egyik rétegből a másikba. A mobilitási esélyek egyenlőtlenségét a cirkuláris mobilitás nagyságával mérhetjük: minél nagyobb a cirkuláris mobilitás, vagyis minél több a „helycsere” a társadalomban, annál egyenlőbbeknek tekinthetők a mobilitási esélyek. A régióban országos méreteket figyelembe véve magas a szegénység és a szegénység kockázata, így kiemelt fontosságú a társadalmi mobilitás lehetősége, törekednünk kell minél nyitottabb társadalom építésére. A leszakadt, erodálódott rurális térségek felzárkóztatására csak a társadalomszerkezetük rehabilitálásával van esély. Erre a környező felsőoktatási intézmények nyújtanak lehetőséget. A Miskolci Egyetemen tanuló hallgatók társadalmi mobilitásáról a 2010-ben végzettek DPR A (1 évvel a végzés után) felmérés adatai alapján elmondható, hogy jellemző a szülő felsőfokúnál alacsonyabb az iskolai végzettsége. Az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet megbízásából készült tanulmány6 megállapítja, hogy a vidéki felsőoktatási intézmények jobban segítik a mobilitást, mint a fővárosiak. A Miskolci Egyetem hozzájárulása a mobilitáshoz 41 ponttal átlagon felüli, az átlag 31 pont, mutatórendszerükben minél magasabb pontszámot kap egy intézmény, annál inkább jellemző, hogy hallgatóik iskolai végzettsége magasabb lesz az édesapjuk képzettségénél. A válaszadó édesapjának legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadó 14. életévében
A válaszadó édesanyjának legmagasabb iskolai végzettsége a válaszadó 14. életévében 9,20%
Legfeljebb 8 általános 3,50% Szakmunkásképző, szakiskola 30,30% 14,30% (érettségi nélkül) Szakközépiskola, technikum 33,70% 24,30% Gimnázium 6% 21,30% Főiskola 12,20% 23,20% Egyetem, tudományos fokozat 12,80% 7,40% Nem tudja, nem ismerte, nem élt 1,50% 0,30% 17. táblázat: Társadalmi mobilitás a Miskolci Egyetemen szülők iskolai végzettsége szerint
5
A magyar tudomány helyzete felsőoktatási intézmények szemszögéből a Magyar Tudományos Akadémiának a magyar tudomány általános helyzetéről szóló beszámolójához, BMGE, Budapest, 2011. 6 A felsőoktatásban oktatók minőségfejlesztéssel kapcsolatos attitűdje – kutatási jelentés a TÁMOP-4.1.4-08/12009-0002 azonosító számú projekt támogatásával, Mondolat Iroda, 2012.
90
Az intézmény társadalmi/gazdasági beágyazottságát illetően az Egyetem számos kutatási, fejlesztési területen jelentős eredményeket ért el, az integrált innovációs szervezetek létrehozásával (Mechatronikai és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ – MeAKKK, Innovációmenedzsment Kooperációs Kutatási Központ – ImKKK, Tudásintenzív Mechatronikai és Logisztikai Rendszerek Regionális Egyetemi Tudásközpont – MLR-RET) a versenyszférával való szorosabb kapcsolatok kiépítése kezdődött meg. A hatékonyabb együttműködések érdekében további lépések szükségesek, amelynek sorába illeszkedik az UNI-FLEXYS Nonprofit Közhasznú Kft megalapítása, a Bosch cégcsoporttal való együttműködés (Bosch Tanszék alapítása), valamint vállalatokhoz, kutatóhelyekhez kihelyezett tanszékek (TVK, Bay-Nano Intézet stb.), illetve az Electrolux Akadémia és a FUX Kft-vel közös kutatóhely létrehozása. A Miskolci Egyetem az észak-kelet magyarországi régió legnagyobb, meghatározó felsőoktatási intézménye, tudásközpontja. A tudományterületek széles spektrumát műveli, és kiemelkedő színvonalú tevékenységet folytat. Ennek eredményeként biztosítja a kutatás számára szükséges utánpótlást, ezen tudományos potenciál képezi az alapját az MTA Miskolci Akadémiai Bizottság működésének. Az Egyetem meghatározó jelentőséggel bír a gazdasági élet, az önkormányzati működés, a kulturális és oktatási intézmények terén. Az Intézmény fontosnak tartja a kutatás-fejlesztési eredmények széleskörű hasznosításának lehetőségét, a kultúra fejlesztésével kapcsolatos nemzetközi eredmények megismertetését, a kultúra és kreativitás, a kultúra és gazdaság, valamint a kultúra és az oktatás közötti szinergiahatások erősítését, gyakorlati megvalósulásának elősegítését. Ennek érdekében a Miskolci Egyetem szoros együttműködésben a város és a régió intézményeivel a kulturális tőke gazdasági hasznosításán munkálkodik, ami idegenforgalmi vonzerőt is jelent. (A várossal alakuló Kulturális Klaszter ezen feladatok megvalósítását vállalja magára.) A kultúra új értelmezése a gazdasági szereplők aktivitását is eredményezi, társadalmi haszna óriási, a felemelkedés meghatározó tényezője, erősíti a helyi társadalom kohézióját, integrációját, csökkentheti az elvándorlást. Az egyetem és a város kulturális kapcsolódását biztosítják a tudományos népszerűsítő előadások a MAB-ban, a középiskolákban, a kulturális intézményekben, a konferenciák a városban, a középiskolások számára tartott előadások a magyar nyelv hete, a tudomány napja alkalmából, érettségi előkészítő tanfolyamok indítása középiskolások számára.
91
1.7 Fenntartható fejlődés szempontjainak értékelése A Miskolci Egyetem környezeti oktatási programjai terén igen jó helyzetben van, mivel az egyetem műszaki karain több évtizedes hagyománya van a környezetmérnök képzésnek és a környezeti tárgyak oktatásának. A Műszaki Anyagtudományi Kar Anyagmérnöki BSc programjában fontos elem az anyaggyártással kapcsolatos környezeti terhelés felmérésére és annak csökkentésére, az anyaggyártással kapcsolatos energiafelhasználás felmérésére és annak racionalizálására való felkészítés. Az MSc programokban fontos a környezetvédelem, a minőségügy, a fogyasztóvédelem, a termékfelelősség, az egyenlő esélyű hozzáférés elve és alkalmazása, a munkahelyi egészég és biztonság kérdéskörei. A Műszaki Földtudományi Kar alap- és mesterképzési szakjain a természeti erőforrások hasznosítása, az energetika, a környezetvédelem, a hulladékgazdálkodás és a felszín alatti vizek hasznosítása/védelme területén képez mérnököket. A kar képzési területeihez hosszú idő óta figyelemreméltó kutatás-fejlesztési tevékenység is kapcsolódik. Az elmúlt öt évben a kar intézetei és oktatói számos nemzetközi kutatási projektben vettek részt, ahol a megújuló energiaforrások, a vízkészlet-gazdálkodás és hulladékgazdálkodás aktuális problémáihoz kapcsolódó kutatásokat folytattak. A Gépészmérnöki és Informatikai Karon az energetikai mérnöki mesterszak épületenergetikai szakirányán folyó képzés gerincét a fenntartható fejlődést kérdéskörei képezik. A kar többi képzésén a hallgatók a legkülönbözőbb tárgyak keretében megismerkednek a vonatkozó környezetvédelmi, fenntarthatósági aspektusokkal (különösen pl. Innovatív környezetvédelmi technológiák, Környezetvédelem, Környezetbarát technológiák, Környezetkímélő forgácsolástechnikák, Környezetkímélő megmunkálások). A villamos energetika szakirányon három félévben oktatjuk a Villamosenergia-ellátás I, II, III. tárgyat. A tárgy kiemelt figyelmet szentel a megújuló energiát hasznosító erőművek hálózatba integrálásának, a villamosenergia-termelés elosztásánál a környezetvédelmi szempontok érvényesítésének, a fogyasztás oldaláról – a távkapcsolással és az áron keresztül ösztönözve – a környezeti terhelés szempontjából legkedvezőbb időszakra terelésének. Az utóbbi években a bölcsész-, jogász- és közgazdászképzésben is szerepet kap a környezeti oktatás. A Bölcsészettudományi Karon számos szakon, szakirányon kötelező vagy kötelezően választható tantárgy keretében sajátíthatnak el a hallgatók ilyen jellegű ismereteket (pl. Régészet specializáció és Muzeológia specializáció a Történelem MA-szakon – az ezekhez kapcsolódó alapszakos tantárgyakkal együtt, Környezet és társadalom I-II. a Kulturális antropológia BA-szakon, Ökológiai antropológia a Kulturális antropológia MAszakon, Környezeti nevelés a Pedagógia BA-szakon, Szabad bölcsész szakon és Etika tanár mesterszakon környezeti etika alapkurzust). Kiemelkedő szerepet játszik a környezettudatosság a bölcsészhallgatók önkéntes szerepvállalására is épülő Csatárlánc működésében, amely épp a Miskolc környéki árvízi pusztítások idején alakult, s azóta is több akciója szól a természeti és épített környezetünk megóvásáról (pl. napjainkban szentléleki pálos kolostorrom megmentése). A kar néhány intézetében (pl. Tanárképző Intézet) környezeti felelős koordinálja az alapanyagokkal (pl. papír, festékpatron), energiahordozókkal (áram), gépek használatával kapcsolatos takarékossági programot. A Gazdaságtudományi Kar minden képzésében (A/L/P/MBA/PhD) megjelenik a környezeti tárgyak oktatása. Nappali és levelező képzésben kötelezően választható tárgy a környezetgazdaságtan, kiegészítő levelező képzésben a környezeti menedzsment. Emellett
92
posztgraduális képzésekben további, meglehetősen széles skálán mozgó tárgyak szerepelnek a tematikákban.7 Az Állam-, és Jogtudományi Kar képzési tevékenységéből specifikusan a fenntarthatósághoz kapcsolódik az agrár- és környezetjogi képzés – ide értve a kötelező tárgyak mellett a szabadon választható tárgyak kínálatát, köztük pl. az Illés Zoltán államtitkár úr által tartott kurzust –, amelynek tudományos hátterét karunk Természeti és Humán Erőforrás Kutató Központja szervezi. Ezeket eseti előadások, TDK-rendezvények, dolgozatok, perbeszéd- és jogesetmegoldó versenyek egészítik ki. A Coménius Tanítóképző Főiskolai Kar képzési tevékenysége a tanító és óvodapedagógus szakon szervesen tartalmazza a környezeti és szociális nevelés elemeit (pl. vízvédelem, levegővédelem, talajvédelem, növény- és állatvédelem, szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlás, takarékosság stb. az egyik irányból, a más kulturális háttérrel, fogyatékkal élők, mozgásukban korlátozottak, más véleménnyel rendelkezők stb. elfogadását a másik irányból), melyek megalapozzák a fenntartható fejlődés elfogadását nemcsak hallgatóink, de az általuk nevelt és oktatott iskolások és óvodások körében, s ez minden tanórán és foglalkozáson nevelési célként megjelenik. A Kutatás-fejlesztés, innováció területén legjelentősebb fejlesztést az intézményben jelenleg folyó több mint 2 Mrd Ft költségvetésű TÁMOP 4.2.1.B/10-001 jelű „Kiválósági Központok” pályázat jelenti. A projekt keretében létrehozott 4 kiválósági központ közül az első teljes egészében a fenntartható környezeti erőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódik, mivel a résztvevő kutatók fenntartható vízkészlet-gazdálkodással, hulladék és nyersanyaggazdálkodással és energiagazdálkodással foglalkoznak. További három kiválósági központ K+F tevékenységei is közvetve kapcsolódnak a fenntarthatóság szemléletének terjesztéséhez, megvalósításához az anyagtudomány és nanotechnológia, a mechatronika és logisztika, valamint az innovatív gépészeti technológiák területén. A Kiválósági Központok pályázat mellett jellemzően a Műszaki Földtudományi Kar és a Műszaki Anyagtudományi Kar K+F+I megbízásainak nagyobb hányada közvetlenül is kapcsolódik fenntarthatósági kérdésekhez. 2009-ben a Műszaki Földtudományi Kar, a Gazdaságtudományi Kar és az Egészségügyi Kar Virtuális Egészségturisztikai Kutatási Központot hozott létre, amely Fenntarthatósági Tervet készített. A Kutatási Központ kötelezettségének érzi, hogy működésének minden területén jobban szolgálja a fenntarthatóságot. Tevékenységével a Kutatási Központ segíti az érintettek életfeltételeinek védelmét. A saját kutatások alapján végzett tevékenysége során ennek értelmében igyekszik minimálisra csökkenteni a levegőt, a vizeket és a talajt szennyező tevékenységeket, ill. kutatásai során olyan technológiákat, módszereket javasol, amelyekkel ez maximális mértékig megvalósítható. Működésének körültekintő megszervezésével védi az érintett ökológiai rendszereket, sőt a javítására is tesz javaslatot, és erőfeszítéseket tesz a környezeti erőforrások felhasználásának csökkentésére, eszközbeszerzései, szolgáltatásai kialakítása során mérlegeli a fenntarthatóság szempontjait. Ösztönzi a résztvevőket a környezettudatos magatartás követésére, és saját tevékenységén belül példamutató módon biztosítja ennek feltételeit. Az elért kutatási eredményeket a Miskolci Egyetem beépíti az oktatásba, melyre épülve különböző tantárgyak kerülnek átdolgozásra. Ez nagymértékben növeli az oktatási tananyag gyakorlati és elméleti színvonalát. Az Egészségügyi Karon az alapképzési tevékenység felépítésekor az egészségtudatos szemlélet alapértékeként megjelenő prevenció három szintjére (primer, szekunder, tercier) épülő képzések kerültek akkreditálásra: védőnő, gyógytornász, képalkotó diagnosztika, egészségturizmus szervező képzés. 7
Tóthné Szita Klára és Buday-Malik Adrienn: Borsod-Abaúj-Zemplén megye: úton a fenntarthatóság felé? Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek III.évf. 2006/1, 24–44.
93
A képzés során az egészségtudatos magatartás értékének közvetítése a hallgatók felé - a tananyagon túl, illetve abba szervesen illeszkedve – az egyik legfontosabb cél, hiszen a prevenció egyéni és társadalmi szinten is az erőforrásokkal való leghatékonyabb gazdálkodást szolgálja, a betegségek megelőzése a költséghatékonyság fontos forrása (gyógyszerköltség, munkából kiesés, gyógyításra fordított költség csökkenését jelenti). Az Egészségügyi Karon rendszeresen megrendezésre kerülnek „egészségnapok” egészségfelvilágosító programokkal, szűrőprogramokkal, véradással egybekötve. A mesterképzések tervezésekor és indításakor (pl. egészségügyi mérnök, egészségügyi menedzser) az élettudományok és műszaki-, illetve gazdaságtudományok ötvözésekor az erőforrásokkal történő hosszú távú hatékony gazdálkodás valósul meg. Ugyanezen szempont érvényesül a kutatásfejlesztési és innovációs programok (pályázatok) kidolgozásakor (nanomedicinális irány - interdiszciplinaritásra épülve). A pályázatból kiépített infrastruktúrának hosszú távon szolgáltatási funkciót szánunk. A környezettudatos értékekre nevelés érdekében a karon a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges eszközök biztosítottak. Az Egészségügyi Kar Mész utcai telephelyén 2011. évtől áttértünk a biogáz-fűtésre. A mozgáskorlátozottak számára a kar épülete akadálymentesített.
Az Állam és Jogtudományi Kar küldetésnyilatkozata tartalmazza az oktatási és kutatási mellett a szolgáltató funkció vállalását, ami elsősorban a társadalmi konfliktusok kezelésében való – képzési és gyakorlati, tevőleges – közreműködést jelenti; mint pl. a lakóhelyi mediáció, a foglalkozási rehabilitáció, a bűnmegelőzés ügyének szolgálata, vagy korábban jogklinika, jelenleg Jogi Tanácsadó Központ működtetése. A Bölcsészettudományi Kar egyik legalapvetőbb feladata a képzésben és a kutatásban (egyaránt) a társadalmi felzárkózás elősegítése, ezáltal a társadalmi konfliktusok megelőzésének, illetve kialakulásuk esetén a kezelésének támogatása. A Szociológiai és a Kulturális és Vizuális Antropológiai Intézetben készült 2011-ben az Európai Unió Romastratégiája. A Magyar Nyelv és Irodalomtudományi Intézetben folyó munka eredményeként készült el a migráns gyermekek beilleszkedését segítő általános iskolai tankönyvcsalád, amely 2011-ben Európai Nyelvi Díjat kapott. A Modern Filológiai Intézet a hazánkban unikális jelnyelvi tolmács és fordító szakon képezi hallgatóit. A Tanárképző Intézet jelenleg adaptálja a hejőkeresztúri iskolában már hazánkban is nagy sikereket eredményező Stanford Modellt, amelytől a hátrányos helyzet kezelését hatékonyabban kezelni tudó tanárok képzését várjuk. A Hátrány és Iskola Szakmai Műhely, illetve a Romakutató Központ részben különböző területeken ugyanazon összetett társadalmi problémakör kezelését vállalta magára – ugyancsak a fenntartható társadalmi együttélés reményében.
A Miskolci Egyetem regionális szerepvállalása növekszik, aktív közreműködése nélkül aligha képzelhető el pozitív előjelű változás az észak-magyarországi régióban. A régió és az egyetem kölcsönös egymásrautaltsága egyértelmű, hiszen intézményünk huzamosabb ideje a válsághelyzetben lévő régió beiskolázási bázisára épít. A továbbtanulni szándékozók felsőoktatási intézmények közti választását egyre inkább az elhelyezkedés motiválja. Az intézmény társadalmi szolgáltatásait jól képezi le a Kutatók Éjszakája rendezvény, ami a társadalom minden rétegéhez közérthető módon éri közvetíti a campuson művelt tudományterületek eredményeit. A rendezvény több tucat programja a belvárosi helyszíneken kerül megrendezésre, amelyek közül számos esemény közvetíti a fenntarthatóság értékeit (pl. Hőszivattyú bemutatás, Fúrjuk át a felhőket!, Jó és rossz műanyagok, Ismerkedj a vízellátással!, Testünk titkai stb.)
94
Az intézményi működés területén a Miskolci Egyetem az elmúlt három évben jelentős környezeti fenntarthatósági vállalások mellett kötelezte el magát, amelyek érintik a környezettudatos tervezés és menedzsment gyakorlatokat, valamint a fenntartható fejlődést szolgáló üzemeltetést. A Miskolci Egyetem épületeinek jelentős része energiahatékonysági korszerűsítésen esett át (vagy a korszerűsítés folyamatban van). Az intézmény vállalja a fenntartható fejlődést szolgáló tervezési eljárások alkalmazását és a természeti térszerkezet megőrzését, az üzemeltetés terén a természeti erőforrások és a jó környezeti és egészségi állapot megőrzése irányába vállalt intézkedéseket. Konkrét és mérhető energiafelhasználáscsökkenést kíván elérni a befejezés előtt álló TIOP 1.3.1/10 pályázat keretében, de csökkenő vízfogyasztás és szennyvízkibocsátást (kb 10%), csökkenő hulladékmennyiséget és növekvő hulladék-újrahasznosítási arányt (kb. 10%) valósít meg. Emellett az intézmény rendszeres környezet-egészségügyi kockázatfelmérés elvégzésére kötelezte el magát, és vállalja oktatóinak a fenntarthatósággal kapcsolatos tudásmegosztásra történő beiskolázását is.
95
1.8 Speciális feladatellátás teljesítményének értékelése (opcionális) Speciális feladatellátás – tanárképzés A Miskolci Egyetemen a tanárképzés jelenleg négy különböző kart érint. A BTK-n működik a Tanárképző Intézet, amely a bölcsészeké mellett zenészek, anyagmérnökök és földtudományi tanulmányokat folytató hallgatók pedagógiai-pszichológiai moduljait is biztosítja. Emellett ettől lényegében függetlenül működik a tanító- és óvóképző Comenius Főiskolai Kar. A szervezeti struktúra az új Ftv. előírásainak megfelelően hamarosan megváltozik, és Tanárképző Központ alakul az egyetemen. A tanárképzés eddigi múltjából adódóan legszorosabban a BTK kutatási és oktatási tevékenységéhez igazodott – a kar integráns részeként fejlődve. Ezt a napi szintű kapcsolat mellett az átoktatások és a közös kutatási-fejlesztési projektek (TÁMOP-, HEFOP-projektek, Romakutató Központ, OTKA-kutatások, kompetencia alapú oktatás, tehetséggondozás stb.) is erősítették. Ily módon a tanárképzés szervesen ráépül az alapszakokra és az azokat ellátó intézetekre. Komoly egyeztetést igénylő feladat a szakmódszertan tanítása, amely a szakot tanító intézetekhez kötött része a tananyagnak, miközben a szakmódszertant megalapozó neveléselméleti és didaktikai kurzusokat a Tanárképző Intézet hirdeti meg. Ebből alakultak már ki szakmai félreértések, kommunikációs zavarok – ám az elmúlt években komoly és sikeres lépéseket tettünk a szakmai együttműködés érdekében. Mindenképpen további feladatot ró azonban szakmai-intellektuális értelemben a felekre a Stanford-modell most kezdődő adaptációja, hisz a HHH-s gyerekek felzárkóztatásában igen hatékony módszertan szigorú, zárt szisztémát jelent. A finanszírozás viszonyai rendezettek. Egyetlen, ám komoly problémát a gyakorlótanítással kapcsolatos költségek (vezetőtanárok, mentortanárok javadalmazása) jelentenek, hiszen ennek fedezete beépül a tanári MA-hallgatók normatív támogatásába, miközben a gyakran változó jogszabályi és belső gazdálkodási szabályok időről időre nehézzé, néha lehetetlenné teszik a külső megbízási szerződések megkötését. Ezek a szerződések ráadásul kizárólag jelképes összegről szólnak – s ezt egyik-másik vezetőtanár inkább megalázónak, semmint szimbolikus elismerésnek tekinti. Ugyanakkor a tanárképzés finanszírozási igénye az alap- és egyéb mesterképzések finanszírozását nem zavarja, ilyen irányú működési zavar nincs.
96
1.9 Az intézmény szervezeti önállóságának értékelése A regionális intézményhálózat kialakításának történeti előzményei 1993. március 1-jén került megkötésre az Észak-magyarországi Universitas Egyesülés Társasági Szerződése, amelynek alapvető célja a felsőoktatási integráció előkészítése volt. Az egyesülés tagjai: Miskolci Egyetem, B.-A.-Z. Megyei Múzeumok Igazgatósága, MTA Miskolci Akadémiai Bizottsága, Heves Megyei Múzeumi Szervezet, Sárospataki Református Kollégium Teológiai Akadémiája, Miskolci Városi Könyvtár, II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár, Egri Érseki Hittudományi Főiskola, Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány voltak. Ezen intézmények összehangolt fejlesztéseket hajtottak végre az integráció technikai és infrastrukturális feltételeinek megteremtése céljából. Az egyesülés kezdeményezésére kihelyezett tanszékek jöttek létre a tagintézményeknél (közgyűjteményeknél, kutatóintézeteknél). Majd előkészítette és közreműködött annál az integrációs folyamatnál, amelyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tanárképző Tagozata, az MTA Kémiai és Bányászati Kutatóintézete, végül a sárospataki Comenius Tanítóképző Főiskola integrálódott a Miskolci Egyetembe. Az egyesülés ebben a formájában 1999. december 31-ig működött. 2000-ben a Miskolci Egyetem előkészítette az Észak-magyarországi Universitas Egyesület létrehozását, mely az 1993-ban megalakult Észak-magyarországi Universitas Egyesülés hagyományainak örököse és tevékenységeinek folytatója lett volna. Az egyesület átfogó célja: támogatás a társuló tagoknak, illetve intézményeknek a régió oktatási-, kutatási-, kulturális- és szervezeti együttműködésének megteremtésére, elmélyítésére, az egyre több tudományterületet átfogó egyetemi oktatás megvalósítása érdekében kifejtett tevékenység előmozdítása. Ez a tevékenység kiterjedt volna a képzés tartalmi korszerűsítésére, a régió különböző típusú intézményei (felsőoktatási intézmények, kutatóintézetek, közgyűjtemények stb.) szervezett kapcsolatainak koordinálására, a graduális és posztgraduális képzés különböző formáinak az összehangolására, az európai egyetemekhez fűződő kapcsolatok erősítésére a régió igényeinek kielégítése érdekében. Az egyesületnek tagjai lehettek mindazok a bel- és külföldi természetes vagy jogi személyek, akik, illetve amelyek céljait elfogadják, az Alapszabályban előírt feltételeknek megfelelnek és az egyesület Alapszabályának rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek ismerik el. Az Eszterházy Károly Főiskolával való integrációs törekvések – mind a 90-es évek elején, mind pedig a 90-es évek végén – elsősorban a természettudományi tanárképzés területére fókuszáltak. 2000-ben konkrét integrációs megállapodás lett előkészítve, ennek ellenére az integrációs törekvések mindkét alkalommal - nem a Miskolci Egyetem hibájából és szándékából - meghiúsultak. Regionális intézményhálózat kialakítása 2012.
A Miskolci Egyetem – a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer állami felsőoktatási intézményeként – az észak-magyarországi régióban az intézmény alaptevékenységéből adódó állami feladatok ellátásán keresztül, a nemzetstratégiai célokkal összhangban kívánja megvalósítani a regionális szerepvállalásából eredő feladatait. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény teljes autonómiát biztosít az intézményeknek a szervezeti struktúra tekintetében. A legfőbb stratégiai célok 97
meghatározásánál a legfontosabb kérdés, hogy a Miskolci Egyetem hogyan él a Nemzeti Felsőoktatási Törvény biztosította szabadságával, azaz állami feladatait – a rendelkezésére álló forrásokból – hogyan és milyen hatékonysággal látja el. A feladatellátást nagymértékben befolyásolják az utóbbi évek kedvezőtlen makrogazdasági folyamatai, amelyek komoly hatással vannak a nemzetgazdaság egészére. A regionális szerepvállalást szem előtt tartva, a Miskolci Egyetemnek is alkalmazkodnia kell a külső környezeti tényezőkhöz. Ennek eredményeként az intézmény keretein belül már 2011. évben elindultak a strukturális átalakítást célzó folyamatok. Az egyetem regionális szerepvállalásából és súlyából adódóan a strukturális átalakítás igénye regionális szinten, elsősorban Borsod-Abaúj-Zemplén Megye és Heves Megye vonatkozásában jelenik meg. Az észak-magyarországi régióban több felsőoktatási intézmény is működik, amelyek tevékenységüket tekintve – elsősorban a képzés területén – átfedéseket mutatnak. Ezek az átfedések, illetve a régión belül végzett párhuzamos képzési tevékenységek szétaprózzák az erőforrásokat, rontják a hatékonyságot és ezáltal növelik az egyes tevékenységek forrásigényét. A Miskolci Egyetem a strukturális átalakítást célzó folyamatok tekintetében az északmagyarországi régióban az intézményhálózat átalakítását tartja szükségesnek. Az intézményhálózat átalakítását egy hatékonyabban működő, az állam által deklarált feladatait és küldetéseit jobban ellátni tudó, finanszírozható szervezeti formába tömörülő hálózaton keresztül látja megvalósíthatónak. A régióban lévő felsőoktatási intézmények közül az Eszterházy Károly Főiskola képzési kínálata mutatja a legtöbb párhuzamosságot és átfedést intézményünkével. Itt külön szükséges kiemelni az egyetem sárospataki Comenius Főiskolai Karát, amely évszázados hagyományokkal rendelkezik a pedagógusképzés területén. Azonban a képzési területen tapasztalható szétaprózottság már nem teszi lehetővé a képzés hatékony működtetésének biztosítását. Az egyetem már több éve, éves szinten kb. 90–140 MFt nagyságrenddel finanszírozza a sárospataki pedagógusképzést, amelyet a megváltozott körülmények miatt már nem tud közép- és hosszú távon fenntartani. A sárospataki campuson alapképzés keretében tanító- és óvodapedagógus-képzés, felsőfokú szakképzés keretében pedig csecsemő- és gyermeknevelő, ifjúságsegítő, web-programozó és médiatechnológus-asszisztens képzés folyik. Újonnan engedélyezett felsőfokú szakképzések a gyakorlati oktató, sport- illetve intézményi kommunikátor képzés folyik. Figyelembe véve a régió helyzetét, a lakosság – különböző statisztikai módszertan alapján meghatározott – összetételét, a gyermekek nevelése (egyes csoportokban a szocializáció elősegítése is) kiemelt prioritást kell, hogy élvezzen a bölcsődétől kezdve a felsőoktatással bezárólag. Ebből kifolyólag kiemelt prioritást kell biztosítani a pedagógusképzésnek is, hiszen a pedagógusok éppen olyan aktívan részt vesznek a gyermekek nevelésében, szemléletük- és értékrendjük formálásában, mint maguk a szülők. Az észak-magyarországi régióban a pedagógusképzés teljes vertikuma (óvó- és tanítóképzés, általános és középiskolai tanárképzés, kiegészítő pedagógiai jellegű FSZ képzések) rendelkezésre áll. Intézményünkben további, a közeljövőben feltétlenül kiaknázandó lehetőségek állnak nyitva a műszaki- és közgazdasági tanárképzés terén, amelynek társadalmi hasznossága egy felzárkózó régióban megkérdőjelezhetetlen. A Miskolci Egyetem és az Eszterházy Károly Főiskola esetleges integrációja esetén kiemelkedő jelentőségű érdek, hogy bizonyos párhuzamosságok megszüntetése, hatékony és méltányos integrációja mellett mindkét városban (megyében) megmaradjon a pedagógusképzés, tekintettel a
98
pedagógusképzésnek a helyi és megyei humán értelmiségi (közép)réteg biztosításában játszott eminens szerepére. A regionális intézményhálózat kialakítására a Miskolci Egyetem részéről már korábban is történtek kezdeményezések. Mint akkor, intézményünk most is nyitott a nemzetstratégiai célokkal összehangolt Regionális Felsőoktatási Pólus kialakítására Miskolcon. Ennek érdekében egyeztetéseket, tárgyalásokat kell kezdeményezni a régióban lévő, a Pólushoz csatlakozni kívánó valamennyi felsőoktatási intézménnyel. Ipari és ágazati kapcsolatok preferált területei A Miskolci Egyetem egyik kiemelt alaptevékenysége a kutatás(fejlesztés), innováció. Az egyetem valamennyi karán jelentős kutatási tevékenység folyik, amelynek eredményeit az oktatásba is adaptálja az intézmény. A K+F+I területek közül mégis kiemelendő a műszakitermészettudományos területhez kapcsolódó K+F+I, mivel a tudományos teljesítményen túlmenően a műszaki-természettudományos területeken végzett kutatások jelentős szerepet játszanak az intézmény forrásteremtésében, a régióbeli gazdasági- és üzleti szférával való együttműködésben. Több jelentős ipari partnere van iaz Intézménynek a régióban, ezek közül kiemelendő a Bosch cégcsoport. A cégcsoport Miskolcon működő tagjai: a Robert Bosch Power Tool Elektromos Szerszámgyártó Kft., a Robert Bosch Power Tool Kft., a Robert Bosch Energy and Body System Kft. Az észak-magyarországi régiót tekintve egri telephellyel működik a Bosch Rexroth Pneumatika Kft., hatvani telephellyel a Robert Bosch Elektronikai Kft. A cégcsoport önálló tanszéket alapított a Miskolci Egyetemen, Robert Bosch Mechatronikai Tanszék néven. Mind az oktatás, mind pedig a kutatási tevékenység területén kiemelt szerepe van a mechatronikának, az anyagtudománynak és a logisztikának. A Miskolci Egyetem a győri Széchenyi István Egyetemmel és a Kecskeméti Főiskolával való együttműködés keretében Autóipari Szövetséget kíván létrehozni: • • • •
a K+F+I tevékenység, az ipari partnerekkel való együttműködés, az ipari igényeknek megfelelő képzési kínálat kialakítása, az intézményi – és régiók közötti – potenciálokban rejlő szinergiahatások kiaknázása céljából.
Gazdasági-társadalmi hatások (Az észak-magyarországi régió „megtartóereje”)
Az észak-magyarországi régió Magyarország egyik leghátrányosabb helyzetben lévő térsége. Mind a lakosság statisztikai adatait, mind a foglalkoztatottságot, a helyi gazdaság teljesítőképességét tekintve elmarad az ország más térségeitől. A régió „megtartóereje” rendkívül gyenge. Mi sem mutatja ezt jobban, mint az állami ösztöndíjas hallgatói létszám lakhely szerinti megoszlása, és a régióban tanuló és lakó állami ösztöndíjas hallgatók aránya. A felsőfokú alap- és mesterképzésben résztvevő, nappali tagozaton tanuló hallgatók állandó lakhely szerinti megoszlása szerint az észak-magyarországi régióban lakó hallgatók aránya 11,73%. Az államilag finanszírozott hallgatói létszám intézmények székhelye szerinti megoszlása alapján az észak-magyarországi régióban tanuló 99
hallgatók aránya 5,92%. A legnagyobb arányeltolódás a Közép-magyarországi régióban, ezen belül is Budapest esetében tapasztalható. A felsőoktatásban tanuló hallgatók az észak-magyarországi és a közép-dunántúli régiókból budapesti felsőoktatási intézményeket választanak, figyelembe véve a tanulmányaikat követő elhelyezkedési lehetőségeket. A lakónépesség 2001. évhez viszonyított negatív irányú változása az észak-magyarországi régióban, ezen belül Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb. Ennek egyik oka az elhalálozások magas aránya (átlagéletkor: 40 év), a másik ok a régióból történő elvándorlás. A lakónépesség 2011. évhez viszonyított pozitív irányú változása a közép-magyarországi régióban, Pest megyében figyelhető meg (15,46%). A fentiekre való tekintettel a Miskolci Egyetem regionális szerepvállalásából adódó küldetése a régió megtartóerejének növelése, a térség fejlesztése és ezen keresztül a gazdasági növekedés elősegítése. Küldetését azonban önmagában nem tudja betölteni. A nemzetstratégiai célok regionális szinten történő megjelenítésével összhangban (KKV-k támogatása, munkahelyteremtés, foglalkoztatottság növelése, Budapest-centrikusság helyett a vidék preferálása, családtámogatási rendszer, illetve annak átalakítása stb.) tudja megvalósítani. Az észak-magyarországi régió felsőoktatási intézményeinek regionális szinten értelmezendő makrogazdasági hatásai közül kiemelendő: • kb. 21 000 fő hallgató (ME+EKF) fogyasztása, vásárlóereje; • az intézmények infrastrukturális és egyéb irányú fejlesztéseinek hatásai: o helyi vállalkozások bevonása, munkahelyteremtés, o beruházások után fizetendő helyi adók, o építőipari dekonjunktúra gazdasági növekedést fékező hatásának csökkentése, o a műszer- és eszközbeszerzések helyi kis- és középvállalkozások igényeivel történő összehangolása, • helyi kis- és középvállalkozások szolgáltatásainak igénybe vétele; • kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenység gazdaságélénkítő hatása; • helyi kis- és középvállalkozások speciális igényeinek megfelelő képzések (szakirányú, felsőfokú szakképzés stb.) megszervezése; • a felsőoktatási intézmények a régió legnagyobb munkáltatói közé tartoznak; • a régióban lévő intézmények számára végzett kutatási- és szolgáltatási tevékenység társadalmi hasznosulása; • transzferszolgáltatások biztosítása a kis- és középvállalkozások részére.
Határon túli szerepvállalás
A regionális szerepvállalás nemcsak az észak-magyarországi régió földrajzi határain belül, hanem azon túl is értelmezendő. A Miskolci Egyetem hagyományosan jó kapcsolatot ápol a Kassai Műszaki Egyetemmel és a Pavol Jozef Šafárik Egyetemmel (Kassa). Az együttműködések megerősítése céljából az Egyetem „Szövetség”-et készít elő a kassai intézményekkel, amely kiterjed a képzési- és kutatási területekre, valamint a határon túli magyar oktatás támogatási lehetőségeinek áttekintésére: • •
vendégoktatók-, hallgatók mobilitása, képzésben, részképzésekben való részvétel, 100
• • • • • •
nemzeti tananyagfejlesztés, közös pályázati tevékenység (forrásteremtés és -biztosítás a határon túli magyar oktatásnak), közös K+F+I tevékenység, nyári egyetemek szervezése Miskolcon a határon túli magyar hallgatók és oktatók részére, határon túli magyarok doktori képzésbe való bevonása, közös szakmai konferenciák, rendezvények.
101
