Hőségriasztás – Extrém hőmérsékleti helyzetek
Dr. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet 2013.
NSzSZ éves beszámoló Feladat: Felmérni a kórházakban a központi klímaberendezések karbantartását Eredmény • 9 megyében nem válaszoltak, 1 esetben válaszolták, hogy nincs jogszabály • „nincs ilyen berendezés” • Néhány kistérség jelentette, hogy rendben van az • 6 esetben végezték el a felmérést • 2 megyében nyilatkozatot kértek, illetve rákérdeztek, hogy elvégezték-e a karbantartást
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz o Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás hazai stratégiáját a vonatkozó Úniós stratégiára ”Adaptation to climate change impacts on human, animal and plant health” (2013) és a WHO ”Az egészség védelme egy, a klímaváltozás által veszélyeztetett környezetben: Európai Régió Cselekvési Keret” (V. Környezet és Egészség Miniszteri Konferencia, Párma, 2010) kell alapozni. o A Keretterv az éghajlatváltozás egészségi hatásait alátámasztó tudományos bizonyítékok alapján megállapítja, hogy az éghajlatváltozás a GDP 1-4%-os veszteségét idézheti elő. o Hangsúlyozza, hogy az éghajlatváltozás az érzékeny lakosságcsoportokat és a szegényebb országokat nagyobb mértékben sújtja, mint a gazdagokat. o Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy országon belül is eltérő lehet az éghajlatváltozás egészségi hatása és az alkalmazkodó képesség a lakosság szociális-társadalmi helyzete szerint.
2003-2012 meteorológiai jellemző adatai, Budapest Hazánkban a meteorológiai paraméterek és hőhullámok száma a következőképpen alakult 2003 és 2012 között Budapesten: 2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
2012
Nyári átlaghőmérséklet °C
23,6
20,8
20,5
21,5
23,3
21,8
21,7
21,9
21,6
22,1
Nyári max. hőmérséklet °C
39
34
35
37
41
36
35
36
38
40
25 °C alatti napok száma
44
82
78
51
46
76
76
69
79
62
25 °C feletti napok száma
35
8
9
30
29
11
14
17
6
20
27 °C feletti napok száma
13
2
5
11
12
5
2
6
6
10
30 °C feletti napok száma
0
0
0
0
5
0
0
0
1
0
Hőhullámok száma
2
1
1
5
3
5
3
4
2
4
Hőhullám napok száma
11
4
5
30
19
11
11
22
14
26
Többlethalálozás Budapesten a WHO klímaváltozáshőség indikátor alapján 2000-2010 Többlethalálozás - esetszám 200 150 100 50 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 -50 25 °C
27 °C
Többlethalálozás - százalék 40 30 20 10 0 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 25 °C 27 °C
Hőségriasztások • 2012 nyara volt az elmúlt 10 évben a harmadik legmagasabb átlag- és maximum hőmérsékletű nyár, a második legtöbb hőhullám napot (26) is 2012-ben regisztrálták. • 2012-ben az ÁNTSZ négy alkalommal rendelt el hőségriasztást: • június 18-21. között II. fokú riasztás, • június 30. - július 9. között III. fokú riasztás • augusztus 3-7. között, • valamint augusztus 21-26. között II. fokú riasztás történt
Az ÁNTSZ szezon előtti felkészülése: • Az Országos Környezetegészségügyi Intézet felkészítő továbbképzést szervez a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek munkatársaknak a hőségtervről, közreadja a szükséges háttéranyagot a lakosság, az egészségügyi- és szociális ellátó intézetek, önkormányzatok részére. Ezen anyagok tartalmának helyi megismertetése a Népegészségügyi Szakigazgatási Szervek feladata. • „real time” halálozási adatok gyűjtése (Budapest, régiók, országos) • Adatokat szolgáltatja: – Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala E-Közszolgáltatások Főosztálya
Közegészségügyi tanácsok a hőség egészségkárosító hatásainak megelőzésére
• Információ a lakosságnak a hőhullámok idejére (frissített) • Információ a nyugdíjas és gondozó otthonok vezetői számára • Az egészségügyi szakembereknek: a gyógyszeres kezelés káros hatásai hőségben (frissített) • Egészségügyi szakembereknek: folyadék fogyasztásra vonatkozó tanácsokkal kapcsolatos megfontolások hőség és hőhullámok alatt • Egészségügyi szakembereknek: életveszélyes hőguta kezelése
Gyakorlati teendők • Kapcsolatfelvétel az önkormányzatokkal • A szakmai segédanyagok kijuttatása az egészségügyi és szociális ellátó intézményekhez • Segítségnyújtás az intézményi hőségtervek elkészítéséhez • A kommunikáció megtervezése, kapcsolatfelvétel a helyi médiumokkal • A fiatalok védelme érdekében felhívni az oktatási egységek figyelmét a szakanyagok elérhetőségére
A központilag kiadott hőség-előrejelzés fokozatai a következők: • Figyelmeztető jelzés (1. fokozat, belső használatra): várhatóan napi 25°C-os, vagy azt meghaladó középhőmérséklet esetén, ami a halálozás kb. 15%-os növekedését valószínűsíti. • Készültség jelzés – (2. fokozat) tájékoztatás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára: ha a hőmérséklet legalább három egymást követő nap várhatóan eléri (vagy meghaladja) a napi 25°C-ot (kb. 15%-os növekedés a napi halálozásban). Alternatív feltétel: legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27°C-ot, ami kb. 30%-os napi halálozás növekedésnek felel meg. • Riadó jelzés (3. fokozat): amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napon eléri a napi középhőmérséklet a 27°C-ot (kb. 30%-os emelkedés a napi halálozásban).
Az ÁNTSZ feladatai riasztások esetén I. fokozat: Nincs teendő, az OKI értesíti az Országos Mentőszolgálatot a várhatóan 1-2 napig tartó rendkívüli meleg időjárásról. II. fokozat: A riasztás az organogram szerint elindul. Igen fontos, hogy az információ a várható hőhullám megérkezése előtt 2 nappal, még munkaidőben elérje a célszervezeteket, hogy fel lehessen készülni az előzetesen elkészített tervek szerinti akciók végrehajtására. Az ÁNTSZ feladata országos szinten: Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal tájékoztatja a társhatóságokat a
hőségriasztás II. fokozatának elrendeléséről (emailen értesíti a NMH Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóságát, Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot, Országos Mentőszolgálatot). A lakosság tájékoztatása: írott és elektronikus médián keresztül, sajtóközlemény kiadása, dr INFO telefonvonal felhasználása.
Az NSZSZ-ek feladata megyei, kerületi és kistérségi szinten (erről előzetesen körlevelet ad ki az OTH) A/ Az NSZSZ-ek értesítik az egészségügyi fekvőbeteg ellátó intézeteket a rendkívüli időjárási helyzetről, felhívja a következőkre az ellátók figyelmét (a vonatkozó háttéranyagot a felkészülési időszakban előzetesen eljuttatja az intézményekbe) • Értesítik az alapellátást (a háziorvosi szolgálatot) a rendkívüli időjárási helyzetről, • felhívják a figyelmet a veszélyeztetett lakosságcsoportok fokozott figyelemmel kíséréséről • a sürgősségi gyógyszerkészlet feltöltésére • a gyógyszerek hűtőszekrényben való tárolására • a gyógyszerek mellékhatásainak megelőzésére • A háziorvosok és gyógyszerészek figyelmét fel kell hívni arra, hogy felelősségük van a lakosság tanácsokkal és információval való ellátásában.
B/ Értesítik az önkormányzatokat, felhívják a figyelmet a következő intézkedések megtételére: •
• • • • • • • •
Hőségtervek aktiválása : Szociális ellátó intézményekben Házi gondozó szolgálatnál Ivóvíz minőségű víz biztosítása a közterületeken Gyakoribb locsolás az esti órákban (közutak, parkok) Igénybe vehető légkondicionált közintézmények listájának közzététele Hosszantartó aszály esetén fellépő hőséghullám idején célzott, illetve fokozott ellenőrzése a megfelelő minőségű ivóvíz biztosítása érdekében. Az ÁNTSZ aktív részvétele a vízkorlátozással kapcsolatos helyi intézkedések elrendelésében. Villamos áramszolgáltatás zavartalanságának biztosítása Hajléktalanokkal való törődés, ivóvíz biztosítása Bölcsődék, óvodák, napközi otthonok, nyári táborok értesítése C/ A lakosság tájékoztatása a veszélyekről és a megelőzés lehetőségeiről D/ Az egészségi hatás folyamatos értékelése régiós szinten a napi sürgősségi mentő igénybevételi adatok, illetve a nyers napi halálozási adatok alapján. Indokolt esetben az intézkedések módosítása.
Katasztrófaveszély idején, illetve kihirdetett veszélyhelyzet során a KKB az operatív tevékenység közvetlen irányítására operatív munkaszervet működtet. A KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központ (KKB NVK) riasztás alapján kezdi meg tevékenységét, tagjai a KKB tagok által delegált ágazati szakértők, akik a katasztrófák elleni védekezés ágazati feladatai összehangolásának letéteményesei. A KKB NVK a Kormány és a KKB döntéseinek megfelelő, gyors és azonnal végrehajtandó döntéseket hoz, amelyeket a kialakult helyzet hatékony és eredményes kezelése érdekében a területi szintű szervek hajtanak végre.
A III. fokozatú riasztás esetén a HVM* döntése alapján a következő rendkívüli intézkedések meghozatalára kerülhet sor: •
• • • • • • • •
a megnövekedett betegellátás megszervezése – a betegforgalom korábbi évek adatai alapján becsült növekedése, illetve a folyamatosan gyűjtött „real time” adatok alapján. A mentőszolgálat bevethető egységei számának növelése Fekvőbeteg ágyak felszabadítása a sürgősségi esetek ellátására Megfelelő létszámú orvos és ápolószemélyzet biztosítása Az ellátás technikai feltételeinek biztosítása Holttestek hűtésének biztosítása Hűtött közintézmények megnyitása Közlekedésre vonatkozó intézkedések megtétele Strandok nyitvatartásának meghosszabbítása
*Hőhullám-elleni Védekezési Munkabizottság
Oktatási anyag az egészségügyi személyzet számára (7 x 45 perc ppt előadás) • Klímaváltozás az IPCC jelentések alapján • Hőmérséklettel kapcsolatos fiziológiai reakciók • A hőmérséklettel kapcsolatos patofiziológiai reakciók és különböző alapbetegségekre gyakorolt hatások • A hőshock és ellátása • Gyógyszertani hatások • A klímaváltozás és a vektorok által terjesztett fertőző betegségek • Feladatok és alapgondolatok egészségügyi intézményekben dolgozók számára hőhullámok idején
UV Index előrejelzése UV riasztás
Az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás EC stratégia (2013. április 16.) „Adaptation to climate change impacts on human, animal and plant health” •
•
• • •
A klímaváltozás egészségi hatásaival kapcsolatban kockázati tényezőként kell kezelni a változó UV sugárzást*. A sztratoszférikus O3 szint stabilizálódása az átlagos UV sugárzás csökkenéséhez vezet. Ennek ellenére a sztartoszféra emelkedett hőmérséklete gyorsítja a kémiai reakciók idejét, ami a gyakoribb extrém időjárási helyzetekkel együtt „ózon mini-lyukakat” idéz elő, ami az UV sugárzás növekedéséhez vezet. A túlzott UV sugárzás összefügg a bőrdaganatok incidenciájának növekedésével , beleértve a melanomát, továbbá a cataractát. Az EUROSUN project eredményei szerint a teljes kumulatív UV expozíció a lakóhelyünkön ér bennünket. Az Európai Daganat Megelőzési Kódex javaslata szerint kerülni kell a túlzott napfény expozíciót, ezzel támogatja az EC daganat prevenció programját. (http://www.cancercode.org/code_06.htm). http://www.eurosun-project.org/.
Forrás: Andrady A et al. For the United nations Environment Programme, Environmental Effects Assessment panel (2010): Environmental effects of ozone depletion and its interactions with climate change progress report 2009, Photochem Photobiol Sci. 9(3):275294.
Az UV sugárzás veszélyei • Az UVA sugárzás (a napsugárzás 95–97% a) behatol a bőr mélyebb rétegeibe, és a szabad gyökök képzésével károsítja a DNS-t, így rosszindulatú daganatot idéz elő. • Az UVB sugárzás elsősorban a bőr leégéséért felelős, de szintén közvetlenül károsítja a DNS-t és különböző bőrdaganatokat idéz elő. • Mindkét összetevő károsítja a kollagén rostokat, a bőrben az A vitamint, felgyorsítja a bőr öregedését. • További hatások: cataracta, immunszupresszív hatás, látens virusfertőzések fellángolása Forrás: Benefits of Sunlight (Environmental Health Perspectives • VOLUME 116 | NUMBER 4 | April 2008)
Betegség teher • Az UV sugárzás túlexpozíció megközelítőleg 1,5 millió betegséggel/rokkantsággal súlyozott életév (Disability Adjusted Life-Years (DALY)) elvesztését, és 60 000 korai halálozást okozott 2000-ben. • A bőrrákok 50 és 90 % közötti része az UV sugárzás miatt alakul ki. 2000-ben világszerte több mint 200 000 melanómás eset és 65 000 melanómához kapcsolódó haláleset volt. • Emellett, 2,8 millió laphám karcinóma és 10 millió basalsejtes karcinóma eset is előfordult. • Mintegy 18 millió ember vakul meg világszerte a szürkehályog miatt, ennek mintegy 5 %-a lehet az UV sugárzás következménye. Az UV sugárzásnak tulajdonítható szürkehályog miatti veszteség, becslések szerint kb. 500 000 DALY volt 2000-ben. Forrás: Ultraviolet radiation and human health Fact sheet N° 305 December 2009 http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs305/en/index.html
•
UV sugárzás és foglalkozási eredetű nem melanoma típusú daganatok 23 epidemiológiai vizsgálat eredményeinek elemzése alapján (5
kohorsz, 18 eset-kontrol) a közös esélyhányados 1,43 (95% CI 1,231,66; P = 0·0001). • Nemre és nem-foglalkozás eredetű UV expozícióra való illesztés után még erősebb összefüggést kaptak a foglalkozási UV expozíció és a basal sejtes daganatok között. • Az elszarusodó laphámsejtes daganatok kültérben dolgozók körében szignifikánsan gyakrabban fordulnak elő EH 1,77, 95% CI 1,40-2,22, p<0.001). Németországban javasolják, hogy minősítsék foglalkozási betegségnek – Fartasch M, Diepgen TL, Schmitt J, Drexler H. Dtsch Arztebl Int. 2012 Oct;109(43):715-20. doi: 10.3238/arztebl.2012.0715. Epub 2012 Oct 26.
• Az eredmények megerősítik a foglalkozási expozíció megelőzésének fokozott szükségességét. Forrás: Br J Dermatol. 2011 Sep;165(3):612-25. doi: 10.1111/j.1365-2133.2011.10425.x. Epub 2011 Aug 18. Is occupational solar ultraviolet irradiation a relevant risk factor for basal cell carcinoma? A systematic review and meta-analysis of the epidemiological literature. Bauer A, Diepgen TL, Schmitt J. - 2011 British Association of Dermatologists
Az UV sugárzás kedvező hatásai • Másik oldalról: a túlzott UV sugárzás a teljes betegségteher (DALY) 0.1%-áért felelős – a WHO 2006os jelentése alapján (2006 World Health Organization (WHO) report The Global Burden of Disease Due to Ultraviolet Radiation). • Jelentősen nagyobb a betegségteher (3.3 milliárd év) a túl kevés UV sugárzás következtében elsősorban – – – –
a vázizom rendszeri betegségek, különböző autoimmun betegségek és több, gyakori rosszindulatú daganatos betegség miatt, melyeknek közös kockázati tényezője az alacsony 25hydroxyvitamin D, calcidiol szint.
Forrás: Benefits of Sunlight (Environmental Health Perspectives • VOLUME 116 | NUMBER 4 | April 2008)
UV sugárzás és a betegségteher közötti összefüggés
http://www.who.int/uv/health/en/index.html
Ajánlott napi D vitamin bevitel A tudományos irodalomban sok a vita • Institute of Medicine (IOM) of the US National Academies 2011: – maximum 4000 IU a felső határ – 65 év felett napi 800 IU ajánlott
Osteoporis Int. 2013 May;24(5):1567-77. doi: 10.1007/s00198-012-2231-3. Epub 2012 Dec 11. Vitamin D: do we get enough? A discussion between vitamin D experts in order to make a step towards the harmonisation of dietary reference intakes for vitamin D across Europe.
Kérdés: napozzunk vagy teljesen védjük magunkat?
Válasz: az „arany” középút
Tanácsok a helyes napozásra • • • •
Fontos a bőr típus figyelembe vétele! • Napi 15 perc napon tartózkodás (deleléskor) megengedett, – ha az UV index <5 Magas UVI (>6) ESETÉN TARTÓZKODJUNK ÁRNYÉKBAN, ÖLTÖZKÖDJÜNK MEGFELELŐEN A SZABAD BŐRFELÜLETEKET VÉDJÜK NAPVÉDŐ KRÉMMEL
D vitamin bevitel: – Napi 1200-2000 IU – napfényhiányos időszakokban, napfényszegény életvitel esetén, intenzív növekedési időszakokban, terhesség alatt, valamint egyes betegségekben: • Időskori osteoporosis Forrás: Orvosi Hetilap – Hazai konszenzus a D-vitamin szerepéről a betegségek megelőzésében és kezelésében, 153. évf. 2012. május, Akadémiai Kiadó, Budapest
Aktuális napi UV index
Várható másnapi UV index
További felhasználható anyagok
A napvédő krémek veszélyei • csökkentik a D vitamin termelést – következésképpen a következő betegségek kockázatát: – emlő, colon, prostata és egyéb rosszindulatú daganat – Egyéb gyakori betegségek: cardiovascularis betegségek diabetes colitis rheumatoid arthritis sclerosis multiplex osteoporosis
A naptejek összetevői endogén dizruptor hatású vegyületek: • • • • • • • • • •
benzophenone-3 (BP-3), 3-benzylidene camphor (3-BC), 3-(4-methyl-benzylidene) camphor (4-MBC), 2-ethylhexyl 4-methoxy cinnamate (OMC), Homosalate (HMS), 2-ethylhexyl 4-dimethylaminobenzoate (OD-PABA) 4-aminobenzoic acid (PABA). Állatkísérletekben fejlődési/reproduktív zavarokat idéznek elő
•
Károsítják a hypothalamusz-hypophysis-pajzsmirigy tengelyt .
További káros hatások • Felszívódhatnak a keringésbe • Napfény hatására szabad gyököket szabadítanak fel • Ösztrogén hatásúak • Allergiás reakciót válthatnak ki • Bőr irritációt okozhatnak
Nano TiO2 és ZnO • Néhány közlemény beszámolt ezen nano részecskék cito- és genotoxikus, továbbá potenciális fotokarcinogén hatásáról. • A nano részecskék alacsony koncentrációban gyulladáskeltők, mediátorokat szabadíthatnak fel pl. interleukin 6-ot és tumor nekrosis faktort Forrás: Nanotechnology and sunscreens: environmental working group. EWG’s 2009 Sunscreen Investigation. Washington DC, 2009. http://www.ewg.org/nanotechnology-sunscreens.
Hidegártalmak • A hőmérséklet és a halálozás összefüggése télen is kimutatható, bár nyáron sokkal szorosabb. • Az összes halálok miatti halálozás általában magasabb a téli hónapokban, mint nyáron. • Télen a magasabb halandóságot elsősorban a légúti fertőző megbetegedések, influenza járványok okozzák, az influenza terjedését a magasabb téli hőmérséklet segíti elő. – A nagy hideg nem kedvez a járványok terjedésének, viszont a szervezet lehűlése elősegítheti a fertőző baktériumok, vírusok bejutását szervezetünkbe.
• További érdekes összefüggést figyeltek meg a havazás és a halálos szívrohamok között, amelynek oka úgy tűnik, inkább a téli csapadékhullás, nem pedig a téli hideg (Spitalnic 1996, Gorjanc 1999). • Budapesti adatok alapján a szakemberek kimutatták, hogy télen a hőmérséklet csökkenése a szív- érrendszeri halálozás kockázatát mintegy 2%-kal növeli. – Ez a hatás általában a hideghullám megérkezése után 3-7 nappal mutatható ki.
• Természetesen a fent leírt hatások mellett különös figyelmet kell fordítani a kihűlés, fagyhalál megelőzésére. • A kihűlés veszélye nemcsak a szabad térben áll fenn, hanem belső térben is, ha tartósan 14 oC körüli hőmérsékleten tartózkodunk – főleg idősek, betegek, mozgásukban korlátozottak esetén fennáll a kihűlés veszélye.
• Ha a hideg csapadékhullással és jegesedéssel is jár, megnő a balesetek, törések veszélye. – Budapesti sürgősségi mentőhívások adatainak elemzése alapján megállapították, hogy • az összes baleset aránya 5,5%-kal volt magasabb a 65 év felettiek körében az 1% gyakorisággal előforduló extrém hideg (<-3,9°C napi átlaghőmérsékletű) napokon, legnagyobb mértékben a töréssel járó balesetek aránya növekszik
Speciális ápolási tanácsok Ajánlások fekvőbeteg ellátó intézmények részére Az ÁNTSZ Budapest Fővárosi Intézete 2005-ben összeállított ajánlása alapján: • • • • • • • •
a gyakoribb hőmérőzés (a testhőmérséklet emelkedésének ellenőrzése, illetve annak meggátlása – borogatás, gyakori test lemosás) a fokozott perspiráció (izzadás) miatt fokozott folyadékpótlás per os, illetve parenterálisan, a gyakoribb ágyneműcsere, a meleget kísérő ájulásos tünetekre felhívni a betegek és a személyzet figyelmét, a hőség miatti bőrkiütések figyelemmel kísérése és annak ellátása, a krónikus betegségben szenvedők (hypertonia, krónikus vese- és májbetegek, cukorbetegek, stb.) fokozott figyelemmel kísérése, az egyes kórképekben alkalmazott gyógyszerek – a hőség miatt kialakuló – hatásváltozásának figyelemmel kísérése (pl.: béta blokkolók, antihistaminok, antidepresszánsok) a nem sürgős műtétek – a beteggel történt megbeszélés után – esetleges halasztása, ha tartós fekvés a beavatkozás következménye,
• az elektrolitok ellenőrzése mindazon betegségekben, ahol a fokozott sóvesztés kockázati tényezőt jelent, • a szakmai szabályok figyelembe vételével, a fokozott környezeti hőhatás miatt kerüljön előtérbe az adott kórképek ellátása. • a munkabeosztás ésszerű megszervezése, a munkatársak megfelelő pihenése biztosítása a túlzott megterhelés elkerülése miatt. • az osztályokon korai szellőztetés, ventillátorok beállítása, korai sötétítés a déli oldalakon. • a súlyos betegek légkondicionált őrzőben történő elhelyezése. • a műtétre váró esetek légkondicionált előkészítőben, illetve az ambuláns ellátásra szorulók légkondicionált folyosón történő elhelyezése. • megfelelő mennyiségű védőital kiosztása az ápoló személyzet és az ápoltak között, ill. a hűtőkapacitást megnöveltük. • műszaki ügyelet megerősítése, a folyamatosan működő légkondicionálók meghibásodása esetére.
Intézményi felkészülés segítése A kiértesített intézmények számára javasoljuk, hogy a rendelkezésükre álló lehetőségek (fizikai és szervezési adottságok) birtokában minden tőlük telhetőt tegyenek meg a területükön átmenetileg vagy állandóan tartózkodó sérülékeny csoportok, személyek hőségvédelme érdekében – a hőség-védelem mind az intézmény munkatársaira, mind a befogadott személyekre az érintettség mértékében egyaránt kell vonatkozzon. Az erre történő felkészülés javasolt feladatai a következők: • Az érzékeny, sérülékeny csoportok és személyek számbavétele. • Szituációk és azokkal kapcsolatos helyszínek meghatározása (pl. étkezés a konyha melletti helységben, társas összejövetel szűk, levegőtlen helységben stb.). • Az intézmény azon körülményeinek (szellőzés, árnyékolás hiányosságai, hűvös terek hiánya, hőségben is mesterségesen melegített helység /pl. konyha, zuhanyozó/ stb.) feltérképezése, amelyek a hőségből adódó potenciális sérülést befolyásolják.
• Az intézmény hőségveszély enyhítésére, megszüntetésére szolgáló lehetőségeinek számbavétele – a technikai megoldások, – a szervezési intézkedések, valamint – az egyéb (pl. fokozott orvosi ellenőrzés stb) lehetőségek terén.
• Intézményen kívüli segítséget nyújtó szervezetek és elérhetőségük felkutatása. • Reálisan végrehajtható, egyszerű intézkedésekből álló cselekvési terv összeállítása a fenti 1-5. pontok ismeretében a három hőségelőrejelzési fokozat esetére. A terv vezetőség részéről történt elfogadása után annak ismertetése mind az intézmény teljes munkatársi állományával, mind az intézményben befogadott, elsősorban sérülékeny csoportokkal (személyekkel). Ennek során kívánatos azt is megbeszélni, ki milyen módon tud adott alkalommal szervezetten vagy öntevékenyen részt venni a védekezésben. • Elhatározás arra vonatkozóan, hogy a lezajlott védekezés tapasztalatait utólag rendszeresen elemezzék, a következtetéseket levonják és módosításokat végrehajtsák. Szükség esetén célszerű a fontos vagy újszerű tapasztalatokat az Országos Környezetegészségügyi Intézet felé jelezni.
További ajánlások orvosoknak és az ellátó személyzetnek : 1. Viselkedési tanácsok – a hőhatás korlátozása • A testhőmérséklet alacsonyan tartása- a tanácsok azonosak az általános lakossági tanácsokkal • Fontos: hűtött helyiség biztosítása. Mérni kell a szobahőmérsékletet. • A ventillátorokat korlátozott ideig lehet bekapcsolni, ha a belső hőmérséklet 35 fok alatt van. Fontos a fokozott folyadékpótlás, a ventilátor fokozza a kiszáradást. 2. Tartsa a testhőmérsékletet alacsonyan és biztosítsa a szükséges folyadékbevitelt • Hívni az idősek figyelmét, hogy akkor is kell inni, ha nem szomjasak. Tervezni és ellenőrizni kell a folyadékbevitelt. Ne adjunk koffein, alkohol és cukor tartalmú italokat. • Az idősek esetében fontos meghatározni a folyadék mennyiségét, és a sópótlást! • Világos, bő ruhát kell viselni, lehetőleg természetes alapanyagból. Kerüljük a fekvő betegek túlzott melegedését – ügyeljünk a takarókra • Mérjük a testhőmérsékletet
• Javasoljuk a gyakori zuhanyozást, vagy a vizes borogatást • Milyen gyakran zuhanyozzunk: 2-3 alkalommal naponta. A zuhanyozás kiváltható a borogatásokkal • Előzzük meg az elcsúszásos baleseteket • Ügyeljünk az étrendre: hideg, frissítő ételeket adjunk: sok zöldséget, gyümölcsöt, tejterméket • • Ha az idős személy gyógyszert szed, ellenőrizzük azt, hogyan befolyásolja a folyadék egyensúlyt • Készítsünk listát a gyógyszerekről és a betegségekről! 3. A hőhatások kezelése • Kisérjük figyelemmel a környezetünkben élő idős, beteg embertársainkat: nem viselkednek-e zavartan, milyen az arcszínük, fáj-e a fejük, van-e egyéb panaszuk
A főbb üzenetek a lakosság részére • Kerüljük a meleget - Hűtse lakását • Fontos a szobahőmérséklet mérése!! • Napközben tartsa az ablakokat csukva, használjon függönyt vagy egyéb sötétítőt. Lehetőleg éjszaka szellőztessen. Kapcsolja ki a nem fontos elektromos készülékeket (még a világítást is). Ha van légkondicionáló berendezése, ennek működtetése idején tartsa csukva az ajtót és az ablakot. • Hőhullámok idején, amikor a külső hőmérséklet 35-39 oC közötti, az ideális belső hőmérséklet 28 fok körüli.- nem javasolt a túlzott légkondicionálás. • A ventillátort csak rövid ideig lehet használni, mivel kiszárítja a szervezetet! Fontos a fokozott folyadékpótlás! - Ha a fent említettek nem valósíthatók meg, töltsön el legalább 2-3 órát légkondicionált helyen
• Biztosítva van-e a hűtött helyek elérhetősége? Csak ennek megléte esetén ajánlható! • Kerülje a megterhelő fizikai munkát, tartózkodjék árnyékban a legmelegebb órákban • A következő nyárra gondoljon arra, hogyan hűtheti lakását („hideg” festék, párologató, zöld növények). • Tartsa testhőmérsékletét alacsonyan, és fogyasszon sok folyadékot, előzze meg a kiszáradást
• Gyakran zuhanyozzon vagy fürödjön langyos vízben Időseknél növelheti az elesés veszélyét • Használjon vizes borogatást, hűtse lábát langyos vízben • Viseljen világos, természetes alapanyagú, bő ruhát. Ha a napra megy, viseljen széles karimájú kalapot és napszemüveget • Rendszeresen fogyasszon folyadékot, ne fogyasszon alkohol és magas cukortartalmú italokat • Fontos a sópótlásra való figyelmeztetés! Vízmérgezés veszélye! A coffein vízhajtó hatására is fel kell hívni a figyelmet • Ha rendszeresen szed gyógyszert, kérdezze meg kezelőorvosát, hogyan befolyásolják a gyógyszerek a folyadékegyensúlyt
• A lázas betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására • Ellenőrizze testhőmérsékletét! • Fontos tudatosítani, hogy ha a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre. 39 fok felett hőguta! 40 fok felett életveszélyes állapot! • Tárolja gyógyszereit megfelelő hőmérsékleten • Ha a szobahőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerű a gyógyszereket hűtőben tárolni akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra! • Keresse fel orvosát, ha krónikus betegségekben szenved, vagy többféle gyógyszert szed. Ha bármi szokatlan tünetet észlel, azonnal keresse fel orvosát • Tájékozódjon az igénybe vehető segítségekről
Hőhullám okozta egészségkárosító hatások: összefoglalás orvosok és egészségügyi ellátó személyzet számára • Magas hőmérséklet okozta megbetegedések: • bőrkiütés, fáradtság, görcs, hirtelen ájulás, kimerülés, hőguta (stroke). • A legtöbb hőséggel összefüggő megbetegedés a hőszabályozó rendszer különböző súlyosságú zavarára vezethető vissza. • Legenyhébb esetben a beteg hirtelen elájul, melynek oka az agy vérrel és oxigénnel való ellátási zavara. Amint a beteget lefektetik, a keringés gyorsan helyreáll. A vérnyomás esés oka a centrális erekben csökkenő vérmennyiség.
• Izomműködés esetén a megfelelő vérnyomást hosszabb ideig fent lehet tartani, de ez a testhőmérséklet emelkedésével és a szívműködés terhelésével jár, ami kimerüléshez vezethet. Ha a hő vagy testmozgás okozta terhelés megszűnik, hőguta alakulhat ki. • Ebben az állapotban az igen magas testhőmérséklet (40,5 ºC fölött) károsíthatja a sejt szerkezetet és a hőszabályozó rendszert. • Ezt a jelenséget tipikusan fiatal felnőtteken lehet észlelni, akik rossz közérzet ellenére tovább edzenek.
