Az intézményfenntartó társulás közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervében közép és hosszútávon szerepel a HH/HHH gyermekek kiegyenlített arányú elhelyezése minden óvodai intézményegységben, valamint a roma gyermekek intézményegységek közötti szegregációjának csökkentése, illetve megszüntetése. Ennek két lehetséges módja van: a felvételi körzetek e célnak megfelelő további módosítása, illetve a gyermeklétszám további csökkenése esetén egy, nem óvodai célra épült óvodai intézmény megszüntetése, s onnan a gyermekek átirányítása a 6. Sz. tagóvodába. Az önkormányzatnak célja továbbá, az óvodai integrációs program feltételeinek megteremtése, annak bevezetése a BNI Városi Óvodák tagintézményeiben, ehhez külön intézkedési terv készül. Óvodai ellátásban részesülő gyermekek összetétele a barcsi óvodákban:
Kötelezően FeladatHH HHH ellátott Gyermekek SNI Csoportok ellátási hely gyermekek gyermekek HHH% települések száma száma száma megnevezése száma száma * 1. sz. Tagóvoda
Barcs
76
31
10
13,2
1
3
3. sz. Tagóvoda
Barcs Komlósd, Péterhida
66
30
13
19,7
2
3
Barcs
77
16
1
1,3
0
3
Barcs
18
5
1
5,6
0
1
Barcs
56
50
27
48,2
0
3
Barcs
86
22
8
9,3
0
3
4. sz. Tagóvoda 5. sz. Tagóvoda 6. sz. Tagóvoda 7. sz. Tagóvoda
*Barcs tagóvodái kötelező felvételi körzeteken belül biztosítják a gyermekek óvodáztatását. A táblázatból kitűnik, hogy a VI. számú tagóvodába járnak a városban élő alacsony státuszú családok gyermekei legnagyobb arányban. Az ide járó gyermekek között a HH gyermekek aránya közel 90%, a HH gyermekek aránya pedig közel 50%. Óvodáztatási támogatásban részesülők lakóhely szerinti vizsgálata is azt mutatja, hogy a támogatottak 50%-a a roma telepen él, továbbá a tagóvodák szerinti megoszlást nézve a támogatást kapó gyermekek 37%-a a VI. számú tagóvodába jár.
111
Általános iskolai közoktatás integráltsága A beiskolázási körzetek megszűntetésének köszönhetően nincs az iskolák között olyan jelentős eltérés a HH/HHH tanulók arányát tekintve, mint azt megfigyelhettük az óvodák esetében.
OM azonosító
Intézmény neve
Intézményben tanulók létszáma Összesen HHH
200908 200908 200908 200908 200908 200908
BNI Deák Ferenc Általános Iskola BNI Deák F. Ált. Isk. Szent István Tagint. Vízvár BNI Arany János Ált.Iskola BNI Arany János Ált. Iskola Szuloki Tagint. Gimnázium Szakképző Összesen:
Tanulólétszám Normál (általános) tanterv
SNI
Összesen HHH
SNI
Tanulólétszám Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás Összesen HHH
SNI
Tanulólétszám Gyógypedagógiai tagozat Összesen
HHH
438
99
29
0
0
0
438
99
99
0
0
89
42
3
89
42
3
0
0
0
0
0
361
78
18
299
0
0
62
0
0
0
0
25
5
2
0
0
0
11
0
0
0
0
598 418 1929
8 109 341
26 78
50 418 856
109 0
26 0
539 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
0 0 0
112
Tanulói összetétel a BNI barcsi intézményegységeiben a HH/HHH tanulókra vonatkozóan Intézmény BNI Arany János Általános Iskola Barcs Hősök tere 2. BNI Deák Ferenc Általános Iskola Barcs Kossuth L. u.2. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Tavasz u. 3. Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Barátság u.9-11. (szakiskola) Széchényi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Barcs Barátság u.9-11. (szakközépi.) Összesen:
Összes tanuló
HH
HHH %-a
HHH
SNI tanulók %-a
SNI
461
205
78
16,9%
24
5,2%
520
211
102
19,6%
30
5,8%
405
85
16
4,0%
0
0,0%
336
169
73
21,7%
33
9,8%
70
28
5
7,1%
0
0,0%
1912
772
313
16,4%
94
4,9%
113
Roma kisebbség helyzete Barcson Barcson a cigány kisebbséghez tartozó lakosok száma jelenleg megközelítőleg 1350 fő, akiknek többsége a roma telepen lakik. A roma telep lakosainak száma jelenleg kb. 1100 fő, a többiek Pálfaluban, Drávaszentesen, Somogytarnócán és a városban elszórtan élnek (pl. Széchenyi u. 10, Bimbó u.). A barcsi a cigány népesség 95 %-a beás, 5 % a lovári és a muzsikus csoportba tartozik. A cigány nemzetiségi népesség száma és megoszlása Ebből: a cigány (roma, beás, romani) Terület
Népesség összesen
nyelvet kulturális családi, nemzetiséghez értékekhez, anyanyelvűek baráti tartozók hagyományokkörben hoz kötődők használók száma 361 310 267 287
12 316 Barcs Somogy 315 342 9 440 megye KSH, Népszámlálási adatok 2001
7 752
5 858
5 423
Összesen:
1225 28473
Az adatok alapján elmondható, hogy Barcs lakosságának kb. 10%-a cigány származású, ami meghaladja a megyei arányt. Barcson és környékén komoly gond a munkanélküliség, mely elsősorban a romákat sújtja: ők dolgoztak a sorra megszűnt fűrészüzemekben, fakitermeléseken. A főként határmenti kereskedelemből élő városban a helyi cigányok nem tudnak a kereskedelmi vérkeringésbe bekapcsolódni. Tőke és szakértelem híján csak a „minimálbéres” vagy fekete munka piacán tudnak elhelyezkedni. Munkabér híján járadékokból, segélyekből és a közhasznú munkavégzésért kapott jövedelemből élnek, ami viszont messze nem elegendő eddigi életvitelük, hátrányos helyzetük pozitív irányba történő megváltoztatásához. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. 114
A Cigány Kisebbségi Önkormányzat a hozzájuk forduló ügyfeleknek információt nyújt a hatályos jogszabályokról, helyi rendeletekről, valamint képviseli érdekeiket, és széles körű kapcsolattartást alakított ki a rászorulókkal. Barcsi Közéleti Roma Nők Egyesülete Az Egyesület 1999-ben alakult. Célja, hogy a barcsi cigány-telepen segítséget nyújtson elsősorban a kisgyermekes családoknak. Tagjai olyan telepi asszonyok, akik szívesen segítenek másokon, és úgy gondolják, hogy jó néhány telepi családnak elemi dolgokban (tisztaság, mindennapi háztartásvezetés, pénzgazdálkodás, gyermeknevelés, betegápolás stb.) van segítségre szüksége. A Kisebbségi Önkormányzattal közösen és önállóan is valósít meg programokat: pl. karácsonyi ünnepély, romanap, anyák napja, kirándulások a telepi nyugdíjasok számára és balatoni tábor szervezése a gyerekeknek. Együttműködnek a telep szélén működő óvodával és más oktatási, és szociális intézménnyel, melyekben roma gyerekek tanulnak, illetve roma gyermekes családokkal kapcsolatban állnak. A tagok az Egyesületi tevékenységet társadalmi munkában végzik, de hasznos volna ha néhány főállású alkalmazottja is lehetne a szervezetnek.
115
Szegregátumok Barcson Területi alapú szegregációnak nevezzük azt a jelenséget, amikor a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. közötti társadalmi távolság együtt jár azzal, hogy a különböző csoportok lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció állandósítja a jövedelmi viszonyok, a települési infrastruktúra, és a különböző szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlenségeit és egy önmagát felerősítő folyamatot indít el. A tehetősebbek elköltöznek a leromlott részekből, ezáltal azokban tovább nő a hátrányos helyzetűek aránya. A szegregált lakónegyedekben az épületek leromlott állagúak, a lakás- és környezeti körülmények gyakran az egészségre ártalmasak, a közszolgáltatások hiányosak, vagy teljesen megszűntek, a szegregált osztályokban és iskolákban a gyermekek többnyire a helyben elérhetőnél is gyengébb színvonalú oktatást kapnak. Mindezek következtében a szegregátumokban élők életpálya-kilátásai eleve elmaradnak a település más területén élőkétől. A szegregátumok megszűntetése tehát azért rendkívül fontos feladat, mert ezáltal az onnan „kiszabaduló” emberek, gyermekek esélyt kapnak hátrányos helyzetük leküzdésére, alacsony társadalmi státuszuk megváltoztatására, képességeik kibontakoztatására. A leromlott területek lehatárolása két szegregációs mutató alapján történt: A 2001-es népszámlálási adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a városi területeket, amelyeken az aktív korú (15-59 év közötti) lakosok legalább 50%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, legmagasabb iskolai végzettsége pedig nem haladja meg a 8 osztályt. Segélyezési adatokon alapuló szegregációs mutató: Szegregátumnak nevezzük azokat a területeket, ahol a rendszeres szociális támogatásoknak a lakossághoz/ lakások számához viszonyított aránya eléri a városi (kerületi) átlag kétszeresét.
A fenti mutatók alapján Barcs városában a két szegregátum kijelölése történt meg: 1. Belcsapuszta: vasúti pálya -Belcsapuszta mindkét oldala a településhatárig. 2. Roma telep: az északi városrészben helyezkedi el és az alábbi utcák alkotják: Gyöngyvirág u. - Dankó u. - Szentesi u. - Új Élet u. - Diófasor u. - Segesvári u. - Kinizsi u. -Béke u. A térkép azt is mutatja, hogy melyek azok a területek, ahol a szegregációs mutató 40 % feletti, tehát még nem éri el a szegregációs mutató küszöbértékét, de erősen leromlott területnek számít.
116
Jelmagyarázat:
A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetők valódi szegregátumoknak.
117
A szegregátumokban élők helyzetét bemutató összefoglaló táblázatok:
Mutató megnevezése
Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya Lakónépességen belül 15-59 évesek aránya Lakónépességen belül 60- x évesek aránya Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában Lakásállomány (db) Alacsony komfort fokozatú lakások aránya Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya Állandó népesség száma
Barcs összesen*
Szegregátum 1.
Szegregátum 2.
Belcsapuszta
Roma telep
12 316 17,5 66,5 16,0
54 33,3 51,9 14,8
1200 29,8 63,3 7,0
28,8
82,1
65,2
10,3
3,2
0,5
4 346 12,4
21 90,5
320 34,4
45,0
89,3
61,7
19,5
75,0
46,4
51,9
10,3
37,2
34,2 11 998
87,0 54
41,9 1219
Mutató megnevezése Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében Felsőfokú végzettségűek aránya a 25 év feletti népesség körében Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya A gazdaságilag nem aktív népesség aránya az akcióterületi lakónépességen belül Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta) Tartós munkanélküliek (legalább 360 napig) aránya. (Számítás: tartós munkanélküliek száma/ munkanélküliek+foglalkoztatottak száma) Azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül
Szegregátum 1. Belcsapuszta
Szegregátum 2. Roma telep
82,1
79,9
3,2
0,0
66,7
78,8
77,8
66,2
75,0
42,8
33,3
6,1
32,1
23,7
88,9
44,3
55,6
27,3
118
Szegregátum 1. – Belcsapuszta Barcs nyugati részén, a vasúti sínek és a településhatár között fekvő terület. A városszövettől elkülönült, alapvetően nem lakófunkciójú, ipari területbe ékelődött szegregátum. A várostól a nagy forgalmú 6-os főút és a vasút választja el. A városközponttól, közintézményektől való távolsága 2-3 km. Legközelebbi közlekedési eszköz a vonat, amely naponta tízszer áll meg ezen a megállóhelyen. Ma is működik a Barcs-felső vasúti megállóhely, a vasúti épületek azonban rendkívül leromlott állapotban vannak. Itt megállnak a Pécs-Barcs-Gyékényes vonalon közlekedő személyvonatok. Egykor itt állt egy szeszgyár, ami azonban néhány éve leégett és lebontották. A szeszgyárnak volt egy raktár épülete is, illetve egy iparvágánya is, ami Barcs felé ágazott ki. A volt gyár területe és romja magántulajdonban van. A gyár mögött található a ma már romos, de műemlékként számon tartott Kremsier-kastély, ami 1880 körül épült eklektikus (neoreneszánsz) stílusban. Magántulajdonban van. Önkormányzati tulajdonban vannak a területen található szociális bérlakások. A lakóépületek rendkívül rossz műszaki állapotban vannak, az összedőlés határán állnak, de egy részük még lakott: nyolc család, tíz gyermekkel él ezekben az épületekben. A fenti táblázatokba foglalt statisztikai adatokból kitűnik, hogy mind a lakásállomány, mind pedig a lakónépesség adatait tekintve a terület kirívóan rossz állapotban van. A három legfontosabb indikátort kiemelve: • komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül 89%, • legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (1559 évesek) belül 82%, • foglalkoztatott nélküli háztartások aránya: 87%, elmondhatjuk, hogy ez a terület Barcs legrosszabb állapotban lévő része. Stratégiai célkitűzés: A szegregált területen lévő rossz minőségű lakásállomány felszámolása és az ott élő lakosság integrált környezetben való elhelyezés a meglévő szociális bérlakások kiutalása révén. A terület újbóli betelepülését meg kell akadályozni.
119
Szegregátum 2. – Roma telep Barcs északnyugati településrészén helyezkedik el a kb. 11001 fős cigánytelep. Lakói döntő többségében roma származású, létszámuk Barcs lakosságának közel 10 %-a. A telep a Dankó-, Arany-, Segesvári-, Gyöngyvirág-, Szegfű-, Kinizsi-, Pázmány-, Diófasor-, Új Élet-, Vásártér-, Cigánysor utcák által meghatározott területen helyezkedik el.
A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A statisztikai adatokból azonban kitűnik, hogy a lakások zsúfoltak és emellett többségükben nem biztosítják az egészséges életkörülményekhez szükséges feltételeket. A kb. 1100 fős lakosság 199 db lakásban lakik, ami átlagosan 5,5 fő/lakást jelent. Ez azért jelent igazán gondot, mert a lakások közel harmada mindössze egy szobás és az összes lakás fele alacsony komfort fokozattal bír. • • • •
Alacsony komfort fokozatú lakások aránya: 45,7% Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül: 27,3% Lakásállomány (db): 199 Lakónépesség: kb. 1100 fő
A városszövetbe ágyazódott szegregátum közlekedési feltételei megfelelőek, távolsága a városközponttól és a közintézményektől 1 km. A telepet közvetlenül tömegközlekedés nem érinti. A telep szélén található buszmegálló, Csurgó-Pécs, Babócsa-Barcs helyközi autóbuszjáratok állomása.
1
Forrás: Cigány Kisebbségi Önkormányzat, 2009. 120
A lakónépesség foglalkoztatási adatai ugyancsak messze elmaradnak a város fejlettebb területeihez képes. Az aktív korúak közel 70%-a nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel és a foglalkoztatottak közül is szinte mindenki (közel 80%) alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportba tartozik. Ennek alapvető oka a rendkívül nagy arányban megjelenő alacsony képzettségi szint: az aktív korú lakosság 80% legfeljebb az általános iskola 8 osztályt végezte el. A Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és romák alapította civil szervezetek dolgoznak a telepiek tartós foglalkoztatásának, a helyi szociális problémák megoldásán. • • • •
Legfeljebb általános iskola 8 osztályával rendelkezők aránya a 15-59 éves népesség körében: 79,9% Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül: 68,7% Munkanélküliek aránya az akcióterületen (munkanélküliségi ráta): 42,8% Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban foglalkoztatottak aránya: 78,8%
Ilyen körülmények között a telepi családok többsége máról holnapra él. Az emberek kölcsönkérnek, egymás gyerekeire vigyáznak, közösen végeznek egyes munkákat, számíthatnak rokonaikra és szomszédságukra. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. A VI. számú Tagóvoda a telep határán található, a telepen élő gyermekek többsége oda jár. A kiskereskedelmi egységek száma 1, amely élelmiszer jellegű. A vendéglátóhelyek száma 5. A telep állapota összességében, az épületek és az infrastruktúra állapota nem indokolják a telep felszámolását. A telep teljes megtartásra javasolt, ugyanakkor szükséges az ott található lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet minőségének emelése. Szükséges továbbá a telep bővülésének megakadályozása. Ezért Barcs város Önkormányzata tervezi a DDOP 4.1.2/A Szociális Városrehabilitációa pályázati konstrukcióban a Romatelep fejlesztését. Roma Közösségi ház A Cigány Közösségi Ház működtetője: Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat 2000-ben a telep közepén egy közösségi házat épített, melynek elsődleges feladata Barcs városában és a környékbeli falvakban élő romák lehetőségeinek megsokszorozása a tanulás, szórakozás, munkához jutás, információszerzés, érdekérvényesítés, közösségi működés területén. A közösségi ház kihasználása talán ez utóbbi területen rejti magában a legígéretesebb lehetőségeket. A programokat a Cigány Kisebbségi Önkormányzat, a Dél-Somogyi Cigányok Közhasznú Szervezete, a Noj Pantru Voj Közéleti Roma Nők Szervezete, a Romák az Európai Unióban szervezete, valamint a Szívegyesület szervezi és tartja.
121
A ház fórumoknak és szakmai konferenciáknak is teret ad, illetve egyéb közösségi tevékenység esetén is igénybe lehet venni, pl. Esélykassza program megrendezésére. Jelenleg a közösségi házban társadalmi munkában 4 fő végzi a tevékenységét, állandó felügyeletet 1 fő lát el. A megfelelő színvonalú működés érdekében szükség volna fizetett alkalmazottak felvételére (közösségi ház vezető, asszisztensek, takarító, karbantartó). A közösségi ház alapterülete kb. 50 m2. A folyosón, mellékhelységeken és egy kis tárolón kívül mindössze egy kb. 25m2-es terem és egy kisebb internetszoba van benne. A közösségi ház jelenlegi felszereltsége igen szűkös és leromlott állapotú. Technikai felszereltség: 4 db P4-es konfiguráció, 1 db hálózati nyomtató, 1 db projektor, 1 db minihifi, 1 db faxos telefon, 1 db 51 cm-es tv, 1 vetítővászon, 1 db iskolai tábla, 1 db vízmelegítő. A ház rendelkezik kábel TV és ADSL internet szolgáltatással. A ház fűtése tartályos gázzal konvektorokon keresztül történik, ami nem gazdaságos megoldás. A közösségi élet fontos eleme a sport, de a házhoz tartozó füves sportpálya és játszótér igen rossz állapotban vannak, sportolásra nem alkalmasak. A működés feltételei jelenleg nehezen biztosíthatók, mert nincs éves működési és fenntartási keret, nincs állandó, fizetett alkalmazott. Stratégiai célkitűzések: A roma telep jövőbeli bővülése, új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. Prioritások: 1. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe 2. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése A célok elérése érdekében a területen tervezett egy szociális városrehabilitációs pályázat megvalósítása.
122
Stratégiai fejezet Barcs jövőképe Barcs városának hosszú távú, átfogó fejlesztési célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő minőségű kiszolgálását, megfelelő életminőséget biztosít a lakói számára, helyi kötődésű, fenntartható és versenyképes gazdaságával megfelelően illeszkedik egy dinamikusan fejlődő régió településszerkezetébe, határmenti adottságait kamatoztatva, kapuszerepét erősítve a határon átnyúló gazdasági, turisztikai és kulturális együttműködések, a határmenti kereskedelem kiaknázásával. A város egy vonzó és élhető életteret biztosít természeti értékeinek és épített környezetének megóvásával, természeti és kulturális örökségére építő fejlesztések megvalósításával. Barcs gazdasági szerkezetében, gazdasági fellendülésében jelentős potenciált hordoz az idegenforgalom. Barcs turisztikai potenciálja elsősorban a gyógyfürdője hatásának és a Dráva folyó és környezetének természeti adottságainak kiaknázásában rejlik. A turizmus fellendülésének hatására a foglalkoztatás szerkezete megváltozik, a növekvő idegenforgalomnak köszönhetően a szolgáltatásokat nyújtó kisvállalkozások aránya növekszik, jövedelmezőségük javul. Növekszik a gyógyturizmusra és a kapcsolódó szolgáltatásokra alapuló vállalkozások száma és aránya. A város gazdaságában, bizonyos periódusokban jelentős szerepet játszott a határon átnyúló kereskedelem. Kedvező közlekedés-földrajzi helyzetének kihasználásával a kereskedelemmel kapcsolatos tevékenységek újból megerősödhetnek a városban. A város gazdaságának fejlődése nemcsak a kistérség gazdasági potenciálját, további tőkevonzó képességét erősíti, hanem jelentős hatással lesz a Barcson és a térségben élők jövedelmi viszonyaira, életkörülményeire, elégedettségükre, ezáltal vonzóbb életfeltételeket, jobb életminőséget biztosít a város és környéke lakosságának. Az életminőség javításának tekintetében Barcs kiemelt fontosságot tulajdonít a közszolgáltatások színvonalának növelésének. Az oktatás színvonalának növelésével, a közművelődés lehetőségeinek bővítésével, a szociális és egészségügyi szolgáltatások színvonalának emelésével Barcs vonzóbb életfeltételeket biztosít a város és térségének lakói számára. A város és környezetének természeti értékeinek és épített környezetnek megóvásával, a város zöldfelületeinek megőrzésével, rekreációs célú hasznosításával, Barcs egy vonzó és élhető várost nyújt polgárai részére. Barcs önkormányzata vezető szerepet játszik a városra és a kistérségre vonatkozó fejlesztések ösztönzésében, tervezésében; aktív, kezdeményező szerepet folytat a fejlesztés politikák kialakításában. A fejlesztések tartalmának kialakításában széleskörű partnerség kialakítására törekszik a városlakók és civil szervezeteik érdemi bevonásával, valamint a térségi, régiós és országos szervezetekkel való intenzív együttműködéssel. 123
Átfogó cél Barcs város fejlesztésének hosszú távú, általános célja egy olyan település kialakítása, amely a kistérségen belüli vezető szerepének megfelelően biztosítja a település és vonzáskörzetének megfelelő kiszolgálását. A város célja, hogy gazdasága fenntartható, versenyképes fejlesztésével képes legyen az innovációk befogadására, és egyben biztos megélhetést és egzisztenciát nyújtson a város és a kistérség környékbeli lakosai számára. Barcs városfejlesztési koncepciójában a történelmi hagyományokon alapuló kereskedőváros jellegének erősítése mellett stratégiai célként fogalmazódik meg az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. Barcs múltját, jelenét és jövőjét jelentősen meghatározta és meghatározza fekvése és nemzetközi útvonalakhoz való csatlakozása. A város további célja, hogy az európai integráció előnyeit kihasználva az évtizedeken keresztül hátrányként jelentkező határmenti adottsága a város gazdaságát és szolgáltatásait serkentő, kereskedelmi fejődését elősegítő előnyös pozícióvá váljon. E célok eszköze egyrészt a város integrált fejlesztése, arculatának kialakítása, a meglévő épített és természeti értékek fenntartható módon való rehabilitálása és fejlesztése, a tudatos a térség erőforrásain alapuló fenntartható turizmus- és gazdaságfejlesztés, a közintézmények által nyújtott közszolgáltatások színvonalának növelése.
Mindezek által a város átfogó célja a város és a térség versenyképességének biztosítása és értékeinek megőrzése és fenntartható fejlesztése által Barcs és térségének jobb életminőség biztosítása és a térség bekapcsolása az európai kereskedelmi és gazdasági hálózat vérkeringésébe.
Középtávú célok 1) Ágazati célok A város versenyképességének biztosítása, értékeinek megőrzése, fenntartható fejlesztése, illetve a város lakóinak magasabb életminőség elérése céljából Barcs város az alábbi középtávú ágazati célokat nevezte meg: a) b) c) d) e)
Gazdaságfejlesztés Humán közszolgáltatások színvonalának növelése Turizmusfejlesztés Az elérhetőség javítása A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
124
a.) Gazdaságfejlesztés 1. Ipari park és ipari területek infrastruktúra fejlesztése 2. Kis- és középvállalkozások közötti együttműködés ösztönzése 3. Alulhasznosított barnaövezetes területek gazdasági funkcióváltásának elősegítése 4. A határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése
célú
hasznosítása,
A város vezetése a település hátrányos helyzetének felszámolására elsődlegesen a gazdaságfejlesztésben lát lehetőséget. A város gazdaságfejlesztési stratégiájának egyik központi célkitűzése egy olyan gazdaságpolitika megvalósítása, amely mind a külső vállalkozások térségbe vonzásához, mind a helyi vállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges feltételek megteremtését célozza egyidejűleg. A város célja a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének elérése, a mikro-, kis- és középvállalatok működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével. A város diverzifikált, jól működő gazdasága alapvető feltétele a lakosság életminőségének növekedésének azáltal is, hogy a vállalkozások foglalkoztatást és megélhetést biztosítanak az aktív népesség számára. A város fontos gazdaságpolitikai célnak tartja, hogy rendelkezésre álljanak olyan versenyképes üzleti infrastruktúrák, melyek szükségesek a külső vállalkozások, befektetések városba vonzására. Az ipari park és az egyéb ipartelepek biztosítják a vállalkozások számára az alapvető termelési helyet, infrastruktúrát, valamint a versenyképes működéshez szükséges speciális szolgáltatásokat, illetve szolgáltatásaik révén elősegítik partnereik marketing, termelési, szervezési, valamint beszerzési és értékesítési tevékenységének fejlődését. Ezáltal a helyi vállalkozások alkalmasak lesznek a betelepülő vállalkozásokkal beszállítói kapcsolatok kialakítására is. A gazdasági infrastruktúra fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaöves területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. Barcs városa különösen fontosnak tartja kedvező földrajzi adottságainak kihasználásával a határmenti és a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzését, a határmenti gazdasági potenciáljának erősítését. A határmenti elhelyezkedés lehetőséget biztosít a szomszédos horvát térséggel való gazdasági kapcsolatok bővítésére, és közös fejlesztési projektek megvalósítására. Barcs közúti határátkelője kapu Dél-Kelet Európa irányába. Az Európai Uniós kívánalmak szerinti határátkelő, a hozzá kapcsolódó kamionterminál és logisztikai rendszer, az erre épülő logisztikai ágazat fejlesztése rövid távon is pozitív hatással lehet a városra. Javulhat a tőkevonzó képesség, növekedhet a befektetői érdeklődések száma.
125
Gazdaságfejlesztési prioritások
Ipari park és ipari területek fejlesztése
határon átnyúló
gazdasági kapcsolatok fejlesztése
KKV-k közötti
együttműködés ösztönzése
barnaöves területek gazdasági célú hasznosítása
b) Humán közszolgáltatások színvonalának növelése 1. 2. 3. 4.
Az oktatás és képzés színvonalának emelése Egészségügy fejlesztése Közművelődés lehetőségeinek bővítése Közigazgatás modernizálása
A település stratégiai célja a humán alapszolgáltatások elérhetőségének javítása, komplex szolgáltatásokat nyújtó integrált központok kialakításával, valamint a város által biztosított humán jellegű szolgáltatások minőségének fejlesztése, színvonalának javítása. A humán alapszolgáltatások elérhetőségének és minőségének javítása kiemelten fontos a leszakadó vagy hátrányos helyzetű településrészeken, térségekben. A leértékelődő városi területek és főképp romák által lakott telepek fenntartható társadalmi, környezeti megújulásának elősegítése, a közösségi és szociális funkciók megjelenésének támogatásával, valamint a meglévő funkciók megerősítésével a társadalmi kohézió erősítése érdekében. Barcs városának egyik legnagyobb problémája a lakosság alacsony gazdasági aktivitása és ebből következőleg a magas munkanélküliség. A munkanélküliség struktúrája szintén kedvezőtlen képet mutat: magas a tartósan munka nélkül lévők aránya, és az utóbbi években jelentősen megnőtt a pályakezdő munkanélküliség. Ez a munkaképes korú lakosság elvándorláshoz vezet, mely közvetlenül kihat a város általános gazdasági helyzetére is. Több településrészen magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya, ezzel szemben a középfokú és diplomás rétegek kis arányt képviselnek. A város gazdaságának fejlesztéséhez elengedhetetlen az inaktív és a munkanélküli lakosság visszavezetése a munkaerőpiacra. Ehhez egy, a piaci igényekhez és elvárásokhoz illeszkedő képzési és átképzési struktúrára van szükség. A munkaerő képzettségi szintjének javítása pedig elengedhetetlen feltétele a korszerű gazdasági tevékenységek meghonosításának.
126
Az önkormányzat célja a település közoktatási intézményeinek integrálásával a hatékony és racionális feladat-ellátás megteremtése. Az integráción alapuló infrastrukturális és szakmai fejlesztések pedig hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez. Több városi közoktatási intézmény kistérségi szerepkörrel is bír, így hatásuk a kistérségben is érződik. A városban lakók jobb életminőségének elérését szolgálják az egészségügyi-, szociális- és kulturális szolgáltatások fejlesztésével, illetve a szolgáltatásokat biztosító intézmények modernizálásával, fejlesztésével kapcsolatos célkitűzések. A színvonalas, és tartalmas rekreáció lehetőségének megteremtését célozza meg a Művelődési Ház fejlesztésével. Ugyancsak a közösségi élet, rekreáció, a művelődés és az információhoz jutás lehetőségének megteremtését célozza meg elsősorban a város romalakosságának igényeit kielégítő Roma Közösségi Ház és hozzá tartozó területek rekreációs célú fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése. A járóbeteg ellátó központ infrastrukturális fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, az egynapos sebészet kialakításával, az egészségügyi ellátás korszerűsítését és a szolgáltatások színvonalának növelését célozza meg az önkormányzat. Ugyanezt a célt szolgálja a Gyógyfürdő gyógyászati részlegének fejlesztése, melynek egyben egészségügyi megelőzési funkciója is van. Az önkormányzati feladat-ellátás hatékonyságának és színvonalának növelése által az önkormányzat célja a város és térségének közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének biztosítása, a lakossági elégedettség növelése. A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférésének megteremtésében fontos cél a település közintézményeinek akadálymentesítése.
Humán közszolgáltatások színvonalának növelése
Oktatás és képzés színvonalának emelése
Egészségügy fejlesztése
Közigazgatás modernizálása
Közművelődés lehetőségeinek bővítése
127
c) Turizmusfejlesztés 1. A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése 2. Turisztikai termékkínálat bővítése, turisztikai programcsomagok kialakítása 3. Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése, turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások fejlesztése Közvetetten a gazdasági versenyképesség növekedéséhez járul hozzá a térség turisztikai vonzerejének növekedése. Barcs ehhez elsőrendű prioritásként a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztését határozza meg. Turisztikai programcsomagok kialakításával, a turisztikai termékkínálatának bővítésével (pl: lovas-, vadászati-, gyalogos-, kerékpáros-, kultúr-, gyógy-, illetve ökoturizmus fejlesztése), a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztésével a város turisztikai vonzerejét kívánja megerősíteni, illetve turisztikai potenciálját intenzívebben kihasználni. A termálfürdő Barcs egyik legfontosabb turisztikai vonzerejét képezi, mely országosan elismert, sőt a külföldiek körében is viszonylag népszerűségnek örvend. A termálfürdők fejlesztése szerepel mind a Régió, a megye és a kistérség elképzelései között. Barcs elsődleges turisztikai fejlesztési célkitűzése a város fő turisztikai vonzerejének számító Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és ahhoz kapcsolódó infrastruktúra fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A termálfürdő szolgáltatásainak fejlesztése további vendégeket vonzhat, figyelembe véve a gyógyászati és a wellness szolgáltatások iránti igények folyamatos növekedését az utóbbi években. A lehetőségek kihasználásához szükséges a létesítmények infrastruktúrájának komplex fejlesztése, új szolgáltatások bevezetése, valamint a vendéglátóipari egységek, szálláshelyek fejlesztése is. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A komplex turisztikai programcsomagok, a sokszínű és magas minőségű szolgáltatáskínálat hiánya következtében az ide érkező turisták arányában kevés időt töltenek a városban, költési hajlandóságuk pedig alacsony. A szálláshelyek mennyisége és minősége sem megfelelő. A város kiemelten kezeli a termálturizmus kérdéskörét, de szükséges olyan további programcsomagok meghatározása, melyek a potenciálisan fejleszthető kulturális, természeti és aktív turizmushoz kapcsolódnak. Az aktív turizmus fejlesztéséhez szinte minden feltétel adott az övezetben, hiszen lehetőség van természetjárásra, lovaglásra, kerékpározásra, teniszezésre, túrázásra, vadászatra, horgászatra, stb. Az egy napos elfoglaltságot nyújtó programokon kívül több napos, akár 1 hetes időintervallumot kitöltő programcsomagokat is ki lehetne alakítani, a meglévő sportolási, mozgási lehetőségek összekapcsolása révén. A kerékpáros turizmus fejlesztésére is megfelelő adottságokkal rendelkezik a város és környéke. A kulturális és rendezvény turizmus fejlesztésére a város és térségének hagyományos népi ételei, szokásai, kulturális programjainak szervezése kínálnak lehetőséget.
128
Barcs városának jelentős idegenforgalmi vonzerőt nyújt változatos természeti környezete. A természeti örökségre épülő turizmus kiaknázására, a viziturizmus fejlesztésére a Dráva mente kitűnő környezetet teremt. A város és környezetének természeti értékeire alapozó turisztikai fejlesztéseknek összhangban kell állnia a természet védelmével, és egyensúlyban kell állítania a természeti értékek bemutatását az értékek megőrzésével. A természeti értékekre alapuló turisztikai szolgáltatások fejlesztésére a Dráva folyó és környezete alkalmas, pl.: evezésre, sétahajózásra, vízisportolásra, víztúrázásra, horgászatra és strandolásra. Határmenti fekvéséből adódóan Barcs fontosnak tarja a határon átívelő turisztikai termékcsomagok kialakítását, a határmentiségből adódó turisztikai potenciál kiaknázását is. A város ezen törekvését tükrözi, hogy pályázatot nyújtott be „Regionális turisztikai termékterv kidolgozása” címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési keretében. A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában.
Turizmusfejlesztés
A turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése
Turisztikai termékkínálat bővítése
Turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése
d) Az elérhetőség javítása 1. Közösségi közlekedés feltételeinek fejlesztése 2. Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése 3. Úthálózat karbantartása, fejlesztése A település önkormányzatának célja, a települési igényeknek megfelelő közlekedési feltételek kialakítása, a város elérhetőségének javítása a kistérség lakói számára. Ennek érdekében folyamatosan gondoskodik a közutak, járdák felújításáról, fenntartásáról.
129
Célja a közösségi közlekedés feltételeinek javítása, a tömegközlekedés átszervezésével, a szükséges megállóhelyek, várótermek kialakításával. Emellett Barcs városa igyekszik hasznosítani a Dráva folyó adta vízi közlekedési lehetőségeket, a kikötő fejlesztésével. Az elérhetőség javítása
Közösségi közlekedés feltételeinek
Vízi közlekedés feltételeinek fejlesztése
Úthálózat karbantartása, fejlesztése
e) A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése 1. Élhető város megteremtése a városi területek rehabilitálása útján 2. Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése A meglévő épített és természeti értékek megőrzése és fenntartása érdekében a város célja városrehabilitációs programok megvalósítása, amelyek hozzájárulnak a meglévő városi, közösségi, gazdasági terek és funkciók erősítéséhez, új funkciók kialakításához, a közösségi tartalom fejlesztéséhez. A városrehabilitációs programok tervezése és végrehajtása során kiemelt cél a városrészek zöldfelületeinek megőrzése, rekreációs célú hasznosítása, az épített környezet értékeinek megőrzése és fejlesztése, valamint a város és térségének természeti értékeinek védelme. A meglévő épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
Zöldfelületek rekreációs célú fejlesztése, megőrzése
Városi területek rehabilitációja
130
CÉLPIRAMIS 2007-2013 Átfogó cél Barcs versenyképes, fejlődő térségközpont, mely értékeinek megőrzése mellett jó életminőség biztosít lakói számára
Tematikus prioritások Gazdaságfejlesztés
Városközpont Városközponti funkció erősítése, épített környezet fenntartása, közszolgáltatások fejlesztése, városrehabilitáció
Nyugati városrész Szálláshelye k, turisztikai szolgáltatás ok, turizmus infrastruktúr a, oktatási
infrastrukt úra
Humán közszolgáltatások
színvonalának növelése
Északi városrész
Szegregáció csökkentése, infrastruktúra fejlesztése, társadalmi kohézió erősítése
Turizmusfejlesztés
Keleti városrés z Infrastru ktúra fejleszté se
Déli városrész
természeti környezet fenntartása, fejlesztése, vízi közlekedés és turizmus feltételeinek javítása
Az elérhetőség javítása
Keleti
Nyugati
iparterület
iparterület
Ipari- és barnaöves területek fejlesztése
Ipari- és barnaöves területek fejlesztése
Az épített és természeti környezet fenntartása, fejlesztése
Drávaszentes
Somogytarnóca
Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása
Infrastruktúra fejlesztése, elérhetőség javítása
131
Területi célok A beazonosított városrészekhez kapcsolódó célmeghatározás Városközpont A városrész fejlesztési céljai között szerepel egyrészt a Kistérségi Járóbeteg Központ rehabilitációja, különösen az infrastruktúra és a gyógyászati technológia fejlesztése. A városrészt érinti a Barcsi Nevelési és Oktatási intézmények infrastrukturális fejlesztése, a programban érintett Arany János és Deák Ferenc általános iskolák rehabilitációja és a Széchenyi Ferenc Közép- és Szakképző Iskola és Kollégium fejlesztése. A városrészre vonatkozó városfejlesztési program - „Barcs szíve újra dobogjon” városrehabilitációs program - második ütemének megvalósítása - a Sétáló utca és a barcsi szabadidő központ rekonstrukcióját foglalja magában. Az önkormányzat - volt bírósági épület közösségi célú- hasznosítási elképzelései is ebben a városrészben realizálhatóak. Nyugati városrész A Nyugati városrészben található a Barcs legjelentősebb turisztikai vonzerejének számító Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ, amely gyógyászati és wellness szolgáltatásai révén nagyszámú látogatót vonz. A gyógyfürdő környezetében jelenleg is több turisztikai célú beruházás zajlik. A város fő fejlesztési célkitűzései: a gyógyfürdő turisztikai infrastruktúrájának fejlesztése, a gyógyfürdőhöz kapcsolódó egyéb turisztikai szolgáltatások kiépítésének és működtetésének ösztönzése. A befektetők, vállalkozások támogatásával a város ösztönözni kívánja a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások (vendéglátás: szálloda, camping, panzió, tourinform iroda stb.) megtelepedését, a turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztését. A városrészen található intézmények oktatási és közösségi funkciót látnak el itt található a Városi Közművelődési Könyvtár, a Móricz Zsigmond Művelődési Központ, a Dráva Völgye Középiskola és Kollégium, a Barcsi Ipari Kereskedelmi- és Szakképző Iskola. A városrészben működik a Városi Óvodák 4. számú és 6. számú Tagóvodája. Emellett a sportcsarnok, és a városi könyvtár közösségi funkciókat is szolgál, tekintettel a sportcsarnokban és a könyvtár területén lebonyolított nagyszámú sport és egyéb kulturális rendezvényekre. A város célja a közoktatási intézményeinek infrastrukturális és szakmai fejlesztése, melyek nagyban hozzájárulnak az oktatási színvonal emelkedéséhez, az egyenlő esélyű közoktatás megteremtéséhez.
132
Keleti iparterület A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari park területén a gazdasági infrastruktúra fejlesztésének elősegítése. A fejlesztésének érdekében a város különös hangsúlyt fektet az ipari park és egyéb ipartelepek infrastrukturális fejlesztésére, a barnaövezetes területek funkcióváltásának megteremtésére, és befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Nyugati iparterület A Keleti iparterület városrészében a város fő célja az itt található ipari területek infrastrukturális fejlesztésének, a barnaövezetes területek funkcióváltásának elősegítése. Befektetés-támogatási politikájával ösztönzi a vállalkozások által kezdeményezett beruházásokat, valamint a vállalkozások közötti együttműködés megteremtését. A város céljai között szerepel a határon átnyúló gazdasági kapcsolatok, gazdasági együttműködések kialakulásának ösztönzése. Somogytarnóca A legfontosabb fejlesztési célok e területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Drávaszentes Szintén a legjelentősebb fejlesztési célok a területen az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók, közösségi közlekedésfejlesztés, Barcs városközpont elérhetőségének javítása. Déli városrész A városrész adottságaiban jelentős potenciált hordoz a Dráva folyó és környezetének fejlesztése. A terület a kikötő és a folyó mentén kialakítható turisztikai szolgáltatások, rekreáció és sporttevékenységek fejlesztésével, a határon átnyúló szolgáltatások fejlesztésével ismét a város fejlődésének motorjává válhat a városrész. Keleti városrész A legfontosabb fejlesztési célok a városrészben az infrastrukturális beruházások megvalósítása, elsősorban útfelújítások, közmű rekonstrukciók.
133
Északi városrész A településrészen a város által kitűzött és megvalósítani kívánt legfontosabb feladat, a roma telep környezetének élhetőbbé tételének megvalósítása szociális városrehabilitációs program keretében. A város célkitűzései a leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe, a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén, a településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program elsősorban a közlekedési felületek, és vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását célozza.
134
A stratégia koherenciája, konzisztenciája A célrendszer illeszkedése, összhangja a településfejlesztési koncepcióval és a településrendezési tervvel Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy Barcs vonzó, versenyképes, harmonikusan fejlődő kistérségi központtá váljon, ahol a folyamatosan javuló életminőség, a színvonalas életkörnyezet alapját a versenyképes gazdaság jelenti. A város középtávú fejlesztési elképzeléseit a településfejlesztési koncepció és a városfejlesztési program tartalmazza. Az egyes városrészekre meghatározott célok, a településfejlesztési koncepcióban megfogalmazott fejlesztési tervekkel összhangban kerültek meghatározásra; továbbá a megfogalmazott célok illeszkednek és a településrendezési tervhez. A település rendezési-szabályozási terv, illetve a helyi építési szabályzat a településfejlesztési koncepcióra épülve, folyamatosan nyomon követi a településfejlesztési koncepció változásait. Az egyes városrészekre kitűzött célok megvalósításához nem szükséges a település rendezésiszabályozási tervének módosítása, mert az a tervezett fejlesztésekkel összhangban van. Amennyiben a szabályozási tervbe vagy a helyi építési szabályzatba olyan fejlesztési elképzelést szeretne a település beilleszteni, amely fejlesztési elképzelést a településfejlesztési koncepció nem tartalmaz, úgy előbb a településfejlesztési koncepció módosítása szükséges. A rendezési terv módosításakor az önkormányzat az alábbi eljárásrendet követi: Módosításhoz szükséges lépések Módosítási igények összegyűjtése
Módja/Időtartama Helyben szokásos módon (internet, helyi rádió, helyi televízió, újság), a lakosság, a társadalmi szervezetek, az önkormányzati szervek értesítése a módosítás megindításáról Módosítási igények tervezési programba A képviselő testület jóváhagyása szükséges foglalása 253/1997 (XII. 20.) számú A megkeresés átvételétől számított 30 nap áll Kormányrendeletben meghatározott rendelkezésre a válaszadásra államigazgatási szervek, lakosság, társadalmi szervezetek, önkormányzati szervek megkeresése előzetes véleményük beszerzése céljából Tervezési munka, egyeztetés a Időtartama változó, a feladattól függ szakbizottságokkal Az elkészült terv egyeztetése a korábban A megkereséstől számított 45 nap áll véleményezési joggal rendelkező szervekkel rendelkezésre a válaszadásra. Amennyiben eltérő vélemények érkeznek, egyeztető tárgyalás tartása szükséges. Lakossági közszemlére tétel Kifüggesztéstől számított 30 napig Végleges vélemények, lakossági észrevételek A záróvéleményt a főépítész a megkereséstől megküldése az Állami Főépítésznek számított 30 napon belül küldi meg Képviselő testületi jóváhagyás
135
Az egyes dokumentumok hierarchiáját az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény határozza meg, amely előírásoknak a képviselő testület által elfogadott dokumentumok maradéktalanul megfelelnek. A stratégiában megfogalmazott célrendszer illeszkedik tehát a településfejlesztési koncepcióhoz, valamint a településszabályozási tervhez. A stratégiában meghatározott prioritások egybevágnak Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjában, Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjában meghatározott fejlesztési irányokkal. A tervezett fejlesztések továbbá összhangban vannak az önkormányzat szakpolitikai koncepcióiban meghatározott célokkal. A stratégiában bemutatott tematikus prioritások, valamint azok megvalósítását célzó tervezett beavatkozások, beavatkozási területek megfelelően kapcsolódnak a stratégia céljaihoz és beavatkozásaihoz.
Az egyes városrészekre meghatározott célok koherenciája, konzisztenciája A megfogalmazott átfogó célok elérése a város integrált fejlesztése, a város arculatának kialakítása, a meglévő természeti és épített környezet rehabilitációja mentén lehetséges. Ezek az elvek érvényesülnek az egyes városrészeket érintő fejlesztési elképzelések meghatározása és megvalósítása során is. Minden egyes városrész bizonyos funkciók meghatározó jegyeit viseli magán, a szomszédos városrészek funkciói egymástól eltérőek, ugyanakkor megfelelő módon ki is egészítik egymást. Míg egyes városrészeken a humán közszolgáltatások fejlesztése, más városrészeken az infrastrukturális fejlesztések, megint más városrészeken a turisztikai vonzerők fejlesztése képezik az elérendő célt. Kitűzött célok megvalósítása, mintegy egymás előfeltételét képezik. Az infrastrukturális fejlesztések szükségesek a szolgáltatási színvonal növeléséhez. A párhuzamos célú fejlesztések egymást kiegészítve, a lakossági igényeket megfelelő módon kiszolgáló szolgáltatási színvonalat növelik, illetve hozzájárulnak a város gazdasági versenyképességének növekedéséhez. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz. Mivel a városrészek lefedik a várost és szerves egészet alkotva kiegészítik egymást funkcióikkal, a városrészek lehatárolása nem eredményezi zárványok kialakulását, sőt a településfejlesztési koncepció alapján továbbgondolt fejlesztések az IVS-en belül további funkcióbővítő intézkedéseknek adnak lehetőséget. Városi és kistérségi szinten is léteznek a város- és vidékfejlesztés szinte minden funkcióra kiterjedő fejlesztési elképzelései, melyek mentén tudatos fejlesztések valósultak meg az elmúlt években. A fejlesztéseknek várhatóan nem lesznek káros környezeti hatásai, ellenkezőleg, a számos fejlesztés az egészséges környezet kialakítása, fenntartása érdekében történik. A város gazdag zöldfelületekben, természeti szépségeiben, amelyekre kiemelt figyelmet fordít a környezet épségét, az itt lakók érdekeit, valamint a turizmus fejlesztéseit szem előtt tartva. Összességében elmondható, hogy a stratégiában megfogalmazott célkitűzések, valamint a megvalósításukhoz vezető beavatkozások összhangban állnak az Új Magyarország Fejlesztési Tervvel és Operatív Programjaival, az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepcióval és az 136
Országos Területfejlesztési Koncepcióval, a Dél-Dunántúli Régió térségfejlesztési dokumentumaival, a barcsi kistérség térségfejlesztési dokumentumaival, a Város Önkormányzatának Településfejlesztési Koncepciójával, Barcs Város Önkormányzatának Városfejlesztési Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Gazdasági Programjával, Barcs Város Önkormányzatának Rendezési-Szabályozási Tervével, valamint az önkormányzat szakpolitikai koncepcióival. A városrészekre meghatározott célok illeszkednek egymáshoz.
2007-2013 során fejleszteni kívánt akcióterületek kijelölése
A 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozóan, az önkormányzat -anyagi lehetőségeire is figyelemmel- elsődlegesen a város belterületén kíván akcióprogramokat megvalósítani. Kiemelt prioritást élvez a belváros, és közvetlen környékének rehabilitációja. Ezek azok a területek, amelyeken megvalósuló fejlesztések leginkább képesek szolgálni a város középtávú céljainak elérését. Barcs emellett számos olyan, az akcióterületeken kívüli fejlesztéseket kíván megvalósítani, amelyek szoros összefüggésben állnak az akcióterületen tervezett fejlesztésekkel, mintegy kiegészítik azokat, pl: út- és járdafelújítások, közmű rekonstrukciók, kerékpárút építése. A 2007-2013 közötti tervezési időszakban fejlesztendő akcióterületek:
137
1.
Barcs Nyugati városrész
A rehabilitáció által érintett akcióterület a település ún. Régi Barcs városrészén terül el, és az alábbi utcák által határolt: Rákóczi Ferenc u.- Esze Tamás u.- Vak Bottyán u.- Hunyadi u.- Kölcsey u.- Latinca Sándor u.- Toldi u.- Aradi u.- Mátyás király u.- Kossuth L. u.- Csokonai u.- Deák Ferenc u.- Május 1. u.- Kodály Z. u.- Fürdő u.- Ifjúság u.- Gagarin u.- Hársfa u.- Gábor Andor u.- Ybl Miklós u.Kandó Kálmán u.- József Attila u.- Barátság u.- Bocskai u.- Báthory u.- Jókai u.- Semmelweis u.- Tür u.- Béke u. nyugati része. Az akcióterületen élő lakónépesség száma 2427 fő, amely a város lakónépességének (12316 fő) 19,7 %-a. A terület állandó népességének száma 2270, amely a város állandó népességének (11998) 18,91 %-a. Az akcióterület fejlesztésének átfogó célja a terület fizikai megújítása és funkciókkal való bővítése, a közszféra és a magánszféra által kezdeményezett beavatkozások megvalósítása 138
útján a terület városrészközponti szerepének, és társadalmi akciókon keresztül a társadalmi kohézió erősítése. Az akcióterületre vonatkozó fejlesztési célok: •
•
• • •
Közművelődés feltételeinek korszerűsítése a Móricz Zsigmond Művelődési Központ infrastrukturális fejlesztése által: művészeti-, kulturális-, turisztikai- és közösségi központ kialakítása, a művészetoktatás infrastrukturális feltételeinek megteremtése. Oktatási színvonal és közösségi szolgáltatások színvonalának növelése: Dráva Völgye Középiskola, Városi Óvoda és Könyvtár intézmények közötti egységes intézményi tér megteremtése által: biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése, parkosítás, térrendezés, könyvtári szolgáltatások bővítése, könyvesbolt, internet kávézó kialakítása. Turisztikai szolgáltatások színvonalának növelése: Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése által. Turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások fejlesztése: Hotel Laguna Dráva, Panzió és Camping kialakítása Meglévő épített környezet fenntartása: az akcióterületen érintett közlekedési felületek, épületek felújítása, térrendezés, parkosítás.
A kijelölt akcióterületen, az elkövetkezendő években –az akcióterület fizikai, társadalmigazdasági és környezeti megújulása érdekében- tervezett fejlesztési beavatkozások egyrészt az önkormányzat által, a regionális operatív program 2007-2013 közötti városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítandó projektre, másrészt a magánszféra által, az akcióterületre megjelölt fejlesztési célok megvalósítása érdekében, az akcióterületi fejlesztések hatásaként megvalósítandó projektekre osztható. Harmadrészt pedig az akcióterületen megjelennek olyan fejlesztési beavatkozások, amelyek a közszféra által, az akcióterületi fejlesztés hatásaként, 2007-2013 között egyéb állami támogatás elnyerése esetén kerülnek megvalósításra. Az akcióterület részcéljai a megvalósítani kívánt fejlesztési beavatkozások típusára is tekintettel van: 1. A regionális operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú állami támogatás keretében megvalósítani kívánt projekt részcéljai: •
•
•
Közösségi funkciók erősítése: o Épületek és közterületek funkció szerinti összeköttetésének biztosítása o Közösségi terek minőségi javítása o Közösségi funkciót ellátó épület rehabilitációja, funkcióbővítése, kiegészítő funkciók kialakítása Városi funkciók erősítése o Közterület közösségi és rekreációs célú fejlesztése o Közlekedési fejlesztések, megfelelő közösségi infrastruktúra kialakítása Gazdasági funkciók erősítése o Közösségi funkciók gazdasági funkciókkal kombinálása
2. Az akcióterületen a magánszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként megvalósítani kívánt projektek részcéljai:
139
•
Gazdasági funkciók erősítése: turisztikai szolgáltatások fejlesztése
3. A közszféra által az akcióterületi fejlesztés hatásaként állami támogatás keretében megvalósítani kívánt projektek: • •
Gazdasági funkciók erősítése: turisztikai szolgáltatások fejlesztése Közösségi funkciók erősítése: közművelődési lehetőségek bővítése, közművelődés színvonalának növelése
Az akcióterületen tervezett infrastrukturális fejlesztések megvalósítása az akcióterület átfogó célkitűzésének eléréséhez járul hozzá, amennyiben Barcs Nyugati városrész rehabilitációját valósítja meg. A közösségi, városi és gazdasági funkciók megerősítése a kijelölt akcióterület városrész központi szerepét erősíti. A Városi Közművelődési Könyvtár, valamint a Móricz Zsigmond Művelődési Központ rekonstrukciós bővítése és szolgáltatásainak növelése a település közösségi funkcióit hivatott erősíteni, amennyiben magas színvonalú szolgáltatások és rendezvények kínálatával biztosítja a közművelődési lehetőséget a városrész és az egész település lakosságának számára is. A városi és egyben a közösségi funkciókat erősíti a településrész közoktatási-közművelődési intézményi központjának közösségi térré alakítása, rekreációs célú fejlesztése. A közösségi tér kialakítása igényli a közlekedési fejlesztések megvalósítását, amelyek a településrész városi funkcióit erősítik. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése egyrészt a közösségi funkciókat erősíti, másrészt a szolgáltatások értékesítésén keresztül a gazdasági funkciókat erősítő tevékenységek közé tartozik. A Gyógyfürdő fejlesztései által indukált vendégforgalom növekedés a térség idegenforgalmi fejlődését jelzi. A városba érkező turisták számának növekedése a turisztikai szolgáltatások számának és a turizmushoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások számának növekedését igényli. Erre alapozva tervezik a magánberuházók szálláshely-fejlesztési elképzeléseik megvalósítását, amely szintén az akcióterület gazdasági funkcióinak erősítéséhez járul hozzá. A fentiek alapján az akcióterületen történő integrált fejlesztés hozzájárul a településrész és a város arculatának kialakulásához, gazdasági és idegenforgalmi versenyképességének növekedéséhez, és ezáltal a hátrányos helyzet enyhítéséhez.
140
2.
Barcs Városközpont
Kiemelt akcióterület a városközpont és környezete, amely az alábbi fejlesztéseket foglalja magába: • • •
Szabadidő központ komplex fejlesztése, Hősök tere park és sétányainak részleges rekonstrukciója, Bajcsy-Zs. u. 74-78. szám alatti lakótömbök közterületének rekonstrukciója
A projekt célterületei (Hősök tere, Szabadidő Központ, Bajcsy Zs. u. 74-78 szám alatti lakótömbök közterülete) általános leromlottsággal, elhanyagoltsággal jellemezhetők, és ezek az állapotok akadályává váltak annak, hogy a fejlesztési területek integrálódjanak a város szövetébe. A terület rehabilitációjával és megfelelő arculatának kialakításával a célterület olyan alapvető vonzerőt jelenthetne a város számára, mely hatékony városmarketinggel együtt közvetlen módon lenne képes generálni gazdasági növekedést, ezáltal javulhat a lakosság életszínvonala és a természettudatos életmódja. A városrehabilitációs program közvetlen célja egy építési program megvalósítása, ami kiterjed a város frekventált helyén található Hősök terének közvetlen környezetére és a szabadidő központra és annak környezetére. A fejlesztés célja a város idegenforgalmi vonzerejének növelése, a leromlott állapotú, funkcióját vesztő városrész rehabilitációja, a lakosság és a vállalkozások számára vonzó és színvonalas településrész kialakítása. A projekt tervezett elemei: Beruházási elemek: - Hősök tere park és sétányainak részleges rekonstrukciója, - Bajcsy-Zs. u. 74-78. szám alatti lakótömbök közterületének rekonstrukciója
141
- Szabadidő Központ komplex fejlesztése Soft elemek: - Képzés - Oktatás A projekt kapcsolódik a „Barcs szíve újra dobogjon” – Városrehabilitáció első üteme beruházási program utánkövetési időszakra készült megvalósíthatósági tanulmányhoz. Gazdasági funkcióként Étterem és Kávéház vendéglátó-ipari szolgáltatás bővítése tervezett az akcióterületen.
3.
Roma telep
Az akcióterületet határoló utcák: Dankó utca-Arany utca- Segesvári utca- Gyöngyvirág utca- Szegfű utca-Kinizsi utcaPázmány utca- Diófasor utca- Új élet utca- Vásártér utca- Cigánysor utca
Az akcióterület a város északnyugati településrészén helyezkedik el. Lakói döntő többségében Roma származásúak, létszámuk eléri az 1 200 főt, mely Barcs lakosságának közel 10 %-át adja. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. 142
A telep falusias hangulatú, jobbára gondozott házakból áll. A városközpontból hamar elérhető, a távolság nem méterekben, hanem inkább az életminőség különbözőségében mérhető a város többi lakójához képest. A Barcsi Cigány Kisebbségi Önkormányzat és romák alapította civil szervezetek dolgoznak a telepiek tartós foglalkoztatásának, a helyi szociális problémák megoldásán. A telep állapota összességében, az épületek és az infrastruktúra állapota nem indokolják a telep felszámolását. A telep teljes megtartásra javasolt, ugyanakkor szükséges az ott található lakásállomány, lakókörnyezet rehabilitációja: a lakásállomány komfort fokozatának és minőségének javítása, illetve a helyi infrastrukturális ellátottság hiányainak pótlása és a lakókörnyezet minőségének emelése. Szükséges továbbá a telep bővülésének megakadályozása. A településrészen oktatási, szociális intézmény nem található. 6. számú óvoda a telep határán található. Az akcióterület fejlesztési célkitűzései: • • •
Épített és természeti környezet fenntartása: telepszerű lakókörnyezet szociális célú városrehabilitációs programján keresztül cél a telep környezetének élhetőbbé tétele. A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása.
Tervezett tevékenységek A helyi adottságoknak köszönhetően a roma telep jövőbeli bővülése, esetleges új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése és a Cigány Közösségi Ház és hozzá tartozó rekreációs célú területek fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése. Közlekedési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe. 2009. évre előterjesztett útburkolat és járdaépítések, felújítások a városrészben: • Segesvári utca útburkolat és járdakarbantartása • Arany János utca útburkolat és járdafelújítása (becsült bruttó összköltség 13 349 e Ft) • Gyöngyvirág utca útburkolat és járda felújítás, építés (becsült bruttó összköltség 1 925 e Ft) • Szentesi u. északi oldal járda építés (becsült bruttó összköltség 4 575 e Ft) Cigány Közösségi Ház fejlesztése, funkcióbővítése, korszerűsítése • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda)
143
• Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása elengedhetetlen a tanulásban, a munkakeresésben, információszerzésben, ügyintézésben. • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása • A játszótér és a labdarúgó pálya főszerepet játszik a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a gyermekeknek és a fiataloknak. • kézilabda és kosárlabda pálya kialakítása betonos területtel • parkolóhelyek kialakítása: a közösségi ház környezetének megóvása (útszélek, járda, vízelvezető árok), az ott tartózkodók biztonsága és a környék közlekedési feltételeinek biztosítása és a nagyobb szabású rendezvények megrendezése érdekében szükség van egy megfelelő kapacitású parkolóhely kialakítására. • Akadálymentesítés A célok megvalósulása érdekében a területre tervezett egy szociális városrehabilitációs pályázat elkészítése és benyújtása. A finanszírozási lehetőségeket figyelembe véve –e három területen tervezett beavatkozások megvalósításának lehet realitása az elkövetkezendő időszakban. Ezekhez a fejlesztésekhez kapcsolódnak a településen magánerős beruházások, valamint olyan állami és önkormányzati beavatkozások, amelyek a szociális városrehabilitációs célú fejlesztéseket kiegészítik, komplexé teszik, és fokozzák hatékonyságukat.
144
Fenntarthatósági szempontok A városfejlesztési projektek megvalósításával nő a város épített környezetének értéke. A korszerűbb infrastrukturális megoldások biztosítják, hogy a megnövekedett terhelés (gépkocsi forgalom, személyi forgalom, stb.) ellenére a környezeti fenntarthatóság szempontjai a kivitelezés valamint fenntartás során is maradéktalanul érvényesülnek. A tervezett és megvalósuló beruházások minden esetben illeszkednek a város elfogadott „Településrendezési Tervében” leírt, a táj és természetvédelemmel, a művi értékek védelmével, illetve a környezetalakítás és környezetvédelemmel összefüggő elvárásokhoz. A fejlesztések megvalósítását célzó munkálatok során már a tervezés, de főleg a kivitelezés időszakában nagy figyelmet fordítanak a környezetvédelmi szempontok érvényesülésének. Külön figyelmet fordít az önkormányzat a területen meglévő növényzet (egészséges fák) védelmére, a por és zajvédelem szabályainak betartására. A fejlesztés során létrehozott természeti értékek, zöldterületek a városi klíma kialakításában, tisztítóhatásában kedvezően érvényesülnek. A fejlesztések eredményeként létrejött esztétikus, magas színvonalú épített és természeti környezet hozzájárul ahhoz, hogy Barcs lakosaiban tudatosuljon a környezet iránt érzett felelősség. A fejlesztések megvalósítása során az alábbi, a környezeti fenntarthatóság célkitűzéseihez kapcsolódó fenntarthatósági elvek érvényesülnek: • • • • •
A megvalósuló fejlesztések illeszkednek Barcs város helyi környezetvédelmi programjához és stratégiájához Az épületek, és közterületek felújítása és korszerűsítése során környezetbarát, energiatakarékos megoldások kerülnek alkalmazásra A fejlesztések az akcióterületen hozzájárulnak a zöldfelületek növekedéséhez A fejlesztések a természeti és épített környezet megóvásával valósulnak meg A fejlesztések illeszkednek az akcióterület építészeti jellegéhez, a városi környezethez
145
Anti-szegregációs program Szegregátum 2. - A roma telep integrációjának növelése Az akcióterület a város északnyugati településrészén helyezkedik el. Lakói döntő többségében roma származásúak, létszámuk eléri az 1100 főt. A leromlott lakókörnyezet, illetve műszaki állapot nem biztosít megfelelő minőségű életteret az itt élők számára. A fejlesztés célja A leromlott városrész bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet és a szociális problémák kezelése révén. A településrészen élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó folyamatok megállítása és megfordítása. A program elsősorban a közlekedési felületek, és a városi vízelvezető rendszereinek rekonstrukcióját, zöldfelületeinek felújítását, valamint a vízrendezési feladatok megoldását célozza, továbbá a társadalomba történő visszaintegrálódás elősegítése érdekében tartalmaz fejlesztéseket. A fejlesztés forrásai: DDOP, város-rehabilitációs program, szociális városrehabilitációs program, vízrendezés forrásai. A fejlesztés becsült költsége: 200 millió forint Célcsoport: elsősorban a rehabilitálandó területen élő családok, illetve a Barcs környékén élő romák, akik igénybe veszik a Közösségi ház szolgáltatásait. A projekt keretében megvalósítandó fejlesztések A helyi adottságoknak köszönhetően a roma telep jövőbeli bővülése, esetleges új utcák kialakítása nem lehetséges. A városrész integrálása, felzárkóztatása érdekében szükséges a telep közlekedési-, vízelvezetési infrastruktúrájának fejlesztése, az ott élők társadalmi integrálása érdekében pedig a képzettségi szint és a foglalkoztatottság emelése. 3. Közlekedési és vízelvezetési infrastruktúra javítása – integrálás a Nyugati városrészt érintő fejlesztésbe Szükséges a telep útjaihoz tartozó járdák és az utak menti vízelvezető árkok felújítása, karbantartása, illetve a hiányzó szakaszok megépítése. 2009. évre előterjesztett útburkolat és járdaépítések, felújítások a városrészben: • Segesvári utca útburkolat és járdakarbantartása • Arany János utca útburkolat és járdafelújítása • Gyöngyvirág utca útburkolat és járda felújítás, építés • Szentesi u. északi oldal járdaépítés
146
4. Cigány Közösségi Ház fejlesztése, korszerűsítése, funkcióbővítése A fejlesztés célja az érintett lakosság foglalkoztatási helyzetének javítása, munkaerő-piaci integrációjának elősegítése képzési, átképzési, elhelyezkedést segítő stb. programokkal, közösség-fejlesztéssel, a közösségi ház képzési hellyé történő átalakítása. • Alapterület bővítés a funkciók fejlesztésének érdekében: konferencia terem, oktató terem, számítógép terem, iroda) • Eszköz felújítás és bővítés (technikai felszerelések, bútorzat). A mindenki számára hozzáférhető internet szolgáltatás biztosítása elengedhetetlen a tanulásban, a munkakeresésben, információszerzésben, ügyintézésben. • Fűtéskorszerűsítés (hatékonyabb, környezetkímélőbb) • Sport és szabadidős létesítmények felújítása, kialakítása: játszótér felújítása, füves labdarúgó pálya felújítása, kézilabda és kosárlabda pálya kialakítása betonos területtel. A sportpályák és a játszótér főszerepet játszanak a közösségi házhoz kapcsolódó szabadidős tevékenységekben. A biztonságos játszási és sportolási feltételek tartalmas időtöltési alternatívaként szolgálnak és kultúrált találkozási helyszínt kínálnak a telepen élő gyermekeknek és a fiataloknak. • Parkolóhelyek kialakítása: a közösségi ház környezetének megóvása (útszélek, járda, vízelvezető árok), az ott tartózkodók biztonsága és a környék közlekedési feltételeinek biztosítása és a nagyobb szabású rendezvények megrendezése érdekében szükség van egy megfelelő kapacitású parkolóhely kialakítására. • Akadálymentesítés
Ágazati fejlesztési programok Foglalkoztatás A foglalkoztatási színvonal jelentős növelése csak akkor érhető el, ha sikerül a munkaerőpiacról kiszoruló csoportokat is integrálni. A munkaerő-piaci elemzések alapján egyértelműen kimutathatók azok a csoportok, amelyek valamilyen hátránnyal rendelkeznek a munkaerőpiacon. Ilyenek a pályakezdők, a megváltozott munkaképességűek, a romák, az 50 év felettiek, valamint a nők. A hátrányos helyzetű csoportok közül is kiemelt figyelmet kell fordítani a leginkább veszélyeztetett roma munkaképes korú lakosságra. Az ő helyzetükön a munka világába integráló komplex, készség, képzettség fejlesztő, az előítéleteket is kezelő, a foglalkoztatást támogató programok javíthatnak. A munkahelyteremtés feltételeinek elősegítése érdekében az Önkormányzat: • •
A fejlesztési elképzeléseknél meghatározottak szerint segíti a helyi ipart, a helyi vállalkozásokat, valamint az idegenforgalommal érintett vállalkozókat. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársai által, illetve közösen szervezett WORK SHOP-okon tájékoztattuk a helyi vállalkozásokat a Regionális és Ágazati Operatív Programok keretében megvalósítható fejlesztési, illetve pályázati lehetőségekről.
147
• •
• • •
•
Ennek eredményeképpen városunkban egy vállalkozó már befogadott pályázattal rendelkezik, további vállalkozásoknak pedig a pályázatuk előkészítése van folyamatban. A várost érintő turisztikai fejlesztéseknél (magánvállalkozások által megvalósítandó) jelentős foglalkoztatási igény megjelenését prognosztizáltuk. Ezzel összefüggésben a termálközpontunkhoz szorosan kapcsolható panzió és kemping fejlesztés kivitelezése ténylegesen megkezdődött, aminek következtében várhatóan 2010-ben munkaerő felvételére kerül sor, akik a létesítmények működtetésében vesznek részt. Segíti a helyi gazdaság megerősödését, ehhez igyekszik kedvező feltételeket teremteni, hogy a vállalkozók számára munkahely-bővítési lehetőséget teremtsen. A közszolgáltatások megtartása, illetve bővítése révén munkahelyet teremt, és tart fenn a köztisztviselők, közalkalmazottak foglalkoztatásával. A „Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ” gyógyszolgáltatásainak fejlesztésével, illetve a szolgáltatások körének kibővítésével 3 fő egészségügyi dolgozó foglalkoztatását tudjuk biztosítani 2010-től. Rendszeresen együttműködik a munkaügyi hivatalokkal.
Képzés, átképzés A foglalkoztatás és munkanélküliség egyik legfontosabb ellensúlyozója lehet a magasabb képzettségi arány elérése. A célcsoportot be kell vonni a képzésekbe, majd a megszerzett képzettséggel munkát vállalni. Ennek sikerében civil szervezeteknek és a kissebségi önkormányzatnak jelentős szerepe lehet: képzési programok megírása, a képzések megszervezése, lebonyolítása, az érintettek motiválása. A közösségi ház helyszínt biztosíthat a képzésekhez. Közmunka program Barcs egyéb helyszínein megvalósuló nagymértékű város-rehabilitációs és turizmusfejlesztési projektek, illetve magánerős beruházások, építkezések, továbbá az ezeknek köszönhetően létrejövő magas színvonalú közterek fenntartása, karbantartása az alacsony képzettségű, a tartós munkanélküliséggel leginkább sújtott lakosok részére is munkalehetőséget teremthet. Közmunkaprogramokban való foglalkoztatás. Közmunkások foglalkoztatását eddig a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok tették lehetővé. A barcsi kistérség nagyfokú munkanélküliségének javítását szolgálja a Barka Alapítvány, mely foglalkoztatás bővítését segítő projekteket dolgoz ki. Számos sikeresen végrehajtott projekt után jelenleg két program van előkészítve: az egyik az „Együtt a szociális biztonságért” címet viseli, a másik egy termelőiskola létrehozására irányul a barcsi kistérségben. Mind a két program sikeres pályázat esetén a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyein kíván javítani a jövőben.
148
Oktatási integráció Barcs város önkormányzata az oktatási integrációt a szegregációkban, illetve a város és a kistérség más részein élő hátrányos helyzetű gyerekek számára a fejezet elején már ismertetett "Települési közoktatási esélyegyenlőségi terv" és a „Közoktatási Minőségirányítási Program” megalkotása és megvalósítása révén látja biztosítottnak. Az általános iskolai képzésben már sikerült elérni, hogy a HH/HHH tanulók aránya az oktatási intézményekben közel egyenletes legyen. Az óvodákban ez a probléma jelenleg még fennáll, de a körzetek megszűntetésének köszönhetően mértéke már csökkent. Az önkormányzat terveiben szerepel egy óvodamegszüntetése, ezáltal egyenletesebbé válik majd a HH/HHH gyermekek megoszlása az óvodákban is. A Közoktatási Minőségirányítási Program hatálya kiterjed a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás oktatási és az oktatáshoz kapcsolódó intézményeire. Elvárások a megyei fejlesztési terv alapján (részletek) • Elő kell segíteni a tanulók személyiségének kibontakoztatását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kiterjesztését. • A tanulók tudatába kell vésni az emberi és alapvető szabadságjogok, a szülei, saját identitása, nyelve és kulturális értékei iránti tiszteletet, valamint a magyar nemzet értékei iránti és sajátjáétól különböző kultúrák tiszteletét, a természeti környezet iránti tiszteletet. • Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy a megértés, a béke, a türelem, a nemek közti egyenlőség, valamennyi nép, nemzetiségi és vallási csoport közötti barátság szellemében tudjon vállalni a szabad társadalomban az élettel járó mindenfajta felelősséget. • Minden rászoruló gyermeknek nyújtson segítséget a mentális problémáknak kezeléséhez, az alapfokú képzés befejezéséhez, a gimnáziumi és a szakképzésben való bekapcsolódáshoz. • Legyen hatékony a gyermek- és ifjúságvédelem; legyen hatékony együttműködés az oktatási intézmények és a közoktatáshoz kapcsolódó intézmények között mind a hátránykompenzációban, mind a prevenciós munkában. Kistérségi elvárások a Napközi Otthonos Óvodákra vetítve: •
• •
•
Különösen fontos, hogy figyelmet fordítsanak az átlagostól eltérő, fejlődésben lemaradt, a részképesség zavarokkal küzdő, a szociálisan hátrányos helyzetű, fogyatékos gyermekekre. Érjék el, hogy a működési körzetben minél több hátrányos helyzetű családban élő gyermek családja valódi alternatívának tekintse a minél korábbi óvodai beíratást. Fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességfejlesztésre, a hátrányok csökkentését szolgáló fejlesztő programok minél hatásosabb végrehajtására, a gyermekek személyiségének fejlesztésére, az esélyegyenlőség teljes körű biztosítására. A hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek számára legyen biztosított a 3 éves kortól történő óvodai elhelyezés.
149
• • •
• •
az általános iskolákra vetítve: Biztosítani kell, hogy a gyermekek megközelítőleg azonos feltételek között tanulhassanak, szakszerű oktatásban részesüljenek. Biztosítsák a kiemelkedő képességű, hátrányos helyzetű vagy túlkoros tanulók részére a fejlesztő programokat. Fordítsanak kiemelt figyelmet a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására, illetve a tehetséggondozásra, az e célokat elősegítő programok minél hatásosabb végrehajtására, a tanulók személyiségének fejlesztésére, a szociális és családi háttér hátrányainak kompenzálására, ezáltal az esélyegyenlőség biztosítására. Biztosítsák az esélyegyenlőséget, esélyteremtést segítő, biztosító oktatási, nevelési formák alkalmazását. Legyen kiemelt feladat a tankötelezettség teljesítése, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése.
Egészségügy Az egészségügy területén végzett fejlesztések tekintetében a végső cél annak az állapotnak a megváltoztatása, amely szerint a romák élete 10-15 évvel rövidebb a magyar átlagemberéhez képest. A barcsi kistérségben megvalósult egy roma egészségügyi prevenciós program. A projekt keretében felvilágosító, mozgósító erejű kampány indult, amellyel a különböző szűrővizsgálatokat jutatták el a roma lakossághoz, mentálhigiénés problémákat szűrtek ki, illetve az egyéb egészség-megőrzési programok keretében képzések folytak. További prevenciós programok, kötelező szűrővizsgálatok, felvilágosító kampányok lebonyolítása szükséges a cigány kisebbségi önkormányzat és civil szervezetek közreműködésével.
150
A 2. számú szegregátum helyzetén javító stratégiai beavatkozások leírása Helyzetelemzés megállapítása
Cél megfogalmazása
Intézkedés és leírása
a telep útjaihoz tartozó járdák és Az infrastruktúra az utak menti minőségének Közlekedési és vízelvezető emelése a város vízelvezetési árkok felújítása, más részein infrastruktúra karbantartása, meglévő illetve a hiányzó színvonalra szakaszok megépítése
Alacsony iskolai végzettségűek aránya magas
Magas munkanélküliség
Az Intézkedés felelőse
Barcs Város Önkormányzata, 2013 Polgármesteri hivatal
Barcs Város Önkormányzata, PolgármesKözösségi ház teri hivatal. felújítása és Bevonásra képző hellyé kerül: Cigány történő alakítása Kisebbségi Önkormányzat, civil szervezetek Barcs Város ÖnkormányKözmunka zata. Foglalkoztatottprogramok, Polgármesság növelése az városi teri hivatal. alacsony beruházások Bevonásra végzettségűek kapcsán történő kerül: Cigány körében foglalkoztatás Kisebbségi elősegítése Önkormányzat, civil Cél a szakirányú képzés, lehetőség szerint olyan formában, aminek nem előfeltétele a magasabb iskolai végzettség
Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés Az intézkedés megvalósításá- eredményindikátor eredményindikátor eredményindikátor nak határideje (n=1 év) (n=3 év) (n=6 év)
2010-2011 között felújítás, utána folyamatosan képzések
2013
Az infrastruktúra Az infrastruktúra 70%-a felújítva, a 20%-a felújítva hiányzó elemek 50%-a megépítve
Fejújított, funkciójában és épületében bővített 6 db közösségi ház. program 2 db lebonyolított képzés
A rendszeres munkajövedelemmel rendelkezők aránya nő, csökken azon háztartások aránya, ahol nincs foglalkozatott
Az infrastruktúra 100%-a felújítva, a hiányzó elemek 100%-a megépítve
képzési 10 db program
A munkatapasztalat és a megváltozott életkörülmények miatt hamarabb jutnak új munkahelyhez.
képzési
A gyermekek képzettségi szintje nő, csökken a család szegregálódása
151
szervezetek (Barka) Barcs Város ÖnkormányPrevenciós zata. programok, Polgármesteri Hosszabb Rossz egészségi felvilágosító hivatal, élettartam a 2013 állapot kampányok, Cigány romák körében kötelező Kisebbségi szűrővizsgálatok Önkormányzat, civil szervezetek
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 5%-al nő
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 15%-al nő
Kötelező szűrővizsgálatokon résztvevők száma 25%-al nő, javul a született gyermekek egészségi állapota
152
Megvalósulás eszközei A célok megvalósulását szolgáló önkormányzati tevékenységek
nem
beruházási
jellegű
A település gazdasági versenyképességének növelését, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlődésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívánja elérni. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik: •
• • •
a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének megteremtésére, a mikro-,kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva; az ipari termelés alól kivont, illetve alulhasznosított barnaövek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elősegítésére; a turisztikai termékkínálat bővítésére.
Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: • •
•
A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A Képviselő-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.
A város rendelkezésére álló honlapokon folyamatosan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében a város célja, hogy összeállítsa az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezett. A horvát bevásárlóturizmus csökkenésével ez a tendencia is csökkenést mutat. A kereskedelmi kínálat átstrukturálódott. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A város központjában is további bevásárlóközpont épült.
153
Az önkormányzat adópolitikájának legfontosabb elve, hogy a képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogadjon el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. 1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket jelent, továbbá számtalan kedvező pályázati lehetőséget.
154
Az IVS megvalósulásával kapcsolatos szervezeti elvárások Barcs Város Önkormányzata 17 tagú testület, valamint a polgármester által gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselő-testület döntéseinek végrehajtására, valamint a közigazgatási ügyek intézésének céljából Polgármesteri Hivatal működik, amelynek főbb szervezeti egységei: Önkormányzati és Intézmény Felügyeleti Iroda, Igazgatási Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda. A képviselő-testület jogszabályi kötelezés miatt és munkája szakmai megalapozása érdekében az alábbiak állandó bizottságokat hozta létre: • • • • • •
Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság Művelődési, Idegenforgalmi Bizottság Oktatási, Informatikai, Sport Bizottság Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság
A fejlesztési elképzelések szakmai meghatározása után a városfejlesztésben érintett bizottságok egyeztetnek a témában, majd a képviselőtestület fogadhatja el a tervet. Az integrált városfejlesztési stratégiát önkormányzati szinten időszakonként felül kell vizsgálni, a megvalósulással kapcsolatban egyeztetés szükséges. Két településrészi önkormányzat kapcsolódik a településhez, a Drávaszentesi és a Somogytarnócai településrészi Önkormányzatok. A településen cigány, német és horvát kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. Részvételük a fejlesztések tervezésében és megvalósításában elengedhetetlen. A városfejlesztési projektek megvalósítása az önkormányzati szervezet és kisegítő, adminisztratív szervének, a polgármesteri hivatalnak feladata. Az akcióterületi tervben meghatározott beavatkozások megvalósulását a településfejlesztésért felelős szervezetek folyamatosan nyomon követik, és gondoskodnak annak érvényességéről. A településfejlesztésért két szervezet felelős: a Városfejlesztési Környezetvédelmi Bizottság, valamint annak adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. •
•
A Városfejlesztési Iroda fél éves időközönként jelentést készít az összegyűjtött adatok alapján a fejlesztések megvalósulásáról, vagy azok elmaradásáról. A jelentésben feltárja az elmaradás okait, valamint az akadályok megszüntetése érdekében szükséges lépéseket. A Bizottság kíséri figyelemmel az egyes fejlesztések – megvalósulását, és annak hatékonyságát. – A társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulását – A környezeti feltételek változását – A beavatkozások érvényességét
155
•
A bekövetkezett változásokra tekintettel, a Városüzemeltetési Iroda aktualizálja az IVS-t, a városfejlesztési bizottság megtárgyalja, és a képviselő-testület elé terjeszti, aki gondoskodik annak elfogadásáról, és nyilvánosságának biztosításáról.
156
Településközi koordináció mechanizmusai A város mindennapi élete, a városban elérhető szolgáltatások és a fejlesztések kizárólag térségi beágyazódásban vizsgálhatók. Funkcióit, szolgáltatásait tekintve Barcs a kistérség központja, fontos határátkelőhely, közigazgatási, oktatási és egészségügyi központ. Gazdasági téren is központi szerepet tölt be a város: Barcson Ipari Park létesült, valamint megszerezte a Vállalkozási Övezet státuszt. Ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére. A település fejlesztési programjai illeszkednek a kistérségi, megyei, regionális és országos szintű koncepciókhoz.
Kistérségi együttműködés Barcs és környéke önkormányzatai 2004 júniusában önálló jogi személyiséggel rendelkező önkormányzati többcélú kistérségi társulást hoztak létre a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködésről szóló 1997. évi CXXXV. Törvény rendelkezései szerint. A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás a 244/2003.(XII.18.) számú Kormányrendeletben meghatározott kistérség határain belül jött létre. A társuláshoz a kistérség valamennyi települési önkormányzata csatlakozott. A Társulásban résztvevő települési önkormányzatok a közszolgáltatások ellátását, valamint a területfejlesztési feladatok közös ellátását, szervezését vállalták. A társuláshoz tartozó 26 település: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa,Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A társulás határozatlan időre jött létre a kistérség területének összehangolt fejlesztésére (különösen: fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítésére, megvalósítására); térségi közszolgáltatások biztosítására, fejlesztésére, szervezésére, intézmények fenntartására, valamint a településfejlesztés összehangolására. A barcsi kistérség települései 2005-ben elkészítették a Barcsi Kistérség Fejlesztési Stratégiáját, amelyben felvázolták azokat a fejlesztési irányvonalakat, amelyek a településeket együttesen érintik. Így az egész kistérséget érintette a Határátkelőhely megvalósítása, a 6-os, 68-as főközlekedési utak fejlesztései. Közös cél egy logisztikai központ kialakítása, a Nemzeti park szolgáltatásainak fejlesztése, a szelektív hulladékgyűjtés feltételeinek megteremtése kistérségi szinten, megújuló energiaforrások hasznosítása, irányított turistaforgalom bevezetése, fürdőszolgáltatások minőségi fejlesztése, szálláshelyfejlesztés, Drávai viziturizmus fejlesztése. A közös célok elérése érdekében a települések polgármesterei folyamatosan egyeztetnek, és keresik a közös pályázati lehetőségeket.
157
A 2004 júniusában aláírt Társulási megállapodásban vállalt feladatok a következők: a) területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, b) alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, c) alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, d) pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés. e) egészségügyi alapellátás együttes szervezése, f) szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése g) sport, egészséges életmód feltételeinek megteremtése. Legfontosabb térségi szintű feladatellátások: • Dráva-völgye Középiskola Megyei fenntartású, országos beiskolázású intézmény. Az ingatlan, amiben az intézmény működik a város tulajdonában van. • Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A környező települések közötti együttműködés kiemelkedő példája a 2007-ben létrehozott Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények. Az intézmény 8 település: Barcs, Bélavár, Heresznye, Komlósd, Péterhida, Rinyaújlak, Szulok, Vízvár községek intézményfenntartó társulása. A társulás a DDOP „Integrált kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése” című pályázati konstrukció keretében tervezi az intézmény egységeit képező iskolák infrastruktúrális fejlesztését. A projekt hosszú távon hozzájárul a város oktatási színvonalának emeléséhez, a térségre jellemző hátrányos helyzet csökkentéséhez. A társult önkormányzatok a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikro-térségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. A fenntartói jogosítványokat a megállapodásban foglaltak szerint Barcs Város Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja. • Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai és Módszertani Intézmény Ez a városi fenntartású központ foglalkozik a sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén, feladatellátása régiós szintű. • Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását végzi. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelés, 252 szakorvosi és 15 nem szakorvosi órában, 2 gondozási szakmában (tüdő- és pszichiátriai gondozás) 4 gondozó 56 szakorvosi, és 15 nem szakorvosi órában látja el feladatát. •
Központi Ügyeleti Szolgálat biztosítja a terület sürgősségi ellátását.
•
Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata érzékelve a lakosság mentális terheit, nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt.
158
Legfontosabb kistérségi, térségi fejlesztések: • Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program A Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program Ütemezés: 2009-2011. • Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program A kistérség 10 települése érintett benne. Két fordulós pályázat: I. forduló: pályázati előkészítés, tervezés, amelynek fejlesztési költsége: 24 800 e Ft, tervezett befejezése: 2009.; II. forduló: ivóvíz-javítási beruházások, amelynek beruházási költsége: 494 747 e Ft, tervezett befejezése: 2010. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.3.0. • Drávamenti Turisztikai Desztináció Menedzsment Egyesület Három kistérség (Sellye, Csurgó és Barcs) összefogásával olyan, a térségi szereplőket összekapcsoló hálózat alakul ki, amely alulról építkezve, az önkormányzat, a turisztikában érdekelt vállalkozások, valamint a lakosság, a civil szervezetek önkéntességén alapuló egységként működik, és amely a marketingen, az információszolgáltatáson túl a turisztikai infrastuktúra-fejlesztés, a termékfejlesztés és ezen térség összes turisztikával kapcsolatos szakmai és menedzsment feladatait ellátja. • Regionális szennyvízhálózat, szennyvíztisztítómű kialakítása 18 település összefogásával szennyvíztisztító telep került kialakításra, valamint 15-16 000 háztartást érintően a szennyvíz-hálózat került kiépítése.
159
Ingatlangazdálkodási koncepció Az önkormányzat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXVIII. tv., és a törvényben kapott felhatalmazás alapján alkotott rendeletek alapján végzi e tevékenységét, mely a lakások bérbeadásával, értékesítésével, valamint a lakbérrel és helyi támogatással kapcsolatos feladatok ellátását jelenti. Legnagyobb gondot az előző időszakhoz hasonlóan továbbra is az önkormányzati bérlakásra váró családok elhelyezése jelenti. Az igénylők száma folyamatosan emelkedett, melyet a 2004-ben átadott 88 lakás bérlete csak csökkenteni tudott, de a létszám azóta is folyamatosan 60-70 fő között mozog. Az éves kötelező felülvizsgálatok alkalmával évente mintegy 20-25 fő törlésére került sor, mivel nem nyújtották be az előírt igazolásokat, de ennek ellenére nem csökken jelentősen a lakásra várók száma. Az Európai Unióhoz való csatlakozással a rendeletek jogharmonizációját is el kellett készíteni, mely alapján a rendeletek módosításra kerültek. A bérbeadás alakulása: szociális 2005. 2006. 2007. 2008.
17 10 8 10
szakember
hosszabbítás
csere
3 1 3
11 9 12 5
2 3 2
Az önkormányzat rendelkezése alatt álló lakások száma jelenleg: 220 lakás. A lakástörvényből és a rendeletből adódóan továbbra is lehetséges a bérlakások megvásárlására a bentlakó bérlők részére. A 2005-2008. december 31. közötti időszakban összesen 19 család élt ezzel a lehetőséggel, melynek bevétele 71.524.000.-Ft volt. A bérlakások mellett az önkormányzat helyi támogatás keretében segíti az első lakáshoz jutókat építés, vásárlás és lakásbővítés keretében, valamint a rendelkezésére álló építési telkekből ingyenesen juttatott telket az építeni szándékozóknak. A helyi támogatás keretében nyújtható támogatások 100.000.- 300.000.-Ft összegig nyújthatók, illetve térítés nélküli telek adása esetén 400.000.-Ft, telek megléte esetén építéskor 600.000.-Ft. A lakásbővítéshez nyújtható támogatás mértéke 50.000 - 150.000.-Ft. Az önkormányzat a bérlakásban élők részére lakbértámogatást is nyújt, melyet: 2005-ben
2006-ban
2007-ben
18 fő biztosított.
22 fő
17 fő
2008-ban 19
fő
részére
Jelentős azon családok száma is, akik lakásfenntartási támogatásban részesülnek, melyet az önkormányzat 1994 óta nyújt.
160
Itt a támogatás összege a közüzemi szolgáltatók felé kerül átutalásra, csökkentve a havi kiadások összegét. A lakásfenntartási támogatás alakulása: 2005. 2006. 2007. 2008.
családok száma 260 296 328 330
támogatásra fordított összeg 14.023.000.-Ft 18.523.100.-Ft 15.436.200.-Ft 20.634.600.-Ft
A lakásfenntartási kérelmek 2004 óta tartó nagymértékű növekedése a bevezetett normatív lakásfenntartási támogatásnak köszönhető, mely a szociális törvény módosításával került alkalmazásra a helyi rendeletünkben is, és azóta a támogatott családok száma általában 330340 között mozog. A normatív támogatás mellett az önkormányzat továbbra is biztosítja a méltányossági alapon történő megállapítást, melynek összege 2.500 - 8.000.-Ft-ig terjedhet.
161
Partnerség A városban jelen lévő gazdálkodó szervezetek, civil szervezetek, az önkormányzat, valamint az állam által megvalósítani kívánt, a várost érintő jövőbeli fejlesztések teljességgel szolgálják a város hosszú távú fejlesztési célkitűzéseit. 2007. áprilisában elkészült Barcs város 2007-2013 évek közötti tervezési időszakra vonatkozó fejlesztési koncepciója, melynek kialakításában részt vett a lakosság, a vállalkozók, valamint a civil szervezetek. A településfejlesztési koncepció a folyamatosan aktualizálásra kerül.
lakossági,
vállalkozói igényeknek megfelelően
Általánosságban elmondható, hogy a városrehabilitációs célú fejlesztési elképzelések, már 2007 évben folyamatosan kommunikálásra kerültek a nyilvánosság felé, a helyi televízió által is közvetített testületi üléseken, ahol az Önkormányzat SZMSZ-ében foglaltaknak megfelelően, számos civil, és érdekképviseleti szervezet hozzászólási joggal képviseltette magát. A lakosság a helyi televízióban és helyi sajtóban megjelent cikkek mellett, tájékoztatva lett az ún. városközi egyeztetéseken is, ahol felszólalhattak, elmondhatták igényeiket, a település fejlesztésére vonatkozóan. A városrehabilitációs koncepció ennek megfelelően formálódott. A koncepció kialakítására hatott az akcióterületen lévő közintézmények vezetőivel készült interjúk, valamint a Városi Könyvtárra készített lakossági igényfelmérés is. A városfejlesztési elképzelések megvalósulásához több szintű partneri együttműködés szükséges. Szükséges az önkormányzaton belüli összehangolt, egységes szándék és cselekvés. A képviselőtestület munkáját segítő bizottságok és a polgármesteri hivatal érintett osztályai és az önkormányzati tulajdonú gazdálkodási szervek együttműködése napi szakmai kapcsolatot jelent. A kapcsolattartás formája a különféle tárgyalások és bizottsági ülések. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekő3l folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. A fejlesztések társadalmi részvételt és a gazdasági erő bevonását is igénylik. A fejlesztések támogatásában és azok megvalósításában kulcsszerepet játszik a civil társadalom is. A funkcióbővítő fejlesztések a város szolgáltatásközpontúságát és a szolgáltatások színvonalának minőségét emelik. Fontos, hogy a civil társadalom célja, szándéka összetalálkozzon az önkormányzat és a gazdasági szféra fejlesztési elképzeléseivel. A stratégiáról, valamint a stratégiában foglalt fejlesztési elképzelésekő3l folyamatos tájékoztatást nyújt az önkormányzat a település honlapján, nyomtatott és elektronikus sajtó útján. A városfejlesztési stratégia megvalósításában résztvevő csoportok: • • •
Lakosság – fórumokon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén Helyi civil szervezetek - fórumokon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek Gazdasági szervezetek – fórumokon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, saját maguk is projekt-generálók lehetnek
162
•
Cigány Kisebbségi Önkormányzat – bizottsági üléseken részvétel, fórumokon, nyomtatott és elektronikus sajtó révén, maga is projekt-generáló lehet;
Állami beruházások A települések fejlődésének alapfeltételét képezik az infrastruktúrafejlesztések, elsődlegesen az utak, kerékpárutak, gyalogos útvonalak felújítása, fejlesztései. A jövőben a városban várható állami beruházások között szerepel a 6-os és 68-as főközlekedési utak 11,5 tonnásra történő megerősítése. Együttműködés a vállalkozói szférával Az önkormányzat által végrehajtott városrehabilitáció, infrastruktúra-fejlesztés, szolgáltatás bővítés pozitív hatással van a vállalkozások működésére. Növelhetik azok versenyképességét, a termékeik vagy szolgáltatásaik iránti keresletet. Ugyanakkor a városrehabilitációs projektekben elengedhetetlen a magántőke részvétele. Barcson hagyományosan jó az együttműködés a két érintett fél között, amit számos sikeres és folyamatban lévő projekt is bizonyít. Barcs városban az elmúlt években is megvalósultak magánerős fejlesztési kezdeményezések, amelyek az akcióterületi tervben foglalt fejlesztési irányok megvalósulását szolgálták, amennyiben hozzájárultak a város gazdasági helyzetének megerősödéséhez, a turizmus fejlesztéséhez, városi területek rehabilitációjához az épített és természeti értékek fejlesztése útján. A 2007-2013 közötti időszakban további, magánberuházók által megvalósítani kívánt fejlesztések várhatóak, amelyek főként a város turisztikai vonzerejének, a turisztikai szolgáltatások színvonalának emelése útján járulnak hozzá a város arculatának kialakításához, a városi területek rehabilitációjához, a település fejlődéséhez. 2008-ban tervezik a Hotel Laguna Dráva építésének megkezdését. A 4 csillagos, 240 férőhelyes szállodai kapacitással bíró gyógyszálló, amely a termálvízbázisra épül olyan élményelemekkel, amelyek a jelenleg szokványos wellness szolgáltatásokon felül magas színvonalú, új élményszolgáltatásokat (műtenger) nyújt. Egy gazdálkodó szervezet által kerül megvalósításra, amelyhez már rendelkezésre áll a jogerős építési engedély, és a vállalkozás pályázati forrás igénybevételét tervezi. A Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ és a Móricz Zsigmond Művelődési Központ szomszédságában magánvállalkozás megvalósításában kerül megépítésre egy 70 férőhelyes, 3 csillagos panzió, amely szolárium, infraszauna, sókamra, biliárd terem, bowling pálya, zárt parkoló szolgáltatásokat nyújt a térségbe érkező turisták részére. Szintén egy gazdálkodó szervezet kívánja megvalósítani a Barcsi Camping kialakítását. A kemping a strand és a termálfürdő melletti 1 ha-os területre készül. 14 db 4 ágyas apartman házban 56 fő, 18 db lakókocsiban 54 fő, sátorban 50 fő részére ad szálláslehetőséget. A bejárattal szemben 50 fő befogadóképességű közösségi tér kap majd helyet. A kemping területén 2 db vizesblokk, 1 db játszótér és 2 db pihenő park készül.
163
A város a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program „Hátrányos helyzetű térségek kisvárosainak fejlesztése” című pályázati konstrukciója keretében kívánja megvalósítani a kistérségi járó-beteg központ tér rehabilitációját. A projektben sor kerül a vállalkozói központ homlokzat felújítására, valamint multifunkcionális közösségi helyiséggé alakítására is, így a fejlesztési elképzelések az önkormányzat és a Vállalkozói Egyesület együttműködésében valósulnak meg. Barcs és térsége 1998. márciusában elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely kedvező feltételekkel várja a befektetőket (központi adókedvezmények, kedvező pályázati lehetőségek).
164
Az IVS eredményeinek nyomon követése, monitoring A fejlesztésekkel kapcsolatos monitoring feladata nem kizárólag az önkormányzat hatásköre; a lakosság, a civil szervezetek, a vállalkozások bevonása felerősíti az ellenőrzés rendszerét. A településfejlesztésért két szervezet felelős: a Városfejlesztési Környezetvédelmi Bizottság, valamint annak adminisztratív, hivatali szerve, a Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda. A beruházások megvalósításának nyomon követése során: •
A Városfejlesztési Iroda fél éves időközönként jelentést készít az összegyűjtött fizikai, pénzügyi-, időbeli adatok alapján a fejlesztések megvalósulásáról, vagy azok elmaradásáról. A jelentésben feltárja az elmaradás okait, valamint az akadályok megszüntetése érdekében szükséges lépéseket. A Városfejlesztési Bizottság, valamint a település képviselő-testülete megtárgyalja, és a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik a jelentéseket.
A Bizottság az alábbi mutatók szerint kíséri figyelemmel az egyes fejlesztések megvalósulását, és annak hatékonyságát: – Rehabilitált településrész nagysága – Új városi funkciók, elérhető szolgáltatások száma – A fejlesztés által létrehozott új munkahelyek száma – Lakossági elégedettség. •
• – – –
A Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a beruházás: A társadalmi-gazdasági folyamatainak alakulását A környezeti feltételek változását A beavatkozások érvényességét
•
A bekövetkezett változásokra tekintettel, a Városüzemeltetési Iroda aktualizálja az IVS-t, a városfejlesztési bizottság megtárgyalja, és a képviselő-testület elé terjeszti, aki gondoskodik annak elfogadásáról, és nyilvánosságának biztosításáról.
Az ellenőrzések során féléves időközönként jelentést készít a Polgármesteri Hivatal Városfejlesztő és Üzemeltető Irodája az aktuális állapotokról, és a feltárt problémák, folyamatok és adatok alapján aktualizálja a z akcióterületi tervet. Az akcióterület érvényességéről való gondoskodás, a környezeti feltételek, társadalmi folyamatok változásainak nyomon követése a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság hatáskörét képezi. Az akcióterületen bekövetkező társadalmi és gazdasági folyamatok, a környezet változásairól leginkább a gazdálkodó és civil szervezetek, valamint a lakosság képes visszaigazolást nyújtani. Az ő igényeik változása határozza meg a fejlesztési célok érvényességét, fenntarthatóságát. Ezért különösen fontos a civil szereplők bevonása az akcióterületi terv megvalósításának ellenőrzési folyamatába. A civil szereplők képviselőik útján részt vettek korábban is az önkormányzati életben, így rálátásuk, és hozzászólási joguk van a településfejlesztési koncepció, a városfejlesztési program kialakításakor. Valamennyi képviselő testületi ülésre, tanácskozási joggal meghívást kapnak: • • •
Az „Együtt a városért” Egyesület A Barcsi Polgári Kör Egyesület A Somogytarnócáért Egyesület
165
• • •
A Barcsi Környezetvédelmi Egyesület A Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete A Dráva menti Polgári Egyesület.
A felsorolt szervezetek mindegyikének tevékenysége valamilyen módon kapcsolódik a településfejlesztéshez, és látható, hogy a város működésében szerepet vállaló szférák valamennyien képviseltetve vannak. A fejlesztések megvalósításának monitoringjában részt vevő szervezetek, személyek, a nyomon követés lehetőségének biztosítása és eszközei: Monitoring résztvevői Barcs Város Önkormányzata és szervei (Képviselő-testület, Városfejlesztési Bizottság)
Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda
Vállalkozói szféra
Civil szféra
Lakosság
A nyomon követés lehetséges eszközei A Városfejlesztési Bizottság feladata: • az akcióterület társadalmi-gazdasági, környezeti változásainak nyomon követése • a változások beépítése az akcióterületi tervbe • aktualizált akcióterületi terv képviselőtestület elé terjesztése Képviselő-testület feladata: • aktualizált akcióterületi terv elfogadása • akcióterületi terv nyilvánosságának biztosítása • Helyzetfeltárás (aktuális állapot, problémák, akadályok megszüntetése érdekében szükséges lépések) • Jelentéstétel • Módosítási javaslatok beépítése az akcióterületi tervbe Helyi igények és szükségletek, fejlesztési kezdeményezések, módosítási javaslatok feltárása: • vállalkozó fórum keretében, • önkormányzattal való személyes konzultáció formájában • képviselő-testületi üléseken. Az akcióterületi terv folyamatos nyomon követése: • helyi újságban, televízióban • Barcs város honlapján: www.barcs.hu Helyi igények és szükségletek, módosítási javaslatok feltárása: • civil fórum keretében, • képviselő-testületi üléseken • közmeghallgatáson. Az akcióterületi terv folyamatos nyomon követése: • helyi újságban, televízióban Barcs város honlapján: www.barcs.hu Helyi igények és szükségletek, módosítási javaslatok feltárása:
166
• lakossági fórum keretében, • képviselő-testületi üléseken • közmeghallgatáson • polgármesteri ügyfélfogadási időben. Az akcióterületi terv folyamatos nyomon követése: • helyi újságban, televízióban Barcs város honlapján: www.barcs.hu
167
Barcs Város Önkormányzata Polgármestere
ZÁRADÉK Alulírott Mihálylovics Béla (Barcs Város Szociális és Munkaügyi Minisztérium által kijelölt hivatalos antiszegregációs szakértője) kijelentem, hogy Barcs Város Integrált Városfejlesztési Stratégiáját, azon belül Antiszegregációs Tervét megismertem, a dokumentumokban foglaltakkal egyetértek és azokat elfogadom.
Kelt.: Barcs, 2010. január 27.
………………….. Feigli Ferenc polgármester
………………….. Mihálylovics Béla antiszegregációs szakértő
168
