Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba

HULLADÉKFELDOLGOZÁS 1. óra

Környezetvédelemhulladékgazdálkodás Prof.Dr.Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék

• Átfogó kép hulladék feldolgozásról, hulladékgazdálkodásról • Korszerű szemlélet • Hulladékfeldolgozás alapfogalmai, alapeljárásai megismerése • Néhány kiemelkedő szakember bemutatása (bemutatkozása), akik esettanulmány tárnak a hallgatóság elé Prof.Dr.Csőke Barnabás

Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék

Mai óra tartalmából • Esettanulmányok, példák – Szelektívgyűjtés – Szilárd települési hulladék kezelése • Csomagoló-anyagok újrahasznosítása • Alternatív tüzelőanyag előállítás szilárd települési hulladékból • Biológiailag lebontható hulladékok hasznosítása – Ipari hulladékok: • salakok, pernyék hasznosítása

• • • • •

A félév tananyagáról Környezetvédelem célja, tárgya, területei Fenntartható fejlődés Hulladék fogalma Termelési és fogyasztási folyamat anyagáramai és hulladékai • Hulladékgazdálkodás és környezetvédelem: ⇒Termék és ⇒termelésintegrált környezetvédelem

• Magyarország feladatai a hulladékgazdálkodásban (hulladékfeldolgozásban) Prof.Dr.Csőke Barnabás

HULLADÉKELDOLGOZÁS Hulladékfeldolgozás tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a hulladékokat mechanikai, termikus, kémiai vagy biológiai eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük.


Hulladékgazdálkodás magába foglal minden olyan tevékenységet, amely a hulladék keletkezésének elkerülését, hasznosítást vagy ártalmatlanítását szolgálja

HULLADÉKFELDOLGOZÁS

Hulladékfeldolgozás mechanikai eljárásokkal = Hulladékelőkészítés

1

Ásványi Nyersanyag kitermelése

A hulladék és az emberi lét Hulladék Termelés

Nyersanyagok előkészítése

Fogyasztás

Felhasználás

Hulladék

Alapanyaggyártás

Késztermékanyaggyártás

Hulladék-

Felhasználás

Prof.Dr.Csőke Barnabás

A hulladékkeletkezés következményei

A hulladék • A termelés és a fogyasztás során mindig keletkezik olyan maradékanyag, termék, elhasznált eszköz vagy csomagolóanyag, amelyet a keletkezés helyén a tulajdonos gazdasági és műszaki okok miatt- sem az eredeti célra, sem más célra nem tud, nem kíván, vagy nem akar felhasználni, amelytől ezért meg kell szabadulnia- ez a hulladék. Prof.Dr.Csőke Barnabás


• A folyamat kiindulópontja az ásványi nyersanyagok kitermelése, amely a környezetbe való nagymértékű beavatkozással jár. • Az alapanyag- és a feldolgozóipar, a kereskedelem és szolgáltatás, valamint az intézményi-hivatali és lakossági fogyasztás hulladékainak lerakása pedig jelentős környezeti ártalmakat idézhet elő, • és értékes földterületeket von el a természettől és a mezőgazdaságtól.






A talaj, talajvíz és felszíni vizek szennyeződése

A levegő szennyeződése

A hulladékok leggyakrabban - évezredek óta szükségszerű természetes befogadója a talaj. • A hulladék szerves és szervetlen alkotói a szivárgó csapadékvízzel kilúgozódva különféle sók - klorid, nitrát, szulfát stb. -, nehézfémek, szénhidrogének és nehezen bomló egyéb szerves szennyezők formájában a vízminőség romlását okozhatják. • Az oldott, emulgált szennyeződést tartalmazó folyadék beszivárog a talajba, a talajvízbe és az áramlás révén vízbázisokat veszélyeztethetnek. Prof.Dr.Csőke Barnabás


• A

biológiailag lebontható szerves anyag tartalmú hulladék bomlása során jellegzetes gázok keletkeznek (ammónia, hidrogén-szulfid, metán stb.): nem elhanyagolható a

kommunális lerakók üvegházhatást növelő szerepe. Az összegyűlt hulladékhalmok finom porát, illetve nagyobb darabjait (papír, műanyagfólia) a szél vagy kisebb légmozgás is a levegőbe emeli. • A hulladék-lerakóhelyeken az öngyulladáskor vagy a hulladékok nem megfelelő elégetésekor keletkező égéstermékek (füstgáz, korom, pernye) közvetlenül szennyezik a levegőt. •



2


A rovarok és rágcsálók elterjedése

Fertőzésveszély A települési és egyes termelési hulladékok (pl. vágóhídi hulladékok) mikroorganizmusai (vírusok, baktériumok, féregpeték stb.) különböző fertőző betegségek előidézői lehetnek.. • Megfelelő körülmények között a kórokozók a hulladékban hosszabb ideig életképesek maradnak, onnan a talajba, a vízbe kerülhetnek és közvetlen érintkezés útján is fertőzést okozhatnak.

•




A nem megfelelő települési hulladékkezelés következtében a rovarok (legyek) és rágcsálók (patkány, egér) nagymértékben elszaporodhatnak. • Mind a rovarok, mind a rágcsálók közismert közvetítői, terjesztői az egyes fertőző betegségeknek. • Ezért a megfelelő gyakoriságú hulladékeltávolítás, a lakott területen minél rövidebb ideig tartó zárt tárolás, a tárolóban történő helyes kezelés (tömörítés, letakarás) a rovarok és rágcsálók elleni védekezés legfontosabb feltételei. •


Környezetvédelem célja

A hulladék keletkezésének további kérdései

• az ember számára az egészséges és emberhez méltó környezet biztosítása; • az emberi beavatkozás hátrányaitól a talaj, a levegő, a víz, a növény- és állatvilág megvédése;


• Erkölcsi: az emberiség fejlődése • Gazdasági

• környezetben az emberi beavatkozás okozta károk megszüntetése. Prof.Dr.Csőke Barnabás


KörnyezetvédelemHulladékgazdálkodás Fenntartható fejlődés “A fenntartható - harmonikus - fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igények kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől” (Bruntland jelentés). A fogalomban nemcsak az ökológiai és gazdasági kölcsönös függőség és az egyensúly fenntartás követelménye jelenik meg, hanem az etikai felelősség is.


• Az Embernek fel kell adnia hagyományos uralkodói gondolkodás módját és uralkodói magatartását, mely szerint felülvén a Világ trónjára, úgy véli, hogy az általa uralt és alakított Világ sorsáról, korlátlanul egyedül a saját igényei szerint dönthet. Az antropocentrikus Világot antropofób Világgá kell változtatnia. •

(Prof. H. Brauer nyomán, Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer,Berlin, 1995).

Prof.Dr.Csőke Barnabás Prof.Dr.Csőke Barnabás




3

• Az Ember beavatkozhat a Világba, azonban nem mint valamennyi földi Élet Uralkodója, hanem mint Világ Partner ereje, kreativitása (Homo faber) miatt felelős minden életért. Csak az Ember képes a dinamikusan változó világban valamennyi Élet egyensúlyát megőrizni. Ez az alkotó ember kötelessége (Homo morales). (Prof. H. Brauer nyomán, Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer,Berlin, 1995).



A környezetvédelem tárgya A dinamikus Világ alakításánál feltárni mérnöki- és természettudományos úton azokat a műszaki lehetőségeket, melyek a környezet védelméhez, az ember által okozott hibák kijavításához szükségesek, amelyek ugyanakkor a Cselekvő Embert (a fejlődést) sohasem korlátozzák. Prof.Dr.Csőke Barnabás

Környezetvédelem területei

A hulladékok Magyarországon

– Emissziók és hatásaik elemzése – Termelés- és termékintegrált környezetvédelem – Additív környezetvédelem: a talaj, a levegő és a víz tisztántartása – Szanáló környezetvédelem: az ember okozta károk felszámolása



Fogyasztási hulladék

Lerakás

Termelés fizikai kémiai biológiai

szennyezett levegő, víz, valamint energia

Szilárd települési hulladék Termelési hulladék Mezőgazdasági hulladék Építési hulladékok Gumiabroncs Akkumulátor Hűtőgép, hűtőszekrény Gépjármű Elektromos, elektronikai termékek TV készülék Számítógép


Termék Termelési hulladék

Hasznosítás

4000 kt 85000 kt 35000 kt 7000 kt 42 kt 25 kt 200000 db 150000 db 100 kt 300000 db 250000 db


Termelési hulladék • A gyártási és szolgáltatási folyamatban elkerülhetetlenül keletkező maradékanyagokat termelési hulladéknak nevezzünk. • A termelők és szolgáltatók hulladékai lehetnek:

Lerakás

Emissziók

• • • • • • • • • • •

Fogyasztás

Újrahasznosítás Energia Nyersanyag Segédanyag Levegő, víz


– technológiai (pl. timföldgyártásnál a vörösiszap, a vasgyártásnál a salak) vagy amortizációs (termelő berendezések) termelés-specifikus hulladékok – és nemtermelés-specifikus hulladékok (pl. csomagolóanyagok, irodai papír, irodai számítógép). Prof.Dr.Csőke Barnabás


4

Elhasználódott termék, mint fogyasztási hulladék • Az elhasználódott termék – használati eszközök, tárgyak és csomagolóanyagaik, étkezési és más a háztartásban keletkező maradékanyagok (háztartási hulladék), • valamint a termelés nem specifikus hulladékai (háztartási jellegű ipari hulladék) képezik a fogyasztási (kommunális vagy települési) hulladékot.

Termelés és termék integrált környezetvédelem

A termelésintegrált környezetvédelem célja: a piacképes termékek gyártási folyamatának olymódon való kialakítása, hogy a folyamatban csak az elkerülhetetlenül szükséges minimális mértékben keletkezzen maradékanyag (hulladék). (Handbuch des Umweltschutzes Springer,Berlin, 1995).

und

der

Umweltschutztechnik.


Termelés és termék integrált környezetvédelem

A termékintegrált környezetvédelem célja: a termékek olymódon történő kialakítása, hogy a használatuk után, és a szükséges előkezelést követően az anyagi komponenseiket - fémek, üveg, fa, papír, műanyagok, kerámiák stb. - a termelési folyamatba vissza lehessen vezetni (újrahasznosítás, hasznosítás). (Handbuch des Umweltschutzes und der Umweltschutztechnik. Band 2, Springer, Berlin, Prof.Dr.Csőke Barnabás Miskolci Egyetem Eljárástechnikai Tanszék 1995).

Band

2,


Hulladékgazdálkodás tárgya: nyersanyagokkal való gazdálkodás, körfolyamatos hulladék-anyaggazdálkodás Hulladék Termelés

Fogyasztás

Hulladék

Nyitott termelési - fogyasztási folyamat Hulladék

Termelés

Fogyasztás

Hulladék

Zárt termelési - fogyasztási folyamat Prof.Dr.Csőke Barnabás


A hulladékgazdálkodás során a hulladékok kezelésének általános céljai: • a lerakásra kerülő hulladék csökkentése; • a lerakás kockázatának mérséklése (a hulladék ártalmasságának csökkentése); • a hulladékból hasznosítható termékek kinyerésével, előállításával a hulladék anyagának, energiatartalmának a termelésifogyasztási folyamatba történő minél teljesebb visszaforgatása.

5

Válogatómű a 20.század elején New Yorkban

A fejlett hulladékgazdálkodás igényli: ¾egyrészt a közreműködők vállalkozók, a lakosság, a valamint a kormányzat és feladatai a törvényi összehangolását, koordinálását

– a termelőkhulladékkezelők, önkormányzat és gazdasági

(e feltételt a 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról, valamint a napjainkban megjelent kapcsolódó jogszabályok törekszenek biztosítani);

¾ másrészt a szükséges műszaki-technológiai rendszer hazai kialakítását.





A hulladékkezelő és hulladékhasznosító művek száma és kapacitása Ausztriában [Forrás: Umweltbundesamt,Anlagendatenbank,1998]

• Egy - egy ország hulladékgazdálkodással foglalkozó szakembereinek alapvető feladata, hogy az adott ország lehetőségeinek leginkább megfelelő rendszert dolgozza ki.

Berendezéstípusok • •

Fizikai-kémiai hulladékkezelő művek Speciális feldolgozó üzemek (főként fizikai

Darab

kt/év

28 120

465 467

előkészítőművek, mint pl. elhasznált autó, hűtőszekrény, elektronikai eszközök)

• • • • • • • •

Építési törmelék feldolgozó előkészítő üzemek Termikus hulladékkezelő üzemek Biológiai hulladékkezelő üzemek Biohulladék komposztálóművek Válogatóüzem Építési törmelék lerakók Hulladéklerakók 1993 Hulladéklerakók 1998


160 65 9 489 98 400 121 61

5000 1800 303 763 650 -


Hulladékelőkészítés

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET !

Előkészítés tágabb értelemben az a céltudatos tevékenység, amikor a nyersanyagokat, hulladékokat mechanikai (aprítás, fizikai tulajdonságbeli eltérésen – azaz sűrűség, mágneses, elektromos, optikai, termikus, felületi, halmazállapot sajátságokon - alapuló szétválasztási eljárások, valamint darabosítási, homogenizálási) eljárások alkalmazásával a további feldolgozás vagy felhasználás céljaira alkalmassá tesszük.

6

Hulladékgazdálkodás. A félév tananyagáról Tananyag: Bevezetés a hulladékgazdálkodásba HULLADÉKFELDOLGOZÁS. Mai óra tartalmából HULLADÉKELDOLGOZÁS

Recommend Documents