Hírlevél 2008. szeptember 22. - szeptember 26.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Tartalom Kiemelt hír:
Nincs helye titkolózásnak - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2008. szeptember 23.)
Gazdasági hírek:
Európai központi pénzügyi felügyeletre és a reálgazdaság igényeinek figyelembe vételére van szükség - Fazakas Szabolcs (Brüsszel, 2008. szeptember 22.) A Bizottság pénzügyi válsággal kapcsolatos feladata - Fazakas Szabolcs (Brüsszel, 2008. szeptember 24.)
Mezőgazdaság:
Az uniós szabályokat megsértő német és osztrák áruházláncok az Európai Bíróság előtt felelhetnek diszkriminatív magatartásukért - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2008. szeptember 22.)
Munkaerőpiac, szociális jogok:
BIZOTTSÁGI HAJRÁ - Kósáné Kovács Magda felszólalása a Bizottság 2009. évi munkaprogramjához (Brüsszel, 2008. szeptember 24.) Kedvezőbb vagy keményebb feltételek a kiküldetésben dolgozók számára? - Kósáné Kovács Magda (Brüsszel, 2008. szeptember 20.)
Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem:
Szülessen tisztességes versenyt eredményező irányelv - Lévai Katalin (Brüsszel, 2008. szeptember 25.)
Brüsszeli események:
2009 - A kreativitás és innováció európai éve - Gurmai Zita (Brüsszel, 2008. szeptember 23.)
Emberi- és kisebbségi jogok: A kultúrák közti párbeszéd éve - Lévai Katalin (Szeged, 2008. szeptember 24.)
1
Energiapolitika:
Az energiaválság megoldása elképzelhetetlen amerikai-európai összefogás nélkül Herczog Edit (Brüsszel, 2008. szeptember 21.) Uniós támogatást a távfűtésnek! - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2008. szeptember 25.)
Esélyegyenlőség, nők jogai: Találjuk meg a közös hangot! - Lévai Katalin (Brüsszel, 2008. szeptember 22.)
Keresni, ami összeköt - Írónők találkozója a "Kultúrák közötti párbeszéd európai évének" jegyében - Gurmai Zita (Komárno, 2008. szeptember 26.)
EP képviselők publicisztikái:
Új Varsói Szerződés? Hegyi Gyula cikke a The Guardian-ben! (Brüsszel, 2008. szeptember 24.) Barna eső, karnevál, Csárdáskirálynő - Lévai Katalin (Népszava, 2008. szeptember 24.)
Kiemelt hír Nincs helye titkolózásnak Szivacsos agyvelőbántalmak - magyar jelentést fogadott el az EP (Brüsszel, 2008. szeptember 23.) Szeptember 23-i, keddi ülésén az Európai Parlament plenáris ülése Brüsszelben közel 644 igen és 16 nem szavazattal elfogadta Hegyi Gyula EP-képviselő jelentését a szivacsos agyvelőbántalmakkal (TSE) kapcsolatos feladatokról. Az elmúlt évek kergemarhakór botrányai is alátámasztják, hogy az állampolgárokat aggasztja a kór és az intézkedésekkel kapcsolatban nincs helye az üzleti körök és a hatóságok titkolódzásának. Hegyi Gyula a szavazást megelőző hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a parlament - mint az Európai Unió egyetlen, a polgárok által közvetlenül választott testülete feltétlenül élni kíván jogosítványaival, és felügyelni kívánja a szivacsos agyvelőbántalmakkal kapcsolatos intézkedéseket. A nyilvánosság garancia lehet a nagyobb bizalomra és így a gyilkos kór elleni hatékony fellépésre is. Hegyi Gyula ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a parlament közbeiktatása nem lassíthatja le a kór elleni védekezést. A magyar szocialista képviselő riportja szakmai jellegű, az alternatív tesztek és a tagállamoknak adható felmentések tárgyában kér felügyeleti lehetőséget az Európai Parlamentnek. Hegyi Gyula előremutatónak tartja, hogy személyében új tagállambeli képviselőt bíztak meg egy uniós direktíva jogszabályi előkészítésével.
2
Gazdasági hírek Fazakas: Európai központi pénzügyi felügyeletre és a reálgazdaság igényeinek figyelembe vételére van szükség (Brüsszel, 2008. szeptember 22.) Fazakas Szabolcs quaestor, európai parlamenti képviselő a pénzügyi piacokra vonatkozó parlamenti vita kapcsán a következőket nyilatkozta: "Az Amerikából még tavaly elindult, az ottani szabályozatlan, spekulatív pénzügyi folyamatok által kiváltott pénzügyi válság a várakozásokkal ellentétben nem hogy csillapodott, hanem mára már az egész világot, benne Európát is megrázta. Az amerikai kormány mellett az Európai Központi Banknak is hatalmas összegeket kell a bankszektorba pumpálnia, hogy elkerülje a pénzügyi összeomlást. Mai ismereteink szerint ez többé-kevésbé sikerült, de ezzel csak a pénzügyi szektorra korlátozva tettek meg minimálisan szükséges lépéseket, de ez nem elégséges ahhoz, hogy ennek a pénzügyi válságnak a gazdasági és társadalmi hatását csökkentsék. A mostani válság két területen is hosszú távú paradigmaváltást követel az európai döntéshozóktól azért, hogy a jövőben ne csak csökkentsék a pénzügyi válság veszélyét, de segítsék elő a gazdaság stabil növekedését is. Az amerikai fejlemények bebizonyították, hogy a piac önmagában nem képes az ilyen és ehhez hasonló válsághelyzetek kezelésére. Így szükséges, hogy mielőbb hozzuk létre a magyar részről már tavaly javasolt, és az azóta a francia elnökség által is felkarolt központi európai pénzügyi felügyeletet, amelynek gondoskodnia kellene többek között arról, hogy a bank és pénzügyi rendszerben az ilyen kockázatos spekulatív ügyletek ellenőrizhető, kiszámítható feltételek közé szoruljanak. Ez volna az előfeltétele annak, hogy Európa fokozatosan átvegye a megrendült Amerika szerepét a pénzvilágban. Ahhoz, hogy a mostani válság által is sújtott európai gazdaság mielőbb a kívánatos növekedési pályára álljon, szükség volna, hogy a pénz- és bankvilág a kockázatos spekulatív ügyletek helyett végre a reálgazdaság finanszírozását helyezze előtérbe. Ennek egyik előfeltétele, hogy az Európai Központi Bank ne csak, mint eddig, az infláció leküzdésére koncentráljon, hanem kedvezőbb kamatokkal segítse elő a reálgazdaság talpraállását." ______________________________________________________________________
3
A Bizottság pénzügyi válsággal kapcsolatos feladata (Brüsszel, 2008. szeptember 24.) Fazakas Szabolcs quaestor, európai parlamenti képviselő az EP mai plenáris ülésén a Bizottság soron következő feladatai között a pénzügyi válsággal kapcsolatban az alábbi két területet emelte ki: "Egyrészt minél előbb ki kell alakítania egy közös európai pénzügyi felügyeletet, melynek feladata az ehhez hasonló spekulatív veszélyek elkerülése ezáltal is biztosítva, hogy Európa fokozatosan átvegye a megrendült amerikai pénz és tőkepiac világban betöltött szerepét. Másrészt el kell érnie, hogy az európai pénzügyi szektor a spekulatív ügyletek helyett az eddig elhanyagolt reálgazdaság finanszírozására koncentráljon. Ehhez természetesen arra is szükség volna, hogy az EKB az infláció kordában tartása mellett, a gazdasági növekedést és munkahelyteremtést is prioritásként kezelje."
Mezőgazdaság
Tabajdi: Az uniós szabályokat megsértő német és osztrák áruházláncok az Európai Bíróság előtt felelhetnek diszkriminatív magatartásukért Tabajdi az érintetteknek minden segítséget megad az európai fórumokon (Brüsszel, 2008. szeptember 22.) Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője, az EP Mezőgazdasági Bizottságának egyetlen magyar főtagja ma felszólalt a napirend előtti plenáris vitában. Tabajdi elmondta, hogy a piaci diszkrimináció tilalma súlyos megsértésének lehetünk tanúi ma egyes német és osztrák áruházláncok magyar baromfitenyésztő és -feldolgozóipar ellen alkalmazott bojkottja kapcsán. A REWE, a Spar, a Metro és a Kaufland áruházakról van szó. Tabajdi jelezte, hogy ha az érintett német és osztrák áruházláncok továbbra is fenntartják a diszkriminatív, bojkottot, az Európai Bíróság elé kerülnek. Az említett áruházak két uniós alapelvet is súlyosan megsértenek: a verseny egyenlőségét és szabadságát és a nemzeti alapon történő bármiféle diszkrimináció tilalmát, mert célzottan csak a magyar termékek ellen hirdetnek bojkottot. Tabajdi kiemelte, hogy az érintetteknek minden segítséget megad az európai fórumokon, az Európai Bizottságban és ha úgy döntenek, az európai bírósági eljárásban is.
4
Tabajdi a vita kapcsán elmondta, hogy a Négy Mancs osztrák állatvédő szervezet és a Hungerit Zrt. között vita bontakozott ki az elmúlt hónapokban libák és a kacsák tömése, az ún. kényszerhízlalás ügyében. A civil szervezet számos magyar baromfifeldolgozó üzemet feketelistára tett, holott nincs olyan uniós jogszabály, amely tiltaná a szakszerű libatömést, amely nélkül nem állítható elő a számos országban méltán kedvelt hungaricum, a libamáj, amelynek előállítása Magyarországon természetesen az állatjóléti előírások betartása és folyamatos hatósági ellenőrzés mellett történik. A magyar termelők ugyanakkor nyitottak arra, hogy tovább javítsanak az állatjóléti feltételeken, ill. jobban tájékoztassák a fogyasztókat. Tabajdi kiemelte, hogy az állatvédők kampánya miatt az említett áruházláncok semmilyen árut - sovány árut sem vesznek át a magyar üzemektől. Ez a magyar baromfiágazatnak mintegy 2 milliárd forint kárt okoz idén, ötezer család megélhetését és a magyar hagyományokat veszélyezteti. Az így keletkezett piaci résbe a spanyol és francia versenytársak fognak belépni, kiszorítva a magyar baromfitenyésztőket. Tabajdi elmondta, hogy ezért a magyar baromfitenyésztők védelmében írásbeli kérdést adott be a Bizottsághoz, amelyben azt javasolja, hogy tekintsék át a kényszerhízlalásra vonatkozó európai uniós szabályozást, annak érdekében, hogy az védje a számos ország étkezési kultúrájában tradicionális termékek előállítását és marasztalja el a magyar árut átvenni nem hajlandó német és osztrák áruházláncokat.
Munkaerőpiac, szociális jogok Bizottsági hajrá Kósáné Kovács Magda felszólalása a Bizottság 2009. évi munkaprogramjához (Brüsszel, 2008. szeptember 24.) Az Európai Parlament 2008. szeptember 24-én tárgyalta brüsszeli plenáris ülésén a Bizottság 2009. évi munkaprogramját. A vitához hozzászóló Kósáné Kovács Magda az Európai Szocialista Frakció elnökségi tagja szerint a még 2004-ben kitűzött feladatok közül a Bizottság a legfontosabbal maradt adós. Azzal, hogy megszüntesse, vagy érdemben csökkentse az európai eszme iránti közömbösséget és a bizalomcsökkenést. Kósáné szerint a jövő évi program sem tükrözi azt a felismerést, hogy ez az Európa más, mint korábban. Az EU 27-ek gazdasági potenciálja jóval nagyobb, mint az EU15-öké volt, a világgazdaságban elfoglalt helye is komolyabb. Ugyanakkor a 27-ek Európájának gazdasági és társadalmi problémái 5
különbözőek, a belső feszültségek és félelmek is mások és erősebbek. A képviselő asszony szerint ugyanis a munkaerő és a szolgáltatások szabad áramlása kemény konfliktusokat hozott felszínre.. Világosan mutatják ezt a francia nem szavazatok, melyek az Alkotmány-tervezetet siklatták ki, az ír szavazatok pedig részben a kiküldetésben dolgozók körüli feszültségek miatt nehezítik meg a Lisszaboni Szerződés tervezet sorsát. Kósáné kifogásolta, hogy a munkaterv arról sem tesz említést, vajon a munkaerő szabad áramlása érdekében az 5 éves korlátozást követő időszakra milyen tervvel rendelkezik a Bizottság a további korlátozásokkal élni kívánó tagországok ellenőrzésére. "Mindezekkel összefüggésben fájlalom, hogy a rasszizmus, az idegengyűlölet egyre ijesztőbb európai jelenléte nem készteti cselekvésre a Bizottságot" - mondta Kósáné. A képviselő asszony figyelmeztetett, hogy ezek a problémák kikerülhetetlenek, és visszajönnek, mint a bumeráng. A kérdés csak az, hogy az EU akkor foglalkozik-e velük, amikor a feszültség még kezelhető, vagy akkor, amikor a neofasiszta csoportok már gyűlölettől telve randalíroznak Európa nagyvárosaiban. "Remélem, az előbbit választjuk"-zárta felszólalását Kósáné. ______________________________________________________________________
Kedvezőbb vagy keményebb feltételek a kiküldetésben dolgozók számára? (Brüsszel, 2008. szeptember 20.) Az Európai Parlament Munkaügyi és Szociális Bizottsága (EMPL) 2008. szeptember 20-án, rendkívüli ülésen szavazott a kollektív szerződéseket érintő kihívásokat és a kiküldetésben dolgozók jogi helyzetét érintő jelentésről. A jelentést, az Európai Bíróság, a kiküldetési irányelvet értelmező ítéletei nyomán - a bérversenytől és a szociális jogok gyengülésétől tartva - kezdeményezték régi tagállamok (EU15) az Európai Parlamentben. A bizottság által elfogadott jelentés szerint a Szerződésben foglalt gazdasági és szociális jogok egyensúlya megbillent, hiszen az irányelv által a kiküldetésben dolgozók számára meghatározott, a fogadó országban rögzített minimálbér, ellenkezik az egyenlő munkáért egyenlő bér fizetésének elvével, és tisztességtelen piaci versenyt tesz lehetővé. Ennek elkerülésére a jelentés javasolja az irányelv felülvizsgálatát, a munkafeltételeket, a bért, valamint a kollektív jogok tekintetében. Kósáné Kovács Magda, az Európai Szocialista Frakció elnökségi tagja, az EMPL Bizottság tagja, a jelentést kritizálva, kijelentette, hogy a Lisszaboni Szerződés hatálybalépése esetén, tekintettel az Alapjogi Chartában foglalt, kötelezően érvényesülő alapjogokra, teljes körűen garantálja majd a szociális jogok és a sztrájkjog megfelelő védelmét, mint ahogy azt az Európai Bíróság is elismerte. Kósáné Kovács Magda szerint, noha az EU 15-ök igen erős pozíciókat foglalnak el az áru- és pénzpiacon, nehezíteni kívánják a munkaerő-piaci és a szolgáltatási szektorban az EU10-ek
6
jelenlétét, hiszen azok vállalkozásai felkészültségükkel, megbízhatóságukkal és alacsonyabb munkabérükkel sikerrel kelhetnek versenyre a nyugati vállalatokkal. Kósáné hangsúlyozta, hogy a bírósági ítéletek szerint a kelet-európai cégek teljesítették a direktívában foglalt feltételeket. "Az nem tekinthető tisztességtelen versenynek, ha a külföldi munkavállaló a fogadó országban meghatározott minimálbérnek megfelelő jövedelmet kap. Abban ugyanakkor nincs vita kelet és nyugat között, hogy nem szabad a munkavállalók bérének alacsonyan tartásával a vállalkozók profitját növelni" - mondta a képviselőasszony. Kósáné éppen ezért egyetértésének adott hangot a kollektív szerződések szerepének erősítését illetően. Szerinte az csak kedvező lehet a munkavállalókra nézve, ha minél többen részesei különféle kollektív szerződésnek. A szocialista képviselő továbbra is érvényesnek tartja azt, a korábban a Szolgáltatási Irányelv vitájában már kiérlelt kompromisszumot, amely mind az EU15-ök, mind az új tagállamok érdekeinek megfelel. Az új tagországok mind a csatlakozás során, mind a szolgáltatási irányelv vitájában elengedő áldozatot hoztak, éppen ezért nem szándékunk a régi és új tagállamok közötti ellentétek erősítése.
Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem Szülessen tisztességes versenyt eredményező irányelv (Brüsszel, 2008. szeptember 25.) - Kiemelkedően fontos, hogy tisztességes versenyt eredményező irányelv szülessen egy kötelező érvény nélküli ajánlásból - hangsúlyozta írásos hozzászólásában Lévai Katalin, melyet Giuseppe Gargani: Az on-line szerzői jogok közös kezelésének szóbeli kérdéséről szóló vitához intézett Brüsszelben az Európai Parlament plenáris ülésén. Lévai kiemelte, hogy az on-line zeneszolgáltatás szerzői jogairól szóló jelentésével a Parlament 2007 márciusában egy olyan ajánlást szavazott meg, amely a s z a b a d versenyt csak tisztességes körülmények között fogadja el, minőségi szabványok, sorozatos ellenőrzések keretében. A vitás esetek rendezésére alternatív vitarendezési módszert javasolt, melynek révén elkerülhetők lennének az elhúzódó és költséges bírósági eljárások. Lényegi része a jelentésnek a jogtulajdonosokat és a kis művészeket védő célország elve, mely szerint a letöltést, az alkotás felhasználásának országában érvényes díjak szerint engedélyeznék. A magyar képviselő felkérte a Bizottságot, hogy a Tanács és a Parlament megkerülése nélkül direktíva javaslatát minél előbb nyújtsa be. - A Bizottságnak a jogkezelők monopóliumát korlátozó döntése végre szabad utat enged az online zeneszolgáltatásban a szerzői jogok európai kereskedelmének, ám erősíti a legkifizetődőbb jogtulajdonosokért folytatott harcot, amiből feltehetően a kis országok művészei és jogkezelői húzzák majd a rövidebbet - hangsúlyozta az Európai Parlament Jogi Bizottságának magyar tagja. - A kereskedelmi felhasználók a legolcsóbb jogkezelőt keresik majd, s ismét a mammut 7
jogkezelők lesznek előnyben. Á r a k a t csökkentő verseny indul, amely csökkenti a jogtulajdonosok, szerzők, alkotók honoráriumát. Az on-line zeneszolgáltatás az elektronika utóbbi időben bekövetkezett ugrásszerű fejlődésének és a letöltéseknek eredményeképp komoly és szépen jövedelmező iparággá lett: az Európai Unió GDP-jének 5-7%-át szerzői jog által védett alkotások adják, ennek része az on-line zene után járó tiszteletdíj is. Nem véletlen, hogy eddig a szerzői jogokat kezelő cégek (jogkezelők) többsége a saját területén egyfajta monopóliummal rendelkezett. Az európai bizottság július 16-án hozott döntése ezt elítélte és szabad versenyt hirdetett a szerzői jogok piacán.
Brüsszeli események 2009 - A kreativitás és innováció európai éve (Brüsszel, 2008. szeptember 23.) 2006 volt a munkavállalók mobilitásának európai éve, 2007 az esélyegyenlőség európai éve, 2008 pedig a kultúrák közötti párbeszéd európai éve - 2009 legyen a kreativitás és innováció éve! Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2009-es európai év átfogó célja, hogy az egész életen át tartó tanuláson keresztül mindenki esetében támogassa a kreativitást, amely az innováció hajtóereje. Az Európai Parlament is hozzájárult ahhoz, hogy a 2009-es évet a kreatív és innovációs képességek fejlesztésének elősegítéséről szóljon, hiszen 2008. szeptember 23-i plenáris ülésén jelentős többséggel megszavazta a görög szocialista képviselő, Katerina Batzeli jelentését. Gurmai Zita szocialista képviselő is hozzászólt a témához, hiszen felelős európai politikusként fontosnak tartja, hogy az európai év gyakorlati intézkedésekről, az innováció fejlődésének és a tudás hatékonyabb felhasználásának elősegítéséről is szóljon - legfőképpen Európa társadalmi és gazdasági fejlődése érdekében, és, hogy hatékonyan reagáljon a globalizáció jelentette kihívásokra. A képviselő asszony azt is hozzátette, hogy a kreativitás és az innováció eredményeit minél szélesebb körben ismertté kell tenni, ebben pedig nagy szerepet játszhatnának a 2009-es európai év alatt zajló promóciós és tájékoztató kampányok.
Emberi- és kisebbségi jogok A kultúrák közti párbeszéd éve (Szeged, 2008. szeptember 24.) Ellenségként szemléljük egymást, ahelyett, hogy barátokként fordulnánk a másikhoz Az Európa-szerte terjedő szélsőséges eszmékkel, az egyre többször tapasztalható erőszakkal, a radikalizmussal szemben a kulturális párbeszéd segíthet - jelentette ki Lévai Katalin szocialista európai parlamenti képviselő szerdán Szegeden. Az utcai radikalizmus mellett szélsőséges nyilatkozatokat tesznek vezető politikusok is, például Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Párt elnöke, s ehhez az európai közvéleménynek "tulajdonképpen
8
nincsen szava" - mondta a politikus a kultúrák közti párbeszéd évének alkalmából nyolc ország szakembereinek részvételével rendezett fórumon. Lévai Katalin elmondta, képviselőtársaival Európai Charta néven mozgalmat indított, amellyel jelezni kívánják, hogy a kontinensen is nagyon határozott értékközösség létezik, amely elutasítja a radikalizmust és a szélsőségeket. A képviselő szerint a másik nem ismerése félelmet szül, a félelem pedig agressziót, s ezzel megteremtetődik az alapja annak, hogy "ellenségként szemléljük egymást, ahelyett, hogy barátokként fordulnánk a másikhoz". Csak a párbeszéd és a megismerés segíthet abban, hogy megtanuljuk elfogadni, különbözőek vagyunk kultúránkban is - hangsúlyozta a politikus
Energiapolitika Az energiaválság megoldása elképzelhetetlen amerikai-európai összefogás nélkül Herczog Edit képviselte Európát a Marshall Fund Transzatlanti Fórumán (Brüsszel, 2008. szeptember 21.) Herczog Edit szocialista EP képviselő a tekintélyes German Marshall Fund Los Angeles-i konferenciáján tartott vitaindító előadásában hívta fel a figyelmet az energiaszektor globális kihívásaira, és ismertette az EU új energiapolitikája által adott válaszokat. Mint elmondta, Európa versenyképességének feltétele, hogy az energiaszektor végérvényesen átlépjen a monopóliumok korszakából a valódi és fenntartható verseny szakaszába. Az amerikai gazdasági elit és a nemzetközi sajtó képviselői előtt tartott előadásában Herczog Edit úgy fogalmazott: „A tudásalapú társadalmat kialakító digitális forradalom – minden előnyével és kényelmével együtt – az eddigieknél lényegesen nagyobb energiafüggőséggel jár, és kiszolgáltatottá tesz bennünket". A 20. század nemcsak a Föld népességrobbanását hozta el, de a technológia soha nem látott fejlődését és a fogyasztás elképesztő léptékű bővülését is. Időközben azonban rá kellett jönnünk, hogy ez a növekedés törékeny, jelenlegi üteme nem tartható fenn. Mára egyre többen szeretnék megtapasztalni a választás szabadságát és azt az életminőséget, amelyet csak a fejlett társadalmak képesek nyújtani, miközben a források egyre szűkösebben állnak rendelkezésre. „A technika rohamos fejlődése révén a gazdaság mára egyértelműen átlépett a digitális korszakba. A mai tudás alapú társadalmakban a tudás ugyanolyan erőforrás, mint a munkaerő, a föld, vagy a pénztőke" – értékelte az internet okozta változásokat a képviselő.
9
Herczog Edit arra hívta fel a figyelmet, hogy Európa nem lehet versenyképes a háztartások és a gazdaság számára elérhető, megfizethető és környezetbarát energia nélkül. Az új európai energiastratégiának nemcsak az energiaforrásokról kell hosszú távon gondoskodnia, hanem azt is el kell érnie, hogy a szolgáltatások fogyasztóbarátok legyenek. Ennek egyik feltétele, hogy az energiaszektor végérvényesen átlépjen a monopóliumok korszakából a valódi és fenntartható verseny szakaszába. „Tekintve, hogy globális problémáról van szó, a megoldás elképzelhetetlen a szétszórt érdekek egyesítése és a közös megoldások keresése, a két legfejlettebb gazdasági térség, az Egyesült Államok és az Unió összefogása nélkül" – zárta előadását Herczog Edit. Háttér: A German Marshall Fund of the United States (GMF) pártfüggetlen, szakpolitika-alkotó és adományozó alapítvány, az Egyesült Államok egyik legjelentősebb véleményformáló szervezete. Célja az amerikai-európai gazdasági és politikai kapcsolatok elmélyítése. Az alapítványt 1972ben a német parlament 150 millió márkás felajánlásával hozták létre, hálából az Európa II. világháború utáni újjáépítését segítő Marshall-tervért. GMF kül- és gazdaságpolitikai elemzői állandó szereplői a hírműsoroknak, konferenciáin rendszeresen felszólalnak az USA gazdasági és politikai elitjének képviselői. A kelet-közép-európai rendszerváltások után a GMF egyre intenzívebb tevékenységet folytat régiónkban, irodát nyitott többek között Pozsonyban, Bukarestben és Belgrádban is. ______________________________________________________________________
Uniós támogatást a távfűtésnek! (Brüsszel, 2008. szeptember 25.) - Amíg a távfűtés drágább egyes tagállamokban, mint az egyéni fűtés, ostobaság energiatakarékosságról beszélni -, jelentette ki Hegyi Gyula az Európai Parlament szeptember 24-i, szerda esti plenáris vitájában az energiaárak megfékezéséről. Az MSZP-s képviselő arra sürgette az uniós intézményeket, hogy pénzügyi támogatással segítsék az elavult távfűtő rendszerek korszerűsítését Magyarországon és más tagállamokban. Hegyi Gyula hangsúlyozta, hogy ez egyszerre szociális és környezetvédelmi érdek. Alapvetően az alacsonyabb jövedelműek használják a távfűtést, az ő érdekükben mérsékelni kell az árakat, s ugyanakkor a jól működő távfűtés környezetbarát is. A vita több más baloldali és zöld résztvevője is azt az álláspontot képviselte, hogy az Európai Unió nem hagyhatja magukra a fogyasztókat, s ezért támogatnia kell az energiahatékonyságot növelő, a fogyasztást és így az árakat mérséklő programokat.
10
Esélyegyenlőség, nők jogai Találjuk meg a közös hangot! (Brüsszel, 2008. szeptember 22.) Lévai Katalin európai parlamenti képviselő szeptember 22-én hétfőn az EP brüsszeli plenáris ülésén egyperces napirend előtti felszólalásában a társadalmon belüli párbeszéd szükségességére hívta fel a figyelmet. Felszólalásának szövege: Terjednek a szélsőséges eszmék, az erőszak emberek, társadalmi csoportok, etnikumok, nem ritkán népek, nemzetek között. Megállításának vannak politikai eszközei, bevethetők igazgatás rendészeti, rendőri eszközök. A távlatokban gondolkodó politikus azonban a párbeszédet hívja segítségül. Nem csak a gyakran konfliktusokhoz vezető politikai, hanem a kulturális párbeszédet. Ezért is fontos számunkra a Kulturális Párbeszéde Éve, mely a megismerést, megértést, barátkozást és nem az erőszakot tűzi zászlajára. Ahhoz, hogy párbeszédet folytass valakivel a kultúráról, a sajátodét kell, hogy ismerd. A Kulturális Párbeszéd Évének lényege, hogy ne csak országok között, de országon belül is megismerjük társadalmunk különböző rétegeit, a kisebbségek, etnikumok, nemzetiségek talán első látásra számunkra idegennek tűnő életét, szokásait, kultúráját és múltját. Ez a fajta ismeret segíti, hiánya gátolja egy nemzet egységét; népek, népcsoportok, nemzetek jó viszonyát. A Kulturális Párbeszéd Évében különösen fontosnak tartom valamennyi európai társadalomban a többség és a kisebbség közötti érdemi párbeszéd fenntartását, mert csak így alakulhat ki igazi kapcsolat az európai országok kultúrái között. Európai kérdésről van szó, amihez európai megoldást kell találnunk. Lévai Katalin szeptember 23-án, kedden késő délután hivatalában találkozik Vladimir Spidlával, az unió foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztosával, hogy tájékoztassa az „Európai Charta az erőszak ellen” kezdeményezésről valamint a társadalmi párbeszéd erősítésének lehetőségeiről az uniós politikákban. ______________________________________________________________________
Keresni, ami összeköt Írónők találkozója a "Kultúrák közötti párbeszéd európai évének" jegyében (Komárno, 2008. szeptember 26.) Európai Unión belüli és kívüli összefogásra ösztönöz a kultúra területén is a Komárnoban megrendezett, első nemzetközi írónő találkozó. A tíz európai országból érkező írónők a konferencia nyitónapján, 2008. szeptember 25-én látogatást tettek Budapesten, a Magyar Köztársaság Országházában, majd innen utaztak tovább Komárnoba. A konferencia további napjain, szeptember 28-ig, a szlovákiai magyar nyelvű Selye János Egyetemen előadásokra, felolvasásokra, valamint kerekasztal beszélgetésekre kerül sor.
11
A konferencia megnyitóján dr. Gurmai Zita, az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottságának alelnöke is részt vett. A képviselő asszony kihangsúlyozta, hogy "a kultúrák közötti párbeszéd elválaszthatatlan az európai integráció alapvető célkitűzésétől, amely közelebb kívánja hozni egymáshoz Európa népeit". A rendezvény nem csupán Európa nemzetközileg elismert és népszerű írónőit hivatott bemutatni, hanem megvitatja a múlt és jelen egymás mellett élését, az „európai gondolatot”, az írónők európai gondolathoz való viszonyát, jövőképét, és megvitatják azt is, hogy szükséges-e és lehetséges-e létrehozni egy közös európai intellektuális platformot. Nem csak a kulturális közösség megalapításához járul így hozzá a rendezvény, hanem ahhoz is, hogy a nők a kultúra világában is megkaphassák az őket megillető helyet.
EP képviselők publicisztikái Új Varsói Szerződés? Hegyi Gyula írása a Guardianben (Brüsszel, 2008. szeptember 24.) Új Varsói Szerződés címen közölt Hegyi Gyulától egy publicisztikát a The Guardian című, vezető angol napilap szeptember 24-i számában. (On-line elolvasható: http://www.guardian.co.uk/commentisfree/2008/sep/24/balkans.russia) Az Európai Parlament MSZP-s tagja arról ír, hogy a grúziai válság még jobban megerősítette Lengyelország és a három balti állam szövetségét. A szerző ezt nevezi némi iróniával "Új Varsói Szerződésnek". E négy ország konzervatív kormányai úgy látják, hogy Európa túlságosan "puha" Oroszországgal szemben, ezért a kül- és biztonságpolitikában teljesen az Egyesült Államok mellé álltak. Számukra az Európai Unió inkább csak a gazdagabb tagállamoktól érkező anyagi támogatást jelenti, az unió környezetvédelmi vagy szociális céljai nem sokat jelentenek számukra. Erős oroszellenesség, csendes euroszkepticizmus és harsány Amerika-barátság jellemzi Lengyelország, Észtország, Lettország és Litvánia jobboldali kormányait. A lengyelországi rakétapajzs-telepítés is ebbe a trendbe illik. Hegyi Gyula elismeri, hogy a Molotov-Ribbentrop paktum következményeképp érzelmileg érthető, ha ezek az országok gyanakodva fogadják Oroszország és Németország barátkozását. A magyar szocialista képviselő szerint hatalomra jutása esetén Orbán Viktor is ebbe a "szuper-amerikai" szövetségbe vinné bele Magyarországot. A Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormány ugyanakkor egyszerre szeretne lojális maradni Washingtonhoz a biztonságpolitikában és korrekt kapcsolatokat ápolni Oroszországgal, az ország fő energiaellátójával és a magyar áruk jelentős piacával. Hegyi szerint Magyarországnak - és egész Európának - egyszerre van szüksége konstruktív katonai-stratégiai szövetségre az Egyesült Államokkal, és konstruktív együttműködésre Oroszországgal. ______________________________________________________________________
12
Barna eső, karnevál, Csárdáskirálynő Lévai Katalin írása a Népszavában Budapest, 2008. szeptember 24. Mozgalmas hétvégém volt legutóbb is. Miután szombat reggel Verebes Istvánnal arról beszélgettünk a Nap-keltében, hogy a fiatalok ismerjék meg a magyar történelmet, és olyan országban szeretnénk élni, ahol senkinek nem kell félnie, hétvégi bevásárlásra indultam. A közért bejáratánál egy nő karon ragadott, és azt kiabálta, hogy a takarodjak nemcsak az üzletből, hanem az országból is. Nem fogadtam meg a tanácsát, megvettem a vasárnapi ebédhez valókat a boltban, sőt a kasszánál néhány balliberális sajtóterméket is a kosaramba csúsztattam, amivel kivívtam a pénztáros jóindulatát, és egy mögöttem álló úr huncut mosolyát is. Délután kettőkor felhúztam az egyetlen igazán kényelmes, lapos sarkú csizmámat, és elballagtam a Charta-tüntetésre, a Clark Ádám térre. Itt már csupa kedves ember fogadott, akikkel átsétáltunk a Kossuth térre, ahol 1993 szeptemberében egész családommal együtt részt vettem az akkori Chartagyűlésen. Apám, akkor 76 évesen, combnyaktörésből lábadozva, botjára támaszkodva bicegett anyám és nővérem segítségével, s én meghatottan néztem őket. Együtt az egész család, végre mindannyian ugyanazt gondoljuk egy ügyről, és nem csak mi, lám, milyen sokan jöttünk össze, hogy védekezzünk a "barna eső" ellen. Álmunkban sem gondoltuk volna, hogy ami 1993-ban közfelháborodást és félelmet kelt, az tizenöt évvel később legfeljebb mínuszos hír lehet az országos napilapokban. Erről beszélt Demszky Gábor, amikor azt mondta: "A szalonzsidózás és úri rasszizmus olyan távol van a mai szélsőjobboldal szóhasználatától, mint a tiszti kaszinó a nyilasháztól." Ezért az ernyőket megint csak ki kellett nyitni. Az alapító atyák – Konrád György, Vitányi Iván és Farkasházy Tivadar piros, fehér és zöld esernyőkkel a fejük fölött álltak a színpadon, jelezve, hogy ezúttal is van mit féltenünk. Férfiak léptek fel egymás után az emelvényre, hogy gyújtó hangú, szenvedélyes, higgadt és okos beszédükkel meggyőzzék a tömeget a kirekesztés, a gyűlölet és a radikalizmus veszélyeiről, amelyek fiatal demokráciánkra leselkednek. Nem volt nehéz dolguk, egyrészt azért, mert senki nem akart velük vitatkozni, másrészt azért, mert valóban jól beszéltek. Szavaikban nem is kételkedett senki ott a téren. Megszólalt egy fiatal, szimpatikus nő is, egy rendező, aki frappáns kétsorosával a legnagyobb sikert aratta. Kár, hogy Groó Diána nem mondott többet, nem használta ki azt a lehetőséget, hogy egyetlen női vezérszónoka legyen ennek a fontos eseménynek. A demokrácia a nők demokráciája is, nem csupán a férfiaké. Legalább egy egyetemista lány vagy egy civil szervezet női képviselője szóhoz jutott volna, ha már annyival többen vannak a nők a felsőoktatásban és a civil világban, mint a férfiak. Lám, mit ér a számszerű többség! Miközben hallgattuk a miniszterelnök beszédét, amelyben jobboldali testvéreinkről, a magyarok közötti béke és egy erős nemzeti közösség megteremtésének kívánalmáról beszélt, nem is gondoltunk arra, hogy tőlünk néhány száz méterre már megkezdődött a cirkusz. Jobboldali szélsőségesek Molotov-koktélokat, petárdákat és köveket hajigáltak "elnyomásuk ellen" tiltakozva. És használt cipőket a szovjet hadsereg emlékműve elé a "cigánybűnözés" áldozatainak emlékére. Valami faramuci logika azt mondatta velük, ha a holokauszt zsidó áldozatainak emlékére cipőkből készült alkotás áll a Duna-parton, akkor a "cigányok áldozatainak" is valami hasonló dukál. Bár arról még a "zsidó–cigány összeesküvés" felszámolását követelő, 13
legelszántabb felvonulók sem hallottak, hogy felfegyverzett cigányok valaha is ártatlan embereket lőttek volna a Dunába. A tragikomikus események az Andrássy úton folytatódtak, de ezeket már csak a televízióban láttam. Mire hazaértem, a híradások rég megfeledkeztek a békés Charta-felvonulásról, és csak az utcai zavargásokat mutatták. Emlékező, ünnepi hangulatom pillanatok alatt szertefoszlott, megpróbáltam legalább fájó derekamat kilazítani a négy órán át tartó menetelés és álldogálás után – hiába. Másnap azért megfőztem a vasárnapi ebédet, és összetereltem a családomat. A rántott csirkénél még politizáltunk, de a túrós derelyénél már témát váltottunk: megkezdődött az őszi színházi szezon. Az Andrássy út vasárnap délután újabb arcát mutatta, miután eltakarították az előző napi rongálások nyomait. Ezúttal nem tüntetők, hanem színtársulatok és zenekarok foglalták el az úttestet és a járdákat, és a borús, szeles idő ellenére karneváli hangulatot teremtettek a belvárosban. A Nagymező utca sarkán álló virágosbódéban köttettem egy rózsacsokrot Kállai Bori részére, aki Anhilte, alias Kupfer Hilda szerepét játssza a felújított Csárdáskirálynőben. A szomorú szemű virágáruslány, miközben a csokorral bíbelődött, elmondta, hogy előttem járt ott Bálint András, aki ugyancsak a művésznő számára vásárolt virágot. A hirtelen támadt szél felborított egy sebtében összetákolt asztalt, szerteszét röpködtek róla a lemezek, az arra járók segítettek összeszedni őket. Valaki mondta, hogy a Nemzetinél felavatták Bessenyei bronzszobrát, meg kellene nézni. Elegáns hölgyek és urak siettek az Operettszínház felé, hogy ki tudja, hányadszor, meghallgassák minden idők legsikeresebb operettjét, a Csárdáskirálynőt. Velük tartottunk mi is, és legnagyobb meglepetésünkre a bokacsattogtatós, úri Magyarországon játszódó habkönnyű mese helyett a női önérzet és az elismerésért folytatott küzdelem mai történetével találkoztunk. Az előadás végén néztem a boldog, felszabadult arcokat, és az jutott az eszembe, hogy verejtékes erőfeszítéssel kiharcolt férfi demokráciánkra ráférne némi humor, és előbb-utóbb Kálmán Imre melódiái lehetnének uralkodók a petárdák és a Molotov-koktélok dörrenései, és a tüntetők gyalázkodó üvöltései helyett. Lévai Katalin EP-képviselő (MSZP)
14
