II. É V F O L Y A M .
1938. J Ú N I U S
JÚLIUS HÓ
6-7. SZÁM.
GOROGKATOUKUS ÉLET
HITBUZGALMI FŐSZERKESZTŐ:
F O L Y Ó I R A T
SEREGHY
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS K I A D Ó ; P A P P
SZERKESZTŐSÉG
ÉS
L Á S Z L Ó
GYÖRGY
KIADÓHIVATAL:
ELŐFIZETÉSI DÍJ EGÉSZ ÉVRE 1 P 60 F.
DR.
N Y Í R E G Y H Á Z A , BETHLEN-U. 5
POSTATAKARÉKPÉNZTARI CSEKKSZÁM: 17.271
A SZERETET KÖTELEKE Irta: Melles
Géza
kanonok.
A z Eucharisztía tana, a szentségi Krisztusba vetett hit egybefűzi a Katolikus Egyház különböző szertartású híveit. Szent Pál apostol a korintusiakhoz írt I. levelében azt hirdeti, hogy mivel ugyanabból az áldozati kenyérből, az Oltáriszentségből részesülünk, mindnyájan egy test vagyunk. Ugyanezt a gondolatot fejezi ki a nagy apostol a kolosszaiakhoz intézett levelében az Egyházra mutatva, hol nincs „pogány és zsidó, idegen és szkita, szolga és szabad, hanem minden és mindenben Krisztus." A megváltás által valamennyien az ő személyes tulajdonaivá lettünk, az ő ugyanegy testét-vérét vesszük magunkhoz a szent áldozásban, egy a hitünk, egy az erkölcstanunk, ugyanazok a szentségeink, ugyanegy láthatatlan fő: Krisztus Urunk, s ugyanazon látható fő: a római pápa kormányzása alatt egy Egyházban egyesülünk. Csak a hit megvallásának külső alakjára nézve különbözünk egymástól, amely azonban mindenütt szent, tiszta, Krisztus tanításával egyező. A latin egyház kovásztalan kenyeret használ az Oltáriszentség anyagául, mert sokak szerint az Ür Jézus is kovásztalan kenyeret használt az utolsó vacsorán a zsidók húsvéti szertartásának megfelelően. A keleti szertartású egyházban ellenben kezdettől fogva általános a kovászos kenyér használata, mert Krisztus Urunk szavai szerint a kovász a tökéletesedés eszköze. A z Üdvözítő például azért imádkozott, hogy „megkovászosodjék" az egész emberiség. A proszforából kivágott s „áldozati báránynak" — latinul agnus — nevezett négyszögletes részecske jelenti azt, hogy az Isten Báránya a világ négy táján élő egész emberiségért halt meg. A szent ostya köralakja az örökkévalóságot jelképezi. Azt mutatja, hogy az örökkévalóság királya készül magát feláldozni az oltáron. Az áldozópapi és a püspöki liturgikus ruhák is egyeznek a lényegben és a jelképzésben, A szentmise beosztása is hasonló Keleten és Nyugaton, Csak az a különbség, hogy nálunk 81
hosszabb az előkészület s a szentmisében litánia-szerű könyörgések vannak s az egyes imák és énekek szövege a századok folyamán külön fejlődött. A z átváltoztatásnak s a szentmise felajánlásának szándékát a bánat-felindítással együtt a kerubének előtti két kis ekténia csendes imájában, a „Senki sem méltó" kezdetű imában s a nagymenet könyörgésében fejezi ki a görögszertartású pap, a konszekrácíó előtt pedig csak röviden megismétli. A latin szertartású pap ezeket a Hiszekegy után a felajánláskor és közvetlenül az átlényegülést megelőző imában indítja fel. A praefatíót a latin szertartású pap fennhangon mondja, a görög pap ellenben a „Méltó és igazságos" kezdetű ének alatt csöndesen. A latin misében az élőkről az átlényegülés előtt, a holtakról pedig utána emlékezik meg a miséző pap; nálunk mindkettő (előbb a holtakról s azután az élőkről) az átlényegülés után történik. A latin misében a Miatyánk után van az u. n. „pax", — a békeüdvözlés; megfelel ennek a görög misében a felajánlás előtti szeretet-vallomás a pap felhívására: „Szeressük egymást . . . ." A latin misében a pap szentáldozás előtt Keresztelő Szent János és a kafarnaumi százados imájával könyörög, nálunk a bűnbánó vámosnak s azután a jobboldali latornak fohászává'. A z áldoztatás nálunk két szín alatt, kanálkával történik, a latinoknál egy szín alatt. Az előre megszentelt áldozatok liturgiáján, vagy a betegek áldoztatásánál mi, görögszertartásúak is csak egy szín alatt, a kenyér színe alatt vesszük az Oltáriszentséget, jeléül annak, hogy mindkét szín alatt külön-külön is, a kenyér legkisebb morzsájának színe alatt s a bor legkisebb cseppjének színe alatt is az egész élő Krisztus van jelen. így mehetünk végig minden szertartáson és látni fogjuk a lényeges részekben az egységet, a nem lényeges dolgokban pedig a színes változatosságot. Valóban megszívlelendő b. e. XV. Benedek pápának a Keleti Szent Kongregáció alapításával kapcsolatos ünnepélyes nyilatkozata: „Krisztus Egyháza se nem latin, se nem görög, se nem ó-szláv, hanem katolikus és nem tesz különbséget gyermekei között." íme az Eucharisztia: a szeretet köteléke a különböző szertartásúak között. A halál hasonlóvá tesz minket a föld többi teremtményeihez, a bűn azonban rosszabbá tesz azoknál. Szolovjeo. Isten egyenesen ír görbe vonalakon, „ , ,,. ,, rortugal kozmondas. Az válik, 82
ember, ha katolikus lesz, egy csapásra kétezerévessé Chesterton,
ÁPÁP. Görög neve: hiereusz: a szentély embere. Isten szentélyében, a Magasságbeli földi trónja, az áldozat oltára előtt a helye, hogy teljesítse az Ür parancsát, mit a próféta ajkán hirdetett papsága számára: „Sírjanak az előcsarnok és az oltár között a papok, az Űr szolgái és mondják: Könyörülj, Uram, könyörülj népeden; ne engedd, hogy gyalázzák örökrészedet, és uralkodjanak rajta a nemzetek." (Joel 2, 17), Isten népének esdeklő képviselője tehát a Fölséges színe előtt már az Ószövetség üdvrendjében is. Az Újszövetségben egyúttal Isten ügyének képviselője a nép előtt. Kezébe adta Krisztus az Isten örömüzenetét, az Evangéliumot: „Elmenvén az egész világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek." (Mk. 16. 15.) Közbenjáró Isten és ember között, A z oltár felé fordul, kitárt karokkal mondja különleges imáját. Istennél jár közben. — Máskor a nép felé néz. Evangéliumot olvas, igét hirdet, köszöntést és áldást mond. Isten adományait közvetíti. Mit tesz az emberiség nevében? Istenhez küldi a szentek közössége nevében papi imádságát. Benne van ebben az Anyaszentegyház imádása, hálaadása, engesztelése és közérdekű kérése. Isten oltárára helyezi az emberiség ajándékát, az élet mindennapi kenyerét s örömeinek borát. Átváltoztató szavával lehívja Krisztust és bemutatja az Anyaszentegyház áldozatát: az élet kenyerét és az üdvösség kelyhét, elvégzi a szent eucharisztiát. Mit hoz nekünk az Istentől? — Hallgasd csak Megváltód szavát! „Elmenvén . , . tanítsatok minden népet, megkeresztelvén őket az Atya és Fiú és Szentlélek nevében; tanítván őket megtartani mind, amiket parancsoltam nektek," (Mt. 27. 20.) Fellebbenti Isten titkait, oktat Isten parancsára s részese újjászületésünk titkának. Szinte hallom Jézusnak Nikodémushoz intézett tanítását: „'Bizony, bizony mondom neked, ha valaki újra nem születik vízből és Szentlélekből, nem mehet be az Isten országába" (Jn. 3, 5.) — s megnyugszom. Velem ez az újjászületés már megtörtént a keresztség fürdőjében s a bérmálás Lélek-kiáradásában. De észre kell vennem, hogy új életemnek anyja az A/iyaszentegyház s újjászületésem eszközlője a keresztelő és a bérmálópap, a lelki atya. Olvasom az utolsó vacsora eseményeit. Krisztus királyi vendégséget rendez. Testét, s vérét adja tanítványainak: „Vegyétek, egyétek . . . . igyatok ebből mindnyájan . , ." S mindjárt szigorú paranccsal tetézi: „Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre!" íme, 83
a papi hivatás újabb oldala: Krisztus királyi vendégségével vendégeli a híveket. De kezében van a legnagyobb isteni hatalom is, a feltámadás estéjének ajándéka. Hiszen a papságnak szól Krisztus szava: „Vegyétek a Szentlelket. Akiknek megbocsátjátok bűneiket, megbocsáttatnak nekik; és akiknek megtartjátok, meg vannak tartva." (Jn. 21, 22-23.) ő képviseli a gyógyító, vigasztaló, bűnbocsátó Krisztust a beteg ágyánál. Szent Jakab apostol ennek hirdetője. „Beteg valaki köztetek? — írja levelében — Hivassa el az egyház papjait és ezek imádkozzanak fölötte, megkenvén őt olajjal az Ür nevében; és a hitből fakadó imádság megszabadítja a beteget és az Űr megkönnyebbíti őt s ha bűnökben van megbocsáttatnak neki."
(5, 14-15.) Isten nevében beszél, mint beszélt az Ószövetség" prófétája. Isten örömhír-üzenetét közvetíti, amint tette az Ür angyala. Istennek áldoz, mint ahogy áldozott Áron rendjének papja. Krisztus küldetésében szorgoskodik, mint szorgoskodtak az Újszövetség apostolai. Krisztus megbízásából, Krisztus hatalmával fáradozik. Az Üdvözítő maga juttatja ezt kifejezésre főpapi imájában, mikor az Utolsó vacsora után így könyörög az Atyához: „Amint te küldöttéi engem a világba, úgy küldöttem őket én is a vil-gba." (Jn, 18, 18.) Azért osztja Isten kegyét, áld, mint ahogy áldott a Krisztus. Áldja az új életkezdést, az élet elemeit, az élet minden mozzanatát. Megáldja hajlékodat, ételedet, italodat . . . s halotti nyoszolyádat. Része van abban a hatalomban, melyet Krisztus Szent Péternek adott: „Legeltesd az én bárányaimat!" (Jn. 21, 15.) pásztora a Jó Pásztor nyájának. Nem a maga jószántából jön a világból Isten örökségébe, nem emberi erejével munkálkodik Isten szántóföldjében. Krisztus Nagycsütörtökön kijelentette: „Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket." (Jn. 15, 16.) Hatalmát pedig a főpaptól kapja, szentelésben, a Szentlélek leesdésével. Ügy tapasztalod, hogy egyszer-másszor mégis csak ember? Ügy ítéled, hogy Júdást példázza jobban s nem Szent Pétert? — Testvér! ö Krisztus küldöttje. Ha Krisztus kiválasztotta, hatalmával felruházta, te hogyan mondhatsz lesújtó ítéletet? Ember, emberi hibákkal? Igen! Emberekből választotta Krisztus papságát s nem az angyalok rendjéből. így látta jónak s Ő a mindentudó Isten biztosan bölcsen intézte ezt így. Azt kívánja, hogy emberek tartsák el! — Nos, erre is Krisztus hatalmazta fel. Szent Pál apostol írja Korintus városában lakó híveihez: „Nem tudjátok e, hogy akik a szentélyben munkálkodnak, a szentélyből valókat eszik? és akik az oltárnak szolgálnak, az oltárral együtt részesednek? Ép így rendelte az Ür
84
azoknak is, akik a/, evangéliumot hirdetik, hogy az evangéliumból éljenek." (Kor. I. 9, 13—14.) — Milyen vigasztaló tudat az, hogy amit az oltár papjának eltartására adtál, az Ür oltárára tetted áldozatnak! Fokozata van a papságnak. A szerpapi rend erejénél fogva gyakorolja prófétai hivatását, Isten igéjének hirdetését és a charitász megvalósítását, Áldozópapi hatalmából mutatja be a szent áldozatot és osztja a kegyelmeket. Püspöki hatalomból eredő megbízás alapján kormányozza Krisztus nyáját, Mikor a legszentebb papi ténykedést végzi, az áldozatot mutatja be, a királyi vendégség fehér köntösében áll a szentély oltára előtt. Köntöse körülövezve, szélén s ujja-végén ékesítve. Mellén hatalmának jelvénye, az epitrachelion s vállán az ünnepi palást, feloníon. Rajta a kereszt, Krisztus monogrammjával. Méltán! Hiszen Krisztus követségében jár. (Kor. II. 5, 20.) Rohály
Ferenc
dr
ÉDESANYÁM. Ha tép a gond ós megszaggat az Élet, A bánatom, csak te vagy, ki — átérzed! Én tudom azt, hogy te is szenvedsz értem, . . . és velem együtt vérzel, hogyha vérzem. Szemed köré már sok-sok szarkalábat font koszorúként a sok kínzó-bánat . . . Fájós lábad is, egyre értem fárad: . . . s ha boldog vagyok, lelked kedvre támad. Fáradt derékkal dolgozol te értem, . . . és átérzed az én sok szenvedésem. A szíved, ez a drága kincs, ez ékszer: Szenvedett értem, s jajjongott elégszer. Megőszültél . . . de vonásod a — régi . . . Szemedben fény . . . tán, földöntúli . . . égi. Te mindig-mindig, igazán szerettél! . . . s este. érettem: imákat rebegtél! Bocsáss meg nékem, hogyha tán rossz voltam, Vagy könnyelműn, a bűn felé hajoltam. Add vissza, add: — a boldog gyermekséget, Mely bűnt nem látott, csak a sok szépséget! Ami! az idő úgy keresztül szántott: Legyen derűs a te szép arcvonásod! Én jó Anyácskám, áldjon meg az Isten . . . . . . és életedre: boldogságot hintsen! RADVÁNYl
SÁNDOR. 85
ÉN VAGYOK AZ
ÉLET!"
A Oltáriszentségnek egész hitéletem középpontjának kell lennie, ahonan minden ered és ahová minden irányul. Néhány nappal ezelőtt egyik kültelek nyomortanyáján jártam és elbeszélgettem a mindennapi kenyérért verítékezve küzködő emberekkel és akkor láttam, hogy igazán helyesen írta P. Csávossy, hogy az eucharisztikus világkongresszusnak igazi eredménye csak akkor lesz, ha először emberhez méltó földi életet teremtünk minden embertestvérünk számára. Becsületes munkájával szerezhesse meg mindenki magának és családjának a mindennapi kenyeret. Mert bizony különben nálunk is igazságnak fogjuk elfogadni a nemrégen Bécsben feltűnt élet-elvet, hogy a földi kenyeret Istenné tettük! Csak azért küzdünk, harcolunk és élünk!? Pedig az Űr Jézus az utolsó vacsorán már megkönyörült rajtunk, mikor az Oltáríszentségben — hogy életünk, táplálékunk lehessen — maga a jóságos Isten lett kenyérré. A szentáldozást sokan úgy tekintették, mint egy királyi látogatót. Ez pedig — ha naponként törtér.ne — veszítene jelentőségéből, s ezért úgy gondolták, hogy csak ritkán vehetjük magunkhoz a legméltóságosabb Oltáriszentséget. Pedig az Űr Isten mondotta: „Aki engem megtalál, életet talál és üdvöt merít az Űrtól!" Őbenne élet volt és az élet volt az emberek világossága. És a világosság a sötétségben világít, de a sötétség azt föl nem fogta. Mi nem akarunk sötétségben élni, hiszen az Űr Jézus az élet, a mi igazi világosságunk! Mi az örök életre vagyunk hivatalosak ! Szent Pál mondja, hogy a bűn zsoldja a halál. Isten kegyelme az örök élet, a mi Urunk Jézus Krisztusban. Amit az ember vet, azt fogja aratni; aki testének vet, testből romlást arat, aki pedig léleknek vet, lélekből majd örök életet arat. A z Űr Jézus többször megmondotta: Én vagyok a világ világossága, aki engem követ, nem jár sötétben, hanem övé lesz az élet világossága. Most az Eucharisztikus Világkongresszus után így nézzünk a mi életünk elkezdőjére és bevégzőjére, az Ür Jézusra. Oh ember — kiált föl Nazianzi Szent Gergely — te arra vagy hivatva, hogy megismerjed és tiszteld az Istent, nem pedig arra, hogy földi vágyakkal emésszed lelkedet: neked a mennyei életben kell részt venned, nem pedig az állatok közönséges gyö« nyöreiben. Aranyszájú Szent János kérdezi: melyik a nyugalomnak, az örök életnek a hona, amelyről a szent könyvek beszélnek nekünk? A z a hely, ahol a tökéletes nyugalmat élveznek, melyet sem fájdalom, sem bánat, sem sírás nem zavar meg, az a hely, ahol szó sincs többé gondokról, sem nehéz munkáról, sem sors86
csapásokról, sem félelemről, melyeknek lelkünk a földön alá van vetve — hanem ahol gyönyörrel élvezik azt a boldogságot, mely az isteni Felség szemléletéből ered. Ott öröm, megelégedés, béke, liszta s zavartalan gyönyörűség, ott szeretet, változatlan gyöngédség lesz s nincsenek többé azok a testi s lelki veszélyek, melyek most környezik a testet és a lelket. A betegség, bágyadtság, a viszálykodás és féltékenység onnan száműzve van örökre. Ragyogó fény, örök élet, örök nappal foglalja el az éj sötétségének a helyét. A z Ür Jézus az Oltáriszentségben az élő kenyér, aki mennyiből szállott alá, hogy aki benne hisz, el ne vesszen, hanem örök élete legyen A z Oltáriszentség táplálék, eledel, gyógyszer és szükséges segítség, mert nélküle elveszítenénk a földi élet után örök életünket is. Az Ür Jézus szentáldozásban kegyelmével jön hozzánk, fogadásakor köszöntésünk lehet néhány szó csupán, de az önátadásunk legyen teljes !. Krisztus azért jön lelkünkbe, hogy egészen átalakítson! Azt kívánja, hogy várakozásban éljünk e földön és el ne feledjük Szent Pál szavait: Nincs itt maradandó városunk, hanem a jövendőt keressük. A föltámadott Ür Jézus örökre legyőzte a halált és minden embernek örök életet adott. Támasszon föl minket is bűnös életünkből és vezessen az örök életre. „Mert Te vagy Uram egvedül az út, az igazság és az élet." Tótin Pál.
ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS ( f 4 0 7 ) A KÁROMKODÓKHOZ: „Istennek nem árthat senki azzal, hogy megveti, sem magasztalással nem teheti tekintélyesebbé. Mert Isten az ő dicsőségében mindig ugyanaz marad: magasztalások nem növelik dicsőségét, káromlások nem kisebbítik. Az ember azonban, ha fönségéhez illően dicsőíti Istent, vagy inkább így mondom: amennyire képes, (hisz eléggé méltóan senki sem dicsőítheti), dicsérete futaimat nyer; ha azonban Öt káromolja és megveti, ezzel eljátsza saját üdvösségét. Mert a káromkodókról mondja az írás: annak fejére esik a kő, ki a magasba dobja. Miként ugyanis az, aki követ dobál a magasba, égi testet ugyan le nem verhet, sőt oly magasságig fel sem érhet, hanem a saját fejére kap iítést a dobáló a visszaeső kőtől — ép így, aki a Boldog \ alól káromolja, azt soha nem sérti meg, mert hisz sokkal hatalmasabb, semhogy valami sérelem érhetné, hanem saját lelke ellen szegez gyilkos kardot és háládatlanul viselkedik Jótevőjével szemben." (Honi. III. De incomprehensibili.) nr.
A NAGY NAPOK — amikre egy álló esztendőn át készültünk — immár lezajlottak. A világ legtávolibb részéről összesereglett hívők már visszatértek otthonukba, ki Ázsia vérzáztatta földjére, ki Ausztrália ködös távolban integető partjaira, ki Délamerika forrongó országaiba. S mi itt maradtunk feledhetetlen élményeinkkel, drága emlékeinkkel, büszke, nagy boldogságunkkal. S még egyszer emlékezetünkbe idézzük azokat a csodálatos napokat Nem is tudom, hogy a sok fényes ünnepség között melyik volt szívet dobogtatóbb, lelket magával ragadóbb?!
A legátus érkezése Talán az a diadalmenet, mely országunk szívébe hozta a pápa Őszentsége személyének képviselőjét, az Egyház fejének legbensőbb munkatársát: Pacelli biboros-államtitkárt?! Mérhetetlen megtiszteltetés számunkra, hogy a Szentatya épen őt küldötte hozzánk, ebbe a megalázott, kisemmizett országba. Bizonyára épen ez a keserű magyar sors lebegett a pápai legátus szemei előtt, mikor elindulása előtt érces hangon kiáltotta oda a búcsúztatására összegyűlt római magyarok felé: Éljen Krisztus Király, Éljen Magyarország! Vagy talán a budapesti fogadtatás volt a legszebb?! . . . . Amikor a legfőbb egyházi és állami főméltóságok, a kormány tagjai, a hadsereg tábornokai élén Kormányzó urunk Őfőméltósága üdvözölte Őszentsége követét?! Amikor a magyar államfő és a pápa legátusa üdvözölte egymást, úgy éreztük, — mi sokat szenvedett magyarok — hogy az ő találkozásukban az Egyház és Magyarország ezeréves kapcsolata, nagyon meleg és őszinte kapcsolata pecsételődik meg. S amikor a feledhetetlenül fényes felvonulás után belépett Pacelli bíboros a királyi palota fejedelmi lakosztályába, úgy éreztük mindnyájan, hogy askéta-alakja beköltözött minden magyar szívébe . . . .
Üzen a Szentatya Vagy talán a pápai bréve felvolvasása volt a legszebb pillanat?! . . . Amikor az ősi koronázó templom gótikus falai között Montini pápai helyettes államtitkár felolvasta Őszentségének Hercegprímás urunk Őeminencíájához s általa az egész magyarsághoz intézett üzenetét? Boldogságtól könnyező lélekkel hallgattuk az atyai üzenet szavait: Krisztus az eucharisztikus színek alatt ünnepeljen diadalt, nemcsak az utcákon, a tereken és a ti nemzetetek hatalmas fővárosának templomaiban — megkülönböztetvén összesek között a magyar népet — hanem a lelkekben is ösztönözve azokat a keresztény erényekre és szentségekre". S amir .
kor a királyi palota márványtól csillogó szertartási termében Luttor prelátus felolvasta a Horthy Miklós kormányzó urunk Őfőméltóságához intézett pápai brévét levelét:,, Meg vagyunk győződve arról, hogy a magyar nép most új és a régiekhez teljesen méltó fejezeteket fog írni az Egyház történetébe, mert az eucharisztikus ünnepségek a nép lángoló buzgósága, a nemzet csodálatos egyetértése és az egyházi és világi hatóságok példás együttműködése következtében kétségkívül kedvező és üdvöshatású eredményt hoznak. Miközben a jól megalapozott reményektől örvendezve kifejezzük Főméltóságodnak hálánkat, nem csak a Te*személyes boldogságodért és hazád üdvéért könyörgünk a Mindenható Istenhez, hanem azért is, hogy jóságosan fűzzön Hozzánk a tökéletes szeretetben". Nem lehetett könnyes meghatottság nélkül hallgatni az atyai jóságú szavakat, melyek a „nemeslelkű és kegyes magyar néphez" szóllottak, amely mindenkor, boldog és szomorú kürülmények között egyaránt, a Szentszékkel szívélyes kapcsolatokat tartott fenn s ezeket a kapcsolatokat úgy tekintette mindig, mint az ősök megszentelt örökségét . . .
Szól az ország legfőbb
papja
Talán Hercegprímás urunk Oeminenciának a koronázó templomban mondott üdvözlő szavai s Pacelli bíboros válasza hatoltak a magyarság lelkének legmélyére?! Amikor Magyarország legfőbb papja ország-világ színe előtt megállapította, hogy a római pápáktól kaptuk keresztény és nyugati művelődésünket s a római pápák mindig segítő karjukat nyújtották felénk. Majd felsorolta azokat a pápákat, akik iránt a legnagyobb hálával tartozunk: II. Szilvesztert, akitől a katolikus hitet, egyházunk megszervezését és a Szertkoronát kaptuk; IX. Gergelyt és utódait, akik a tatároktól ütött halálos sebek gyógyításán fáradoztak; III. Kalliksztust, aki Hunyadinak a törökök óriási seregén aratott győzelme örömére a déli harangszót elrendelte; XI. Ince pápát, akinek kezdeményezésével és segítségével a török uralom alól végleg felszabadultunk. „Mindnyájuknak irántunk való kegyessége megsokszorozódott szentséges urunkban, XI. Pius pápában, aki Magyarország irányában mindig baráti jóviszonyt ápolt és ezzel az Eucharisztikus Kongresszussal és Főmagasságodnak hozzánk való kegyes küldésével jóvoltának kiváló jótéteményét tanúsította irányunkban". Az egész magyarság lelke izzott a nagy Főpap szavaiban: „Amikép a római pápáknak annyi Takarékosság.
Szabott ár,
HARTOS LAJOS
Férfi- és mii gyapjúszövet különlegességek, selymek, mosóárúk, szőnyegek, ágygarnittirák, sezlonteritők, ruha- és keleti gye vásznak nagy raktára.
Nyíregyháza, Vay Ádám-utca.
(Takarékpalota) 89
és oly nagy jótéteményeit elődeink az Apostoli Szék iránt tanúsított tántoríthatatlan hűséggel hálálták meg: akképen mi is ezeknek az ünnepi napoknak emlékét a Szentséges Atya és Főmagasságod iránt érzett múlhatatlan hálával fogjuk őrizni és azon leszünk, hogy az ősi hitet keresztény erkölcsökkel és gyermeki engedelmességgel érvényesítsük a magán- és közéletben". A bíboros-legátus válaszában Magyarország Nagyasszonyának oltalmát kérte az Eucharisztikus Kongresszus számára s az egész világ színe előtt hangsúlyozta, hogy Krisztus helytartója, az összes híveknek atyja, ennek a népnek leghűbb barátja — boldogoknak nevezte azokat a népeket, melyek Isten legfőbb törvényéből merítik erejüket és nemességüket, „aminek a kiváló magyar nép e nehéz időkben mindnyájunk csodálkozására méltó példáját szolgáltatta."
A kormány üdvözlete Talán a gyönyörű fogadóest volt a legünnepélyesebb, amelyen Kánya Kálmán külügyminiszter a kormány nevében üdvözölte a pápa legátusát?! . . . „Örömmel és hálával tölt el bennünket az a megbízatás, amelyet a Szentatya Eminenciádra, az O államtitkárára ruházott, mert abban a hűséges magyar nemzet, Szent István nemzete iránt tanúsított atyai jóindulatának és érzelmeinek rendkívül értékes jelét látjuk . . . Biztosíthatom Eminenciádat, hogy a körünkben eltöltött rövid idő alatt már meghódította a magyar nemzet szívét..." A magyar királyi kormány képviselője az egész világ helyeslése mellett szögezte le az Eucharisztikus Világkongresszus eszmei tartalmát : A világot és az elméket megbontó zavarok közepette ez a kongresszus a szeretet megnyilatkozása, tüntetés Isten békéjéért Isten igazságában. Majd az Egyház feje felé fordította mindnyájunk figyelmét a szónok: A Szentszék és Magyarország közötti jóviszony olyan régi, mint ez a keresztény királyság és olyan szilárd, mint alapítójának műve. Történelmének legfényesebb korszakaiban, csak úgy, mint a nagy válságok idején, Szent Péter utódai jóságos atyai érdeklődést tanúsítottak Magyarország iránt. . . . Magyarország a legmélyebb hódolatát mutatja be Őszentsége, XI. Pius pápa előtt és a legmelegebb köszönetét, legőszintébb háláját fejezi ki a jóindulat összes jeleiért, amelyeket a Szentatya iránta tanúsított. A szebb magyar jövendő ígérete sugárzott elő a pápai legátus válasz-beszédéből, aki szólott Budapestről, az előretolt végvárról, mely a felszabadításért folytatott hosszú küzdelmek mellett diadalmasan harcolt Krisztus szabadságáért; szólott a Hősök teréről, a magyar bátorságnak jelképes arénájáról, melynek dicső emlékű kövei az egész katolikus világ m sztikus oltárává avatódnak; — szólott a hit, az igazság és a béke országáról, mely bár érezteti, hatását e földön, gyökereivel mégis nem erre a világra, hanem az Égbe nyúlik; — szólott Szent Istvánról, akinek elméjét 90
és karját Krisztus keresztje és a Szűz Anyának, Magyarország Pátrónájának tisztelete irányította, akinek köszönhetik a magyarok nagyságukat és dicsőségüket, aki most gyönyörködik népének híres és ősi vallásosságában, mely most az egész világ előtt tanúságot tett a Duna-Tisza partjain általa elvetett apostoli és katolikus hit gyümölcseiről; — szólott a Szentatyáról, kinek könyörgő imái és áldó jókívánságai különös égi kegyelmeket biztosítanak az ő apostoli szívének oly kedves magyar nép számára. „Ez a nagyszerű, fogadóest megnyitja a Krisztusban való szent testvériség ragyogó és magasztos ünnepét."
A magyar föld szava
Majd pedig a 101-ik évét taposó kecskeméti öreg magyar köszöntette remegő hangon, de felcsillanó szemmel „azt aki a mi Urunk Jézus földi helytartójának, Szent Péter utódjának követségében jött mi hozzánk". A magyar nép sziklaszilárd hite csendült ki szavaiból: „Hisszük és valljuk, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus jelen van a legméltóságosabb Oltáriszentségben . . . A földön szántott barázda, az elvetett mag, a mindennapi kenyérért csorduló verejtékünk közelebb hoz minket a teremtő Istenhez, közelebb hoz az Oltáriszentséghez. Jézus Krisztus azzal tüntetett ki minket, földműves népet, hogy a mi kezünkből kikerülő kenyeret választotta palástjának . . . Erről a hitről teszünk itt tanúságot Szentséges Atyánk követe előtt. Fogadja ezt a hitvallásunkat, mint katolikus magyar lelkünk legdrágább ajándékát." Végül ismét a pápai leg&ius emelkedett szólásra s az Ünnepi Csarnok sokezernyi hallgatósága könnyekben kitörő boldogsággal hallgatta Őeminenciájának zengő magyar köszöntését: „Éljen az Eucharisztikus Krisztus Király! Magyarország Nagyasszonya áldjon meg benneteket! A Szent Jobb védjen meg benneteket! Éljen Magyarország!"
A Kongresszus megnyitása
Talán mégis az volt a legdicsőségesebb pillanat, amikor a Hősök terén, százerek részvételével, a Kormányzó és felesége s a főhercegek jelenlécében, a miniszterek, felsőházi tagok, képviselők és főispánok, díszmagyaros serege előtt, magasrangú polgári és katonai méltóságok koszorújától övezetten, a világ minden tájáról összesereglett zarándokok áhítatától kísérve megtörtént a XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus megnyitása. A hatalmas tér tribünjén, a városligeti tó helyén épített ülőhelyeken, a környékbeli utcákon a hívek mérhetetlen sokasága hullámzott, de a néma áhítat magasztosult fel az arcokon, amikor Vajdahunyad vára felől megindult a papság csodálatosan impozáns menete. Fehér karinges kispapok többszáz-főnyi csoportja után a szerzetesek és világi papok százai következtek, majd az egyházi méltóságok: kanonok, apátok, prépostok, prelátusok, protonotáriusok lila-szinben tündöklő csoportjai következtek. Nyomukban haladt 190 püspök, 37 érsek — köztük a görög, örmény, szír, maronita főpapok
91
— 2 pátriárka s végül a bíborosok csoportja; 11 bíboros, udvari papsága kíséretében, köztük a lengő fehér szakállú Tappouni Ignác antióchiai pátriárka, az egyetlen keleti szertartású bíboros, Bihon István kanonok, pápai kamarás kíséretében. Végül a pápai legátus hódoló tiszteletet parancsoló fejedelmi alakja. Ezt a fenséges látványt nem lehet leírni, csak megcsodálni s aztán soha el nem felejteni.
A pápai bulla
Meszlényi Zoltán püspök lépett ezután az emelvényre s felolvasta őszentsége bulláját. Krisztus földi helytartója márványba kívánkozó szavakkal méltatta a magyarok hitének és szeretettől lángoló buzgalmának tündöklését, mellyel az Eucharisztikus Kongresszus előkészítésén fáradoztak. Szent versengésben szentelték magukat a vallásos élet gyakorlatainak, hogy tiszta és isteni tűztől izzó lélekkel készítsék elő magukat az eucharisztikus színek alatt rejtőző Isten kivételes megdicsőítésére. Majd Szent Istvánt magasztalja, a követésre méltó keres/tény fejedelmet, kit joggal tartanak a magyar nemzet legfőbb erősségének és világító fáklyájának. Végül apostoli áldását küldi „a Nekünk igen kedves magyar nemzetnek". Mindnyájunk lelkét magával ragadta Hercegprímás urunk őeminenciájának a legszentebb Eucharisztia magas katedrájáról elhangzott szava: „Mi maradék magyarok az idők mostoh.isága miatt gyengék és szegények vagyunk. De azt valljuk, hogy ha igazán szeretjük az Istent, akkor erősebbek és gazdagabbak vagyunk, mint volnánk, ha hatalomban és jólétben megfeledkeznénk Róla. Mi kilencszáz esztendőn keresztül élet-halálharcot vívtunk az Isten ügye mellett: ezért alázatos bizalommal reméljük, hogy nem enged bennünket elpusztulni az Ür Van még Isten felettünk, őrködik még isteni gondviselés az emberiség és a magyarok sorsa felett s őseik búzgóságáért megsegíti a szétszórt magyarokat." Hóman Bálint miniszter szellemtörténeti távlatokat átfogó beszédében kapcsolta össze az emberi szellem két nagy erőtényezőjét az istenhit és a nemzeti öntudat, a Krisztusban való egység és a nemzeti összetartozandóság hatalmas érzését.
Magyar szó a legátus ajkán Majd ismét magyar nyelven szárnyalt a Hősök-terén s a rádió hullámain át a magyar rónák, hegyek, völgyek felett a pápai legátus szózata: Kedves magyar testvéreim! Őszintén örülök, hogy mindnyájunk közös Atyjának üzenetét tolmácsolhatom önöknek. Örömmel jöttem szép hazájukba és kérem a jó Istent, áldja meg ezt az Eucharisztikus Kongresszust és mindnyájukat, akik azon rés/.tvesznek. Isten áldása legyen velünk. Éljen az Eucharisztikus Kongresszus. Éljen Mária országa. Éljen Magyarország!
92
Majd franciául folytatta szavait: Mindenki tisztelettel és bizalommal hajlik meg ma a történelem lapjainak ékesen szóló tanúsága előtt, amelyet a magyar nép, tragikus időkben a keresztény Európának ez a védőbástyája önönvérével írt be. Hősies és dicsőséges ez a történelem, amelyről Buda magasratörő vára az újjáéledés, lelkesedés és testvéri összefogás himnuszát zengi; Itt tört meg a keresztény kultúrát védelmező magyar seregek vitézségén a hitetlenek támadó áradata. A büszke félhold itt hátrált meg, legyőzetve a Megváltó Krisztus keresztje által. — Majd az Eucharisztiáról beszélt, mely a hit foglalata, a szentség pillére és a szeretet köteléke; s végül Krisztus helytartójának atyai intelmeivel fejezte be az egész ország által meghatott lélekkel hallgatott beszédét. Vagy talán a kormányzói pár által adott ünnepi lakoma volt a legkáprázatosabb ?! Amikor a vakító fényárban és csillogásban uszó fehér márványteremben — amelyhez fogható kevés van a világon — az ország kormányzója köszöntette a nemzet nagy vendégét: „Magyarország hálatelt szívvel őrzi Szent Péter utódjainak emlékét, akik történelmének sorsdöntő óráiban értékes segítségükben és támogatásukban részesítették. Magyarország mindig meg fogja becsülni az atyai jóindulat érzelmeit, melyet a Szentatya iránta tanusit. Azok a szerencsés és szoros kapcsolatok, amelyek minket a Szentszékkel évszázadok óta összefűznek, jelentik a jövő egyik legbiztosabb zálogát".
A kormányelnök hitvalló beszéde
Vagy talán az volt a legemlékezetesebb pillanat, amikor az Ünnepi Csarnok hatalmas hallgatósága előtt a miniszterelnök mondotta el hatalmas beszédét az Eucharisztiáról, mint a családi szeretet kötelékéről. Megrendült lélekkel hallgatták százezrek az ország minden részén a kormányelnök döbbenetes megállapításait a családi élet szomorú válságáról. Rámutatott ennek a kétségbeejtő válságnak az okaira is: Mert a család borának tömlőjét nem küldik az Ür szőlőjébe töltekezni, mert a család vonatjának kazánját nem fűtik mennyei kalóriákkal, mert a szeretet forrásától, Istentől, egyre távolodunk . . . De megmutatta az ellőttünk álló feladatot is: újra építeni a szeretet hajlékát! Át kell itatni a családot az Eucharisztiából eredő áldozatos szellemmel. A szeretet országának végvárait: a családokat bevehetetlen erődökké kell kiépítenünk.
Megbízható
CIPŐT Q T I R I
•
OLCSÓ Á R O N
H
l
O
i
1 *
Ml I H J !
Nyíregyháza, Zrinvi Ilona-utca 2 sz. | Róm. kat. parochia-épület.
TELEFON 579. ?• 93
Magyarország miniszterelnökének ebből történelmi erejű megnyilatkozásából a szebb magyar jövőt látjuk felragyogni,
Másfélszázezer ifjú és g y e r m e k , . , Vagy talán a nemzet virágának, az ifjúságnak a szentáldozása volt a legragyogóbb, legfelejthetetlenebb pillanat?! A világ legszebb virágoskertje pompázott azon a reggelen a Hősök terén. 150.000 magyar ifjú — fiú és leány — emelte lelkét az Ég felé; másfél-százezer lélekben vett magának hajlékot az Űr,
Jézus a vízen jár Talán mégis a dunai körmenet volt a legkáprázatosabb látvány?! Tündéri fényben ragyogó hajókon vonult végig a Dunán Krisztus Király az Oltáriszentségben. Ragyogó ívlámpák ezre s 1 élek-mécsesek százezrei vontak útjába — a Duna hullámaira — csillogó tűz-szőnyeget. A lobogó fáklyák ezreinek lángoló gyöngysora között hömpölygő hullámokon suhantak egymásután a hajók. A legelsőnek orrán a villanykörtékből kirakott hatalmas kereszt csillog. Aztán egymásután jönnek az apácák, papok, főpapok hajói s végül a legtündöklőbb ragyogású: a legméltóságosabb oltáriszentség hajója. Akik ezt a felséges diadalmas menetet nem látták, azok nem tudják annak szépségét elképzelni, akik pedig látták, azok nem tudják elfeledni. Vagy talán az volt a legfelemelőbb látvány, amikor a Hősök terén a honvédek, tűzharcosok és hadirokkantak végeláthatatlan sorai végezték szentáldozásukat?! Csengettyű helyett kürtszó jelezte a szentmise egyes részeit, melyet Gerlier Péter francia bíboros végzett, aki maga is mint tűzharcos küzdötte végig a világháborút.
Fények az éjszakában
Vagy talán a százötvenezer férfi éjszakai szentségimádása volt a legfelejthetetlenebb látvány, az éjbe lángoló fáklyák sokaságának, s a férfí-lelkek kollektív Krisztus-imádatának tüzével a lelkek legmélyébe égett élmény!? Százötvenezer férfi tett fogadalmat arra, hogy ha hitéért ki kell állania, ha hitéért szenvednie kell, vagy üldöztetésben lesz része, híven kitart Kriszfus zászlója mellett. A hitvallói élet biztató ígérete csendült elő a hatalmas sereg tompán zúgó szavából, amikor a katolikus élet legfontosabb bástyájának védelmét fogadták meg: Kitartunk, ott leszünk!
A Szentatya szól
De mégis valamennyi ünnepség között talán az volt a legszentebb pillanat, amikor a Hősök-terén szorongó sokszázezer hívő a bíboros-legátus ünnepi miséje után lélekzet-visszafojtva figyelt a hangszórók felé, amelyeken át felcsendült a rónjai pápa hangja, 94
Lélekbemarkoló pillanatok voltak azok, amikor a Szentatya Castelgandolfó-i nyaralójának dolgozószobájában elmondotta a budapesti Eucharisztikus Kongresszushoz intézett üzenetét s a százezrek könnyes áhítattal hallgatták Krisztus helytartójának szavait, amelyek a Hősök-teréről elszállottak Budapest palotái felett", a a hegyek és völgyek felett, a városok és falvak felett, határon innen és határon túl millió és millió magyar ember -lelkébe. Budapesti emlékeit elevenítette fel a Szentatya, hiszen pápasága előtt járt Budapesten; beszélt a budavári Halászbástyán emelkedő Szent István-szoborról „úgy látjuk őt, amint örökáldást esd nemzetére, oltalmazza és őrzi azt, uralkodik felette s égi közbenjárással segíti." Aztán beszélt Szent Imréről s a magyar szentekről: „felújul lelkünkben a ti nemzetetek számos férfia és nője, akik az evangéliumi erényekkel ékeskedve, tündöklő életükkel és dicső példájukkal Magyarországot ékesítették és azt a kereszténység és az európai kultúra ellenségeivel szemben legyőzhetetlen védőbástyává tették." Majd békét kívánt az országnak: a békének azt a méltóságát, amely a magyar nemzetet megilleti." Felséges pillanatok voltak ezek; méltók arra, hogy unokáink is megemlegessék.
Keiet hődolata Vagy talán mégis a mi külön programmunk volt nekünk a legkedvesebb?! Nem lehetett boldog büszkeség nélkül hallgatni a Rózsák terén a zsúfolásig megtelt hatalmas latin templom gótikus ívei alatt Bányai Jenő nagyprépost, káptalani helynök, Melles Géza és Schirilla S. Andor érseki kanonok társas-miséjét. A különböző szertartások közti szeretet-egységnek felejthetetlen emléke lesz a Bazilikában pontifikált görögnyelvű főpapi mise. Kalavassy György athéni érsek, Varuchas Dénes és Kurtyeff Cyrill püspökök pontifikálták hatalmas és fölöttébb díszes asszisztencia segédletével. Megjelent a főpapi misén Pacelli bíboros-legátus, Serédi Jusztínián bíboros-hercegprímás, Tappouni Ignác szír bíboros-pátriárka és Fossati turini bíboros-érsek. A különféle szertartású püspökök, prelátusok és papok hatalmas serege övezte a szentélyt s a hatalmas templom teljesen megtelt — igen nagy részben külföldi — hívőkkel, akik mindvégig nagy áhítattal kísérték a nagyszerű énekkar által kísért főpapi misét. Különösen mély hatást tett a jelenlévőkre, mikor maga a bíboros-legátus olvasta görög nyelven a hitvallást.
„Hogy mindnyájan eggyé legyenek' 1 De igen sokan hallgatták Sztojka Sándor munkácsi püspöknek az ungvári kispapok remek énekkara által kísért ó-szlávnyelvü főpapi liturgiáját, valamint Gojdics Pál eperjesi püspök, majd pedig Melles Géza kanonok — s a különféle keleti szertartású főpapok és főpapok miséit is. Az Unió ügyéért lelkesedők számára szebbet és többel nem 95
is adhatott a Kongresszus, mint a Szántay-Szémán prelátus által rendezett nemzetközi uniós konferenciát. Szántay-Szémán István prelátus latin nyelvű üdvözlő beszéde után az elnöklő Tappouni szír bíboros-pátriárka mondott rendkívül mély beszédet, majd Gojdics Pál, Bucskó János, Kurtyeff Cyrill, Y aruchas Dénes püspökök, Bnnzeu Miklós nagyprépost és Minya János teológiai tanár szólaltak fel. A nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő jelentőségű konferencia sok apostolt szerzett az Unió szent ügyének. A gör. kat. nők éjszakai szentségimádása, melynek elmélkedését P. Dudás Miklós bazilita-főnök vezette, aki néhány nappal előbb ért haza amerikai körútjáról — az édesanyák lelkén keresztül az eljövendő nemzedéket emelte az Eucharisztikus királyhoz.
* A minden képzeletet felülmúló síkerű ünnepségek fénye, pompája, mélysége és lelket-megragadó varázsa méltó gyümölcse volt annak a több mint egy esztendőn keresztül tartó előkészítő munkának, amelynek áramlása magával sodorta a lelkek millióit. Amit az Eucharisztikus Világkongresszus előkészítői és megrendezői műveltek, az emberfeletti teljesítmény volt. A z egész magyar katolicizmus a legnagyobb hálával és köszönettel tartozik P. Bangha Bélának, Mihalovics Zsigmondnak, Czapik Gyulának és sok-sok munkatársának. De nagy hálával és köszönettel kell adóznunk azok számára is, akik az előkészítés részlet-munkáit' végezték: Melles Géza kanonoknak, a hajdudorogi egyházmegyei előkészítő bizottság elnökének, aki hónapok kitartó munkájával írásban és szóban lelkesített, dolgozott a nagy és szent cél érdekében. Paróchiáink tekintélyes részét bejárta, lelkigyakorlatokat, előadásokat, propaganda-beszédeket tartott; ahová személyesen el nem mehetett, ott írásai, levelei és újságcikkei által mozgatta meg a lelkeket. Ugyanezt a munkát végezte el az Adminis 'iratura területén SzántaySzémán István prelátus. Fáradhatatlan munkatársaik voltak a bazilíta atyák, akik népmísszióik sorozata, szentbeszédeik tömege, a gyóntatások és áldoztatásoknak szinte elképzelhetetlen száma által olyan munkát végeztek, amilyenre csak az Eucharisztikus Krisztusért égő lélek képesítheti az embert. Elismerés és köszönet illeti a Keleti Albizottságot, elsősorban a két elnököt: Szántay-Szémán István prelátust és Melles Géza kanonokot, továbbá az ügyvezetőt, Krajnyák Gábor kanonok-paróchust és az előadót: Kozma János hittanárt. Az ő érdemük, hogy a keleti szertartások részvétele ilyen impozáns módon volt biztosítva. Jólesett az egyházfejedelmek sorában ott látni Bányay Jenő nagyprépost, káptalani helynököt, aki a hajdudorogi egyházmegye képviseletében jelent meg; továbbá a bíborosok kíséretében Bihon István kanonok, pápai kamarást, aki Tappouni bíborospatriárka kísérője volt.
A MI TEMPLOMUNK ÉS A S Z E N T E Y . A z Eucharisztikus Világkongresszus egy lelki megújhodás forrása legyen" adták ki a jelszót a központból, s ezt a főpásztori körlevelek eljuttatták minden hívő lelkéhez is. A z első híradástól másfél év mult el ide s tova; és sok-sok írást olvastunk, sok beszédet hallottunk, hogy míképen is válhatnék az Oltáriszentség szentéve a lelki megújhodás forrásává.
* A szentévi megújhodásban azonban ne csak lelkünk részesüljön, hanem az Oltáriszentség székháza: a templom is! Ennek is meg kell újulnia, mint az emberi léleknek. Ennek is meg kell tisztulnia, mint az emberi szívnek. De, amikor ezt mondom, nem egy olyan templom-renoválásra gondolok, amely talán súlyos ezreket emésztene fel és amit kicsiny egyházközségek úgy sem bírnának el. Ehhez a templomújításhoz, mit én szeretnék, csak egy kis buzgóság kell és sok jóakarat. Ha ez a kettő megvan, akkor templomunk a jelen szentévtől kezdve megújul pénz nélkül és súlyos adóság nélkül, A buzgóságot és jóakaratot elsősorban a papoktól kell kérnünk, aztán a gondnokoktól és a harangozóktól is; de természetesen minden hívő közreműködésére is szükség van, hogy megújuljon a falu közös kincse: a templom. Nagyon jól tudja mindenki, hogy egy templomnak rendes volta nem annyira a falak friss festésétől és szépségétől függ, hanem elsősorban tisztaságától. És valljuk be, hogy igen sok templomból épen az hiányzik! Vagy nem? Nézzünk csak be egyikmásik templomba; lépjünk be az ajtón és menjünk végig rajta, egész be a szentélybe nyitott szemmel! Hány helyen találjuk ugyanezeket: A falakon vastag, füstös pókháló éktelenkedik; az ablakok szintén éves, sőt több éves pókhálóval beszőve és feldíszítve apró légy-helyezte pontokkal. Vagy csak a padok alá nézzünk be: újjnyi por, szemét, vírágcsonk, s a legények padja alatt talán még elhajított gyufa s elhasznált cigaretta-vég is van! Bfcony sokan ezért félnek ám a térdepléstől; a ruha nagyon drága és a hónapos port vajmi kevesen óhajtják haza vinni emlékbe! Hát a harangozó felesége, leánya, de ő maga is hogy néz szét a templomban? A harangozó fegyvere nemcsak a harangkötél, hanem a seprű és a portörlő is! De menjünk csak tovább, beljebb a szentély felé; szemünk az egykori öröklámpán akad meg, amely bizony régen lehetett használatban! Miért nem ég? Talán nincs rá pénz? Nincs olyan falu, ahol erre ne jutna; de ha meg is van az öröklámpába való olaj, ott avasodik meg a „lomtár" aljában. És bizony még az is megtörténik, hogy az egyházfi a csizmáját keni vele, de meg nem gyújtaná, semmi pénzért! 17
Vagy ott van az ikonosztázíon! De miért van ott? Talán azért, hogy feketére füstölődött képeivel elrejtse az oltárt, meg a szentélyt a hívők szeme elől? Sajnos, sokszor és sok helyen csak erre való. És itt a tennivaló már nemcsak az egyházfira marad, hanem másra is. Nézzük csak tovább! Mi van az oltáron? Húsvét előtt — karácsonykor feltett terílőt karácsony előtt pedig Nagyboldogasszonykor feltelt oltárlerítőt találunk ott. Hát a virágok honnan valók? A lányok vették a vásáron a zsidótól; hogy sokáig tartson; meg hogy nekik ne kelljen frisset tenni. Hiába — no, sok a dolguk. Vájjon ki korzózna már mise előtt, ha négy-öt leány a virágot rendezgetné az oltáron, minden héten felváltva ? ! És tisztelendőné asszony, tetszett már látni, milyen fekete miseing van a tisztelendő úron és milyen gyűrött miseruha? Vájjon miért? Én tudom! Mert nem tetszett még soha sem elővenni sem a harangozót, sem a lányokat és nem tetszett megmagyarázni, hogy mint is kell azt rendben tartani. Pedig a tiszta templomi ruha jobban dicséri a papnét, mint az otthoni szekrény szépen elrendezett tartalma. De miért van az előkészületi oltáron a két borospohár, vagy az a két régen mosott kékítős üveg? Hogy ezek a boros-vizes kancsók, ámpolnák? Mindenre gondoltam, csak pont erre nem. Hiába, mindig tanul az ember valamit: hogy hogyan kell megtakarítani egy-két pengőt! És az sok negyvennyolcas szekrény, 1800-as ruhafoszlányokkal, gyertyacsonkokkal, 15 éves máriapócsi papirkoszorúkkal, szúette ószláv könyvekkel, törött vázákkal: valóságos múzeum! Talán épén ezért tartják is bent a szentélyben, mert múzeumja a parókiának. És az áldoztató kanálka az oltáron takaratlanul, a misekehely napokig kint tartva az előkészületi oltáron; a rossz pokróc (mert szőnyeg ötven évvel ezelőtt volt) miért pecsétes, gyertyás? De ne folytassuk tovább! Ki ne ismert volna ebben a leírásban, ha csak részben is: saját községe templomára? Nem egy, nem kettő, de hány templom ilyen! De hát miért?! Megmondom! A harangazó csak ott takarít, ahol látják az emberek. A kúrátor csak a perselyt szedi ki, pedig neki is kellene a temp-
Legjobb ](
alapot, sapkát
VERESS-nél vásárolhat. Minőségben és árban vezet. Nyíregyháza, Kossuth-tér 11. szám. Ungár ház.
98
Róm. kat. templom mellett.
Kertész István látszerész
Nyíregyháza, Bethlen-utca 3, sz, R' in. kat. isk Zeiss-Punkia
épület.-
ü vejiek
lerakata.
Készszemüvegek •• ; miiiweu optikai cikkek raktára
lom rendjére íelügyelnie. A tisztelendő úr nem néz szét á templomban, csak arra, ami a keze ügyébe kerül. A tisztelendőné asszony? Nos ő is csak a vasárnapi misére jön, de akkor is csak úgy „Szent Isten..."-re! De a templom-takarításnál bizony csak a harangozó ver felhőkig érő port és így megy tönkre minden szép, minden jó! A z Oltáriszentség Jézusa nem ilyen templomot, nem ilyen környezetet kíván! Tisztát, rendezetett, ha egyszerűt is: ez az ő óhaja! Épen ezért az Ür hajlékának rendbehozása szintén a szentévi teendők közé tartozik! És ami lényeges: nem jár kiadással! Csak — amint már említettük — buzgóság kell hozzá és jóakarat! A rendezetlen templomok Ür Jézusa számára csak ezt kérjük és egy-kettőre megújulnak a templomok! Hogyan? A templom takarításhoz osszunk csak be egy-két Szent Antal segítette — szegény asszonyt. A z oltár- és papiruhák rendbentartására a papnéknak kellene felügyelniük; nem sok munkatöbbleteit jelentene és mégis sok örömmel járna! A z egyházközség leányifjúsága tisztántartaná a ruhákat — tapasztalatból tudom — csak mosószereket szerezzen be a pénztáros! A papirvirág helyett a lányok gondoskodnának élő virágról, ha lenne, aki buzdítaná s beosztaná őket úgy, hogy minden héten más-más kettő gondoskodjék friss élő virágról. Versenyre kelnek, hogy kinek a keze alatt varázsolódik szebbé az oltár. A z oltárszerelvények rendbehozásáról gondoskodjanak azok, akik arra hívatottak. A kékitős üveget, borospoharat, meg a hasonló dolgokat igyekezzünk pótolni rendessel! És igen is, a gondnok is gondoskodjék — hisz ez a kötelessége — hogy a lomtár is minél előbb kerüljön ki a templomból, vagy a tűzbe, vagy ha sajnálják, a templom padlására! A hívek pedig becsüljék meg az Isten házában azt a rendet, mit pap, papné, harangozó, gondnok és az ügyes kezű lányok csinálnak mostantól kezdve, de ezután mindig! íly módon tegyük emlékezetessé a Szentévet. Ha nem is mehettünk hódolni Krisztus Királynak az ország szívébe; Budapestre: hódoljunk itthon, egy kedvére végzett alapos munkával, külső tiszteletadással is! Én tudom és hiszem, hogy az Oltáriszentség külső tisztelete: a rend, tisztaság, a friss virágillat fog bennünket ösztönözni arra is, hogy tartsunk ilyen rendet, tisztaságot bensőnkben; lelkünkben és szívünkben is!
* Ezeket a sorokat egyik igen agilis fiatal papunk küldötte be; de mert írásában kevés a dicséret és elismerés s annál több a — valljuk be: megérdemelt — megrovás, amiből még a tisztelendőné aszszonyoknak is jutott egy-kettő, — az volt a kívánsága, hogy cikkét név nékül közöljük. Készséggel megtettük s az aggályozott irányban is vállaljuk a felelőséget. (Szerk ) 99
FENY Napot keresni mindig, meg nem botolva menni, csak menni, menni, menni s mindig a fényt keresni.
minden issza mindenütt és áldja a Teremtőt. Száz viskó itt ma sorba ablakát tárva-tárja, száz beteg, göthös borda az életet muzsikálja.
Arcokon és szívekben, ébren és álmodásban — fényt, fényt keresni egyre: egekben a pocsolyákban.
Napot keresni mindig, meg nem botolva menni, csak menni, menni, menni és mindig a fényt keresni.
Tenyérnyi helyen ring-ragyog, tenyérnyi téren táncol, az égen felhő-csolnakok . . . a földön rőtarcú vándor.
Arcokon és szívekben, ébren és álmodásban, fényt, fényt keresni egyre, egekben s pocsolyákban,
A fák itatják levelük, a fényre szomjast, lengőt,
TARTALLY
ILONA
Gyermekzarándokiat Máriapócsra, Impozáns gyermekzarándoklat érkezett a minap Máriapócsra, A baktalórántházi, petneházi, nyirvásári és kislétai gk. iskolák tanítói elvezették tanítványaikat a könnyező Szűz Máriához és megtisztult, ártatlan lélekkel kérték: eszközölje ki Szentséges Fiánál, hogy7 az Eucharisztikus Kongresszus hozza meg minden magy ar lélek megtisztulását és bűnből való feltámadását, amelyet kövessen Magyarország föltámadása. Gyönyörű volt látni a gyermeksereg buzgó ájtatosságát. Felkészülten járultak a szentgyónáshoz és szentáldozáshoz. És gyönyörűen énekeltek. Majd figyelmesen hallgatták Zsatkovics Dénes bazilita atya magyarázatát a régi s az új kegyképről s a csodákról. Mélyen a szívükbe vésték Simon György baktalórántházi lelkész útravalóját: mélyen megható szentbeszédét, mely után elbúcsúztak a szomorú Kegyképtől abban a reményben, hogy a jövő májusban már nem lesz szomorú a tekintete, mert ismét virulni fog Szűz Mária országa, Szent István birodalma.
M A Y E R ISTVÁN Ó R Á S ÉS ÉKSZERÉSZ - A R A N Y É R M E S MESTER
A l a p í t v a 1890. P o s t a t a k a r é k p é n z t á r i s z á m l a s z á m 40.723 Telefon 298.
NYÍREGYHÁZA.
ZRÍNYI
Nagy raktár. Legolcsóbb szabott árak.
100
1 L O N A - U . 1.
K.észpcnz-áron hitelbe is vásárolhat.
Kinek van választójoga?
Egy rendkívül fontos törvényt hirdetett ki június 2-án az ország kormányzója, mely az országgyűlési képviselők választásáról rendelkezik. Kimondja ez az új törvény, hogy a jövőben a szavazás titkosan történik. Ugyanakkor újonnan szabályozza, hogy kiknek van választójoguk. Mivel az országgyűlési képviselők választása által minden választójoggal bíró magyar ember beleszól az ország ügyeinek intézésébe s a választópolgárok szavazatain múlik, hogy ebben az országban milyen kormányzat lesz, — hogy a szebb magyar jövő felé haladunk-e, — hogy boldogabb napok következnek-e a magyarra, azért minden becsületes magyar embernek lelkiismeretbeli kötelessége szavazati jogát biztosítani s azzal élni is az ország javára. A következőkben nagy vonásokban tájékoztatjuk kedves olvasóinkat a törvény és a végrehajtási utasítás alapján arról, hogy kinek van választójoga. Olvassuk el figyelmesen, aztán adjuk tovább másoknak is, tárgyaljuk meg alaposan, hogy kit illet meg ez a legszentebb állampolgári jog, nehogy bárkinek is elsikkadjon a választói joga.
*
A z új törvény értelmében kétféle választás lesz: egyéni kerületi és lajtstromos kerületi választás. Ez azt jelenti, hogy minden vármegyében lesznek kerületek, ahol a szavazók tetszés szerint szavazhatnak a jelöltek bármelyikére. Aki a legtöbb szavazatot kapja (de legalább a szavazatok 40 %-át), az lesz a képviselő. Ugyanakkor lesz egy lajstromos választás is. A z egyes vármegyékben (és a törvényhatósági jogú városokban) az egész megye Cili. város) választópolgárai szavaznak, de nem egy-egy jelöltre, hanem a pártok által előterjesztett lajstromra, vagyis listára, melyen fel vannak sorolva azoknak nevei, akiket az a párt a képviselőségre jelöl. A választók tehát itt a pártokra fognak szavazni. S az egyes pártok jelöltjei a lista sorrendje szerint a szavazatok arányában fognak képviselőséget kapni. A z egyéni kerületi választásoknál tehát névszerint szavazunk arra, hogy kit akarunk képviselőnknek, a lajstromos választásnál pedig arra szavazunk, hogy melyik pártnak a programmját helyeseljük. Tehát a legtöbb ember a jövőben kétszer fog szavazni. Először az egyéni kerületi, másodszor a lajstromos kerületi szavazásnál.
*
Kinek van mármost az egyéni választásnál s kinek a lajstromos választásnál szavazali joga?! 101
Lássuk először a
férfiakat:
I. Lajstromos választójoga van annak férfinek, aki a 26. évet betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár és 6 év óta ugyanabban a községben lakik, (vagy van lakása) és az elemi iskola hatodik osztályát sikeresen elvégezte. Azoknál azonban, akik 1912 előtt születtek, elég a negyedik osztály elvégzése is. (A valóságban tehát ez azt jelenti, hogy ma még a 27 éven felüliek számára elég a 4-ík osztály elvégzése, csak azoknál szükséges a 6-ik osztály, akik az idén töltik be a 26 évet és akik a jövőben kerülnek be a névjegyzékbe.) Sőt azt is megilleti a választójog, akinek 4 osztálya sincsen, ellenben írni-olvasni tud; de csak két feltétellel. A z egyik feltétel, hogy családfenntartó legyen (vagyis feleségét, vagy szülőjét, vagy nagyszülőjét, vagy gyermekét, vagy unokáját, vagy testvérét tartsa el). A másik feltétel, hogy az alább felsorolt kívánalmak egyikének feleljen meg. Vagyis, ha: 1) a világháborúban vitézségi érmet szerzett, vagy altiszti fokozatot ért el; 2) vagy ha hadirokkant, 3) vagy ha tűzharcos (a Károly-csapatkereszt tulajdonosa); 4) vagy ha önálló iparos, vagy kereskedő; 5) vagy ha földműves, aki a maga vagy felesége földjén gazdálkodik s annak kataszteri tiszta jövedelme legalább 40 arany korona; 6) sőt ha nincs is annyi tiszta jövedelme, de lagalább két hold földjük és házuk van; 7) sőt akkor is, ha nincs ugyan házuk, de a két hold saját földjük mellett 2 hold bérletük van; 8) vagy az olyan földműves, aki mint bérlő legalább 6 év óta gazdálkodik olyan földön, melynek legalább 100 korona kataszteri tiszta jövedelme van, vagy amelynek területe legalább 10 hold (ebbe bele lehet számítani a saját földjüket is); 9) vagy ha gazdasági cseléd, aki legalább 4 év óta ugyanazon a helyen van alkalmazva; 10) vagy ha mint mezőgazdasági munkás 4 éven át ugyanannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban volt alkalmazásban, A diplomásoknál nem szükséges a 26 év betöltése, II. Egyéni választójoga van annak a férfinek, aki a 30 évet betöltötte, 10 év óta magyar állampolgár, állandó foglalkozása van, családfenntartó és 6 év óta ugyanabban a községben lakik (vagy van lakása). A hat elemi végzettség itt is csak azoknál lesz szükséges, akik 1912 után születtek. Ma még tehát mindenkinél elég a 4 osztály elvégzése. Sőt elég az írni-olvasni tudás is akkor, 1) ha: a világháborúban vitézségi érmet szerzett, vagy altiszti fokozatot ért el; 2) vagy hadirokkant; 3) vagy tűzharcos (a Károly csapatkereszt tulajdonosa); 4) vagy önálló iparos vagy kereskedő, ha legalább két év óta bárhol bármilyen állami egyenes adót fizet; 5) vagy földműves, 102
aki a saját és felesége birtokán gazdálkodik, ha annak kataszteri jövedelme 60 korona; 6) vagy, aki a saját és felesége 5 holdas birtokán gazdálkodik és házuk is'van; 7) vagy ha saját vagy feleség 5 holdas birtoka mellett még 5 holdas bérelt földön gazdálkodik; 8) vagv bérlő, aki 6 év óta gazdálkodik olyan bérelt (és saját) birtokon, melynek kataszteri jövedelmi 100 korona; 9) vagy gazdasági cseléd vagy munkás, aki 6 év óta ugyannál a munkaadónál vagy ugyanabban a gazdaságban van alkalmazva. Állandó foglalkozása van annak is, aki nyugdíjat, vagy öregségi, vagy rokkantsági járulékot kap, vagy pedig, aki vagyonának jövedelméből tartja fenn magát. A középiskolát végzetteknek elég a 26 év. Mikor van választójoguk a nőknek? I. Lajstromos választójoga van a nőnek, ha betöltötte a 30 évet, 10 éve magyar állampolgár s 6 év óta ugyanabban a községben lakik, s az elemi iskola 6 osztályát sikeresen elvégezte és vagy saját jövedelméből vagy keresetéből él, vagy olyan férfi felesége, vagy özvegye, aki a lajstromos választójog imént felsorolt kellékeinek megfelel, vagy megfelelt. Elég az írni-olvasni tudás is, de csak akkor, ha 3 törvényes élő gyermeke van (a hősi halált halt gyermek élőnek számít), Saját keresetéből él az a családtag is, aki a háztartásban vagy gazdaságban végzett munka ellenében ellátásban részesül. Á középiskolát végzett nőt 26 éves korában, az egyetemet végzett nőt bármilyen korban megilleti a választójog, II. A z egyéni választásnál ugyanilyen feltételek mellett van a nőnek választójoga, azzal a különbséggel, hogy itt a férjnek nem a lajstromos, hanem az egyéni választójog által megkívánt kellékekkel kell rendelkeznie. A z állampolgárságot nem kell külön igazolnia annak, aki Csonka-Magyarország területén született, vagy aki elcsatolt területen született ugyan, de a trianoni béke előtt négv évvel már itt lakott. A 6 évi helybenlakás követelményének megfelel az is, aki az utolsó 6 évben lakóhelyét csak egyszer változtatta, de azelőtt 6 évig egy községben lakott. A 6 elemi végzettség helyett elég más iskolának ezzel egyenrangú osztályának elvégzése is. Elrendelte a belügyminiszter, hogy jun. 19-től kezdődően készítsék el a választók névjegyzékét. Csak az szavazhat, aki a névjegyzékben benne van. Azért akinek választójoga van, az köteles magát a névjegyzékbe felvétetni. A névjegyzék összeállítása a következőképen történik. Minden 19 évet betöltött férfi és nő vallomás-szolgáltatásra van kötelezve, A városokban mindenki részére megküldik a számlálólap-nak nevezett ívet s azokat a hatóság június 27—jul. 6. között összeszedi. A falvakban a hatósági közegek mindenkit felkeresnek, kikérdezés után ők töltik ki az ívet s a lakosokkal 103
aláíratják. A z ideiglenesen távol-lévőkről is ki kell tölteni ezt az ívet. A bemondott adatokat — kívánságra okmányokkal kell igazolni; erre azonban öt napi haladékot is lehet kérni. Július 12-ig bárki személyesen megjelenhetik a községi elöljáróságnál választójoga igazolására s előadásáról (kérelméről) ott jegyzőkönyvet kell felvenni. A névjegyzék tervezetét augusztus 21. és 31. között közszemlére fogják kitenni. Tekintsük meg azt mindnyájan s ha azt fogjuk látni, hogy nevünk nincs ott felsorolva, bár a választójog bennünket megillet, akkor felszólalásunkat augusztus 31-ig terjesszük elő írásban vagy élőszóval a községi elöljáróság [városban a polgármester] előtt. Élőszóval előadott felszólalásunkról az elöljáróság [vagy a polgármester] jegyzőkönyvet fog felvenni. Felszólamlásunkat meg is kell indokolni s okmányokkal kell választójogunkat igazolni. Ezeket az okmányokat minden hatóság, hivatal [lelkész, jegyző stb.] köteles nekünk azonnal kiadni, — mégpedig díjmentesen és bélyegmentesen. Felszólalásunkról kérjünk elismervényt s azt őrizzük meg. Aki a vallomás-szolgáltatást megtagadja, vagy elmulasztja — büntetést von magára. A választójog bizonyításához szükséges kivonatokat, bizonyítványokat és egyéb okiratokat bélyegmentesen és díjtalanul kell kiállítani. (De fel kell azon tüntetni, hogy kizárólag az országgyűlési képviselőválasztók névjegyzékének összeállításával kapcsolatos igazolás céljára szabad ezeket felhasználni). A névjegyzékre vonatkozó beadványok bélyegmentesek.
* Mi hát a teendő?! Tanulmányozzuk át ezt a rövid ismertetést. Állapítsuk meg, hogy van-e választójogunk, s milyen címen. Vájjon egyéni kerületi választójogunk is van-e, vagy csak lajstromos?! Aztán pontosan írjuk be, vagy diktáljuk be a számlálólapra adatainkat, legfőképen azt, amely bíztosítja részünkre a választójogot. Ha valamit nem tudnánk igazolni, kérjünk 5 napi haladékot, s közben szerezzük be a szükséges okmányokat, Azokat mindenki köteles azonnal díjtalanul és bélyegmentesen nekünk kiadni. Ha mégis volna valami hiba, július 12-ig jelentkezzünk a községi elöljáróságnál s panaszunkat diktáljuk jegyzőkönyvbe. Ha még ez sem segítene, akkor a névjegyzék tervezetének megtekintése után augusztus 31-ig terjesszük az elöljáróság elé — írásban vagy élőszóban felszólalásunkat s kérjünk arról elismervényt.
* A választójog a legszentebb állampolgári jog, de a legsúlyosabb kötelességet is rója ránk. A választópolgárok szavazatán múlik az ország sorsa. Ha biztosítani akarjuk a magunk és gyermekeink szebb jövőjét, ne sajnáljuk a fáradságot, járjunk utána s vétessük lel magunkat a névjegyzékbe, választások idején pedig éljünk szavazati jogunkkal a haza javára, Í04
Miért búsul a magyar? A Magyar Cipőkereskedők Országos Egyesületének jelentése szerint a cipő-vásárlás fejkvótája a mult esztendőben 0'48 volt. Ami magyarul annyit jelent, hogy egy-egy emberre még félpár cipő sem jutott. Persze voltak, akik 4—5 pár cipőt is vettek, de viszont voltak családok, ahol hat gyermek járt egy pár cipőben. 1927-ben még 1 '24 volt a cipővásárlás fej-kvótája, azóta azonban folyton csökkent s végül a mai megdöbbentő állapotig jutottunk. A z átlagos magyar embernek csak a fél-lábára jut cipő. De minden ötvenediknek még a fél-lábára sem. Tanulságos a magyar állapotot a külföldivel összehasonlítani. Az amerikai Egyesült Államokban a cipővásárlás fej-kvótája 3 pár, Angliában 2'25 pár, Németországban 2 pár. A miénknél is rosszabb a romániai állapot. Igaz ugyan, hogy ott bocskorban járnak az emberek. A cipőfogyasztás csökkenésének két oka van: az egyik, hogy a mult évben megdrágult a cipő, a másik, hogy nagyon gyenge a nép vásárló képessége. Magyarul: nincs a népnek pénze. Hát
fog
azért
búsul
a magyar
Lapunk legközelebbi megjelenni. Lapzárta
s ezért jár
— augusztusi július 15-én.
mezítláb.
— száma
augusztus
I-ért
FŰSZERT, CSEMEGÉT olcsón — jó minőséget
vitéz Tornay István üzletében — Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 9. sz.
BITTNER LAJOS Ö T V Ö S M ÜVES ARANYKOSZORÚS - MESTER
BUDAPEST, IV., PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. 8. Készít és raktáron tart: szentségtartókat, kelyheket, cibóriumokat stb. e g y h á z i ötvösmunkákat. Aranyozás és ezüstözés!
Katolikus műiparos cég!
