Hogyan érik el (vagy sem) a roma munkanélkülieket a foglalkoztatási programok? A magyar „model”
Messing Vera, Ph.D. Center for Policy Study, CEU, Budapest; MTA TK Szociológiai Kutatóintézet CEU, CPS „Roma foglalkoztatási programok dilemmái” műhelykonferencia 2014 ápr. 2
vázlat Alacsony roma foglalkoztatottsági mutatók legfontosabb okai Munkaerőpiaci programok, melyek e helyzetre reagálnak - munkahely létesítés (közfoglalkoztatás); - képzési programok; - bértámogatás; - affirmative action; - helyi roma foglalkoztatási programok Ezek hogyan céloznak és érnek el (vagy sem) a roma munkanélküliekig;
Table 2.1. Employment rates of Roma according to various data sources UNDP 20111
FRA 20112
EU Inclusive National survey4 20113
Bulgaria
34%
35%
31%
Hungary
23%
36%
20%(A modul) 26%(B modul)
Slovakia
15%
Spain Romania
30%
29% 19%
44%
60%4
32%
36%
40%
1. UNDP ILO meghatározását használta a foglalkoztatási ráta számításakor; 15-64 éves népességet vesz figyelembe .Foglalkoztatott az, akinek az elmúlt héten bármilyen fizetett munkája volt. 2. FRA a kérdezett szubjektív ítéletével kalkulált; 20-64 éves népesség; 3. The EU Inclusive az FRA hoz hasonlóan kérdezte a foglalkoztatottsági helyzetet; 16 évesnél idősebb népességet vet figyelembe; 4. Magyarország TÁMOP-os ‚roma kutatás’ 2010. Két párhuzamos definicióval dolgoztak “A” modul a környezet átlal Romának tartott , a “B” modul ön-defíníciót alkalmazott. A foglalkoztatottsági státusz szintén a kérdezett szubjekítv ítéletével mérték. Romania 2007-08 PHARE surevy(Fleck, Rughinis 2008). Foglalkoztatott, akinek állandó vagy alkalmi munkája volt a survey időpontjában (18-59 éves Roma népesség). Spanyolország: FSG 2005
Alacsony Roma foglalkoztatás legfőbb okai Alacsony iskolai végzettség: ugyan Magyarországon és Szlovákiában a legmagasabb a romák iskolai végzettsége az EU-ban, a végzettség hatása a foglalkoztatási lehetőségekre is itt a legnagyobb.
Forrás: FRA Roma survey 2011
Munkavállalási esélyek-hányadosok (roma népesség) (Forrás: Mód 2011) munkavállalási esélyek, rendszeres munka (2/1) 0,1
1
10
kevesebb, mint 8 általánost végzettez képest 8 általános szakmunkásképző, okj-végzettség szaközépiskola, gimnázium főiskola, egyetem
3,11 7,57 27,37 33,37
szakképzetlenhez képest szakképzett
1,42
munkatapasztalattal nem rendelkezőkhöz kevés tapasztalattal sok tapasztalattal munkát nem keresőkhöz képest keresők intenzíven keresők férfiakhoz képest nők 25 év alattiakhoz képest fiatal felnőtt középkorú idősebb
100
32,12 22,05
22,48 0,23
0,61
1,20 1,32 0,84
Alacsony Roma foglalkoztatási mutatók legfőbb okai Gazdasági szerkezet: vannak-e és ha igen, milyen erősek azok a gazdasági ágazatok, amelyek az alacsony végzettségű munkaerőt képesek felszívni (építő-ipar, idegenforgalom, agrárium stb.) Munkaerő formális foglalkoztatásának költsége: Ebben nagyon nagy eltérések vannak egy régión belül is, és az alacsony képzettségű munkaerőt foglalkoztató multik beruházási döntéseinél számítanak. Területi hátrányok: roma népesség jelentős része hátrányos helyzeti régióban illetve településen él. Informális foglalkoztatás jelentősége: A UNDP survey adatok szerint nagyon jelentős a romák esetében, a munkavégzés 20-60%-a az informális szektorba szorult a K-K-Európai régióban, amit a formális foglalkoztatási indikátorok nem mérnek. Diszkrimináció: EU-Midis (FRA) és hazai kutatások is bizonyítják, hogy a romák foglalkoztatási esélyeit a széleskörű etnikai diszkrimináció akadályozza.
Mi nem oka az alacsony foglalkoztatásnak? Romák munkavállalási kedve. UNDP: 75-93% választaná inkább az alacsony bér és stabil munkát, mint magasabb bérért instabil munkát. De az informális szektorban végzett jelentős munkamennyiség, vagy a közfoglalkoztatásban tapasztalt aktivitás is ellentmond e hamis sztereotípiának! Szociális rendszer kiaknázása. Ott a legmagasabb a foglalkoztatottság, ahol könnyedén meg lehet élni a szociális támogatásokból (Spanyolország):
A szociális támogatások mértékének összehasonlítása (2010) (4 szcenárió, 5 ország. 100% = háztartásban élő felnőttek minimálbért keresnek).
Scenario Egyedülálló
Család 5 gyerekkel
Magyarország
Románia
Szlovákia
100.00
100.00
100.00
100.00
100.00
20.97
60.17
41.90
27.66
21.35
100.00
100.00
100.00
100.00
100.00
fogl./ munkanélküli
56.70
80.75
73.85
54.25
85.34
Két munkanélküli
38.81
61.49
47.70
39.49
36.58
100.00
100.00
100.00
100.00
100.00
fogl./ munkanélküli
62.89
81.65
78.81
59.42
74.15
Két munkanélküli
59.42
63.31
57.62
44.54
42.37
100.00
100.00
100.00
100.00
100.00
62.31
62.73
53.40
65.26
40.81
Foglalkoztatott Munkanélküli
Család 2 gyerekkel
Bulgária
Spanyolország
Foglalkoztatott
Foglalkoztatott
Egyedülálló Foglalkoztatott anya Munkanélküli
Munkaerőpiaci programok 1 Színvak politikák Munkahely létesítés (job creation) = közfoglalkoztatás. Bár máshol is létezik, Magyarországon kiemelkedően nagy a szerepe és az erre költött összeg egyaránt (EUROSTAT 2011): 70% 62% 60%
Spain (2011)
50%
Hungary (2011) 41%
30%
EU28 (2009)
37%
40%
28% 24%
26%
20% 12% 10%
7%
15% 9%
12%
16% 7% 2%
0% Training
Employment incentives
Supported Direct job creation employment and rehabilitation
Start-up incenti
Közfoglalkoztatás hatásai - Hatalmas - százmilliárdos nagyságrendű - teher a költségvetésen, -> elszívja a pénzt minden más, hatékonyabb, beavatkozás elöl; - Nem vezet vissza a munkaerőpiacra -> ellenkezőleg, bezárja a munkanélkülieket e helyzetbe (nem enged más munkavégzést; túl nagy a kockázata a kilépésnek); - Csökkenti a munkanélküliek motivációját és lehetőségeit, hogy aktívan keressenek munkát; - A szociális segélyezés (köz)foglalkoztatásban történő részvételhez való kötése jelentős kiszolgáltatottságot teremt a közfoglalkoztatottak számára; - A belső hierarchia (állami és önkormányzati programok eltérő feltételei miatt) másodlagos, hierarchikus munkaerőpiacot teremt; - Helyi munka-erőpiaci egyensúlyba avatkozik: az ingyen munkaerő alkalmazásának lehetősége kiszorítja a státuszokat; - Irracionális gazdasági döntéseket kényszerít ki; - Javítja a foglalkoztatási statisztikát!
Munkaerőpiaci programok 2 Színvak politikák Képzés: Munkaügyi Központ által szervezett képzés. Itt van javulás: Felmérik a helyi munkaerő-piaci igényeket és erre szabják a képzési programokat; kevesebb az ál-képzés (kivétel: közfoglalkoztatás keretében szervezett képzés) Több – EU alapok által finanszírozott - programban meghatároznak roma részvételi célokat; A terepmunka helyszínén a válogatást végző bizottságba roma képviselőt is delegáltak;
Munkaerőpiaci programok 3 Színvak politikák Bértámogatás CÉL: olcsóbbá tenni bizonyos – veszélyeztetett – csoportok foglalkoztatását. Csökkenteni a munkaadó kockázatát. Tapasztalat: a nagy, versenyképes cégek nem használják ki, mert túl nagy adminisztrációs terhet jelent és korlátozza a cég termelés rugalmasságát, annak ellenére, hogy Magyarországon voltak a legkedvezőbb feltételek a vizsgált 5 ország közül! Kisebb cégek optimalizálhatnak a bértámogatás maximalizálására, ezek azonban ritkán maradnak versenyképesek.
Munkaerőpiaci programok 3 Színvak politikák Hátrányos helyzetű régiók támogatása: Szlovákiában és Magyarországon volt ilyen jellegű program. Szlovákiában kimondottan marginalizált helyzetben levő roma településekre/ településrészekre vonatkozott. A megvalósítás kudarcba fulladt. Magyarország: LHH program – erről sok értékelés készült. Konklúzió – elvben képes a legrászorultabbakat elérni, de a megvalósítás során a kisrégiók központjai profitálnak leginkább a támogatásból, a perifériára arányaiban kevesebb forrás jutott. Komplex program, kevés benne a foglalkoztatási elem; inkább oktatás, infrastruktúra, közlekedés, lakhatás és közösségépítés van a fókuszban.
Színtudatos politikák Affirmative action: - Roma foglalkoztatási koordinátor; - közszolgáltatásokba roma összekötő; - etnikai kvóta bizonyos képzési programokban; Roma foglalkoztatási programok: -Helyi, kis volumenű, általában NGO által pályázott és végrehajtott program; vannak nagyon sikeres és innovatív programok, de nem válnak országossá (vagy ha igen, szinte kivétel nélkül kudarcba fulladnak). Ez nagy különbség Spanyolországhoz képest! Probléma: projekt jelleg, közép-távon nem kalkulálható; nagy adminisztrációs terhek;
Roma részvétel Nincs publikus adat. Erre irányuló kutatás volt Csoba &Nagy 2012 – de ez sem reprezentatív. A legfrissebb értékelések közül néhány már tartalmaz önbevallás alapján gyűjtött etnikai adatot (BI 2013).
Source: Csoba&Nagy 2012. Own calculations
Hogyan reagálnak a munkaerőpiaci programok a roma foglalkoztatás okaira Alacsony képzettség: erre a munkaerőpiaci programok nem tudnak érdemben reagálni. Az oktatási rendszer közelmúltbeli átalakítása nem támogatja sem az oktatási expanziót, sem az esélyegyenlőséget (lásd PISA eredmények). Kiszorulás a formális munkaerő-piacról: A legfőbb válasz a közfoglalkoztatás. Ebben ugyan nagy számban részt vesznek romák, de maga nem orvosolja a munkanélküliség okait, ezért csak ideiglenes megoldást jelent. A bértámogatások jelenthetnének még érdemi segítséget (BI 2013), de ezek súlya – a közfoglalkoztatás miatt is – csökkent + romák ritkán részesülnek ebből a támogatási formából.
Hogyan reagálnak a munkaerőpiaci programok a roma foglalkoztatás okaira Regionális hátrányok: MEP programok nem érintik a regionális hátrányokat, a LHH viszont igen. Potenciálisan sok romát érhet el, mivel a 33 mikro-régióban él a roma népesség harmada. A probléma – többek között – hogy nagyon kevés a foglalkoztatási elem. A perifériára szorult kistelepülésekhez korlátozottan érnek a támogatások. Diszkrimináció: nemigen van olyan program, mely a mindennapi diszkriminációs gyakorlatok visszaszorítását célozná. (koordinátor program, etnikai kvóta a képzési programok esetében ). !De az integráció kölcsönhatást feltételez. Nem lehet csak az egyik ágenssel foglalkozni. Azt a környezetet is célozni kell, amely be kéne fogadja a kiszorultakat!
Konklúzió Viszonylag sok dolog történik, de a források döntő része olyan programra fordítódik, amely nem vezet a munka világába. Nem véletlen, hogy máshol nem, vagy csak kis volumenű közfoglalkoztatás van. A programok nem válaszolnak a roma munkanélküliség mögött álló tényezőkre; Nem is mérik, hogy az egyes programok hogyan érintik, és pláne, hogy hogyan hatnak a roma munkanélküliekre; Vannak innovatív, jó kezdeményezések, de ezek kicsik, projekt alapúak, már középtávon sem fenntarthatóak. Jó célzás lenne a társadalmi háttér és területi változók egy olyan együttese, amely megfelelően határozza meg a legrászorultabbak körét
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
A teljes anyag elérhető: http://cps.ceu.hu/publications/working-papers-andreports
[email protected]
