II. ÉVFOLYAM.
1938. AUGUSZTUS HÓ
8. SZÁM.
GOROGKÁTOUKUS ÉlET
HITBUZGALMI FŐSZERKESZTŐ:
FOLYÓIRAT
SEREGHY
FELELŐS SZERKESZTŐ ÉS KIADÓ : P A P P
LÁSZLÓ
GYÖRGY
D R.
SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: NYÍREGYHÁZA, BETHLEN-U. 5 ELŐFIZETÉSI DÍJ EGÉSZ ÉVRE 1 P 60 F.
POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁM: 17.271
SZENT ISTVÁN ÉS A MAI MAGYARSÁG. Kettős szentévünkben emlékezünk Szent Istvánról s a dicsőséges magyar múltról, Szent István Nagymagyarországáról s a tnaí élet-halálharcát vívó Magyarországról. Az emlékezés fölemel, büszke öntudattal tölt el, de a ma gondja lenyom s fürkésző tekintetünk aggódva keresi a jövő kifürkészhetetlen utait. A világpolitika, külpolitika, belpolitika sok-sok súlyos kérdése fekszi meg a mai ember lelkét, vájjon jut-e hely Szent István emlékének? Modern eszmék töltik be a lelket, amelyek időtlen s mérhetetlen távolságban látszanak állani a 900 év előtti magyarság gondolatától. Krisztus királyságának eszméje s terjedése a keresztény világnézet győzelme, a nemzeti totalitás, jobboldaliság törekvése: az egyetemes világpolitika kérdései. Imperializmus és béke, középeurópaí egyensúly és a Dunamedence kérdése, nemzetiségi kérdés és kisebbség-védelem: a külpolitika problémái. A nemzeti erő fokozása s biztosítása, szociális földbirtokpolitika, telepítési akció, felekezeti béke, idegenforgalom fokozása: a belpolitika kérdései. Hol vannak ezek Szent István korától s a 900 év előtti magyarságtól? Meglepően közel! Nincs még egy nép a világtörténelemben, amelynek 900 év előtti eszméi, intézményei 900 év után is olyan alkalomszerűek legyenek, mint a magyar népé, amelynek első királya nem csak saját korának legmodernebb uralkodója, de a modern 20-ik század emberének,, gondolkozójának, hívatott vezéreinek, reformereinek, kül- és belpolitikai irányító nagy elméinek is szinte utolérhetetlen példaképe. 1. Krisztus Királysága; ki úr s király a föld felett, hogy eggyé forrasszon békességben minden népet s nemzetet, — hogy valósul meg Szent Istvánban? Kora, vallásos gondolkozása azt vallja: Minden hatalom Istentől vau, s arra adatik, hogy Krisztus orszaga, az Egyház terjedjen, s az embereket az égi hazába ve105
zcssc: a krisztusi nyájnak egy-egy darabja felett kormányoz a földi király és vezeti alattvalóit a Civitas Dei, az Istenország örök birodalmába. Ezért uralkodik Isten kegyelméből. Hogy pedig ki alkalmas a krisztusi földi ország egy-egy darabja fölött hatalmat gyakorolni, azt csak Krisztus földi helytartója a római pápa illetékes eldönteni azzal, hogy valakit elismer-e törvényes uralkodónak, vagy sem. Akit elismer, azt a királyi cím, esetleg még korona adományozásával tünteti ki. Ez a gondolat vezeti Szent Istvánt is, amikor térítésének és az ország szervezésének elismerését, jóváhagyását kéri II. Szilveszter pápától, aki elismerése jeléül küldi az apostoli kettős keresztet és a királyi Koronát. Kell-e ennél világosabb kifejezése Krisztus Királysága alapgondolatának s a nemzetek közötti béke megvalósításának? Olasz földről, francia pápa, német szerzetes által küldi a magyar királynak a koronát, minden magyar közhatalom letéteményét. 2. Keresztény világnézet: Senki más alapot nem vethet, nemzetek, országok számára sem, mint amely vettetett, Jézus Krisztus — Aki azt mondotta: Aki nincs velem, ellenem van, aki nem gyűjt velem, szétszór. Középutat, megalkuvást, közömbösséget még világi dolgokban sem ismer, csak az isteni parancsok, krisztusi igazságok hajlíthatatlan következetességű, egyenes útját. Szent István fiához írt Intelmeiben a legelső helyre teszi a kath. keresztény hit megtartását: „Ha pedig valamikor találtatnának a te hatóságod alatt olyanok, akik a Szentháromság alkotmányát megbontani akarnák, ilyeneknek se táplálást, se oltalmat ne adj, nehogy magad is társuknak és jóakarójuknak láttassál." Azt írja róla Thietmár merseburgi püspök: a legyőzöttekkel kegyesebben senki sem bánt, s mikor a pogány lázadók a keresztény szellemű kifejlésnek útjába álltak, kíméletlen, kemény vasököllel zúzza össze őket, szinte vérfagyasztó kegyetlenséggel tiporja el a lázadást, korának szokása szerint bünteti; felnégyelés, megvakítás akkor általánosan használatos büntetések a hitszegők, vértagadók, pártütők számára. Mindezt a nemzet fentmaradása érdekében teszi. 3. Imperalizmus — fékezetlen hatalom-vágy: ez a népek réme; nemzetközi béke: ez a népek vágya, álma. Olhatatlan vágy mindkettő. Ma is, 900 év előtt is. II. Konrád német-római császár hódoltatni, s hűbéressé akarja tenni Szent Istvánt, 1030-ban nagy haddal támadja meg az országot, Esztergomig nyomul s Szent István tönkre veri, „hadsereg és minden eredmény nélkül hagyja el az országot". Akkor foglalja el Szent István Bécset, s mehetett volna egész Bajorországon át kardcsapás nélkül, s nem tette. Békejobbot nyújtott a legyőzött ellenségnek. A császár szégyenében nem akart tárgyalásokba bocsátkozni, 13 éves fiára bízta a békekötést, Henrik hercegre, a későbbi III. Henrik német császárra. Tehát megállt a Lajta vizénél, mert nem volt imperialista, megelégedett az Isten-alkotta, természeti egységet alkotó Magyar106
országgal, Ha lett volna akkor Nobel-békedíj, senkit sem illetett volna meg olyan joggal, mint Szent Istvánt, s ha a világtörténelem nagyjai között kellene a békedíjat odaítélni valakinek 1000 év uralkodói között, arra méltóbbat találni nála nem lehet. Azért nevezik kortársai: kegyes, békeszerető, igazságos királynak. 4. Dunamedence kérdése, a középeurópai egyensúly biztosítása, ma is kérdés, 900 év előtt is az volt. Szent István bebizonyította, hogy itt e földön államot alkotni, nemzetek között békét biztosítani csak a magyar nép lehet egyedül alkalmas. Kifelé, a hódító törekvésekkel szemben kemény, mint a Kárpátok gránit orma, befelé békés, nyugodt, erőtől dúzzadó, mint az alföldi róna. 5. Nemzetiségi kérdés — kisebbség-védelem. Legfájóbb sebe Európának, legtöbb vér és könny fakasztója a szenvedő XX. század emberének. Szent István a keresztény vendég és jövevény népeket fölkarolta, mert „nagy haszon vagyon bennük: különbb különféle szót, szokást, fegyvert, tudományt hoznak magukkal, ami minden országnak ékességére szolgál." „Gyenge és törékeny az egynyelvű és egy erkölcsű (egy szokású) ország. Hagyom azért fiam „adj nekik táplálást — és tisztességes tartást". . . E meghagyást korán sírba szállt fia nem teljesíthette, de teljesítette teljes hűséggel az 1000 éves Magyarország. Ebben is páratlanul áll a világtörténelem nagyjai között Szent István, s az ő Magyarországa. Van-e még föld, nép, ország, amely a nemzetiségi kérdést, kisebbség-védelmet olyan nobilisán, úri módon kezelte volna, mint a magyar? Első királyától tanulta. Szent István udvarában menedéket, vendégszerető látást találnak a kiüldözött hercegek, mint pl. Edmund és Eduárd angolszász hercegek. 6. Idegenforgalom: minden ország főtörekvése, erkölcsi és anyagi okokból. Szent István előtt 100 évvel még litániában könyörögtek a nyugati keresztény népek: a magyarok nyilaitól — ments meg Uram minket, s Szent István alatt olyan idegenforgalom indult meg a szent földre Magyarországon át, aminőt azelőtt elképzelni sem lehetett. A zarándokok nem győzik magasztalni a magyar király vendégszeretetét. Rómában, Jeruzsálemben zarándokszállásnak is szolgáló kolostorokat épít, Bizáncban templomot és szálló-házat, a ravennai Szent Péter-kolostor építéséhez is hozzájárult e célból. Akkor ép úgy szétvitték a zarándokok Magyarorszag jó hírnevét napkelettől—napnyugatig, mint akárcsak az Eucharisztikus Kongresszus résztvevői 900 év multán, egy elrágalmazott, befeketített, lealázott ország hírnevét. Csinált-e valaha valaki értékesebb idegenforgalmat, mint Szent István? 7. Földbirtok-reform: célja a nemzeti erő gyarapítása, túlsúlyának biztosítása. Kétféle birtok-kategóriát állít fel. Szállásbirtok, amit a foglaló nemzetségek megszálltak és királyi magán birtok, amely áll egyrészt a törzsi vagyonból, amit a többi törzsekhez hasonlóan Árpád családja birtokolt, s a többi, mint gaz107
dátlan birtok, mind a királyra háramlott. Ugyancsak a király tulajdonába mentek a hűtlenségbe esett hadnagyok elkobzott birtokai. A királyra háramlott birtokokból alapította Szent István a kolostorokat, püspökségeket, adományozott híí embereinek, akikre békében és háborúban támaszkodhatott. A földbirtok helyes megosztását ma a földművelésügyi minisztérium gyakorolja, akkor a várispánok és királyi billogosok. 8. Telepítési akció: folyt akkor is és pedig örökhaszonbérlet formájában, vagyis évi szolgáltatással tartozik a telepes, amit a várispánok kezelnek s fordítanak a hadviselés és közigazgatás költségeire. 9. Vallási béke. Intelmeiben figyelmezteti fiát, hogy nem lehet egyazon szokás szerint kormányozni a latinokat és görögöket, hanem mindeniket a saját szokásai szerint. A szükségesekben egység, egyebekben szabadság! „Uralkodjál mindenek felett harag, kevélység, gyűlölködés nélkül, békességben, szelíden, emberségesen, megemlékezvén, hogy minden ember azonegy állapotban vagyon és semmi fel nem emel, csak az alázatosság, semmi meg nem aláz, csak a kevélység és gyűlölség." Ha visszaemlékezünk Szent Istvánra s az ö örökségére, előttünk áll a jelen, minden gondjaival, igényeivel, sebeivel s feladataival: Tovább-tovább, a nagy király nyomaiban és szellemében, a jobb, a boldogabb magyar jövő felé! Ha visszaemlékezünk ez örökség 900 éves történetére, előttünk áll a magyar sors: Két malomkő között búzaszem voltunk: belőlünk élt Európa békéje. Nehéz sors, de isteni elhívatás : magyarnak lenni! D ; , B á b a Miklós_
A MAGYAR IPAROS dicsőségét hirdeti a nemrég megtartott berlini kézműipari kiállítás. Huszonhét nemzet iparosai keltek ott egymással versenyre, mindegyik nemzet kézművesei munkájuk legjavát állították ki. Az iparos-műhelyek remekei sorakoztak egymás mellett végeláthatatlan sorokban s a látogatók tízezrei csodálták meg, hogy milyen nagyszerű eredményeket tudnak elérni a kisiparosok. De valamennyi nemzet között nekünk magyaroknak van legtöbb okunk büszkélkedni ennek a kiállításnak eredményével. A magyar iparosok ugyanis 7 nagy állami díjat kaptak s így a 27 résztvevő nemzet között a második helyet biztosították Magyarország részére, Csupán Németország előzött meg bennünket, ellenben elmaradtak mögöttünk a hatalmas és fejlett iparral rendelkező nagy nyugati nemzetek. Amikor a kicsiny Magyarország szorgalmas polgárai ilyen büszkeséget szereztek mindnyájunknak: b e c s ü l j ü k m e g a magyar iparost! 108
IKONOSZTAZION
A „hit titká"-nak őre. Kezdetben sima függöny volt, az oltár mennyezetéről függőt le. Az oltárt, az áldozatot és a bemutatót takarta el addig, míg a szent titkokat végezték, a körülállók elől, hívő és profán szemektől egyaránt. Később díszesen hímezték, azután a Megfeszítettnek, majd még szenteknek képeivel is díszítették. Végül az egész szentélyt elzárták vele, s szövet helyett fából készítették. „A hitnek titkát" őrzi és a hittitkokat hirdeti. A hitnek titkát őrzi. A szent titkok helyét, a templom szentélyét vonja misztikus homályba. Krisztus kenyér színének leplében titokzatosan lakozik közöttünk. Kenyér és bor színében titokzatosan egyesül velünk. A szentmise-áldozatban titokzatosan áldozza fel magát érettünk. Ezt a titokzatosságot árasztja magából Krisztus trónja, a királyi vendégség asztala, az áldozat oltára s az egésznek befogadó hajléka, a templom szentélye. Oda, a szentély homályába vonul be az Egyház felszentelt embere, a hivatásos közbenjáró, a pap. A nép nevében, de a néptől elkülönülve terjeszti Isten elé a Szentek közössége könyörgését s _ végzi az Anyaszentegyház szent titkait. Mint Mózes tette az Ószövetség első pünkösdjén. Az Isten népének vezéreként vonult a Sinai hegyre. Felhők takarják el a nép elől, mikor Istenével beszél. Előtte hódol s népe részére átveszi a Parancsolatot. A népet az oltártól nem szakítja el, csak az eucharisztikus titkot egészíti ki — a nép testi, érzékelő érdeklődését finomítja lelkivé. Kenyér s bor színének leple takarja a krisztusi lényeget, takaróval fedett kehely rejti a színeket, ikonosztázion borítja árnyékba a köztünk lakozás szent helyét, hogy az örökmécses fényében a lélek keresse a megfoghatatlan istenséget a látható és megfogható szinek mögött. *
De egyúttal a hit titkait is hirdeti és az érzékeket a szellem szolgálatába kényszeríti. Középső ajtaján a Fiuisten megtestesülését szemlélheted, ormán a Megváltó keresztáldozatát láthatod. Közepén az első szentmise : Krisztus utolsó vacsorája, — s felette a megdicsőült Krisztus, királyi trónján, főpapi díszben. A legfelső képsor a Messiásról jövendőit prófétákat mutatja, alatta az apostolok és evangélisták sora, kik tanítását hirdették. Az alsó tizenkét kép pedig a± Istenszülő és az Istenember földi életének ünnepi mozzanatait örökíti meg. 109
Alul, a főajtó (királyi ajtó) bal-oldalán az Istenszülőt látod, karján a kis Jézussal. Ez üdvösséged kezdete. Jobb-oldalon Krisztus, az itélő bíró áll. Az utolsó ítéletet hirdeti s üdvösségedet pecsételi meg. Az északi szélső képről Szent Miklós néz le rád. A szentek közösségére irányítja figyelmedet, mert ő az Egyház keleti ágának védőszentje. A déli szélső kép meg azt sugallja, hogy egyházközségednek légy életrevaló tagja. Az egyházközségi élet középpontjának, a templomnak védőszentjét ábrázolja. Az északi kis ajtón egyházi személynek, diákonusnak (Szt. Lőrinc) képe áll. Ez a papság ajtaja. A délit angyal (Szt. Mihály) képe ékesíti. Őrangyaluk oltalma alatt itt közeledhetnek az Úr színe elé a hívek. Középen a faragásos, dúsan aranyozott, kétszárnyú „királyi" ajtó van, közvetlenül a titkok helye, az oltár előtt. Világiak közül Krisztus Egyházának védelmezője, a császár vonulhatott csak keresztül rajta, uralkodói díszben. Innen a neve. Krisztus hatalmának letéteményese is csak papi tisztének gyakorlása közben, egyházi öltönybén mehet át rajta. Erre viszi az oltár elé az illatos tömjén áldozatát, magasra emelt könyvben a Krisztus tanítását, letakart edényekben az Anyaszentegyház ajánlatát. Rajta keresztül hozza Isten ajándékát, a nép számára küldött eucharisztiát. *
Rajta szemléled, Testvérem, Isten jóságát, üdvgondozásának titkát; róla sugárzik feléd Isten szentségének fénye s rajta keresztül juthatsz az Isten titkainak mélyébe. , n , Kohaly terenc dr. A
K O V E H E T Ő I
H A R A N G
1924-ben egy híres harangot öntöttek az olaszországi Rovereto városában. „Az elesettek harangja" arra volt hivatva, hogy századokon át hirdesse a háborúban hősi halált halt vitézek emlékét. A háborúban résztvett valamennyi nemzet egy-egy ágyút adott s azok ércéből öntötték ezt a hatalmas harangot. Valami öntési hiba következtében azoban megrepedt a harang s most újra öntötték. A pápa Őszentsége ebből az alkalomból nagyon szép levelet írt s a nemes vállalkozásra áldását adta. Kifejezte levelében kívánságát, hogy az érc, mely egykor a pusztítás és halál szolgálatában állott, most érces hangjával hirdesse a megbékélt népek testvériségét Krisztusban. Hirdesse ez a harang mindörökre a béke áldásait s azoknak a kísérleteknek veszélyességét, melyek ismét a pusztulás szinterévé akarják tenni a világot. Ennek a roveretoi harangnak a szava rázza fel azoknak a lelkiismeretét, akik az igazságtalanságok fenntartásával új háború magvát szórják a világba. 110
SZENT MAGYARSÁG! Ki mérheti fel az Isten nagyságát? Gyatra a szó, ha azt mondják, hogy számára egy ezredév, mint egy szempillantás, mert valójában számára nincs idő: O örökkévaló. Igen, Isten végtelen, lényege az, hogy határtalan, végtelen, felmérhetetlen Lét, „tiszta Lét". Benne ragyog a lét kifogyhatatlan gazdagsága. Benne pompázik a tökéletességek egyszerűen megszámlálhatatlan virágainak végtelen sokszerűsége. Benne, az O szentháromságos életében a végtelen Elet, s minden létet és életet az O teljességéből merítettünk. S ez a végtelen Lét a maga létének tükörképe gyanánt teleszórta az égboltot csillagokkal; megszédül szinte az ember, ha belenéz a csillagos éjtszakába: millió és millió égitest, mind más — micsoda ragyogó prédikáció Isten létének gazdagságáról . . . . És teremtette növények és állatok fajainak olyan sokaságát, hogy a tudósok máig sem tudják, hányfajta is van belőlük . . .?! És teremtette a nemzetek és nyelvek sokaságát; behintette a földet, mint rétet, a nemzeti létek ezer és ezer színével; belekiáltott az űrbe, hogy aztán ezer nyelven visszhangozzék szava . . . Isten végtelen sok tökéletességéből egy-egy kis palántát adott minden nemzetbe; egy-egy gondolatának, mint öntudatlanul is legszentebb ereklyének hordozását egy-egy nemzetre bízta; saját belső élete végtelen fenségű énekének egy-egy szólamára egy-egy nyelv húrjait rezonáltatta . . . Micsoda isteni bölcseség, mely nem muhar maggal vetette be az egész földet, hanem milliófajta növényt zsendített; micsoda létgazdagság, mely magát népek sokszázában ábrázolja! Ha azt mondják: a német szó — kész parancsszó, a spanyol szó — kész imádság, a francia — édesség, az orosz — lágyság, a néger — furulyaszó, a finn — gyermekded kavics-csörgetés, a magyar — harangzúgás: nem kell-e mindjárt Isten szavának sokféleségére gondolnunk? — Es ha azt mondják: a német erősakaratú, a francia szellemes, a hollandi tiszta, a lengyel szabadságszerető, az orosz érzelmes, a hindú elmélyülő, a magyar bátor: nem az Isten végtelen tökéletességeiből egy-egy kis csirának más-másszínű kivirágzásával állunk-e szemben? Természetesen ezek a nemzetekbe oltott jótulajdonságok nagyon is végesek, egyoldalúak, megvan az árnyékuk is: olykor a gőg, olykor a könynyelműség, vagy — hogy ne menjünk messzire — a virtuskodás és a pártoskodás; de ami igazi erény van az egyes népekben, az szent, isteni örökség, és ép azért árnyoldaluktól megtisztítani és természetfeletti eszközökkel tökéletesíteni kell őket. A nemzet Istennek egy nagy gondolata, tehát szent! Isten kezéből került ki a mi magyarságunk is, tehát az is szent, bár mi egyes magyarok, nem mindig vagyunk szentek. Ezer éve elérkezett a magyarsághoz is az Isten országa; Szent István király Hl
Krisztus titokzatos testébe iktatta: még szentebb lett a magyarság. Küldetése volt itt, Kelet és Nyugat határmesgyéjén s vérrel pecsételte meg: azért lett még szentebb. És ma Krisztus és a nem porladó kezű, országépítő király s a magyar szentek intenek felénk: legyen a magyar élet minden porcikájában még szentebb! Legyen szent minden egyes magyar is! Nálunk senki jobban s szentebbül nem szeretheti a mi nemzetünket, mert mi abban Isten gondolatát, Krisztus terveit látjuk. De meglátjuk Isten gondolatát más nemzetekben is: az isteni örökséget. És jaj annak a nemzetnek, mely az utolsó napon, a nagy számonkérés napján csak gőgről, vagy Krisztus-tagadásról, vagy elpuhultságról, vagy mások vérének elszívásáról tud beszámolni s nem a kapott talentumokról. Ezért akarunk mi kemény, szent magyarságot — szent eszközökkel. THEODOULOS.
A REMETE ZSÁKJA. Két remete földet ásogatott a pusztában. Hogy kertecskéjiik sovány talaját megjavíthassák, zsákban a hátukon hordták haza a földet. A nehéz munkában erősen verejtékeztek. Dél volt. A nap égetően sütött s a legyek seregesen szemtelenkedtek. A fiatalabb remete nem bírta már szótlanul: elkeseredetten panaszkodott. „Könyörögj Istenhez türelemért", vigasztalta az öreg. „Eleget könyörögtem már, de csak nem segít" — felelte a fiatal. Az öreg nyugodtan ásogatott tovább és mikor a zsák megtelt kérte a fiatalt, hogy segítsen felvenni neki. A fiatal nekígyürkőzött és feladta, de az öreg előre rántotta és ledobta azt. „Mit csinálsz? — kérdezte a fiatal — így nem használ a segítségem, ha te szándékosan meghiúsítod azt". „Lásd — mondta az öreg — Isten kegyelme is jelen van mindig, de ha ellenállunk, ha eltaszítjuk magunktól, nem segít rajtunk malasztjával." Minden, ami gyenge, segélyre szorul. A vak vezetőre, hogy el ne essék; a betegnek orvosság szükséges, hogy meggyógyuljon; a vetésnek eső kell, hogy viruljon. Az ember is gyenge a bűn miatt, segélyre szorul. Szükségünk van minden lépésünknél Isten malasztjára, mert anélkül semmi jót nem tehetünk
MAYER ISTVÁN
ÓRÁS ÉS ÉKSZERÉSZ - ARANYÉRMES MESTER
Alapítva 1890. Postatakarékpénztárt számla-szám 40.723. Telefon 298. n y í r e g y h á z a , z r í n y i I L O N A - U . 1. Nagy raktár. Legolcsóbb szabott árak. Készpénz-áron hitelbe is vásárolhat.
112
A SZENT JOBB DIADALÚTJA Kilencszáz esztendeje tör fel a magyar lélek mélységeiből a sóhaj: „Ah hol vagy magyarok tündöklő csillaga . . .?" Kilenc évszázad vérzivatarában hányszor érezte magát a magyar csillagtalan, nekibúsult éjtszakában! ? Hányszor szakadt rá a tétovaság köde az ország útjára!? Hányszor borult le a magyar gyászos öltözetben sírván — elsírván bánatát, mert mégis volt, aki megértette sírását, mégis volt a tornyosuló fellegek fölött tündöklő csillaga, mégis volt egy utatmutató, áldott Jobbkéz . . .! Kilencszáz esztendeje szállnak magyar sóhajok, s kilencszáz éve, minekutána kiesett abból a szent Jobb-kézből az országié jogar, — most az a Szent Jobb országolni indult. Mint kilencszáz évnek előtte: belenézni a fajtája szemébe, hitet, erőt, evangéliumotsugározni, ha kell, kardot rántani Koppányokra és ismét csak szórni, szórni a krisztusi magvakat a magyar ugaron . . . És a magyar nép, az ő vérei, most pár órára letették a kaszát és elhozták szívük romlatlan színaranyát hódolatul a Krisztusnak, És eljött hódolni az a maroknyi nép, melynek görög szertartásában élt az első király anyja, Géza fejedelem felesége, Sarolta, ki fiát is görög szertartás szerint kereszteltette meg; bár a nagy szent király később a nyugati kereszténységhez csatlakozott, mert a keleti egyház feje felett már feketélni kezdett a szakadás szomorú végzete, a görög szertartásról mégsem feledkezett meg: Veszprémvölgyben bazilíssza zárdát alapított, melynek apácáival hímeztette a drágaművű koronázó palástot; a marosvári görög szerzeteseket Oroszlámosra telepítette át, s a hagyomány szerint ő építtette a Nyírség egyházát, a Felső-tiszavidék görögszertartású vallási középpontját, melyről Nyíregyháza, mai püspöki székhelyünk, nevét kapta, És a Szent Jobb Nyíregyházára is eljött.
Az aranyvonat Július 3-án, vasárnap a szabolcsi falvak népe nagy számmal vonult be Nyíregyházára, s a város lakosságával együtt várta a Szent Jobbot hozó aranyvonatot. Este 3 A8-kor indult el harangzúgás közepette a menet a gör. kat. és róm. kat. templomokból. A két csoport a Zrínyi Ilona-utca elején egyesült s párhuzamosan felfejlődött, A falusi csapatok már előre felálltak külön-külön kijelölt helyükön végesvégig a Széchenyi-út két szélén, míg a két járdán a város közönsége helyezkedett el. A katonaság, tűzoltók, egyesületek, apácák hosszú sora után vonult a papság, mindkét szertartás együtt. A MÁV állomás zászlódíszben; a csarnokot tölgy-girlandok,
113
nemzetiszínű drapériák és virágerdő ékesítik. A perrónon, hol virágokkal átfont kettőskereszt ragyog, impozáns egységben állanak az előkelőségek százai. A fehér sztíchárba és arany epitrachélionba öltözött gör. szert, klérus élén itt látjuk lila talárísban főpapjainkat: Mihalovics Sándor dr. és Bihon István kanonokokat; (míg Bányay Jenő nagyprépost, püspöki helynök, Melles Géza kanonok, Rajtik Miklós városi tanácsos és Korompay Károly dr. főorvos egyh, községi világi elnökök s az alispánt helyettesítő Mikecz László vm, főjegyző Űjfehértóra, a megye határáig előreutaztak a Szent Jobb fogadtatására.) A karinges latin szert, papság élén Székely Gyula apostoli kormányzó áll. Itt a vármegye egész tisztikara vitéz Jékey Ferenc dr, főispánnal s a város Szohor Pál polgármesterrel az élén. Acélos keményen áll a lobogós, szuronyos, sisakos díszszázad, mellette a katonazenekar. Beborult ég alatt, jóval 10 óra után tűnik fel a mozdony hatalmas, lángoló kettőskeresztje, A zenekar hangszerein felharsan a Himnusz, ugyanakkor a menny is dörögni kezd és sűrű zápor veri a várakozókat. A hat kocsiból álló szerelvény közepén ragyog az Aranyvonat. Pompázó arany alapon zöld és píros színnel festve állanak a magyar szentek kemény alakjai, A kocsi tetején a Szent Korona mása, négyr hófehér angyallal, Hatalmas üveg-ajtó töri át a kocsi falát, s feltárul előttünk festői díszbe öltözött, moccanás nélkül álló daliás, alabárdos testőröktől körülvéve, pazar megvilágításban a magyarok büszkesége: aranyfoglalatos, tornyos, metszettüveg kétszeres ereklyetartóban a Szent Jobb. Mellette főpapi díszben Mészáros János érseki helytartó, a Szent Jobb állandó őre. A vármegye nevében most Fráter Szabolcs árvaszéki elnök fogadja a Szent Jobbot,
Diadalmenet. Az eső zivatarrá erősül. Rövid tanácskozás után a külső •ereklyetartót katonai teherautóra helyezik és így fut be a Kossuthtérre alabárdos kísérettel. Magát a szent ereklyét aranv-iiveg tokjában Mészáros érseki helynök veszi magához és autóba ülve, alabárdos őrök és a papság kíséretében körmenetben viszi. Csakhamar kibontakozik a gyönyörű menet és a városra árad történelmi hangulata. Elől díszruhás, kürtös heroldok lépteinek az öröm harsonás zengésével, utánuk a városi tűzoltóság, a gyalogság, frontharcosok, postások, leventék, a Máv., a pénzügyőrség keményen menetelő szakaszai, legelői a leányegyletek fénylő, gyönyörű sora. a vallásos egyesületek, a szerzetesrendek, a Credo, a képviselőtestület, a vármegye, a város előkelőségei. Ezer és ezer gyertya ontja fényét és a fenséges manifesztációban a vármegye főispánja, a vármegye tisztikara, a polgárság a katonatiszti karral, a papság százakra menő sokaságával: kispapok fehér ingben gyertyákkal, arany dalmatikák és epitrachélionok, baziliták fekete mantiásban, kanonokok lila-talárisos sora együtt mene1Í4
telve a nép fiainak ezreivel, az ősi ének szárnyaló dallamát énekelve : Hol vagy István király, Téged magyar kíván . . . És mintha a nyíregyházi utcák, terek, otthonok felelnének gyönyörű magyar egységben: Itt van, itt él a szívünkben! Végig szőnyeges, virágos, gyertyafényes ablakok néznek ránk. Az Országzászlót reflektor vonta fénybe, cserkész tiszteleg mereven, áhítattal előtte. A városháza erkélye magasan a homlokzatig drapériával, címerekkel, zászlókkal díszes. A fénysugár megvilágítja az aranyhímzéses zászlót, Hungária alakját . . . A menet óriási tömegei csaknem egy órai menetelés után érnek ének- és zeneszóval a róm. kat. templom elé, ahol bíborszőnyegen ott van fényes alabárdos őrség keretében a művészi felépítésű ereklyetartó, amelybe újra visszahelyezi Mészáros érseki helynök Szent István Jobbját. A fénybe vont templom előtti tér egyetlen hullámzó sokaság. Egyszerre mély csend lesz. A mikrofonos szónoki emelvényen megjelenik vitéz Jékey Ferenc dr. főispán és nagy beszédben rajzolja meg a magyar történelem legnagyobb reformerének alakját. A főispán beszéde után felhangzik a Himnusz. Éjfélt üt az óra, de a város nappali fényben ragyog, Az ereklyét a templom belsejébe viszik és a hatalmas tömeg egész éjjel tömegesen vonul fel, hogy hódolatát lerója a Szent Jobb előtt.
Reggel. Hajnali négy órától szentmiséket mondanak. Reggel háromnegyed 6 órakor a gör. kat. templomból „a gör. kat. papság és a hívők sokasága vonul a templom előtti tábori oltárhoz, ahol Bányay Jenő nagyprépost, káptalani helynök, Melles Géza, Mihaiovics Sándor dr. kanonokok szentmisét mondanak fényes segédlettel, Mintha Szent István korának, keleti térítőinek a lelke bontana itt szárnyat, a szentistváni tűz izzásában fénylenek a magyar görögkatolikusság arcának nemes magyar vonásai . . . " — írja a Nyírvidék. Hét órakor Székely Gyula apóst, kormányzó mond latin szert, szentmisét, díszmagyaros, katonai és polgári előkelőségek és hatalmas tömeg jelenlétében. A Szent Jobb az oltár előtt pihen dús perzsaszőnyegen; kétoldalt tíz alabárdos, egy sor tüzér, huszár, gyalogos és díszruhás hajdú. Mise közben Török Dezső róm. kat kanonok mond nagyszabású beszédet. A mise végén kürtszó harsan, majd a Himnusz, azután festői szép rendben megindul a menet a virággal, zászlókkal ékes házak között a MÁV-állomás felé. Elől a harsonások lóháton, a gyalogság remek díszmenetben haladó szakasza, az egyesületek hosszú sora, a klérus ragyogó díszben. A Szent Jobb remekművű háza most mint ezüsthajó úszik a színes sorok fölött. Felváltva viszi a négy dalmatikás írgalmasrendi és a négy dalmatíkás-oráros gör, kat. pap: Fodor István, dr. Bába Miklós, Bodnár Sándor és Leskó József. Kilenc115
száz éve talán először nyugszik görög vállakon. De egyszer vitték már görög kezek: Sarolta áldott, anyai kezei . . .
A Szent Jobb után előkelőségek. A magasban már a szentmise alatt s most a színpompás menet idején egy repülőgép ír le tisztelgő köröket s szór szekfüesőt a Szent Jobb elé. Az aranybrokát ruhákon, alabárdokon, szuronyokon megvillan a nap fénye; a szemekben a lélek krisztusi hittől gyújtott tüze, a szívekben az új magyar elhatározások izzó vágya ég . . . A Máv. pályaudvaron álló aranyvonat a nyírségi látogatás után újra felveszi a Szent Jobbot; Mészáros érseki helynök, az alabárdosok elhelyezkednek, a vonat nagy üvegajtaja bezáródik és a Himnusz hangjai mellett lassan gördül az Aranyvonat tovább, más vidékek felé. Mi pedig itt maradtunk. Szemünkből kicsordult egy könnycsepp a magyar földre, amint eltűnt a messzeségben az Aranyvonat. A magyar lélekben ismét feltört a sóhaj: „Hol vagy István király?" De most már értjük a választ is: „Ott vagyok, ahol magyarok, ahol katolikusok vannak; ahol hisznek! Ott vagyok, ahol sebek sajognak s jobbommal megsimogatom a sebeket . . .! Ott vagyok, ahol beleszántanak Krisztus felkentjei a nagy magyar ugarba és szórják, szórják az evangélium áldott magvait . . .!"
ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS A SZENTMISE-ÁLDOZATRÓL, „Midőn látod az Urat feláldozva és (az oltáron) fekve, és az áldozattal foglalkozó és imádkozó áldozópapot, és mindenkit attól a drága Vértől pirosolva, — gondolod-e, hogy még az emberekkel és a földön vagy!? — nemde inkább a mennyekbe vitetve, s minden testi gondolatot kiküszöbölvén, kivetkezett lélekkel és tiszta elmével azt, amik a mennyben vannak, látod magad körül? O csoda! — ó Isten jóságossága! Aki az Atyával ül fent. Azt ebben az órában ki-ki kezében tarthatja, és Az önmagát adja ölelésre és vételre azoknak, akik akarják. Ezt pedig mindnyájan a hit szemével teszik. Hát lekicsinylésre méltónak látszik ez előtted, vagy olyannak, hogy valaki is gőgösen szembehelyezkedhessék vele? Avagy szentségének kimagaslását más csodából akarod látni? Fesd hát szemed elé Illést és a körülötte levő roppant tömeget és a kövekre helyezett áldozatot; mindenki-más nyugalomban és nagy csendben áll, egyedül a próféta imádkozik: akkor hirtelen tűz száll az égből az áldozatra. Csodálni való ez s minden bámulatra méltó. S most erről fordítsd figyelmedet arra, ami most történik — és nemcsak csodálatosat fogsz látni, hanem minden bámulatot felülmúlót. Ott áll u. i. az áldozópap — nem tüzet, hanem a Szentlelket hozva; sok ideig imáit önti ki, nem hogy égből küldött láng eméssze meg az ajándékokat, hanem hogy kegyelem hullván az áldozatra, azáltal mindenki lelkét lángra gyújtsa, és tűzben tisztított ezüstnél ragyogóbbá tegye..." —nyi. 116
ARATASRA. Drága kenyérillat terjeng a júliusi pörkölő levegőben. A győzedelmes föld himnuszát zengi a magasságok felé, Istenhez — az aranybasárgáló keresztek millió sípú orgánáján A magyarság arat! Élesen suhogó kaszákkal várja, szorgos marokkal gyűjti és rakja keresztekbe verejtékes munkájának érett gyümölcsét: az életet. Valóban élet a megpörkölt kalászok drága tartalma, melyben foglaltatik a magyar élet és hit ereje. Ezért roskadunk lélekben Istenünk elé a „Miatyánk" szent szavaival csókolgatva jóságos Atyánknak teremtő és áldó kezét. Jólesik fölismerni az O kezemunkáját a magyar rónák aranyló áldásában, mert nem csak teremtette, hanem meg is áldotta szép magyar földünket, melynek örököseivé bennünket tett. Földmíves ember, a te kezed is áldása a földnek, legnagyobb áldás mégis a szíved, hogy szereted a földet. Amíg lesznek földjüket szerető szívek, munkáskezek, izmukat megfeszíteni tudó, verejtéktől gyöngyöző magyar testvérek, mindig áldott lesz ez a föld. Tehát megtette a magáét ez a drága magyar föld. De kérdést intéz hozzánk, hogy mi megtettük-e? A jócselekedetek aranyló örök kalászaiból hány kévét s keresztet takarítottunk lelki csűrünkbe?... Cselekedeteink kévéi ez áldott esztendőnek eredményeként súlyosnak fognak-e találtatni az örökigazság mérlegén?.. .. Maradtak-e üresen lelkimagtárak e csodásan termékeny esztendőben? . . . Kérdések, melyek feleletre várnak. — Meg tudunk-e felelni ezekre?... Óh, — ha nem: fájdalmasan sajnálni való szegények vagyunk. Ha igen, — akkor boldogan mondhatjuk: Itt vagyunk Uram, aratóid, rendelkezz velünk tetszésed szerint. Lelkünk égő máglyájából hálaének száll Feléd a búzamezők millió sípú orgonájának hangján, hogy elhoztad nekünk a boldog aratást. „ PAPP ARZÉN.
kalapot, sapkát VERESS-nél
Legjobb
vásárolhat.Minőségben és árban vezet. Nyíregyháza, Kossuth-tér 11. szám. Ungár ház.
Róm. kat. templom mellett.
Kertész István látszerész
Nyíregyháza, Bethlen-utca 3, sz. Róm. kat. isk. épület. Zeiss-Punkta
üvegek
lerakata.
Kész szemüvegek és minden optikai cikkek raktára
117
KÉRELEM. 14
Azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulunk a ftd. Lelkész Urakhoz, hogy a még hátralékos előfizetési díjakat beszedni s a *.17.271. számú csekklapon kiadóhivatalunk címére beküldeni méltóztassanak. A nyomtatási és expediálási költségek fedezésére más pénz nem áll rendelkezésünkre s így az előfizetési díjakra tovább nem várhatunk. * Néhány egyházközségben még mindig nem ismerik lapunkat. Most ezekre a helyekre küldünk néhány mutatványszám-példányt a legújabb számból s a régi számokból. Mély tisztelettel felkérjük a ftd. Lelkész Urakat, hogy azokat híveik közt szétosztani s közöttük előfizetőket toborozni kegyeskedjenek. Akik most fizetnek elő lapunkra, azok szeptembertől—szeptemberig fogják kapni a lapot. Ha eddig nehezek is voltak a viszonyok, most a jó termés s a tűrhetőbb árak bizonyára lehetővé teszik új előfizetők szerzését. * Néhány egyházközség hívei a múltban szép számmal olvasták lapunkat, de az idén még nem kaptunk értesítést arra, hogy hány példányt kívánnak megrendelni. Ezekre a helyekre megrendelés nélkül is küldöttünk néhány példányt mindezideig. Költségvetésünk azonban nem engedi, hogy továbbra is küldjük a lapot megrendelés nélkül, azért ismételten kérjük a ftd. Lelkész Urakat méltóztassanak velünk közölni, hogy hány példányt küldjünk s továbbra is csomagban, vagy példányonként küldjük azokat. *
Sok helyen vannak ugyan olvasóink, de az egyházközség lélekszámához viszonyítva igen csekély számban. Ha a múltban megindokolta ezt a pénztelenség, most már talán könnyebb a helyzet. Ismét csak a ftd. Lelkész Urakhoz szól a kérésünk, hogy a templomban, szószékről kegyeskedjenek buzdítani híveiket lapunk olvasására. Most bizonyára fognak olyanok is jelentkezni, akik januárban nem vállalhatták az előfizetési díj megfizetését. Mutatvány-számokat — kívánatra — bármikor készséggel küldünk. *
Azokat a kedves olvasóinkat, akik közvetlenül rendelték meg lapunkat, szintén nagyon kérjük, hogy hátrálékaikat mielőbb rendezni méltóztassanak. Igen nagy szükségünk van a hátralékok beküldésére. *
Lapunk olvasóira, terjesztőire, pártfogóira Isten bőséges áldását ker uk
' '
A
SZERKESZTŐSÉG.
Budapestiek zarándoklata és apácaavatás Máriapócson. A pesti egyházközség az idén június 26-án kereste fel — immár negyedszer — nagyszámú zarándokcsapattal ősi kegyhelyünket. A zarándokvonat mozdonyát virágkettőskereszt ékesítette. Beérkezvén a kegytemplomba, áhítattal hódoltak a könnyező Szent Szűz előtt, majd a zarándoklók legnagyobb része meggyónt. 10 órakor Krajnyák Gábor dr. tb. kanonok lelkész mondott segédletes nagymisét. A Háromszorszent előtt felejthetetlen élményben volt része a híveknek: P. Dudás Miklós rendfőnök ünnepélyes keretek között avatta fel apácákká Bazilia és Emília nővéreket (az első apácaavatás június 6-án volt, amikor is Mária, Makrina és Bernadett nővérek tették le a fogadalmat). Megható volt a hófehér mennyasszonyi ruhákban a királyi ajtó előtt térdelők hajának megnyiratása, a világ hiúságának elvetése jeléül. Egyenként karjukra kapták a rendi öltönyöket s kezükbe égő gyertyát, majd mire a kar lassan elénekelte az 50. zsoltárt, a sekrestyéből már beöltözve jöttek elő Krisztus új jegyesei, Szt. Bazil új leányai. Ekkor Dudás páter hatalmas beszédben mutatott rá, hogy itt nem élet-temetés, hanem krisztusi életbe, örömbe ébredés történt, ősi örökség átvétele: a veszprémvölgyi bazilisszák kezéből kihullott, Szt. István palástját hímző aranyfonalat magyar földön 900 év után ismét felvették a magyar föld leányai. Az avatás gyönyörű percei után tovább folytatott szt. liturgián Kiss Andor dr. hitoktató mondott szentbeszédet. Szentmise után körmenet volt, majd értetés a kegyképhez. Három órakor nyitotta meg Krajnyák Gábor dr. a kultúrdélutánt Szt. István emlékére. Tótin Pál hitoktató elmélyülő beszédben méltatta az országépitő király katolizáló tevékenységét, majd egy szervita atya tartott előadást: Szt. István Kelet és Nyugat határmesgyéjén egyaránt támogatta a keleti és nyugati szertartást, mert azokban egyaránt nagy eszményének, a katolikumnak ruháját látta. A nívós ünnepélyt Krajnyák Gábor zárta be, összefoglalva a hallottakat. Utána a zarándoklók megtekintették a templom nevezetességeit, majd szentségimádást végeztek. Aztán még egy meleg búcsúszót mondva a pócsi Szűz Anyának, útnak indultak a messzi nagyváros felé.
Megbízható
CIPŐT Q T I R Í
•
OLCSÓ ÁRON
•
•
O
fn1
1 1JD1-UJ1
Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 2. sz. Róm. kat. parochia-épület.
TELEFON 579. 119
A keresztény szeretet hősnője egy belga asszony, akiről most megemlékeznek öt világrész újságjai. Brüsszelben élt egy előkelő származású, nagyon vallásos lelkületű, kiváló szépséggel megáldott leány. Édesatyja egyszer messzi utazásra indult s magával vitte leányát is, hogy megismerje a világot. Eljutottak egészen Japánba. Heteken át gyönyörködtek a cseresznye-virágok országának szépségében. Egy nemzeti ünnep alkalmával meghívást kaptak egy bálba, amelyik egy tengerjáró csatahajó fedélzetén volt megtartva. A holdsütéses gyönyörű báli éjszakán megismerkedett a leány egy japán tengerésztiszttel s kölcsönös szerelem lángolt fel a daliás tengerészkapitány s a gyönyörű belga leány szívében s a szerelemnek házasság lett a vége. A tengerésztiszt természetesen elhagyta ősei pogány vallását s boldogan éltek Japán földjén. Tavaly azonban kitört a japán-kínai káború s a boldog férjnek be kellett vonulnia. Felesége ugyanakkor — férje kívánságára — hazautazott Belgiumba. Lelkére kötötte a feleségéért aggódó férj, hogy amíg be nem fejeződik a háború, semmiképen vissza ne térjen Japánba. A fiatal asszony türelmetlenül leste a leveleket, miket férje az ágyú-tüzek poklából írt s az újságokat, amik magasztalták férje hősiességét. Legutóbb azonban megdöbbentő híradást kapott: egy ellenséges gránát halálosan megsebesítette férjét. Leszakította mindkét kezét s mindkét lábát, Sikerült ugyan az életnek megmenteni, de egész életére tehetetlen nyomorék marad. Felesége azonnal csomagolt s férjéhez akart utazni. Édesatyja s az egész rokonság ellenezte utazását. Semmi értelme sincs, hogy egy tehetetlen nyomorék emberhez kösse életét. Kitagadással is megfenyegették. O azonban kereken kijelentette, hogy a feleségnek férje mellett a helye s elutazott. S ma már a kórházban ápolja férjét, aki nemrég még daliás férfi, legendás hős volt, most pedig tehetetlen nyomorék. A házasság szentségi méltóságát és felbonthatatlanságát tökéletesen átérző asszony legutóbb levelet írt édesatyjának: „Ha otthon maradtam volna, mikor a férjem annyira szenved, nem tudtam volna többé a Keresztre nézni . . . " Ez az asszony nem kevésbé hőse a keresztény szeretetnek, mint férje a harci bátorságnak. Takarékosság.
Szabott ár.
Férfi- és női gyapjúszövet különlegességek, selymek, mosóárúk, szőnyegek, ágygarniturák, sezlonteritök, ruha- és kelengyevásznak nagy raktára.
Nyíregyháza, Vay Ádám-utca.
120
(Takarékpaíota)
URAM! . . . Tehozád száll a vágyam, ki fönntartod az életem: te veted meg halotti-ágyam, s te hallgatod meg é n e k e m . . .
Uram szivemet te ruházd f e l : virággal, dallal, napsugárral! te fogd fel majd a r e m e g é s e m : ha sóhajtásom feléd szárnnyal . . .
Uram, te adsz a kismadárnak ajkára dalt, ha itt a nyár . . . n e k e d hajol m e g a bűnbánat: ha bocsánatra vár . . .
Uram! . . . a tiéd minden itten! Te vagy a hit, az égi-béke: Felfoghatatlanság vagy: Isten! . . . minden l e l k e k n e k m e n e d é k e ! RADVÁNYI SÁNDOR
OROSZORSZÁGBAN egymást pusztítják a szovjet véreskezű hóhérai. Akik nem éreznek velük, azokat már régen kipusztították. A forradalom kerekeinek pedig vér az olaja, s így egymás ellem fordultak a forradalmárok. Hogy milyen szörnyű vérengzést művelnek, arra szolgáljon például az a „tisztogatás", amit a hadseregben hajtottak végre. Volt a szovjetnek három tábornagya, kettőt közülük kivégeztek. A hat elsőosztályú hadtesparancsnokból csak három „tünt el", — de a 13 másodosztályú hadseregparancsnokból már 10-et tettek el láb alól. A 193 hadtestparancsnok közül 57 s a 400 dandárparancsnok közül 202 esett áldozatául a véres tisztogatásnak. Hogy milyen szörnyű volt ezek után a pusztítás az alsóbb rangú tisztek és legénység körében, el sem tudjuk képzelni. A forradalom mindig vért akar. Ha mást nem pusztíthat, magát marcangolja. Sticcó Mária: K ö t e l e s s é g é s á l o m (Zsámbék, 1937. Ford. Pogány Kázmér). Könyvet írni a leány, a nő életéről nehéz feladat; főleg ilyen könyveket — csak nő irhát, ki maga ismeri legjobban a női lélek rejtekeit. A mai leány életstílusának problémái túlnőnek a múlt század émelygő romantikáján, s a család, iskola, szerelem, hivatás, a munka és egyéb kérdések a korszerűség és bensőség új megvilágítást nyernek s átívelnek a természetfeletti élet körébe. Mélyebbre hatoló s mégis lebilíncselőbb jellemnevelő könyvet leányaink kezébe nem adhatunk. Török Kálmán: Szoros a k a p u é s k e s k e n y az út. (Fger, 1937.) Az egyházi év, a szentek ünnepei, korszerű kérdések és helyi alkalmak adnak szót a jeles szónok {egri kanonok) ajkára, kinek köszönet jár, hogy elhangzott beszédeit nyomtatás utján közkinccsé tette.
I
Kozmetikai
és
pipere-cikkek:
Sport N y í r e giliatszertárhan yháza, Városháza-épület.
I
f j 121
KÖNYVEK. Melles—Szántay—Kozma; G6r. katolikus Szertartástan (Szent István-Társulat kiadása, 1937., ill. 1938.). A mi ősi görög szertartásunknak nyugati lélek számára elképzelhetetlen színpompásságában és változatosságában bámulatosan mély rendszeresség és egységesség uralkodik. Ennek a rendszerességnek kulcsát megtalálni —• a legnagyobb tudományos felkészültséget megkívánó feladat. Boldogemlékű Melles Emil óta Szántay-Szémán Istvánon keresztül egy egyre tökéletesbedő tudós munkával állunk itt szemben, melynek — ebben a 4-ik kiadásban csillogó kikristályosodottsága Kozma János miskolci híttanár mélységes tudását és precizitását dicséri. A mű hét fejezetében elénk tárul a bizánci ritus egész teljessége. Már a kivonatos kiadás (középisk. IV., polg. isk. III. oszt. számára) is remek alkotás; a bővebb kiadás pedig oly tudományos kompendiumot ad tanító- és papnövendékeink, sőt legtudósabb öreg papjaink kezébe, mely párját ritkítja. (Ára 3"80, illetve 2'40 P.) Sipos István dr.; Egyházi perrendtartás (Pécs, 1938.). Nagyon helyesen látja meg a tudós szerző az Előszóban, hogy „egyházi bíróságaink gyakorlatában a házassági, az inkonszummációs és felszentelés elleni, valamint a büntető eljárások fordulnak elő leginkább." Ezért gyakorlati értéke a legelső sorba állítja ezt a művet, melynek tudományos értékének felbecsüléséhez elegendő már áz európai hírű szerző neve. Illetékes egyházi hatóságok, lelkipásztorok, teológusok és jogászok nagy haszonnal forgathatják ezt a művet. (Bolti ára 6 P., szerzőnél 4'50 P.) Trikál József: Krisztus közöttünk él. (Szalézi művek, 1937.) Az ősz bölcselő, kinek lelke tele van egy egész élet meglátásaival, most a hit távcsövével a természetfeletti élet régióiba emelkedik. A görög egyház ősi köszöntésének — „Krisztus közöttünk" — lehellet-fínom átelmélkedése, a lélek legmélyére szűrődése öntudatlanul is ez a kis könyv. A világ értelme ; az Isten-Ige fényének nézzük új megvilágításában az embert; majd Isten országa, Krisztus titokzatos Testének szentségét, szellemiségét sugárzó tana árad felénk; a hét szentség egy csodás új prizmán át nézve; végül eszchatologikus távlatok tárulnak elénk a hit és szellem villanásaiban. (Ára 1"30 P.).
bevásárlási forrás
TELEFON 537.
122
Mayer Ágoston
J ü Ü R I - ÉS NŐI D I V A T Á R Ü H Á Z A NYÍREGYHÁZA, Zrinyi Ilona-u. 2.
I
EGYHÁZI
— Pályázathirdetés. A káptalani, helynök úr Őméltósága pályázatot hirdetett az elhalálozás által megüresedett nyiracsádi javadalomra. A prezenta elnyerése iránt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz cimzendő kérvények aug. 15-ig nyújtandók be az e. m. főhatósághoz. — Halálozás. Szaxun József sz. sz. ülnök, nyiracsádi lelkész július 6-án hosszú betegség s a szentségek ájtatos felvétele után elhunyt. A megboldogult Sátoraljaújhelyen mint segédlelkész kezdte működését 1914-ben. A következő évben Debrecenben lett kisegítő lelkész, majd a székelyföldi külhelynökség titkára. Nagyon értékes szolgálatokat tett akkora magyar görögkatolikusságnak. 1920-ban Nyiracsádra neveztetett ki parochussá, 1930-ban pedig szentszéki ülnök lett. Nagy tudású, értékes papot veszített halála által a hajdúdorogi egyházmegye, — Konkurzus. A július 7-én megtartott konkurzusi szentszéki ülés a következőket vette fel az e. m. növendékpapság sorába: Barna Miklós és Takács Miklós eddigi e. m. írnokokat egész stipendiumra, Mosolygó Sándort és Bobonka Miklóst fél-stipendiumra, Almássy Andrást és Verdes Miklóst önköltséges helyre. Felvette továbbá Mosonyi Miklós végzett theológust. Végül e. m. írnokká felvette Vaszkun Györgyöt és Fodor Istvánt. — A Gór. kat. Tanítók Orsz. Szövetsége július 4-én Nyíregy-
ÉLET
házán, a vármegyeháza nagytermében választmányi gyűlés után Bányay Jenő káptalani helynök jelenlétében tartotta ez évi közgyűlését, melyen Miklósy püspök úr emlékének hódoltak, majd a gör. kat. tanítóság problémáit meghányták-vetették, s kiegészítették a Szövetség tisztikarát. — Dr. Török Mihály esztergomi prelátus-kanonok 100 P-t adományozott a nyírcsászári templom renoválására. — Nyika László, vajdácskai gör. kat. tanítót, ki az országos aranykoszorús nótapályázatokon már eddig is többszörös kitüntetésben részesült, az 1938. évi pályázaton ezüst éremmel tüntették ki.
Tankönyvek az összes elemi és középiskolákba, új, egységesített füzetek í r ó s z e r e k l e g n a g y o b b raktára
Uis^Tbolí könyv- és papir kereskedése NYÍREGYHÁZA B e t h l e n - u t c a 2.
HASZNÁLT TANKÖNYVEK FÉLÁRON 123
--
I
-y. r- ~
^ „ jtfMÍWfflifflfflfflá
SZÍVGÁRDA
I
Gárdaparancs: Az eucharisztikus világkongresszus fönséges ünnepnapjai után még bátrabb, hűségesebb hitvallója leszek Jézus szentséges Szívének. Kedves Gárdisták! Véget értek a nagy ünnepek, sok-sok százezer ember a világ minden tájáról és országából Angliától—Abesszíniáig, Japántól—Amerikáig, nyiltan, bátran együtt hódolt az Oltáriszentségben jelenlévő Jézus szentséges Szíve előtt — Most kezelődnek a kemény hétköznapok. De a lelkünkben tisztán él a felejthetetlen emlékek egész sora. A Hősök-terén láttuk — és akik közületek személyesen nem lehettek jelen, hallották az itt levőktől, vagy még inkább a rádión keresztül — és lélekben együtt imádtuk a közöttünk járó szentségi Jézust. Láttuk az Urat, lelkünk királyát, az igazi világosságot, vettük a mennyei Szentlelket és megtaláltuk az igaz hitet, imádtuk az oszthatatlan Szentháromságot. Itt volt, közöttünk járt, mint régen a Tábor hegyén; a Hősök-terén lévő fölséges oltáron dicsőségében, a dunai hajóskörmeneten diadal-útjában láttuk az Urat, De elmultak az ünnepnapok, eltűnt az égi jelenés és fölszállt a mennybe az Ür és mi úgy állunk itt tanácstalanul, mint az apostolok az Olajfák hegyén. Naponta többször visszagondolunk még, újra átéljük a felejthetetlen eseményeket, de mégis úgy nézünk tehetetlenül az ég felé, mint az apostolok az Ür Jézus mennybemenetele után. De hozzánk is szól az angyal: Gárdisták! Jézus Szíve hűséges fiai és leányai, mit álltok itt az égre tekintve? Nincs megállás — most kezdődik a munka, a harc a rosszra hajló természetünk, az ördög és bűn ellen! Kedves Gárdisták — a Hősök-terén az Ür Jézus Szíve előtt Ígéretet tettünk, hogy mi is mindnyájan hősökké leszünk. A Szent Szív hősei, — mily nagy kitüntetés ez számunkra. Olt mindnyájan a Szentlélek bőséges kegyelmét, fönséges kiáradását vettük! Megmutatom, hogy a mai naptól kezdve jobban szeretem Jézus szentséges Szívét. És ha igazán szeretem, akkor meggyőződésem, hitem, életem tündöklő világosságával vezetem különösen most nyár folyamán barátaimat, osztálytársaimat, pajtásaimat Jézus legszentebb Szívéhez. A tűz meggyújt maga körül mindent, A lelkünkben égő tiszta tűz, Isten és a halhatatlan lelkek önzetlen szeretete sem altatható el, hanem kiárad és azt akarom, hogy lángra gyújtsa, még lankadó, pislákoló, kialvófélben lévő magyar testvéreink, lelkében is Jézus szentséges Szívének igaz szeretetét. Legyetek a nyár folyamán hűséges kis hősei Jézus Szívének! Jézus szentséges Szíve legyen tied ez az ország! Pali bácsi, 124
Miért búsul a magyar?! Az Országos Mezőgazdasági Kamara legújabban kiadott jelentése összehasonlítja a búza árát, a napszámbért és a ruha árat. Megállapítja, hogy ha emelkedett is a búza ára s a napszámbér, sokkal jobban emelkedett a ruhaneműek ára. Azért a ruháért, amit 1927-ben 160 kilogramm búzáért lehetett megvenni, 1937-ben 375 kgr. búzát kellett fizetni, tehát az 1927. évinek kétszeresét. Pedig akkor sem dobálták a gazda után a ruhákat. Hasonló a helyzet a napszámosoknál. 1928-ban 16 napot kellett napszámban dolgozni, hogy valaki megvehessen egy ruhát, 1937-ben már 41 napot kellett dolgoznia a napszámosnak, hogy ugyanazt a ruhát megvegye. Tehát majdnem háromszor annyiul Pedig az esztendő ma sem áll több napból, mint akkor. A Mezőgazdasági Kamara többször is próbálkozott azzal, hogy csökkentsék a ruhaneműek árát, — azonban soha nem sikerült. Ellenkezőleg: mindig1 emelték az árakat. Hát ezért búsai a magyar. Lapunk legközelebbi — szeptemberi — száma szeptember 8-án fog megjelenni. Lapzárta augusztus 20-án.
FŰSZERT, CSEMEGÉT olcsón — jó minőséget
vitéz Tornay István üzletében — Nyíregyháza, Zrinyí Ilona-utca 9. sz.
BITTNER LAJOS ÖTVÖSMÜVES ARANYKOSZORÚS - MESTER
BUDAPEST, IV., PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. 8. Készít és raktáron tart: szentségtartókat, kelyheket, cibóriumokat stb. e g y h á z i ö t v ö s m u n k á k a t . Aranyozás és ezüstözés!
Katolikus műiparos cég!
