Hírlevél 2008. december 23. - 2009.január 9.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Minden kedves olvasónknak sikerekben gazdag, békés Boldog Új Évet kívánunk! Tabajdi Csaba Dobolyi Alexandra
Fazakas Szabolcs
Gurmai Zita
Harangozó Gábor
Hegyi Gyula
Herczog Edit
Kósáné Kovács Magda
Lévai Katalin
1
Meghívó Kísértet járja be Európát: a rasszizmus kísértete Nemzetközi konferencia a Magyar Országgyűlésben Az MSZP európai parlamenti delegációjának kezdeményezésére, az Európai Szocialista Frakció, a frakcióban működő Szélsőjobboldalt Megfigyelő Munkacsoport, és a Táncsics Mihály Alapítvány közös szervezésében 2009. január 23-án, délelőtt fél napos nemzetközi konferenciát rendezünk "Kísértet járja be Európát: a rasszizmus kísértete" címen. Időpont: 2009. január 23., 09.00 Helyszín: Magyar Országgyűlés, Főrendiházi Terem Regisztráció: emailen a
[email protected] címre január 16-ig A rendezvény programja: 8. 00 – 9. 00 A résztvevők regisztrációja I. szekció - helyszín - Országgyűlés Kongresszusi Terem 9. 00 - 11. 00 9. 00
A konferencia megnyitója, köszöntőt mond Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke
9. 15
Gyurcsány Ferenc, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke, a Magyar Szocialista Párt elnöke
9. 45
Martin Schulz, az Európai Szocialista Frakció elnöke
10. 15
Rudolph Schuster, Szlovákia korábbi köztársasági elnöke Kérdések, válaszok
11. 00 - 11. 20
Az első szekció zárása, szünet
11. 00 - 11. 20
Sajtótájékoztató, A megtalált Európa című kötet bemutatója - helyszín: Országgyűlés, a Külügyi- és Határon túli magyarok Bizottságának terme
II. szekció - helyszín - Országgyűlés Kongresszusi Terem 11. 20 - 13. 15
2
11. 20
Kristian Vigenin, az Európai Szocialista Szélsőjobboldali Megfigyelő Csoport elnöke
Frakció
alelnöke,
11. 40
Tamás Pál, az MTA Szocialiógiai Intézetének vezetője
12. 00
Ormos Mária, történész, egyetemi tanár
12. 20
Kósáné Kovács Magda, az Európai Szocialista Frakció alelnöke
a
Kérdések, válaszok 13. 00
A konferencia zárása
13. 15
Frissítő italok, szendvicsek kínálása
Az MSZP EP delegációja szeretettel vár a rendezvényen.
3
Tartalom Kiemelt hírek:
Uniós csúcsot a gázválság megoldására! - dr. Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2009. január 7.) A gázellátási probléma még inkább rámutat arra, hogy közös európai energiapolitikára és az európai országokat összekötő infrastruktúrára van szükség - dr. Fazakas Szabolcs (Brüsszel, 2009. január 7.) A gáz, mint európai perspektíva - Dobolyi Alexandra (Brüsszel, 2009. január 7.)
Emberi jogok:
A köztársasági elnök úr egy törvényt támad, de emberek tízezreit veszélyezteti - dr. Gurmai Zita (Brüsszel- Budapest, 2009. január 6.)
A pofonok tovább csattognak – az Alkotmány védelmében? - dr. Lévai Katalin (Budapest-Brüsszel, 2009. január 7.)
Esélyegyenlőség, nők jogai:
Már a férfiak is felismerték! - dr. Gurmai Zita (Lengyelország, 2009. január 7.)
Környezetvédelem:
Energiatakarékos izzókkal a klímaváltozás ellen - Spórolva az élhető jövőért- Hegyi Gyula ( Budapest, 2008. december 29.) Európai szabályozás a növényvédő szerekről - Hegyi Gyula (Budapest, 2009. január 2.) Környezetvédelem nélkül minden politika hiányos! - Hegyi Gyula ( Budapest, 2009. január 5.) Magunk dönthessünk a GMO-ról! - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2009. január 8.)
Mezőgazdaság:
Sólyom nem érti az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerét - dr. Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2009. január 7.)
Kiemelt hír Uniós csúcsot a gázválság megoldására! (Brüsszel, 2009. január 7.) Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Szocialisták ma reggeli frakcióülésén sürgős uniós intézkedéseket javasolt az orosz-ukrán gázvita nyomán előállt súlyos európai gázellátási zavarok ügyében. Tabajdi javaslatára az Európai Szocialisták európai parlamenti határozatot terjesztenek az EP jövő heti plenárisa elé a közös uniós fellépésről. A cseh elnökségnek és az Európai Bizottságnak komolyabban kell vennie a gázkrízist, sajnos azt eddig nem kezelték a súlyának megfelelően. Az
4
EU-27-ek együttes fellépése nem tűr halasztást, azonnali uniós intézkedésekre van szükség, egy rendkívüli uniós csúcstalálkozónak kell egyértelmű jelzést küldeni az orosz és ukrán partnerek felé, hogy ez a magatartás megengedhetetlen. Az ESZP Frakció ülésén támogatták azt a magyar kormánykezdeményezést, amely európai uniós szakértők kiküldését javasolja az Ukrajnába Oroszországból érkező, valamint az országot elhagyó gázmennyiség pontos mérésére. Ez segítené a tisztánlátást, a felelősségi viszonyok megállapítását. "Nyomást kell gyakorolnunk az orosz és az ukrán félre, hogy viselkedjenek európai módon, vitájukkal ne veszélyeztessék számos uniós ország biztonságos gázellátását! Tűrhetetlen, hogy a két ország vitájának harmadik országok igyák meg a levét." - hangsúlyozta Tabajdi. A sorozatban negyedik éve előforduló energiavita aláássa Oroszország és Ukrajna nemzetközi hitelességét, és súlyosan veszélyezteti Ukrajna európai integrációs szervezetekhez való bárminemű közeledését. Háttér Mint ismeretes, az orosz-ukrán gázárvita következtében az orosz gáz nem jut el a közép- és délkelet-európai országokba, amely súlyos ellátási zavarokhoz, az ipari fogyasztók esetében pedig már felhasználási korlátozásokhoz is vezetett. Ausztria, Szlovákia, Románia, Csehország, Görögország, Olaszország, Bulgária, Lengyelország Magyarország, valamint Bosznia Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia lényegében nem, vagy alig kap gázt Oroszországból az ukrajnai vezetékeken keresztül. Különösen súlyos helyzetben van Szerbia és Bulgária, amely országoknak rendkívül alacsonyak a gáztartalékaik. Magyarország szerencsére komoly stratégiai készletekkel rendelkezik, a magyar tartalékok 70 napra elegendőek, így a lakossági gázellátás semmilyen formában nem forog veszélyben. A magyar EP képviselő szerint a válságkezelő lépések mellett hosszú távú, stratégiai intézkedésekre is szükség van. Nem tűr halasztást a valódi közös európai energiapolitika, különösen annak külpolitikai dimenziójának kidolgozása és elfogadása, amelyhez elengedhetetlen a Lisszaboni Szerződés életbe lépése. A valódi európai energia-szolidaritás érdekében fejlesztenünk kell az európai energia-infrastruktúrát, mihamarabb össze kell kapcsolnunk a nemzeti európai energiaellátási hálózatokat (csővezetékek, elektromos áramhálózat). Kiemelten fontos az energiaforrások diverzifikációja, mindenekelőtt az Ukrajnát elkerülő Nabucco gázvezeték építésének felgyorsítása, melyet Magyarország kiemelten támogat.
5
A gázellátási probléma még inkább rámutat arra, hogy közös európai energiapolitikára és az európai országokat összekötő infrastruktúrára van szükség (Brüsszel, 2009. január 7.) "A gázellátási probléma még inkább rámutat arra, hogy közös európai energiapolitikára és az európai országokat összekötő infrastruktúrára van szükség" - mutatott rá Fazakas Szabolcs quaestor, az Európai Parlament Elnökségének tagja a szocialista frakció mai ülésén. Az ülés napirendjén szerepelő orosz-ukrán gázvita kapcsán hozzászólásában Fazakas Szabolcs hangsúlyozta, nem rendelkezünk elegendő információval ahhoz, hogy eldönthessük ki a felelős a mostani helyzetért, ezért nekünk a rövid és hosszú távú gyakorlati megoldáson kell gondolkodnunk annak érdekében, hogy a lakosság és az érintett országok ne szenvedjenek helyrehozhatatlan károkat ennek következményeként. "A szállítások mielőbbi, zökkenőmentes helyreállításának érdekében a megoldás csakis a határozott európai fellépés lehet mindkét fél irányában, és már most lépéseket kell tennünk az ehhez hasonló jövőbeli helyzetek elkerülése érdekében. Az egyoldalú függőség kiküszöbölése egy közös európai energiapolitika kidolgozását és kivitelezését igényli, melynek fontos részét képezi az új forrásokat és tranzit-útvonalakat biztosító Nabucco gázvezeték megvalósítása. Ezért is fontos, hogy az Európai Parlament tavaly úgy döntött, hogy európai költségvetési forrásokból is támogatja ennek megvalósítását. A Nabucco azonban csak hosszú távon jelenthet megoldást a mostani helyzetre, míg az új európai tagországok infrastruktúráját összekötő NETS akár már egy éven belül biztosíthatja az ellátás és a tartalékforrásokhoz való hozzájutás rugalmassá tételét. Ennek megvalósítását szolgálta az a tavaly decemberi európai uniós terv, amely a 300 milliárd eurós gazdasági mentőcsomag részeként 4 milliárd eurós keretet biztosít az új tagországokat összekötő energiahálózat kiépítésére. A tavaly decemberi költségvetési vita során a régi tagállamok képviselői csak hosszas huzavona után egyeztek bele ennek a programnak az elfogadásába. A vita során megkérdőjelezték ennek a fejlesztésnek összeurópai szükségszerűségét, illetve kételyeiket hangoztatták ennek gyors, hatékony megvalósítását, és így a konjunktúra programra való kihatását illetően. Dalia Grybauskaité költségvetési biztos azonban, miután konzultálva velünk meggyőződött arról, hogy a projekt előkészítettsége lehetővé teszi a keret akár egy éven belül felhasználását, teljes mellszélességgel állt a NETS mellé és így az megkapta a szükséges támogatást." A január 6-i újévi brüsszeli fogadáson Barroso bizottsági elnökkel - az orosz-ukrán gázvita kapcsán - folytatott beszélgetés során Fazakas Szabolcs rámutatott arra, hogy a mostani válsághelyzet még inkább indokolttá teszi a NETS gyors kiépítését, amivel az európai energiaellátást és a konjunktúraélénkítő programot egyszerre lehetne szolgálni. Fazakas Szabolcs tájékoztatta az elnököt arról, hogy Magyarország már idén kiépítheti az 1,5 milliárdos tározó kapacitását, melynek segítségével, megfelelő összekötő hálózat rendelkezésre állása esetén a térség ellátása rövid távon javítható. Ezért az Európai Uniónak mindent meg kellene tennie ezen 6
vezetékek kiépítése érdekében, amivel adekvát választ adhatunk a mostani gázellátási és konjunkturális válsághelyzetre. Barroso elnök egyetértett ezzel a felvetéssel, megerősítette, hogy az Európai Bizottság elkötelezett a NETS támogatása mellett, és ezt az orosz-ukrán gázvita kapcsán is nyilvánosságra kívánja hozni.
A gáz, mint európai perspektíva (Brüsszel, 2009. január 7.) Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága, valamint az EU-Oroszország és az EU-Ukrajna delegáció együttes, rendkívüli ülésen fogja meghallgatni a feleket a kialakult helyzetről a holnapi nap során. Az ülésen részt vesz Alexey Miller a Gazprom vezérigazgatója, az orosz Duma Külügyi illetve Energetikai Bizottságának elnöke, ukrán oldalról pedig Grygoriy Nemyria helyettes miniszterelnök, az ukrán Rada Európai Integrációs Bizottságának elnöke, illetve a Naftagáz igazgató-helyettese. Dobolyi Alexandra, aki az EP Külügyi Bizottságának tagja illetve a Szocialista Internacionálé FÁK, Kaukázus és Feketetengeri Bizottságának társelnöke a kialakult helyzettel kapcsolatban a következőket mondta: "Ukrajna az Európai Unió tagországaiba irányuló gázszállítások leállításával, 2009 első napjaiban az energetika túszaivá tette annak a közösségnek az állampolgárait, amely közösségnek maga is tagja szeretne lenni. Irracionális és felelőtlen lépés ez. Egyoldalúságánál csak történelmi szűklátókörűsége a dermesztőbb. Sem a kereskedelem írott szabályai, sem a mások tiszteletben tartására épülő demokrácia hagyományai nem engedik, hogy szó nélkül hagyjuk a történteket. Az események szereplője Oroszország, mint a szóban forgó gáz előállítója és eladója elszámolási vitában áll Ukrajnával, amely maga is gázvásárló és tranzit szállító ország. A jelenlegi világméretű gazdasági és pénzügyi gondok közepette aligha nagy merészség kimondani, hogy a kialakult helyzetből már rövid távon is vesztesként kerül ki az ukrán lakosság. Kisebb-nagyobb erőfeszítésekkel új gázszállítási rendszerek építhetők ki, amelyek megkerülhetik Ukrajnát. Ebben az esetben az ukrán nemzetgazdaság jelentős tranzit bevételektől esik el. Bármilyen ridegen hangzik is mindez, nem fenyegetés, csupán a valós tények rögzítése. Ukrajna elemi érdeke a gázelszámolási vita rendezése Oroszországgal. Magyar politikusként, EP képviselőként, a Szocialista Internacionálé FÁK Kaukázus és Feketetengeri térség regionális bizottságának társelnökeként, a térség népeinek és politikusainak ismerőjeként meggyőződésem, hogy a válsághelyzetre találnak megoldást, mi több, a felek hosszú távú garanciákat alakítanak ki a partner államok energiaellátásának szavatolására."
7
Tabajdi: Közelebb a gázválság megoldása! (Brüsszel, 2009. január 8.) Tabajdi Csaba azonnali orosz-ukrán megegyezést sürgetett az európai gázszállítások biztosítására, és felszólította Moszkvát és Kijevet a gázszállítások haladéktalan újraindítására. Tabajdi reméli, hogy a Gazprom betartja Barroso bizottsági elnöknek ma tett ígéretét, miszerint az Európának szánt tranzitszállításokat azonnal megújítják, mihelyt a Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő által javasolt uniós megfigyelők elfoglalják pozícióikat. Az orosz félnek haladéktalanul újra kell indítania a gázszállításokat, Ukrajnának pedig maradéktalanul teljesítenie kell tranzit-kötelezettségeit! - szólított fel Tabajdi Csaba, az EU-orosz kapcsolatokért felelős interparlamentáris delegáció főtagja, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője az Európai Parlamentben a gázválságról ma rendezett nyilvános meghallgatás kapcsán. Az ülésen részt vett Oleh Dubina, az ukrán Naftogaz vezetője, Hrihorij Nemirja ukrán miniszterelnök-helyettes, valamint Borisz Taraszjuk az EU-ukrán interparlamentáris delegáció ukrán társelnöke, az orosz fél sajnos nem képviseltette magát. Tabajdi Csaba szerint pozitív, hogy Alekszej Miller Gazprom főnök és Oleh Dubina előző napi moszkvai tárgyalásaikat követően ma ismét asztalhoz ültek Brüsszelben. További előrelépés, hogy Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő javaslata nyomán az Európai Unió az orosz és az ukrán fél beleegyezésével megfigyelőket küld a gázszállítások ellenőrzésére. A megfigyelőknek haladéktalanul meg kell kezdeniük a munkát. Tabajdi reméli, hogy a Gazprom betartja Barroso bizottsági elnöknek ma tett ígéretét, miszerint az Európának szánt tranzitszállításokat azonnal megújítják, mihelyt az uniós megfigyelők elfoglalják pozícióikat. Tabajdi Csaba üdvözölte, hogy az Európai Bizottság végre kemény üzenetet küldött az orosz és ukrán partnerek irányába. A magyar delegációvezető hangsúlyozta, hogy az EU nem lehet az orosz-ukrán árvita túsza, Európában elfogadhatatlan a szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése. Az orosz és ukrán félnek mielőbb méltányos megegyezést kell találnia az Ukrajnának értékesített gáz ára, valamint a tranzitdíjak ügyében. A megegyezéstől függetlenül azonban az európai tranzitszállításokat haladéktalanul helyre kell állítani. Tabajdi jelezte, hogy az Európai Szocialisták Frakciója példamutatónak tartja a magyar kormány szolidaritását, amellyel Szerbiát kisegíti nehéz helyzetében.
8
Emberi jogok A köztársasági elnök úr egy törvényt támad, de emberek tízezreit veszélyezteti (Brüsszel- Budapest, 2009. január 6.) A Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának elnökeként megütközéssel értesültem arról, hogy a magyar köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé terjesztette véleményezésre a családon belüli erőszak esetén elrendelhető távoltartásról szóló törvényt. Európai parlamenti képviselőként megtapasztaltam, hogy közösségi programok segítségével, pl. a kibővített költségvetésű Daphne program jóvoltából az Európai Unió támogatja a tagállami szintű jogszabályok minél előbbi megszületését. Ebből a szempontból Magyarország úttörő szerepet tölt be. Az országgyűlésben egyöntetű támogatással, 374 igen szavazattal elfogadott törvény az erőszaknak kitett családtagok nagyobb védelmét hivatott szolgálni. Az országgyűlés felelősségének teljes tudatában mindent megtett, hogy segítséget nyújtson a veszélybe sodródott áldozatoknak. Megalkotott egy törvényt, hogy erősebb védelmet, nagyobb biztonságot és több esélyt nyújtson az erőszakot elszenvedőknek, akik közül a legtöbben nők és gyermekek. Ettől a védelemtől fosztja meg az érintetteket a köztárasági elnök úr óvatossága, és az előreláthatóan hónapokon át húzódó jogi csűrcsavarás, ami elkerülhető lett volna. Az elnök úr ezúttal szembehelyezkedett az országgyűlés valamennyi pártjával, és a veszélyeztetettek érdekeivel is. Ez az elutasítás felelőtlenség akkor, amikor a legmértéktartóbb becslések szerint is minden héten legkevesebb egy nő belehal a családon belüli erőszakba: férje vagy partnere agyonveri őt. Nem lehet csak jogi kategóriákban gondolkodni!
A pofonok tovább csattognak – az Alkotmány védelmében? (Budapest-Brüsszel, 2009. január 7.) - Az esélyegyenlőség terén egy dologban „elértük az európai szintet”: az Alkotmányra hivatkozva a köztársasági elnök azonos eséllyel védi az erőszakoskodó és az áldozat jogait. Mire az áldozat panasza eljut a bíróság elé, már csak a koporsójára helyezett virágcsokrokkal vigasztalódhat – jelentette ki Lévai Katalin európai parlamenti képviselő, a Jogi bizottság tagja annak kapcsán, hogy a köztársasági elnök nem írta alá és normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte az úgynevezett távoltartási törvényt. - Hetente egy nő esik áldozatul, emberek tízezreinek életét teszi pokollá az, amire az Európai Unió számos országában, de másutt is már van megoldás – állapította meg a magyar EP-képviselő, aki családvédelmi, egyetemi tanári, esélyegyenlőségi miniszteri pályafutása során, többek között
9
külföldi, ausztriai vendégprofesszorként is szerzett tapasztalatokat. Ausztriában a távoltartás intézményének bevezetésével nagyságrendekkel csökkent a családon belüli erőszakos cselekedetek száma. - Folyamatosan és szemforgatóan sopánkodunk a társadalomban eluralkodó erőszakon, de semmit sem teszünk ellene. Lehet hogy nem tökéletes a nagy nehezen, konszenzussal kiizzadt törvény, ám a rendelkezéseit végrehajtó intézmények, személyek képzésével, a közvélemény empátiájával igenis eredményt érhetnénk le, s ez nagyban javíthatná társadalmunk közérzetét – értékelte a kialakult helyzetet Lévai Katalin. – Most megint elkezdődik a jól ismert, több hónapos jogi csűrcsavar, miközben a pofonok tovább csattognak.
Esélyegyenlőség, nők jogai Már a férfiak is felismerték! (Lengyelország, 2009. január 7.) A 2009 júniusában tartandó európai parlamenti választások közeledtével az európai parlamenti képviselők egyre gyakrabban kapnak felkérést, hogy munkájukról választókörzetükben beszámoljanak, a jövőre vonatkozó terveiket megosszák a választópolgárokkal. Boguslaw Liberadzki lengyel képviselő, volt közlekedési miniszter már most elkezdte a felkészülést a kampányra, választói kérésének eleget téve kétnapos körúton vett részt Szczecin és Koszalin térségben (Lengyelország). A helyi lakosok különös érdeklődést mutattak az esélyegyenlőségi törekvések és női jogok európai szintű érvényesülése iránt, ezért a képviselő meghívására vele tartott dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke. A program során a képviselők találkoztak a helyi választópolgárokkal, a nőszervezetek és a Demokratikus Baloldali Szövetség vezetőivel. Az eszmecsere során a képviselő asszony megbizonyosodott arról, hogy a lengyel jobboldali kormány nem elkötelezett híve az esélyegyenlőségnek, mint már kiderült az abortusz kérdése, illetve a közelmúltban a mesterséges megtermékenyítés finanszírozásáról és hozzáférhetőségéről szóló vita kapcsán. Gurmai Zita a látogatást sikeresnek értékelve elmondta, hogy nagyon büszke lengyelországi nőtársaira, mert nagyon nehéz körülmények között teszik a dolgukat az esélyegyenlőség érdekében. Jó eredménynek tartja, hogy a térség európai parlamenti képviselője is fontosnak tartja a nőkkel történő együttműködést: "Örülök, hogy immár a lengyel férfiak egy része is felismerte, a haladó európai politizálás nem létezhet a nők véleményének, érdekeinek figyelembevétele nélkül."
10
Környezetvédelem Energiatakarékos izzókkal a klímaváltozás ellen ( Budapest, 2008. december 29.) A hagyományos, több mint száz éve kifejlesztett izzókat az Európai Bizottság döntése értelmében fokozatosan ki kell vonni a forgalomból. Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja fontosak és előremutatónak tartja ezt a döntést. A magyar képviselő szerint az üvegházgáz kibocsátását csökkentő célok csak akkor valósulhatnak meg, ha mindenki tesz valamit az élhető jövő érdekében. A hagyományos izzók a felhasznált energiából csak öt százalékot hasznosítanak arra, amiért megvesszük őket, azaz világításra. A többi elszáll, mint felesleges hőenergia. Az elektromos világításra annyi energia megy el világszerte, mint a lakossági közlekedés hetven százaléka. Az energiatakarékos égők négy-ötször hosszabb élettartamúak, mint a hagyományos égők, és akár 12-15 évig is működnek. A legújabb energiatakarékos izzók világítása a kezdeti típusokra jellemző, sápadt fénnyel szemben már teljesen megfelelő. Hegyi Gyula elmondta, hogy a lakosságnak már néhány éves távlatban is jelentős megtakarítást jelent ez az uniós döntés. Szakértői számítások szerint egy energiatakarékos izzó élettartama során az ára többszörösét, 5-6 ezer forintnyi áramot takarít meg nekünk. Magyarországon évente körülbelül 40 milliárd forintot költünk világításra, aminek a háromnegyedét, 30 milliárd forintot spórolhatnánk meg az energiatakarékos izzók bevezetésével. A szocialista EP képviselő reméli, hogy a nagy hagyományú magyar izzóipar időben felkészül és így profitálni tud a változásokból. Az előterjesztés szerint, 2012 szeptemberétől tűnnek el a hagyományos égők az európai boltokból.
Európai szabályozás a növényvédő szerekről (Budapest, 2009. január 2.) Az Európai Parlamentben a 2009-es év egyik első döntése a növényvédő-szerek további használatát szabályozza. A parlament január 13-án vagy 14-én szavaz arról a kompromisszumról, amelyet az Európai Bizottság és a Tanács képviselőivel kötött. Hegyi Gyula, az ügyben illetékes Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja magyar szempontból kedvezőtlennek tartja, hogy az engedélyezési rendeletben megmaradt az úgynevezett hármas zónarendszer, vagyis a növényvédő szerek szabályozása tekintetében az EU-t három zónában sorolják. Az Európai 11
Parlament és a szocialista frakció végig elutasította a zónarendszert, Hegyi Gyula több módosító indítványt is beadott ellene, ám a kormányokat tömörítő Tanács nagy többsége ragaszkodott hozzá. Azt azonban sikerült elérni, hogy az egyes tagországoknak lehetőségük van arra, hogy nemet mondhassanak a zónájukban engedélyezett anyagra. Az engedélyezést a kompromisszumos döntés szerint akkor lehet elutasítani, ha a tagország bizonyítani tudja, hogy az adott anyag elfogadhatatlanul nagy kockázatot jelent az emberi egészségre és környezetre, és ha használják az adott tagországban, nincs lehetőség a kockázat kezelésére. A hazai növényvédő-szer gyártók és forgalmazók tiltakoztak az endokrin rendszert károsító anyagok korlátozása ellen. A mostani megállapodás szerint az Európai Bizottság öt éven belül egységes kritériumrendszert alakít ki, hogy mely anyagok számítsanak ebbe a kategóriába. (Jelenleg csak egy OECD ajánlás áll rendelkezésre, mint definíció.) A parlamenti javaslattal szemben a káros hatású bomlástermékek miatt nem kell korlátozni a növényvédő szereket. Hegyi Gyula úgy látja, hogy a több éves vita után született kompromisszumot az Európai Parlament nagy többséggel jóvá fogja hagyni, ha ugyanis elutasítja a kompromisszumot, akkor évekre elveszik a növényvédő-szerek szabályozásának a lehetősége.
Környezetvédelem nélkül minden politika hiányos! (Budapest, 2009. január 5.) - Erős környezetvédelmi program nélkül hiányos minden európai politika -, jelentette ki Hegyi Gyula, az Európai Parlament magyar tagja a most kezdődő cseh elnökség prioritásaival kapcsolatban. Az MSZP képviselője szerint ez különösen igaz az új tagállamokra, amelyek később ismerték fel a környezetvédelem fontosságát. Hegyi Gyula sajnálatosnak tartja, hogy a cseh elnökségi terveiben csak marginálisan van jelen a környezetvédelem. Helyes, hogy az energia ellátás biztonsága prioritást élvez, de az energiatakarékosság és a megújuló energia támogatása nélkül keveset lehet elérni ezen a téren. A magyar képviselő reméli, hogy az Európai Parlament a júniusi választásokig még szavazásra kerülő kérdésekben pozitív irányban orientálja a cseh elnökséget, hiszen a parlamentnek környezetvédelmi kérdésekben érdemi együttdöntési jogköre van. Hegyi Gyula ugyanakkor üdvözli az „Európa korlátok nélkül" elnökségi prioritását, melynek az a célja, az új tagállamokat érintő munkaerő-piaci korlátozásokat végre eltöröljék. A cseh elnökség fő külpolitikai prioritása a Balkánnal való kapcsolat elmélyítése. Hegyi Gyula, az Európai Parlament balkáni delegációinak tagjaként üdvözli azt a cseh elnökségi előterjesztést, hogy könnyebben kapjanak schengeni vízumot a balkáni országok polgárai, így a vajdasági magyarok is. A magyar képviselő ugyanakkor hangsúlyozza, hogy nem elegendő csak az
12
adminisztrációs terheket könnyíteni, hanem a hatvan eurós azaz közel 15 ezer forintos vízumdíjat is csökkenteni kell, hiszen az érintett országok lakói számára ez komoly összegnek számít. A cseh elnökség tapasztalatai Magyarország számára is hasznosak lehetnek. Hegyi Gyula reméli, hogy a két év múlva, 2011-ben kezdődő magyar elnökség a környezetvédelmet, ezen belül például az édesvíz védelmét emeli prioritássá. Aligha véletlen, hogy a sikeres elnökségek áttörő környezetvédelmi jogszabályokkal is beírták magukat az uniós történelembe. A most zárult francia elnökség a klímacsomaggal, a finn pedig a REACH betűszóval jelölt vegyipari szabályozással.
Magunk dönthessünk a GMO-ról! Huszonhét módosító indítvánnyal a Bizottság ellen (Brüsszel, 2009. január 8.)
Huszonhét módosító indítvánnyal támadja meg az Európai Bizottság eddigi, a GMO-t a tagállamokra kényszerítő álláspontját Hegyi Gyula. Az Európai Parlament MSZP-s tagja azt szeretné elérni, hogy a tagállamok maguk dönthessenek arról, engedélyeznek-e bizonyos génmódosított fajtákat a területükön. Hegyi Gyula emlékeztet arra, hogy az európai polgárok 62%-a semmiképp sem akar génkezelt élelmiszert fogyasztani, ennek ellenére az EU területén már több GMO-t engedélyeztek, mint a nálunk óvatosabb Brazíliában vagy Argentínában. A magyar képviselő szerint a génmódosított szervezetek engedélyezéséről saját országuk területén egy brüsszeli hatóság helyett maguknak a tagállamoknak kellene dönteniük. Hegyi Gyula a génkezelt repce engedélyezésével kapcsolatos, most folyó bizottsági eljárás megváltoztatására konkrét javaslatot is tesz, módosítása értelmében a tagállamok visszautasíthatnák az ilyesfajta repcét. Utal arra, hogy a GMOmentes repce ára a világpiacon magasabb, mint a génkezelté, így magunkat károsítanánk a GMO-s változat beengedésével. A magyar képviselő a természetvédelmi területeket teljes mértékben mentesítené mindenfajta génkezelt növénytől. Hegyi Gyula eddigi tapasztalatai alapján bízik benne, hogy az Európai Parlament tagjaink többsége és valamennyi magyar EP-képviselő támogatja javaslatait.
13
Mezőgazdaság
Sólyom nem érti az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerét (Brüsszel, 2009. január 7.)
Tabajdi Csaba magyar EP-képviselő szerdán sürgősségi kérdést tett fel az Európai Bizottságnak arról, jogszerű-e Sólyom László alkotmánybírósági beadványa, amelyben a köztársasági elnök kifogásolta az egységes területalapú támogatási rendszer (SPS) magyarországi bevezetéséről szóló törvényt. Tabajdi elmondta, az SPS az uniós jogszabályok alapján működik, és mielőbbi bevezetése az összes magyar gazda érdeke. Az SPS-rendszerre való áttérés az egész magyar mezőgazdasági ágazat, a gazdatársadalom érdeke - mondta szerdán Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottságának főtagja, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője. Az EP-képviselő szerint az SPS-rendszer 2009-es bevezetésének a magyar gazdálkodók, különösen pedig az állattenyésztéssel foglalkozók nagy nyertesei lesznek. A vesztesek pedig azok a mezőgazdasági kalandorok, spekulánsok, akik eddig is csak vitték a pénzt az ágazatból. „Megengedhetetlen az a késlekedés, amelyet a köztársasági elnök nem megalapozott alkotmányossági kifogásai okoznak. Sajnos úgy tűnik, Sólyom László nem érti az uniós mezőgazdasági támogatások rendszerét” - fogalmazott az EP-képviselő. ------------------------------------------Háttér Sólyom László köztársasági elnök 2008. november 12-én a Magyar Országgyűlés által október 20-án megszavazott az egységes mezőgazdasági támogatási (SPS) rendszer bevezetéséről és működtetéséről szóló törvény előzetes normakontrollját kérte az Alkotmánybíróságtól. Az indítványban foglaltak szerint az SPS törvénnyel kapcsolatos legfőbb kifogása az volt, hogy a múltbeli bázisidőszak sérti a jogbiztonság elvét, ezért alkotmányellenes. Az indítványban foglaltak szerint a történelmi bázis nem a közösségi jogból ered, ezért alkotmányossági vizsgálat tárgyává lehet tenni. Tabajdi Csaba szerint a történelmi bázis részleges bevezetésének (a regionális hibrid modell keretében) közösségi jogi jogalapja van, amely az új tagállamokra éppúgy vonatkozik, mint a régiekre. A történelmi bázis objektív ismérv, melynek alapja csak múltbeli időpont lehet, annak megállapítása a közösségi jogból ered. A jövőbeli bázis megállapítása ellentétes a közösségi joggal, illetve spekulatív jellege miatt súlyos gazdasági-társadalmi károkhoz vezethet és veszélyezteti a jogbiztonságot, valamint versenytorzító hatással jár. A magyar szocialista képviselő szerint ráadásul veszélyes precedenst teremt a Közös Agrárpolitika hatálya alá tartozó bármely közösségi intézkedés elleni alkotmányos felülvizsgálat lehetőségének megnyitása.
14
Az MSZP európai parlamenti delegációvezetője azért is érthetetlennek tartja a köztársasági elnök kifogását, mert a 2013 utáni KAP-ról való európai gondolkodás alapja is egyértelműen az SPS: a termeléstől elválasztott, jövedelemkiegészítő céllal adott területalapú támogatás a föld használójának, a környezetvédelmi, élelmiszerbiztonsági, állatjóléti (kereszt-megfelelési) szabályok szigorú betartása mellett. Az SPS rendszer a SAPS szisztémával ellentétben kompatibilis a WTO kötelezettségekkel is. "Fontos megérteni, hogy az SPS rendszerben bevezetett kereszt-megfelelési szabályok jelenthetik az agrártámogatások fenntartását 2013 után is. Az SPS rendszerben a támogatások a gazdák társadalom számára hasznos környezetvédelmi többlettevékenységét honorálják, a gazdák az egyébként szigorú és többletterhet jelentő környezetvédelmi szabályok betartásával tudják legitimálni a leginkább a támogatásokat.” Tabajdi Csaba kiemelte, hogy a mai bizonytalan birtokviszonyok fenntartása nem lehet érdekünk. A cél, hogy a magyarországi földek lehetőleg hosszú távon is a magyar gazdálkodók kezén maradjanak. Ehhez szükséges a magyarországi földárak európai átlaghoz való közelítése, hogy a földpiaci liberalizáció ne jelentsen sokkot 2011-ben. Ezt pedig csak az SPS rendszerrel lehet megoldani. Az áttérés az állattenyésztés fejlesztéséhez is elengedhetetlen, a SAPS rendszerben erre alig nyílik lehetőség!
15
