VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
„Ki gyermeket nevel, az a hon iránt szent kötelességet teljesít.” .” (Kölcsey Ferenc) c) XXIII. évfolyam 08. szám 2013. augusztus
Zsidákovics Mihály felvétele
A község lapja
150 Ft F
Az augusztusi Verőcei Tükörben a bezárásra került betegotthon körül kialakult helyzettel kapcsolatban Bethlen Farkas polgármester segítségével igyekeztünk információkat gyűjteni, és azokat az olvasók elé tárni. Hátrányos helyzetű családokon igyekszik segíteni az önkormányzat oly módon, hogy vetőmagot és palántákat juttat el azok számára, akik készek maguk megtermelni a szükséges konyhakerti növényeknek legalább egy részét. A riportunkban megszólaló verőceiek, akik most megosztják velünk tapasztalataikat, meggyőzően érvelnek amellett, hogy az önfenntartásra törekedni valóban megéri. Szegedi Zsoltné Zsuzsanna bölcsődevezetőt a bölcsődei környezet jelentőségéről, a gyermekek személyiségfejlődésére gyakorolt hatásairól faggattuk egy nagyobb lélegzetű interjún keresztül. Természetesen beszámolunk a Helytörténeti Kör, valamint a Művelődési Ház közös programjáról, az 1687 – „Dunaparty” nevet viselő rendezvényről, illetve a Tiéd a Fesztiválról szintén hírt adunk képriport, valamint szöveges beszámoló segítségével. „Emlékezés” rovatunkban ezúttal a málenkij robot áldozatai előtt hajtunk fejet, illetve Karinthy Frigyes és Cini utolsó, Verőcén történt találkozásáról is olvashatunk a Helytörténeti Kör jóvoltából. 175 éve hunyt el Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője. Az ő munkásságába Szentandrási Erzsébet legújabb írása nyújt rövid betekintést. Végül, de nem utolsósorban szeretettel ajánljuk a Művelődési Ház augusztusi rendezvényeit, különös tekintettel a 19-ére megszervezett Szent István napi programokra, azok közül is kiemelve Szűts István - Koltay Gergely: Honfoglalás című magyar filmjének színpadi változatát, amelyet parádés szereposztásban tekinthetnek meg a történelmi rockoperák kedvelői. Tartalmas, békés augusztust kíván: A Verőcei Tükör szerkesztősége
2
Augusztus
„Nézz Né a k kisgyermek k áártatlan l szemébe: te szabod meg sorsát, felelős vagy érte.” Ez a mottója Szegedi Zsoltné Zsuzsanna bölcsődevezetőnek, aki a Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde berkein belül hoszszú évek óta lelkesen és szeretettel segíti a legkisebbek egészséges fejlődését. – Mi vezetett el a hivatáshoz, hogy pici gyermekekkel foglalkozz? – Már az általános iskola felső tagozatán megfogalmazódott bennem, hogy később gyerekekkel fogok foglalkozni. Ez az érzés aztán folyamatosan erősödött bennem. A nyolcadik osztály után egészségügyi szakiskolába kerültem, ahol megszereztem a gyerekgondozói szakképesítést. Közben persze a betegápolást is megszerettem, hiszen szinte minden kórházi osztályon megfordultam: a belgyógyászattól kezdve az intenzíven osztályon át egészen a nőgyógyászatig. – Nem fordult meg a fejedben, hogy például a kórház gyerekosztályán dolgozz? – Az azért egészen más, mint a bölcsődei gyermekgondozás, hiszen sokkal rövidebb ideig lehetnék kapcsolatban a gyermekekkel, illetve adódhatnak olyan nehézségek, amelyek engem lelkileg túlságosan megviselnének. Ezeket nem tudnám tárgyilagosan kezelni. Ha pedig sajnálattal közelítek egy gyermekhez, akkor képtelen vagyok azt a gyógyító tevékenységet kifejteni, amelyre szüksége van. Ezért döntöttem úgy, hogy a gyermekgondozói hivatást választom. Bölcsődében 1984-től dolgozom. Először Nagymarosra kerültem, ott tevékenykedtem 1996-ig. Akkor anyagi okok miatt megszüntették az intézményt. Ezután Verőcére jöttem, ahol négy éven át dolgoztam óvónők mellett, akiktől szintén nagyon sokat tanultam. Verőcén 2000-ben jött létre az első bölcsődei csoport. Az óvoda vezetője állt akkor az egész intézmény élén, én pedig a bölcsőde szakmai irányítását vettem át. Végül 2004-ben a Református Egyházhoz kerültünk az iskolával és az óvodával együtt. – Milyen okai lehetnek, hogy egy gyermek kétéves korától bölcsődébe járjon? – Elsősorban az, hogy sok családban mindkét szülőnek dolgoznia kell, és mivel a többgenerációs családmodell ma már nem nagyon él, nincs, aki a kisgyermeket gondozza-nevelje. A másik oka család szociális
Interjú
hl l h Ilyenkor I Il k a családgondozó lád d ó helyzete lehet. tesz javaslatot, illetve irányítja a gyermeket a bölcsőde felé. Előfordul az is, hogy a szülő vagy testvér betegsége miatt otthon nehezebben tudják ellátni a gyermek körüli feladatokat, ezért íratják be hozzánk. Előállhat olyan helyzet is, amikor a szülő úgy érzi, hogy nem tud eleget nyújtani a gyermekének, mert ő már hiányolja és keresi a többi gyerek társaságát. – Tudjuk, hogy egy gyermek személyiségének alapjai hároméves korára alakulnak ki. Nem okozhat-e zavart a fejlődésben az, hogy már korábban intézményi közösségbe kerül? – A közel harminc éves szakmai tapasztalatom azt mondatja velem, hogy kárt biztosan nem okozunk, sőt, inkább a gyerekek egészséges fejlődéséhez járulunk hozzá. Pályám során nagyon-nagyon ritkán, mindössze egy-két gyereknél fordult csak elő, hogy nem sikerült az úgynevezett beszoktatás. Ilyenkor valóban jobb, ha a gyerek még otthon marad egy évig. Náluk egyébként rendszerint az óvodai beilleszkedés is nehezebben megy. – Hogyan történik a bölcsődébe való beszoktatás? – Ez általában két héten át tart, a szülő és a gyermek együtt érkeznek hozzánk. Örömmel látom, hogy ezekre az alkalmakra már nemcsak az anyukák, hanem az apukák, sőt, a nagymamák is eljönnek Az első héten megfigyeljük az ő közös szokásaikat: hogyan történik a tisztába tevés, hogyan esznek, játszanak együtt. A második héten aztán elkezdjük átvenni a szülőtől a feladatokat. Ez idő alatt az apróságnak van ideje megismerni minket, a társakat és a környezetet. Természetesen sírás is előfordul néha, de ez normális. A beszoktatás idején családlátogatást szoktunk tenni, ezáltal jobban megismerjük azt a közeget, ahonnan a kisgyermek hozzánk érkezik. – Miként válik a gyermekek előnyére a közösségi lét? – Kétéves kor körül előtérbe kerül az énfejlődés, kialakul az éntudat, talán ezért is jó, ha gyerek ilyenkor több embert, ezzel együtt több közösségi szabályt ismerhet meg. Úgy látom, hogy utóbbiakat két-három hónap alatt el is sajátítják. Létezik egy bölcsődei napirend-vázunk, amelyet aztán a csoport összetételéhez, valamint az egyes gyerekek személyiségéhez igazítunk. Ez a rendszer könnyen és gyorsan megtanulható számukra és természetesen nagyfokú
VERÕCEI TÜKÖR
b á é d az apróságoknak. óá biztonságérzetet ad Ahhoz, hogy egy gyermek önálló, egészséges személyiséggé váljon, fontos, hogy minden ez irányú próbálkozására, tevékenységére is legyen elegendő idő és hely. Ezeket igyekszünk itt biztosítani. Mivel esetünkben kis létszámú csoportokról van szó, alkalmunk nyílik egyénileg, valamint az egész csoporttal együtt is foglakozni. Azt látom, hogy ebben a felgyorsult világban sok családban nem létezik kialakult napirend, és én ezt meg is értem. Viszont ez a gyerekek számára szintén egyfajta zaklatott életritmust teremt, amely miatt ők maguk sem kiegyensúlyozottak. Amikor viszont ide bekerülnek, megszokják a napi ritmust, kiszámíthatóbbá válik számukra a világ, és ettől megnyugszanak. Szerintem ez is a bölcsőde létjogosultságát igazolja. – Hangsúlyoztad, hogy itt jut idő a lurkókkal egyénileg és csoportként is foglalkozni. Hogyan valósul meg ez a gyakorlatban? – A bölcsődei nevelés egyik alappillére a gondozónői rendszer. Ez alapján a csoportot kétfelé osztjuk. A mi esetünkben ez azt jelenti, hogy a tizennégy fős csoportból hét gyermek jut egy gondozónőre. Tehát a beszoktatástól egészen az óvodába kerülésig egy gondozónő kísér figyelemmel egy adott gyermeket. Gondozza, neveli, felméri az esetleges lemaradásokat, majd igyekszik azokat orvosolni. Általában már az első néhány hónapban látjuk, hogy mely terület(ek) az(ok), amelyben a gyermek elmarad a többiektől, esetleg kimagaslik közülük, mert ilyen is előfordul, majd ezekre koncentrálva tudunk segíteni. A beszéd-, illetve a mozgásfejlődés az a két terület, ahol legtöbbször koncentrált szakmai segítséget kell nyújtanunk. Gyakran a szociális háttér az oka annak, hogy egy gyermek lassabban fejlődik bizonyos területeken, de egyéb okai is lehetnek. Azt tapasztalom, hogy a legtöbb bölcsődés, aki valamilyen fejlődési nehézséggel küzd, az év végére teljesen felzárkózik a többiekhez, tehát eléri az óvodai érettségi szintet. Összességében és elsősorban a munkánk segítő szerepét szeretném kiemelni, hiszen az óvodában már sokkal önállóbbak a gyerekek, mint a bölcsődében. Szokták emlegetni, hogy a bölcsőde egy szükséges rossz, de tapasztalataim alapján azt kell mondanom, hogy inkább jó hatással van a gyerekekre, és ezt a viszszajelzést az óvónőktől szintén megkapjuk. Könnyebb ugyanis a bölcsődéből érkező
VERÕCEI TÜKÖR gyermekekkel tevékenykedni, hiszen már szinte mindent tudnak, ami az óvodai léthez szükséges. – Hány kicsi jár jelenleg a bölcsődébe? – Most a jogszabályokban rögzített maximális létszámmal működünk. Ez jelen pillanatban két csoportban összesen harmincegy gyermeket jelent. A szeptemberben induló csoportba tizenhat gyermeket írattak be a szülők. – Hányan végzitek itt a napi teendőket? – Csoportonként két gondozónő és egy dajka látja el a feladatokat. – A július havi Verőcei Tükörben néhány szülő remekül megfogalmazta, miért fontos, miben van segítségükre a bölcsőde. Általában ilyen jó az intézmény kapcsolata a szülőkkel? – Hála Istennek nagyon jól együtt tudunk működni. Tulajdonképpen napi szinten kapcsolatban vagyunk: reggel, amikor fogadjuk a gyerekeket, illetve délután, amikor hazaadjuk őket. Lényegében az egész napról be tudunk számolni a szülőknek, és én úgy látom, hogy ez megnyugvást jelent nekik, hiszen, valljuk be, nem könnyű a legdrágább kincsüket ránk bízni. – Hogyan látod, általában milyen ma a családok szociális helyzete? - Egyre nő a különbség a jó körülmények között élő, illetve a fokozatosan elszegényedő családok között. Sajnos a munkanélküliség Verőcét sem kerüli el, így a fiatal anyukák nehezen találnak munkát. Ez megmutatkozik a bölcsődét igénylők létszámán is. Az egyik csoportunk eddig is jórészt nem verőcei, „bejárós” gyermekekből állt össze. Az idei beiratkozáskor meglepően kevés gyermek jelentkezett bölcsődénkbe. Emellett a hamarosan kötelezővé váló három éves kortól kezdődő óvodáztatás miatt az óvodába jelentkezők száma egyre nő. Az intézmény vezetősége ezért úgy döntött, hogy az egyik bölcsődei csoportot megszünteti és helyette egy óvodai csoportot hoz létre. – Mit emelnél ki a verőcei bölcsőde pedagógiai programjából? – Egyrészt létezik egy országos alapprogram, amelyhez igazodva minden bölcsőde kidolgozza a sajátját az intézmény egyéni adottságai szerint. Mi ezt úgy igyekeztünk megfogalmazni, hogy kissé már az óvodához is kapcsolódjon. Ilyen például az ő programjukban nagy hangsúlyt kapó néphagyomány-ápolás, amelyet mi szintén beillesztettünk a magunk tervezetébe. – Hogyan válik gyakorlattá az elméleti program? – Fontosnak tartjuk a magyarságtudat kialakítását, illetve annak erősítését, ezért
Interjú a gyermekek életkori, valamint egyéni sajátosságait figyelembe véve sok-sok képpel, énekkel, mondókával, körjátékkal színesítve közvetítjük feléjük a néphagyományokat. Az óvodához kapcsolódva, velük közösen veszünk részt például a Mihály napi készülődésben, vagy a szüreti felvonulásokon. Ilyenkor viseletbe öltöznek a bölcsődés és óvodás gyerekek egyaránt. – Református intézményről lévén szó, miként közvetítik az itt dolgozó szakemberek a keresztény értékeket a gyermekek felé? – Ezt szintén az ő életkori és egyéni sajátosságait szem előtt tartva próbáljuk megvalósítani. A legfontosabb a személyes példamutatás, illetve, hogy egy szeretetteljes közegben tevékenykedhetnek minden nap. A keresztény ünnepeket tekintve talán a karácsony az, amely a legkönnyebben megfogható, értelmezhető a kicsik számára, ezért leginkább erről szoktunk beszélgetni, ezáltal igyekszünk megismertetni velük Jézus születésének történetét. Karácsony környékén rendszerint megnézzük a faluban felállított Betlehemet is. Nemcsak karácsonykor, hanem egész évben étkezés előtt, után, valamint lefekvéskor közösen imádkozunk. Ez nem kötelező, de elmondjuk, hogy nálunk ez így szokás, aki szeretne, bekapcsolódhat. Jellemző, hogy egy idő után mindenki megtanulja és mondja a többiekkel az imádságot. Sőt, az is előfordul, hogy játék közben, a babakonyhában is elhangzik egy-egy ima, vagy akár – a szülők visszajelzései szerint – otthon is. – Mit hivatott megvalósítani a bölcsőde a gyermekek személyiségében, mire átlépik az óvoda küszöbét? – A cél az úgynevezett óvodaérettség elérése. Ez azt jelenti, hogy sok területen önállóvá válnak, például, ami az étkezést vagy az öltözködést illeti, de részt kell tudniuk venni a játékok elpakolásában is. Szintén fontos követelmény a teljes szobatisztaság. A bölcsődei élet napirendjének köszönhetően ezek a dolgok általában ki is alakulnak az adott év végére. Direkt oktatás a bölcsődében nincs, inkább az egész napos játék közben valósul meg a tanulás, ám ez olyannyira indirekt módon történik, hogy a „tanítás” szót ebben az esetben csak idézőjelben használom. A középpontban a játékosság áll: felkínálunk különböző témákat, amelyeket aztán akár egy hétig is boncolgatunk, beszélgetünk róla, körbejárjuk, énekeket, mondókákat gyűjtünk hozzá, ragasztunk, festünk. – Milyen tárgyi feltételek adottak a gyerekek számára?
Augusztus
3
– Sokféle kinti és benti játék, valamint az óvodának létezik egy nagyon jól felszerelt tornaszobája. Ezt használjuk, ha rossz idő van. A mozgásigény kielégítése nagyon fontos, és bár a csoporttermek sem kicsik, a tornaszobában rengeteg eszköz áll rendelkezésre, hogy egy jót tornázzanak a csemeték. Szeretik, akár egy órát is eltöltenek ott. De szintén a rendelkezésünkre áll egy sószoba, amely jó szolgálatot tesz például egy járványos időszakban. – Milyen előnyei vannak annak, hogy a bölcsőde, óvoda és iskola egyetlen nagy intézményben egyesül, így azokat mindössze kicsiny kapuk választják el egymástól? - Úgy látom, hogy ez nagyon jó, mert az óvodásokkal beleláthatunk egymás életébe, nem vagyunk egymástól elszakítva, napi kapcsolatban vagyunk, közös programokon veszünk részt. Ugyanez érvényes az óvoda és az iskola közötti kapcsolatra. Mindez a gyerekek töretlen fejlődését szolgálja, hiszen a bölcsiből az oviba, illetve az oviból az iskolába lépve minden és mindenki ismerős már. – A lurkókkal tehát folyamatos és alapos a törődés, de ki foglalkozik a gondozónők lelkével? – A pszichológusunkkal és a gyógypedagógusunkkal szoktuk megbeszélni, ha olyan probléma adódik, amelyhez szükséges a konzultáció. De részt vettem már úgynevezett kiégés ellni továbbképzésen is, amely nagyon hasznosnak bizonyult. Mi gondozónők szintén meg szoktuk egymással beszélni a problémáinkat, valamint a nyári szabadság jó alkalom a feltöltődésre. – Mégis adódik a kérdés: mi ad erőt a mindennapokhoz? – Egyrészt a már említett mottóm jól kifejezi ezt, illetve ezeknek a csöpp gyerekeknek a szeretete az, ami erőt ad a mindennapi munkánkhoz. Sokszor egy kis maszatos kéz simogatása vagy egy cuppanós puszi, egy ölelés, egy hálás kis mosoly többet jelent mindennél. Természetesen a szülők visszajelzései, az ő szeretetük is hozzájárul ahhoz, hogy lelkesen végezzük a napi teendőket. Úgy gondolom, hogy ebben a családias, barátságos környezetben olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik testileg és lelkileg egyaránt egészségesen fejlődnek, a különböző tevékenységek által megismerik szűkebb és tágabb környezetüket, majd mindezek által fejlődőképes emberekké válnak. – Mik a jövőbeni terveid? – Szeretnék ennek a hivatásnak élni, míg nyugdíjba nem megyek. Remélem, Isten ad hozzá nekem elég erőt, kitartást és egészséget. Révuti Norbert
4
Augusztus
Június 27-én tartott ülésén az önkormányzat képviselő-testülete úgy döntött - megvizsgálva a lakossági kérelmeket -, hogy 50 százalékkal hozzájárul azoknak az idős nyugdíjasoknak a szemétszállítási költségeihez, akik 65 év felettiek, egyedül élnek a háztartásban és havi nyugdíjuk összege nem éri el a mindenkori öregségi nyugdíjminimum háromszorosát. A kérelmezőknek a jövedelmet igazoló nyugdíjszelvényt a polgármesteri hivatalhoz kell benyújtaniuk. * A testület javaslatára ezentúl a szemeteszsákok 520 forintos áron megvásárolhatók lesznek a gazdaboltban és a Dóri Deli élelmiszerüzletben.
Hírek, információk
A képviselő-testület döntése értelmében Verőce község részt vesz a Megújuló energiahordozó-felhasználás növelése című pályázaton. Az önkormányzat pályázatot nyújt be az erre a célra legalkalmasabbnak talált óvoda épületére. A beruházás költsége 26.817.040 Ft. Ebből az önkormányzati saját erő 4.022.556 Ft. Nyertes pályázat esetén napkollektorok kerülnek az óvoda épületének tetejére. * Júniusban elkezdődött a falu egyik legértékesebb épületének, a református templomnak a felújítása. Márkus Gábor, a református egyházközség vezetőjének kérelmét megvizsgálva a testület úgy döntött, hogy 2 millió forinttal támogatja a felújítást.
Kedves Verőcei Családok! Búcsúzom Önöktől, Tőletek egy időre, mert az élet másfelé szólít. Párom külföldi munkája miatt az egész család vele tart, hogy megőrizzük családunk egységét. Köszönöm a bizalmat, az elfogadást, a sok szeretetet, ami sugárzott felém. Nagyon szeretem a munkám, Önök, Ti sokat segítettetek, hogy eredményesen végezhessem. Hiányozni fognak, fogtok majd! Személyesen augusztus 12-én, hétfőn 10 és 12 óra között a Faluházban búcsúzom a körzettől, az anyatejes világnap rendezvényén. Igyekeztem segíteni az új védőnők kiválasztásában és átadni a tapasztalataimat. Augusztus 5-től már Molnár Erikával és Demjén Annával találkoztok a tanácsadóban és körzetben. Kérem, fogadják, fogadjátok Őket is olyan türelemmel és szeretettel, mint annak idején engem! Viszontlátásra Villányi-Papp Andrea védőnő
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
A háziorvosi rrendelés nd léé ttelefonszáma: l f n ám 375 375-448. 448 A ffogászat á t ttelefonszáma lf (Csak rendelési időben): 06-30-306-91-75. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
VERÕCEI TÜKÖR
A Duna sor lakói árvízvédelmi védmű építése ügyében nyújtottak be kérelmet. A testület úgy döntött: megvárja a közeljövőben elkészülő állami vízrendezési tervet, és ennek ismeretében határoz a védművel kapcsolatosan. * Döntés született a Hét vezér haranglábak felújításáról, hiszen az időjárás és az árvíz is megviselte a fából készült szerkezeteket. A felújítást Gebora István verőcei vállalkozóra bízta a testület. A munka a tervek szerint a napokban kezdődik, várható költsége 1.785.000 Ft. Grauszmann György A pénzügyi és településfejlesztési bizottság elnöke
Születések: Tóth Balázs és Nagy Eszter Ágnes fia Tóth-Nagy Bendegúz, Tajti Gábor és Stumpf Krisztina fia Tajti Ákos, Kovács Zsolt és Surányi Bernadett fia Kovács Alex, Kiss Árpád és Mészáros Diána leánya Kiss Petra. A verőcei védőnő gyermeke: Palcsó Gergely és Lécz Izabella kislánya: Palcsó Emma. Házasságkötés: Kiss-Kovács Tímea és Magyarkúti Balázs Haláleset: Nikischer Gyuláné (Kurali Ilona), Szkolnikovics József, Reuter Franciska (Migazzi), Péter Csaba, Nádasi Tünde, Dezső Erzsébet (Kródi Erzsébet), Cseri Lászlóné (Koskai Ilona). Lezárva: 2013. július 23.
A tervek szerint szeptembertől újra két vágányon közlekedhetnek a vonatok Verőce és Vác között a szobi vonalon – közölte a Verőcei Tükör megkeresésére a MÁV Zrt. Kommunikációs Igazgatósága. A közelmúltban kezdődött meg az időjárás miatt 2010-ben megrongálódott vasúti pálya bal vágányának helyreállítása. A munkálatok során erősített talajtámfalat építenek, kijavítják a víztelenítési hibákat. A forgalom elől elzárt bal vágányt átmenetileg 800 méter hosszon felbontják, majd a szükséges javítások elvégzése után viszszaépítik. A jobb vágány csak időlegesen lesz lezárva rövid időszakokra, ami nem jelent további jelentős forgalomkorlátozást – tudatta a MÁV. Az ideiglenes forgalomba-helyezést augusztus végére tervezik, a munkák teljes befejezése december közepére várható.
VERÕCEI TÜKÖR
Jelenleg is rengeteg a bizonytalanság a verőcei betegotthon bezárásának körülményeit illetően. A Honvédelmi Minisztérium közleményét áprilisi számunkban olvashatták, most Bethlen Farkas polgármestert kérdeztük az üggyel kapcsolatosan. – A HM közleményét ismerjük. Ön mit tud a bezárás okairól, körülményeiről? – Igazából nagyon keveset. Fél éve folyamatos kapcsolatban állok Németh Károly doktor úrral, aki az intézmény igazgatója volt. Bent jártunk a parlamentben, megpróbáltuk külön és együtt is érvekkel alátámasztani a betegotthon létjogosultságát, harcolni azért, hogy az intézmény fennmaradjon. Mindenhol – ha kaptunk is ígéreteket – falakba ütköztünk. Hogy mi áll az egész mögött, nem tudom. Jelenlegi információim szerint a bezárás hivatalos dátuma július 1-je volt, de a költözés folyamatosan, azóta is zajlik. Májusban személyesen vittem be az ügyet napirendi pontként a képviselő-testületi ülésre, és döntöttünk is. Eszerint kéréssel fordulunk az állam felé annak érdekében, hogy Verőce Község Önkormányzatának tulajdonába adja a területet az épületekkel együtt, valamint ezáltal azok kezelésének jogát is. A képviselő-testületi döntésről levelet küldtem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nek. Verőce polgármestereként leírtam, hogy a község az elmúlt évtizedben rendkívül szigorúan gazdálkodott, tőlünk az állam nem vett át adósságot, sőt, tartalékokkal rendelkezünk. Ezért azt kértem, hogy ne sújtsák a települést, hanem inkább méltányolják eredményeinket azzal, hogy a honvédségi területet az épületekkel együtt ingyenesen önkormányzati tulajdonban adják. A levélhez természetesen mellékeltem a testületi határozatot. Ezeket szintén elküldtem a parlamentbe, odatettem Harrach Péter képviselő úr asztalára is, valamint arra kértem őt, hogy támogassa az ügyünket. Egyelőre itt tartunk, válasz még nem érkezett. – Amennyiben a kezdeményezés sikerrel jár és Verőce önkormányzata megkapja az objektumot, mi lesz a sorsa? – Ezt még nem tudom biztosan. Intuitív ember vagyok, a megérzéseim alapján élem az életet. Egyelőre azt érzem, hogy amit teszünk, az jó. Annyi viszont bizonyos, hogy ha Verőce megkapja a területet, megvannak a kapcsolataim és az eszközeim ahhoz, hogy
Hírek, információk
egy „aranytojást tojó tyúkot” teremtsünk a település számára. Eddig két irányban gondolkodtam az ügy kapcsán. Az egyik irány, hogy egy önkormányzati idősotthont hozunk létre, a másik, hogy osztrák, német és svájci befektetőkkel közösen – valamely szakterületre fókuszálva – rehabilitációs központot működtetünk az intézményben. Egyelőre ezek csak gondolatok, ha majd döntés születik, akkor érdemes a továbbiakkal érdemben foglalkozni. – Mit lehet tudni az intézmény dolgozóinak, illetve lakóinak sorsáról? – Ez a Honvédelmi Minisztérium hatásköre. Én úgy tudom, hogy az egyes dolgozók munkaszerződése alapján hoztak döntéseket, az intézmény lakóit pedig már elszállították. Annyi a bizonytalanság az üggyel kapcsolatosan, annyi egymásnak ellentmondó információ érkezett, hogy nem tudok semmi biztosat mondani. – Amíg ennyi titok lengi körül az ügyet, az emberek nyilván találgatni kezdenek az intézmény további sorsát illetően… – Már két helyről is hallottam azt a pletykát, hogy én, Bethlen Farkas magánszemély megvettem a betegotthont. Vissza is kérdeztem, hogy tisztában vannak-e vele a híresztelők, mekkora az értéke ennek a területnek.
Augusztus
5
Persze, fogalmuk sincs. Csak hogy tisztázzuk: milliárdokat ér. És hogy kicsit cinikus választ adjak a gyanúsítgatásokra: hát persze, csak úgy benyúltam a mellényzsebembe, elővettem belőle pár milliárdot és kifizettem... A tény az, hogy én magam vittem a betegotthon ügyét a testület elé, tehát nem is tudom, hogyan képesek egyesek ilyesmit kitalálni... – A betegotthon ügye mellett milyen feladatokra koncentrál jelenleg az önkormányzat és a polgármester? – Rengeteg a munka. Hogy csak néhányat említsek, gőzerővel lobbizom beadott pályázataink eredményes elbírálásáért. Ezek a művelődési ház, valamint a polgármesteri hivatal energetikai felújítását, illetve egy 570 millió forint értékű csatornafejlesztést céloznak meg, de éppen a minap nyújtottunk be egy pályázatot az iskola és az óvoda napelemes korszerűsítése érdekében is. Én akkor éreznék igazságosságot az állam részéről, ha ezeket kedvezően bírálnák el annak tükrében, hogy számtalan önkormányzat adósságát átvállalták, míg Verőcének nemhogy tartozása nem volt, hanem jelentős megtakarítással rendelkezik. Azt hiszem, ezt illene végre méltányolni. Révuti Norbert
Felhívás valamennyi földhasználó számára A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény és a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól szóló 356/2007 (XII. 23.) Korm. rendelet változása következtében valamennyi ingatlanügyi hatóságnál (továbbiakban: járási földhivatalnál) regisztrált földhasználó köteles bejelenteni: a) magánszemély földhasználó esetében a személyi azonosítóját (személyi számát) és az állampolgárságát, b) gazdálkodó szervezet földhasználó esetében pedig a statisztikai azonosítóját. A fentiek alapján 2013. szeptember 30-ig az illetékes járási földhivatalhoz be kell nyújtani a 2013. január 1-ét megelőzően már regisztrált földhasználóknak a fenti adatokat tartalmazó földhasználati azonosító adatközlési adatlapot. A földhasználati azonosító adatközlési adatlap beszerezhető a földhivataloknál, vagy letölthető a www.földhivatal.hu honlapról. A bejelentést határidőben elmulasztó földhasználót a földhivatal bírsággal sújtja, amelynek mértéke a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének ezerszerese, azzal, hogy nem lehet kevesebb a behajtható köztartozás minimális összegénél. A Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatala
6
Augusztus
Hírek, információk
Tisztelt Szerkesztőség! Az Árpád út 34. számú házban lakunk, közvetlenül a Községháza mellett a Duna-parton. Szeretnénk megköszönni az önkormányzat és a Katasztrófavédelem munkatársainak, valamint barátainknak, ismerőseinknek és a Borbarátoknak mindazt a segítséget, amit tőlük kaptunk az ár-
VERÕCEI TÜKÖR
víz idején. Mindez lehetővé tette, hogy én és családtagjaim hatásosan tudtunk védekezni a rendkívül magas dunai árvíz ellen. Mellékelek néhány felvételt. Látszik, hogy embermagasságú vizet kellett megfogni. Összehasonlításképp kezemben tartom a 2006-os árvízi felvételt az egyik képen. dr. Granát János és családja
A beharangozott árvízre a Verőcei Borbarátok is felkészültek. Minden veszélyeztetett helyen, ahol komoly védekezésre volt szükség, az önkéntesek és a borbarátok a tulajdonosok segítségére sietve töltötték a homokzsákokat és segí-
tettek a gátak magasságának növelésében. A Borbarátok másik – nem elhanyagolható – segítsége volt a gáton dolgozók pogácsával és verőcei borral való kínálása, mely a kölcsönös összetartozást, a gondokkal szemben a jó hangulatot, a
bizakodást biztosította. Külön köszönet mindenkinek, aki hozzátett ahhoz az eredményhez, hogy a soha nem látott méretű árvizet sikerült különösebb veszteség nélkül megélni. Borbarátok
Ingyenessé vált a váci közterületeken a parkolás a képviselő-testület döntése értelmében - olvasható a város honlapján. A testület a közelmúltban helyezte hatályon kívül a parkolás szabályozásáról és a várakozóhelyek igénybevételének rendjéről szóló rendeletet. Az önkormányzat felhívja ugyanakkor a figyelmet arra, az új szabályozás nem vonatkozik a magánparkolók díjaira - írták a vac.hu-n. Az MTI önkormányzattól származó in-
formációi szerint a döntés hátterében az áll, hogy a város közepén évek óta épülő mélygarázs átadása még mindig várat magára, ami visszatérően élénk tiltakozást vált ki a műemléki környéken élők, dolgozók és a Vácra látogatók körében. A város honlapján közölték: noha az önkormányzat 50 millió forintnyi saját forrásból megkezdte a mélygarázs életveszélyessé vált térfelszínének a rendezését, a projektet finanszírozó bankkal máig nem
született végleges döntés a befejezésről, illetve a tulajdonviszonyokról (a korábbi kivitelező már rég levonult a területről). A váci honlapon az olvasható, hogy 2008 szeptemberétől a városmagnak számító 1-es zónában a személygépkocsival várakozóknak például negyedóránként 50, míg a 2-es zónához tartozó utcákban ugyanezen időtartamra 40 forintot kellett fizetniük hétköznap 7 és 17, illetve szombaton 7 és 12 óra között. (MTI)
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámoló
Augusztus
7
Drága Nagymamám! Képzeld, idén először részt vettem a verőcei református hittantáborban. Sok barátot szereztem, volt egy nagylány, aki 10 éve táborozik itt. Olyan sokan voltunk, hogy alig fértünk be a gyülekezeti terembe, majdnem hatvanan. Mama, te tudtad, hogy felújítják a templomot? Ezért minden a gyülekezeti teremben történt. Ott énekeltünk, hallgattuk az áhítatokat, imádkoztunk, ott reggeliztünk, ebédeltünk, vacsoráztunk. A nénik a gyülekezetből nagyon finomakat főztek nekünk, és minden nap kaptunk sütit, mint ahogy nálad szoktunk.
Egész héten történeteket hallgattunk a Bibliából, Pál apostol missziós útjairól, feladatokat kellett megoldanunk, amiért járt egy-egy tégla (papírból), és ezekből a téglákból pénteken közösen egy hatalmas templomot építettünk. Volt egy kisfiú, aki az első napon azt mondta, nem hisz Istenben, de a táborzáráskor ő volt az első, aki beszámolt a heti élményeiről, és azt mondta, már hisz. Én is hiszek Istenben, mint te mama. Fogok imádkozni minden este, és olvasgatom a képes gyermekbibliámat, amit tőled kaptam karácsonyra. Olyan sokat énekeltünk, hogy a hétvégére be-
rekedtem, majd amikor megyek hozzád, eléneklem neked azokat a szép dalokat, amiket a táborban tanultam. Képzeld, az egyik dalt a tiszteletes úr cowboyos dallamban kísérte, majdnem táncra perdültem, annyira tetszett. Tanító nénik, óvó nénik foglalkoztak velünk. Fürödtünk Bánkon, voltak sorversenyek, vízibomba-csata, tábortűz, éjszakai túra. A tábor végén mindenkit egy sapkával ajándékoztak meg, amit jövőre is felveszek, amikor újra eljövök, mert annyira jól éreztem magam. Az van ráírva a sapkára: Református Hittantábor, Verőce 2013. Sok puszit küld: unokád
Családias hangulatban zajlott az idei Erdélyország az én hazám világtalálkozó a Csattogó-völgyben. Az elmúlt évi rendezéshez képest jóval többen lettek táborlakóink és vendégeink. Ehhez az időjárás is nagyban hozzájárult, de legfőképp az emberi tényező volt a döntő. Jól szervezett, a műsorrendet pontosan követő tábori szervezői csapatom kitett magáért. Összesen 64 programban lubickolhatott kedvére a Nagyérdemű a három nap során. Köszönöm elsősorban a táborba viszsza-vissza térő látogatóinknak a kitartást,
amiért 7 éven át velünk voltak és élvezhették a transzszilvanizmus légkörét messze Erdélyhon bástyáitól, a Börzsöny lábánál. Köszönöm az újonnan kilátogatóknak is, hogy megtisztelték a rendezvényünket, remélve jövőre ismét kedvet kapnak kikapcsolódni közöttünk. Köszönöm meghívott fellépőinknek, előadóinknak, hogy nemes üzenetértéket hordozva adták át belső énjükből fakadóan mondandóikat, okosítva, feltöltve ezáltal a Közönséget. 2014 nyarán a világtalálkozó főbb témái az erdélyi örmények, Kolozsvár és
környéke, valamint Székelyföld lesz. Úgy érzem, ha a hét év során csak egy picit is hatással lehettünk rendezvényünk kisugárzásával a nagyvilágra - szűkebb értelemben a Kárpát-medence magyarságára -, már megérte annyi éven át az egykoron elültetett cseresznyefácskát ápolni, gondozni, babusgatni rontó, ártó viharok közepette is. Bízva a Csíksomlyói Szűz Mária hathatós közbenjárásában találkozóra invitálok ismét minden Erdélyért küzdeni akaró magyar nemzettársat 2014-ben a Csattogóvölgybe! Gaál István alapító, főszervező
Frigyesy Ágnes felvéelei
Augusztus
Beszámoló
Igazi családi, művészi fesztivált rendeztek július első hétvégéjén községünkben. Az apropót az az 1933-as rendelet szolgáltatta, amely hivatalosan is üdülőhelyi rangra emelte Verőcét. A címben is olvasható szám pedig a folyamkilométerek száma. Ennyi utat tesz meg a Duna, amíg a verőcei hajóállomástól a Fekete-tengeri torkolatáig elér. A rendezvények pénteken kezdődtek, a Helytörténeti Kör a művelődési házban rendezett kiállításon mutatta be az eltelt nyolcvan esztendő fürdőkultúrájának emlékeit. Csodálattal néztük a régi fotókat, képeslapokat és olvasgattuk az érdekes történeteket a kiállított paravánokon. A falakat a verőcei Duna-szakaszról készült festmények díszítették. A helyi alkotókon kívül kiállítottak az
„Újpesti Művészek”, akik jórészt a verőcei illetőségű Nagybányai Nagy Zoltánhoz kötődtek. A vizuális élmények után Járvás Katalin előadóestje nyújtott felejthetetlen élményt. Nyugatos költők verseit egy-egy zongoradarabbal kötötte össze, csakúgy, mint a folyó Duna-menti országokat. Az árvíz nyomai még ott „díszelegtek” a parton, a magas vízállás miatt a programok a művelődés ház udvarára és termeibe szorultak. Gyermekek és felnőttek egyaránt élvezték a Verőcei Fenegyerekek színjátszó kör előadását és a Mesejátékot is. Közben megérkeztek a vendég festőművészek, akik helyben készített alkotásaikkal színesítették a műsort. A játékos kézműves foglalkozások délelőtt, délután egyaránt nagy sikert arattak. A homokvárépítő-verseny helyett a résztvevők téglányi fakockákból építettek várakat. A festők kerítés-kiállítása mellett
8
VERÕCEI TÜKÖR
a gyerekek alkotásai is a falra kerültek. Közben bográcsban rotyogott az ebédnek való, bizony, senki nem maradhatott éhen. A délután hamar az estébe fordult és az eredményes pontgyűjtők jutalma sem maradhatott el. Egész nyereményeső zúdult a kis résztvevőkre, fődíjként pedig a festők egyik helyben készült alkotása is kisorsolásra került. Mindezt köszönhetjük támogatóinknak: Újpesti Festők Köre, Verőcei Nyílt Műhely Művészeti Egyesület, Detvay Marcella művésznő, a Four Bones együttes, Rikker Tibor, Tomi Pékség, Vén Duna Cukrászda, valamint sok-sok önzetlen segítő, aki a kiállítási anyagot is biztosította. A Four Bones harsonaegyüttes vidám örömzenélése méltó lezárása volt a hosszú családi programnak. Gebora István
Zsidákovics Mihály felvételei
VERÕCEI TÜKÖR
A július 19-i hétvégén egy új típusú családi fesztivál született Verőcén. Mócsai Dávid, a rendezvény szervezője egy igazi családi hétvégés fesztivált gondolt ki és valósított meg a Lósi-völgyben, a Kárpát-haza Lovasfogadó területén. Péntek délután sorban érkeztek a családok, és már az esti nagyszínpadi koncertek előtt beindult a „gyereksarok”. Kézműves foglalkozások kötötték le a kicsiket, az alternatív zenei formációk játékát pedig a fesztiválozók apraja-nagyja egyként élvezte. Igazi örömzenélést hallhattunk, több csapat egymástól 100-200 méterre mutatta be repertoárját erősítés nélkül, így nem zavarták egymást. A nagyszínpadon este hét után kezdődött az élet. A zenekarok óránként váltották egymást. Fellépett a Sheket, a Magic
Beszámoló
Cats és a Tabanda and San Borondon Ciclo Fanfaria. Bár a gyerekek belefáradtak az egész napos játékba, azért a színpad elől alig lehetett a sátrakba csalogatni őket. A büfé folyamatosan szolgáltatta az ellátást, a szörpök és kézműves sörök, az igazi magyar termékek valódi alternatívái voltak a máshol mindent elözönlő külföldi érdekeltségű multiknak. Érdekes színfolt a „Teaház”, ahol természetben gyűjtött és szárított aszalt növényekből, gyógynövényekből, teafüvekből készített italok ízét élvezhettük. Az éjszakában a tábortűz mellett alkalmi csoportosulások zenéltek hajnalig. A reggelbe hajló örömzenélés ellenére hamar megelevenedett a tábor, egy gyors takarítást követően máris többen sorban álltak a reggeli kávéért és a frissen sült rántottaillat kicsalogatta a sátrakból a közönséget. A gyerekek ismét beálltak
Augusztus
9
a kézműves foglalkozások asztalaihoz, a lelki felfrissülésről az Életfa Mantra Kör gondoskodott a Kárpát-haza templomában tartott meditációs koncerten. A Wass Albert múzeumot is sokan felkeresték, elidőzve a hűvös gerendaházban az író személyes tárgyai között. A kicsik lovagolhattak és hintóval utazhatták körbe a fesztivál területét. Az esti programokat a nagyszínpadon Kettős Tamás és a Vadszamarak zenéje nyitotta, majd az Óperentzia és a Korai Öröm vezette fel az ismét hajnalig tartó örömzenélést. A vasárnapi lazulásban meglepetés-koncerttel és több alkalmi unplugged zenei előadással zárult a nyár legbarátságosabb fesztiválja. Élményekben gazdag, háromnapos családi fesztivált láthattunk Verőcén. Reméljük, jövőre ismét találkozunk veletek, mert Tiéd a Fesztivál. G.I.
Gebora István felvételei
10
Augusztus
Helytörténet
VERÕCEI TÜKÖR
Karinthy K i h Frigyes, Fi ak kortársai, á i a Nyugatosok által is elismert írózseni az 1932-38 közötti években Verőcén nyaralt. A Karinthy első házasságból származó K. Gábor költő, Bőhm Aranka, a második feleség és közös gyermekük Ferenc (CINI) csodálatos nyarakat töltött itt. Karinthy Ferenc Szellemidézés című könyvében apjának állít emléket. Az alábbi részlet apa és a fiú utolsó találkozását örökíti meg, mely Verőcén volt 1938 augusztusában. Karinthy innét Leányfalura, majd a Balatonra utazott, ott hunyt el augusztus 29-én. „Aznap este mind együtt ültünk a Duna-parti Árpád vendéglő teraszán. Igen világos, holdas éjszaka volt, s messzire láthattunk felfelé, meg lefelé a Dunán. Még a szemközti sziget is látszott, haloványan és kissé ködösen. Dél felé, Budapest körül, világos volt az esti ég, még világosabb, mint máshol, a főváros millió fényével messzire mutatott. Fehér bor állott az asztalon, s elég csöndesen telt az idő. Hamar le is feküdtünk valamennyien. Apám Rozsnyayékhoz ment, ahol erre az éjszakára a vendégszobában ágyaztak. Felvidult, amikor megpillantotta a keményre vasalt ágyneműt, s a dagadtra tömött sok párnát. A ház hamar elszenderült, de apám még nem tudott elaludni, megszok-
ta a ké késői ői llefekvést. f k é Üldö Üldögélt él az áágyon, ki kinézett a Dunára, nem gondolt semmire. A vízen uszályos hajók dohogtak fölfelé, olykor kürtjelek hallatszottak, melyekkel az összeütközéstől óvták magukat. Eszébe jutott, hogy valami olvasnivaló után nézzen. Átment a másik szobába, a könyvtárba, lámpát gyújtott, s végigjártatta tekintetét az állványokon. Nagyon szép és gazdag gyűjtemény volt itt, ésszerűen elrendezve. Oldalt a szekrényben helyezték el a költőket, betűrendben. Középen a prózai szépirodalom, jobbra a tudományos munkák, tudományágak szerint, alul folyóiratok és szótárak. Külön állványon a ritkaságok, meg a szerzők által Rozsnyaynak dedikált munkák, köztük Wilde Oszkár művei. Apám elismerően bólintott. Nálunk ugyanis - odahaza - rengeteg szedettvedett könyv hevert szanaszét, teljesen rendszertelenül. A Háború és béke második és harmadik kötete, egy igen hiányos Goethe, hézagos lexikonok, drága és ritka könyvek első és negyedik kötetei, irodalmi ritkaságok sok kitépett lappal és fedő nélkül. Amikor később barátaimmal felszámoltuk a könyvtárt, nem győztünk bosszankodni, mert hiába próbáltuk öszszeillesztgetni a részeket, egésszé sehogy se kerekedtek. Amellett roppant mennyiségű szemét gyűlt össze állványainkon, mindenféle álírók, ki tudja, honnan idekerült munkái, rengeteg régi újság, teljesen ér-
téktelen, idejétmúlt kémiai, ék l id jé úl orvosi, i ké i i szellemtörténeti, gazdasági, s az ég tudja még, milyen művek! Apám elkedvetlenedett. Halványan arra gondolt, hogy ha hazamegy, mégis újjászervezi végre könyvtárát, persze, ez is régi terve volt. De aztán legyintett, és kivette Mérimée: Lelkek a purgatóriumban című novelláját. Rögtön el is olvasta az egészet. Késő éjjel lett, mire a végére ért. Álmodott is valamit zavarosan Juanról és Garcíáról, meg a salamancai templom tornyáról, ahol saskeselyűk ütik csőrükkel a harangot… Nyolckor ébredt. Még pára szállt a vizek felett, de a nap szépen sütött. Eszébe jutott, hogy ide nem is messzire barátja, Móricz Zsigmond háza áll Leányfalun. Úgy érezte, sürgősen beszélnie kell vele. Nem is habozott soká, tőlünk elbúcsúzott, s jegyet váltott a tízórás hajóra. A kis móló, amely a kikötőhöz vezetett, fürdött a napfényben. Mikor beszállt a visegrádi hajóba, felülről meg kellett még kerülnie a Szentendrei-szigetet. Sípolás indította útnak a kis gőzöst, s apám a korlátnál kegyes mozdulattal intett felénk, kissé színpadiasan, kissé tréfásan. Világosszürke ruhában állt ott, mindig előrehulló haját most kissé felborzolta a szél, éles profilja a vizes, zöldes háttérbe rajzolódott. Többé nem láttam.” (Karinthy Ferenc: Szellemidézés; Budapest, 1967. Szépirodalmi Könyvkiadó.) A Verőcei Helytörténeti Kör gyűjtése
E hónapban van 175 éve, hogy elhunyt Kölcsey Ferenc, a Himnusz költője. A mű Szatmárcsekén 1823. január 22-én született, keletkezési időpontját ma a Magyar Kultúra Napjaként tiszteljük. Kölcsey a reformkornak nemcsak költője, de elveihez hű államférfija is volt, akinek szent volt a nemzet fogalma, a nemzeti függetlenség, a nemzeti egység és a magyar nyelv óvása. Himnusza spontán módon vált a magyarság legfőbb nemzeti költeményévé, előtte egyházi népénekek töltötték be a nemzeti ének szerepét, mint a Boldogasszony anyánk, a Szűzanyához, a magyarok védőszentjéhez fohászkodó ének. Életművének utolsó nagy alkotása a Parainesis Kölcsey Kálmánhoz, melyben a
„rény” (erény) útjait kívánja megmutatni árván maradt unokaöccsének. (A „rény” Kölcsey nyelvújítási szava.) E végakaratszerű művében az erkölcsös ember követelményeit fogalmazza meg a fiúnak. „Egész életedet meghatározott elv szerint intézni, sohasem tenni mást, mint amit az erkölcsiség megkíván!” Tehát: „Szeresd az Istenséget!, Szeresd az emberiséget!, Szeresd a hazát!, Törekedjél ismeretekre! Meleg szeretettel függj a hon nyelvén!” Ahogy Kölcsey saját magáról is vallotta: „Hazámat, nemzetemet mindig lángolva szerettem; magyar lenni büszkeségem volt, lesz örökre. Még akkor is, midőn a nemzet ellen kínosan panaszkodom.” (Szentandrási Erzsébet)
Tanács Hogyha pályád ellenébe Küzd az álnok vad gőgjébe, S tőrt hány minden lépteden; S nincs, ki nyújtson hív oltalmat Vészhozó ösvényeden: Menj! s temesd el bús fájdalmad Hol reád vár szent magány; S vonj korlátot álmaidból, S alkoss ideáljaidból Szebb világot alkonyán. (Cseke, 1824. február)
VERÕCEI TÜKÖR
Szikrázó napsütés és csodaszép természeti környezet. Lázasan dolgozó emberek, mindannyian önként, egy cél érdekében mozdultak meg: emlékezni arra a 100 ezernél is több fiatalra, akik a vesztes háborút követően a „vörös bestia” fogságába kerültek és egy „kicsi munkára” a Szovjetunióba hurcoltattak. E munka, vagy ahogy a kollektív emlékezet megőrizte, a málenkij robot a szovjet direktíva szerint elsősorban a németeket érintő jóvátételi kötelezettség volt, és a háborúban feldúlt orosz területek újjáépítését, a károk enyhítését szolgálta. Azonban a gyakorlat mást mutatott: a „kicsi munka” éveket jelentett pokoli körülmények közt, étlen-szomjan, reggeltől-estig, mely az elhurcoltak közel 60 százalékának az életébe került. A „német lakosság” definíció pedig a kezdeti német ajkúságról előbb a németes nevűre, majd a keretek feltöltése érdekében mindenkire vonatkozhatott. A verőcei Kárpát-Haza Templománál a Megbékélésért Polgári Szövetség szervezésében immár harmadik alkalommal emlékezhettünk rájuk, és bár a hangulat családias volt, a jelenlévők életben tartják a fáklya lángját és tovább viszik azt. A főszervező, Suskó Margit már kora reggeltől a helyszínen szorgoskodik és várja a vendégeket: Plósz Mihályt, mindenki Miska bácsiját, a felsőzsolcai túlélőt, aki reggeltől estig képes ugyanolyan izgalmasan és lelkesedéssel mesélni a megélt borzalmakról, élettapasztalatairól. A felső- és alsózsolcai, miskolci egyesületi tagokat, akik többnyire családi érintettségük okán harcolnak az igaz ügyért. Vitéz Kardos Lászlót, aki a kezdetektől Margit asszony legfőbb segítője, a korszak jeles ismerője. Márkus Gábor verőcei református lelkészt, aki áldásával, imáival mindenkor közvetít a felsőbb hatalom irányába. A Nemzeti Érzelmű Motorosok képviselőjét, aki egy különleges meglepetéssel készült. Dr. Papp Lajos professzor urat, aki a nemzeti érzelmű értelmiség azon kisebbsége közé tartozik, akik következetesen és küldetésükhöz híven minden magyar ügy legfőbb támogatói, zászlóvivői. Valamint mindenki mást, aki vagy munkájával, vagy puszta jelenlétével hozzájárult ahhoz, hogy a málenkij robotosok mostohán kezelt emlékét feleleveníthessük és a közbeszéd részévé tehessük. Közben zarándokok érkeznek a nem-
Beszámoló
rég felavatott egyedülálló Wass Albert múzeumba Hatvan városából. Eligazítjuk őket, majd midőn meghallják, hogy milyen esemény okán szorgoskodunk, elmesélik, hogy családjuk révén ők is érintettek. Isten útjai kifürkészhetetlenek, mosolygunk össze, hiszen mindnyájan tudjuk, hogy nem a véletlen, hanem a Teremtő gondviselés sodorta őket ide épp ezen a verőfényes napon. Hatvan és környéke maga is igen csak megszenvedte az elhurcoltatásokat, e város, vagy épp a közeli -bár már Pest megyében található - Aszód és Iklad mind olyan gócpont volt, ahonnét fiatalok százait rabolták el családjuktól és terelték a messzi Szovjetunióba. Ezért vannak ők itt, és ezért konstatáljuk boldogan, hogy néhány igaz magyar emberrel újfent gyarapodtunk. Harangszó jelzi, hogy hamarost kezdetét veszi az esemény, ezért a kezek egyre gyorsabban járnak, a felszólalók, versmondók arcán látszik a sokunk által jól ismert lámpaláz, mondhatni vizsgadrukk. Felsétálunk a kicsiny dombra, melyen a templom emelkedik, eközben a kereszténység előtti őseink szent hegyei járnak a fejemben, ahol a harcokat és nagy eseményeket megelőző áldozatokat meghozták. Az jut eszembe, hogy szimbolikus síkon a dombokon, hegyeken épült templomok milyen szép összekötő kapcsok, hidak eleink a kereszténységgel nagyon is rokon vonásokat mutató hitvilága és a krisztusi hit között. Elfoglaljuk helyeinket és kezdetét veszi a megemlékezés, méltóságteljesen, megadva a módját. Beszédek és csodaszép versek váltogatják egymást, ez utóbbiak Kalapos Gabriella és Sztankó Dávid előadásában. Kardos László történeti hűségű beszéde a málenkij robot valóját, borzalmait tárja elénk. Adatokkal, egyéni történetekkel szemléltetve azt, ami a ma embere számára felfoghatatlan. Elmeséli, hogyan tereltek ezreket télvíz idején mezítláb, gyalogszerrel a Szovjetunióba, mások pedig a szűk vonaton összezsúfolódva szintén embertelen körülmények közt jutottak el ugyanide. Itt aztán bányákban napi 12-14, vagy akár 16 órát is végigdolgoztak, míg az ételadag munka híján is éppen csak az életben maradáshoz lett volna elegendő. Az itt eltöltött átlagosan három év a visszatérteknek is sokszor a halálát okozta, hiszen többük megérkezve belehalt az első rendes étkezésbe. A Nemzeti Érzelmű Motorosok képvi-
Augusztus
11
selője igen tüzes beszéddel készült, őseink, történetünk egész ereje, öröksége lüktet szavaiban. Eztán a Magyar Hiszekegy szavalásába kezd, melybe a Lósi-patak egész völgye beleremeg. Az égre nézek és szemem egy felettünk repkedő ragadozó madarat pillant meg, s bár minden bizonnyal a környéken szapora egerészölyvről van szó, az itt lévők számára eleink Turulmadara, őseink túlvilágról is figyelő szeme e szépséges állat. Mire a madár elszáll és e gondolatok is egyre inkább szöget ütnek a fejembe, Márkus Gábor református lelkész lép a mikrofonhoz. Áldásában hitet tesz amellett, hogy a málenkij robotosok áldozata nem volt hiábavaló, egyre többen emlékezzünk rájuk, és eljön még az idő, amikor e szent helyen ezrek imádkoznak majd érettük. Az Istentől tanult imádsággal ezért újra meggyújtjuk együtt a fáklyát, majd a tavaly felállított kopjafát megkoszorúzzuk és mécsesekkel övezzük. Nemzeti imádságaink közös eléneklése után a szervezők nevében Suskó Margit és a konferáló Lippai Éva a most épülő skanzen egyik faháza elé hív minket vendégségbe, ahol még órákig beszélgethetünk és hallgatjuk többek közt a fáradhatatlan Miska bácsit. Áldást hozó áldozat A vendégként jelenlévő Papp Lajos professzor úrhoz lépek és arra kérem, váltsunk pár szót a kis házban. Boldogan vállalja, bár megemlíti, hogy nem maradhat már sokáig. Ezért a tárgyra térek és egyszerűen csak ennyit kérdek tőle: Mi hozta erre a megemlékezésre és mit jelent számára a málenkij robotosok tragédiája? Rögtön bele is vág: „Nem értek egyet azokkal, akik ünnepnek tartják ezt a napot. Ez egy megemlékezés, éppen úgy, ahogy Nagypéntek sem lesz soha ünnep, mert Nagypénteken Krisztus urunkat megölték. Az ünnep a feltámadás, Húsvét ünnepe. A málenkij robot bűnét akkor tudjuk jóvátenni, ha a magyar nemzet feltámad. Nem oktalanul adták életüket akkor, ha a magyar nemzet feltámad. A misztériumjátékok törvényei szerint, ha a jó elpusztul, ha a jót elpusztítják, az soha nem értelmetlen. Az áldozat, ahogy a szó alaptöve mondja: áldást hoz. Áldott legyen minden málenkij robotban elpusztult nő és férfi, akik megmutatták, hogy a Teremtő sosem kényszerítve fogadja az áldozatot. Ezeknek az embereknek az áldozata a magyar feltámadásért történt, hát így gondoljunk rájuk.” Kalapos Gábor
Augusztus
Interjú
Verőce önkormányzata vetőmaggal és növénypalántákkal segíti azokat a szorgalmas, de anyagi értelemben véve hátrányban lévő családokat, akik vállalkoznak arra, hogy – legalábbis részben – saját maguk termeljék meg azt, ami később az asztalukra kerül. Most olvasható riportunk alanyaihoz Bethlen Sára szociális munkás közreműködése által jutottunk el. Tóth András nem most kezdte a földjét megművelni, elmondása szerint már gyerekként is bevonták a családi gazdálkodásba. Ennek köszönhetően kertje szorgalomról és nagyfokú szaktudásról árulkodik. – Paradicsom- és almapaprika-töveket, babot, borsót, sárgarépát, petrezselymet, krumplit kaptunk az önkormányzattól, de a konyhakertemet nagyrészt saját költségen vetettem be. Azért jól esik egy kis segítség. A krumplit folyamatosan szedjük, a borsót meg a zöldbabot pedig már begyűjtöttük. – Mióta termeszt itt zöldségeket? – Mióta ideköltöztem, 1985 augusztusa óta gondozom a saját kertemet. Azt a lugast például idén tavasszal ültettem, de sajnos sínylődik. Odébb negyven tő paradicsomnak, és negyven tő paprikának készítettem melegágyat, magam neveltem a palántákat. – Otthonról hozta a tudását és a szorgalmát? – Nézze, én parasztgyerek vagyok. Tardonáról, egy Kazincbarcika melletti kisközségből származom. Engem ebben neveltek föl, itt van a véremben a földművelés. Mindent megtermelek. Paradicsom, paprika, sóska, hagyma, bab, uborka, hátul patisszon és kukorica, minden van itt, amit egy konyhakertben el lehet képzelni. Gyümölcsök is. Alma, málna, ilyenek. A málnát idén tavasszal telepítettem, mert az öreg tőkék kipusztultak. – A feleségével ketten művelik a konyhakertet? – Igen, besegít. – Miért érdemes az embernek saját magának megtermelni a zöldségeket és gyümölcsöket? – Mert sokkal olcsóbb. Aztán meg
azt is meg lehet nézni, milyen szép nagy krumplik termettek. Mindjárt kihúzok egy bokrot. – Tényleg gyönyörűek… – Ettől nagyobbak is akadnak, mutatom. Tessék, kell ettől szebb? Ez meg itt lestyán, fűszernövény. De szép a borsikám is. – Trágyázni is kell a talajt? – Hogyne, szoktam. Legutóbb egy tehénlegelőn szedtem össze. Jobb, mint a lótrágya, mert az lúgosabb. Talicskával hoztam ide, aztán ott, azon az elkerített részen gyűjtögettem. – Mindent megtermelnek itt, amire szükségük van? – Nem, azért nem mindent. Szerettem volna például karfiolt is, mert azt nagyon szeretem, de egyelőre nem ültettem. De nézze meg ezeket a paradicsomtőkéket, már kétszer karóztam őket. Nemrég elültettem a téli retket is. Az meg ott sárgadinnye, hát az olyan, amilyen... Volt nekem görögdinnyém is, trágyáztam, gondoztam őket, szépek lettek. Savanyítani? Hmm, nagyon jó! – Valóban finom… – Nekem mondja? Nézze, akad itt kelkáposzta, fejes káposzta, lila káposzta, fehér és lila karalábé is… - Az meg ott erős paprika? - Igen, adok egyet magának. Ezt már kiszemeltem, de nem biztos, hogy már erős, mert még érnie kell. Én nagyon szeretem az erőset. – Igen, adok egyet magának. Ezt már kiszemeltem, de nem biztos, hogy már erős, mert még érnie kell. Én nagyon szeretem az erőset. – Köszönöm. – Egészségére. Ha ezek itt beérnek, bepirosodnak, akkor ledarálom, sóval összeke-
12
VERÕCEI TÜKÖR
verem, aztán van nekem egy ilyen kis tartályom, abban tárolom. Én a zsíros kenyértől kezdve szinte mindenhez fogyasztom. Látja, ez itt a téli retkem. Reggel locsoltam meg, de az a baj ezzel az agyagos talajjal, hogy ahogy locsolom, úgy szárad és repedezik. Megmutatom, hogyan locsolok. Itt van a kutam, talajvízből töltődik. Nézze, reggel óta hogy feltöltődött. Kihozom ide az áramot, aztán búvárszivattyúval szedem ki a vizet. – Mennyi munkát jelent mindez naponta? – Ha az ember odafigyel, akkor nem sok munka. Egy-két óra. Nappal nagyon meleg van, úgyhogy reggel és este szoktam itt dolgozni. Ott a pihenőhelyem, azt is én építettem. Ha elfáradok, ledőlök kicsit pihenni, aztán folytatom. – Látom, állatokat is tartanak. Nyilván őket szintén el kell látni. –Naná. Épp most hoztam a libáknak, meg a csirkéknek egy nagy zsák búzát. – Akkor húst sem nagyon kell venni… – Mostanában kell, mert a szárnyasokon kívül már csak egy nyulam van. De azelőtt volt nekem disznóm, kacsám is. – Odébb mi épül? – Egy kis pihenő. Szaletli. Két napja kezdtem el. – Gondolja, hogy mások is példát vesznek önről és belefognak a gazdálkodásba? – Talán igen. De biztos, hogy van, akinek mindez csak falra hányt borsó… * Akadnak viszont, akik számára biztosan nem az: Bangó Sándorné Irénke
VERÕCEI TÜKÖR szintén megosztotta velem örömét, illetve a föld megművelése során szerzett tapasztalatait. Elsétáltunk hát a család lakóhelyétől távolabb eső konyhakertjéhez, így már út közben alkalmunk nyílt beszélgetni. – Mikor kezdtek el gazdálkodni? – Idén tavasszal. – Kik támogatták önöket ebben? – Az önkormányzattól Bethlen Sárán keresztül is kaptunk segítséget, de Runyó Károlyné Marika néninek szintén nagyon hálásak vagyunk, mert csak úgy, ingyen odaadta művelésre a földjének a felét. Semmit nem kér érte, segít mindenben, megmutatta, mit hogyan kell csinálni: hogyan kell elvetni a borsót vagy megkapálni a krumplit, mit mikor lehet leszedni, szóval mindent. Nagyon köszönjük neki, ritka manapság az ilyen ember. – Mik a tapasztalatai? Nehéz munka? – Nehéz, viszont nagyon-nagyon sok örömöm van benne. Azelőtt nem is gondoltam volna. Van két felnőtt korú fiam, illetve a férjem, úgyhogy soha nem jövök egyedül. Ki mikor tud, jön nekem segíteni. – Milyen növényeket termesztenek? – Ami a konyhába kell, mindent: krumplit, hagymát, répát, paprikát, paradicsomot, borsót, babot, salátát, dinnyét, de virágokat is nevelek, amiket a temetőbe hordok. A virágmagokat Marika néni adta, de én locsolom, gondozom őket. – Hosszú távon gondolkodnak a földművelést illetően? – Igen, szeretnénk folytatni. – Gondoltak-e rá, hogy állatokat is tartsanak? – Ahhoz azért több kellene. Most tudtam volna venni tizenöt forintért kiscsirkéket, de azokat fel kell nevelni, takarmány kell nekik. Talán azt is meg lehetne termelni, de ide a patakhoz rendszeresen lejárnak a vadak inni, félnék, hogy rámennek a takarmányra. Így is bejárnak a földre, de szerencsére eddig nagy kárt nem okoztak. Közben a patakra merőlegesen elterülő, hosszában kettéválasztott termőföldhöz értünk, amelyen már messziről látszott a gondos munka, a szakszerű művelés. – Itt vagyunk. Ez Marika néni föld-
Interjú je, amit megfelezett, ez a rész az enyém. Az eleje azért üres, mert itt volt a borsó, meg a saláta, de azokat már kiszedtük. – Említette, hogy Marika néni nemcsak a földjét, hanem a tudását is megosztotta önnel. – Igen, sokat beszélgettünk erről. Én örültem a lehetőségnek, neki pedig már amúgy is sok lett volna egy ekkora földet megművelni. Ha tehetjük, mi is besegítünk neki, de csak a legminimálisabbat engedi, annyira szereti ezt a munkát. – Milyen itt a talaj? – Elég jó. Persze azért hordunk rá trágyát. Na, ez volt itt zöldbabom, ezt már leszedtük, ez a kis krumplim meg még megvan. Aztán itt nőnek az uborkák, abból rengeteg van az idén, már eltettem télre is savanyítva, de csalamádét is készítettem. Amit most leszedek, azt megesszük salátának, vagy szendvics közé teszem. Ez itt görögdinnye, elég aprók, de ezzel már nem tudok mit kezdeni az idén a nagy szárazság miatt. Esetleg besavanyítom. A répáim hatalmas nagyra nőttek, már főztem is belőle, az ott zeller, az pedig hagyma. Szép lett a paradicsom és a paprika is, ezek meg a virágaim: kardvirág, dália. – Az öntözést hogyan oldják meg? – Ott állnak azok a hordók, amikor a munkával végeztünk, a patakból megtöltjük őket, a nap aztán kicsit meglangyosítja a vizet, abból locsolunk. – Milyen érzés, amikor beérik a termés, amiért megdolgoztak? – Nagyon jó. Az is, amikor a gyerek folyton azt kérdezgeti, hogy „Anya,
Augusztus
13
van már paradicsom? Anya, van már paradicsom?”, vagy az öröm, amikor hazaviszek valamit. Másképp esik az étel így. Mondtam is otthon: „látjátok, sokat kapáltátok, most megehetitek.” – Napi szinten – tavasztól őszig – mennyi munkát vesz igénybe mindez? – Beosztjuk az időt, valamelyik fiú vagy a férjem mindig jön velem segíteni. Locsolni például vele járok ki, mert délután ő már otthon van. Megmondom őszintén, naponta kettő, maximum három órám megy el az itteni munkára. Ennyi idő alatt, ilyen szép rendet tudok itt tartani. Nap közben nem nagyon lehet dolgozni a tűző nap miatt, ma is majd csak este jövünk ki. Úgy szoktuk beosztani az időt, hogy általában kora reggel kijövünk, meg estefelé. A borsót egyedül szedtem ki, egy óra alatt végeztem vele. Szeretek itt kint lenni, mert csend van, el tudok gondolkodni a dolgokon, nem az otthoni gondokon jár az agyam. Szóval lelkileg is jót tesz. Például, amikor gyönyörködünk a paprikánkban, hogy mennyi-mennyi termett, hiszen mikor ültettük, még egészen picik voltak. És ebben benne van a saját munkánk, a saját energiánk. Persze ezen kívül, mivel anya és feleség vagyok, otthon szintén akad tennivalóm bőven: mosok, főzök, takarítok, már megvettem a barackot, a lekvár el van téve, a savanyúság szintén. De megéri! Néha előfordul, hogy kicsit elfáradok, és azt gondolom, hogy na, most megérdemlek egy kis pihenést, vagy egy jó ebédet, de aztán folytatom. Mindent meg lehet Révuti Norbert oldani.
14
Augusztus
Verőce, Árpád u. 20., Tel: 06-27-350-009. Információ: www.veroce.hu, email: muvelodesihaz@ veroce.hu. Augusztus 3-11.: A Tóth Aladár Operastúdió tábora, zártkörű rendezvénye. Augusztus 12., hétfő, 10-11.30 óra: Kézműves foglalkozások gyerekeknek. Augusztus 14., szerda, 10-11.30 óra: Kézműves foglalkozások gyerekeknek. Augusztus 17.: zártkörű rendezvény (esküvő). Augusztus 17.: Kajak-kupa, Terra21 Kispályás labdarúgótorna 5+1 fős csapatoknak. Augusztus 18.: Terra21 Strandröplabda Kupa amatőr 4 fős vegyes csapatoknak. Augusztus 19.: Szent István nap. Államalapító Szent István király és az új kenyér ünnepe Verőcén. A részletes programot lásd külön cikkben. Augusztus 21-23.: Néptánc tábor a Kabóca és Kistücsök néptánc csoportok tagjainak. Augusztus 21., szerda, 10-11.30 óra: Kézműves foglalkozások gyerekeknek. Augusztus 26., hétfő, 10-11.30 óra: Kézműves foglalkozások gyerekeknek. Augusztus 28., szerda, 10-11.30 óra: Kézműves foglalkozások gyerekeknek * Augusztusban keddenként kirándulásokra viszünk az iskolás korú gyerekeket gyalogtúrákra és múzeumlátogatásokra a gyermekjóléti szolgálattal közösen, melyek részletes programjait a honlapon olvashatják! * Magán énekoktatás, hangképzés indul Pallagi Judit vezetésével szeptembertől a Faluházban. Egyéni órák 16 éves kortól 50 éves korig, pedagógusoknak hangkarbantartás kiscsoportos foglalkozás keretében. Időpontok: egyéni órák csütörtökön 11-15 óráig, csoportos foglalkozás csütörtök 18.3019.30-ig. Jelentkezés, órabeosztás: szeptember 12én 18.30-kor. További információk: 06 20 931 20 65. * A művelődési ház nyári nyitvatartási rendje: Hétfő: 8-12 és 17-20 óra, Szerda: 8-12 és 17-20, Csütörtök: 17-20, és az előre egyeztetett rendezvények szerint.
Programok
VERÕCEI TÜKÖR
Augusztus 19-én a művelődési házban 17 órától „Fennmaradni” címmel nyílik M. Nagy László fotográfus (Szlovákia, Helemba) és Kohl János népi iparművész közös kiállítása. 19 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés államalapító Szent István király tiszteletére, az új kenyér megáldása és megszentelése. A Duna-parton 20 órától hallható a Dunakanyar Fúvós Együttes előadása, majd 21 órakor Lampionos csónakfelvonulás indul, lesz tábortűz, tűzijáték. 21.15 órakor kezdődik a Honfoglalás magyar rockopera a Sziget színház előadásában. * Szűts István - Koltay Gergely: Honfoglalás. A mindenki által jól ismert Honfoglalás című magyar film (Franco Nero főszereplésével) most életre kel a színpadon is, parádés szereposztásban. A Honfoglalás című magyar rockopera feltárja a magyar honfoglalással kapcsolatos legújabb történelmi információkat, üzenve a mai fiataloknak és a Kárpát-medencében élő összes magyarnak, hogy alaposabban megismerkedhessenek a magyarok valódi történelmével. A produkció a legigényesebb zenei és prózai adaptáción keresztül látványos jelenetekkel, minőségi szereposztással mutatja be a hét vezér hazatérését. „A szállj, szállj sólyom szárnyán” című dal szerzői és Pintér Tibor, a darab rendezője gondoskodnak arról, hogy az előadás egy feledhetetlen élmény legyen a nézőknek, akik ellátogatnak az előadásra! A szereposztás: Sámán - Pintér Tibor. Árpád – Vadkerti Imre, Buch Tibor, Varga Lajos. Huba – Bencze Sándor. Előd – Hujber Ferenc, Dobozi Bence, Varga Lajos, Hábencius György. Ond – Buch Tibor, Petró Károly, Varga Lajos, Hábencius György. Sámán Asszony – Papadimitriu Athina, Lőrincz Andrea. Kond – Sipos Imre, Kohautek Csaba. Tas – Kalapács József. Tétény – Berecz György. Réka – Janza Kata, Rosta Claudia, Baranyi Orsolya, Halasi Bianka. Álmos – Makrai Pál,Oláh Sándor, Balogh Máté. Hajnal – Békeffy Viktória. Levente – Mohácsi Márk. Besenyő lány – Fehér Nóra, Szabó Dorottya, valamint a Sziget Színház fiatal művészei, a Sziget Színház tánckara és musical stúdiójának növendékei. Koreográfus: Patuzzi Mónika és Nádasdy András. Díszlet és látvány: Domján Gábor. Technikai vezető: Csukay Zoltán
A Verőcei Nyílt Műhely Művészeti Egyesület képzőművészeti alkotótábort rendez augusztus 3. és 11. között a Lósi-völgyben, Kárpát-haza Lovasfogadóban. A festő-fotós-grafikus alkotótáborra akár rövidebb időtartamra, három-öt napra is lehet jelentkezni. A szállás és a napi háromszori étkezés ára 6.000 Ft/fő/nap. Augusztus 5-től három, illetve ötnapos intenzív jobb agyféltekés tanfolyam is lesz. A háromnapos tanfolyam ára a táborlakóknak 15.000 Ft, a bejáróknak étkezéssel 20.000 Ft. Az ötnapos tanfolyam ára a táborlakóknak 20.000 Ft, a bejáróknak étkezéssel 28.000 Ft. Minden korosztályt szeretettel várnak. Augusztus 12. és 16. között kreatív kézműves és művészeti tábor lesz a 8-16 éves korosztálynak. A térítési díj bentlakással 28.000 Ft/fő, napközis rendszerben 16.000 Ft/fő. Jelentkezés és bővebb információ: Gebora Isván, telefon: 06 30 9643 136, e-mail:
[email protected].
VERÕCEI TÜKÖR
Hajrá Verőce
Augusztus
15
A tavalyi győzelem ő l után á a verőő cei kistornateremben keddenként és péntekenként kosárlabdázó hölgyek és férfiak, ifjak és még ifjabbak újfent megmérettették magukat. Pár sérültünk ugyan akadt, de 8 fővel így is ki tudtunk állni. Az ezúttal június 15-én, a váci Piarista Gimnázium tornatermében rendezett kupára hat csapat érkezett, és két csoportba osztva kezdték meg a küzdelmet. Az „a” jelűben a Cegléd és a Baptista egyház alakulata mellett kapott helyett a Verőcei Birkózók csapata, míg a „b” csoportban a váci Kereskedelmi Szakközépiskola diákjai, a Deákvár, és a szervezők csapata versengett egymással. Az örökös résztvevő nagymarosi csapat ezúttal otthon maradt, de mély tisztelet illeti őket, hiszen az ekkor már Verőcén visszább vonult árvíz ellen folytattak heroikus küzdelmet. Az utóbbi csoportban a szervezők együttese magabiztos két győzelmet aratott, dolgukat a kereskedelmis fiatalok tudták csak némileg megnehezíteni, akik a második helyen végeztek. A mi csoportunkban keményebb küzdelemre számíthattunk, ugyanis a Baptistáknál ezúttal is a torna egyik legjobbja, a tavalyi májusi kupa legkiválóbb férfi játékosa pattogtatott, irányította gárdáját, míg a Cegléd abszolút fekete lónak számított, semmit sem tudtunk róluk előzetesen. A nehézségek leküzdésében újfent
a legfontosabb erényünk, a csapategység segített, hiszen bár természetes módon eltérő képességűek vagyunk, de küzdünk egymásért és mindig akad valaki, aki a kritikus helyzetben előre tud lépni. A Baptisták ellen végig 5-6 ponttal vezetve, magabiztosan játszottunk, ennek ellenére távolról sem volt könnyű meccs, hiszen 5-6 pont előny egy ilyen ellenféllel szemben semmit sem jelent, egy elrontott támadás a részünkről és két bekapott hárompontos azonnal nullázhatja a különbséget. Ezért fejben végig ott kellett lenni, és e feladatot szerencsére sikerrel teljesítettük. A Cegléd ellen aztán eljött a törvényszerű hullámvölgy, az ellenfél keményen, férfiasan védekezett, az idegek harcában
mindkét i dké fél néha éh túllépte úllé a határt, természetesen rossz szándék nélkül. Sem az egyik oldalon, sem a másik oldalon nem mentek a dobások, minden labda kipattant a gyűrűből, így a kétszer 10 perces mérkőzés igencsak kosárszegény volt. Veres Péter utolsó perces betörésével 11-10-es győzelmet arattunk. Ezzel megnyertünk csoportunkat, és a lebonyolítás szerint a szervezők együttesével játszhattuk a döntőt. E mérkőzés a Cegléd elleni csoportmeccshez hasonlóan kemény és férfias volt, de ezúttal a támadójáték hatékonyabbnak bizonyult. Nagyjából fej-fej mellett haladtunk, a szervezők vezettek pár ponttal, de az utolsó percekben Csider Zoltán két borzasztóan fontos középtávoli tempódobásával átvettük a vezetést, és már nem adtuk ki a kezünkből! A végeredmény: 4 pont ide! A körülmények okán kissé meggyengült, de új résztvevőkkel bővült mezőnyben megvédtük címünket, és reméljük, ősszel vagy tavasszal újfent hasonló reményekkel léphetünk pályára, és élvezhetjük ezt a szép játékot! A Verőcei Birkózók kosárlabda csapatának tagjai: Balázsné Müller Ágnes, Ormándi Réka, Balázs Sándor, Veres Péter, Herédi Bálint, Csider Zoltán, Nemes Koppány, Bartha Imre. Edzők és szurkolók a sérülések okán: Keresztes Zsolt, Kalapos Gábor, Lámfalusi Ferenc.
A világ dobóatlétáit összefogó World Throwers Club idén Tatán rendezte meg azon speciális dobószámok világbajnokságát, amelyek egykoron olimpiai számok voltak, még az újkori olimpiákon is. A dobóatléták ma is kedvelik ezeket a dobószámokat és rendszeresen, kétévente megtartják a speciális dobószámok világbajnokságát. A verőcei dobóatléta, az ARAK (Alba Regia Atlétikai Klub) immár örökös tagja, Dr. Weixl Várhegyi László a 65-70 évesek korcsoportjában versenyzett, nyolc dobószámban indult. Ebben a korcsoportban 15 fő versenyzett egymással. A természetgyógyászattal, egészséges táplálkozással és egészséges életmóddal foglalkozó veterán atléta immár 25 éve vegetáriánus, és bizonyítja, hogy hús nélkül
is lehet valaki erős, akár 67 évesen is. László az antik diszkoszvetésben 6. helyezést, a nyelessúly-dobásban 5. helyezést, gránáthajításban 4. helyezést ért el. A 25 kg-os kőlökésben 2012-ben Németországban, az Eb-n aranyérmes lett, idén hasonló eredménnyel a vb-n a 4. helyen végzett, mert bosnyák és litván ellenfelekkel is bővült a mezőny. Az első érmét a merevnyelű kalapácsvetésben szerezte, ahol bronzérmes lett, majd nehéz-kalapácsvetésben már ezüstérmet szerzett a világbajnokságon. 2005-ben a történelmi nehézsúlyvetésben világbajnoki aranyat szerzett, most, 8 évvel később csak 8 cm-rel dobott kevesebbet (5,64 m) ezzel a 25,4 kg-os súlyú szerrel, és ez az ezüstérmet jelentette a számára. A legutolsó,
egyben a legnehezebb dobószámban, az 50 kg-os ultrakő-lökésben világbajnok lett! Dr. Weixl Várhegyi László elmondta, hogy 0-ás vércsoportja szerint vegetáriánus, szedi a szükséges vitaminokat is, de issza a saját találmányával előállított szuperoxigénezett vizet, amellyel sokat tud javítani az eredményein és nem minősül doppingszernek. Kammerer Zoliék is a literenként 2200 mg. orvosi oxigént tartalmazó víz ivásával „doppingolják” magukat. László hozzátette, hogy rendszeresen eszi a parlagfüvet, valamint issza a parlagfűteát is. Már sok erőversenyen induló sportoló is követi a példáját, ők úgy irtják a parlagfüvet, hogy megeszik! Lehet már kapni bioboltokban is, „Istenek eledele” néven. -vincze-
16
Augusztus
Hirdetés
VERÕCEI TÜKÖR
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087 Öntapadó, bemarható szigetelőgumik, purfixek, faáruk, lécek, pántok, zárak, vasalatok, fióksínek, élfóliák, szögek, csavarok, szerszámok.
Havonta új akciók! FESTÉKEK, HÍGÍTÓK, RAGASZTÓK… Nyitva: H.-P. : 8-17 Szo.: 8-13
Várjuk kedves vásárlóinkat!
Napkollektor, napelem és épületgépészeti szerelvények szaküzlete 2621 Verőce, Vág u. 2. Telefon: (Hegyi Viktor) 06-30/370-19-15, e-mail:
[email protected]. Víz-, gáz-, fűtésszerelései anyagok, alkatrészek, segédanyagok, elektromos szerelési anyagok. Víz-, csatorna-, gázbekötések tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése. Központifűtés-szerelés hagyományos és gázos kivitelben, kazáncserék, fűtésfelújítások. Napkollektor és napelem kisebb és nagyobb teljesítménnyel hétvégi és családi házba. Energia tanúsítvány, hőtérkép készítése, pályázatírás. Nyitva H.-P.: 8-16, szo.: 8-12-ig.
lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Vezető szerkesztő: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.
