TARTALOM
O ld a l
Endrédy Zoltán Sándor: Az éhség tornyai és pincéi P. Vargha Theodorich dr. O. F, M .; f XI. Pius . Nagv Miklós: Szentkuti Mária (V tís ) . . . . Czajlik K. Hanna: Az Isién ú i j a ......................... Ifi. báró Gudenus Gézáné: Gyümölcsoltó Boldogasszony.................... P. Ambrus Máté O F. : Mire tanít a keresztút ? . . . . Dr. Jajczay János: Szent Antal s í r ja ....................................................... Várkonyi Fidél dr. S. 0 . Cist.: Parzhami Szent Konrád kapucinus segitötestvér (1818— 1 8 9 4 ) ................................................................. Szent Anial he^yi kápolnája............................................................ A harmadikrend k ö r é b ő l...................................................... ..... . . . Puszta Sándor: A havasok v ő le g é n y e .................................................. K ró n ik a ................................................. ................................... Keresztrejtvény Imaszövetség
65 67 71 72 77 80
S2 85 87
88 90 94 95 96
TA hitbuzgalmi és társadalmi
képes folyóirat előfizetési
ára :
Egész évre 3 P, félévre 1'5Ü P, negyedévre 90 fill., egyes szóm óro 30 fill. A Szent Antol Ifjúsága című folyóirottol együtf pedig évi 3‘80 P. Loprulo|donos; A Szúz M áriáról nevezett ferences rendfortom óny. — Felelős szerkesztő és k ia d ó : P. Kiss Elem er
O.
F. M .
Szerkeszfóség ;
Papa,
Ferencesek
C s e k k s z ó m lo
t7 770
EgyhózT>egyei és rendi jóvóhogyóssol. Kereszí-ény Nemzet-i N yom davóllolot R.-T.,
Pópo.
Felelős üzem vezető:
Tégíóssy
Dóros
M agyarország öskeresztény
T R U N K H A H N SPORTÉsUTI
SZÖVETEK
kézben levő egyetlen posztógyára.
Üzemben
1922 óta. 09
••
mmmmr ••
ft
émnmmmmEr
•
S
S
t
T L E ^ GYÁRBÓL V Á S Á R O L J O N !
r
mmr
S Z Ö V E T B O L T J A I : IV.j Prohászka O ttokár-utca 8., VI., T eréz-körút 8., II., M a rg itkö rú t 50., VII., Baross-tér 15., V., B e rlin i té r 6.
IS
Képes havi folyóirat. XIL ÉVFOLYAM.
Megjelenik minden hó 1-ón 3. SZÁM
1939 MÁRCIUS
TORNYAI
AI hhíttü : i
£:?«í ]D]h ííl :)o
y
z ;o i ^t
NC
A : iv s A r « fD O H
Tornyaiból is, pincéiből is sok van. Tornya van Pizában, melyet Dante örökített meg acélból és aranyból kovácsolt terzináival a Pokol egyik rémületes énekében. Elmondja, hogyan börtönözték be ellenfelei Ugolino Gherardesca grófot ebbe a toronyba négy gyermekével együtt és hogyan hal tak éhen — kínjukban lerágva egymás húsát. Igazán szörnyíí tornya ez az éhségnek! — Van Walesben. Nemrégen készült magas épület azoknak a hölgyeknek számára, akik féltik terme tük karcsú vonalát és le akarnak fogyni. Az éhség tornya ez is, bár a neve szanatórium. És milyen sokan vannak, akik önként jelentkeznek ide, mert a fogyasztókúrát csak orvosi felügyelettel tudják végigcsinálni. Életük éhezés és ők játszanak az éhséggel. A hitvány világ ostoba tornya ez — koplalásra! — Van egy másik tornya is az éhségnek. Nem födi érckupola. Csak egy padlásszoba, laza lécekből gyártott falakkal. Itt ül a Maharad zsák asztalától kitagadott tudós éhségtől gyötörve, kábult, üres fejjel, amely olyan, mint egy kiszívott tojáshéj. Nem is a tudo mánytól, hanem a butaságtól ide vetettek tornya ez — éhezésre! És ki akarja leírni az éhség pincéit? Azoknak tehetetlen, keserű érzelmeit? Jaj, micsoda lelket gyötrő, velőt rázó, üvöltő, nyögő szélvész támadna, amely végigsírna a földön kelettől 65
ENDRÉDY ZO LTÁ N SÁNDOR
1939
nyugatig! Milyen arcot maró, könnyeztető förgeteg lenne ez a siralomvölgy! Ki akarja lefesteni az éhezők millióinak kunyhóit? Ki akar lehatolni minden emberi vakondoküreghez, hogy meg számláljon minden rongyot, amely a vézna testről foszladozik? Ki akarja szemlélni, mint élnek családok néhány koldult fillér ből heteken át? Oh, nem kell keresni ezeket a pincéket, mert a félvilág van vele aláaknázva. Fülledt levegője, iszonyú sötétje bombáknál, ágyúknál jobban fojtogatja a csecsemőt, az ifjút és a vént. Életük éhezés és ők sírnak az éhségben. A tinta keserű lesz, amikor ezeket írja Keserűbb, mint a könnyek. Mert tudják-e hamvas, aranyhajú angol ladyk, hogy mivel játszanak? Vájjon abban a koplalásban megismerkednek-e az éhséggel, az igazival, amit csak azok éreznek, akiknek való ban nincs mit enniök? Megismerkednek-e a hősök és a szentek éhségével, akik azért éheztek, hogy bőjtöljenek — hogy fegye lemre tanítsák testüket? De nehéz ezt megértetni az emberrel, aki éli a maga világát. Inkább sohsem gondol hírhedtté vált Ugolinokra, hiú dámákra, manzard szobában gunnyasztó tudósokra, akiknek gonosz és értelmetlen éhségük nem egyeztethető össze az emberi jóérzés sel. Inkább függöny mögé áll, csak ne lássa azokat az éhező pincéket, amelyek sápadt foltokkal rajzolják tele köröskörül a világot. De ez még csak hagyján! Hanem ha megismerné, ha meg tudná ismerni a koplalásnak, az éhezésnek igazi fogalmát, amely a böjt, akkor nem bukna el tiltott dolgokban, mert a meg engedettekben is megtartóztatná magát. Akkor nem rekedne a bamba anyagnál, nem nézne csak kenyeret, mint kizárólagos élet fenntartó követelményt, nem földtörést, tengerfoglalást és világhódí tást, hanem ezeket eszközül rendelné a lélek örök érdekeinek. Ha megismerné azt a magasabb életet, akkor nem hinné el, hogy el lehet felejteni az Eget s be lehet érni a szép föld szerelmével. Testvérem! T e mit szólsz a böjthöz? Te, akit az élet ellát étellel s magad választhatod meg élvezési módját? Te, akit senki sem kényszerít az éhség tornyába vagy pincéjébe? Nem mon dom, hogy nincs benned szánalom és részvét a böjtölésre utal tak iránt, akik majd gonosz, majd keserű éhezésben keresik — vagy kénytelenek keresni! — de meg nem találják életük örömét. Vagy más magaslatok és völgyek jelennek meg tekintetedben ahol Mózes, Illés, főkép pedig az Ú r töltött drága időket negy ven napi még drágább böjtölésben ? . . . 66
•*
i Jl
1
r XI. PIUS
ii
Irta: P. VA R G H A THEODORICH DR. O . F. M. (Róma, Sancto Antonio)
> f
Február 70.
Nehéz szinte elhinni, pedig szomorú valóság, a szentséges Atya az Ürban csendesen elhunyt. Mindenkin látszik az őszinte meghatódottság, a rendkívüli gyász, a váratlan esemény szívek mélyére ható súlya. Az egész Róma percek alatt gyászban van s aki csak teheti siet a Vatikán felé, a Szent Péter templomba, hogy felajánlja első buzgó imáit azért a pápáért, akitől annyiszor kapott atyai áldást a michelangeloi boltívek fenséges áhí tatában. A via della Conciliazione széles útján tömegek hullámoznak. Püspökök, papok, szerzetesek és jámbor világiak, csendben, szinte elnémulva sietnek az apostolfejedelem oltára elé. Az „Osservatore Romano“ külön számát szinte elkapkodják, olvassák, kegyeletesen elteszik, hiszen tele van a nagy halott legfrissebb és leghitelesebb betűbe és képekbe öntött emlé keivel. A Szent Péter-téren csupa csendben siető emberek mozognak. Egyegy tekintetet vetnek fel a vatikáni palota emeleteire s lélekben odaborul nak a halottas ágy elé, ahová most csak a legválasztottabbak léphetnek be. A Szent Péter bazilika hirtelen változáson esik át, mintahogy várat lanul jött a legmélyebb gyász is. A kibékülés tízéves jubileumára készült az egész Róma és Itália. Már minden előkészület megtörtént a legünne pélyesebb hálaadó istentisztelet megtartására. S íme a Gondviselés kifür készhetetlen bölcsesége másként intézkedett. Az áldó kezet már hiába várja a beláthatatlan tömeg, csendesen imára kulcsolódott mindörökre. Izgatott gyorsasággal távolítják el a díszeket a falakról, hogy helyet adjanak katolikus világ gyászának. Az áhítatos tömeg megrendült lélekkel nézi e hirtelen változást. Itt igazán érezni, mily villámgyorsasággal dönti romba a halál váratlan hatalma a legfönségesebb terveket is. A nagy P á p a !
Ratti bíboros Milánóból, Szent Ambrus egyházmegyéjéből és a márvány ból csipkévé faragott fölséges milánói dómból jött elfoglalni Szent Péter római székét. 1921 február 6-án délben hirdették ki a Szent Péter temp lom középső loggiájáról megválasztását, ugyanazon hónap 12-én történt dicsőséges megkoronázása. Aki figyelemmel kísérte a 17 évet, melyet Szent Péter trónján eltöltött, szinte önkénytelenül érezte, hogy XI. Pius a „nagy" jelzővel fog átlépni a legmagasabb földi hatalomból a halhatatlanság di csőségébe. Krisztus földi helytartója mint ember is nagy egyéniség volt. A pápai trónra már kiváló tudományt, széleskörű világismeretet hozott magá val. De a diplomáciai küldetések, varsói nunciaturán eltöltött évek, éppoly
67
1
p. VARGHA THEODORICH DR. O. F. M.
1939
hasznosak voltak a világpolitikai ismeretek szempontjából. Nem véletlen, hogy pápaságának mottójául épp az Európának, de az egész világnak is annyira szükséges béke igéit választotta: Pax Christi in regno Christi í Krisztus békéje Krisztus országában. Ezért a békéért nem szűnt meg dol gozni; ennek megmentéséért felemelte szavát valahányszor csak komoly veszélyben forgott. S ami talán a legmeghatóbb és legfelemelöbb, ezért a békéért az utóbi években saját életét többször felajánlotta a Mindenhatónak. Az egyház és az államok közötti béke érdekében szakadatlanul dol gozott a keresztény hit szabadságáért és tiszteletben tartásáért. Tizenkét állammal kötött konkordátumot, eggyel modus vivendit és egyéb kölcsönös megegyezeseket egyházi vonatkozású ügyekben. Ezek a mc^gegyezések fel becsülhetetlen értéket vittek be az egyes népek és országok lelki életébe. A nagy megbékélésben egyik legszebb gyöngy marad a történelem számára az egyház és olasz állam kibékülése. Hosszú és minderre kiierjedö tár gyalások után 1929 február ll-é n a lateráni palotában Gasparri bíboros és Mussolini olasz ko^mányelnök aláírták a szerződést, mely a Vatikán államnak szuverén szabadsagot biztosiioit. A nagy világnézeti eltévelyedések korában, a nagy pápa a lángelmé nek fényével világíiott bele a fogalmak és eszmék zűrzavarába. Apostoli körlevelei, melyeket e tárgyban küldött a püspökökhöz és hívekhez a „Fides mtrepida", a törhetetlen hit csalhatatlan tanítójának minden kétsé get és bizonyíaianságot eloszl<>ió fénycsóvája. Ebben a hitbeli fényben is külön lángot jelent az Eucharisztiának lelkeket meiegitö árama. A nagy pápa nem mulasztott el alátámasztani eme számára hatha’ósabbá tehette. Egyházmegyei, nemzeti és nemztiközi eucha risztikus kongresszusok megtariá.'át örömmel látta; azoknak eredméiiyét apostoli szavaival még tartósabbá és maradandóbbá tette. Atyai lélekkel csatlakozott a hívek millióihoz. Maga elnökölt 1922-ben a római nemzet közi eucharisztikus kongresszuson, mely az első volt a világháború után. Majd nyolc más nemzetközi eucharisztikus kongresszusra küldötted legátusát a világ minden tájára. Az utóbbiakat már a rádió útján apostoli szózatával és áldásával Maga zárta be. A lelkek békéje a társadalom békéjén és boldogulásán nyugszik zavartalanul. XI. Pius pápa ezt is a legmélyebben átérezte. A jobb társa dalmi rend kialakulására 1931-berí a XIII. Leó pápa által kiadott Rerum novarum apostoli körlevél jubileuma alkalmából kibocsátotta az azóta már mindenfelé ismert és sokszor méltatott Quadragesimo anno körlevelet. Szorgalmazza mindenfelé az Actio Catholica megalapítását és megerősödé sét. így a világi kát likusság bele lesz vonva a katolikus életbe és tcvé6ö
I
március
X L PIUS \ .
kényén működik közre a katolikus szellem kialakításában, diadalra jutta tásában és katolikus karitász testet-lelket mentő munkájában. A kato ikus család és nevelés ügyét is szívén hordozta a nagy pápa, ezért adta ki az örökértékűvé vált Casti connubii körlevelét, mely félreérthetetlen világosság gal mondja ki Isten törvényeinek uralmát a hitvesi és társadalmi életben. X L Pius és mi magyarok. Annyi magyar talán még sohasem fordult meg Rómában az előző pápák alatt, mint XI. Pius pápasága idején. Ezek a boldog magyarok, akik szemtöl-szembe láthatták a nagy pápát, akik hallhatták atyai szavait, aho gyan „kedves fia i“ *hoz tudott szólni a pápai trónusról, most bizonyosan még elevenebben idézik föl minden felejthetetlen emlékeiket. XI. Pius pápa a magyarságot szeretetének sok jelével elhalmozta Állandó követe van Budapesten és Magyarországnak Rómában a Vatikánnál. A megcsonkított Magyarországnak boldogult Csernoch bíboros halála után azonnal küldött bíboros-érseket Esztergomba, aki most a pápaválasztáson is résztvesz. Lelki leg külső tekintélyében is óriásit lendített Magyarországon, mikor 1930ban nemzeti jubileumot és szentévet engedélyezett országunknak, mely a viiágegyház főpapjait és más előkelőségeit először hozta nagyobb számban hazánkba. De eredményben és fényben szinte hasonlíthatatlan a múlt évben engedélyezett é> megtartott nemzetközi eucharisztikus kongresszus, mely talán egyetlen lesz hosszú ideig Magyarország történetében. A Legátus személyében is külön kimutatta nagy szeretetét országunk iránt. Mennyire élt lelkében az öröm az eucharisztikus Királynak budapesti nagy megdicsőü lése fölött, mutatja az, hogy valahányszor azóta magyarok jelentek meg előtte, atyai szavaiban mindig visszatért ennek emlékéhez. Még legutoljára a kalocsaiak kis csoportja előtt is visszaidézte ennek emlékét. Talán nem is véletlen, hogy az utolsó tömeges kihallgatásnál magyar csoport is volt, akikhez külön szólott. S nem felejthetjük el íízt sem, hogy Magyarország kormányzóját és főméltóságú assszonyát milyen kitüntető fénnyel és szere tettel fogadta római útjuk alkalmával. Sokáig fog élni a nagy pápa emléke minden magyar szívben. Szent Antal hálája és kegyelete a nagy Pápa iránt. A mindenre kiterjedő figyelemben, mellyel a világ katolikusainak ügyeit XL Pius intézte. Szentünknek is bőven jutott hely. A Szent halálának hétszázéves jubileumát, a világ minden részén buzgó örömmel ülték meg 1939-ben. Ugyanabban az évben a ferencrend akkori általános főnökéhez intézett levelében a Szentnek a via Merulánán épült római templomát a kisebb bazilikák jellegével és privilégiumaival ruházta fel. 1939-ben ismét kitüntető jelét adta atyai szeretetének: a római Szent Antal Kollégium tanár és missziósképző intézetét három fakultással egyetemi rangra emelte,
69
T
I
I
f'
♦
>
<
(
%
p. VARGHA THEODORICH DR. O. F. M.
1939
hogy abban a rend növendékei doktori diplomát is szerezhessenek. Bete tőzte ezt a figyelmet atyai gondossága, mikor 1938-ban az egyetemnek a „Pontificio" címet és jelleget adományozta. Ugyanakkor az egyetem Statú tumainak kéziratát sajátkezű legmagasabb aláírásával láttamozta. Az ú j pápa. A bíboros-testület teljes száma a tituláris templomok szerint 75 volna, mégpedig 6 püspök-bíboros, 63 áldozár-bíboros és 16 szerpap-bíboros; azonban e bíboros templomok közül ma csak 70 szokott kijelölve lenni és betöltésre kerülni. Ez a „teljes" szám is a legritkább esetben valósul meg. Néhány bíboros kalap mindig fenn van tartva az esetlegesen hirtelen szük ségessé váló kinevezésre. A bíboros-testület tagjainak száma jelenleg 62. Ezek választják és ezek közül választják az új pápát. Kinevezés szerint, X. Pius nevezett ki közülük 2-t, XV. Benedek 8-at, XI. Pius 52-t. Országok és nemzetek szerint; olasz 35, külföldi 27; magyar /, lengyel 1, csehszlovák 1, német 4, belga 1, francia 6, spanyol 3, portugál 1, angol 1, ír 1, keleti szír 1, északamerikai 3, kanadai 1, argentinai 1, brazíliai 1. A pápa halálától az tjj pápa megválasztásáig eső időközi helyzetet ,Sede vacante*" néven ismerjük: Szent Péter trónja üres. Ebben az időtar tamban az Egyház kormányzása a bíboros-testületet illeti meg. Tagja min den bíboros, aki Rómában van, vagy attól a naptól kezdve, mikor Rómába érkezik. Feje a bíboros-testület dékánja, vagyis rangban legidősebb tagja; a végrehajtó hatalmat pedig az anyaszentegyház kamerlengoja gyakorolja. A jelenlegi kamerlengo Pacelli Jenő bíboros; vicecamerlengo Giannini, fe rences címzetes érsek. XI. Pius pápát a San Pietro kriptájába temették el, ahol már elődjei közül X. Pius és XV. Benedek is nyugosznak. Ezentúl a Rómába jövő za rándokok, akik X. Pius sírját eddig is külön áhítattal szokták felkeresni,, közel a szentéletü pápa sírja mellett megfogják találni a nagy XI. Pius sírját is. XI, Pius pápa már a történelemé. Ennek a feladata lesz egységbe foglalni azt a fényes pályafutást, melyet a desio-i kis emeletes háztól Szent Péter trónjáig és 1858-tól egészen 1939 február 10-ig szinte tünemény számba menően ívelt át. S a történetíróknak lesz bőven anyaguk, mellyel életrajzának lapjait teleírhatják. Mi pedig, a minden keresztények atyjának az Úr oltára előtt imában, szentáldozásokban, szentmisékben háláljuk meg igaz lelki atyai szeretetét Krisztus békéje Krisztus országában! Ez volt vezérlő gondolata. Mi utána küldjük még az égbe is imává alakítva e szép szavakat: Uram Krisztus, add meg nagy Szolgádnak, hogy örök bé kédet zavartalanul élvezhesse megdicsöültjeid országában!
70
s z
H Á R
f^TA; NAÖV M IKLÓ5. Mária, minden, minden a Tiéd: A kolostor népe és e pár cseléd. Az ufók az árnyas, zöld hegyoldalon, Bólongó fák közh a szelíd fuvalom. Tiéd a kis mókus, ami könnyedén Most lendült a zöldbe ol’i' az ág hegyén. A lombok, e kedves, finom fényszórók, És a patakocska a G rofrád elót-h 0
íme, mini- cikáznak benne a halak. Hogy a moguk módján ók is áldjanak. Ó , mily szépek itt a nagy ünnepeid Ö le lve búcsúsok hú Hzezreih Ha fölhorson Hozzád esdó énekük, Százszor visszhangozza a völgy mindenütt. S ha a fél befújta az üres utat', Ó ; Mária, újra M agodra m aradsz! Csodaszép csöndedben gondolj rám, akitEgy fáradt- életnek mogánya boríh S viharok salakja fojtja e magányt S annyiszor a csüggés lejtójére ránt. Künn a súlyos felhók titkos terhe hull, S ülök kályhám mellett mozdulatlanul. Olvasok egy könyvet félig álmodón S íme fénysugár fut á t a könyvlapon. Vogy a parázs lobbant a hamu alatt, Vagy Mária kérte, Kérte esedezve értem az Drót.
i
IL T T J T i^ V Hí.. H J \T v rv j^
Égbefúródó hegyóriások. Haragoszöid fenyők és jegenyék. A barátok * temploma a Vág-parton áll. Végvára ez a kereszténységnek itt fenn a Kár pátok ölén. A Vág itt komor és fenséges, A szél zúgása itt távoli orgona szó. Szirtisasok és ölyvek keringenek fent elérhetetlen magasban. Szemben a Vág csipkézik a komor meg kurjantás veri várúr, ha otthon van
túlsó partján áll a vár. Idörágta a sáncait, lörések falakat. De ablakai hajnalig fényesek és duhaj zene fel az éjtszakákat. Víg élet folyik a várban. Iszik a és vele isznak cimborái.
Anna várasszony fiatal és sürüvérü. Úgy mondják, szép és kegyetlen. Úgy mondják, ö is ott van a dáridókon piros bársony köntösében. Nehéz kupákból ö is issza a nehéz bort és fekete haja, amely tele van fűzve gyönggyel, kígyós karikákban veri a sarkát, amikor táncol. Azt suttogják, azóta táncol és azóta iszik Anna asszony, amióta elsöszülöttjét elvitte a láz . . . De páter gvárdiánnak más a véleménye. Páter gvárdián higgadt és tapasztalt. „Hitehagyott eretnekhez adta az apja, eladta őseinek vallását, a háborgó lelkiismeretét akarja túlkiabálni, — penitenciátlan, önző, megátal kodott nöszemély ez, és Isten keze utoléri öt bűneiben - . Ezeket mondta egyszer Páter gvárdián és erre gondolt most az út porában János és Márk testvér, amikor lassan haladtak a vár felé ka nyargó ösvényen. Nagy baj lesz még ebből, mert ez a család kihal az utolsó fiúgyer mekkel, amely még bölcsőben fekszik. Anna asszony kihívta maga ellen az isteni igazságot és vájjon megtartja-e a hitehagyott család gyönge hajtását az Ú r? — Márk keményen lépdelt. Tavasz van, könnyű szél nyargal végig a völgyeken, itt fenn megcibálja a barna kámzsát. Márk testvér fiatal és erős. De János testvér őszbeborult hatvanas, fulladtan nyeli a szelet és port. Nehezen kaptat a meredeken. — Milyen fölséges megállani a kerek torony aljában és lepillantani Isten szép világára. Áhítatos zsolozsmájuk újjongó erővel csendül az alkonyba. Az őrségen és cselédházon túl, a régi ágyasház udvarán állanak. Kiváncsi arcok, alakok bukkannak fel, némelyik keresztet vet. Most kicsapódik egy ajtó. Érces asszonyhang csattan. — Miféle lárma ez emberek? Kolduló barátok úrnőm, — felelik a terebélyes zsellérasszonyok. Az ajtóban magas karcsú asszonyalak áll. Mint a pattanásig feszült nyíl
72
március
AZ ISTEN ÚTJA I
egyenes, dacos és kemény. Mögötte fényár. Kandi asszonyfejek. Illat, meleg, kényelem, pompa. Dobjátok ki az álnok koldusokat I Áruló fajzat ez, kémek és mihasznák! . . . Takarodjatok szemem elöl I vijjog Anna asszony vércse hangon." Az úrfi beteg . A feje tüzes . Csend legyen A fejetek érte . . . Talán ez álnokok rontották meg, mert új tiszta hitre akarom fogni és nem a régi rontásban és babonában. Vesszözzétek meg. Taszítsátok le őket. Ki innen . . . Tétován ugranak a hajdúk. Asszonyuk korbácsoló tekintete parancs. Tízen is cibálnák Márkot és Jánost. Felesleges. mondja erős han Az Úr legyen néked irgalmas Anna asszony gon Márk és aztán mennek. Tépett kámzsájuk lobog a szélben, sarujuk alatt zörög a göröngy. Halkan felrepít a szél egy-egy foszlányt a zsolozsmából fel egészen a vár ablakáig, ahol egy kicsi gyereket ismeretlen szörnyű láz gyötör . . . Ma nincs tánc. Ma írtózat virraszt a bölcsö szélén. Dacosszemű, keskenyajkú asszony hajol a vergődő utolsó sarj fölé. hisz mormolja kínzottan Hatalmas Teremtő, tartsd meg őt vele kihal a büszke régi faj és tarts meg minket, hogy felneveljük. Min den régi rokonunkkal, minden régi barátunkkal szakítottunk az új hit miatt. A víg cimborák duhaj vad legények, az új barátok nem tudnak az ő gyenge életével bánni . . . Páter gvárdián nem csodálkozik. Hallgatja a jelentést, a gyalázatot a csúfságot, amit Krisztusért szenvedtek. Nem is dicsér. Krisztusért szenved hettek. Nincs ebben minden? Jutalom és dicsőség és magyarázat és igazság? — Más baj van fiam, — mondja aztán. Hívjátok össze a testvéreket, ma nehéz éjtszakánk lehet. Jámbor emberek hírt hoztak, hogy nyakunkon az ellenség. Errefelé vonul és tűz és halál jelzi útját. — Miserere nobis! — hajtják meg fejüket a testvérek, amikor a gvár dián elé gyűlnek és a parancsokat veszik. Páter gvárdián mindent elrendez. — Fel kell verni a szomszéd falukat! Félre kell verni a harangokat! A lovasszekér álljon d gyümölcsös felett, menekülésre készen. Ha egyszer elérik a Vág túlpartját, az erdő sűrűje oltalmat ad. Márk és János testvérek pedig fellármázzák a várat és felajánlják a templom menedékét az asszo nyoknak és gyermekeknek, amíg elmúlik a veszély. Isten oltalmazza meg népünket és vidékünket a portyázó martalócoktól . . .
73
t «
r
% \
I
e z AJU K K. HANNA
1939
Milyen gyötrelmes az út felfelé lihegve a keskeny ösvényen. Olyan most az éj, mint az a másik, amikor keresztet vitt egy gyönge váll a Golgotára. Olyan vaksötét, olyan kegyetlen, olyan vigasztalan. Keresztcipelés ez is, golgotajárás Krisztusért a szeretet nevében . . . — Vezess asszonyod elé! — mondja János testvér az álmos haj dúknak, akik ott kockáznak a kőkapu előtt. A hajdúk durván felnevetnek^ de János testvér nem ismer most kudarcot, — „Veszély közeleg asszo nyotokra, tirátok. Mindnyájunkra . . — vágja oda és már indul is. — M it beszél ez a barát? — Egyszerre mindenki nagyon kíváncsi lesz. Fejek és alakok rajzanak a sötétben. Fáklyafény. Lánccsörgés jelzi, hogy szabad az út. A vár asszonya a gyermek szobája melletti teremben van. Fekete és piros márványkockákon egyre kering, mint valami hatalmas macska, fekete elszánt tébolyodó lidérc. Felveti fejét az idegen neszre. írtózat villan a szemében. M it akartok kísértetek ? A gyermekért jöttetek ? — tördeli fulladtan. Már nem ismer semmit. Emberi észen és törvényen kívül áll szörnyű istenkísértő szépségében és megátalkodottságában. — Adjatok nekik min dent !. . . — rikolt fel eszelősen, — pénzt, aranyat, m arhát! Csak a gyer meket ne vigyék e l! Vele halok én is. Elbújdosom a háztól nagy sötét szégyenemben és nem ismer az uram többé. A gazdagság nem mehet idegenekre! Neki fiörökös kell! Nem értitek? — Az irgalom nevében!..* János barát szemében tiszta szánalom tükrözik. A délelőtti megaláz tatás semmivé törpül ennyi esztelen szenvedés előtt. — Csillapodj asszonyom ! — mondja csendesen. — Nem visszük el gyer mekedet. Semmi rosszat sem akarunk senki fiának. Templomunk mene dékét ajánljuk neked és házadnépének, hogy urad távollétében egyedül ne leljen az ellenség. Erre vonulnak a felkelő seregek. Nyomukban a martalócok. Isten irgalmazzon és adja, hogy a templomot tiszteljék! Páter gvárdián arra kér, gyere át mielőtt késő, gyermekeddel cselédeiddel és minden drágaságoddal. Anna asszony szemében veres villámok gyúlnak mint alattomos tüzek. — Hát úgy — sikít fékeveszetten. — Ezt akarjátok átkozottak ? Hogy mire az én jó nagyuram megtér, már a ti hatalmatokban legyek. A drá gaságaim kellenek. A fiam és minden cselédem, álnok kígyók. Elébb lás sam szeretteimet halva, mintahogy a ti bálványimádó küszöbötöket vala mikor is átlépjem. Mondd meg ezt barát a te uradnak és legyetek száz szor átkozottak. Szent Ferenc fiai lehajtják fejüket. Milyen nagyon szomorú mindez. Asszony anya, fiatal és szép. Ismeretlen rémekkel áll szemben és eltaszítja
74
március
AZ ISTEN ÚTJA
magától az Istenanya kék palástjának védelmét. Elfordul az irgalom for rásától, hogy konok fejét ezerszeresen véresre zúzza a dac sziklafalában. Uram irgalmazz n e k i! . . . Lassan hátrálnak és az áldás csendes keresztjével búcsúznak a szerzetesek . . . Amikor lent állnak a Vág partján, kísérteties gyorsasággal fénytenger önti el szemközt az ég alját. Rózsapirossá válnak fák és hegycsúcsok. Vérhullámba fodrozódik a Vág vize. — „Tüz“ — mondja csendesen Márk. Szerteszét a völgyek ölén feljajdulnak a félrevert harangok. Uram irgalmazz nekünk! .............. Vájjon hányan mondták ezt őrjöngve, küzdve vagy halódva a vér és borzalom éjtszakáján ? Senki sem tudta, de talán tudatosan vagy öntudatlanul ott parázslóit mindenikük szívében, amikor a vad kartácsolás és öldöklés tizedelte soraikat és az álmából dermedő falukon végighengerelt a gyűlölet. Testvérharc. Felkelés. Féktelen és kegyetlen régmúlt bűnök szülötte tépte marokra őket, akik a vad szörnyűségben nem kíméltek sem asszonyt, sem öreget, sem gyermeket, sem szépséget, sem kincset, hanem véres lándzsával fúrták ki a megszentségtelenített oltár felelt a Madonna könnyes szemét. A megvakított Máriakép fájóan mosolygott bele a pirkadó reggelbe, amikor elhalkult a pokol, amikor fergeteges vágtában messze űzték már egymást a seregek. Keskeny napsugár ömlött végig az Istenanya arcán, mint egy véres csík. Délfelé átjött a Vágón Páter gvárdián, a testvérek meg a velük menekült parasztság. A füstölgö romhalmazok felett a csonka falak és üszkös gerendák között zsibbadtan, kínzottan meredtek egymásra az emberek, az erdőben átbujdosott szörnyű éjtszaka után. — Hozzátok a szerszámot testvérek és oltsátok a tüzeket I Elöször a családokat helyezzük tető alá I — rendelkezett páter gvárdián. — Te pedig János testvér menj fel a várba és cselekedj legjobb belátásod szerint. . . — Golgotajárás harmadszor tegnap óta. Pusztulás képe mindenfelé. Bor zalmas csend a füstölgő faluk fölött. Ma nem kering sas. Talán keselyük készülnek, alattomos csúf lakomára valahol . . . Csend a vár fokán. . . Nem szól a citera. Nem kurjant borgőzős férfiszáj. Nyoma sincs a gőgös szolgahadnak. János testvér ma háborítatlan lépi át a tiltott küszöböt. Az olvasó zörren . . . A halál ilyen csendes. A halál ilyen hideg. A belső folyosón néma tetemek. Szolgák, akik hűek voltak és póruljárt martalócok, akik a felkelők nyomában hordják az enyészetet. Megalvadt vér. Törött pengék. Torzfintorba gémberedett hullák felett keserű füstszag lebeg. János testvér lassan halad. Itt már csak halotti zsolozsma következik. A bűn bánatra engedett idő lejárt I . . . János testvér egyre lassabban megy, nehéz álomban beljebb a címeres termeken át a belső teremig, ahol tegnap meg átkozta egy botor asszony. Éles kegyetlen és borzalmas a kép. Feledhe tetlen. A dúlt selyemfüggönyös nyoszolya, a remekbefaragott bútor, a holló-
75
4
.
I I
e z AJU K K. HANNA
1939
hajú várúr magábaroskadt teteme, amely vérében is marcona és konok, és az asszony a tevelygö, aki elvesztette önmagát. Mosi cstndes, törékeny. Most megtört a hang és megtört a gyémántos szem és megtört a dac és ellenállás mind. Nagyúr járt erre, Isten fekete szolgája . . . Tegnap még viaskodott. Ma némán fekszik, lába körül a selyemfüggöny szárnya. Talán ez volt a veszte. A selyem, — amely ezer hizelgéssel kigyózta körül, — most halálos gyűrűben gátolta meg, hogy életét mentse. Uram irgalmazz hát neki I Uram add, hogy János testvér meglássa Anna asszony kezében a feszületet, amelyet ö tegnap nyújtott neki és amelyért megátkozott. Add, hogy János testvér most amikor letérdel felette és a férfi felett, aki talán utolsó percben érkezett, hogy házát mentse, meglássa a Te nagy irgal madnak és az ő csendes áldozatának vigasztaló gyümölcsét. Felismerje, hogy az iszonyat erősebb a dacnál és Isten ostora térdre kényszeríti a megátalkodottat. — Percek múltak el vagy órák, amióta ide jött ? . . . A nap egykedvűen kúszik a falak mentén, csak a csend borzalmas . . . A csend mélyén ott lappang az éjtszaka minden jajja, minden förtelme és átka, hörgése és a tűz álnok sziszegése . . . És akkor átható vékony hang szeli a halál csendjét. Gyermeksírás. . . János testvér talpraugrik . . . O tt. . . Ott a távoli sarokban áll a bölcső, a címeres faragott bölcső és benne a gye mek . . . A fekete asszony és a fekete férfi utolsó hajtása. Él . . . piheg . . . sir . . . Homloka hűs. Lemult róla a láz. Kis keze tépázza a gyolcsot. A gyermek. Nem ! Az árva. Akinek most már senkije sincs. Az új, vidám cimborák, akik a rokonok helyét bitorolták, már messze isznak és nótáznak és nem fognak vigyázni az ö gyönge életére! János testvér ott áll a bölcső felett. Keskeny, hajlott kámzsás alak, ősz és fáradt, amilyen tegnap volt. Csak a szeme más, amely tegnap és ma annyiszor, Istenem mennyi borzalmat látott. Testi-lelki kínt, poklot, gyötrelmet. A szeme most fényes, szelíd, puha. Kis ügyefogyott mosoly bujkál a szája körül. Barna keze lassan, óvatosan elkapja a bölcső peremét, csen desen, nagyon csendesen elkezdi ringatni. Amikor Márk érte jön, magasan jár a nap a kerek torony felett . . . Köröskörül enyészet és pusztulás . . . És a feldúlt fészekben a bölcső mellett, amelyet szorgalmasan ringat, halk zsolozsmát énekel altatódalul az öreg barát. A halál birodalmában az öröK élet Istenéről énekel, egy új bimbózó életnek . . .
76
I
Gyümölcsoltó Boldogasszony Irta : ifj. báró Gudenus G ézán é
Hasadt a hajnal, Szél bóbitázta a ciprusfák koronáját, a
hajlott és ott előttük kivirított. Amikor Gyümölcsoltó Boldogasszony napján a Fioretti e tü-
napsugár ficánkolva b u jk á lta pálmalevelek között. Gyémánt-
neményes alakja megjelenik lelki szemeink előtt a maga csodásán
cseppű
fürödfek a
egyszerű, de Isten bizonyította
virágok. Kicsi kis falusi harang
igazával, égi Anyánk oly közel
csilingelt a messzeségben és visszhangként pacsirta trillázott
ségbe jut hozzánk, e föld útporában csetlő-botló emberek-
a végtelen kék ég alatt. Lent az országút porában batyuval a
hez, hogy az Ö anyai szeretete talán sohasem ragyog szebben
hátán, fütykös bottal a kezében
felénk, mint éppen ezen az ün-
Egidiusz
testvér, Szent Ferenc
nepen. Anyává lesz, de szeplő-
alázatos és naivan egyszerű tanitványa bandukolt. E világ-fe-
telenségén nem esik sérelem, Ö általa az ég száll le a földre,
letti gondolatok jártak elméjében,
hogy a föld vadonc
amikor összetalálkozott egy ké-
megnemesedve kinyíljon az ég
telkedö emberrel, akinek fogaima sem volt a Szűzanya szép-
számára, Ó megfoghatatlan és felbecsül-
lőtelen
harmatban
tisztaságáról.
Egidiusz
csemetéje
hetetlen égi kegyelem! Szűz M á-
testvér a maga egyszerű lelki-
riának ez a
világa érveivel bizonyítgatta iga-
hogy Isten anyjává lett, rnegvál-
zát. És amikor látta, hogy ellen-
toztatja a föld színét. „Éva el-
fele görcsösen ragaszkodik téves
veszítette a
nézetéhez, szent méltatlanságá-
megtalálta azt, de nerrcsak ón
ban országúti támaszával, ván-
nagy kitüntetése,
kegyelmet,
Mária
magának, hanem nekünk Ágoston mondja A
A
^
^
^
is, ^
M ^^
dorbotjával háromszor a fölbe szúrt e szavakkal: „Mária szűz
h a tu n k
volt szülés előtt, szülésben és szűz maradt szülés után is “
gö himnuszokat és szívet gyön y ö i ködtető beszédeket, de meg-
És a földből
közelitően
három liliomszál
és beszélhetünk róla zen
szebbet és nagyob77
1939
IF IÚ BÁRÓIG UDENUS GÉZÁNÉ pattantó életre
áramában t á m a d jo n ,
új az
öröm és boldogság hó nába térjen. D e ide oltógaiy kellett. Mert hasztalan volt az ember egyéni fáradozása, ha
az
isten
kegyelme
nem erősítette volna azt. Hiszen az emberiség élete a Megtestesülés előtt itt a s ir a lo m v ö lg y é b e n , számkivetés, rabszolga sors volt a síró nyomo rúság keserves kenyerén. A bűnnel elveszítette az Isten - fiúság
állapotát.
Üres, sivár volt a lelke, Fro^e Aagelico
Déius Szíve fem plom , C o rto n o
Á n g y o l í ü d v ö z le t
hát nem mondhatunk ennél a két szónál: Isten Anyja. Gyümölcsoltó Boldogasszony
t a r t a l m a t l a n az
élete,
sötétség a világa, bol dogtalan a sorsa. Az Isten szíve is megesett ezen a kínon és fájdalmon. Ezért „el-
napja nemcsak Mária istenanya-
küldötte egyszülött Fiát . . .
ságát állítja elénk, hanem a megtesfesülés nagy tényét is, amikor
az Ige testté l e t t . . . , hogy akik benne hisznek, el ne
az örök Ige egyesült az emberi
vesszenek, hanem
természettel.
Milyen
és
örök életük
csodála-
legyen “
tosan áll itt elénk az Isten vég-
Gyümölcsoltó Boldogasszony
telen nagy szeretete. Nem akarta, hogy az ember az örök tél fa-
napja így lett akkor az emberiség boldogságának virradása.
gyában dermedten járjon és el-
De
pusztuljon, hanem
szór járja a ma embere is té-
a
márciusi
szél hóolvasztó és virágbimbót
78
így ma
kozló
is. Hiszen
fiúként
a
ma
hányország-
árcius
GYÜMÖLCSOLTÓ BOLDOGASSZONY
Útját? Mennyi elfajult nemzeék tengődik az atyai házon
juk csendes áhítattal:
ívül, ahol étien és szomjan Ivész. Soha nem virradhatna
I
Szeretlek édes Szűzanyám, szívem reménye mindenem, t
reá a megváltás nagy napja kezdetének a kegyelme és
Dicsérje ég s föld szent ne-
fénye ?
mely híveidnek üdve lett.
I
Nem !
Szűzanyánk !
Teáltalad e világra új világos
[ved, t
♦
Ha vétkezem szívem sajog,
ság virradt. Fény, amely el vezet a háborgó, zajló élet-
e név szerez bocsánatot,
tengeren
Ha bánat gyötör engemet,
át
a
biztos,
teljes boldog kikötőbe. Amikor reánk virrad
öröm
Hozzád fordul hű gyermeked. majd
Gyümölcsoltó
Boldogasszony
napja, amelyen
az em
beriség
korhadó
élet
fája életerős, új, nemes, gályát kapott, lélekben
I
:I
szálljunk Názáret virágszönyeges Angyal felett,
pázsitjára.
lebeg egy
a
kis
vidék házikó
ban. Csodálatos üzene tet h o z : „Üdvözlégy íme és
M ária !
méhedben fogansz fiat
szülsz,
Isten
fiának hívják és orszá gának nem lesz Majd amikor
vége." lelkünk
rádiója felfogja e titok zatos
szavakat,
alázat
tal siessünk égi Anyánk
Frofe Angelico
3ézus Szive fem plom , C o rfo n o
A n g y o lí ü d v ö z le t
ölelő karjába és suttog-
7Q
MIRE
t a n ít á
•
V »
•
•
•
■ •
t
KERESZTUT ?
írfa ; P. AMBRUS MÁTÉ O . F. M.
'------ í---------- 1
IIIIIIIIIU III Virágnyitó tavaszkor jártam egy kis falusi temetőben. Orgonafákkal bekerített „halottak faluja" volt. Korhadt keresztek, szegény emberek egy szerű virága : a bimbós muskátli a sírokon. Itt-ott egy-két fűz hajlott mélyen a föld felé. Szomorúak voltak, mintha abból a könnyből élnének, amelyet elsírtak azok, akik ide kísérték szeretteiket pihenőre. A temető közepén áll egy nagy kereszt, körülötte megszámlálhatatlan, alig a földből kilátszó apró kis kereszt. A nagy kereszten ez a felírás olvasható: „Ez az én keresztem, ne panaszkodjatok és sírjatok, a tiétek alig látható". Milyen vigasztaló tanítás ez. Az Úr keresztjéhez képest a mi keresz tünk semmi, nem is látszik, még a kis gyermek is elbírja. Pedig olyan sokat panaszkodunk miatta. Ám az is igaz, hogy az ember értékét éppen az mutatja meg, hogy mennyi erő van benne a szenvedés elviselésére. Az eszményi ember életnagyságához hozzátartozik a kereszt és annak királyi útja. De mennyire ellentmond e kettő egymásnak: a boldog ember az, akinek kereszt van életében és azt eltudja viselni. Pedig ez valóban így van. Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy minden ember önmagának a legnagyobb keresztje. Határmesgyén áll, ahol a jó és rossz küzd egymással. Az, amit Szent Pál apostol megrázóan ír le; „Más törvényt látok tagjaim ban, az értelem ellen küzdőt". Örök harc, amelyben a test küzd a lélek ellen. A győzedelmes csatát az tudja megvívni, aki nemcsak kiegyensúlyo zottságot ér el a kettős küzdelemben, hanem aki a testet a lélek igájába tudja fogni. Az, aki felveszi és viszi saját maga keresztjét. Akit nem a szenvedély, a vérmérséklet, az ösztön, a megalkuvás és lehetőségek rán gatnak pórázon, hanem akit a becsület, a tökéletesség vágya, a megszentelődés irányít. Igaz, hogy nagyon nehéz, kálváriás út, de lelki békét ad, „amit a világ nem adhat". Erre tanít a keresztút önmagunkkal szemben. De van még más mondanivalója is hozzánk, amelyet rossz kifejezéssel úgy szoktunk elkönyvelni; a sors keresztje. Ezt a keresztet a világ, az emberek, az élet rakja vállainkra. A világ, mely nem adja meg a küzdés után sem a megpihenést, a harc után a megnyugvást, a munkáért a bért. Rózsát olt az ember a világ fájába, de tövises vadrózsa nyílik azon. Magot szór a világ televény-talajába, de dudva nő ott. Szelíd galambokat röptét búzamezőkre és vijjogó vércsék térnek vissza. De az ember legfájóbb keresztje talán az, amikor azt felebarátja rakja vállára. Mennyi gyengéd séggel, jósággal, finomsággal, szeretettel közelít néha az ember társához. És ott mennyi számító önzés, közönséges üzleti érzés, durvaság, megnem-
80
március
M/RE T A N ÍT A KERESZTÚT?
értés, szemtelenség a visszhang. Ilyenkor olyan keserűek a könnyek, melyet talán álmatlan éjtszakán át szakadatlanul hullattunk. És az élet keresztje? Betegség, baj, szerencsétlenség, anyagi gondok, olyan keresztek, amelyek földrehajtják az embert, mint a kalászt az érett szemek. Milyen jó ilyenkor végigjárni a keresztút stációit. Jézus az ég és föld királya és ott áll Pilátus előtt, mint gonosztevő bíborpalástban. Ha ránézel, nem fáj annyira a rágalom és nem nehéz a megalázás szégyenköpenye Jézus eldobatja a mankót a bénával és keresztet raknak vállaira. Ha szemedet ráemeled, nem lesz olyan sajgó a botütés a hátadon, mit az élet vág rajtad. Jézus felemeli az út porában fetrengö beteget és 0 összeesik a kereszt terhe allatt. — Nézz reá, kit az élet súlya nyom, magasba szárnyalsz, mint a sas. Jézus olyan gyengéd az anyákkal, teljesíti kívánságukat, megáldja gyermekeiket: és az Ö Anyja iránt senki sincs részvéttel. — Valaki kihütötte a puha családi fészked melegét, könnyebb lesz a világ dermesztő foga, ha Jézusra és Szűz Anyjára nézel. Jézus meggyógyítja a Bethesda tavánál a beteget, akinek nincs annyi ereje, hogy a vízbe menjen és ö olyan erőtlen, hogy nem tudja vinni a keresztet. — Értsd meg, a te keresztedet Jézus segíti vinni, azért könnyebb az neked. jézus leemeli Jairus leánya arcáról a halotti leplet, a sápadt arcon az élet rózsája újra virít és Neki ajándék-kendővel kell vérző arcát megtörölni. Hullanak a könnyeid? Jézus letörli, csak emeld fel arcodat Hozzá. Jézus megvigasztalja a naimi özvegyasszonyt és fájdalmas útján is Neki kell vigasztalónak lenni. — Vigasztalásra szorulsz? Jézusnak mond el, megnyugtat Ö, gazdag Isteni Szíve, nem lesz résztvétien hozzád. Jézus megbocsájt és megvédi a bűnös asszonyt, aki elveszítette ártatlansága lélekruháját és 01 tneggyalázva megfosztják ruháitól. — Nincs neked se szép, mennyegzös léiekruhád, jöjj vissza Jézushoz, mint a tékozló fiút atyja, téged is ünneplő kegyelem-köntösbe öltöztet. Jézus jóságos Szíve megkönyörül az inaszakadton, hogy ne nyomja az ágyat tovább és Öt keresztre szegezik, hogy el ne tudjon jönni onnan soha. — Beteg vagy? Emeld fel szemedet Hozzá, megenyhül kínod és fájdalmad. Jézus szívére vonja tanítványa fejét, hogy megpihenjen ott és Ö hideg sírban pihen. — Tekints Reá, vigasztalóbb a gondolat, hogy meg kell halnod és talán jeltelen lesz a sírod. Most nagyböjtben, amikor buzgó lélekkel végigjárjuk a keresztút stációit, végezzük azt élő hittel, hogy számunkra a kegyelem csatornái megnyíljanak. Mert ezt kívánja tőlünk és erre tanít a keresztút. rf
ff
81
l
*
i
Nagyszerű művészi esemény előtt all a magyar zenekedvelő közönség. A kiváló zeneszerző, l i l x Z K I . Y
C J Y r i.4
legújabb remekműve,
ASSISI SZENT FERENC O R A T Ó R IU M A március hó 23-án, csütörtökön este órakor kerül I. előadásra a Zeneművészeti Főiskola nagyterm ében. É n e k e l: ér. Palló Imre (Szent Ferenc). Laurisin Lajos, Kóréh Endre, Sórdy János, Szügyi Kálmán, m in d a n n y ia n a M. k ir. O peraház m űvészei, Matuska Miklós, Hidas Mihály, Köblös 3ózsef operaénekesek és Budanovits M ária a M. k ir. O peraház m űvésznője, Korponay Valéria, Csermely G a b y , Győző Amália, Kele Anna operaénekesnők
és
a Szent IsWón Boziiika énekkara, Harmat Artúr, v a la m in t a Budapesti
Hangversenyzenekar
Rajter
Lajos vezénylésével.
Beszélő Sala Domokos színm űvész lesz.
A z előadás tiszta jövedelm ét a szerző a Szent Ferenc-rend b u d a pest-belüárosi te m p lo m á n a k szegényei részére
a d o m á n y o z ta .
Jegyek a jó té k o n y célra v a ló te kin te tte l 1 P*től 6 P*ig a B uda* pesti H angversenyirodában (D o ro ttya -u lca 8.). a Z enem űvészeti F őiskola p o rtá já n és a b e lvá ro si Ferencrend p o rtá já n ka p h a tó k.
A megrázó erejű müyés2 i élményt ígérő zenei esemény iránt országos érdeklődés mutatkozik.
Irta:
ZENT
A ntal
s ír u
Dr. 3 A K Z A Y JÁNOS
I Pádua csodálatos, minden más várostól eltérő hely. Aki járt benne, . megszentelt nagykupolás templomainak árnyékában, örökké viszszavágyik. Szeretjük környékét; a kertek, a leánder és babérerdök s mezőinek édes illatát. Körülötte kánaáni gazdagság: gabona, gyümölcs és bortermő fekete föld. Vizililiomos csatorna, csatorna mellett. A szél még elhozza idáig a mesébe illő város, Velence felől a tenger sós ízét. Szeretjük Pádua külö nös titokzatos csendjét, amely rajta terpeszkedik a városkán. Szeretjük, mert ide, híres egyetemére járnak évszázadók óta a tudást szomjazók. M i magya rok már az Árpádok alatt 9 magyar ifjút taníttattunk ebben a városban és a mohácsi vészig több mint kétszáz magyar diákja volt egyetemének.
82
I
•l
s
** I
I'
• •
J
' «•
•<
Ih
1 r, ■'
‘ :j ,
;
* r
1
■! 4
V
I
I 4
I
•
' t
; :i ' i •t'
:' .!■ ■si it >.
,t
i 4
•"**I
83
if
:r ,1
♦
•
I .
' » ', 1
I-.
t
DR. JAJ e z AY JÁNOS
1939
Előkelő palotái némák, este mégis egy-egy ablakból hárfa hangja hallik. Ebben a városban él a múlt, kövei: története. Nem kell nagy képzelöerövel rendelkeznünk, hogy alkonyatkor ott lássuk a világhíres festőt, Giottot és halhatatlan barátját Dantét, amint ezt a középkori várost járják. Az utcák még a régiek. Giottto az Utolsó Itélet-et festi éppen egy kis kápolná ban, a Madona del Arénában, Dante itt kezd bele az Isteni színjáték tervébe, megírásába. A két lángelme járja az utcákat, az ívek alatt nagy művészi eszményeikről álmodoznak, az oszlopok tövében merengenek. Az árkádos házak alatt, amikor az izzó nap lebukik s a tikkasztó forróság után felü dülünk, a hold tompa fénye mellett a víziók elevenek lesznek. Igen szeret jük ezt a várost mindezért és sok másért, de legfőkép misztikája ejt rabul bennünket. És ennek a lelkűnkben élő édes sejteimességnek központja, a „Poverello" legkedvesebb fiának. Szent Antalnak sírja. Ez a nagy carrarai márványból készült „ékszerdoboz", amelyet teli s teli agattak, raktak aján dékokkal azok, akik itt meggyógyultak, testi s lelki szenvedéseiktől meg szabadultak. A fohászkodók raja köröskörül ott térdepel, vagy lehajtott fej jel, kezükkel érintve a Szent szarkofágot, szemükben csillogó könnyel imád kozva kérik, vagy meghálálják a Szent közbenjárását. A Szent Antal templomban, röviden „II Sanlo“ -ban, Capella del Santo-nak nevezik a Széni Antal sírját magában foglaló kápolnát. Ezt a kápol nát és oltárát egy rendkívül hires és tehetséges olasz művész, Riccio tervei szerint kezdik el 1500 táján építeni. A tündéri oltáron két pazarmüvű ezüst gyertyatartót láthatunk, amelyet művészi faragású márványangyalok tartanak. A falakat köröskörül majdnem életnagyságú alakokkal benépesített, Szent Ama! életéből veti jeleneteket ábrázoló domborművek borítják. Ezeket a fehér márványból faragott, megkapó alkotásokat a XVI. század kiváló szob rászai tervezték, készítették. Az elsőn, amelyet egy M inelli nevezetű művész faragott, az ifjú Szent Antal beöltözését látjuk. A második Dentone műve, a megölt asszony csodálatos feltámasztását ábrázolja. Míg sorjában; Campagna, a halott ifjú izgalmas éleirekeltését, Sansonivo mester az öngyilkos asszony szomorú esetét faragta ki. Ugyancsak Ő ábrázolta a vízbefulladt gyermek megrázó töriéneiét. Tullio Lombardi a fukar szörnyű esetét, aki nek szíve a pénzszekrényben volt, és a fiút, aki mert anyját bántalmazta, a lábát levágta, mutatja be, A pohárcsodát és a néma gyermek történetét egy Stella nevű művész örökítette meg. A drámai jeleneteket, mozgalmas történeteket. Szent Antal csodáit a mi épülésünkre örökítették itt meg a jeles mesterek tökéletes tudással, mes teri kézzel, hívő lélekkel, odaadással, szeretettel. A művészek nagy felada tok megoldásánál emelkedett szellemmel buzgólkodtak. Valóban a célt — Isten dicsőségét — kívánták szolgálni. y'
84
Parzhami Szent Konrád kapucinus segítőtestvér (1818— 1894.)
írta: Yárkonyi Fidél dr. S- O . CisK
1933 nyarán teljesedett régi vágyam, eljutottam a Boldogságos Szűz híres kegyhelyére, a bajor Altöitingbe. Épp vasárnap volt. Kissé bántott, hogy még kegytárgyakat, szentképet sem tudtam venni, mert minden üzlet, minden bódé zárva volt. De másrészt örültem ennek, mert igy szép a vasárnap, ha elül a földi zaj és lárma és mindenki imádkozik, csak Istenre és a Szüzanyára gondol. Ennek a híres búcsújár óhelynek 1930 óta új színezetet adott Szent Ferenc nagy családjának illatos ibolyája, Konrád, segítötestvér. A kapucinus zárda bejáratánál egy szép kút öt ábrázolja, a bezárt kegykereskedések kirakataiban csupa Brúder Konrád (Konrád testvér) szentkép és szobor. A zárda közepe táján levő felirá&t a falon mindenki olvashatja az utcán: in dieser Celle starb Brúder Konrád (ebben a szobában halt meg Konrád testvér). Ha pedig belépünk a zárda templomába, ott pihen a főoltár előtt díszes üvegkoporsóban Konrád testvér és mindenki odatérdel, elmélkedik példáján és kéri segítségét az égből. De hát ki is volt ez a Konrád testvér? Konrád testvért világi nevén Birndorfer Jánosnak hívták. 1818-ban született a bajor Parzhamban jómódú földmives szülőktől. Konrád volt a kilencedik gyermek s a jó Isten mégis bőségesen gondoskodott róla is. 31 éves koráig otthon segített a gazda ságban. Rendesen végezte a dolgát. Egyszer felborította a szénásszekeret, amit a parzhamiak nem felejtetlek el. Olyan volt, mint a többi legény, de azt mindenki mondta, hogy szeretett imádkozni és gyakran gyónt és áldozott. Szüleinek halála után 31 éves korában lemondott az örökségről és kérte felvételét a szakállas barátok, a kapucinusok rendjébe. Fel is vették a derék legényt. Szépen elvégezte a próbaévet és 1852. október 4-én, Szent Ferenc ünnepén, ünnepélyes fogadalmat tehetett, egy életre átadta magát a jó Isten szolgálatára. Ezután nemsokára Altöttingbe küldték a kapucinusok Szent Anna zárdájába kapus testvérnek. Egyrészt nagyon örült ennek, hisztin a Szüzanya kegy helyére került, ahová azelőtt is sokat zarándokolt, másrészt megijedt, mert a zárda kapu jánál őrködni nagy feladat volt. Gyermekek jönnek kenyérért, szegények ebédért, vándorlegények munkát keresnek, iparosok, kereskedők, ügynökök jelentkeznek, a sok zarándoK egyszer ezt, egyszer azt kérdezi, miséket mondatnak, ezeket pontosan be keli írni, számlákat kell kifizetni, hol ezt, hol azt az atyát keresik, őket lehívni a gyóntatószékbe, a fogadószobába stb. Mennyi bölcseség, okosság és türelem kell ezen hivatal betöltéséhezi Konrád testvér ezt a tisztséget 40 évig töltötte be. És hogy hogyan töltötte be, arra a legillelékesebb helyről, XI. Pius pápa boldoggáavató iratából kapjuk meg a választ. „Konrád testvér hivatalának hű betöltésében a legnagyobb buzgóságot és ügyességet tanúsította. Fáradhatatlan volt a munkában, okos beszédében és bőkezű a szegényekkel szemben. Nei^yven évnél tovább kitartóan, vidáman, egykedvűen és jámbor lélekkel csodála tosan vitte hivatalát, úgy hogy már életében mindenki szentnek tartotta".
85
n
•
VÁRKONYl FID É L DR. S. O. Cist.
1939
Nem csodálhatjuk, hogy halála után az Isten úgy megdicsöítette, hogy már 1930-ban boldoggá és 1934-ben szentté avatta öt az Anyaszentegyház. Honnét vette a lelki erőt, a bölcsességet, a türelmet, a kitartást ehhez a munkához? Az imádságból. Reggel fél 4 -kor felkelt, a sekrestyében elké szített mindent, kinyitotta a templomajtót, azután imádkozni kezdett. Fél 5-kor megáldozott, átment a kegytemplomba és ott 5 órakor ministrált.
>
f
■
(D o n o te llo — Boifo.)
A páduaí bozilika főoltóro
6 órakor megkezdte a kapusszolgálatot és ebédidő kivételével tartott az egész nap 40 évig. Éjfélkor mindég ott volt a közös imán. Napközben, mihelyt kis szabad ideje akadt, mindjárt imába fogott. Rózsafüzére úgy szólván mindig kezében volt. Csodálatos Szent Ferenc alázatos fiának élete. Isten nekünk adta öt példaképül. Ebben az agyonhajszolt, sietős korban, az Isten általa mutatja meg újból, hogy van nyugvópontunk: az Isten, van erőforrásunk: az imádság. Ezer munka, fáradozás közepette is megőrizhetjük hitünket, nyugalmunkat, türelmünket, ha Konrád testvér példáját követjük és a nagy Istenhez fűzzük kis életünk fonalát.
I
86
4
1
ohannes Glatz O. F. M. irja az „Antonius von Padua** c. müvében r t
• I
ZENT
ANTAL
H E G Y IK Á POLKÁJA
I '11J J l
világháborúban történt. Katonáink a Dolomit-alpok között, lOOO m. magasságban tartották a védelmi vonalat. Az örökös hó lazáját kissé felmelegítette a júniusi nap sugara. Lassan olvadt s egy-egy alázúduló lavina szörnyű pusztítást végzett útjában. Ezen a napon küldte ki a parancsnokság a sível felszerelt iringer Antal császárvadászt, hogy lopózzék át valahogy a hegy Imásik oldalára és lesse ki az ott tanyázó olaszok hadmozdulatait. Piringer mestere volt a sínek és könnyen siklott ide-oda havas hegyoldalon. Sziklák mögé bújt el, majd megint előIbukkant. Szakadékokat ugrott keresztül és célját elég hamar elérte. Egyik jóltakaró szikla mögül nagyszerűen kivette az ellen|ség géppuska- és ágyúfészkeit. Elővette noteszát és igyekezett mindent pontosan bejegyezni. Dolga végeztével visszafelé indult. D e más úton, nehogy az [ellenség észrevegye. Amint lefelé siklott, szemébe ötlött egy kis hegyi kápolna, amely a vad harcok közepette is épségben maradt. Piringer szakaszvezető jól ismerte a kis kápolnát, amelyet a hegyilakók Szent Antal tiszteletére emeltek. M ár többször felke reste. Gondolta, most is bemegy öt percre a kedves kegyhelyre és imádkozik a nagy Szenthez, aki eddig minden munkájában megsegítette. A gondolatot tett követte. Még havasi virágot is szedett, hogy legyen mit a kedves Szent lába elé tenni. A kápolna előtt levetette a sít és a lig h o g y bement a kápol nába, éktelen robajra lett figyelmes. Kinézett. Ereiben még a vér is megállt. Mindent magával söprő lavina indult meg éppert azon az útvonalon, amelyen ő tovább akart menni. A lavma hatalmas fákat, sziklákat temetett maga alá, azután szörnyű robajjal zuhant bele a feneketlen mélységig c í a i Antal, a kemény katona pedig odaborult Pádua nagy Szentjének lába elé, hogy megköszönje a csodálatos segítséget. E^'^zte, hogy ha Szent Antal benem invitálja magához, akkor most szét roncsolt tagokkal ott feküdne ő is a hátborzongató mélységben.
87
.V
1 i. I
-
I r
l! I f
I
I r r
f
i I
.
ii
HÁRHÁDIKREND
KORÉBÓL
A székesfehérvári terciáriusok beszámolója Közös szent misénket minden hónap harmadik vasárnapján reggel 8 órakor tartjuk, melyen szent áldozáshoz járulunk. Gyűlésünk ugyanez nap délután 4 órakor van. Elöijárósági összejövetel alkalomadtán meghívó kurözéséveJ történik. 1938 január 5-én meghalt Klára nővérünk, ki végrendeletben a terciáriusokra hagj^ta 292 négyszögöl területtel egy szoba-konyhás házát. Csak hamar özv. Jakabné, Erzsébet nővér még egy szobát huzatott 300 pengős költséggel. Majd özv. Tonomárné, Magdolna nővér elhalálozása alkalmával a rend kapott 2000 pengőt, ami után két szép utcai szoba épült e fenti örökséghez 3500 pengőért. Ehhez a kiadáshoz a fenti Erzsébet nővér még 300 pengővel járult, mig a 200 pengős hiányt igazgató atyánk hozta össze, .Mónika nővér pedig 1000 pengőt kölcsönzött. így most már négy szobája van a mi Szent Gellért-utcai házunknak. De hordják az anyagot az ötödik szobához is, amely Stefánia ujonc-nővérünk jóvoltából készül, s ő maga but'»roztaija be. így méltán illethetjük otthonunkat: „A Ferences Harmadikrend szegényeinek Szeretet-otthona“ névvel. Halottunk 5 volt, mégpedig: a házadományozó özv. Jenkovitsné: Klára. özv. Pirosné: Delfina, özv. Tonomárné: Magdolna, Gurlichné: Klára nővérek és Csikász József, Paskál testvér, kiknek gyászmiséjén résztvettünk, a szentáldozáshoz járultunk, temetésükön zaszlóval testületileg voltunk jelen. Még volt egy nagy bánatunk s gyászunk. Eltávozott az élők közül egy hónapi nagy szenvedés után szeretett zárdafőnök atyánk : P. Molnár Arkang)^al. ki néhány évig igazgatónk is volt. Templomi ravatalához ezrek és ezrek zarándokoltak, hogy lerójják kegyeletüket. A gyászmisét és szer tartást P. Scheírich Bonaventura tartományfőnök atya végezte. Búcsúztató szentbeszédet Papp Lajos pázmándi esperes plébános mondott. Nemcsak a helybeliek, hanem a vidék is bejött a temetésre. Ekkora tömeget mostaná ban temetésen nem látott Székesfehérvár. A temetési vállalkozó szerint Prohászka püspök úr 11 év előtti temetésére emlékeztetett a nagy felvo nulás. Sírjára koszorút helyeztünk. De nemcsak az ő nyughelyét, hanem a többi. Fehérváron elhunyt ferences sírját is mi gondozzuk.
88
>4 HARMADIKREND KÖRÉBŐL
március
Minden hónapban nagytakarítást rendezünk templomunkban. Könyv tárunk nagyon fellendült. Havonta két vasárnap van nyitva. A használati díj filléreiből tudtunk új könyveket beszerezni, a régieket megjavítani. Az eucharisztikus kongresszus díszmennyezetére 300 pengőt, a ferences missziókra 100 pengőt, majd 125 pengőt küldtünk fel a budapesti központnak. Fogadalmat 12 tag tett, ujoncunk 11 van, kiknek oktatását eddig P. Alajos igazgatónk végezte. Több, mint 600 pengős selyemhimzésű rendi zászlónk szentelésére készülünk. A felvidék visszaszerzése alkalmával rendi testvéreink is kivették részüket. Az itthon maradottak a Magyar a magyarért akcióra gyűjtöttek, ruhát varrtak. Manger Emil, Antal testvér, világi elöljárónk még szeptem berben bevonult katonának, majd, mint honvéd-hadnagy katonái élén november hóban Losoncra vonult be. Zóni István, Ferenc testvér posta felügyelő, főnökhelyettes, rendi titkárt Érsekújvárra küldték pjstavezetőnek s szervezőnek. EndI István, Leó testvér könyvtárosunk Ungváron teljesített katonai szolgálatot. Jól imádkoztunk értük, mert újévre megjöttek „hosszabb szabadságra", még Zóni titkárunk is, ki nem tudott megszokni felvidéken, visszatért a mi nagy örömünkre kedves Fehérvárára rendi testvéreihez. Karácsonyra a rendi testvérek adományából 10 szegény rendtagot láttunk el élelemmel és ruhával. Hiányzott a mi jóságos boldogult Mag dolna nővérünk adománya, aki 200—300 pengővel szokott a szegények karácsonyfájához járulni, azonkívül gondoskodott templomunk havi gyertyaés más szükségleteiről. Újításkép behoztuk a havi rendi körlevelet, amely 160 példányban jelenik meg, melyen nemcsak a terciárius naptár van meg, hanem minden hitéleti, egyesületi, templomi és egyházi megmozdulás. Hálásak vagyunk egyik kedves jótevőnknek, kinek a hozzá szükséges papírt és a sokszoro sítást köszönhetjük. R E N D E L J E
MEG
E N D R É D Y Z. S Á N D O R G Y Ö N Y Ö R Ű YERSESKÖTETÉT A fia ta l p a p -kö lfő könyvére a közönség m ár eddig is nagyon felfigyelt. O lvasóink ism e rik, hogy a szerző m odern nyelven szóla lta tja meg az éleinek ö rö k prob lém á it. M inden verse ragyogó, új gon dolat. fin o m m űvészi form ában. Írjo n a k ia d ó n a k (Pápa. Ferencesek), vagy a szerzőnek (Egyed. Sopron megye) és 2 p ^ n g ó e lle né b e n portóm entesen ka p ja meg a szépkiállítású kötetet.
89
I
I
*
• 9 ^ : ' ?
^
'
•
.
<
•
.
•
•
. ' . .
\
i
.
i
V
' I
í
i
ÍJ
•
. •
.
•
/
^
- i
T“T1
jV'T-
4
>
.
^
•
SF' fA I
7
jT iy .i
t♦♦ >• I
<■
Regény.
írta: Puszta Sándor. Vllf.
Vannak mélységek, melyeket a madár könnyen átrepül, ember számára azonban
járhatatlanok.
Vannak
az
mélységek
az
életben is. Titokzatosak, furcsák, érthetetlenek. S vannak összefüggések, melyeket megmagyarázni nem tudunk,
csak
érezzük.
Ki mondaná meg, hogy a lavinának egy kis elinduló kavicsda rab, vagy hóréteg az oka ? Fráter Silvio Lorenzo de Torraghini
kastélyba
testvérrel útra kelt a kolostorból. mentek.
Silvio átvette
A
a harangöntö-
telep vezetését. A generális öt bízta meg az ügyek vezetésével. Bármikor, ha fogytán volt Harangok szállítását mindenfelé.
az
ellenőrizte
érc, s
elmehetett szabad
új
rendelésért.
járás-kelése
volt
Először megrészegítette a szabadság. Kitervezte, hogy a havasok közé megy. Fel a telepre, ahonnan idejött. Hadd lás sák, hogy pap lett. Isten szolgáinak a ruháját vette fel. Katinka vájjon megismerné ? A sasok megvannak-e még ? De aztán me n t . . . me n t . . .
árcius
A HAVASOK VŐLEGÉNYE
Lassankint más gondok foglalták le. Két nagy harangot kellett öntenie egymásután. Rendelésre. Egyet a milánói bencé seknek, egyet pedig a katedrálisnak. Most dőlt el, hogy jól megjegyezte-e Niccolo mester titkát. Mind a két harang csodá latosan sikerült. Sőt az egyik jobb lett, mint Niccolo mester harangja. A hangja is szebben szólt. A két harang sikere egyszerre szárnyra kapta a fiatal mes ter nevét, ö pedig szaladt a kápolnába, hogy megköszönje Istennek és Szent Johannának, akit különösképen nagyon szeretett, A házban is egyszerre tekintélye lett. Kintről pedig egymás után kapták a rendeléseket. Most a Torraghini kastélyba igye keztek. A grófné hivatta. Elhunyt férje emlékének szeretne egy nagyobb harangot szentelni. Személyesen szeretné megbeszélni a mesterrel, meg a tornyot is szeretné megmutatni, ahova szán ták. Silvio
jókedvű
volt,
majdnemhogy
csak
énekelt.
Egyre
tréfálkozott Lorenzo testvérrel, hol virágot, hol bogáncsot szór va nyakába. Az örök kék égből dűlt a napsugár. Fény lett, ra gyogott minden, mint nagy ünnepen az oltár. Az erdő fái halk, misztikus muzsikával s könnyű fénnyel voltak tele. — Vágjunk át az erdőn, Lorenzo. Lorenzo ráállt. Hűs utakon haladtak s az ágakon
jókedvű
mókusok mutogatták akrobata-mutatványaikat a két jókedvű ba rátnak. Silvio nagyokat lélegzett. Szinte magához ölelte a fákat. Friss szamócaillat csapta meg az orrát. Utána keresett s maj szolni kezdet!. Végigheveredett a fűben s csak kikívánkozott a torkán egy csengő ének. Lorenzo nem állhatta szó nélkül. — Baj lesz a kedvedből mester. Ára lesz még neki, — Nem baj, Lorenzo! Minek búsulni mindig? Nézd, milyen szép a táj, az erdő, a falevél és ezek a csodálatos kis kék virágok. Nézd, nézd . . . S dobálta, szórta egyre szegény Lorenzo nyakába a virágokat. Látod, így szeretnék én is meghalni, Lorenzo. H irte len komoly l et t . , . Nagy virágravatalon ! Alattam csupa-csupa kék virág lenne, szemfedőnek fehér, alázatos, hóvirág. , . Aztán eljönne valaki és felgyújtaná a virágmáglyát. . . Hogy égne, hogy 91
1
'
{
1939
PUSZTA SÁNDOR
lobogna.
Kék
és
fehér
lángokkal. . .
De
szép
Lorenzo ? — Bolondokat beszélsz, hagyd már el
lenne,
ugye
Silvio.
Silvio újra kacagott. Gyerekesen, pajzán kurjantással. Mint régen fönt a havasok közt, mikor Katinkával játszott és ráijesz tett furcsa meséivel. Elgurult kacagása fölverte az erdőt. Elemé ben volt. Úgy érezte, hogy szűk most minden Szűkek az utak, szűk az erdő s a fák rácsok itt, melyek elkerítik tőle a végtelent. Szűk rajta a ruha. Kinyitotta mellén a csuhát s arcát diadalma san a nap felé fordította. Meg sem mozdult, állt, mint egy po gány isten-szobDr. Zihálva, mély szippantásokkal itta
a bódító,
illatos levegőt. Hirtelen lódobogásra riadt. Valaki elvágtatott melette vad galoppal. Csak egy pillanatra látta. Egy leány v o lt . . . Fiú ruha volt rajta és fiúsán ült a lovon. M ár irtásban. Nam is látta az arcát, csak finom
az
el
illatát
gyöngyvirágillatot. Elbódult. Négy év
is
tűnt
egy
érezte. Kábító,
óta,
mióta
lostorban élt, most érzett egészen közel magához
a
lányt.
ko
Arcá
ba csapott a vér. Kicsit szédült is. Leült egy fa tövébe. Fölötte harkály kopogott. Úgy, csak kopogtass kis
m a d á r. . .
Silvio úgy érezte, hogy a szivén kopog a kis piros csőr. — Kipp . . . kopp . . . Kipp . . . kopp . . . Ki lehetett ? Ki lehetett ? Fölállt. Rendbeszedte
ruháját
és
elindultak. M ár nem dalolt. Konok, hirtelen szótlanságba merült. Egyre csak a gyöigyvirágil latot szimatolta. Nincs már. Szétvitte a szél. Lorenzo felvidult. Most ő lett pajkos Visszaadta a bogáncs és virág
Ö
volt
adagokat.
Silvio oda sem figyelt. Észre sem vette. E furcsa érzés kerítette hatalmába Ez dirigálta lépteit is
és
lovagolt
Néha kissé elsötétült
aztán pedig szép fekete és kék, piros és zöld
kimondhatatlan
szivén
92
és
körülötte
agyán. minden^
karikákat
mintha a fákról szórták volna rá apró kis manók. Nehéz a szíve.
hangoskodó.
látott,
] I
»
m
1 1 I A HAVASOK VŐLEGÉNYE
március
Az éles kanyarból gyorsfolyású patak surrant elő. Szinte csilingelt a kristálytiszta víz, ahogy kavicsról-kavicsra bukfencezett. Fefiér nyírek álltak a parton, mint az erdő nyoszolyólányai s a vízben pirosszárnyú keszegek úszkáltak. A hullámok sé táltak s kacérkodtak a rájuk hulló napsugárral. Ki mondaná
k
■
meg, hogy mindegyikbe egy láthatatlan átló feszül. . . Húzza a a tenger felé. Érdekes, a patak mindig tudja, merre van a tenger. Csak az ember téveszti néha el a célt. Fahíd vitt át a vizen. erre ment, állapította meg gondolta, mint ő. Kereste, Lassan ballagtak át a
Gyalogosoknak. Tehát a lovas nem Silvio magában. Ezt inkább a vére de nem találta sehol. hídon.
A part közelében egy pillanatra megállt s a csillámló tü körből visszanézett rá valaki. Magas, dacos homlok, két óriási barna szem. Kissé hajlott orr és energikus, kemény száj. Milyen keserű vonás van ott a szája szélén. Azt azelőtt sohasem látta. Haja dús koronában, tonzurára nyírva barnálott. Hogy ég a sze me. Honnan kapja a fényt? Belülről. Hát olyan fekete lángok égnek benne? Csakugyan Silvio néz onnan vissza a tükörből? Nem, nem Silvio, a havasok fia más volt. Most elbújt ebbe a barátcsuhába, amely szinte feszül széles gladiátorválláB, zal a nyugtalan lánggal a szemében olyan, hasonlott szellem.
M int
Savonarola,
csak
mint valami nem
olyan
Az meg-
vékony,
aszkéta az arca, nem olyan alázatos az állása. Inkább vad, da cos és büszke, mint
a hegyi
fenyő.
Hiába
cibálja
a
zivatar,
szembeszáll vele. Nem, mégsem a régi Silvio e z . . . A patak hullámai átszaladtak a tükröző képen és új hullámok fényesí tették. Nem Silvio néz onnan, hanem fráter Si l vi o. . . —
Ej, ej Silvio, vigyázz, mert úgy jársz, mint Nárcissus, ha
sokáig nézegeted magad, — szólt tréfálkozva Lorenzo s egyhantot hajított a vízbe. Szétloccsantak a habok és a víz hullámot vetett. Ezer darabba törve halt meg Silvio, az egyik, aki
odalent
volt. A másik itt ment Lorenzo testvérrel, valami érthetetlen kifürkészhetetlen összefüggés felé . . .
és
(F olyt, köv.)
93
I
.
galmának éltető szellemére rámutat a katonatisztek elismerő kijelentése, akik egyöntetűen állítják, hogy a hadsereg legjobb katonái a kát. ak ció tagjaiból kerülnek ki.
K R Ó K IK A Cambridgebe visszatértek a fe rencesek. 400 éves távoliét után a ferencesek visszatérhettek Cambrid gebe, a hires egyetemi városba, ahol a reform előtt igen nagy szerepet vittek. Az új kolostort Szent Bonaventúra tiszteletére emelték, az elmúlt év október 4-én Szent Ferenc ünne pén szentelték fel ünnepélyes kere tek között. A tudománynak ez a meleg háza az angol rendtartomány ferenceseit szolgálja majd. Isten büntetése. A belga Antverpenben az istentelenek egyik gyűlé sén Engels Ferenc a hirhedt komunista is résztvett. A gyűlés folyamán szinte kikelve magából így kiáltott fe l: „Ha választani kellene isten és ember között, én szivvel-lélekkel az ördöghöz csatlakoznék." A gyűlés után Engels elment egyik komunista klubhelyiségbe . . . Ott váratlanul tűz ütött ki. A jelenlevők, mind elmene kültek idejét)en, csak Engels maradt a lángok martaléka. Hiába, minden kit elér az Isten büntető keze. A lengyel katolikus akció. Len gyelországban a katolikus akció lét száma felülmúlja a 300.000-t Ezek között 150.693 férfi és 163.000 nő. A falu fiatalsága rendelkezik a leg népesebb képviselettel 149.000 tagot ölel fel. A fiatalság katolikus moz
94
M adonna-tér. Szinte különösen hangzik. Párisnak, a modern, szabad szellemű világvárosnak la Chapelle nevű külvárosában új piacot nyitot tak, melyet a Szűzanya iránti tiszte letből Madonna-térnek neveztek el. A tér közepén egy kis parkot alakí tanak és ennek közepére a Szűzanya szobrát helyezik. Szép gondolat: Bár nagy városokban is juttatnának he lyet egy-egy Madonna-térnek. S zovjet-naptár. A szovjet tudo mányos akadémia komolyan foglal kozik, azzal az őrült tervvel, hogy összeállít egy Isten-ellenes naptárt. Ebben a naptárban a hónapok és napok nevesebb forradalmárok nevé hez fűződnek, a vasárnap Sztalinnapja lesz, szombatot pedig Lenin nek szentelnék. Az időszámítás e naptár szerint 1917-el kezdődne a b o ls e v is ta forradalom kitörésével. Krisztus születését végleg el akarják tüntetni a naptárból. Ú j ka to liku s egyetem. XI. Pius pápa kevéssel halála előtt állítólag megbízta Oemelli Ágostont, a milá nói Szent Szív egyetem ferences rek torát és a Pápai Tudományos Aka démia elnökét, hogy vesse meg alap ját egy nemzetközi katolikus egye temnek Rómában és az egyetem mellé szervezze be a világ legna gyobb orvosi szakosztályát. Az egye tem első rektora Gemelli lenne.
KERESZTREJTVÉNY M e g fe jté si
h o fó rid ó : 1939 m á r c iu s 15
iH 'U S7
i
4'J
V ízszíníes s o r o k : I. és függ 20. fo ly té iv á : Szép fohészim a Szí. Józsefhez. Régi m a g ya r cs. 14. V igyáz. 15. E iü l. 17. . hi : nem zeti gyászhely. 18. Atyus G yőri fu tb a llc s a p a t m o no gr 22. Keserű. 23 V ilágrész eleje 24 Leves. 25. H am is Nagyszerű. 28 von betűi keverve. 29. Jób m ássalhangzói. 30. M u ra i ana\zrammája B-vel beteg tk é z rö l) 33. Negus töve 34 L a tin adok. 35. jö jj I 36 Diszkó. 37. Ételnek van. 38. Ndgy k ö ltő n k . 39. Géemdé. 41. Félig ragályos betegség 42. Két.ségbevonja. 46. K iro v o tt m u n k a közepe első o ^5) 47 „M a g y a r S io n “ . 49. Ital (ford). 50 Nem kevés. 51. T örök m éltóság. 52. Újság. 54. Nem énrám , sem terád, hanem . . . 55. B izonyíték 58. Fizetés. 59. vízszintes 19. ford. 60. Idegen igen. 61. D u n á n tú li folyó. 62. Beszéd Istennel. 63 L e n in m ássalhangzói keverve. Függőleges s o r o k : 2. M inden szent ez 3 ..Soha kétségbe nem ess' más szava kka l. 4 G onosz lélek régi m agyarsággal (ford.) 5. Tám ogatsz. 6 Z. L 7. Latin kötőszó. 8 Dem agóg 9 E lszakított város íJugoszl.) 10 Nem á lla t. 11. Pihenéftkori költő. íc t) 12. Szülőm . 16 T e m é rd e k (e pótlóval). 17. IdőSatározó + ra b ló (ford.). 21. Lemetsz. 22. E + idegen ,.m ozi“ . 27. F urdalás 31 Ba is az. 40 --- 26. vízszintes 41. Rom lást je le z. 43. H á z iá lla t (ék. hiba). 44. H am is. 45. Bájos 48. Becézett leánynév ford. 52. H ire s k in a i város első fele 53. Egykorú á lla m fé rfi közepe 56. Sír. 57. Véd ford. 58. Ö sszetételekben kellő. B e k ü ld e n d ő : V íz s z in íe s : 1. és folvlatása. 47. F ü g g ő le g e s’ 8. 9. 52. A
fe b r u é r i
r e jtv é n y
h e ly e s
m e g fe jté s e ;
V ízszintes:
P izarro
Ferenc.
Nis.
Franciaország. F ü g e o /e p e s : Rótt. É li. Tajó. J u ta lm a t n y e r te k - ö z v . Ném eth Pálné Pests^enterzsébet. L a kn e r Ede Szom bat hely, K n ie sz M. M osonszentjános, iv á n fi Sándor S zom bathely. K le va E lek Pápa,
Férfi kalapot, inget", nyakkendól", cipói' sfb
Nagy BélaZsölénél
vásároljunk ! Győr. — K. G. A. fogja Telefon; 1100.
Rcitvényszelvény „SZEN T ANTAL * H'"9, lii
95
M árcius h a vi közös im a szán dé kun k : Im ádkozzunk^ h o g y a m á r Tégen nem g y ó n ta k kö zü l m in é l többen elvégezzek húsvéti s z e n tg y ó n á s u k a t. A z Imaszövetségbe belépni le h e t: Szent A n ta l im aszövetség K ö z p o n ti Igazgató* ságánál. Pápa (Ferencesek) és m inden ferences k o lo sto rb a n . B e íra té si d íj (fe lv é te li füzet) egvszersm indenkorra 20 fillé r. (Postaköltség k ü lö n .) Egyéb tagdíj nincs. A z Imaszövetség élő és m egholt ta g ja ié rt m in d e n hó első ke d d jé n szentm isét m ondunk a pápai ferences te m p lo m b an . A dom ányok.
Szent A n t a l o ltá rá ra : V arga Ferencné K is pest 2 P. H o rvá th E m i lia N agyatád, 1 P, Szim ann Ferenc Budapest 2 P. özv. T ó th Jánosné A lm á sfü zitő 4 P. B entzik D ia és K ató Nagy kanizsa 5 P. B o llin g e r G yörgyné S zom bat hely 2 P. Szent A n ta l k e n y e ré re : W e lk e r Istvá n n á B udafok 2 80 P, M. Rafaela D o m b ó vá r I P. Lovass EmiÜa Cegléd 1 P. B entzik E lla és K ató N agykanizsa 3'50 P, N. N. Kispest !0 P, özv. Jahoda Ferencné Budapest 3 P. P ollreisz Ferencné M oson 2 P. Grusz Ede H évízszenlandrás i'8 0 P. Szabó M á ria M ag>aróvár 2 P. K ő v á ri Jánosné B u d a pest 1 P. G ráler A n tó n ia Nagyatád 2 P. T óth iózsefné N em estördem ic 1‘50 P. Tóth Ferenc Budapest 2 P. H arasztosi T örök Zsuzsanna Budapest 1 P. özv. T ó th Jánosné A lm á s fü z itő 5 P. V arga Ferencné Kispest 4 P. Pásztori János Csánig I P. Seifert Rózsika Sopron — 50 P. Rohn Lajosné Budapest 2 P. S z^n l m isszió ra ; M á ria Jolánla K is k u n m oisa I P. Kövessy János József Kapu*
96
vá r 20 f, M a rk o th A n g e lla 3 P. V id a E r zsébet 1 P. M á ln á s i M ih á ly n é Z a la e g e r szeg 2 P.
Tagfelvétel. Z A L A B É R : Farkas M á ria . Fekete Józsefné. H a lá sz
K a ro ly n é , He-
jász Ferenc. H e ri Lajos. H e ri Lajosné, Herceg Róza. t H a jb a M ária, ö z v . H o rv á th A d o lfn é , f H e ri József. H a jb a Istvánné, H a lá sz Ferencné. H o rv á th Zsigm ondné, H erceg S ándorné. H erceg József. H alász Józsefné, H a lá s z L u jz a , K ö n yü d K á ro lyn é . f K ovács V e ro n ik a . K o lta i Jó zsefné. K elem en Istvánné. K e le m e n M á ria. K önczöl József. K á ro ly i Írén. K ovács Ferencné. K o vá cs M a rg it. A P Á C A T O R N A : T ó th B éláné, T u b o ly Jánosné. T ó th Ilona, T ó th G áborné. T ó th K á lm á n n é , T ó th M á r ton. T akács Z sig m on d né . T a la b é r Sándor. T a la b é r M a rg it, T a la b é r R o zá lia . T a la b é r Géza. V ö rö s A n n a . V a rg a Józsefné. K IS B E R Z S E N Y : + B ódis J u liá n n á , D u k a i Já nos, D u k a i Jánosné. D u k a i Teréz, D ukai M a g d o ln a . Ferenczi Z s ig m o n d , Ferenczi János, Gerecs Im re. + Gerecs Károly>
TT
!1 ,
'Ii r
■í
KESZTYŰ-, FŰZÖ-, HARISKYA-SZAKÜZLET 9 9 é
9 ^ 0
9 9»
• 0
9 9 9 9 %» 9 9 9 9
0 9 9 9 9 9
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
9 9 9 9 9
, 9 9 9 9 9 9 9 9
9 p 9 4
9
9 é
á 9 4
9
9 4 9
9 4 9
9
9 9 9
4
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 4 4 9 9 9 • 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 ^ 4
9 9 4
^ 4 ^
9 9
• 0 0 0 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 0 *4
9 4
• 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 • 0 ^ 0 9 9 9 9 9 9 9
» ■ « # » 9 9 9 4 4 9 9 • « «
^ 9 9 9 9 9 9
^
9
9
9
9
9
9
9
4
9
9
9
9
9
9
9
9
9
4 9
9 4
9 9
•
9
9 9
9 9
9 9 9 9 9 9 9 9 991 9 9 99 9 9 9 9 9 9 i
•9 9 9 9 9 9 9 9 4 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 1
9 9 9 9 9 9 ^ 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 4 9 9 $ 9 ^ 4 9 9 9 4 4 ^
A
• ^ 9 9
$
9 9 9 9
9 9 9 9 9 99
9 9 9 9 9 0 1
•0 0 0 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 $ 9 •
9 9 9 9 9 ^ 9 9999999991 9 9 9 9 9 9 9 9 9 ^ 9 9 9 9 0 0 1
•m
• 0 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 1 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 »
1
• 9 9 9 9 9 9 9 4 9 9 9 9 9 9 99»
:f
999999
9 9 9 9 9 9
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
999999 4 9 9 9 9 9
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
9 9 9 9
9 9 9 9
90
tu D Q s s i
999999 9 9 9 9
99
9 9 9 9
9 9
d iu a t u jd o n s á q a i
9999^9 999999 9 9 9 9 9 9
9 9 ^ 999 9 9 9 • ■
•
999999
9 9 9 9 9 9
999499 999999
4 0 9 0 9 9
0 9 9 9 9 9 9
90499
999999 9 9 9 9 9 4
9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9 9
in c c je p k e s ti’ H
999999 999999
9 ^ ^ 9 9 4
9 9 9 9 9 •
9 9 9 9 9 9
GYÓR
PÁPA
Nemzeti és pápai zászlók minden mérel-ben. Lakásberendezéshez szőnyegek, függönyök, paplanok, takarók, kárpitoskellékek. Kerti székek és weekend ágyak
K. G . A. fagjo.
Győr, Baross-út 21. szám
Telefonszám : 584.
I , I [
Jerichói rózsa, a Szentföld csodaja.
Y IR
Aranyhalak, haleleségek kaphatók.
csak
VIRÁGÜZLETBEN V E G Y E M ! Győr, Deák F.-u. 6.
(Húspiac.) T e l,: 9-46
ZEISS punktál szemüvegeket, lorgnettákat, hőmérőket, rajz- és mérőeszközöket, fotócikkeket és kamarákat ajánlanak ■ I
ÁL ÉS látszerészek. Cégtulajdonos; M á rz S z e n t Antal előfizetőinek árengedmény!
BUDIPEST, VU Teréz-körút 54. N yuga ti p. u.szem ben. Telefon:
129—956
K á ro ly ,
I
/
Kelyhek, cibóriumok, monstran
Kat. Zárdák, Árvaházak,
aranyozása, oltár-gyertyatartók,
Internátusok figyelm ébe!
resztek, örökmécsesek vernirozását, ezüstözését, szobrok javítását, átfestését vállaljuk.
A Sárvári Pótkávégyór (felje-
Szenlképek, kere
szobrok készítése úgy therolyth, mint
sen k o t vállalat') ajánlja gyárt mányaid: sárvári pótkávé, sárvári édesített m aláta és 10 25 és 4 0 % babkávéf fo rta lmazó Kubai „Szem ” k á v é k e veréket. Elsőrendű árú, olcsó árok, kedvező fizedésl felféfelek.
műkő- és fafaragásúak márványból is
Kérjen árojánlol'oh
tek, szoborállványok falra is, örökmécs-olaj, oltárgyertya, füstölö szén, tömjén. — K ongregációs és más Egyházi
szent érmek, diplomák. 1
iPMeeei
elsőrangú kivitelben
WEISZ
m mm mm um ^m mm w
FRÍQYES
L i»eu xi S z t T e ré zk e kegytérgyüzletében I
Tulajdonos:
Budapest IV, Ferenciek-tere 3 -4 . A lap ítva : 1873-ban
ET H
^
a bajor kir. uradalom g ő zfé g la gyári infézójének özvegye.
T elefon 183-645
ízléses, elegáns női és leányka kalapok a leg nagyobb választékban.
Gyomopponíósnál használjon
Olcsó árak!
fi
,1 t 4
KflRMELITn CSEPP sósborszeszt! M i n d e n ü t t kapható 1 Ára ízléses üvegben csak
120 pengő.
S z o lid k i s z o l g á l á s !
* Első gyón noi f
"
ff
kalapgyár
1
•
pf *f • irii,
MllllXlllltmmm I
m m m ettv
T ó th M. G y ö r ^ Deák-utca 5. Kisfaludy~u, L
Intézeti sapkák és ka lapok. Férfi és női kalap alakítást sz ak sz e r űe n készítünk. Takarékosság és a K. G . A. tagja. Eladás n a g y b a n és kic sinyben.
UMUZTtNT MtJtftTI MTOMOART PAPA. >
Z S EF N É
3
