A Bank Frissítve: 2014.04.16. Szerző: BankRáció csapat
Mi a bank feladata? A bankot „monetáris közvetítő”-nek is nevezik, nem véletlenül. A monetáris szó ’mone’ része a pénzre (moneta, money) utal, tehát a bank nem más, mint „pénzközvetítő”. Fő feladata ugyanis a megtakarított (azaz felhalmozott, nem használt) pénzek továbbítása azoknak, akik annak hasznát veszik, és később haszonnal együtt tudják visszaadni.
Miért kell a bank? Amennyiben a pénzt nem használjuk, alapvető szerepétől fosztjuk meg, gyakorlatilag kivonjuk a forgalomból. Minél több pénzt halmozunk fel ugyanis, annál több lehetőséget veszünk el másoktól, akik azt termékeik vagy szolgáltatásaik kicserélésére használnák. A pénz kivonásának hatására a cégek csődbe mennének, mert a vevőknek nem lenne pénze a termékekért/szolgáltatásokért fizetni. Az emberek pedig munka nélkül maradnának, mert a cégeknek nem lenne pénze az alkalmazottaikat fizetni. A bankok tehát e végzetes folyamatot hivatottak megakadályozni azzal, hogy a nem használt pénzeket visszateszik (visszaközvetítik) a gazdaság körforgásába, így „éltetik a gazdaság tüzét”. Ezzel együtt fontos kiemelni a bankok tőkekoncentráló szerepét. Ez annyit tesz, hogy a bankba tett kisebbnagyobb összegeket képes még nagyobb összegbe „gyúrni”, így nagy dolgok létrehozását lehetővé tenni. A pénz összegyűjtése és egyben felhasználása nélkül nem lehetne nagy beruházásokat (pl. hidak, gyárak építése) véghez vinni.
Hogyan működik a bank? A bank egyszerűen visszacsatornázza a felhalmozott pénzeket a használatba (azaz a gazdaságba). Logikus ötletnek tűnne, hogy a bankok egyszerűen szórják ki az ablakaikon a sok pénzt az utcára, ahol bizonyára akadnának emberek, akik azt összeszednék és hasznát vennék... Ezt viszont sajnos hamar el kell vetnünk mint jó megoldást. A kiszórandó pénz ugyanis nem a banké, azzal felelősséggel tartozik azoknak, akik betették oda. Betétesként mi sem örülnénk annak, ha a bankunk a nehezen összegyűjtött pénzünket egyszerűen kiszórná az utcára. Joggal vonnánk kérdőre a bankot, hogy hogyan is tervezi a pénzünket visszaszerezni azoktól, akik az utcáról felszedegették azt? A banknak, hogy a rábízott pénzt vissza tudja adni, tehát nem szabad csak úgy szétszórnia azt, hanem www.bankracio.hu
1. oldal
olyanokra kell bíznia – kihiteleznie –, akik azt később vissza is tudják majd adni, méghozzá kamatostul. Továbbá, a bank nem hitelezhet korlátlanul, csakis a nála elhelyezett betétek erejéig adhat hitelt. A ’hitel’ szavunk (csak úgy, mint az angol credit) a ’hit’ szóbol (latinul credo) ered, mely jól illusztrálja a banki hitelezés folyamatának lényegét: a banknak el kell hinnie, hogy az általa adott kölcsönt a meghatározott ütemezésben és kamatostul vissza is fogja kapni. Ahhoz pedig, hogy a bank „hinni tudjon”, minden tőle telhetőt megtesz, hogy felmérje a hitelfelvevő megbízhatóságát, képességeit és lehetőségeit. Ezért alkalmaz a bank a pénzügyekhez és gazdasághoz jól értő és arról rendkívüli tapasztalattal rendelkező szakembereket, illetve gyűjt és értékel ki rengeteg információt az ügyfeleiről és a piacokról. Továbbá a bankvilág több ezer (!) éves egyéb tapasztalatainak is nap mint nap hasznát veszi.
Miért különleges a bank? A bank azért különleges, mert a hitelezés során pénzt teremt. Elsőre ez furcsának tűnhet, másodikra kicsit misztikusnak, kicsit jobban megértve a rendszert, természetesnek. Lássunk egy "mindennapos" példát: Béla 100.000 forintját kölcsönadja Billnek. A pénz átadását papírra vetik, azaz kölcsönszerződést írnak, melyben Bill ígéretet tesz Bélának, hogy visszaadja a pénzt egy év múlva. Aláírják a szerződést, Bill pedig elteszi az 5 darab húszezrest. Időközben Béla venni szeretne magának egy akciós plazma TV-t, viszont pénze nincs rá. Támad ellenben egy nagy ötlete: mi lenne, ha a Bill Gates-el írt kölcsönszerződését adná a boltosnak a TV-ért cserében? Így amikor Bill az egy év leteltével visszafizeti adósságát, azt a boltosnak fogja adni, nem Bélának. Béla elmondja ötletét a boltosnak, aki természetesen már hallott Billről, tudja, hogy ő világ egyik leggazdagabb embere és egyben Béla egyik legjobb barátja. Megvizsgálja a helyzetet, és úgy dönt, ezzel az üzlettel nem veszíthet: mégiscsak a világ leggazdagabb embere fog neki tartozni, nem túl nagy összeggel, amit szinte biztos, hogy meg fog adni. Úgy dönt, elfogadja Bill Gates tartozáselismerését a TV-ért cserébe. Pár napra rá, a boltos is megszorul anyagilag, úgy dönt, hogy a felesége masszázsbérletének meghosszabbítását a Bill Gates-es szerződéssel egyenlíti ki a masszírozó szalon tulajdonosával – aki hasonlóan hiszi, hogy Bill nem fog megszorulni, és meg fogja adni a 100.000 forintot, most már neki. Amint letelik az kölcsönszerződés egy éve, Bill azonnal fizet, egyenesen a masszírozószalon tulajdonosának, aki megkapja a 100.000 forintot. Vizsgáljuk meg, mi is történt. - Béla 100.000 forintot adott Bill Gatesnek, aki azt az átadás után akármire költhette; tételezzük fel, vett belőle egy kenyérsütő gépet. www.bankracio.hu
2. oldal
- Béla a 100.000 forint átadásáról, kölcsönadásáról írt szerződést „költötte el” a boltban akciós plazma TV-re. A boltos ugyanezzel a kölcsönszerződéssel fizetett a felesége masszázsbérletéért. Érdekes módon nem csak a kölcsönadott pénz viselkedett az egy év folyamán pénzként, hanem a kölcsönről írt szerződés is! Így az eredeti 100.000 forintból egy éven keresztül 200.000 forint lett. A példa illusztrálja a pénzteremtés alapelvét: ha olyannak adunk pénzt, aki azt biztosan visszafizeti, akkor maga a tartozás elismeréséről írt feljegyzés/szerződés is pénz értékűvé válik, azaz pénz lesz belőle. Ahogyan tehát Béla hitte, hogy Bill fizetni fog, úgy hitt ugyanebben a boltos és a masszírozószalon tulajdonosa is – miközben Bill az eredeti 100.000 forintot elköltötte kenyérsütő gépre. Ha a fenti példa Bill Gatesét bankra és a kenyérsütő gépet pékre cseréljük, illetve beiktatunk egy kis biztonsági tartalékot és kamatot, már láthatjuk is, hogyan hitelez a bank: Béla 100.000 forintját beteszi a bankba, ami 5%-os kamatot ígér egy évre. A bank a 100.000 forint egy részét biztonsági tartalékba helyezi, és a maradékot, mondjuk 90.000 forintot egy péknek kihitelezi, 15%-os kamatra. Időközben Béla venni szeretne magának egy akciós plazma TV-t és bankkártyájával kifizeti a 100.000 forintos vételárat, amit természetesen a bankszámlájáról levon a bank és átutalja a boltosnak. A boltos pedig a bejövő pénzből kifizeti a felesége masszázsbérletét. Mindeközben a pék a 90.000 forint hitelét elköltötte lisztre, melyből sok kenyeret sütött, melyeket jóval drágábban adott el, mint amennyibe a felhasznált alapanyagok és egyéb ráfordításai kerültek. Profitra tett tehát szert, mely nagyobb volt, mint a 15% banki kamat, így tehát könnyen fizette vissza hitelét az egy év során. Látható tehát, hogy Bélának a bankszámlájára befizetett 100.000 forintja és annak utalásai ugyanazt a hatást érték el, mint Bill Gates tartozáselismerő szerződése: Bélának lett TV-je, a boltos feleségének masszázsbérlete és a kenyerek is megsültek. Annyi könnyebbséggel történt azonban mindez, hogy nem kellett egyezkedni a tartozáselismerő papír elfogadsásáról Bélának a boltossal, illetve a boltosnak a masszázsszalon tulajdonosával, hanem mindannyian közérthető, mindenki által elfogadott pénzt kaptak termékükért cserébe. Hogyha tehát bankba fizetünk be pénzt (azaz a banknak adunk hitelt), annak kivételében (a hitel visszafizetésében) gyakorlatilag biztosak lehetünk, így a bankba befizetett pénz felhasználható pénz marad. A bank a befizetésünket (biztonsági tartalék félretétele után) kihitelezheti – természetesen magasabb kamatra, mint amennyit a betétünkre ígért. A kamatokról: természetesen Béla nem kap kamatot a 100.000 forintjára, miután azt TV-re költötte. Kamatot talán a masszázsszalon tulajdonosa fog kapni, ha bankban hagyja a pénzét. A bank szemszögéből nézve mindegy, hogy kinek fizeti ki a kamatot a 100.000 forint betét után, a lényeg az, hogy kevesebb legyen (mondjuk 5%), mint amennyit a hitel után kap (15%). A következő jogos kérdések merülhetnek fel a példa alapján: www.bankracio.hu
3. oldal
Mi történik, ha Bill Gates mégsem tud fizetni? Béla természetesen erre is gondolt, és a szerződésben rögzítette, hogy Billnek el kell adnia a házát, ha nem tud fizetni. Az eladásból származó bevételnek fedeznie kell a 100.000 forint tartozást. Mi történik, ha Bill Gates-nek nem lesz semmi pénzzé tehető értéke, melyből fizetni tudna nekünk? Abban az esetben, ha az egy év során Bill mindenét elveszti, behajthatatlan lesz a tartozása, így „bedőlt” a neki adott hitel, a tartozáselismerő szerződés értéke nulla lesz, és annak felmutatója nem kap semmit. Mi történik, ha a pék nem tud fizetni? Semmi, mert a bank több ezer egyéb ügyletéből félretett biztonsági tartalékai, illetve óriási saját tőkéje képes fedezni a bedőlt hitelből származó veszteségeket. Mi történik, ha nagyon sok hitelt felvevő ügyfél nem tud a banknak fizetni? Ha a hitelfelvevők kritikus része nem tud fizetni – amit már a biztonsági tartalékok és a saját tőke sem tud fedezni – a bank csődbe juthat. Ilyen extrém helyzetekben a bank külső támogatásra, „tőkeinjekcióra” szorul a túlélése érdekében. A válság pontosan erről szólt: a hitelek behajthatatlannak bizonyultak, így a bankban elhelyezett betétek és velük együtt maga a bank is hirtelen veszélybe került – az esetek többségében azonban a bankok ki lettek segítve, hogy a betétesek ne veszítsék el a pénzüket és egyben hitüket a bankrendszerben. A bankba tett pénz elvesztésének az esélye tehát (főleg úgy, hogy a bankbetétek bizonyos összeghatárig biztosítva is vannak) körülbelül annyi, mint annak, hogy Bill Gates ne tudja egy év után a 100.000 forintos tartozását törleszteni Bélának.
Mi mással foglalkozik még a bank? A pénzteremtő képesség mellett fontos, klasszikus banki feladat az átutalások kezelése. A bankok közötti megbízható és gyors pénzáramlás a hatékony gazdaság egyik alappillére. Több ezer éves múltra tekint vissza továbbá a bankok pénzváltó funkciója is, ami az idők folyamán inkább „értékváltó” szolgáltatássá változott. Napjainkban a bankok jelentős része kereskedik devizákkal, részvényekkel, kötvényekkel, mindenféle egyéb pénzügyi papírokkal, de időnként ingatlanokkal, arannyal, olajjal és egyéb általános értéket képviselő termékekkel is. E kereskedés tekinthető a pénzváltás fogalma kiterjesztésének (a pénz pénzre váltásán túl annak részvényre, kötvényre, egyéb pénzügyi papírra, ingatlanra, aranyra, olajra, egyéb általános értéket képviselő termékre cserélésének). Fontos megemlíteni a bankok információgyűjtési funkcióját is. Az ügyfelekről és különféle piacokról felhalmozott rengeteg információnak ugyanis óriási értéke van a hitelezés során: a potenciális hitelfelvevőről rendelkezésre álló minden apró adat növeli a lehető legjobb döntés meghozatalának esélyét. Nem véletlen – a www.bankracio.hu
4. oldal
bank e tevékenységéből eredeztethető – a kifejezetten szigorú banki titoktartásról szóló törvény. A bankok bizalomépítő feladatot is teljesítenek, főleg ha vállalatnak nyújtanak hitelt. Egy cég ugyanis bármely benne kételkedő partnerének adott esetben fel tudja mutatni a banki hitelszerződését, mellyel jelzi: „látjátok, még egy bank is megbízott bennem – nektek sincs okotok bizalmatlankodni velem”. A bizalom építésén túl a bankok ellenőrző és felügyelő feladatot is ellátnak, szüntelenül követve és kérdőre vonva a gyanús pénzmozgásokat, így segítve az alvilág, a pénzmosás és a terrorizmus elleni küzdelmet. Számos bank kereskedik saját pénzével, jövőbeli árfolyammozgásokra spekulálva. A fentiekben nem említett, más pénzügyi szolgáltatásokat is nyújthatnak bankok, például: ● ● ● ● ● ● ● ●
brókerszolgáltatások (értékpapír, devizakereskedelem) tanácsadás, elemzéskészítés, hitelkártya-kibocsátás, befektetés- és alapkezelés, biztosítás, ingatlanberuházás, értékpapír-kibocsátás.
Összefoglalva A bankrendszer megértésével világossá válik, hogy a bankokra nagy szükségünk van a világunk és életvitelünk minőségének fenntartásában. Nélkülük a felhalmozott pénzek nem folynának vissza a gazdaságba, és megnehezülne, vagy akár el is lehetetlenülne a mindennapi életünk. Az átutalási rendszereiken keresztül gyorsan és biztonságosan áramló pénz hatékonnyá és megbízhatóvá teszi a gazdasági folyamatokat, egyéb pénzügyi szolgáltatásaik pedig a gazdaság szereplőit segítik működésük minél hatékonyabbá tételében. A bankok pénzmozgásokat ellenőrző szerepére is egyre nagyobb szükségünk van az illegális tevékenységek (pl. drogkereskedelem, terrorizmus) visszaszorításában és a nyugodt mindennapok megőrzésében. Mivel azonban a jövő kiszámíthatatlan, és a legjobb szakemberek sem tévedhetetlenek, időről időre megtörténik, hogy a hitelfelvevőkbe vetett hit(el) nem váltja be a hozzá fűzött reményeket és a pénz nem tér vissza a bankba. Amennyiben túl sok hitelfelvevőről bizonyosodik be, hogy képtelen visszafizetni tartozását (beleértve annak kamatait), a bank akár csődbe is juthat, mivel nem lesz miből visszafizetnie a betétesei pénzét. Amennyiben ez egyszerre több bankkal fordul elő, (hitel)válság történik, mellyel/melyekkel egy következő BankRáció cikk fog részletesen foglalkozni.
www.bankracio.hu
5. oldal
