Hírlevél 2008. január 21-27.
Magyar Szocialista Párt Európai Parlamenti Delegációja
Tartalom Kiemelt témák:
A biogáz dupla haszon! Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága ellenszavazat nélkül fogadta el a fenntartható biogázról szóló Tabajdi-jelentést - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2008. január 29.) - 3. oldal
Egészségügy:
Javaslatok a rák ellen - rosszabbak a kelet-európaiak túlélési esélyei - Elfogadták Hegyi Gyula javaslatát (Brüsszel, 2008. január 29.) - 5. oldal
Emberi- és kisebbségi jogok:
Lévai javaslataival kiegészülve elfogadták az uniós roma stratégiát ösztönző többpárti állásfoglalást - Lévai Katalin (Brüsszel, 2008. január 31.) - 6. oldal "Demokrácia, Populizmus és Kisebbségi Jogok"-átfogó szeminárium Bécsben - Dobolyi Alexandra (Bécs, 2008. február 1.) 6. oldal
Energiapolitika
Megtérülő energiahatékonysági beruházások - Harangozó Gábor (Brüsszel, 2008. február 1.) - 7. oldal
Környezetvédelem:
Az éghajlatváltozás Magyarországon is valós probléma. Állítsuk meg a Homokhátság elsivatagosodását - Tabajdi Csaba (2008. január 30.) - 8. oldal
Külpolitika:
MSZP-küldöttség a vízummentességről tárgyal Washingtonban - Harangozó Gábor (Washington, 2008. január 24.) - 9.oldal Magyarországnak fontos Ukrajna és az EU közelítése - Hazánk egy minden területen konszolidált ukrán-orosz viszonyban érdekelt - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2008. január 28.) - 10 .oldal
Magyarországi események:
Munkabizottság az osztrák - magyar határ mentén élők nyugalmáért - Dobolyi Alexandra (2008. január 31.) - 10. oldal
Mezőgazdaság:
Fideszes álviták helyett magyar koncepciót 2014-től a KAP-hoz! A gazdák becsapásával egyenértékű, ha azzal hitegetjük őket, hogy 2013 után is minden marad a régiben - Tabajdi Csaba (Budapest, 2008. január 27.) - 11. oldal
1
Munkaerőpiac, szociális jogok Egyéni problémákra egyéni megoldások - Gurmai Zita - (Bled, 2008. január 31.) - 12. oldal A tudásnak Európában kell maradnia - Herczog Edit - (Brüsszel, 2008. január 31.) - 13. oldal
Regionális politika, fejlesztéspolitika: Harangozó Gábor összehívta az új tagállamok kohéziós kerekasztalát - A reform élére kell állni! - Harangozó Gábor (Brüsszel, 2008. január 30.) - 13. oldal Újabb elismerés hazánknak - Magyarország élen jár az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás alkalmazásában - Harangozó Gábor - (Brüsszel, 2008. január 31.) 14. oldal A 2008-as év fordulópont lesz - Területi Kohéziós Politikai Munkacsoport alakult Brüsszelben - Harangozó Gábor (Brüsszel, 2008. február 1.) - 15. oldal
Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem:
Szabad a gazda - postai liberalizáció másodszorra - Gurmai Zita (Brüsszel, 2008. január 30.) - 16. oldal Egyértelmű címkézést az élelmiszereken! - Hegyi Gyula (Brüsszel, 2008. január 31.) - 16. oldal A Nemzet Színészeinek sincs hitel - Herczog Edit (Budapest, 2008. január 27.) - 17. oldal
Brüsszeli események:
Az uniós költségvetés átfogó reformja elkerülhetetlen - Az új tagállamok ha nem egyeztetnek időben, lenyomják őket! - Dalia Grybauskaite, európai költségvetésért felelős biztossal egyeztettek a szocialista európai parlamenti képviselők - Tabajdi Csaba, Fazakas Szabolcs, Harangozó Gábor (2008. január 29.) - 18. oldal A kommunikációs hiány következménye: leszavazták Tőkés Lászlót az Európai Parlamentben - Tabajdi Csaba (Brüsszel, 2008. január 30.) - 19. oldal Ördögi körben az erdélyi püspök - Harangozó Gábor - (Brüsszel, 2008. január 31.) - 19. oldal
Tudtad, hogy az MSZP EP delegáció tagjai az átlagosnál kétszer több jelentést készítettek az Európai Parlamentben? Többet, mint bármely más új tagállami delegáció. Az egy főre jutó jelentések és vélemények megoszlása nemzeti delegációkként 3
Jelentés / fő
2,5 Vélemény / fő
2 1,5 1 0,5 0
Len Ré Fra Ma Új t Tag gi t gya ncia gye agá álla agá ro rs lors llam mo ors llam kö zág zág zág o k ok ssz rés rés ese zös zös n sze sze ge ge
2
Kiemelt témák A biogáz dupla haszon! A hulladékanyagok felhasználása biogáztermelésre környezetvédelem+energia Az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottsága ellenszavazat nélkül fogadta el a fenntartható biogázról szóló Tabajdi-jelentést Brüsszel, 2008. január 29. A biogáz olyan megújuló energiaforrás, amely esetében a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolható. A biogáztermelés semmilyen formában nem veszélyeztetheti az élelmiszertermelést és ellátást, ugyanakkor az állati trágya és egyéb hulladékanyagok, melléktermékek felhasználására épülő biogáztermelés nem jelent konkurenciát. A bioenergia nem csodaszer, megvannak a maga korlátai. A biogázban óriási potenciál rejlik, amelynek kihasználását szabályozási és anyagi eszközökkel is támogatnunk kell. Tabajdi Csaba, az MSZP EP Delegáció vezetője, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának főtagja biogázról készített saját kezdeményezésű jelentéséről ma szavazott a szakbizottság. A képviselők a jelentést ellenszavazat nélkül fogadták el. Tabajdi szerint a jelentés konszenzusos elfogadása is jelzi: az utóbbi időkben a bioenergiával kapcsolatban felmerült kételyek mellett is a biogázban óriási potenciál rejlik Európában. A magyar szocialista képviselő kiemelte, hogy a biogáz olyan megújuló energiaforrás, amely esetében a környezetvédelem és az energiatermelés hatékonyan összekapcsolható. A biogáz potenciálját leginkább az adja, hogy sokféle mezőgazdasági melléktermékre, hulladékra épülhet: szennyvíziszapra, állati trágyára, kommunális hulladékra, állati és növényi melléktermékekre, energianövényekre. A jelentés felhívja a figyelmet, hogy a biogáz-felhasználás semmilyen formában nem veszélyeztetheti az élelmiszertermelést és ellátást, ugyanakkor az állati trágya és egyéb hulladékanyagok, melléktermékek felhasználására épülő biogáztermelés nem jelent konkurenciát. A biogáz sokoldalúan felhasználható: áramtermelésre, fűtésre, hűtésre, gépjárművek meghajtására. A biogáz a megfelelő technikai feltételek megléte esetén a földgázhálózatba is betáplálható. A biogáz felhasználás segítségével csökkenthető a globális széndioxid kibocsátás, a széndioxidon túlmenően a rendkívül káros metán kibocsátása is mérsékelhető. Tabajdi elmondta, hogy jelenlegi viszonyok között a biogáztermelés kizárólag piaci alapon nem rentábilis, ezért legalábbis a kezdeti periódusban uniós és állami támogatásra van szükség. A technikai fejlődéssel ugyanakkor hosszú távon van esély arra, hogy a biogáztermelés önmagában is kifizetődő lesz, ezért külön hangsúlyt kell fektetni a kutatás-fejlesztés erősítésére. A magyar szocialista képviselő szerint a bioenergiák közül a biogáz termelésben rejlik a legnagyobb potenciál, csak az állati trágyán alapuló biogáztermelést tekintve 14-szeresére lehetne növelni az energiatermelést. A Mezőgazdasági Bizottság tagjai egyetértettek a jelentéstevővel abban is, hogy csak olyan mértékben szabad növényi termékeket felhasználni biogáz 3
előállítására, amelyek semmilyen formában nem veszélyeztetik a humán élelmiszerellátást, illetve az állati takarmány biztosítását. "A hangsúlyt az állati trágyán és a szerves hulladékon alapuló biogáz-előállításra kell helyeznünk, mivel az kiegészítő jellegű és nem támaszt árfelhajtó versenyt a mezőgazdaságban, Környezetvédelmi okokból úgyis meg kell oldani az állattartó telepekben keletkező trágya feldolgozását, amelyre a leghasznosabb megoldást a biogáztermeléssel való egybekapcsolás jelenti. " Tabajdi hangsúlyozta, hogy a jelenlegi európai szabályozás túl szigorú és merev, nem ösztönzi kellőképpen a biogáztermelés és felhasználás fejlesztését. A jelentéstevő felkérte az Európai Bizottságot, hogy dolgozzon ki egy integrált megközelítésű biogáz irányelvet, amely elősegítené a biogáz elterjedését Európában. A jelentéstevő szerint végig kell gondolni a zöldadó rendszerét is, és elsősorban nem az energiatermékekhez, hanem az energiahordozókhoz kellene azt kötni. A gazdákat ösztönözni kell, hogy fogjanak össze, és közösen alakítsák ki a biogáz-kapacitásokat, hiszen a környezetvédelmi előírások úgyis rákényszerítik őket a szerves trágya, illetve a mezőgazdasági melléktermékek átalakítására. Tabajdi a szavazást követően hangsúlyozta, hogy a bioenergia nem csodaszer, megvannak a maga korlátai. Azonban semmilyen lehetőséget nem s z a b a d kihasználatlanul hagynunk energiatermelésünk diverzifikálására: a biogáz-termelésben óriási potenciál rejlik, amelynek kihasználását szabályozási és anyagi eszközökkel is támogatnunk kell. Háttér A felszökő kőolaj- és földgázárak láttán, és megtapasztalva az energia-behozatalra való rászorultságot egyre több ország fogad el úttörő jellegű jogszabályokat a biogázban rejlő energiatermelési potenciáljaik kiaknázására, mivel a biogáz hasonlít a földgázra és felhasználható annak helyettesítésére (a biogáz 55–65% metánt tartalmaz). Az integrált mezőgazdasági létesítményekben előállított biogáz egyike a fontos bioenergiaforrásoknak és univerzális energiaforrásként hasznosítható. A metánkoncentráció növelése után a tisztított biogáz felhasználható mechanikus gépek meghajtására, és ezen keresztül áramtermelésre is (lakóépületek és állattenyésztő telepek világítása); a biogáz elégetése hőt termel, mely felhasználható fűtésre vagy szárításra (fóliasátrak, üvegházak, gabonatárolók, disznófarm, középületek fűtése). A biogáz hűtőgépek vagy üzemanyagcellák meghajtására is alkalmas. A feljavított és sűrített biogáz bioüzemanyagként országúti járművek meghajtására is használható. Az egy hektáron termesztett biomasszából előállított biogáz kétszer olyan hatékony, mint a biodízel. Ma mintegy 4 242 gazdasághoz kapcsolódó és kb. 26 központosított biogázüzem működik az EU-ban, de ezek megoszlása tagállamonként nagyon eltérő. A biogáztermelés Németországban, Belgiumban, Ausztriában és Dániában a legelterjedtebb. A legtöbb országban az üzemek döntő többsége egy gazdasághoz kapcsolódik, míg Dániában a legtöbb biogázt központosított létesítményekben állítják elő. 2007 derekán az európai mezőgazdasági biogázüzemekben előállított biogáz éves mennyisége 1,85x109 m3-re becsülhető (65%-os metánkoncentráció). A trágyából kinyerhető biogáz előállítására vonatkozó összpotenciál az EUban 827 PJ (Petajoule), miközben ma mindössze 50 PJ-nyi biogázt állítunk elő trágyából, energianövényből és szerves hulladékból összesen. Ez azt jelenti, hogy a csak trágyából kinyert energia mennyiségét akár a tizennégyszeresére növelhetnénk.
4
Egészségügy Javaslatok a rák ellen - rosszabbak a kelet-európaiak túlélési esélyei Elfogadták Hegyi Gyula javaslatát Brüsszel, 2008. január 29. A rák elleni uniós küzdelemről tárgyalt az Európai Parlament Környezetvédelmi és Közegészségügyi Bizottsága, január 29-én, kedden Brüsszelben. A nagy többséggel elfogadott jelentés ambiciózus célokat fogalmaz meg. Hegyi Gyula EP-képviselő a bizottsági szavazás után kijelentette, hogy szükség van európai rák-ellenes stratégiára, hiszen minden harmadik európainál diagnosztizálnak élete során daganatot és minden negyedik európai ember rákban hal meg. A magyar képviselő szerint elfogadhatatlan, hogy az EU-ban az egészségügyi kiadások csupán 3%-át fordítják megelőzésre, ezért javasolják, hogy a tagországok változtassanak ezen az aránytalanságon. Több képviselő is hangsúlyozta, hogy a rákkeltő vegyi anyagok nagymértékben felelősek a daganatos megbetegedések számának folyamatos növekedéséért. Ezzel összefüggésben a Bizottság elfogadta Hegyi Gyulának azt a javaslatát, hogy tegyenek lépéseket a rákkeltő anyagokat tartalmazó termékek importjának megakadályozásáért. Így például az unión kívülről érkező élelmiszerekben sokkal gyakoribb a vegyszer-szennyezettség, s ezek mégis bejutathatnak a piacunkra, veszélyeztetve az uniós polgárok egészségét. A magyar képviselő szerint a hatósági ellenőrzések, különösen az élelmiszer szennyezések ellenőrzésének szigorításával nemcsak a lakosság egészségét védjük, de megelőzhetjük a közelmúlt olyan botrányos eseteit is, mint a paprika vagy guar-gumi skandaluma. A parlament azt is sürgeti, hogy az Európai Unió egész területén hasonló esélyei legyenek egy rákos betegnek, jelenleg ugyanis daganatos megbetegedés esetén sokkal rosszabbak a kelet európaiak túlélési esélyei, mind a nyugatiaké.
5
Emberi és kisebbségi jogok Lévai javaslataival kiegészülve elfogadták az uniós roma stratégiát ösztönző többpárti állásfoglalást Brüsszel, 2008. január 31. - Az állásfoglalás külön figyelmet szentel az integrált oktatásnak, ami tekintettel a hazai gondokra, rendkívül örvendetes és előre mutató – állapította meg Lévai Katalin, az EP Szocialista képviselőcsoportjának romaügyi szóvivője abban az írásos hozzászólásban, amelyet az EP brüsszeli plenáris ülésén nyújtott be, miután január 31-én többpárti konszenzussal elfogadták az EP Szocialista Képviselőcsoportja által kezdeményezett, uniós roma stratégiát ösztönző állásfoglalást. - Az unióban élő 10 millió roma többsége rossz szociális körülmények között ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint évekkel ezelőtt: a szegénység, a kirekesztés, a beilleszkedés problémájával, a foglalkoztatás hiányával, a roma nők és gyerekek többszörös diszkriminációjával. - A tagországok többsége a romákat, anyaország híján, nem tekinti országuk kisebbségének, helyzetükön lényegesen nem változtat. Sőt, az elmúlt év tapasztalatai inkább a radikalizmus megerősödését mutatják, ezért úgy gondolom, hogy elérkezett az idő a tényleges változtatásokra. A magyar képviselő javaslatai beépültek a többpárti konszenzussal elfogadott állásfoglalásba: kiemelten foglalkozzanak a roma nők foglalkoztatási helyzetével, az esélyegyenlőségi biztos hivatala mellett alakítsanak külön osztályt, mely a roma lakosság sajátos érdekeit képviseli az uniós politikák kidolgozásában, hozzanak létre egy koordinátori posztot a tárcák és intézmények közötti egyeztetésre.
"Demokrácia, Populizmus és Kisebbségi Jogok"-átfogó szeminárium Bécsben Bécs, 2008. február 1. Az Európai Parlament szocialista frakciója és az Európa- szerte ismert Renner- Institute (az osztrák szociáldemokrácia politikai akadémiája) szemináriumot szervez Bécsben a "Demokrácia, Populizmus és Kissebségi Jogok" témában, különös tekintettel Közép- és Kelet-Európára. A nyitóbeszédet Hannes Swoboda, az EP szocialista frakciójának alelnöke, valamint Erich Fröschl, a Renner-Institute igazgatója tartja. A kiemelt témák között szerepel: "Posztkommunista átmenet, gazdasági átalakulás és ezek szociális konzekvenciái", "Politikai trendek: a populizmus terjedése", valamint "Nacionalizmus és etnikai kissebbségek". Dobolyi Alexandra, az Európai Szocialisták Pártja elnökségi tagja részt vesz a Bécsben megrendezésre kerülő konferencián. A konferencia ötletét az Európai Szocialisták Pártjában kialakult kettősség feltárására létrehozott munkacsoport adta. A munkacsoport azt hivatott körüljárni, hogy összeurópai vagy csak az új tagállamokban jellemző a populizmus, nacionalizmus és a kissebségi jogok negligálása. Mint ismeretes, az Európai Szocialisták Pártja egyik feltételes tagját, a szlovák Smert, a párt 2006. október 10-én felfüggesztette, ezt a döntését 2007. júniusban és októberben megerősítette. A kérdést a párt nagy valószínűséggel 2008. február 13-14-én az elnökségi ülésén újra napirendre tűzi. 6
A konferenciára az Európai Unió több tagállamából érkeznek európai parlamenti képviselők, a német Helmut Kuhne és a cseh Libor Roucek a Benes dekrétumok kérdését járják körül. A találkozóra meghívást kaptak az új tagállamok delegáció vezetői is.
Energiapolitika Megtérülő energiahatékonysági beruházások Brüsszel, 2008. február 1. Határozott fellépést és koordinált együttműködést sürgetett az Európai Parlament az energiahatékonysági cselekvési terv megvalósítása terén. Fiona Hall EP képviselő saját kezdeményezésű jelentését az energiahatékonysági cselekvési tervről az EP plenáris ülésén, Brüsszelben vitatták meg. Harangozó Gábor, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának szocialista főtagja a vitához benyújtott hozzászólásában kiemelte, hogy a globális felmelegedés és a szűkülő erőforrások ma már a fejlődés fenntarthatóságát veszélyeztetik, ezért gyors, hatékony lépések megtételére van szükség. A képviselők egyetértettek azzal, hogy az energiahatékonyság 2020-ra több mint 20%-kal javuljon, ami a strukturális és árhatások révén bekövetkező változások mellett is szükséges és megvalósítható. Az Európai Parlament felszólította a Bizottságot, hogy vezessen be minimumkövetelményeket a légkondicionálóknál, tévékészülékeknél 2008-ig, valamint támogassa az ökocímkézést az épülethűtési- és fűtési technológiák esetében a felhasználók tájékoztatása érdekében. Harangozó Gábor ösztönözte a tömegközlekedés energiateljesítményére vonatkozó minimumkövetelmények meghatározását, a városokban a kerékpározás, gyalogos és tömegközlekedés elterjesztését, azonban ezek a lépések a forrásszegény új tagállamok számára plusz támogatás bevonását igénylik. Mindazonáltal, a képviselő szerint haladni kell előre, az energiahatékonysági politika hosszú távon mindenképp kedvező lesz az egész Európai Unió számára.
7
Környezetvédelem Tabajdi: Az éghajlatváltozás Magyarországon is valós probléma Állítsuk meg a Homokhátság elsivatagosodását! Brüsszel, 2008. január 30. Az Európai Parlament mai, brüsszeli plenáris ülésén vitatta meg a Balin tartott ENSZ éghajlatváltozási konferencia eredményeit az Európai Tanács és Bizottság képviselőivel. Tabajdi Csaba, az Európai Parlament éghajlatváltozással foglalkozó ideiglenes bizottságának főtagja, üdvözölte a klímavédelmi csúcson elért kompromisszumot és az EP klímabizottságának ezzel kapcsolatos határozatát. A szocialista képviselő kiemelte, hogy a bali konszenzus politikai sikerként értékelendő, annak ellenére, hogy a résztvevőknek nem sikerült megegyezniük a 2012 utáni üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésének mértékéről. Azonban megállapodtak egy új éghajlatváltozási egyezmény tárgyalási mandátumáról, amely 2012 után váltja majd fel az akkor lejáró Kiotói Jegyzőkönyvet. Egyben először kötelezték el magukat a fejlődő országok és az Egyesült Államok is a klímaváltozás hatásainak mérséklésére. Tabajdi Csaba elmondta, hogy Magyarország az EU tagállamokkal egyező véleményt képvisel. Az Európai Tanács 2007 márciusában arról határozott, hogy 2020-ig 20%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest. Ezen ambíciózus cél megvalósítására érdekében készítette el az Európai Bizottság klímavédelmi és megújuló energia energiaforrás csomag tervezetét, példát mutatva ezzel a többi iparosodott országnak. A javaslat kötelező célokat határoz meg az uniós tagállamok számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére és a megújuló üzemanyagok, különös tekintettel a bioüzemanyagok használatának növelésére. Tabajdi Csaba felhívta a figyelmet, hogy a klímaváltozás már ma Magyarországon is egy valós probléma, hiszen a Duna-Tisza közén elsivatagosodás fenyeget. A Homokhátság környezeti, társadalmi erózióját meg kell állítani, mert ennek következményeként közel 800 000 ember megélhetése kerül egyre nagyobb veszélybe. Tabajdi reméli, hogy jelentése a fenntartható mezőgazdaságról és a biogázról, amelyet tegnap fogadott el az Európai Parlament mezőgazdasági és vidékfejlesztési bizottsága, szintén hozzájárul majd az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez.
8
Külpolitika MSZP-küldöttség a vízummentességről tárgyal Washingtonban Washington, 2008. január 24. Magyarország számára az amerikai vízummentesség a jövő év folyamán valósulhat meg tájékoztatott Mesterházy Attila, az MSZP parlamenti frakcióvezető-helyettese szerdán Washingtonban, ahol a szocialista párt országgyűlési képviselőcsoportjának küldöttsége tárgyalásokat kezdett. A négytagú MSZP-s küldöttség találkozott Robert Wexler demokrata párti képviselővel, a képviselőház külügyi bizottsága európai albizottságának elnökével. A felek örömmel nyugtázták, hogy az Egyesült Államokban megvan a pénzügyi fedezet a vízummentességet biztosító rendszer kialakításához és a menetrend is a program kibővítésére, "már látni az alagút végét". A magyar delegáció megköszönte, hogy az Egyesült Államok ugyanúgy kezeli a tavaly 10,3 százalékos vízumelutasítási rátát elért Magyarországot, mint azokat az államokat, amelyek már a 10 százalékos küszöb alá kerültek. A küldöttséget vezető Mesterházy Attila elmondta, hogy évek óta ez az első politikai delegáció az Egyesült Államokban a MSZP-frakció és az MSZP európai parlamenti frakciója részéről. Az utazás célja az amerikai-magyar kapcsolatok fontos kérdéseinek "áttárgyalása" kongresszusi képviselőkkel, a külügyminisztérium és a nemzetbiztonsági tanács tisztviselőivel, továbbá amerikai magyar szervezetek vezetőivel és agytrösztök szakértőivel. A küldöttség tagjai Mesterházy Attilán kívül Kocsi László, az európai ügyek bizottságának alelnöke, Szabó Vilmos, a külügyi bizottság alelnöke és Harangozó Gábor István európai parlamenti képviselő. A szerdai tárgyalásokon a republikánus Lincoln Diaz-Balart kubai származású kongresszusi képviselő kifejezte elismerését a magyar kormánynak, amiért Kuba-politikájában határozottan kiáll a demokratikus értékek és átalakulás mellett. A magyar delegáció hangsúlyozta, hogy ez a politika ötpárti konszenzust élvez. Wexler demokrata párti képviselő, aki a NATO parlamenti közgyűlésének tagja, méltatta Magyarország iraki, afganisztáni és balkáni szerepvállalását. A képviselők biztosították az MSZP-delegációt arról, hogy az amerikai elnökválasztás kimenetele nem fogja befolyásolni az amerikai-magyar viszonyt. Értékelésük szerint az eddigi magyar kormányoknak kiváló viszonyuk volt a republikánus és a demokrata párti amerikai kormánnyal egyaránt. Mesterházy Attila elmondta: szeretné, ha a jövőben minden félévben a mostanihoz hasonló konzultációt tartanának, amelyen az MSZP kifejezhetné véleményét. Mint mondta, a delegáció üzenete ugyanaz, amit a kormány is kommunikál: Budapest nagyra értékeli az Egyesült Államoknak a magyar demokratikus átalakuláshoz nyújtott segítségét. Másfelől világossá teszik, hogy Magyarország számára a transzatlanti kapcsolat az EU-tagság elnyerése után sem vesztette fontosságát. A szocialista delegáció találkozik Koszorús Ferenccel, az Amerikai Magyar Szövetség társelnökével, valamint Maximilian Telekivel, az Amerikai Magyar Koalíció elnökével. A Kossuth-házban "A demokrácia és a gazdaság helyzete Magyarországon" címmel tartanak előadást a helyi magyarság képviselőinek pénteken. Az MSZP-s delegáció Washingtonból szombaton New Yorkba utazik tovább, ahol egyebek között részt vesz az ENSZ roma holokauszt megemlékezésén és a II. világháborúban zsidókat mentő svájci diplomata, Carl Lutz életét bemutató kiállítás megnyitóján. (MTI)
9
Magyarországnak fontos Ukrajna és az EU közelítése Hazánk egy minden területen konszolidált ukrán-orosz viszonyban érdekelt Brüsszel, 2008. január 28. Az Európai Parlament Külügyi Bizottsága ma Julia Tyimosenko ukrán kormányfőt látta vendégül. Tabajdi Csaba, a bizottság póttagja a látogatás kapcsán elmondta, hogy Magyarország azon EU tagállamok egyike, amelyek különösen érdekeltek Ukrajna és az EU közelítésében. "Míg Ukrajnának több szomszédjával is vitái vannak, Magyarország és Ukrajna között nincs érdemi konfliktus, szomszédsági kapcsolataink kiegyensúlyozottak és dinamikusan fejlődnek. Fontosnak tartjuk, hogy Ukrajnában folytatódjon a demokratikus társadalom intézményeinek kiépülése és a piacgazdaságra való áttérés, ehhez minden segítséget igyekszünk megadni. Törekszünk arra, hogy Ukrajnát minél szélesebb kapcsolati rendszer fűzze az unióhoz, és támogatjuk Ukrajna WTO tagságát. A várhatóan hosszabb folyamatot jelentő NATO tagságot illetően ugyanakkor nagyon körültekintően kell eljárnunk, alapvető szempont a régió stabilitása. Magyarország egy minden területen konszolidált ukrán-orosz viszonyban érdekelt, hiszen ez közvetlenül befolyásolja hazánk és a régió stabilitását, valamint biztonságos energiaellátását" - jelentette ki Tabajdi. Tabajdi Csaba hangsúlyozta, hogy a jó magyar-ukrán viszony ellenére vannak megoldatlan kisebbségi problémák. Sajnos a II. Rákóczi Ferenc Beregszászi Főiskola továbbra sem kap ukrán állami támogatást, és nem oldódott meg a magyar nyelvű érettségi és felvételi kérdése sem. Nem szerencsés az sem, hogy a Viktor Juscsenko és Sólyom László államfők megállapodása ellenére a megyei tanács még a kárpátaljai elnöki vizitet megelőzően leszavazta a Vereckei-hágón létesítendő honfoglalási emlékművet. A magyar szocialista delegációvezető bízik abban, hogy a jelenleg érzékelhető központi politikai akarat elegendő lesz a regionális ellenállás és az adminisztratív akadályok leküzdésére, a problémák rendezésére.
Magyarországi események Munkabizottság az osztrák - magyar határ mentén élők nyugalmáért Brüsszel, 2008. január 31. Dobolyi Alexandra európai parlamenti képviselő, az Európai Parlament Petíciós Bizottságának szóvivője, az utóbbi napokban számos megkeresést kapott magyar és osztrák állampolgároktól a schengeni határnyitás óta a térségben található egyes közösen használható útszakaszok zárva maradása, illetve érdekes eszközökkel való zárva tartása miatt, így korlátozva a járműforgalmat. A szocialista képviselő egy szakértői bizottságot hozott létre és tájékozódik arról, hogy miként lehetne a fennálló visszás helyzetet megoldani. Az állampolgári bejelentéseken kívül a munkabizottság várja az önkormányzatok és civil szervezetek észrevételeit a rendhagyó helyzet megoldása érdekében.
10
Mezőgazdaság Fideszes álviták helyett magyar koncepciót 2014-től a KAP-hoz A gazdák becsapásával egyenértékű, ha azzal hitegetjük őket, hogy 2013 után is minden marad a régiben Budapest, 2008. január 27. Szájer József és Glattfelder Béla Gyurcsány Ferenc miniszterelnök davosi kijelentésével kapcsolatban tartott mai sajtótájékoztatójukon ismét bebizonyították, hogy milyen felelőtlenül politizálnak. A magyar miniszterelnök Davosban arról beszélt, hogy egy sor külső és belső kényszer és körülmény miatt 2014-től nem tartható fent változatlan formában a Közös Agrárpolitika. Elvárható lenne, hogy Szájer és Glattfelder képviselők ismerjék az európai realitásokat és trendeket. Uniós körökben nyilvánvaló, hogy 2014-től az Európai Unió költségvetésében nem tartható a Közös Agrárpolitika finanszírozásának jelenlegi részaránya. Magyarország másokkal összefogva törekszik e trend ellensúlyozására, de a Fidesz „nemzetvédő” populizmusa ezt nem segíti. A Fidesz belpolitikai viharkeltés céljából magyarázza félre a miniszterelnök szavait. Gyurcsány Ferenc kijelentése figyelmeztetés és felhívás, hogy azonnal hozzá kell látnunk a KAP jövőjével kapcsolatos magyar koncepció kialakításához. A davosi beszéd kapcsán keltett Fideszes vita vihar egy pohár vízben. Tabajdi megítélése szerint: azoknak, akiknek fontos a magyar agrárium jövője kettős teendőjük van. Magyarországnak élére kell állnia a KAP 2013 utáni reformjának, amely egy igazságosabb elosztást jelent mind a régi és új tagállamok és a különböző szektorok között. Csak egy gyökeresen megreformált Közös Agrárpolitikának van esélye erős költségvetési pozíciókra. Az idő sürget bennünket, mivel az év második felében esedékes francia EU elnökség egyik kiemelt témája lesz a KAP reformja. Erre kellene koncentrálnunk és nem a hisztériakeltésre. A kormány és az MSZP már elkezdte azt a koncepcionális felkészülést, hogy milyen irányba lenne célszerű a közös agrárpolitikát megreformálni, az új tagországok számára hátrányos igazságtalanságokat és szektoriális torzulásokat orvosolni. E célból kezdeményeztem a Magyar Agrárakadémia összehívását, mint szabad vitafórumot a KAP jövőjéről, április 11-12-re Nádudvaron. A közös agrárpolitika mostani formájában fenntarthatatlan, átláthatatlan, igazságtalan és finanszírozhatatlan és a magyar nemzeti érdekek szempontjából nagyon ellentmondásos. – jelentette ki Tabajdi Csaba, az Európai Parlament Mezőgazdasági Bizottságának egyetlen magyar főtagja, az MSZP EP Delegáció vezetője, az új tagállamok agrárcsatlakozásáról szóló EP jelentés szerzője. „A magyar kormány és a szocialista EP képviselők - mint ahogy eddig is - mindent el fognak követni, hogy a lehető legtöbb támogatást szerezzék meg a magyar agrárium és a magyar vidék felzárkóztatására. Ugyanakkor a Fidesz immáron sokadik alkalommal hagyja figyelmen kívül a realitásokat, az európai és világgazdasági trendeket. A gazdák becsapásával egyenértékű, ha azzal hitegetjük őket, hogy 2013 után is minden marad a régiben. A vádaskodások és a nacionalistapopulista kijelentések helyett a Fidesz ezért inkább foglalkozzon a reformra vonatkozó érdemi elképzelések, ötletek kidolgozásával.”
11
Munkaerőpiac, szociális jogok A tudásnak Európában kell maradnia Brüsszel, 2008. január 31. „A digitális gazdaság és a tudásalapú társadalom korában nem kérdés, hogy a siker a tudás létrehozásában, megőrzésében, átadásában rejlik. Kérdés viszont, hogy ezek a folyamatok honnan indulnak, hol, hogyan bontakoznak ki, és végül hol és kinek a javára kamatoznak.” – mondta Herczog Edit, annak kapcsán, hogy az EP plenáris ülésén az olasz Umberto Guidoni (GUE/NGL) európai kutatási térségről készített saját kezdeményezésű jelentését 2008.január 31-én Brüsszelben egyhangúlag elfogadták a képviselők. A törvényhozók megállapodtak abban, hogy növelni kell a kutatatásra fordítandó forrásokat, vonzó munkakörülmények biztosításával kell maradásra bírni, illetve visszacsábítani az európai kutatókat, és csak megfelelő nemzeti alternatíva híján hoznának létre páneurópai kutatási infrastruktúrát. Herczog Edit, aki az Ipari, Kutatási és Energiaügyi Bizottság póttagja külön felhívta a figyelmet arra, hogy meg kell akadályozni a hozzáértő, európai kutatók további kivándorlását. Törekedni kell arra, hogy a tudás ne Európából kifelé, hanem a világ minden pontjáról Európa felé áramoljon. „Ennek egyik legfontosabb eszköze az Európai Kutatási Térség, a munkaerő szabad áramlása. A 21. században elfogadhatatlan, hogy egy kiváló európai tudósnak könnyebb egy másik kontinensen munkát találnia, mint a szomszéd tagállamban. Szükség van az európai kutatási programok összehangolása, mert a globális verseny korában sokkal célszerűbb szűkös forrásainkat egymást észszerűen kiegészítő, világszínvonalú, európai infrastruktúrák hálózatának kiépítésére fordítanunk, mintsem egymással versenyző beruházások között tovább morzsolni.”jelentette ki Herczog Edit. A szocialista politikus szerint nélkülözhetetlen minden olyan intézményi kezdeményezés, amely segít a tudásból valós európai társadalmi és gazdasági értéket kovácsolni. Az Európai Technológiai Intézet, a kutatási keretprogramok, az innovációs-politika, vagy éppen a harmadik országbeli tudósok vonzására irányuló Kék Kártya kezdeményezés, mind ezt a cél szolgálják.
Egyéni problémákra egyéni megoldások Bled, 2008. január 31. "Egyéni problémákra egyéni megoldásokat kell találni" - mondta Vladimir Spidla foglalkoztatásért, szociális ügyekért és esélyegyenlőségért felelős biztos a soros elnökséget adó Szlovéniában (Bledben) megtartott szocialista és szociáldemokrata esélyegyenlőségi miniszterek már-már hagyományossá váló találkozóján 2008. január 31-én. A találkozón a biztos mellett többek között részt vett a norvég gyermekügyi és esélyegyenlőségi miniszter, Manuela Ramin Osmundsen, a bolgár munkaügyi és szociális miniszter, Emiliya Maslarova; valamint Magyarország képviseletében Rauh Edit, a Szociális és munkaügyi minisztérium 12
esélyegyenlőségi szakállamtitkára és dr. Gurmai Zita, európai parlamenti képviselő, az Európai Szocialisták Nőtagozatának elnöke. A női egyenjogúság kérdése ugyan társadalmi probléma, de hatása az egyes személyek életét befolyásolja. Ezért is szükséges olyan megoldások támogatása, amelyek az egyének életét könnyítenék meg. A biztos többek között kiemelte a gyermekgondozás, a férfiak bevonásának fontosságát a gyermeknevelésbe, az otthoni munkába, valamint felvetette, hogy az idősek gondozását végzők igénybe vehessenek egy bizonyos fajta támogatást. Gurmai Zita a szlovén elnökség prioritásairól beszélve elmondta, hogy mennyire fontos a sztereotípiák eltörlése, mert ezzel az emberek mentalitását, a nők és férfiak helyzetéről alkotott felfogásukat és hozzáállásukat lehetne megváltoztani. Mindezt azonban minél korábban, már gyermekkorban el kell kezdeni, ezért fontos a gyermekek oktatása, a gyermekgondozás lehetőségeinek javítása. Ebben azonban nagy segítségre van szükség, hiszen "a sztereotípiák lebontása nem csak a nők, hanem a férfiak felelőssége is" - emelte ki a képviselő asszony. A tavaszi tanácsülésen megtárgyalandó két téma: a megújított Lisszaboni Stratégia, és a január 23-án kiadott, a Nők és férfiak közötti esélyegyenlőségről szóló jelentés a miniszteri találkozón is felmerült. A képviselő asszony sajnálattal említette meg a politikai akarat hiányát a már két évvel ezelőtt aláírt Esélyegyenlőségi Paktum megvalósításával kapcsolatban, egyúttal felszólítva a tagállamok minisztereit, hogy erősítsék meg elkötelezettségüket a témával kapcsolatban. A találkozó végén Gurmai Zita felhívta még a jelenlévők figyelmét a méhnyakrák ellen folytatott küzdelem fontosságára, amelyet az Európai Szövetség a Méhnyakrák Ellen szervezet kezdeményezésére az Európai Szocialisták is kiemelten támogatnak. "A problémát az jelenti, hogy évente mintegy 30.000 nő hal meg méhnyakrákban, azonban a rendszeres szűrővizsgálatok számos életet menthetnének meg" - hangsúlyozta a képviselő asszony. Egyúttal fel is kérte a minisztereket, hogy álljanak az ügy mellé, és kérjék ebben egészségügyért felelős kormánytársaik segítségét is, hiszen ma a 27 tagállamból még csak hétben biztosított a rendszeres, szervezett szűrővizsgálat.
Regionális politika, fejlesztéspolitika Harangozó Gábor összehívta az új tagállamok kohéziós kerekasztalát -A reform élére kell állni! Brüsszel, 2008. január 30. Harangozó Gábor, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága tagjának kezdeményezésére újra összeült az új EUtagállamok kohéziós politikai egyeztető fóruma. A kohéziós kerekasztal a korábbi költségvetési tárgyalások során több jelentős eredményt ért el, például az uniós támogatások ÁFA-részének elszámolhatósága terén is. A mostani ülés összehívását az tette szükségessé, hogy intenzív szakaszba ért az EU költségvetés és ezen belül az új tagállamok számára legfontosabb, legnagyobb fejezetet jelentő kohéziós politika felülvizsgálata. A képviselők egyetértettek: koordinált, egységes fellépésre van szükség az érdekeink kellő hangsúllyal való megjelenítéséhez. Ez azt is jelenti, hogy az érdekegyezetésen túlmenően az új
13
tagállamok képviselői a főbb területeken közös módosító javaslatok benyújtásával is megjelenítik egységes álláspontjukat. Bár ma kifejezetten mi vagyunk a kohéziós politika kedvezményezettjei, mégis élére kell állnunk a reformnak, kezdeményező szerepre van szükség, különben mások érdekei fognak érvényesülni. Harangozó Gábor hangsúlyozta, hogy a versenyképesség-erősítés mellett legalább ilyen súllyal kell megjeleníteni a hátrányos helyzetű, szegénységgel küzdő térségek felzárkóztatásának támogatását, máskülönben a fejlett és fejletlen térségek közti különbségek tovább nőnek és egyes térségek leszakadása megállíthatatlan lesz. A képviselő elmondta, hogy a Regionális Fejlesztési Bizottságban jelenleg napirenden lévő jelentése a hátrányos helyzetű térségek és kisebbségek felzárkóztatásáról éppen a kohéziós politika felülvizsgálatának szolidaritás-orientált megközelítését erősíti, azonban az érdemi eredményhez, a megalapozott érvekhez szükség van az új tagok egységes fellépésére. A megbeszélésen a képviselők egyetértettek abban, hogy közösen kell fellépni a kohéziós politika új tagállamok számára kedvező alakítása érdekében, beleértve a nemzeti parlamentekkel való együttműködés erősítését. Továbbá kiemelték: a kerekasztal tagjai az elért megállapodásokat folyamatosan egyeztetik majd a kormányokkal annak érdekében, hogy a közös érdekek, célok a Tanácsban is megfelelő hangsúllyal kerüljenek megjelenítésre. A képviselők megállapodtak, hogy felvetett ötleteik alapján több szinten folytatják a szakmai egyeztetéseket az EP-ben és egyéb fórumokon, továbbá figyelemfelhívó rendezvényeket tartanak minden tagállamban. Az egyes munkaanyagok pedig az új tagállamok érdekeire koncentrálva kerülnek kidolgozásra és rendszeres megvitatásra a kerekasztal megbeszélésein. Harangozó Gábor jó kiindulópontnak tartotta a főbb problématerületek áttekintését és bízik az együttműködés hatékony megvalósításában, a versenyképesség és a kohézió erősítését szolgáló érdekek közti egészséges egyensúly megteremtésében.
Újabb elismerés hazánknak Magyarország élen jár az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás alkalmazásában Brüsszel, 2008. január 31. Danuta Hübner regionális politikáért felelős EU-biztos ismét példakánt emelte ki Magyarországot a kohéziós politika terén elért újabb sikeréért. Az EP rendkívüli plenáris ülésén az Európai Területi Együttműködési Csoportosulás (EGTC) bevezetéséről tartottak vitát, melyben biztos asszony kiemelte: Magyarország elsőként alkalmazta az új határon átnyúló együttműködési eszközt, az EGTC-t. Harangozó Gábor, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának főtagja szerint Magyarország az európai területi együttműködési csoportosulással olyan új eszközt kapott, amely megfelelő alkalmazásával a határok láthatatlanná válnak és látványosan, érdemben elősegíthető a határon átívelő együttműködés fejlesztése a határon túli magyarokkal az egész Kárpátmedencében. Mivel az EGTC önálló jogi személyiséggel felruházott eszköz, a nemzetállamoktól függetlenül működhet. Az EGTC új lehetőséget nyit meg számunkra, például határmenti oktatási intézmények, kórházak közötti együttműködés erősítése terén. Harangozó Gábor a vitában hangsúlyozta: Magyarország sajátos helyzetéből adódóan számunkra különösen fontos az EGTC lehetőségeinek kiaknázása a szétszakadt régiók újraegyesítéséhez. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy az új eszköz gyakorlati alkalmazása nehézségekbe ütközik, épp ezért kérte a Bizottság segítségét egy gyakorlati kézikönyv kidolgozásának támogatásában.
14
Danuta Hübner megköszönte az EP képviselőknek az EGTC bevezetéséért tett erőfeszítéseiket, valamint elmondta: 2008 márciusára tervezik a gyakorlati útmutató elkészítését. Továbbá, bejelentette, hogy az EGTC alkalmazását kiterjesztik majd a közvetlenül Brüsszelben pályázható 7. Kutatás+Fejlesztés keretprogramra is. Harangozó Gábor szerint az EGTC lehetőségei Magyarország számára adottak, rajtunk múlik, mennyire tudjuk kiaknázni az új jogi eszközben rejlő „határtalan” lehetőségeket.
A 2008-as év fordulópont lesz Területi Kohéziós Politikai Munkacsoport alakult Brüsszelben Brüsszel, 2008. február 1. A héten tartotta első ülését a Területi Kohéziós Munkacsoport Brüsszelben, amelyet az Európai Parlament, a Tanács (elsősorban a szlovén Elnökség), az Európai Bizottság, a Régiók Bizottsága, illetve a legnagyobb regionális ügynökségek (Eurocities, AER, CPMR stb.) hoztak létre. A Munkacsoportban, amely a 2013 utáni kohéziós politika kialakítására fókuszál, Harangozó Gábor, az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottságának főtagja képviseli a hazai érdekeket. A képviselő az új, intézményközi, magas szintű egyeztető fórumon számos javaslattal, hazánk számára kedvező irányba kívánja előmozdítani az EU költségvetés reformjáról, különösen a kohéziós politika jövőjéről szóló vitát. A szocialista képviselő úgy véli, a 2008-as év fordulópont lesz az EU költségvetés, különösen a kohéziós politikai, agrár-és vidékfejlesztési terület felülvizsgálata tekintetében. A fenti kérdések egyre inkább az EU 27-ek érdeklődésének kereszttüzébe kerülnek, a tagállami lobbi egyre intenzívebb a 2013 utáni prioritások és forrás-arányok meghatározása kapcsán. A költségvetési vita vonatkozásában a résztvevők számos, széles körben elfogadott véleményt kiemeltek: Egyértelműen elutasítják a kohézió politika nemzeti hatáskörbe való utalását, továbbá támogatják a regionális politikai források növelését, hogy az EU az új globális kihívásokra (elöregedés, klímaváltozás, energiahatékonyság, vidéki területek elnéptelenedése stb.) hatékony választ tudjon adni. Többen úgy vélik, a vidéki problémák megoldatlansága szükségessé teszi a vidékfejlesztés visszaillesztését a Közös Agrárpolitikából a regionális politika keretei közé. A Magyarország által elsőként, 2007 decemberében ratifikált Lisszaboni Szerződés már a területi kohézió erősítését említi, ösztönözve ezzel a tagállamokat a felzárkózás és versenyképesség növelése közötti európai egyensúly megtalálására. A képviselő úgy véli: ha most "elalszunk", ha nem vagyunk résen, akkor az új tagállamok számára előnytelen irányvonalak, súlypontok kerülhetnek kidolgozásra a különböző üléseken, jelentősen szűkítve a befolyásolási lehetőséget a konkrét pénzekről szóló vitákban. Harangozó Gábor úgy véli, hogy egyre több, egyre magasabb szintű Munkacsoport alakul az új generációs kohéziós politika kialakítására. Ahhoz, hogy a kohéziós politika jövője számunkra kedvezően alakuljon, érdekeinket eredményesen tudjuk megjeleníteni, nemcsak egységes magyar, hanem egyeztetett térségi álláspontok kialakítása is szükséges.
15
Belső piac, szolgáltatások, fogyasztóvédelem Szabad a gazda - postai liberalizáció másodszorra Brüsszel, 2008. január 30. A közösségi postai szolgáltatások belső piacának teljes megvalósítása tekintetében történő módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelv második olvasatra került vissza az Európai Parlamenthez, melyről Markus Ferber nyújtott be jelentést. A 2008. január 30-án Brüsszelben ülésező Európai Parlament plenáris vitáján dr. Gurmai Zita, a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság tagja is felszólalt a témával kapcsolatban. A képviselő asszony, aki már korábban is aktívan részt vett a postai liberalizációról szóló vitákban, megerősítette azon meggyőződését, hogy a postai szolgáltatások piacának fokozatos nyitása fontos mérföldkő a belső piac kiteljesedése felé, amely az Európai Unió 50 éve meghatározott alapvető célja. Mindazonáltal segít megszűntetni az egyes országokban fennálló monopol helyzetet és biztosítja az egyetemes szolgáltatások fenntartható magas színvonalát. A képviselő asszony megköszönte a német jelentéstevő, Markus Ferber (EPP-ED), és társjelentéstevője, a brit Brian Simpson (PSE) munkáját. Továbbá méltatta az irányelv módosítását, hiszen "olyan példaértékű kompromisszum eredménye, amely figyelembe vette a tagállamok történelmi és gazdasági sajátosságaiból eredendő különbségeit, tekintettel van arra, hogy a liberalizációra való felkészüléshez egyes tagállamokban, főleg a közép-kelet európaiaknál." Ez azért nagyon fontos - főképp számunkra -, mert a nemzeti posta társaságoknak olyan versenytársakkal kell majd számolniuk, akik komoly nemzetközi súllyal, jelentős gazdasági erővel rendelkezve várják, hogy többek között Magyarországon is megjelenhessenek.
Egyértelmű címkézést az élelmiszereken! Brüsszel, 2008. január 31. Az Európai Unió új rendeletet tervez, amely egységes és egyértelmű címkézést vezetne be az élelmiszerekre. A javaslatot az Európai Bizottság hamarosan társadalmi vitára bocsátja, majd a parlament illetékes bizottsága is megvitatja és végül az EP plenáris ülése még az idén dönt róla. Hegyi Gyula szerint feltétlenül szükséges, hogy a magyar termelők, kereskedők és fogyasztók is véleményezzék a javaslatot az Európai Parlament magyar képviselőin, illetve közvetlenül a brüsszeli bizottságon keresztül. Hegyi Gyula, az Európai Parlament Környezetvédelmi és élelmiszerbiztonsági bizottságának magyar tagja fontosnak tartja, hogy a rendeletet - kötelező érvénnyel - mielőbb bevezessék mind a huszonhét tagállamban. A javaslat többek között előírná, hogy minden előrecsomagolt élelmiszernél fel kell tüntetni a kulcsfontosságú táplálkozási információkat. Így mindenképp közlik a termék energia-, zsír-, telített zsír- és szénhidráttartalmát – külön jelölve a cukor- és sótartalmat – egy adagra, illetve 100 ml/g mennyiségre vonatkozóan. Azt is jelezni kellene, hogy egészségügyi szempontból ezekből milyen mennyiséget ajánlatos naponta fogyasztani. A magyar 16
képviselő szerint ugyanakkor arra is vigyázni kell, hogy ne kerüljön fel túl sok adat a címkére, ami összezavarja a vásárlót. Az olvashatatlanul apró betűs információ-tenger a dobozon csak elveszi a fogyasztó kedvét a tájékozódástól. Ezért örvendetes, hogy az új rendelet nem engedi meg az olvashatatlanul apró betűk használatát a címkézésnél. Hegyi Gyula a javaslat leginkább előremutató elemének az allergiás reakciót kiváltó élelmiszerek megkülönböztetett címkézését tartja. Az allergének jelentette komoly egészségügyi kockázat miatt a rendelet-tervezet javasolja, hogy minden az allergiás reakciót kiváltó anyagot (pl. mogyoró, tej, mustár vagy hal) tartalmazó élelmiszert címkézni kell, illetve az allergén hatású anyag előfordulását más módon, egyértelműen jelölni kell. Ez eddig csak az előrecsomagolt élelmiszerekre vonatkozott. Az új szabályok alapján a nem előre csomagolt, valamint az éttermek és vendéglátó-ipari egységek által felszolgált ételeken is fel kell tüntetni az allergiás reakciót kiváltó anyag jelenlétét. Az ilyen készítményekre érzékeny személyek számára az allergén anyagok fogyasztása esetenként súlyos veszélyekkel járhat.
A Nemzet Színészeinek sincs hitel Budapest, 2008. január 27. Szégyenteljes, hogy egyes hazai hitelintézetek minden alapos hitelbírálat nélkül, automatikusan kizárják a 70 év felettieket a hitelképesek sorából – közölte Herczog Edit, az Európai Parlament szocialista képviselője vasárnapi sajtótájékoztatóján. Ma a Nemzet Színésze vagy a Nemzet Sportolója, akárcsak bármelyik 70 év feletti polgártársunk pusztán életkora miatt nem kap hitelt. A diszkriminatív gyakorlat megszűntetése érdekében az MSZP Európai Parlamenti képviselője az Európai Bizottsághoz fordult. Választói panasz nyomán Herczog Edit és kollégái januárban több műszaki- és bútoráruházban, illetve hitelközpontban próbáltak néhány tízezer forintos áruhitelt igényelni 70 év feletti idős ember számára. Annak ellenére, hogy az Egyenlő Bánásmód Hatósága 2007-ben már két pénzintézetet is elmarasztalt hasonló magatartásért, még mindig találkoztak olyan bankokkal, amelyek kizáró okként jelölték meg a 70 év feletti kort ajánlatukban. Ma Magyarországon az egy élet munkájával kiérdemelt nyugdíjnak kevesebb hitele van, mint a minimálbérről kiállított igazolásnak, vagy egy közüzemi számlának – vonta le a tanulságot Herczog Edit. Így több mint egymillió idős ember nem juthat hozzá azokhoz a gyors, áthidaló megoldást nyújtó áruhitelekhez, amelyek segítségével néhány tízezer forintos használati tárgyat vásárolhatna magának. Mint a képviselő asszony elmondta ez nemcsak a PSZÁF ajánlásainak, és a 2003 óta hatályos egyenlő bánásmódról szóló törvénynek mond ellent, de az EU alapelveinek, illetve az Európai Parlament 2008. januárjában elfogadott – a fogyasztói hitelekről szóló – ajánlás-tervezetének is. Éppen ezért csütörtökön azonnali kérdésben fordult az Európai Bizottsághoz, mert úgy véli, hogy a hátrányos megkülönböztetés felszámolása érdekében az Európai Parlament súlyával is fel kell lépni. Herczog Edit egyben felkéri az Országgyűlés Fogyasztóvédelmi eseti bizottságát is, hogy vizsgálja meg további törvényi garanciák bevezetésének lehetőségét az idősek védelme érdekében.
17
Brüsszeli események Az uniós költségvetés átfogó reformja elkerülhetetlen - Az új tagállamok ha nem egyeztetnek időben, lenyomják őket Dalia Grybauskaite, európai költségvetésért felelős biztossal egyeztettek a szocialista európai parlamenti képviselők Brüsszel, 2008. január 29. Tabajdi Csaba, az MSZP EP delegáció vezetőjének kezdeményezésére a mai napon az Európai Parlamentben ülésezett a Visegrád+ Fórum. A Fórum vendége Dalia Grybauskaite, az Európai Unió költségvetési kérdésekért és pénzügyi tervezésért felelős biztosa volt. Az új tagállamok szocialista delegációvezetői és képviselői az Európai Unió hétéves keret-költségvetésének idén induló felülvizsgálatáról és a 2007-2013-as időszakot követő átfogó reform lehetőségéről egyeztettek. A biztos asszony bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a költségvetési felülvizsgálat jelenlegi stádiumban nem pénzösszegekről folyik a vita, hanem az uniós szakpolitikák szükségleteiről, stratégiai kérdésekről, elvekről, azaz az Európai Unió lehetséges jövőképéről. Az unió történelme során először minden tagállam egyetért abban, hogy a közösségi költségvetés átfogó reformjára van szükség. A bevételi és a kiadási oldal ugyanis jelentősen torzult az évtizedek során beépült, és mára áttekinthetetlenné vált tagállami mentességek, visszatérítések miatt. Tabajdi Csaba az ülésen kiemelte, hogy az Európai Unió új közösségi politikái mellett az új tagállamok számára kiemelten fontos a felzárkózást szolgáló kohéziós politika és a Közös Agrárpolitika finanszírozása. Döntenünk kell arról, hogy az új tagállamok számára kiemelkedően fontos Közös Agrárpolitika és a Kohéziós Politika, valamint az új szakpolitikák között milyen egyensúly szolgálja leginkább felzárkózásunkat. Nyilvánvaló, hogy a közösségi költségvetés jelentős növekedésére nem lehet számítani 2014-től - hangsúlyozta Tabajdi - és az is nyilvánvaló, hogy a fejlettebb nyugat-európai országok többsége az új közösségi politikák finanszírozására nagyobb pénzt követel majd. A KAP átfogó reformja elkerülhetetlen, ezért Magyarországnak és az új tagállamoknak át kell gondolniuk a KAP-ra vonatkozó álláspontjukat és a reformok élére kell állniuk. A sikeres érdekérvényesítés egyik alapfeltétele a hosszú távú tervezés, ezért az unió költségvetésének felülvizsgálatáról és a KAP jövőjéről való gondolkodást márt most meg kell kezdenünk. Át kell gondolnunk, hogy 2014-től milyen Közös Agrárpolitika szolgálná legjobban a magyar mezőgazdaság és az agrártársadalom érdekeit. Dalia Grybauskaite egyetértve a felvetéssel elmondta, könnyen elképzelhető, hogy 2013 után az új tagállamok választásra kényszerülnek: vagy a kohéziós politika keretében folyósított támogatások vagy a KAP keretében kifizetett pénzek csökkenhetnek. Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament elnökségének magyar tagja hangsúlyozta, általános az egyetértés a tekintetben, hogy az Európai Unió új szakpolitikáinak megvalósításához a költségvetés átfogó reformjára van szükség. A költségvetés bevételi és kiadási oldalát is egyszerűbbé, átláthatóbbá kell tenni. Az még nem tisztázott, hogy az unió bevételeinek alapját a 18
jövőben is elsősorban a tagállami befizetések vagy az áfa-visszatérítések adják, de az már bizonyos, hogy egy új EU-adó bevezetésének sem szakmai, sem politikai támogatottsága nincs. Fazakas Szabolcs az előtte szólókhoz csatlakozva hangsúlyozta, hogy az Európai Unió hosszú távra tervez, a folyamatok előkészítése 3-5 évet vesz igénybe, míg a döntések akár 10-15 évre is meghatározhatják egy-egy szakpolitika kereteit. A kormányzati ciklusokon átívelő uniós szakpolitikák megvitatásának legjobb terepe a Magyar Országgyűlés lehetne, ahol lehetőség nyílna a hosszú-távú szakmai tervezésre - mondta Fazakas Szabolcs. Harangozó Gábor európai parlamenti képviselő, a Regionális Fejlesztési Bizottság főtagja a megbeszélésen kiemelte, hogy a globális kihívások -mint például a klímaváltozás, energiapolitikai kérdések, gazdasági versenyképesség- kezelésére adandó válaszok mellett továbbra is kiemelten kell kezelni a gazdasági és szociális kohézió erősítését. Ez azt is jelenti, hogy a mainál hatékonyabb eszközöket kell találnunk a szegénység elleni küzdelemre. Az elmaradott vidéki térségek leszakadása az új tagállamok számára jelent elsősorban problémát. Ha a jövőben olyan politikát szeretnénk, ami képes az itt megjelenő kedvezőtlen folyamatokat megfordítani, akkor ezért az új tagállamoknak kell közösen fellépni.
A kommunikációs hiány következménye: leszavazták Tőkés Lászlót az Európai Parlamentben Brüsszel, 2008. január 30. Az Európai Parlament plenáris ülése ma szűk többséggel, de leszavazta azt, hogy Tőkés László független EP képviselő tagja lehessen az EP dél-kelet európai országokkal való kapcsolattartásért felelős interparlamentáris delegációjának. A szavazáson a jelenlévő magyar szocialista képviselők, Tabajdi Csaba és Harangozó Gábor támogatták Tőkés László tagságát, akárcsak a jelenlévő három fideszes EP képviselő (A parlamenti ülésnek ebben a szakaszában rendszerint csak kevés EP képviselő tartózkodik a teremben). Tabajdi Csaba közvetlenül a szavazás után megbeszélést folytatott Martin Schulz szocialista frakcióvezetővel, latba vetve befolyását Tőkés László érdekében. Schulz ezek után ígéretet tett arra, hogy az ESZP Frakció a másnap megismétlendő szavazáson az európai szocialisták támogatni fogják Tőkés interparlamentáris delegációs tagságát. Tabajdi az esettel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a szavazást jobban elő kellett volna készíteni. A döntés mindössze két szavazaton múlott. Ha Tőkés László korábban jelzi, hogy a szavazásra sor kerül, és szüksége van a támogatásra, úgy nem fordulhatott volna elő ez a helyzet.
Ördögi körben az erdélyi püspök Brüsszel, 2008. január 31. Harangozó Gábor (MSZP) EP képviselő meglepődésének adott hangot, a tegnapi fideszes nyilatkozatokkal kapcsolatban. A képviselő véleménye szerint a szerdai Európai Parlament plenáris ülésen történtek jól tükrözik a két magyar delegáció hatékonysága, befolyása közti különbségeket.
19
A Tőkés Lászlót érintő incidensről nyilatkozva Harangozó Gábor (MSZP) EP képviselő kijelentette, hogy a plenáris ülésen történtek egyenes és logikus következményei az elmúlt időkben az erdélyi magyar püspököt körül vevő jobboldali "támogatásnak". A FIDESZ-MPSZ erejét mutatja az, hogy nem sikerült elérnie a Szájer József vezette delegációnak, hogy a püspököt felvegyék az Európai Néppárti frakcióba. Harangozó Gábor kiemelte, hogy a FIDESZ-MPSZ EP képviselői alul maradtak a román képviselőkkel szemben az Európai Néppárton belül, így nem sikerült megoldaniuk Tőkés László felvételét az Európai Néppártba. Ezáltal az erdélyi politikus egy olyan frakció nélküli csoport tagja lett, akik jellemzően szélső jobboldaliak és küldetésüknek tekintik, hogy megakadályozzák az érdemi munkát. A Szocialista Frakció éppen ezért elvből nem szokta támogatni ennek a csoportosulásnak a képviselőit. Mivel a szerdai szavazás előtt sem a Szájer József vezette delegáció, sem pedig maga Tőkés László nem jelezte, hogy napirendre viszik ügyét, ezért így történt ez tegnap is, amikor nem Tőkés László, hanem egy frakció nélküli képviselő ellen szavazott a baloldali képviselői csoport. A képviselő véleménye szerint a jobboldali magyar delegáció a támadások helyett inkább elismeréssel tartozna az MSZP delegációjának, hiszen a magyar szocialisták kezdeményezésére a csütörtöki plenáris ülésen újból szavaztak a kérdésben, és most az Európai Szocialisták frakciója is segítette az erdélyi politikust bizottsági felvételében.
20
