I. 1. Gazdasági helyzet A Tamási kistérség gazdasági helyzetének feltárásakor szembetűnő a feldolgozóipari jelenlét alacsony aránya

I. 1. Gazdasági helyzet A Tamási kistérség gazdasági helyzetének feltárásakor szembetűnő a feldolgozóipari jelenlét alacsony aránya. A mezőgazdasági hagyományokkal, azokra támaszkodó kézmű, könnyű- és élelmiszeripari tevékenységek révén ismertté vált kistérség a rendszerváltást követően komoly változásokon ment át. A mezőgazdaság területén mind a növénytermesztés (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa), mind az állattenyésztés (szarvasmarha, pulyka, juh, sertés) kiemelt jelentőséggel bírt. Napjainkban a hagyományos ágazatok mellett a turizmus jelentősége is előtérbe kerül a térségben, hiszen a tamási termálfürdő, valamint a hőgyészi négycsillagos Apponyi-kastély kedvelt célpontjaivá váltak elsősorban a belföldi turizmusban résztvevőknek. A gazdasági tevékenység intenzitását alapjaiban meghatározó vállalkozói szféra megyei viszonylatban alacsony értékekkel rendelkezik, hiszen 2004-ben az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma mindössze 47 volt a kistérségben. Ennél valamivel kedvezőbb eredmény tapasztalható a vállalkozói kedv növekedésében, 1999 és 2004 között 15,1%kal gyarapodott a működő vállalkozások köre, amellyel Tamási és környéke a megye közepesen aktív térségeinek egyikét alkotja. A működő vállalkozások legnagyobb számban Hőgyész, Pincehely, Simontornya, Iregszemcse és Tamási településeken vannak jelen, a regisztrált vállalkozások 70%-a ezeken a településeken folytatja tevékenységet. 2006-ban a kistérségben működő 3021 vállalkozás közül 815 társas vállalkozás volt, amelyek 1000 lakosra számított értéke 74, ezekkel a mutatókkal megyei szinten mindössze a Bonyhádi kistérséget tudta megelőzni. A vállalkozások tevékenységi kör szerinti megoszlását tekintve megállapítható, hogy a mezőgazdasági jellegű vállalkozások aránya az átlagosnál magasabb, a szolgáltató szektor jelenléte viszont némiképp alacsonyabb a megyei és regionális átlagnál. 2006-ra kissé módosult a kép, hiszen a mezőgazdasági és ipari vállalkozások számában és arányában kisebb visszaesés tapasztalható – 16%-os arányt tudhat mindkét szektor magáénak. Ez maga után vonta a tercier ágazatok erősödését (68%), amely némiképp a gazdasági szerkezet átalakítását feltételezi, köszönhetően a turizmus ágazaton belüli fejlődésének és a hozzá kapcsolódó tevékenységek erősödésének az elmúlt években. Vállalkozássűrűség tekintetében elmondható, hogy a kistérség 31 települése közül hét (Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási) rendelkezik 100-nál több vállalkozással, a többi eloszlás egyenletesnek tekinthető a térségen belül. Különbségek a települések központi funkcióiból adódhatnak, hiszen a kistérség két városa, a kistérségi központ Tamási és az ipari hagyományokkal büszkélkedő Simontornya kiemelkedik a mezőnyből. Mikrotérségi szerepkörrel rendelkezik ezek mellett Gyönk, Hőgyész és Iregszemcse is. A térség fejlődését a történelem folyamán az agrárszektor jelentős mértékben meghatározta. Az átlagos 28,5 AK értékű földeken folyt a mezőgazdasági termelés, ahol az 1960-as évek kollektivizálásának határára számos termelőszövetkezet és állami gazdaság működött. Az erdőgazdálkodásnak is kiemelt szerep jut/jutott, napjainkban is a térségben működik a Gyulaji Erdészeti és Vadászati Zrt. Tamási Erdészete. Érdekesség még a kistérségben, hogy az Iregi Állami Gazdaság területén kezdte meg működését a Kaposvári Egyetem Kutatóintézete is, amelyet a jogelőd Növénynemesítő Telepet a nagynevű Mauthner Ödön Magkereskedő és Magnemesítő Rt. létesítette 1936-ban. Az államosítás után kísérleti gazdaság, majd 1955-ben tájintézet lett. 1970-ben kapta a Takarmánytermesztési Kutató Intézet nevet; mai nevét 1990-től viseli. Kutatási feladata mindvégig a növénynemesítés volt, főként az olajtartalmú növények (napraforgó, őszi káposztarepce) és az abrakhüvelyesek (szója, borsó) játszották a főszerepet. Az intézet ma a Pannon Agrártudományi Egyetem keszthelyi Mezőgazdaság-tudományi Kar Takarmányfejlesztési Kutatóintézet részeként működik. Ennek a kutatóbázisnak a jelenléte is hangsúlyozza a térség mezőgazdasági jellegének, az agráriumban és annak fejlődésében betöltött szerepét. A térség ipara az 1970-es években az ipari dekoncentrációs törekvések által kezdett fejlődésnek indulni. A kistérség elsősorban a könnyűiparhoz kapcsolódó ágazatokban jeleskedett, hiszen a nagy múltú hagyományokkal rendelkező Simontornyai Bőrgyár,

valamint a hőgyészi frottírtörölköző-gyár is a női munkaerő foglalkoztatására került kialakításra, emellett hosszú évtizedeken keresztül az élelmiszeripari ágazatok közül a tej- és húsipar is képviseltette magát a térségben. Az erdőgazdálkodáshoz kapcsolódóan természetesen a faipari is kiemelkedő jelentőséggel bír. A rendszerváltás követő gazdasági szerkezetátalakítás hatására az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek darabjaikra hullottak, kisebb vállalkozások formájában folytatták tovább tevékenységüket. Felvevőpiac hiányában a bőrgyár is beszüntette a termelést, hasonlóképpen a tejipari üzem is áthelyezte székhelyét a térségből Somogy megyébe. A külföldi befektetések közül a közelmúltban – a visszaszoruló megrendelések miatt – bezárni kényszerült kapuit a lámpa- és világítótesteket előállító Massive Hungária Kft, helyét a holland tulajdonú Philips vette át. Az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevételei alapján kitűnik az ipari tevékenység viszonylag koncentrált elhelyezkedése a térségben, hiszen a Tamási kistérség 31 településének közel felén nem működik ipari tevékenységet folytató vállalkozás. Iparűzési adóbevétellel rendelkező települések közül pedig Tamási, Hőgyész, Gyönk, Ozora, Pincehely és Simontornya rendelkezik kiugró értékekkel. Jelenleg a térségben működő vállalkozások közül támogatással létesült a Philips lámpatesteket előállító vállalkozás tamási telephellyel. Szintén Tamásiban folytatja tevékenységét a Hinke Kft. tartálygyártó vállalkozása is. Jelentős árbevétellel és foglalkoztatotti létszámmal rendelkezik az építőipari tevékenységet folytató, Tamásiban működő Tam-Bau Kft. Az élelmiszeripar képviselőjeként a Tamási Hús Kft. húsfeldolgozója működik a kistérségben. A mezőgazdasághoz kapcsolódó vállalkozások közül az Agroireg Kft. foglalkozik növénytermesztéssel és értékesítéssel (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa), illetve Szakályban a Hőgyészi Agrokémiai Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. növényvédőszerek és vetőmag-értékesítéssel. A könnyűipart képviseli továbbra is a Hőgyészi Frottír Kft, amely törölközők, háztartási törlők előállítására specializálódott. A működő vállalkozások 22%-a foglalkoztatott nélküli formában működik, legnagyobb arányt (74%), a kisvállalkozások képviselnek (1-9 fős foglalkoztatotti létszámmal). A 1019 közötti dolgozói létszámmal bíró vállalkozások száma 36 (1,5%), a 20-49 közöttieké 30 (1,2%) ami szintén a jelentősebb gazdasági szereplők térségtől való távolmaradását szemlélteti. Ezt fokozza tovább az 50-249 fő között foglalkoztatottal rendelkező vállalkozás, amelyek közül kettő a mezőgazdaságban (Szakály, Tamási), öt az iparban (Hőgyész, Simontornya, Tamási) és három a tercier szektorban, a kereskedelemben, turizmus, szállításban (Tamási, Hőgyész, Nagykónyi) tevékenykedik és mindössze egyetlen 250 főnél több embert foglalkoztató cég működik a kistérségben, Tamásiban. Turisztikai attrakciókkal is rendelkezik a kistérség, amelyek az elmúlt években biztosították az idegenforgalomból származó bevételek és az eltöltött vendégéjszakák számának növekedését, illetve kapcsolódóan a tercier ágazat kistérségen belüli súlyának növekedését. A hagyományosan turisztikai attrakcióként számon tartott, de kisebb érdeklődéssel bíró Simontornyai és Ozorai várak mellett 1970-től várja vendégeit a Tamási Termálfürdő és Strand, illetve az ezredfordulót követően került kialakításra a hőgyészi Apponyi-kastélyban egy négycsillagos szálloda is. Utóbbi két attrakció az elmúlt évek belföldi turizmusának élénkülése révén jelentős számú vendéget (főként belföldieket az utazási kedvezmények és a munkáltatók által biztosított természetbeli juttatások által előtérbe kerülő üdülési csekk jóvoltából) és bevételt hozott a kistérségbe. A rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshelyek száma 2006-ban 520, az itt eltöltött vendégéjszakák száma 29 515, ezek az értékek a megyében a második helyet eredményezik – a megyeszékhelyet követve. A magánszálláshelyek száma 917, itt csekélyebb mértékű kihasználtság által 8975 vendégéjszakát töltöttek el a kistérségbe érkezők. A gazdaságfejlesztést célzó intézkedések között a vállalkozások támogatása kiemelt fontosságú feladatként szerepel. A ÚMFT által a kistérség több településén működő cég támogatást kapott technikai-technológiai fejlesztésre, versenyképesség javításra (SimoTrade Kft. – 55 millió forint, Tam-Bau Kft. – 15 millió forint). Hasonlóképpen az NFT is támogatást nyújt pályázatok útján, így az AgroIreg Kft. 23 millió forintos, a hőgyészi Agrokémia 10 millió forintos a Kop-Ka Kft. tamási székhellyel 3,5 millió forintos

3

támogatást kapott pályázat útján infrastruktúra-bővítésre, műszaki fejlesztésre. Továbbá a Tamási Hús új üzem kialakítására nyert 484 millió forintot, amely által a térség feldolgozóipari kapacitásainak növelését biztosította. Tervek között szerepel bioültetvények kialakítása, bioetanol üzem létrehozása, esetlegesen szélerőművek üzembe helyezése is. A gazdaságfejlesztés területén a turizmusfejlesztésre is kiemelt hangsúlyt fektet a kistérség, megalkották a turizmusfejlesztési programot, ahol megfogalmazásra kerültek a főbb fejlesztési irányok, így a lovas-, golf-, vadász-, kerékpáros és konferenciaturizmus előtérbe helyezése a természeti adottságokra támaszkodva. Emellett a hagyományos egészségturizmus által biztosított prioritások is fejlesztést igényelnek, illetve a természeti környezet lehetőséget kínál a természetjárás és esetlegesen tematikus parkok kialakítására is.

I. 2. Infrastrukturális helyzet (közlekedés, telekommunikáció, környezetvédelem) A kistérség infrastrukturális adottságainak vizsgálatakor első pillantásra megállapítható, hogy autópályával nem rendelkező területről van szó. Viszont a kistérségi központban, Tamásiban két közlekedési főútvonal, a 61-es (DunaföldvárKaposvár-Nagykanizsa) és a 65-ös (Siófok-Szekszárd) találkozik, ezáltal sajátos csomóponti helyzetet teremtve. A kistérséget északkelet-délnyugati irányban átszeli a 40-es számú (Budapest-Pécs) villamosított vasúti fővonal (távolsági közlekedéssel). Tamási és néhány kistelepülés olyan mellékvonalak mentén fekszik, amelyek a vasúti szárnyvonalak megszüntetésével kimaradnak a vasúti közlekedésből, a településeken vonatpótló buszokkal szállítják az utasokat. Ezek a megszüntetett szárnyvonalak (Dombóvár-Tamási-Lepsény, a Tamási-Fürged és a Tamási-Pincehely) mentén helyezkednek el. Vasúti megállóhellyel 11 település rendelkezik, amelyek a BudapestPusztaszabolcs-Pécs vonal mentén fekszenek, így a főváros és a régióközpont elérhetősége is könnyebb megközelíthetőséget eredményez. A hétköznapi elérés mutatóját figyelembe véve a megyei rangsor végén foglal helyet a Tamási kistérség 35,3 perces eléréssel, ezzel az értékkel regionális viszonylatban is a mezőny végére szorul. A gyorsforgalmi csomópontok elérését tekintve földrajzi fekvésének és a rendelkezésre álló vonalas infrastruktúrának köszönhetően a régió viszonylatában kedvező értékkel, megyei szempontból viszont egy gyenge értéket képvisel a 39,4 perc. A főváros elérhetősége – köszönhetően az imént említett tényezőknek – 114 perc, ami regionális viszonylatban is jónak mondható. Ezzel szemben a megyén belüli alacsony színvonalú infrastruktúrának köszönhetően a megyeszékhely eléréséhez 47 percre van szükség, ami megegyezik az autópálya elérésének idejével, bár az utóbbi, az M7-es autópálya a kistérségtől északra, előbbi délkeletre helyezkedik el. A kistérségi központ viszont nagy kiterjedése ellenére is átlagos 19 perc alatt elérhető. A különböző szintű központok megközelítését a tömegközlekedési eszközök mellett a személygépkocsik is megkönnyíthetik, ebből a közlekedési eszközből 2005-ben 9969-ot regisztráltak a kistérségben, tehát településenként átlagosan 321 személygépkocsi könnyíti meg a lakosság közlekedését. Ugyanakkor nehezíti a közlekedési helyzetet a zsáktelepülések jelenléte (Kisszékely, Udvari, Kalaznó, Fürged, Értény, Újireg), hiszen ezekbe naponta csak egy, jobb esetben néhány buszjárat jut el. A Tamási kistérség egy települése, Belecska kivételével mindegyik rendelkezik autóbuszmegálló hellyel, amely segíti a lakosság mobilitását. A vonalas infrastruktúra kiépítettségével és a lakások rákötési arányával kapcsolatban megállapítható, hogy a színvonal igen alacsony, így komoly fejlesztésekre van szükség. A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 94%, ezzel szemben a szennyvízhálózatba bekapcsoltak aránya 16%, míg csupán a kistérség településeinek egyhatodán (Miszla, Tamási, Simontornya, Gyönk, Hőgyész) működik kiépített csatornahálózat. A másik igen nagy problémát az okozza, hogy a hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások aránya 2005-ben mindössze a háztartások 77,4%-át képviselte, 2006-re ez az érték 78,1%-ra változott, de a csekély mértékű emelkedés ellenére is a megye többi

4

kistérségéhez képest rendkívül alacsony arányt jelent. A szelektív hulladékgyűjtésbe bekapcsolt települések száma csupán egy, ez a kistérségi központot jelenti. Hasonlóképpen érdekes eredményt mutat a gázhálózatba bekapcsolt lakások száma és aránya, itt szintén egy megyei viszonylatban is alacsony értékkel találkozunk. A lakások csupán 32,2% rendelkezik vezetékes gázzal a lakásában, köszönhetően minden bizonnyal a hagyományos fűtési módokhoz való ragaszkodásnak és a kedvező természeti adottságok következtében a rendelkezésre álló faállománynak. Az infokommunikációs infrastruktúra kiépítettsége, illetve a lakások rákötöttsége rendkívül alacsony szinten tart. Ennek háttereként számtalan tényező felsorolható (jövedelmi viszonyok, iskolázottság stb.), ennek javítása és a lakosság bevonása a modern technikák által biztosított lehetőségek megragadásába alapvető jelentőségű. A telefon főállomások ezer lakosra vetített értéke (286), a kábeltelevízió előfizetők ezer főre számított értéke (134) és a szélessávú internet előfizetéssel rendelkezők ezer lakosra jutó értéke (32,1) megyei és regionális szinten is a sereghajtók mezőnyébe sorolja a kistérséget. Akad település a kistérségben, ahol a szélessávú internet elérhetősége is akadályokba ütközik, teleház sem biztosítja a hozzáférést, illetve Újireg kivételével e-Magyarország pont segítségével sem lehet igénybe venni ezt a szolgáltatást. A kistérségben egyetlen elégtelen infrastruktúrájú lakókörnyezet található Nagykónyiban, ahol 20 család él, akiknek a kistérségi infrastrukturális hálózatba integrálása sürgős és elengedhetetlen követelmény. Az infrastrukturális fejlesztések kérdéskörében a zsáktelepülések felszámolására és a szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésére helyeződik a hangsúly. Emellett az infokommunikációs hálózatok kiépítése, és ezáltal a lakosság életminőségének javítása alapvető feladat. Szakályban az „Informatikával a szakályiak esélyeinek javítására” program által 40 millió forintot nyert a település. A turizmushoz és a lakosság közlekedéséhez kapcsolódóan kerékpárutak építésére nyert támogatást a kistérség (Tamási és Pári közötti kerékpáros közlekedés feltételeinek javítására 148 millió forint).

I. 3. Társadalmi helyzet A Tamási kistérségnek 2005-ben 42 310 állandó lakosa volt. A kistérség központjában, Tamásiban él a lakosság 23%-a, 9551 fő. Ezen felül a kistérségben még egy város, Simontornya is található 4507 fős lélekszámmal, továbbá három nagyközség (Gyönk, Hőgyész és Pincehely található, 2069, 3079, illetve 2521 fős lakosságszámmal). Az ötszáz fő alatti népességű települések száma 13 a kistérségben, ami 42%-os arányt képvisel, a népességszáma ezeknek a településeknek pedig a kistérség teljes népességének 10%-át teszi ki. A Tamási kistérség vidékies jellegű. Egyrészt az alacsony népsűrűség (41,2 fő/km2), amely az országos átlag egyharmadát teszi ki, másrészt az urbanitás kritériumát jelentő 120 fő/km2 népsűrűség feletti településeken lakók aránya (10,7%, a megyei átlag egyötöde) fémjelzi. A kistérség népességszáma folyamatosan csökken, míg 1990-ben 47 208-an, addig 2005-ben 42 310-en, 2006-ban 41 007-en éltek a területen, 1990 és 2005 között 2,4%kal csökkent – leginkább a vándorlási különbözet által – a népességszám. 2001 és 2006 között 13,2%-os csökkenést volt tapasztalható, amikor a természetes fogyás által 6,8%kal, a vándorlási különbözettel 3,4%-kal csökkent a népességszám a Tamási kistérségben. A népesség társadalmi helyzetének vizsgálatához hozzátartozik a korcsoportok szerinti elemzés, ezáltal a fiatalodási index áttekintése, amely alapján a 14 éven aluliak 60 éven felettiekhez viszonyított arányát elemzik. A Tamási kistérség esetében 67%-so a mutató a társadalom elöregedéséről tanúskodva. Ez alapján megállapítható, hogy a megyei adatok összevetésekor a legkedvezőbb mutatóval rendelkezett a Tamási kistérség, ami azonban a régió átlagához közeli értéket jelentett. Etnikai és nemzetiségi szempontból a németek és a cigányok jelenléte meghatározó. Míg előbbiek hagyományos nemzetiségei a térségnek és számuk mára jelentékenyen

5

csökkent, addig a roma populáció egyre jelentősebb számban és arányban regisztrálható a közelmúltban. A 2001-es népszámlálás alapján a kistérségben 1271 cigány lakos élt, ami a teljes lakosság 3%-át jelenti. Jelentős számú etnikai csoport él Hőgyészen (122 fő), Nagyszokolyban (107 fő) és Tamásiban (374 fő), akad viszont település a kistérségben, ahol egyetlen egy cigány lakos sem él, ilyen kisközségek Belecske, Miszla, Szakadát és Szárazd. Az egészségügyi infrastruktúra tekintetében is fejlődésre van szükség a kistérségben. Az alapellátást 23 háziorvos és 5 gyermekorvos, illetve 21 védőnő igyekszik ellátni. Fekvőbeteg-ellátást biztosít a pincehelyi Szent Orsolya Kórház, amely a Megyei Kórház tulajdonában, de gazdaságilag teljesen függetlenül igyekszik a lakosság szükségleteit kielégíteni, 30 belgyógyászati és 15 sebészeti ággyal biztosítják a fekvőbeteg ellátást, emellett heti kétszer négy óra nőgyógyászati járóbeteg szakrendeléssel és belgyógyászi, sebészeti járóbeteg szakrendeléssel állnak a betegek rendelkezésére, ugyanakkor járóbeteg szakellátást Simontornyán is biztosítanak. Az összetett beavatkozásokat az illetékességi területhez tartozó Szekszárdi, Dombóvári és pécsi kórházakban hajtják végre. Háziorvosi székhellyel a kistérség 19 települése rendelkezik, orvosi ügyelet tíz településen működik. A rehabilitációt (gyógytornát), prevenciót Gyönkön és Nagykónyiban tudnak biztosítani a lakosság számára. A kistérség mentőellátási viszonyai és lefedettsége kedvezőnek mondható, mentőállomás Tamásiban, Hőgyészen és Simontornyán működik. Az orvos-beteg találkozások 2005-ben 248 044 alkalmat jelentettek, ami azt jelzi, hogy átlagosan településenként évente nyolcezren részesülnek háziorvosi ellátásban. A térségben az egészségügyi ellátás egy részét társulási formában látják el a zavartalan működés biztosítása érdekében. Ennek keretében jött létre a gyönki székhelyű Egészségügyi Társulás, amely védőnői, háziorvosi, gyermekorvosi, fogászati, iskolafogászati és iskolaorvosi szolgáltatás nyújt Diósberény, Gyönk, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari és Varság településeken. Simontornyán központi orvosi ügyeletet működtetnek társulásos formában, ami orvosi éjszakai és hétvégi ügyeletet jelent Belecska, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora, Pincehely, Simontornya és Tolnanémedi településeken. Hasonlóképpen a hétvégi és éjszakai ügyeletet oldották meg társulás által Iregszemcsén, ahol Felsőnyék, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly és Újireg lakóit látják el szükség esetén. Emellett Hőgyész nagyközség is társulásos orvosi ügyeletet lát el a térség és a szomszédos kistérségek egyes településein. A felsorolt társulások által megoldott az egészségügyi alapellátás a kistérségben. Az egészségügyi fejlesztések elsősorban a termálfürdő eszközbeszerzéseire, illetve a működő praxisok infrastrukturális adottságainak javítására, a gyógyítás feltételeinek minőségi és színvonalbeli emelését szolgálják. Ehhez kapcsolódóan technológiai fejlesztésre nyert támogatást a gyönki Iris Gyógyszertár két millió forint értékben.

I. 4. Szociális helyzet A szociális helyzet megítélését segítő mutatók alapján megállapítható, hogy a Tamási kistérség kedvezőtlen képet fest köszönhetően a munkanélküliek magas arányának, az iskolai végzettség alacsony színvonalának, illetve az átlag alatti aktivitási rátának. Bár nem tartozik a gyorsan elöregedő térségek közé a Tamási kistérség, viszont a társadalom minőségi mutatói alapján komoly gondokkal küzd. A 18 évesnél idősebb korosztályban az érettségivel rendelkezők aránya mindössze 22%, ami a régió hasonló helyzetű kistérségeinek átlagával egyezik meg, ám jelentősen elmarad az országos értékektől. Ugyanakkor van tizenegy település a kistérségben, ahol az elvégzett átlagos osztályszám a nyolcat sem éri el (Belecska, Értény, Fürged, Kisszékely, Magyarkeszi, Miszla, Mucsi, Nagyszékely, Nagyszokoly, Ozora, Udvari). Két település esetében az átlagtól való pozitív irányú elmozdulás tapasztalható, ez a kistérségi központ, Tamási és Hőgyész. A 7 évesnél idősebb korosztály iskolai végzettségét tekintve elmondható, hogy 8 általános végzettséggel rendelkezik 32%-uk, érettségi nélküli középiskolai, szakiskolai végzettsége 22%-uknak van, érettségivel 13%, egyetemi, főiskolai végzettséggel mindössze 5%

6

rendelkezik. A szociális helyzetet meghatározó mutatók közül a foglalkoztatásra vonatkozóak is alapvetően befolyásolják a kialakuló képet. A Tamási kistérség esetében ezek a mutatók is kedvezőtlen képet rajzolnak ki, hiszen a foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya 48,8%, ami megyei és regionális összehasonlításban is a legrosszabb eredmények egyike, tehát a háztartások közel fele nem rendelkezik rendszeres jövedelemmel. Ezek alapján nem meglepő, hogy a rendszeres szociális segélyben részesülők száma 2005-ben 1380 lakos, amelynek 1000 főre vetített értéke 33,2, amely a régió adatainak összevetésekor a legkedvezőbbek között szerepelt. A 24 évnél fiatalabb lakosság 40,12%-a részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, amellyel a Tamási kistérség előbbi kedvező eredményével ellentétben a megye és régió adatai között az utolsók között foglal helyet. A rendszeresen szociális segélyben részesülők területi eloszlásában a városok és nagyobb népességszámú települések kiemelkednek, ezáltal Hőgyész, Simontornya és Tamási rendelkeznek kiugró értékekkel, a legtöbb település a kistérségben az átlag körüli értékkel rendelkezik. Az oktatási és szociális ellátó intézmények egy részét a települések önállóan, másik részét társulásos formában működtetik. 16 intézményfenntartó társulás (1. táblázat) által a kistérség csaknem összes települése lefedhető. A 2004-es adatok alapján a Tamási kistérségben bölcsőde nem működik. A 31 településen 23 óvoda biztosítja a gyermekek intézményes formában történő nevelését, három település egyáltalán nem rendelkezik óvodával (Kisszékely, Kalaznó, Magyarkeszi). Az általános iskolák tekintetében is elmondható, hogy többségében társulásos formában oldják meg az intézmények fenntartását, csak alsó tagozat Fürged, Regöly, Szárazd településeken működik, többcélú kistérségi társulás által alsó tagozat biztosított Hőgyész, Keszőhidegkút, Mucsi és Szárazd településeken. A középfokú oktatás területén is színes kép rajzolódik ki a Tamási kistérségben. A 2004. évi adatok alapján szakiskolával rendelkezik Fürged, Gyönk, Keszőhidegkút, Simontornya és Szárazd települések, ezek közül három (Fürged, Keszőhidegkút és Szárazd) kollégiumi ellátást is biztosít. Gimnáziumi oktatás Tamási, Gyönk és Simontornya településekhez kapcsolódik, felnőttképzést pedig Gyönkön, Simontornyán és Értényben folytatnak. Simontornyán a Vak Bottyán Általános és Szakképző Iskola, Gimnázium várja a diákokat 12 évfolyamos képzéssel, illetve 4 évfolyamos felnőttképzéssel, ehhez kollégium, alapfokú művészeti oktatás és fogyatékosok nappali tagozatos képzése is társul. Gyönkön a Tolnai Lajos Gimnázium található, négy osztály drámatagozatos, négyosztályos magyar-német tagozatos, hatosztályos német nemzetiségi tagozatos, négyosztályos általános és hatosztályos diszlexiás képzéssel. Tamásiban működik a Béri Balogh Ádám Gimnázium, illetve a Vályi Péter Szakképző Iskola és Kollégium, amely széles kínálattal várja a tanulókat. A szakképző iskola keretein belül gépészeti, építészeti, faipari, vendéglátó-idegenforgalmi, mezőgazdasági, kereskedelem-marketing szakmacsoportok közül választhatnak a diákok. Tíz osztály elvégzése után bútorasztalos, festő-mázoló-tapétázó, pincér, illetve szakács képzéseket biztosítanak. Szakközépiskolai oktatás keretében informatikai, közgazdasági és vendéglátó-idegenforgalmi szakmacsoportok várják az érdeklődőket. A megyében egyedülálló módon művészeti szakközépiskolai oktatás is folyik Tamásiban a szakképző iskolában, ahol keramikus, grafikus vagy textilműves szakon tanulnak a diákok

7

gyermekjóléti szolgálat

gyógytestnevelés

logopédia

alapfokú művészeti okt

nemzetiségi oktatás

családsegítés

étkeztetés

házi segítségnyújtás

1-8 ált. isk.

Település

Óvoda

Társulás

Bölcsöde

1. táblázat: Oktatási és szociális célú társulások a Tamási kistérségben

Alapfokú intézményfenntart ó társulás, Simontornya

Kisszékely, Nagyszékely, Simontornya, Tolnanémedi

ÉrtényKoppányszántó óvodafenntartó társulás

Értény, Koppányszántó

Iregszemcse és környéke szociális és gyermekjóléti intézményfenntart ó társulás

Értény, Felsőnyék, Iregszemcse, Koppányszántó, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Újireg

Iregszemcse Közös Intézményfenntar tó Társulás

Felsőnyék, Iregszemcse, Nagyszokoly, Újireg

x

x

Iskolai és Közoktatási Társulás, Gyönk

Belecska, Diósberény, Gyönk, Keszőhidegkút, Kistormás, Miszla, Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád

x

x

Nagykónyi Közös Iskolafenntartó

Értény, Koppányszántó, Nagykónyi

x

Általános Iskolai Intézményfenntar tó Közoktatási Társulás, Hőgyész

Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Mucsi

x

Általános Iskolai Társulása, Tamási

Fürged, Regöly, Szakály, Tamási

x

Óvodai Társulása, Tamási

Nagykónyi, Regöly, Szakály, Tamási

x

Óvodafenntartó Társulás, Gyönk

Belecska, Dúzs, Gyönk, Hőgyész, Kalaznó, Mucsi

x

Óvodafenntartó Társulás, Diósberény

Szakadát, Szárazd, Udvari, Varsád

x

Ozora-Fürged Közoktatási Intézményfenntar tó Társulás

Ozora, Fürged

x

Szociális alapellátások fenntartására Társulás, Simontornya

Belecska, Kisszékely, Nagyszékely, Simontornya, Tolnanémedi

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

8

Tamási és Simontornya Többcélú Kistérségi Társulás

Kistérség összes települése

x

Tamási és városkörnyéki önkormányzati szociális társulás

Dúzs, Hőgyész, Kalaznó, Nagykónyi

x

Gyermekjóléti feladatok ellátására Társulás

Belecska, Fürged, Kisszékely, Nagyszékely, Ozora, Pincehely, Simontornya

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

Forrás: Dél-dunántúli Ellátási Térkép alapján A szociális helyzet javítása és annak fejlesztése a kistérségben elsősorban az oktatási intézmények korszerűsítésére irányul. A Tamási integrált mikrotérségi oktatási központ kialakítására 1,2 milliárd forintot kapott a kistérség, Hőgyészen a bölcsőde épületének tetőszerkezet-felújítására 1,3 millió forintot nyertek. Iskolakorszerűsítés által Nagykónyiban (76 millió forint) és Ozorán (136 millió forint) teljes épület- és műszaki felújításokra került sor. A középfokú oktatási intézmények fejlesztésére, a kompetencia alapú oktatás bevezetésére, a képzési esélyek növelésére van szüksége, erre Simontornyán és Tamásiban 18-18 millió forint áll rendelkezésre pályázati forrásból.

I. 5. Foglalkoztatási helyzet A Tamási kistérség foglalkoztatási adatai kedvezőtlenek, de kisebb javulás tapasztalható, hiszen a regisztrált munkanélküliek száma 2005 és 2006 között 380-nal csökken. 2005ben a munkanélküliség aránya 11,7%, amely 2006-ra 9,8%-ra csökkent, de még így is a régió egyik legrosszabb mutatójával rendelkező térség. A pályakezdő munkanélküliek is magas értéket (8%) jelentenek 2005-ben, férfiak és nők közel azonos arányban képviseltetik magukat. Emellett a tartós munkanélküliek aránya is kedvezőtlen értéket mutat, hiszen a 2,25% azoknak az aránya, akik 12 hónapnál régebben nem találtak állást, ez megyei összevetésben a legrosszabb eredmény. Regionálisan messze kedvezőtlenebb értékekkel rendelkeznek az egyes kistérségek, ebben az esetben is a férfiak és nők közel azonos arányban való részvételéről számolhatunk be. Az aktivitási ráta 2001-ben 35,5%, ami a régióban egyike volt a legrosszabb értékeknek, ez a mutató tükröződött vissza a foglalkoztatottak nélküli háztartások és a tartósan munkanélküliek magas számában is. A kistérség foglalkoztatási folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az álláskeresők száma 2002 és 2006 között hullámszerű változást mutatott, csúcspontját 2004-ben érte el, azóta folyamatos és közel azonos arányú csökkenés tapasztalható, köszönhetően a humánerőforrás fejlesztések és a munkahelyteremtés számára biztosított támogatásoknak. 2006-ban az álláskeresők 56%-a férfi és a döntő hányadában fizikai foglalkoztatású. Fontos szempont a vizsgálatok során a munkanélküliek iskolai végzettsége is. Megállapítható, hogy 8 általánosnál alacsonyabb végzettsége az álláskeresők 8,6%-ának van. Markáns hányaduk (40%) rendelkezik általános iskolai végzettséggel, összességében a középiskolai végzettségűek adják csaknem felét a munkanélkülieknek (49%), ebből legnagyobb arányban (32%) a szakmunkás végzettséggel bírók vannak jelen, őket követik a technikusi végzettségűek (14%), majd a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők (2%). A felsőfokú végzettségűek aránya az álláskeresők körében csekély (2%), nagyobb hányada főiskolai diplomával rendelkező, ez egyetemi végzettségűk elenyésző arányban nem találnak munkát a kistérségben. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása tekintetében azonos arányok rajzolódnak ki, hiszen a 21-30, 31-40, 41-50 éves korcsoportok közel azonos arányban keresnek állást (25%,

9

27%, 26%), jóval alacsonyabb, 17%-os arányt mutatnak az 50 év feletti álláskeresők, és a 20 éven aluli korcsoport is mindössze 4,5%-ot jelent a munkanélküliek táborában. A foglalkoztatottak száma 2005-ben 12 951 fő, ami a gazdaságilag aktív népesség alig felét jelentette. Ezek térségen belüli koncentrációja a nagyobb településekhez és a korábbian említett nagyobb foglalkoztatókhoz kapcsolódik. Nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlásuk tekintve elmondható, hogy az agrárjelleg ebben az esetben is kitűnik, hiszen a számadatok alapján a foglalkoztatottak közel 14%-a dolgozik a primer ágazatban, ami megyei és regionális összevetésben is kimagasló érték. Az iparban foglalkoztatottak aránya 40%, ami szintén felülmúlja a megyei adatokat. A tercier ágazat súlya kevésbé jelentős ebben a kistérségben, viszont a turizmus (vadászat, gyógy-, illetve wellness) előtérbe kerülésével folyamatosan javuló mutatókkal büszkélkedhet a Tamási kistérség. Szembetűnő eredmény, hogy 22%-a a foglalkoztatottaknak a közigazgatásban tevékenykedik, ennek egyik magyarázata, hogy nagyobb foglalkoztatók híján – a kistérségben mindössze egy 250 főnél nagyobb foglalkoztató tevékenykedik – a települési önkormányzatok a legjelentősebb munkáltatók, elsősorban a kistelepülések, de egyes esetben a nagyobb falvakban is. A munkavállalók egynegyede ingázott 2001-ben a kistérségben. A lakóhelyén dolgozó munkavállalók a két városnak és a három nagyközségnek, azok munkáltatóinak köszönhetően nagy számban vannak jelen a kistérségben. Az eljáró dolgozók többsége a kistérségi központot, Tamási részesíti előnyben, hiszen 11 település 745 munkavállalója jár ide naponta dolgozni. Hasonlóképpen, foglalkoztatási központnak tekinthető Simontornya, Pincehely és Gyönk is. A közcélú foglalkoztatásban a kistérségben 2005-ben 505-en vettek részt, ami települési átlagos tekintve 16 főt jelent és az összes önkormányzatnál foglalkoztatott 17%-át teszi ki. Az átlag alatti közcélú foglalkoztatásban résztvevőkkel rendelkezett 17 település, közülük Gyönkön egyáltalán nem alkalmaztak közcélú foglalkoztatottat. A foglalkoztatás növelése, a hátrányos helyzetű csoportok foglalkoztatásba történő bevonása hatalmas feladat elé állítja a kistérség vezetőit. Ehhez kapcsolódóan a Tamási Térségfejlesztő Ügynökség Kht. „Összefogás a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Tamási kistérségben” program lehetőséget biztosít a célok megvalósításához, ehhez közel 100 millió forint áll rendelkezésre. Természetesen a munkahelyteremtő támogatások és a civilek kezdeményezései is segíthetik a foglalkoztatás minőségi javításán, a munkanélküliség csökkentésében.

10

2. SWOT-analízis Gazdasági, foglalkoztatási helyzet Erősségek Agrárhagyományokkal rendelkező térség, kedvező természeti adottságokkal Talaja a régió legjobbjai (28,5 AK) között szerepel, ezáltal a mezőgazdasági művelés aránya kimagasló Pannon Agrártudományi Egyetem Agrárkutató intézete működik Iregszemcsén, amely a szellemi tőke magas színvonalával párosul, mivel a tudományos kutatók 1000 lakosra jutó száma itt a legmagasabb a megyében (0,29) Erős agrár szféra, hiszen a mező- és erdőgazdálkodást folytató vállalkozások száma 4,2%-kal haladja meg a megyei átlagot Turisztikai hagyományokkal rendelkező térség: várak (Simontornya, Ozora), kastélyok (Hőgyész, Iregszemcse, Simontornya), termálfürdő (Tamási), wellness szálló (Hőgyész, Simontornya) áll a vendégek rendelkezésére Kereskedelmi szálláshelyek és eltöltött vendégéjszakák tekintetében a második legmagasabb értékkel rendelkezik a megyében A modern elektronikai ipar képviselője is jelen van Tamásiban (Philips-lámpatestek gyártója) Feldolgozóipari (élelmiszeripari) ágazat jelenléte (Tamási Hús)

Gyengeségek Ipari tevékenységet a települések közel fele nem folytat Szolgáltató szektor bizonyos részterületei fejletlenek Vállalkozássűrűség alacsony, hét településen haladja meg a vállalkozások száma a 100-at, csekély a befektetői kedv, eloszlása egyenetlen Vállalkozások jövedelemtermelő képessége alacsony, sok a kényszervállalkozás

Lehetőségek Agrárinnovációra, a Pannon Agrártudományi Egyetem Kutatóintézetére és jelenlevő mezőgazdasági szellemi tőkére támaszkodó gazdaságfejlesztés a növénynemesítés által Bioültetvények és bioetanol gyár térségbe telepítése Szélerőművek üzembe helyezése és geotermikus energiahasznosítás, a megújuló energiahordozók előnybe részesítése a fenntartható fejlődés elveinek szem előtt tartásával Nemzetiségi (német) hagyományokra és kapcsolatokra támaszkodva tőkevonzó képesség növelése elsősorban az ipari és szolgáltató (turizmus) szektorban Turizmus fejlesztése egyrészt a természeti környezet adottságait (Pacsmagi – tavak, Gyulaji Erdészeti Zrt. Tamási Erdészete) kihasználva (lovas-, golf-, vadász-, kerékpáros-, konferencia turizmus) másrészt az egészségturizmusra alapozva termálfürdőés strandfejlesztés (Simontornya és Tamási) A történelmi hagyományokra támaszkodó vár- és kastélyturizmus kiépítése Munkanélküliség csökkentése, gazdasági aktivitás növelése átképzések által: kommunikációs feladatok, környezetgazdálkodási feladatok, szociális és egészségügyi ellátás, oktatási és kulturális feladatok ellátása szerepel a fő prioritások között Az agráriumra és a kézműipari hagyományokra alapozó képzések (gombatermesztő, nyúltenyésztő, gyékény-szalmatárgy készítő stb.) „Összefogás a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért a Tamási kistérségben” program Veszélyek Ágazati szerkezet megmerevedése A magasabb jövedelem-termelő képességgel rendelkező ipari és szolgáltatási tevékenységek háttérbe szorulása Tartós munkanélküliek számának állandósulása, ezáltal a szegénység fokozódása A romló külső gazdasági helyzet és a helyi problémák tovább rontják a térség

11

Csupán egy nagyfoglalkoztató működik a térségben, Tamásiban Ipari park hiánya, amely közös érdekek mentén segítené a vállalkozások stabil működését Magas a munkanélküliség és a tartós munkanélküliek aránya (2,25%), alacsony a gazdasági aktivitás, roma lakosság magasabb munkanélküliségi mutatókkal rendelkezik A kistérségben problémát jelent a megfelelő szakképzettségű munkavállalók hiánya.

vállalkozóinak helyzetét.

12

Infrastruktúra Erősségek Lehetőségek Kedvező közlekedésföldrajzi adottságok Zsáktelepülések felszámolása úthálózat(61-es, 65-ös főút, 40-es vasútvonal), fejlesztés által, a kistérség, a megye és a amelyek csomóponti helyzetet régió vérkeringésébe helyezése eredményeznek Tamásiban a közúti Kerékpárutak építésével a turizmus közlekedés tekintetében fejlesztése A Budapest – Pusztaszabolcs - Pécs Műszaki infrastruktúra fejlesztése, amely vasútvonal áthalad a területen, északkelet- kiterjed az ivóvízhálózat teljes körű délnyugati irányban, nyolc vasúti kiépítésére, a szennyvízhálózat és megállóhely található ezen a vonalon gázhálózat kiépítettségének növelésére, Kedvező a gyorsforgalmi csomópont és a ezáltal a lakosság életkörülményeinek főváros elérésére irányuló mutató is, javulására éppúgy, mint a kistérségi központ nagy A hulladékgyűjtés és a szelektív gyűjtés kiterjedése ellenére rövid időn belül (19 megvalósítása, a hulladék perc) ártalmatlanításának megoldása (Déldunántúli regionális szemétlerakó – Siófok, Cikó), ezzel a lakosság élhetőbb környezetének formálása Infokommunikációs hálózatok kiépítése által szélesebb rétegek bevonása az oktatásba, ügyintézésbe, élhetőbb környezet megteremtése, életminőség javítása az infrastrukturális fejlesztések által Gyengeségek Veszélyek Belső periférikus elhelyezkedés a régión A kistérség elzárt, kedvezőtlen belül infrastrukturális ellátottságú Zsáktelepülések jelenléte, amelyek zsáktelepüléseinek elnéptelenedése elzártságuk révén hátrányos helyzetben megállíthatatlanná válik. vannak térségen belül (Kisszékely, Udvari, Gazdasági versenyképesség és innováció Kalaznó, Fürged, Értény, Újireg). háttérbe szorulása a gyenge elérhetőségű, Számos külterületi lakott hely esetében a illetve infrastrukturális ellátottságú bekötőút burkolatlan, vagy nagyon rossz településeken. állapotú, amely elemi problémákat okoz. A külterületi lakott helyek élhetetlenné, és A vonalas infrastruktúra kiépítettsége az alacsony státuszú, társadalmilag alacsony színvonalú, még az reménytelenül leszakadt emberek sajátos ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások száma gyűjtőhelyévé válnak. sem teljes, csupán 94%, a külterületeken Az infokommunikációs infrastruktúra jórészt megoldatlan. Kiépített hiányosságai az egész térség növekvő csatornahálózat csak hat településen van. társadalmi-gazdasági leszakadását A hulladékgyűjtésbe bekapcsolt lakások eredményezik. aránya is mindössze 78,1%, szelektív hulladékgyűjtés csupán Tamásiban megoldott. Infokommunikációs rendszerek és infrastruktúra kiépítetlensége fokozza az elzártságot, a megyei és regionális szinten is a sereghajtók között szerepel a telefonfőállomások, a kábeltelevízió és az internetelőfizetések tekintetében.

13

Szociális, egészségügyi helyzet Erősségek Lehetőségek A pincehelyi Szent Orsolya Kórház fekvő- Az egészségügyi ellátás színvonalának és járóbeteg szakellátást egyaránt biztosít növelése fejlesztések által, a társulásos a térségben ellátási forma támogatása Az egészségügyi- és szociális ellátás Eszközfejlesztések a praxisokban, gyógyintegrált (társulásos) formában történő és termálfürdő eszközállományának megoldása, 10 társulás igyekszik a bővítése, korszerűsítése, specializációja kistérség teljes területén biztosítani az Hátrányos helyzetű társadalmi csoportok ellátást munkaerőpiacra történő visszahelyezése Társulások keretében megoldott az orvosi foglalkoztatási terv alapján, betanított ügyelet, amely 10 településen működik munkákkal (parkgondozó, településHárom mentőállomás látja el a települések karbantaró) lakóit Szociális földprogram kibővítése, új tagok Belecskai szociális földprogram, amely felvétele, akik kedvezményes szociális 1998 óta működik, az ebben résztvevők juttatások révén háztáji jellegű kedvezményeket kapnak a szociális kistermelést és állattartást folytathatnak, ellátásban (napközi otthonos ellátás) biztosítva önellátásukat. A szakképző iskolával (Tamási) együttműködésben szakmához is juthatnak a résztvevők. Gyengeségek Magas munkanélküliségi arány, alacsony gazdasági aktivitás, tartós munkanélküliek magas aránya A foglalkoztatottak nélküli háztartások aránya kiugróan magas, 48,8%, ez a rendszeres jövedelmek hiányát mutatja. Rendszeres gyermekvédelmi segélyben a 24 évnél idősebb korosztály több mint 40%-a részesül Szegregálódó etnikai csoportok jelenléte, alacsony jövedelmi viszonyokkal, alacsony iskolai végzettséggel Fekvőbeteg ellátásban rendelkezésre álló ágyszám csekély

Veszélyek A pincehelyi kórház az egészségügyi átszervezések nyomán elveszítheti jelenlegi térségi jelentőségét. A nem jövedelemből csoportok számának gyors növekedése megoldhatatlan problémák elé állítja a szociális ellátórendszert. Az alacsony státuszú lakosság térbeli koncentrációjával kialakuló települési szintű szegregátumok jellemzővé válnak a kistérségben.

14

Társadalmi, oktatási helyzet Erősségek Lehetőségek Színes és színvonalas képzési struktúra a A fiatalok elvándorlásának mérséklése, a négy középiskola által (Gyönk, letelepedést ösztönző intézkedések által Simontornya, Tamási), kompetencia alapú A nemzetiségi és etnikai csoportok képzési struktúrával társadalomba való beilleszkedésének Művészeti oktatás, fogyatékkal élők elősegítése nappali tagozatos iskolája Simontornyán, A képzési struktúra és a munkaerőpiaci nemzetiségi oktatás, drámatagozatos kereslet összehangolása képzés, diszlexiások oktatása Gyönkön, Etnikai csoportok visszahelyezése a Tamásiban egy gimnázium és egy széles munkaerőpiacra versenyképes szakmák képzési spektrumú szakképző iskola által, egyúttal az iskolai végzettség biztosítja az oktatás színvonalának színvonalának emelése megőrzését és emelését Iskolai oktatás kor igényeinek megfelelő Nemzetiségi oktatás biztosítása a nagyobb szinten tartása, sajátos nevelésű igényű településeken gyermekek felzárkóztatása, kompetenciaOktatási ellátás egy része társulásos alapú oktatás feltételeinek biztosítása formában valósul meg (12 társulás), Integrált mikrotérségi oktatási központ ezáltal a kistérség teljes területe lefedésre kialakítása kerül Gyengeségek Veszélyek A lakosság képzettségi színvonala Elnéptelenedés az elvándorlás és a alacsony, különösen a felsőfokú természetes fogyás által, csökken az végzettségűek arányának (5%) oktatás demográfiai bázisa. tekintetében. A fenntartók nehéz és egyre romló anyagi A települések egynegyedénél az elvégzett helyzete ellehetetleníti az oktatási osztályok száma a nyolcat sem éri el. intézmények működését, akadályozza Az oktatási intézmények némelyike korszerűsödésüket. infrastrukturális és humán erőforrás A szegregáció oskolai szinten is egyre problémákkal küszködik. növekvő problémát jelenthet. Az iskola nem képes megbirkózni az alacsony státuszú tanulók szocializációs hiányosságaiból fakadó problémákkal.

15

III. Fejlesztési irányok

fejlesztési irány sorszáma és rövid leírása 1. Gazdaságfejlesztés

fejlesztési irány által érintett földrajzi terület (pl. települések felsorolása)

fejlesztési irány indokoltsága (hivatkozással a SWOT elemzésre) és hosszú távú céljai

fejlesztési irány számszerű eredményeinek mutatói (indikátorok, választható listáról)

kapcsolódás más fejlesztési irányokhoz, egyéb forrásokhoz

Simontornya, Tamási, Pári

A gazdaság fejlesztési programok hozzájárulnak a települések munkanélküliségének mérsékléséhez.

Indukált beruházás (Mrd Ft)

2. Környezetfejlesztés

Diósberény, Varsád, Regőly, Tamási, Szakadát, Ozora, Magyarkeszi, Pári, Nagykónyi

A környezetfejlesztési projektek az élhetőbb települések kialakításához járulnak hozzá. A kistérség domborzati viszonyai miatt kiemelten fontos ez a belterületi vízelvezetés esetében

Program keretében korszerű szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott kistelepülési lakosság száma (fő)

KEOP, DDOP

3. Településfejlesztés

Simontornya, Tamási

A kistérség jelenleg két várossal rendelkezik, ezeknek a kistérségi szerepének erősítése kiemelt feladat

A fejlesztések létszáma

DDOP, TEKI

A mikrotérségi oktatási központok fejlesztése és az oktatáshoz kapcsolódó

A létrehozott integrált intézmények fejlesztéssel érintett tagintézményeinek/intézményegységeinek száma

4. Oktatásfejlesztés és piacképes szakképzés, foglalkoztatási programok

Gyönk-Hőgyészi mikrotérség, Iregszemcsei mikrotérség,

GOP, UMVP

A hasznosítatlan barnamezős területekre, támogatott ipari parkokba, inkubátorházakba betelepült vállalkozások száma db

által

érintett

lakosság

Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen TIOP, TAMOP, UMVP

16

Tamási kistérség

tartamfejlesztések indokoltak

Képzésbe bevont fogyasztók, tanulók száma (ezen belül a hátrányos helyzetű fogyasztók és tanulók száma) Kompetencia alapú oktatási programokra és informatikai eszközökre építő pedagógus(tovább)képzést végző intézmények hallgatóinak száma

5. Egészségegészségügyi fejlesztés

6. Roma integráció

és

Gyönk-Hőgyészi mikrotérség, Iregszemcsei mikrotérség, Tamási kistérség

A kistérség mikrotérségeiben az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése fontos feladat, a Gyönki területen mentőállomás is létesítésre kerül

A konstrukció keretében létrehozott integrált szolgáltató központok

Tamási kistérség

A romák életminőségének és szociális helyzetének javítása fontos a kistérségben

Bevont személyek száma

TIOP

Az érzékenyítő tréningbe bevontak száma Kistérségi egészségfejlesztési stratégiák (egészségtervek)

UMVP

Érintett települések száma Elindított száma

vizsgálatok,

adatfelvételek

17

IV. Projektek összegző bemutatása

IV. 1. Projektek, projekt típusok, típusprojektek, összesen

fejlesztési irány sorszáma

Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása

projektek száma, db

megval. helyszíne (település)

projektek igényelt támogatása, MFt

ebből ROP

TÁMOP

TIOP

Forrás megoszlása, %

1

Barnamezős területfejlesztés, gazdaságfejlesztés

6

Simontorny a, Tamási, Pári

587

587

0

0

11,39

2

Belterületi vízrendezés, Csatornázás és szennyvízelvezetés

9

Diósberény, Varsád, Regőly, Tamási, Szakadát,

1292,9

1292,9

0

0

25,08

3

Belvárosok rehabilitációja

2

Simontorny a, Tamási

659,1

659,1

0

0

12,79

4

Mikrotérségi központok lebonyolítása

10

Gyönk, Iregszemcse , Tamási

1728,2

1200

511,7

16,5

33,53

és

oktatási képzések

5

Mikrotérségi egészségügyi központok fejlesztése és egészségügyi tartamfejlesztések

7

Gyönki mikrotérség, Iregszemcse i mikrotérség,

844

364

495

0

16,37

6

Roma integráció

1

Tamási

43

0

43

0

0,83

Összesen

-

36

5154,2

4103

1049,7

16,5

100%

18

IV. 2. Projektek, projekt típusok, típusprojektek 100 %

fejlesztési irány sorszáma 1

Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása Barnamezős telephelyfejlesztés, terület fejlesztése



2


476

476

17,25

14,28


Ipari

ebből ROP

2

Belterületi vízrendezés, csapadékvíz elvezetés

4

Diósberény, varsád, Regőly

394

394

4

Oktatás integráció tartamfejlesztése

5

Iregszemcse , Gyönk

1367

1200

5

Foglalkoztatási tartamfejlesztése

5

Tamási, Iregszemcse

6

Az Élet színháza roma program

1

Tamási kistérség

Összesen

-

17

és

ezek

TÁMOP

TIOP


167

49,53

480

480

17,39

43

43

1,56

2760

2070

690

0

100%

19

IV. 3. Projektek, projekt típusok, típusprojektek, 200 %

fejlesztési irány sorszáma

Projektek, projekt típusok és típusprojektek felsorolása




ebből ROP

TÁMOP

TIOP


1

Pári vállalkozás fejlesztés

4

Pári

111

111

4,64

2

Szennyvíz kezelési programok, beleterületi vízrendezések

5

Ozora, Magyarkeszi , Pári

898,9

898,9

37,54

3

Település városokban

a

2


659,1

659,1

27,53

4

Képzési programok, tartamfejlesztések

6

Tamási kistérség

361,2

5

Mikrotérségi eü és szoc központok létesítése, egészségfejlesztések

2

Tamási kistérség

364

364

15

Összesen

-

19

2394,2

2033

359,7

rehabilitáció

344,7

16,5

15,09 15,20

16,5

100%

IV. 2. Forrás operatív programok és prioritások közti megoszlásának indoklása (különösen, amennyiben jelentősen eltér a tervezési útmutatóban megadott kistérségi indikatív megosztástól A kistérség gazdaságfejlesztési programjainak megvalósítását hátráltatja a kevés működő tőke jelenléte, ezért a gazdaságfejlesztési programok támogatása csak 20 %-ban szerepel. A volt Simontornyai Bőrgyár területének teljes rehabilitációja állami szerepvállalás mellett valósulhat meg, a környezeti kár mértéke a kistérség egész forráskeretének 150 %. A kistérség közút hálózata fejlesztésre szorul, azonban ezek a projektek már csak a kiegészítő listán kaptak helyet. Az oktatásintegráció kistérségi szintű fejlesztése kiemelkedően fontos, a gazdaságfejlesztési programok után kiemelt helyen lévő fejlesztési igényű

20

IV. 3. Legfontosabb kapcsolódó, egyéb forrásból (pl. egyéb ÚMFT forrás, ÚMVP forrás, hazai támogatás, magán forrás) finanszírozandó projektek

projekt rövid címe

projekt gazda neve

megvalósulás helyszíne (település)

összköltség, MFt

finanszírozás lehetséges forrása

megvalósítás tervezett indítása (év, hónap)

kapcsolódó fejlesztési irány sorszáma

Kúria felújítása, átalakítása Szemcsepuszta

Hajdics Attila

TamásiSzemcsepuszta

80

DDOP, UMVP

2009.09

2010.12

Önkormányzat épületének akadálymenetesít ése

Iregszemcse Község Önkormányzata

Iregszemcse

13

DDOP, LEKI

2009.06

2010.02

Sebesség és forgalom csillapító eszközök telepítése


Iregszemcse

100

DDOP

2010

2011

Sebesség és forgalom csillapító eszközök telepítése

Szakály Község Önkormányzata

Szakály

30

DDOP

2009

2010

Udvari- Alsópél összekötő út kiépítése

Udvari Község Önkormányzata

Udvari

800

egyéb ÚMFT forrás (DDOP kiemelt)

2009

2010

KisszékelyNagyszékely összekötő út kiépítése

Nagyszékely Község Önkormányzata

KisszékelyNagyszékely

80


2009

2010

21

FürgedNagyszokoly összekötő út kiépítése

Fürged Község Önkormányzata

FürgedNagyszokoly

250


2009

2010

max. 50 legfontosabb projekt

22

IV. 4. Ütemezés

2009 száma induló projektek

33

2010

2011

2012 2013 2014 2015

3

36

igényelt 4927,7 226,5 támogatása, MFt száma

5

befejeződő igényelt 175,2 projektek támogatása, MFt

16

össz

5154,2

11

2

1661,3 3125,2 116

2

36

76,5

5154,2

IV. 5. Ütemezés indoklása (amennyiben eltér az időarányostól)

A projektek jelentős forrásigénnyel rendelkeznek, a megvalósításuk pedig jelentősen elhúzódik, ezért indokolt a projektek 2009-esindítása

ROP-TIOP-TAMOP 100 1 Simontornya, barnamező

266

2 Tamási, barnamező

210

3 Gyönk int, iskola,

600

4 Iregszemcse int, iskola,

600

5 Varsád szennyvíz

262,7

6 Belter csapadékvíz, Regöly

36,5

7 Diósberény, belter csapadékvíz

31,3

8 Tamási belter. Víz

63,5

9 Wellness és Eü turizmus, TKT 10 Sorsfordító, Szd-i Agrokonzult Kft 11 Az élet színháza roma prg, TKT 12 Kistérségi Universitas, PTE 13 Minőségi oktatás, IPR int fejl, Iregszemcse,

50 71,00 42,8 45 100

14 Esélyteremtés, Vályi P.

60

15 KIUT-kereső, KIUT

90

16 Fogl menedzser, KIUT

80

17 Termelőiskola, KIUT

150

ROP-TIOP-TAMOP tartalék 18 Simontornya, városrehab

234,1

19 Szakadát vízrendezés

212,1

20 Ozora szennyvíz

448,8

21 Magyarkeszi szennyvíz

94

22 Pári belter vízrendezés

72

23 Csapadékvíz nagykónyi

72

24 Informatikai infrafejl. Vályi P. TIOP

16,5

25 Városrehab, Tamási

425

26 Mikrotérségi eü-szoc, Iregszemcse

188

27 Mikrotérségi eü-szoc, Iregszemcse

196

28 PPFA Kft, Pári telephely

28

29 Proformula Kft, Pári telephely

35

30 Rusztika Kft, Pári telephely

20

31 Jurojet Kft, Pári telephely

28

32 Ifjúsági int. Prg, KIUT

30

33 Vidd Haza a tudást, DD Forráskp.

93

34 MAG-TÁRHÁZ, DD Forráskp.

155

24

35 Fordulópont, DD Forráskp. 36 Élet-módi, KIUT

66,7 15

25

V. A projektek egyenkénti bemutatása fejlesztési irány 1. gazdaságfejlesztés projekt rövid címe Barnamezős telephelyfejlesztés Simontornyán projekt gazda neve Simontorny Város Önkormányzata kapcsolattartó neve, Csőszné Kacz Edit elérhetősége +3674586929 megvalósulás Simontornya helyszíne (település) összköltség, MFt 380 igényelt támogatás, 266 MFt amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Környezeti kár mentesítése 120 Épület fejlesztés 260 érintett operatív DDOP 1.1.1.F program és prioritás kapcsolódás a Az üzem működése segíti a kistérség gazdasági felzárkózását fejlesztési irányhoz munkahelyet biztosít a helyi és kistérségbeli emberek számára számszerű outputok A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával (indikátorok, értékkel) ellátott ipari park terület/ipari terület nagysága számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Az ipari parkba / ipari területre betelepült vállalkozások száma Létrehozott új munkahelyek száma (nő, férfi, hátrányos helyzetű)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A volt Simontornyai Bőrgyár ipari területe infrastrukturával részben ellátott, vállalkozások számára alkalmas. A közel 2000 m2 épület jelenleg használaton kívül áll, állaga folyamatosan romlik. Bérbeadása, értékesítése eddig a jelenlévő környezeti károk miatt nem volt lehetséges, a károk egy részét 2008 évben megszüntették. A jelenlegi környezeti kár mentesítés az eltemetett bőrgyári melléktermék (spél) felszámolására irányulnak, így a meglévő épület mellé egy 12500 m2 üres ártalmatlanított terület áll rendelkezésre. Az épület felújítás után több, 250-500 m2 közötti térre osztható és több vállalkozás számára hasznosítható. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt célja a munkanélküliség csökkentése a jelen lévő illetve betelepülő vállalkozások infrastrukturális helyzetének javításával. projekt célcsoportja Simonornya város és a mikrotérség lakossága projekt tevékenységei Környezeti kármentesítés Épület felújítás Infrastruktúra átépítése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt társadalmilag és gazdaságilag hasznos tevékenységet céloz meg, megvalósítása jelentős a kistérség szempontjából. költséghatékonyság, Barnamezős terület, ipari besorolású, ipari tevékenységre is alternatívák alkalmas épületegyüttes pénzügyi A létesítmény felújítás után bérbe adható, így biztosítható a fenntarthatóság, hosszú távú fenntarthatóság működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, Az infra fejlesztés után betelepülő vállalkozások a helyi

26

különösen a romák helyzetének javítása megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

munkaerőt kell, hogy igénybe vegyék a tevékenységükhöz. Ehhez kapcsolódóan képzési és foglalkoztatási programok is indíthatók Indítás 2009 Befejezés 2011

A környezeti kármentesítéshez részben rendelkezik tanulmányokkal. Az ingatlan jelenleg a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. tulajdona.

Tervek, és kármentesítési tanulmányok szükségesek

TÁMOP 3.3.7

27

fejlesztési irány projekt rövid címe projekt gazda neve kapcsolattartó neve, elérhetősége

1. Gazdaságfejlesztés Barnamezős beruházás Tamási Tamási Város Önkormányzata Szántó Zoltán 7090 Tamási, Nyírfa sor 15. 06-74/570-300 06-74/570-299 [email protected] Tamási

megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt 300 igényelt támogatás, 210 MFt amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt A fejlesztendő terület megvásárlása 30 Környezeti kár mentesítése 70 Közművesítés 100 Irodaépület létrehozása 100 érintett operatív DDOP 1.1.1 /F program és prioritás kapcsolódás a A térség hátrányos helyzetéből a gazdaságfejlesztés élénkítése fejlesztési irányhoz a kivezető út. A vállalati szektort segítő üzleti és innovációs infrastruktúra jelentős lemaradást mutat. Az üzleti szolgáltatások helyszínen történő kiépítése, az innovációs kapacitások bővítése lehetővé tenné a termelő és szolgáltató szféra közötti egyenlőtlenség csökkentését, elősegítve egyúttal a régiók felzárkózását és a vállalatok világhálózatokhoz történő csatlakozását. számszerű outputok A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott (indikátorok, barnamezős terület nagysága: 124.000 m2 értékkel) számszerű Barnamezős területfejlesztésbe bevont vállalkozások száma 3 eredmények db (indikátorok, értékkel) projekt indokoltsága, szükségszerűsége A volt Tamási Téglagyár területe infrastruktúrával ellátatlan, fejlesztés után a vállalkozások számára alkalmas lenne. A közel 124 000 m2-es terület jelenleg használaton kívül áll, állaga folyamatosan romlik. A projekt célja egy olyan széleskörűen hasznosítható iparterület létrehozása, amely helyet ad a vállalkozásoknak amelyek a városban tervezik a letelepedést. A projekt eredményeképpen munkahelyek jönnek létre, csökkentve a Tamásiban nagy problémát jelentő munkanélküliséget. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt célja a munkanélküliség csökkentése a jelen lévő illetve betelepülő vállalkozások infrastrukturális helyzetének javításával. projekt célcsoportja Tamási város és a Tamási kistérség lakossága projekt tevékenységei Környezeti kármentesítés Közművesítés Épület létrehozás projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése

28

A projekt során komplex beruházás valósul meg. A terület vásárlásától a teljes működési kapacitás kiépítéséhez szükséges infrastruktúra megvalósulásával. költséghatékonyság, Barnamezős terület, ipari besorolású, ipari tevékenységre is alternatívák alkalmas épületegyüttes. A jelenleg kihasználatlan területet olcsóbban lehet megvásárolni, mint egy jelenleg is használatban levő épületet. pénzügyi A létesítmény felújítás után bérbe adható, így biztosítható a fenntarthatóság, hosszú távú fenntarthatóság. működés költsége és finanszírozás Hátrányos Az infrastruktúra fejlesztés után betelepülő vállalkozások a helyi helyzetűek, munkaerőt foglalkoztatják, csökkentve a nagy számú különösen a romák munkanélküliséget. Ehhez kapcsolódóan képzési és helyzetének javítása foglalkoztatási programok is indíthatók. megvalósítás Indítás Befejezés indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség A projekt jelenleg nem rendelkezik semmilyen tervvel. (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés engedélyek beszerzése indokolt kb. 4 hónap (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más Munkahelyteremtő beruházások, gazdaságfejlesztés, képzési projektekhez projektek, (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

29

fejlesztési irány

4. oktatásfejlesztés és piacképes szakképzés, foglalkoztatási programok


Gyönki közoktatási integráció létrehozása a vidéki gyerekek egyenlő esélyének biztosításáért

projekt gazda neve

Gyönk Nagyközség Önkormányzata

kapcsolattartó neve, elérhetősége

Fekete József polgármester tel.:

06-74-548-100.

Garai László jegyző tel.: 06-74-448-358. Büttl Zoltán projektmenedzser tel.: 06-74-416-012.


Gyönk

összköltség, MFt

700. M Ft

igényelt támogatás, MFt

600. M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projekt előkészítés Épületek, hányadok

28 M Ft

épületrészek,

Egyéb berendezések, járművek

tulajdoni felszerelések,

Egyéb költségek érintett operatív program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

560 M Ft 90 M Ft 22 M Ft

DDOP 3.1.2

A 2007. ében elkészült tamási KKFT egy az egész kistérséget, a kistérség összes települését felölelő közoktatási hálózat létrehozását vázolta föl. A kistérség települései, az intézményfenntartók, a Területi Integrált Iskolaközpontok létrehozását a kistérségben egységesen támogatják. A KKFT-ben megfogalmazott szakmai stratégia szerint a kompetencia alapú oktatás bevezetése, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése az elkövetkező 5-8 év feladatai közé tartozik. A fejlesztés szinkronban van a DDOPval és a Nemzeti Fejlesztési Tervvel.

számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Oktatás integrációban érintett intézmények száma 11 db

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

oktatásintegrációban érintett gyermekek száma 1100 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége

30

1.1

A projekt illeszkedése a települési és a kistérségi oktatási fejlesztési elképzeléseihez.

A 2007. ében elkészült tamási KKFT egy az egész kistérséget, a kistérség összes települését felölelő közoktatási hálózat létrehozását vázolta föl. A kistérség települései, az intézményfenntartók, a Területi Integrált Iskolaközpontok létrehozását a kistérségben egységesen támogatják. A KKFT-ben megfogalmazott szakmai stratégia szerint a kompetencia alapú oktatás bevezetése, az ehhez szükséges tárgyi és személyi feltételek megteremtése az elkövetkező 5-8 év feladatai közé tartozik. Ennek megvalósulása az alábbi fejlesztésekkel lehetséges: Óvodafejlesztés Lehetőség szerint a kisgyermekek lakóhelyén kell biztosítani az óvodai ellátást, különösen fontos, hogy a roma és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esetében a szolgáltatás minél fiatalabb korban elérhető legyen 12 évfolyamos, egységes iskolahálózat kialakítása. A négy mikrotérségből háromban van lehetőség az egységes, 12 évfolyamos iskolák működtetésére, miután Tamásiban és Simontornyán és Gyönkön működik középiskola. Ezek a központok megfelelnek a kötelező felvételt biztosító iskolák modelljeinek is. Nemzetiségi és etnikai kisebbségi oktatás A kistérségben elsősorban a német nemzetiségi oktatásnak van hagyománya, de miután jelentős a roma tanulók aránya, ezért a roma kisebbség kétnyelvű képzése megoldandó feladat. A bejáró tanulók biztonságos közlekedésének biztosítása A kistérség településszerkezetének megfelelő iskolabusz hálózat kialakítása, a tanulók felnőtt kísérőről történő gondoskodása. A közlekedési szolgáltatókkal történő kapcsolattartás és koordináció kialakítása. Kistérségi foglalkoztatási és helyettesítési rendszer kialakítása Az oktatási intézmények humánerőforrás-szervezési feladatait kistérségi illetve mikrotérségi szinten kell összehangolni. A helyettesítéseket, illetve az alacsony óraszámú, vagy adott intézményben hiányzó szaktanárokat utazó pedagógus hálózat kialakításával célszerű megoldani. A települési és kistérségi közoktatás-irányításban résztvevők képzése, továbbképzése A közoktatás-irányítási szakemberek képzését regionális illetve kistérségi szinten kell koordinálni, biztosítva a mindenkori legmagasabb felkészültséget az adott feladatkör ellátására. Az infrastrukturális beruházásokkal szemben támasztott követelmények hosszú távon biztosíthatják a szakszerű és racionális üzemeltetés lehetőségét. Az informatikai fejlesztések és a világháló elérhetővé tétele valamennyi intézmény és felhasználó számára alapkövetelmény. A végzős diákok nyelvismerete és informatikai felkészültségének kimenete a nyelvvizsgák és nyelvi érettségik, valamint az érettségi és az ECDL vizsga kell, hogy legyen. Ennek érdekében a nyelvi és informatikai képzést a céloknak megfelelően, a meglévő eszközrendszer és humánerőforrás további bővítésével kell hatékonnyá tenni. Alapfokú oktatási intézmények integrációja A térség négy központjában létrehozandó TIOK társulási megállapodás alapján közösen fenntartott, tagiskolákkal rendelkező, egységes pedagógiai program alapján működő iskolaközpont lesz.

31

Gyönki TIOK Itt is régi hagyománya van a társulásban működtetett óvodáknak és iskoláknak, jól szervezett iskolaközpont mind a Gyönki, mind a Hőgyészi általános iskola. Az óvodák jelenlegi létszámai arra engednek következtetni, hogy Miszlán és Szárazdon az intézményt nem lehet sokáig fenntartani, Diósberény pedig a megfogyatkozó gyermeklétszámot az említett és környező települések gyermekeivel fogja feltölteni, pedagógus kísérővel hozza-viszi az ovisokat a falugondnoki szolgálattal. A két általános iskola összegyűjti a környék valamennyi kistelepüléséről a diákokat, mindkét intézményben van alapfokú művészeti oktatás. A társulást fogja erősíteni a Gyönki Gimnázium, amely hatosztályos képzéssel és diszlexiás osztállyal, valamint német kéttannyelvű képzéssel színesíti a palettát. A gimnázium rendelkezik kollégiummal, amely az országos beiskolázás miatt magas kihasználtsággal működik. Jól struktúrált TIOK jön létre, fenntartható intézményszámmal, földrajzilag jól központosított (GyönkHőgyész) intézményekkel. A fenti leírásból látható, hogy projektünk intézmény- és szervezetfejlesztési eleme a kistérség együttes munkájára, tervezésére, fejlesztési elképzeléseire támaszkodik, ahhoz illeszkedik. projekt konkrét célja, célcsoportonként Alapvető stratégiai célok  Valamennyi kisgyermek lehetőleg a lakóhelyén jusson hozzá az óvodai nevelés lehetőségéhez egészen az iskolába lépés időpontjáig. Fontos, hogy valamennyi roma származású és halmozottan hátrányos gyermek tudjon élni ezzel a lehetőséggel.  Az oktatási infrastruktúra jelentős javítására van szükség, a sikeres oktatás feltételeit valamennyi tag illetve társintézményben biztosítani kell.  Speciális programokkal kell megcélozni a roma és hátrányos helyzetű tanulókat annak érdekében, hogy az iskolarendszerben eljussanak a képességeiknek legjobban megfelelő képzettségi szintre.  Az egész életen át tartó tanulás feltételeinek legjobban megfelelő kompetencia alapú oktatási programok alkalmazása, elterjesztése.  Hatékony és színvonalas szakmai szolgáltató rendszer kialakítása, amelyek a szervezetten beépülnek a régiós és országos szolgáltatói hálózatba.

projekt célcsoportja Közvetlen célcsoportok: Óvodások Lehetőség szerint minden kisgyermek helyben jusson hozzá az óvodai szolgáltatáshoz, az esetleges bejárás, ne jelentsen aránytalanul nagy terhet. Legyenek valamennyi óvodában, korszerű csoportszobák, fejlesztő szobák az egyéni foglalkozásokhoz, bútorok, játékok, fejlesztő eszközök, legyen korszerű megvilágítás. Legyenek szép, biztonságos, korszerű udvari játékok. Kerüljön bevezetésre a kompetencia alapú program valamennyi intézményben, terjesszük ki az SNI gyermekek inkluzív nevelését, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek integrált nevelését. Iskolások Ne jelentsen aránytalanul nagy terhet a „bejárás”. Mindenhol legyenek IKT eszközök befogadására alkalmas tantermek, csoportbontásra alkalmas termek, bútorok, közösségi helyiségek. IKT eszközök fejlesztése (TIOP pályázat), egészséges életmód elterjesztéséhez, mozgásfejlesztéshez, tornaterem,

32

sportpályák valamennyi iskolában. Kerüljön bevezetésre a kompetencia alapú programcsomagok, minden elérhető területen. Korszerű szaktantermek (természettudományi, informatikai) iskolánként. A hátrányos helyzetű gyermekek Jelzőrendszer kidolgozása.

működtetése, szociális

háló biztosítása,

egyéni

fejlesztési

tervek

Valamennyi intézményében bevezetésre kerülő esélyprogram kidolgozása, mely új pedagógiai módszerek bevezetését, a kompetencia alapú oktatás bevezetését, az integrált oktatás kiterjesztését tartalmazza. Sajátos nevelési igényű gyermekek Az óvodától az iskoláig megteremteni számukra a többségi társaikkal történő együttnevelés lehetőségét, az ehhez szükséges alap infrastrukturális fejlesztések biztosítását. Új pedagógiai módszerek bevezetése, a kompetencia alapú oktatás bevezetése, az integrált oktatás kiterjesztése. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. 1.2

Közvetett célcsoportok:

Nyitott iskolai programok szervezése a szülők bevonásával. Kortárs segítők, szociális munkások bekapcsolása a programokba. Az intézmények rendezvényeinek nyitottá tétele a helyi lakosság számára. Szociálisan nehéz sorsú családok, akik az intézményi jelzőrendszeren keresztül segítséget, szociális alapú támogatást, iránymutatást kapnak, az intézmények gyermekvédelmi szakembereitől illetve a kihelyezett gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaitól az intézmény telephelyeire kihelyezett fogadóórákon. A polgármesteri hivatal és az együttműködő települések oktatással foglalkozó munkatársai számára képzési, tájékoztatási program a projekt céljairól, lehetőségeiről és az elvárt eredményekről. projekt tevékenységei A fejlesztési célú beavatkozások  A közoktatási feladatrendszer összehangolt tervezése, szervezése, mérése, koordinálása.  Biztonságos, jogszerű, szakszerű és költséghatékonyan működő közoktatási intézményrendszer működtetése a mikrotérség területén, amely folyamatos párbeszéden és konszenzusteremtésen alapul.  A helyi társadalmi igények összehangolása a kialakítandó intézményrendszer működtetésére.  A nevelés és oktatás színvonalában megjelenő különbségek csökkentése a rendelkezésre álló intézményi kapacitások jobb kihasználásával.  Az oktatási egyenlőtlenségek mérséklése, a hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének és integrációjának biztosítása.  A pedagógiai szakszolgálat hatékony működtetése.  A tanulók számára mind fizikai, mind tartalmi értelemben elérhetővé váljanak a korszerű oktatási szolgáltatások.  A kompetencia alapú oktatás bevezetése és elterjesztése a mikrotérség intézményeiben. Meg kell teremteni a kompetencia alapú oktatás tárgyi feltételeit, taneszközeit, valamint biztosítani kell a bevezetéshez szükséges humán erőforrás képzését.  Az iskolaépületek felújítás után feleljenek meg mind az ágazati előírásoknak, mind az EU-s szabványoknak, a ciklusidő végére valamennyi oktatási intézményből elérhető legyen a világháló valamennyi tanuló részére

33



A gimnáziumban végzett diákok rendelkezzenek a felső szintű szakképzésre vagy felső fokú képzésre való alkalmasság követelményével, legalább egy idegen nyelven készség szinten olvassanak és beszéljenek, legyenek képesek készség szinten alkalmazni a legáltalánosabb informatikai szoftvereket.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Gyönk településének közoktatása intézményintegráción alapuló infrastrukturális fejlesztése; integrált intézményi hálózat kiépítése az azonos minőségű szolgáltatás nyújtása és a gazdaságos működtetés érdekében, mely magába foglalja az intézmények korszerűsítését költséghatékonyság, alternatívák

A projekt megvalósítása közbeszerzési eljárás lefolytatásával történik, amely során a megfelelő minőséget és legalacsonyabb áron kínáló kivitelező kerül kiválasztásra, valamint fontos szempont a megvalósítás során a környezetvédelem és energiatakarékosság.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

A kistérségi támogatások a költségvetésben előírt csoportlétszámok teljesítése esetén járnak. Ezt a fenntartó a későbbiekben is igényelni fogja, az ehhez szükséges intézkedéseket meghozza. A projekt keretében létrejövő fejlesztések finanszírozása részben a közoktatás finanszírozásának megfelelően a gyermekek után járó normatív támogatásokból, másrészről az intézményfenntartók által biztosított fenntartói hozzájárulásból tevődik össze. Ezekhez járulnak hozzá az esetleges kiegészítő támogatások és az egyéb állami bevételek. Az egyéb bevételek bevonásánál figyelembe lehet venni a rendezvények befolyt bevételeit és a kapott egyéb támogatásokat. A projekt megvalósulása után az integrált intézmény fenntartásához szükséges emberi erőforrások a számítások alapján (nem történik munkahelyi státuszbővítés) 2013-ig biztosított. Az ezt követő időszakra tekintettel az egységes pedagógiai programnak megfelelően sor kerül a pedagógusok tovább képzésére. A gazdasági tevékenységek elvégzése tekintetében lehetséges átmeneti munkaerőhiány, azonban ez kezelhető. A megszerzett, megszerzendő technikai elemek továbbfejlesztése részint pályázati forrásokból, részint kisléptékű fejlesztések saját erőből történő megvalósításával valósítható meg. Fontos elem lehet itt az integrálódott intézmények nemzetközi partnerintézményeitől származó támogatások is. A technológiai korszerűsítések végrehajtására rövid és középtávú tervet kell készíteni, amely tartalmazza a tervezett selejtezési és eszközbeszerzési időket illetve a hozzájuk tervezhető költségeket is. A létrejövő integrált intézmény hosszú távú szakmai fenntartása az egész kistérség érdeke és annak egységes megoldásában jöhet csak létre. Az integrációban részt vevő intézmények önállóságuknak részleges elvesztésével azt az utat kell, hogy kövessék, amit a mikrotérség kijelöl számukra. A közoktatás csak akkor válik finanszírozhatóvá és fenntarthatóvá, ha az egység legalább egy ekkora területet felölelő mikrotérségben valósul meg. Az az integráció, ami már megkezdődött a 80-as években és 2009ben teljesedik ki egy példa lehet más kistérségeknek is. A

34

szervezeti/személyi fenntartásnál fontos kiemelni, hogy már jelenleg is vannak olyan elsősorban általános iskolai tanárok és gimnáziumi tanárok, akik a tagintézmények között áttanítást végezhetnek, mert a képesítésük megvan hozzá. A jövőben annak vizsgálatára is figyelmet kell fordítani, hogy hogyan oldható meg a legjobban képzett szakemberek bevonása az integráció valamennyi szintjére. A felújított épületek állagmegóvására a beruházás befejezését követő időszakban az intézményfenntartó társulás elkülönített alapot hoz létre, amelybe a tag intézmények kötelezően fejlesztési részt fizetnek be, de amely alapba magán személyek és cégek is fizethetne be támogatást. A pénzeszközök felhasználásáról az intézményi tanács dönt, a fontossági sorrendnek megfelelően. Előre meg kell határozni azon felújítások körét, amelyek ebből az alapból kerülnek finanszírozásra, és melyek lesznek azok, amelyek más forrásból kerülnek fedezésre.

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A gyermekvédelmi törvény rendelkezéseit figyelembe véve a mikrotérségben jelentős a hátrányos illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya mind az óvodai nevelésben mind az általános iskolában. A mikrotérség érintett iskoláiból a hőgyészi általános iskola szerepel a min. 40,00 %-os hátrányos helyzetű (HH) tanulói aránnyal rendelkező iskolák listáján. A mikrotérség egészét megnézve a HH helyzetű tanulók arányát megállapítható, hogy ők a teljes tnulói létszám 43 %-át teszik ki, 16 %-uk pedig halmozottan hátrányos helyzetű (HHH). Az óvodák tekintetében ez az arány rosszabb, 57 % a teljes létszámhoz viszonyítva a HH és 20 % a teljes létszámhoz viszonyítva a HHH. A középfokú oktatás tekintetében az arány 14 % HH és 2,5 % HHH. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló a törvény megfogalmazásában az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráphia, diszkalkulia, mutizmus, kóros hyperkinetikus vagy kóros aktivitászavar); A mikrotérség óvodáskorú gyerekei közül 0,6 % tartozik ebbe a csoportba, az általános iskolások közül 6,6 % sajátos nevelési igényű (SNI). A gimnázium tanulói létszámának 30 % SNI- fiatal. A kiugró szám a gimnázium speciális diszlexiás képzése miatt ennyire kiugró (a kistérség SNI-s adatsoraihoz a Göllesz Viktor Gyógypedagógiai Intézmény adatai nem kerültek hozzászámításra, tekintettel arra, hogy a teljes gyermeklétszám SNI besorolású.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás

Befejezés

2009.09.

2010.09.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki

Megvalósíthatósági tanulmány Tervezői költségbecslések

35

tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Műszaki tervek és engedélyek (kb. négy hónap)

A TIOP 1.1.1. Informatikai fejlesztés a Gyönki Általános és Zeneiskolában pályázathoz.

36

fejlesztési irány



Mikrotérségi oktatási központ kialakítása Iregszemcsén

projekt gazda neve



Süvegjártó Csaba


Iregszemcse, Újireg, Felsőnyék

összköltség, MFt

632


600

06-20-2406501

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Iregszemcse tagóvoda

206 Ft

Újireg tagóvoda

4 Ft

Iregszemcse székhely iskola felsőnyéki tagiskola érintett operatív program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz


410 Ft 12 Ft

DDOP-3.1.2

A fejlesztés illeszkedik a Dél-Dunántúli Operatív Program 3. a Humán közszolgáltatások című prioritásához A fejlesztett nevelési-oktatási intézményekben tanuló diákok száma: 425 Fejlesztéssel érintett feladatellátási helyek száma:4 Akadálymentes helyiségek száma: 50 db Fejlesztett udvarok száma: 4 Integrált tanulásba bevont tanulók száma: 110


A közoktatás minőségét javítását szolgáló együttműködések száma: 5 0-6 éves korú gyermekek számának változása: -4%

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A projekt átfogó célja a társulásban működő intézmények számára a megfelelő szakmai program kialakítása mellett a gazdaságos működtetést eredményező infrastrukturális felújítás valamint Iregszemcsén a jelenleg két telephelyen működő általános iskola összevonása. projekt konkrét célja, célcsoportonként  gyerekek, tanulók: Az új pedagógiai program keretében a gyerekek versenyképes tudásra tesznek szert. A SNI-s gyerekek szakmai felügyelete megoldódik, felzárkóztatásuk egyszerűbbé

37









válik. A felújított környezetben hatékonyabb oktatás érhető el. Épületek egyesítésével az étkező és a konyhaüzem beintegrálásával az eddigi ingázás az épületek között megszűntethető. szülők: gyermekeik egy intézményen belül kapják meg tanköteles korukig az oktatási szolgáltatásokat igényeik és szükségleteik szerint pedagógusok Növekszik az egzisztenciális biztonságuk, korszerű körülmények között végzik munkájukat. Továbbképzések útján szakmai ismereteik bővülnek. fenntartók átlátható intézményszerkezet jön létre, az épületek összevonásával és felújításával fenntartási költségei csökkennek, a felszabaduló források további eszközfejlesztésekre fordíthatók települések lakói a felújított épületek infrastruktúrájának egy részét használhatják

projekt célcsoportja Gyerekek, tanulók, HHH, SNI, szülők, pedagógusok, fenntartók, talapülések lakói projekt tevékenységei 1. Megvalósul az általános iskolai épületek egyesítése, a szabványok szerinti akadálymentesítése. 2. Az intézmény közös pedagógiai programja kiegészül a kompetencia alapú oktatás bevezetésével, a környezettudatos nevelés minden egységre vonatkoztatott programjával. 3. Új vezetési struktúra épül ki, mely a tagintézmények szakmai önállóságát biztosítja, elkészülnek az egységes intézményi dokumentumok (Pedagógiai program, SZMSZ, MIP, Házirend 4. Új pedagógiai módszerek elsajátítása 5. Kiépül az IKT technológiák alkalmazására alkalmas infrastrukturális háttér 6. Elkészül az intézményi munkaerő-gazdálkodási terv, benne a helyettesítési rendszer és a képzési rendszer működtetésével 7. A nyelvi labor lehetőséget kínál arra, hogy nagyobb óraszámban tanítsunk választástól függően legalább két idegen nyelvet. El kívánjuk érni, hogy a jobb képességű tanulóink legalább alapfokú nyelvvizsgát tegyenek. 8. Az óvodákba korszerűbb szobai és udvari készségfejlesztő játékok beszerzése 9. Az óvoda és iskola külső és belső tereinek, helyiségeinek környezettudatosan esztétikus kialakítása át 10. Tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek kulcskompetenciáinak fejlesztése kiscsoportos tanulói tréningek (tanulás-módszertani tréning, kommunikációs tréning, informatikai tehetséggondozó csoport) szervezésével 11. A kompetencia alapú oktatás és a korszerű pedagógiai módszerek elterjedése 12. SNI-s gyerekek integrált oktatása, ellátása projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Tartalmi és jogosultsági kritériumoknak megfelelt, forráshiány miatt utasították el pályázatunkat. költséghatékonyság, alternatívák

Az Iregszemcsén működő közoktatási intézmények infrastrukturálisan rendkívüli módon elmaradnak a modern és esztétikus tanulási környezet előírásaitól és elvárásaitól. A tervezett beruházás egyszerre három intézmény infrastrukturális gondjait oldja meg ( 2 általános iskola, egy konyhaüzem és egy óvoda) oly módon, hogy a jelenleg három épület nyújtotta funkciók egy minden igényt kielégítő épületbe kerülnek. Ezen kívül a társulás 2 tagintézményében (Újireg, Felsőnyék) is megvalósul kis mértékű infrastrukturális fejlesztés a tanulóbarát

38

környezet kialakítása és a költségtakarékos működtetés elérése érdekében. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Az intézménynek éves költségvetési keretéből kell gazdálkodni. A tervezésünk és gazdálkodásunk során figyelembe kell vennünk a költségkímélő megoldásokat. A költségvetési kereten belüli hatékony és takarékos anyagi felhasználás a gazdálkodás egyik legfőbb eleme. Figyelembe kell azonban venni, hogy a költséghatékonyság és szakmaiságnak együtt kell érvényesülni.


Az akadálymentesítés teljes körű, a projekt eredményeként megvalósuló új iskolát és óvodát a hátrányos helyzetű csoportok számára is megfelelő körülményt biztosít a nevelési és oktatási feladatok ellátására.


Indítás 2009. 05.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

Látványtervek, tervrajzok rendelkezésre állnak.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)

További dokumentáció elkészítése kb. 4 hónap.

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

TAMOP képzés

Befejezés 2011. 05.

Komplett pályázati dokumentáció

kiviteli tervek, egyéb hatósági engedélyek

39

fejlesztési irány



Varsád Község szennyvízkezelésének kiépítésével

projekt gazda neve

Varsád Község Önkormányzata


Andrási Zoltánné, 74-448-180, [email protected]


Varsád Község, 47. hrsz.

összköltség, MFt

291,8


262,7

fejlesztése, csatornahálózat

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építés költségei

253,0 MFt

Kapcsolódó szolg. Költségei

15,20 MFt

Projekt előkészítés

15,18 MFt

Projekt menedzsment

3,40 MFt

PR és marketing

5,00 MFt

érintett operatív program és prioritás

DDOP 5.1. 4.prioritás: Térségi infrastruktúra regionális fejlesztése

kapcsolódás fejlesztési irányhoz

A régió lakossága életminősége és a települések környezeti minőségének javításához elengedhetetlen a keletkező kommunális szennyvizek korszerű kezelésének megoldása. Az intézkedés a DDOP IV. prioritás által kitőzött, a környezetvédelmi infrastrukturális ellátottság és a környezetbiztonság javítása cél megvalósulását szolgálja.

a


Elkészült szennyvíztisztítási beruházások száma 1 db


Szennyvíztisztítással ellátott lakosság száma 600-700 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Tolna megye szennyvíztisztítási és csatornázási helyzetének javítása alapvető tervcél, melyet a lakosság életminőségének javításán túl a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a termőtalaj, természetes és épített környezetének védelme egyaránt megkíván. A szennyvízelvezetés és tisztítás megyei irányelveit fenti célok érdekében úgy célszerű meghatározni, hogy azok megfeleljenek mind az Európai Uniós, mind az azokkal harmonizáló nemzeti jogszabályoknak és elvárásoknak. Ennek függvényében a tervezésnél figyelembe kell venni az EU Tanács 91/271/EGK irányelveiben foglaltakat, a 25/2002 (VI. 27.) Kormányrendelet alapján kijelölt szennyvíz-elhelyezési agglomerációkat és a folyamatosan aktualizált megyei szennyvízelhelyezési koncepciót. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást.

40

Szennyvízelhelyezésre vonatkozó megyei irányelvek: a) Szennyvízelvezető vízközművel kell ellátni minden 2000 lakosegyenértéknél nagyobb települést és mindenütt gondoskodni kell a terület érzékenységének megfelelő szennyvíztisztítás megoldásáról. b) Meg kell oldani minden olyan 2000 lakosegyenértéknél kisebb település szennyvízelvezetését (szakszerű egyedi szennyvízelhelyezését) és megfelelő szennyvíztisztítását, amely sérülékeny ivóvízbázis környezetében van. c) A szennyvíztisztítási technológia megválasztásánál — az EU normákat is figyelembe véve — legalább biológiai tisztítást kell biztosítani. d) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, szakaszonkénti terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni.

valamint

a

vízfolyások

e) A szakaszos kiépítést a gazdaságosság és a környezetvédelmi követelmények mérlegelése mellett lehetővé kell tenni. f) A szennyvízelvezető vízi közművön csak olyan megfelelően előkezelt (ipari) szennyvizeket szabad elvezetni, amelyek a szennyvíziszap elhelyezését vagy hasznosítását nem gátolják. g) Az olyan (2000 lakosegyenérték alatti) kistelepülések esetében, amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvízelvezető vízközművel, szakszerű közműpótlókat kell kialakítani, amelyek a szennyvízelvezető vízközművel azonos vagy közel azonos komfortot biztosítanak a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekek sérelme nélkül. h) A tisztított szennyvizek elhelyezését lehetőség szerint befogadón kívül kell biztosítani. i) Távlatban a szennyvíziszapok kezelése érdekében térségi szennyvíziszap-kezelő telepek kialakítása szükséges a nagyobb szennyvíztisztító telepek környezetében. A csatornázás mielőbbi megvalósítását több lényeges szempont is indokolja a település esetében: 









Gazdasági szempontok - mezőgazdasági termelés fejlesztése, öntözéses gazdálkodás kialakítása; - iparfejlesztés, bővítés: a növénytermesztéshez kapcsolódó feldolgozói iparágak meghonosodása; - az eddig, a csatornázás hiánya miatt meg nem valósult beruházások megvalósítása, ezzel új munkahelyek teremtése. (Mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítására új üzem létrehozás volt tervben, de a csatornázottság hiánya miatt ez elmaradt.) Környezetvédelmi szempontok - a felszíni vízfolyások, patakok, folyók szennyezésének megszűnése - a talaj és a talajvíz szennyezésének megszűnése; - ezekben a vizekben és a talajban élő flóra (növényvilág) és fauna (állatvilág) megfelelő életterének biztosítása; - a természetvédelmi területek védelme, környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés. Közegészségügyi szempontok - a talajból nyert ivóvíz tisztaságának biztosítása; - a termesztett növények talajon keresztül történő szennyezettségének csökkenése, megszűnése. Életszínvonal növekedés, lakosságmegtartó és vonzó képesség - lakosság komfortérzetének biztosítása, növelése; - lakosság elvándorlásának csökkentése; - új lakosok vonzása; - élhető környezet biztosítása. Állam kiadások csökkentése, bevételek növelése - az állam által biztosított normatív szennyvíz-szállítási támogatás megszűnése - a szennyvíztisztítás nélkül keletkező környezeti károk elkerülése, így ezeket nem kell a későbbiekben drágábban helyrehozni

41

-

növekvő turisztikai vonzerő, mely növekvő állami bevételeket is jelent

A településen az infrastruktúra kiépítettsége közel 100 %-os, a vezetékes ivóvíz és gázellátás kiépítése megtörtént, vezetékes telefonellátottsággal rendelkeznek. Az érintett településeken a lakások kialakítása összkomfortos, a keletkezett szennyvizet közüzemű szennyvízcsatorna hiányában közműpótló berendezésekben (szennyvízgyűjtő medencék) helyezik el, amelye telepet a közelmúltban környezetszennyezése miatt be kellett zárni ,így sajnos gyakori a ma már szabálytalan magas talajvízállás esetén különösen környezetszennyezést jelentő szikkasztó aknák jelenléte is. A vízzáróan megépített szennyvízgyűjtőkben összegyűjtött szennyvíz nagyobb része a környezető szeméttelepek mellett került elhelyezésre, mára csak a tengelyen történő szennyvíz szállítás maradt, melynek költségei nagyon magasak. A zárt szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítésével megszűnik a községekben a felszín alatti vízkészletek szennyeződése. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósításának célja az érintett települések belterületeinek közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvíz teljes biológiai tisztítása a lehetőség szerinti leggazdaságosabb módon. A tanulmány vizsgálja a szennyvíztisztító telep beruházási költségét, az üzemeltetési költségek változatok szerinti összehasonlítását, valamint a lakosságot is érintő fenntarthatósági szempontokat egyaránt. A projekt célkitűzése a beruházási költségek szempontjából legalacsonyabb építési költséggel járó, illetve az üzemeltetési szempontból legelőnyösebb változat megvalósítása. Fontos célkitűzés a biológiailag tisztított szennyvíz befogadó szempontjából is a legelőnyösebb változat szerinti elhelyezése. A projekt megvalósításának társadalmi – gazdasági célkitűzése az esélyegyenlőség megvalósítása, azaz a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése, az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával. Társadalmi igény a tiszta egészséges lakókörnyezet kialakítása, az élővizek, illetve a felszín alatti vízkészletek tisztaságának védelme. A közcsatornázással elérhető az illegális szippantott szennyvízürítésekből adódó környezetszennyezés, bűzhatás. A beruházás megvalósítását lakossági igény is alátámasztja. A tárgy szerinti beruházás jelentős költsége miatt a lakossági és önkormányzati akarat ellenére állami, illetve EU támogatás nélkül nem valósítható meg, a pályázat célja a települések számára jelentősnek mondható környezetvédelmi beruházás együttes kötelezettségvállalásának megteremtése. A pályázat szerinti projekt illeszkedik a DDOP „egészséges tiszta települések” célkitűzéseihez, melyek a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz minőség-javító projektekkel az Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló részben derogációs feladatok határidőre teljesülnek. projekt célcsoportja A projekt elsődleges célcsoportja a varsádi agglomeráció lakossága a településen működő vállalkozások, közintézmények, akinknek a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztés - a környezet állapotának javulásán keresztül - hozzájárul az életminőség és komfortérzet emelkedéséhez. A környezeti állapot (talaj, talajvíz) javulása a településeket tisztábbá, élhetőbbé és egészségesebb élettéré teszi. A projekt másodlagos célcsoportja a településre látogató turisták, akik a településeken töltött fizetett vendégéjszakák által végül is a térség gazdasági felemelkedését teszik lehetővé. Illetve a csatornázás megvalósulása után várható nyugdíjas otthon lakói. A végrehajtásra kerülő fejlesztés a jelenleg csatornázatlan településeken megoldja a települési szennyvízelvezetést és a helyi ivóvízbázis védelmét. A projekt esélyegyelő, a célcsoport magába foglalja a hátrányos helyzetű rétegeket is, így a

42

kisebbségeket (pl. roma kisebbség), a fogyatékkal élőket, időseket és fiatalokat egyaránt. A csatorna-rendszerbe bárki csatlakozhat, nemre, korra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Valamint csökkenhetnének a vidéken élő lakosság és a városi lakosság életkörülményei közötti különbségek. projekt tevékenységei Tender neve

Közbeszerzési

Tender

eljárás típusa

tartalma (tevékenységek felsorolása)

Projektmenedzsment Nemzeti Kapcsolattartás a beruházó önkormányzatokkal, a; Értékhatár Viziközmű Társulattal és az Önkormányzati alatti beszerzés társulással; Kapcsolattartás és koordináció a projekt műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési terület felelőseivel; Adatszolgáltatás a belső ellenőr felé; Kapcsolattartás Hatóságokkal; Előrehaladási összeállítása Műszaki tervezés

Meghívásos közbeszerzés

a

Pályázati

jelentések

Szervekkel

szakmai

Részletes megvalósíthatósági haszon elemzés elkészítése;

és

tanulmány,

és

pénzügyi költség-

Tervezés; Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó tanulmány összeállítása; A területileg illetékes műszaki hatóságokkal kapcsolattartás Közbeszerzés

Nemzeti Közbeszerzési tanácsadás; értékhatár Közbeszerzési eljárások kiválasztása; alatti beszerzés Közbeszerzési eljárásrendnek megfelelő lefolytatása;

való

protokoll

A közbeszerzési dokumentáció ellenőrzése jogi és szakmai szempontból; Közbeszerzési törvény betartásának felügyelete Marketing és PR

Nemzeti Hirdetés, reklám, tájékoztatási feladatok; értékhatár A helyi, megyei, regionális médiában a projekt alatti beszerzés megvalósulásának és eredményeinek a kommunikálása; A rendelkezésre álló összes kommunikációs csatornákon keresztül a projekt nyilvánosságának biztosítása; A lakosság által kötendő kommunikálása a lakosság felé; A Viziközmű társulat bemutatása

LTP

szerződések

és a társulás tevékenységének

43

Kivitelezési tevékenységek és szükséges időráfordításuk:  Varsád község szennyvízcsatornázása - 2 év  Szennyvíztisztító telep építése 0,5 év  Szennyvíztisztító telep próbaüzem 3 hónap  Nyomóvezeték fektetéses 0,5 év  Átemelő 0,5 év projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A kiválasztás legfőbb kritériumai a többszempontú értékelés vizsgálati módszerének gazdasági mutatókban mért összehasonlítása volt. A pályázati dokumentáció részletesen tartalmazza a szempontrendszert és az értékben a Forintban kifejezett adatokat. költséghatékonyság, alternatívák

Két alternatíva került részletes vizsgálatra, az első szerint Varsád település önállóan épít szennyvíztisztító telepet és annak üzemeltetését is önállóan végzi, a második alternatíva szerint Szakadát községgel közösen építenek szennyvíztisztító telepet. Nem csak költséghatékonyság volt a választás alapján, lévén, hogy szennyvíz beruházásról van szó, figyelembe kell venni a társadalmi hasznosságot is, így többszempontú értékelés alapján az első verzió kidolgozása volt előnyösebb.


A projekt pénzügyi mutatói, a támogatás megszerzése mellett, pozitív eredményt hoztak, mivel a 30 éves vizsgálati időszakban pozitív nettó jelenértékkel bírt. A szennyvízdíj meghatározása önkormányzati hatáskörbe tartozik, melyet megalapozott pénzügyi számítások támogatnak, így olyan díj kerül megállapításra amely a lakosság számára még megfizethető, és a szennyvíztisztító üzem és a hálózat működtetését finanszírozni tudja.


A település vezetőinek kiemelt céljai között szerepel a roma lakosság integrációja, ennek jegyében a romák életminőségének és munkapiaci helyzetének javítása. A település önkormányzata a helyi cigány önkormányzat vezetőivel egyeztetve kívánja elérni, hogy a szennyvízberuházás eredményeként javuljanak a romák életkörülményei. A lakosságot eddig is ösztönözték az előtakarékosságra, és támogatni kívánják, hogy azokba az otthonokba, ahol eddig fürdőszoba nem volt kiépítve, most a szennyvízberuházás kapcsán, egyidőben kerüljön bevezetésre a víz és a szennyvíz. A kisebbségi önkormányzat igyekszik megszerezni az ehhez szükséges forrásokat. A település önkormányzata vállalja, hogy tovább bővíti a roma alkalmazottak számát. Varsádon jelenleg 4 fő roma munkavállalót foglalkoztatnak, ezt további 2 fővel kívánják bővíteni. Valamint az önkormányzatok már korábban segítséget kívántak nyújtani a képzetlen roma lakosság részére, hogy a társulási formában működtetett általános iskola keretein belül, esti iskola formájában képzést biztosítanak a 8 általános osztály elvégzéséhez. Illetve az önkormányzat további 1 fő 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező alkalmazott középfokú továbbképzését kívánja biztosítani. A beruházás kiemelt hatással bír a roma lakosság és a fogyatékkal élők életminőségének javulásában, hiszen a komfortérzet növekedését érik el vele, amely mindenképpen jótékony hatású.

megvalósítás indítása és befejezése (év,

Indítás

Befejezés

44

hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

2009. szeptember

2011. július

A projekt rendelkezik a megvalósításhoz szükséges engedélyes szintű tervekkel.

Vízjogi létesítési engedély beszerzése 1 hónap Kivitelezés 9 hónap

A szennyvízkezelési projektek szoros részét képezik a DDOP-nak, amely összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal.

45

fejlesztési irány

2. környezetfejlesztés


Települési belterületi vízrendezés

projekt gazda neve

Regöly Község Önkormányzata


Porga Ferenc polgármester 74/402-606


Regöly

összköltség, MFt

40 520


36 468

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projekt előkészítés

1.680

Projekt megvalósítás

36.541

Projekt megvalósításához kapcsolódó szolgáltatás Szakmai szolgáltatás/projektmenedzsment Összesen:

511 1.788 40.520


DDOP 5.1.5b Dél-dunántúli Operatív Program „Az elérhetőség javítása és környezetfejlesztés” prioritásában fogalmazódik meg célként a környezetbiztonság javítása és a környezeti kockázatok csökkentése, amit a projekt teljes mértékben kielégít, hiszen az eddig jelentős károkat okozó belvizek elvezetésére árokrendszer épül ki, segítve ezzel a területen lévő élővilág helyreállításának folyamatát és a területet sújtó nagy mennyiségű belvizek által okozott károk csökkentését és megszüntetését.


Helyi fejlesztési irány: Regölyben a település épített környezetében a csapadékvíznek a befogadóig elvezető rendszerének kialakítása hiányos vagy nem megfelelően működik. A település fejlesztési koncepciója a beépítettség és a burkoltság növekedésével számol, amely tényezők tovább nehezítik a csapadékvizek hatékony és gyors lefolyását.

a

Regionális fejlesztési irány: A Dél-dunántúli régió Stratégiai Programjában kiemelt feladatként szerepel a csapadékvíz és a belvíz elvezető rendszerek kiépítése és fejlesztése.


Elkészült beruházások száma

számszerű eredmények (indikátorok, értékkel

felszíni vízelvezetéssel elért települések száma

projekt indokoltsága, szükségszerűsége

46

A településnek nagy szüksége van a belterületi vízelvezető rendszerek felújítására, illetve a hiányzó részének kiépítésére. A jelenleg kiépített és üzemelő árokrendszer település-védő képessége igen rossz. Különösen a rendkívüli csapadékintenzitás által okozott károk jelentősek. A község magasabban fekvő részeiről lezúduló csapadékvíz veszélyezteti a település egy jelentős részén a lakóházakat, az utakat és a járdákat. A nagyobb esőzések után felgyülemlő csapadékvíz belvízkárokat okoz. A projekt megvalósítását a 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet is indokolja, mi szerint a település a felszín alatti víz állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. projekt konkrét célja, célcsoportonként Elsődleges cél a környezetbiztonság növelése, az ár –és belvíz veszélyeztetettség, valamint a vizeink szennyezettségének csökkentése a regionális jelentőségű vízgyűjtőkön. A település belterületi elavult, feliszapolódott csapadékvíz elvezető rendszerének felújítása ill. ahol indokolt új vízelvezető árok kiépítése. A településről így a befogadó árkokba ( Kapos, Koppány folyók) jutna el a csapadék víz. projekt célcsoportja A célcsoport a településen a belvízveszélytől mentesített lakosok. Közvetlenül 750-800 főt érint. projekt tevékenységei Csapadék vízelvezető árkok kiépítése, a meglévők felújítása. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A beruházás keretében egy olyan rendszer kerül kiépítésre, amely a környezet adottságainak a leginkább megfelel, és amelyet a későbbiekben bővíteni lehet. A projekt megvalósulásának helye társadalmi-gazdasági szempontból hátrányos helyzetű kistérségben található. Hozzájárul a tájképi, településképi, természeti, kulturális, építészeti értékek megőrzéséhez. költséghatékonyság, alternatívák

- projekt megvalósítás nélküli változat : projekt nélküli esetben a beruházás nem valósul meg, mivel az önkormányzatnak nincs elegendő forrása ilyen volumenű fejlesztés véghezviteléhez. - nyílt árkos vízelvezetés: ez a megoldás rövid, közép és hosszútávon is garantálja a mértékadó, továbbá a rendkívüli csapadék/belvíz biztonságos elvezetését a belterületről, a külterületek veszélyeztetése nélkül. Ez a rendszer rendelkezik a talajvíz utánpótlást segítő vízvisszatartó képességgel. A nyílt rendszerű vízelvezetés költsége bruttó 36.645.463.Ft-ba kerül. A projekt jelentős mértékben hozzájárul a kiegyensúlyozott vízháztartási viszonyok megteremtéséhez, fenntartásához és a vízrendezési fejlesztésekkel összhangban van, valamint kapcsolódik a Közép-dunántúli Környezetvédelmi Vízügyi Igazgatóság Kapos csatorna fejlesztés programjához. Ezen változat megvalósítására a projekt gazda szervezeti háttere alkalmas, megfelelő és tapasztalt szakember gárdával rendelkezik. Az intézményi és működési kockázatok kis mértékűek, a jelenlegi működésnél nem kedvezőtlenebbek. A beruházás során önerő probléma nem merül fel, az önkormányzat rendelkezik ezen összeggel. A megvalósítást követően a működtetési költségek nem haladják meg jelentősen a korábbiakban felmerülteket, valamint nem kell számolni a belvízkárok által okozott károk helyreállításának költségeivel. Működési költsége 2.081.890.- Ft/év - zárt csapadékcsatornás vízelvezetés: A nyíltrendszerű csapadékvíz elvezetéshez képest többlet költséget igényel, mivel a mederburkolási munkák és a csőátereszek kiépítése helyett itt zárt vezetékeket kell elhelyezni. Ezeken kívül tisztító aknák elhelyezése is szükséges és a teljes

47

hosszúságú szakasz földvisszatöltése. Megvalósítás szempontjából problémát jelent, hogy a felszín alatti vezetékek egy része mezőgazdasági művelési területen húzódna, ahol rendszeresen nagy tengelynyomású, nehéz mezőgazdasági gépekkel dolgoznak, esetenként mélyszántást, mélylazítást végezve. Így a vezetéke, aknák biztonsága minimálisan sem szavatolható. Ezzel a rendszerrel is ugyanazokat a hatásokat tudjuk elérni, amit a nyílt rendszerrel. A belvízzel elárasztott területek csökkenek, és a jelenlegi beruházással érintett terülten teljesen megszűnnek. A beruházás költsége 51.784.080.- Ft-ba kerülne, és az éves működési költség bruttó 5.668.658.- Ft/év. Mivel e változat pénzügyileg nem megfelelő, ezt a változatot el kell vetni. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

A pénzügyi fenntarthatóság és finanszírozhatóság megfelelő, a beruházás során önerő probléma nem jelentkezik, az önkormányzat rendelkezésére áll. A működtetés során a finanszírozási igény nem haladja meg jelentősen a korábbiakban felmerülteket. A beruházás megvalósítását követően az önkormányzatnak nem kell számolnia az eddig évente felmerült belvízkárok helyreállításához kapcsolódó költségekkel.


A projekt megvalósulásának eredményéből a település roma lakossága is profitál.


Indítás

Befejezés

2009. március

2010. február


Komplex települési vízkárelhárítási és védelmi terv Vízjogi létesítési engedélyes tervdokumentáció Tulajdoni lapok, tulajdonos társak hozzájárulása Jogerős vízjogi engedély, KÖVIZIG igazolás, Nyilatkozat



A község északi tervdokumentációja.

oldalának

teljes

vízrendezési

engedélyes

Településrendezés, útburkolat javítás, járdaépítés és felújítás.

48

fejlesztési irány



Belterületi vízrendezés

projekt gazda neve

Községi Önkormányzat Diósberény

kapcsolattartó neve, elérhetősége megvalósulás helyszíne (település)

Tillmann András László polgármester 06/302475572

Diósberény

összköltség, MFt

35 M Ft


31 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Központ csapadékvíz elvezetése

3

Kossuth utca, Iskola utca árokburkolás, vízrendezés

32


DDOP 5.1.5B

kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

LHHT


Árok burkolás 1343 fm, kapubejáró száma 57 kapubejáró, aknák száma: 1 db, padkafolyóka 103 fm, 1 db iszapfogó 38 fm csatorna


Árok burkolás 1343 fm, kapubejáró száma 57 kapubejáró, aknák száma: 1 db, padkafolyóka 103 fm, 1 db iszapfogó 38 fm csatorna felújítása, korszerűsítése és építése.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A vízrendezéssel és a járdaépítéssel érintett terület a község északkeleti részén helyezkedik el. Felszíne keletről nyugatra lejt. A beépítés jellege kertes családiházas. A tervezéssel érintett területen kisszelvényű földmedrű árkos csapadékvíz elvezető található. Az árkokban összegyűlő vizek a 6315. számú összekötő út alatti csőátereszeken keresztül a községet átszelő Diósberényi-vízfolyásba folynak. A kapubejárók alatti csőátereszek sem hidraulikai kapacitásban, sem szerkezeti kialakításban nem egységesek. A csapadékvíz elvezetési problémáknak két oka van. Az egyik az árokrendszerek feliszapolódásából adódó és nem megfelelően kialakított árokszelvény okozta szűk kapacitás, a csőátereszek eltömődése, valamint a Disberényivízfolyásba betorkolló levezető árkok nem megfelelő karbantartása projekt konkrét célja, célcsoportonként Diósberény község északkeleti részén a 6315 számú Hőgyész-Gyönk összekötő út mellett, az Iskola utcában és a Kossuth Lajos utcában csapadékos időszakokban a vízlevezető művek elégtelensége miatt csapadékvíz elvezetési problémák észlelhetők. A projekt célja : a belvízkárok megelőzése, ami az egész lakosságot érinti. projekt célcsoportja Diósberény, ezen belül az Iskola utca és Kossuth utca lakossága.

49

projekt tevékenységei A már kialakított árokrendszer szakszerű rekonstrukcióját, új kapubehajtó átereszek, zárt csatornák, műtárgyak kiépítését tartalmazza. A tervezett vízelvezető árkokban összegyűlő csapadékvizek befogadói a meglevő fogadó műtárgyak, amelyek átmérője 60 cm-es átereszekkel vannak összekötve a levező földárokkal. A meglevő utcai földárkok előregyártott árokburkoló elemekkel kerülnek kiburkolásra, különálló gravitációs rendszereket képezve. A kapubejárók alatti átereszek és a személybejárók egységes szerkezeti megoldással átépítésre kerülnek. Az Iskola utcai meglevő fogadó műtárgyak nem kerülnek átépítésre, a műtárgyak jó karba helyezését el kell végezni (iszapeltávolítás). A Kossuth utca északi oldalán a tervezett burkolt árokban összegyűlő csapadékvizek az útburkolatot keresztező tervezett csőátereszen és iszapfogó műtárgyakon keresztül a meglevő földárokba jutnak. A Kossuth utca déli oldalán a 6315. számú közutat keresztező meglevő csőáteresz nem kerül átépítésre, kitisztításáról gondoskodni kell. A csőáteresz befolyási oldalán monolit vasbeton szerkezetű csatlakozó akna épül. A lakóépületekhez 57 db kapubejáró készítése. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Egyeztetés alapján a befogadó fogadni tudja az elvezetni kívánt vizet, Műszakilag illeszkedik a belvíz rendszerek és öblözetek belvíz védelmi rendszerébe. költséghatékonyság, alternatívák pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Az árok burkolással az éves karbantartási díjak kiválthatóak.

Az önkormányzat a költségvetés terhére a fenntarthatóságot biztosítani tudja.


A beruházás a hátrányos helyzetűek és romák helyzetét is javítani tudja.


Indítás

Befejezés

2009.

2009


Tervek, engedélyek megvannak.

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban

További előkészítést nem igényel.

Kapcsolódás: falufejlesztés: térburkolat, parkoló és autóbusz öböl kialakítása, új buszmegálló építése.

50

nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

51

fejlesztési irány



Tamási ,,Ki mit tud” lakótelep csapadékvíz rendezése

projekt gazda neve

Tamási Város Önkormányzata


Szántó Zoltán, 7090 Tamási, Nyírfa sor 15. Tel: 74/570-300 Fax: 74/570-299 E-mail: [email protected]


Tamási

összköltség, MFt

70,55


63,5

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projekt előkészítés

3,5

Projekt menedzsment költségei;

1,5

Építési, felújítási munkák

61,35

Mérnöki, szakértői díjak

3,5

Marketing és nyilvánossági költségek

0,7


DDOP-5.1.5/B


A projekt a térségben megvalósított/tervezett vízrendezési fejlesztésekkel igazoltan összhangban van.

a

Jelenleg megvalósítás alatt/előtt álló projektekkel igazoltan összhangban van. számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Mutató neve: A támogatott projekt által megvalósított csapadékvíz/belvíz elvezető csatornahálózat hossza-km Mutató típusa: output Minimálisan elvárt célérték: 5,67 Bázisérték: 0 Célérték: 5,67 Célérték elérésének időpontja: 2010


Mutató neve: A támogatott vízgazdálkodási fejlesztés révén belés csapadékvíz károkozástól mentesített lakosság száma-fő Mutató típusa:eredmény Minimálisan elvárt célérték: 468 Bázisérték : 0 Célérték: 500

52

Célérték elérésének időpontja: 2010 projekt indokoltsága, szükségszerűsége Tamási város észak-nyugati részén található úgynevezett „Ki mit tud” lakótelepen csapadékos időszakokban a vízelvezető művek elégtelensége miatt csapadékvíz elvezetési problémák észlelhetők. A fejlesztés által érintett terület nagysága 30 ha, mely a 65. számú főúttól nyugatra helyezkedik el. Felszíne keletről nyugatra lejt, völgyekkel tagoltan. Jelenleg a lakótelepen árkos csapadékvíz-elvezetés található. Az árkokban összegyűlő víz egy része a lakóteleptől nyugatra levő mély fekvésű területre folyik, ahol részben elszikkad, részben pedig bejut a közeli halastóba. A csapadékvíz másik része a tervezési területet délről határoló Gábor Áron utcában található árokrendszeren távozik. Az árok befogadója a Gonozdi-patak. A lakótelepi vízelvezető művek főleg kisszelvényű földmedrű árkokból állnak. Burkolt árok csak néhány rövid szakaszon található. A kapubehajtók alatti csőátereszek sem hidraulikai kapacitásban, sem szerkezeti kialakításban nem egységesek. A jelenlegi csapadékelvezetési problémáknak két oka van. Az egyik a lakótelepi árokrendszer feliszaposodásából adódó és nem megfelelően kialakított árokszelvény okozta szűk kapacitás, a másik az északi iparterületről érkező jelentős mennyiségű külvizek elöntések. A vízgyűjtő terület jelentős része a 65. számú főút keleti oldalára esik. Az innen származó víz az út alatti csőátereszen és a hozzá kapcsolódó árokrendszeren a Páva utcai és a Csortos Gyula utcai árokba jut, amely az esőzések esetén kiönt és a víz a lakóépületek alagsori helyiségeibe áramlik. A 65. sz. főút nyugati oldalán lévő csarnoképületek tetőfelületéről származó víz is ide folyik és terheli az egyébként is túlterhelt belső árokrendszert. Az globális felmelegedés és az éghajlat változás következtében kialakult szélsőséges időjárás hatására nagy mennyiségű csapadék hullik le, melyet a régi, elavult árokrendszer nem képes megfelelően elvezetni és a házak alagsorait és pincéit elönti a víz. A tűzoltóság által kiadott igazolások alátámasztják, hogy évente hány esetben vonulnak ki az ingatlanok vízelöntése által okozott káreseményekhez. projekt konkrét célja, célcsoportonként A területen hiányosságok és fejlesztési igények tapasztalhatók a vízelvezetési infrastruktúra állapotát illetően. A vízügyi infrastruktúra fejlesztése éppúgy gazdasági, mint társadalmi érdek, hiszen elősegíti a biztonságos lakókörnyezet és termelési feltételek megteremtését. A régió sajátos hidrogeográfiai helyzetéből adódóan kiemelten fontos az esőzések ciklikusságához alkalmazkodó, gazdaságos és biztonságos vízelvezetési rendszer kialakítása valamint a fenntarthatóságra hangsúlyt fektető korszerű rendszer kiépítése. A lakosság, a vállalkozások és az önkormányzati tulajdon védelme érdekében meg kell oldani a korszerű felszíni csapadékvíz elvezetést. projekt célcsoportja A csapadék vízrendezés közvetlen hatását a projekt célterületén, illetve annak környezetében élő lakosság élvezheti. A fejlesztés közvetett módon hat a város egészére is, mert a csapadékvíz elvezetés rendezésével és korszerűsítésével kevesebb beavatkozásra lesz szükség nagyobb esőzések alkalmával, ezáltal a vízelvezető művek karbantartásának költségei jelentősen csökkennek. projekt tevékenységei - Projektmenedzsment - Műszaki tervezés - Közbeszerzés

53

-

Marketing és PR tevékenység Építés, átalakítás, felújítás

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A kiválasztás legfőbb kritériumai a többszempontú értékelés vizsgálati módszerének gazdasági mutatókban mért összehasonlítása volt. A pályázati dokumentáció részletesen tartalmazza a szempontrendszert. költséghatékonyság, alternatívák

A csapadékvíz-elvezetés megoldásával kiküszöbölhetők azok a káresemények, amelyek az esőzések következtében keletkeznek, így az önkormányzatnak hosszú távon megtérül a befektetés.


A működtetési és üzemeltetési, valamint a fenntartási feladatokat továbbra is a 100%-ban önkormányzati tulajdonú helyi kötelező önkormányzati feladatokat ellátó Építő és Városüzemeltető Kft. útján tervezi biztosítani, melyhez megfelelő szakértelmet, üzemeltetési kereteket biztosít a kft. Ugyanakkor ezen feltételek jelentős részben rendelkezésre állnak. Az önkormányzat álláspontja szerint a helyi önkormányzati üzemeltető biztosíthatja a legoptimálisabb és legköltségkímélőbb fenntartási és üzemeltetési kereteket, ugyanakkor a helyi üzemeltető hatékonysága és szükség esetén gyors beavatkozása is alátámasztja a megfelelő működtetést. A tevékenység szakmai, piaci szempontú fenntarthatósága megfelelő, a jelenlegi működésnél nem kedvezőtlenebb. Az intézményi és működési kockázatok kis mértékűek és kiküszöbölhetők.


A csapadékvíz elvezetésének problémája főként a rossz fekvésű házakat érinti, tovább rontva a házak állapotát és a hátrányos helyzetű és a roma lakosok életminőségét. A projekt különös figyelmet fordít a hátrányos helyzetű lakók életminőségének javítására, amihez jelen fejlesztés nagyban hozzájárul.


2008. 05.


Kiviteli terv, hozzájárulás a lakók részéről, tulajdoni lapok.


Végleges műszaki tervdokumentáció és a műszaki engedély rendelkezésre áll.

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem

Környezetvédelmi és gazdaságfejlesztési projektek.

2009. 12.

54

szereplő projekteket, korábbi projekteket)

55

fejlesztési irány



Wellness és egészségügyi turizmus témában képzés indítása

projekt gazda neve

Tamási Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

kapcsolattartó elérhetősége

Csizmadiáné Dr. Czuppon Viktória

neve,

06/30-3680175


Tamási

összköltség, MFt

50 millió Ft Az kapcsolódó Ability pályázatban 31 fő van megjelölve, az 50 milliós keretből 20 fő képzése finanszírozható még.

igényelt MFt

támogatás,

50 millió Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt


TAMOP 5.1.1


Célzott térség specifikus képzési programok indítása a Tamási kistérségben. A hamarosan megvalósuló turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó, arra építő képzések, átképzések indítása a nyertes pályázathoz kapcsolódóan (Ability Gyógyfürdő fejlesztése Tamásiban – DDOP-2007/2.1.1.A.B).


Képzésben résztvevő munkavállalók száma: 31 fő


(szakképzett masszőr, konduktor, gyógytornász, uszoda és fürdő mester, higiéniai asszisztens, szobalány)

A képzést sikeresen elvégzők száma: 31 fő

projekt konkrét célja, célcsoportja A projekt célja az Ability Gyógyfürdő és ahhoz tartozó 4 csillagos szálloda kiszolgáló személyzetének képzése: a már meglévő, hasonló szakmákkal rendelkező munkanélküliek képzése, átképzése. A kistérségben jelentős az egészségügyi végzettséggel rendelkezők száma, köszönhetően a térségben korábban nagyobb kapacitással működő Pincehelyi kórháznak, valamint a felnövekvő nemzedékek körében is igen nagyarányú az egészségügyi iskolát végzők száma. A munkába visszatérők számára mentor biztosítása. Erre alapozva a projekt célcsoportja a már meglévő egészségügyi végzettséggel rendelkezők, valamint a most azt választó fiatalok. A projekt keretében e két célcsoport képzése valósul meg. Együttműködő partnerek a dombóvári kórház tamási járóbeteg ellátó intézménye, ahol is a képzésben résztvevők egy részének a gyakorlati képzése folyna. A másik partner intézmény a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Kara, ahol a gyógytornász főiskolai képzésben résztvevő, leendő tamási gyógyfürdő munkatársainak képzése folyik. A gyakorlati helyük a dombóvári kórház rehabilitációs

56

osztálya. További partnerek a Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tamási Kirendeltsége, ahol a képzésben résztvevők kiválasztása folyik, Tamási Város Önkormányzata, valamint a fürdő és a szálló leendő üzemeltetője. A partnerek egyeztetése folyamatban van. projekt tevékenységei A projekt tevékenységei közé tartozik a partnerek bevonása, együttműködésük pontos egyeztetése. A projektben résztvevők kiválasztása. A képzésben, átképzésben részesülők oktatása. A képzésekhez tartozó gyakorlati képző helyek egyeztetése. Képzettek munkába helyezése, mentor alkalmazása. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt kiválasztási kritériumai közé tartozik: a már meglévő egészségügyi, szállodai szakképzettséggel rendelkező munkanélküliek kiválasztása, elsődlegesen a Tamási kistérségből. Másodlagos célcsoportot képviselik a kistérségen kívüli szakképzett munkanélküliek. költséghatékonyság, alternatívák

A képzések költségeit a munkaügyi központ vezetésével történő OKJ képzések, valamint a PTE kara által vezetett képzések jelentik. Költségeik az aktuális piaci áraknak megfelelően alakulnak.


A pénzügyi fenntarthatóság kérdése nem releváns, a pályázatból megvalósulnak a képzések, ezután pedig a szolgáltató alkalmazásába kerülnek a képzettek. Így további költséget nem jelentenek.

hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt résztvevőinek kiválasztása során figyelembe vesszük a hátrányos helyzetűek, romák kistérségben megjelenő számát és szakképzettségét.


indítás

befejezés

2009.12.

2011.12.


Az Ability Gyógyfürdő fejlesztése során készült megvalósíthatósági tanulmány képezi az alapot, amely tartalmazza a szakképesítések körét és szükséges számát.


További előkészítést igényel a partnerekkel való egyeztetés. A Munkaügyi Központtal, az Ability Gyógyfürdő projektgazdájával, valamint a Tamási Város Önkormányzatával megtörtént az egyezetés. A többi partnerrel folyó egyeztetés időigénye 4-6 hónap.

kapcsolódás projektekhez

Ability Gyógyfürdő fejlesztése Tamásiban – DDOP-2007/2.1.1.A.B

más

57

(beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

58

fejlesztési irány

6. Roma integráció


Az „ÉLET SZÍNHÁZA” roma program

projekt gazda neve

Tamási Simontornyai Városkörnyéki Önkormányzatok Többcélú Kistérségi Társulása

kapcsolattartó elérhetősége

Csizmadiáné Dr. Czuppon Viktória

neve,

06/30-3680175


Tamási

összköltség, MFt

42,8 millió Ft

igényelt MFt

42,8 millió Ft

támogatás,

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Működtetés

30

prezentív előadások

6

pályakezdő tanácsadás

6,8


TÁMOP 5.1.1. Alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás


A térségben élő hátrányos helyzetű, roma fiatalok és gyermekek társadalmi integrációjának elősegítése. A velük szemben megjelenő mindennapi diszkrimináció drámapedagógiai eszközökkel történő kezelése.


Hátrányos helyzetű, roma fiatalok ÉLET SZÍNHÁZ-ába való bevonása: 20-30 fő


Hátrányos helyzetű, roma fiatalok ÉLET SZÍNHÁZ-ába való bevonása: 20-30 fő

projekt konkrét célja, célcsoportja Az ÉLET SZÍNHÁZA Roma program célja a helyzetelemzésen, az igény- és szükségletfelmérésen alapuló, valamint az ezek alapján megfogalmazottak és a levonható következtetések fényében megfogalmazott programok megvalósítása. A program alapvető elképzelése, hogy a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű társadalmi rétegek többségi társadalomba való beilleszkedésének okait tárja fel, valamint szüntetheti meg. A program egészen fiatal kortól kezdve követi nyomon a célcsoportba tartozókat, a hátrányos helyzetű roma fiatalokat, gyermekeket. A program első, kezdeti fázisa egy rendezvény, Az élet színháza címmel kerül megrendezésre. A két gyakorló pszichológusból és egy színészből álló társulat a drámapedagógia segítségével mutatja be, játszatja el a gyerekekkel és szüleikkel a mindennapokban őket érő diszkriminatív bánásmód egyes elemit. A szituációs gyakorlatok bizonyítottan segítenek a gyerekeknek feldolgozni ezeket a helyzeteket és megfelelően reagálni az őket ért inzultusokra. A rendezvény keretén belül a társulat egy próba előadást tart, ahol is nem csupán az érintettek, de a nem hátrányos helyzetűek is jelen lesznek. Így valósulhat meg az az elképzelés, hogy a nem a célcsoportba tartozók is szembesülhetnek a diszkrimináció

59

durva megnyilvánulásaival. A program következő célcsoportja a kisiskolások, ahol a program előzetes elképzelései alapján sor kerülne preventív előadásokra és Az élet színházából már kikerült gyermekek nyomon követésére, az általános iskolák bevonásával. A preventív előadások kiterjednek a higiénés általános elvárásokra és követelményekre, a szexuális felvilágosításra, valamint egyéb, olyan programokra is lehetőség lesz, amelyek az ÁROP 1.1.5 C pályázatban megfogalmazott helyzetfeltárás során felmerül. A középiskolás réteget hasonló tartalmú előadások tartásával szintén be kívánjuk vonni a programba, a helyzetfeltárásnak és igény felmérésnek megfelelően. Itt a középiskolák bevonása igen fontos momentum. A középiskolából kikerülő fiatalok nyomon követése, részükre információs napok tartása szintén a program része. Mind a pályakezdőknek, mind pedig a munkanélkülieknek az igényfelmérés során megfogalmazott szükségletek alapján hívnánk megfelelő szakembereket. projekt tevékenységei A projekt tevékenységei közé tartozik a célcsoport tájékoztatása, bevonásának előkészítse. A helyzetfeltárás folyamán megfogalmazott program szükségletek mentés összeállított program megfelelő partnereinek bevonása. Az ÉLET SZÍNHÁZA előadásának heti rendszerességgel történő megszervezése. A pszichológusok és drámapedagógus bevonása a célcsoport kiválasztásába. A színház tagjainak és szüleinek folyamatos tájékoztatása. Az általános iskolásoknak szervezett programok levezetése. A középiskolásoknak szervezett programok levezetése. Folyamatos nyomon követés. A roma munkába álló fiatalok számára mentor, pályaválasztási tanácsadó biztosítása. kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt kiválasztási kritériumai közé tartozik: a térségben fellelhető roma fiatalok és azok szüleinek bevonása. Fontos momentum, hogy a szülők is részt vegyenek a programokban. Ezért a kiválasztás fontos része, a szülők hajlandósága. költséghatékonyság, alternatívák

A képzések költségei az aktuális piaci áraknak megfelelően alakulnak, de a tevékenység során költséghatékony alternatívákat alkalmazunk.


A pénzügyi fenntarthatóság kérdése nem releváns, a pályázatból megvalósul az ÉLET SZÍNHÁZA, a programok iskolásoknak, munkanélkülieknek. A további programokat pedig szintén pályázati forrásból kívánjuk finanszírozni, mivel ez a program nem közvetlen értéktermelő.


A projekt résztvevőinek célcsoportja a hátrányos helyzetűek és a romák.


indítás

befejezés

2009.09.

2011.09.


ÁROP 1.1.5C pályázat keretében elkészül 2009. szeptemberére az a tanulmány, amely alapjául szolgál e pályázatnak.


További előkészítést igényel az iskolák és munkaügyi központ bevonása.

60


ÁROP 1.1.5C pályázat keretében elkészül 2009. szeptemberére az a tanulmány, amely alapjául szolgál e pályázatnak.

61

fejlesztési irány

3. Oktatásfejlesztés és korai fejlesztés


Dél-Dunántúli „Kistérségi Universitas” Program

projekt gazda neve

Pécsi Tudományegyetem


Szabó-Kovács Bernadett


Tamási

+36703667247

összköltség, MFt

45


45

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt klub működtetése

11M

ösztöndíjas program

2x10M=20M

képzési program

5M

Rendezvények

3x1M=3M

könyvkiadási program

3x2M=6M


TAMOP 5.1.1.

Kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Az oktatás révén lehetőség nyílik a társadalom hátrányos helyzetű tagjainak társadalmi és munkaerő-piaci integrációjára.


Kidolgozott tehetséggondozó programok száma: 1 db Tehetséggondozó programban résztvevő diákok száma: 2 fő Új tananyag száma: 1 db Képzésben résztvevők száma: 25 fő Konferenciák száma: 3 db Kiadványok száma: 3 db

Számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Képzést eredményesen elvégzők száma: 22 fő Konferencián résztvevők száma: 100 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége  A megelőző tapasztalatok alapján a leghatékonyabb beruházás egy térség életében az emberi tőkébe megvalósított invesztíció. Egy sikeres program megvalósítása – szinkronban a Kormány 2007-es, „Nem mondunk le senkiről” elnevezésű zászlóshajó programjával – nagy lehetőséget rejt a régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek felzárkóztatására.  Az LHH kistérségek gyengén fejlett humánerőforrás adottságokkal rendelkeznek. A magasan képzett szakemberek számossága kicsi, és dezintegráltan dolgoznak. A régió leghátrányosabb területein végrehajtandó projekt hozzájárul a meglévő tudás koncentrációjához, hátrányos helyzetű, kisebbségi hátterű, tehetséges fiatalok tehetnek szert magas szintű kvalifikációra (nemzetközi doktori fokozat

62





/PhD/ szerzésére), ezzel hozzájárulva a térség öntudatának és önismeretének megerősítéséhez. A program révén a felsőoktatásnak és kutatásnak a térségben jelenleg egyébként hiányzó struktúráihoz tudnak kapcsolódni intézményes és rendszeres módon. A legjobban képzett szakemberek nem vándorolnak el, helyben maradnak. A program megvalósulásával a kistérségek képesek lesznek arra, hogy kulturális, művészeti és tudományos értékeiket megjelenítsék a hazai és nemzetközi porondon, így javítva imázsukat és megtartó képességüket, a zászlóshajó program révén elindított folyamatok fenntarthatóak maradnak és a program során kialakult közös tudás fenntartható módon élhet tovább A határ menti és határ közeli térségek egyik fontos fejlesztési adottsága a határ. Egyszerre negatív, hiszen elzár és módosítja a harmonikus térkapcsolatok kialakulásának lehetőségét, és pozitív hiszen a határon átnyúló együttműködések rengeteg plusz fejlesztési energiát képesek felszabadítani. Erre azonban fel kell készülnie a térség döntéshozóinak és szereplőinek, melyet jól szolgálhat az ehhez kapcsolódó képzési és kutatási program.

projekt konkrét célja, célcsoportonként  A projekt átfogó célja olyan struktúra, szerveződés kialakítása, amely a régió nyolc kistérségében biztosítja a fenntartható növekedést biztosító helyi tudás kistérségenkénti koncentrációját és rendelkezésre állását.  Az egyes kistérségekben élő és dolgozó tehetséges, kvalifikált szakemberek, művészek, kultúraközvetítők, véleményformálók koncentrációja, a rendszeres közös gondolkodás és a térség társadalmi, gazdasági, szociális problémáinak megoldására irányuló javaslatok megfogalmazásának szándékával.  A leghátrányosabb helyzetű kisebbségi csoportok – különös tekintettel a romákra és a fogyatékkal élőkre – társadalmi integrációja erősödik, vezetőik, képviselőik bekapcsolódhatnak a kistérségi „think-tank-ek” munkájába.  A kiemelkedően tehetséges, de hátrányos helyzetű térségekben élő fiatal szakemberek perspektívát kapnak úgy a helyi boldogulásra (az elvándorlás kényszerét leküzdve), hogy kiemelkedően magas kvalifikációt /PhD doktori fokozatot/ szereznek meg, a térség felzárkóztatásáért dolgozva, versenyképes ösztöndíjban részesülve. A kistérségekben élő lakosság öntudata, a térségi identitás erősödik. A kistérség élhetősége közvetett módon javul. projekt célcsoportja  Legáltalánosabban az egyes kistérségekben élő lakosok, az önkormányzati képviselők és az oktatási, kulturális intézményrendszerben, a közgyűjteményekben dolgozók.  A kisebbségi önkormányzatok (CKÖ-k, stb), illetve a térségben működő civil szervezetek.  A fogyatékkal élők és szervezeteik. projekt tevékenységei  A program szervezeti kereteinek kialakítása, a kapcsolat megfogalmazása a régió legnagyobb területfejlesztési, tudományos műhelye és a kistérségek között.  A (tehetséggondozási) doktori programba bevont helyi fiatalok (kistérségenként legfeljebb 2 fő) kiválasztása, szerződéskötés.  A helyi, klub-szerű, együttműködési keretbe bevonandó személyek megkeresése, az együttműködési keretek kialakítása (kooperációs és szervezeti forma továbbá elnevezés kiválasztása).  A klub-szerű szerveződések munkaterveinek közös kidolgozása.  Rendszeres (legalább negyedévente) helyi rendezvények helyi keretek között a klub szervezésében.  Évente egy szakmai-tudományos konferencia megszervezése a térség jövőjéről, helyi és országos, esetleg nemzetközi szereplőkkel, a PTE szervezésében.

63



 

Évente egy igényes kötet megjelentetése a konferencia tematikájához kapcsolódóan, melyek bemutatják a térségi szellemi értékeket, fejlesztési dilemmákat és a társadalmi-gazdasági-kulturális helyzetet. Külön döntés alapján esetleg ez lehet idegen nyelvű avagy több nyelvű is. Különös figyelmet kell fordítani a kisebbségi helyzetben élőkre, a fogyatékkal élőkre és az igényes tartalmú kulturális folyamatokból kirekesztettekre. A kistérség kulturális értékeinek ismertté tétele úgy a térségen belül, mint országosan, indokolt esetben nemzetközi színtéren is. A doktori programba bevont helyi fiatalok kutatásai a kistérségükhöz kell, hogy kapcsolódjanak, ezáltal nő a térséggel kapcsolatban felhalmozott tudás, készülnek a doktori disszertációk a térségek hangsúlyos társadalmi-gazdasági-kulturális problematikájáról széles területfejlesztési kontextusban. Ezek további kutatások, gyakorlati beavatkozások, vagy további fejlesztési stratégiák elkészítésének alapjai lehetnek.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megvalósulása esetén a képzéseknek köszönhetően kistérségenkénti koncentrációjára és rendelkezésre állására kerülhet sor.

helyi

tudás

A megszerzett tudás birtokában nőnek a munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségei és ez közvetetten kihat a település társadalmi-gazdasági-kulturális szektorára is.  a program nem valósul meg költséghatékonyság,  helyi erőforrásokból valósul meg a program, de jóval alternatívák szerényebb méretekben  más támogatási konstrukcióban valósul meg

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

-

Nem releváns



A romák társadalmi integrációját segíti bevonásuk a térségi döntéselőkészítési folyamatokba, a térségi thinktank-ekbe történő integrációjuk révén. A romák kulturális integrációját segítik a térségi intellektuális tőkét megjelenítő rendezvények és kiadványokban történő megjelenésük. A nők szerepének erősítése a vidéki térségek kulturális tevékenységének irányításának – jellemzően férfitúlsúlyos – folyamataiba való hangsúlyos szerepeltetésük. Fogyatékos személyek életminőségének, szempontjainak megjelenítése a térségi döntéselőkészítési folyamatokban való integrálásukkal.








Indítás: 2009 szeptember


A programnak előzményeként tekinthető az a ROP program, melynek tapasztalatai alapján a program jól lebonyolítható. (ROP 3.3.1 – 2005 – 02 0008/33 (2005) – A kutatás a leghatékonyabb tanulás – hallgatói kutatások a Dél-Dunántúli Régió belső problematikájáról és külső kapcsolatrendszeréről) A tehetségkiválasztási és tudományos rendszer lebonyolítása ezen tapasztalatok alapján tervezhető.  kulcsszereplők azonosítása, adatbázis létrehozatala ( 1 hónap) a) kutatási tematikák és rendezvények terveinek kidolgozása

további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki

Befejezés: 2012 augusztus

64

tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

(3 hónap) b) helyi klubok munkatervének kidolgozása (1 hónap) Az érintett 7 kistérség gazdaságfejlesztő, munkaerő-piaci, valamint szociális gazdasággal, kultúrával, oktatásfejlesztéssel, tudományos programokkal összefüggő EU-s, illetve hazai forrásokból származó nyertes projektjei az elmúlt 3 év tekintetében.

65

fejlesztési irány

4. Oktatásfejlesztés és piacképes szakképzés, foglalkozatási programok


Kistérségi szintű IPR alapú intézményi hálózat kialakítása és működtetése

projekt gazda neve

2

Általános Iskola és Óvoda, Iregszemcse


Balogh Béláné


Tamási Kistérség

összköltség, MFt

100.M Ft


100.M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Kistérségi szintű IPR menedzsment költsége (3-5 fő X 24 hónap))

2 MFt

Kistérségi szintű IKCS csoport működése (3-5 fő X24 hónap)

2 Ft

Továbbképzés költségei − Óvoda-iskola átmenet 150 fő − IPR 150 fő − Módszertani képzés választhatóan (Tevékenységközpontú pedagógiák,Tanórai differenciálás Projektpedagógia stb) 150 fő − JAM 75 fő Mentorálás, pedagógiai tanácsadás költségei 4alk/ intézményX30óvoda

40.000 forint / fő / képzés

525 fő * 40.000 forint = 21 M forint

10 M forint

Mentorálás, pedagógiai tanácsadás költségei 4alk/ intézményX18 iskola Hospitáció költségei Szakmai kapcsolódó intézmény

programok többletmunka

4 M forint módosításához költsége 48

4 M forint

Fejlesztő csoportok működtetése (2-3 csoport/ 24 hónap/ 30 intézmény (óvoda)

10 M forint

Fejlesztő csoportok működtetése (2-3 csoport/ 18 intézmény (ált. és középiskola) / 24 hónap

10 M forint

A program társadalmi elfogadtatásával kapcsolatos rendezvények 2rendezvény/ 2 évX 15 település

2 M forint

Bázisintézményi találkozó ( 4db/ év )

1 M forint

66

„Jó gyakorlatok” bemutatása Részvétel bázisintézményi találkozón 30óvoda, 18 általános és középiskola

3 M Ft

Továbbtanulást, pályaválasztást segítő tevékenységek (útiköltség, tájékoztatók, szakmai programok):  Együttműködés középfokú intézményekkel  Iskolalátogatás (szülők, tanulók, pedagógusok részvételével)  Közös rendezvények szervezése

2 M Ft

Továbbtanulást, pályaválasztást segítő tevékenységek:  „Szakmák, mesterségek napja” ( civil szervezetek, szülők, mesterek meghívásaszakmai bemutatók, ismertetők )

2 M Ft

(Évi 1 alkalom/ kistérség min. 100 HHH tanuló Fejlesztő eszközök (pedagógiai + számítógép, interaktív tábla)

8 MFt

Csoportszobák, osztálytermek berendezései, egyéni és kooperatív tanulás feltételeinek biztosítása) 30 óvoda, 18 iskola

14 M Ft

HHH tanulók művészeti és sport találkozója (évi 5 alkalom/ 200 fő / kistérség – Többcélú Kistérségi Társulás (oktatási referens) bevonásával  kistérségi szintű versenyek, kulturális bemutatók szervezése,  díjazás, utazási költség, vendéglátás

3 M Ft

„Óvodától a középiskoláig „Jó gyakorlatok” bemutatása – kiadvány készítése, sokszorosítása

2 M Ft


TÁMOP 3.3.7.


Komplex program megvalósulásával lehetőség lesz a hátrányos helyzetű kistérség felzárkóztatására. A fejlesztés hozzájárul elsősorban a gazdaság élénkítéséhez és a piacképes munkahelyek teremtéséhez.

a


525fő*30 órás akkreditált továbbképzés, 30 csoportban 10 kulturális bemutató / verseny 200 HHH tanulók részvétele 2 pályaválasztási nap –gyakorlati bemutatókkal


1 db „Jó gyakorlatok”-at bemutató kiadvány 30 rendezvény a társadalmi környezet számára

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérség oktatási-nevelési intézményeiben kiemelkedően magas a hátrányos helyzetű

67

tanulók számaránya. A kistérség 30 óvodai és 18 általános iskolai feladat ellátási helyén kezdődött meg a HHH gyermekek/tanulók integrált nevelése-oktatása, ezzel párhuzamosan az IPR bevezetése. Az IPR-alapú intézményi hálózat működtetésével lehetőség nyílik a programban résztvevő valamennyi kliens számára az inkluzív pedagógiai gyakorlat megismerésére, valamint biztosítja a horizontális tanulás lehetőségét. A kistérségi szintű IPR hálózat túl lép a hagyományos iskolai szervezeti kereteken, fontos szerepet tulajdonít a szülők, civil és egyéb szervezetek aktív közreműködésére, s ez által a közvetlen társadalmi környezetben élők attitűdjének formálására. Az intézményi szintű Fejlesztő Munkacsoportok működtetésével az oktatási minőség hatékonyan növelhető a kistérség oktatási-nevelési intézményeiben. Az intézmények horizontális együttműködése biztosítja a jó gyakorlatok adaptálását, helyi igényeknek megfelelő továbbfejlesztését. Jelenleg a közoktatás gyakorlatának az egyik legkritikusabb pedagógiai problémája az egyes iskolafokozatok közötti „szakadék”, azaz az óvoda, az általános és a középiskola eltérő pedagógiai módszerei, gyermekképe és szemléletmódja miatt az ún. „átmenetek” problémája. Az IPR- hálózat az óvoda- általános –és középiskola intézményeit kapcsolja össze a HHH gyermekek / tanulók IPR alapú fejlesztési gyakorlatán keresztül. A hálózat működésével intézményi szinten megerősödik a tantestület, módszertanilag és infrastrukturálisan fejlődik az intézmény szolgáltatási kínálata, ennek következtében megáll és csökken a tanulóelvándorlás mértéke. A HHH tanulók kevés lehetőséget kapnak a kifejezetten tehetséges tanulók számára kiírt hagyományos tanulmányi versenyeken való szereplésre. Ezért a projekt lehetőséget kíván nyújtani a HHH tanulók számára a sport, a kultúra különböző területén való bemutatkozásra, megmérettetésre, ezáltal a tanulási motivációjuk erősítésére. projekt konkrét célja, célcsoportonként 1 A hálózat működésének célja az egymástól való tanulás biztosítása, az IPR egyes elemeinek saját gyakorlatba történő adaptálása, egy egységes pedagógiai szemléletmód és gyakorlat kialakítása a kistérségben. 2. Kiemelt célja az „átmenetek” problémájának kezelése, az egyes életkori szakaszokban alkalmazott pedagógiai módszerek, eljárások továbbvitele, alkalmazása a tanulói igények figyelembevételével. A HHH tanulók továbbtanulásának, pályaválasztásának aktív támogatása 3. Új szerezeti struktúra kialakításával és működtetésével a az iskolán kívüli partnerek bevonása a társadalmi környezet befogadó szemléletmódjának alakítása, befolyásolása. 4. A továbbképzések célja, hogy a pedagógusok megismerjenek és elsajátítsanak olyan új típusú, hatékony tanulásszervezési módszereket, eljárásokat, amelyek alkalmasak a különböző szociokulturális környezetből érkező gyermekek, tanulók együttnevelésére, illetve elmélyítsék készségeiket a hátrányos helyzetű és roma származású gyermekek integrált nevelésével kapcsolatosan Alapvető fontosságú, hogy a tanultak a pedagógusok oktatásszervezési eljárásaiban, tanóravezetésében, értékelési módszereiben, kommunikációjában fenntartható módon honosodjanak meg. projekt célcsoportja Közvetlen célcsoport: a kistérség óvodáinak, általános iskoláinak, középiskolájának a pedagógusai. Közvetett célcsoport: a kistérség óvodáiban, általános iskoláiban, középiskolájában tanuló, nevelkedő gyermekek, illetve szüleik, a térség társadalmi környezete. projekt tevékenységei

68

Módszertani továbbképzések: a pedagógusok elsajátítják a kompetencia alapú oktatás és az együttnevelés követelményeinek megfelelő új tanulásszervezési módszerek alkalmazását, illetve elmélyítsék készségeiket a hátrányos helyzetű és roma származású gyermekek integrált nevelésével kapcsolatosan. Mentorálás: a módszertani továbbképzéseken elsajátított ismereteknek a mindennapi oktatási gyakorlatba való átvezetését támogatják a mentorok. Taneszközök beszerzése: tanulói taneszközök, segédletek; tanári módszertani kézikönyvek, segédletek; egyéb eszközi elemek (demonstrációs segédletek) és licencek; értékelési eszközök megvásárlása. Olyan, akár intézményi szinten is használható tanulást támogató, kiegészítő eszközök beszerzése is lehetséges, amely szükséges az újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetéséhez, alkalmazásához - tantárgytömbösített oktatás, projektmódszer, műveltségterületi oktatás, stb. (modulok, digitális tananyagok, gyűjtemények - pl. térképtár, szótár, filmtár - feladatbankok, értékelési eszközök, pedagógusok számára szakkönyvek, stb.) Szakmai programok módosításához kapcsolódó többletmunka költsége: Innovatív oktatásszervezési eljárások (tantárgy-tömbösített oktatásszervezés, projektmódszer, műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása, komplex oktatási programok) módszertanának beépítése a közoktatási intézmény pedagógiai programjába, felkészülés azok alkalmazására egyes tanulócsoportokban, évfolyamokon. A helyi tanterv fejlesztése a kompetenciafejlesztő oktatási programok, módszertani eljárások adaptációjához. Hospitáció: Az intézmények közötti horizontális tanulás elősegítésére, a tervezett fejlesztésekhez illeszkedő, már kifejlesztett és kipróbált "jó gyakorlatok" megismerése és adaptációja: egymástól tanulják meg a pedagógiai gyakorlatukban, osztálytermi folyamataikban bevált szakmai eszközrendszer adaptációját az intézmény helyi sajátosságainak megfelelően. A program társadalmi elfogadtatásával kapcsolatos rendezvények: a szülők, a döntéshozók és a szakapparátus dolgozói számára szervezett tájékoztató és az együttműködés elmélyítését célzó programok. A HHH tanulók továbbtanulását, pályaválasztását segítő programok szervezése. A HHH tanulók számára sport és kulturális témájú bemutatók, versenyek szervezése. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt hozzájárul az esélyegyenlőség és a minőségi oktatás szempontjából a legoptimálisabb közoktatási és kulturális intézményfenntartói környezet kialakításához. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt törekszik a költséghatékony beszerzésekre. beszerzések az árak figyelembe vételével történnek.

A


Nyertes pályázat esetén a projektgazda finanszírozza a projektet az utófinanszírozás miatt a pénzügyileg áthidalandó időszakban.


Az IPR–képzés során a pedagógusok megismerik a hátrányos helyzetű tanulók sikeres együttnevelésének a jogi, oktatásszervezési, módszertani feltételrendszerét, illetve megtanulják az integrációs felkészítés után járó költségvetési támogatások lehívásának és hatékony felhasználásának a módszertanát. Lehívhatóvá válik az integrációs támogatás, mely tervezhető többletfinanszírozást jelent az iskoláknak elsősorban a HHH tanulók számára. A JAM program a munka megbecsülésére szocializálja a gyermekeket, illetve a vállalkozói attitűd és kompetenciák elsajátítását biztosítja számukra.

69

A programban minden gyermek részt vesz, s minden gyermek számára fontos – de a munkanélküli szülők gyermekei kiemelten profitálnak belőle a szocializációs hátrányok kompenzálása révén. A módszertani továbbképzésen megszerzett ismereteiket minden tanuló oktatása-nevelése során alkalmazzák a pedagógusok, ám a HHH, illetve a roma tanulók iskolai sikerességéhez, motiválásához elengedhetetlenül fontos kompetenciákat szereznek meg a pedagógusok. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás

Befejezés

2009. 05. 01.

2011. 07. 31.

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek )

A projekt nem kompetenciával.



rendelkezik

még

semmilyen

tervvel,

Szakmai programok kidolgozása 8 hónap

Roma integrációs program, gazdaságélénkítő program.

70

fejlesztési irány sorszáma projekt rövid címe

projekt gazda neve


4. oktatásfejlesztés és piacképes szakképzés, foglalkoztatási programok Esélyteremtő és hátránykompenzáló foglalkoztatási háttér kialakítása a hátrányos szociokulturális hátterű szakképző iskolai tanulók felzárkóztatásának érdekében Tamásiban és vonzáskörzetében TMÖ Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma Vályi Péter Szakképző iskolai tagintézmény 7090 Tamási, Deák F. u- 6-8. Kissné Herczeg Anikó igazgató 74/471-127; 30/3858557, [email protected] Vida Lajos főigazgató 74/471-127; 30/9273372, [email protected] Tamási, Deák F. u. 6-8.

megvalósulás helyszíne (település) összköltség, MFt 60 MFT igényelt támogatás, 60 MFT MFt amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Továbbtanulásra felkészítő programelem 1,0 Tanulási utat fejlesztő programelem 1,0 IKT programelem 1,0 Komplex művészeti nevelési programelem 3,0 Közösségépítő programelem 1,0 Módszertani képzések 3,0 Konferenciák, disszeminációs kiadványok, filmek 6,0 Akkreditációs programok kidolgozása 5,0 Együttműködési rendszer kiépítése, teamrendszer működtetése 4,0 Szociálped. vagy gyógyped. szakember foglalkoztatása a projekt 3 éve 15,0 alatt érintett operatív TÁMOP 3.3.7 program és prioritás kapcsolódás a fejlesztési irányhoz számszerű A szakképző outputok iskol Az iskolában többségében hátrányos helyzetű településekről, (indikátorok, értékkel) elsősorban kistelepülésekről nagyon nagy számba kerülnek be a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – nagy számba roma származású gyermekek -, akik esetében az esélyegyenlőség növelése, a felzárkóztatás létkérdés.


Továbbtanulásra felkészítőprogramelem 1,0 MFt.,Tanulási utat fejlesztő programelem1,0 MFt,IKT programelem 1,0 MFt, Komplex művészeti nevelési programelem 3.0 MFt, Közösségépítő programelem 1,0 MFt, Módszertani képzések 3,0 MFt, Konferenciák, disszeminációs kiadványok, filmek 6,0 MFt, Akkreditációs programok kidolgozása 5,0 MFt, Együttműködési rendszer kiépítése, teamrandszer működtetése 4,0 MFt, Szociálped. Vagy gyógyped. Szakember foglalkoztatása a projekt 3 éve alatt 15,0 MFt. projekt indokoltsága, szükségszerűsége Integrációs programunk olyan innováció, amely tartósan segítheti a térségben élő –

71

elsősorban a Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményében tanuló, illetve az ott továbbtanulni kívánó általános iskolai gyermekek esélyegyenlőséghez jutását, ezzel hozzájárulva Tamási és körzete életminőségének javításához. A szakképző iskolába többségében hátrányos helyzetű településekről, elsősorban kistelepülésekről nagyon nagy számba kerülnek be a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – nagy számba roma származású gyermekek -, akik esetében az esélyegyenlőség növelése, a felzárkóztatás létkérdés. A projekt hosszú távú működése példát mutathat a hátrányos helyzetű gyermekek eredményes fejlesztésére, tanulási sikereinek gyarapítására. A projektben megfogalmazott célok a halmozottan hátrányos helyzetű körzetben társadalomformáló erőként hathatnak. A projekt sikeres megvalósulása esetén javulhat a többségi és kisebbségi társadalom toleranciája az egyének, a csoportok szintjén. projekt konkrét célja, célcsoportonként Legfontosabb céljaink: 1.célcsoport: általános és középiskolás tanulók: Mérséklődjenek az általános iskolából a középiskolába való átmenet nehézségei, ezzel is csökkentve a lemorzsolódást. A pedagógiai kínálat bővítésével a tanulók olyan ismeretek és készségek birtokába jussanak, melyek révén várhatóan sikeresebbek lesznek a középiskolában, majd a munkaerőpiacon is. Oldódjon a társadalmi feszültség a gyenge képességű és fokozott fejlesztési igényű gyermekekkel kapcsolatosan. A hátránykompenzálás egyénre szabott módszerekkel történjen, az egyéni fejlesztések intézményesített keretekben biztosítva legyenek. Tanoda jelleggel kiscsoportos fejlesztő, hátránykompenzáló foglalkozások lehetőségét teremtsük meg. 2. célcsoport: szociális és oktatási partner intézmények, civil szervezetek Kezdeményezzük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatba kerülő szervezetekkel való együttműködési rendszerek kiépítését, teamszerű együttdolgozás gyakorlatának kialakítását. 3. célcsoport: szülők Szükségesnek tartjuk a pedagógusok és a szülők közötti együttműködés tudatos, programszerű fejlesztését. A speciálisan felépített programban folytatott foglalkozásokba a diákok környezetét is célszerű bevonni. 4. célcsoport: pedagógusok: A pedagógiai módszertani kultúra terjesztésével minél több pedagógus legyen képes a tanulási - magatartási zavarokkal küszködő, társadalmi hátrányokkal induló tanulókkal való foglalkozásra. A pedagógiai szemlélet formálása az elfogadás kulcsa lehet. projekt célcsoportja 1. 12-18 éves korú általános és középiskolás tanulók, elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint roma fiatalok segítése. 2. A fenti célcsoporttal foglalkozó oktatási és szociális intézmények, civil szervezetek (szakképző iskola, általános iskola, gyermekjóléti szolgálat, családgondozó, CKÖ, nagycsaládosok egyesülete stb.) 3. Az 1. célcsoportba tartozó tanulók szülei 4. Az 1. célcsoportba tartozó tanulókkal foglalkozó pedagógusok projekt tevékenységei 1. Továbbtanulásra felkészítő programelem: Pályaorientáció, pályaválasztást segítő, középiskolára felkészítő programok. Alapfokú önismeret kialakítása, reális jövőkép formálása. A középiskolai alapozó szakaszból a szakképzésbe, illetve a felsőoktatásba való átmenet segítése. Szükség esetén a pályakorrekció segítése.

72

2. Tanulási életutat fejlesztő programelem: Ideális tanulási háttér biztosítása, szoftverekkel, tanulási elemekkel segített fejlesztés. Fejlesztő pedagógia alkalmazása. Alapkészségek és alapkompetenciák fejlesztése egyéni és kiscsoportos foglalkozások biztosításával. Egyéni fejlesztési tervek kidolgozása teamben (pedagógus-szülő-diák-egyéb gyermekkel foglalkozó szervezetek képviselő) - kifejezetten a hátránykompenzálásra. Kapcsolatépítés a családdal. 3. IKT programelem: Komplex informatikai program, informatikai eszközökkel segített tanulási módszerek, önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése. 4. Komplex művészeti nevelési programelem: Drámapedagógiai műhely, énekkar, médiakör, kézműves szakkör stb. 5. Közösségépítő programelem: Személyiségfejlesztő, szocializációs programok. 6. Hátrányos helyzetű és magatartási problémákkal küzdő gyerekekkel foglalkozó szakemberek módszertani képzése programelem: 7. Előítéletkezelő, érzékenyítő, a segítő kapcsolat alapelveivel megismertető képzések programelem 6.-7. programelem tartalma: Továbbképzések, tapasztalatcserék, a Vályi Péter Tagiskolában már bevezetés alatt álló videotréning módszer terjesztése. Magatartásproblémák kezelése, agressziókezelés módszertanának felépítése. Az iskolai agressziót kiváltó helyzetek csökkentésének lehetőségei, a büntetés helyett a viselkedésmódosítás elérésének eszközei az iskolai mediáció rendszerének kiépítésével. A fejlesztendő célok megvalósulását részben biztosítani tudja az a jól képzett szakembergárda, amely a szakképző iskolában jelenleg is rendelkezésre áll: - jól képzett nevelőtestület - kifejezetten középiskolai korosztállyal dolgozó, gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus - a segítő szakmában kellő tapasztalattal rendelkező szociális munkás – mediátor szakértő - -mentálhigiénés szakember,vt- szupervizor pszichopedagógus - mentortanárok - szaktanárok (drámapedagógia, zene, vizuális kultúra) - kortárs segítők bevonása A team igény és lehetőség szerinti bővítését további szakemberekkel, pl. e korcsoportra szakosodott pszichopedagógussal hosszabb távon kívánatosnak tartjuk. Pszichológus alkalmazására reális lehetőség: az iskola egyik pedagógusa pszichológia szakos Phd hallgató. . projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése

költséghatékonyság, alternatívák

Az iskola 2007-2008. tanévtől Integrált Pedagógiai Rendszert működtet, ezzel a középiskolák között úttörő szerepet vállalt. A rendszer működtetéséhez mind az első, mind az idei tanévben pályázat útján hozzájutottunk a feladatot támogató normatívához, mely segíti e faladatok színvonalas elvégzését,a hátrányos helyzetű tanulók támogatását és az IPR működtetésében dolgozók honorálását.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és

Iskola normatív támogatása. IPR normatíva. Pályázati lehetőségek.

73

finanszírozás

Akkreditált továbbképzések szervezése. Fejlesztő szolgáltatások kiszerződése iskolákhoz (pl. egyéni fejlesztés, mediáció az iskolában, videotréning.


A projekt célja a hátrányos/halmozottan hátrányos, valamint az átlagtól eltérő viselkedésű, és/vagy csoportban nehezen kezelhető diákokkal való munka eredményességének növelése az oktatási rendszerben való megtartás érdekében. Különösen fókuszálunk a roma diákok iskolai megtartására. Tanulási nehézségekkel küzdő diákok –a romák között arányaiban sok ilyen tanulóval találkozunk - optimálisabb segítési útjainak megtalálására. Visszatérő konfliktushelyzetek hatékony megoldásának irányított segítése intézményi hálózat összefogásával. A pedagógiai munkában való elakadás, eredménytelenség érzés kezelése stb.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Indítás: 2010.

Befejezés: 2013.

Nem releváns

Nem releváns.

”Második esély” Equal programban való részvétele, melynek révén lemorzsolódás csökkentő módszerek kidolgozásával foglalkoztunk, életpálya követési tevékenységet kezdtünk szakemberek bevonásával. Integrált Pedagógiai Program bevezetése (2007/08. tanévtől) a hátrányos helyzetűekkel való szakszerű foglalkozás érdekében Videotréning módszer alkalmazása, szakmai kapcsolata a Videotréning Egyesülettel, Intézményközi kommunikációra felkészítő képzésekben való részvétel: (HEFOP 2.2.1-06.-2007-03-0040/4.0) Vályi pedagógusainak multikulturális tartalmak továbbképzése. „Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra” a Vályiban (HEFOP 3.1.3)

74

fejlesztési irány



Foglalkoztatási menedzserképzés Tamási kistérségben

projekt gazda neve

Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási és Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft


Keller Anikó

és

gyakornoki

program

a

[email protected] 74/505-638


Tamási Kistérség

összköltség, MFt

80 MFt


80 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Képzési költség

24 MFt

Menedzsment költségek

11 MFt

Gyakorlati elhelyezés civil szervezeteknél

36 MFt

Foglalkoztatási Centrum kialakítása

9 MFt


TÁMOP 5.1.1. Foglalkoztathatóság, társadalmi befogadás

alkalmazkodóképesség,


Térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok


60 fő toborzás során megkeresése, 20 fő bevonása, melyből 10 fő roma 20 civil szervezet bevonása,


20 fő elvégzi a képzést és a 20 civil szervezetnél való elhelyezése.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Magyarországon a kilencvenes évtized a társadalom és a gazdaság harmadik szektorának –a nonprofit szektornak – a látványos, gyors fejlődési korszaka volt. A nonprofit szektor és szervezeteinek jelentősége egyrészt megmutatkozott abban, hogy a társadalmi és a kulturális élet fontos alkotóelemévé váltak. Másrészt nem elhanyagolható az a sokszor látensnek tűnő politikai szerep sem, amelyet ez a szektor az érdekképviseletek és a társadalmi szervezetek révén betölt. Végezetül a nonprofit szektorral, mint gazdasági tényezővel is számolni kell, amit mi sem bizonyít jobban, hogy a statisztikai adatok szerint a szektor bevételei 1993 és 2000 között négyszeresére, 118,5 millió forintról 495,5 millió forintra növekedtek. A nonprofit szektor méretbeli növekedése és gazdasági teljesítményének fejlődése egyre inkább szükségszerűvé tette a nonprofit szakemberek képzését. A szakirodalom és a gyakorlati tapasztalatok szerint is, a harmadik szektor és szervezetei hatékony

75

működésének egyik legnagyobb kihívása az amatörizmus, azaz a felkészült, jól képzett szakemberek hiánya. Az eltelt tíz évben egyrészt Magyarországon is egyre nagyobb igény mutatkozott –különösen a szociális és a kulturális szférában –a felkészült, a nonprofit szervezetek irányításához, működtetéséhez értő szakemberek iránt. Másrészt a magyar nonprofit szervezeteknek olyan kihívásoknak kellett megfelelniük, amelyeket a "csinálva tanulás” módszerével már nem lehetett hatékonyan megoldani. A kilencvenes évek közepétől, mind közép-és felső szinten elindultak azok a képzési formák, amelyek megteremtették annak a lehetőségét, hogy a nonprofit szervezetek irányítását és működtetetését e területre speciálisan szakképzett munkaerő lássa el. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt közvetlen célja: 20 szakember képzése és gyakorlati elhelyezése, akik korszerű társadalomtudományi, közgazdasági, közigazgatási, informatikai, és menedzsment ismeretek birtokában alkalmasak a foglalkoztatás-fejlesztés nonprofit szervezetek hatékony és szakszerű működtetésére. A Tamási kistérségben a civil szféra erősítésével párhuzamosan nonprofit szakemberek képzése és foglalkoztatása a projektbe bevont szervezeteknél. Célunk, hogy a képzés során a hallgatók megismerjék a hazai és Európai Uniós foglalkoztatáspolitikai fogalmakat, irányelveket és folyamatokat, képesek legyenek a gazdasági-, foglalkoztatási- és munkavállalási folyamatok elemzésére, a változási folyamatok gyakorlati megtervezésére és megvalósítására. Majd 1 éves terepgyakorlaton vegyenek részt civil szervezeteknél. Közvetett cél: a szakemberek alkalmazásával a civil szervezetek fejlesztése, hálózatba szerveződése. projekt célcsoportja Roma és nem roma Pályakezdő fiatalok, Szakmájukban elhelyezkedni nem tudó felsőfokú végzettséggel rendelkezők. projekt tevékenységei Foglalkoztatási menedzser-képzés végére a hallgatók: • megismerik az Európai Unió szerződéseiben, jelentéseiben és akcióterveiben megfogalmazott szociális- és foglalkoztatáspolitikai prioritásokat és intézkedéseket, valamint az erre vonatkozó közösségi forrásokat • definiálni tudják a foglalkoztatáspolitikában használatos főbb fogalmakat, valamint képesek átlátni a gazdaság és a foglalkoztatáspolitikai folyamatok történeti alakulását hazánkban • megismerik és a magyar és európai uniós állampolgári, különösen a munkavállalói és munkaadói jogokat és kötelességeket • megismerik a hazai foglalkoztatáspolitika intézményi hátterét, azok felépítését és feladatit • átlátják a munkaerő-kereslet és –kínálat folyamatait, a munkaerő kereslet és a képzési kínálat eltéréseit, ismerjék a létező és a hiányzó közvetítő mechanizmusokat • megismerik a hátrányos helyzetű csoportok problémáit, illetve a munka világába való (re)integrációjukra tett kísérleteket • megismerik a foglalkoztatást segítő civil szervezetek működését • tisztában lesznek a foglalkoztatást segítő projektek során alkalmazható eszközökkel és

76

módszerekkel; azokkal a horizontális szempontokkal, amelyeket a projektek tervezése és megvalósítása folyamán figyelembe kell venni A projekt során a hallgatókban a következő ismereteket és készségeket birtokába kerülnek: Készségek: • Kommunikáció • Prezentáció Ismeretek: • Gazdasági-, társadalmi folyamatok • Foglalkozatási és munkavállalási folyamatok Magyarországon • Európai Uniós foglalkoztatáspolitika és oktatáspolitika prioritásai • A foglalkoztatás szerkezeti jellemzői • Kirekesztődés és befogadás: integrációs modellek • Civil szféra jelentősége a foglalkoztatásban • Eszközök, horizontális szempontok és megoldások: projekttípus Különböző szakmai területű civil, területfejlesztési szervezeteknél rotációban féléves munkagyakorlat eltöltése. Civil szervezetek hálózati együttműködése, Foglalkoztatási Centrum kialakítása.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt komplexitásával felel meg a kritériumrendszernek költséghatékonyság, alternatívák

A projekt megvalósítása során nagyban támaszkodik pályázónál már felhalmozott tudásanyagra, tapasztalatra.

a

A beszerzés során az alacsonyabb árajánlatokat veszi figyelembe. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

A projekt összköltségvetése 80 000 eFt 24 hónapos időszakra, melynek 3 fő összetevője: 1. projektmenedzsment költsége; 2. rendezvény költségek 3. eszközbeszerzések, 4. szakmai költségek (képzés, gyakorlat munkahelyen bérköltségek). A projekt katalizáló hatással van a helyi és kistérségi civil szervezetek szerveződések együttműködésére, további programok generálását eredményezi. A megszerzett tapasztalatokat a menedzsment és a megvalósítók átadhatják és felhasználhatják a későbbiekben is folytatólagosan megvalósítani tervezett projektjeink keretében. A kialakításra/fejlesztésre kerülő szervezeti együttműködések a program zárását követően is képesek az aktív működésre.


A projekt leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg, célcsoportjai között a hátrányos helyzetűekre épít. A képzésbe bevontak 50%-a roma származású.

megvalósítás indítása és befejezése (év,

Indítás

Befejezés

2009. 05

2011. 04.

77

hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

Előzetes projektkoncepció készült, szervezetfejlesztési terv.


Nem releváns


HEFOP 2.2.1 Szociális szakemberek képzése.

78

fejlesztési irány



Sorsfordító - sorsformáló

projekt gazda neve

Szekszárdi Agrokonzult Oktatási Pályázatkészítő és Tanácsadó Korlátolt Felelősségű Társaság


Mojzer Judit [email protected] Molnár József, [email protected]


Tamási kistérség

összköltség, MFt

307


307

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Munkaerő-piaci képzés támogatás igénye Munkaerő-piaci képzés alatti keresetpótló támogatás

49 107

Bérköltség támogatás – HH célcsoport

88

Járulékok támogatás igénye

42

Program megvalósítás támogatás

21


TAMOP 5.1.1.

Kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

a „sorsformáló program” amely a korábbi jól működő gyakornoki rendszer elemeire épít. Ma az élet felgyorsult és összetetté vált, pontosan ezért a munkakörök összetettek és több területet ölelnek át. Gyakorlati képzőhelynek olyan céget kell találni, amely a mezőgazdaság több területét is átfogja, és a képzés időtartama alatt lehetőséget teremt széleskörű tapasztalatok szerzésére.

számszerű outputok (indikátorok, értékkel) Számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

programba bevontak száma 20 fő programot sikeresen teljesítők száma 18 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Mezőgazdaságban – más ágazatokhoz hasonlóan – nagyon nagy gondot okoz a megfelelő szakember utánpótlás. A rendszerváltás elsődleges vesztese a vidék volt, a jól működő Termelőszövetkezetek illetve állami gazdaságok megszűnésével privatizációjával, mely során sokan veszíttették el állásukat. A tulajdonosi szerkezet átalakulása nagyban visszavetette az ágazatot. Ilyen előzmények után a fiatalok számára

79

a mezőgazdasági pálya vonzereje megszűnt, mindenki jogász, közgazdász akart lenni. Napjainkra valamelyest tisztult a kép és kialakult egy új tulajdonosi szerkezet. A vezetők többsége az idősebb generációhoz tartozik és keresi a jó megoldásokat az általa vezetett –többségében tulajdonolt - cég jövőjére vonatkozóan. A jövőben a tulajdonos és a cégvezető személye nem lesz azonos, pontosan ezért meg kell találni szakmailag és emberileg azokat a kollégákat, akik „intézőként” viszik tovább a gazdaságot, melyhez felkészült és sokrétű gyakorlati ismeretekkel rendelkező kollégákra van szükség. Sajnos a mezőgazdasági felsőoktatásban a gyakorlati képzés elsősorban a pénzhiány miatt háttérbe szorult. A termőföld felértékelődésével a tangazdaságok területnagysága, gépesítettsége nagyban elmarad az elvárttól, ezért az oktatás a mindennapi gyakorlat mögött halad, ebből fakadóan a diplomások nagyon minimális gyakorlati tapasztalattal érkeznek a munkaerő piacra, a munkaerő piac pedig gyakorlott szakembereket vár. Ezt a kialakult helyzetet nehezíti, hogy a mezőgazdaság az iparhoz képest egy speciális helyzetben van, így a gyakorlat megszerzésére sokkal kevesebb lehetőség kínálkozik. A klasszikus szántóföldi növénykultúrákat alapul véve az embernek egy évben egyszer van lehetősége vetni és egyszer aratni, az ismétlés lehetősége korlátozott. Ezzel szemben az iparban korlátlan próbálkozásra nyílik lehetőség egy éven belül, így a gyakorlat megszerzése is egyszerűbb és gyorsabb. Mindezekre alapozva indulna a „sorsformáló program” amely a korábbi jól működő gyakornoki rendszer elemeire épít. Ma az élet felgyorsult és összetetté vált, pontosan ezért a munkakörök összetettek és több területet ölelnek át. Gyakorlati képzőhelynek olyan céget kell találni, amely a mezőgazdaság több területét is átfogja, és a képzés időtartama alatt lehetőséget teremt széleskörű tapasztalatok szerzésére.

projekt konkrét célja, célcsoportonként A vidéki, elsősorban elmaradott térségekben a mezőgazdaság technologizálása következtében a munkaerő piacról kiszorult potenciális munkavállalók foglalkoztatására, a munkaerő piacra történő visszavezetésére van szükség. A program során a pályakezdő közép és felsőfokú agrárszakemberek lehetőséget kapnak gyakorlati munkatapasztalat megszerzésére. A program keretében végzendő képzés révén hozzájutnak a szükséges ismeretekhez és megszerzik a szükséges gyakorlatot ahhoz, hogy hosszú távon képessé váljanak arra, hogy a mezőgazdaságból és a termékek feldolgozásából képesek legyenek biztosítani megélhetésüket. A projekt kapcsán előállított termékek hozzájárulnak az önkormányzatok intézményeinek ellátásához. A program elősegíti, hogy a foglalkoztatottak és a foglalkoztató szervezetek megszerezzék a piaci szervezetként történő működés kompetenciáit (TÉSZ-ek Szociális Szövetkezetek létrehozása). A program eredményeként nő a megfelelő szakmai és munka erőpiaci kompetenciákkal rendelkező munkavállalók száma. A kezdetben már meglévő foglalkoztatásokra épülő továbbfoglalkoztatások biztosítása megoldott, melyek koordinációját a koordinátorok végzik. A program keretében az első évben 100 fő álláskereső, a program második évétől további munkanélküli emberek foglalkoztatásának megoldására kerül sor támogatott feltételek mellett. A végső cél a munkanélküliek táborára alapozva olyan fenntartható program létrehozása, amelynek eredményeként az agrártámogatási rendszerben támogatható szerveződések jöjjenek létre a három éves „felkészülési idő” végén.

projekt célcsoportja Fiatal álláskeresők

80

18-30 év közötti, regisztrált, diplomás, de legalább érettségire épülő középfokú mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendelkező álláskeresők. A programban való részvételnél előnyt jelent, ha a fiatal  hátrányos helyzetű településen él,  több mint 3 hónapja szerepel a munkaügyi szervezet nyilvántartásában,  elhelyezése az elsődleges munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik. Hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők  A Tamási kistérségek programban résztvevő településein élő, elsősorban rendszeres szociális segélyben részesülő, max. 100 fő regisztrált álláskereső, akiknek foglalkoztatása az elsődleges munkaerőpiacon nehézségekbe ütközik. Foglalkoztatók:  Önkormányzatok, vagy nonprofit szervezetek, melyek szociális földprogramot valósítanak meg, vagy egyéb formában foglalkoztatnak mezőgazdasági jellegű munkában álláskeresőket.  Mezőgazdasági vállalkozások, vagy mezőgazdasági vállalkozásokkal kapcsolatban álló gazdálkodó szervezetek melyek a gyakornoki munka keretében biztosítják a fiatalok foglalkoztatását, illetve vállalják a programban résztvevő álláskeresők támogatott foglalkoztatását. A programban részt vesz három területi koordinátor, akik feladata a képzésben és foglakoztatásban résztvevők toborzásában való közreműködés. A program rendszerszerű felépítésének elősegítése, a foglalkoztatók és a foglalkoztatottak számára végzett tanácsadás, mentorálás, az előrehaladás nyomon követése, a folyamatos kapcsolattartás a projektvezetővel mind fontos résztevékenységek. projekt tevékenységei c) A végrehajtás keretében programterv készül, amely biztosítja a programelemek megfelelő szintű összehangolását, a különböző résztvevők együttműködését. A programterv a következő elemekből épül fel:  Helyzetfelmérés készítése  A program céljainak megfelelő részletes programterv készítése  Képzési, fejlesztési programterv összeállítása  A konzorciumi megállapodás tervezetének elkészítése  A konzorciumi megállapodás alapján a partnerek tevékenységének meghatározása  A program eredményeinek és várható hatásainak kidolgozása (indikátorok)  A fenntarthatóság feltételeinek számbavétele, kidolgozása  Kockázatelemzés készítése  Részletes program-költségvetés készítése d) A régió megyéiben a pilot projekt révén további programok generálódnak, és további források bevonására nyílik lehetőség. Az első évben a Tamási kistérségben indul a meglévő önkormányzati illetve vállalkozói körben a zöldség és gyümölcstermesztés, feldolgozás és értékesítés. A koordinátorok az önkormányzatok, mezőgazdasághoz kötődő vállalkozások illetve a munkaügyi kirendeltségek összehangolt tevékenységét biztosítják. e) A fiatal agrárszakemberek számára megfelelő jövőképet és hosszú távú munkalehetőséget biztosít a gyakornoki foglalkoztatás. f) A programban résztvevő hátrányos helyzetű álláskeresők számára a mezőgazdasági termékek előállításához és feldolgozásához szükséges, megfelelő színvonalú készségeket, képességeket, és tudást nyújt, munkaerő-piaci képzés keretében. g) Megteremti a program fenntarthatóságát Sorsformáló – Gyakornoki program helyszínei: Szekszárdi Növény Zrt mint cégcsoport

81

Sorsfordító – hátrányos helyzetű álláskeresők elméleti képzés helyszínei: FVM Dunántúli Agrár-szakképző Központ, Csapó Dániel Középiskola, Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium, Szekszárd Gyakorlati képzés helyszínei: Tamási Kistérségben: Belecska Önkormányzata illetve a tulajdonában lévő Kht. Udvari Önkormányzata Szakadát Önkormányzata projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt illeszkedik az ágazati és térségi szakpolitikai és fejlesztéspolitikai stratégiákhoz. A projekt megvalósítását az adott térségben működő települési önkormányzatokkal, cigány kisebbségi önkormányzatokkal, szakképző intézményekkel, vállalkozókkal és civil szervezetekkel végzik. költséghatékonyság, alternatívák

A program során folyamatosan ösztönözzük, hogy a munkaügyi támogatás és a pályázati támogatás rendszeréből a fenntarthatóság érdekében át tudjon lépni az agrártámogatások rendszerébe, és annak keretei között rentábilisan tudjon működni.


Pénzügyi feltételrendszer biztosítása - A DDRMK által biztosítható különböző támogatási formák programba integrálása (Képzési támogatás, bérköltség támogatás, képzés alatti keresetpótló juttatás - Start kártya igénybevételének vizsgálata - A projekt indulásához szükséges előfinanszírozás biztosítása


Hátrányos helyzetű regisztrált álláskeresők, mint célcsoport oktatása (szocializáció, szakmai képzés: 1000 óra) Ennek keretében szociális és foglalkoztatási segítséget kapnak. A kiválasztás során arra kell törekedni, hogy a célcsoportba beválogatottak munkavégző képessége, képzésre és munkavállalásra vonatkozó szándékai hosszú távúak legyenek. E tulajdonságok erősítését szolgálja az 1000 órás képzésbe beépített szocializációs modul. Hátrányos helyzetűek célcsoportjainak foglalkoztatás biztosítása.

gyakorlati

képzése,

Fiatal álláskeresők foglalkoztatása 8 fő, 30 év alatti, elsősorban pályakezdő, agrárdiplomával, de legalább érettségi bizonyítvánnyal és középfokú mezőgazdasági szakmai végzettséggel rendelkező fiatal gyakornoki jellegű foglalkoztatási lehetőségének kidolgozása, a gyakornoki foglalkoztatás megvalósítása, elsősorban a komplex programmal támogatandó leghátrányosabb kistérségekben. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás:

Befejezés:

2009. szeptember

2012. június

82


további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

Nem releváns

Nem releváns

A program sajátos módszere, amelynek keretében az eddig szétforgácsoltan és általában rövid ideig működő források integrálására kerül sor, és a munkaerő kiválasztásától a végtermékek értékesítéséig tartó hálózatos, vállalkozási jellegű rendszer alakul ki, eleve biztosítja a források hatékonyabb felhasználását és az eredmények korábbiakhoz viszonyított hosszabb fenntarthatóságát.

83

200 % fejlesztési irány



„Simon-tornya 1270-73” Simontornya várkörnyék rehabilitációja

projekt gazda neve

Simontornya Város Önkormányzata


Szenczyné Witzl Éva 06-70-369-48-86


Simontornya

összköltség, MFt

275 412


234,100

[email protected]

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infrastrukturális beruházás

275 387

Oktatás, képzés

12

Egyéb költségek

13


DDOP-4.1.1./b


A települési vonzerő növelése a városi és városrész központi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével, valamint a nagyvárosok tágabb térségére kiterjedő funkcióellátó szerepének erősítése, a kor igényeinek és elvárásainak megfelelő városközponti részek kialakítása.

a


Városrehabilitációs nagysága 0,5 ha

beavatkozások

által

érintett


Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált

terület

Településrészeken 4320 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Figyelembe véve az akcióterület, és ezen belül különösen a beavatkozási terület problémáit és lehetőségeit a funkcióbővítő város-rehabilitációs program fő célja elsősorban a városi környezet minőségének javítása, másodsorban a gazdaságélénkítés. A két cél megvalósítása egymást kölcsönösen feltételezi, hosszú távú fenntarthatóságuk csak együttesen biztosítható. Részcélok: A város lényegét kifejező városi terek rehabilitációja, a térszerkezeti adottságok felhasználásával új funkcionális szerkezet, reprezentatív környezet kialakításával. - Nagyszabású piactér és rendezvényudvar kialakítása - Zöldfelületi struktúra újraszervezése - Egységes utca és térbútorzat kialakítása - Funkcióvesztett épületekbe kiegészítő gazdasági funkciók betelepítése - Kultúrált, forgalmat nem akadályozó parkolási rendszer kialakítása - Vonzó városi környezet kialakítása jó minőségű közösségi terek létrehozásával projekt konkrét célja, célcsoportonként

84

Gazdaságfejlesztési célterület - piac és rendezvényudvar kiépítése - Elsősorban a település és a mikrotérség lakossága alkotja a célcsoportot Közösségi célterület - Helytörténet háza és Pillichsétány épület felújítása - Elsősorban Simontornya Város lakossága alkotja a célcsoportot Városi célterület - Parkolók, Buszváró, Fesztiváltér, Kőkert-Várkörnyék stb Az ide látogató turisták és a Város lakosság alkotja a célcsoportot projekt célcsoportja Simontornya Város lakossága, A mikrotérségből ügyeiket itt intézők, az ide látogató turisták projekt tevékenységei ERFA Projekt neve

A Helytörténet Háza és Galéria rehabilitációja

Projekt rövid leírása

Az épülethez tartozó vizes blokk kerül felújításra, mely az udvari rendezvények és a piac ideje alatt működik. Ezen felül a belső terek áthelyezése, és az épület külső homlokzatának rehabilitációja valósul meg

Projekt neve

Sz. István K. u. 21. alatti épület felújítása


A jelenleg üresen álló épület eredeti jellegét megőrző homlokzati felújítására kerül sor a nyílászárók cseréjével, valamint egy új akadálymentesített bejárattal. Az épületbe a tervek szerint egy Tourinform és egy rendezvényinformációs iroda kap helyet.

Projekt neve

Piac létesítése


A helytörténet házának udvarán, jelenleg üres területen kerül kialakításra a fedett piactér, és ehhez kapcsolódó rendezvényudvar.

Projekt neve

Szentháromság szobor környékének a rehabilitációja


Ez a tér fogadja a Simontornyára megérkezőket. A tér felújítása során új burkolatot kap, felújításra kerülnek a környező járdák burkolatai. A burkolat kialakítása során helyet kapnak kisebb a burkolatba helyezhető növénykertek, ügyelve a sugaras térkialakításhoz való illeszkedésre. Az ülőfelületek elhelyezésekor előtérbe kerül az átnézési lehetőség a vár irányába.

Projekt neve

„Kőkert” Várkörnyék rehabilitációja


Jelen beavatkozási pont esetében a kavicsfelületű járdák és utak, valamint a zöldterületek látványos kertészeti megoldásokkal kerülnek felújításra, a vár korához illeszkedve. A magántulajdonban lévő melléképületek lábazata szemmagasságban egy növénysáv kialakításával takarható el az izgalmas sziluettű tetőzetet szabadon hagyásával. A téren található kőhalom mellett a vár kicsinyített alaprajzi makettje kerül elhelyezésre. Az Egressy Béni szobor előtti sétány folytatásaként egy a várárok felett átívelő híd kerül megépítésre, melynek végéről a várfalra és a vár alatti étterem teraszára látunk rá.

85

Projekt neve

Pillich sétány-szoborpark felújítása


A szobrokat a helyükön hagyva a világháborús emlékműhöz és a Szentháromság szoborhoz hasonlóan dombszerű talapzata készül a szobroknak a terep átalakításával. A növénysávokkal a szobrok közé pontszerű területek kerülnek kijelölésre. A templom utca burkolati felújítása során antik burkolatot kap. A templom előtt sík terület kerül kialakításra a terepviszonyok átrendezésével a park és a templom előtti tér között, valamint utcabútorok kerülnek elhelyezésre.

Projekt neve

A kolostor melletti tér és botanikus kert rehabilitációja


Felújításra kerül a botanikus kert növényzete, a tér zöldterületei színes kertészeti elemeket alkalmazva. Kialakításra kerül egy burkolt kiszolgáló út, ami a kollégiumot és az éttermet tárja fel, valamint felújításra kerül a középső sétány, melyről a rendezvényudvar irányába a kert északi falán egy átjáró kerül megnyitásra. A Szent István szobor jelenleg a tervezett elkerülő út nyomvonalában helyezkedik el, ezért a szobrot áthelyezzük a kolostor déli homlokzati fala elé.

Projekt neve

A városháza előtti tér rehabilitációja


A mostani térstruktúra megmarad. A már elkezdett térburkolat folytatódik a még kavicsozott járda felületeken A tér északi részen az egykor működő ívó kút újra felállításra kerül. A tér több pontján világítást helyezünk el.

Projekt neve

Parkolók a Sió parton


A városháza déli oldalán a sióparton szabványos parkolósávot alakítunk ki. A területet jelenleg is parkolóként használja a város, azonban a kialakítása erre nem megfelelő. A parkoló területe burkolásra kerül ezzel növelve a város parkolási és megközelíthetőségi lehetőségeit.

Projekt neve

A buszmegálló és környékének felújítása


Az eddigi elképzelések szerint a leendő elkerülő út teljesen átalakítja majd a városközpontot, ezért a posta előtti területen ideiglenes kialakítással az aszfalt felújítása illetve egy üveg szerkezetű buszmegálló elhelyezése valósul meg.

Projekt neve

Fesztivál tér, vár bejárat környéke


A hagyományos Simontornyai nyári színházi napok és egyéb kulturális rendezvények helyszínét adó vár bejárat terület rehabilitációja, ami azonban a várat magát nem érinti

Projekt neve

Aszfalt felújítások


A belterületi, beavatkozási pontot érintő területek aszfalt felújítása, új kopóréteg kialakítása

Projekt

Városmarketing akciók

86

neve Projekt rövid leírása

A városmarketing akciók elősegítik a település jobb megismerését, a turisták vonzását, ezáltal a projekt eredményeinek még szélesebb körű megismerését. ESZA

Projekt neve

Település gondnokok képzése


Település gondnokok képzése

Projekt neve

A projekt társadalmi elfogadottságát elősegítő akciók


A projekt társadalmasítása elengedhetetlen feladat. Elsősorban a fiatalabb generáció figyelmét kell felhívni arra, hogy az elkészült eredmények milyen értéket képviselnek, és hogy mennyire fontos ezek állagmegóvása.

Projekt neve

Városmarketing akciók


A városmarketing akciók elősegítik a település jobb megismerését, a turisták vonzását, ezáltal a projekt eredményeinek még szélesebb körű megismerését.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Városi funkció erősítése, élhetőbb települési környezet, Egyenlő esélyű hozzáférés, Esélyegyenlőség, foglalkoztatás költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns


Helyi bevételek, meg növekedett idegenforgalmi bevételek, a piac hasznosításából származó díjbevételek


A településgondnoki képzés elsősorban ezt a célcsoportot irányozza


Indítás 2009 04


Részben nem engedélyköteles, részben engedélyezés előtt álló elemek

további előkészítés (beruházások esetén

Építési engedélyek, közútkezelővel szükséges egyeztetni

Befejezés 2010 12

87

hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye)


Rá épül a Simontornya város fejlesztése II. ütem (várható kezdés 2012), valamint kiesebb projektek

88

fejlesztési irány



Szakadát Község szennyvízhálózatának és korszerű tisztítótelepének kiépítése

projekt gazda neve

Szakadát Község Önkormányzata


Laszk Gábor polgármester, 74-448-180, [email protected]


7071 Szakadát, 0111/18a. hrsz.

összköltség, MFt

235,647


212,082

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építés költségei

203,783

Kapcsolódó szolg. Költségei

12,199

Projekt előkészítés

12,199

Projekt menedzsment

3,400

PR és marketing

4,066


DDOP 5.1. 4.prioritás: Térségi infrastruktúra regionális fejlesztése


A szennyvízkezelési projektek szoros részét képezik a DDOP-nak, amely összhangban áll a nemzeti fejlesztési programokkal.


Befejezett szennyvízberuházások száma 1 db


Szennyvízkezeléssel érintett lakosság száma

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Tolna megye szennyvíztisztítási és csatornázási helyzetének javítása alapvető tervcél, melyet a lakosság életminőségének javításán túl a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a termőtalaj, természetes és épített környezetének védelme egyaránt megkíván. A szennyvízelvezetés és -tisztítás megyei irányelveit fenti célok érdekében úgy célszerű meghatározni, hogy azok megfeleljenek mind az Európai Uniós, mind az azokkal harmonizáló nemzeti jogszabályoknak és elvárásoknak. Ennek függvényében a tervezésnél figyelembe kell venni az EU Tanács 91/271/EGK irányelveiben foglaltakat, a 25/2002 (VI. 27.) Kormányrendelet alapján kijelölt szennyvíz-elhelyezési agglomerációkat és a folyamatosan aktualizált megyei szennyvíz-elhelyezési koncepciót. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az

89

esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást. A csatornázás mielőbbi megvalósítását több lényeges szempont is indokolja a település esetében: 









Gazdasági szempontok - mezőgazdasági termelés fejlesztése, öntözéses gazdálkodás kialakítása; - iparfejlesztés, bővítés: a növénytermesztéshez kapcsolódó feldolgozói iparágak meghonosodása; - az eddig, a csatornázás hiánya miatt meg nem valósult beruházások megvalósítása, ezzel új munkahelyek teremtése. (Mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítására új üzem létrehozás volt tervben, de a csatornázottság hiánya miatt ez elmaradt.) Környezetvédelmi szempontok - a felszíni vízfolyások, patakok, folyók szennyezésének megszűnése - a talaj és a talajvíz szennyezésének megszűnése; - ezekben a vizekben és a talajban élő flóra (növényvilág) és fauna (állatvilág) megfelelő életterének biztosítása; - a természetvédelmi területek védelme, környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés. Közegészségügyi szempontok - a talajból nyert ivóvíz tisztaságának biztosítása; - a termesztett növények talajon keresztül történő szennyezettségének csökkenése, megszűnése. Életszínvonal növekedés, lakosságmegtartó és vonzó képesség - lakosság komfortérzetének biztosítása, növelése; - lakosság elvándorlásának csökkentése; - új lakosok vonzása; - élhető környezet biztosítása. Állam kiadások csökkentése, bevételek növelése - az állam által biztosított normatív szennyvíz-szállítási támogatás megszűnése - a szennyvíztisztítás nélkül keletkező környezeti károk elkerülése, így ezeket nem kell a későbbiekben drágábban helyrehozni - növekvő turisztikai vonzerő, mely növekvő állami bevételeket is jelent

A településen jelenleg közműves szennyvízelvezetés nem működik. A háztartásokban keletkező kommunális szennyvizek elhelyezése és ártalmatlanítása környezetszennyező módon történik. A jelenlegi megoldás szerint az ingatlanokon keletkező háztartási szennyvizek egyedileg a telken belül elhelyezett többnyire szikkasztásos elven működő gyűjtőaknákba és néhány zárt tárolóba kerül elhelyezésre. Innen a kommunális hulladék víztartalma a talajba, illetve a talajvízbe szivárog, míg a beszáradt és berothadt iszapot időközönként többnyire mikor a gyűjtő megtelik, kiszippantják, és szennyvíztisztító telepre szállítják ártalmatlanítás céljából. Mivel a esetben jelentős helyezik

folyamat nem rendszeresen ellenőrzött, így nem garantálható, hogy minden az elszállított szennyvíz megfelelő kezelésben részesül, feltételezések szerint egy részét illegálisan települések külterületi részén környezetszennyező módon el.

A szennyvízelvezetés és –tisztítás megoldása tehát kettős célt szolgál, egyrészt a beruházás megvalósulásával felszámolhatóvá válik a talaj és talajvíz terhelése; másrészt utat nyit a település fejlődéséhez, a tervezett lakóterület fejlesztési elképzelések megvalósulásához. Társadalmi igényként jelentkezik, hogy a növekvő szennyvízmennyiségeket a jövőben megfelelő tisztítás után (a mindenkori szabályozásnak eleget téve) engedjék a befogadóba, aminek eredményeként nem károsodik az emberi környezet, és a lakosság életkörülményei. A fejlesztési igény kielégítésével a lakosság életkörülményei, lakáskultúrája, ezáltal

90

egészségügyi és szociális közérzete is jelentős mértékben javul, megszűnnek a szennyvízszállítással kapcsolatos szag és közegészségügyi problémák, illetve a befektetők vonzó infrastrukturális környezetbe települése is fellendül. A műszaki igényen túlmenően a településen élő emberek tisztább, egészségesebb környezet iránti igényét is javíthatja a fejlesztés. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósításának célja az érintett települések belterületeinek közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvíz teljes biológiai tisztítása a lehetőség szerinti leggazdaságosabb módon. A tanulmány vizsgálja a szennyvíztisztító telep beruházási költségét, az üzemeltetési költségek változatok szerinti összehasonlítását, valamint a lakosságot is érintő fenntarthatósági szempontokat egyaránt. A projekt célkitűzése a beruházási költségek szempontjából legalacsonyabb építési költséggel járó, illetve az üzemeltetési szempontból legelőnyösebb változat megvalósítása. Fontos célkitűzés a biológiailag tisztított szennyvíz befogadó szempontjából is a legelőnyösebb változat szerinti elhelyezése. A projekt megvalósításának társadalmi – gazdasági célkitűzése az esélyegyenlőség megvalósítása, azaz a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése, az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával. Társadalmi igény a tiszta egészséges lakókörnyezet kialakítása, az élővizek, illetve a felszín alatti vízkészletek tisztaságának védelme. A közcsatornázással elérhető az illegális szippantott szennyvízürítésekből adódó környezetszennyezés, bűzhatás. A beruházás megvalósítását lakossági igény is alátámasztja. A tárgy szerinti beruházás jelentős költsége miatt a lakossági és önkormányzati akarat ellenére állami, illetve EU támogatás nélkül nem valósítható meg, a pályázat célja a települések számára jelentősnek mondható környezetvédelmi beruházás együttes kötelezettségvállalásának megteremtése. A pályázat szerinti projekt illeszkedik a DDOP „egészséges tiszta települések” célkitűzéseihez, melyek a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és - tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz minőség-javító projektekkel az Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló részben derogációs feladatok határidőre teljesülnek. A fejlesztési szükségleteket kielégítő cél a település állandó népessége, a településeken található intézmények, mint célcsoportok ellátása, valamint a térség, illetve a vízgyűjtő terület környezetvédelmi és ökológiai céljainak történő megfelelés. A szennyvízelvezetés és tisztítás elsősorban a településen lakók közegészségügyi, életminőségi, illetve gazdasági szükségleteit hivatottak kielégíteni, de további cél a térség környezetvédelmi és ökológiai állapotának megőrzése, illetve javítása, ezek közül is elsősorban a felszín alatti ivóvízbázisok védelme, illetve az élő vízfolyások vízminőségének javítása.  a felszíni vizek szennyezésének csökkentése, a vízminőség javítása,  a talajszennyezés csökkentése,  a talajvíz-szennyezés megállítása,  a humán egészség és az élővilág védelme,  a korszerű, európai uniós követelményeket kielégítő szennyvízkezelési rendszerekkel ellátott népesség számának növekedése,  a települési szennyvizek közműves szennyvíz-elvezetésének megoldása projekt célcsoportja A projekt elsődleges célcsoportja a szakadáti agglomeráció lakossága a településeken működő vállalkozások, közintézmények, akinknek a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztés - a környezet állapotának javulásán keresztül - hozzájárul az életminőség és komfortérzet emelkedéséhez. A környezeti állapot (talaj, talajvíz) javulása a településeket tisztábbá, élhetőbbé és egészségesebb élettéré teszi.

91

A projekt másodlagos célcsoportja a településre látogató turisták, akik a településeken töltött fizetett vendégéjszakák által végül is a térség gazdasági felemelkedését teszik lehetővé. Illetve a csatornázás megvalósulása után várható üdülő falu vendégei. A végrehajtásra kerülő fejlesztés a jelenleg csatornázatlan településeken megoldja a települési szennyvízelvezetést és a helyi ivóvízbázis védelmét. A projekt esélyegyenlő, a célcsoport magába foglalja a hátrányos helyzetű rétegeket is, így a kisebbségeket (pl. roma kisebbség), a fogyatékkal élőket, időseket és fiatalokat egyaránt. A csatorna-rendszerbe bárki csatlakozhat, nemre, korra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Valamint csökkenhetnének a vidéken élő lakosság és a városi lakosság életkörülményei közötti különbségek.

projekt tevékenységei Tender neve

Közbeszerzési Tendertartalma (tevékenységek felsorolása) eljárás típusa

Projektmenedzsment Nemzeti Értékhatár alatti beszerzés

Kapcsolattartás önkormányzatokkal,

a

beruházó

A Viziközmű Társulattal és az Önkormányzati társulással; Kapcsolattartás és koordináció a projekt műszaki, pénzügyi, jogi és közbeszerzési terület felelőseivel; Adatszolgáltatás a belső ellenőr felé; Kapcsolattartás a Pályázati Szervekkel és Hatóságokkal; Előrehaladási jelentések pénzügyi összeállítása

Műszaki tervezés

Meghívásos közbeszerzés

szakmai

és

Részletes megvalósíthatósági tanulmány, költség-haszon elemzés elkészítése; Tervezés; Egyéb projekt megvalósításhoz kapcsolódó tanulmány összeállítása; A területileg illetékes műszaki hatóságokkal való kapcsolattartás

Közbeszerzés

Nemzeti értékhatár alatti beszerzés

Közbeszerzési tanácsadás; Közbeszerzési eljárások kiválasztása; Közbeszerzési eljárásrendnek protokoll lefolytatása;

megfelelő

A közbeszerzési dokumentáció ellenőrzése jogi és szakmai szempontból; Közbeszerzési felügyelete

törvény

betartásának

92

Marketing és PR

Nemzeti értékhatár alatti beszerzés

Hirdetés, reklám, tájékoztatási feladatok; A helyi, megyei, regionális médiában a projekt megvalósulásának és eredményeinek a kommunikálása; A rendelkezésre álló összes kommunikációs csatornákon keresztül a projekt nyilvánosságának biztosítása; A lakosság által kötendő LTP szerződések kommunikálása a lakosság felé; A Viziközmű társulat és tevékenységének bemutatása

a

társulás

Kivitelezési tevékenységek és szükséges időráfordításuk:  Szakadát község szennyvízcsatornázása 2 év  Szennyvíztisztító telep építése 5 év  Szennyvíztisztító telep próbaüzem 3 hónap  Nyomóvezeték fektetéses 0,5 év  Átemelő 0,5 év

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A kiválasztás legfőbb kritériumai a többszempontú értékelés vizsgálati módszerének gazdasági mutatókban mért összehasonlítása volt. A pályázati dokumentáció részletesen tartalmazza a szempontrendszert és az értékben a Forintban kifejezett adatokat. költséghatékonyság, alternatívák

Két alternatíva került részletes vizsgálatra, az első szerint Szakadát település önállóan épít szennyvíztisztító telepet és annak üzemeltetését is önállóan végzi, a második alternatíva szerint Varsád községgel közösen építenek szennyvíztisztító telepet. Nem csak költséghatékonyság volt a választás alapján, lévén, hogy szennyvíz beruházásról van szó, figyelembe kell venni a társadalmi hasznosságot is, így többszempontú értékelés alapján az első verzió kidolgozása volt előnyösebb.


A projekt pénzügyi mutatói, a támogatás megszerzése mellett, pozitív eredményt hoztak, mivel a 30 éves vizsgálati időszakban pozitív nettó jelenértékkel bírt. A szennyvízdíj meghatározása önkormányzati hatáskörbe tartozik, melyet megalapozott pénzügyi számítások támogatnak, így olyan díj kerül megállapításra amely a lakosság számára még megfizethető, és a szennyvíztisztító üzem és a hálózat működtetését finanszírozni tudja.


A település önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a településen az esélyegyenlőséget, és a társadalmi különbségek csökkentését. Az önkormányzatok jelen beruházás kapcsán fontosnak tartják a családbarát munkahelyi körülmények megteremtését. Ezt úgy kívánják elérni, hogy a projekt fenntartás végére vállalják, hogy esélyegyenlőségi munkatársat, felelős alkalmaznak. A projekt tervezés során már bevonásra kerültek az esélyegyenlőségi célcsoportok, ugyanis az önkormányzat képviselői a tervezés során a kisebbségi önkormányzatok vezetőivel tárgyalva fogalmazták meg

93

azon feltételeket, amelyekhez ragaszkodnak a beruházás megvalósítása során. Pl. a kivitelezőkkel csak olyan megállapodást kötnek, amely során a helyi munkanélküli lakosságnak is lehetőséget biztosítanak a szaktudást nem igénylő feladatok elvégzésére. Jelenleg a nők száma a felső vezetésben 1 fő, ezen a helyzeten is szeretne javítani az önkormányzat, de mivel a képzettebb, fiatal korosztályba tartozó nők többsége nem marad a településen, ezért nem valószínűsíthető, hogy ezen a problémán változtatni tudnak. Mivel a település hátrányos helyzetű kistérségben működik, az önkormányzatnak, mint a helyi legnagyobb foglalkoztatónak kötelessége segíteni a fogyatékkal élő munkavállalóikat. Jelenleg 5 fő fogyatékossággal élő alkalmazottjuk van, mindegyiket részmunkaidőben foglalkoztatják.


Indítás

Befejezés

2009. szeptember 1.

2011. július 31.


Tervek meg vannak


Vízjogi létesítési engedélyek beszerzése


További környezetfejlesztési illetve gazdaságfejlesztési projektek.

94

fejlesztési irány



Ozora Község.szennyvizcsat.és szennyvíztisztítás.

projekt gazda neve

Ozora Község Önkormányzata 7086 Ozora Szabadság tér 1.

kapcsolattartó neve, e lérhetősége

Schrancz Istvánné Polgmester 74/598-001, 74/498-728


Ozora község teljes belterülete.

összköltség, MFt

500 M Ft


448 M Ft

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt -szennyvízcsat hálózat épités

375 M Ft

-szennyvíztisztító telep építés

98 M Ft

-projekt előkészítés költségei

27 M Ft


DDOP.5.1.4 térségi infrastruktúra regionális fejlesztése


A tervezett szenyvízcsatornázás és tisztítási projekt kapcsolódik a DDOP által támogatpott kistelepülések szennyvizcsatornázása és tisztítása cimü pályázathoz , mely összhangban van a nemzeti fejlesztési programmal.

a

számszerű outputok (indikátorok, értékkel) számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Megvalósított szennyvízberuházások száma db

Szennyvíz elvezetéssel ellátott lakosság száma fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége -Tolna megye szennyvíztisztítási és csatornázási helyzetének javítása alapvető tervcél, melyet a lakosság életminőségének javításán túl a felszíni és felszín alatti vízkészletek, a termőtalaj, természetes és épített környezetének védelme egyaránt megkíván. A szeagglomerációkat és a folyamatosan aktualizált megyei szennyvíz-elhelyezési koncepciót. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást.  Gazdasági szempontok 

mezőgazdasági termelés fejlesztése, öntözéses gazdálkodás kialakítása;



iparfejlesztés, bővítés: a növénytermesztéshez kapcsolódó feldolgozói iparágak meghonosodása;

95











az eddig, a csatornázás hiánya miatt meg nem valósult beruházások megvalósítása, ezzel új munkahelyek teremtése. (Mezőgazdasági melléktermékek újrahasznosítására új üzem létrehozás volt tervben, de a csatornázottság hiánya miatt ez elmaradt.)

Környezetvédelmi szempontok 

a felszíni vízfolyások, patakok, folyók szennyezésének megszűnése



a talaj és a talajvíz szennyezésének megszűnése;



ezekben a vizekben és a talajban élő flóra (növényvilág) és fauna (állatvilág) megfelelő életterének biztosítása;



a természetvédelmi területek védelme, környezetvédelmi szempontoknak való megfelelés.

Közegészségügyi szempontok 

a talajból nyert ivóvíz tisztaságának biztosítása;



a termesztett növények talajon keresztül történő szennyezettségének csökkenése, megszűnése.

Életszínvonal növekedés, lakosságmegtartó és vonzó képesség 

lakosság komfortérzetének biztosítása, növelése;



lakosság elvándorlásának csökkentése;



új lakosok vonzása;



élhető környezet biztosítása.

Állam kiadások csökkentése, bevételek növelése 

az állam által megszűnése

biztosított

normatív

szennyvíz-szállítási

támogatás



a szennyvíztisztítás nélkül keletkező környezeti károk elkerülése, így ezeket nem kell a későbbiekben drágábban helyrehozni



növekvő turisztikai vonzerő, mely növekvő állami bevételeket is jelent

A településen az infrastruktúra kiépítettsége közel 100 %-os, a vezetékes ivóvíz és gázellátás kiépítése megtörtént, vezetékes telefonellátottsággal rendelkeznek. Az érintett településen a lakások kialakítása összkomfortos, a keletkezett szennyvizet közüzemű szennyvízcsatorna hiányában közműpótló berendezésekben (szennyvízgyűjtő medencék) helyezik el, amelye telepet a közelmúltban környezetszennyezése miatt be kellett zárni ,így sajnos gyakori a ma már szabálytalan magas talajvízállás esetén különösen környezetszennyezést jelentő szikkasztó aknák jelenléte is. A vízzáróan megépített szennyvízgyűjtőkben összegyűjtött szennyvíz nagyobb része a környezető szeméttelepek mellett került elhelyezésre, mára csak a tengelyen történő szennyvíz szállítás maradt, melynek költségei nagyon magasak. A zárt szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítésével megszűnik a községekben a felszín alatti vízkészletek szennyeződése.nnyvízelvezetés és tisztítás megyei irányelveit fenti célok érdekében úgy célszerű meghatározni, hogy azok megfeleljenek mind az Európai Uniós, mind az azokkal harmonizáló nemzeti jogszabályoknak és elvárásoknak. Ennek függvényében a tervezésnél figyelembe kell venni az EU Tanács 91/271/EGK irányelveiben foglaltakat, a 25/2002 (VI. 27.) Kormányrendelet alapján kijelölt szennyvíz-elhelyezési agglomerációkat és a folyamatosan aktualizált megyei szennyvíz-elhelyezési koncepciót. Az aprófalvas településszerkezet következtében a megye településállományának nagy hányada 500 fő alatti, ahol ha a település kedvezőtlen adottságai következtében nem tud csatlakozni más rendszerekhez, a csatornázás távlatilag sem lesz gazdaságos. Ezekben az

96

esetekben a szakszerű közműpótló berendezések jelenthetnek megoldást. Szennyvízelhelyezésre vonatkozó megyei irányelvek: a) Szennyvízelvezető vízközművel kell ellátni minden 2000 lakosegyenértéknél nagyobb települést és mindenütt gondoskodni kell a terület érzékenységének megfelelő szennyvíztisztítás megoldásáról. b) Meg kell oldani minden olyan 2000 lakosegyenértéknél kisebb település szennyvízelvezetését (szakszerű egyedi szennyvízelhelyezését) és megfelelő szennyvíztisztítását, amely sérülékeny ivóvízbázis környezetében van. c) A szennyvíztisztítási technológia megválasztásánál — az EU normákat is figyelembe véve — legalább biológiai tisztítást kell biztosítani. d) A szennyeződésre érzékeny befogadóknál az állóvizek, valamint a vízfolyások szakaszonkénti terhelhetőségét egyedileg kell meghatározni. e) A szakaszos kiépítést a gazdaságosság és a környezetvédelmi követelmények mérlegelése mellett lehetővé kell tenni. f) A szennyvízelvezető vízi közművön csak olyan megfelelően előkezelt (ipari) szennyvizeket szabad elvezetni, amelyek a szennyvíziszap elhelyezését vagy hasznosítását nem gátolják. g) Az olyan ( 2000 lakosegyenérték alatti) kistelepülések esetében, amelyek gazdaságosan nem láthatók el szennyvízelvezető víziközművel, szakszerű közműpótlókat kell kialakítani, amelyek a szennyvízelvezető víziközművel azonos vagy közel azonos komfortot biztosítanak a vízgazdálkodási, környezetvédelmi és közegészségügyi érdekek sérelme nélkül. h) A tisztított szennyvizek elhelyezését lehetőség szerint befogadón kívül kell biztosítani. i) Távlatban a szennyvíziszapok kezelése érdekében térségi szennyvíziszap-kezelő telepek kialakítása szükséges a nagyobb szennyvíztisztító telepek környezetében. A településen az infrastruktúra kiépítettsége közel 100 %-os, a vezetékes ivóvíz és gázellátás kiépítése megtörtént, vezetékes telefonellátottsággal rendelkeznek. Az érintett településeken a lakások kialakítása összkomfortos, a keletkezett szennyvizet közüzemű szennyvízcsatorna hiányában közműpótló berendezésekben (szennyvízgyűjtő medencék) helyezik el, amelye telepet a közelmúltban környezetszennyezése miatt be kellett zárni ,így sajnos gyakori a ma már szabálytalan magas talajvízállás esetén különösen környezetszennyezést jelentő szikkasztó aknák jelenléte is. A vízzáróan megépített szennyvízgyűjtőkben összegyűjtött szennyvíz nagyobb része a környezető szeméttelepek mellett került elhelyezésre, mára csak a tengelyen történő szennyvíz szállítás maradt, melynek költségei nagyon magasak. A zárt szennyvízcsatorna hálózat és a szennyvíztisztító telep kiépítésével megszűnik a községekben a felszín alatti vízkészletek szennyeződése.szakszerütlenül elkészítettszennyvízgyüjtőkben összegyüjtütt a közvetlen altalajban kerül elszikkasztásra.A magas szippantási költségeg miatt növekszik az illegális szennyvízürítő helyek száma.A szennyvízcsatorna hálózat kiépitésével szakszerüvé válik szennyviz elhelyezése a településen. projekt konkrét célja, célcsoportonként A projekt megvalósításának célja az érintett település belterületének 75,0% os közüzemű csatornázása és szennyvízelvezetése, a közcsatornával elvezetett kommunális szennyvíz teljes biológiai tisztítása a lehetőség szerinti leggazdaságosabb módon. A tanulmány vizsgálja a szennyvíztisztító telep beruházási költségét, az üzemeltetési költségek változatok szerinti összehasonlítását, valamint a lakosságot is érintő fenntarthatósági szempontokat egyaránt. A projekt célkitűzése a beruházási költségek szempontjából legalacsonyabb építési költséggel járó, illetve az üzemeltetési szempontból

97

legelőnyösebb változat megvalósítása. Fontos célkitűzés a biológiailag tisztított szennyvíz befogadó szempontjából is a legelőnyösebb változat szerinti elhelyezése. A projekt megvalósításának társadalmi – gazdasági célkitűzése az esélyegyenlőség megvalósítása, azaz a városi és falusias települések közötti infrastrukturális ellátottság színvonalának közelítése, az összkomfortos lakókörnyezet kialakításával. Társadalmi igény a tiszta egészséges lakókörnyezet kialakítása, az élővizek, illetve a felszín alatti vízkészletek tisztaságának védelme. A közcsatornázással elérhető az illegális szippantott szennyvízürítésekből adódó környezetszennyezés, bűzhatás. A beruházás megvalósítását lakossági igény is alátámasztja. A tárgy szerinti beruházás jelentős költsége miatt a lakossági és önkormányzati akarat ellenére állami, illetve EU támogatás nélkül nem valósítható meg, a pályázat célja a települések számára jelentősnek mondható környezetvédelmi beruházás együttes kötelezettségvállalásának megteremtése. A pályázat szerinti projekt illeszkedik a DDOP „egészséges tiszta települések” célkitűzéseihez, melyek a települési környezet állapotjellemzőinek és a fenntartható településfejlesztés környezeti feltételeinek javítása. A prioritás keretében megvalósuló szennyvízelvezetési és - tisztítási, hulladékgazdálkodási és ivóvíz minőség-javító projektekkel az Uniós csatlakozásból Magyarországra háruló részben derogációs feladatok határidőre teljesülnek.

projekt célcsoportja -A projekt elsődleges célcsoportja Ozorai aagglomeráció lakossága a településii, közintézmények, akinknek a csatornahálózat és szennyvíztisztító telep fejlesztés - a környezet állapotának javulásán keresztül - hozzájárul az életminőség és komfortérzet emelkedéséhez. A környezeti állapot (talaj, talajvíz) javulása a településeket tisztábbá, élhetőbbé és egészségesebb élettéré teszi. A projekt másodlagos célcsoportja a településre látogató turisták, akik a településeken töltött fizetett vendégéjszakák által végül is a térség gazdasági felemelkedését teszik lehetővé. Illetve a csatornázás megvalósulása után várható nyugdíjas otthon lakói. A végrehajtásra kerülő fejlesztés a jelenleg csatornázatlan településeken megoldja a települési szennyvízelvezetést és a helyi ivóvízbázis védelmét. A projekt esélyegyelő, a célcsoport magába foglalja a hátrányos helyzetű rétegeket is, így a kisebbségeket (pl. roma kisebbség), a fogyatékkal élőket, időseket és fiatalokat egyaránt. A csatorna-rendszerbe bárki csatlakozhat, nemre, korra, nemzetiségre, vallásra való tekintet nélkül. Valamint csökkenhetnének a vidéken élő lakosság és a városi lakosság életkörülményei közötti különbségek A településen a környezetvédelmi előirásoknak megfelelő szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás valósul meg. A település teljes belterületén az infrastuktura kiépitése 100%-os.melynek kedvező hatása a falu további fejlődésében pozítívan jelenik meg. projekt tevékenységei - A projekt tevékenysége a településen keletkezett kommunális szennyviz összegyüjtése és tisztitása.A projekt megvalósulása után a településen az EU előírásainak megfelelő és korszerű szennyvíztisztító telep fog üzemelni. Az üzemeltetésre az Önkormányzat egy gazdasági társaságot hoz létre vagy kiadja üzemeltetésre az elkészült csatorna hálózatot, az üzemeltetésből bevétele származik az Önkormányzatnak.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt javítja a lakosság életminőségét, környezetminőségét 2000 fő lakos alatti

98

településünkön, amely környezetkímélő technológiával fog megvalósulni.


Szennyvízelvezető hálózat Ozora község belterületének domborzata nem mondható a szennyvízcsatorna hálózat szempontjából ideálisnak. Ez annak köszönhető, hogy a terület elég dombosnak mondható. Ez a domborzati változatosság indokolja, hogy a településen nem tervezhető tisztán gravitációs szennyvízcsatorna hálózat. Így tervezői szempontból a legjobb megoldásnak az tűnik, hogy a település mélypontjain közterületi szennyvízátemelőket kell létesíteni, az egyes szennyvízátemelők öblözetébe pedig gravitációs csatornahálózat Szennyvíztisztító telep A község rendelkezik vízjogi létesítési engedéllyel a kommunális csatornahálózatra. Az engedélyezési dokumentáció 2003-ban készült és azóta az engedély minden alkalommam hosszabbításra került. Ebben a dokumentációban a tervezett szennyvíztisztító telep helye már kijelölésre került a 0556/9 hrszú területen. A tervezett szennyvíztisztító telep kiépítésére alkalmas területnek a műszaki szempontokon túl a jogi, gazdasági, környezet- és természetvédelmi szempontoknak egyaránt meg kell felelnie. „A”: Eleveniszapos totáloxidációs biológiai szennyvíztisztítási technológia nitrifikációval, denitrifikációval és részleges biológiai foszforeltávolítással. A folyamatból kikerülő iszap a telepen víztelenítésre és stabilizálásra kerül. A víztelenített és stabilizált iszap szántóföldi kihelyezésre alkalmas állapotban kerül ki a telepről.A technológiai műtárgyak cseppszóródás, szag- és zajkibocsátás ellen védett teljesen zárt kivitelben készülnek. „B”: Az SBR technológia: szakaszos- biológiai egyterű reaktor( szekvenciális biológiai reaktor) E technológia választását tartottuk az Ozorai adottságok miatt az egyik megfelelő megoldásnak, s tömbösített vb. műtárgysorban a legmegfelelőbben illeszthetőnek az adott környezetben, s a tisztítási hatásfokban is a rendelet szerinti határértékekre való előírásokat teljesíteni tudja.


Az éves üzemeltetési költség 26,568 e ft-év. A csatorna hálózatot és a szennyvíztisztitó telepet a község önkormányzata kiadja üzemeltetésre egy üzemeltető szervezetnek.A felmerülő üzemeltetési költségeket a lakosság által fizetendő csatorna használati és tisztitási dijak ikketve a konszessziós dijak fedezik. A tervezett beruházás épitésére az Önkormányzat pályázati támogatást kiván igénybe venni mely a tervezett beruházási összeg 90 % a fenmaradó összeget viziközmü alakitásával és a lakosság bevonásával kivánja megfinanszírozni.


A település vezetőinek kiemelt céljai között szerepel a roma lakosság integrációja, ennek jegyében a romák életminőségének és munkapiaci helyzetének javítása. A település önkormányzata

99

a helyi cigány önkormányzat vezetőivel egyeztetve kívánja elérni, hogy a szennyvízberuházás eredményeként javuljanak a romák életkörülményei. A lakosságot eddig is ösztönözték az előtakarékosságra, és támogatni kívánják, hogy azokba az otthonokba, ahol eddig fürdőszoba nem volt kiépítve, most a szennyvízberuházás kapcsán, egyidőben kerüljön bevezetésre a víz és a szennyvíz. A kisebbségi önkormányzat igyekszik megszerezni az ehhez szükséges forrásokat. A beruházás kiemelt hatással bír a roma lakosság és a fogyatékkal élők életminőségének javulásában, hiszen a komfortérzet növekedését érik el vele, amely mindenképpen jótékony hatású. megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap)

Indítás

Befejezés

2009,aug

2011


Engedélyezési tervdokumentáció és vizjogi létesitési engedély.


Megvalósíthatósági tanulmány készítése szükséges


KEOP

100

fejlesztési irány



Magyarkeszi település szennyvíztisztítása

projekt gazda neve

Magyarkeszi Község Önkormányzata


Kovács Erzsébet, polgármester


Magyarkeszi külterület 0164/1 hrsz. ingatlan

összköltség, MFt

104


94

20/24-12-914

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Projekt előkészítési költségei

6

Beszerzések

95

Eszközbeszerzés

3


DDOP 5.1.4.


Beruházás elsősorban környezetvédelmi célokat szolgál, de mindenképpen javítja a településen élők életkörülményeit, így a hátrányos helyzetű település térségi helyzetének javulását is eredményezi.


Tisztítatlan kommunális szennyvíz 110 m3/d.


Szennyvíztisztítással elért lakosok száma:1409 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A településen a szennyvízkezelés megoldása biztosítja az ott lakók legális szennyvízelhelyezési problémáit. Jelenleg a lakóingatlanoknál összegyűjtött szennyvizet az ingatlan tulajdonosai egyénileg szállítatták el különböző vállalkozókkal és azok elhelyezése bizonytalan helyekre történt. A tisztítótelep kialakításával lehetőség nyílik egy állandó befogadási hely biztosítására, mely magában foglalja a szállítási költségeket is. A lakosság anyagilag kiszámítható szolgáltatást kap. A szennyvízelhelyezési problémák megoldása kedvezően befolyásolják a településen élők komfortérzetét, ezáltal a településhez a kötöttségük is várhatóan növekszik. Nem utolsósorban meg kell említeni, hogy a szennyvízek szakszerű gyűjtése és kezelése a település környezetvédelmében is pozitív eredményeket okoz, csökkenti a felszíni, felszín alatti vizek szerves anyag terhelését. Összességében a tervezett beruházás a településen élők számára kedvező. A települési Önkormányzat a településen keletkező kommunális szennyvízek befogadására és tisztítására is alkalmas 50 m3/d kapacitással rendelkező szennyvíztelepet kíván megvalósítani. A megvalósítás során a mechanikai tisztítás, biológiai tisztítás és utóülepítés-tavas utótisztítás, kavicsszűrés kerül kialakításra. Főbb

101

létesítmények: fogadóakna, kétszintes ülepítő, átemelő, csepegtetőtestes biológiai tisztító, utóülepítő, utótisztító tó, mérőakna, tisztított szennyvízcsatorna. A beruházás főként a településen jelenleg rendezetlen szennyvízgyűjtés és kezelést kívánja megszüntetni, ezáltal lehetővé teszi az ott élő lakosság legális szennyvízkezelésének, elhelyezésének módját. A központosított gyűjtés és tisztítás nagymértékben javítja a vízbázis és a talajszennyezés csökkentésére tett intézkedések megvalósítását. projekt konkrét célja, célcsoportonként Természetközeli szennyvíztisztisztító telep kiépítése. projekt célcsoportja A projekt közvetlen haszonélvezői a településen élő lakosok, melyek életkörülményei kedvező módon javulnak a projekt megvalósítása által. A településen élő lakosok anyagi helyzete, illetve a település földrajzi helyzetéből adódó elhelyezkedése nem teszi lehetővé, hogy a település élő kommunális szennyvízkezelési problémáját adó formák kivtésével, növelésével megoldja, így hosszú távon a jelenlévő lakosság életkörülményei, illetve környezeti adottságai folyamatos szennyezések miatt romlanak. A közvetett haszonélvezőként a vízbázisban várhatóan bekövetkező javulás miatt szintén elsősorban a helyi lakosságot említhetjük, illetve a későbbi időszakban a településre települők, illetve élő lakosság létszámát. projekt tevékenységei A beruházás során a település külterületi részén szennyvíztisztító telep kerülne kialakításra, a szennyvíztisztító telep fogadja a településről összegyűjtött és járművel szállított szippantott szennyvizet. A szippantott szennyvíz mechanikai és biológiai úton kerülne megtisztításra, melyet követően a befogadóba vezetnek. A település a szennyvíztisztító telep helyének tulajdonával rendelkezik. A tisztító telep technológiai tervet elkészítette és engedélyeztette. A KDT Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 50.571-22/2005. számon vízjogi létesítési engedély határozatot adott ki, melyben előírta a befogadóra vonatkozó határértékeket. A telep tisztítási technológiája a megvalósíthatósági tanulmányban részletesen ismertetésre került. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megválasztásánál a legkisebb költség elvét használtuk, melyben az elérendő cél a legkisebb beruházási költséggel megvalósítható. Beruházás megvalósíthatósága kapcsán az érintett lakosságot is szükséges bevonni a saját önrész biztosításához. Az így kalkulál érdekeltségi egységek által fizetendő díjak még elviselhető terhet biztosítanak a település lakóinak számára. költséghatékonyság, alternatívák

Legolcsóbb megoldásként a jelenlegi állapot fenntartása jelenti, mely beruházás szempontjából nem jelent költséget, de a környezetben további romlást vízbázis védelmi szempontból a későbbiekben visszafordíthatatlan hatást fejthet ki. Komfortosabb megoldásként szóba jöhet a szennyvízcsatorna hálózatba történő szennyvízkezelés kialakítása. A jelentős beruházási költségek miatt a többlet terheket sem az önkormányzat, sem a lakosság nem tudná vállalni. Az üzemeltetés szempontjából csak kisebb értékű megtakarítás volna várható. A pályázatban igényként megfogalmazott beruházás a szippantott szennyvizek tisztítását biztosító szennyvíztisztító telep kialakítását eredményezné. Jelen esetben ez az alternatíva tűnik a település számára egyedüli elfogadható megoldásnak.

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és

Kialakítandó szennyvíztisztító telep működését referenciával rendelkező szolgáltatóval kívánjuk üzemeltetni. Telep üzemeltetési költségét a szippantási díj, illetve a szennyvíziszap

102

finanszírozás

hasznosításból befolyó összegek biztosítanák.


A beruházás a településen élő valamennyi lakó, így természetesen a roma lakosság helyzetének életkörülményeit is javítaná. Lehetősége nyílna a roma lakosságnak a környezetükben keletkező kommunális szennyvizek szakszerű elhelyezésére, így saját környezetük élhetőbbé tételére.


Indítás

Befejezés

2009. május

2010. dec


Vízjogi engedély, tervek


Nem releváns


KEOP

103

fejlesztési irány



Pári Község belterületi vízrendezése

projekt gazda neve

Pári Község Önkormányzata


Gere Zoltán polgármester


Pári Község

összköltség, MFt

80


72

74/887-166

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt nermleges

nemleges


DDOP-2007-5.1.5/B


A vízrendezés kapcsán a jogszabályok szinte minden feladatot a települési önkormányzatok hatáskörébe adnak. Ennek a feladatnak a végrehajtása a cél.

a


Belterületi csapadékvíz elvezetéssel érintett területrész 5747 fm


4500 m árok elkészítése. Ebből 2700 m burkolt 174 m csatornázott. Ebből 238 m folyóka, 2 db bukó 2 db akna kialakítása, 73 db áteresz készítése

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Településen a felszíni vízelvezető árkok csak részben épültek ki. A topográfiai adatok és lejtés viszonyok következtében a településen összegyűl csapadékvíz gravitációs úton a község középvonalában dél-északi irányban húzódó völgyön keresztül jut a közúti árokba, majd a Koppány patakba. A jelenlegi vízelvezetők nincsenek burkolva, erősen eliszapolódtak, feladatukat részben vagy egyáltalán nem tudják betölteni. A vízelvezetés hiánya a község közterületeiben, ingatlanaiban esőzések alkalmával nagy kárt okoznak. projekt konkrét célja, célcsoportonként Pári község belterületi csapadékvíz rendszerének kiépítése, a biztonságos vízrendezés megteremtése. A beiszapolódott és funkció vesztett árkok felújítása. A csapadékvíz elvezetésből fakadó károk megszüntetése. Az önkormányzat gazdasági helyzetének stabilitása. A település infrastrukturális ellátottságának növelése.

projekt célcsoportja Közvetlen haszonélvezők a település lakosai, intézményei, vállalkozók akik mindennapi léte könnyebbül meg. A vízrendezés az egész települést érinti. Az önkormányzat védekezési költségei jelentősen csökkennek. Közvetett csoport a településre érkező vendégek, turisták, Haszonélvezői közvetetten az állam, amely a beruházás megvalósulása után nem kell hogy vis maior támogatásba részesítse a községet.

104

projekt tevékenységei A község belterületi árkai átereszei átépítésre illetve kiépítésre kerülnek projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A felszíni vízelvezetők kiépítésének legegyszerűbb és legköltség kímélőbb formáját választottuk azzal, hogy az árkok lapozott kivitelben készülnek. költséghatékonyság, alternatívák

A megvalósíthatósági tanulmány alapján a költséghatékonyabb változatott alkalmaztuk a pályázatunkban.


Az önkormányzat a szükséges önrészt formájában biztosítja


A projekt fenntarthatóságához a projekt végére elkészítjük az esélyegyenlőségi tervet


Indítás

Befejezés

2009 II. félév

2009 IV. félév


Engedélyezési terv


(12 013 MFt)hitel

Vízjogi engedély szakhatósági hozzájárulások

Kiviteli terv készítése, mely a pályázat része, pályázatból támogatható

nemleges

105

fejlesztési irány

2. település és környezetfejlesztés


Város utca csapadékvíz elvezető kialakítása

projekt gazda neve

Nagykónyi Község Önkormányzata


Szabó Péter 74/476-765


Nagykónyi

összköltség, MFt

80


72

30/530-22-27

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építési munkarészek

65 M Ft

Egyéb költségek

15 M Ft


DDOP-2007-5.1.5/B


A projekt célja a település vízelvezetési problémáinak megoldása, vízkár kockázatának mérséklése.


A fejlesztéssel érintett utca hossza:


A fejlesztéssel érintett lakosság száma:

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A településen évtizedek óta nem megoldott a város utcai, kis utcai (település 1/3) részt kitevő területen a csapadékvíz elvezetése. A beruházás nagysága miatt soha sem volt lehetőség a megoldásra. Több évben katasztrófa történt ezen a szakaszon, több ház dőlt össze és egy utcát is újra kellett építeni. A lehetőségek szintjén kisebb-nagyobb beruházások megvalósultak, de a végleges megoldás csak egy átfogó fejlesztéssel valósulhat meg. Ma nincs olyan híradás, amely ne azt taglalná, hogy ez még csak fokozódik a szélsőséges időjárás miatt. projekt konkrét célja, célcsoportonként Egy átfogó beruházás, amely megoldja a települést rendszerint érintő katasztrófa helyzetet. Célcsoportokként: Nyugdíjasok, kisgyermekesek, roma kissebség, önkormányzat. Nyugdíjasok: életkörülmény javítása, a házakhoz tartozó kertek használhatóságával, és elkerülni azt, hogy minden évben soktízezer forintot költsenek a házak karbantartásra. Kisgyermekesek: életkörülmény javítás, sokkal kevesebbet tudnak költeni a leromlott épületek javítására és a rendszeresen fellépő életveszély elhárítása. Roma kisebbség: Túlélés lehetőségének megadása. Lehetőségük sincs a lakóépületük karban tartására. (több összedőlt). Önkormányzat: jelentős kiadáscsökkentés a rendszeres kármegelőzés, kárelhárításból adódó kiadások miatt. projekt célcsoportja

106

A célcsoport a település 1/3-án élő emberek. Így nyugdíjasok, kisgyermekesek és a roma kissebségi lakosok, valamint ezen a területen elhelyezkedő közigazgatási épületek miatt az önkormányzat is. projekt tevékenységei Átfogó fejlesztés alapján: - belterületi vízlevezető árkok kialakítása és burkolása, (gyorsabb elvezetés) - főút alatt vízgyűjtők kiépítése a kislejtésű területeken - főút alatt csapadékvíz átvezetés kialakítása (a befogadóba jutás miatt) - A területről összegyűjtött csapadékvizet végleges helyére szállító árkok karbantartása Projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A település domborzati viszonyából adódik, hogy rendszeresen nagy mennyiségű csapadékvíz zúdul az önkormányzatunk 1/3-át kitevő lakott részre. Ebből kifolyólag már több évben katasztrófa történt (házak dőltek össze, szilárdburkolatú utcát teljes mértékben elmosott. Nagyon sok régebben épült ház tartós felázásáért felelős. A város utca viszonylagos keskenysége miatt az utcán tartósan megmaradó csapadékvízen a járműforgalom áthaladását követően a házak teljes homlokzata a kerítések ellenére és azzal együtt sáros fröcskölésekkel teli. A lakók felháborodása jogos, nincs az a gazdag ember, aki vállalni tudja minden évben a felújítási költségeket. Nem kívánom senkinek, hogy végig nézzék ezeknek a főleg idős embereknek a néma szenvedését, amint látják, hogy az életük műve lassan de biztosan tönkremegy, és lehetőségünk sincs a segítésre. Az elkeseredésükre jellemző, hogy volt olyan, akit fizikai erőszakkal kellett kivinni a düledező házból, mert a reménytelenség miatt a ház pusztulásával együtt akart meghalni. Sajnos az is előfordult, hogy a katasztrófa védelem a kár felmérésének idejére sem mert az épületbe bemenni, az állapotra tekintettel. Önkormányzatunknak sem most, sem később se lesz annyi önereje, vagy más forrása, hogy ezt a problémát tartósan epályázati lehetőség kivételével megoldja. A globális éghajlatváltozás pedig garantálja, hogy segítség nélkül ennél még rosszabb helyzetbe kerüljünk. A település fő közlekedési utak kereszteződésében helyezkedik el, ami a hosszú távú fejlődésének lehetőségét garantálja. Környező településekről a beköltözések lassan de folyamatosak. Lakóházak, középületek vannak a gócpontba és nem mezőgazdasági területek. költséghatékonyság, alternatívák

Sajnos tervezők és szakhatósági emberekkel konzultálva más olcsóbb végleges megoldás a település szerkezetéből adódóan nincs.


A beruházásból adódóan olyan megoldást választottunk, hogy a fenntarthatósághoz, karbantartáshoz elég a minimális emberi erőt kívánó tisztántartás (közhasznú, közcélú, közmunka) . A fő vízlevezető árkok kotrása elegendő lesz 5-10 évenként, amire fedezetett nyújt az önkormányzat csekély forrása.


A romák különösen veszélyeztettek ezen a területen, mert a folyamatos karban tartást sem tudják elvégezni. Sajnos az épületek kezdőállapota sem megfelelő a beköltözködéskor. Az érintett területen jelentős számban laknak roma kissebségiek, akiknek a pályázat jelentős segítséget nyújtana.


Indítás

Befejezés

2009-05

2009-12

Előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek

A beruházás tervdokumentációja elkészült, az engedélyezések megtörténtek.

107

listája)


2db kis terület megvásárlása, a projekt szempontjából szükséges. Kb.2 hónap.

megvalósításának


A település ezen részén folyamatos fejlesztés történik, villany, út, kármegelőzés. Természetesen nem tudtunk pályázati forrást biztosítani és így lassan haladunk előre. Ha lehetőségünk lesz rá, akkor a mezőgazdasági karbantartása projektben is szeretnénk részt venni elsődleges védelmi vonal kialakításaként.

utak mint

108

fejlesztési irány



Informatikai infrastruktúra fejlesztése hátránykompenzáló foglalkoztatási háttér kialakításához a hátrányos szociokulturális hátterű szakképző iskolai tanulók felzárkóztatásának érdekében a Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményben

projekt gazda neve

TMÖ Szent László Szakképző Iskolája és Kollégiuma Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézmény 7090 Tamási, Deák F. u- 6-8.


Kissné Herczeg Anikó igazgató 74/471-127; 30/3858557, [email protected] Vida Lajos főigazgató 74/471-127; 30/9273372, [email protected]


Tamási, Deák F. u. 6-8.

összköltség, MFt

16.5 MFt


16.5 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 25 db asztali multimédiás számítógép monitorral

6

3 db hordozható számítógép

1

2 db projektor

0,7

1 db videokamera

0,2

1 db digitális fényképezőgép

0,1

1 db színes nyomtató (A3, A4)

0,4

szoftverek

2,0

Hálózatbővítés eszközei

2,6

Computer asztalok és székek 25 db

3,5


TIOP-1.2.5


A fejlesztés az intézmény számára alapvető alapinformatikai infrastrukturális fejlesztést biztosít, mely nélkülözhetetlen feltétele a kompetenciaalapú oktatásnak és a hozzájárul a

a

területi különbségek mérsékléséhez és kiegyenlítéséhez.


A Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményében évek óta tervszerűen és magas színvonalon folyik a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. A szakképző iskolába többségében hátrányos helyzetű településekről, elsősorban kistelepülésekről nagyon nagy számba kerülnek be a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos

109

helyzetű tanulók – nagy számba roma származású gyermekek -, akik esetében az esélyegyenlőség növelése, a felzárkóztatás létkérdés. Az iskola vezetése és tantestülete minden lehetőséget kihasznál, hogy olyan lehetőségeket teremtsen működéséhez, amely segítheti az iskolában nagy számban tanuló hátrányos helyzetű gyermek iskolarendszerből való lemorzsolódásának megakadályozását, s a szakmai végzettség, illetve az érettségi vizsga megszerzését. számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

25 db asztali multimédiás számítógép monitorral,6 MFt, 3db hordozható számítógép, 1 MFt, 2db projektor 0,7 MFt, 1 db videókamera 0,2 MFt,1 db digitális fényképetózőgép 0.1, 1db színes nyomtató 0,4 MFt, szoftverek 2,0 MFt, hálózatbővítés eszközei 2,6 MFt,computer asztalok és székek 3,5 MFt.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Szent László Szakképző Iskola Vályi Péter Szakképző Iskolai Tagintézményében évek óta tervszerűen és magas színvonalon folyik a hátrányos helyzetű tanulókkal való foglalkozás. A szakképző iskolába többségében hátrányos helyzetű településekről, elsősorban kistelepülésekről nagyon nagy számba kerülnek be a hátrányos, illetve a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók – nagy számba roma származású gyermekek , akik esetében az esélyegyenlőség növelése, a felzárkóztatás létkérdés. Az iskola vezetése és tantestülete minden lehetőséget kihasznál, hogy olyan lehetőségeket teremtsen működéséhez, amely segítheti az iskolában nagy számban tanuló hátrányos helyzetű gyermek iskolarendszerből való lemorzsolódásának megakadályozását, s a szakmai végzettség, illetve az érettségi vizsga megszerzését. Részt vettünk a „Második esély” elnevezésű Equal programban. A középiskolák között elsőkként vezettük be az Integrált Pedagógiai Rendszert és elsőként vettük át a szociális szférában már alkalmazott videotréning módszert. A TÁMOP 3.7.7 projekt keretében kidolgoztuk azt, hogy a már működő gyakorlatunkat hogyan tudnánk még színvonalasabbá tenni, milyen projektelemekkel bővíthetnénk szolgáltatásainkat a még hatékonyabb eredmények érdekében. Ezeknek a projektelemeknek a megvalósításához feltétlenül szükséges az informatikai rendszer bővítése, korszerűsítése. projekt konkrét célja, célcsoportonként Legfontosabb céljaink: Mérséklődjön a lemorzsolódás a középiskolai oktatásban. A tanulók olyan ismeretek és készségek birtokába jussanak, melyek révén várhatóan sikeresebbek lesznek a középiskolában, majd a munkaerőpiacon is. Fejlesszük az informatikai eszközökkel segített tanulási módszerek, önálló ismeretszerzés képességét. Ideális tanulási háttér biztosítása, szoftverekkel, tanulási elemekkel segített fejlesztés Az informatikai eszközök segítsék a kapcsolattartást a programban résztvevők között, illetve a továbbképzést a pedagógusok, gyermekvédelmi szakemberek számára. Fontos eszközei a TÁMOP 3.7.7 projekt megvalósítását dokumentáló disszeminációs anyagok, kiadványok, filmek készítéséhez is. projekt célcsoportja 5. 12-18 éves korú általános és középiskolás tanulók, elsősorban a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, valamint roma fiatalok segítése. 6. A fenti célcsoporttal foglalkozó oktatási és szociális intézmények, civil szervezetek (szakképző iskola, általános iskola, gyermekjóléti szolgálat, családgondozó, CKÖ, nagycsaládosok egyesülete stb.) 7. Az 1. célcsoportba tartozó tanulók szülei 8. Az 1. célcsoportba tartozó tanulókkal foglalkozó pedagógusok

110

projekt tevékenységei Informatikai eszközök beszerzése, beépítése a Vályi informatikai rendszerébe. Multimédiás szaktanterem a felzárkóztató, fejlesztő foglalkozások megvalósítása érdekében. A videotréning módszerének alkalmazásához korszerű eszközök beszerzése. A kidolgozott módszerek elterjesztésének segítése szervezésével, disszeminációs anyagok összeállításával.

továbbképzések,

tréningek

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt kistérség jelentős oktatási intézményében tapasztalatokkal rendelkezik az oktatás terén. költséghatékonyság, alternatívák

valósul

meg,

amely

nagy

Az iskola 2007-2008. tanévtől Integrált Pedagógiai Rendszert működtet, ezzel a középiskolák között úttörő szerepet vállalt. A rendszer működtetéséhez mind az első, mind az idei tanévben pályázat útján hozzájutottunk a feladatot támogató normatívához, mely segíti e feladatok színvonalas elvégzését, a hátrányos helyzetű tanulók támogatását és az IPR működtetésében dolgozók honorálását.


Iskola normatív támogatása felkészítésre (IPR normatíva)

a

képesség-kibontakoztató

Az iskola normatív támogatása. Patrónus-tanárok alkalmazása a DDRMK támogatásával. Pályázati lehetőségek. Akkreditált továbbképzések kidolgozása Disszeminációs anyagok megjelentetése.

és

szervezése.

Fejlesztő szolgáltatások kiszerződése iskolákhoz (pl. egyéni fejlesztés, mediáció az iskolában, videotréning). Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása

A projekt célja a hátrányos/halmozottan hátrányos, valamint az átlagtól eltérő viselkedésű, és/vagy csoportban nehezen kezelhető diákokkal való munka eredményességének növelése az oktatási rendszerben való megtartás érdekében. Különösen fókuszálunk a roma diákok iskolai megtartására. Tanulási nehézségekkel küzdő diákok –a romák között arányaiban sok ilyen tanulóval találkozunk - optimálisabb segítési útjainak megtalálására. Visszatérő konfliktushelyzetek hatékony megoldásának irányított segítése intézményi hálózat összefogásával. A pedagógiai munkában való elakadás, eredménytelenség érzés kezelése stb.

megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája)

Indítás: 2010.

Befejezés: 2013.

Nem releváns

111



Nem releváns

”Második esély” Equal programban való részvétele, melynek révén lemorzsolódás csökkentő módszerek kidolgozásával foglalkoztunk, életpálya követési tevékenységet kezdtünk szakemberek bevonásával. Integrált Pedagógiai Program bevezetése (2007/08. tanévtől) a hátrányos helyzetűekkel való szakszerű foglalkozás érdekében Videotréning módszer alkalmazása, szakmai kapcsolata a Videotréning Egyesülettel, Intézményközi kommunikációra felkészítő képzésekben való részvétel: (HEFOP 2.2.1-06.-2007-03-0040/4.0) Vályi pedagógusainak multikulturális tartalmak továbbképzése. „Felkészülés a kompetencia alapú oktatásra” a Vályiban (HEFOP 3.1.3)

112

fejlesztési irány



Funkcióbővítő városrehabilitáció Tamási városban

projekt gazda neve

Tamási Város Önkormányzata


Szántó Zoltán 7090 Tamási, Nyírfa sor 15. 06-74/570-300 06-74/570-299 [email protected]


Tamási

összköltség, MFt

500


425

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Infra beruházás

450

Oktatás, képzés

15

Menedzsment, előkészítés, tervezési költségek, közbeszerzés, egyéb díjak

35


DDOP-4.1.1./A


Számos kis- és középváros funkcióhiányos, nem képes megfelelően szervezni térségét és megfelelő szolgáltatásokkal ellátni a vidéki településeket. Jelenleg a városfejlesztési elképzelések jórészt a fizikai infrastruktúra megújítására szorítkoznak, ezért szükséges olyan vonzó városközpontok kialakítása, amelyek hozzájárulnak a városok gazdasági, kulturális, közösségi, turisztikai és, egyes városok esetében, kistérségi központi funkcióinak erősítéséhez.

a


Városrehabilitációs nagysága 15 ha

beavatkozások


Támogatással érintett településrészeken 3500 fő

lakosok

által száma

érintett a

terület

rehabilitált

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Figyelembe véve az akcióterület, és ezen belül különösen a beavatkozási terület problémáit és lehetőségeit a funkcióbővítő város-rehabilitációs program fő célja elsősorban a városi környezet minőségének javítása, másodsorban a gazdaságélénkítés. A két cél megvalósítása egymást kölcsönösen feltételezi, hosszú távú fenntarthatóságuk csak együttesen biztosítható. Részcélok: A város lényegét kifejező városi terek rehabilitációja, a térszerkezeti adottságok felhasználásával új funkcionális szerkezet, reprezentatív környezet kialakításával. Célok:

113

- Egységes utca és térbútorzat kialakítása - Funkcióvesztett épületekbe kiegészítő gazdasági funkciók betelepítése - Kulturált, forgalmat nem akadályozó parkolási rendszer kialakítása - Vonzó városi környezet kialakítása jó minőségű közösségi terek létrehozásával projekt konkrét célja, célcsoportonként A települési vonzerő növelése a városi és városrész központi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével, valamint térségére kiterjedő funkcióellátó szerepének erősítése, a kor igényeinek és elvárásainak megfelelő városközponti részek kialakítása. projekt célcsoportja A Tamásiban és a Tamási kistérségben élők és a városba látogató turisták. projekt tevékenységei

Projekt neve

Piactér parkolóvá alakítása


Indokolttá vált a város központjában lévő piactér elköltöztetése, mivel a szolgáltatások igénybevételéhez szükség van elegendő számú parkolóhely létrehozására. A központban található a polgármesteri hivatal, a könyvtár, a művelődési központ és a parkolás nem megoldott, ezért a nagy mennyiségű autó képtelen a szabályoknak megfelelően parkolni.

Projekt neve

A város központjában lévő áruház épületének átalakítása színvonalas vendéglátó egységgé


A város főtere mellett jelenleg egy áruház áll amely nem nyújt esztétikus képet. A projekt keretén belül kialakításra kerülne egy kávézó és egy étterem, mely színvonalasan szolgálná az itt lakók és a városba látogató turisták igényeit.

Projekt neve

Könyvtár bővítése


A könyvtár emeletén kerül kialakításra egy médiaszoba, melynek funkciója, hogy olyan közösségi tér jöjjön létre, ahol kulturált körülmények között biztosított a számítógép/internet használat, zenehallgatás, olvasás.

Projekt neve

A városi sportpályán lelátó felújítása


A sportpálya egész éves gazdaságos üzemeltetésének elengedhetetlen része az jelenleg leromlott állapotú lelátó felújítása. Tervben szerepel tömegsportrendezvények lebonyolítása, továbbá a sportpálya kihasználtságának növelése, az érdeklődők számára igényes körülmények biztosítása ennek alapfeltétele. Így esztétikus hely adna otthont civil szervezetek által szervezett sportrendezvényeknek is.

Projekt neve

Sport utcai kerékpárpálya felújítása, ellátó épület felújítottsága, hasznosítás


Az országban két helyen található betonos kerékpáros versenypálya, az egyik Tamásiban. Az utóbbi években a pálya minősége leromlott, felújításra szorul. A tamási kerékpársport nagy múltra, komoly eredményekre büszke, az utánpótlás-nevelés, valamint az edzések méltó helyszíne lenne a felújított pálya, az ott található épület – felújítást követően – a folyamatos használathoz szükséges feladatokat látná el.

114

Projekt neve

A volt mozi épületének felújítása


A volt mozi jelenleg leromlott, nem esztétikus épületének felújítása kiemelt feladat. A projekt eredményeként közösségi tér alakulna ki, ifjúsági kezdeményezéseknek, rendezvényeknek adhat otthont, civil szervezetek projektjeit fogadhatja be. A épület jó megközelítéssel rendelkezik, mivel a város központjában található, az iskolák közelében, így az ifjúság számára könnyen elérhető.

Projekt neve

A Kossuth Lajos tér átalakítása – díszburkolat, szökőkút, parkosítás


A város központjában találtható Kossuth tér jelen állapotában fizető parkolóként funkciónál. A városban nem található egy olyan tér, ahol a lakosok és turisták nyugodtan sétálhatnának, kikapcsolódhatnának. A különböző kulturális rendezvények megrendezésére alkalmas Kossuth teret rendezvény esetén le kell zárni, ami számos problémát vet fel. A tér díszburkolatának kialakításával, szökőkút, valamint állandó színpad építésével a lakosság kulturális igényeinek megfelelő multifunkcionális kulturális terület jönne létre, mely a rendezvényszervezések technikai feltételeit is megfelelő szinten biztosítja.

Projekt neve

A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítése


A Polgármesteri Hivatal akadálymentesítésének határideje 2010. 12. 31. Az épület akadálymentesítésének fő célja az esélyegyenlőség megteremtése a fogyatékkal élő ügyfelek számára. Jelenleg az ügyfélszolgálati irodák nem megközelíthetőek babakocsival, illetve kerekesszékkel. A szolgáltatások elérhetőségének javításának feltétele az akadálymentesítés.

Projekt neve

A tűzoltóság elköltöztetése


A tűzoltóság jelenlegi telephelye a Polgármesteri hivatal udvarában található. A telephely több szempontból sem felel meg a tűzoltóság követelményeinek. Az udvaron található garázs kicsi, nem alkalmas a tűzoltóautók megfelelő tárolására, az udvaron keresztül a közlekedés a szűkös hely miatt nehézkes. A tűzoltóság volt költségvetési üzem területére történő elköltöztetésével egy különálló, kifejezetten a tűzoltók igényei szerint kialakított épületbe kerül, a tűzoltók megfelelő körülmények között végezhetik teendőiket. A tűzoltó autók számára megfelelő nagyságú udvar áll rendelkezésre, ahol az autókkal kapcsolatos teendőket zavartalanul végezhetik a karbantartók.

Projekt neve

Közösségfejlesztés, közösségépítés


Tamási város lakosságmegtartó erejének növelés létfontosságú. Az érintett lakosság bevonását célzó akciók, a helyi kötődést és identitást erősítő programok szervezése humán erőforrást igényel, mely fejlesztésre szorul. Tamási rendelkezik ifjúsági referenssel, aki az ifjúságot érintő információk terítésében hatékonyan közreműködik. A projekt eredményeként a fiatalkorú bűnözés csökkenése, valamint a bűnmegelőző akciók sikere is jelölhető. A humán erőforrás fejlesztése a közösségi terek koordinált kihasználását hordozza magával, így létre jöhetnek közcélú képzési programok, tanfolyamok, civil kezdeményezések, hagyományőrző projektek, nemformális oktatási programok.

Projekt neve

Tamási városának parkosítását, játszótereinek felújítását célzó társadalmi akciók támogatása

115


A település játszótereinek, parkjainak, valamint a zöld környezet fejlesztéséhez szükséges társadalmi programok szervezése, eszközigényeinek támogatása fontos feladat. A létrejött civil kezdeményezések segíthetik társadalmi integrációt, valamint a felelősségvállalás erősödését.

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Városi funkció erősítése, élhetőbb települési környezet, Egyenlő esélyű hozzáférés Esélyegyenlőség, foglalkoztatás javítása költséghatékonyság, alternatívák

A projekt során helyi vállalkozók kiválasztására törekszünk, persze a közbeszerzési törvények figyelembe tartásával. Azonban a kivitelezőknél az árak lesznek a meghatározóak a kiválasztásnál.


Helyi bevételek, meg növekedett idegenforgalmi bevételek,


A projekt során a kivitelezésnél előnybe részesítjük azon vállalkozókat, amelyek roma alkalmazottakat foglalkoztatnak. Ezáltal csökken a munkanélküliség.


indítás 2011.02


Az Integrált Városfejlesztési Stratégia elkészítése folyamatban van.


Tervek beszerzése 6 hónap


Belterületi csapadékvíz elvezetés, barnamezős beruházás, gazdaságfejlesztési projektek, munkahelyteremtő beruházások,

Az önkormányzat gondoskodik a hosszú távú fenntarthatóság biztosításáról.

befejezés 2013.02

Egyéb engedélyek 2 hónap

116

fejlesztési irány

5. egészség- és egészségügyi fejlesztés


Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi szolgáltató központ fejlesztése Iregszemcsén

projekt gazda neve

Iregszemcse Önkormányzata


Süvegjártó Csaba


Iregszemcse

összköltség, MFt

185 160 000,-Ft


175 902 000,-Ft

és

szociális

06-20-2406501

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Építési költségek

137

Eszközbeszerzés

17

Projektmenedzsment

11

Szakértői díjak

15

Egyéb költségek

5


DDOP-3.1.3/A


A fejlesztés illeszkedik a Dél-Dunántúli Operatív Program 3. a Humán közszolgáltatások című prioritásához


Új szociális nappali ellátások száma: 1 db Épített, felújított rendelők száma: 2 db Létrehozott új munkahelyek száma: 25 db Új szociális alapszolgáltatások: 3 db Új gyermekjóléti alapellátások: 1 db


Szociális alapszolgáltatással elért lakosság száma: 6200 fő Kapacitásbővítés esetén az igénybevevők számának növekedése: 10% A támogatott intézményben szolgáltatások száma: 2 db

létrehozott

új

egészségügyi

Gyermekjóléti alapellátással elért lakosság száma: 1400 fő Gyermekjóléti alapellátásban részesülő gyermekek száma: 50 db projekt indokoltsága, szükségszerűsége A projekt eredményeként létrejövő integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális központ 5 település számára nyújt fogorvosi és védőnői valamint szociális alapszolgáltatásokat. A jelenlegi infrastrukturális körülmények mellett az ellátás nem megfelelő szintű. Különösen a védőnői szolgáltatás helyszíne szorul felújításra. projekt konkrét célja, célcsoportonként

117

A tervezett fejlesztés sokszínű szociális és egészségügyi feladatellátást tesz lehetővé azáltal, hogy racionalizáljuk és fejlesztjük az infrastrukturális ellátottságot, optimalizáljuk a humánerőforrás gazdálkodást, melynek eredményeképpen hatékonyan szervezett egészségügyi és szociális ellátó működési struktúra jön létre. projekt célcsoportja Ellátandó települések egész lakossága, kb. 6300 fő. Közvetlen célcsoport: kismamák, fiatal párok, mentálhigiénés probléma, krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, betegségben szenvedők. projekt tevékenységei A tervezett projekt megvalósításával 5, területileg egybefüggő település által létrehozni kívánt ellátó központ biztosítja az egyes települések egészségügyi és szociális alapellátását, melynek koordinátora, gesztora Iregszemcse lesz. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt mind a tartalmi, mind a jogosultsági kritériumoknak megfelel, a biráló bizottság döntése még nem született meg. költséghatékonyság, alternatívák

A fenntartási költségek a felújított és újépítésű épületrészek homlokzatszigetelése és fűtéskorszerűsítése eredményeként csökkennek.


Az intézményfenntartó társulás az intézmény működését normatív támogatásból, kiegészítő normatív támogatásból és önkormányzati hozzájárulásokból biztosítja.


Az épület teljes körű akadálymentesítése megvalósul.


Indítás 2009. 09. 01.


Esélyegyenlőségi munkatársunk intézkedési tervet dolgoz ki a hátrányos helyzetű csoportok segítésére. Befejezés 2010. 12. 31.

Látványtervek állnak rendelkezésre.


További tervek beszerzése kb. 3 hónap.


TAMOP képzés

118

fejlesztési irány

5. egészség- és egészségügyi fejlesztés


"KÖZösségi - PONT" - Integrált Mikrotérségi Alapfokú Egészségügyi és Szociális Szolgáltató Központ kialakítása és működtetése a Gyönki mikrotérségben.

projekt gazda neve

Gyönk Nagyközség Önkormányzata


Fekete József polgármester tel.:

06-74-548-100.

Garai László jegyző tel.: 06-74-448-358. Petrovicsné Takács Rózsa tel.: 06-30-816-98-07..


Gyönk

összköltség, MFt

198.-MFt.


188.-MFt.

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Szakértői, mérnöki díjak

15

projektmenedzsment

11

építés

150

Egyéb

5

Eszköz beszerzés

17


DDOP 3.1.3a


Az alapfokú egészségügyi és szociális fejlesztés szoros részét képezi a DDOP-nak és a Nemzeti Fejlesztési Tervnek.


A fejlesztés eredményeként keletkező új intézmény száma: 1 db


Egészségügyi fejlesztéssel ellátott lakosság szám 8000-9000 fő

projekt indokoltsága, szükségszerűsége Az integrált mikrotérségi központ szociálpolitikai indokoltságát bizonyító –rendelkezésünkre álló – információkat, tényeket összegyűjtöttük és elemeztük. A szolgáltatásokra vonatkozó jelenlegi helyzetképpel és fejlesztési koncepcióval, Szakmai Programmal rendelkezünk. A fenti dokumentumok, illetve a térség humán fejlesztési programjai alátámasztják elképzelésünket, mely szerint a meglévő szolgáltatások minőségi fejlesztése, a még hiányzó törvényben megfogalmazott, illetve a helyi szükségleteken és igényeken alapuló új típusú (elsősorban komplex/integrált) szolgáltatások hatékony és gazdaságos kiépítése és működtetése ún. mikrotérségi szinten indokolt (a települési szintű, illetve kistérségi szintű szolgáltatásokkal összehangoltan).

119

A házi gyermekorvosi-, a védőnői szolgálat és az iskola-egészségügyi ellátás jelenleg több telephelyen működik. Fenti feltételek a szolgáltatások esetében jogszabályokban előírt, a gyógyításhoz szükséges műszerek, berendezések felesleges duplikálását, az infrastruktúrák esetében magas üzemeltetési költségeket eredményeznek. A védőnői szolgálat esetében megfelelő befogadóképességű közösségi terek és a felszerelés hiányosságai az egészségfejlesztési tevékenység feltételeit is jelentősen szűkítik. A három egészségügyi szolgáltatás helyszíneinek fizikai távolsága nehezíti a szakemberek közötti napi kommunikációt, mely az egyes szolgáltatások hatékonyságát önmagában is hátrányosan befolyásolja. projekt konkrét célja, célcsoportonként 1. A szolgáltatások színvonalának emelése, minőségi ellátások biztosítása korszerű, hatékony feltételrendszerek és együttműködések kialakításával, ellátásszervezéssel. A társadalmi esélykülönbségek csökkentése, eredményesebb egészségfejlesztési tevékenységek a mikrotérség lakossága számára. 2. A szolgáltatások elérhetőségének javítása, az igénybevevők számának növelése a hozzáférés javításával, az alapszolgáltatások „szolgáltatói szerepének” megerősítésével. 3. A szolgáltatások fenntartható és hatékony térségi rendszerének megszervezése. Konkrét célok: 1. Infrastruktúra fejlesztés Gyönkön (Petőfi u. 353.), integrált mikrotérségi alapfokú szociális és egészségügyi központ kialakítása, majd működtetése. A tervezett beruházás során 645 m2 alapterületű bővítmény létrehozása, illetve az udvar (közösségi tér) felújítása. A jelenleg is működő házi gyermekorvosi, iskola-egészségügyi ellátás és a védőnői szolgálat centrumba telepítése. A már jelenleg is működő szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokon túli szolgáltatások infrastrukturális feltételeinek a megteremtése (pl. családi napközi, közösségi tér). 2. Szolgáltatások integrált/komplex megszervezése és működtetése (elsősorban gerontológiai és rehabilitációs területen). A fentiek részletezését a Szakmai Program tartalmazza. projekt célcsoportja  a gyönki mikrotérség lakossága, az egyes, ágazati törvények szerint kötelező szolgáltatások esetében az abban megfogalmazott célcsoportok (pl. gyermekek, idősek, pszichiátriai és szenvedélybeteg),  a mikrotérségben található oktatási intézményekbe járó tanulók – tekintettel arra, hogy Gyönk településen középfokú oktatási intézmény is működik, ezért a mikrotérségben nyújtott iskola-egészségügyi ellátást igénybe vevők köre szélesebb a mikrotérség megfelelő korú népességénél;  az egészségfejlesztési tevékenységet végzők és az egészségfejlesztési tevékenység célcsoportjai;  a mikrotérségi központban kialakítandó közösségi teret hasznosítók (civil szervezetek, lakossági klubok).

projekt tevékenységei A szolgáltatási struktúra összeállításánál figyelemmel voltunk a már jelenleg is működő, illetve a hazai kötelező jogszabályokban foglalt, de még nem biztosított, illetve a helyi szükségletekhez- és igényekhez igazodó, indokolt ellátásokra. Természetesen a már többször említett régiós fejlesztési program-dokumentáció, illetve a hazai szakmapolitika által jelenleg preferált szolgáltatási megoldásokat is figyelembe vettük (különösen az ún. integrált típusú ellátásokat). A DDOP-s pályázatban így értelemszerűen egyrészt a meglévő szolgáltatások fejlesztését tűztük ki célul, másrészt új típusú szolgáltatások bevezetését és működtetését, mindezt egy

120

infrastruktúra „keretében”. Elképzeléseink átfogó stratégiai céljai azonosak a DDSFP-vel, azaz: a szociális és egészségügyi szolgáltatások minőségének javítása, az elérhetőség különbségeinek csökkentése (szolgáltatások elérésének megkönnyítése), illetve a fenntarthatóság követelményeinek egyszerre történő kielégítése. A projekt eredményeként megvalósuló szolgáltatói bázis egyes egészségügyi, szociális, gyermekjóléti, illetve integrált típusú szolgáltatások nevesítését és bemutatását részletesen tartalmazza a mellékletben elhelyezett szakmai program. Tájékoztatásul ezen dokumentum Összefoglaló táblázatát a jelen tanulmányban is elhelyezzük a következő megjegyzésekkel:  Az egyes szolgáltatások részletes szakmai tartalmának, jogszabályi hátterének (pl. személyi és tárgyi feltételek, finanszírozás) bemutatását a következő pályázati időszakban tervezzük (az új típusú/alternatív szolgáltatások esetében is);  A fenntarthatóságra vonatkozó jelenlegi megállapításainkat és számításainkat jelen tanulmány 8. pontja tartalmazza (természetesen részletesebb előkészítés a következő pályázati időszakban lesz). Elképzeléseink szerint a kialakítandó központban működő szolgáltatások fenntartása és működtetése önkormányzati, illetve Többcélú Társulási formában történik, de természetesen a mikrotérségi civil, stb. szervezetek aktivitására is számítunk (elsősorban a közösségi, közösségfejlesztési tevékenységeknél), így pl. a Kiút Kht. alternatív munkaerő-piaci szolgáltatást biztosít a KÖZ-PONT-ban. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése Alapfokú szociális és egészségügyi intézmény kialakítása történik, amely az önkormányzati kötelező feladatokon kívül egyéb szolgáltatásokat is el kíván látni.


- a nyújtott szolgáltatások működési lényegesen gazdaságosabbá teszi,

feltételeit

a

jelenleginél

- a gyógyító tevékenységekhez szükséges eszközök, műszerek, stb. a tervezett házi gyermekorvosi, illetve iskola-egészségügyi ellátás során megoszthatóak, melynek eredményeként a szorosan vett szakmai működési feltételek megteremtése, folyamatos szinten tartása a jelenleginél lényegesen alacsonyabb költségeket jelent, - a fenti szolgáltatások esetében lényegesen javulnak a környezeti feltételek (várók, akadálymentes, barátságosabb környezet stb.). Az újonnan kialakítandó szociális és gyermekjóléti szolgáltatásokkal a mikrotérségi önkormányzatok szinte teljessé teszik a mikrotérségi – törvényi kötelezettségeken alapuló – szolgáltatási struktúrát, s egyben alapot jelentenek a további fejlesztéseknek (pl. gyermekek alternatív napközbeni ellátásai). A mikrotérségi centrum szakmai, tartalmi hozadékai a következők: - a szakemberek közötti kapcsolat szinergikus hatások kiaknázását teszi lehetővé (például: házi gyermekorvos-védőnők, iskolaegészségügy-védőnők, szociális gondozók-orvosok-otthoni szakápolók), melyek eredményeként javul az egyes szolgáltatások szakmai színvonala is, - a közösségi terek létrejöttével, a szükséges eszközök biztosításával megteremtődnek a feltételei a megfelelő színvonalú és hatékonyságú egészség-, és közösségfejlesztési tevékenységnek. pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozás

Mivel a mikrotérségi központ tevékenysége nem jövedelemtermelő, ezért a pénzügyi elemzés jövedelemtermelő projektekre vonatkozó részét nem készítettük el (nem releváns a belső megtérülési ráta és a nettó jelenérték kiszámítása, ha a kiadások rendszeresen meghaladják

121

a bevételeket; valamint minden beruházási költség elszámolható költség). A táblázatban a bevételek és a költségek nominál áron lettek számolva, inflációt nem alkalmaztunk, ugyanis az mind a bevételekre, mind a ráfordításokra egyaránt hatással van. A bevételeknél a hatályos kormányrendeletek és törvények előírásai szerint terveztünk1, míg a kiadásoknál egyrészt a jelenlegi épület költségeit vettük alapul, majd a bővítménnyel együtt azokat is arányosítottuk többnyire az alapterület, mint vetítési alap segítségével. A többi tételnél becslést alkalmaztunk. A dologi költségek olyan tételeket tartalmaznak, mint anyagköltség, utazási költség, telekommunikációs költség, stb. A tervezett bővítmény felépítése, illetve annak korszerű, megbízható eszközökkel való felszerelése majdnem br. 200 MFt.-ba fog kerülni, melynek 5%-át, közel 10 millió forintot képes a helyi önkormányzat saját forrásából biztosítani. A hiányzó 95%-ot teljes mértékben támogatásból kívánja finanszírozni. Az új épület és a hozzá tartozó modern, EU-konform játszótér a kibővült szolgáltatásaival jelentősen megemeli a mikrotérségi központ jelenlegi szolgáltatási színvonalát, mely remélhetőleg nagyban hozzájárul a meglévő ügyfelek elégedettségének növeléséhez, illetve számos új ügyfél érdeklődésének felkeltéséhez. Ugyanis a jelenlegi ellátottakon felül a kapacitások maximális kihasználtságáig oly mértékű bővítésre van szükség, hogy az igényelhető állami normatívák minél inkább legyenek képesek fedezni az intézmény kiadásait. A számos szolgáltatás egy központba való összegyűjtésével olyan fajlagos költségtakarékosság érhető el, melynek révén a korábbiakhoz képest magasabb színvonalú, nagyobb számú és volumenű szolgáltatást nem sokkal nagyobb mértékű önkormányzati hozzájárulással lesz képes a rendszer elérni. A létrehozott központ fenntartását az a szervezeti megoldás garantálja, hogy az új egység ún. telephelye lesz a Tamási Többcélú Kistérségi Társulás által fenntartott Hegyhát Integrált Szociális Intézménynek. A szakmai koncepció részletesen tartalmazza azt, hogy a tervezett szolgáltatások közül melyik a már működő, illetve melyik az új. A szükséges emberi és egyéb erőforrások a már működőknél adottak, a törvény szerinti újaknál kötelezően biztosítani fogjuk azokat, míg az alternatív szolgáltatásoknál döntően csak infrastruktúrát biztosítunk (pl. munkaerő-piaci szolgáltatást a Kiút Kht. fogja biztosítani). Mivel a tervezett bevétel-költség elemzés azt mutatta ki, hogy a leendő szolgáltatásokat és önmagát az intézmény az állami normatívákból és a célcsoport térítési hozzájárulásából önállóan nem képes fenntartani, ezért nem nevezhető jövedelemtermelőnek. A tervezett bevételek évente összesen kb. 86 milliót, míg a kiadások (üzemeltetési és pótlási költségek) nem egész 93 milliót tesznek ki. Ahogy eddig, ez után is döntően a gyönki önkormányzat fogja a kiadás és a bevétel közötti állandó rést kitölteni támogatással, de a tervek szerint ennek a mértéke a 2011-es projektzárást követően nem haladja meg évente a 7 MFt-ot (beleértve ebbe az összegbe az eszközök pótlását és az épület karbantartását biztosító évi 3-5,5 M Ftot is).

122

Természetesen folyamatosan cél plusz források bevonása (elsősorban pályázatok útján). Az adatlap 4.2. pontjában kifejtettük, hogy a pályázat hogy járul hozzá a szervezet céljaihoz, működéséhez, fejlődéséhez. Az ott kifejtettek értelmében a fejlesztés eredményei maximálisan illeszkednek/integrálódnak a szervezet mindennapi működésébe. A létrejövő szolgáltató bázis jó alapot jelent/het a jövőbeni fejlesztéseknek, a helyi szükségleteknek megfelelően (pl. ifjúsági közösségi színtér kialakítása a jelenleg felújításra nem kerülő udvari „pajta” épületben). A fenntarthatóság témakörében végzett számításainkat táblázati formában foglaltuk össze, melyeket a 2. sz. Függelékben helyeztünk el.


Az Esélyegyenlőségi területek kiválasztásánál figyelembe vesszük, hogy valamennyi esélyegyenlőségi célcsoport a szolgáltatások igénybe vevője. Számukra egyenlő esélyű hozzáférést biztosít a mikrotérségi szolgáltatás szervezés. A nők részéről igényként jelentkezik a család és a munkahely összeegyeztetése, erre választ adó szolgáltatások: családi napközi, gyermekjóléti szolgáltatás helyben, idősellátás fejlesztése. A közösségi ellátás a pszichiátriai betegek életminőségét javítja.


Indítás


Tervezői nyilatkozat


Befejezés 2009.03.

2011.04.

Elő-megvalósíthatósági tanulmány Tervezői költségbecslés

Új épület-építési engedélye (tervezési idő, engedélyezési eljárás: kb.fél év.)

A DDOP-3.1.3/A „Integrált mikrotérségi alapfokú egészségügyi és szociális szolgáltató központok fejlesztése” pályázatunk alapján.

123

fejlesztési irány

1. gazdaságfejlesztés


Pári Iparterület fejlesztése

projekt gazda neve

PP-FA Kft Pári, Újváros u. 289


Pelcz György


Pári Község Százas iparterület 030/1 hrsz

összköltség, MFt

40


28

20/9783120

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt épület felújítás,új épület építés

27

Infrastruktúraterveztetések

2

infrastruktúra kiépítése

8

egyéb költségek

3


DDOP 1.1.1. F


KKV beruházások számára iparterület biztosítása


MEGLÉVŐ telephely felújítás:


új épület építése,meglévő épület felújítása, infrastruktúrával való ellátása, belső közlekedési utak, parkolók készítése, védelmi létesítmények építése, kapubejáró, kerítés stb .belső villanyhálózat kiépítése,belső vízhálózat kiépítése

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A „volt” 100-as TSZ major területén iparterület működik 4 db betelepült vállalkozóval. A meglévő telephelyeik infrastrukturális fejlesztését tervezik a vállalkozásuk továbbfejlesztése és működtetése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként A meglévő vállalkozások megtartása, annak működésének tovább fejlesztése projekt célcsoportja kezdő illetve meglévő vállalkozások, azok munkavállalói, a település lakossága projekt tevékenységei terület kialakítás, infrastruktúra tervezés, infrastruktúra kiépítés, fejújítás, új épület építése

124

projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A vállalkozások versenyképességét növeli a beruházás, amely telephely fejlesztésre, bővítésre a gazdaság versenyképességének növelését szolgálja. költséghatékonyság, alternatívák

Meglevő telephely felújítása, bővítése energiahatékonyság figyelembe vételével

történik

az


A meglévő iparterület fenntarthatóságának vállalkozások talpon maradásának elősegítése.


A betelepült vállalkozások a meglévő emberi erőforrások felhasználásával működtethetik vállalkozásaikat, illetve lehetőséget biztosítunk új vállalkozások indítására


Indítás 2009


előkészítés alatt,


infrastruktúra terveztetések


meglévő iparterület fejlesztése folyamatban van.

biztosítása,

Befejezés:2010

125

fejlesztési irány




projekt gazda neve

PROFORMULA KFT Pári, Kiss u. 226/b


SÓGORKA PÉTER



összköltség, MFt

50


35

30/9165684

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt épület felújítás

29


3


12

egyéb költségek

5


DDOP 1.1.1. F


KKV beruházások telephelyfejlesztése, helyi gazdaság ösztönzése


A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari park terület/ipari terület nagysága:


Létesített új munkahelyek száma: Az ipari parkba / ipari területre betelepült vállalkozások száma

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A „volt” 100-as TSZ major területén iparterület működik 4 db betelepült vállalkozóval. A meglévő telephelyeik infrastrukturális fejlesztését tervezik a vállalkozásuk továbbfejlesztése és működtetése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként A meglévő vállalkozások megtartása, annak működésének tovább fejlesztése, ennek érdekében történő telephelyfejlesztés.

projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportját képezik a kezdő illetve meglévő vállalkozások, működésük támogatása és ösztönzése. Közvetetten érinti a vállalkozók családtagjait, a település és a kistérség gazdaságát. Ezekre pozitív, gazdaságnövelő hatással lehet. A hátrányos helyzetű, munkanélküli lakosságot is érinti a projekt, mivel ez munkahelyteremtő beruházás és a foglalkoztatást növeli, munkanélküliséget csökkenti.

126

projekt tevékenységei terület kialakítás, infrastruktúra tervezés, infrastruktúra kiépítés, fejújítás projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt társadalmilag és gazdaságilag is hasznos a település a kistérség számára munkahelyteremtése és gazdaságélénkítő hatása miatt. A célkitűzésnek megfelelően ipari terület felújítására kerül sor a hatékonyabb működés megvalósítása érdekében. költséghatékonyság, alternatívák

A hatékonyabb, energiatakarékosabb működés megvalósítása érdekében kerül sor a fejlesztésre






Indítás

Befejezés:

2009.

2010

előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

biztosítása,

előkészítés alatt



127

fejlesztési irány




projekt gazda neve

RUSZTIKA 3000 Kft Tamási, József A. ltp 16/A


Smátrola Tibor


Pári Község Százas ipartelep 030/10 hrsz

összköltség, MFt

40


28

30/9931878

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt épület felújítás,új épület építés

22


5


8

egyéb

5


DDOP 1.1.1. F


A projekt célja a helyi vállalkozások versenyképességének javítása, a helyi gazdasági élet fejlesztése, ösztönzése.


fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával


Az ipari parkba / ipari területre betelepült vállalkozások száma

ellátott ipari park terület/ipari terület nagysága:

Létrehozott új munkahelyek száma (nő, férfi, hátrányos helyzetű)

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A „volt” 100-as TSZ major területén iparterület működik 4 db betelepült vállalkozóval. A meglévő telephelyeik infrastrukturális fejlesztését tervezik a vállalkozásuk továbbfejlesztése és működtetése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként A meglévő vállalkozások megtartása, annak működésének tovább fejlesztése projekt célcsoportja kezdő illetve meglévő vállalkozások, azok munkavállalói, a mikrotérség lakossága

projekt tevékenységei terület kialakítás, infrastruktúra tervezés,

128

infrastruktúra kiépítés, fejújítás, új épület építése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt társadalmilag és gazdaságilag hatékony tevékenység, amely a településen nem csak a munkanélküliséget csökkenti, hanem gazdaságnövelő, élénkítő hatása van. költséghatékonyság, alternatívák

A fejlesztés egy már létező energiahatékonyságnak való megfelelése.






Indítás 2009


épület

felújítása,

biztosítása,

Befejezés:2010

előkészítés alatt,



129

fejlesztési irány




projekt gazda neve

JUROTEJ KFT Pári, Nagy u. 18


Lovas Robert



összköltség, MFt

40


28

70/9400778

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt épület felújítás

25


5


6

egyéb költségek

4


DDOP 1.1.1. F


KKV beruházások telephelyfejlesztése, helyi gazdaság ösztönzése


A fejlesztések eredményeként korszerű infrastruktúrával ellátott ipari park terület/ipari terület nagysága:


Létesített új munkahelyek száma: Az ipari parkba / ipari területre betelepült vállalkozások száma

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A „volt” 100-as TSZ major területén iparterület működik 4 db betelepült vállalkozóval. A meglévő telephelyeik infrastrukturális fejlesztését tervezik a vállalkozásuk továbbfejlesztése és működtetése érdekében. projekt konkrét célja, célcsoportonként A meglévő vállalkozások munkahelyek megtartása

megtartása,

annak

működésének

tovább

fejlesztése,

projekt célcsoportja A projekt közvetlen célcsoportját képezik a kezdő illetve meglévő vállalkozások, működésük támogatása és ösztönzése. Közvetetten érinti a vállalkozók családtagjait, a település és a kistérség gazdaságát. Ezekre pozitív, gazdaságnövelő hatással lehet. A hátrányos helyzetű, munkanélküli lakosságot is érinti a projekt, mivel ez munkahelyteremtő beruházás és a foglalkoztatást növeli, munkanélküliséget csökkenti projekt tevékenységei terület kialakítás,

130

infrastruktúra tervezés, infrastruktúra kiépítés, fejújítás, új épület építése projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt társadalmilag és gazdaságilag is hasznos a település a kistérség számára munkahelyteremtése és gazdaságélénkítő hatása miatt. A célkitűzésnek megfelelően ipari terület felújítására kerül sor a hatékonyabb működés megvalósítása érdekében. költséghatékonyság, alternatívák

A hatékonyabb, energiatakarékosabb működés megvalósítása érdekében kerül sor a fejlesztésre






Indítás 2009


biztosítása,

Befejezés:2010

előkészítés alatt, engedélyezési terv



131

fejlesztési irány

4. Oktatásfejlesztés programok

és

piacképes

szakképzés,

foglalkoztatási


Ifjúsági Integrációs Program a Tamási Kistérségben

projekt gazda neve

Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási és Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.


Keller Anikó [email protected] 74/505-638

Megvalósulás helyszíne (település)

Tamási

összköltség, MFt

20 MFt


20 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt Nem releváns érintett operatív program és prioritás

Társadalmi Megújulás Operatív Program

Kapcsolódás fejlesztési irányhoz

Térség-specifikus foglalkoztatási és képzési programok

Számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

a

5.2.5 prioritás Foglalkoztathatóság, alkalmazkodóképesség, társadalmi befogadás

A szolgáltatásokkal elért gyermekek/fiatalok száma: 70 A programba bevont gyermekek/fiatalok száma:30

A programban eredménnyel résztvevő gyermekek/fiatalok száma: 70 A létrejövő ágazatközi együttműködések száma: 2

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Tamási kistérség területfejlesztési szempontból a 33 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé tartozik. Probléma a munkahelyek hiánya, a települések közötti közlekedés nehézsége, ebből kifolyólag a munkahelyekhez, az oktatási intézményekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférés nehézsége. Az egyes kistelepüléseken az intézmények finanszírozási problémái, szolgáltatások, valamint az infrastruktúra hiányosságai és az önkormányzatok pénztelensége okozza a legnagyobb gondokat. Nem rendelkezik az általános iskolánál magasabb végzettséggel a lakosság jelentős %-a. A képzettségi helyzetre hatással van az is, hogy a településeken korlátozott az igény a felsőfokú végzettségű munkaerőre, a szakképzés pedig nem idomul megfelelően a helyi munkaerő-piaci kereslethez. A kistérség településein található kultúrházak többsége pusztán tartalom nélküli épület. A

132

Városi Könyvtár, valamint az oktatási intézmények alkalomszerűen szerveznek ugyan kulturális rendezvényeket, de működésük jellegéből fakadóan nem képesek betölteni közösségi tér funkciókat, sem folyamatos komplex fejlesztő tevékenységet folytatni, sem szolgáltatáspalettává fejleszteni egy-egy tanácsadói/információ szolgáltatási tevékenységüket. A fiatalok éhesek az információra, és keresik azt a helyet, ahol szükség esetén tematikus segítséget kaphatnak. Informális csoportjaik összejöveteleihez állandó, könnyen elérhető, ingyenes helyszín után kutatnak. A szórakozóhelyek korlátozott száma és differenciálatlansága, valamint a pénztárca szűkőssége okán gyakran ücsörögnek céltalanul a város közterein. projekt konkrét célja, célcsoportonként Közvetlen célok: Az ifjúsági információs és tanácsadó iroda létrehozása, látogatottsága: napi átlag min. 10 fő A tamási kistérség szociális, gazdasági, földrajzi akadályokkal és tanulási nehézségekkel küzdő fiataljainak programba való bevonása, tanuláshoz, munkavállaláshoz szükséges kulcsképességeik, kommunikációs készségük, önismeretük fejlesztése, iskolai sikerességük érdekében tantárgyi fejlesztésbe történő bevonásuk egyéni fejlesztési tervek alapján, mentorálás - évente min. 15 fő bevonása, fejlesztése Ifjúsági kezdeményezések generálása, ifjúsági csoportok animálása - min. 2 új formális vagy informális csoport létrejötte Olyan komplex szabadidős programok szervezése, melynek hatására növekedni fog a fiatal korosztályokból kikerülő aktív önkéntesek száma a civil szervezetekben. Kortárssegítő program indítása, 5 fő kortárssegítő felkészítése, munkájának koordinálása Ágazatközi együttműködések kialakítása, meglévő kapcsolatok erősítése - minimum két új együttműködés kialakítása Közvetett cél: Emelkedjen a helyi társadalomban az önkéntesség és az ifjúsági munka presztízse, javuljon a fiatalokat tömörítő formális és informális szervezetek forrás-szerző és érdekérvényesítő képessége. A személyiségfejlesztés és az önismeret fejlesztése képezi az alapját annak, hogy a későbbiekben megbízható, motivált önkéntesekkel lehessen folytatni a közösségfejlesztő munkát. Fiatalok munkaerő-piaci aktivitásának növelése A kistérségből elvándorló fiatalok számának csökkenése A csellengő fiatalok számának csökkentése, szabadidő eltöltési lehetőségek bővítése projekt célcsoportja A projektbe a tamási kistérség azon 12-29 év közötti fiataljai kívánjuk bevonni, akikre jellemző, hogy fiatal vagy egyedülálló szülők, árvák, vagy egyszülős családban élnek, vagy alacsony életszínvonalon élnek, alacsony jövedelemmel rendelkeznek, a szociális juttatások rendszerétől függnek, hosszú távon munkanélküliséggel vagy szegénységgel kell szembenézniük, esetleg valamely etnikai kisebbséghez tartoznak. A fejlesztésekbe olyan fiatalokat kívánunk bevonni, akik, tanulási nehézségekkel küzdenek, korán kikerülnek a formális oktatás rendszeréből, lemorzsolódó tanulók, alacsony képzettségűek vagy rosszul teljesítenek az iskolában. A projekt célja továbbá, hogy olyan fiatalokat vonjon be, akik a tamási kistérség kevés vagy alacsony minőségű szolgáltatásokkal rendelkező kistelepülésein, zsáktelepülésein élnek, alacsonyan ellátott (tömeg)közlekedési lehetőségekkel.

133

A megvalósítandó programelemek közvetett módon érintik az elsődleges célcsoport tagjainak családját, baráti-, kapcsolati körét, tanáraikat, az együttműködésbe vont intézményeket. Ők adják a projekt másodlagos célcsoportját. A programba vontak a projektidőszak 18 hónapja során olyan tanácsadói, fejlesztői támogatásban részesülhetnek, mely ugrásszerű pozitív változást képes eredményezni a primer és szekunder csoportok közötti kapcsolatrendszerben. A program megvalósításában résztvevő munkatársak, szakemberek, önkéntesek szemináriumok keretében rendszeres tapasztalatcserére kapnak lehetőséget. Együttműködésük, módszertani megbeszéléseik a program keretében kialakított tevékenységek jövőbeni továbbfejleszthetőségét projekt tevékenységei Intézményi együttműködések bővítése Környezet látogatóbaráttá tétele Szolgáltatott információk körének bővítése Arculat kialakítás Tanoda jellegű foglalkozások Pályatanácsadás Egyéni fejlesztés Klub foglalkozások Éjszakai Sport Gyalogtúra program Ifjúsági Fesztivál Nyári tábor Ifjúságsegítő alkalmazása Kortárs segítő program Szakemberek felkészítése Önkéntesek felkészítése Módszertanok kidolgozása Ágazatközi együttműködések kialakítása Nyilvánosság, projektmenedzsment, eszközbeszerzés projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt komplexitásával felel meg a kritériumrendszernek. költséghatékony ság, alternatívák

A projekt megvalósítása során nagyban támaszkodik a pályázónál már felhalmozott tudásanyagra, tapasztalatra, e mellé önkéntesek kerülnek bevonásra, a szolgáltatók, beszállítók esetén pedig a legjobb ajánlattevővel történik szerződéskötés. A projekt amennyire lehetséges a saját eszközökkel valósul meg.


A projekt összköltségvetése 20.000 eFt 18 hónapos időszakra, melynek 3 fő összetevője: 1. személyi jellegű költségek( 2 fő ifjúságsegítő, melyekből egy roma származású); 2. rendezvények költségei; 3. eszközbeszerzések. A projekt katalizáló hatással van a helyi és kistérségi ifjúsági szerveződések együttműködésére, további programok generálását

134

eredményezi. A módszertan disszeminációs kiadvány formájában segíti a további programok megvalósítását. A megszerzett tapasztalatokat a menedzsment és a megvalósítók átadhatják és felhasználhatják a későbbiekben is folytatólagosan megvalósítani tervezett projektjeink keretében. A kialakításra/fejlesztésre kerülő ágazatközi, intézményi együttműködések a program zárását követően is képesek az aktív működésre. Hátrányos helyzetűek, különösen a romák helyzetének javítása megvalósítás indítása és befejezése (év, hónap) előkészítettség (beruházások esetén meglévő műszaki tervek, engedélyek listája) további előkészítés (beruházások esetén hiányzó műszaki tervek, engedélyek, stb. listája, időigénye) kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumba n nem szereplő projekteket, korábbi projekteket)

A projekt leghátrányosabb helyzetű kistérségben valósul meg, célcsoportjai között mind a hátrányos helyzetűekre, mind a romákra koncentrál.

Indítás

Befejezés

2009.04.01.

2010.09.30.

Előzetes projektkoncepció készült

Szakmai/módszertani protokollok előkészítése

TÁMOP 5.2.5 b Gyermekek és fiatalok integrációs progjamjai, TÁMOP 5.5.3 Szervezetfejlesztés című programjához.

135

fejlesztési irány



Vidd Haza a Tudást!- mobil szolgáltatáscsomag

projekt gazda neve

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.

kapcsolattartó neve, elérhetősége (e-mail, telefon)

Gyurokné Dr. Bódi Csilla [email protected] 72/514-100


Forrás Általános és Szakiskola 7621 Pécs, Megye u.20., illetve

összköltség, MFt

93


93

Tamási kistérség települései

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Pedagógus továbbképzés -közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, együttműködések kialakítása, atipikus, nem formális képzési szolgáltatás fejlesztése, a humán erőforrás képzése

32,55

-a kompetenciaalapú képzési projekt elterjesztése, továbbfejlesztése Alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások

13,95

-aktív állampolgárság erősítése a kompetenciafejlesztés eszközeivel -mobil szolgáltatáscsomag Lakókörnyezet érzékenyítése, szülői körön keresztül

4,65

-együttműködés kialakítása önkormányzatokkal, iskolákkal, teleházakkal, civil szervezetekkel, munkaadókkal -civil és munkaadói szervezetek együttműködése, komplex humán szolgáltatások települése, kistérségi szintű biztosítása területi esélykülönbségek kiegyenlítéséhez. Sajátos nevelési igényű tanulók integrálása és az iskolából kikerült fiatalok visszaemelése a képzésbe

41,85

HHH és roma tanulók esélyegyenlőségének növelése a közoktatásban (HHH diákokat oktatók továbbképzése, iskolarendszerből kimaradt fiatalok képzésbe való visszavezetése) érintett operatív program és prioritás

TÁMOP (3.3.7)


A minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása oly módon, hogy a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. fenntartásában működő Forrás Általános és Szakiskola mint bázis (tudásközpont) jelenik meg a leghátrányosabb helyzetű kistérségek irányába nyújtott mobil szolgáltatáscsomag háttereként.


Új programcsomagokat bevezető iskolák száma:

Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása

Kompetenciaalapú oktatás módszertani képzésen részt vett pedagógusok száma:

136

Nem formális tanulási alkalmak résztvevőinek száma: Deszegregációs oktatói programok száma: Integrációs nevelésben részesített halmozottan hátrányos helyzetű tanulók száma: számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

Országos kompetenciamérés olvasási-szövegértési skálán 1-es vagy az alatti szinten teljesítők a 8. évfolyamon: Legalább 80%-ban hátrányos helyzetűeket oktató általános iskolák száma:

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A leghátrányosabb helyzetű kistérségek foglalkoztatási szempontból is kiemelkedően rossz paraméterekkel rendelkeznek. Nem csak a munkaerő-piacról történő kiszorulás veszélye áll fenn a munkaerő minősége miatt, hanem az oda történő bekerülés eleve veszélyeztetett. Generációk szocializálódnak a munkanélküli létben és meghatározó a helyzet javítása tekintetében az, hogy a jelenleg még tanulók vagy tanuló korú fiatalok – mint majdani munkavállalók - milyen eséllyel indulnak és maradnak meg a munkaerőpiacon. Ez főként a közoktatásban érintett pedagógusok felkészültségén, az érintett fiataloknak az egész életen át tartó tanulás szükségességét felismerő szemléletének megalapozásán, valamint a szülői minták alakulásán múlik, sokkal inkább azon, mint a szociális ellátórendszeren, amelytől jelenleg várja a többség a boldogulást. A közoktatástól használható tudást, a képességek folyamatos fejlesztését megalapozó szemléletet vár el a jövő társadalma és a hátrányokkal küzdő települések esetében különösen nehéz a minden intézménytípusban minden korcsoportnál és azon belül is különféle tanulási képességekkel rendelkező fiatalok számára egyenlő hozzáférést biztosítani, netán összehangolni a helyi specifikus igényeket a társadalmi elvárásokkal. A Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht, illetve a Forrás általános és Szakiskola komoly szakmai tapasztalatokkal és kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik a kompetencia alapú képzések kidolgozása és terjesztése (HEFOP 2.1.6 Tét az Esély, 2.1.9 Forrás-nyár), a helyi szükségletekre épülő alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások biztosítása terén (OFA –Tájoló, HEFOP 2.3.2 Fordulópont, TÁMOP 1.4.1. Kezdjük újra), valamint az ifjúsági közösségi terekhez kapcsolódó szolgáltatások biztosítására épülő projekt (TÁMOP 5.2.5 Forrás-Pont) is megvalósításra vár. Mindezen projektek kiterjeszthetők, illetve továbbfejleszthetők a leghátrányosabb helyzetű kistérségek irányába, kiegészítve természetesen új elemekkel. A Forrás Általános és Szakiskola tanulóinak jelentős része hátrányos helyzetű földrajzi, szociális tekintetben, emellett jelentős a tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű, valamint devianciával fenyegetett diák. Az iskola és a fenntartó szoros szakmai kapcsolatban áll, személyi és tárgyi feltételek tekintetében egyaránt kiaknázható lehetőségekkel rendelkezik, különösen a humán erőforrás területén. A közismereti és szakmai (vendéglátás) tárgyakat oktató pedagógusok munkáját fejlesztő pedagógus, pszichológus és mentor segíti. Akkreditált felnőttképzési intézményként pedig a Dél-dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. igény szerint képzések teljes körű lebonyolítására jogosult. projekt konkrét célja A projekt céljai a minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása kapcsán megfogalmazott célokra épülnek:  a kompetenciaalapú képzési projekt elterjesztése, továbbfejlesztése  közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, együttműködések kialakítása, atipikus, nem formális képzési szolgáltatás fejlesztése, a humán erőforrás képzése  aktív állampolgárság erősítése a kompetenciafejlesztés eszközeivel  HHH és roma tanulók esélyegyenlőségének növelése a közoktatásban (HHH diákokat oktatók továbbképzése, iskolarendszerből kimaradt fiatalok képzésbe

137

 

való visszavezetése) SNI tanulók integrációja (integrált oktatási nevelési módszertan, távoktatás, informatikai eszközökkel támogatott oktatás) lakókörnyezet érzékenyítése szülői, civil és munkaadói szervezetek együttműködése, komplex humán szolgáltatások települése, kistérségi szintű biztosítása területi esélykülönbségek kiegyenlítéséhez.

projekt célcsoportja A leghátrányosabb helyzetű kistérség településein élő és dolgozó pedagógusok, diákok, szülők, az iskolarendszerű oktatásból kikerült fiatalok, a sajátos nevelési igényű tanulók, civil és közösségi szervezetek munkatársai, illetve a települések valamennyi lakója. projekt tevékenységei 1. Pedagógusok számára szakmai továbbképzések szervezésével és lebonyolításával kívánjuk a leghátrányosabb helyzetű kistérségek településeinek iskoláiban oktató pedagógusok számára terjeszteni a kompetencia alapú oktatás lehetőségeit. A tanulási nehézségekkel küzdő, sajátos nevelési igényű tanulók integrált oktatásában szerzett tapasztalatok bemutatásával (a Tét- az Esély programra építve), számítunk az érintett pedagógusok disszeminációs és mentorálási tevékenységére, melynek kapcsán a résztvevők saját terepükön továbbadják a tudást kollégáiknak, terjesztve az ismereteket. 2. A képzés során előnyben részesítjük az atipikus képzési formák alkalmazását, az informális és nem formális képzési módszerek lehetőségeinek bemutatásán keresztül. Fejlesztendő terület a közművelődési feladatellátó rendszer helyi igényekhez igazodó atipikus képzési kapacitásának bővítése a felnőttképzési tevékenységek, az iskoláskor előtti és alatti készség- és kreativitásfejlesztés szolgálatában szakkörök, kompetenciaalapú képzések formájában. A humán erőforrás át- és továbbképzése révén az intézmények alkalmassá válnak maguk is felnőttképzési tevékenység végzésére, ha nem is a komolyabb erőforrásokat igénylő szakmai képzésekre, de a készségfejlesztésre és a szakképzés rendszeréhez igazodó célzott képzésekhez mindenképpen. A leghátrányosabb helyzetű kistérségek esetében ezen intézmények jelenthetik a felnőttképzés egyetlen bázisát. 3. Mobil szolgáltatáscsomagot kínálunk települések lakói számára alternatív munkaerő-piaci és gyermekmegőrzési szolgáltatások kiszállításával. A helyben elérhető szolgáltatásokkal a települések népességmegtartó erejét kívánjuk növelni. A megvalósítás során építünk önkéntes munkájára, illetve felsőoktatásban tanulók számára gyakorló terepet biztosít a program főként gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, szociálpedagógus, humán szervező, szociális munkás hallgatók részvételével 4. A lakókörnyezet érzékenyítése céljából a Forrás Általános és Szakiskola tanulói bázisára építve a hátrányos helyzetű kistérségekből bejáró tanulók szülei számára képzési lehetőséget és azokhoz kapcsolódó szolgáltatásokat biztosítunk, közösségi tereket, játszóházakat alakítunk ki annak érdekében, hogy a tudáshoz való egyenlő hozzáférés biztosítható legyen. Különös figyelmet fordítunk a kulcskompetenciák fejlesztésére: idegennyelv-tudás, digitális írástudás, vállalkozói-, életpálya-építési, egészségfejlesztési kompetenciák, környezettudatosság, aktív állampolgárság, eszköztudás-fejlesztés (gépjárművezetés) folyamán kompetenciaalapú tananyagokra, valamint a szülőkgyermekek oda-vissza áramoltatott tudásátvitelére építünk. 5. Az élethosszig tartó tanulás jobb megalapozása érdekében együttműködésre ösztönözzük a kistérségek oktatási és kulturális intézményeit, önkormányzatait, civil szerveződéseit az integrált működés érdekében. Tevékenységi körük bővítése mellett épületeik közösségi terekké alakulása hálózatok kiépülése felé mutat. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése

138

A Vidd Haza a Tudást projekt teljes egészében megfelel a TÁMOP minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek 3. sz. prioritási tengely kritériumainak. A megvalósítást korábbi pályázati tapasztalatok és együttműködési lehetőségek biztosítják. A beavatkozások eredményeként hosszú távon javul a munkaerő minősége, csökken a foglalkoztatásból és a munkaerő-piacról történő kiszorulás esélye különösen a hátrányos és halmozottan hátrányos fiatalok esetében. Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés minden célcsoportnál saját érdekei, képességei és igényei szerint az egyenlő hozzáférés biztosításával és a szelektív tendenciák csökkentésével érhető el. Mindez a pedagógiai kultúraváltás, az oktatási igények összehangolása, a kompetenciaalapú képzés előtérbe helyezése, megfelelő eszközrendszer, a formális és informális tanulás összehangolása mellett képzelhető el. költséghatékonyság, alternatívák

   

a pedagógusok képzése egy központi helyen valósul meg (Forrás Általános és Szakiskola), majd a résztvevők disszeminációs tevékenységével terjeszthető távoktatási módszerek, virtuális kommunikáció, elearning, non-formális pedagógiai módszerek alkalmazása mobilizált szolgáltatások, mobil játszóház körjárat-szerű megoldása



közoktatási, közművelődési feladatellátó helyek tevékenységbővítése (felnőttképzés helyszínei)



önkéntesek bevonása, főiskolai gyakorlóterepek

pénzügyi fenntarthatóság, működés költsége és finanszírozása

Képzés – mint hosszú távú befektetés


Esélyegyenlőség-növelés

Mobil játszóház

Állampolgári aktivitás növelése Munkaerő-piaci, foglakoztatási hátrányok csökkentése Egyenlő hozzáférés esélye, kiegészítő szolgáltatások (gyermekmegőrzés)


indítás

befejezés

2009.

2010.


Forrás Általános és Szakiskola mint bázis (közösségi tér)


Személygépjármű, mikrobusz

kapcsolódás más projektekhez (beleértve a tervdokumentumban nem szereplő

A tartalomfejlesztések hatékony megvalósulása érdekében ROP (épületek közösségi terei) és TIOP (oktatási infrastruktúra fejlesztés) támogatások irányában érdemes tovább tervezni, mivel a területi különbségek mérséklése kizárólag szolgáltatásfejlesztéssel kevesebb eredményt produkál.

Települések közoktatási, közművelődési, közösségi épületei Teleházak, civil szerveződések, egyházak

139

projekteket, korábbi projekteket)

A projekt szinergiában valósulhat meg a TÁMOP társadalmi befogadás, részvétel erősítése 5.sz. prioritási tengelyéhez (Fordulópont program-komplex fejlesztések, Magtárház-vidéki tudástárház). A TÁMOP 5.2.5 ifjúsági komponens megvalósítása a közösségi terekhez kapcsolódik (Forrás-Pont), mely kiterjeszthető a leghátrányosabb helyzetű régió településeibe a mobilizált szolgáltatásokkal. A HEFOP 2.1.6.Tét az Esély és 21.9. Forrás-nyár projektek igénylik a tapasztalatok terjesztését a dél-dunántúli régióban, mely tevékenységet a Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központjával szoros együttműködésben tervezzük megvalósítani.

140

fejlesztési irány



MAG-TÁR-HÁZ

projekt gazda neve

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont


Petrovicsné Takács Rózsa [email protected] 72/514-106


A Tamási kistérség kiválasztott települése(i)

összköltség, MFt

155


155

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt MAG-TÁR HÁZ kialakítása

31

PORTA TANODA tevékenységeinek indítása és működtetése (szinergia: a FordulóPont program alternatív munkaerő-piaci szolgáltatásaival)

62

MAGONC TANODA indítása és működtetése

23,25

tevékenységeinek

Regionális hálózatépítés, szakmai módszertani segítségnyújtás

15,5

Projekthez kapcsolódó felnőttoktatás/szakemberképzés és továbbképzés

23,25



TÁMOP 5. prioritás: A társadalmi befogadás, részvétel erősítése TIOP 3. prioritás: Integrált térségi szolgáltató központok kialakítása Kapcsolódva a TÁMOP 5.1.1. intézkedéshez, átfogó célunk a Déldunántúli Régió leghátrányosabb helyzetű kistérségeiben modell program megvalósítása a vidéki lakosság megtartása, a vidéki értékek megőrzése, a helyi életminőség javítása, a leszakadás és a kirekesztődés újratermelődésének megakadályozása, végső soron a kistérség(ek) komplex fejlesztése érdekében. Fejlesztésünk lényege többfunkciós, mikrotérségi ún. MAG-TÁRHÁZAK kialakítása és működtetése, többnyire kihasználatlan épületek (pl. régi magtárak, malmok, kúriák) felújítása és műszaki korszerűsítése révén, összhangban a már működő települési, mikrotérségi és kistérségi szintű szolgáltatásokkal/ szolgáltató bázisokkal (különös tekintettel a jelenleg pályázott IKSZT-kre, a működő teleházakra, egyéb közösségi színterekre és szolgáltatásokra). További célunk a program tapasztalatainak hasznosítása, szolgáltatásfejlesztés, mindez hálózati együttműködésben. A létrehozandó mikrotérségi MAG-TÁR-HÁZ-ak, a vidéki tudás és

141

tapasztalatok tárházai, biztosítják a komplex program/szolgáltatások helyszínét. A hátrányok csökkentését, a kirekesztődés prevencióját szolgálják. Programjai, képzései által nő a helyi humánkapacitás, és a helyi értékek minél erőteljesebb kihasználása. Felkészíti az embereket az atipikus foglalkoztatási formák fogadására, szociális gazdaság típusú helyi foglakoztatási kezdeményezések megvalósítására. Segíti a helyi közösségek önszerveződését. Várható eredmény a szakmai együttműködések fejlesztése (helyi, térségi hálózatépítés), módszertani bázis kialakulása és működése (pl.: koordinációs és szakértői háttér), szervezetünk bázisán. számszerű outputok (indikátorok, értékkel)

Mérhető indikátorok kistérségenként, évente: Generációk közötti párbeszéd kialakulása – megvalósított, alulról induló programkezdeményezések száma: 6-12, valamint egy-egy programba bevont létszám: 10-20/program Pályázóképes mikrotérség – beadott és sikeres pályázatok száma: 3-10, Falusi turizmus feltételeinek megteremtődése – a szolgáltatások nyújtásával foglalkozók számának növekedése: 5-10, Generációk közötti tudás cseréből profitálás – hagyományos módszerekre alapuló helyi sajátosságok, termékek száma: 3-5, Érdekeit képviselni tudó közösség szervezetek alakulása: 2-5,

kialakulása

–

új

civil

Otthonérzet erősödése a településeken – elvándorlás csökkenése, a bázisév adatainak %-ában: 10-50 (a későbbi években jobban érvényesülhet ez a hatás), Az OKJ képzést sikeresen befejezők száma: 20-40 fő. Egyéb fórumok, megvalósított szakmai rendezvények száma, és a résztvevői létszám: 6-12 rendezvény, 1025 fővel, Termelői csoportok, szövetkezetek, egyéb szerveződések száma: 2-10 Felújított, tartalommal „megtöltött”, jelenleg ingatlanok száma: mikrotérségenként 1. számszerű eredmények (indikátorok, értékkel)

kihasználatlan

Az új atipikus foglalkoztatók száma (önfoglalkoztató: őstermelő, családi gazdaság, stb.): 10-40, A helyben értékesített – szociális boltok - termékekből elért árbevétel nagysága. Hosszútávon mérhető eredmény, hogy a térségben hány agrár és vidékfejlesztési projekt valósul meg, aminek ez a projekt képezi/képezheti az alapját.

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A Tamási kistérség gazdasági helyzetének feltárásakor szembetűnő a feldolgozóipari jelenlét alacsony aránya. A mezőgazdasági hagyományokkal, azokra támaszkodó kézmű, könnyű- és élelmiszeripari tevékenységek révén ismertté vált kistérség a rendszerváltást követően komoly változásokon ment át. A mezőgazdaság területén mind a növénytermesztés (búza, kukorica, napraforgó, cukorrépa), mind az állattenyésztés (szarvasmarha, pulyka, juh, sertés) kiemelt jelentőséggel bírt. Napjainkban a

142

hagyományos ágazatok mellett a turizmus jelentősége is előtérbe kerül a térségben, hiszen a tamási termálfürdő, valamint a hőgyészi négycsillagos Apponyi-kastély kedvelt célpontjaivá váltak elsősorban a belföldi turizmusban résztvevőknek. Vállalkozássűrűség tekintetében elmondható, hogy a kistérség 31 települése közül hét (Gyönk, Hőgyész, Iregszemcse, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási) rendelkezik 100-nál több vállalkozással, a többi eloszlás egyenletesnek tekinthető a térségen belül. Különbségek a települések központi funkcióiból adódhatnak, hiszen a kistérség két városa, a kistérségi központ Tamási és az ipari hagyományokkal büszkélkedő Simontornya kiemelkedik a mezőnyből. Mikrotérségi szerepkörrel rendelkezik ezek mellett Gyönk, Hőgyész és Iregszemcse is. projekt konkrét célja Konkrét célunk: Fejlesztésünk lényege többfunkciós, mikrotérségi ún. MAG-TÁR-HÁZAK kialakítása és működtetése, többnyire kihasználatlan épületek (pl. régi magtárak, malmok, kúriák) felújítása és műszaki korszerűsítése révén, összhangban a már működő települési, mikrotérségi és kistérségi szintű szolgáltatásokkal/ szolgáltató bázisokkal (különös tekintettel a jelenleg pályázott IKSZT-kre, a működő teleházakra, egyéb közösségi színterekre és szolgáltatásokra). További célunk a program tapasztalatainak hasznosítása, szolgáltatásfejlesztés, mindez hálózati együttműködésben. MAG-TÁR HÁZ kialakítása PORTA TANODA tevékenységeinek indítása és működtetése a felnőtt korosztály számára. Nem csupán a munkanélküliség csökkentése a célunk, hanem a foglalkoztatás növelésének előkészítése. MAGONC TANODA tevékenységeinek indítása és működtetése. A vidéki fiatal korosztályok munkanélküliségének megelőzése, esélyteremtés, pozitív példák felmutatásával, a korosztályok társadalmi összetartozásának erősítése, a korosztályi sajátosságoknak megfelelő programok/képzések/szolgáltatások működtetésével.

Regionális hálózatépítés, szakmai módszertani segítségnyújtás. A hátrányos helyzetű, vidéken élő, tartósan inaktív emberek esélyei, foglalkoztathatósága, életminősége javulásának növekedéséhez adaptálható módszerek (modell-jellegű) kidolgozása, tesztelése. Projekthez kapcsolódó felnőttoktatás/szakemberképzés és továbbképzés projekt célcsoportja A program fő célcsoportja a „Faluközösség”, amely valamennyi, a településeken élő lakost jelenti, azaz vidéki, mezőgazdasági környezetben élő, falusi embereket. A program felnőtt korú célcsoportjának differenciálása: Tartósan inaktív, munkanélküli, alacsony végzettségű emberek (pl.: volt termelőszövetkezeti dolgozók). Többségük, évek óta nem végez folyamatosan munkát. A legkevésbé rendelkeznek mobilitással, azon korosztályhoz tartoznak, még a nyugdíjkorhatártól messze, de önmagukat már „idősödőnek” tartva. Bizonyos alapismeretekkel/gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek, de egyrészt a rendszerváltás előtti beidegződések élnek bennük (mindig kiosztott feladatokat teljesítettek), másrészt a tartós inaktivitással járó negatívumok már rögzültek náluk. Munkavállalási esélyeik rendkívül alacsonyak, nem alkalmasak önállóan vállalkozás indítására, melynek legfőbb okai az anyagi nehézségeik mellett az elavult ismereteik és az önbizalom hiánya. A megélhetés napi gondjaival küszködnek, esélyeik, életszínvonaluk, egészségi állapotuk napról-napra csökken. Jövőképpel nem rendelkeznek, motiválásuk rendkívül nehéz. Vidéki környezetben felnövő és élő fiatalok: a falusi folyamatokra jellemző, hogy a tanulásra, szakmaszerzésre képes értelmes fiatalok elköltöznek a településekről. Az itt

143

maradó fiatal hangadók többsége alulképzett, pozitív példák hiányában nem alakult ki bennük a kötelességtudat, céltalanul élnek, nem ismerik a közösség hagyományos értékeit, tevékenységeikben nem törekszenek a kulturált viselkedésre. A programban való részvételük esélynövelő hatású, a nemzedékek közötti párbeszéd lehetővé teszi a gyökerek és hagyományok megismerését, mely alapján identitástudat, jövőkép, majd a jobb minőségű élet céljai elérhetők lesznek. Vegetáló „gazdálkodók” – a kárpótlás során hozzájutottak a termelési lehetőség minimális feltételeihez, nincs kellő iránymutatás és szakértelem a valódi, helyben történő boldoguláshoz. Hagyományos mezőgazdasági kultúrákkal foglalkoznak, amelyre – ilyen kis méretekben - jellemző az alacsony jövedelmezőség. Innovatív, új lehetőségek befogadására kicsi az affinitásuk, az együttműködésektől félnek, rugalmatlanok, nem képesek a mezőgazdasági támogatási rendszer igénybe-vételére. A program haszna számukra szakmai ismeretek megszerzése, információk időbeni megismerése. Összefogás, partnerkapcsolatok létrejöttének hasznosítása, termelői csoport, vagy szövetkezet létesítése kapcsán. A megvalósítás során a kiszolgáltatottságuk csökken, életszínvonal emelkedik. A településeken élő gyermekek (nem minden családra, de a hátrányos helyzetűekre) jellemző a szülői példa hiánya, az alapvető életviteli ismeretek elsajátításának esélytelensége. Saját környezetüket, annak hasznosságát nem ismerik, hagyományos értékeikkel nincs módjuk, lehetőségük megismerkedni. Jövőképükben nem a településük szerepel lakhelyként. projekt tevékenységei Mikro-térségi koordinációs és szolgáltató központok (információnyújtás, egyéb közösségi szolgáltatások biztosítása, képzés, ismeretterjesztés, stb.) létrehozása HÍD szereppel. Szakmai, módszertani segítségnyújtás a helyi szerelők számára, együttműködések generálása, segítése. Tevékenységek: Területi és társadalmi hátrányok csökkentésére mikrotérségi koordinációs és szolgáltató központok MAG-TÁR-HÁZ-ak létrehozása. Mikro-térségi Szolgáltató Központ a vidéki lakosság széles rétegei számára tesz elérhetővé szolgáltatásokat, amelyek a lakosság szociális és környezeti biztonságából kulcsfontosságúak. A szolgáltatások biztosítása integrált módon történik, a helyi szükségletek alapján. A központok komplex funkciókat egyesítenek, amelyek az alábbiak lehetnek:  jogi tanácsadás,  alternatív munkaerő-piaci szolgáltatások,  falusi turizmust erősítő szolgáltatások biztosítása, pl. kerékpár, horgászfelszerelés kölcsönzése, bemutatók szervezése (alternatív energiák előállításáról, felhasználásáról, bio-termelés, környezetbarát gazdálkodás, feldolgozás, stb. témakörökben),  PORTA-TANODA kihelyezett szakmásító OKJ-s képzések szervezése igény szerint (tanműhelyben, tankertben gyakorlat keretében előállított termékek értékesítése – közösségi kispiac létrehozásának generálása), valamint képzés, ismeretterjesztés Népfőiskolai jellegű előadások szervezése a helyi szükségleteknek megfelelően (pl. vállalkozói, gazdálkodási alapismeretek, állattartásról (sertés, nyúl, baromfi, stb.), metszősuli, bio-termesztés alapjai, savanyítás-befőzés, aszalás, gyógynövényismeret, bioház: alternatív energiák háztartási hasznosítása, komposztálás, stb..  MAGONC-TANODA a gyermekek „képzése” annak érdekében, hogy észrevétlenül nőjenek bele környezetükbe, (emberi, társadalmi és természeti – harmóniában a környezettel), és annak értékeit magukénak érezzék, élni tudjanak vele.  közösségi programok biztosítása, pl. rendezvények, gyerekprogramok, civil szervezetek inkubációja,

144

 egyéb információszolgáltatás, pl.: vállalkozási, pályázati információk, szaktanácsadás,  bemutató gazdaság létrehozása bemutató porták, helyi feldolgozás, komposztálók, alternatív energiák termelése és hasznosítása, biogazdaság) témákban,  közösségi „ökocímke” pályázat (83/2003. (VI.7.) Korm. rendelet alapján. helyi termékek kifejlesztése,  szociális bolt létrehozása, elsősorban helyi termékekre alapozva. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése „Helyzetbehozás” – a leghátrányosabb helyzetű térségek felzárkóztatása. A helyi szükségletekre alapozott, összehangolt gazdasági, közlekedési, egészségügyi, szakképzési, oktatási foglalkoztatási és szociális fejlesztések biztosítása a térségekben – TÁMOP társadalmi befogadás, részvétel erősítése költséghatékonyság, alternatívák

Nem releváns, az IKSZT alternatívája


A program eredményeinek fenntartása pályázati forrásokból oldható meg


Célkitűzésünk továbbá a társadalmi kirekesztődés és szegénység elleni küzdelem, a falu és a város kapcsolatának élénkítése, a helyi erőforrások mind jobb és teljesebb kihasználása.


Indítás

Befejezés

2009.

2010.


nem releváns


nem releváns


Sásdi kistérség: – a kistérségben működő szociális földprogramok, – –

Tormási „Kisfalu” program, A kistérségben tervezett IKSZT-k.

Sellyei kistérség: – Vajszló és szűkebb térségében működő TÁJOLÓ Program, – – –

a kistérségben működő szociális földprogramok, OFA „Kisfalu” program Sámod és Besence vonatkozásában, A kistérségbe tervezett IKSZT-k.

145

fejlesztési irány



FORDULÓPONT

projekt gazda neve

Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht.


Gyurok Ernőné Dr. Bódi Csilla [email protected] 72/514-100


A Tamási kistérség kiválasztott települései

összköltség, MFt

66,7 MFt


66,7 MFt

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek és költségük, MFt Komplex munkaerő-piaci szolgáltatás

46,66

Közösségi szolgáltatások

16,67

Tanácsadás civil szervezeteknek

3,33


TÁMOP 5.1.1. programok

Térség-specifikus

foglalkoztatási

és

képzési

TÁMOP 1.4.1 Alternatív munkaerő-piaci programok támogatása kapcsolódás a fejlesztési irányhoz

Olyan komplex munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtása, melynek során a kistérségben élő, alacsony iskolai végzettségű, tartósan munka nélkül élő álláskeresők –személyre szabott szolgáltatási elemek kidolgozásával és felkészült szakmai munkacsoport támogatásával- az egyéni felmérés, fejlesztés és intenzív felkészítés segítségével piacképes szakképzettséget szereznek, és/vagy elhelyezkednek az elsődleges munkaerő-piacon.


Munkaerő-piaci szolgáltatásban résztvevők száma Egyéni fejlesztésben részt vevők aránya: 60 % Csoportos fejlesztésben résztvevők aránya: 20% Elsődleges munkaerő-piacon elhelyezkedők aránya: 20% Közösségi szolgáltatásokban résztvevők száma: 80 fő Helyi civil szervezeteknek nyújtott tanácsadások száma: Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások száma:


OKJ-s végzettséget szerzők aránya: 15 % Intenzív tanácsadási tevékenységben részesítettek aránya: 20%

projekt indokoltsága, szükségszerűsége A kistérség foglalkoztatási folyamatait vizsgálva megállapítható, hogy az álláskeresők száma 2002 és 2006 között hullámszerű változást mutatott, csúcspontját 2004-ben érte el, azóta folyamatos és közel azonos arányú csökkenés tapasztalható, köszönhetően a humánerőforrás fejlesztések és a munkahelyteremtés számára biztosított

146

támogatásoknak. 2006-ban az álláskeresők 56%-a férfi és a döntő hányadában fizikai foglalkoztatású. Fontos szempont a vizsgálatok során a munkanélküliek iskolai végzettsége is. Megállapítható, hogy 8 általánosnál alacsonyabb végzettsége az álláskeresők 8,6%-ának van. Markáns hányaduk (40%) rendelkezik általános iskolai végzettséggel, összességében a középiskolai végzettségűek adják csaknem felét a munkanélkülieknek (49%), ebből legnagyobb arányban (32%) a szakmunkás végzettséggel bírók vannak jelen, őket követik a technikusi végzettségűek (14%), majd a szakközépiskolai érettségivel rendelkezők (2%). A felsőfokú végzettségűek aránya az álláskeresők körében csekély (2%), nagyobb hányada főiskolai diplomával rendelkező, ez egyetemi végzettségűk elenyésző arányban nem találnak munkát a kistérségben. Az álláskeresők korcsoportok szerinti megoszlása tekintetében azonos arányok rajzolódnak ki, hiszen a 21-30, 31-40, 41-50 éves korcsoportok közel azonos arányban keresnek állást (25%, 27%, 26%), jóval alacsonyabb, 17%-os arányt mutatnak az 50 év feletti álláskeresők, és a 20 éven aluli korcsoport is mindössze 4,5%-ot jelent a munkanélküliek táborában. projekt konkrét célja A kistérség humán közszolgáltatásainak (elsősorban a munkaügyi és a szociális szolgáltató rendszer) összehangolt, hatékony, a helyi szükségletekre alapozott, komplex (ágazat-és szektorközi beavatkozásokra és integrált működésre fókuszáló, minden érintett számára elérhető módon történő biztosítása, fenntartható működtetése a következők érdekében: a hátrányos helyzetű, aktív korú, nem foglalkoztatott személyek foglalkoztathatóságának és foglalkoztatásának javítása, a munkanélküliség, és különösen a tartós munkanélküliség és inaktivitás csökkentése; az érintettek társadalmi részvételének fokozása; a humán közszolgáltatások területi különbségeinek mérséklése, s ezek által a szegénység és társadalmi kirekesztettség csökkentése, a társadalmi összetartozás erősítése, a leszakadó rétegek társadalmi és integrációs esélyeinek növelése. Célunk továbbá az alulképzettségből eredő foglalkoztatási hátrányok enyhítése, az információhiány, a diszkrimináció mérséklése, az infrastrukturális hiányosságokból adódó hátrányok enyhítésére ún. „mobil” innovatív szolgáltatások biztosítása. A személyes segítői intervenciókon túl célcsoportunk számára lehetőséget biztosítani munkaerő-piaci felzárkóztatást célzó csoportos, valamint közösségi tevékenységekre is, ezáltal is erősítve a foglalkoztathatóságot valamint a helyi közösség összetartó erejét. A helyi együttműködő szervezetekből egy olyan akciócsoport létrehozása, amely a térség endogén erőforrásaira (humán, természeti és gazdasági) támaszkodva képes lesz jövőbeni források megszerzésére is. Célunknak tekintjük a helyi szervezetek, kezdeményezések megerősítését célzó pályázati programok felkutatását, ill. az elkészítésükben, megvalósításukban való segítségnyújtást. Figyeljük, és segítjük megírását a lakosság számára kiírt pályázatoknak (ösztöndíjak, számítógéphez jutás, képzés, energiatakarékossági pályázatok), mely segítségével ügyfeleink élethelyzete, életminősége javulhat, ill. segíti a naprakész információhoz való jutást. A hátrányos helyzetű álláskeresők számára komplex, egyénre szabott, humánerőfejlesztést és munkaerő-piaci felzárkóztatást, reintegrációt biztosító szolgáltatás biztosítása, az interprofesszionális együttműködés és a szociális munka eszközeinek és módszereinek tervszerű alkalmazásával. Az elsődleges célcsoport (aluliskolázott, tartósan munka nélkül élő álláskeresők, és inaktívak, különösen a romák) számára fejlesztésközpontú szolgáltatás biztosítása. Az egyéni képesség-és igényfelmérésnek, valamint munkaerő-piaci igényeknek megfelelő szakképzettség megszerzése, valamint az elsődleges munkaerő-piaci reintegráció. Prevenciós céllal, a fiatalok számára biztosított szolgáltatásokkal a munkanélkülivé válás megelőzése. Kiemelt célunk továbbá a célcsoporttal szembeni előítélet mérséklése, a szolidaritás erősítése, munkáltatói kapcsolatrendszer működtetése, a befogadó munkahelyi gyakorlat

147

megteremtése. A lakosság széleskörű tájékoztatása, a munkaerő-piaci kereslet-kínálat összehangolásának elősegítése, a helyi partnerség munkájának koordinálása, helyi kezdeményezések segítése. projekt célcsoportja 2.1.1 A projekt a szervezet által korábban működtetett munkaerő-piaci szolgáltató programok tevékenységeire, tapasztalatira, kapcsolatrendszerére, humánerőforrására alapozva fejleszti kapcsolatrendszerét, partnerségét a projektbe felvett célcsoporti személyek foglalkoztathatóságának javítása és elhelyezése érdekében. A program által nyújtott szolgáltatásokat helyben igyekszünk helyben elérhetővé tenni, mely ügyfeleink számára költségkímélést jelent, pl. csoportos munkaerő-kiválasztás esetén a munkáltató utaztatása a célcsoport helyett, képzések, tréningek lehetőség szerint helyben történő lebonyolítása. A munkaerő-piaci szolgáltatás biztosításának -szervezetünk több évre visszanyúló programjai révén- kicsiszolódott, (és a helyi igényekhez, elvárásokhoz igazodóan folyamatosan fejlődő) módszertana van, különös az alacsony iskolai végzettségű, és a tartósan munkanélküli ügyfelek esetében. A komplexitás is a célcsoport igényeihez – és szükségleteihez – igazodott (a szétdarabolt, külön információs, külön munkaerő-piaci, külön szociális segítés jelen célcsoport esetében sokkal kevesebb hatékonysággal párosul). E cél érdekében a velünk együttműködő helyi partnerek segítségét is igénybe vesszük, kapcsolódó szolgáltatásokkal. A célcsoport jellemzőiből fakadóan szükségesnek találtuk az egyéni szolgáltatásokat a csoportos fejlesztések igénybe vételének lehetőségével kiegészíteni. A kistérségre jellemző általános problémák, mint az alacsony iskolai végzettség, a tartós munkanélküliség, az alkalmi munkák vállalása, ill. feketemunka miatt szükségesnek tartottuk az alaptevékenységeket fejlesztő szolgáltatásokkal - pl. álláskeresési technikák tréning, munkaerő-piaci tréning, motivációs tréning- kiegészíteni, ill. a felmerülő jogi problémákban való segítségnyújtás céljából partnerünk segítségével ingyenes jogsegélyszolgálatot biztosítunk. A komplex szolgáltatás igényekhez való illeszkedésénél a célcsoport területi és időbeli hozzáférése is hangsúlyt kapott. Mind a személyes, mind a csoportos szolgáltatást úgy fogjuk működtetni, hogy azt a legszélesebb körben igénybe tudják venni; mind térben és időben (nyitvatartási idő rugalmas megállapítása; életciklus figyelembe vétele, lehetőség szerint a mikrotérség településein a közösségi célú épületek ún. bázishelyként való működtetése, stb.). A célcsoport munkaerő-piaci igényei nem minden esetben reálisak, ezért célunk elhelyezkedésükhöz, tartós foglalkoztatásukhoz feltétlenül szükséges szükségleteik felismertetése és interorializálása (az egyéni fejlesztés mellett csoportos szolgáltatások keretében felzárkózást segítő, naprakész munkaerő-piaci ismereteket adó tréningek szervezését tervezzük, ill. képzések elvégzésére motiválunk). projekt tevékenységei A tervezett közösségi szolgáltatások célja az elhelyezkedést segítő munkaerő-piaci programban való részvétel ösztönzése. A közösségi szolgáltatások megkönnyítik a programban való részvételt (játszóház, gyermekfelügyelet biztosítása az önsegítő csoport, ill. tréningek időtartama alatt), illetve családtagok számára is nyújtott szolgáltatásokkal felkelti a program iránti érdeklődést. A hátrányos helyzetű fiatalok felzárkózását segítő, heti rendszerességgel megtartandó „Repeta” Klub prevenciós jellegű, ösztönöz a tanulási nehézségekkel küzdő fiatalok számára az iskola befejezésére, hátrányaik ledolgozására, és amely apró lépés lehet a többgenerációs munkanélküliség leküzdésében.

148

A program ún. MOBIL szolgáltatásának célja a képzések, tréningek alatt a kisgyermekkel rendelkezők számára a gyermekfelügyelet biztosítása, helyi pedagógusok bevonásával. A szolgáltatás részeként a helyben nem megvalósítható képzések, tréningek esetén vállaljuk a csoportos szállítást is. Az egészségmegőrzés tréningen való részvételt nyitottá tesszük, nemcsak a program ügyfelei vehetnek részt a programon, hanem családtagjaik, ill. más érdeklődők is. A tréning szintén prevenciós jellegű, a munkaerő-piacon való tartós részvételt az egészségi állapot jelentősen befolyásolja. A Nők Klubja programjait kétheti-havi rendszerességgel szervezzük (a helyi igényeknek megfelelően), melynek célja a háztartások korszerű és gazdaságos működtetése, a család egészséges működése. Ennek megfelelően a tervezett témakörök: energiatakarékosság a háztartásokban, egészséges életmód, egészségmegőrzés, életvezetési tanácsadás, gyermeknevelés problémái. Gyermekbarát ügyfélfogadást alakítunk ki egy játszósarok felállításával (várhatóan sok kisgyermekes szülő keresi fel a programot). Az önsegítő csoport működése alatt az ügyfeleinkkel érkező gyermekek számára játszóházat szervezünk, biztosítva a nyugodt és családias légkört. Az Álláskeresők Teaháza önsegítő csoportban való részvételt nemcsak a programba vont ügyfelek számára biztosítjuk, részt vehetnek benne azok az érdeklődők is, akik a komplex szolgáltatásból nem akarnak részesülni, de szívesen megosztják álláskereséssel kapcsolatos élményeiket vagy hasznosítják a csoporttagok által szerzett tapasztalatokat, ill. naprakész munkaerő-piaci információhoz juthatnak III. TANÁCSADÁSI TEVÉKENYSÉG 1. A tanácsadás, fejlesztés civil szervezeteknek Foglalkoztatás bővítés (aktív eszközökkel, vagy pályázati forrásokkal, illetve a rendszerünkben lévő célirányosan fejlesztett álláskeresők ajánlásával), egyéni tanácsadás formájában. Civil szervezetek munkájának összehangolása hálózatuk kiépítése, fejlesztése. Helyi szakmai fórumok, rendszeres szakmai tanácskozások, illetve régiós szakmai fórumok szervezése. 2. Munkáltatók, vállalkozások esetében A munkáltatók felkutatását követően tanácsadási, fejlesztési tevékenység biztosítása. Egyéni tanácsadás keretében felmérjük, a munkaerő-piaci, foglalkoztatás bővítési igényeiket, fejlesztési elképzeléseket. Segítünk a foglalkozatás bővítéshez igénybe venni kívánt eszköz sikeres „alkalmazásához”. (aktív eszközök igénybevétele, pályázati tanácsadás, munkaerő igény kielégítése, stb.) Fontos feladat az álláshely feltárás, az álláskereső célcsoport alkalmazására érzékenyítés, munkába helyezés esetén a nyomon követés megvalósítása a vállalkozásnál, cégnél. Nagy figyelmet fordítunk a begyűjtött információk áramoltatására, a vállalkozói szféra, és a munkaügyi szervezet között. Ezt közösen, a kölcsönös igények megjelentetésével kezeljük. A befogadó munkahelyi gyakorlat, az előítéletek csökkentése érdekében tanácsadással segítjük a munkáltatókat Esélyegyenlőségi terveik elkészítésében. IV. PROJEKTIRÁNYÍTÁS Esetkonferencia és partnerségi háló, helyi akciócsoport működtetése. Folyamatos PR tevékenység a lakosság és a munkanélküliség csökkentésében érdekelt szereplők tájékoztatása, érdeklődésének felkeltése érdekében. A projekt folyamatainak nyomon követése, mérése, dokumentálása az ún. belső monitoring működtetésével.

ellenőrzése,

értékelése,

A projektszemélyzet belső képzése, fejlesztése a projekt és más szervezetek adta

149

lehetőségek segítségével (szinergia). A program növeli a foglalkoztathatóságot, a képzési hajlandóságot, a közösségi szolgáltatások segítségével a helyi közösség összetartó erejét. A helyi együttműködő szervezetekből egy olyan akciócsoportot hozunk létre, amely a térség endogén erőforrásaira (humán, természeti és gazdasági) támaszkodva képes lesz jövőbeni források megszerzésére is. projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt széleskörű partneri együttműködésre épít. A megvalósító szervezet folyamatos, hosszú távú szakmai kapcsolattal rendelkezik a bevonni kívánt célcsoporttal. A projektben vállalt szolgáltatások illeszkednek a célcsoportot jellemző problémákhoz és szükségletekhez. Világos és megvalósítható a projekt tevékenység szerinti ütemezése. Nő a foglalkoztathatóság elérését / visszanyerését elősegítő programba bevont személyek száma. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt költségvetése reális és indokolt. Az alternatívák közül a pályázó a kisebb költségvetésű verziót preferálja.


A projekt során megszerzett tapasztalatok, a kiépített együttműködési struktúra hasznosítható lesz a célcsoportba tartozó, de a jelen programban részt nem vevők későbbi felzárkóztatása során is. Ezek alapján a projekt pozitív hatásai a későbbiekben is érezhetőek lesznek


Olyan álláskeresők, és inaktív emberek részvételével kerül lebonyolításra a program, akik alacsony iskolai végzettségűek, vagy elavult, nem piacképes szakképzettséggel, végzettséggel rendelkeznek.


Indítás

Befejezés

2009.

2010.


Előkészítést nem igényel.


Előkészítést nem igényel.


Roma integrációs és gazdaságfejlesztési programokhoz kapcsolódik.

150

fejlesztési irány

5. Egészség- és egészségügyi fejlesztés


Élet-módi (Iskolabüfé program elindítása a Tamási kistérségben)

projekt gazda neve

Kiút Tolna Megyei Foglalkoztatási és Területfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft.


Keller Anikó [email protected] 74/505-638


Tamási kistérség

összköltség, MFt

15 Millió


15 Millió

amennyiben a projekt több elemből áll, az egyes elemek költsége, MFt 2 fő egészségkoordinátor foglalkoztatása

3,5 MFt

Iskolabüfé program elindítása (egészségpiac)

10 MFt

Kiadványok készítése, terjesztése

1,5 Mft


TÁMOP 6.1.2.LHHK Egészségre nevelő és szemléletformáló életmódprogramok a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben


Egészségtervek készítése, egészségkoordinátorok foglalkoztatása, egészségfejlesztési programok


A térségben található általános iskolák és középfokú képző intézmények bevonása, 500 gyermek, pedagógus megismertetése a programmal.


Legalább 5 iskola forgalmazására.

büféje

áttér

az

egészséges

termékek

Önképző kör alakul, mely népszerűsíti a programot.

A projekt indokoltsága, szükségszerűsége A lakosság egészségi állapota, körülményei jelentősen elmaradnak attól, amit társadalmi, gazdasági fejlettségünk általános szintje lehetővé tenne. Hazánk vezető helyet foglal el a nemzetközi statisztikákban egyes megbetegedések, halálokok tekintetében. A születéskor várható élettartam elmarad az EU tagállamainak többségétől. Az aktív, rendszeres testmozgást végzők aránya alacsony (15 %), jelentősen a volt EU tagállamok átlaga alatt marad. Különösen tragikus a középkorú férfiak kimagasló halálozása. A lakosság nem kap elég indíttatást saját és közössége egészségének megőrzése érdekében. Magyarországon a fiatalok értékhordozó ifjúsági közösségekben való részvétele töredéke az EU átlagnak (3-5 %; EU átlag 15 %); így az egészségmegőrzés, és értékközpontú ifjúsági programok és projektek száma, hatékonysága is rendkívül alacsony. A regionális népegészségügyi rendszer kiépítése kezdeti fázisban van. A tárcák egészségi állapot javítását célzó tevékenységének koordinációja részleges. A népegészségügyi szakemberképzés, kutatás hazai központjai fejlesztésre szorulnak. Az aktív, rendszeres testmozgás, mint prevenciós eszköz feltételei nem kellőképpen biztosítottak.

151

A szív és érrendszeri-, valamint a daganatos megbetegedések magas előfordulási gyakorisága Magyarországon genetikai, környezeti, társadalmi, kulturális, életmódbeli okok bonyolult rendszerére vezethető vissza. Az elmúlt évtizedek nemzetközi tapasztalata bizonyítja, hogy közvetlenül az un. kockázati tényezők azok, amelyek erőteljesen befolyásolják e betegségcsoportok előfordulását. E kockázati tényezők lényegüket tekintve közösek a krónikus nem fertőző megbetegedéseknél és az egészségfejlesztés, illetve a megelőzés eszközeivel bizonyítottan kedvező irányba befolyásolhatóak. A projekt konkrét célja, célcsoportonként Fontos ügy a tudatos fogyasztás, az egészséges táplálkozás. Az iskola a gyermekek második otthona. Ilyen feltételek között kell a gyermeket a helyes értékrend elsajátításához hozzásegíteni. Az iskolabüfé a gyermekek étkezésének egy rendkívül fontos színtere. Kínálatukról pedig közismert, hogy egészségtelen, javarészt alacsony árkategóriájú élelmiszerekből állnak. A program célja, hogy felhívja a figyelmet az egészséges táplálkozás fontosságára, egészséges étkeztetésre adjon lehetőséget, s megismertesse a gyerekeket a korszerű és ízletes tápanyagokkal. A projekt célcsoportja Tamási kistérség apró falvas intézményeiben lévő fiatalok.

településein

élő

gyermekek,

a

térség

oktatási

A projekt tevékenységei  

 

 

Tamási kistérségekben 2 fő egészségkoordinátor határozott idejű foglalkoztatásának támogatása. Egészségügyi betegségmegelőzési, baleset-megelőzési, elsősegély-nyújtási, egészségfejlesztési alapismereteket közvetítő tájékoztató anyagok, kiadványok, eszközök megtervezésének, előállításának, terjesztésének támogatása Közösségi életmódprogramok kifejlesztésének és megvalósításának támogatása Kistérségi programok kidolgozása és megvalósítása, különös tekintettel az egészség megőrzését, fejlesztését meghatározó életmódbeli tényezőkre (mozgás, táplálkozás, lelki egészség, káros szenvedélyek) Bölcsődei-, óvodai, iskolai teljes körű egészségfejlesztési programok (Iskolabüfé program elindítása) Önsegítő szervezetek felkutatása, életminőség javító programjainak támogatása

A projekt kiválasztási kritériumoknak való megfelelés kifejtése A projekt megfelel az LHH általános és konkrét célkitűzéseinek. Kapcsolódik azokhoz a fejlesztésekhez, amelyek az LHH által generáltak. A Tamási kistérségben élők életminőségének javítását szolgálja, egyben hozzájárul a foglalkoztatási színvonal javításához. A projekt komplexitásával felel meg a kritériumrendszernek. költséghatékonyság, alternatívák

A projekt megvalósítása során nagyban támaszkodik a pályázónál már felhalmozott tudásanyagra, tapasztalatra, e mellé speciális szakemberek kerülnek bevonásra. A projekt amennyire lehetséges a saját eszközökkel valósul meg.


A Kiút Kft a program pénzügyi megvalósítását fontosnak tartja, az előfinanszírozást biztosítja.

kiemelten

Hátrányos helyzetűek, különösen a romák

A cigányság körében az egészséget kedvezőtlenül befolyásoló tényezők halmozottan jelentkeznek, s ebből adódóan a cigányság egészségi állapotára vonatkozó adatok az országos áltagnál

152

helyzetének javítása

kedvezőtlenebb képet mutatnak. A krónikus betegségek átlagosnál nagyobb gyakorisága és a magasabb csecsemőhalandóság jellemző, valamint az, hogy a romák 10 évvel rövidebb ideig élnek, mint a nem cigány magyarországi emberek. Mindezek okát egyfelől abban látjuk, hogy korábban sok roma egészségtelen környezetben dolgozott, és nehéz fizikai munkát végzett: Ezért van az, hogy a romák nagyobb százalékban munkaképtelenek és leszázalékoltak. Másfelől a gyenge egészségi állapot a romák rosszabb lakáshelyzetére vezethető vissza: sokan laknak egészségtelen, nyirkos, sötét, rosszul fűtött és a mértékadónál alacsonyabb színvonalú körülmények között, ahol nehéz az átlagos higiéniai kívánalmakat fenntartani, és ahol az összezsúfoltság a fertőzés veszélyét megnöveli. A cigányság körében gyakrabban előforduló betegségek, mint a többi ember esetében: kötőhártya-gyulladás, trachoma, orr-furunkulus, nátha, külsőhallójárat-gyulladása, középfülgyulladás, orr melléküreg gyulladásai, influenza, gégegyulladás, légcsőhurut-gyulladás, hörghurut, tüdő-asztma, tüdőgyulladás, hörgőtágulat, gyomornyálkahártya-gyulladás, fekélybetegség, bélférgesség, magas vérnyomás, érbetegségek, heveny vesemedence-gyulladás, idült vesemedence-gyulladás, húgyhólyaggyulladás, vesekőbetegség, policistás vese, epilepszia, ekcéma, rüh, ótvar, sklerosis multiplex. A cigány lakosság körében gyakori a mérgezés is, amelyek: savmérgezés, lúgmérgezés, permetezőszer-mérgezés, gázmérgezések, gombamérgezés, ételmérgezés, nikotinmérgezés.


Indítás:

Befejezés:

2009.április

2010.március


Egészségügyi koncepció elkészítése


Nem releváns


A projekt kapcsolódik a TÁMOP-5.2.5. integrációs program a Tamási kistréségben

projekthez

ifjúsági

153

I. 1. Gazdasági helyzet A Tamási kistérség gazdasági helyzetének feltárásakor szembetűnő a feldolgozóipari jelenlét alacsony aránya

Recommend Documents