BARCS VÁROS VIDÉKFEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A PÁLYÁZATOK ÚTJÁN

BARCS VÁROS VIDÉKFEJLESZTÉSÉNEK MEGVALÓSULÁSA A PÁLYÁZATOK ÚTJÁN

Berta Edit III. évfolyam, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szak Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Kaposvár Regionális- és Vidékpolitika Tanszék

Konzulens: Dr. Molnár Eszter, egyetemi tanársegéd Kaposvár 2008

ÖSSZEFOGLALÓ A Magyarországon egyre nagyobb jelentőséggel bír a területfejlesztés, illetve a pályázatok megléte. A dolgozatban a Barcsi kistérség központjának, Barcsnak a vidékfejlesztési lehetőségeit vizsgálom. A téma feldolgozása során a szekunder kutatás mellett primer kutatást is végeztem, melynek módszerei közül a mélyinterjút, valamint a fókuszcsoportos megkérdezést választottam. A kutatás során az eredményeket összevetettem a barcsi önkormányzat és a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott pályázatokkal, így egy átfogó képet kaptam, a város fejődésének megvalósulásáról, valamint a további fejlesztési lehetőségekről.

1. BEVEZETÉS A magyarországi települések fogalomrendszerében egyre nagyobb jelentőséggel bír a területfejlesztés illetve a pályázatok megléte. Fontos kiemelni, hogy egy adott hátrányos helyzetű település vagy esetleg kistérség előretörésének és fejlődésének legnagyobb előnye a pályázatok megléte, hiszen egy-egy település nagyon nehezen tud kilábalni adott helyzetéből, ha nincs meg számára a megfelelő támogatás. Különösen a statisztikai kistérségek vizsgálatára fektetnek nagy hangsúlyt, mert ezek a területi egységek jól elemezhetők, a problémák és a hozzá kapcsolódó megoldások könnyebben átláthatók, hiszen szinte azonosak egy-egy kistérségen belül. Témám választásánál meghatározó szerepe volt annak, hogy már gyerekkorom óta ebben a városban élek és napi szinten figyelemmel kísérhettem ezen település „életét”, fejlődését és esetleges hanyatlását. Fontos szempontnak tartottam a továbbtanulásom során, hogy mindenképpen olyan területen bővíthessem tudásomat, amely lehetőséget ad arra, hogy az elmaradott vidéki térségek helyzetén javíthassak. Ezért is jelentkeztem itt a Kaposvári Egyetemen a Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök szakra. Feltett szándékom, hogy a későbbiekben megpróbálok a környéken elhelyezkedni és amennyire lehetőségem engedi a vidék fejlesztésével foglalkozni. Hiszen e települések helyzetét szinte magaménak érzem, érdekel sorsuk, előrejutásuk. Dolgozatom megírásával, kutatásaimmal, remélem, hogy segítséget nyújthatok a település fejlesztéséhez. Dolgozatom témáját Barcs város helyzetének ismertetésével kívánom részletesebben is bemutatni. A pályázatok meglétének segítségével történő fejlesztésekre fektetem a hangsúlyt, illetve a közel jövő terveinek bemutatására. Barcs város segítségével hívom fel a figyelmet arra, hogy mennyi lehetőség rejlik a vidékben, egy-egy kisebb kistérségben, amelyeket csak kellő figyelemmel és fejlesztéssel lehet észrevenni. Véleményem szerint a mai Magyarország igazgatási és gazdasági rendszerének hibája, ha nem fordítunk elég figyelmet a vidék nagy problémáira, hiszen ezen problémák megismerése sokszor egyben megoldást is kínál. Munkámban megvizsgálom azt, hogy milyen fejlesztésekkel, elképzelésekkel lehetne felvirágoztatni ezt a várost. Ehhez fontosnak tartom a térség helyzetének feltárását. A dolgozatom első felében az ide kapcsolódó fogalmakat, a kistérségek kialakulásának okát és jelenlegi helyzetét mutatom be. E mellet említést teszek a pályázatokról, illetve, hogy milyen típusú pályázatokra lehettet igényt benyújtani az elmúlt pár évben. Munkám további részében a Barcsi kistérségről tennék említést, mely bemutatásának segítségével rátérnék Barcs város fejlesztéseire, majd vizsgálatom eredményeit, az ezekből levont következtetéseimet illetve további lehetőségeket foglalnám össze.

1

2. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS 2.1. Kistérség fogalma, kialakulása Az 1996. évi a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló XXI. törvény meghatározása szerint a kistérség a települések között létező funkcionális kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területi egység, egymással intenzív kapcsolatban lévő, önszerveződő, egymással határos települések összessége (Pálné, 2000). Bércesi Ferenc megfogalmazásában: „a kistérségi szövetségek és társulások jelentős szerepet játszanak az egyes országok, sőt ország csoportok terület- és településfejlesztésében, a helyi társadalom aktivitásának fokozásában. A kistérségi szerveződések szerepe, jelentősége elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a helyi társadalom bevonásával az országos és regionális feladatok, célok kistérségi, települési, lakóközösségi, családi adaptálását segítsék elő” (Süli-Zakar 1994). Ez a megfogalmazás tartalmazza a kistérség létjogosultságának lényegét, szerepét az önkormányzati és az állami igazgatásban (Bércesi, 2002). 1991-ben az önkormányzati törvény életbe lépésével megszűnt a városkörnyéki igazgatási rendszer, létrejött a kétszintű közigazgatás. A rendszerváltás környékén a települési önállóság rendkívüli mértékben felértékelődött, emellett a megyék is sokat veszítettek súlyukból. A járás, városjárás kialakításának, visszaállításának gondolata nem vetődött fel, azonban egyes területeken fennmaradtak a „kistérségi”, korábban a járásra, városkörnyékre kialakított területi képződmények (igazságszolgáltatás, földhivatali szervezet). Az új közigazgatási törvény szerint a feladatok a településekre hárultak (Gulyás, 2008). 1994. január 1-jén került bevezetésre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) vonzáskörzeti beosztása. 138 ún. statisztikai kistérséget alakítottak ki, azonban szervezet és szerveződés nem volt mögöttük. A helyben élőktől függetlenül, azok tudta és beleszólása nélkül alakították ki az adatszolgáltatás egyik egységeként. 1997-ben módosították a rendszert, 150 kistérséget nevesítettek (Szörényiné, 2002). Ez a szám azonban 2003-ban 168ra emelkedett. 2008. január 1-je óta 174 területfejlesztési-statisztikai kistérséget tartanak számon. Ez az aprózódás az idő elteltével a jövőben sem áll meg, várhatóan a kistérségek száma továbbra is növekedni fog. A kistérségi rendszer szerepe lényegében viszont csak a 2004-es Európai Uniós csatlakozást követően erősödött igazán, ugyanis az Európai Unió közigazgatásában nem szerepel megye és főváros kapcsolata, hanem kistérségi rendszerekről és a fővárosról lehet beszélni. A kistérségi rendszert a kormányzat nagymértékben megváltoztatta azzal, hogy létrehozta a Kistérségi társulások rendszerét. A kistérségek új rendszerét a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2007. évi CVII. törvénnyel módosított 2004. évi CVII. törvény tette közzé. A tényleges szétválásra 2008. január 1. napjával került sor (www.ksh.hu). 2.2.Barcsi kistérség rövid bemutatása A Barcsi kistérség 665,5 km2 Somogy délnyugati részén, a Dráva mentén, 26 települést tömörítve helyezkedik el, amely a megye területének 11%-át teszi ki. A 26 település önkormányzatából nyolc önálló közigazgatási egység, a többi 6 körjegyzőséghez tartozik. A kistérségre jellemző az aprófalvas településszerkezet és az alacsony népsűrűség, mivel a községek túlnyomó részének lélekszáma nem éri el az 1000 főt sem. Az „összlakosság” száma növekvő tendenciát mutat, ám ez településenként igen eltérő; ugyanis a kisközösségek (első sorban zsáktelepülések) népessége csökken, s ezek fő demográfiai jellemzője az elöregedés. 2

A 26 település által alkotott kistérségnek Barcs a központja. A központ mellett a kistérség gazdaságilag fontosabb települései közé tartozik: Babócsa, Csokonyavisonta, Drávatamási, Vízvár, Lakócsa és Szulok. Továbbá szintén a kistérség részét képezi, de gazdaságilag nem jelentős településekhez tartozik Bélavár, Bolhó, Darány, Drávagárdony, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Lad, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás és Tótújfalu (Bunovácz, 2006).

3. ANYAG ÉS MÓDSZER A téma részletes megismerése céljából az elemzést a marketingkutatás két nemzetközileg elismert módszerével a szekunder (másodlagos) és a primer (elsődleges) kutatási módszerrel végeztem. 3.1. A szekunder kutatás A szekunder kutatás a különféle hazai szakirodalmak megismerésére irányult. Mind a nyomtatott és mind az elektronikus adatbázisok jelentették a szükséges információforrásokat. A nyomtatott források a különböző szakkönyvek, szakfolyóiratok, statisztikai kiadványok, tanulmányok, egyéb tájékoztató kiadványok voltak. Elektronikus forrásként elsősorban az Internet adatbázisa szolgált. 3.2. A primer kutatás A primer adatok megszerzéséhez a kvalitatív (minőségi) kutatás módszerei közül az egyéni mélyinterjút, illetve a fókuszcsoportos interjút választottam. Ezek együttes alkalmazásával lehetett igazán eredményes és pontos munkát végezni. 2008. szeptemberében mélyinterjút készítettem a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás vezetőjével, akinek elmondása alapján pontosabb képet kaptam a Barcsi kistérség helyzetéről és az ott folyó munkáról, a feladatok fontosságáról. Az egyszeri alkalommal készített interjú 70 perces volt, amelyről hangfelvétel nem készült. Az elhangzott vélemények, gondolatok– amelyek elegendő információt, ismeretanyagot biztosítottak a vizsgált témát illetően – írásban lettek rögzítve, majd később feldolgozásra és értékelésre kerültek. Az interjú mellett 2008. szeptemberében fókuszcsoportos megkérdezések is történtek Barcson. Célom volt, megismerni a lakosság egy részének személyes véleményét Barcs fejlesztésével kapcsolatosan. Így három, egyenként 6 fős, kor és nem szerint vegyes összetételű fókuszcsoportos vizsgálatot folytattam. A csoportokban mindegyik korosztályból (fiatalok, középkorúak és idősek) egy férfi és egy nő került kiválasztásra véletlenszerűen. Ezáltal több korosztály véleményét ismerhettem meg, arról, hogy mit gondolnak a városunk fejlesztéseiről, esetleg szükségesnek tartanák-e különböző változások, fejlesztések bevezetését Barcson, továbbá vizsgáltam, hogy Barcs bevonja-e a városi lakosságot a fejlesztési tervekbe. Ha igen, akkor hogyan és ha nem, akkor miért nem veszi be a lakosságot a tervek megismerésébe.

3

4. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 4.1. Barcs város bemutatása Barcs az ország délnyugati részén, a Dráva völgy geomorfológiai körzetében, a 6-os és 68-as főközlekedési utak kereszteződésében fekszik. Délnyugatról a Dráva folyó övezi, mely határfolyó is egyben. A település Pécstől és Kaposvártól 70, Budapesttől 260 km-re helyezkedik el. Barcs 1969 óta határátkelőhely Horvátország felé. A város a Pécsnagykanizsai vasútvonalon és a már említett főközlekedési utakon közelíthető meg. Az 1960as évek elején megkezdődött az iparosodás, ehhez az infrastruktúra fejlettsége és az intézményhálózat kiépítettsége is szerencsésen társult, így 1979. január 1-jén Barcs város lett. Az 1990-es évekig a város fejlődése törésmentes volt. Teljes volt a foglalkoztatottság, mind az ipar, mind a mezőgazdaság jól prosperált (Bunovácz, 2006). Barcs egy aprófalvas, döntően mezőgazdasági jellegű térség igazgatási, szolgáltatási, oktatási, művelődési, egészségügyi kistérség központja (Bunovácz, 2006). A város lakosságának összlétszáma 2003-ban 12.115 fő volt. A népesség összetételében némi változás történt. Emelkedést mutat a cigány etnikum lélekszáma (jelenleg 12 %). A német és horvát kisebbség száma továbbra is csupán ezrelékben mérhető. Foglalkoztatottság terén mintegy 4500 főre tehető az aktív korosztályhoz tartozók aránya. A lakosságon belül a foglalkoztatási típusokat tekintve az önkormányzati intézményhálózatban (oktatás, művelődés, szociális ellátás, egészségügy) a legmagasabb a foglalkoztatás, emellett a mezőgazdaságban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban alkalmazzák a legtöbb munkavállalót. A településen a munkanélküliségi ráta 16,7 %-os (Bunovácz, 2006). Barcs városa igen kiterjedt intézményhálózatot tart fenn: 7 óvoda, 2 általános iskola, 1 gyógypedagógiai központ, zeneiskola, művelődési központ, művészeti iskola, múzeum, könyvtár, szociális központ, szociális foglalkoztató, a városgazdálkodást végző szervezet, járó beteg ellátó intézmény, polgármesteri hivatal működik a település fenntartásában. E mellett a Somogy Megyei Közgyűlés által fenntartott középiskolával és egészségügyi gyermekotthonnal, valamint rendőrséggel, bírósággal, ügyészséggel, munkaügyi központtal, 3 pénzintézettel, határőrséggel, vám-és földhivatallal, ÁNTSZ helyi intézetével rendelkezik (Bunovácz, 2006). A városban 4357 lakás található, 20 %-uk társas, illetve emeletes házban van, többségük összkomfortos, jó állapotú. Jelentős állami támogatással megvalósult 88 önkormányzati bérlakás építése, mely tulajdonképpen megoldotta Barcson a lakásgondokat. A közüzemi vízhálózatba a lakások 95 %-a van bekötve. A 2003 júliusában átadott regionális szennyvízhálózatnak és szennyvíztisztító-műnek köszönhetően a csatornázottság 100 %-os. A gázhálózatba bekapcsolt fogyasztók száma 3.835. A város 67 km hosszú úthálózatának 90 %a burkolt. 2004-ben kerültek átadásra a 6 és 68-as sz. főközlekedési utak Barcsot elkerülő és az országhatárra levezető szakaszai, így a teherforgalom kikerüli a várost. A 4000 vonalas digitális központnak köszönhetően a telefonellátottság jó, teljes körűen kiépített a kábeltelevízió hálózat is (Bunovácz, 2006).

4

4.2. Barcs város vidékfejlesztésének megvalósulása Mint már szó volt róla a határ meghatározó a város életében. Közúti határátkelőnk fejlesztése befejeződött és az Európai Uniós előírásoknak teljes mértékben megfelelő átkelőhely alakult ki. Az így kialakított határ átkelő hellyel biztosabbá válhat, hogy a jövőben megnövekvő határforgalom mind személyeket, mind áruforgalmat tekintve nagyobb vonzáskörzetet eredményezhet. Az 1990-es években a jugoszláv polgárháború befejeződése után a barcsi kereskedelem ugrásszerű fejlődésen ment keresztül. A rohamosan erősödő horvát bevásárló turizmus sok családnak biztosított megélhetést és hozzájárult a jelenlegi városközpont kialakításához. Ezekben az időkben a barcsi kiskereskedelem kb. 80-90%-át a horvátoknak értékesített. Sajnos ez az 1990-es évek végére a bevásárló turisták száma fokozatosan csökkent, ma egy lényegesen alacsonyabb szinten stagnál. Következtetésképpen sok üzlet volt kénytelen bezárni, abbahagyni tevékenységét, így növelve ezzel az amúgy is magas munkanélküliséget. Továbbra is következetesen kell az önkormányzatnak dolgozni azért, hogy olyan ipari befektetők számára tegye vonzóvá a várost, akik a jelenlegi munkaerő-szerkezetet megközelítő munkaerőigénnyel rendelkeznek. Ebben, a térségnek további kormányzati segítségre van szüksége (Feigli, 2008). A barcsi önkormányzat a település és a kistérség népesség megtartó erejének biztosítása érdekében jelentős beruházásokat hajtott végre az elmúlt időszakban. A bevásárló turizmus visszaesése miatt a város vezetése a több lábon állás politikájára építve az ipart, a szolgáltatást és az idegenforgalmat kívánja fejleszteni. Önkormányzat fejlesztési feladatait alapvetően meghatározza a II. Nemzeti Fejlesztési Terv, új nevén „Új Magyarország Fejlesztési Terv”, és a hozzá kapcsolódó Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztés Operatív Program. A Régió által alkotott Operatív Program összhangban van a Dél Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által 2005. évben elfogadott „a Dél Dunántúli régió stratégiai célrendszere” című tanulmánnyal és az „Új Magyarország Fejlesztési Terv” 4. fejlesztési tengely „Területfejlesztés” céljaival (Feigli, 2008). E két dokumentáció figyelembe vételével kerültek megfogalmazásra azok a fejlesztési célok, melyek a város fejlődési irányvonalát meghatározzák a 2007-2013 évek közötti időszakban. Barcs város önkormányzata tervek szerint a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, a Dráva értékeire és az élénkülő turizmus fellendülésére alapozva, jelentős beruházásokat kíván megvalósítani a 2004-2013 évek közötti tervezési időszakokban. Ennek keretében a térség olyan komplex fejlődésen mehet keresztül, ami az egészségügytől, a foglalkoztatásig és az oktatáson keresztül a város rehabilitációig terjed, és a fejlesztések hatásaként egy élhetőbb, fenntarthatóbb város és kistérség alakulhat ki (Feigli, 2008). A fejlesztések megvalósulása a különféle Európai Uniós pályázatok maximális kihasználtsága nélkül nem képzelhető el. Az 1. ábra mutatja, hogy mennyire fontos szempont egy kistérség fejlődését tekintve az Európai Uniós támogatások megléte. Az ábrán jól látható, hogy Magyarország 2004-es csatlakozása előtt elég elenyésző volt a támogatások mértéke. Azonban a 2004-es csatlakozást követően nagymértékű anyagi forrás növekedése figyelhető meg. Meg kell említeni, hogy Magyarország a 2003-as évben viszonylag magas támogatást nyújtott önerőből a kistérségeknek. Valószínűleg ez annak köszönhető, hogy a csatlakozást megelőző években szükség volt a magas összegű támogatásokra, mivel az Európai Uniós csatalakozáshoz Magyarországnak bizonyos előírásoknak meg kellett felelnie. Ilyen például a határátkelőhelyek átépítése vagy a közintézmények akadálymentesítése.

5

m Ft 2500

2000

1500 Hazai Uniós 1000

500

0 2002

2003

2004

2005

év

Forrás: Területpolitikai Kormányzati Hivatal, 2008 (www. tkh.gov.hu)

1. ábra: A hazai és az uniós támogatások a Barcsi kistérségben 2002-2005 között Talán emiatt láthatunk a 2004-es évben egy megtorpanást, ami azonban már a csatlakozás után rohamos növekedésnek indul. Itt fontos megjegyezni, hogy az ország egyik jó döntése az volt, hogy tagja lett az Európai Uniónak, hiszen nem csak régiós fejlesztéseket vélünk felfedezni, hanem település szintű rekonstrukciókat. Tekintsük át elsőként a már megvalósult pályázatokat három szempont szerint, amelyek: város rehabilitáció, oktatás és turizmusfejlesztés. 4.2.1. Város rehabilitációs pályázatok A város rehabilitációs pályázatok célja Barcs esetében a település arculatának javítása, a lakosság életterének vonzóbbá tétele. Barcson és környékén a következő sikeres város rehabilitációt szolgáló tervek valósultak meg: • a 6-os és 68-as főközlekedési utak várost elkerülő és határra levezető szakaszai. (állami beruházás) • 88 db. önkormányzati bérlakás építése (értéke 780 m Ft) • határátkelőhely, kamionterminál átépítése (VPOP beruházása 1 milliárd Ft) • „Barcs szíve újra dobogjon” – az idegenforgalom vonzerejének növelése, a funkcióját vesztett városrészek megújítása, a lakosság és a vállalkozások számára vonzó településrész kialakítása (értéke 550 m Ft) • Móricz Zsigmond Művelődési Központ És Művészeti Iskola, színház és mozi terem felújítása ROP keretében (értéke 5,5 m Ft) • játszóterek kialakítása Barcs város közterületein (értéke 5,2 m Ft) • önkormányzati utak, járdák felújítása (értéke 12,3 m Ft)

6

4.2.2. Közoktatással kapcsolatos pályázatok A különféle közoktatási pályázatok segítségével Barcsnak lehetősége nyílt az oktatási intézmények korszerűbbé tételére. E célból a város az elmúlt években a következő pályázatokat valósíthatta meg: • Dráva Völgye Középiskola és Kollégium épületeinek rekonstrukciója, (értéke 1 791 m Ft) • Deák Ferenc Általános Iskola felújítása (értéke 3,5 m Ft) • Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium konyhájának rekonstrukciója (értéke 27 m Ft) 4.2.3. Turizmus érdekében történő beruházások A város turisztikailag kedvező fekvésű, de a turisták számának alakulása a vártnál elmarad. Így Barcsnak szüksége volt olyan turisztikai beruházások megvalósítására, amelyek által mind a város, mind a térség további fejlődése biztosított. Az elmúlt években a következő fejlesztéseket hajtották végre: • Gyógyfürdő és Rekreációs Központ építése (értéke 2 200 m Ft) • Dráva Projekt turisztikai fejlesztés – Baranya és Somogy megye összefogásával a Duna-Dráva Nemzeti Park által nyújtott szolgáltatás fejlesztése illetve a drávai térségekre kiterjedően: gyalogos híd építése, a Dráva szabad strand létesítése, bicikliút kialakítása (értéke 150 m Ft) • Dráva hajókikötő és sétány létrehozása (PHARE program keretében megvalósult beruházás) Természetesen a felsoroltakon kívül további fejlesztési elképzelések várhatóak, melyek javíthatják Barcs lakosságának életét és szolgálják annak fejlődését, mind turisztikai, oktatási, egészségügyi, illetve város rehabilitációs szempontok alapján. 4.2.4. A programcsomag keretében tervezett fejlesztések A jövőbeni fejlesztések megvalósíthatósága érdekében a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program és egyéb operatív program keretében a barcsi önkormányzat kidolgozta pályázatait, melyek egy része már elfogadásra került, illetve a szakmai bírálatok és értékelések folyamatban vannak (Feigli, 2008). • Hotel Laguna Dráva Wellness Központ (értéke 7 500 m Ft). A város talált befektetőt a Wellness központ megépítéséhez, amely mintegy 150 főt tudna foglalkoztatni. Ahhoz azonban, hogy a terv megvalósulhasson még további kormányzati segítségre is szükség lenne. Ez hosszú távon szolgálná a barcsi lakosság és az ide látogató vendégek pihenési igényeit. • Strandszálló és Boróka Kemping építése (értéke 467 m Ft). Az építés célját egy olyan háromcsillagos panzió és négycsillagos kemping alkotta turisztikai szálláscentrum képezi, amely elsősorban a barcsi gyógyvízhez kapcsolódó vendégforgalomhoz biztosítja a szükséges, jelenleg Barcson nem meglévő szintű szálláshelyeket és szolgáltatásokat. A fókuszcsoportos vizsgálat is arra mutatott rá, hogy a lakosság is támogatja ennek a fejlesztésnek az elképzelését. 7

• Gyógyfürdő és Rekreációs Központ fejlesztése (értéke 125 m Ft). Erre a fejlesztésre barcsi és Barcs környéki lakosok többsége már régóta várt. A jelenlegi üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a közelmúltban megvalósult „Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ” gyógyászati szolgáltatásait (hidromasszázs, szénsavkád) bővíteni kell, valamint a fürdő gyógyvizes medencéinek felületét növelni szükséges. • Kistérségi Járóbeteg-ellátó Központ fejlesztése (értéke 631 m Ft). Mivel a városvezetés és a lakosság részéről is igény mutatkozik a korszerűbb egészségügyi ellátásra – amelyet a primer kutatások is megerősítettek –, ezért a rekreációs szolgáltatásokkal összefüggésben Barcs város tervezi az egészségügyi ellátás színfonalának javítását. Ennek érdekében fejlesztik a meglévő Járóbeteg-ellátó Intézményt, melyben helyet kapnak szakellátások mellett egy napos sebészeti szolgáltatások is. • Művészeti, Kulturális, Turisztikai és Közösségi Központ (értéke 888 m Ft). A barcsi önkormányzat fontosnak tartja a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ további fejlesztését. A ház tevékenységét szeretnék bekapcsolni az idegenforgalomba is, ebből adódóan az intézmény bővítését úgy kívánják megvalósítani, hogy az Pécs Európa Kulturális Fővárosa programjaihoz kapcsolódjon. Így „Művészeti, Kulturális és Turisztikai Közösségi Központot” hoznának létre. • Nyugati Városrész Rehabilitációja (értéke 434 m Ft). Ezzel a beruházással a lakosság, az idelátogató vendégek és diákság számára szeretnének élhetőbb lakókörnyezetet biztosítani. A közelmúltban felújított és átépített Dráva Völgye Középiskolához kapcsolódó egységes intézményi terület kialakítását tervezik megvalósítani. A városrész rehabilitációit vizsgálva a fókuszcsoport fiatal résztvevőinek elmondása szerint ez a beruházás a diákok számára teremthet vonzóbb életteret. • Városközpont rehabilitációja (értéke 495 m Ft). Köztársaság utca – Hősök tere rekonstrukciója. Barcs központjában elhelyezkedő bevásárlóközpont, Sétáló utca és Hősök tere rehabilitációja. • Dráva komplex kistérségi fejlesztés (értéke 400 m Ft). A Dráva mentén vízitúra útvonalak területén a hiányzó fogadóhelyek kiépítése, Barcsi kikötő és sétány továbbfejlesztése valamint a Dráva part bekötése a város életébe. A primer kutatás során megkérdezettek kiemelték, hogy szükséges a város összeköttetése a Dráva parttal, ahol különféle turisztikai fejlesztéseket lehetne megvalósítani. • Dráva Oktatási Központ (értéke 400 m Ft). Széchenyi utca 9. alatti épületben egy fenntartható fejlődés és oktatási központ kialakítása. • A Barcsi Nevelési Intézmények (BNI) fejlesztése, amely a Deák Ferenc és Arany János Ált. Isk., a Széchényi Ferenc és az Ipari és Kereskedelmi Szakközép Iskolát foglalja magába. Ezt a beruházást fókuszcsoportos megkérdezés alkalmával kiemelten szükségesnek tartották a megkérdezettek, mivel az iskolák épületeinek nagyobb része már több évtizede épült és a rekonstrukció mellett előnyben részesítenék ezen épületrészek egyesítését.

8

4.3. Barcs SWOT-analízise A kutatásaim során elkészítettem a város SWOT-analízisét, amely során vizsgáltam a település erősségeit, gyengeségeit, emellett kitértem a különféle fejlesztési lehetőségekre és néhány főbb veszélyforrásra is. 1. táblázat Barcs SWOT-analízise

• • • • • • •

• • • • • • • • •

Erősségek Horvát határ közelsége (határátkelőhely) Termálfürdő megléte Természeti környezet kedvező adottságai Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva folyó turisztikai előnyei Ipari Park Barcsi város vállalkozói övezete

Lehetőségek A turizmus növelése, fejlesztése A Rekreációs Termálközpont tovább építése Közmunka programok bevezetése Munkaerő állomány átképzése Úthálózat rehabilitáció folytatása Szálláshelyek építése Kulturális központ létesítése Külföldi tőke beáramlása Pályázati lehetőségek széles körű kihasználása

• • • • • • • •

• • • • •

Gyengeségek Magas számú munkanélküliség A munkanélküliek alacsony képzettsége A vállalkozói cégek hiánya Az úthálózat rossz állapota A főútvonalak kihasználatlansága Az önkormányzat tőkeerejének hiánya Külföldi befektetők hiánya A környék aprófalvas település szerkezete Veszélyek Bezártság, elszigeteltség a fejletlen úthálózat miatt Álláskeresők arányának növekedése Elvándorlás a munkahelyek és a megélhetés hiányában Demográfiai visszaesés, csökkenés Kedvezőtlen törvényhozás

Barcs a horvát határ közelségét jól kihasználta az 1990-es jugoszláv polgárháború befejeztével, hiszen a nagy arányú bevásárló turizmusnak köszönhetően több embernek nyújtott munkalehetőséget. Azonban ez a tendencia az 1990-es évek végére rohamos csökkenést mutatott, ami megnehezítette a kiskereskedelemben dolgozók életét. Erre azonban a megoldást az jelenthetné, ha a város a határközelség előnyét a turizmus fejlesztésével használná ki. Ennek egyik lehetősége a 2006-ban átadott Barcsi Rekreációs és Termálközpont, ami a városba és környékére csalogatja a külföldi turistákat is. A természeti környezet adottságai ezen térségben kedvezőek, hiszen a Dráva folyó előnyein kívül megemlítendő a tiszta levegő, a csendes környezet, híres vadállomány és az erdők megléte. Ezek a feltételek egyaránt jó pihenési lehetőséget és kikapcsolódást kínálnak a turistáknak és a vadászatot kedvelőknek. A Dráva, mint az ország legtisztább és természeti értékeit megőrző folyó már ma is népszerű a turisták körében. A négy évvel ezelőtt átadott drávai hajókikötő szép és kulturált infrastrukturális feltételeket biztosít a hajózás számára. Ezen kívül nagyszerű lehetőség a kajak illetve kenu sportot kedvelőknek. Mivel a térség nagy része a Duna- Dráva Nemzeti Park területére esik, a minőségi turizmus kereteit a nemzeti park biztosítja. Azonban a térség hiába fekszik kiváló helyen, ha nincsenek megfelelő infrastrukturális tényezők. A legnagyobb gondot e téren az úthálózat fejletlensége jelenti, amely többek közt a 9

külföldi tőke a beáramlásának is gátat szab. Hiába a 6-os és 68-as számú főútvonalak megléte, ez csak csekély külföldi teherforgalmat eredményez. Továbbá nehezíti a város helyzetét az is, hogy a megyei átlag felett van az álláskeresők száma. Mindez visszavezethető arra, hogy nincsenek megfelelő számú munkahelyek, amely a külföldi tőke beáramlását is korlátozza. Fontos azonban itt megjegyezni, hogy a külföldi befektetők hiányának oka a munkavállalók alacsony képzettsége miatt is fennáll. Az úthálózat elmaradottsága és rossz minősége végett félő, hogy a térség elszigeteltsége tovább erősödik a fővárostól és a megyeszékhelyektől. Meglévő veszélyforrás a falvak elnéptelenedése, elöregedése, hiszen a munkahelyek hiánya miatt nem csak a pályakezdők, hanem előfordul, hogy az eddig itt élők is elvándorolnak a jobb megélhetés reményében. A helyzet javításának lehetőségeként szerepel többek közt a turizmus további fellendülésének elősegítése céljából szálláshelyek építése pl. Hotel Laguna Dráva Wellness Szálló és Boróka Kemping létrehozása. Ezen kívül a Barcsi Rekreációs termálközpont további fejlesztése, gondolok itt a gyógyászati lehetőségek bővítésére és a gyógyvizes medencék felületének növelésére. Továbbá munkahelyteremtés céljából megemlíteném a közmunka program pályázatokat, melyeket a Barcsi kistérség vezetősége kezel. Ezen pályázatok megnyerése számos településen adott munkát, akár idény jellegűen is az álláskeresőknek. Munkanélküliek helyzetének javítása érdekében célszerű lenne energiát és anyagi juttatást szánni az álláskeresők esetleges átképzésére, továbbképzésére, amely lehetővé teszi szélesebb körben a munkavállalás lehetőségét, esetleg külföldi befektetők beáramlását a szakképzett munkaerő megléte miatt. Azonban mindennek legfontosabb szempontja a már meglévő úthálózat tovább fejlesztése, amely lehetőséget ad a térség könnyebb és jobb megközelítésére és nem rekeszti el a nagyobb központú városoktól és a fővárostól.

5. KÖVETKEZTETÉSEK ÉS JAVASLATOK Interjúm során kiderült, hogy a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által beadott pályázatokból bátran állíthatom, hogy 90%-ban megvalósultak, mind Barcs, mind a kistérség területén. Ez egy nagyon jó arány, ami arra enged következtetni, hogy a térség fejlődőképes és lehetőségekkel teli. A „város több lábon álló” politikájára építve elmondható, hogy nem csak a város arculatának, hanem új munkahelyteremtésnek is eleget tennének azzal, ha törekednének arra, hogy az elképzeléseiket megvalósítsák. A település természeti környezete országos viszonylatban is kiemelkedően értékes. A „Barcsi Ősborókás” Tájvédelmi Körzet és a Dráva folyó jelenti az egyik kiemelt pontját az 1996-ban megalakult Duna-Dráva Nemzeti Parknak. A Dráva-mente Magyarország egyik legérintetlenebb térsége, melyet a Dráva folyó határoz meg. Élővilága a legmagasabb fokú védelmet élvezi: nemzeti park. A város vezetése épp ezen értékekre építve kívánja az idegenforgalmat fellendíteni (Bunovácz, 2006). A közelmúltban megvalósult „Barcsi Rekreációs és Termálközpont” építése, mely egyben a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye (Bunovácz, 2006). Ezáltal új munkahelyeket teremtett, emellett a magas számú érdeklődés következtében igény lenne arra, hogy a központot tovább fejlesszék, mert nem csak Barcsnak, hanem az egész országnak szüksége van arra, hogy a gyógyvíz adta lehetőségeket kihasználja.

10

A térség világviszonylatban is kiváló minőségű vadállománnyal rendelkezik, a vadászok számára jól felszerelt vendégházak állnak rendelkezésre. A régióban virágzik a falusi és lovas turizmus (Bunovácz, 2006). Fontos megemlíteni, hogy nagy szükség van a térségben a vállalkozói szféra kialakítására, amihez azonban a már meglévő munkaerő állomány továbbképzésére lenne szükség, ami hozzásegítené őket a megfelelő munkahely megtalálásához. A felsorolt fejlesztési programok mellett nem szabad elfelejtenünk a közúti infrastruktúra fejlesztését is. A környező települések vezetőinek egyetértésével elhanyagolhatatlan feladat, hogy a térséget megközelítő 6-os számú út gyorsforgalmi úttá váljon a határátkelőig. Mivel ezen projektek Barcs Önkormányzatát és a magánbefektetők erejét meghaladják, így szükségessé válik a Kormányzat és a pályázatok kihasználása. Hiszen ezen fejlesztések mind a lakosság, mind az ifjúság számára a jövőépítés szempontjából, és a város megtartó erejének biztosításához, olyan kiemelt feladatok, melyek a térség fejlődésére jelentős kihatással vannak. Ezeknek a terveknek a megvalósulásával valóban elmondhatnánk, hogy a térségnek sikerült kitörni hátrányos helyzetéből és egy dinamikus – az Európai Unió elvárásaihoz méltó – fejlődés útjára léphet.

IRODALOMJEGYZÉK (1) Bércesi F.: A kistérség helye és szerepe a közigazgatás rendszerében. In: Magyar Közigazgatás, 526 (2002) (2) Bunovácz D.: Barcsi Kistérség In: Somogy Megye Kézikönyve. CEBA, Budapest, 2006, 192-204. (3) Feigli F.: Barcs Város Bemutatása. Barcs, 1-9 (2008) (4) Gulyás Sz.: Oktatás és turizmus fejlesztési lehetőségei a Kaposvölgye fontosabb településein, Diplomadolgozat. Kaposvári Egyetem, 10 (2008) (5) Központi Statisztikai Hivatal (2003): http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kistersegimutato.pdf (6) Pálné Kovács I.: Térszervezési stratégiák Magyarországon In: Területfejlesztés és közigazgatásszervezés. Magyar Tudományos Akadémia. Budapest, 32 (2000) (7) Süli-Zakar I.: Kistérségek és régiók. In: Európába megy a megye. Baranya Megye Önkormányzata, Pécs, 61 (1994) (8) Szörényiné Kukorelli I.: A kistérségi szint megjelenése a terület- és foglalkoztatás politikában. Országos Foglalkoztatási Közalapítvány, Budapest, 13-16 (2002) (9) Területpolitikai Kormányzati Hivatal (2008): http://tkh.gov.hu/files/priv/hu/kivalo/1/Somogy/m14_k4401_f3_somogy_barcsi.pdf?P HPSESSID=f99108fc04e0c614e6cf3bf283687a93

11