Többet, jobban a tudományért

Többet, jobban a tudományért

Tudományos Diákköri pályamunkák összefoglalói Szombathely 2005

Többet, jobban a tudományért

Berzsenyi Dániel F ő i s k o l a S z o m b a t h e I y

Tudományos Diákköri pályamunkák összefoglalói

Berzsenyi Dániel Főiskola Szombathely 2005

XXVII. OTDK-ra pályázók nevezési dokumentumaihoz megírt összefoglalók alapján

Szerkesztette: Kővári Istvánné dr.

A borítón Németh Attila Tudomomány c. OTDK III. helyezett tempera sel-lakk pályamunkája

Kiadja: Berzsenyi Dániel Főiskola Tudományos Bizottsága Szombathely, Károlyi Gáspár tér 4.

Kiadásért felelős: Prof. Dr. Gadányi Károly DSc rektor

ISBN 963 9531 47 2 Műszaki szerkesztés: Csizmazia Ferenc hallgató Nyomda: Balogh és Társa Kft. Szombathely 2005

Tartalomjegyzék

Előszó

5

XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredmények

6

Biológia Szekció

9

Fizika, Földtudományok és Matematika Szekció

13

Humán Tudományi Szekció

17

Közgazdaságtudományi Szekció

27

Művészeti és Művészettudományi Szekció

33

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció

59

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció

77

Társadalomtudományi Szekció

87

Testnevelés- és Sporttudományi Szekció

91

3

Előszó Eötvös Loránd fizikus, egyetemi tanár 1891-ben tartott rektori székfoglaló beszédéből idézek: „A gondolkodásban önállóságot csak az olyan tanár tanítása adhat, aki maga is önállóan gondolkodik." Beletartoznak az Eötvös által meghatározott tanár-kategóriába azok a főiskolai oktatók, akik a huszonhetedik Országos Tudományos Diákköri Konferenciára küldtek hallgatókat. Ők maguk nyilvánvalóan végeznek komoly tudományos munkát, hiszen csak ennek alapján vállalkozhatnak arra, hogy diákköri dolgozatot vezessenek. A saját tudományos tevékenység azonban nem elegendő. Sok kiváló kutatót zavarnak a tanítványok, ők nem építenek ki maguk köré iskolát. Az emberileg is értékes, komoly szakemberekben azonban ég a vágy, hogy gondoskodjanak tudományuk továbbviteléről, neveljenek kutató társakat, kutató-utódokat. Ehhez segítőkésznek, alkalmazkodónak kell lenni, és rendelkezni kell a tehetségek felismerésének képességével. A diákkörös hallgatók is méltóak az Eötvös-féle definícióra, hisz a diploma megszerzése után a saját eredmények elérésének élményeire támaszkodva végezhetik majd munkájukat, akár tanár szakosok, akár nem. Az emberi teljesítmények értéke annál nagyobb, minél kevesebben tudják azt felmutatni. A tudományos diákkörösök büszkék lehetnek munkájukra, hisz igen-igen kevés hallgató vállalkozik arra, hogy a becsületes tanulás mellett, a szórakozás helyett elmélyült kutatásokat végezzen. Külön elismerés illeti azokat, akik a főiskolai megmérettetés után bejutottak az országos versenyekre. A díjazottakat pedig övezze igaz tisztelet: ők jobbnak bizonyultak más főiskolák és egyetemek kiemelkedő hallgatóinál. Gratulálunk minden pályamunkát készített hallgatónak, témavezetőknek, a szervezőknek; övék a jól végzett munka öröme.

a

Prof. Dr. Kovács László tudományos rektorhelyettes 5

XVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredmények

I. helyezettek Horváth Katalin

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Pálfyné Dr Szalay Anna

Lőrincz Zsanett

Testnevelés- és Sporttudományi Szekció Témavezető: Némethné Tóth Orsolya

Mitre Zoltán

Fizika, Földtudomány és Matematika Szekció Témavezető: Dr. Péntek Kálmán

Tibola Veronika

Művészeti és Művészettudományi Szekció Témavezető: Kocsis Zsolt

II. helyezettek Művészeti és Művészettudományi Szekció KICE Énekegyüttes

Témavezető: Köteles György Humán Tudományi Szekció

Nagypál Veronika

Témavezető: Szántó Imréné dr Művészeti és Művészettudományi Szekció

Riepl Tímea

Témavezető: Farkas Erzsébet Humán Tudományi Szekció

Rozsonits Gyöngyi

Szilasy Melinda-Debrei Dóra

Témavezető: Ilon Gábor Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Holecz Anita

6

III. helyezettek

Baldauf Renáta

Dobre Norbert

Horváth Mónika

Molnár Anna

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció Témavezető: Völgyiné Sebik Judit Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Czövek Zoltán Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció Témavezető: Völgyiné Sebik Judit Művészeti és Művészettudományi Szekció Témavezető: Dr Lőrincz Zoltán Tóth Csaba főiskolai docens

Németh Attila

Művészeti és Művészettudományi Szekció Témavezető: Stekovics Gáspár

Rádli Tamás

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció Témavezető: Dr. Kiss Miklós

Szabó Annamária

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Török Gábor

Szuper Rita - Hederics Szilvia

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Dr. Gáspár Mihály

7

Különdíjak: Gion Zsuzsanna

Művészeti és Művészettudományi Szekció Témavezető: Farkas Erzsébet

Kiss Renáta

Pedagógiai, Pszichológiai, Közművelődési és Könyvtártudományi Szekció Témavezető: Dr. Kovács Mária

Mosonyi Zsuzsanna

Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció Témavezető: Kővári Istvánné dr. Tantárgypedagógiai és Oktatástechnológiai Szekció

Rádli Tamás

Témavezető: Dr. Kiss Miklós

Tanulmányi versenyek eredményei Péter Rózsa Matematika verseny

III.

díj:

Stolcz Attila III. évf. matematika-háztartásökonómia életvitel szakos Dicséret: Eredics Tamás I. évf. matematika-számítástechnika szak Felkészítő tanár: Sebestyén József

8

Biológia Szekció

Biológia Szekció

Kéri Péter Végzett biológia-testnevelés szakon

A Z ÉSZAK-ADRIA SEKÉLYTENGERI ÁLLATVILÁGA A Berzsenyi Dániel Főiskola Állattani Tanszéke közel 15 éve szervez terepgyakorlatokat az Észak-Adria térségébe. Ezeken az utakon minden esetben tudományos gyűjtőmunka is folyik. így az évek során egy nagy számú és szakmailag nagyon értékes, de gyűjteményileg nem rendezett anyag halmozódott fel az intézményben. Mivel Magyarországon nem ismertem olyan közgyűjteményt, melynek témáját a sekélytengeri élővilág képezi, valamint személyes indíttatásomat tekintve is vonz a tengerbiológia, úgy határoztam, hogy ebből a témából készítem el dolgozatomat. Úgy gondolom bármennyire is szélesek modern korunkban a multimédia által kínált szemléltetési lehetőségek, ezek soha nem pótolhatnak egy tudományos szempontból szakszerűen elkészített preparátum kollekciót. Másodsorban, a téma hazai irodalmát is nagyon szegényesnek találom, így valamelyest ennek a hiánynak a pótlása is célom volt. A z alapkollekcióba bekerülő fajok kiválasztásánál több szempontot is figyelembe kellett vennem. A fő cél a terület legjellemzőbb fajainak a kiválasztása volt. Ezzel együtt gyűjtött ritkaságok preparálását és tudományos dokumentálását is elengedhetetlennek tartottam. Emellett célom volt, hogy a preparátumok prezentálják a legfontosabb rendszertani taxonokat és a legjellemzőbb sekélytengeri életformákat. A preparátumok készítésénél figyelembe kellett vennem, hogy egy közgyűjtemény szerepét fogják betölteni, valamint az intézmény jellegéből adódóan oktatási célokat is el fognak látni. Ezért törekedtem arra, hogy a kész preparátum, minél jobban visszaadja az adott faj természetes megjelenési formáját. A dolgozatban dokumentáltam a preparálási és gyűjtési módszereket is. A fajok ismertetése mellett törekedtem a tengeri élettér és kiemelten az Észak-Adria bemutatására. Foglalkoztam az Adria természetföldrajzával, földtörténeti változásaival és ökológiai jellemzőivel. Bemutattam azokat a konkrét észak-adriai helyszíneket, ahol a gyűjtések történtek. Közel két éves munkám során elkészült a gyűjtemény alapkollekciója, amely közel 50 nedves készítményből és száraz preparátumból áll. Témavezető: Dr. Szinetár Csaba, főiskolai tanár

11



Mitre Zoltán Fizika-számítástechnika

HELL MIKSA ÉS SAJNOVICS JÁNOS NYOMÁBAN A XVIII. század 60-as éveiben számos felfedező és tudós indult útnak, hogy egy ritka és különleges csillagászati jelenséget figyeljen meg a Föld különböző pontjairól: a Vénusz átvonulását a Nap előtt. Expedíciójuk célja az volt, hogy megfigyelésükkel segítsék a régóta fennálló kérdés megválaszolását: Milyen messze van pontosan a Nap a Földtől. Egy ilyen jelentős expedícióba kapott felkérést a magyar származású csillagász, Hell Miksa, akinek írásait és kitűnő szakmai felkészültségét a kor csillagászai is elismerték. VII. Keresztély dán király támogatásával indult útnak társaival (Sajnovics János), hogy a 4000 km-re lévő Eszak-Norvégiai V a r d 0 szigetről figyelje meg a jelenséget, mely európai idő szerint éjjel zajlódott le (csak a sarkkörön túl volt megfigyelhető). Ezen a pici szigeten töltött egy év alatt a csillagászok rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek és adtak át a helyi őslakosoknak (Lappoknak), továbbá az akkor még erődként működő sziget életét is megváltoztatták: Norvégia első csillagvizsgálóját alapították meg a tudósok a szigeten. Dolgozatom ötletét a Vénusz-átvonulás ismételt bekövetkezése adta. Úgy döntöttem, hogy e ritkán bekövetkező csillagászati jelenség alkalmával, Hell Miksa és Sajnovics János emlékének tisztelegve, egy olyan sarkkörön túli expedíciót szervezek, mely 235 év után ismét V a r d 0 -be látogat. Erről az útról, az ott tapasztaltakról, továbbá Hellék akkori expedíciójáról, illetve a jelenség bekövetkezésének okairól és felhasználásának módjairól beszélek előadásomban. A z előadás vázlata: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7.

Vénusz átvonulások bekövetkezésének okai Átvonulások gyakorisága, okai Nap-parallaxis számításához alkalmazható módszerek ismertetése Halley, Delisle módszer rövid bemutatása Hell Miksa és Sajnovics János expedíciójának ismertetése Expedíciójuk útvonala, szigeten töltött idő Vard0 (a helyszín) rövid bemutatása A 2004-es Vénusz-átvonulás expedíció ismertetése A szigeten töltött idő és szerzett tapasztalatok A szerzett tapasztalatok összegzése, következtetések levonása

Témavezetők: Péntek Kálmán, főiskolai docens Bartha Lajos, tudománytörténész - Magyar Csillagászati Egyesület Vértes Ernő, nyugalmazott főtanácsos - Gothard Amatőrcsillagászati Egyesület 15



Kelbert Krisztina Magyar - történelem

FETTICH NÁNDOR ÉLETE ÉS MUNKÁSSÁGA Dolgozatom célja, hogy Fettich Nándor életrajzát - újabb, ez idáig publikálatlan momentumokkal kiegészítve, s a már közzétett adatokat összegyűjtve - teljesebbé tegyem, valamint rendkívül terjedelmes munkásságának tematikus áttekintését adjam. A z életút feltárása három alfejezetben - a gyermek-és ifjúkor eseményeit, a Nemzeti Múzeum munkatársaként s száműzöttjeként megélt időszakot, valamint az utóéletet vizsgálva - történik. Mindehhez a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adattárában védelem alá helyezett személyes iratokat, Fettich Nándor lányainak (Bally Györgyné Fettich Mária, Ács Lajosné Fettich Zsuzsanna) visszaemlékezéseit, a tudós budapesti lakásában megtalálható hagyatékot, valamint a tiszteletére írt nekrológokat használtam fel. A z életrajzot illetően több új részlettel is sikerült hozzájárulnom a Fettich-kép bővüléséhez, gondolok itt a család eredetére, a Vas megyében töltött gyermekévek élményeire, jellemének eddig feltáratlan vonásaira nyers modorára, áldozatkészségére és szívósságára -, naplóinak tanúságtételére, a szakmából való kitaszítást követő nyomorúságos időszak eseményeire... A dolgozat második egysége kronológiai sorrendben Fettich Nándor régészeti munkásságát összegzi, felhívva a figyelmet a korszakokon át-meg áthúzódó, nem igazán védhető kontinuitás elméletére, a szkíta művészetben elért alapvetéseire, a római kori Savariaban tett topográfiai észrevételeire, valamint a népvándorlás kori népek - hunok, germánok, avarok, honfoglaló magyarok - régészeti hagyatékával kapcsolatos eredményeire. Mindezeket megvizsgálva elmondható, hogy számos értékes meglátása mellett, Fettichnek akadtak bőven tévedései is, ő sem volt „kinyilatkoztató orákulum", mégis a legnagyobbak közt kell említeni szinte minden általa érintett korszak kutatásában. Vékony Gábor szavaival élve, Fettich nélkül a mai magyar régészet nem tartana ott, ahol tart, s aki miatt a magyar régészet akár előrébb is tarthatna, mint ahol jelenleg tart. Témavezető: Ilon Gábor, főiskolai tanár

19


Mayer Adél Biológia - történelem

EMBERTANI A D A T O K SAVARIA KÉSŐ RÓMAI NÉPESSÉGÉHEZ

(SAVARIA KELETI TEMETŐJÉNEK ANTROPOTAXONÓMIAI ÉS ANTROPOMETRIAI VIZSGÁLATA) Antropológiai kutatásaimmal szeretnék hozzájárulni egy eddig kevéssé vizsgált népcsoport, a Nyugat-Pannóniában élő késő római lakosság embertani képének megismeréséhez. Dolgozatom egy olyan multidiszciplináris kutatás része, amely Savaria egyik - keleti - temetőjének régészeti, antropológiai és archeozoológiai feldolgozását tűzte k i célul. Munkám a vázcsontok és a koponya metrikus vizsgálatára, illetve antropotaxonómiai adatainak feldolgozására terjedt k i . Antopotaxonómiai és kraniometriai vizsgálataim során a Robert Martin (1957) által kidolgozott mérőpontokat alkalmaztam, és ezekből koponyajelzőt, illetve a homlok relatív szélességét megadó transversalis-frontoparietalis jelzőt számoltam. A leletek típusjellegének értékelésénél Lipták (1978) leírásaira támaszkodtam. A hosszúcsontok méreteinek feldolgozásával a korabeli népesség testmagasságára - Sjovold (1990) mindkét nemre, összes rasszra kidolgozott módszere alapján -, testsúlyára - Debec és Durnovo (1979) képletei szerint - és vállszélességére - Piontek (1979) számításai után - jellemző adatokat kaptam. Eredményeimet összevetettem több késő római temető Pécs, Tokod, Visegrád, Majs, Tác - antropológiai anyagával, s arra a következtetésre jutottam, hogy ezekkel nagy hasonlóságot mutatnak. A feldolgozott 40 koponyamaradvány között a koponyajelző tekintetében a hosszúfejűek nagyobb aránya figyelhető meg, ami a többi késő római szériában is tendencia. Taxonómiai besorolásra három férfi koponyája volt alkalmas, melyek közül kettő az europid nagyrasszba sorolható, míg egy a mongolid nagyrassz képviselője. A régészeti kutatások során előkerült 289 vázból 98 (34%) volt alkalmas metrikus vizsgálatra. A testmagasság tekintetében elkülönülni látszik egy kisközepes- és egy nagy termetű csoport, míg a kis mintaszám miatt a testsúlyra és a vállszélességre vonatkozóan általános következtetést levonni nem lehet. A jelenleg rendelkezésre álló embertani anyag jellemzéséhez a nagyobb mintaszámú (pl. testmagasság) vizsgálatok elegendő támpontot adnak, ahhoz azonban, hogy pontosabb képet kaphassunk Savaria római kori lakóiról, további régészeti feltárások, illetve a másik három korabeli temetőből előkerült csontvázak antropológiai feldolgozása adhat segítséget. Témavezető: Ilon Gábor, főiskolai tanár

20


Mezei Anita Magyar-német

HELYESÍRÁSI ROSTA A HELYESÍRÁSI NORMÁTÓL ELTÉRŐ FORMÁK A SZLOVÁKIAI MAGYAR ÍRÁSGYAKORLATBAN Dolgozatom a földrajzi nevek és intézménynevek írásának helyesírási kérdéseit tárgyalja. Annak oka, hogy éppen ezzel a jelenséggel foglalkozom, a szlovákiai magyar írásgyakorlatban keresendő: az intézmény- és földrajzi nevek a hazai magyar nyelvű sajtóban gyakran a standardtól eltérő vagy ingadozó, vegyes írásmódban jelennek meg. A szlovákiai magyar sajtóban fellelhető helyesírási pontatlanságokat kezdetben nyomdahibának véltem. Gyanakodni akkor kezdtem, amikor egészen egyszerű, mondhatni iskolapéldák esetében is a magyar helyesírási standardtól eltérő megoldásokkal találkoztam. Ezután nemcsak az újságokat forgattam figyelmesebben, hanem az utcán is nyitott szemmel jártam, fürkészve a különböző magyar nyelvű feliratokat. A dolgozat célja az volt, hogy a szlovákiai magyar írott sajtó felgyújtott példaanyagát vizsgálva bemutassa a magyar helyesírási standardtól eltérő írásformák egyes típusait, s fényt derítsen az eltérő vagy ingadozó írásmódok okaira. A dolgozat második része - amelyben az utcai feliratok írásmódjával foglalkozom - a fordításból adódó esetleges interferenciák miatt további vizsgálódásokat kíván. Meggyőződésem azonban, hogy a határon túli írásgyakorlatnak is a magyar helyesírási standard alapelveit kell követnie, hiszen a helyesírás nem lehet egyéni jellegű, öntörvényű. Éppen ezért nem tartom elképzelhetetlennek, hogy majdani - terjedelmében és példaanyagában bővebb - szakdolgozatomban részletesebben is foglalkozzam a fenti témával. Témavezető: Misad Katalin, egyetemi adjunktus

21


Nagypál Veronika Történelem

„HITKÖZSÉGÜNK ÉRDEKÉBEN ÉS A H A Z A JAVÁRA...."

A KAPOSVÁRI ZSIDÓ HITKÖZSÉG A DUALISTA KORSZAKBAN A kaposvári zsidó hitközség történetének bemutatását a szakadás vitáinak és következményeinek a leírásával kezdtem, majd a kongresszusi hitközség tevékenységét vettem górcső alá. Ebben segítségemre voltak a fennmaradt korabeli hitközségi, valamint a Chevra Kadisa jegyzőkönyvek, amelyek az Országos Zsidó Levéltárban lelhetők fel. Bár töredékes formában maradtak fenn, de így is jó bepillantást engednek a dualista kori hitközségek belső életébe, működésébe és napi gondjaiba. Természetesen az események rekonstruálásánál a Somogy megyei levéltár anyagait, a korabeli helyi sajtótudósításokat és a szak-, valamint a helytörténeti irodalom (Bergel József, Bereck Sándor, Zádor Mihály) eddigi eredményeit is figyelembe vettem. A dolgozat felépítése alapvetően kronologikus és strukturalista elvet követ. Külön fejezetben foglalkoztam a kongresszusi alapelvek szerint működő hitközség szervezeti felépítésével, a képviselőtestület és az elöljáróság igazgatási feladataival és jogosítványaival. Ezután kitértem a hitélet gyakorlásához szükséges intézmények (zsinagóga, temető, rituális fürdő, kóser mészárszék), szervezetek (pl.: Chevra-kadisa) és személyek (rabbi, kántor) funkcióival és feladataival; majd a hitközség keretein belül működő egyesületek és jótékonysági egyletek (Bikur Cholim, Krajcár Egylet, Nőegylet) tevékenységét tekintettem át. A hiányos forrásanyag ellenére is megpróbáltam teljes körűen bemutatni a hitközség által fenntartott oktatási intézményeket; így az elemi iskolát, a kereskedelmi iskolát, valamint a vallási tudat/ tudás ápolására és a hit megerősítésére létrehozott Talmud Tóra iskolát. A századfordulón megmaradt forrásanyagokból különös érdeklődésre tarthatnak számot azok az elemek, amelyek egy helyi közösség szempontjából látják az asszimilációs dilemmát: miként lehet úgy magyarrá válni, hogy közben megmaradjanak zsidónak. A z asszimiláció felgyorsulása ugyanis oda vezetett, hogy a magyar többségű és nyelvű környezet vonzereje megnőtt, s ez félelmetes perspektívát rajzolt a közösség vezetői számára. A hitközségi elnöki beszámolókból kitűnik, hogy a századfordulóra a program az intézmények fenntartására és a kulturális és humanitárius célok hangoztatására szűkült le. A z asszimiláció belülről erodálta a közösséget, a folyamat úgy tűnik zsákutcának bizonyult, talán nemcsak Kaposvárott, hanem másutt is. Témavezető: Szántó Imréné dr., főiskolai docens

22


Németh Balázs Finnugor nyelvészet - alkalmazott nyelvészet

SZEMIOTIKAI MEGJEGYZÉSEK A CSEREMISZ HIEDELEMRENDSZERHEZ Nyelvrokonaink, a finnugor népek közül a cseremiszek azok, akik leginkább ragaszkodnak ősi animista hiedelemvilágukhoz. Meglepő hiedelemviláguk ilyen mértékű fennmaradása, hiszen a muzulmán tatárok és a keresztény oroszok közötti határterületen élnek. Természetesen mindkét nép hatott a cseremiszek vallására (pl. az agresszív orosz hittérítés), ahogyan nyelvükre is, de azt gyökeresen megváltoztatni vagy kiszorítani nem tudta. Előadásom célja, hogy egy rövid, vázlatszerű áttekintést adjak nyelvrokon népünk hiedelemvilágáról. Világképzetükről, áldozási szokásaikról és ezek nyelvi emlékeiről, melynek kapcsán egy ráolvasás szövegét elemezni is fogom, hiszen a mitológiai jelrendszerek elemei leginkább a vallási szövegekben maradtak fenn. A vizsgálat két okból fontos. A cseremisz ráolvasásoknak és áldásoknak meghatározott struktúrája van, amely számos kérdést vet fel. Van-e a szövegeknek egységes struktúrája, mi jellemzi ezeket a szövegeket és hogyan lehet ezeket formai szempontok szerint osztályozni? A másik oka a vizsgálat fontosságának az, hogy sem a nemzetközi, sem a hazai szakirodalomban nem találtam olyan elemzést, amely összefüggően, és hasonló megközelítésben tárgyalná az említett kérdéseket. A z Oroszországban élő kis finnugor népek kultúrájának, így mitológiájának pontosabb ismerete és vizsgálata azért is fontos, mert ez az egyik kulcsa nyelvrokonaink és kultúrájuk fennmaradásának. Témavezetők: Prof. Dr. Pusztay János tanszékvezető, egyetemi tanár Dr. Margarita Kuznecova lektor Prof. Dr. Balázs Géza tanszékvezető, egyetemi tanár

23


Polgár Lea Történelem

A SZOMBATHELYI M A N S Z TEVÉKENYSÉGE A HÚSZAS ÉVEKBEN

Dolgozatomban a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége szombathelyi szervezetének működését mutatom be 1920-1932 között. A z esernyőszervezet - amely a vasi megyeszékhelyen csak 1920-ban alakult meg - a világháború előtt is aktívan működő női egyesületeket koncentrálva olyan tömegszervezetté vált, amely a kormányzati ellenőrzés ellenére is független szereplője lett a helyi közéletnek. Mivel a Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségéről még nem született modern összefoglaló munka mű, ezért szükségesnek tartottam röviden áttekintem célkitűzésüket, értékrendjükét és munkájukat. A M A N S z retorikájában megpróbált a nehéz gazdasági helyzeten és a határainkon túli magyarokon segíteni, de fő feladata a karitativitás és a nemzetvédelem maradt. A z 1920-1932 közötti tevékenységtik során azt vizsgáltam, hogy munkájuk mennyiben hozott másságot és újdonságot a korábbi időszak nőszervezeteihez képest. Vezető garnitúrája mennyiben lett új, vagy mennyiben csak a korábbi konzervatív és keresztény nőszervezetek aktivistái buzgólkodtak. Természetesen nem lehetett a tény mellett elmenni, hogy a M N S z első vidéki szervezete mégiscsak Szombathelyen jött létre, miként amellett sem, hogy a helyi szervezet új fejezetet nyitott a nők és a politika kapcsolatában, ennek helyi formáiról és kudarcáról is szólók. A megközelítésnél meghatározó szempontnak tartottam, hogy vidéki szervezetről van szó, amelynek lehetőségei jóval szerényebbek, mint az országos központé. Álláspontom szerint a M A N S z hibái ellenére is sikerrel valósította meg a nők összefogását, melyet kibővített a felekezetek közötti összefogással és a nemzeti gondolattal is, amelyre a Trianon utáni nehéz helyzetben szükség volt. Múlhatatlan érdemük volt a nemzeti öntudat ápolása, melyet a hagyományok teremtésével és a néprajzi értékek támogatásával értek el. A forrásokat a Vas Megyei Levéltárból, a sajtó és könyvészeti anyagokat a Vas Megyei Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtár helytörténeti részlegéből és az Országos Széchényi Könyvtár anyagaiból gyűjtöttem össze. A narratíva megformálásnál a történetírás tradicionális módszereihez ragaszkodtam. Témavezető: Katona Attila főiskolai adjunktus

24


Rozsonits Gyöngyi Magyar-történelem

A D A T O K A KÖZÉPKORI VISELETTÖRTÉNETHEZ MESTERI-INTAHÁZA TEMETŐJE ALAPJÁN (MESTERI-INTAHÁZA TEMETŐJÉNEK VISELETTÖRTÉNETI TANULSÁGAI) A dolgozatban bemutatom Mesteri-Intaháza temetőjének a késő középkori viselethez kapcsolódó leletanyagát, s ezek alapján megpróbálom rekonstruálni a falu öltözködésbeli szokásait, egyes viseletbeli darabjait. Kitérek a pártaviselés szokására, az eddigi leletek alapján csoportosítom a pártákat -Mesteri-Intaháza temetőjének pártái nehezen, vagy egyáltalán nem sorolhatók be a csoportokba a leletek állapota miatt - és kitérek azok készítési módjaira . Egy esetben sikerült rekonstruálni egy teljes pártát is. A pártákhoz szorosan kapcsolódó pártaövek meglétét Mesteri-Intaházán csak egy szórványlelet, egy övmerevítő bizonyítja. Megállapítható a faluban élő asszonyok hajviselete a 84. sírban talált, jó állapotban megmaradt hajtűknek köszönhetően. A hajtűket részletesen bemutatom a dolgozatban. Foglalkozom az előkerült gombokkal, ruhakapcsokkal, s bemutatom ezek lehetséges használati módjait, ahol ez lehetséges volt, rekonstrukciós rajzokkal egészítettem ki az egyszerű leírásokat, magyarázatokat. Komoly fejtörést jelentettek a rendkívül nagy számban előkerült apró kásagyöngyök. Néhány esetben nem tudtam velük érdemben foglalkozni, leírásuk azonban bekerült a dolgozatba. A célom - a fent említett anyag bemutatása mellet - az volt, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy a késő középkor is a történelem fontos részét képezi, így kutatása, tárgyi emlékei ugyanolyan figyelmet érdemelnek, mint bármelyik más korszaké. A megóvott leletanyag megkönnyítené a vizsgálódást, így a késő középkor nem lenne ilyen kevésbé kedvelt, mondhatni elhanyagolt területe a régészeti kutatásoknak. Témavezető: Ilon Gábor, főiskolai tanár

25


Tárczy Tamás Kommurúkáció - történelem

A D A T O K V A S MEGYE TERVEZETT RÉGÉSZETI TOPOGRÁFIÁJÁHOZ A GYÖNGYÖS- ÉS A SZERDAHELYI PATAK TEREPBEJÁRÁSÁNAK RÓMAI KORI LELŐHELYEI Terepbejárásommal a Gyöngyös-völgyében megkezdett terület teljes feltérképezését kívántam elérni. Munkám, a korábbi terepkutatásokból kimaradt részek, „fehér foltok" megszüntetése céljából született. Miután a terepbejárás módszereivel megismerkedtem, azonnal megkezdtem a konkrét terepi munkát, valamint ezzel párhuzamosan a levéltári jellegű kutatásaimat is. A térképek tanulmányozásának célja az volt, hogy megkeressem azokat a lelőhelygyanús, emberi megtelepedésre és földművelésre alkalmas területeket. A terepi munkát 2002. márciusa 2003. októbere között végeztük el, túlnyomórészt a hétvégeken. A terepbejárásokra a kora tavaszi és őszi hónapok voltak a legalkalmasabbak. A lelőhelyeken az összes korszak valamennyi tárgyi emlékét felgyújtottuk. A terepbejárási jegyzőkönyvet mindig a terepen, közvetlenül az adott lelőhely bejárása után töltöttem ki. Azokat a táblákat egyáltalán nem vizsgáltam meg, amelyek az adott időszakokban a növényzet miatt járhatatlanok voltak. A táblák bejárásakor a sávos bejárási módszert alkalmaztuk, ez határozta meg a dokumentálás és csomagolás technológiáját is. A felgyújtott leletek tisztítása, szárítása után került sor a szétválogatott anyag részletes átvizsgálására, tárgyleírások elkészítésére, a rajzra és fotózásra érdemes darabok kiválogatására. Ezt a munkafolyamatot önmagam nem tudtam elvégezni, ezért a leletek régészeti korokba és azokon belüli kultúrákba sorolását a Savaria Múzeum régészeinek segítségével végeztem el. A feldolgozó munka utolsó mozzanataként az újonnan felfedezett lelőhelyeket jelöltem fel a térképre. A teljes „munkafolyama" 90 teljes napot, azaz 2160 órát igényelt, amely a leletek megtalálásától azok feldolgozásáig tartó időszakot öleli fel. A terepen megfigyelt felszíni jelenségek, valamint az előkerült leletek alapján megállapíthattuk, hogy a vizsgált területen a megtelepedés jellege és sűrűsége koronként és területenként erősen változó volt. A rézkort követően bronzkor nagyobb kiterjedésű telepe, majd a kelta időszak leletei jelzik a két patak völgyének benépesültségét. A lokalizált lelőhelyek közül a kelta, majd romanizált kelta illetőleg a római kor villatelepülését tartom legjelentősebbnek. A felhagyott antik épületek alkalmanként a középkor korai időszakában is a lakhatást biztosított a környéken megtelepedett népeknek. Témavezető: Ilon Gábor főiskolai tanár

26



Gócz Eszter, Kugler Regina International communication

THE RELATION OF MULTICULTURALISM AND NATIONAL IDENTITY IN THE COLORFUL EUROPEAN UNION

Our work is inspired by Hungary's accession to the EU. This topic initiated our interest especially and it's also in a (strong) connection with our studies. On this basis, we discussed among others the field of questions of multiculturalism and the group of problems of national identity. With reference to multiculturalism, we treated language, one it's transmitters, the importance of protection of mother tongue and language knowleges. It seemed to be worth to underline this, because the knowlege of foreign languages becomes more and more significant nowdays. The more languages we know, the more we understand from our world, so we have several opportunities in our life. Relevant to national identity we studied nationalism with it's numerous aspects, and ethnocentrism. These needed to be discussed because they are creating as well as influencing factors of national identity. We mentioned some changes of national identity and it's shifting towards European identity. While accessing to the E U this is an especially actual theme with quick changes. We called the results of a public opinion poll Of the Hungarian Gallup Institute (Magyar Gallup Intézet) into question, that is why we completed an own one which gives the framework of our whole research.

Mentor: Bierbaum Erika, associate professor

29


Gócz Eszter, Kugler Regina Nemzetközi kommunikáció

A MULTIKULTURALIZMUS ÉS A NEMZETI IDENTITÁS K A P C S O L A T A A SOKSZÍNŰ EURÓPAI UNIÓBAN Dolgozatunkat Magyarország Európai Uniós csatlakozása ihlette. Azért választottuk ezt a témát, mert felkeltette az érdeklődésünket és a szakunkhoz is kötődött. Ennek kapcsán tárgyaltuk többek között a multikulturalizmus fogalmát és a nemzeti identitás problémakörét. A multikulturalizmus kapcsán foglalkoztunk ennek egyik közvetítőjével, a nyelvvel, az anyanyelv védelmével és a nyelvtudás fontosságával. Ezt fontosnak tartottuk kiemelni, mert az idegen nyelv ismerete különös jelentőséggel bír napjainkban. Egy ember minél több nyelven beszél, annál többet ér, illetve annál több lehetősége van az életben. A nemzeti identitással kapcsolatban foglalkoztunk a nacionalizmussal, ennek különböző problémáival és az etnocentrizmussal. Ezeket azért tárgyaltuk, mert hozzá tartoznak a nemzeti identitás kialakító és befolyásoló tényezőihez. Kitértünk a nemzeti identitás változásaira, eltolódásaira az európai identitás felé. Ez most a csatlakozás kapcsán különösen aktuális és rövid idő alatt gyors változásokon megy keresztül. Ehhez a témához kapcsolódóan találtunk egy, a Magyar Gallup Intézet által végzett közvélemény kutatást, melynek eredményeit kételkedve fogadtuk. Ennek kapcsán saját kutatásba kezdtünk, ami a dolgozatunk központi témája lett. Témavezető: Bierbaum Erika, egyetemi adjunktus

30


Sebestyén Balázs International communication

TURKEY IN T H E G A T E OF EUROPEAN U N I O N In my paper, I indent to show the problems which may occur i n the case of the Turkish accession to European Union. In connection the joining the E U has to face with a lot of problems because of the individuality of the country. Turkey is a very big, muslin country. Most of its part doesn't belong to Europe but to Asia. The joining is not only about these above mentioned problems, but more that whether the leaders of the European Union and Turkey are able to recognise the short distance benefit of the joining for Turkey, but the long distance benefit for both participants in their strategy. In my research work, I try to represent the difficult relationship between the two participants. I have tried to collect the newly emerged questions and point of views among the two members. In my paper I mention the problems, which have appeared during the last fourty years since Turkey has been trying to join the Union. During these days lots of promises were kept and broke. These last 45 years had some results and morals and consequences as well. Some old problems have been solved partly or for reassurance of the participants. A lot of new problems and unanswered questions have been emerging nowadays. I have been trying to search and find answers for these questions. I want to refute the living stereotypes or confirm them in some cases. Why has Turkey been waiting for the accession so long? Should it be a member despite of all its weaknesses? Can the E U afford to receive this two-faced country? Is the E U strong enough to deal with the differences, which exist in their culture, religion and history? Can they find a common law for women rights, human rights and ethic ones? Can the E U -which has ambition to be the word leaderafford not to possess on allied country in the Arabic word? Among my found answers, there are exasperating dispiriting suitable and calming ones, and i n some cases, they make us thing. M y paper is all about these. Mentor: Székely Klára, associate professor

31


Sebestyén Balázs Nemzetközi kommunikáció

TÖRÖKORSZÁG A Z EURÓPAI UNIÓ KAPUJÁBAN Dolgozatom célja bemutatni azt, hogy Törökország Európai Uniós csatlakozása nem arról szól, hogy van egy nagy, szegény, muszlim és nem Európai ország mely csatlakozni kíván a fejlett nyugathoz. Hanem arról, hogy az Európai Unió és Törökország vezetői képesek-e felismerni, hogy Törökország EU-s csatlakozása rövidtávon lehet, hogy Ankara számára tartogat leginkább előnyöket, de hosszú távon olyan érvek szólnak Törökország Európai Uniós csatlakozása mellett, melyek mindkét fél stratégiai érdekeit szolgálják. Dolgozatomban megpróbálom bemutatni milyen bonyolult az a kapcsolat, mely Törökország és az Európai Unió között van. Ebben a kapcsolatban sok olyan kérdés van jelen, mellyel eddig nem kellett szembenézni, foglalkozni. Mindezen kérdésekre próbálok meg dolgozatomban válaszokat keresni és találni. Lehet-e, és kell-e egy ilyen nagy és szegény, ugyanakkor ázsiai muszlim országot befogadni egy olyan közösségbe, amely bár sokszínű és befogadó, de döntően a közös nyugati gyökerekre és katolikus hagyományokra, normákra épül? Szabad-e, kell-e egy gazdaságilag és társadalmilag már így is megosztott Európának egy új megdöbbentően kétarcú taggal bűvölnie? Törökországnak és az Európai Uniónak át lehet-e, és át kell-e hidalni a kultúrák, vallások és a történelem tátongó szakadékait a közös célok és érdekek mentén, tisztelve a sokszínűséget, és keresve a közös érdekeket? Össze lehet-e valaha is egyezetni az emberi, a női és a kisebbségi jogok eltérő értelmezést és a hagyományok sokszínűségét két ilyen eltérő kultúrájú világ esetén? Megengedheti-e magának a világhatalmi pozícióra törekvő Európai Unió, hogy ne legyen egy hű szövetségese az arab világban? Mindezekre a kérdésekre próbálok meg választ találni dolgozatomban, ám ezek a válaszok néha megfelelőek és megnyugtatóak, de néha elgondolkodtatok vagy inkább elkeserítők és lesújtók. Témavezető: Székely Klára főiskolai adjunktus

32



Baki Orsolya Művelődésszervező

D R U M 'N' BASIC Hétfő délelőtt történt, gyönyörű tavaszi időben. Baki Orsolya ott ült magánszobájában, a folyó mentén hosszan sorakozó, jóformán csak magasságra s színre különböző, könnyed szerkezetű házak egyikének második emeletén. Éppen befejezett egy levelet; külföldön tartózkodó ifjúkori barátjának írt, játékos lassúsággal zárta le, majd karját a csípőjére támasztva kinézett az ablakon a parkolóra, a hídra és a szemközti parton halványan zöldellő magaslatokra. Azon tűnődött, hogy ez a barátja, k i elégedetlen volt otthoni előrejutásával, hónapokkal ezelőtt szó szerint elmenekült Angliába... Most hogy már túl vagyunk a digitális forradalmon, s a hagyományos festészetet utánzó digitális eljáráson is, egy érdekes entitással bíró lény függetlenedni próbáló számítógéppel találtam szembe magam. E videó-etűd is mint ezt megelőző főbb munkáim témája valamely információ átadás problémájából fakad. Erre már gyermekkorunktól kezdve vezetgetnek, játékokkal, játékos kísérletekkel, persze mindannyiunkkal, mint veszítünk több és több információt, és mint szül rajzban + előadásban + versben + mondatszerkezetben a hiány, mi a rés. Nemrég a S8-16mm filmszalag közötti infravékony inspirált. A VHS-nél 7 évvel ezelőtt kísérleteztem a roncsolt filmmel, s a S8-as film után legutóbbi munkám a Drum ' n ' Basic-nél nagyon izgalmas számomra amint a bőrgyári Capriccio dokumentálása közben, rengeteg hiba generálódott, ezeket kivágtam, s ebből egy új történet kerekedett. Ekkor találkoztam a digitális hibával, a számítógép az én akaratomtól függetlenedve s általam semmiféle pontos matematikai relációra fel nem hízható, különböző idő- térbeli- szín frekvenciával bíró alakzatot öltött, egy történetbe, amit én digitalizáltam éppen, de bizonyára még sok embernél fellépett e jelenség. Egy kísérletet indított el velem karöltve a „3"-as számítógép. Itt ö dönt ki lesz az alanya. Nem tekintem ezt az ítéletet negatívnak. A z embereknek amúgy egy pszichikai kényszerük szerintem, hogy könnyebben észreveszik a hibát bármiben, s így a filmben is mint, mint a pozitív oldalt. Hát most elővettem a hibákat, amiket a gép teremtett, s felsorakoztatva egy önálló történetet alkotnak ezen képsorok, dekoratív egyszerűségével vidáman gyönyörködtet, s elgondolkoztat a folytatásról... Szeretném ezt a videó-installációt, térbe 3-dimenziós lénnyé szülni, segítve a gép világszemléletének kifejezését. Egy olyan monstrumot felállítani ami egy város jellegzetes pontján, a digitális elemeknek, az igen - nemeknek még is esetleges döntésének eredményét, a gépnek virtuális térbe, a mi életterünkbe emelni egy mobilszobrot. 35


Egy vebkamera átkonvertált jelei a „3" gépben az utcai életből néha hibákat generál, amit érzékelve egy program és mechanika segítségével megfogalmazzuk formában - színben is, ami egy újabb digitális hiba születésekor felveszi annak a színeit formáját minden tulajdonságát. S hogy ennek bemutatására milyen anya is lenne a legideálisabb, még nem tudom: A program egy olyan mechanikával ellátott színes plexi elemeket mozgatna, 3 irányba, amik követnék a géphibákat. Vagy monitorok lennének vezérelve, mindegyik csak egy valamely színét mutatná a digitális hiba komplexumának, s előre hátra mozgással kicsit mobil lehetne imitálva a jelenséget. Vagy plexikockákból összetett nagy kockába lenne vetítve több oldalról megfogalmazva a digitális hiba, ami mozgalmas látszatot kelthet M i n d eddig arra használtuk a gépet, hogy segítse általunk alkotott vízió tökéletességét s mindig elrejtettük a technikai malőrnek számító jelenségeket, a gép saját matematikai alapelvét túlszárnyaló általunk nem várt jeleket. Hát most kiengedném a gép reflexióját közénk. Témavezető: Tóth Csaba, főiskolai docens

36


Gadóczy József Rajz

A XX. SZÁZADI DIKTATÚRÁK MŰVÉSZETE Régóta érdekel a XX. Század történelme, amire döntő befolyást gyakorolt a két ellentétes ideológiájú diktatúra a bolsevizmus és a fasizmus. Eleinte eme korok eseményeit vizsgáltam, később, amikor tanulmányaim során a rajz szakot választottam, a művészetük és kultúrpolitikájuk is egyre inkább érdekelt. Ekkor döbbentem rá, hogy erről egységes, összefoglaló publikációk nem igazán születtek, a szakirodalmak általában egy-egy részterülettel foglalkoznak (pl. a „szocreál építészet"). A feldolgozott irodalmak alapján megpróbáltam olyan szerkesztőmunkát végezni a saját véleményemmel kiegészítve, ami nagyjából bemutatja ezeket a rendszereket a klasszikus műfajokon keresztül (építészet, festészet, szobrászat), kiegészítve néhány érdekességgel (film, iparművészet, kitüntetések szimbolikája, politikai plakátok, pénzek). Természetesen mindez rendkívül vázlatos maradt így is, amit eddig még nem sikerült megfelelően feldolgoznom, időbeli és terjedelembeli okok miatt. Másrészt a mai napig létezik néhány diktatúra, pl. Észak-Korea, ahol azóta is reneszánszát éli a Szovjetunióra jellemző művészet: pártvezérekről, munkásokról készült monumentális szobrok, idealizált festmények, teátrális épületek, vagy a metró kialakítása, ami legalább annyira dekoratív ott, mint Moszkvában. A nemzetiszocialista és bolsevik diktatúrák művészetének bemutatásán túl, célom volt az összehasonlításuk is. Meglepő, bár a totalitárius rendszerek sajátosságaiból adódik, hogy mind Oroszországban, mind Németországban felléptek a modern alkotók tevékenysége ellen, és megpróbálták a művészetet visszahúzni a régmúlt időkbe. Tudatosan visszanyúltak a klasszikus stílusokhoz, pl. barokk, klasszicizmus, vagy az antikvitás, amikor még egyaránt érvényesültek a korstílusok minden művészeti ágban. Bizonyára konkrét célja volt ennek, hisz mindkét politikai tömb évszázadokra szeretett volna berendezkedni, és világosan tudtára akarta hozni az alattvalókká lealacsonyított állampolgároknak, hogy mik a kor követendő normái, értékei. Németországban viszonylag egységesebb volt az építészet, mint később a szovjet-tömb országaiban, de elmondható ez a festészetről és a szobrászatról is, igaz korban is sokkal rövidebb idő állt rendelkezésükre. A z ő eszményképük a görögök és a rómaiak művészete volt. Modern művészek közül csak a futuristák azonosultak részben a fasiszták törekvéseivel, de ők is csak Olaszországban, és a kezdetek kezdetén. Oroszországban az 1917-es forradalom idején sok tehetséges modern alkotó dolgozott, és rendkívül érdekes elképzelések születtek a művészet minden területén (pl. Vlagyimir Tatlintól a III. Internacionálé emlékműve 1919-ből), de ezek, akárcsak az eszme, jelentős torzulásokon estek át. A keleti tömb országaiban, Sztálin idejében a historizmus köszönt vissza több művészeti ágban, később nyitottabbak lettek az absztrakt képzőművészeti alkotásokra, és az építészetben is visszatértek a század elején már fellépő modern törekvések. 37


A z egykor tisztelt, csodált, vagy félelmet keltő alkotások ma már kordokumentumok, amiket félresöpörni, vagy elpusztítani értelmetlen lenne, inkább rendszerezni kellene őket, és hozzáférhetővé tenni, hogy rajtuk keresztül az adott történelmi korokat megértsük. Témavezetők: Prof. Dr. Lőrincz Zoltán, főiskolai tanár Tóth Csaba, főiskolai docens

38


Kovács Nóra Olasz

TÉRSZINTÉZISEK Dolgozatomban a tér megjelenésének különbségeit, illetve hasonlóságait szándékoztam bemutatni filmben és festményben, elméletben és „gyakorlatban" egyaránt Először egy vázlatos művészettörténeti leírást készítettem, amiben a festmény tér ábrázolásának a változásait igyekeztem bemutatni az őskortól a XX. századig. Majd megvizsgáltam a filmművészet és a festészet „egymásra vonatkozásait", különös tekintettel a téri változásokra. Festményeket, rajzokat készítettem ugyanarról a térről, kihasználva az adott terem térbeli sajátosságait; jelen esetben a terem négy szögét. Azt akartam megvizsgálni, hogy mi az, amit csak filmes eszközökkel tudunk megvalósítani, egy adott tér megjelenítésekor, és mi az, amit csak a festészet eszközeivel. Ezután egy filmből kiragadott részletet próbáltam festményként interpretálni, végezetül pedig videokamerára felvettem, majd megfestettem egy beállított teret, mely térről egy kis filmet készítettem, a filmes formanyelv kihasználásaira koncentrálva (filmes effektek stb.), azt megfigyelve, hogy hogyan változhat meg ugyanaz a tér festményen vagy filmen, illetve, hogy más lesz -e a térérzékelésünk , ha ugyanazt a teret kamerán keresztül vagy egy festmény tükrében látjuk. Témavezető: Nagy Anna, főiskolai adjunktus

39


Molnár Anna Végzett kommunikáció-rajz szakon

KI N E M HISZI, JÁRJON UTÁNA A gyermekrajzok értelmezése veszélyes terület. Sokszor hozzá nem értők kezébe kerülhet a gyermekrajz-titok nyitjának kulcsa: így fordulhat elő felelőtlen ítéletalkotás gyermeklélek felett. Nem kétséges azonban, hogy a gyermekrajzokban szerte a világon van valami, ami közös, ami túlmutat a rajzeszköz - funkcionális tulajdonságából adódó - természetén, hogy nyomot hagy a felületen. Lehetséges-e, hogy nemcsak annyival több a kifejezés e módján megalkotott világ, amennyi maga a folyamat és a tevékenység mögötti gyermeki psziché, amennyi az elkészült alkotásban egy - a világról tapasztalatait még csak gyűjtögető - csöppnyi lélek pillanatnyi öröme, bánata: lelkiállapota? Hiszek abban, hogy a gyermekrajzok és a tündérmesék kapcsolatban állnak egymással. Éppúgy hozzátartozik a gyermekkorhoz a szellem síkján a mese, mint a cselekvés síkján a játék „... a mesében eltűnnek a feketén és fehéren túli és közöttük lévő, semlegesítő színek és árnyalatok, mert a mese nem a valóság, hanem a valóság lényegének a megragadása. 1,1

A kor embere valaha - s gondolok itt arra a korra, amikor a mitikus gondolkodáson túllépve, a vallás új szemléletében élve és tevékenykedve a földi halandó megteremtette magának a mesék világát. Ez a világ nem egyéni gondolatok sorából összeálló történetlánc, hanem azon élmények és események kavalkádjából merített „tiszta forrás"-ból táplálkozó tér, amely olyan területekről vett elemeket tartalmaz, amelyekben a korabeli ember megfordult. Ez az álmok, a vallás - nálunk elsősorban a keresztény világ, annak is legfőképp ikonográfiái ábrázolásai és a biblia pauperum jelenetei (miután kezdetben írástudatlan mesemondókról és hallgatókról van szó) - a korábbi- korabeli hiedelmek: mitológiai- és babonás gondolatok, egyéni tapasztalatok, népszokások. így ahhoz, hogy a mesei szimbólumok archaikus jelentéskörét megismerjük, s a gyermekrajzok belső mozgatórugóit felleljük, nem a mese narratív struktúrájából vagy pszichoanalitikus elemzéseiből kell kiindulnunk, hanem a gyermekrajzokban fellelt szimbólumokhoz megtalálva az ősi gondolatokat, elindulhatunk abba az irányba, amely eredménye a mese, a rajz és a szimbólumok jelentéskörének szintézise lehet. A Jung-féle archetípus segítséget ad: irány, norma, örökké élő kánon: olyan ábrázolások tendenciája, melyek részleteikben nagymértékben változhatnak, anélkül, hogy elveszítenék alapgondolatukat. így attól kapja egy gondolat, egy érzés, egy tett igazi értékét, hogy nem megismételhetetlen motívumok sora, hanem olyan tudás esszenciája, amely érvényessége soha kétségbe nem vonható Témavezetők: Prof. Dr. Lőrincz Zoltán, főiskolai tanár Tóth Csaba, főiskolai docens 1

Nagy Olga: Hősök, csalókák, ördögök. Esszé a népmeséről. Kriterion Kiadó, Bukarest, 1974. (6. Old.)

40


Németh Attila Rajz

A Z „ÚJ-RENESZÁNSZ-IKON Mit is jelent maga a cím? Új, mert a modern művészet geometriájára utal. Reneszánsz, mert a portréról, az ember ábrázolásának középpontba helyezéséről szól. És ikon, mert megjelenik az arany, háttérként vagy kiegészítő elemként. Ezek azok a művészeti korszakok, melyek minden esetben nagyon komoly fordulópontot jelentettek a művészettörténetben. Képeimben eme korszakok egy-két jellemzőjét vegyítve próbáltam jól működő egészet létrehozni. Korszakok. Különböző időben más-más bölcsővel. A festészet útján azonban nincs szükségük tolmácsra, a nyelv ugyanaz, hiába az évszázadok, a társadalmi, erkölcsi és művészeti változások. így aztán nem nehéz egymás mellé állítani a korban egymástól több száz évre álló alkotásokat. Tehát ahhoz is csak ennek az egy nyelvnek az ismeretére van szükség, hogy felhasználva a jellemzőket, újat alkotva ötvözzük a régit. Ezt a filozófiát követtem akkor, amikor elindultam ezen a vonalon. De hogyan is lehet ezeket az elemeket úgy ötvözni, hogy azok ne egymáshoz képben nem, csak formában összeillő kirakós játék elemei legyenek. A z arany számomra, ha az ikonfestészetet szemlélem, a transzcendens világképre utaló elhagyhatatlan jelkép. Ha a modern művészetet nézem (a szecessziótól) akkor dekorációs elem. Azonban mi történik akkor, ha az én hármas „egységemben" alkalmazom. Úgy vélem akkor inkább a „göttlicher Mensch"-rő\ (isteni ember) beszélhetünk. És itt válik nyilvánvalóvá az, hogy miért Az „új-reneszánsz-ikon" címet adtam a dolgozatnak és ennek a sorozatnak. Célul tűztem ki az emberi arc, az arany és a geometrikus formák segítségül hívásával olyan ősi fogalmak életre keltését, mint a hit, a szenvedély, a tudomány és a harc. A z ember történelme során ezek voltak azok a szempontok, amik vezették azon az úton, amit minden generáció bejárt és bejár a mai napig kisebb nagyobb sikerrel. M i mást akart volna kifejezni a barlangrajzokkal az őskor embere, freskóikkal, szekkóikkal, szobraikkal az ókor embere, az ókeresztény művészet, a törzsi, művészetek, a román kortól egészen a klasszicizmusig és azóta is szünösszüntelen. A z emberi arcon keresztül minden érzés kifejezhető és felfedezhető. Arcunkon keresztül éljük le életünket. A kisgyermek beüti magát, akkor az anya pár év múlva nem a sebre emlékszik, nem a mozdulatra, hanem a gyermeke fájdalmas arcára. A szerelmes férfi nem az imádott nő testét látja maga előtt mikor rá gondol, hanem arcát, mosolyát, nevetését csücsörítését és még oly sok mást. H a nagymamám utolsó napjaira gondolok, akkor nem a kórház koszos, omladozó falai jutnak az eszembe, a nővérek csivitelése, a szagok, hanem csak az ő arca, ahogyan szép fokozatosan elhagyta ereje, majd a lelke. A halotti maszkok sem véletlenül azok amik. Istenünk saját képére teremtette az embert. Szinte minden vallásban találkozhatunk ilyen, vagy ehhez hasonló kinyilatkoztatással. A z sem ismeretlen mondás számunkra, hogy a szem a lélek tükre. A z ember arc nélkül állattá változik, ösztönlényként 41


viselkedik, ocsmány dolgokra képes. M i rejlik hát az arcban, ami meghatározza azt, hogy emberek vagyunk és nem állatok, lelkünk is van nem csak ösztöneink. A z arcunk a mi személyigazolványunk az univerzumban és a társadalmunkban is. Közvetlen csatorna a lélekhez, ami lehet leggyengébb pontunk, de legerősebb bástyánk is. Ezek azok a dolgok, amik engem motiváltak abban, hogy ez a sorozat létrejöjjön és egy teljes egészet alkosson. Mindezt próbáltam úgy elérni, hogy ne essenek szét a három korszak jellegzetes stílusai, és hogy az arcok kifejezzék azokat a fogalmakat, amikről már az előbbiekben írtam. Úgy érzem egy kicsit megfejtettem abból, hogy az ember miért kapta istentől örökül képmását és sikerült a mai kor rohanó, értékektől egyre inkább mentesülő világában megtalálni azt, amiért az ember évezredek óta kutatja saját arca vonásait és azt, hogy mit is rejt mögötte. Sokan gondolják úgy, hogy az emberiség az alkonyát éli, én azonban mégis úgy gondolom, hogy amíg az ember láthatja, tapinthatja azt az arcot, ami teremtőjét mintázza, addig hite el nem veszhet, sorsa életre ítéltetett. Olyan életre, amit mindenki a saját cselekedeteinek megfelelően élhet, így megkapva a lehetőséget a boldogságra és a hitre. Témavezető: Stekovics Gáspár, óraadó

42


Páli Miklós Művelődésszervező

MARIONETT Kilenc éve tanulok rajzolni iskolai kereteken belül, azonban a festési technikákkal csak néhány éve foglalkozom . A festői ábrázolásmód ma már sokkal közelebb áll hozzám , mert nem érzem annyira kötöttnek és merevnek , mint a rajz formális szabályait. Sokat kísérleteztem új eljárásokkal, eredetileg nem művészi célokra kifejlesztett anyagok használatával. Kerestem azokat a megoldásokat, amik segítségével a külső hatásokra érzékenyebb alapokra készült munkák is tartósabbak, időt állóbbak lehetnek. Papír és karton alapokra dogozom, ezért gyakran találtam szemben magamat azzal a problémával, hogy szállításuk és tárolásuk nehézkes és könnyen megsérülnek. Ezen kívül a karton nedvszívó képességét sem találtam megfelelőnek az általam kedvelt eljárásokhoz. A tárgyak és architektorikus elemek rajzolása nem ragadta meg a képzeletemet. Nem tudtam pozitív esztétikai élményként megélni, inkább kötelezettségként. A legérdekesebb és legtöbb kihívást jelentő motívumot tevékenységem során mindig az ember ábrázolása jelentette. A legtöbb szépséget és a legnehezebben bemutatható részleteket is ebben vélem felfedezni. A z emberi alakot, mint modellt megpróbáltam két szempontból is megközelíteni munkáimban: Először, mint a valós személyiség pontos mását. Tanulmányaimon szeretek egy - egy, az adott személyre jellemző arcot/mimikát „megfogni", így a portrék rajzolása és festése is nagyon érdekel. Többször foglalkoztatott annak a lehetősége, hogy hogyan lehetne egy karaktert minél precízebben visszaadni, de nem meghatározóan csak a rajz -vonal eszközeivel. A szemek, funkciója is elgondolkodtatott. Biztosan szükséges e a tekintet kiemelése , a pupillák jelzése ahhoz, hogy megelevenedjen az arckép. Másodszor ábrázolni szerettem volna az, mint fizikai létezőt - mint egy testet-, elvonatkoztatva a személyiségétől, és attól hogy élő. Csupán, mint egy szép formát próbáltam megragadni és visszaadni lehetőleg pontosan. A célom nem kifejezetten a szoborszerűség elérése volt, hanem az általam látott kép megfogalmazása, nem túl részletezően, de mindig a környezetével kapcsolatban, kölcsönhatásban. Kerestem a beállítások szokatlanabb irányokból , nézőpontokból történő rajzolásának lehetőségét is ha kifejezőbbnek éreztem úgy az adott látványt. A festményt is, amellyel pályázom, ezzel a szándékkal készítettem. 43


A z egész beállítás, a modell lehunyt szeme, mozdulatlansága és testtartása inkább egy játék babára vagy bábra utalt, statikusan is kicsit belenehezedve a környezetébe. Mint marionett bábú, ami csak vár, hogy valaki megragadja a mozgató zsinegeket, mert önállóan képtelen bárminemű cselekvésre. A megjelenő színekkel is ezt az érzést szerettem volna erősíteni. Kerültem a tiszta színek domináló hatását, de a dinamikájukat meg akartam őrizni. Mindig kevertem még egy kicsi barnát, illetve szürkés árnyalatot a ruházatnál alkalmazott festékekbe. A hátteret alkotó paraván zöldje és a lány nadrágjának vöröse által keltett kontraszt megjelenik a bőr felületeken is. (főleg az arcon) A ruhák azok, amik valóban élnek... A mimika „semleges" volta, a haj világos színe,- mely szinte beleolvadt a háttérbe mégis tudta ellensúlyozni a nagy és élénkebb tónussal bíró felületeket. A világos drapériát az alapon pedig a test árnyékainak és fényeinek segítségével akartam ellenpontozni. A kép 3.25 mm vastag karton lapra készült, amelyet részben, a munka megkezdése előtt aláalapoztam akril - bázisú beltéri falfestékkel. így a későbbi festékrétegek a még friss és képlékeny alapba kerültek és sokkal jobban megtapadtak. így egy jó nedvességszívó képességű és rugalmas réteg képződött, amely száradása után már nagy százalékban vízálló.- azonban ebből kifolyólag nehezen korrigálhatóak az estleges hibák. Erre azért volt szükség, mert akril falszínező pasztákat / W a l k i d festék/, temperát, plakátfestéket, és művészi célra gyártott akrilokat is használok egyszerre vegyesen, kevésbé hígítva és egymással is keverve és ezek az anyagok különböző tulajdonságokkal bírnak a szikkadás után is. Csak a testfelület árnyékolásánál és a háttér lazúros átmosásánál hígítottam jobban a sötétebb festékeket. A z élesebb fények fedő rétegként jelentek meg. Plextol oldatot és szilvol folyékony mélyrögzítő - gyantát is alkalmaztam kötőanyagnak, ami hatására fényesebb és megtartja eredeti színét a tempera, ellenáll a fény és pára hatásának, nem fakul, vagy foltosodik. Védi a festékrétegeket és le is zárja a felületet. A z alkalmazott technikából adódóan kemény sörtéjű, nagyméretű festőecsetekkel és szivacs segítségével alakítottam k i a figura környezetét,- az átmosásokat is ezen eszközökkel végezem -, de a részletek megfestéséhez már valamivel finomabb és kisebb lapos ecseteteket vettem elő. Úgy gondolom sikerült a bennem megfogalmazódott alapkoncepcióhoz a megfelelő eszköztárat megtalálnom. Kifejezi a kész mű mindazon gondolati tartalmat és hangulatot, ami a modellben megragadott. Témavezető: Tóth Csaba főiskolai docens

44


Székely Gábor Rajz- háztartásökonómia- életvitel

HAJLÉKTALAN

(LITOGRÁFIA) Elvben a műalkotás mindig reprodukálható volt. Amit az emberek hoztak létre, le lehetett másolni. Ilyen utánzatokat készítettek a művészinasok gyakorlás céljából, mesterek műveik terjesztése érdekében, valamint a kívülállók nagy haszon reményében. Ezzel szemben a műalkotás technikai reprodukciója új jelenség, amely a történelem során megszakításokkal, komoly eltolódásokkal, de egyre erőteljesebben érvényesül. A görögök a technikai sokszorosításnak két módját ismerték: az öntést és a veretet. Csak bronztárgyakat, terrakottát, érmeket tudtak tömegesen előállítani. A z összes többi műalkotás egyedi volt és technikailag reprodukálhatatlan. A fametszettel először a grafikát lehetett sokszorosítani. Hosszú időbe telt, mire a könyvnyomtatás feltalálásával az írás is eljutott idáig. Tudjuk, milyen óriási változást hozott az irodalomban a nyomtatás, vagyis az írás technikai sokszorosíthatósága. Ezek persze csak egyes, jóllehet kitüntetetten fontos esetei az itt világtörténeti léptékben vizsgált jelenségnek. A középkorban a fametszet mellett megjelent a rézmetszet és a rézkarc, majd a 19. század elején a litográfia. A litográfiával a reprodukciós technika egy egészen más szintre jutott. Ez a jóval egyszerűbb eljárás, amely a rajz kőre történő felvitelében tér el a fatömbbe véséstől, illetve a rézlapra maratástól, első ízben tette lehetővé, hogy a grafika ne csupán tömegesen (mint korábban), hanem nap mint nap új formákban vihesse piacra termékeit. A grafika a litográfiának köszönhetően válhatott a hétköznapok illusztratív kísérőjévé. Már kezdett lépést tartani a nyomtatással. Ám ebben, alig néhány évtizeddel a feltalálása után, máris túlszárnyalta a fényképezés. A képi reprodukció folyamatában először a fényképezés tehermentesítette a kezet azoktól a legfontosabb művészi feladatoktól, amelyek eztán kizárólag a lencsébe pillantó szemre hárulnak. Minthogy a szem mindent gyorsabban ragad meg a rajzoló kéznél, a képi reprodukció folyamata szédítően felgyorsult... ...mint említettem, a fényképezés, mint új eljárás felgyorsította a képi reprodukálást. De még mielőtt belemerülnék ebbe, szeretnék néhány említést tenni, hogy miért is kapcsolódott össze ez a két folyamat a Hajléktalan című képem megalkotásában. 2000-ben ismerkedtem meg Kovács Kálmán festőművész tanárral, illetve saját grafikai műhelyével, amit a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola Rajz tanszékén rendezett be. Itt kaptak lehetőséget a hallgatók, hogy speciálkollégiumi keretek között a sokszorosítógrafikával is foglalkozhassanak. Én is így kerültem az ő „irányítása" alá. A főiskola évei alatt, ahogy időm engedte, a műhelyben tevékenykedtem. Megtanultam szinte mindent tőle, a felcsiszolástól a kész nyomat elkészítéséig. Egy újfajta eljárással is kísérleteztünk, az ofszetlemez nyújtotta lehetőségekkel. Maga az ofszetlemez is hasonlóan viselkedik, mint a csiszolt kő, csak 45


könnyebben kezelhető, mozgatható, a rajznak sem kell egy napig pihenni rajta, hanem a próbanyomatok, már közvetlen a maratás után elvégezhetőek. Ezen kívül a lemez vágható is, így „többféle" variációja is lehet a sokszorosításnak. Maga az eljárás a következő: 1. 2.

lemez felcsiszolása (ez történhet csiszolókoronggal, illetve dörzspapírral is) rajz felvitele a lemezre (lito-krétával, de lehet nyomdafesték is ecsettel terpentinnel hígítva) 3. maratás (salétromsav ill. gumiarábikum keveréke) 4. nedvesítés 5. festékezés 6. nyomtatás Hogy miért van szükség ezekre a lépésekre? A folyamat lényege a következő: a zsírtalanított, csiszolt lemezre felkerül a zsíros krétával készült rajz. A savas kezelés hatására kémiai reakció zajlódik le a lemezen, így a rajz, rögzítésre kerül az alumínium lemezen. A nedvesítés hatására a rajz felületén nem képződik vékony vízréteg a lemez többi részén igen. A nyomdafesték a vízzel nem elegyedik, így nem tapad rá a nedves felületre a festék, csak a krétával megrajzolt, s lekezelt felületre. A grafika elkészüléséhez szükséges volt ez a technikai háttér. „Most már csak" a témát kellett megtalálni. Itt jön be a képbe maga a fényképezés. Sokat járom nyitott szemmel az utcákat, s érdekel, hogy mi is történik körülöttem. Inkább a saját mikrovilágom az, ami megfog, mint a nagyvilágban zajló események. Maga a kép egy utcán élő hajléktalant ábrázol. A padon ülő figura a kép középpontjából kibillen, de jobb lábával megtámasztja magát, ezzel valami egyensúlyt, valami nyugalmat lop a képbe. A pad szélén ül, mintegy kihangsúlyozva a társadalom perifériájára való szorulását. A néző felé viszont nincsen szemkontaktus, sőt az arca sem látszik, így elzárkózik magától a szemlélőtől. Érezhetővé válik a rá súlyként nehezedő gond. A fény - árnyék kontraszt is nagy hangsúlyt kap a képen. Balról a Nap süt le a figurára, jobbról viszont valami felhőfoszlány, vagy füst, vagy valami benyúló faág árnyéka érzékelteti, hogy nem teljesen felhőtlen és nyugodt ennek az embernek az élete. Nagy hangsúlyt fektettem a kép megalkotásánál a leegyszerűsítésre, a lényeg megragadására. A z ecsettel felvitt nyomdafestékkel sikerült nagy foltokat létrehoznom, ezzel kihangsúlyozni a figura mozdulatát, súlyát, a krétával felvitt rétegek pedig mozgalmat adnak a képnek. A figura mögötti teret hengerrel felvitt festékkel tudtam elérni kitakarással. A rajz mikor elkészült, lekezelésre került, de csak a rajzolt felület, a többi kezeletlen maradt. így a felvitt festék a zsírtalanított lemezen nyomot hagyott, ezután ezt is lemaradtam. Ezután következhetett a nedvesítés, festékezés, nyomtatás. Ebben a munkámban is hangsúlyozni szerettem volna a figuralitás jelentőségét, kifejezőerejét. A z embert, mint a művészet megalkotóját. Hisz magát a műalkotásokat is emberek hozzák létre s általában magukhoz az emberekhez szólnak. Témavezető: Loblerné Enyedi Zsuzsanna, főiskolai tanársegéd

46


Tibola Veronika Rajz

A CIVILIZÁCIÓ ÉS A HÉT FŐ BŰN Dolgozatom alapvető kérdésfeltevése egy igencsak aktuális témával, a média fiatalokra gyakorolt hatásával foglalkozik: hogyan lehet az általános iskola keretein belül a diákokban felébreszteni, kialakítani a média hatásaival szembeni kritikus szemléletet. A téma létjogosultsága ma már szinte vitathatatlan, nem könnyű feladatot ad korunk, tantárgytól függetlenül, a pedagógusok számára. A médiafogyasztás mindennapjaink része, és számos eset azt bizonyítja, hogy a családi közegben nem mindig alakulhat ki ilyenfajta kritikus hozzáállás. Tantárgyunk keretein belül a vizuálisan jelentkező hatásokkal foglalkozunk elsősorban, így a média ezen részét dolgozhatjuk fel eredményesen. így találtam rá a plakát műfajára, amellyel ismerkedve, foglalkozva művészettörténeti ismeretek is átadhatók, tehát több tantárgyi követelmény is teljesülhet a feladat által. A z alapos feldolgozásához egy projekt-feladatot állítottam össze, melynek során több terület ismeretanyaga is előtérbe kerül. A témaválasztás sem véletlen, a Hét Fő Bűn, melyek emberi gyarlóságainkat takarják, gyakori céltáblái a reklámoknak. A plakát sajátossága, hogy sűríti a mondanivalónkat, tehát a diáknak el kell gondolkodnia az adott dolog részeinek súlyozásán, mit tart ő fontosnak, kiemelendőnek, hogyan ábrázolja mások számára is érthető módon. A montázs, mint technika ritkán kerül elő, pedig gazdagítja a kifejezői eszköztárat, továbbá áthidalhatja a rajzi készségek esetenkénti hiányosságait, ezzel sikerélményhez juttatja azokat a tanulókat is, akik ezen a téren nem jeleskednek. N e m utolsó szempont, hogy könnyen, a lehető legminimálisabb költséggel szerezzük be az alapanyagot, mégsem degradáló momentum a „szemétből" való építkezés, újrahasznosítás, sőt... A feladatot tanítási gyakorlatom alkalmával elvégeztük hatodik osztályos gyerekekkel, illetve összeállítottam további ismeretekkel kibővítve nyolcadikosok számára is, melynek megvalósítása is folyamatban van már. Témavezető: Kocsis Zsolt, főiskolai tanársegéd

47


Tóth Eszter Rajz

BENKŐ LÁSZLÓ ÉLETÚTJA ÉS MŰVÉSZETE A dolgozat Benkő László, szombathelyi születésű képző- és iparművész munkásságát tárja fel, életútjáról, valamint arról a miliőről kíván számot adni, melyben alkotott. A felhasznált önéletírásnak köszönhetően érdekes nézőpontból pillanthatunk a megye művészeti életébe, az ízes, „vasias" mondatok által pedig megközelítőleg átélhetjük az alkotói lét motiváló és gátló tényezőit, örömeit és nehézségeit. Benkő László művészi pályája 1948-tól, a Radnóti Kovács Árpád és Burány Nándor által vezetett, Derkovits Gyula Képzőművész Körben bontakozott ki. Tanulmányait a Bőr- és Cipőipari Technikumban, és a Magyar Iparművészeti Főiskola Öltözködési Formatervező szakán folytatta. Kettős hivatása, azaz a formatervezés és a festészet, kölcsönösen segítették egymást: cipőgyári munkájának köszönhetően már az ötvenes évektől rendszeres látogatója volt Kelet- és Nyugat - Európa múzeumainak, művészi formatervezőként pedig megalkotta a hetvenes évek kedvelt és kényelmes, Nívó és B N V díjas cipőmodelljeit. 1979-től 1986-ig a Könnyűipari Műszaki Főiskola docenseként korszerűsítette a Bőrtechnológiai Intézeti Tanszék oktatómunkáját. Szakmájában rendszeresen publikált és 5 könyvet írt, mégis képzőművészetében tudort a legtermékenyebb lenni, több mint 120 csoportos és egyéni kiállításon találkozhattunk olajfestményeivel, bőrképeivel, monotípiáival és tűzzománcaival. Nyugdíjas éveiben a Derkovits Kör újjászervezése után több helyi szervezet alapító tagja lett. A 90-es évek derekán tényfeltáró kutatásokat végzett a Szombathelyi Képtár koncepciójával illetve a megye általános művészeti helyzetével kapcsolatban. A dolgozat tehát Benkő László életművét, s emellett Vas megye és a régió képzőművészeti eseményeit a művész sajátos szemszögéből láttatja. Témavezető: Tóth Csaba, főiskolai docens

48


Lakó Márta Éva Rajz

RÁBASZENTMIHÁLYI NÉPRAJZI GYŰJTEMÉNY Kutatásom célja az volt, hogy a Rábaszentmihályon 1997-ben megnyílt Falumúzeum anyagán keresztül képet adjak a helység kulturális sajátosságairól, és megismertessem, bemutassam az összegyűjtött régiségeket. Tanulmányomat egy rövid földrajzi és történelmi összefoglalóval kezdtem és a falu lakásépítési hagyományait is igyekeztem felkutatni, mivel maga a Falumúzeum is egy parasztház berendezési stílusát próbálja követni. A tárgyakat anyaguk szerint csoportosítva tárgyaltam az egyes fejezetekben, az alfejezetekben kiemelve az érdekesebb, szebb darabokat, amelyekről fényképeket és rajzokat is készítettem. Munkám során arra törekedtem, hogy lehetőleg minden népművészeti értékkel bíró tárgyat bemutassak, készítésükről, használatukról is minél többet megtudja, és ezeket próbáltam összevetni a környékről szóló leírásokkal. A dolgozatom alapján egyértelműen látszik, hogy Rábaszentmihály valóban a rábaközi kultúrkörhöz tartozik, annak ellenére, hogy területileg már Sokoró-alja része. Bár nincsenek olyan helyi sajátosságai, mint például Hövejnek vagy Kapuvárnak, de múzeuma értékes kincseket őriz, melyek érdemesek a szélesebb körű figyelemre is (pl.: a mívesen faragott pásztorbot és mángorló). További kutatásokat szeretnék végezni a gyűjtemény régészeti anyagával kapcsolatban is, amivel együtt elkészülhetne egy olyan kiadvány, amely átfogóan bemutatja a gyűjteményt az idelátogatóknak. Témavezető: Dr. Gráfik Imre, néprajzkutató, Néprajzi Múzeum

49


Csere Márta Ének-zene - egyházzene

ORBÁN GYÖRGY: SPANYOL D A L O K DALCIKLUS Orbán György korunk egyik legkiválóbb magyar zeneszerzője. Könnyen énekelhető, dallamos kórusművei mellett igen kedveltek dalai, dalciklusai is. Mivel nyomtatott formában nem jelentek meg ezek a művek, így csak egy bizonyos réteg számára ismertek. Leginkább fiatal művészek körében, jár kézről kézre a kéziratos partitúra. Több dalciklusa mellett a Spanyol Dalok szövegének alapjául is versek, versrészletek szolgáltak. Garcia Lorca magyarra fordított költeményei voltak Orbán Györgyre olyan hatással, hogy egy egész dalciklus született belőlük. A kissé spanyolos hangulatú zenékre csak később került rá a szöveg. Ezeket a szövegeket a zeneszerző ollózta össze gondos munkával. A ciklus öt dala közül csak egy olyan van, ami egy verset teljes egészében zenésít meg. Orbán György a tonalitásban és a ritmikában olyan eszközöket használ, amivel meg kell küzdenie az énekesnek és a zongoristának is, de mégsem válik elérhetetlenné a darab. Müsortervezet Előadó: Csere Márta Orbán György: Spanyol dalok dalciklus Andalúz éjjel Chintorna magica Sír a gyík Hajnal Cselédtánc Témavezető: Farkas Erzsébet, főiskolai adjunktus

50


Fehér Gábor Ének-zene - karvezetés

KODÁLY ZOLTÁN: LENGYEL LÁSZLÓ ORBÁN GYÖRGY: A V E MÁRIA (IN D) A z Országos Tudományos Diákköri Konferencián elsődleges célom két ismert és elismert magyar zeneszerző egy-egy kórusművének hiteles megszólaltatása. Kodály Zoltán neve fogalom a magyar zenei életben. Kiváló zenepedagógus és zseniális zeneszerző. „Vokális művekre van szükség ebben az agyonhangszerelt világban" mondja, és sorra készíti el jobbnál jobb kórusműveit. Lengyel László című kórusművét 1927-ben komponálja a „Wesselényi utcai fiúknak és vezérüknek, Borús Endrének", mert nagyon megtetszett neki a fiúkar ércesen csengő hangzása, amikor egy alkalommal hallotta őket próbálni. A mű népi töredékek alapján készült, egy gyermekjátékot (hidas játék) dolgoz fel, gyönyörű és hatásos zenei köntösben. Orbán György erdélyi születésű kortárs zeneszerző. Tanulmányait a Kolozsváron végezte, karvezetést és zeneszerzést tanult. Erősen hatott zeneszerzői munkásságára Gustav Mahler alkotói stílusa, ül. az atonális zene, de ráébred, hogy nem ezt az irányvonalat akarja képviselni. Ösztönösen szerez zenét, kórusműveinek nagy részét dúrban írta. A z általam vezénylésre kiválasztott műve a D-dúrban írt A v e Mária, melyet 1991 elején komponált. A műben a szerző törekedett a világos szép érthető szólamvezetésre, harmóniai és dinamikai megoldásai jól követik a szöveg mondanivalóját, ezáltal az éneklő kórusnak és a karaagynak egyaránt alkalmat ad az önmegvalósításra, a hallgatóságnak pedig feledhetetlen zenei élményt nyújt. Témavezető: Vinczeffy Adrienne, tanszékvezető, főiskolai docens

51


Gion Zsuzsanna Ének-zene - egyházzene

SZELÉNYI ISTVÁN: D A L O K Szelényi István zeneszerző, zongoraművész és zenetudós volt. Kodály Zoltánnál tanult zeneszerzést. A huszadik századi zene főbb irányai, Bartók és főként Kodály művészete befolyásolta jelentősen életművét. Zongoraművészként és zenetudósként elsősorban Liszt Ferenc addig ismeretlen zongoraműveinek bemutatása, és Liszt életművéről írt tanulmányai fűződnek nevéhez. Legismertebb művei oratóriumok, zenekari- és kórusművek, zongoradarabok, és dalok. Nemcsak a Zeneakadémia és a Szakiskola tanára volt, figyelemmel kísérte és kapcsolatot tartott fenn a magyar irodalmi élettel is. Megzenésített A d y verseken kívül számos kortárs költő művét is. A kortárs költők (Bóka László, Raics István és Képes Géza) mindegyikéhez személyes barátság fűzte. A z A d y dalok első alkotói periódusából, a Mai Magyar Líra címú dalciklus öt dala már a későbbi, érett korszakból származik. Fia, Szelényi László zongoraművészjelentős mértékben járul hozzá Szelényi István műveinek megismertetéséhez, akinek segítségével mutatom be az A d y versekre írt dalokat és a dalciklust. Témavezető: Farkas Erzsébet, főiskolai adjunktus

52


Berki Lilla, Horváth Krisztina, Schneider Dóra

FEJÉR MEGYEI NÉPDALOK PESOVÁR FERENC GYŰJTÉSÉBŐL (KICE EGYÜTTES) A Kice Énekegyüttes 2003. szeptemberében alakult. Közülük (7fő) hárman korábban is énekeltek együtt a székesfehérvári Hermann László Zeneiskolában. A Kice együttes szakmai vezetőjének az egykori tanárukat, Vakler Annát tartja, a tőle tanultakat igyekeznek továbbvinni. A csoport feladatául tűzte k i , hogy megismerje az öt magyar népzenei dialektusterület anyagát, továbbá élményszerűen bemutassa, és továbbadja azt. Ezeket a dalokat kizárólag a magyar nyelvterületen élő adatközlőktől tanulják, hogy hitelesen elsajátítsák az adott terület stílusjegyeit. Jelen összeállítás Fejér megye népzenéjét kívánja bemutatni. A z országos helyzethez viszonyítva ugyanis sokáig keveset tudtunk az itt élt parasztság hagyományos zenekultúrájáról. Jóllehet Bartók a legelső gyűjtőútjainak egyikén eljutott Barcsra és Dunapentelére, Kodály is végzett feltáró munkát Mányon és Csabdin, munkájuktól eltekintve, folytatást az 1940-es évekig csak szórványosan találunk. A népzenegyűjtőket hagyományőrzőbb vidékek vonzották, ahol gazdagabb és virágzóbb zenei életet figyelhettek meg. Pesovár Ferencnek köszönhetően elkészült egy összegző mű Fejér megye népzenéjéről, ami „Béres vagyok, béres" címmel jelent meg. A z eddigi gyűjtések alapján megállapítható, hogy vannak olyan falvak, amelyek dallambőségben és bizonyos típusok megőrzésében kitűnnek (pl. Perkáta, Tác, Alap). Ezeket a kevésbé ismert dallamokat kerestük meg, és állítottuk csokorba. Mint a bemutatott anyag érzékelteti, Fejér megye tájainak dalai sajátos színt képviselnek a Dunántúlon és az egész magyar nyelvterületen. A csokorban szereplő dalok: • A babám kertjébe'... (Perkáta) • Béreslegény hova hajtod az ökröt... (Székesfehérvár - Felsőváros) • Ej, ne menj el... (Dunapentele) • Kútágas, géniestül... (Tác) • Erre gyere, amerre én... (Perkáta) A z énekegyüttes tagjai: • Berki Lilla (ének) • Schneider Dóra (ének) • Horváth Krisztina (ének, citera) • Mudris Anett (ének) • Mészáros Krisztina (ének) •

Kiss Judit (ének) és Székely Júlia (ének) végzett ének szakos hallgatók

Témavezető: Köteles György, főiskolai docens

53


Riepl Tímea Ének-zene - karvezetés

WILLIAM B O L C O M : CABARET SONGS William Bolcom (1938-) nagy sikerű, amerikai, kortárs zeneszerző, aki jelenleg a Michigan-i Egyetem kinevezett professzora. A dolgozatban részletes leírást olvashatnak pályafutásáról. Munkássága kevésbé ismert hazánkban, mivel részletes magyar nyelvű anyag erről nem található. Zenésszínházi darabjait, operáit, dalait a mai napig játsszák. Jövőbeli megbízásai közé tartozik egy új opera (4.), a Lyric Operaháznak Chicagó ba. Bolcom hihetetlen fantáziával ötvözi a komoly- és könnyűzenei vonásokat dalaiban. Ezért kerültek közel hozzám a Cabaret Songs című dalciklus darabjai. Előadási anyagomat a harmadik és negyedik fejezetből választottam. A dolgozat második felében a dalciklus ismertetése szerepel. Műsor: The Total Stranger Love ín the Thirties Thius King of Orf Miracle Song Satisfaction Angels Are the Highest Form of Virtue A t the Last Lousy Moments of Love Lady Luck Témavezető: Farkas Erzsébet, főiskolai adjunktus

54


Soós János Ének-zene - egyházzene

FONS BONITATIS - A Z ÖRÖM FORRÁSA Johann Sebastian Bach és Jean Langlais bár különböző stíluskorszakban éltek sok közös van bennük. Mindketten az egyházi zene ügyén munkálkodtak. A G-dúr prelúdium és fúga és a Suite Médiévale szorosan kapcsolódik a liturgiához. A két mű között szerkezeti és motivikai hasonlóságok is vannak. Szerkezeti hasonlóság, hogy mindkét mű egy prelúdiummal kezdődik, s míg Bach művében fuga következik, Langlaisnál egy kontrapunktikus tétel következik. A z egyik motivikai hasonlóság az, hogy, örömöt kifejező ritmusképlet teljesen megegyezik. Ez a dolgozat ezeket a hasonlóságokat keresi és hasonlítja össze figyelembe véve a két eltérő korszak zenei és zeneszerzői hagyományait. A G-dúr prelúdium és fúga (BWV 541) 1724 és 1725 között keletkezett. Bach orgonaművét is egy prelúdium vezeti be, majd a fúga következik. Mindkét része tele van az öröm, a nevetés motívumaival. Jean Langlais zenéje gregorián énekekkel átitatott, amelyet személyes tárgykörének tekintett. Korai egyházzenéje programzene volt, később szívesebben csoportosította a műveit misékbe. A Suite Médiévale kis mise 1947-ben írta. A római katolikus mise minden gregorián témáját egyszerűsíti, mely egyáltalán nincs messze Guillame de Machaut „Messe de Notre-Dame (1365)" polifóniájától. A z előadandó művek: Johann Sebastian Bach: G-dúr prelúdium és fúga BWV 541. Jean Langlais: Suite Médiévale I. Prelude (Entrée) II. Tiento (Offertoire) V. Acclamtions (Sur le texte des acclamations Carolingiennes) Témavezető: Laborczi Erzsébet, főiskolai adjunktus

55


Turóczi Melinda Ének-zene - karvezetés

BARTÓK BÉLA: ROMÁN NÉPI TÁNCOK BRAHMS: G-MOLL RAPSZÓDIA OP. 79. Két korszak, két zeneszerző. Mindketten koruk jeles művészei voltak, bár munkásságuk alapjául két különböző ideológia szolgált. Bartók és a népzene szinte teljesen eggyé váltak, művei erre épülnek. Nagy szerepe volt ősi értékeink megőrzésében, kvázi újat alkotott a régiből. Brahms műveit pedig-a kor szellemén kívül- érzelmei ihlették. Segítségével betekintést nyerhetünk a romantikus stílusba. Témavezető: Kiss Gyula, főiskolai docens

56


Turóczi Melinda Ének-zene - karvezetés

A CIGÁNYZENEKAROK ÉS A VERBUNKOS ZENE Sok írás született a korszakról, azaz a XVIII. századról. Sokan - köztük Bartók, Liszt, Mátray - vélekedtek az akkori zeneszerzők, de főként a zenészek fontosságáról (Bihari János. Csermák Antal, Lavotta János, Rózsavölgyi Márk és Scholl Miklós) és hitelességéről. Legtöbbet Sárosi Bálint: Cigányzene c. könyvéből, Mátray írásaiból és Bartók: Magyarzene - cigányzene c. értekezéseiből tudhatunk meg. Bár többnyire mindannyian elismerték a cigányzenészek tehetségét és rátermettségét, mégis voltak, akik rosszul vélekedtek róluk, mondván, hogy „az általuk játszott zene nem más, mint a magyar népdal hígítása". Vajon ez a nézet él ma, vagy elfogadtuk, hogy a cigányoknak igenis nagy szerepe volt a nemzeti tudat ápolásában. Más kérdés, hogy vajon mindez a befogadó nemzet szeretetén alapult, vagy - ma már sokan így gondolják- ez egész egyszerűen szolgáltatás volt a részükről. Hiszen feudális viszony alakult k i akkor, főúr és cigányzenész, vagyis mulató és mulattató között. Bárhogy is volt - bár az utóbbi tűnik valósnak- maradandót alkottak, sőt, divatot teremtettek, ami még ma is él. Mivel ezek a zenészek sajnos nem tudtak kottát olvasni, nagyon kevés kézirat maradt fenn, így hiteles betekintést mégse kaphatunk. M a is bonyolult kérdés, hogy létezik-e egyáltalán cigányzene, és ha igen, akkor mit nevezünk annak. Bartók álláspontja szerint: „... kijelentem, hogy amit önök cigányzenének neveznek, az nem cigányzene. N e m cigányzene, hanem magyar zene, újabb magyar népies műzene.". Valóban, de talán ezt az újabb magyar népies műzenét a cigányok teremtették, zenéjük törvényei szerint, de a magyar zenéből táplálkozva. Számos jellemzője van, és sok képviselője akad. Köztük Bihari, aki a korszak legkiválóbb prímása, és zeneszerzője is. Szerepe volt abban, hogy egy új stílus alakulhasson. A dolgozatban a cigányzenészek fontosságát és korszakalkotó tevékenységét szeretném bemutatni. Továbbá ismertetem Bihari János életét és egy művét, valamint a Rákóczi nóta és a Rákóczi induló keletkezésének körülményeit. Témavezető: Fátyol Tivadar, zeneszerző

57



Horváth Katalin Magyar

A PEDAGÓGUSOK SZABADIDŐ-MÉRLEGE ÉS TÁRSAS KAPCSOLATAI 2003-BAN

- EGY VIZSGÁLAT TAPASZTALATAI A dolgozat bemutatja a keszthelyi pedagógusok szabadidő-mérlegét és társas kapcsolatait, valamint a kapott eredményeket összehasonlítja Bartha Gyula 1990-ben végzett felmérésével. A szerző szándéka, hogy feltárja a változásokat azzal a céllal, hogy felhívja a pedagógusok figyelmét az esetleges problémákra. Arra a kérdésre keres választ, hogy milyen mértékű változás tapasztalható 13 év elteltével a pedagógusok szabadidő-mérlegében és társas kapcsolataiban. A hipotézisek negatív irányú változásról szólnak. A kutatás elvégzéséhez a rétegzett mintavételi eljárást választotta a szerző. A kapott adatokat pedig mátrix segítségével dolgozta fel. A z adatok értékelése után arra a következtetésre jutott, hogy változás történt az 1990-es adatokhoz képest, például változott a nők és a férfiak aránya, a pályán eltöltött idő mennyisége, a gyermekvállalás mértéke, a szakma vagy hivatás kérdése, a szabadidő mennyisége, illetve az ebben az időben végzett tevékenységformák sorrendje, a társadalmi megbecsülésről vallott nézetek, a baráti társaságok összetétele. A kutatás eredményei figyelemfelhívó szerepűek, és megoldási lehetőségeket nyújtanak a pedagógusoknak, illetve hozzájárul a pedagógus pályával kapcsolatos kutatásokhoz is. Témavezető: Pálfiné dr. Szalay Anna, főiskolai adjunktus

61


Hederics Szilvia, Szuper Rita Tanító

A PEDAGÓGUSJELÖLTEK K O N Z E R V A T I V I Z M U S A Előzetes kutatásokra, illetve megállapításokra hivatkozva mondhatjuk, hogy az iskola a társadalom egyik leginkább konzervatív intézménye. Ez alapján feltételezzük, hogy a pedagógusok is konzervatívak. Azonban ahhoz, hogy ezt vizsgálni tudjuk, el kellett készítenünk egy kérdőívet, ami a konzervativizmust, mint személyiségvonást méri. Összeállítottunk egy 46 kérdésből álló kérdőívet. A vizsgálatot 383 fős mintán végeztük el. A kérdések „jóságát", az item-analízis, majd faktoranalízis segítségével vizsgáltuk. Ezek alapján végül egy 26 kérdésből álló konzervativizmus skálát állítottunk elő, amely további két jól értelmezhető alskálára osztható. A továbbiakban azt vizsgáltuk, hogy az általunk kidolgozott konzervativizmus teszt, és a Cloninger-féle Temperamentum és Karakter Kérdőív (TCI, Cloninger, 1993) között vannak-e összefüggések. Ez esetben a vizsgált minta 222 fő volt. A z t szerettük volna pontosítani, hogy konzervativizmus skála mely további személyiségvonásokkal hozható összefüggésbe. A z eredményekből az általunk mért konzervativizmusnak, mint feltételezett személyiségvonásnak a tartalmi részletezését kaptuk, ami megfelel előzetes várakozásunknak. Kutatásaink folytatásában ezzel a konzervativizmus skálával fogjuk vizsgálni, hogy a pedagógus jelöltek valóban konzervatívak-e. Kutatásainkat O T K A kutatás keretében végeztük, melynek nyilvántartási száma: T 037514. Témavezető: Dr. Gáspár Mihály, főiskolai tanár

62


Ledniczky Ildikó Anna, Rumi Melinda Tanító

A SZINGLI JELENSÉG ÉS A Z ÉLETKORI PERIODIZÁCIÓ A z utóbbi évtizedben egyre inkább észlelhetők különböző társadalmi változások. A legszembetűnőbb az első házasságkötések idejének a kitolódása. Vizsgálatunkban arra voltunk kíváncsiak, hogy ennek a kitolódásnak milyen okai lehetnek, melyek Európában és világszerte érzékelhetőek. Igaz- e szingli jelenség? Kimutatható-e? Elméletek segítségével hogyan tudjuk ezt értelmezni? Hogyan látják a házas életet a házasok, illetve a nem házasok? Van- e különbség a gondolkodásmódjukban? Erikson életkori periodizációs elméletét összevetjük a mai tapasztalatokkal. Kitolódott az identitáskrízis? Statisztikai, történeti visszatekintéssel a tendencia létezését kutattuk és igazolva láttuk a 90-es évektől. Meglátásunk szerint megváltozott a 20 éves kor életkori sajátossága. További hipotézisek keresésére interjúban 40 embert kérdeztünk, fele hagyományos, fele új értékrend szerinti életformának felel meg. Eredményeink alkalmasak arra, hogy további hipotéziseket fogalmazzanak meg. Kétségtelen, hogy a tankönyvekben leírt 20-30 év életkori sajátosságok módosulnak. Témavezető: Dr. Gáspár Mihály, főiskolai tanár

63


Szilasy Melinda, Debrei Dóra Tanító

OPTIMÁLIS ÉLMÉNY ÉS A JÖVŐKÉP K A P C S O L A T A FŐISKOLÁS HALLGATÓKNÁL A dolgozatban bemutatott vizsgálat fókuszában az önkiteljesedés és pszichológiai komplexitás eléréséhez alapot adó optimális élmény (flow) és 107 IIL-IV. éves pedagógussá váló főiskolai hallgatók munkával és magánszférával kapcsolatos jövőképének összefüggései állnak. Alapfeltevésünk szerint a jelen életünkben megélt flow-élmény döntően befolyásolja jövőképünk megformálását, mert az áramlatélmény motivációs bázisa miatt a jövőben is előtérbe fogja helyezni ezen területeket. Emellett vizsgáltuk különböző életterek (szakmai gyakorlat, család, baráti társaság, párkapcsolat, egyedüllét) flow- és antiflow élményeinek megoszlását. Vizsgálatunk kérdőíves módszerrel történt, melyben a jelenlegi elégedettség és a jövőkép felmérésén túl a Flow Kérdőívet alkalmaztuk (01áh,1999). Eredményeink feltevéseinket igazolják, legérdekesebbnek a jelenlegi család szerepe tűnik, ami privilegizált helyzetben van, és úgy tűnik blokkolja a jövőkép arányos kiépítését annak ellenére, hogy nem a legjelentősebb flow-élmény forrás. Témavezető: Holecz Anita, főiskolai adjunktus

64


Bischofné Hesinger Katalin Művelődésszervező

A ZALALÖVŐI CIVIL SZERVEZETEK MŰKÖDÉSE, SZEREPÜK A VÁROS TÁRSADALMI ÉLETÉBEN Munkám során megvizsgáltam a civil társadalom keletkezését, fejlődésének történetét. Leszűkítve a kört elemeztem a magyarországi, zala megyei, majd zalalövői civil társadalom kialakulását, mai helyzetét. Dolgozatom fő gerincét a zalalövői civil szervezetek megalakulásának körülményei, egymással, a helyi társadalommal való kommunikációja képezi, mely során bizonyítást nyer, hogy a nonprofit szektor a feladatok átvállalásával számos területen nyújt szolgáltatásokat a helyi társadalom számára, amit sem az állam, sem a helyi önkormányzat nem tudna biztosítani, s ez milyen pozitív hatással van a lokális környezetre. Munkám során az interjú és a személyes megfigyelés módszerével vizsgáltam, hogy működik az érdekképviselet, kitértem azokra a hibákra, hiányosságokra melyek a vezetés és a szervezet illetve a szervezetek egymás közti kommunikációjának hiányából fakadnak. Rámutatok arra, hogy hiányzik a civil fórum, nem valósul meg a szervezetek és a helyi önkormányzat közti rendszeres párbeszéd. Kutatásaim során olyan átfogó képet kaptam a zalalövői civil társadalomról, ami alapjául szolgálhat egy későbbi vizsgálat, és munkám eredményeinek összehasonlításában, mely által követhetővé válik a helyi civil társadalom fejlődése. Témavezető. Dr. Csider Sándor, főiskolai docens

65


Dömötör Csilla Művelődésszervező

EGY ÖNISMERETI PSZICHODRÁMA CSOPORT MŰKÖDÉSÉNEK TANULSÁGAI A RÉSZTVEVŐ SZEMÉVEL Dolgozatomnak az a célja, hogy az animációs csoportok vezetéséről és működéséről - a főiskolai tanulmányaim során - elsajátított elméleti ismereteket összevesse a gyakorlati alkalmazásokkal és ennek eredményeként újszerű következtetésekre jusson. Egy a 2004. év elején induló önismereti pszichodráma csoport résztvevőjeként saját élményre tettem szert. A z első félév során szerzett történésekről, tapasztalataimról, a foglalkozások során keletkezett érzéseimről, gondolataimról rendszeresen naplót vezettem. E jegyzőkönyvek talán önálló értéket képviselnek, és további kutatásokra adhatnak módot a hasonló, mégis a sajátomtól eltérő kutatási témával foglalkozó szakemberek számára. Dolgozatomban először tisztázom az önismereti és a pszichodráma csoport fogalmát, majd a csoport összeállításának körülményeit és a foglalkozások alkalmankénti felépítését vizsgálom. Részletesebben foglalkozom két csoportdinamikai elem, a szerepek és a normák csoportunkban betöltött funkciójával. Dolgozatom hasznosnak bizonyulhat a művelődésszervezői diplomával rendelkező, a felnőttképzésben csoportvezetői illetve szervezői feladatokat ellátó szakemberek, különböző kulturális animációs csoportvezetők, valamint pszichodráma és önismereti csoportok animátorai számára. Témavezető tanár: Dr. Csider Sándor, főiskolai docens

66


Nagy Orsolya Végzett kommumkáció-művelődésszervező szakon

A PALESZTIN-IZRAELI KONFLIKTUS KÉPEKBEN A kutatás olyan nem mindennapi témát dolgoz fel, amellyel nem igazán foglalkozott eddig még senki. A közel-keleti történelem, az ott zajló terrorizmus, a fotók, az áldozatok, és jogaik mindig is közel állt hozzám, és szerettem volna ezt valamilyen módon összekapcsolni. A kutatás fő témája a terrorizmus, amelyet a terror- és harci cselekmények áldozatairól készült képek oldaláról közelítek meg. Ezek a felvételek ugyanis erkölcsileg erőteljesen megkérdőjelezhetőek. Felmerül tehát a kérdés, hogy van-e fotósoknak, fotóriportereknek joguk fényképeket készíteni a magatehetetlen és kiszolgáltatott áldozatokról. A z utóbbi időben számtalan ilyen példával szembesülhetünk az újságokban, a televízióban, de főleg az Interneten. Ezek közül a palesztin-izraeli konfliktus kapcsán történt eseményekről készített felvételekre helyeztem a hangsúlyt. A z első rész a fotóetika problémájával foglalkozik, azaz létezik-e valamilyen törvény vagy előírás a megdöbbentő felvételek megjelentetésével kapcsolatban. Ezt követően a palesztin-izraeli konfliktus kerül bemutatásra, de szorosan kapcsolódik a témához a terrorizmus fogalma és története, valamint a különböző palesztin terrorszervezetek, az izraeli hadsereg, és az öngyilkos merénylők tevékenysége is. A dolgozat utolsó előtti részében az Internetes tartalomszabályozás kapott helyet, amely napjainkban egyre inkább foglalkoztatja a szakembereket, valamint a témával kapcsolatos, etikailag helytelennek mondható fotók is innen származnak. Ezek hiteles képet adnak a terrorizmus előzményeiről, eseményeiről, valamint az izraeliek és palesztinok közötti, talán soha meg nem szűnő ellentétről, amely történelmünk egyik szomorú fejezete. A célom pedig ezzel a dolgozattal az, hogy sikerüljön felhívni az emberek figyelmét egyrészt a terrorizmusra, de főleg az öngyilkos merényletek és más katonai támadások áldozatainak jogaira. Témavezető: Velics Gabriella, főiskolai tanársegéd

67


Rusznyák Anita Kommunikáció - német

A POLITIKA ÉS A N Y O M T A T O T T SAJTÓ

ÉS A H O G Y A FIATALOK LÁTJÁK A dolgozat két fontos közéleti tényező a politika és a sajtó helyzetével foglalkozik. Ez a téma azért érdekes és fontos, mert ez a két terület már elképzelhetetlen egymás nélkül, kölcsönösen feltételezik egymást. M a már a politikában is egyre nagyobb szerephez jut a kommunikáció, és a professzionálisan megszerkesztett üzenetek artikulálásának egyik fontos eszköze a nyomtatott sajtó. A dolgozat sajtótörténeti áttekintéssel kezdődik, majd sorra veszi a napilapok alapismérveit i l l . a négy országos, politikai napilap történetét és jelenlegi helyzetét. Foglalkozik az olvasási kedv - ill. a napilapok példányszámainak visszaesésével és kísérletet tesz az okok feltárására is. Megvizsgálja a sajtó jelentőségének és presztízsének változását, s mindkét esetben csökkenést állapít meg. Áttekinti a politikus személyiségével szembeni elvárásokat, i l l . a közszereplés előnyeit és buktatóit. A dolgozat 4. fejezete tartalmazza a három különböző iskolatípusban tanuló 18 éves fiatalok körében végzett önálló kérdőíves kutatás eredményeit. Ezen kutatás a választójog küszöbén álló fiatalok tájékozatlanságát és érdektelenségét mutatja a politikával és a sajtóval szemben. A kérdőív olyan kérdéseket is felvet, melyekkel eddig kevéssé foglalkoztak, ilyen például a politikusok pozíciójának, párthovatartozásának meghatározása. A dolgozat átfogóan áttekinti a témához kapcsolódó szakirodalmat és rávilágít a téma azon szegmenseire is, melyekkel eddig kevesebbet foglalkoztak. Témavezető: Velics Gabriella, főiskolai tanársegéd

68


Schlovicskó Katalin Művelődésszervező

A M E N Y A S Z O N Y I S M I N K MEGSZÜLETÉSE H O G Y A N SEGÍTHETIK A MŰVELŐDÉSSZERVEZŐ S Z A K O N ELSAJÁTÍTHATÓ ISMERETEK EGY SMINKMESTER MUNKÁJÁT? Végzett művelődésszervező szakos hallgató vagyok. Tíz éve kozmetikusként dolgozom. Hat éven keresztül versenyszerűen sminkeltem, rendszeresen az első öt helyezett között szerepeltem, 2001. tavaszán országos sminkverseny győztese lettem. Jelenleg -immár hét éve- az ESTÉÉ L A U D E R kozmetikai világcég hivatásos sminkmestere vagyok. Munkám során vendégeim intim, illetve személyes zónájába kerülök, így nap-mint nap új és új embereket nyílik alkalmam közelről is megismerni. A róluk szerzett ismeretek birtokában igyekszem az egyéniségükhöz leginkább harmonizáló sminket elkészíteni. A m i mesterségünk a szakmai tudáson kívül nagy türelmet, emberszeretetet, kedvességet és empátiát igényel. Munkám több részterületre specializálódik. A z egyik legnehezebb, de egyben a legkedvesebb ága a menyasszonyi smink elkészítése. Dolgozatom célja, hogy segítsem a menyasszonyokat a „tökéletesség", a számukra elérhető ideális szépség elérésében, abban, hogy álmaik valóra váljanak, valamint, hogy elméleti és gyakorlati segítséget adjak kezdő pályatársaimnak és kollégáimnak. A munkám elkészítéséhez gyakorlati tapasztalataim mellett, a művelődésszervező szakon elsajátított ismeretek segítettek. A z elkészítés időszakában -elméleti ismereteim birtokában- tudatosan figyeltem, végeztem munkámat. Interjúkat készítettem „menyasszonyaimmal" 2003. májusától 2004. márciusáig, melyek alapján a hozzám vendégként érkező menyasszonyokat teljesen egyedi módon típusokba soroltam. Igyekeztem újszerű elméleti és gyakorlati megállapításokat tenni. Sem a sminkelés „tudományáról", sem a munka során zajló kommunikációs folyamatról irodalmi forrás még nem létezik. Témavezető: Dr. Csider Sándor, főiskolai docens

69


Szabó Annamária Altalános és alkalmazott nyelvészet-kommunikáció

A KÖZVETLEN EMBERI KOMMUNIKÁCIÓ TÉRVESZTÉSE A GLOBALIZÁLÓDÓ VILÁGBAN

EGY NYUGAT-MAGYARORSZÁGI FŐISKOLA HALLGATÓINAK KOMMUNIKÁCIÓS KULTÚRÁJA Napjaikban a világot áthatja a globalizáció jelensége, mely egyaránt érezteti hatását a politikában, a gazdaságban és a kultúrában is. A tömegkommunikációs eszközök és a különböző kommunikációs technikák egyre nagyobb mértékben elterjednek és mindennapi életünk részévé válnak. Hivatalos ügyeinket telefonon intézzük, a munkahelyen, az iskolában számítógépen dolgozunk, rádiót hallgatunk munka közben, ismerőseinkkel egyre inkább e-mail-ben érintkezünk, eközben közvetlen kommunikációban egyre kevesebbet veszünk részt. Hipotézisem szerint a globalizálódó világban a közvetlen és közvetett kommunikáció arányai megváltoznak, a közvetett kommunikáció térhódítása és a közvetlen kommunikáció térvesztése következik be. Mindez különösen az ifjúság körében jelentős. Ezért is végeztem kérdőíves felmérést a Berzsenyi Dániel Főiskola I. és IV. éves nappali tagozatos hallgatói körében 2004 januárjában. A hallgatók kommunikációs szokásairól tájékozódtam. Arról, hogy hetente mennyi időt töltenek személyközi kommunikációval, valamint közvetett kommunikációval, vagyis mennyit telefonálnak, olvasnak, hallgatnak rádiót, néznek tévét, videóznak, járnak moziba, számítógépeznek és interneteznek. A kérdőívet karonként 20-20 I. és IV. éves hallgatóval, összesen 120 fővel töltettem k i . A felmérés eredményei igazolták hipotézisemet, összességében a főiskolások több időt töltenek közvetett kommunikációval, mint közvetlen kommunikációval. Pedig véleményem szerint a közvetlen kommunikációt a hitelesség szempontjából nem pótolhatja semmi. Ugyanis a közvetlen kommunikációban a partner verbális megnyilvánulásán kívül plusz információkat szerezhetünk a nem verbális kommunikációjából is. Ezzel az állásponttal nem vagyok sem a globalizáció, sem a tömegkommunikáció ellen, elismerem a pozitívumaikat is. A z a lényeg, hogy életünkben a tömegkommunikációs és egyéb kommunikációs technológiákat az őket megillető helyen és időben alkalmazzuk, és ne mondjunk le a közvetlen, személyközi kommunikációról. Témavezető: Török Gábor, főiskolai docens

70


Szabó Molnár Eszter Kommunikáció- művelődésszervező

R I N G A S D EL M A G A D . . . VÁLSÁGKEZELÉS A RINGA HÚSIPARI RT. KAPUVÁRI EGYSÉGÉNÉL 2003. őszén gyökeres változás állt be közel négyszáz ember és családja életében Kapuváron és a környező falvakban. Elbocsátották őket... A Ringa Húsipari Rt. Kapuvári Gyáránál fennálló munkaviszonyuk megszüntetése azonban csak a jéghegy csúcsa, „megoldáskeresés" a vezetők, tulajdonosok részéről. Hosszas folyamat előzte meg a létszámcsökkentést, amely során a gyár fél év alatt csaknem 900 millió forintos veszteséget halmozott fel. A dolgozók, a kapuvári lakosokkal karöltve mindvégig bíztak abban, hogy a nagy múltú, tradíciókkal rendelkező gyárat sikerül teljes egészében megmenteni. Bíztak, küzdöttek, reménykedtek. A kapuváriak ragaszkodása gyárukhoz természetes, hiszen a majd' nyolc évtizedes múltú üzem, az itteni technológia, kultúra, szaktudás és nem utolsó sorban a helyi adók a létezés esélyét jelentik nemcsak Kapuvárnak, hanem a termelők, beszállítók révén a tágabb régiónak, sőt a megyének is. A z érintettek nagy része rosszul élte, éli meg a munkahelyi kötelékek megszűnését, a munkahely változtatás kényszerét, az esetleges átképzést vagy a tartóssá váló állásnélküliséget. Dolgozatomban arra keresem a választ, vajon hogyan jelent meg a Ringa Húsipari Rt. Kapuvári Gyárával kapcsolatos eseménysorozat a megyei és országos lapokban; vajon mit tartanak fontosnak a nyomtatott sajtóban megemlíteni, kiemelni mindabból, aminek végeredményeként közvetlenül csaknem négyszáz, közvetve pedig több ezer ember került csaknem teljesen kilátástalan helyzetbe. A z emberek bizonytalanságát tovább fokozta, hogy nem kaptak megfelelő minőségű és mennyiségű információt a Ringával kapcsolatos eseményekről. Ennek okát a hibás válságkommunikációban látom, éppen ezért kutatásomban igyekszem fényt deríteni arra, hogy mit kellett volna másképp tenni a krízis kommunikálása során, mi az, amin véleményem szerint változtatni kellett volna, hogy ne terjengjen annyi rémhír Kapuváron és a környező falvakban a Ringa Rt. kapuvári üzemében történtekkel kapcsolatban. Témavezető: Velics Gabriella, főiskolai tanársegéd

71


Dobre Norbert Számítástechnika-könyvtár

MEGYEI KÖNYVTÁRAK WEB-LAPJAI A dolgozat egy szempontrendszer kidolgozására vállalkozott, mely segít elemezni a magyarországi megyei könyvtárak web-lapjait. A z elemzési szempontok 3 fő kategóriára tagolódnak: tartalmi, technikai és formai ismérvekre. A szempontrendszer megfelelő segítséget adhat egy megyei könyvtár számára honlapjának elkészítésében, illetve fejlesztésében. A szempontrendszernek megfelelően az egyes könyvtárak oldalai több mint 50 kérdés alapján lettek megvizsgálva. Elemzésre kerültek a weboldalak készítése során alkalmazott legújabb szolgáltatások is (pl.: előugró ablakok, különböző típusú animációk, valamint a szerver és kliensoldali megoldások). Rögzítésre került a keresés helye, ideje, valamint a tesztkörnyezet is. A z egyes oldalak elemzése szisztematikusan, - az objektivitás megőrzése miatt - minden könyvtár esetében egyforma módon zajlott, hogy az olvasónak könnyebb dolga legyen a véleménye kialakításakor. A pályamunka aktualizálásakor az egyes oldalak vizsgálata ismételten megtörtént; ezek alapján látható, hol, milyen változások történtek az elmúlt fél évben. A dolgozat második fejezete az adatok elemzésével foglalkozik, melyekből megismerheti az olvasó az egyes kirívó hibákat, vagy pozitívumokat. A problémák feltárása a legfontosabb szempontok szerint történt. A z egyes elemzések, észrevételek illusztráltak. A dolgozat segítségével átfogó képet kaphatunk a magyarországi megyei könyvtárak honlapjainak jelenlegi helyzetéről. Témavezető: Czövek Zoltán, főiskolai adjunktus

72


Kiss Renáta Végzett könyvtár-művelődésszervező szakon

A BERZSENYI DÁNIEL KÖNYVTÁR TÉRÍTÉSES SZOLGÁLTATÁSAI

(MARKETING ÉS EREDMÉNYESSÉG) Pályamunkámban a szombathelyi Berzsenyi Dániel Könyvtár térítéses szolgáltatásainak vizsgálatát tűztem k i célul. Annak megállapítására törekedtem, hogy mennyire magas az egyes szolgáltatások igénybevétele, illetve ha ez az igénybevétel alacsony, akkor az a tájékozatlanságnak, tehát a szolgáltatásokra vonatkozó marketing hiányosságainak, vagy pedig a könyvtár magas árainak köszönhető-e? A viszonylag hosszabb elméleti bevezetés a vizsgálat eredményeinek értelmezéséhez nyújt információs alapot. Kutatásom során az információgyűjtés primer és szekunder módszereit egyaránt alkalmaztam (kérdőívek, interjúk; illetve a könyvtár belső dokumentumainak elemzése). Összességében arra a megállapításra jutottam, hogy az egyes térítéses szolgáltatások igénybevételével kapcsolatosan az ár befolyásoló szerepét más tényezők előzik meg, mégpedig többek között a bizonytalanság. A z igénybevétellel kapcsolatos legtöbb válasz arra vonatkozott, hogy az olvasóknak egyáltalán nincs, vagy csak ritkán van szükségük az egyes szolgáltatásokra, s rögtön ezt követte az a válasz, hogy nem ismerik az adott szolgáltatást. Amit pedig nem ismerünk, annak szükségességét nagyon sok esetben nehéz felismerni! Mindennek alapján az a következtetés vonható le, hogy a szolgáltatásokkal kapcsolatosan nemcsak a tájékoztatásra, hanem a tényleges népszerűsítésre is nagy hangsúlyt kellene fordítani. Ez a kutatás tehát rámutat arra, hogy bármilyen erős is egy könyvtár tájékoztató tevékenysége, ezt a tevékenységet folyamatosan fejleszteni kell. Felhívja a figyelmet a marketing és a PR alkalmazásának fontosságára, s arra, hogy szüntelenül keresni kell a lehetőségeket, amelyek által közelebb lehet vinni mind az intézményt, mind pedig annak szolgáltatásait azokhoz, akiknek ellátására tulajdonképpen hivatott: tehát a használókhoz. Témavezető: Dr. Kovács Mária, főiskolai docens

73


Veisz Márta Földrajz-könyvtár

A HARRY POTTER JELENSÉG 1997 -ben Angliában útnak indult egy „varázslatos" történet. Hamarosan bejárta az egész világot, és mindenki megismerkedett vele. Ez nem volt más, mint Harry Potter meséje. M a már a világ minden táján ismerik a varázslófiú nevét, és egy kultusz alakult ki körülötte. Tetszik vagy sem, ezt a jelenséget el kell fogadnunk. Pályamunkámban ezzel a jelenséggel, és hatásaival foglalkozom. A Harry Potter könyvekről sok véleményt lehet hallani, természetesen ezek nem egységesek. Célom megvizsgálni a regénnyel kapcsolatos hisztériát, elutasítást, kedveltségét, melyet kivált az emberekből; gyermekekből és felnőttekből egyaránt. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy Harry Potter képes-e arra, hogy megváltoztassa a gyerekek olvasáshoz való hozzáállását? El tudja-e csábítani őket a televízió és számítógép mellől? Képes azt a fantáziavilágot nyújtani, amely elvarázsolja a gyerekeket annyira, hogy a könyvet válasszák szórakozásul? Tudnak Harry alakjával azonosulni? A legfontosabb dolgokat összefoglalom, és a könyvvel kapcsolatos reakciókat, érzelmeket megnézem a gyerekek és a felnőttek szemével is. A vizsgálathoz kérdőívet készítettem, melyet 3 iskolában, több mint 100 gyerekkel töltettem ki. A kérdőív 2 részből áll. A z első rész a mai fiatalok szabadidős tevékenységére, olvasási szokásaira, míg a második a Harry Potter 2. kötetének hatására világít rá. A z eredményeket grafikonon illetve táblázatokban ábrázolom, elemzem azokat, és következtetéseket fogalmazok meg. A kérdőív és tapasztalataim alapján azt mondom, hogy nem hozott áttörést az olvasásban ez a történet. Ezeket a köteteket is azok veszik kézbe, akik eddig is olvastak, szerettek olvasni. Továbbra is azon kell munkálkodnunk, hogy megtaláljuk, milyen út vezet az olvasás öröméhez, és ehhez ez a történet jó kiindulópont lehet. Témavezető: Dr. Kovács Mária, főiskolai docens

74


Vitéz Éva Magyar-könyvár

MOZGÁSSÉRÜLTEK A KÖNYVTÁRBAN

KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A SZELLEMI SZABADSÁG TÉMAKÖRÉBEN 2003 a Fogyatékossággal Élők Éve volt Európában. Többek közt, előtérbe került az a kérdés is, hogy vajon hogyan tudják elérni és használni a fogyatékkal élők azokat a helyeket, ahová egy egészséges ember könnyedén eljut; például boltba, hivatalba és akár a könyvtárba. A z esélyegyenlőség, a szellemi szabadság nem mai fogalom, már 1960-as években hallhatunk róla a világban, Magyarországon megkésve, a 80-as évek elején. Ez a közel 20 éves megkésettség a mai napig érzékelhető. Kérdéseim: H o l tart ma a magyar társadalom a fogyatékkal élők egyenlő emberként való elfogadása területén? M i az oka, hogy elenyésző létszámú mozgáskorlátozott olvasó jár a könyvtárakba a megfelelő körülmények ellenére? Dolgozatom elméleti bevezető után gyakorlati résszel folytatom. Kérdőíves felméréssel kérdeztem meg a könyvtárosok véleményét és interjúban a mozgássérültek képviselőit Szombathelyen és Tatabányán. A szombathelyi megyei könyvtár az akadálymentesített környezet és a „házikölcsönzés" szempontjából előbbre tart a tatabányainál, de így sem tudhat magáénak több mozgássérült olvasót. Kiderül, hogy egyik fél sem érzéketlen a másik iránt, csak a kezdő lépéseket kell megtenni. Pályamunkámmal célom az, hogy megvizsgáljam a könyvtárak hozzáállását a mozgássérült olvasókhoz, és közelítsem a két csoport érdekeit. Segítsek abban, hogy segíteni tudjanak egymásnak. Témavezető: Frank Róza, főiskolai adjunktus

75



Baldauf Renáta Tanító

A G R A F O M O T O R O S KÉSZSÉG FEJLESZTÉSE KISISKOLÁS K O R B A N A z írástanítás az általános iskola első éveire korlátozódik. Különböző területek integrálódnak a fejlődés alkalmával; mivel ez egy olyan alapvető készség, mely a jelek betűalakká formálását célozza meg, és bonyolult mozgásmintát követel. A z iskolakezdésre jelentősen javul a finommotoros koordináció, a rajz- és az íráskészség. A ceruzahasználat fejlődése részben jelzi, részben elősegíti a későbbi íráskészség kialakulását. A további fejlődés különböző feltételek mellett alakulhat, a körülményeknek megfelelően. Munkám során a gyermekek megismerése vezérelt, hiszen rendkívül fontos, hogy a pedagógus tisztában legyen tanítványainak képességeinek, készségeinek állapotával. S bár korunk egyik legelterjedtebb jelenségének tarthatjuk zavarát, a diszgráfiát, mégsem fektetnek rá kellő hangsúlyt. E terület vizsgálatát választottam munkám alapjául. A vizsgálat 2004 szeptemberében végződött. A vizsgálat módszere feladatlap formájú volt. Két iskolában történt a felmérés, mellyel a falusi és a városi iskolák közti eltérésekre is fény derült. A két különböző helység kapcsán a grafomotoros készség nehézségeiben nem volt feltűnő problematika kimutatható. A z értékelés folyamán látható volt, hogy az iskolába érkezésig általában kifejlődnek a szükséges területek, melyek a készség alapját képezik. Zavar azoknál a gyermekeknél fedezhető fel, akik nem szerettek rajzolni, netán későn jutottak ceruzához. Ezen esetekben gond volt a vonalvezetéssel, hiszen egyenetlen, görcsös nyomatékú lett. A gyakorlatlanság következtében problémát jelentett a különböző formák kialakítása, továbbá később nehézséget jelent majd a betűformák reprodukálása. A fejlesztő program során egy olyan terápia ismerhető meg, mely a készség alapjainál kezdi a korrekciót. A nagymozgásoktól elindulva fokozatosan haladva jutunk el a grafomotoros készség fejlesztéséhez. A legutolsó lépcsőfok a feladatlap problematikus típusainak korrigálása, azok funkciójának megfelelően. Szükséges kellő hangsúlyt fektetni erre a témára, hiszen napjainkban sokak életét nehezítik meg az írászavarok, melyek pszichés problémákat is vonhatnak maguk után. Azonban olyan sérülésekből adódó problémák is zavart okozhatnak, mely a fejlődés folyamán alakultak k i . Számos olyan fejlesztési javaslat olvasható, melyet otthon, családi környezetben is kivitelezhetnek a szülők, hiszen a mindennapi élet bizonyos tevékenységei hozzájárulnak a korrekcióhoz. Témavezető: Völgyiné Sebik Judit, főiskolai adjunktus

79


Fodor Zoltán

C O N T E N T BASED INSTRUCTION IN T E A C H I N G BIOLOGY In my thesis I am introducing Content-Based Instruction as one of the possible ways of teaching a second language. Well delineated academic purposes determine the depth of the content and language instruction. A s a teacher of science I have a chance to work in a bilingual programme so I have been trying to develop a synthesised curriculum for teaching Biology and English as a second language within one academic subject for a long time. Beside a wide variety of pedagogical approaches I alsó would liké tó introduce a research study ön language pedagogy in my thesis. A s my topic covers the most important advantages of Content-Based Instruction in bilingual classes in science, I presume that the double imprinting of the factual information of science can be used easier in practice than in studying these teaching matters in Hungarian only. As a teacher of Biology I compared the effectiveness within the given chapter between the bilingual and monolingual classes in this thesis. Finally, I want to make a conclusion that classroom management, a well designed syllabus and the carefully selected methodology, alongside with the students' motivation, can determine the efficiency and the bilingual method can help our students to concentrate on the logical core and sequence of the teaching matter and of the entire chapter easier and more effective.

80


Fodor Zoltán Angol nyelvtanár

TARTALOMALAPÚ NYELVTANÍTÁS A Z A N G O L NYELVŰ BIOLÓGIA ÓRÁKON A nyelvtanítás számos módszerét ismeri az idegen nyelvű tantárgy-pedagógia. Ezek sokszínűsége lehetőséget teremt a leghatékonyabb módszerek kiválasztására, mely alkalmazkodik a tanári kvalitások és tanulói motivációk széles skálájához is. A 80-as évek végétől hazánkban egyre több két tanítási nyelvű iskola kezdte el működését. Ebben az oktatási formában kiváló alkalom nyílik a tartalomalapú nyelvtanítási módszer kialakítására. A dolgozat elméleti áttekintés alapján elemzi a szolnoki Varga Katalin Gimnáziumban, a szerző által kialakított nyelvtanítási módszert, melyet a középiskolai két tannyelvű oktatásban alkalmaz a biológia tantárgy angol nyelven történő oktatásakor. A módszer tudományos alapokon nyugszik és az elmúlt 15 év tapasztalata alapján folyamatosan sikeres. Ennek alátámasztására egy teljes téma feldolgozását mutatja be a dolgozat kiemelt tervezési és megvalósítási csomópontokkal, teljesítmény- és folyamatelemzéssel. A dolgozat a teljes tananyagra vonatkozó tantervet is tartalmazza. A mellékletek között számos tanórai segédlet, továbbá tanulói munkák is megtalálhatók. Témavezető: Szűcs Judit, főiskolai adjunktus

81


Horváth András Számítástechnika-technika

C A D A Z OKTATÁSBAN Pályamunkám témájául az AutoCad program legfontosabb területeinek bemutatását választottam, mely tanóra keretébe beépíthető. Minden olyan eszköz szemléltethető mely méreténél és természeténél fogva nem bemutatható. Pl. atomreaktor szerkezeti egységei, háromdimenziós formában bemutatható és könnyebben érthető. Megmutatom azokat a fortélyokat, műveleteket, trükköket, ami megkönnyíti a felhasználást. A z A u t o C A D program középszintű felhasználói program. Persze elődjei segítségével jutott el erre a szintre. H a megtanuljuk kezelni a programot akkor nem csak egy programmal, hanem egész családjával megismerkedünk. Számomra a legmeggyőzőbb az volt hogy áttérhettem a papírra rajzolásról a számítógépes rajzolásra. Gondolom, akik még rajzoltak papírra, előfordult hogy elkenődött a rajz vagy épp szétfolyt a tinta. Ez sok időt és fáradtságot vett igénybe, mindezek után előfordult hogy újra kellett mégis rajzolni a rajzot. Ez nem fordulhat elő a számítógépes világban, de persze vannak hibák, esetleg nem mentjük a rajzunkat vagy letöröljük. Tehát a program nagy előnyére válik, hogy gyors felületkezeléssel készíthetünk rajzokat, és persze nyomtathatunk akár több példányt is. A tervezők számára fontos tényező a méretarány, ebben a programban tűrésezett pontosságú méretaránynak megfelelő rajzokat készíthetünk. A rajzot elkészíthetjük különböző fóliákon más-más színekben, és külön-külön is kezelhetjük. A program több segítséget is nyújt a rajz elkészítéséhez. Szerencsére több más magasabb szintű programmal kompatibilis a program, így könnyedén használhatjuk rajzainkat például egy animálás során. A célom az, hogy felhasználói szinten alkalmazni tudjuk a programot, amellett hogy olyan rajzolási trükköket alkalmazunk ami ötletessé pontossá teszi a rajzot. A programcsaládot már hat éve használom felsőfokú szinten, és ebben a szakágban dolgozom. Tehát a mindennapok programja lett ez számomra, de közben a felsőszintű programok használatát is párhuzamosan elsajátítom. Ez egy útmutató, hogy erre is szakosodhatunk, vagy hobbiból megtanuljuk, használjuk a programot, és dolgozhatunk a számítástechnika környezetében. Témavezető: Kővári Istvánné dr., főiskolai docens

82


Horváth Mónika Végzett

NEMI KÜLÖNBSÉGEK A Z OLVASÁSI SZOKÁSOKBAN Sajnos egyre több helyről hallani, hogy a „mai" gyermekek nem- vagy keveset olvasnak Dolgozatommal szeretném eloszlatni a tévhiteket, és bebizonyítani -többek között azt-, hogy a XX. században is van olvasó gyermek. Valamint felhívni a szülők, pedagógusok, könyvtárosok figyelmét arra, hogy más az érdeklődési köre egy lánynak és más egy fiúnak. A vizsgálatot két általános iskola 4. osztályában végeztem el. Azért ezt a korosztályt választottam, mert ezek a gyermekek a tartalom, a mondanivaló és önmaguk szórakoztatására forgatják a könyv lapjait. A témát több nézőpontból világítottam meg: pszichológiai/fejlődéslélektani szemszögből (életkori sajátosságok, kettős tudat, nemi szerepek és olvasási szokások), az anyanyelvi nevelés oldaláról (~ feladata, elvei, olvasás és írás tanítása, barátunk a könyv) és végül az olvasás környezeti hátterét - család, pedagógus felelősségét valamint a média befolyásoló hatását vizsgáltam meg. Két kérdőívet használtam: egy a diáknak, egy az osztályfőnöknek. Hipotéziseim: Van-e eltérés a fiúk és a lányok olvasási témái között? Milyen befolyással bír a gyermekek olvasási szokásaira a család? Versenyképes -e a könyv a TV, a számítógép mellett? A felmérés eredménye hasznosítható -e az iskolai oktató-nevelő munkában? A felmérés jó eredménnyel zárult: a 10 éves korosztály többsége szeret olvasni, napi szinten teszi azt, van saját könyvtára, szülei is olvasnak. A z olvasási témát tekintve tapasztaltam eltérést a két nem között, de ez természetes is. Hasznosítási lehetőségek közül csak néhányat sorolnék fel itt: kötelező olvasmányok körének átszervezése (kibővíteni, esetleg elhagyni belőle), média bevonása tanórán és azon kívül, stb. A cél: közelebb kell hozni a gyermekhez az olvasást, és fenntartani az olvasási kedvét.. Témavezető: Völgyiné Sebik Judit, főiskolai adjunktus

83


Mosonyi Zsuzsanna Olasz

A H A R A N G , MINT PROJEKT MEGJELENÉSE A Z OKTATÁSBAN Pályamunkám a technika kultúrtörténetének egy szeletével foglalkozik, amire az oktatás szemszögéből tekintek. Még a haranghoz kapcsolódó ismeretek elsajátítása is lehet érdekes és szórakoztató a tanulók számára. Ehhez jó eszköz a projektmódszer, ami a dolgozat törzsét képezi. A feldolgozás során kihasználom, hogy a harang, mint technikai alkotás számtalan módon kapcsolódik össze az ember életével. Sorra veszem az egyes kapcsolódási pontokat a projekt felépítése során, melyek legnagyobb teret természetesen az önálló kutatómunka, adatgyűjtés folyamán kapnak. Itt mutatkozik meg a projektmódszer diszciplinális jellege is: a tantárgyakhoz tartozó ismeretek külön kis egységeket képeznek, amivel nem az elszigeteltséget sokkal inkább a sokszínűséget szeretném hangsúlyozni. A gyerekek az önálló felfedezés élményével lesznek gazdagabbak, miközben a feladatot teljesítik, vagyis saját maguk harang hasonmását készítik el. A módszer értékét növeli, hogy olyan transzformációt kell végezniük, amelyet a tanulmányaik során ritkán alkalmaznak. A z alkotások átfogó vizuális üzenetként is felfoghatók, valamint a tevékenységi formák segítik a látott világ megértését, fejlesztik a tanulók érzékenységét, a kifejezés árnyaltságát. Fontos az is, hogy a problémák megoldása során történik az ismeretek elsajátítása és nem fordítva. A projektpedagógiára alapozva a harang témaköre könnyen beépíthető a tananyagba, a technika alakulása nyomán, vagy egy ünnephez kötve. Témavezető: Kó'vári Istvánné dr., főiskolai docens

84


Neumann Zsuzsanna Tanító

3. OSZTÁLYOS TANULÓK SZÖVEGÉRTÉSÉNEK VIZSGÁLATA A z olvasás szeretete és a főiskolai gyakorlatok alkalmával szerzett tapasztalatok motiváltak a dolgozatom megírásánál. Egy falusi (Borzavár - Porva Közös Fenntartású Általános Iskola) és egy városi iskola (Eötvös József Általános Iskola) harmadik osztályos tanulóinak szövegértési teljesítményét hasonlítottam össze. A z elemzésemet Nemes Nagy. Ágnes: K i ette meg a málnát? című verse alapján végeztem. Elméleti alapvetéseim között írok az anyanyelvi beszéd és megértés elsajátításáról, az olvasás fontosságáról, szövegértés fejlesztéséről, a néma olvasásról valamint a vers, a mese és a gyermek kapcsolatáról. A vizsgálatom elvégzésekor több kérdésre kerestem választ: A vizsgált tanulók aktuálisan elsajátították-e az osztályfokuknak megfelelő nyelvi követelményeket? Elegendő szókinccsel rendelkeznek-e a tanulók a szövegértési feladat feldolgozásához? Összefüggés tapasztalható-e a tanulók olvasási technikája és a szövegértése között? A tanítási módszer és a tankönyvek befolyásolják-e a szövegértést? Van-e eltérés a falusi és a városi iskola tanulóinak szövegértési szintje között? A korosztály kiválasztásánál feltételeztem, hogy: ők már nem küzdenek különösebb olvasási és írásbeli nehézségekkel, fejlett beszédszinten állnak, nyelvi ismereteik elegendőek a kérdések megválaszolásához, szívesen olvasnak verseket, meséket A vizsgálatnál feladatlapos módszert alkalmaztam. A vershez kapcsolódó feladatlapot magam állítottam össze. A feladatok között a funkciót tekintve találhatunk pontos olvasás és információ kiemelésének mérésére szolgáló, lényegkiemelést mérő, értelmezés helyességét vizsgáló, összefüggések felismerését mérő, a lényeg tömör megfogalmazását igénylő feladatot is. A Borza vár - Porva Közös Fenntartású Általános Iskola tanulói kevesebb időt használtak, mint az Eötvös József Általános Iskola tanulói. A leggyorsabban dolgozó fiú a falusi iskolába jár, míg a leglassabban dolgozó fiúk a városi iskolába járnak. Helyesírási hibákat is hasonló számban követték el mindkét osztályban a tanulók. A z Eötvös József Általános Iskolában a feladatlap egészét tekintve a lányok teljesítménye egy kicsivel jobb volt, mint a fiúké. A Borzavár - Porva Közős Fenntartású Általános Iskolában a feladatlap egészét tekintve a fiúk jobban dolgoztak, mint a lányok. A falusi intézményben tanuló diákok jobb teljesítményt nyújtottak, bár ebben az osztályban született a leggyengébb eredmény is. A z Eötvös József Általános Iskolában a legjobb eredmény 88%, azaz 25,5 pont, a leggyengébb eredmény 16 pont, azaz 55%.. A Borzavár - Porva Közös Fenntartású Általános Iskolában a legjobb eredmény 29 pont, azaz 100%-os teljesítmény. A leggyengébb eredmény 12 pont, azaz 41%. A dolgozatom összegző szakaszában a feltett hipotézisekre válaszoltam, illetve fejlesztési javaslatokat adtam. Témavezető: Völgyiné Sebik Judit, főiskolai docens 85


Rádli Tamás Száírűtástechnika-technika

INTELLIGENS GÉPEK A Z OKTATÁSBAN A z általános iskola utolsó éveiben mindenki ugyan azzal a kérdéssel találja szemben magát:„Mi legyen most belőlem?". A szakdolgozatnak az lenne a célja, hogy erre a kérdésre továbbtanulási ötleteket adjon. A z utóbbi 10 évben az intelligens gépek (gyártó cellák, rugalmas gyártó rendszerek, robotok...) egyre nagyobb teret hódítottak, s ezek megismerését már az általános iskolában el kell kezdeni! A z intelligens gépek általában közvetlenül segítik életünket. Használjuk őket gyárakban, különféle eszközök előállítására; lehet, hogy éppen egy sikeres szívműtétnél „asszisztálnak", vagy a munkából hazaérve a garázsajtót nyitják ki nekünk! Korábbi felmérésekből kiderült, hogy a mai gyerekek, nem tudják, vagy nem jól értelmezik az intelligens gépek fogaknát. Tudásukat főként a rajzfilmekből szerzett ismeretekre alapozzák Minden gyermek szeret játszani. Elképzeléseimet ezért egy saját készítésű számítógéppel irányított, érzékelőkkel ellátott, öntanulásra is képes játék roboton mutatom be. Témavezető: Dr. Kiss Miklós, főiskolai docens

86



Pál Katalin Nemzetközi tanulmányok- Európa-tanulmányok

SZEKTÁK ÉS VALLÁSI KÖZÖSSÉGEK MAGYARORSZÁGON Nem túlzás azt állítani, hogy korunk egyik égető problémája a szekták és új vallási közösségek megjelenése és sokasodása, melyek kezdik háttérbe szorítani a régi nagy egyházakat. Miért is történt mindez? Milyen kérdéseket tesznek fel a társadalomnak? Melyek Magyarország legnagyobb szektái és vallási közösségei? Tanulmányomban ezekre a kérdésekre kerestem a választ, azáltal, hogy megpróbáltam bemutatni a Hare-Krisnát, a Szcientológiát, Jehova Tanúit, a Sátánista Egyházat, a Hit Gyülekezetét és a még kevésbé ismert és elterjedt Holic" csoportot. Nemcsak történetükről és hitvallásaikról, de magyar sajátosságaikról is szót ejtettem írásomban, valamint rá szerettem volna világítani a velük kapcsolatos tévhitekre is. Mára már nem lehet szemet hunyni tevékenységük felett, hiszen sok botrány és rendőrségi ügy kíséri tevékenységüket, valamint némely vallási közösség Magyarország politikai életét is képes „befolyásolni". Végül pedig tanulmányomat a magyar valláspolitika csatározásainak bemutatásával zártam le, mely középpontjában a vallásszabadság kényes kérdése áll. Témavezető: Prof. Dr. Simon Róbert, egyetemi tanár

89



Husz Anita Tanító

G O N D O L A T O K A FOGLALKOZTATÁSI FORMÁK HATÉKONYSÁGÁRÓL Kulcsszavak: aktív mozgásidő, maximális időkihasználás, hatékony óratervezés. Kutatásom tárgya az aktív mozgásidő és a foglalkoztatási formák közötti összefüggés vizsgálata, elsősorban az óra hatékonyságának tükrében. A z t tűztem k i célomul, hogy logikus következtetést tudjak levonni a különböző foglalkoztatási formák mozgásidőre gyakorolt hatásáról; - párhuzamot vonhassak a foglalkoztatási formák változtatása és az aktív mozgással eltöltött idő alakulása között. A kutatás során abból a feltevésből indultam ki, hogy a tanulók aktív mozgással eltöltött idejét nagymértékben befolyásolja a tanító-tanár által kiválasztott foglalkoztatási forma, sőt, szinte ez a legfontosabb befolyásoló tényező. M a a testnevelési órákat túlnyomó részben a frontális osztálymunka jellemzi, holott a gyermekek személyiségfejlesztésében, az egyéni képességekre és hajlamokra jobban támaszkodó, a differenciálást is jobban segítő foglalkoztatási formákra nagy szükség volna. Feltételeztem tehát, hogy a vizsgálat szerint, a frontális osztálymunka során mérem a legmagasabb aktív mozgásidőt. Vizsgálatomban a sárvári Szent László Katolikus Általános Iskola kettő 4. és 5. osztályából kiválasztott 4 -4 tanuló aktív mozgásidejét mértem. A mérésekhez óratervezeteket készítettem a négy kiválasztott foglalkoztatási forma (együttes, illetve csoportonkénti osztályfoglalkoztatás, együttes, illetve csoportonkénti csapatfoglalkoztatás) szerint. Törekedtem arra, hogy az adott foglalkoztatási forma az egész órára jellemző legyen. A z órák megtervezésénél igazodtam a gyerekek életkorához, valamint tanítójuk, tanáruk véleményére támaszkodva választottam különböző képességű tanulókat. A mérési eredményeket kielemezve, egymással összehasonlítva, illetve a könnyebb áttekinthetőség érdekében azokat egy grafikonon is megjelenítve beigazolódni láthattuk kezdeti feltevésünket; már csak az volt a feladat, hogy a foglalkoztatási formákat valamiféle rangsorba állítsuk, aszerint, hogy melyik milyen százalékban engedte kihasználni az óra adta 45 perces időkeretet. Megállapíthatjuk tehát, hogy ha hatékony testnevelési órát szeretnénk terveznitartani, figyelembe kell vennünk azt a tényt, hogy a különböző foglalkoztatási formák valóban befolyásolják azt, hogy a gyermek - aki ugyan egész órán mozogni látszik mennyi időt tölt el aktív mozgással az óra 45 percéből. Itt kell megemlítenünk azt a sajnálatos tényt is, hogy néhány testnevelési órán ez az iŐ bizony a vártnál sokkal kevesebb. Témavezető: Heszteráné Dr. Ekler Judit, főiskolai adjunktus 93


Lőrincz Zsanett Eszter Tanító

A RITMUSÉRZÉK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA 3. OSZTÁLYOSOK KÖRÉBEN Kulcsszavak: ritmus, mozgás, helyesírás, összefüggésvizsgálat Szakdolgozatom témájául a ritmusérzék összehasonlító vizsgálatát választottam egy zenei osztályba és egy normál általános iskolai osztályba járó 3. osztályosok között. Úgy gondolom hogy a ritmusérzék az élet, és az oktatás számos területén megnyilvánul. így például nyelvtan órán a szótagolásnál, énekórán a dalok ritmusában és a mérőütésekben, és testnevelés órán az egyes mozgássorok ritmusának elsajátításában. Éppen ezért fontosnak tartom a ritmusérzék fejlesztését, s úgy gondolom ezen feladat ránk, tanítókra hárul. Ennek két oka van: egyrészt, hogy a ritmus érzék leginkább a 6-10 éves korosztálynál fejleszthető, másrészt hogy tanítóként lehetőségünk nyílik a különböző tantárgyak közti határok rugalmasabb kezelésére, s a pozitív transzferhatás lehetőségeinek legteljesebb kiaknázására. Felméréseket végzek a fent említett két osztályban a következő három tesztcsokorban: Nyelvtan (szótagolás, rövid- illetve hosszú magánhangzók); Ének zene (ritmusvisszhang, mérőütések); testnevelés (meghatározott ritmusban végzett mozgás). Hipotézisem szerint, aki az egy teszt során jó eredményt produkál, annak a másik kettőben is hasonlóan magasak lesznek a pontszámai. Illetve valószínűsítem, hogy a zenei osztályba járók mindhárom vizsgálat során jobb eredményt produkálnak, mint a normál osztályba járó társaik. Témavezető: Némethné Tóth Orsolya, főiskolai adjunktus

94


Major Krisztina Tanító- kommunikáció

A RITMKAI KÉPZÉS HATÁSA A G R A F O M O T O R O S KÉSZSÉGEKRE Kulcsszavak: nagygrafomotorika

és finommozgás,

ritmikai

képzés,

mozgáskoordináció,

A felmérés során az első osztályos gyermekek, a nagymozgások fejlődése terén elért változásainak hatását vizsgálom az íráskészségükre. Célom annak bizonyítása, hogy a ritmikai képzésben részt vevő gyerekek finommotorikumukat tekintve jobban fejlődnek, mint hasonló korú, ilyen gyakorlatokon részt nem vevő társaik. A vizsgálatban két osztály nagy-, és finommozgásait mértem fel, két időpontban. A két felmérés közötti időben a mintaosztály tagjai, az órarend szerinti testnevelési órán kívül, táncos ritmikai foglalkozáson is résztvettek. A z első felmérés bebizonyította, hogy a minta- és kontrolosztály között - sem a nagymozgások, sem a finommotorika terén - nincs szignifikáns különbség. A ritmikai képzésben részesülő közösség hipotézisem szerint a második mérési időpontban grafomotoros készségeiket tekintve nagyobb fejlődést fog mutatni, mint a kontrol csoport. A második felmérés eredménye elvárásaim szerint már jól látható különbséget mutat a két osztály között. Hiszen a két felmérés közti időszakban a zenei tagozatos osztály a ritmikai képzés keretein belül elsajátítja többek között az alapvető mozgásformákat, tánctechnikai alapokat, fejlődik a ritmusérzék és megtanulnak különböző térformákban mozogni. A ritmikai képzés során a gyerekek a koordinációs képességeket hangsúlyozva sajátítják el a fentieket, amelyekre nemcsak a táncos mozgások, hanem a finommotoros mozgások is épülnek. A z írás kialakulásának és fejlődésének folyamatában fontos szerepet játszik a koordinációs képességek fejlettsége, melyeknek előfeltételei a nagymozgások zavartalan kialakulása. A legfontosabbak a következők: a szem-kéz koordináció, kézdominancia, az egyensúlyi és célfeladatok. A kéz és ujjmozgások koordinációs zavarai szembetűnők lehetnek az eszközhasználatnál éppúgy, mint a vonalhúzásnál. H a a két kéz, illetve a kéz ujjai, vagy a kéz és a szem között nincs megfelelő koordináció, az mind a nagy, mind pedig a finommozgások terén problémát fog okozni a gyermek fejlődésében. Nagyban megnehezíti az írás kialakulását, illetve folyamatát, ha az ujjak mozgása nem kielégítő, vagy ha differenciált mozgásaik hiányoznak. Gyakorta előforduló példa, hogy a gyermek mellényúl tárgyaknak vagy bizonytalanul fogja meg azokat. A szem-kéz koordinációra utaló probléma ez, mely adódhat abból is, a nagymozgások összerendezései nem tökéletesek. Ezeket a zavarokat a gyermek nem tudja akaratlagosan kijavítani, csak fejlesztő programok segítségével kezelhetők. Ezek a programok a koordinációs készségekre irányulnak, csakúgy, mint a táncos ritmikai képzés mozgásanyaga is. Témavezető: Heszteráné Dr. Ekler Judit, főiskolai adjunktus 95


Nagyváradi Katalin Végzett testnevelés szakon

A M A G Y A R ÉS NÉMET FELŐOKTATÁSBAN TANULÓ HALGLATÓK SPORTTURISZTIKAI SZOKÁSAINAK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Kulcsszavak: turizmus, sport, összehasonlító vizsgálat A turizmus manapság a világ vezető szektorává kezd válni. Többek között ez indokolta témaválasztásomat. Érdekelt, hogy a felsőoktatásban tanuló hallgatók (magyarok és németek) a turizmus mely fajtáit választják a szabadidejük eltöltésére. A felmérés során a magdeburgi egyetem hallgatóit és a szombathelyi főiskola hallgatóit hasonlítottam össze kérdőíves módszerrel. Felmérés eredményeként megállapítottam, hogy a gazdaságilag jobb helyzetben lévő Németországban kedvezőbbek a turisztikai lehetőségek. Témavezető: Bokor Judit főiskolai docens

96


Németh Miklós Zoltán Tanító

KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS KOOPERATÍV JÁTÉKOKKAL Kulcsszavak: osztályközösség, kooperatív játékok, kosárlabda Leendő tanító, illetve tanárként célom majdani osztályomban egy barátságos, egységes légkör kialakítása, egy összetartó kis „csapat" létrehozása. Ezért érdekel nagyon és ezért választottam dolgozatom témájául a közösségfejlesztést. A hazai pedagógiában és szakirodalmában kevés a gyakorlati helyzetek megtervezését és megteremtését segítő, ismertető módszertani segédanyag. Ehhez szeretnék hozzájárulni írásommal, közösség fejlesztő feladatokat, kooperatív játékokat összegyűjtve tervet, szociálpszichológiai tanácsokat adva segíteni, valamint a fejleszthetőség mértékét egy általam egy szemeszterig foglalkoztatott 5. osztályos csoport és a velük elvégzett szociometriai vizsgálatok segítségével reprezentálni. Ezen közösség, illetve a csoporton belüli összetartás és együttműködés fejlesztését mindenképpen magam szerettem volna elvégezni, azaz az ilyen jellegű testnevelés órákat megtartani, hogy minél szorosabb kapcsolatot tudjak kialakítani az osztállyal és minél közvetlenebbül tudjam megfigyelni a különböző változásokat, megerősíteni a pozitív jellegű megnyilvánulásokat és attitűdöket, valamint megakadályozni vagy „leépíteni" a személyek közötti kooperációra negatívan ható cselekménysorozatokat. Heti egy órában kooperatív játékok, valamint a kosárlabda játék szórakoztató, kollektív szellemet tudatosan kialakító hatásának segítségét kihasználva próbálok meg a szemeszter végére egy kölcsönös, együttműködő, segítő és bátorító magatartást kialakítani a csoportban. Célom az osztályközösség peremére szorult gyermekeinek bevonása a testnevelési játékok örömeibe, szabálymódosításokkal az inaktív tanulók észrevétlen bekapcsolása a játékokba, valamin maximálisan csökkenteni a félrehúzódás lehetőségét, illetve a kiközösítés esélyét a csoport részéről. A tanév eleji és félév végi felméréseket összehasonlítva tudom levonni a tapasztalatokat, konklúziókat, illetve összevetni hipotéziseimmel, céljaimmal. Célom még a dolgozattal felhívni a pedagógusok figyelmét, hogy ne csak a követelményeket elénk tűzve oktassunk, hanem neveljünk is, ahogy Juhász Gyula is mondotta: „Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni." Témavezető: Némethné Tóth Orsolya, főiskolai adjunktus

97


Süveges Péter Végzett testnevelés szakon

M O T O R O S KÉPESSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLATA A VÁROSI ÉS VIDÉKI TANULÓK KÖRÉBEN Általánosan elfogadott vélemény volt valamikor, hogy a vidéki gyerekek sokkal több időt töltenek a szabadban a friss levegőn, ezért motoros képességeik jobbak. Viszont a vidéki iskolákban hiányoznak a szükséges tárgyi feltételek: tornaterem, modern sportpálya és uszoda. Ugyanakkor városi társaik órákat ülnek a T V előtt, videóznak, számítógépeznek, döntő többségüket a szülők autóval szállítják iskolába. A városi gyerekek testnevelési órái viszont jól felszerelt tornatermekben, sportpályákon vannak. A sportolási lehetőségeik jók, rendszeresen járhatnak uszodába. A mozgás hiány miatt fokozódik az elhízás, rossz a tartásuk, nem tudnak tartósan figyelni, koncentrálni és fáradékonyabbá válnak. Tehát a tanulók egyészségének megőrzése érdekében szükség van a rendszeres sportolásra, mozgásra. Mindent el kell követni, hogy biztosítani tudjuk a mozgásigényük feltételeit a testnevelési órákon és a szabadidős tevékenységben. Ezek a körülmények is alátámasztották azt az elképzelésemet, hogy összehasonlítsam és értékeljem a vidéki és városi tanulók közötti fizikai állapotbeli különbséget. Fölvedőtik az a kérdés, hogy az életvitel és életmódbeli különbségek mennyire befolyásolják a tanulók felmérésének eredményeit. Kérdésfeltevések 1. Igaz-e az a korábbi feltevés, hogy a vidéki tanulók motorikus teljesítménye jobb, mint a városi tanulóké? 2. Városon vagy vidéken teljesítenek jobban a fiúk, illetve a lányok? 3. A z őszi vagy a tavaszi időszakban értek el a tanulók magasabb eredményt? Célom az, hogy a kérdésekre adott válaszok alapján kiderítsem, hogy a trend a városi tanulók javára megváltozott-e? Hipotézisem szerint a vidéki tanulók motorikus teljesítménye napjainkban is jobb a városi diákokénál. Mindszereket számszerűen is alá akarom támasztani a felmérések eredményeinek elemzésekor. Témavezető: Pünköstyné Stekovics Emília főiskolai docens

98


Tóth Gabriella Végzett testnevelés-művelődésszervező szakon

ÍGY LÉGY K A T O N A ! Vannak generációk, melyek, ha fiatalságukra emlékeznek, nem a gondtalan ifjú éveik, a pálya- és párválasztás örömei és nehézségei jutnak eszükben. Ők az ún. háborús generációk képviselői. Szokás mondani velük kapcsolatban, hogy pár év alatt több mindent megéltek, mint mások egy egész életen át. Közülük sokan ekkor szakadtak el először szülőföldjüktől, ekkor láttak először világot, de milyet. A sok szörnyűségbe én is bepillantás nyerhettem, ugyanis a 2002/2003-as tanév első félévét Németországban, Magdeburgban az Otto-von-Guericke Egyetemen tölthettem és a hétvégi kirándulásaink egyik állomása a II. világháborús buchenwaldi koncentrációs tábor volt. A tábor területén nemcsak a régi épületeket, hanem múzeumokat, kiállításokat is megtekintettünk. Ezek a létesítmények a tábori kínzásokon túl bemutatják a foglyok életét, családtagjait, a háború egyes mozzanatait, a katonák kiképzését. E célból a Láger területén egy mozit működtetnek, ahol dokumentumfilmeket vetítenek az idelátogatóknak. Mivel nagyon érdekel a történelem, ezért próbáltam minél több információt gyűjteni és videókamerára rögzíteni azokat. Ezután érett meg bennem a gondolat, hogy diplomamunkám témájaként válasszam. Felszínes bepillantást nyerhettem a német kiképzési rendszerbe, de a magyarról nem tudtam semmi. Akkoriban rendszeres látogatója voltam a Magyar Hadtörténelmi Múzeum Olvasótermének és az ott talált irományokat, dokumentumokat felkutatva próbálok átfogó képet nyújtani a magyar katonák kiképzéséről. Dolgozatomban az alábbi kérdéseimre kerestem a választ: 1. Milyen sportágakon keresztül valósul meg a katonai kiképzés ? 2. A haderőn kívül hogyan készítik fel az ifjúságot a katonaságra? Kérdéseim megválaszolására a kutatási lehetőségeim nagyon korlátozottak. Témámmal kapcsolatban szakirodalom csak nagyon minimális számban találhatóa és hasonló diplomamunka is hazánkban eddig kettő készült, melyek megtekintésére nem kaptam engedélyt. Tehát a fennálló kutatási forrásaim a hadtörténelmi olvasóterem néhány könyve, saját könyvtáram egyes darabjai, Németországban tapasztal és gyűjtött információk, illetve Huszár Jánossal készített interjúm. A világháború fellángolás sok mindennek gyökeresen megváltoztatta képét, s így a sporttevékenységek gondolata is mindenütt a nemzetek hatalmi helyzetéhez, társadalom felépítésének változásaihoz, gazdasági berendezkedéseknek formáihoz, főképpen pedig katonai szellemének alakulásához igazodott. Magyarország a sportot kettős vonatkozásban állította a nemzeti célok szolgálatába. A z iskolai sportoktatás és a leventék sportszerű nevelése, egyrészt a nép belső megerősödését szolgálta, másrészt pedig propaganda irányzatú volt. Témavezető: Dr. Kristóf László főiskolai tanár 99

Többet, jobban a tudományért

Recommend Documents