Hírlevél 2007. szeptember 10-16.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Szerkesztette: Kenessey Tamás
Tartalom Bel- és igazságügyi együttműködés •
Az Alapjogi Ügynökség és a schengeni bővítés utolsó lépései az Állampolgársági Bel és Igazságügyi Bizottság napirendjén- Kósáné Kovács Magda (Brüsszel,2007. szeptember 13.)- 2. oldal
Emberi- és kisebbségi jogok: •
Csak egy hatékony nemzetközi magyar lobbihálóval lehetünk sikeresek! Számoljunk le a dilettantizmussal, hozzuk létre a Magyar Világtanácsot! - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2007. szeptember 13.) - 3. oldal
Esélyegyenlőség: • Németország-Magyarország-évforduló - Száz éves a Szocialista Internacionálé Nőszervezete - Gurmai Zita (Stuttgart, 2007. szeptember 8.) - 4. oldal • Baloldali összefogás az esélyegyenlőség jegyében- Gurmai Zita (Brüsszel, 2007. szeptember 13.) - 5. oldal • A nők esélyegyenlősége a munka világában- Gurmai Zita (Brüsszel, 2007. szeptember 13.) - 6. oldal • FEMM bizottsági delegáció Lisszabon- Gurmai Zita (Brüsszel, 2007. szeptember 14.) 6. oldal
Környezetvédelem: • Európai méregtelenítés - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2007. szeptember 13.) - 7. oldal • Felfüggesztették a verespataki beruházás engedélyeit- Hegyi Gyula (Brüsszel, 2007. szeptember 14.) - 8. oldal
Külpolitika: • •
A Nyugat Balkánnak minden eurócentre szüksége van- Nagyobb EU támogatást a Nyugat Balkán országainak- Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2007. szeptember 12.). 9. oldal Közép-európai szociáldemokrata vezetők csúcsértekezlete- Dobolyi Alexandra( Brüsszel, 2007. szeptember 13.) - 10.oldal
Magyarországi események: •
Jó zene, finom étek, vidám társaság – mi egyéb is kellene még a jó hangulathoz?- Több tízezer ember látogatott idén is a nyolcadik SzeptEmber Feszt programjaira 2007. szeptember 7-9. között- Gurmai Zita (Budapest, 2007. szeptember 10.) - 11.oldal
Mezőgazdaság: •
A borosgazdák nem a lopót, hanem az uniós borreformot szívhatják meg- A borreform anti-Robin Hoodként a szegényeket rabolja ki, és a gazdagoknak ad- Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2007. szeptember 12.) - 12. oldal
Nemzetközi események: •
Az Európai Történelem Háza Brüsszelben- Fazakas Szabolcs (Brüsszel, 2007. szeptember 14.) - 13.oldal
Szociális jogok: •
Vita a tartásdíjról és a válás európai jogi szabályozásáról (Brüsszel, 2007. szeptember 11.) 13.oldal
Regionális politika: •
Változtatni kell a felzárkóztatás menetén - Harangozó Gábor (Brüsszel, 2007. szeptember 14.) - 14.oldal
Bel- és igazságügyi együttműködés Kósáné Kovács Magda:Az Alapjogi Ügynökség és a schengeni bővítés utolsó lépései az Állampolgársági Bel és Igazságügyi Bizottság napirendjén Brüsszel, 2007. szeptember 14. Az Állampolgársági Bel és Igazságügyi Bizottságban a héten tárgyalták az Alapjogi Ügynökség és az Európa Tanács együttműködéséről szóló megállapodás tervezetét, amelynek Kósáné Kovács Magda a társjelentéstevője, valamint napirendre került a schengeni vívmányok alkalmazása az új tagállamokban. A vitában a jelentéstevő, a ciprusi Adamos Adamou és az Európai Bizottság képviselője hangsúlyozta, hogy az előzetes tárgyalások során a felek törekedtek az Alapjogi Ügynökség és az Európai Tanács közötti lehető legjobb munkamegosztásra, valamint a mindennapi kapcsolattartás és a közös vizsgálatok szabályainak lefektetésére. A jelentéstevő a közös programok és vizsgálatok kapcsán a költségek arányos elosztását hangsúlyozta. A vitában felszólaló Kósáné üdvözölte az Alapjogi Ügynökség létrehozását és intézmények közötti megállapodás gyors előkészítését, hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az Ügynökség létrehozása során végig világos volt, hogy ez a megállapodás fogja lehetővé tenni az alapjogvédő szervek közötti feladatok duplikálását. A mindennapos együttműködést illetően, kiemelte, hogy az akkor lehet valóban hatékony, ha a két intézmény céljaiban is azonos irányokat követ. A pozitív fejlemények mellett sürgette az Ügynökség kapcsán az új igazgató kiválasztását és a működéshez szükséges szervezetrendszer minél előbbi felállítását. "Szakértők és eszközrendszer hiányában az Ügynökség nem más, mint egy kirakatszerv az 2)
európai polgárok megnyugtatására."zárta hozzászólását Kósáné. A Bizottság napirendjén szerepelt a schengeni vívmányok új tagországokban való alkalmazása. A beterjesztő Európai Bizottság képviselője a portugál elnökséggel egyetértésben elmondta, hogy a kibővített schengeni rendszer 2007. augusztus vége óta az új tagállamokban is működik, hatékonyságát és pontosságát várhatóan az elkövetkezendő hetekben fogják tesztelni. A tesztelés eredményeit minél előbb a Tanács és a parlamenti bizottság elő kívánják tárni, a csatlakozási menetrend pontos betartása érdekében. Az Állampolgársági Bel és Igazságügyi Bizottság portugál jelentéstevője, a néppárti Carlos Coelho kritizálta a portugál elnökséget, mert szerinte az túlságosan bizalmasan kezeli az eddigi értékelés eredményeit, és nem bocsátja parlamenti bizottság rendelkezésre az összes dokumentumot. Szerinte a titkolózás bizonyos problémák elfedésére szolgálhat. Kósáné Kovács Magda bizottsági tag meggyőződése szerint a határvédelmi adatok bizalmasan kezelése, a parlamenti képviselők hozzáférésének garantálása mellett teljesen természetes. Szerinte elvárható, hogy az ügyben vizsgálódó képviselők tanúsítsanak a bizalmassággal kapcsolatban megfelelő toleranciát. Hangsúlyozta, hogy a csatlakozási eljárás kezdete óta a schengeni bővítés pártján álló Európai Parlament nem engedheti meg magának, hogy egy eljárási problémával veszélyeztesse a schengeni bővítés ütemtervét.
Emberi- és kisebbségi jogok
Tabajdi Csaba: Csak egy hatékony nemzetközi magyar lobbihálóval lehetünk sikeresek! Számoljunk le a dilettantizmussal, hozzuk létre a Magyar Világtanácsot! Brüsszel, 2007. szeptember 13. Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, az Európai Parlamentben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup elnöke hivatalosan a holnapi Kárpát Medencei Képviselők Fórumának budapesti plenáris ülésén mutatja be azt a javaslatát, amely egy hatékony, reprezentatív és legitim világszervezet, a Magyar Világtanács létrehozására irányul. A magyar szocialista EP képviselő hangsúlyozta, hogy az egyetemes magyarság végre méltó képviseletet érdemelne, egy jól működő világszervezetet formájában. A jelenleg működő Magyarok Világszövetsége dilettáns politikájával erre alkalmatlan. A Tabajdi Csaba és Korányi Dávid külpolitikai szakértő, a Kisebbségügyi Intergroup főtitkára által kidolgozott elképzelés szerint az új világszervezetet felállítására széles nemzeti konszenzussal, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke vezetésével, a magyar parlamenti pártok és a magyar EP képviselők, a határon túli magyar szervezetekkel konzultálva tennének javaslatot az Országgyűlés számára, amely törvényben szabályozná annak működését. A szervezetben széles társadalmi bázison arányos képviselettel rendelkeznének a magyarországi, a határon túli, illetve a diaszpórában élő ('nyugati') magyarság képviselői. A köztestület formájában felálló Tanács egyaránt szolgálna egyeztető fórumként, valamint a magyarság nemzetközi képviseletét elősegítő szervezetként. A fő célok: a világ magyar közösségei érdekeinek védelme és előmozdítása, a nemzetközi kisebbségvédelembe való aktív 3)
bekapcsolódás, a magyar nyelv és kulturális örökség védelme, a magyar identitás erősítése, az egység és a megmaradás segítése, az anyaországi és a határon túli magyarság kapcsolatainak előmozdítása, a magyarság- és Magyarország-imázs javítása, és a magyarságkutatás. Tabajdi Csaba rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy sem az Orbán-kormány, sem az azt követő kormányok nem folytatták a Horn-kormány által elkezdett Magyarország 2000 programot, amely a világban élő különböző területeken, így a tudományokban, politikában, üzleti életben sikeres magyarok hálózatának megteremtését tűzte ki célul. Egy ilyen szétszórt nemzet, mint a magyar esetében csak egy hatékony nemzetközi magyar lobbihálóval, az ország- és nemzetkép tudatos formálásával lehetünk sikeresek. Ezt a célt szolgálná a Magyar Világtanács. Tabajdi Csaba reményét fejezte ki, hogy az egész magyarság hosszú távú boldogulása érdekében kidolgozott tervezet nem válik majd a napi politikai csatározások áldozatává.
Esélyegyenlőség
Gurmai Zita: Németország-Magyarország-évforduló Száz éves a Szocialista Internacionálé Nőszervezete Stuttgart, 2007. szeptember 8. Megalakulásának századik évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott szombaton Stuttgartban a Szocialista Internacionálé Nőszervezete. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Pártja Nőszervezetének elnöke, a Szocialista Internacionálé Nőszervezetének alelnöke az MTI-nek kiemelte annak jelentőségét, hogy a jubileumi ülésre amelyen 65 ország több mint 400 képviselője vett részt - az esélyegyenlőség évében került sor. Hangsúlyozta, hogy a szervezet alapvető célkitűzése a nők politikai részvételének támogatása, a nemek egyenlőségéért folytatott küzdelem. A magyar képviselő úgy értékelte, hogy a nők esélyegyenlőségét nem sikerült még elérni. A nők választójogát sikerült ugyan kiharcolni, de miközben az Európai Unió elődjét alapító Római Szerződés ötven évvel ezelőtt már magában foglalta az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, a nők ma még mindig 15 százalékkal kevesebbet keresnek. Ma Európában a nők 56 százaléka van jelen a munkaerőpiacon, 15 százalékkal kevesebben, mint a férfiak. Az Interparlamentáris Unió legfrissebb jelentését idézve felidézte: a nemzeti parlamentek képviselőinek mindössze 17,3 százaléka nő. Ez utóbbival összefüggésben példaként hozta fel hozta fel a spanyol példát, ahol sikerült elérni a paritásos kormányzást. Szavai szerint ezen a téren lépésről lépésre kell haladni. Gurmai Zita - aki a generációk közötti párbeszéddel foglalkozó kerekasztal munkájában vett részt - hangsúlyozta a szociáldemokrata értékek megőrzésének fontosságát, utalva arra, hogy a demokrácia egyik legfőbb építőkockája az esélyteremtés. Ezzel összefüggésben nemcsak a nők jogaira utalt, hanem a fogyatékosokra és a kisebbségben élőkre is. Emlékeztetett arra is, hogy a szegénység is elsősorban a nőket sújtja, s ennek velejárója a gyerekszegénység. 4)
A részvevők nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a nők politikai részvétele mellett sürgették a nők elleni erőszak, illetve diszkrimináció minden formájának a felszámolását, a nemek közötti egyenlőség biztosítását. Az első Nemzetközi Szocialista Nőkonferenciát Stuttgartban 1907. augusztus 17-én rendezték. Száz évvel ezelőtt az alapítók víziója az volt, hogy férfiak és a nők egyenlőek. Nyilvánvaló, hogy a valódi egyenlőség elérése érdekében még rendkívül sok a teendő hangsúlyozta az MTI-nek Gurmai Zita.
Gurmai Zita: Baloldali összefogás az esélyegyenlőség jegyében Brüsszel, 2007. szeptember 13. Richard Howitt, az Emberi jogi bizottság alelnöke és dr. Gurmai Zita közös munkájuk egyik állomásaként a keletangliai régió egyetlen munkáspárti képviselője telefonos interjúra hívta képviselőtársát 2007. szeptember 12-én. A képviselő asszony örömmel fogadta a meghívást és csatlakozott kollégájához. Az interjú során húsz kelet-angliai hölgy került vonalba és tett fel kérdéseket a képviselőknek az európai esélyegyenlőségi év apropóján. A beszélgetés különlegességét az adta, hogy egy magyar európai parlamenti képviselő, aki az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke és a Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának vezetője, először lépett kapcsolatba a brit Munkáspárt női aktivistáival és velük közvetlenül tudta megvitatni a nők helyzetét érintő problémákat. Gurmai Zita elmondta, hogy rendkívüli örömöt jelent, hogy a brit Munkáspárt elsők között volt a baloldali szociáldemokrata pártok közül, aki felvette a kapcsolatot a közép-keleteurópai országok szocialista pártjaival, köztük a Magyar Szocialista Párttal. Külön üdvözölte a párt női aktivistáit, és az újonnan megválasztott alelnököt, Harriett Harmannt, aki ezentúl még nagyobb erővel tud majd a Parlamentben a nők jogaiért és az esélyegyenlőségért harcolni. A képviselő asszony a hölgyek kérdésére válaszolva, tájékoztatta őket a nőket érintő nehézségekről. Beszélt többek között a férfiak és nők bérezése közötti különbségről, a megfelelő gyermekgondozás hiányosságairól, a migrációs gondokról és az emberkereskedelem problémáiról, amelyek különösen a nőket érintik hátrányosan. A kihívásokra azonban felelnünk kell, amelyre összefogással van csak lehetőség. Kérte, tehát a brit hölgyeket is, hogy tegyenek meg mindent szűkebb hazájukban is, hogy a problémák megoldásra kerüljenek.
5)
Gurmai Zita: A nők esélyegyenlősége a munka világában Brüsszel, 2007. szeptember 13. A Vasas Szakszervezet Nőbizottsága együttműködve a Szociális és Munkaügyi Minisztériummal, az Egyenlő Bánásmód Hatósággal és a Friedrich Ebert Alapítvánnyal konferenciát tartott 2007. szeptember 12én, Budapesten. Az esemény központi témája az Egyenlő esélyek mindenki számára Európai Éve 2007 program keretében a nők esélyegyenlősége a munka világában. Gurmai Zita, a Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának elnöke és az Európai Szocialisták Nőszervezetének vezetője a kérdés európai vetületéről tartott előadást. Elmondta, azzal, hogy a 2007-es évet az esélyegyenlőség európai évének nyilvánították, nagy előrelépést tettek a téma hátterében meghúzódó problémák leküzdésére. A lényeg, hogy a lakosságot tájékoztatni kell jogaikról, és őket is be kell vonni ahhoz, hogy előmozdítsák az esélyegyenlőséget mindenki számára az Európai Unióban. A képviselő asszony kiemelte, hogy a lisszaboni stratégia megvalósítása lehetetlen az esélyegyenlőségi politika alkalmazása nélkül. Maga a stratégia is nagy szerepet szán a nők munkaerőpiacra való bevonásának, hiszen "a nők lehetnek a gazdasági növekedés kulcsai" - mondta Gurmai Zita. Ehhez azonban "mindig szükség van egy nőérzékeny kormányra" húzta alá a képviselő asszony. Az európai munkaerő termelékenységi potenciáljának teljes kihasználása érdekében lényeges a nők részvételének és állandó jelenlétének előmozdítása a munkaerőpiacon, valamint a férfiak és nők közötti különbségek megszüntetése minden területen. Ehhez azonban szükség van az egyes tagállamok segítségére is, hogy a megfelelő jogszabályokat átültessék a hazai jogrendbe.
Gurmai Zita: FEMM bizottsági delegáció Lisszabonban Brüsszel, 2007. szeptember 14. Az Európai Parlament Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottsága delegációjának tagjai tényfeltáró látogatást tettek 2007. szeptember 12 és 14. között Lisszabonban. Dr. Gurmai Zita, az Európai Szocialisták Nőszervezetének elnöke, a Magyar Szocialista Párt Nőtagozatának vezetője a látogatáson a bizottság alelnökeként vett részt. A delegáció látogatásának célja, hogy megismerjék a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósulását, a portugál elnökség esélyegyenlőséggel foglalkozó programját, az elért eredményeket és szót ejtettek az "Esélyegyenlőség európai éve 2007 - Egyenlő esélyt mindenkinek" programsorozatot lezáró lisszaboni konferenciáról. A tanácskozás során érintették még az egyéb problémákat, amelyek a foglalkoztatás, a munka, a család és a magánélet összehangolásának, szociális biztonság, a családon belüli erőszak és az emberkereskedelem területén merülnek fel. 6)
Útjuk során a csoport tagjai megismerkedtek Portugália politikai berendezkedésével, a kormányzati prioritásokkal és lehetőségük nyílt tágyalásokat folytatni a protugál női érdekvédelmi szervezetekkel. Az európai parlamenti képviselők és a portugál szervezetek az európai szintű problémákról és a helyi sajátosságokról folytattak eszmecserét. A nem kormányzati szervezetek mellett a döntéshozásban résztvevőkkel is megvitatták a fent említett nehézségeket. A delegációt fogadta Idália Moniz, a munkaügyért és szociális biztonságért felelős minisztérium államtitkára. Portugália jó úton halad a "gender mainstreaming", a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség megvalósítása felé, de még mindig sok tennivalója akad. Ezért a párbeszédet követően igyekeztek közös megoldást találni a kihívásokra. Gurmai Zita a látogatás során Vladimir Spidlaval, az Európai Bizottság Foglalkoztatásért, Szociális Ügyekért és Esélyegyenlőségért felelős biztosával is tárgyalást folytatott. A beszélgetés, amely igen eredményesnek bizonyult, központi témája a "flexicurity" volt. A flexicurity annak a folyamatnak a megnevezése, amely egyszerűbb munkahelyváltás megoldásával foglalkozik úgy, hogy megkönnyíti a munkavállalást és a munkahelyváltás között is megfelelő jövedelmet biztosítana az álláskeresőnek.
Környezetvédelem Hegyi Gyula: Európai méregtelenítés Brüsszel, 2007. szeptember 13. Az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága szerdán szavazott a növényvédő szerek új egységes, uniós szintű szigorú engedélyezéséről. A tömegesen használt növényvédő szerek jó részéről több évtizednyi használat után derült ki, hogy káros az emberre és veszélyezteti a környezetet. A hazánkban forgalmazott élelmiszerek kb. 40 százaléka tartalmaz növényvédő szer maradékot. A növényvédő szerek szükségszerűen mérgező anyagok, csak így töltik be feladatukat, de engedélyezésük során a kockázat minimalizálására kell törekedni. Az EU egységes, uniós szintű engedélyezési rendelet megalkotása mellett döntött. A bizottság döntésének értelmében a legmérgezőbb, növényvédő szerek nem engedélyezhetőek Európában, továbbá a veszélyes anyagokat helyettesíteni kell kevésbé káros alternatívákkal. Hegyi Gyula magyar EPképviselő szerint ez nemcsak a lakosság és a gazdák egészségét védi, de az innovációt is segíti, hisz ösztönzi a cégeket modernebb, hatékonyabb szerek kifejlesztésére. A Bizottság elfogadta Hegyi Gyula szocialista képviselő azon módosító indítványát, hogy a növényvédelemben a vegyszerekkel szemben biztosítsanak elsőbbséget a természetes, nemkémiai módszereknek, ahol erre van lehetőség. Magyar siker az is, hogy a Környezetvédelmi Bizottság elutasította, hogy a növényvédő szer engedélyezése zónák szerint történjen. Az Európai Bizottság eredeti javaslata alapján, hazánk egy zónába került volna az időjárási és mezőgazdasági termelés szempontjából igencsak különböző Írországgal is, és nem lett volna lehetőségünk korlátozni a hazai szempontból nem kívánatos anyagokat.
7)
Az elfogadott anyagba bekerült Hegyi Gyula azon javaslata is, mely előírja, hogy mindig legyen nyilvános és a lakosság számára hozzáférhető az információ az engedélyezett növényvédő szerek egészségügyi és környezeti hatásairól. Az irányelvről még idén ősszel szavaz az Európai Parlament plenáris ülése.
Hegyi Gyula: Felfüggesztették a verespataki beruházás engedélyeit Brüsszel, 2007. szeptember 14. A romániai környezetvédelmi tárca határozatlan időre leállította a verespataki aranybánya engedélyezési folyamatát. A beruházónak a korábbi nem megfelelő engedélyek helyett kellett volna új dokumentumokat benyújtani. A korábbi engedély visszavonását többször sürgette Hegyi Gyula, aki ez ügyben többször tárgyalt Sztravrosz Dimasz környezetvédelmi biztossal, akit tájékoztatott az engedélyezés körüli szabálytalanságokról. Hegyi Gyula tanulságosnak tartja azt is, hogy a reálpolitkát folytató, a progresszív román erőkkel együttműködő RMDSZ (Kórodi Attila, RMDSZ-es környezetvédelmi miniszter) érdemben tudja befolyásolni a román politikát. A verespataki hatásvizsgálat felfüggesztése mellett szintén friss hír, hogy Fodor Gábor bejelentette, hogy Magyarország részt kíván venni a beruházás kapcsán megkezdett stratégiai környezeti vizsgálatban (SKV) is.
Külpolitika Tabajdi Csaba: A Nyugat Balkánnak minden eurócentre szüksége van Nagyobb EU támogatást a Nyugat Balkán országainak Brüsszel, szeptember 12. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága szeptember 11-én, kedden délután szavazott az EU 2008-as költségvetésének külügyi fejezetéről első olvasatban. A bizottság nagy többséggel elfogadta Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, a bizottság póttagja által benyújtott költségvetési módosító indítványokat, amelyek növelnék a Nyugat Balkán országai számára nyújtandó EU támogatást. '2008 kulcsfontosságú év lesz a Nyugat Balkán életében. Várhatóan jövőre kerül sor valamilyen formában a koszovói rendezésre, amely kihatással lesz Szerbia és az egész térség stabilitására. Ebben a helyzetben kulcsfontosságú, hogy az unió minden lehetséges támogatást megadjon a térség országai számára.' - hangsúlyozta Tabajdi.
8)
Tabajdi módosító indítványaival szembement a Tanács támogatáscsökkentési szándékával a potenciális tagjelölt országok vonatkozásában. 'A Palesztina és Koszovó 2008-as támogatására elkülönített pénzösszegek abszolút legitimek, ugyanakkor ezt nem lehet a Balkán többi részén megspórolni.' emelte ki Tabajdi. A magyar szocialista képviselő javaslata szerint a 10 millió eurós támogatásnövelés felerészben a kulcsfontosságú békés együttélést, toleranciát erősítő programokra, felerészben pedig az intraregionális együttműködés fejlesztésére kell fordítani. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a Nyugat Balkán országainak európai integrációs perspektívája elvi síkon biztosított, az unió belső reformja (a Reformszerződés aláírása és ratifikálása, a költségvetési felülvizsgálat) körüli bizonytalanságok, a bővítési fáradtság és a térség országainak belső reformfolyamatai miatt a csatlakozási folyamat elhúzódhat. Ilyen körülmények között a csatlakozás előtti uniós támogatások minden eurócentjére szükség van. Tabajdi reményét fejezte ki, hogy a decemberig tartó költségvetési alkuban sikerül megőrizni a mostani eredményt. Erre jó esély van, az elmúlt két évben a magyar képviselő által javasolt hasonló támogatásnövelési javaslatokat elfogadta mind a Tanács, mind az Európai Parlament. Ha a mostani javaslat is befogadásra kerül, Szerbia és a térség számára összességében majd 27 millió euróval, 7 milliárd forinttal több jut 3 év alatt. Tabajdi Csaba örömét fejezte ki, hogy a Külügyi Bizottság elfogadta Jelko Kacin szlovén képviselő jelentését Szerbiáról. A magyar képviselő értékelése szerint a jelentés kiegyensúlyozott, jogos kritikákat megfogalmazó, de Szerbia európai integrációját egyértelműen pártoló szellemiségben íródott. Komoly eredmény, hogy több mint egyéves szünetet követően újraindultak a társulási megállapodás megkötésére irányuló (Stabilizációs és Partnerségi Megállapodás) tárgyalások az unióval, amelyek remélhetőleg mihamarabb lezárulnak. Kiemelten fontos az is, hogy a jelentés javaslatára pontos menetrendet irányoz elő a vízummentes utazás lehetőségének megteremtésére Szerbia számára. Tabajdi hangsúlyozta, hogy a magyar lobbi hatására a vajdasági magyar közösség minden lényegi aggodalma, szempontja bekerült a jelentésbe. A jelentés így ír a vajdasági interetnikai incidensek folytatódásáról, javasolja a kisebbségek arányos képviseletét a rendőrségnél, a bíróságoknál és az államigazgatási szerveknél. A jelentés figyelmeztet a koszovói rendezés kapcsán a vajdaságot fenyegető menekülthullámra is, amely tovább nehezítheti az interetnikus együttélést. A jelentés felhív a kisebbségi nemzeti tanácsok jogi szabályozásának mielőbbi pontosítására. Tabajdi a szavazást megelőző vitán jelezte, hogy a jelenleg hatályos szerbiai műsorszórási törvény értelmében minden jelenleg önkormányzati alapítású rádiót és televíziót kötelezően magánosítani kell az év végéig, amely komolyan veszélyezteti a kisebbségi nyelvű műsorok fennmaradását.
Dobolyi Alexandra: Közép-európai szociáldemokrata vezetők csúcsértekezlete Brüsszel, szeptember 13. Szeptember 13-án és 14-én kerül sor Prágában a középeurópai szociáldemokrata vezetők csúcsértekezletére. A házigazda meghívó Jiri Paroubek, aki a cseh ellenzéki CSSD párt elnöke, volt miniszterelnök. A tanácskozásra meghívást kapott Gyurcsány Ferenc az MSZP elnöke, Magyarország miniszterelnöke, aki Nicholas Sarkozy Franciaország köztársasági elnökének Budapesten esedékes látogatása miatt az eseményen nem tud részt venni. A Magyar Szocialista 9)
Pártot Szekeres Imre, a párt elnökhelyettese, honvédelmi miniszter fogja képviselni - mondta Dobolyi Alexandra az MSZP nemzetközi igazgatója. A találkozón részt vesz továbbá Alfred Gusenbauer, az SPÖ elnöke, osztrák kancellár továbbá Robert Fico a SMER elnöke, szlovák miniszterelnök, valamint Kurt Beck az SPD elnöke, tartományi miniszterelnök, és Borut Pahor szlovén pártelnök is. Dobolyi elmondta, hogy a kétnapos találkozó napirendi pontjai között fog szerepelni az Európai Unió jövője és a Reformszerződés, Szociális Európa és a Lisszaboni Stratégia, valamint energiapolitikai kérdések. A találkozón várhatóan beszélni fognak a résztvevők az Egyesült Államok Közép-Európai rakétavédelmi fejlesztésének tervéről, továbbá a SMER szlovákiai párttal kapcsolatos kérdésekről is. Dobolyi Alexandra a Párt Nemzetközi Igazgatója megjegyezte, hogy a résztvevő pártokat számos dolog köti össze, de vannak ügyek, amelyekben eltérő a nemzeti álláspont. Ilyen például a rakétavédelmi rendszer kérdése. Az MSZP nem ellenzi az amerikai rendszer telepítését, bár Magyarország nem telepítési hely. Fontosnak tartjuk a NATO-n belüli párbeszédet, ez az aggodalmak kezelésének és a problémák megoldásának legjobb helye és módja. Ezért a védelmi rendszert eleve elvető állásponthoz az MSZP nem fog csatlakozni. A találkozó végén a résztvevők Prágai Nyilatkozat címmel dokumentumot fogadnak el.
Magyarországi Események Gurmai Zita: Jó zene, finom étek, vidám társaság – mi egyéb is kellene még a jó hangulathoz? Több tízezer ember látogatott idén is a nyolcadik SzeptEmber Feszt programjaira 2007. szeptember 7-9. között. Budapest, 2007. szeptember 10.
Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata, a Hotelinfo Kft., és a Lőrinci-Szemeretelepi Polgárőrség hagyományosan a Bókay kertben rendezi meg a szeptemberi fesztivált. A rendezvény fővédnöke dr. Mester László polgármester, országgyűlési képviselő és Simon Gábor országgyűlési képviselő, védnökök dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő, Rusznák Imre Budapest és Közép-Dunavidék Turisztikai Bizottság elnöke, Kardos Endre Budapest és KözépDunavidék Turisztikai Régió regionális marketing igazgatója. A SzeptEmber Feszt különlegessége, hogy a remek zene mellett politikusok ragadnak főzőkanalat. A szombati Polgármesterek főzőversenye után vasárnap a női parlamenti képviselők Gurmai Zita, az Európai Parlament képviselőjének vezénylésével tettek immár hatodszor (a Bókay kertben ötödször) tanúságot arról, hogy a közéleti szerep igenis összeegyeztethető a háziasszonyi szereppel. Béki Gabriella, Dávid Ibolya, Deák Istvánné, Dér Zsuzsanna, Geberle Erzsébet, Havas Szófia, Herczog Edit, Szabóné Müller Tímea, Vadai Ágnes, Vidorné Szabó Györgyi megadták a módját, hiszen idén is fergeteges hangulatban sütöttek-főztek, nem is annyira a győzelemért, mint inkább a társaság kedvéért. Kósáné 10)
Kovács Magda európai parlamenti képviselő szinte az eddigi összes főzőversenyen részt vett, de mivel idén elfoglaltságai külföldre szólították, kollégája, Kardos Dávid vett részt a versenyen és Vidorné Szabó Györgyi csapatát erősítette. A remek hangulatú rendezvényen természetesen európai parlamenti képviselők is tiszteletüket tették. A finom ételeket kóstolta többek között Fazakas Szabolcs, Hegyi Gyula és Schöpflin György Képviselő urak is.
Mezőgazdaság Tabajdi Csaba: A borosgazdák nem a lopót, hanem az uniós borreformot szívhatják meg A borreform anti-Robin Hoodként a szegényeket rabolja ki, és a gazdagoknak ad Brüsszel, 2007. szeptember 12. Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága 2007. szeptember 12-én szerdán közmeghallgatást szervezett az EP brüsszeli épületében az európai uniós borreformról. Tabajdi Csaba, a Mezőgazdasági Bizottság főtagja a meghallgatás tapasztalatait összegezve elmondta, hogy a résztvevők túlnyomó többsége az Európai Bizottság borreform-tervezetét végiggondolatlannak és alapvetően károsnak találta. Tabajdi Csaba abban egyetértett az EB tervezetével, hogy a mélyreható és radikális reform szükséges és elkerülhetetlen. Ebben szövetséges az Európai Parlament az Európai Bizottsággal. A nemzeti borítékok koncepcióját is támogatta az MSZP-EP delegáció vezetője, mert nagyobb rugalmasságot ad a tagállamoknak, hogy sajátosságaik és szükségleteik alapján használják fel a pénzeket különböző intézkedésekre. "A nemzeti borítékok történelmi bázison történő elosztása azonban súlyosan igazságtalan és elfogadhatatlan, a pénzek aránytalanul nagy részét kapják a déli bortermelő nagyhatalmak. Ez tipikus esete a burkolt diszkriminációnak, amikor a feltételeket úgy alakítják ki, hogy az elsősorban az új tagállamok számára hátrányos." - hangsúlyozta Tabajdi. Tabajdi szerint közvetetten diszkriminálja az új tagállamok borosgazdáit a kivágási támogatás (grubbing-up) is, mert az hiába önkéntes, a szegényebb gazdák számára túlságosan vonzó lehetőség az ültetvények tömeges kivágásához is vezethet. Így pontosan azokon a területeken és országokban vághatják ki a szőlőt nagy arányban, amely nem felelős a feleslegek termeléséért. A cukor hozzáadásának tiltása szintén negatív hazánk számára, mert hátrányba kerülünk a napsütésesebb déli tagállamokkal szemben. Tabajdi elmondta, hogy ha a jelenlegi javaslat kerül elfogadásra, az európai uniós borreform nagyobb pusztítást végez majd a magyar borszektorban, mint a szovjet rendszer 40 éve alatt történt, amikor azt csak alacsonyabb színvonalra vitték, de nem lehetetlenítették el teljesen. Ha maradnak a jelenlegi számok, 2009-ben a magyar borágazat 3 millió euróval, közel 750 millió forinttal kevesebbet kap majd, mint 2004-ben, a csatlakozás évében. Ez nonszensz értékelt Tabajdi.
11)
A magyar szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy az igazi harc csak most kezdődik, minden eszközzel küzdeni kell a reformtervezet megváltoztatásáért az Európai Parlamentben és a Tanácsban egyaránt. Botos Ernő Péter, a Kecskeméti Borászati Kutatóintézet szakértője, aki a meghallgatáson a magyar és az új tagállami borágazat nevében szólalt fel, hangsúlyozta, hogy a célkitűzések alapvetően helyesek, ugyanakkor az EB borreform-tervezete pontosan az ellenkező eredménnyel fog járni: a borszektor modernizációja helyett csökkentéshez, és a feleslegek újratermelődéséhez a déli államokban. Helyes a keretszabályozás szándéka, a nemzeti borítékok rendszere, ugyanakkor a jelenlegi elosztási alapelvek nem igazságosak. A magyar szakember elmondta, hogy Közép-Kelet Európa országai eltérő ökológiai adottságokkal rendelkeznek a korábban csatlakozó, vagy az alapító EU bortermelő állomokéhoz viszonyítva. Míg ott az atlanti és a mediterrán jelleg volt a domináns, itt a kontinentális befolyás is megjelenik, eltérő talaj és klimatikus hatások mellett. Ezért a térség érdekelt abban, hogy az EU keretszabályozása mellett technológiai szabályozását az eltérő ökológiai viszonyaihoz igazítsa nemzeti szinten. Ezen a területen ezek az országok a támogatási rendszer egységes alapelvű, pl. területi alapon történő elosztását tarthatják igazságosnak. .
Nemzetközi Események Fazakas Szabolcs: Az Európai Történelem Háza Brüsszelben Brüsszel, 2007. szeptember 14. Az Európai Parlament (EP) Elnöksége Hans-Gert Pöttering elnök vezetésével csütörtökön meglátogatta a Német Történelem Házát Bonnban. Ennek a látogatásnak a fő célja elsősorban nem a kiállítás megtekintése, hanem annak a koncepciónak a megismerése volt, amelynek segítségével sikerült a közelmúlt ellentmondásokkal terhelt német történelmét közmegelégedésre bemutatni. Az EP ugyanis kezdeményezte, hogy hozzák létre Brüsszelben az Európai Történelem Házát, amely bemutatná a közös Európa történetét. Fazakas Szabolcs quaestor, aki az Elnökség tagjaként részt vett a látogatáson, példaszerűnek nevezte, ahogyan a németeknek sikerült egy politikai akaratot szakmai körök széleskörű bevonásával társadalmi konszenzusban megvalósítani. Mint elmondta, ezt a példát kell az Európai Történelem Házának kialakításánál is követni, és kívánatos lenne hazánkban, valamint Közép-Kelet-Európában is szem előtt tartani.
12)
Szociális jogok Vita a tartásdíjról és a válás európai jogi szabályozásáról Kósáné Kovács Magda írása Brüsszel, 2007. szeptember 11. Az uniós jogalkotás gyakran száraznak tűnő szabályai, csak a jogászok által értelmezhető paragrafusai mögött egyre gyakrabban hétköznapi emberi sorsok, konfliktusok húzódnak meg. A polgári jogok bizottsága és a jogi bizottság ma nyilvános közös meghallgatást tartott az Európai polgári jogi együttműködésről, ezen belül is a tartási kötelezettségek, illetve a válás és különválás jogi szabályozásának aktuális kérdéseiről. Az európai jogalkotási feladatok megjelölése azonban – ahogy ezt a szeminárium résztvevői visszatérően hangsúlyozták - nem jelenti a nemzeti jogszabályok felülírását, a szubszidiaritás elvének megsértését. A délelőtti vitafórumon politikusok, az európai intézmények szakemberei és jogászok elemezték a kialakult helyzetet, és egymással is vitatkozva körvonalazták a szükséges változtatás irányát. Az Unióban hiányzik a tartási határozatok elismerésének és végrehajtásának harmonizált rendszere. A tartási kötelezettséggel kapcsolatos jogviták rendezésének egyszerűsítése, felgyorsítása nem történt meg, és változatlanul jogi akadályok is nehezítik egy másik tagállamban élő, ott állandó lakóhellyel rendelkező tartásra kötelezett polgártól a tartásdíj beszedését. A sérelmek száma nő, hiszen a belső piac megvalósulásával nőtt a határokon átívelő mozgás. Ezzel párhuzamosan emelkedett a tartásra szoruló kiszolgáltatottak száma is. A válás és különválás az Unió egészében növekszik, a sorsukra hagyott gyermekek száma egyre nő, de a társadalom öregedésével a tartásra kényszerülő idősek száma is emelkedik. A felszólalók közül a politikusok a tartási igények hatékonyabb behajtását a gyermekek és idősek biztonsága érdekében szorgalmazták, ugyanakkor felhívták a figyelmet arra, hogy a válás, a különválás és a tartás problémáinak jogi rendezése jelentős mértékben függ a családszerkezet változásától, a házasságon kívüli együttélés, illetve gyermekszülés egyre növekvő arányától is, ezért a megállapodásos formák gyakran nem az egyenlő feltételek melletti egyezséget jelentik. A házastársak közötti egyenlő esélyek biztosítása a szeminárium egyik fontos témája volt. A régóta húzódó szabályozás a következő hónapokban várhatóan felgyorsul, mivel a portugál elnökség elkötelezte magát az előrehaladás mellett.
13)
Regionális politika
Harangozó Gábor: Változtatni kell a felzárkóztatás menetén Brüsszel, 2007. szeptember 14. Változtatni kell a felzárkóztatás menetén a következő költségvetési időszakban - mondta Harangozó Gábor a 4. kohéziós jelentés tárgyalásán Brüsszelben. 2007. szeptember 13-án kezdte meg az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága az EU 2013-ig tartó 7 éves időszakra tervezett költségvetésének felülvizsgálatát. A költségevetés legnagyobb fejezete a regionális és kohéziós politika. Tegnap volt az első egyeztető ülés az Európai Bizottság Regionális Politikai Főigazgatósága, a Régiók Bizottsága és az Európai Parlament szakbizottsága között. Az ülésén kibontakozó a képviselő elmondta: annak ellenére, hogy a kohéziós politika jól működik és a tervek szerint Magyarország 2011-re eléri az EU fejlettségi szintjének az átlagát, a jelenlegi támogatási rendszerekkel nemhogy csökkentek volna a különbségek a fejlett és az elmaradott térségek között, hanem - akár egy országon belül is - tovább nőtt a leszakadás. Magyarországon a Közép-magyarországi régió és ezen belül Budapest kikerült a legelmaradottabb térségek közül, miközben Észak-Magyarországon, Dél-Alföldön és az Észak-Alföld-i régióban az átlagjövedelem alig haladja meg az Európai Unió átlag GDP-jének 40 százalékát. A kistérségeken belül is nagy eltérések mutatkoznak országszerte, hiszen az uniós mércének megfelelően egyenlően részesül a fejlesztési pénzekből egy 170 ezres város és egy 8000 fős nagyközség is. Az EU legfontosabb feladata a támogatási rendszerek olyan átalakítása, amely kiegyenlítettebbé teszi a fejlődést, és valódi felzárkóztatást eredményez, fokozva ezzel a versenyképességet is - fejtette ki a magyar képviselő. Különösen nagy kihívás az új tagállamok vidéki térségeinek a markáns fejlesztése, mivel az a mai rendszerben két alapból is támogatható. Azonban ez inkább bonyodalmakat okoz, mint valódi megoldást jelent. A jövő kohéziós politikájának kihívása az, hogy tud-e megfelelő választ találni a ma reménytelenül leszakadó vidéki térségek fejlesztésére. Dirk Ahner főigazgató válaszában kifejtette, hogy konkrét javaslata még nincs a Bizottságnak, ezért is várják a Harangozó Gábor által készítendő jelentést, amely a leghátrányosabb térségek, és közösségek felzárkóztatására tesz javaslatot.
14)
