Hírlevél 2008. január 12. - 2009. január 16. Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Tartalom Brüsszeli események:
A magyar nyelv fejlesztését csak olyanra bízhatjuk, aki azt anyanyelvi szinten beszéli! – Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. január 12)
Emberi és kisebbségi jogok:
A prioritások közé kerüljön be az európai polgár - Lévai Katalin (Budapest, 2009. január 14.)
Energiapolitika:
Gáz van, nincs gáz! – Dobolyi Alexandra (Strasbourg, 2009. január 13.) Energiafüggőségünk felszámolásának kulcsa az atomenergia - Herczog Edit (Brüsszel, 2009. január 15.)
Esélyegyenlőség, nők jogai:
Kinek a hangja hallatszik Brüsszelben? – Gurmai Zita (Strasbourg, 2009. január 13.) Tartsuk tiszteletben eddigi céljainkat! - Gurmai Zita (Strasbourg, 2009. január 14.)
Gazdaság:
10 éves az euró- Stabilitás és kiszámítható gazdasági viszonyok – Harangozó Gábor (Strasbourg, 2009. január 13.) Közös európai megoldást kell találni a hasonló válságok jövőbeli elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében - Fazakas Szabolcs (Strasbourg, 2009. január 14.)
Környezetvédelem: Újabb veszélyes vegyi anyagot korlátoz az EU - Hegyi Gyula (Strasbourg, 2009. január 14.) Több embert öl meg a szmog, mint az autóbalesetek! - Hegyi Gyula (Budapest, 2009. január 16.)
Mezőgazdaság:
Megalapozatlan a tervezett uniós növényvédőszer szabályozás – Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. január 13.) Még bizonytalan, hogy miként befolyásolja a gazdasági világválság a globális élelmiszerbiztonságot – Tabajdi Csaba (Strasbourg, 2009. január 14.)
Munkaerőpiac és szociális jogok:
A gazdasági válság és a szociális kockázatok - Kósáné Kovács Magda (Strasbourg, 2009. január 12.) Csehországnál a stafétabot - Kósáné Kovács Magda (Strasbourg, 2009. január 14.)
Regionális politika, fejlesztéspolitika:
A cseh elnökségnek a gazdasági hatások mellett a válság társadalmi hatásait is kezelnie kell! Harangozó Gábor (Strasbourg, 2009. január 14.)
Magyarországi események:
Nincs szélsőjobboldali megoldás - Lévai Katalin (Strasbourg, 2009. január 14.)
Brüsszeli események A magyar nyelv fejlesztését csak olyanra bízhatjuk, aki azt anyanyelvi szinten beszéli! Ellentmondásos döntés az Európai Parlament magyar tolmácsszolgálatának vezetőjéről (Strasbourg, 2009. január 12.) Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Parlament mai plenáris ülésén napirend előtti hozzászólásban tiltakozott az új tagállamokat ért újabb diszkriminatív döntés ellen. Az Európai Parlamentben dolgozó magyar tolmácsok vezetőjének posztjára kiírt pályázatot ugyanis érthetetlen módon egy angol, magyarul nem anyanyelven beszélő pályázó nyerte. A posztra egy magyar és egy angol anyanyelvű uniós polgár jelentkezett, akik azonos szakmai képesítéssel, és hasonló munkatapasztalattal rendelkeztek. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a tolmácsszolgálat vezetői koordinatív, adminisztratív feladataik mellett komoly részt vállalnak az adott nyelv uniós szakkifejezéseinek kidolgozásában, a fordítás minőségének és egységének folyamatos javításában. Ezzel hozzájárulnak a nyelv fejlődéséhez és gazdagítják azt. Ez a feladat különösen nagy jelentőséggel bír a 2004-ben és 2007-ben csatlakozott új tagállamok hivatalos nyelvei esetében, ahol az uniós terminológia, az uniós szaknyelv még most is formálódik. "Rendkívül meglepőnek tartom ezért az Európai Parlament illetékes szolgálatának döntését, amely az angol pályázót tartotta alkalmasabbnak a magyar tolmácsok vezetésére. Bár konkrét szabály nem rendelkezik erről, a szokás mégis az, hogy ha van alkalmas, az adott nyelvet anyanyelvi szinten bíró jelölt a pozícióra, akkor ő előnyt élvez a döntésnél. Ezt indokolná a józan ész szabálya is, a felsorolt feladatokat ugyanis csak egy, a magyart anyanyelvi szinten beszélő személy képes teljes mértékben ellátni." Tabajdi Csaba kérésére Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke ígéretet tett az eset kivizsgálására.
Emberi és kisebbségi jogok A prioritások közé kerüljön be az európai polgár (Budapest, 2009. január 14.) - Kiemelten fontosnak tartom az energia és gazdasági stabilitást, azonban hiba, hogy a prioritások közé nem került be az európai polgár - jelentette ki Lévai Katalin, az EP szocialista pártcsoportjának romaügyi szóvivője január 14én Strasbourgban, amikor az Európai Parlament plenáris ülésén hozzászólt a cseh elnökség elképzeléseiről folytatott vitához. - Sürgetném tehát, hogy nagyobb figyelmet fordítsunk a polgárok mindennapi életét közvetlenül is befolyásoló
kérdésekre, így nagyobb hangsúlyt kellene helyezni a modern szociális programok megerősítésére, valamint az esélyegyenlőségre. Elcsépelt téma, mégis prioritásként emelném ki az állampolgárok fokozottabb bevonását az európai politikába. Úgy vélem a szociális csomagok, valamint a hatékony kommunikáció hiánya okozza, hogy az állampolgárok egyre bizalmatlanabbak az európai intézményekkel szemben. Lévai Katalin sürgette a Lisszaboni szerződés minél előbbi ratifikációját is. - A kreativitás és az innováció évében különösen fontos, hogy az oktatás a cseh elnökség kulcsterülete legyen, hiszen csak az oktatás segítségével nevelhetünk tudatos állampolgárokat Európának és csak így jöhet létre a kisebbségek, különösen a transznacionális jelleggel rendelkező romák hatékony integrációja. Magam részéről a következő években mindent megteszek majd, hogy a felsorolt területek is a prioritások között legyenek – zárta felszólalását a magyar szocialista képviselő.
Energiapolitika Gáz van, nincs gáz! (Strasbourg, 2009. január 13.) Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága mai, strasbourgi, rendkívüli ülésén ismét napirendéje vette az orosz-ukrán gázkérdést, most már az orosz fél részvételével. Az Európai Parlament a múlt héten már egyszer tartott hasonló ülést, de akkor az időjárás közbeszólt, így nem volt ott minden érintett. A mai napon az orosz felet Valeriy A. Yazev, az orosz Duma helyettes szóvivője és az orosz Gáz Unió elnöke és Constantin Kosachev, az orosz Duma Nemzetközi Ügyek Bizottságának elnöke képviselte. Az ukrán oldalon Borys Tarasiuk az ukrán Rada Európai Integrációs Bizottságának elnöke, illetve Kostenko Yuriy Ivanovych a Rada képviselője vettek részt A bizottsági ülésen elhangzottakkal kapcsolatban Dobolyi Alexandra, aki a Külügyi Bizottság tagja és a Szocialista Internacionálé FÁK, Kaukázus és Fekete-tengeri Bizottságának társelnöke, megjegyezte: "Európai nyomásra rengeteg tárgyalást folytattak a felek, a megállapodás is létrejött, majd a mai napon a csapok orosz oldalról való újranyitását követően sem jön a gáz Ukrajnán át. Immár történelmi bizonyossággá vált, hogy Ukrajna szemben saját népének érdekével képtelen józanul fölismerni helyzetét. Ukrajna az Európai Unió tagországaiba irányuló gázszállítások leállításával, 2009 első napjaiban az energetika túszaivá tette annak a közösségnek az állampolgárait, amely közösségnek maga is tagja szeretne lenni. Irracionális és felelőtlen lépés ez. Egyoldalúságánál csak történelmi szűklátókörűsége a dermesztőbb. Egy bizonyos, a felek még mindig egymásra mutogatnak, azzal a kiegészítéssel, hogy a múlt heti közös megállapodás értelmében, az Unió megfigyelői az ukrán csapoknál is belekerültek a kritizáltak népes táborába. Közben a szlovákok után már Bulgária is fontolgatja a saját Európai Unióhoz való csatlakozása érdekében bezárni kényszerült kozlodui atomrektor újraindítását. A mai bizottsági ülésen felmerült legvégső esetben annak a lehetősége is, hogy a Tanácsnak a szankciók lehetőségén is el kellene gondolkodni, annak érdekében, hogy minél előbb tartós megállapodás szülessen, és végre elindulhasson a gázszolgáltatás az érintett tagállamokba.
Európa egy hosszú távú, kölcsönös garanciákkal biztosított gázellátásban érdekelt, addig meg jó, ha megfontoljuk a magyar NETS javaslatot!”
Közös európai megoldást kell találni a hasonló válságok jövőbeli elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében (Strasbourg, 2009. január 14.) "Közös európai megoldást kell találni a hasonló válságok jövőbeli elkerülése, illetve hatásainak csökkentése érdekében" - kezdte felszólalását Fazakas Szabolcs quaestor, az EP Elnökségének tagja az Európai Parlament orosz-ukrán gázvitáról tartott mai plenáris ülésén. "Miután az Európai Unió intézményeinek összehangolt és határozott fellépésének eredményeként várhatóan a közeljövőben a különböző technikai és egyéb mondvacsinált problémák ellenére megindul a gázszállítás, fellélegezhetünk, de nem lehetünk teljesen nyugodtak. Egyrészt a vita okát nem sikerült feltárni és megoldani, így az bármikor újra elmérgesedhet, másrészt a gázválság ismételten rámutatott függőségünkre és kiszolgáltatottságunkra. Ez a felismerés mozdíthatja el az eddigi késlekedést a közös európai energiapolitika irányába, melynek első lépcsőfoka az ellátás biztonságára vonatkozó közös felelősség." "Ehhez új források és szállítási útvonalak kiépítésére, valamint a tagországok hálózatainak egymással való összekötésére van szükség, ezek kiépítését azonban nem várhatjuk el piaci alapon, hanem közös európai érdek alapján európai forrásokat is rendelkezésre kell bocsátani. A Nabucco gázvezeték a hosszú távú megoldást jelenti, a NETS kiépítése pedig a konjunktúraélénkítő programban előirányzott 4 milliárd euróból akár ma megkezdődhet. Így két legyet ütnénk egy csapásra, hiszen a beruházás élénkítheti a konjunktúrát, munkahelyeket biztosíthat, és egyben enyhítheti a hasonló válságok hatásait."- zárta felszólalását a szocialista képviselő.
Energiafüggőségünk felszámolásának kulcsa az atomenergia (Brüsszel, 2009. január 15.) „Magyarország stratégiai érdeke, nemcsak az orosz földgáztól az eddigieknél nagyobb függetlenséget nyújtó európai Nabucco gázvezeték támogatása, de a gázenergia jelentőségének csökkentése is a hazai energiafelhasználásban” – értékelte az Európai Parlament szerdai, az orosz-ukrán gázvitát tárgyaló plenáris ülésén elhangzottakat Herczog Edit. A szocialista EPképviselő szerint ez csak újabb magyar atomerőműblokkok megépítésével képzelhető el, ehhez azonban minden politikai erő támogatására szükség lesz.
Az orosz-ukrán gázvita és az annak következményét jelentő elzárt gázcsapok ismételten felhívták a figyelmet arra, hogy Magyarország energiabiztonsága sérülékeny. A hazai háztartások és gazdasági szereplők energiafelhasználásának Európában példátlanul magas értékét, 45%-át adja a gázenergia. Bár a gáztározók létesítését célzó stratégiai döntés helyesnek bizonyult, a tartalékok mozgósíthatóak, nem fagyoskodunk, sőt mi adhatunk gázt a környező államoknak. Hosszú távon azonban mindenképpen csökkenteni kell a gáz jelentőségét energiamixünkben. Csak így csökkenthetjük kiszolgáltatottságunkat az import energiahordozókkal szemben, és csak így biztosíthatjuk az elérhető és megfizethető energiát a háztartásoknak és a vállalatoknak. A különféle energiatakarékossági beruházások és a megújuló energiaforrások eddigieknél szélesebb körű alkalmazása mind-mind hozzájárulnak az energiaellátás biztonságához, de a mai technológia fejlettség mellett nem válthatják ki önállóan a fosszilis energiahordozókat – véli Herczog Edit. Magyarország túlzottan függ a földgáztól és ezen a helyzeten sürgősen változtatni kellene. Éppen azért a képviselő ismételten arra hívja fel a figyelmet, hogy a hazai energiafüggőséget az atomenergia jelentőségének növelésével lehet csökkenteni vagy akár felszámolni. A nukleáris energia ellátás-biztonsági szempontból is kiemelt jelentőségű: több évre előre betárolható, könnyen szállítható és különböző forrásokból beszerezhető. „Ismerve a beruházási és megtérülési idők hosszát, Magyarországnak mielőbb el kell köteleznie magát újabb reaktorblokkok építése mellett. Ehhez azonban nemcsak széles társadalmi konszenzusra van szükség, hanem arra is, hogy az összes parlamenti erő felismerje a kérdés sürgősségét és jelentőségét” - hívta fel a figyelmet Herczog Edit.
Esélyegyenlőség, nők jogai Kinek a hangja hallatszik Brüsszelben? (Strasbourg, 2009. január 13.) Az Európai Unió, avagy „Brüsszel” sokszor távolinak tűnhet a hétköznapi embereknek. Az EU az utóbbi évek uniós népszavazási kudarcai után próbálja nyitottabbá tenni működését. Bár már szokássá vált, hogy egyes jogszabályok, politikai irányvonalak előtt bevonják az adott terület érdek-képviseleti szerveit a „civil párbeszéd” keretében, nyilván van még teendő. Genowefa Grabowska lengyel képviselő ezzel kapcsolatban készített egy hasznos, bár nem éppen felhasználóbarát nevű jelentést (Jelentés a civil társadalmi párbeszéd fejlesztésének távlatairól a Lisszaboni Szerződést követően). A jelentésre Gurmai Zita szocialista európai parlamenti képviselő írásban beadott felszólalásában reagált. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió demokratikus deficitje akkor csökkenthető érdemben, ha a polgárok tényleges formálói lehetnek a döntéshozatalnak. Ehhez azonban szükséges a civil
szervezetekre vonatkozó szabályozás tökéletesítése. Létfontosságú technikailag is a jobb hozzáférés a közösségi munkadokumentumokhoz, hiszen minél korábbi fázisban tudnak bekapcsolódni, annál hatékonyabb lehet az együttműködés. Pontos rendelkezések kellenek a szabályozáshoz, a hatékonyság és átláthatóság érdekében. "Nem elég a döntéshozói elkötelezettség aziránt, hogy ne döntsenek az emberek "feje felett". Technikailag is meg kell valósítani, hogy az európai polgárok elmondhassák civil szervezeteiken keresztül a véleményüket. Az internet mindenesetre rengeteget segíthet." - mondta Gurmai Zita a plenáris ülést követően. Ha itt még nem is tartunk, annak azért már lehet örülni, hogy a lengyel képviselő asszony jelentése már olvasható magyarul az Európai Parlament honlapján. A jelentés: http://www.europarl.europa.eu/sidesSearch/search.do?type=REPORT&language=HU&term=6&author=23 717
Tartsuk tiszteletben eddigi céljainkat! (Strasbourg, 2009. január 14.) 2009. január 1-től Csehország vette át az Európai Unió soros elnökségét. Mirek Topolánek cseh miniszterelnök Strasbourgban mutatta be az elnökség prioritásait az Európai Parlamentnek. Beszédében több kiemelkedően fontos kérdésre is kitért, különös tekintettel a jelenlegi gazdaságiés energiaválságra. Elmondta, hogy a cseh elnökség fókuszában az energia, a gazdaság és Európa világban betöltött helye lesz a következő hat hónap során. Sajnos a cseh elnökség tervei között kevés szó esik a társadalmi kérdésekről, a nők munkavállalásáról. A gyermekfelügyelet kapcsán az elnökség a saját gyermekek nevelésének szakmaként történő elismerése (tehát az otthoni gyermekfelügyelet) mellett teszi le a voksát, ami Gurmai Zita szocialista EP képviselő szerint is érthető, ugyanakkor a plenáris ülés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra, hogy nem szabad megfeledkezni azokról az anyákról sem, akik gyermekük nevelése mellett munkát szeretnének vállalni. Így tehát nem elegendő csupán az otthonmaradást támogatni, hanem biztosítani kell a megfelelő számú és minőségű gyermekfelügyeleti létesítményt is, a szakmai és családi élet összehangolása érdekében, hogy a nők számára valódi döntés lehetőség kínálkozzon. Gurmai Zita a plenáris ülés szünetében munkamegbeszélést tartott Vladimir Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztossal (korábbi cseh miniszterelnökkel), aki megerősítette, hogy a fenti törekvés szembemegy az eddigi gyakorlattal, a lisszaboni célkitűzésekkel, és kérte Gurmai Zita segítségét abban, hogy a közösen elért eredmények ne csorbuljanak, a célok ne változzanak. A képviselő asszony támogatásáról biztosította Vladimir Spidlát, hozzátéve, hogy "közös érdekünk, hogy ne térjenek vissza a XIX. századi állapotok!".
Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke végezetül üdvözölte Csehország elkötelezettségét a válság rendezésére, de hangsúlyozta, hogy az előterjesztésből hiányzott számára a mindennapi emberek problémáinak figyelembevétele. "A beszédet hallgatva uniós állampolgárként nem lettem biztosítva arról, hogy próbálják enyhíteni a válság rám gyakorolt negatív hatásait." - tette hozzá.
Gazdaság 10 éves az euró- Stabilitás és kiszámítható gazdasági viszonyok (Strasbourg, 2009. január 13.) Az Európai Parlament ma ünnepi ülésén köszöntötte a 10 éves eurót. Az évforduló alkalmával Harangozó Gábor szocialista EP képviselő az euró sikerét és magyar szempontból való fontosságát hangsúlyozta. "Az utóbbi hónapok történései megmutatták, hogy Magyarország számára nincs más út, mint az eurócsatlakozás. A mielőbbi ERM II-es belépés végre elhozza azt a stabilitást, melyre régóta törekszünk. Ehhez persze folytatnunk kell a következetesen szigorú költségvetési politikát. Ezzel, valamint a régóta várt strukturális reformokkal, az adó-, a szociális -, az önkormányzati, valamint a pártfinanszírozási rendszer átalakításával Európa egyik legversenyképesebb országává tehetjük hazánkat." Az ülésen elhangzott, hogy az euró fennállásának 10 éve alatt a világ második legfontosabb valutája lett, stabilitásának jelentős szerepe volt a pénzügyi válság hatásainak csökkentésében. Az euró segítségével sikerült minimálisra csökkenteni az európai inflációt, ezzel biztosítva a jóléti rendszerek tartósságát és az európai integráció erősítését. A jelenleg eurót használó 16 országban kiszámítható, stabil és átjárható valutáris rendszer van érvényben. "A siker hangsúlyozása mellett persze nem feledkezhetünk meg a további teendőkről, mivel a rendszer korántsem tökéletes. Sok a tennivaló, a gazdasági, költségvetési integráció irányában, ugyanis a tagállamok igen eltérő költségvetési egyenlege veszélyforrást jelent. Fontos az Európai Központi Bank felügyeleti szerepének mielőbbi bevezetése, melyet a magyar szocialisták már többször indítványoztak. A gazdasági válság bizonyára próbára teszi az eurót is, ezért rugalmasan és előrelátóan kell reagálni a gazdasági kihívásokra." Végezetül Harangozó Gábor elmondta: "Az euró az európai integráció fontos építőköve és jelképe. Arra törekszünk, hogy Magyarország minél előbb felkészülten csatlakozhasson az euróövezethez."
Környezetvédelem Újabb veszélyes vegyi anyagot korlátoz az EU (Strasbourg, 2009. január 14.) Az Európai Parlament mai döntésével jelentősen szigorította a diklórmetán nevű oldószer használati lehetőségét. Hegyi Gyula, az Európai Parlament szocialista frakciójának témafelelőse, a Környezetvédelmi Bizottság tagja elmondta, hogy a könnyen párolgó vegyszerrel a lakosság elsősorban festékeltávolító oldat formájában találkozhatott. A korlátozásra azért van szükség, mert az utóbbi években sokan meghaltak a diklórmetán használata miatt, továbbá a könnyen párolgó anyag károsítja az idegrendszert és ezért rákkeltő hatása is van. Elsősorban az egyéni felhasználók, a saját otthonukat kifestők és a szobafestők voltak az áldozatok, hiszen az ipari üzemekben betartanak bizonyos biztonsági előírásokat. A halogénezett oldószerek káros egészségügyi hatása már régóta ismert. Az Európai Bizottság 2008 elején javaslatot tett a diklórmetán nevű anyagnak a festék eltávolító szerekben való korlátozására. Egyes európai üzemekben ugyanis olyan magas koncentrációt mértek ebből az anyagból, ami - tartós kitettség esetén - a dolgozók tíz százalékánál okozna rákot. A most megszavazott kompromisszumos megállapodás szerint a diklórmetánt csak az iparban, szigorú biztonsági követelmények mellett lehet a jövőben festékeltávolításra használni. A lakosság és a mesteremberek a számos hasonlóan hatékony, de nem egészségkárosító vegyszer egyikével, vagy például égetéssel szabadulhatnak meg a fölösleges festéktől. Hegyi Gyula szerint az a legfontosabb, hogy a rákkeltő anyagot zárt közterületeken, például bevásárlóközpontokban és aluljárókban ne használhassák, hiszen az illékony anyag gőze nehezebb a levegőnél, így a mérések szerint lesüllyed, és különösen a gyerekeket veszélyezteti. A magyar képviselő előremutatónak tartja, hogy a parlament tagjainak túlnyomó többsége pártállástól függetlenül támogatta a veszélyes anyag korlátozását, és azt, hogy a Bizottság elfogadta az európai szakszervezetek álláspontját a dolgozók fokozottabb védelme érdekében.
Több embert öl meg a szmog, mint az autóbalesetek! Öt pontos európai intézkedéscsomagot készít Hegyi Gyula (Budapest, 2009. január 16.) A levegőszennyezés elleni európai intézkedéscsomagról számolt be Hegyi Gyula, európai parlamenti képviselő, a Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Bizottság tagja Budapesten, január 16-án tartott sajtótájékoztatóján. A helyzetet elemezve elmondta, hogy Magyarországon és más európai országokban is nagyságrendekkel több embert öl meg a szmog, mint az autóbalesetek. A magyarok a szennyezett levegő következtében átlagosan egy-három évvel korábban halnak meg, mint ha tiszta levegőt lélegeznének be.
Különösen igaz ez a nagyvárosokra. Az Európai Unió Tiszta Levegőt Európának! (Clean Air For Europe) elnevezésű programja szerint a budapesti régió Európa egyik legszennyezettebb levegőjű térsége. A budapesti légszennyezés elsőszámú okozója az autóforgalom. Ha nem korlátozzuk a szmogot Budapesten és a vidéki nagyvárosokban, akkor ezreket ítélünk halálra és sok tízezer városi gyermeket asztmás megbetegedésre. Kiemelte a légszennyezés veszélyeit, hangsúlyozva, hogy a szmognak komoly egészségügyi hatásai vannak: irritálja a légutakat, csökkenti a tüdőkapacitást, s hosszabb kitettség esetén akár maradandó károsodást is okozhat. Emellett fokozza az olyan betegségek tüneteit, mint az asztma, a bronchitis, a tüdőtágulat. A szálló por magas koncentrációja leginkább a gyermekeket, illetve a légúti és keringési betegségben szenvedőket veszélyezteti. Több mint 219 ezer asztmás beteget regisztráltak hazánkban és évente 10-18 ezer új beteget tartanak nyilván. Az allergiás, légúti betegségben szenvedő betegek száma tízévente megduplázódik Magyarországon. A szennyezett városi levegő számos olyan jelzésértékű biológiai károsodást okoz, melyek akár szívbetegséget is okozhatnak fiatal felnőtteknél. A 2013-ig érvényes európai intézkedéscsomag kapcsán hangsúlyozta, hogy egy intézkedés önmagában, kiragadva nem elég: összetett intézkedési terv kell, amely úgy védi a városlakók egészségét, hogy a feltétlenül szükséges gépkocsiforgalmat sem teszi lehetetlenné. NyugatEurópában a rendszer valamennyi elemét kitalálták már, nekünk csak ezekből kell összerakni egy, Budapest és a vidéki nagyvárosok adottságaihoz alkalmazkodó csomagot. Az alábbi, öt pontból álló intézkedéscsomag elfogadtatásán kezdek dolgozni: 1. Dugódíj, azaz behajtási díj a Külső (Hungária) körúton belül. A kívülről érkező autósok behajtási díjat fizetnek, indokolt kivételek mellett. Hegyi Gyula jelentése, amelyet az Európai Parlament nagy többséggel fogadott el, javasolja a dugódíj rendszerének bevezetését a fél milliónál népesebb városokban. 2. Zöld zónák kialakítása. (Low Emission Zone.) Az autókat a káros anyagkibocsátásukat megállapító EURO fokozatuk alapján engedik be, vagy tiltják ki a zónából. Németországban 22 város, Hollandiában 7 város, Nagy Britanniában 1 város, Dániában 4 város, Olaszországban 4 tartomány, Svédországban 5 város vesz részt a programban. Sokkal jobban csökkenti a levegőszennyezést, mint a páros-páratlan rendszámok váltakozó leállítása. 3. A szmogriadó rendelet finomítása, szigorú végrehajtása és szankcionálás. 4. Sebességkorlátozás városon belül, középületek, gyermek és egészségügyi intézmények közelében: az alacsonyabb sebesség nemcsak tisztább levegőt, hanem kevesebb balesetet is jelent. 5. Hibridautók, elektromos autók beszerzése. Uniós és hazai közintézmények gépkocsi parkjának cseréjénél alapvető követelmény legyen a tiszta, a levegőt nem vagy alig szennyező autó.
Mezőgazdaság Tabajdi: Megalapozatlan a tervezett uniós növényvédő szer szabályozás Magyarország is kiemelt célnak tekinti az uniós élelmiszerbiztonságot, de a jelenlegi szabályozást elutasítja (Strasbourg, 2009. január 13.) Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetője az Európai Parlament tegnap esti plenáris ülésén elmondott felszólalásában határozottan bírálta az Európai Unió készülő növényvédő szer szabályozását. Hangsúlyozta, hogy az élelmiszerbiztonság kiemelt uniós cél, amelyet Magyarország is teljes mértékben támogat, de a szavazásra bocsátott szabályozás rossz, az élettől elrugaszkodott kompromisszum. A szabályozásban megfogalmazott célok és eszközök nem rendelkeznek megfelelő agrártudományos alappal, ráadásul a rendelet nem teszi lehetővé a harmadik országokból származó termékek ellenőrzését, ezért azt a Tanácsban a magyar kormány, az Európai Parlamentben pedig a magyar szocialista képviselők el fogják utasítani. Az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja kifejtette, hogy Magyarország számára a tervezett szabályozás két eleme is elfogadhatatlan. Az első a növényvédő szerek engedélyezése kapcsán tervezett, a realitásokat figyelmen kívül hagyó zónarendszer, amelynek értelmében minden ország kötelező kölcsönösen elismerni a zóna többi országában engedélyezett növényvédő szereket. A szabályozás figyelmen kívül hagyja a tagállamok sajátosságait, ellenkezik a szubszidiaritás elvével, és nem teszi lehetővé az időjárás-változásokhoz igazodó rugalmas reagálást. Magyarország az Írországtól Romániáig terjedő, 13 országot magába foglaló, jelentős éghajlati különbségekkel rendelkező középső zóna tagja lenne. A másik elfogadhatatlan elem a rendkívül széles körben meghatározott piacról kötelezően kivezetendő készítmények listája, pontos definíció híján ugyanis nem világos, hogy mely hatóanyagok tartoznak ebbe a kategóriába. A rendelettervezet - helyesen - betiltja a hormonhatású anyagokat tartalmazó növényvédő szerek használatát is, de elmulasztja definiálni azokat. Ezért minél hamarabb meg kell határozni a hatóanyagok besorolásának tudományos kutatásokon és hatásvizsgálatokon alapuló feltételeit. A rendelet jelenlegi formájában azzal a veszéllyel jár, hogy európai szinten visszaesnek a termésátlagok, és romlik az európai mezőgazdaság versenyképessége. Eközben a növényvédő szerek visszaszorítása a génmódosított növények terjedésének enged teret, amit a felmérések szerint az európai fogyasztók is hevesen elleneznek.
Tabajdi: Még bizonytalan, hogy miként befolyásolja a gazdasági világválság a globális élelmiszerbiztonságot (Strasbourg, 2009. január 14.) Tabajdi Csaba az EP Mezőgazdasági Bizottságának főtagja írásbeli hozzászólást nyújtott be az Európai Parlamentben elfogadott McGuiness jelentéshez, amely az európai uniós Közös Agrárpolitika és a globális élelmiszerbiztonság összefüggéseit vizsgálja. Tabajdi a jelentés kapcsán hangsúlyozta, hogy az európai agrárszektor legnagyobb kérdése 2009-ben, hogy miként befolyásolja a gazdasági világválság a mezőgazdasági termékek termelési feltételeit és a fogyasztást. Elmondta, hogy a kérdés központi témája lesz a II. Magyar Agrárakadémiának is, amelyet Gőgös Zoltán FVM államtitkárral közösen szerveznek 2009. április 17-én, Pápán. A jelentés megállapítja, hogy 2006 óta a kukorica ára háromszorosára, a búza világpiaci ára pedig 180%-al nőtt, miközben az élelmiszerárak összességében 83%-al emelkedtek. Az utóbbi időszakban ugyan kisebb mértékben csökkent az élelmiszerek ára, de belátható időn belül nem fognak visszatérni a 2006-ot megelőző szintre. Tabajdi szerint az olcsó élelmiszer korszakának vége szakadt. A jelenlegi tendenciák szerint 2050-re a világ népessége 9 milliárd főre gyarapszik, ellátásukhoz meg kell duplázni a jelenlegi mezőgazdasági termelési szintet. Az élelmiszer stratégiai jelentőséghez jut a XXI. században, ezért kiemelten fontos, hogy megőrizzük, és lehetőség szerint növeljük az Európai Unió mezőgazdasági potenciálját. Az EU jelentős élelmiszertermelő, a globális búzatermelés 17%-át, a tejtermelés 25%-át, a sertéshústermelés 20%-át adja, de emellett további élelmiszerimportra szorul. Figyelemmel kell lennünk ugyanakkor a mezőgazdasági termelés megnövekedett költségeire és törekednünk kell az energia- és vízfelhasználás csökkentésére. Az MSZP EP delegáció vezetője kiemelte, elfogadhatatlan, hogy a KAP ágazati reformjainak következtében csökkent az Európai Unió mezőgazdasági termelése. Ezt jól példázza a magyar cukoripar eltűnéséhez vezető cukorreform, a szőlőtőkék kivágására adott támogatás a borreform keretében, és ebbe az irányba hat a közvetlen mezőgazdasági támogatások termeléstől való elválasztása is. Mind Európában, mind a fejlődő országokban szükség van a mezőgazdasági termelés növelésére, utóbbi országokat az Európai Unió a mezőgazdasági technológia, a knowhow átadásával is segítheti. Tabajdi a jelentés kapcsán elmondta: meg kell találnunk a megfelelő egyensúlyt az élelemtermelés és a bioüzemanyag-előállítás között, utóbbi nem veszélyeztetheti a globális élelmiszerbiztonságot. Az EU gabonatermelésének jelenleg mindössze 2%-át fordítják bioüzemanyag-előállításra, miközben az amerikai kukoricatermelés 25%-a megy erre. Az Egyesült Államok bioetanol programja jelentős szerepet játszott a 2008-as élelmiszerárrobbanásban, a tapasztalatokból okulva az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia a bioüzemanyagok arányára tett korábbi vállalását. Végül Tabajdi üdvözölte a jelentés azon részét, amely határozott cselekvést követel az élelmiszer-kiskereskedelmi monopóliumok kialakulása ellen és olyan mechanizmusok felállítását kéri a tagállamoktól, amelyek segítik a termelők érdekérvényesítését a nagy forgalmazókkal való tárgyalásokon.
Munkaerőpiac és szociális jogok A gazdasági válság és a szociális kockázatok (Strasbourg, 2009. január 12.) Kósáné Kovács Magda EP- képviselő az Európai Parlament mai plenáris ülésén egyperces beszédben szólalt fel a Bizottság Gazdaságélénkítési Tervéhez kapcsolódó kohéziós politikáról szóló közleményéhez. A szocialista képviselő rámutatott, hogy a gazdasági válság nem áll meg a tőzsdék bejáratánál, hatásait egyre közvetlenebb módon érezni világszerte; lesújt országra, régióra, helyi közösségre, vállalkozásra és benne a családra, a munkavállalóra, tömegek munkavállalását, megélhetését megnehezítve, gyakran ellehetetlenítve, ezért a szegénység robbanásának elkerülése érdekében, a negatív víziók felfestése helyett az erőforrások összpontosítására van szükség. Kósáné üdvözölte a Bizottság differenciált megközelítését, azt, hogy a gazdaságélénkítési tervvel párhuzamosan kiadott dokumentumában szolidaritásra hív fel az egyes térségek és társadalmi csoportok vonatkozásában, hiszen, mint mondta: „A recesszió következményeivel nem egyformán szembesülünk. Európa és a társadalom peremén a negatív hatások hatványozottan érvényesülnek, többszörösen sújtva a hátrányos helyzetű térségeket és társadalmi rétegeket, köztük az alacsony képzettségűeket, az időseket és a kisebbségeket, különösen a romákat.” „Az egységes Európa ne erőltetett egyformaságot jelentsen! Különösen a válság idejében ne! Elengedhetetlen a sérülékeny térségekre és társadalmi csoportokra szentelt többlet figyelem!” – zárta felszólalását a képviselő asszony.
Csehországnál a stafétabot (Strasbourg, 2009. január 14.) 2009 januárjában Csehország vette át az Európai Unió soros elnöki tisztét. Mirek Topolanek cseh miniszterelnök ma ismertette a cseh elnökség programját az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Kósáné Kovács Magda szocialista EP képviselő az elhangzottakra reagálva írásbeli hozzászólásában kifejtette, az új elnökségnek összetett kihívásokkal kell szembenéznie: "Nehéz dolog első alkalommal egy olyan elnökség után átvenni a stafétabotot, amely Európa egyik motorjaként erős beágyazottsággal, gyakorlott stábbal rendelkezik, és sokadszorra kormányozza az Unió hajóját. Nehéz helyzetben van, mert a pénzügyi válság most kezdi kifejteni negatív gazdasági hatásait Európa- szerte. És nehéz helyzetben van, mert nemcsak az Európai Parlament euroszkeptikusaival kell bajlódnia, hanem a hazai politikai közélet magas rangú képviselőivel is, akik nemcsak az EU-ban kérdőjelezik meg a cseh elnökség elkötelezettségét, hanem saját hazájukban is."
A cseh elnökség programja mindennek ellenére olyan programnak látszik, mely az EU-t a nehéz helyzetben megpróbálja egyensúlyban tartani. A kelet-közép-európai régió első olyan elnökségeként, amely az újonnan csatlakozott országok alapvető jellemzőinek összességével bír, megpróbálja az elméletileg már nem létező definíció szerinti új és régi tagországok igényeinek arányos képviseletét. Kósáné Kovács Magda pozitívan értékelte, hogy a cseh elnökség - a gazdasági válságra reakcióként - a gazdaság élénkítését a belső munkaerőforrás fejlesztésével, képzésével, és a vertikális mobilitás fokozásával is elő kívánja segíteni. Erősítette az elnökségnek azt a szándékát, hogy a szegényebb és leszakadt térségekre figyeljen, hogy törekedjen visszasegíteni a leszakadt társadalmi rétegeket a munkaerőpiacra, növelje a versenyképes tudást, és biztosítson forrásokat a leginkább elmaradott és a hátrányos helyzetű területek és csoportok, köztük a roma kisebbség helyzetének javítására.
Regionális politika, fejlesztéspolitika A cseh elnökségnek a gazdasági hatások mellett a válság társadalmi hatásait is kezelnie kell! (Strasbourg, 2009. január 14.) Az Európai Parlament mai plenáris ülése tárgyalja az Európai Unió cseh elnökségének programját. Harangozó Gábor szocialista EP képviselő írásbeli hozzászólásában üdvözölte az elnökséget, és hangsúlyozta annak különös felelősségét a válság okozta társadalmi feszültségek vonatkozásában. "Elsőként minden jót kívánok Csehországnak, amely új tagállamként Közép-Európából fogja elnökölni az Uniót. Ki kell emelnem, hogy a csehek különleges nehéz helyzetben veszik át a vezetést. A közel-keleti konfliktus, a gázprobléma nyilvánvalóan rengeteg figyelmet és kapacitást igényel. A nemzetközi feszültségek mellett a válság hatásait ellensúlyozó munkát is tovább kell vinni, további intézkedések szükségesek gazdasági téren, és emellett a leghátrányosabb helyzetű társadalmi csoportok érdekében is. A tavaly decemberben elfogadott "Európai gazdaságélénkítési csomag" jelentős lépés, amelyet most gyorsan és hatékonyan kell végrehajtani. A rendelkezésünkre álló támogatások felhasználását gyorsítani és könnyíteni szükséges, hogy a vállalkozásokat és a polgárokat valóban segítsék a strukturális és kohéziós alapok." "Végezetül szeretném felhívni a cseh elnökség figyelmét arra, hogy ne feledkezzen el a válság által leginkább sújtott leghátrányosabb helyzetű területekről. A leszakadó területek felzárkóztatása, az itt élők társadalmi integrációja az Európai Unió alapvető szociális céljai közé tartoznak. A hátrányos helyzetű csoportok fokozottan érzik a válság hatásait, a növekvő társadalmi agresszió, a radikális megmozdulások ijesztő jelei felelősségünknek."- összegzett Harangozó Gábor.
Magyarországi események Nincs szélsőjobboldali megoldás (Strasbourg, 2009. január 14.) - Szégyenteljes hogy egy parlamenten kívüli csoport, politikai mozgalom rasszista programmal, gyűlöletbeszéddel kíván fellépni, alantas érzelmekre és ösztönökre hatva kívánja tisztába tenni az országot – jelentette ki Lévai Katalin, az EP szocialista pártcsoportjának romaügyi szóvivője a Jobbik programja kapcsán január 14-én Strasbourgban. - Mielőtt a Jobbik „takarító munkájához” hozzáfogna, jól tenné, ha saját sorait, eszményeit és törekvéseit nézné át és tisztítaná meg legalább ilyen vehemenciával a huszonegyedik századba nem való kacatoktól, ókonzervatív és szélsőjobboldali áligazságoktól, homofóbiától, kirekesztő magatartástól. A rendcsinálás – tudomásom szerint – nem a politikai pártok, hanem az általuk demokratikus úton hatalomra jutott kormány dolga s az effajta agresszív szereptévesztés nem tesz jót sem az országnak, sem a demokratikus közéletnek. Sajnos vannak még emlékeink arról, hogy ez az út, az ilyen szándék hová vezet. Nem kirekesztve, rémisztgetve és fenyegetőzve, hanem társadalmi konszenzust keresve, a többséget okos érvekkel és programmal megnyerve találhatunk csak megoldást gondjainkra és azt nem a szélsőjobboldalon kell keresni – Európa sem ott keresi.
