Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Kodolányi János Főiskola Gazdálkodási és Menedzsment Tanszék

Hogyan írjunk szakdolgozatot? - hasznos tanácsok kezdőknek és haladóknak -

Hogyan írjunk szakdolgozatot?

TARTALOMJEGYZÉK

1 BEVEZETÉS .............................................................................................................. 3 2 HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK? ........................ 4 2.1

A határidőkről ................................................................................................................ 4

2.2

Témaválasztás, konzulens kiválasztása............................................................................. 4

3 A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI .................................................................................. 6 3.1

Mikor álljunk neki? ......................................................................................................... 6

3.2 Mitől lesz jó egy vázlat? .................................................................................................. 6 3.2.1 A vázlat javasolt felépítése ............................................................................................... 7 3.2.2 A második fejezet szerkezete ........................................................................................... 8 3.2.3 Az első fejezet szerkezete .............................................................................................. 14 3.2.3.1 Problémafelvetés, hipotézisek .................................................................................. 15 3.2.3.2 Kutatási cél ................................................................................................................ 18 3.2.3.3 Kutatási módszer ....................................................................................................... 19 3.2.4 A harmadik fejezet szerkezete ....................................................................................... 23 3.2.5 Az irodalomjegyzék ........................................................................................................ 24 3.3

A vázlat elfogadása ........................................................................................................ 25

4.1 Mielőtt elkezdenénk… .................................................................................................... 27 4.1.1 Stílus és forma ................................................................................................................ 28 4.1.2 Amikor biztos az elégtelen: a plágium............................................................................ 32 4.2 A vizsgálat elméleti háttere ............................................................................................ 33 4.2.1 A szövegközi hivatkozás szabályai .................................................................................. 34 4.2.2 Szövegközi hivatkozások kezelése Word2007-ben ........................................................ 37 4.3 Az elemzés..................................................................................................................... 43 4.3.1 Elemzési módszerek ....................................................................................................... 44 4.3.2 Mélyinterjú és kérdőíves felmérés ................................................................................. 44 4.3.2.1 Egyedi mélyinterjúk ................................................................................................... 45 4.3.2.2 Kérdőívek ................................................................................................................... 45 4.4

Eredmények .................................................................................................................. 48

Fejezet: TARTALOMJEGYZÉK

4 ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! ............................................................................ 27

1


4.5

Következtetések, javaslatok ........................................................................................... 48

4.6

Összefoglalás ................................................................................................................. 49

4.7

Felhasznált források jegyzéke ......................................................................................... 51

4.8

Mellékletek ................................................................................................................... 52

4.9

Hogyan készítsük el és frissítsük a tartalomjegyzéket? ..................................................... 53

5 KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL ........................................................ 57 5.1

Feladatok és határidők ................................................................................................... 57

5.2

Korrektúrák kezelése a dolgozatban ............................................................................... 58

6 A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI ................................................................................. 62 7 ÁLLAMVIZSGA, VÉDÉS........................................................................................ 64

Fejezet: TARTALOMJEGYZÉK

8 AZ ÚTMUTATÓHOZ TARTOZÓ TOVÁBBI DOKUMENTUMOK .................. 68

2


1 BEVEZETÉS Ez a dokumentum a szakdolgozatot készítő hallgatók munkájának elősegítése, megkönnyítése céljából készült. Információtartalma bizonyos témákat illetően túlmutat a hivatalosan érvényben lévő szakdolgozati szabályzaton, annak egyes pontjaival azonban nem foglalkozik. Megpróbál választ adni azokra a visszatérő kérdésekre,

amelyekkel

a

szakdolgozati

munkát

koordináló

oktatók

a

leggyakrabban találkoznak a hallgatókkal történő együttműködés során. Ez az útmutató tehát egyfajta segédanyag, ami nem helyettesíti a szakdolgozati szabályzatot, mindössze kiegészíti, esetenként részletezi azt.

Hogyan érdemes olvasni ezt a dokumentumot? Semmiképpen nem úgy, hogy nekiállnak, és egyszerre végigolvassák az egészet. Az anyag tematikus sorrendben halad, követi a szakdolgozati munka egyes fázisait. Mindig lesz tehát olyan fejezet, ami éppen aktuális, ez a fejezetcímekből úgyis ki fog derülni. Jó esetben az államvizsgáig az egész dokumentumot el fogják olvasni. Egy jó tanács: Mielőtt bármilyen kérdést feltennének a konzulensüknek, fussák át az érintett fejezete(ke)t, mert könnyen elképzelhető, hogy a válasz itt

Fejezet: BEVEZETÉS

van, ebben az anyagban. ☺

3


2 HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK? 2.1 A határidőkről A

Gazdálkodási

és

Menedzsment

Tanszéken

(továbbiakban

tanszék)

alapképzésben egy évben kétszer lehet szakdolgozatot leadni: október 31-ig és április 15-ig. Ezek a határidők öt munkanappal megnyújthatók, de ez esetben késedelmi díjat kell fizetni. Amennyiben a dolgozatot valamilyen oknál fogva nem

életbe. Az ajánlott tanmenet szerint haladva a szakdolgozati munkára az ötödik félévben kell jelentkezni, ami azt jelenti, hogy bő háromnegyed év áll rendelkezésre a kutatáshoz és a dolgozat megírásához. A pontos jelentkezési határidőkről a tanszék hivatalos szakdolgozati szabályzatából tájékozódhatnak.

2.2 Témaválasztás, konzulens kiválasztása A témaválasztás és egyben a szakdolgozati jelentkezés határidejére már hozzávetőlegesen képet kapnak arról, hogy mi az a terület, amiben szívesen elmélyednek, melyik az a tantárgy, ami a többinél esetleg közelebb áll önökhöz, és megfelelő háttértudással rendelkeznek belőle. Ennek függvényében érdemes kiválasztani a szakdolgozati témát. A választható témákról a tanszék listát készít, amelyet az ügyfélszolgálat honlapjáról tölthetnek le. Az egyes témacsoportoknak felelősei vannak, ez azonban nem azt jelenti, hogy feltétlenül a témafelelős oktató fogja ellátni a konzulensi teendőket, hiszen egy-egy témát több tanár is koordinálhat. A

Fejezet: HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK?

sikerül a tervezett határidőre elkészíteni, automatikusan a következő határidő lép

témaválasztás során két lehetőségük van:

4


1) Kiválasztják a legszimpatikusabb témát és ezt jelzik a tanszék felé. Ebben az esetben a tanszék kijelöl egy témában jártas konzulenst, akivel a hallgatónak kell felvenni a kapcsolatot. 2) Ha van olyan tanár, akivel szívesen dolgoznának együtt, akkor jelentkezhetnek közvetlenül magánál az oktatónál a kiválasztott témával. Érdemes arra is rákérdezni, hogy a megadott témák közül melyek azok, amelyekben az érintett oktató konzultációt vállal, mert elképzelhető, hogy másik témafelelősök témáiban is együtt tud dolgozni önökkel. Ha a tanár elvállalja a szakdolgozati konzultációt,

tanszéken.

Amikor megvan a téma és megvan a konzulens is, valamint leadták a jelentkezési lapot, a következő lépés a vázlat megírása lesz.

Fejezet: HOGYAN ÁLLJUNK NEKI A SZAKDOLGOZATI MUNKÁNAK?

utána ezt (a kiválasztott témával együtt) a hallgatónak jelezni kell a

5


3 A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI A szakdolgozati vázlatot egy hónappal a jelentkezési lap hivatalos leadási határidejét követően kell elkészíteni és szintén leadni a tanszéken. Erre az egy hónapra szükség is van. A vázlat tulajdonképpen a teljes szakdolgozat vázát adja meg, részletezi és fejezetekbe, alfejezetekbe rendezi azokat a témákat, amelyeket a hallgató feldolgozni, elemezni kíván. A vázlat nem más tehát, mint maga a tartalomjegyzék, annyi különbséggel, hogy a bevezető fejezet némi szöveges kifejtést is igényel.

3.1 Mikor álljunk neki? Azonnal, ahogy sikerült egyeztetni a konzulensünkkel. Erre azért van szükség, mert a vázlat megírásához át kell olvasnunk legalább húszféle szakirodalmat, amiben könyvek, cikkek, tanulmányok és internetes források egyaránt szerepelnek. Ehhez pedig idő kell. Az garantáltan nem fog működni, ha a

3.2 Mitől lesz jó egy vázlat? A vázlat megírásához tisztában kell lennünk azzal, hogy mit akarunk kutatni, kell hogy legyen elképzelésünk arról, milyen vizsgálatokat akarunk elvégezni munkánk során. Ezek az irányok a rendelkezésre álló szakirodalom áttekintése után fognak bennünk kikristályosodni. A szakirodalom feldolgozása után képesek leszünk megírni a második fejezetünk (A vizsgálat elméleti háttere) vázlatpontjait, ki tudjuk alakítani az alfejezeteket. A feldolgozott forrásokból nyert információk segítségével meg tudjuk fogalmazni a kutatási problémát, hipotéziseket tudunk alkotni, és letisztul a szakdolgozat célja – meg tudjuk tehát írni az első

Fejezet: A VÁZLATÍRÁS REJTELMEI

vázlatleadás előtt egy héttel jut eszükbe, hogy írni kellene valamit.

6


(Bevezetés) fejezetet. Ezek után a konkrét témánkból kiindulva eldöntjük, hogy milyen primer vizsgálatot akarunk/tudunk elvégezni, milyen módszereket tervezünk alkalmazni, és ez alapján felvázolhatjuk a harmadik, elemző fejezetünk struktúráját.

3.2.1 A vázlat javasolt felépítése Az érvényes szakdolgozati szabályzat szerint a vázlatot numerikus tagolással kell elkészíteni, ami azt jelenti, hogy minden fejezet (beleértve az alfejezeteket is) számozást kap.

A javasolt felépítés a következő: 1. BEVEZETÉS 1.1.

Problémafelvetés, hipotézisek

1.2.

Kutatási cél

1.3.

Kutatási módszer

2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE 3. PRIMER VIZSGÁLAT

5. KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK 6. ÖSSZEFOGLALÁS FELHASZNÁLT FORRÁSOK JEGYZÉKE MELLÉKLETEK

A vázlat leadásához ezt a struktúrát a következőkkel kell bővítenünk: (1) Első lépésként tehát az elméleti háttér fejezetének szerkezetét kell elkészítenünk, vagyis alfejezetekre kell bontanunk, és az alfejezeteket is tovább kell tagolnunk.


4. EREDMÉNYEK

7


(2) Az

elméleti

megfogalmazni

háttérre a

támaszkodva

kutatási

problémát,

második

lépésként

valamint

a

tudjuk

hipotéziseinket,

tisztázzuk a kutatási célt és a tervezett kutatási módszereket. Ez az első, bevezető fejezetünk lesz, amit a vázlatleadásához teljes egészében meg is kell írnunk. (3) Harmadik lépésként el kell készíteni az elemző fejezet szerkezetét, itt ugyanúgy alfejezeteket kell készítenünk a rendelkezésre álló információk és a tervezett kutatás alapján. (A 4. 5. és 6. fejezet bontásával itt még nem kell foglalkoznunk, de a vázlatban természetesen meg kell hogy jelenjenek). (4) Végezetül elkészítjük a felhasználni kívánt források jegyzékét. Kerüljük a régebbi kiadású, már elavult szakirodalmakat, mert ez pontlevonást eredményezhet az értékelésnél!

Egy jól megírt vázlat biztos támpontot, stabilitást jelent a kutatási munkában, meghatározza azt az irányt, amely felé haladva a leghatékonyabb módon valósíthatjuk meg kutatási céljainkat. Érdemes tehát kiemelt figyelmet szentelni a

A

továbbiakban

lássuk a vázlatírás

első lépésének,

a

szakirodalmi

feldolgozásnak a lényegét.

3.2.2 A második fejezet szerkezete A szakirodalmi feldolgozás nem más, mint a második fejezet: A vizsgálat elméleti háttere. Ez a címet nem kell megváltoztatni, hiszen jól kifejezi, hogy miről is szól a fejezet. Általános szabály, hogy csak olyan szakirodalmakat vonjunk be és dolgozzunk fel, amelyek a téma szempontjából lényegesek! A vázlatot, és később a


megírására, saját dolgunkat és a konzulensünk munkáját is megkönnyítve ezzel.

8


szakirodalmi feldolgozást könnyen meg lehet tölteni felesleges információkkal, ez azonban nem fog előrébb vinni bennünket a téma szempontjából. A szakirodalmi áttekintésnek célja az, hogy megalapozza a későbbi vizsgálatunkat, megadja annak fogalmi hátterét, és bemutassa a témában már korábban elkészült kutatások eredményeit.

A szakirodalmi feldolgozás egyik hatékony módszere a cédulázás. Ez lehet papír alapú (kb. 10*15 cm-es papír cetliket érdemes használni), vagy elektronikus. A papír cédulákat talán könnyebb keverni, sorba rendezni, átrendezni, bár nem feltétlenül,

ezt

mindenki

mérlegelje

informatikai

tudása

és

affinitása

függvényében. Egy cédula úgy készül el, hogy elolvasunk egy témához kapcsolódó szakirodalmat (tanulmányt, könyvet, cikket stb.) és kiragadjuk belőle azt a néhány gondolatot, amit fontosnak tartunk, és úgy véljük, hogy sarkalatos pontja lehet a vázlatunknak, vagyis mindenképpen szeretnénk majd a későbbiekben vele részletesebben foglalkozni.

(1) A forrás pontos adatait; (2) A kiragadott gondolat/fogalom/összefüggés rövid lényegét; (3) Esetleges saját gondolatokat, véleményt, meglátást, állásfoglalást.

Mindhárom fontos, de a legfontosabb mégis a forrás pontos adata. Ha csak kiveszünk valamilyen gondolatot, de nem írjuk fel, hogy honnan van, szinte biztos, hogy később nem fogunk rá emlékezni, különösen akkor nem, ha egyszerre több különböző forrásból is dolgozunk. Ezzel csak a saját dolgunkat nehezítjük meg, tehát mindenképpen érdemes azonnal felírni mindent a cetlinkre, beleértve az


A cédula tartalmazza:

9


oldalszámot is, ahol a szóban forgó tételt megtaláltuk. Figyeljünk oda arra, hogy a forrásról minden adatot írjunk fel, hogy utána visszakereshető legyen. Internetes forrásnál pl. nem elég a főoldal, a pontos link kell, ahol az adott információt megtaláltuk.

Egy cédula kb. így nézhet ki: Hermann Simon: Rejtett bajnokok a XXI. században. Leadership, 2010. Fertőhomok. 105. oldal PUHA DIVERZIFIKÁCIÓ (Koncentráló és diverzifikáló stratégia előnyei, hátrányai, a puha diverzifikáció lényege a rejtett bajnokok esetében) Megjegyzés: a könyv állításai ütköznek egy másik forrás (jelölni a forrást) meglátásával. Állásfoglalásomat kifejteni!

A tanszéki szabályzat szerint legalább 20 szakirodalmat (könyveket, cikkeket, tanulmányokat stb.) kell feldolgozni a szakdolgozatban. Ez a minimum, ha ennél több van, az csak jó, mert finomítja, árnyalja a képet. Egy forrásból több gondolat

adódóan – potenciálisan magasabb. Akkor dolgoztunk jól, ha a szakirodalmi feldolgozás végére minimum 40-50 gondolatunk (cédulánk) van. Figyeljünk azonban arra, hogy ne ismételgessük magunkat. Az áttekintés során folyamatosan tartsuk szem előtt, hogy a szakirodalmi feldolgozás célja, hogy (1) Megfogalmazzuk a kutatási problémát; (2) Meghatározzuk a témához tartozó fogalmakat, tényeket, módszereket; (3) Átgondoljuk, hogy milyen újat tudunk alkotni a témában.


(cédula) is összegyűjthető, ezek száma a könyvek esetében – terjedelmükből

10


Célszerű az azonos témában megírt, legfrissebb szakdolgozatokkal kezdeni, esetleg a konzulenst is meg lehet kérni, hogy ajánljon ilyen dolgozatokat. A Kodolányi könyvtárában jó eséllyel találnak naprakész könyveket, folyóiratokat, konferencia-kiadványokat. Rengeteget segítenek az elektronikus katalógusok, keresők, weboldalak. Ezek közül a következőket érdemes megnézni: www.mokka.hu Ez egy elektronikus közös katalógus, kulcsszavak alapján lehet forrásokat keresni, és információt nyerni arról, hogy melyik könyvtárban található meg a szóban forgó forrás. Bizonyos esetekben letöltési lehetőségünk is van. www.mek.oszk.hu Magyar Elektronikus Könyvtár az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában. Itt minden irodalom letölthető különböző formátumokban. A gazdasági témákat a társadalomtudományokon belül (baloldalon a harmadik ikon) kell keresni, majd különböző területek között válogathatunk. A letölthető könyvek, tanulmányok összes adata megtalálható, ezért hivatkozhatunk az eredeti irodalomra. aromo.kodolanyi.hu A KJF könyvtárának elektronikus katalógusa. Segítségével a gép mellől fel

érdemes a katalógus használatáról szóló leírást elolvasni a súgóban, hogy gond nélkül tudjuk a rendszert használni. www.matarka.hu Az

összes

magyar

tudományos

folyóiratban

tudunk

vele

keresni.

Kiindulhatunk egy szerző nevéből, de akár egy kulcsszóból is. Érdemes beállítani bizonyos szűkítéseket (pl. évszám és teljes szöveggel elérhető cikkek). Ezután a keresett tanulmányt teljes egészében letölthetjük. Mivel itt is pontos adatokat kapunk az adott tanulmányról (cím, szerző, folyóirat neve, évszám, oldalszám), ezért hivatkozhatunk az eredeti dokumentumra.


lehet mérni, hogy milyen könyveket találunk a főiskola könyvtárában. Elöljáróban

11


www.epa.oszk.hu Szintén elektronikus folyóirat adatbázis, az Országos Széchenyi Könyvtár gondozásában. A teljes szövegben lehet kulcsszavakra keresni, és a tanulmányok letölthetők. A pontos adatok miatt hivatkozhatunk az eredeti dokumentumra. www.ksh.hu A Központi Statisztikai Hivatal honlapja. Használható információkhoz juthatunk a gyorstájékoztatókból, ezen felül kiemelkedően jó forrás a tájékoztatási adatbázis (baloldalon az „adatok” ikon alatt találjuk). Ez különösen fontos lesz akkor, hogyha az elemzésünket szekunder adatok alapján kívánjuk elkészíteni. Az adatbázisban lehetőségünk van beállítani azokat a változókat, amelyek bennünket érdekelnek, a program pedig összeállítja nekünk a kívánt táblázatokat, amelyeket aztán elemezhetünk, értékelhetünk.

Ezen felül számos internetes forrásból nyerhetünk hasznos információkat, amelyekre témánk függvényében érdemes rákeresni. Makrogazdasági témák esetében célszerű megnézni az MNB, a GKI, esetleg a TÁRKI honlapját, uniós témában a www.euroinfo.hu, illetve a www.europa.eu honlapokon talál hatékony

segítségével.

Figyeljünk arra, hogy a szakdolgozati követelmény szerint nem írhatjuk meg a

dolgozatunkat

kizárólag

elektronikus

forrásokra

támaszkodva,

használnunk kell könyveket, folyóiratokat! Az elektronikus katalógusok erre a problémára alapvetően megoldást kínálnak, hiszen itt papír alapon is megjelenő forrásokat találunk az adott forrás minden adatával, amit így le is tudunk hivatkozni.

Ezeket

könyvtárakban is.

a

forrásokat

nyomtatott

formában

megtaláljuk

a


segítséget. További értékes forrásokat találhatunk az erre alkalmas keresők

12


Azt is érdemes számításba venni, hogy a követelményrendszer szerint a minimálisan megkövetelt felhasználandó irodalom legalább 40%-a nemzetközi szakkönyvekből és/vagy szakmai folyóiratból kell hogy származzon. Ez egyaránt jelenthet idegen nyelven megjelenő kiadványokat, valamint elismert nemzetközi szerzők magyarra fordított publikációit. Órai anyagokra történő hivatkozás esetén jelölni kell az adott tantárgy, valamint a tantárgy oktatójának nevét, továbbá a vonatkozó előadás címét.

Mit csináljunk a szakirodalmi áttekintés során keletkezett rengeteg cédulánkkal? Itt az ideje a kártyák megkeverésének. Céduláinkat a különböző gondolatokkal, fogalmakkal, esetleg képletekkel, álláspontokkal az általunk logikusnak ítélt sorrendbe rendezzük. Ez nem biztos, hogy elsőre menni fog, a pakli valószínűleg többször is átrendezésre kerül, az is lehet, hogy egyes cédulák kiesnek, nem kerülnek bele a vázlatba (ezeket ne dobjuk ki, mert amikor magát a fejezetet kezdjük el megírni, még jól jöhetnek). Ha megvan a sorrend, álljunk neki megírni a második fejezetünk

kiragadni, ezek lesznek a kettes szintű címsorok, vagyis: 2.1. fejezet, 2.2. fejezet, 2.3. fejezet stb. A fő gondolatok alá rendezhetjük logikusan a többi cédulánkat, így hármas szintű alfejezeteket alakítunk ki: 2.1.1, 2.1.2, 2.1.3 stb. Négyes szintű tagolást már csak nagyon indokolt esetben alkalmazzunk, és itt álljunk is meg. Ötös szintű tagolást már ne tartalmazzon a vázlat.


tartalomjegyzékét. Célszerű minimum hat, maximum nyolc fő gondolatot

13


Formailag ez így fog kinézni: 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE 2.1. Első alfejezet 2.1.1. Az első fő gondolathoz fűződő első alfejezet 2.1.2. Az első fő gondolathoz fűződő második alfejezet 2.1.2.1. Indokolt esetben négyes szintű címsor 2.1.2.2. 2.1.3. 2.1.4. stb. 2.2. Második alfejezet 2.2.1. A második fő gondolathoz fűződő első alfejezet 2.2.2. 2.2.3. stb. 2.3. Harmadik alfejezet 2.4. Negyedik alfejezet 2.5. Ötödik alfejezet

3.2.3 Az első fejezet szerkezete A bevezető (első) fejezet a következő három alfejezetet tartalmazza: 1. BEVEZETÉS 1.1.

Problémafelvetés, hipotézisek

1.2.

Kutatási cél

1.3.

Kutatási módszer


2.6. Hatodik alfejezet

14


Terjedelmét tekintve az 1.1. alfejezet kb. 1,5-2 oldal, az 1.2. fél-háromnegyed oldal, az 1.3 kb. fél-egy oldal. Ennél rövidebb semmiképpen ne legyen, hosszabb lehet, de figyeljünk rá, hogy ne legyen terjengős, csak a lényeget írjuk le.

3.2.3.1 Problémafelvetés, hipotézisek Hamar rá fogunk jönni arra, hogy hiába érdeklődünk bizonyos téma iránt, az még nem elegendő a kutatáshoz. Ahhoz, hogy a téma kutatható legyen, kutatási problémává kell alakítani azt. Ha a kutatási problémánkat jól fogalmazzuk meg, annak bele kell férnie egyetlen mondatba. Pontosabban egyetlen kérdésbe. Természetesen ez nem fog nekünk másfél-két oldalt kiadni az anyagban, ezért ezt a fejezetet célszerű a választott

téma

jelentőségének

rövid

bemutatásával

kezdeni.

A

téma

bemutatásánál érdemes kitérni a következőkre: •

Miért fontos erről a témáról beszélni, milyen gazdasági-, társadalmi szereplők esetében van jelentősége;

•

Miért választottuk éppen ezt a témát (ez opcionális, ha van személyes

korábbi érdeklődés stb., akkor lehet egy pár mondatban írni erről; •

Milyen problémákat vet fel a vizsgált tevékenység (pl. marketing, innováció, stratégia, környezetvédelem, humánerőforrás-gazdálkodás, gazdaságpolitika stb.) elégtelen működése, elhagyása, kimaradása a gazdasági életből.

A fejtegetés során fokozatosan irányítsuk a gondolatot, fókuszáljuk a témát a mi saját kutatási problémánkra. Vezessük fel logikusan, legyen az egész alfejezetnek egy jól követhető íve, amíg eljutunk a problémafelvetésig.


érintettség pl. családi cég, szakmai gyakorlatnak helyet adó vállalat,

15


A kutatási probléma még nem hipotézis, nem is egy konkrét cél. A kutatási probléma jellemzően egy nyitott kérdés, ami kapcsán majd megfogalmazhatjuk az előfeltevéseinket (hipotéziseinket). A kutatási problémára néhány példa: (1) „Van-e, és ha igen, milyen hatása van a szervezeti formának a cégek innovációs tevékenységére?” (2) „Feltétlenül nyereségnövekedést eredményez-e a marketing költségvetés növelése egy vállalat esetében?” (3) Milyen problémákat okoz az eltérő vállalati kultúra két konkurens cég fúziót követő integrációjában?” (4) „Van-e összefüggés a háztartás mérete és az adott termék iránti vásárlási hajlandóság között?”

Amikor megvan a kutatási problémánk, megfogalmazzuk a hipotézisünket vagy hipotéziseinket. A hipotézis egy alapvető állítás, amelyet a vizsgálat során ellenőrzünk. Mindig két változó közötti viszonyáról tesz megállapítást. Figyeljünk arra, hogy változó, és nem attribútum!! A változó a vizsgált terület jelenségeinek osztályait reprezentáló absztrakt elem. Például:

Változó = foglalkozás. Attribútumai = buszvezető, tanár, farmer stb. Változó = gazdasági aktivitás. Attribútumai = munkanélküli, foglalkoztatott. Vegyük észre, hogy a fent példaként felsorolt kutatási problémák is két-két változót tartalmaznak: szervezeti forma – innovációs tevékenység, nyereség – marketingköltés, vállalati kultúra – integráció sikere (ez talán nem annyira konkrét, a hipotézisben ezt pontosítani kell), háztartás mérete – vásárlási hajlandóság. Vagyis ez azt jelenti, hogyha jól fogalmaztuk meg a kutatási problémánkat, akkor nem lesz nehéz dolgunk a hipotéziseink megfogalmazásával sem.


Változó = nem(e valakinek). Attribútumai = férfi, nő

16


Mire figyeljünk? Alapvető

követelmény

egy

hipotézis

esetében,

hogy

cáfolható

(és

természetesen bizonyítható) legyen. Az, hogy melyiket fogjuk elérni, a dolgozatunk elején még nem tudjuk. Lehet, hogy sikerül bizonyítani a feltevésünket, de az is lehet, hogy megcáfoljuk – ez utóbbi ugyanolyan eredménynek számít, mint a bizonyítás! Ha egy hipotézis nem cáfolható, akkor teljesen felesleges vele foglalkozni. Ha például előfeltevésként azt állítjuk, hogy a Föld gömbölyű, akkor lehet, hogy furcsán fognak ránk nézni, hiszen ezt mindenki tudja, kizárt, hogy ennek az ellenkezőjét be tudnánk bizonyítani (vagyis nem tudjuk megcáfolni ezt az állítást). Cáfolhatatlansága miatt tehát ez a hipotézis a kutatás szempontjából nem releváns. Kerüljük tehát az evidenciákat, az általánosításokat. Fontos továbbá a hipotézis körültekintő megfogalmazása, hogy a benne foglalt feltételezés mindenki számára megfelelően világos legyen. Ha azt mondjuk, hogy „Az árbevétel összefügg az innovációs aktivitással”, akkor nem írtuk le pontosan, hogy a kettő viszonyáról mit gondolunk. (bár végső esetben ez is cáfolható, ha kiderül, hogy nincs összefüggés, de ez a megfogalmazás mégsem szerencsés).

(1) „Az árbevétel összefüggésben áll az innovációs aktivitással: a nagyobb árbevétellel rendelkező cégek többet fordítanak innovációra.” (2) „Pozitív összefüggés van az árbevétel nagysága és az innovációs aktivitás között.” Vigyázzunk arra, hogy a hipotézisben változókat vetünk össze, nem mondhatjuk pl. azt, hogy „A férfiak pozitívan viszonyulnak az innovatív megoldásokhoz”, mert ez esetben a „férfi” nem egy változó, hanem egy változónak (a nemnek) az attribútuma. Mondhatjuk viszont azt, hogy „ A nem összefügg az


Hogyan pontosíthatunk?

17


innovációs tevékenységgel: a férfiak nagyobb valószínűséggel fejlesztenek ki új dolgokat, mint a nők” (vagy fordítva).

Fentiek figyelembevételével a korábban említett négy kutatási problémához a következő hipotéziseket lehet megfogalmazni (ez csak egy lehetséges változat, természetesen ezek a kutató előzetes szakirodalmi tájékozódása során kialakult állásponttól függően változhatnak):

H1

„A bürokratikus szervezeti forma gátolja a cégek innovációs tevékenységét.”

H2

„A marketingköltségek exponenciális emelkedése a nyereség lassuló ütemű növekedését eredményezik.”

H3

„Két konkurens cég fúziót követő integrációjában az eltérő vállalati kultúrák okozzák a legnagyobb problémát.”

H4

„A

nagyobb

háztartások

nagyobb

valószínűséggel/arányban

vásárolják az adott terméket (itt a termék lehet a vizsgált vállalat terméke, vagy bármely tetszőleges termék, aminek a marketingjét

A megfogalmazott hipotéziseinkkel le is zárhatjuk ezt az alfejezetet.

3.2.3.2 Kutatási cél Míg a kutatási problémából az derül ki, hogy mit fogunk vizsgálni, a kutatási cél azt árulja el, hogy mennyire lesz kiterjedt a vizsgálat és miért. A cél felfedi azt, amit valóban meg szeretnénk tudni, és azt is, hogy miként lehet az adott választ használni, alkalmazni. Emiatt a kutatási célt már nem lehet egy mondatban elintézni, egy-két bekezdés szükséges hozzá. A cél megfogalmazása során


elemezzük).”

18


specializálódni kell, a hallgatók közül legtöbben egy vagy több konkrét vállalatot vizsgálnak az adott kutatási probléma kapcsán, ezt a cél meghatározásában már fel lehet tüntetni. A fenti negyedik kutatási problémánk és hipotézisünk kapcsán pl. cél lehet 200 nagy és 200 kis háztartás esetén (a meghatározásokat tisztázni kell, hogy mi számít nagynak és kicsinek) felmérni a vásárlások számát adott termékből, majd az eredményeket összevetni, továbbá az eredményekből következtetéseket levonni és javaslatokat tenni a termék marketingjének jövőbeni fejlesztési irányaira.

3.2.3.3 Kutatási módszer Dedukció vagy indukció? A legtöbb szakdolgozat deduktív kutatási módszer alapján készül, jelen útmutató is erre a módszerre épít. A dedukció lényege, hogy a meglévő tudás (szakirodalom alapján) hipotéziseket fogalmazunk meg, majd empirikus (tapasztalaton

alapuló)

hipotézisünket,

végül

vizsgálat elfogadjuk

következik, vagy

amely

cáfoljuk

során

azt.

(A

teszteljük

a

vizsgálatból

új

Ettől eltérő módszer az indukció. Ennek lényege, hogy megfigyeljük a tényeket, amelyekből megállapításokat teszünk. A megállapítások elvezetnek bennünket

az

elméletalkotáshoz,

amely

elmélet

később

beépülhet

a

szakirodalomba. A dedukció és az indukció egymást követve egyfajta végtelenített láncot képez. Az

elméletekből

hipotézisek

születnek,

a

hipotézisekből

megfigyelések

következnek, a megfigyelések általánosításokhoz vezetnek, ezen általánosítások eredményeként pedig módosulnak az elméletek. A modellben nincs kezdő- vagy végpont. Dedukciós szakaszban gondolatmenetünk a megfigyelések felé halad; az


következtetések vonhatók le, amelyek alapját képezhetik egy új elméletnek).

19


indukciós fázisban a megfigyelések felől indul gondolkodásunk. A gyakorlatban a dedukció is, az indukció is elvezethet a tudományos elméletek megalkotásához. Mégis azt lehet mondani, hogy a hallgatók nagy többsége deduktív módszert alkalmaz. Ennek legfőbb oka az, hogy jellemzően nem állnak rendelkezésre nagy mennyiségben spontán megfigyelhető adatok – mint ahogy ez remekül működik például az üzleti szervezeteknél. Emiatt a kiindulási pont leginkább csak a szakirodalmi tájékozódás lehet. Természetesen a szakdolgozatban van lehetőség induktív kutatási módszer alkalmazására is, ez esetben viszont az egész dolgozat tartalma és szerkezete megváltozik. Hogyha valaki indukcióban gondolkodik, mindenképpen kérje a konzulense segítségét.

Milyen szinteken kutatunk? Üzleti tudományok területén a kutatás elméleti (szakirodalmi feldolgozás) és empirikus (primer vizsgálat, mérés) szinten zajlik.

Milyen kutatási módszert/módszereket alkalmazunk?

Feltáró kutatás esetében a probléma strukturálatlan, a kutatónak rugalmasan kell hozzáállnia a vizsgált kérdéshez. Amint új információk állnak rendelkezésre, a kutatás iránya megváltozhat. Feltáró kutatásra van szükség pl. abban az esetben, ha a vizsgált vállalat eladásai az utóbbi időszakban visszaestek, de nem lehet tudni, hogy miért. Leíró kutatásban a probléma strukturált és jól érthető. Ilyen például, ha a kutató egy adott piac tényleges és potenciális vevőinek számát akarja felmérni, vagy ha szektorok szerint akarjuk felmérni a közepes nagyságú vállalkozások


Módszereit tekintve a kutatás szintén többféle lehet:

20


számát. A leíró kutatás azonban csak bemutat, nem válaszol a miértekre, mindössze helyzetfeltárást végez. Az ok-okozati kutatásnál a vizsgált problémák szintén strukturáltak. Ha pl. a

vizsgált

cég

csökkentette

az

árát

valamely

termékének,

és

ezután

megnövekedett az eladások száma, felmerül a kérdés, hogy az árcsökkenés oka-e a forgalomnövekedésnek, és ha igen, mennyiben. Fontos, hogy az oknak meg kell előznie az okozatot. A keresztmetszeti kutatásban a függő (ok) és a független (okozat) változókkal kapcsolatos adatokat egy időben gyűjtjük össze. A leggyakoribb kutatási változat, amely során a megfelelő célszemélyek, családok és vállalatok legszélesebb skáláján keresztül tanulmányozzák a vizsgált változókat vagy hipotéziseket. Előnye, hogy felbecsülhetjük egy teljes változó különböző hatásait a különböző típusú személyekre vagy vállalatokra – azaz alcsoportok széles skáláját vethetjük össze. Hátránya, hogy a mintavétel és az adatgyűjtés gyakran összetett, időigényes és drága. Nem jellemző, hogy szakdolgozatnál alkalmazni tudjuk. Idősor-elemzés: Tegyük fel, hogy arra vagyunk kíváncsiak, hogy egy adott

kell vizsgálni, hogy az elmúlt években hogyan alakult az index. Ha a 400 pontos változás gyakori, akkor aligha valószínű, hogy a szóban forgó esemény váltotta volna ki a jelenlegi esést. Ha azonban az index egy ideje már folyamatosan növekszik és értéke közvetlenül az intézkedés bevezetését (vagy bejelentését) követően csökkent, akkor nagy a valószínűsége az ok-okozati összefüggésnek. Esettanulmány készítés során egy adott vállalatot/csoportot/eseményt figyelünk meg részleteiben. Elsődleges célunk intenzíven tanulmányozni, hogy a vizsgálati egységek mit miért tesznek (tettek), vagy nem tesznek (tettek) - nem pedig az egész populációt érintő statisztikát készíteni. Előnye a mélyreható


gazdaságpolitikai intézkedés okozta-e a BUX index 400 pontos esését. Ehhez meg

21


információ, hátránya, hogy egyetlen tagú a minta és nem vetíthető ki a teljes populációra, vagyis nem reprezentatív.

Primer vagy szekunder adatokra építjük a kutatásunkat? A szekunder (másodlagos) adatok olyan adatok, amelyeket nem az adott probléma

megoldása

céljából

gyűjtöttek.

Hozzájuthatunk

különböző

adatbázisokból, statisztikákból. Kiemelkedő információ tartalommal bírnak a különböző KSH kiadványok és a honlap (www.ksh.hu), de érdemes rápillantani az európai statisztikákra is – témánk függvényében. (http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/statistics/themes) Innovációs témában remek adatbázishoz jutunk a http://www.proinno-europe.eu innometrics adatbázisából, de számtalan egyéb forrás is jó alapot szolgáltathat a választott témától függően. A primer (elsődleges) adatokat mi magunk gyűjtjük össze, leggyakrabban kérdőívezés, vagy mélyinterjú során. Ha ezekre az adatokra építjük az elemzéseinket, azt primer kutatásnak hívjuk. Primer kutatást abban az esetben is érdemes végezni (legalább egy mélyinterjú erejéig), ha témánkból adódóan

a dolgozat bírálatában a primer kutatás hiánya pontlevonást eredményező hibának minősül.

Mire kell tehát kitérnünk ebben az alfejezetben? (1) Induktív vagy deduktív kutatást alkalmazunk-e (pár mondatban leírni, hogyan áll ez össze saját esetünkben; (2) Milyen szinteken folytatjuk a kutatást (elméleti és empirikus);


alapvetően szekunder adatbázisok elemzésére támaszkodunk. Ennek az oka, hogy

22


(3) Milyen kutatási módszert vagy módszereket alkalmazunk (feltáró, leíró, ok-okozati, keresztmetszeti kutatás, idősor-elemzés, esettanulmány) – lehet többféle is; (4) Primer vagy szekunder adatokra építjük-e a kutatásunkat, ezeket az adatokat pontosan honnan és milyen mennyiségben szerezzük be; (5) Ha primer kutatást végzünk, akkor az mit tartalmaz: mélyinterjú, fókuszcsoportos interjú, megfigyelés, kérdőíves felmérés); (6) Ha kérdőívet készítünk: mekkora a minta és annak demográfiai jellemzői (nemek aránya, foglalkozás, életkor, földrajzi elhelyezkedés stb. – ami a téma szempontjából fontos), valamint milyen kérdéseket szerepeltettünk a kérdőívben: strukturált, strukturálatlan, zárt kérdés, alternatív zárt kérdés, skálakérdések; (7) Milyen egyéb elemzéseket végzünk, és azt milyen adatokra alapozzuk. Itt lehet megemlíteni a SWOT, BCG, GE, Ansoff, Porter, STEEP, versenytárs stb. elemzéseket, mérleg-, vagyon-, hatékonyság-, jövedelmezőség-, likviditás-, pénzügyi struktúra-, piaci értéket felmérő elemzéseket stb.

Amikor már feldolgoztuk a szakirodalmat, megfogalmaztuk a kutatási problémát és a hipotéziseinket, meghatároztuk a kutatásunk célját, lesz akkora rálátásunk a témára, hogy el tudjuk dönteni, milyen jellegű kutatásokat szándékozunk elvégezni és azt hogyan jelenítjük meg a tanulmányban. Az elemző fejezet a szakdolgozat legfontosabb része, ezért már a vázlatnál is fontos fokozott figyelmet fordítani rá. A fejezetet célszerű a vizsgált vállalkozás vagy egyéb szervezet bemutatásával kezdeni (3.1.), majd jöhetnek az elemzések. Ugyanúgy, mint a szakirodalmi feldolgozás esetében, itt is érdemes


3.2.4 A harmadik fejezet szerkezete

23


legalább 6-8 második szintű alfejezetet (3.1, 3.2, 3.3 stb.) bevonni, és ezeket további alfejezetekre tagolni.

3.2.5 Az irodalomjegyzék Szakdolgozati munkánkban a szövegközi hivatkozások szerkesztése során a Word 2007-es (és Word 2010-es) program által biztosított alkalmazás tökéletes hivatkozási struktúrára, valamint a szövegközi források és az irodalomjegyzék teljes harmonizációjára ad lehetőséget (lásd később). Mivel azonban a vázlatban is fel kell sorolni a munka során használni kívánt szakirodalmakat, ezért fontos odafigyelnünk, hogy minden forrás esetén teljes körű információt közöljünk. Az irodalomjegyzék alfabetikus sorrendben vagy sorszámozva a következő formában tartalmazza a forrásokat:

Könyv esetén: Szerző(k) neve (évszám): A mű címe. Kiadó, helyszín. Pl.: Zsolnai, L. (1989): Másként gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Folyóirat esetén: Szerző(k) neve (évszám): Cím. In: Folyóirat címe, Évfolyam száma. Szám. oldalszám tól-ig o. Pl.:

Csaba,

L.

(2007):

Átmenet

vagy

Közgazdasági Szemle, 54. évf. 9. sz. 757-773. o.

spontán

rend(ellenesség)?

In:


Budapest.

24


Tanulmánykötet esetén: Az idézett tanulmány szerző(i) (évszám): Az idézett tanulmány címe. In: A tanulmánykötet szerkesztője (szerk): A tanulmánykötet címe. Megjelenés helye: Kiadó, oldalszám tól-ig o. Pl.: Trzcieliński, S. (2009): Agile enterprise – an innovative organization. In: Csath, M. (szerk): Innovációmenedzsment. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola, 208-219. o. Több szerzős publikáció esetén valamennyi szerző nevét feltüntetjük, a szerzők nevét kötőjellel választjuk el.

Elektronikus dokumentum esetén: Elektronikus folyóirat esetén a fentiekhez hasonló struktúrában a forrás pontos megjelölésével: Pl.: Csaba, L. (2007): Átmenet vagy spontán rend(ellenesség)? Közgazdasági Szemle, 54. 9. 757-773. o. [online] [2011. április 18.] (a második szögletes zárójelben a weboldal megtekintésének dátuma áll)

kap és megjelenik az oldal pontos elérhetősége az oldal elnevezésével együtt. Pl.: EU-PORTÁL [2011. február 14.]

3.3 A vázlat elfogadása A vázlatról összefoglalt információk alapján feltételezhető, hogy mindenki érti, miért szükséges egy teljes hónap egy jó vázlat megírásához. A vázlatot a konzulens fogadja el, amelyet vagy aláírásával, vagy egy e-mailes visszajelzéssel igazol a hallgató felé. A hallgató feladata, hogy a konzulens által jóváhagyott


Amennyiben a szerző nem ismert a forrásként felhasznált website nevet

25


vázlatot a tanszékre eljuttassa. Ha a kinyomtatott vázlaton nem szerepel a konzulens aláírása, akkor a jóváhagyó e-mailt is csatolni kell a dokumentációhoz. Hiányos vagy elégtelen vázlat esetén a konzulens a vázlatot elutasítja. Ebben az esetben automatikusan a következő vázlatleadási határidő lép érvénybe. Ezt a helyzetet elkerülendő érdemes a konzulenssel legalább egy-két alkalommal


konzultálni, hogy a készülő vázlat jó irányban halad-e.

26


4 ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT! 4.1 Mielőtt elkezdenénk… A tanszéki szabályzat értelmében a szakdolgozat minimum 40, maximum 60 oldal lehet. Ebbe a terjedelembe nem tartoznak bele: (1) A fedőlapok; (2) A tartalomjegyzék; (3) A felhasznált források jegyzéke; (4) Ábra- és táblázatjegyzék; (5) Mellékletek; (6) Táblázatok és ábrák; (7) Üresen hagyott oldalak / fél oldalak.

Nem

érdemes továbbá üresen

hagyott

sorokkal, indokolatlanul sok

bekezdéssel (enterrel) kombinálni, mert ez azon felül, hogy nem növeli az anyag terjedelmét, formai hibának minősül. Ez értelemszerűen nem jelenti

mondatonként. A negyvenoldalas minimumot tehát a fent említett tételek nélkül kell elérni. Előfordulhat az, hogy a téma jellegéből vagy a vizsgálat nagyságából, az eredmények sokrétűségéből adódóan a szakdolgozó indokoltnak látja a szakdolgozat maximális terjedelmét átlépni. Kb. 10 oldalig ez nem okoz problémát, az opponensek rendszerint rugalmasak annyira, hogy emiatt nem vonnak le pontokat, különösen akkor, ha a dolgozat magas színvonalú, igényes munka. Ennél nagyobb terjedelem megtartásához azonban tanszékvezetői engedély

Fejezet: ÍRJUNK SZAKDOLGOZATOT!

azt, hogy egyáltalán nem kell tagolni az anyagot, de semmiképpen nem egy-két

27


szükséges, amelyet a szakdolgozó írásban kérvényezhet, kérelme alapos indoklásával.

4.1.1

Stílus és forma

Amikor a bíráló kézbe veszi a szakdolgozatot, az első, amit lát, a formai megjelenés lesz. Egy gondosan megszerkesztett, követelményeknek megfelelő tartalmi tagolású, esztétikus és egymással harmonizáló illusztrációkkal színesített anyag már fél siker. A dolgozat formai megjelenése 10%-os arányban kerül beszámításra az értékelésben. Érdemes tehát odafigyelni rá, mert akár egy teljes jegyet ronthat a minősítésen, ha egy formailag igénytelen, „összetákolt” anyagot adunk le. Ami egészen biztosan pontlevonást eredményez az értékelésben: •

Tagolás, tördelés hiánya (bekezdések nélküli, egybefolyó szöveg);

•

Töredezett, felesleges bekezdésekkel és üres sorokkal tele szöveg;

•

Hiányos

vagy

oldalszámozás

nélküli

tartalomjegyzék,

a

•

A megadott szerkezeti tagolás figyelmen kívül hagyása;

•

A felhasznált adatbázisok ábrázolásának (diagramok, grafikonok, táblázatok) hiánya;

•

A téma kifejtéséhez elengedhetetlenül szükséges ábrák, táblázatok hiánya.

Néhány fontos formai szabály: (1) A szakdolgozatot kétoldalasra nyomtatjuk (a tanszék preferálja az újrahasznosított papírt). (2) A fő fejezetek mindig új és páratlan (tehát a jobb) oldalon kezdődnek, NAGY BETŰKKEL, középre rendezve! A fő fejezetek az egyszámjegyű


tartalomjegyzék hiánya;

28


címsorok lesznek (1. BEVEZETÉS, 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE stb.) Ebből adódóan előfordulhat, hogy a baloldalon kimarad egy üres oldal, de ez nem formai hiba (nem számít azonban bele a terjedelembe). (3) Az ábrákat és a táblázatokat külön számozzuk, így külön ábrajegyzékünk és táblázati jegyzékünk is lesz. (4) Kötelező betűtípus: Times New Roman. A kiemelések történhetnek vastagon szedett, dőlt, vagy aláhúzott betűtípussal, de ebből csak egyet lehet – a dolgozat elejétől a végéig – következetesen használni. A különböző kiemelések kombinációja (pl. vastagon szedett és dőlt, vagy dőlt és aláhúzott stb.) NEM ajánlott! (5) A fejezetcím 16-os, a második szintű alcím 14-es, a harmadik szintű alcím 13-as, (négyes tagolású alfejezetek csak indokolt esetben jelenjenek meg az anyagban, ez esetben 12-es betűmérettel), a szöveg 12-es, a lábjegyzet 10-es betűnagysággal íródjon. (6) A

szövegtörzs

másfeles

sortávolsággal,

sorkizárt

formátumban

készüljön. Az egyes bekezdések között ne legyen üres sor, vagy nagyobb

A bekezdések elején a behúzás mértéke: 0,63 cm. (7) A margók nagysága a baloldalon 3,5 cm-es, jobb oldalon, illetve alul és felül 3 cm. A kétoldalas nyomtatáshoz a margók tükrözése szükséges. (8) Az oldalszámozás arab számokkal a lap aljára kerüljön (középen vagy páratlan oldal esetén a jobb oldalon, páros oldalakon a bal oldalon). (9) Az ábrák és táblázatok számozása és címe egységesen felülre, a forrásmegjelölés alulra kerül a következő struktúrában: felül jobbra zártan dőlt betűvel, 12-es betűnagysággal megjelenik a számozás (pl. 1. ábra, 8. táblázat stb.). Alatta az ábra vagy táblázat címe középre rendezve félkövér betűkkel, 12-es betűnagysággal. Ezután következik


távolság. Az egyes fejezetcímek előtt és után lehet nagyobb helyet hagyni.

29


maga az illusztráció (a képeket az „ábra” kategóriába soroljuk). Az ábrák/táblázatok alatt jobbra rendezve jelenik meg 10-es es betűnagysággal, normál betűkkel a forrás, ahol az irodalomjegyzékhez has hasonló módon teljes körű információ jelenik meg. (Forrás: Zsolnai, L. (1989): Másként gazdálkodás. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest. 25. o.) A forrást akkor is jelölni kell, hogyha az ábra/táblázat saját szerkesztés. szerkesztés Ilyenkor a felhasznált adatoktól függően a következő információ jelenik meg: Forrás: saját szerkesztés KSH adatok alapján. Az illusztrációkra történő hivatkozás a szövegben zárójelben, dőlt betűkkel jelenik meg: (Lásd Lásd az 1. ábrát!) ábrát! (Lásd a 2. táblázatot!)

egy példa az ábrák és a táblázatok tá megjelenésére: Egy-egy 1. ábra A megkérdezettek havi telefonköltsége

5 és 10 ezer forint között 40%

20 ezer forint felett 5% 5 ezer forint alatt 25%

Forrás:: saját szerkesztés primer adatok alapján


10 és 15 ezer forint között 30%

30


2. táblázat A népesség száma és a családi pótlékban részesülő gyermekek átlagos havi létszáma 1990-ben, 2000-ben, 2010-ben Évszám

1990 2000 2010

Népesség száma december 31-én (ezer fő) 10.373 10.200 9.986

Családi pótlékban részesülő gyermekek száma (ezer fő) 2.498,3 2.152,6 1.993,9

Forrás: saját szerkesztés a KSH adatai alapján (kigyűjtés: stADAT táblákból)

Törekedjünk az illusztrációk egységes megjelenésére! Az ábrák legyenek letisztultak, minden felesleges „sallang” (színes háttér, keret stb.) nélkül. A feliratok legyenek egységesek és jól olvashatóak. Az ábráinkat ne jelenítsük meg a szivárvány összes színében, csak néhány színt alkalmazzunk, amennyi feltétlenül szükséges. Két változót ne ábrázoljunk három dimenzióban! Használjuk a „kevesebb több” elvet.

táblázatnál ugyanazt használjuk!

Néhány gondolat a szakdolgozat stílusáról: Alapvető követelmény a tömör, világos fogalmazás, formális szakmai stílus és nyelvhasználat, korrekt helyesírás. Figyeljünk a szaknyelv helyes és következetes használatára. Amiért biztosan pontlevonásra számíthatunk: •

Durva helyesírási hibák;

•

Az egybe- és különírás szabályainak tévesztése;

•

Germanizmusok és anglicizmusok túlzó használata;


A táblázatoknál válasszunk ki egy színt és formátumot és az összes

31


•

Rövid, töredezett, nyelvtanilag értelmezhetetlen tőmondatok;

•

Zavaros és/vagy túlméretezett körmondatok;

•

A gazdasági szaknyelv helytelen használata;

•

Szakdolgozatba nem illő, informális stílus.

4.1.2 Amikor biztos az elégtelen: a plágium A plágium valamely szellemi alkotás részleges vagy teljes lemásolása és saját néven történő közlése. Már néhány soros plágium is elégtelen szakdolgozatot eredményezhet. Egy felkészült, szakmájában jártas opponens könnyen észreveszi a plágiumot, egyrészt azért, mert ismeri a szakirodalmat és annak tartalmát, másrészt pedig azért, mert egyes szófordulatokból hamar kiderül, ha az adott szöveg nem a szakdolgozat szerzőjének szellemi terméke. A gyanús szövegrészeket bármely keresőprogramba beillesztve gyorsan megállapítható a másolás. Magyarországon ezen felül léteznek olyan plágiumkereső programok is, amelyek

a

dolgozatot

a

világhálón

fellelhető

összes

dokumentummal

összehasonlítva rövid időn belül jelzik ha azonosságot találtak. A bírálók többsége

A plágium lényege, hogy a szakdolgozatban olyan szövegrészek (mondatok, bekezdések, oldalak) jelennek meg, amelyek esetében a szerző nem jelöli a forrást (a korrekt szövegközi hivatkozások szabályait lásd később), vagyis saját gondolatként tünteti fel. Az idegen nyelvről lefordított mondatok ugyanebbe a kategóriába esnek. Nem megoldás az sem, hogy az „ellopott” mondatokban néhány szót felcserélünk, kicserélünk, mert bár így valóban nem ugyanaz a mondat, de egyrészt így is megtalálható a neten, másrészt a szakdolgozati szabályzat szerint „Nem fogadható el olyan szakdolgozat, amely (…) az irodalomból összegyűjtött, csak a szóhasználatot megváltoztató leírás.” Ez utóbbi mondat magában foglalja azt is, hogy a dolgozat nem állhat szó szerinti


használja ezeket a programokat.

32


idézetekből még akkor sem, ha az átemelt anyagrészek idézőjelbe kerülnek a pontos forrás megjelölésével.

Mi a megoldás? A szakdolgozatban nem kell félni a hivatkozásoktól, a szakirodalmi feldolgozást például nem is tudjuk másképpen megírni, minthogy folyamatosan idézünk különböző forrásokból. Az idézetek legnagyobb része azonban tartalmi idézet lesz, az idézőjelben szereplő szó szerinti idézetek nem kaphatnak nagyobb szerepet, mint három-négy sor oldalanként. A szövegközi hivatkozások pontos szabályait a 4.2.1. alfejezetben tárgyaljuk.

4.2 A vizsgálat elméleti háttere A szakdolgozat második fejezete a vizsgálat elméleti hátterét mutatja be. Ha a vázlatunk összeállításához elvégeztük a megfelelő szakirodalmi áttekintést, akkor ennek a fejezetnek a megírása nem fog különösebb nehézséget okozni. A kidolgozás során az áttekintett irodalom értékelését és bírálatát is

szakirodalom

egyes

forrásainak

azonos

témával

kapcsolatos

eltérő

megállapításaira, azokat ütközteti, állást foglal, és álláspontját szakmai érvekkel alátámasztja. Mire elkezdjük írni ezt a fejezetet, addigra már tudjuk, hogy a későbbiekben milyen vizsgálatokat fogunk elvégezni. Törekedjünk arra, hogy az elméleti háttér valóban a vizsgálat elméleti háttere legyen, annál nem több, de nem is kevesebb! Vagyis mindennek, ami az elemzés áttekinthetőségét és megértését mozdítja elő, helye van a szakirodalmi feldolgozásban. Ilyenek lehetnek a különböző fogalmak, definíciók, a témában korábban elvégzett hasonló kutatások eredményei stb. De minden egyéb, ami csak rendkívül áttételesen vagy egyáltalán nem


szerepeltetni kell. A fejezet értékét emeli, hogyha a szerző rámutat a

33


kapcsolódik a kutatásunkhoz, nem kívánatos téma ebben a fejezetben. Ha pl. a témánk a vállalati versenyképesség és a környezetvédelem viszonya, akkor csak abban az esetben kezdjünk el az ózonréteg károsodásáról, vagy az óceánok szennyezéséről írni, ha a vizsgált vállalat és az említett globális folyamatok között egyértelműen van kapcsolódási pont (pl. egy szállítóipari cég, vagy egy olajtársaság esetében). Keressük meg tehát azokat a témákat, amelyek a leginkább illeszkednek a vizsgálatunkhoz. Figyeljünk arra, hogy a szakirodalmi feldolgozás egy jól felépített, kerek egész legyen, ami felkelti az olvasó érdeklődését primer kutatásunk eredményei iránt. Érdemes fokozatosan szűkíteni, fókuszálni a figyelmet magára az elemzésre, ami azt jelenti, hogy a fejezetben az általánostól haladjunk a specifikus felé, megalapozva ezzel a továbbiakat. A fejezet terjedelme kb. 15-18 oldal. Az ennél hosszabb elméleti háttér torzíthatja a szakdolgozat szerkezeti egyensúlyát, a leghosszabb fejezet ugyanis minden esetben az elemzés (20-25 oldal), a szakirodalmi feldolgozás jó, ha ennél 20-25%-kal rövidebb.

hivatkozásokat, hiszen a fejezetnek éppen az a lényege, hogy különböző forrásokból gyűjtjük össze, értékeljük, ütköztetjük az egyes információkat. A hivatkozások szabályait a következő alfejezet tárgyalja.

4.2.1 A szövegközi hivatkozás szabályai A szövegközi hivatkozások megfelelő alkalmazása az egyetlen lehetőség, hogy a plágiumot (és ezzel az elégtelenre értékelt szakdolgozatot) elkerüljük. A folyamatos szöveget azonban nem törhetjük meg a felhasznált forrás összes adatának közlésével, mert az nagyon zavaró lenne. A hivatkozások helyes alkalmazására a szakdolgozati szabályzat kétféle lehetőséget kínál:


A szakirodalmi feldolgozás során folyamatosan használnunk kell szövegközi

34


(1) Harvard-típusú hivatkozás, (2) Numerikus hivatkozás. A Harvard szisztémában a hivatkozás alapját a szerző neve és a mű megjelenési éve jelenti. E két adat alapján jutunk el az idézett dokumentum további adataihoz, amelyeket a bibliográfiában (felhasznált források jegyzéke) közlünk. Ennél a hivatkozási formánál forrásjegyzék (a szerzők neve szerint) alfabetikus sorrendben van, ami megkönnyíti a keresést. A hivatkozás megjelenési formája a szövegben: (szerző, évszám), például (Buday, 2008). Ritkán, de előfordulhat, hogy ugyanattól a szerzőtől ugyanabban az évben publikált több forrást is felhasználunk munkánk során. Ez esetben az évszám után a, b, c stb. betűk jelzik a különbséget, amit az irodalomjegyzékben is fel kell tüntetni. Pl. (Buday, 2008a), (Buday, 2008b) stb. A numerikus hivatkozás esetén a szövegben mindössze egy zárójelben szereplő szám jelenik meg (1), (2), (3) stb. A szám alapján találjuk meg hátul a bibliográfiában az idézett forrás összes adatát.

után egységesen az adott hivatkozási formát kell használni. A lábjegyzetbe nem kerülnek hivatkozások! Itt olyan szövegrészek megjelenítésére van lehetőség, amelyek nem tartoznak szervesen a törzsszöveghez, de valamilyen módon mégis kapcsolódnak ahhoz. (A lábjegyzetek használata jó lehetőség arra, ha a terjedelmi korlát gátat szab az összes általunk fontosnak tartott információ közlésének. Ilyenkor egyes témákat – persze nem oldalakon keresztül, hanem csak néhány sorban – le lehet tenni a lábjegyzetbe, ami a 10-es betűméretével és a szimpla sortávval sok helyet tud nekünk spórolni).


A kétféle hivatkozás egy dolgozaton belül nem váltogatható! A választás

35


Bármelyik hivatkozási formát használjuk két különböző módon idézhetünk: tartalom szerint és szó szerint. (1) A tartalmi idézet lényege az, hogy elolvasunk egy adott forrást (ez lehet egy teljes tanulmány, de annak egy fejezete vagy akár egy bekezdése is), majd saját szavainkkal összefoglaljuk annak lényegét, értelmezzük, értékeljük, kritizáljuk és állást foglalunk. A gondolatmenet végén valamely módszer szerint (Harvard vagy numerikus) megjelenik a forrás, ahonnan a gondolat származik. A hivatkozás elmaradása ugyanolyan plágiumnak minősül, mintha szó szerint idéztünk volna forrásmegjelölés nélkül! A fentiekből egyértelműen kiderül, hogy az eredeti forráshoz képest lényegi

változtatás

nélkül,

néhány

szó

felcserélésével

megjelenő

szövegrészek nem minősülnek tartalmi idézetnek, ennél valamivel több dolgunk van, ha egy igazán jó szakirodalmi feldolgozást szeretnénk összeállítani. (2) A szószerinti idézet meglehetősen egyszerű: az idézett forrásból módosítás nélkül, szó szerint veszünk át mondatokat, melyek idézőjelbe

idézetekkel azonban óvatosan kell bánni, mert ha túl sok van belőle, könnyen érhet bennünket az a vád, hogy nem gondolkodunk, csak mechanikusan ismételgetjük a szakirodalmat. Ezért célszerű ezeket az idézett mondatokat oldalanként maximum 3-4 sorba tömöríteni. Ha ennél kevesebb van, vagy egyáltalán nem szerepelnek az anyagban, az nem hiba. Csak olyan mondatokat idézzünk szó szerint, amit valami miatt fontosnak tartunk ugyanabban a formában közölni, mint ahogy az eredeti forrásban elhangzott.


kerülnek, és a választott módszerünkkel jelöljük a forrást. A szószerinti

36


Szövegközi hivatkozás

Tartalmi idézet

Szó szerinti idézet

Saját szavakkal megfogalmazott megállapítások, tartalmi összefoglalók az idézett forrás alapján.

Az idézett forrásból szó szerint átvett, idézőjelben szereplő mondatok vagy mondatrészek. Mennyiségük nem haladhatja meg a 3-4 sor/oldalt.

Fontos! Az irodalomjegyzék, és a teljes dolgozat szövegében felhasznált források tartalma összecseng! Vagyis minden forrás kétszer jelenik meg a dolgozatban, egyszer a szövegben és egyszer hátul! Nincsen „nem emlékszem,

szövegközi hivatkozás sem pl. (Kovács, 2009), amit nem találunk hátul az irodalomjegyzékben. Figyeljünk az ábrák és a táblázatok forrásaira, mert azokat is szerepeltetnünk kell a bibliográfiában.

4.2.2 Szövegközi hivatkozások kezelése Word2007-ben Aki rendelkezik 2007-es (vagy 2010-es) Word-el, annak a program nagyszerű lehetőséget kínál a szövegközi hivatkozások kezelésére. Ha valaki még mindig a 2003-as Office-t használja, annak érdemes beszerezni az újabb programot, mert egyrészt

sokkal

nehezebb

dolga

lesz

a

hivatkozáskezeléssel,

másrészt


hol használtam fel” tétel az irodalomjegyzékben, mint ahogy nincs olyan

37


kompatibilitási problémái adódhatnak a konzulenssel történő elektronikus levelezésben (a főiskola már egy ideje minden gépén a 2007-es Office-t használja). Word

2007-ben

a

hivatkozási

listánkat

automatizálhatjuk.

Ez

több

szempontból is fontos: Először is egy-egy forrást a dolgozatban több helyen is felhasználhatunk, de beírnunk csak egyszer kell, mert onnan kezdve a program megjegyzi, és egy kattintással előhívhatjuk és behelyezhetjük bármelyik szövegrészhez. Másodszor a beírt adatok alapján a Word automatikusan elkészíti nekünk a teljes irodalomjegyzéket, így nem kell azt is külön beírogatnunk. Harmadszor pedig a program használatával egészen biztosan lehetünk abban, hogy a dolgozatban megvalósul az irodalomjegyzék és a szövegben megjelenő források teljes harmonizációja, semmi nem fog kimaradni, nem lesz több – ami alapvető követelménye a szakdolgozatoknak. •

könyv,

•

könyvrészlet,

•

folyóiratcikk,

•

újságcikk,

•

konferenciaközlöny,

•

beszámoló (pl. cégek belső anyagai),

•

webhely (ha nem derül ki, hogy az adott szövegnek ki a szerzője),

•

webhely adott dokumentuma (ha a dokumentum a szerző nevével együtt jelenik meg),

•

elektronikus forrás (Ha egy kiadvány nem papír alapon, de nem is a neten, hanem pl. CD-n jelent meg),

•

hangfelvétel,

•

előadás,

•

film,


A program minden általánosan használt forrástípust kezelni képes:

38


•

interjú,

•

szabadalom,

•

jogi eset,

de ha mégsem tudunk választani, akkor az „egyéb” kategória is rendelkezésre áll.

Nézzük, hogyan működik a program! A forrásokat a „Hivatkozás” ikon (balról a negyedik fent) alatt tudjuk bevinni a következőképpen: (1) Állítsuk a kurzort a szövegünkben oda, ahová a szövegközi hivatkozást szeretnénk beszúrni. (2) Kattintsunk a „Hivatkozás” fülre. (3) A „Stílus” opció alatt állítsuk be a hivatkozástípust (ezt csak egyszer kell megcsinálnunk). Ez lehet GOSZT- Név szerinti rendezés

hivatkozás. Az útmutató a továbbiakban a GOSZT – Név szerinti rendezés stílust veszi alapul.

(4) Ezután

válasszuk

beszúrása” kattintsunk hozzáadására”.

az

opciót, az

„Új

„Idézet majd forrás


vagy az ISO 690 – Numerikus

39


(5) Egy táblázatot kapunk, ahol a forrás típusánál beállíthatjuk, hogy milyen forrásból kaptuk a felhasznált információt. A példában itt most könyvet állítottunk be, de a fent már felsorolt lehetőségek közül bármelyiket választhatjuk.

(6) Töltsük ki a táblázatot értelemszerűen. A webhelyes hivatkozásnál

kell adni azok rövid nevét! Minden weboldalt el kell neveznünk, jó esetben ez nem jelent gondot (pl. KSH, HVG, Portfolió, Economics stb. esetében), de találhatunk olyan forrásokat is, ahol gondolkodnunk kell, hogy mi jelenjen meg a szövegközi hivatkozás zárójeles részében. A lenti példában a weboldal rövid neve DEFRA, a teljes neve Department for Environment Food and Rural Affairs. Ez utóbbi a weblap nevéhez kerül. Figyeljünk arra, hogy a zárójelben csak akkor fog helyesen megjelenni az évszám (DEFRA, 2011), ha azt a megfelelő helyre írjuk! Online forrásoknál be kell vinni a megtekintés dátumát is (év, hónap, nap), de ha csak ezt


figyeljünk arra, hogy az egyes weboldalaknál a „Szerző” kategóriában meg

40


töltjük ki, akkor a szövegközi hivatkozásban az évszám elmarad (DEFRA,) ami formai hibának minősül.

A forrás pontos linkjét az URL sorba írjuk be úgy, hogy arra kattintva pontosan ahhoz az információhoz jussunk, amire dolgozatunkban hivatkoztunk.

nem kell már új forrásként bevinni, hanem a „Hivatkozás” „Idézet beszúrása” ikon alatt meg fog jelenni egy lista a korábban már használt forrásokról és onnan be lehet szúrni. (8) Munkánk végeztével (vagy közben, hogyha meg akarunk bizonyosodni arról,

hogy

generálhatunk

jól a

vittünk-e

be

„Hivatkozás”,

minden

adatot)

„Irodalomjegyzék”

irodalomjegyzéket „Irodalomjegyzék

beszúrása” opcióval. A fent említett példában a hivatkozott forrás a következőképpen néz ki az irodalomjegyzékünkben:


(7) Amennyiben újra használni akarjuk az egyszer már betáplált forrást, akkor

41


Idézett forrásmunkák DEFRA Department for Environment Food and Rural Affairs [Online]. 2011.. - 2012. 01 14. - http://www.defra.gov.uk/environment/natural/biodiversity/.

A listára bárhová kattintva jegyzékünket bármikor frissíthetjük.

(9) Amennyiben

javítani

szeretnénk

valamelyik

forrásunkat,

akkor

a

szövegben rákattintva a jobb oldalon megjelenő nyíl legördítésével tudjuk megnyitni a „forrás szerkesztése” lehetőséget.

A leggyakoribb hibák és kezelésük •

A zárójeles hivatkozásban a szerző keresztneve jelenik meg a vezetéknév helyett. Javítása: A táblázat a szerző neve mellett felajánl egy „Szerkesztés” lehetőséget, ahol külön táblázatban tudjuk bevinni a vezeték- és keresztneveket.

•

A zárójeles hivatkozásból kimaradt az évszám. Valószínűleg azért, mert

az „Évszám” opció mellé is. Weboldalaknál gondot okozhat a pontos évszám megállapítása. Ha semmi információt nem találunk, akkor az oldal frissítésének dátumát lehet alapul venni. •

Túl sok minden jelenik meg a zárójelben, miközben csak (Szerző, évszám) vagy (Webnév, évszám) lehetne. Valószínűleg azért, mert a táblázatunkban a „Szerző” sorba bevittünk olyan adatokat is, amik nem oda valók. Javítás: nyissuk meg a táblázatot és bizonyosodjunk meg arról, hogy valóban csak a szerző neve, vagy a felhasznált weboldal rövid elnevezése jelenik meg.


csak a megtekintés dátumát adtuk meg. Javítás: vigyük be az évszámot

42


•

Az irodalomjegyzékben nem jelenik meg az online jelölés, pedig weboldalt használtunk fel. Javítás: győződjünk meg arról, hogy a forrás típusánál a „webhely” van beállítva.

•

Az irodalomjegyzékben kevés információ jelenik meg. Javítás: nyissuk ki újra a táblázatunkat és töltsük ki a hiányzó adatokat.

4.3 Az elemzés A szakdolgozat harmadik fejezete munkánk legfontosabb része. Itt végezzük el azokat az elemzéseket, amelyeket a dolgozat célkitűzésében megjelöltünk. Ennek a fejezetnek a felépítése már nagyon témaspecifikus, ezért nem is lehet egy előre meghatározott sablonra ráhúzni. Általánosságban elmondható, hogy amennyiben egy vállalatot, vagy bármilyen egyéb gazdasági szervezetet vizsgálunk, célszerű a 3.1-es alfejezetben ennek a vizsgált szervezetnek a bemutatását elvégezni. Ez a bemutatás röviden kiterjedhet a cég megalakulásától napjainkig terjedő történetére is, de valóban csak röviden, mert nem ez a lényeg. Amire itt elsősorban figyelni kell, az a vizsgált szervezet azon gazdasági jellemzői, amelyek

A fejezet további részeiben mutassuk be az elvégzett elemzéseket és azok eredményeit.

Elemzéseink

szekunder

és

primer

adatokra

egyaránt

épülhetnek (lásd a 3.2.3.3. fejezetet!). Jellemzően szekunder adatokat használunk makrogazdasági, gazdaságpolitikai témák esetében, illetve további olyan esetekben, amikor nagy mennyiségű, primer kutatás során nem összegyűjthető adatok segítségével végzünk átfogó elemzést (pl. innovációs indexek nagysága és tartalma az európai országokban). Olyan vizsgálatoknál, amelyek egy vagy néhány vállalat (vagy egyéb szervezet) elemzésére irányulnak, mindenképpen érdemes primer adatokat (is) gyűjteni. Szakdolgozatok esetében a primer adatgyűjtés


a kutatási témával kapcsolatba hozhatók.

legjellemzőbb módszerei a mélyinterjúk és a kérdőíves felmérések. Esetenként

43


(leginkább marketinges témákban) előfordulhat, hogy fókuszcsoportos interjút készítünk, azonban tartsuk szem előtt azt, hogy ennek szervezése és lebonyolítása sokkal időigényesebb (és költségesebb) mint egy egyszerű mélyinterjúé. Sok elemzési módszerünk primer és szekunder adatokra egyaránt épülhet.

4.3.1 Elemzési módszerek Nehéz konkrét tanácsot adni azzal kapcsolatban, hogy az egyes szakdolgozati témák keretében milyen elemzéseket célszerű elvégezni, hiszen ez sok mindentől függ. Marketinges témákhoz általában jól illeszkedhet egy BCG-mátrix, Ansoffmátrix, GE üzleti háló, szintén marketing, továbbá környezetgazdálkodás, innováció, versenyképességi vizsgálatok esetében egy versenytárselemzés. Sok helyre befér a SWOT-analízis, számviteli, pénzügyi témákhoz a különböző vagyoni-,

pénzügyi-,

jövedelmezőségi

mutatók

elemzése.

Jellemzően

makrogazdasági témákban végezhetünk több évet átfogó szekunder adatokra épülő idősor elemzéseket stb.

4.3.2 Mélyinterjú és kérdőíves felmérés A legtöbb témában van arra lehetőségünk, hogy primer adatokat gyűjtsünk. A primer vizsgálat a bírálatok során mindenképpen plusz pontokat fog jelenteni, sok esetben pedig a legkézenfekvőbb módja annak, hogy saját kutatási eredményt mutassunk fel. A sikeres és eredményes adatfelvétel érdekében azonban nem kerülhetünk ki néhány fontos módszertani szempontot.


Ebben a kérdésben mindenképpen hallgassuk meg a konzulensünk tanácsait.

44


4.3.2.1 Egyedi mélyinterjúk Mélyinterjút két esetben célszerű készíteni: (1) A téma jellegéből adódóan néhány szakértő (vállalati vezető vagy a témában jártas szakember) véleménye alapján átfogó, minden lényeges szempontra kiterjedő kutatási anyagot tudunk összeállítani. (2) Amennyiben a vizsgált témánkban összegyűjtött információ mennyisége még nem elegendő egy jó kérdőív összeállításához, a mélyinterjú támpontot

adhat

arra

vonatkozóan,

hogy

milyen

kérdéseket

érdemes

kérdőívünkbe beépíteni. Mindig készítsünk magunknak interjúvázlatot! Még az interjú előtt gondoljuk át, hogy milyen témakörökről szeretnék beszélni, milyen kérdésekre akarunk választ kapni. Ne tervezzük az interjút 90 percnél hosszabb időre! Lehet, hogy az interjúalanyunk még ennyi időt sem tud a beszélgetésre szánni. Ne felejtsük el, hogy a vezető beosztású emberek általában mindig időhiányban szenvednek, ezért ne engedjük, hogy a válaszadónk nagyon elkalandozzon a témától, mert ha egyszer csak felpattan, hogy neki most mennie kell, és mi még a kérdéseink felét

4.3.2.2 Kérdőívek A kérdőív elkészítésének csak abban az esetben álljunk neki, ha már egyértelmű a kutatási problémánk, megvannak a hipotéziseink és a szakdolgozati cél. Összeállításánál mindvégig tartsuk szem előtt, hogy milyen kutatási kérdésre keressük a választ és ennek megfelelően válogassuk, strukturáljuk a kérdéseket. Alapvető, hogy minden egyes kérdés járuljon hozzá a keresett információ megszerzéséhez, ne legyen egy felesleges kérdés sem! Általános szabály, hogy a kérdőívben minden demográfiai kérdést (a válaszadó kora, neme, foglalkozása, lakóhelye, iskolai végzettsége stb.) a végére hagyunk, az


sem tettük fel, akkor mehetünk vissza újra.

45


elemzésnél viszont ezeket dolgozzuk fel először. A legutolsó kérdés mindig a jövedelemre irányuló kérdés legyen (ha egyáltalán szükségünk van erre az információra), és tól-ig kategóriákat adjunk meg a bruttó értékekkel. A kérdések lehetnek strukturálatlan nyitott kérdések (pl. a véleményét kérjük a válaszadónak adott téma kapcsán) – ezeket csak abban az esetben célszerű beépíteni, hogyha személyesen végezzük az adatfelvételt, a kérdőívet nem

adjuk

ki

megkérdezettnek,

a

hanem

válaszai alapján mi magunk töltjük

ki.

A

(strukturálatlan)

nyitott kérdések

sok információval láthatnak el bennünket, de kódolásuk, feldolgozásuk esetenként nehézségekbe ütközhet. Egy másik kérdéstípus a strukturált kérdés, amit három alkategóriába oszthatunk: (1) szelektív zárt kérdésről beszélünk akkor, ha előre megadunk 5-7 választ, amelyek közül az

lehetséges válaszunk van (pl. igen-nem), (3) skálakérdések esetében pedig arra kérjük a válaszadót, hogy az egyes válaszlehetőségeket osztályozza, sorrendbe állítsa stb. A módszer bővebb ismertetését lásd a Tanulás- és kutatásmódszertan tantárgy órai anyagaiban, és/vagy a következő könyvben: Pervez Ghauri – Kjell Gronhaug: Kutatásmódszertan az üzleti tanulmányokban (a KJF könyvtárában megtalálható). Minél többféle kérdéstípust használunk, annál magasabb színvonalú, összetettebb információk megszerzésére alkalmas kérdőívet állíthatunk össze. A kérdőíves felmérés történhet papíron vagy elektronikus alapon. Az utóbbinál értelemszerűen nincsen arra lehetőségünk, hogy az adatfelvételnél jelen


interjúalany egyet vagy többet választhat, (2) alternatív zárt kérdés esetében két

46


legyünk (tehát nyitott kérdéseket nem, vagy minimális arányban célszerű csak ilyen esetekben alkalmazni). Elektronikus kérdőíveket több weboldalon is készíthetünk. Ha rendelkezünk pl. gmail-es e-mail címmel, akkor a saját postafiókunkon belül a „Dokumentumok” fül alatt tudunk kérdőívet készíteni a „Create” – „Form” lépéseken keresztül. Egyszeres és többszörös választási lehetőségek, skálakérdések és nyitott kérdések egyaránt használhatók, egyszerűbb kérdőívek összeállítására kiváló alternatívát kínál. Valamivel szélesebb körű lehetőségeket találunk a www.kerdoivem.hu weboldalon, ahol kérdőív minták is segítenek bennünket a szerkesztésben. Itt azonban 50 főnél nagyobb minta esetén térítésköteles a használat (az alatt ingyenes). A programok többsége diagramokat is szerkeszt a beérkezett adatok alapján, figyeljünk azonban arra, hogy ezek a diagramok egyes programoknál nem érik el a szakdolgozatban kívánatos szintet. A Gmail például csak úgy tud minden adatot közölni (pl. ábra + a szegmens százalékos aránya), ha a program által generált ábrát és a táblázatot egyaránt beillesztjük, ami eleve formai hibának minősül,

megismételni. Célszerű tehát ezeknél a programoknál kizárólag az adatgyűjtésre támaszkodni, és valamilyen magasabb szintű adatkezelő programmal (Excel vagy SPSS) feldolgozni az adatokat, megszerkeszteni a diagramokat, majd beilleszteni azokat a dolgozatba. Az, hogy mekkora mintán célszerű a felmérést elvégezni, jellemzően a vizsgálat típusától függ. Hüvelykujjszabályként elmondható, hogy ha már nekiállunk kérdőívezni, akkor minimum száz főt érjünk el és kérdezzünk meg. Ez természetesen nem feltétlenül működik olyan esetekben, amikor egy vizsgált vállalaton belül végzünk kérdőíves felmérést (pl. a dolgozók között egy kisvállalkozás esetében, ahol a létszám ennél alacsonyabb. De itt nincs is


mert ugyanazokat az adatokat teljesen felesleges többféle illusztráció keretében is

47


szükségünk a száz főre, hiszen ha megkérdezünk minden dolgozót, akkor a felmérésünk már eleve reprezentatív lesz). Amennyiben az elemző fejezetben is hivatkozunk külső forrásokra, akkor értelemszerűen itt is élnek a fent tárgyalt hivatkozási szabályok. A fejezet terjedelme 20-25 oldal, vagyis arányaiban 25-30 százalékkal több mint az elméleti háttér.

4.4 Eredmények Ennek a fejezetnek az a funkciója, hogy összefoglalja és értelmezze az elemzések során elért eredményeket. Ez egyben azt is jelenti, hogy ha készen van a harmadik fejezetünk, akkor ezt a részt viszonylag gyorsan el tudjuk készíteni, hiszen nem mond újat, csak röviden megismétli az elemzések során már bemutatott eredményeket, kiszűri azok lényegét és azt mutatja be. Módszerét tekintve célszerű az elemző fejezet sorrendjében felvázolni az elért eredményeket, de természetesen itt nem kell ugyanolyan terjedelemben prezentálni őket. Törekedjünk arra, hogy a fejezet önmagában, az elemzések elolvasása nélkül is

vezettek. Az egyes eredmények számozott sorrendben vagy bekezdésenként jelenjenek meg a megfelelő értelmezéssel. Kb. 2-4 oldalt szánjunk ennek a fejezetnek.

4.5 Következtetések, javaslatok Következtetéseinket az előzőkben bemutatott eredmények alapján vonhatjuk le, vagyis ha a negyedik fejezetben bemutattunk pl. hat új és újszerű eredményt, akkor minimum ennyi, de lehet, hogy több következtetést is levonunk, tekintve, hogy egy eredmény többféle következtetést is maga után vonhat.


egy átfogó képet adjon arról, hogy kutatásaink milyen eredményre

48


A levont következtetések alapján tudjuk megfogalmazni javaslatainkat, ami rendkívül fontos, hiszen ez lesz az, ami megfelelő gondolkodásunkat, kreativitásunkat bizonyítja. Egy egyszerű példa az eredmény – következtetés – javaslat kapcsolatra: (1) EREDMÉNY: Elemzéseink során kiderült, hogy a cég egyik terméke esetében a környezetvédelmi és humán egészségügyi szempontból egyaránt megfelelő alapanyagok használatának bevezetése emelte ugyan a piaci árat, de a megváltozott fogyasztói értékrendek következtében a vásárlások száma nem csökkent, hanem nőtt, így a cég bevétele (a vizsgált termék esetében) emelkedett. (2) KÖVETKEZTETÉS: A környezeti szempontok beépítése a termelésbe versenyelőnyt eredményez a többi vállalattal szemben. (3) JAVASLAT: A vizsgált cég terjessze ki a környezetvédelmi szempontokat a többi termékvonalára is.

4.6 Összefoglalás

ami jelentősnek mondható, hiszen akár egy teljes jegyet is ronthat az eredményen, ha nem felel meg a követelményeknek. Érdemes tehát kiemelt figyelmet fordítani erre a fejezetre. Az összefoglalást úgy célszerű megírni, hogyha valaki semmit nem olvas el a szakdolgozatból, csak ezt a néhány oldalt, akkor is legyen fogalma arról, hogy milyen céllal íródott a dolgozat, milyen problémára reflektál, milyen elemzéseket végzett el a szerző és milyen eredményekre jutott. Az összefoglalásnak tartalmaznia kell a következtetéseket és a javaslatokat is – természetesen mindent rövidebben, a leglényegesebb elemeket kiemelve.


Az összefoglalás tíz százalékos súllyal szerepel a szakdolgozat értékelésében,

49


A fentiekből látható, hogy az összefoglalás elsősorban az első (BEVEZETÉS), a negyedik (EREDMÉNYEK) és az ötödik (KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK) fejezetre koncentrál, minimális szerepet kap az elméleti háttér és valamivel többet – csak az eredmények megértésének alátámasztását szolgálva – az elemzési lépések. Az összefoglalásunk akkor jó, hogyha követi a szakdolgozat fejezeteinek sorrendjét, ami a következő lépéseket jelenti: (1) Bevezetésként leírjuk, hogy a szakdolgozat mely kutatási problémára keresi a választ. Egy-két mondatban el lehet mondani, hogy a kutatási problémához az elméleti háttér feldolgozása során jutottunk el, megemlíthetjük

az

elméleti

háttér

alapját

képező

legfontosabb

szakirodalmakat. (2) Ezt

követően

megfogalmazzuk

a

kutatási

problémából

kiinduló

hipotéziseinket és a szakdolgozat céljait. (3) Majd rátérhetünk az elemzés néhány jellemzőjére, nevezetesen, hogy milyen adatbázisra (szekunder, primer) támaszkodtunk és milyen módszerek alapján végeztük a kutatást. Ha saját adatokat használtunk,

mintavétel, milyen demográfiai jellemzőkkel írható le a mintánk (kor, nem, foglalkozás, földrajzi hovatartozás, iskolai végzettség stb.). (4) Az eredményeket már részletesebben közölhetjük, figyeljünk arra, hogy lehetőség szerint ne szó szerint vágjuk be a negyedik fejezetet, hanem törekedjünk annak az összefoglalására, rövidítsük a mondanivalót a lényeg megtartásával. (5) Ismertessük az eredmények alapján megfogalmazott következtetéseinket. (6) Végezetül a következtetésekből kiinduló javaslatok zárhatják a fejezetet.


célszerű itt is megismételni, hogy mekkora volt a minta, mikor történt a

50


Ne ismételjük magunkat szó szerint! Próbáljuk meg kivonatolni, átfogalmazni amit korábban (az eredményeket, a következtetéseket és a javaslatokat összegző fejezetekben) megírtunk. Ha saját magunkat idézzük szó szerint az ugyan nem minősül plágiumnak, de nem túl elegáns megoldás. Az összefoglalás terjedelme kb. három oldal. Ennél rövidebb terjedelem esetében kimaradhatnak egyébként lényeges dolgok, az olvasónak hiányérzete támadhat. Nem szerencsés a túl hosszú összefoglalás sem, mert terjengőssége miatt éppen az összefoglaló jellegét veszíti el, ami szintén lényeges szempont az értékelésben. A bírálat során pontlevonást eredményez a: •

Zavaros, szerkezet nélküli összefoglalás;

•

A vizsgálat céljainak és eredményeinek hiányos ismertetése;

•

A saját következtetések, vélemények, javaslatok hiánya.

4.7 Felhasznált források jegyzéke A bibliográfia (irodalomjegyzék, felhasznált források jegyzéke, idézett

számozást. Hogyha a 2007-es Word hivatkozáskezelő programját használjuk, akkor ezzel a listával nem sok dolgunk lesz, hiszen mindössze egy kattintás („Hivatkozás” – „Irodalomjegyzék” – „Irodalomjegyzék beszúrása”) segítségével a program automatikusan generálja számunkra a teljes anyagban fellelhető szövegközi hivatkozásokból. Az érvényes szakdolgozati szabályzathoz képest formailag a program által generált irodalomjegyzék annyiban módosul, hogy a szögletes zárójelek nem, vagy sima zárójelként jelennek meg (pl. numerikus hivatkozásnál, vagy a megtekintés événél). A bírálók ezt a minimális eltérést nem fogják formai hibának venni, de ha valaki mindenképpen ragaszkodik a


forrásmunkák stb. – sokféleképpen elnevezhetjük ezt a fejezetet) már nem kap

szögletes zárójelekhez, akkor megteheti, hogy a legutolsó frissítés után

51


manuálisan átírja az irodalomjegyzékben ezeket. Ez esetben nagyon figyeljünk arra, hogy ez valóban a legutolsó művelet legyen, mert egy újabb frissítés után minden kézi beavatkozás el fog tűnni. Mindenképpen nézzük át, hogy minden forrás esetében megjelenik-e a szerző neve (vagy a weboldal rövid elnevezése), az évszám, a publikáció címe, könyvek esetében a kiadó, a kiadás helye, folyóirat esetében a folyóirat neve, száma, kiadási dátuma, a szerkesztő neve, a szerző neve, a cikk címe és az oldalszám, weboldalak esetében az oldal teljes elnevezése, a pontos link és a megtekintés dátuma. Ha valami hiányzik, akkor módosítsuk a táblázatokban a „forrás szerkesztése” opció segítségével. Érdemes az anyagban is végignézni, hogy a szövegközi hivatkozásokban mindenhol ott van-e: GOSZT név szerinti rendezés esetében zárójelben a szerző neve (vagy a website rövid neve) és az évszám, numerikus hivatkozás esetében zárójelben a szám, ami harmonizál az irodalomjegyzékben adott szám alatt szereplő forrással.

A mellékletek szerepeltetése a szakdolgozatban nem kötelező, de jó lehetőség arra, hogy a témához kapcsolódó, de túl nagy helyet foglaló grafikonok, táblázatok, fotók vagy szöveges anyagrészek bekerüljenek a dolgozatba anélkül, hogy az oldalszámot növelnék (a mellékletek nem tartoznak bele az előírt terjedelembe). Azokat az ábrákat és táblázatokat, amelyeket a dolgozat egyes fejezeteibe beillesztettünk nem kell a mellékletbe is bemásolni!


4.8 Mellékletek

52


4.9 Hogyan készítsük el és frissítsük a tartalomjegyzéket? A Word további szolgáltatásai közé tartozik, hogy nem csak irodalomjegyzéket, de tartalomjegyzéket is készít nekünk, ami több szempontból is rendkívül szerencsés:

Egyrészt

sokkal

esztétikusabb,

mint

a

kézzel

„összetákolt”

tartalomjegyzék, másrészt pedig szintén egy kattintással frissíthető, így nem szükséges alfejezetenként újra és újra végignézni az oldalszámokat és egyenként beírogatni a jegyzékbe, továbbá biztosak lehetünk abban, hogy nincs elcsúszás és a tartalomjegyzék valóban azt az oldalszámot fogja mutatni, ahol az adott fejezet/alfejezet kezdődik.

Tartalomjegyzéket

abban

az

esetben

tudunk készíteni, hogyha a fejezeteinket és alfejezeteinket a normál betűstílustól eltérő formátumban, Címsor 1, 2, 3, 4-ben írtuk be. A címsorok mélységi tagolását a számozásnál tudjuk beállítani, ennek segítségével fogja

BEVEZETÉS, 2. A VIZSGÁLAT ELMÉLETI HÁTTERE stb.), a kettes tagolású (1.1. Problémafelvetés, hipotézisek, 1.2. Kutatási cél stb.), a hármas és a négyes tagolású fejezeteket (mélyebbre ne menjünk).


kezelni a program az egyes tagolású (1.

53


A fejezetcímeket új sorban egyszerűen beírjuk, majd az egészet kijelöljük és a fenti fejlécben kiválasztjuk azt, hogy melyik címsorba akarjuk rendelni az adott címet. Például egy kettesszintű címsor (1.2, vagy 3.1 stb.) a Címsor 2 kijelölést kapja:

Figyeljünk arra, hogy a szövegtörzset viszont mindenképpen normál stílusban írjuk, mert ha bármi a szövegből véletlenül címsor formátumba kerül, akkor a tartalomjegyzékben az egész szöveget viszontláthatjuk. Az egyes stílusokat bármikor módosíthatjuk (betűtípus, betűméret, sorköz, behúzás stb.) a jobb oldalon található „Stílusmódosítás” ikon jobb alsó sarkában található kis nyíl lenyitását követően. Az itt legördülő listán csak rá kell állni a módosítani kívánt betűstílusra és szintén az ott megjelenő nyíl lenyitásával érjük el a „módosítás” lehetőséget. Ha

mindent

jól

csináltunk,

van

akkor következő lépésként készíthetünk tartalomjegyzéket. Ennek lépései ismét a „Hivatkozás” fülnél kezdődnek, majd „Tartalom” ikon alsó nyilacskáját lenyitva nyílik lehetőségünk a „Tartalomjegyzék beszúrására”.


szövegtörzsünk és vannak fejezetcímeink,

54


Itt

különböző

formátumok

között

válogathatunk,

érdemes

valami

szakdolgozathoz illő megjelenést választani. Nem igazán szerencsés a „modern” és az

„egyszerű”

formátumokat választani, a többiből viszont egy kis

odafigyeléssel

egészen

elegáns

listát

hozhatunk ki. Talán a „klasszikus”

és

a

„hivatalos” formátum a legesztétikusabb.

Arra

figyeljünk,

hogy

mindenképpen kitöltő

legyen

karakterünk,

amit szintén itt tudunk beállítani. Ennek hiányában nehezebben átlátható, hogy melyik fejezethez melyik oldalszám tartozik. A szinteket állítsuk 4-re, hogy a

mélyebb szintű alfejezetek címe nem fog megjelenni a tartalomjegyzékben még akkor sem, hogyha egyébként jó formátumba (Címsor 4) tettük őket. Egy „OK” klikkel megkapjuk a teljes tartalomjegyzékünket. Ezt a szakdolgozat fedőlapja után, az első oldalra kell beilleszteni.


négyes szintű címsorok is megjelenjenek. Ha a szintek száma kevesebb, akkor a

55


Tartalomjegyzékünket bármikor frissíthetjük, amire szükségünk is lesz, hiszen ahogy haladunk az írással, úgy fognak elcsúszni a korábbi oldalszámok. A frissítés jóval egyszerűbb, hiszen itt már nincs más dolgunk, csak a tartalomjegyzéken belül bárhová a kurzorral ráállni, és a jobb egérgomb segítségével a „Mezőfrissítés” opciót előhívni.

A megjelenő ablakban válasszuk a „Teljes jegyzék frissítése” lehetőséget, így az oldalszámokat is frissíteni fogja a program, és beemeli a listába a legutóbbi


frissítés óta megjelenő új alfejezeteket is.

56


5 KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL 5.1 Feladatok és határidők A

konzulenssel

személyesen

vagy

elektronikus

úton

lehetséges

a

kapcsolattartás. Személyfüggő, hogy a konzulensek melyiket preferálják. A védésre bocsátás egyik feltétele, hogy a konzulens által meghatározott gyakorisággal, de minimum három alkalommal történjen személyes vagy e-mailen keresztül zajló egyeztetés a szakdolgozati munkában. Ez természetesen nem merülhet ki abban, hogy csupán megjelenünk (vagy e-mailt küldünk) és biztosítjuk a konzulenst, hogy haladunk a munkával. Az egyes konzultációkra el kell készítenünk azokat az anyagrészeket, amelyeket a konzulens az adott részhatáridőre kér. A határidők betartása esetén nyugodt tempóban, magas színvonalú munkát végezhetünk a bő háromnegyed év alatt, ami

Késés kizárólag abból adódhat, hogy az utolsó pillanatban állunk neki a feladatnak. Ilyenkor bármilyen külső zavaró tényező (munkahelyi problémák, családi gondok, egészségügyi problémák) meggátolhatja azt, hogy időben elkészüljünk. Ha viszont eleve halogattuk a munka elkezdését, akkor nem etikus a fent említett okokra hivatkozni késés esetén. Ne felejtsük el, hogy a konzulens nem köteles a hétvégéit, az ünnepeit, az éjszakáit arra fordítani, hogy az utolsó pillanatban kijavítsa a szakdolgozatunkat. Ha a konzulensünk azt kéri tőlünk, hogy a hivatalos leadási határidő előtt két héttel küldjük be neki a végleges anyagot, az valószínűleg nem véletlen. A konzulensek rendszerint több (10-15, akár 20 hallgatóval is) foglalkoznak egyszerre, ezért időre van szükségük, hogy mindenkinek érdemben válaszolni tudjanak, minden anyagot át tudjanak olvasni. Azt se felejtsük el, hogy a jóváhagyás után még nyomtatnunk és fűznünk kell a

Fejezet: KAPCSOLATTARTÁS A KONZULENSSEL

jelentkezéstől a szakdolgozat leadási határidejéig rendelkezésünkre áll.

57


dolgozatot, továbbá eljuttatni a tanszékre, ami szintén igénybe vesz valamennyi időt. A részhatáridők és/vagy az előre megbeszélt végleges dolgozat beküldési idejének be nem tartása esetén nagyon könnyen szembesülhetünk azzal, hogy a konzulens megtagadja a dolgozat védésre bocsátását, mert egészen egyszerűen fizikailag nem jut ideje arra, hogy időben átnézze, véleményezze, korrekciókat kérjen (és azokat a hallgatók el is végezzék). Az is érdemes észben tartani, hogy nem a konzulens feladata a hallgatót keresni és „noszogatni”, hogy haladjon a munkájával. Ne számítsunk tehát arra, hogy konzulensünk a részhatáridők és leadási határidők előtt figyelmeztet bennünket, hogy milyen munkák esedékesek, ezt nekünk kell számon tartani. Ha ezt nem tesszük, ezzel egy gyengébb minősítésnek vagy a szakdolgozat elutasításának vállaljuk fel a kockázatát.

E-mailes kapcsolattartás esetén a 2007-es Word nagyszerű lehetőséget nyújt a konzulens által javított anyagrészek követésére. A szolgáltatást a „Korrektúra” ikon alatt hívhatjuk elő. Amikor a konzulens

megkapja

az

anyagot,

elsőként bekapcsolja a „Változások követése”

opciót.

Erre

azért

van

szükség, mert innentől kezdve bármit kijavít, hozzáír, kitöröl a szövegből, azt látni fogjuk, a program ugyanis színes kiemeléssel jelzi a módosított anyagrészeket (a szín jellemzően piros, de ez változhat attól függően, hogy milyen gépen nyitjuk meg a dokumentumot).


5.2 Korrektúrák kezelése a dolgozatban

58


Amennyiben a konzulens kitöröl valamit, azt így fogjuk látni:

Abban az esetben, ha a konzulens hozzáír valamit a szöveghez, az a

Mindkét esetben a bal oldalon megjelenő függőleges vonal jelzi, hogy valami változtatás történt az adott helyen. Ezeknek a változtatásoknak az elfogadása történhet egyenként vagy pedig az egész dokumentumban egyszerre. Célszerű a kettőt kombinálni és a korrektúrák átnézése után egyesével visszautasítani azokat, amelyekkel nem értünk egyet (ezt azonban érdemes megindokolni a konzulens felé), majd ezt követően egyszerre elfogadni a többi javítást, amelyekkel egyetértünk. Az egyéni elfogadás/elvetés lehetőségét a javítás bármely részére jobb egérgombbal kattintva érhetjük el (ez a törlésekre és az új beírásokra egyaránt vonatkozik, a példa itt most a beszúrás kezelését mutatja be).


következőképpen jelenik meg:

59


A fenti példában a beírás elutasítását választjuk, aminek következtében a konzulens által beírt szövegrész eltűnik és visszaáll az eredeti szöveg. El is fogadhatjuk a beszúrást, de mint korábban már említésre került, felesleges az elfogadással egyenként foglalkozni, hiszen erre egy sokkal gyorsabb és hatékonyabb lehetőségünk van: Kattintsunk a „Korrektúra” fül alatt az „Elfogadás” ikonra, majd válasszuk „A dokumentum minden módosításának elfogadása” lehetőségre. Ezzel az egyetlen kattintással a szövegből eltűnnek a konzulens által törlésre kijelölt szövegrészek, valamint beépülnek a pótlólagosan

A javításokon felül a konzulens megjegyzéseket fűzhet az anyaghoz. Ezek a megjegyzések színes buborékokban jelennek meg a jobb oldali margón. A

megjegyzésekben

a

kiegészítéseket kér tőlünk.

konzulens

rendszerint

nagyobb

módosításokat,


beírt mondatok, mondatrészek.

60


Ezeket a megjegyzéseket már csak azután töröljük,

amikor

végrehajtottuk

a

benne

foglalt kéréseket, utasításokat. A törlés ez esetben csak egyenként (buborékonként) működik, az opciót a buborékra jobb egérgombbal kattintva hívhatjuk elő.

A konzulens azt várja tőlünk, hogy amikor legközelebb

visszaküldjük

az

anyagot,

akkor

semmiféle színes kiemelés vagy megjegyzés ne legyen benne. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden korrekciót átnéztünk, a javításokat elfogadtuk és a


megjegyzésekben foglalt kéréseknek eleget tettünk.

61


6 A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI A szakdolgozat bírálata során az opponensek egy pontozólap szempontjai alapján értékelik a munkánkat. Az értékelés során az alábbi fő szempontokat veszik figyelembe: •

formai és szerkezeti kivitelezés (10%),

•

nyelvezet és stílus (10%),

•

elméleti megalapozás (10%),

•

vizsgálati módszerek (15%),

•

tartalmi kivitelezés (25%),

•

önállóság, eredetiség, ötlet (20%),

•

az összefoglaló fejezet tartalma (10%).

A listából látható, hogy a bírálatban jelentős súlyt képvisel a tartalmi kivitelezés

és

a

kreativitás.

problémafelvetésünk,

Rendkívül

hipotéziseink

és

fontos,

hogy

céljaink

egyértelmű legyenek

a

megnézik azt, hogy az elvégzett vizsgálatok és az így elért eredmények mennyiben reflektálnak a dolgozat elején megfogalmazott célokra. Érdemes arra is figyelni, hogy a szakdolgozat címe tükrözze annak tartalmát. Ezt akár a dolgozat megírása során is módosíthatjuk, hiszen a vázlattal csak egy munkacímet adunk le, amely a választott téma keretein belül a konzulenssel egyeztetve bármikor módosítható. (A téma megváltoztatásához azonban tanszékvezetői engedély szükséges). Fontos, hogy dolgozatunk szerkezeti egyensúlya is megvalósuljon. Ez leginkább a két nagy fejezetünk (az elméleti háttér és az elemzés) egymáshoz

Fejezet: A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI

szakdolgozatban, és ezeket a célokat a dolgozat végére elérjük. Az opponensek

62


viszonyított arányánál tud felborulni: egy túl hosszú szakirodalmi feldolgozás és egy rövidke saját elemzés nem valószínű, hogy elnyeri az opponensek tetszését. Törekedjünk arra, hogy az elemzés 25-30 százalékkal hosszabb legyen, mint az elméleti háttért taglaló fejezet. Kreativitásunkat,

önállóságunkat

kritikai

megközelítéssel,

releváns

következtetésekkel és innovatív javaslatokkal tudjuk bizonyítani. A bírálat során az opponensek azt is figyelembe veszik, hogy munkánknak van-e bármilyen gyakorlati haszna, alkalmazható eredménye. Ne szemérmeskedjünk, álljunk elő konkrét javaslatokkal akár a vizsgált cég működésére, döntéseire vonatkozóan, akár a politikai döntéshozók felé (amennyiben makrogazdasági, gazdaságpolitikai témánk van).

A szakdolgozati szabályzatban mind a pontozólapot, mind pedig az értékelés részletes szempontjait megtalálhatjuk. Kerüljük azokat a hibákat, amelyek kötelező pontlevonást eredményeznek a bírálat során! Amennyiben az opponens a szakdolgozatban plágiumot talál, az minden további értékelési szempontot felülír, és elégtelen minősítést eredményez abban

Fejezet: A BÍRÁLAT SZEMPONTJAI

az esetben is, ha alapvetően egy jó dolgozatról van szó.

63


7 ÁLLAMVIZSGA, VÉDÉS Az államvizsga két részből áll: (1) A szakdolgozat védése; (2) A záróvizsga (ami nem más, mint felelet a kihúzott tételből). Az államvizsgán egy négytagú bizottság előtt kell számot adni szakmai felkészültségükről. A bizottság áll egyrészt egy elnökből, egy bizottsági tagból, egy kérdező tanárból és egy jegyzőből. Az elnök és esetenként a bizottsági tag nem a főiskola dolgozója, rendszerint gyakorlati

(jellemzően vezető beosztású)

szakemberek, akik különböző vállalatoktól jönnek. A kérdező tanár a tanszék főállású oktatója, nagy a valószínűsége annak, hogy különböző tantárgyaknál már találkoztak vele. A jegyző rendszerint a tanszék adminisztrációs ügyeiért felelős kollega. Egy államvizsgán egyszerre maximum 15-20, vagy ennél kevesebb hallgató vizsgázik. A vizsga reggel nyolc órakor kezdődik, időtartama az aktuális napi létszámtól függ. Reggel a bizottság behívja az összes hallgatót, amikor rövid köszöntés és tájékoztatás után az első három vizsgázó már bent is maradhat a teremben, a többiek kimennek, és a folyósón várakoznak. A vizsgáztatás

okból (családi, egészségügyi, munka) kifolyólag a nap elején, vagy esetleg a végén szeretne vizsgázni. Ezt a reggeli megbeszélésen jelezni kell. A vizsgázók elsőként igazolják személyazonosságukat a bizottság jegyzőjénél (az erre alkalmas dokumentumot semmiképpen ne hagyják otthon), majd kihúzzák az államvizsga tételt és szintén papíron megkapják a szakdolgozatukhoz kapcsolódó kérdést. A tételsor nem titkos, a tanszék minden félévben előre kiadja az államvizsga tételeket, amelyet az ügyfélszolgálat honlapjáról tölthetnek le a vizsgázók. A szakdolgozati kérdést azonban nem ismerik előre. Ezt a kérdést összesen négy

Fejezet: ÁLLAMVIZSGA, VÉDÉS

jellemzően névsor szerint történik, de ettől el lehet térni, hogyha valaki bármilyen

64


kérdés közül választja ki az államvizsga bizottság, amelyeket a két opponens (kétkét kérdés) előre megad a szakdolgozat bírálata során (de ezt csak a tanszék látja). A szakdolgozati kérdéstől nem kell tartani, mert az a dolgozattal kapcsolatos. Lehet, hogy valamelyik téma továbbgondolása, vagy annak részletezése, vagy egyszerűen csak a véleményüket kérik. Az előzetes adminisztráció után helyet foglalhatnak egy asztalnál, ahol kidolgozhatják egyrészt a tételüket, másrészt átgondolhatják, hogy milyen választ kívánnak adni a szakdolgozati kérdésre. Erre a felkészülésre kb. 20-40 percük lesz a vizsga lendületétől és az ez idő alatt vizsgázó hallgatók felkészültségétől függően.

A vizsga során először mindig a védés zajlik le. Erre érdemes egy power pointos prezentációval készülni (lásd a MINTAELŐADÁST!). A prezentációt elhozhatják a védésre kinyomtatott formában. Ez nem feltétlenül kötelező, de aki nem bízik Murphy-ben, az jobb hogyha készül, nehogy éppen akkor mondja fel a projektor a szolgálatot, vagy legyen áramszünet stb. Az előadás anyagával elég ha a védésre elkészülnek, azt nem kell korábban sehová leadni vagy feltölteni. Mindenképpen pendrive-on hozzák magukkal, ne írják ki CD-re vagy DVD-re,

rendben lesz. A gépeken Windows 7-es és 2007-es office van, ami a régebbi és az újabb Power Point verziókat is olvassa.

A prezentáció elkészítésével, a felkészüléssel és az előadással a következő javaslatokat érdemes megfontolni: 1. Ne

nagyon

eleganciára.

használjanak

animációkat,

törekedjenek

az

egyszerű


mert az iskolai gépek nem biztos, hogy ezeket már beveszik. A pendrive az

65


2. Természetesen megváltoztathatják a mintának megadott prezentáció formáját és színeit, de törekedjenek a harmonikus, egyöntetű stílusra, ne használjanak rikító színeket. 3. A bal oldalon jó ha megjelennek azok az ikonok, amelyek jelzik, hogy éppen melyik anyagrésznél tartanak. 4. Fotókat lehet alkalmazni, mert felkeltik a figyelmet, viszont viszik az időt. Úgyhogy ha be is akarnak mutatni valamit (pl. a vizsgált vállalatot, vagy valamelyik termékét), ne sokat időzzenek vele. 5. Ne essenek zavarba, hogyha a bizottság esetleg gyorsítani akar a védésen és nem hagyja végigmondani az anyagot. Általában az elméleti háttérre nem kíváncsiak, és a sürgetésnek nagyobb az esélye a nap vége felé, ezért azoknak, akik a névsor végén vannak, célszerű eleve rövidebb anyaggal készülni, és csakis a lényegre koncentrálni a felelet során. 6. Hangsúlyozzák a primer vizsgálatuk eredményét, a következtetéseket és a javaslatokat, mert ezek a témák azok, amelyek a bizottságot a leginkább érdeklik. 7. Elvileg 10 perc áll rendelkezésre, ezt semmiképpen ne lépjék túl, inkább legyen rövidebb.

hogyha már megírtak egy ilyen komolyságú szakmai anyagot, akkor azt elő is tudják adni anélkül, hogy bármit felolvasnának különböző cetlikről. A prezentáció segíteni fog abban, hogy éppen miről kell beszélni, a többire pedig nagyon készüljenek fel. 9. Folyamatosan tartsák a szemkontaktust, legyenek interaktívak. Nem szerencsés, hogyha egész előadás során a kivetítőt vagy a falat nézik, és rá sem pillantanak a bizottságra. A bizottság tagjait már csak azért is érdemes


8. Ne használjanak semmiféle papírt, vagy segédanyagot! A bizottság elvárja,

66


figyelni, mert rögtön észre lehet venni, hogyha türelmetlenek és azt akarják, hogy haladjanak tovább. 10. Legyen az előadásuk kerek egész – ez nem fog menni anélkül, hogy el ne gyakorolták volna otthon többször vagy magukban, vagy valamelyik családtag jelenlétében – talán hatásosabb az utóbbi.

Amikor az előadásukat befejezték, a bizottság fel fogja kérni önöket, hogy válaszolják meg az előre megadott kérdést. Ez után (vagy ez előtt – de még az is előfordulhat, hogy az előadás alatt) a bizottsági tagoknak más kérdéseik is lehetnek, ezeket is meg kell válaszolni a legjobb tudásuk szerint.

Amikor nincs több kérdés, rátérhetnek az előzetesen kihúzott szakmai tételükre. Az államvizsgára való felkészülés során ne hagyjanak ki egyetlen tételt sem!

Érdemes

első

körben

minden

tételről 10-15 fontos

megállapítást

összegyűjteni és azt megtanulni. Ez azért fontos, hogy ne legyen olyan tétel, amiről semmit nem tudnak mondani. Ezután erre a „vázra” épülhet a felkészülés további része.

függően lehet több vagy kevesebb. A felelet után a bizottság nem fogja közölni az eredményt – nem is tudja, mivel az értékelés bizottsági döntésen alapul, ehhez azonban egyeztetni kell a javaslatokat minden hallgató esetében. Ez a megbeszélés az utolsóként vizsgázó hallgató szereplését követően kb. 10-15 percig tart. Ezt követően a bizottság ismét behívja az összes hallgatót, majd eredményt hirdet. Ha mindent jól csináltak, még aznap közgazdászok lesznek! ☺


A vizsga átlagos időtartama 20 perc. Ez felkészültségtől/napszaktól stb.

67


8 AZ ÚTMUTATÓHOZ TARTOZÓ TOVÁBBI

•

Mintaprezentáció a védéshez

•

Sablon dokumentum a szakdolgozathoz

Fejezet: AZ ÚTMUTATÓHOZ TARTOZÓ TOVÁBBI DOKUMENTUMOK

DOKUMENTUMOK

68

Hogyan írjunk szakdolgozatot?

Recommend Documents