Hogyan írjunk…?
Hogyan írjunk TDK-t, szakdolgozatot?
A kurzus célja: A szakdolgozat vagy a TDK jobban sikerüljön. Követelmények: 1. Ez egy GYAKORLAT. Ez nem véletlen. 2. A gyakorlaton a részvétel kötelező. 3. NÉHÁNY hiányzás előfordulhat. 4. A jelenlétet különböző formában fogom ellenőrizni.
dr. Székely Balázs tudományos főmunkatárs Institut für Photogrammetrie und Fernerkundung, Technische Universität Wien ELTE FFI Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Űrkutató Csoport 2008
1
2
Hogyan írjunk…?
Hogyan írjunk…?
1. Egyéni feladatmegoldás szakdolgozati vagy TDK-téma alapján 2. Egy konkrét kiadott téma feldolgozása 3. Elbeszélgetés az Eco-könyvről
Nem tudok érdemjegyet adni annak, aki 1. nem olvasta az Eco-könyvet. 2. nem tudja a hivatkozások formáját, szabályait, ezeket nem tudja a gyakorlatban alkalmazni.
+ a hivatkozásokkal kapcsolatos számonkérés Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? (2. kiadás) Gondolat, Budapest, 256 pp.
Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? (2. kiadás) Gondolat, Budapest, 256 pp.
Eredeti mű:
Eredeti mű:
Eco, Umberto (1977): Come si fa una tesi di laurea. Le materie umanistiche. Bompiani, Milano, 249 pp.
3
Hogyan írjunk…?
Eco, Umberto (1977): Come si fa una tesi di laurea. Le materie umanistiche. Bompiani, Milano, 249 pp.
4
Miért kell szakdolgozatot írni?
1. Miért kell szakdolgozatot készíteni? 2. Témaválasztás 3. Kooperáció a témavezetővel és másokkal 4. A munkaterv és az időbeosztás 5. A feldolgozandó anyag 6. A megfogalmazás 7. Formai követelmények 8. Szerkesztés 9. Kitérő a TDK-ra 10. A szakdolgozat megvédése 11. A hivatkozások gyakorlása
1. 2. 3. 4.
A társadalmi elvárás A kutatói feladatkör Gyakorlás A felkészültség komplex ellenőrzése írásban és szóban 5. Referenciaanyag 6. Az egyetem archiváló szerepe
A .PPT-t csak a kurzus végén bocsátom közkézre. 5
6
1
Miért kell szakdolgozatot írni? „Szakdolgozatot írni tehát annyit jelent, hogy az ember megtanulja, hogyan kell rendet tenni saját gondolatai között, s rendszerezni az adatokat: tapasztalatot szerez a módszeres munkáról, vagyis létrehoz egy „tárgyat”, amely lényegét tekintve másoknak is javára szolgál. Nem is a téma fontos tehát, hanem magáról a munkáról szerzett tapasztalat.” (20-21. old.) Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 256 pp.
7
A témaválasztás 1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődésének. 2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetőek. 3. A felhasználandó források legyenek kezelhetők. 4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének. (22. old.) „E négy szabály talán banálisnak, és egyetlen mondatban összefoglalhatónak látszik: » aki szakdolgozatot akar írni, olyat írjon, amilyenre képes «. Nos, pontosan ez az igazság...” Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 256 pp.
8
A témaválasztás
A témaválasztás
A TTK-n hagyományosan és tartalmi okokból is a témavezetők írják ki a szakdolgozati témákat. Ezt alapvetően az indokolja, hogy a legtöbb téma kidolgozásához kísérleteket kell végezni, vagy olyan eszközöket, műszereket, adatokat, programokat, stb. kell felhasználni, amelyeknek a hallgató rendelkezésére bocsátásához speciális intézkedések szükségesek (pl. hozzáférés engedélyezése, időpontkérés vagy más korlátozott mértékben rendelkezésre álló erőforrás). Ugyanakkor nincs akadálya annak, hogy valaki önállóan válasszon magának témát, ehhez viszont témavezetőt is kell találnia. Ez esetben a jelöltnek számítania kell pusztán a saját kezdeményezésű téma miatt bizonyos 9 „ellenszélre”.
1. A téma feleljen meg a jelölt érdeklődésének.
A témaválasztás
A téma és a téma kidolgozásához szükséges eljárások, technikák legyenek nagyjából ismertek a jelölt számára, és ne legyenek alapvetően ellenszenvesek. Egy-egy témát meg is lehet szeretni, de ne a szakdolgozatnál kezdjük, ha lehet. 10
A témaválasztás
2. A felhasználandó források legyenek hozzáférhetőek.
3. A felhasználandó források legyenek kezelhetők.
Természettudományi témák esetén általában a témavezetők ajánlanak témákat. Ez esetben elsősorban a témavezető felelőssége, hogy biztosítsa, hogy a téma kidolgozható legyen.
Ez azt jelenti, hogy a jelöltnek nagyjából tudnia kell(ene), hogy mibe is fogott.
11
Ha valaki utál programozni, ne kezdjen egy szoftver továbbfejlesztésébe szakdolgozatként. 12
2
A témaválasztás
Kooperáció a témavezetővel
4. A kutatási módszer feleljen meg a jelölt felkészültségének. Ha egy tárgyból három féléven át pótvizsgával mentünk át, lehetőleg ne ezt a módszert kelljen alkalmazni a szakdolgozatnál.
Figyelembe veendő szempontok: 1. A témavezető motivációja a témát tekintve 2. A téma illeszkedése a témavezető/kutatócsoport tevékenységébe 3. A témavezető motivációja a szakdolgozót tekintve 4. A témavezető időbeosztása, leterheltsége 5. A témavezető elvárása (ha világos) 6. A témavezető és szakmai környezete 7. Az esetleges külső konzulens/intézmény szerepe, a céljaik
13
14
Kooperáció a témavezetővel
Kooperáció másokkal
Tanácsok:
Potenciális szereplők:
Példa:
1. A témavezető biztosan eléggé elfoglalt. Ennek ellenére általában motivált, hajlamos segíteni, de csak akkor, ha rendszeresen megkeressük. 2. „Néma gyereknek az anyja se érti a szavát.” Merjünk kérdezni: inkább kétszer kérdezzünk meg valamit, mint egyszer sem! (De udvariasan!) 3. Mielőtt másokat bevonnánk a projektbe a saját szakállunkra, egyeztessünk a témavezetővel. Lehetnek általunk nem ismert aspektusok. 4. Ha a témavezető – többszöri türelmes próbálkozás ellenére – nem mutat segítőkészséget, keressük mások segítségét. Ez a mi szakdolgozatunk! 15
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.
Korábbi elemző Programíró Kari könyvtár Referencialabor Terepi kísérő Szakhatóság Szakintézmény
Adatforrások Modellek/módszerek forrása(i) A könyvtár(ak) Külső mérőhely/labor Megkérdezhető szakértők Engedélyezők Potenciális eredményfelhasználók
Alapvető szabály: a külső szereplők érdeklődésének, illetve érdekeltségének fenntartása Legyünk figyelemmel a hosszútávú hatásokra: saját 16 karrierünkre és a témavezető viszonyrendszerére
A munkaterv
A tartalomjegyzék mint munkaterv
1. Legyen mindig reális (tartható) munkatervünk! 2. A témavezetővel együtt alakítsuk ki és minden érdemi változást beszéljünk meg vele. 3. Próbáljuk meg előre megsejteni a szűk keresztmetszeteket! 4. A külső függésekre legyünk figyelemmel. 5. A végéhez közeledve minden kétszer annyi ideig fog tartani. 6. Lesznek nem hatékony/kiégési periódusaink. 7. A környezetünkkel ne veszítsük el az emberi 17 kapcsolatainkat!
1. Készítsünk egy előzetes tartalomjegyzéket (lehetőleg a témavezetővel együtt). 2. Az előzetes tartalomjegyzékben írjunk úgy, mintha a munka már készen lenne. 3. A tartalomjegyzék aktuális állapotát mindig változtassuk az előrelépésnek megfelelően, de a korábbiakat (megfelelő dátummal) tegyük el. 4. Néha (pl. havonta) hasonlítsuk össze az eddigi előrelépéseinket (dátum szerint) a tartalomjegyzék fejlődésének tükrében. 5. Gondoljuk át minden esetben, hogy mely részek azok, amit már meg tudnánk írni. Amit meg 18 tudunk írni, írjuk is meg.
Tanácsok:
3
Az időbeosztás A szakdolgozattal kapcsolatos tevékenység intenzitása 4 2 1
3
Az időbeosztás
1:kezdeti lelkesedés
Az egyes tevékenységek arányának időbeli változása
2:adatgyűjtési fázis
5
7 6
3:karácsony környéki fékeződés
7
4:feldolgozási fázis 5:kiégési szakasz 6:írási csúcs 7:leadási pont
5 3 1
19
A feldolgozandó anyag
1:alapozó megbeszélések 2:fő irodalmazási fázis 3:adatgyűjtési fázis
4
6
8 9
2
előkészítés
adatgyűjtés feldolgozás írás
4:fő feldolgozási fázis 5:a szöveg írásának megkezdése 6:fő értékelési fázis 7:fő szövegírási fázis 8:irodalmazás szövegíráskor 9:a szöveg egyeztetése a témavezetővel Figyeljük meg a rendszeres, egyre intenzívebbé váló kapcsolatot a témavezetővel! 20
A feldolgozandó anyag
Az általánosság megszorítása nélkül a feldolgozandó anyag lehet:
A feldolgozandó anyagot meghatározhatja: – mi magunk – a témavezető – a közbülső eredmények
– kivitelezendő kísérlet – átnézendő adatbázis – elvégzendő (terepi) mérés – futtatandó/kipróbálandó modell – felkutatandó irodalom – keresendő összefüggés stb.
A feldolgozandó anyagok köre lehet, hogy időben változik, de mindig legyen képünk arról, hogy mire terjed ki.
21
A feldolgozandó anyag kézbentartása
A feldolgozandó anyagok körét egy idő után – bármekkora késztetést érzünk is, vagy bármekkora nyomás nehezedik ránk – ne bővítsük. Az írás iránt érzett idegenkedésünk gyakran terel minket vissza a kísérleti fázisba, de ha engedünk ennek, nem lesz 22 dolgozatunk!
A munkanapló
Rendkívül fontos, hogy a feldolgozandó anyagot minden pillanatban kézben tudjuk tartani a következő értelemben: – terjedelmét tekintve; – logikai felosztás szempontjából; – feltalálási hely szerint; – feldolgozottsági (és dokumentáltsági) állapot tekintetében. Ennek érdekében vezessünk naplófélét az elvégzett tevékenységekről, mely napló önmagában később hasznos lehet ötletek szempontjából is. 23
A munkanaplóban lényegében mindent feljegyezhetünk, de a különösen fontos rögzítendők: – cikkek, adatforrások címe, feltalálási helye, egyes kulcsfontosságú adatok; – személyek és elérhetőségük, akikkel beszéltünk (leveleztünk), vagy akikkel kapcsolatot kell felvennünk (írjuk le, hogy miért is, és a kapcsolatfelvételt ki javasolta); – melyik nap mit csináltunk (unalmas lesz aznap, hiszen nyilvánvaló, de két hónap múlva hogy fogunk neki örülni, hogy felírtuk!) – kinek milyen mintát, anyagot adtunk oda feldolgozásra, mérésre, stb. és mikor lesz kész – mely adatállományok hol vannak (több példányban), 24 különösen a külső forrásból származó eredmények
4
A munkanapló (folyt.)
A munkanapló (folyt.) A munkanaplóba mindent dátummal jegyzünk fel. Ha rajtunk kívül mást is érint a dolog, vagy jelen van, az illető nevét is írjuk fel (később ő talán emlékszik, hogy hogy is volt... , ezenfelül a partner látja, hogy komolyan vesszük a munkánkat). A munkanaplót rendszeresen nézzük át, szükség esetén egészítsük ki (más színnel, hogy lehessen látni, hogy későbbi bejegyzés). Az átnézés eredményét is rögzíthetjük a munkanaplóba (elvetett v. átfogalmazott ötletek, megvalósult dolgok listája, stb.). A munkanapló nagyon fontos, de azért ne hagyjuk, hogy elhatalmasodjon felettünk. Különösen ne frusztráljon bennünket, hogy mi minden nincs még 26 kész. A frusztráció az elvégzésben nem segít!
– ÖTLETEK !!! (akármennyire bizarrnak tűnik is pillanatnyilag) – elkészítendő ábrák vázlata (minden lényeges dolgot rajzoljunk rá: tengelyek, egységek, színek, stb.: per pillanat minden nyilvánvaló, de később nem!) – a dolgozatba szánt, megírandó részek, bekezdések, táblázat-ötletek, esetleg kész szövegrészletek (utóbbit lehetőleg egyből gépbe írni, de ha épp pl. buszon jut eszünkbe, jegyezzük fel a munkanaplóba) – másokkal folytatott megbeszélések rezüméje, akár az illető által készített rajzzal, bejegyzéssel (írjuk oda, hogy ki csinálta – copyright) – az egyes adatforrások használatára, mérések elvégzésére vonatkozó rendszabályok, standardek 25
Az adatok kezelése Az egész kísérletes szakasz folyamán, de továbbfelhasználás esetén később is, rendkívül fontos, hogy az adatok, minták, kísérleti eredmények kezelése – következetes – biztonságos – rekonstruálható, jól dokumentált legyen. Az adatrendszerünk az (egyik) legfontosabb alapja a munkánknak, tulajdonképpen az a tudományos tőke, amit ki akarunk és ki kell használni a dolgozatírás során. Kezeljünk ennek megfelelően! 27
Az ábrák Ahogy a kísérletes szakaszban előrehaladunk, egyre több adatunk lesz, amit lassan-lassan meg is szeretnénk jeleníteni valahogy. Ilyenkor ábrák keletkeznek munkaverzióként. Ezeket az ábrákat használhatjuk majd kiindulásként: – a végleges ábrák csírájaként – a szöveg megfogalmazásának segédleteként. Már ebben a fázisban is érdemes nekifogni, hogy leírjuk, mit látunk az ábrán, és maga az ábra miért is született. Ennek még akkor is van értelme, ha – minden valószínűség szerint – mind az ábrát, mind pedig a szöveget később alaposan át fogjuk dolgozni. 28
Ábrakészítési szabályok 1. 2.
3.
4.
Ha magunknak sem világos, hogy mit és hogyan ábrázolunk, másnak sem lesz az. Magától értetődő, hogy az ábrán szereplő feliratok azon a nyelven legyenek, mint ami a dolgozat nyelve. Ha a szakterületnek erre vonatkozó sajátos előírása van, azt kell alkalmazni. Ne felejtsük el az ábrák magyarázó szövegében (ábrafelirat/figure caption) feloldani mindazokat a rövidítéseket, jelöléseket, melyeket az ábrán használtunk. Ne ragaszkodjunk hozzá feltétlenül, hogy egy ábrát egy szoftverben készítsünk el. Egy másik szoftverben 29 a már félkész eredményből sokszor jobb ábra lesz.
Ábrakészítési szabályok 5.
6.
7.
Grafikon esetén a tengelyeknek legyen megírása: mi az, és milyen egységekben mérődik? Lineáris, tengely, logaritmikus, vagy szakspecifikus ábrázolású (pl. több különböző skálájú intervallumból áll)? Van-e, kell-e trendvonal? Fel vannak-e tüntetve a mérési hibák? Az eloszlási adatok oszlopdiagramban, kördiagramban ábrázolhatók-e jobban? Ha kördiagramban, akkor az összegük milyen pontosan adja ki a 100%-ot? Meg kell-e adni az adatokat táblázatosan is (pl. melléklet)? Van-e térbeli meghatározottsága az adatainknak? Ábrázoljuk-e térképen őket? Térképünknek van-e méretaránya, aránymértéke, koordinátarendszere, vetülete? Milyen topográfiai információt kell tartal30 maznia (városok, közlekedés, vízrajz, domborzat)?
5
Ábrakészítési szabályok
A szerzői jogok kérdése
Fényképeinken, vékonycsiszolati, mikroszkópos, stb. képeinken legyen skála. Világos-e az olvasónak, hogy mekkora, amit lát? 9. Az ábrán belüli feliratok, számok, jelek akkorák legyenek, hogy a megcélzott nyomtatási méretben ezek jól olvashatók maradjanak. Sokszor célszerű idejekorán egy próbanyomatot készíteni, mert monitoron nem mindig érzékelhetőek jól a tényleges méretek. Amikor egyébként kiderül, lehet, hogy késő. 10. Az ábrákon belül fokozottan ügyeljünk a helyesírásra: a kész ábrákat általában sokkal nehezebb később 31 javítani, mint a szöveget.
Az dolgozat szövegét illetően is, de az ábráknál különösen kérdéses lehet a szerzői jogok (copyright) kérdése. Ha az ábra átvett (cikkből kimásolt, internetről letöltött, átrajzolt), a jogállása különböző lehet. Ha a dolgozat csak kéziratban marad (nem kerül internetre, publikálásra), ez kevésbé problémás. Lehetőség szerint készítsünk saját ábrát, vagy használjunk szabad felhasználású ábrát (pl. Wikipedia). Átvett ábránál mindig pontosan hivatkozzunk a forrásra. Ezzel sok esetben kielégítettük a szerzői jogokkal kapcsolatos előírásokat. A folyóiratokból, könyvből származó ábrák általában írásos engedélyt igényelnek, legtöbbször ezért fizetni kell(ene). 32
8.
Tanácsok a megíráshoz
A megfogalmazás
1. Írjunk le mindent, ami eszünkbe jut (eleinte). 2. Ne ragaszkodjunk ahhoz, hogy a munkát az első fejezetnél kezdjük. 3. Használjuk a témavezetőt kísérleti alanyként. 4. „Ne magyarázzák el, hol van Róma, ha a későbbiekben nem magyarázzák el, hol van Timbuktu.” 5. „Én vagy mi?” Akkor használjuk a királyi többest, ha feltételezhető, hogy az olvasó is egyetért az állítással. (182. old., 186. old) Eco, Umberto (1992): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Gondolat, Budapest, 256 pp.
33
A megfogalmazás TIPP: a megjegyzéseket zárjuk közre olyan karaktersorral, ami a tényleges szövegben máshol biztosan nem fordul elő és egyébként is szembeötlő. A színes háttér nem mindig elég! Így a szöveg szerkesztésének vége felé könnyen rákereshetünk, hogy nehogy ilyen megjegyzések maradjanak a végső szövegben.
Példák:
** a végéről az ábrát ide ** && ezt majd a függelékbe tenni && 35 $$ jó ez a képlet? $$
1. Vegyük elő a már korábban megírt részeket. Ha lehet, nyomtassuk is ki őket. 2. Vegyük elő a (témavezetővel egyeztetett) korábban megírt tartalomjegyzéket. 3. Olvassuk át a már megírt részeket egy ollóval és egy kis ragasztóval a kezünkben, vagy csináljunk egy papíron számozott sémát belőlük. 4. Illesszünk bele megjegyzéseket is, hogy hol mit kell még megírni. Itt használhatunk tetszőleges szöveget, ezt magunknak írjuk. Példák: „ide jön Géza ötlete a peptidekkel” „leírni:Streckeisen-ábra” „levezetni másodfokúra is a Landau-könyv alapján”
34
A megfogalmazás (folyt.) 5. A megjegyzésekkel kiegészített, összeragasztgatott szöveget hozzuk létre számítógépes állományként. Az elejére tegyük oda a tervezett tartalomjegyzéket. (Ez utóbbit majd helyettesítjük a tényleges tartalomjegyzékkel.) 6. A szöveget úgy fejlesztjük, hogy a megjegyzéseknek megfelelő részeket megírjuk. BIZTONSÁGI RENDSZABÁLYOK: (1) Minden szövegverziót megőrzünk. (2) Az egyes verziókat számozzuk, és odafigyelünk, hogy az állomány állomány dátuma megmaradjon. 36
(3) Időnként biztonsági másolatot csinálunk és fizikailag elvisszük elvisszük máshová. máshová.
6
Szerkesztés A
A
Szerkesztési elvek
szerkesztési fázis célja, hogy a megírt anyagrészekből az olvasó számára is logikus, érthető, érvekkel alátámasztott, kerek, egész művet hozzunk létre. szerkesztés műveletének időigényét nem szabad alulbecsülni. A legtöbb féligsült szakdolgozat azért marad félkész, mert bár a szükséges kísérletes munka kész, de a szerkesztésre nem fordított a szerző kellő időt és energiát. 37
1. Arányosak-e az egyes fejezetek hosszukat tekintve? 2. Hogyan kapcsolódnak az ábrák egymáshoz? Pl. jelmagyarázat közös-e egy-két másik ábrával? Nem kellene-e inkább az ugyanolyan típusú ábrákat függelékbe tenni, és a szövegben csak az ábratípust egyszer bemutatni? 3. Az ábrák a szöveggel összhangban vannak-e? 38
Szerkesztési elvek
Szerkesztési elvek
4. Az adatközléshez szükséges táblázatokat beszerkeszthetjük a szövegbe (ha nem túl nagy a táblázat) vagy tehetjük függelékbe. 5. Minden ábráról döntsük el, hogy szövegközi ábráról van szó, vagy egész oldalt igényel. 6. Döntsük el, hogy egyoldalas vagy kétoldalas nyomtatást választunk. Ha kétoldalasként nyomtatjuk, jobban oda kell figyeljünk, hogy mi kerül egymással szemközti oldalra, pl. az oldalszámozás (páros-páratlan) gondot okoz. 39
7. A fejezetek végén mindig hagyjunk helyet úgy, hogy a következő fejezetet páratlan oldalon kezdjük. Így legtöbbször elkerülhető az a kellemetlen helyzet, hogy a végfázisban szükséges módosítás miatt át kelljen tördelni az egész szöveget. végfázisban szükség esetén kicsit 8. A játszhatunk a margókkal, ha az oldalak tördelése nem megfelelő. De ezt csak a legvégén alkalmazzuk! Közben sok változás 40 történhet, ami szükségtelenné teszi ezt.
Jegyzékek
Láb- és egyéb jegyzetek Lábjegyzetek: Használjuk, de mértékkel! Hasznos, mert kifejthetünk röviden valamit, ami a szövegben magyarázatként odakívánkozna, de logikailag megtörné a szöveget. Óvatosan kezelendő, hogy ne legyen túl hosszú, vagy terjengős. Lábjegyzetben TILOS másik lábjegyzetet vagy jegyzetet használni!
... (Jegyzetek) 1. Irodalomjegyzék (feltétlenül szükséges) 2. Ábrajegyzék (ajánlott) 3. Index (csak nagyon elszántaknak!) 4. Mellékletek jegyzéke (ha alkalmazható) 5. Egyéb, szakspecifikus jegyzékek
41
42
7
Láb- és egyéb jegyzetek
Köszönetnyilvánítás
Jegyzetek a szöveg végén: Használható, de az olvasónak kényelmetlen. Kényelmetlen, mert olvasóként állandóan hátra kell lapoznom (különösen kényelmetlen, ha esetleg fejezetenként van a jegyzet, mert akkor még nem is mindig ugyanoda). Ha hosszabb lélegzetű jegyzetre lenne szükség, használjunk inkább függeléket, rövidebbeknél pedig lábjegyzetet. Megj.: Tudományos cikkekben legtöbbször tilos bármiféle jegyzet, lábjegyzet használata (újság-függő), viszont függelék általában megengedett. 43
A köszönetnyilvánítás igen fontos (sok esetben a legtöbbször olvasott ☺) része a dolgozatnak. Helye esetleg a dolgozat elején, gyakrabban a szöveges rész végén, a jegyzékek előtt van. Itt fejezzük ki köszönetünket mindazoknak, akik segítségünkre voltak a munkánk elkészítésében. A szokásos sorrend (példaként): témavezető(k), közreműködő szakmai partnerek, adatszolgáltatók, laboránsok, terepi közreműködők, intézmények, a munka finanszírozói (pl. ösztöndíj, mérési költségeket viselők, stb.), diáktársak, szülők/család/partner. 44
Hivatkozások és irodalomjegyzék
Függelék(ek) Minden olyan feltétlenül fontosnak tartott adatközlés kerül ide, ami nem tartozik szorosan a szövegbe, a szöveg logikáját, gondolatmenetét megtörné, vagy a szövegbe logikusan beilleszthető lenne, de túlzottan hosszú kitérőt jelentene. Tipikus példák: levezetés, mástól származó, de nélkülözhetetlennek ítélt, hosszabb szövegrész, idézet forrásmunkából, definíció(k), vegyületek, műszerek leírása, felhasznált mérési utasítások, szabványok, jogszabályi idézetek, életrajzok, terjedelmesebb adatközlés, terepi jegyzőkönyv, hosszabb, közös mintát követő ábrasor, nagyobb (pl. kihajtható) térképek, színes v. speciális nyomdatechnikát igénylő ábrák, CD-ROM v. más adathordozó, stb. 45
Hivatkozások és irodalomjegyzék
Bölcsészkörökben szokás a hivatkozást lábjegyzetként is megadni, de a természettudományban ez ma már nem megengedett. Formátumára vonatkozólag ellenőrizzük, hogy nincs-e valamilyen előírás. (Egyes egyetemek a szakdolgozatra és különösen a doktori dolgozatra vonatkozóan adnak ki ilyet, szinte minden tudományos folyóiratnál saját, előírt formátum van.) Ha nincs előírás, válasszunk egy konzekvens, jól használható rendszert, és azt használjuk következetesen. 46
Hivatkozások A cikkekre, könyvekre való hivatkozások alapvető formátuma: Szerző(k), Megjelenés éve Eldöntendő kérdések: Mivel választjuk el a szerzők listáját az évszámtól?
Hivatkozástípusok: – egyszerzős – kétszerzős – többszerzős – gyűjteményes mű, szabvány vagy joghely – egyéb (pl. bibliai idézet, internetforrás, stb.)
Micimackó, 1932 Micimackó; 1932 Micimackó 1932
Hogyan írjuk a kétszerzős cikket? Micimackó és Malacka, 1932 Micimackó and Malacka, 1932 Micimackó & Malacka, 1932
Hogyan írjuk a többszerzős cikket? Nyuszika et al., 1932 Nyuszika et al., 1932 Nyuszika és munkatársai, 1932
Kiemeljük-e tipográfiailag a neveket? 47
ahogy azt Bagoly (1932) írja... Ezzel vitatkozik Bagoly (1932) ... Közismerten BAGOLY (1932) írt erről... Akárcsak BAGOLY (1932) művében 48
8
Hivatkozások
Hivatkozások Kerüljük el a tipográfiai csapdákat!
Ügyeljünk a zárójelek használatára!
HELYES
„A mézzel kapcsolatos minőségvizsgálattal MICIMACKÓ (1932) foglalkozott behatóbban. Feltételezte, hogy a méz minősége a tartály különböző részeiben eltérő lehet, és vizsgálati eljárást dolgozott ki ennek ellenőrzésére (MICIMACKÓ, 1932). Sajnos eljárása nemcsak, hogy nem bizonyult roncsolásmentesnek, de a vizsgálandó minta lényegében teljesen megsemmisül a vizsgálat során, ezért eljárását jelenleg már nem használják.” 49
„Az Északi-sark pozícióját NYUSZI et al. (1934) kísérelte meg meghatározni. Kísérletük nem bizonyult sikeresnek, de elméleti érdekesség, hogy eközben felvetették a Nyugati-sark létezésének lehetőségét (NYUSZI et al., 1934).” HIBÁS
„Az Északi-sark pozícióját NYUSZI ET al. (1934) kísérelte meg meghatározni. Kísérletük nem bizonyult sikeresnek, de elméleti érdekesség, hogy eközben felvetették a Nyugati-sark létezésének 50 lehetőségét (NYUSZI et al., 1934).”
Irodalomjegyzék
Irodalomjegyzék szerző(k) cím folyóirat
Dokumentumtípusok: – folyóiratcikk – könyvrészlet – könyv – doktori dolgozat, szakdolgozat – gyűjteményes mű – szabvány – egyéb (pl. internetforrás, CD-ROM)
egyszerzős
SZÉKELY, Balázs (2003): The Eastern Alps in an envelope – an estimation on the "missing volume ". N. Jb. Geol. Paläont. Abh., 230(2-3):257-275. kétszerzős
51
SZÉKELY, Balázs & KARÁTSON, Dávid (2004): DEM-based morphometry as a tool for reconstructing primary volcanic landforms: examples from the Börzsöny Mountains, Hungary. Geomorphology, 63(1-2):25-37. doi:10.1016/j.geomorph.2004.03.008 DOI: Digital a kiadás száma
Irodalomjegyzék szerzők
cím folyóirat
kötetszám
Folyóiratcikkek
oldaltól-oldalig
52
Object Identifier
Irodalomjegyzék kötetszám
szerző(k) cím könyvcím a könyv szerkesztője
Folyóiratcikkek (folyt.)
Könyvrészletek
többszerzős
egyszerkesztős
KUHLEMANN, Joachim, FRISCH, Wolfgang, SZÉKELY, Balázs, DUNKL, István, & KÁZMÉR, Miklós (2002): Post-collisional sediment budget history of the Alps: tectonic versus climatic control. Int. J. Earth Sci., 91(5):818-837.
SZÉKELY, Balázs, MAGYARI, Orsolya, STEINBACH, Péter, & TÓTH, Tamás (1992): Results of geophysical surveying of the archaelogical sites in the Gyomaendrőd region, Hungary in: Bökönyi, Sándor (ed.): Cultural and landscape changes in South-East Hungary I. Archaeolingua, Budapest, pp. 41-59.
a kiadás száma
oldaltól-oldalig
53
kiadó
kiadás helye
oldaltól-oldalig
54
9
Irodalomjegyzék Könyvrészletek
Irodalomjegyzék
szerző(k) cím könyvcím a könyv szerkesztői
kiadás éve
könyvcím
Könyvek
kétszerkesztős, könyvsorozatban
egyszerzős
SZÉKELY, Balázs, TÓTH, Tamás, MAGYARI, Orsolya, STEINBACH, Péter, & TARCSAI, György (1993): Inversion of total magnetic anomalies measured over archaeological sites using the vertical prism model in VOGEL, Andreas & TSOKAS, Gregory N. (eds.): Geophysical exploration of archaeological sites. Theory and Practice of Applied Geophysics, 7:45-69, Vieweg, Braunschweig/Wiesbaden. .a könyvsorozat 55
ECO, Umberto (1977): Come si fa una tesi di laurea. Bompiani, Milano, 257 p. .
címe
kiadó
kiadás helye
oldaltól-oldalig
Irodalomjegyzék szerző(k)
kiadó
kiadás helye
terjedelem
56
Irodalomjegyzék
könyvcím
szerző(k)
abstractcím
Könyvek
Konferenciakötetek
többszerzős
egyoldalas cikk (abstract)
FERENCZ, Csaba, FERENCZ, Orsolya E., HAMAR, Dániel, & LICHTENBERGER, János. (2001): Whistler phenomena, Short impulse propagation. Kluwer Academic Publisher, Dordrecht, 260p. .
FRISCH, Wolfgang, KUHLEMANN, Joachim, DUNKL, István, SZÉKELY, Balázs, & VENNEMANN, Torsten (2002): Dachstein paleosurface, Augenstein Formation and cave evolution – the history of the Northern Calcareous Alps in the last 35 Ma. PANGEO Austria 2002 (Salzburg, Austria, June 28-30, 2002) p. 48.
kiadó
kiadás helye
terjedelem
57
A dolgozat bírálata
konferencia címe
konferencia helye
oldal58
A dolgozat bírálata
A bírálati folyamat TDK Szakdolgozat
Kázmér & Fodor (1999)
59
60
10
A dolgozat bírálata Kázmér & Fodor (1999)
61
11
