Hogyan juthatunk el a körforgásos gazdasághoz?

„Hogyan juthatunk el a körforgásos gazdasághoz?” Javaslatok szabályzórendszer módosítására

MGYOSZ CSAOSZ KSZGYSZ

Galli Miklós

2016. November

EU körkörös gazdaság iniciatívája Aktualitás - Globális kihívások 

Európa gazdasági versenyképessége



Klímaváltozás, jelenlegi folyamatok fenntarthatósága, a lineáris gazdaság korlátai (energia- és nyersanyagellátás, környezetterhelés, demográfiai hatások…)



EU iniciatívák - áttérés a körforgásos gazdaságra Új irányelvek, szabályozások:  energiatakarékosság

 megújuló energiák  hulladékirányelv

(1,5%/év megtakarítás)

(arányok jelentős növelése)

(Cél: „0” hulladék hosszútávon)

 hulladékgazdálkodási célok

(Irányszámok jelentős növelése,

szelektíven gyűjthető hulladékok lerakásának tilalma)

Aktualitás - Magyar gazdaságot érintő kihívások     

Versenyképesség növelése

Fenntartható növekedési pálya (EU források nélkül is!) Gazdaság szerkezet további javítása Energiafüggőség mérséklése

Kormányzati iniciatívák:



Irinyi terv: ipar részarányának növelése a GDP-n belül Stratégiai ágazatok, ezen belül zöldgazdaság kiemelt fejlesztése



Közszolgáltatások központosítása, állami tulajdonú részarány növelése



Intézkedések az EU új irányelveinek való megfelelésre

MGYOSZ és a szakmai szövetségek javaslatai a körforgásos gazdaságra való áttérés témakörében 

Javaslatok alulról építkeznek, a tagvállalatoktól és a Szakmai Szövetségek szakértőitől származnak



Részben döntéseket sürgetnek, részben meglevő jogszabályok módosítását célozzák, amelyek nem ösztönzik, egyes esetekben akadályozzák a gazdaság szereplőinek részvételét a célok megvalósításában



Sok a konkrét részleteiben is kidolgozott javaslat, más esetekben a problémát vetjük fel azzal az igénnyel, hogy az érintett Szakmai Szövetségek bevonásával kerüljön sor a módosítások részletes kidolgozására

Javaslatok az energiagazdálkodás témakörében 

Önkéntes megállapodások keretein belül adópolitikai ösztönzők bevezetése az energiahatékonyság javítását célzó beruházások gyorsítása érdekében (Cél: EU energiatakarékossági irányelv teljesítése) Javaslat átültetése folyamatban van, NGM/NFM előterjesztés készül



METÁR szabályozás támogatási rendszerének felülvizsgálata, a magas hatásfokú ipari erőművekre vonatkozó korlátozás módosítása (Cél: EU megújuló energiatermelésre vonatkozó irányelv teljesítése)



Energiaintenzív iparágak kompenzációja a villamos energia árában megjelenő indirekt költségek tekintetében (Cél: más EU tagállamokhoz hasonlóan a versenyképesség javítása)

Javaslatok a hulladékgazdálkodás terén 

Csomagolási hulladékok begyűjtésének és hasznosításának ösztönzése a szabályzórendszer módosításával (Cél: EU csomagolási hulladék direktíva teljesítése) A javaslatokat az előadás második részében részletezem

  

Az építési-bontási hulladékokkal kapcsolatos szabályozás módosítása

 

Csomagolási Adatbázis Rendszer létrehozása

Melléktermékek hasznosításának támogatása Hulladékhasznosítással visszanyert anyagokból, megújuló erőforrásokból gyártott termékek használatának ösztönzése

Kommunikációs együttműködés a hulladékok szelektív gyűjtése, és a hasznosítói kapacitások tervezése terén

Csomagolási hulladékok gyűjtése és hasznosítása, a hulladékgazdálkodás „állatorvosi lova” 

Jelentős hulladékáram, a magyarországi éves volumen mintegy 1,1 M tonna.



EU szinten a leginkább szabályozott hulladékgazdálkodási terület, jól kialakult gyakorlattal a megoldási módok tekintetében. Általánosan elterjedt a kötelezettek EPR alapú rendszerek alkalmazása.

bevonásával

működtetett



Magyarország 2012-ben áttért az állami irányítású hasznosítást szervező rendszerre, ahol főszabályként a kötelezett kötelezettségét termékdíj fizetésével teljesíti, így a gazdaság szereplőinek sem információjuk sem ráhatásuk nincs a teljesítésre.



A törvényi szabályozás (Ktdt, HT) megjelenése óta számtalan esetben módosult mégis sok eldöntendő kérdés van, amely a működés szempontjából lényeges.

Válaszra váró kérdések 

Ki a terület gazdája, felelőse? Ki a felelős az EU irányelvek teljesítéséért?



Ki dönti el, hogy milyen gyűjtési rendszerek alakuljanak ki az egyes településtípusoknál? (Szelektív gyűjtés? Utóválogatás? Frakciók száma? Kimenetek kezelése?)



Országosan a szelektív gyűjtés mellett mennyi válogató és milyen égető kapacitásokra van szükség?



Hogyan fog javulni az ország hulladékgazdálkodási teljesítménye, ha a fajlagos ráfordítások évről évre csökkenek?



Hogyan tudnak a gazdaság szereplői optimális megoldásokat kialakítani termékeik életciklusáról, amikor a szabályzók kizárják őket a hulladékkezelés és hasznosítás folyamatának kézbentartásából?

A 2012-ben bevezetett rendszer hatékonysága a környezetvédelmi teljesítmény szempontjából (2011-2014)



Az újrafeldolgozási arány elmarad az EU irányelvben rögzített követelménytől és jelentősen alacsonyabb az EU által tervezett céloknál



Nemzetközi összeállításban Magyarország az EU leggyengébben teljesítő országai közé tartozik, míg a fogyasztókat terhelő költség kiemelkedően magas



A belföldi csomagolási termékdíj bevételek folyamatosan emelkednek, ugyanakkor a fajlagos ráfordítások csökkenek, 2014ben a termékdíj bevétel 18,8%-át fordították a hasznosítás közvetlen finanszírozására, a 2016. évi tervadatok szerint ez az arány 17,7% lesz.



A kollektív finanszírozással elért hasznosítási eredmény az EU felé közölt teljesítménynek csak 2/3-a. A fennmaradó 1/3 a HIR-ből származó ellenőrizetlen adat, melynek következtében olyan hasznosítást is tartalmaz(hat), amely nem számolható el csomagolási hulladék hasznosításként. (gyártásközi hulladék)



A csökkenő fajlagos ráfordítások hatékonysága romlik azáltal, hogy a gyűjtési és hasznosítási rendszerek kiírása általában az év második felében visszamenőlegesen történik, így a rendszer nem biztosít kiszámítható és folyamatos finanszírozást a résztvevő nyertes vállalkozások számára sem.A tenderkiírások a belföldi hasznosító számára szigorúbb feltételeket szabnak mint a külföldi hasznosítás esetében.

Kötelező és teljesített hasznosítási arányok EU irányelvben rögzített kötelező hasznosítási arány (recycling %)

Magyarország teljesítése 2014-ben (recycling %)

2012-től

2025-től tervezett

55

65

52,3(?)

22,5

55

36,7

Fa

15

60

31,2

Fém

50

75

83,5(?)

Üveg

60

75

36,3

Papír

60

75

66,1(?)

Összes újrahasznált és anyagában hasznosított csomagolás Ebből: Műanyag

A 2012-ben bevezetett rendszer hatékonysága a környezetvédelmi teljesítmény szempontjából (2011-2014) 













A csökkenő fajlagos ráfordítások hatékonysága romlik azáltal, hogy a gyűjtési és hasznosítási rendszerek kiírása általában az év második felében visszamenőlegesen történik, így a rendszer nem biztosít kiszámítható és folyamatos finanszírozást a résztvevő nyertes vállalkozások számára sem.A tenderkiírások a belföldi hasznosító számára szigorúbb feltételeket szabnak mint a külföldi hasznosítás esetében.

Recycling arányok 2013-ban 80

70 60 50 40 30 20 10 0

12

A fogyasztókat terhelő költség (csomagolási termékdíj) 16

14

15

13 12

12

éves költség lakosonként

11

EUR

10

7.5

8

7

6.5

6

6

3

4 2 0 Németország Magyarország (EPR + Deposit)

Ausztria

Spanyolország

Hollandia

Belgium

Olaszország

Csehország

Bulgária








A belföldi csomagolási termékdíj bevételek folyamatosan emelkednek, ugyanakkor a fajlagos ráfordítások csökkenek, 2014-ben a termékdíj bevétel 18,8%-át fordították a hasznosítás közvetlen finanszírozására, a 2016. évi tervadatok szerint ez az arány 17,7% lesz.






A csökkenő fajlagos ráfordítások hatékonysága romlik azáltal, hogy a gyűjtési és hasznosítási rendszerek kiírása általában az év második felében visszamenőlegesen történik, így a rendszer nem biztosít kiszámítható és folyamatos finanszírozást a résztvevő nyertes vállalkozások számára sem.A tenderkiírások a belföldi hasznosító számára szigorúbb feltételeket szabnak mint a külföldi hasznosítás esetében

A fajlagos bevételek és kiadások, valamint a hasznosítási teljesítmény alakulása 2011

2012

2013

2014

2015T

2016T

Éves termékdíj bevétel MFt

6900

34900

30008

32600

37000

38300

Éves termékdíj bevétel a kibocsátás arányában (Ft/kg)

19,0*

34,5

30,1

32,4

33,5

34,4

Fajlagos ráfordítás a hasznosítás arányában (Ft/kg)

18,0**

9,7

9,4

10,3

9,9

9,5

59,3

49,1

50,1

52,3

55,0

49,2

58,0**

37,7

35,7

34,8

34,7

39,3

62,9

60,1

60,3

59,7

65,1

63,9

Év

Hasznosítási teljesítmény anyagában (recycling %) Ellenőrzött, fizetett hasznosítási teljesítmény (recycling %) Gyűjtési teljesítmény (recovery %) * Termékdíj + licencdíj ** Koordináló szervezetek adata

15













A kollektív finanszírozással elért hasznosítási eredmény az EU felé közölt teljesítménynek csak 2/3-a. A fennmaradó 1/3 a HIR-ből származó ellenőrizetlen adat, melynek következtében olyan hasznosítást is tartalmaz(hat), amely nem számolható el csomagolási hulladék hasznosításként. (gyártásközi hulladék) A csökkenő fajlagos ráfordítások hatékonysága romlik azáltal, hogy a gyűjtési és hasznosítási rendszerek kiírása általában az év második felében visszamenőlegesen történik, így a rendszer nem biztosít kiszámítható és folyamatos finanszírozást a résztvevő nyertes vállalkozások számára sem.A tenderkiírások a belföldi hasznosító számára szigorúbb feltételeket szabnak mint a külföldi hasznosítás esetében

Hasznosítási teljesítmény alakulása Anyagában történő hasznosítás (recycling %) 70 65 60

59.3

55 50

57.9

48.5

49.2

52.3 49.3

45

EU követelmény Magyarország teljesítése

40

OHÜ/NHI általi teljesítés (2011 EPR)

35 30

2011

EPR

34.37

34.05

33.8

2012

2013

2014

OHÜ/NHI adatok














A csökkenő fajlagos ráfordítások hatékonysága romlik azáltal, hogy a gyűjtési és hasznosítási tenderek kiírása általában az év második felében visszamenőlegesen történik, így a rendszer nem biztosít kiszámítható és folyamatos finanszírozást a résztvevő nyertes vállalkozások számára sem.A tenderkiírások a belföldi hasznosító esetében szigorúbb feltételeket szabnak mint a külföldi hasznosítás esetében

Javaslatok a kollektív hasznosítási rendszer hatékonyságának javítására – I. 

Emelni szükséges a gyűjtési és hasznosítási ráfordításokat, különösen a kommunális (lakossági) szelektív gyűjtéssel elérhető területeken. Az újrafeldolgozási globálkvóta teljesítése érdekében maximálisan ki kell használni azokat a területeket, ahol a hasznosítási kapacitások adottak Magyarországon (papír, műanyag, fém).



Egyértelműen tisztázni szükséges az országos hasznosítási arányok teljesítése tekintetében a felelősség és irányítás kérdését és biztosítani kell a befizetett termékdíjból a célok teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközöket (18%  30%). A termékdíj nem adó. A törvény előírásai szerint a kollektív befizetést teljesítő kötelezettekre jutó hasznosítási feladatot a kijelölt állami szervnek (OHU, NHI, NHKV) kell teljesítenie.

19

Javaslatok a kollektív hasznosítási rendszer hatékonyságának javítására – II. 

A gyűjtési és hasznosítási tendereket lehetőleg hosszabb távra, a tárgyidőszakot megelőzően szükséges kiírni és elbírálni. A kiírási és hasznosítási folyamat ellenőrzése során biztosítani kell, hogy csak a rendszerben elszámolható hulladékok kerüljenek figyelembe vételre a teljesítésnél.Azonos feltételeket kell kiírni a hasznosítási relációtól függetlenül és törölni kell az ésszerűtlen engedményeket.



Széleskörű szakmai egyeztetés szükséges az OGYHT tervezése során.



Rögzíteni szükséges az országos teljesítés számítási módszerét, figyelembe vehető összetevőit, szükség esetén módosítani kell a HIR adatszolgáltatás részletezését. Az országos teljesítés ellenőrzésébe be kell vonni a kötelezettek és a hasznosításban közreműködők szakmai szervezeteit. 20

Az egyéni teljesítés bővítési lehetőségei – I. 

Az egyéni teljesítés mint a kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) gyakorlásának közvetlen eszköze méltatlanul kis szerephez jut a hasznosítási rendszerben. A NAV adatai szerint a 19800 kötelezett közül 51 gazdálkodó (0,26%) tudott élni ezzel a lehetőséggel.



Az okok a szabályozásba épített korlátok, ellentmondások, mellett a diszkriminatív adózásban keresendők.



A hatóságok jogszabály értelmezése ellentmondásos az egyéni teljesítő által elszámolható teljesítmények és a közreműködő szerepe tekintetében. A jelenleg folyamatban levő törvénymódosítás feloldja az ellentmondást részben, szükséges a NAV újabb jogszabály értelmezése, illetve szükség esetén az egyéni teljesítés definíciójának egyértelmű megfogalmazása. 21

Az egyéni teljesítés bővítési lehetőségei – II. 

Az adózási feltételek jóval kedvezőtlenebbek az egyéni teljesítő részére, mint a kollektív teljesítőkre



az egyéni teljesítőnek magasabb teljesítési hányadot kell elérnie (65% 60%)



magasabb teljesítés mellett összességében több kiadása van egyes speciális esetek kivételével



Anyagfajtánként eltérő a többletteher mértéke (pl. papír esetében a gyűjtés és hasznosítás költségein felül az adó 84%-át kell megfizetni), és az alkalmazott képlet több anyagfajtánál magasabb teljesítési hányad esetében magasabb fizetési kötelezettségi eredményez.



Fentiek miatt az egyéni teljesítés nem tölti be a kollektív teljesítést kiegészítő szerepét, a jelenlegi szabályozás miatt a kötelezettek nagy hányadánál kedvezőtlen alternatíva, egyben gátja a körkörös gazdaságra való áttérésre irányuló erőfeszítéseknek. 22

Javaslat az egyéni hulladékkezelésre vonatkozó jogszabály értelmezési vita rendezésére Vita lényege:

A NAV értelmezése szerint csak az egyéni hasznosító kötelezett telephelyén folytatott gyűjtés számolható el teljesítésként. Szakmai szervezetek (és jogszakértők) szerint a Ktdt és HT együttes értelmezése valamint a magyar kormánynak 2014 évben az EU felé megküldött jogszabály magyarázata szerint a közreműködő telephelyén folytatott gyűjtés is elszámolható teljesítésként a Ktdt 16. § rendelkezéseinek betartása mellett.

NAV értelmezés következménye:

 A kötelezettek jelentős részének kizárása az egyéni hasznosítás lehetőségéből

 A kormány EU felé küldött jogszabály magyarázata nincs összhangban a hatóságok jogértelmezésével

Javaslat: 9.§ a.)

a kötelezett vagy teljesítésben közreműködő telephelyén történő gyűjtése, ideértve…

23

Az egyéni hasznosító által fizetendő termékdíj normatív meghatározása/Követelmények 1. A díjszámítás alapja a jelenlegi törvényben szereplő képlet legyen

2. Az egyéni és kollektív hasznosítók által fizetett díj és ráfordítások összege azonos hasznosítási teljesítmények esetében legyen közel azonos a jogszabályban rögzített - az állami szervezet által teljesítendő és a felső hasznosítási arány között (qákhsz ≤ qe ≤ qf ) 3. Az egyéni hasznosítók által fizetett adó és normatív ráfordítások összege legyen progresszíven emelkedő a kötelező hasznosítási hányadtól (qákhsz) való elmaradás esetén, ugyanakkor legyen degresszív a felső teljesítési hányad (qf ) túlteljesítésnél 4. A normatív díjak megállapításánál a rendszer vegye alapul a 2016. évi OGYHT fajlagos hasznosítási és egyéb költségeit

24

Munkamenet 1. A jelenlegi díjstruktúra diszkriminatív voltának bemutatása egyéni/kollektív és anyagfajták összehasonlítása útján (díjszámítás az országos felső határ, az anyagfajtára jellemző hasznosítási kötelezettség teljesítése és nulla teljesítés esetén) 2. Javaslat kidolgozása a díjak normatív megállapítására, 65%-os teljesítménynél legyen az egyéni teljesítő összes költsége (termékdíj plusz az OGYHT fajlagos költsége alapján számított hasznosítási költség)azonos a kollektív teljesítő termékdíjával 3. Változtatható tényezők: „K” közelítse a 2016-os OGYHT fajlagos hasznosítási díjait (bár az utólagos tendereztetés és a teljesítés elmaradása, valamint a kis volumenű teljesítményvásárlás miatt az OGYHT számai nem tekinthetők mindenütt piaci normatívának!!), „E” változzon ott, ahol a követelmények teljesítése ezt szükségessé teszi. 4. Javaslat a hasznosítási teljesítménytől függő termékdíjra 5. Költségvetési hatás becslése (Várható egyéni teljesítés volumene, az adókiesés és költségvetési megtakarítás egyenlege)

25

Számítások Normatív rendszerirányítási alapköltség számítása:

ahol:



R – Normatív rendszerirányítási alapköltség



Ee=2Ft/kg az egyéni teljesítő egyéb adminisztrációs, kommunikációs és ellenőrzési ráfordítása, megfelel a kollektív teljesítés fajlagos egyéb ráfordítása átlagának



Ke az egyéni teljesítő hasznosítási költsége, megfelel a kollektív teljesítés fajlagos átlagköltségének

Hasznosítási teljesítménytől függő termékdíj számítása:

26

Az egyéni teljesítő által a jelenlegi szabályozás szerint fizetendő költség (Heössz ) és termékdíj (Tkollektív) összehasonlítása a hasznosítási arány függvényében 170%

Heössz / Tkollektív

qe=0 qáhksz(fa)=15

160%

qáhksz(műanyag)=25

qf=65 qáhksz(fém, üveg)=60

Heössz/Tkollektív (%)

150% 140%

papír 130%

fa fém

120%

üveg műanyag

110%

Tkollektív

100% 90% 0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Hasznosítási arány (%) 27

Következtetések Az egyéni teljesítő által fizetett összköltség sem az anyagfajták közötti összehasonlításban, sem a kollektív teljesítővel való összehasonlításban nem elégíti ki a normativitás követelményét. Ezen belül:

 

Heössz sokkal nagyobb mint TKollektív , több anyagfajtánál



Magasabb teljesítési hányadhoz magasabb összköltség tartozik néhány anyagfajtánál (vagyis a többletteljesítést a rendszer bünteti)

Anyagfajtánként nagyon nagy szórást mutat a Heössz/ Tkollektív hányados

Felül kell vizsgálni mind a rendszerirányítási költséget (R), mind az externális (E) és kezelési (K) költségeket.

28

Javaslat a módosított díjstruktúrára és paraméterekre Kollektív teljesítő termékdíj tétele

Fajlagos rendszerirányítási alapköltség

Javasolt új rendszerirányítási alapköltség

Externális alapköltség

Javasolt Externális alapköltség

Kezelési alapköltség

Javasolt Kezelési alapköltség

TK

R

Rúj

E

Eúj

K

Kúj

(Ft/kg)

(Ft/kg)

(Ft/kg)

(Ft/kg)

(Ft/kg)

(Ft/kg)

(Ft/kg)

papír

19

16

13

4

4

5

7

fa

19

14

11

4

8

10

10

fém

19

12

12

8

8

10

10

üveg

19

12

7

6

10

10

16

társított, italos karton

19

12

13

7

4

10

7

társított, más

57

34

30

24

27

30

40

műanyag

57

34

30

24

27

30

40

egyéb

57

34

30

24

27

30

40

fém, kereskedelmi

304

160

160

120

120

100

100

bevásárló m. reklámtáska

1900

1300

1300

774

774

30

30

A csomagolóanyag fajtája

* a módosításokat pirossal jelöltük 29

A módosítások eredménye Heössz/Tkollektív

qe=0

qf=65

190%

papír

180% qáhksz(fa)=15

fa

qáhksz(műanyag)=25

Heössz / Tkollektív (%)

170%

fém üveg

160%

műanyag

150% qáhksz(fém, üveg)=60

140% 130% 120% 110%

Tkollektív

100% 90% 0

5

10

15

20

25

30

35

40

45

50

55

60

65

Hasznosítási arány (%) 30

Cél: Egyéni teljesítő ösztönzése 100% hasznosítási hányad elérésére 

Az egyéni teljesítő ösztönzése 65% feletti hasznosítási teljesítés elérésére, annak érdekében, hogy az egyéni teljesítő nagyobb mértékben járuljon hozzá az országos célok teljesítéséhez



A szabályozás a 65% alatti teljesítésnél alkalmazott képletnek megfelelő módon degresszíven ösztönözze a felső teljesítési hányad túlteljesítését

Javasolt képlet qe>65% esetére:

Ahol:

 

100% > qe > 65% Ee = 2 Ft/kg, ahol „Ee” az egyéni teljesítő egyéb ráfordítása

31

A javaslat hatása a fizetendő termékdíjra 100%-os hasznosításnál

A csomagolóanyag fajtája

Ráfordítás hasznosított mennyiség szerint, 100%-os hasznosításnál

Kollektív termékdíj

Egyéni termékdíj 100%-os hasznosításnál.

Tk

Te100

Heössz

Ft/kg

Ft/kg

Ft/kg

%

papír

19

9,53

17,95

94,47 %

fa

19

6,34

18,34

96,52 %

fém

19

7,34

18,50

97,37 %

üveg

19

0

18

94,74%

műanyag, társított egyéb

57

13,48

54,88

96,28%

Heössz/Tk

32

Költségvetési hatások vizsgálata A teljesítmény arányos termékdíj bevezetésének hatásai a költségvetési bevételekre és kiadásokra 65%-os teljesítés felett a kötelezettek 10%-os arányának áttérése és 100%-os teljesítése mellett Termékdíj

Hasznosított mennyiség szerinti ráfordítás és adminisztrációs díj

Termékdíj fizetési kötelezettség 100%-os egyéni teljesítésnél

Költségvetési változás

Kollektív hasznosítás esetén 10%-os áttérési arány

Költségvetési változás 10%os áttérés esetén

(Ft/kg)

Ke (Ft/kg)+2

(Ft)/kg

Ft/kg

kg

Ft

Papír

19

8,42

9,53

-1,05

27 550 000

-28 927 500

Fa, természetes alapú anyag

19

12,00

6,34

-0,66

3 010 000

-1 986 600

Fém

19

11,16

7,34

-0,50

215 000

-107 500

Üveg Társított (kivéve társított rétegzett italkarton) Műanyag - a műanyag bevásárló -

19

18,00

-

-1,00

5 670 000

-5 670 000

57

41,40

13,48

-2,12

265 000

-561 800

57

41,40

13,48

-2,12

7 033 000

-14 909 960

43 743 000

-52 163 360

Anyagáram

reklám táska kivételével

Összesen:

A 10%-os arányú áttérés 100%-os teljesítési hányad esetén biztosítaná országos szinten az EU recycling kvótájának teljesítését. 33

További javaslatok a termékdíjrendszer javítására, az adminisztráció csökkentésére 

Magyarországon a törvény alanyi és tárgyi hatálya 2012 óta nem egyezik meg az EU EPR rendszere szerinti alanyi és tárgyi hatállyal: csomagolószer

csomagolás

Következmények: bonyolult átvállalási rendszer a teljes csomagolási láncban

(2015 NAV – bevallott csomagolószer 1226 ezerTonna – átvállalások összege 1015 ezerTonna !)

Csomagolószerek és csomagolások bevallásán alapuló összes kibocsátás > EU irányelv szerinti csomagolás kibocsátás (tartalmazza a fázisok hulladékát, vissza nem igényelt tételeket, halmozódásokat a kereskedelmi láncban)

Javaslat: alanyi és tárgyi hatály visszaállítása a csomagolásra

 

Átalánydíjas rendszer felülvizsgálata és érdemi bővítése

 

Termékdíjrendszeren belül a hasznosítási díj és adó szétválasztása

CSK kódok egyszerűsítése (rövidítése), nyilvántartás ésszerűsítése (tömeg adatok kg-ban, 2 tizedesjegy pontosság elhagyásával)

Kötelezettek bevonása a kollektív teljesítési rendszer tervezésébe és ellenőrzésébe

34

Köszönöm a figyelmet! 35

Hogyan juthatunk el a körforgásos gazdasághoz?

Recommend Documents