A kistérség központi településeként funkcionáló Barcs Budapestről 264, Pécstől és Kaposvártól 65, illetve 70 km-re helyezkedik el. Barcs a közúti híd

A kistérség központi településeként funkcionáló Barcs Budapestről 264, Pécstől és Kaposvártól 65, illetve 70 km-re helyezkedik el. Barcs a közúti híd felújítása – 1969 - óta határátkelőhely Horvátország felé. A barcsi határátkelőhelytől Zágráb 120 km-re, az Adriai tenger partja 500 km-re esik.

4

A kistérség területe A kistérség területe 665,5 km2, mely a megye összterületének (6036 km2) 11%-át alkotja.

A kistérség 26 települést foglal magába, melyek a következők: Babócsa, Barcs, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávatamási, Drávagárdony, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kálmáncsa, Kastélyosdombó, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. A települések egy része a Dráva folyó mentén, annak völgyében helyezkedik el, míg a többi Barcstól Észak, Észak-Kelet és Észak-Nyugat irányban található.

A térség népessége, népsűrűsége A barcsi kistérség lakosság száma: 24733 fő. A kistérség a társadalmilag, gazdaságilag elmaradott kistérségek közé tartozik. A kistérségi központ szerepét betöltő Barcs lakossága 12122 fő, mely a népességét tekintve a kistérség 26 falvának lakosságszámával közel egyenlő. A kistérségre jellemző az aprófalvas szerkezet, a kistérség 26 településéből 42% 400 fő alatti. A falvak 15 %-ában a lakosság száma kevesebb, mint 200 fő. A települések közül mindössze a központ, Barcs lélekszáma haladja meg a 2000 főt, a többi 11 település „aprófalu”.

5

A kistérség területe ritkán lakott, alacsony népsűrűségű térségnek számít (38 fő/km2), ez az országos átlagnak (109 fő/km2) alig több, mint egyharmada, a Dél-Dunántúl átlagának (70 fő/km2) kb. fele, még a megyék között ritkán lakottnak számított Somogy átlagának (55 fő/km2) is csak 70 %-a. A térségben az elnéptelenedés által veszélyeztetett települések aránya magas, ez a probléma 15 települést érint. A kistérségben (így a kistérség-központban, Barcson is) a lakosság száma mind a természetes, mind pedig migrációs úton csökken. A térség településein az élve születettek és halálozások számának mutatója negatív, ugyanúgy magas a térség településeiről elköltözők száma is. A lakosságszám természetes úton való fogyásában kedvezőbb arányszámmal rendelkezik a megyei átlagnál, a migrációs fogyás azonban magasabb a megyei aránynál tapasztaltnak. Az elvándorlás oka elsősorban a munkalehetőségek hiánya, melyet a központi településen keletkező lehetőségek sem tudnak kompenzálni. Ebből következően a migrációs folyamatok eltérően jelentkeznek a térségi központban és a zsáktelepüléseken. A zsáktelepülések lélekszáma csökken leginkább, ezekről a településekről sokan költöznek be Barcsra, illetve a környékbeli kisvárosokba, főleg fiatalabb korosztály. A barcsi kistérség településeinek népessége: Település Babócsa Barcs Bélavár Bolhó Csokonyavisonta Darány Drávagárdony Drávatamási Heresznye Homokszentgyörgy Istvándi Kálmáncsa Kastélyosdombó Komlósd Lad Lakócsa Patosfa Péterhida Potony Rinyaújlak Rinyaújnép Somogyaracs Szentborbás Szulok Tótújfalu Vízvár Forrás: KSH – VÁTI TeIR.

Állandó népesség (fő) 2004

Állandó népesség (fő) 2007 1 821 12 222 458 829 1 661 1 049 164 375 304 1 049 675 707 348 208 707 652 299 192 293 312 62 227 146 718 259 673

1 773 12 007 442 824 1 632 1 032 156 407 327 1 229 675 686 292 198 671 618 289 172 267 296 55 229 147 702 239 648

6

A demográfiai folyamatokra a lakosságszám csökkenése mellett a népesség átlag életkorának emelkedése, a romló egészségi állapot jellemző. Kedvezőtlen tendencia az időskorúak számának emelkedése a térség népességén belül.

Természeti tényezők A kistérség természeti környezete országos viszonylatban is kiemelkedően érdekes. Belső Somogy déli részén a mediterrán éghajlati hatások, a változatos domborzati és talajtani viszonyok következtében sajátos növény- és állatvilág alakult ki. A hazai védett növényfajok és növénytársulások (cönózisok) közel harmada megtalálható a térségben, amely 7 fajnak kizárólagos élőhelye. A talaj somogyi homoki alapkőzete pannonkori rétegből épül fel: finom és durvaszemcséjű futóhomok. A homok kémiailag savanyú, mészben szegény, több helyen tetején lösztakaróval. A pangóvizű lápfoltokban agyaglerakódások találhatóak. Jellemző a rozsdabarna, barna erdőtalaj, humuszos kovárványos erdőtalaj, gyengén humuszos homoktalaj, rétitalaj, réti erdőtalaj. Az 1996 óta működő Duna-Dráva Nemzeti Park integrálja a térség legjellemzőbb természeti értékeit, pl. a barcsi Ősborókást, a babócsai nárciszost ill. a Dráva folyót és partszakaszát. A Nemzeti Park területe összesen 49.300 ha, melyből 17.314 ha Somogy megye területén fekszik. A kistérségre a magas erdősültség, a környezetterheléstől mentes, alacsony szennyezettségű területek és gyenge termőképességű mezőgazdasági földterületek a jellemzőek. A térségben jelentős a vad- és erdőgazdálkodás, ami összekapcsolható a folyó adta lehetőségekkel, a gyógyhatású, ásványi összetételű hévizekkel, illetve ezek rekreációs turisztikai célra történő hasznosításával. A kistérség területén a Dráva folyó rendelkezik a legnagyobb felszíni vízkészlettel. A folyó korábbi szabályozása az árvízvédelem érdekében történt. A folyó felső szakaszán több vízi erőmű működik, amely kedvezőtlen hatása megmutatkozik a folyó nagy vízszint ingadozásában. A Dráva vízminőségét a vízgyűjtő területről beömlő kisebb vízfolyások szennyezettségi foka, valamint a települések szennyvízkezelése befolyásolja. A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvíz-bázis. A már működő fürdőkapacitások kihasználásának új lehetőségeit nyithatja meg a gyógyvízzé minősítés. A termálvíz készlet kapcsán a csokonyavisontai, babócsai, barcsi és szuloki kutak említhetők, amelyekre a kiszolgáló infrastruktúra is ráépült. Kihasználatlan termálvíz-bázis található még Kálmáncsa határában.

7

Településszerkezet, közigazgatási rendszer A kistérség településeinek területi elhelyezkedéséből következőleg Barcs központi funkciót tölt be. A városban található 3 középiskola, a kulturális és sportlétesítmények, az egészségügyi intézmények, valamint a kereskedelmi hálózat rendszere az általuk nyújtott szolgáltatásokkal megfelelően képes kielégíteni a lakosság igényeit.

A kistérség hagyományosan kétarcú: a központi funkciót ellátó kisváros Barcs, melynek fejlődése – lehetőségeiből adódóan – dinamikusabb és garantáltabb, míg a vonzáskörzetéhez tartozó kistelepülések, amelyek adottságaikból következően fejletlenebbek, erőforrásaik, perspektíváik szűkösebbek. A kistérségben 7 önálló és 19 körjegyzői hivatal működik. Átlagosan egy körjegyzőséghez 3 település tartozik. A térséget 5-6 mikrokörzetre lehet osztani, amelyek részben a tradíciókon (volt közös tanácsok), részben a jelenlegi körjegyzőségeken, részben a funkcionális és földrajzi egybetartozáson alapulnak. A mikrokörzetek - melyeknek természetesen „határai” nincsenek és semmiféle „besorolást” nem jelentenek - a következők: Darány - Drávagárdony, Kastélyosdombó, Drávatamási, Istvándi Lakócsa - Tótújfalu, Szentborbás, Potony Homokszentgyörgy - Szulok, Kálmáncsa, Lad, Patosfa Babócsa - Komlósd, Péterhida, Somogyaracs, Rinyaújnép Csokonyavisonta - Rinyaújlak (és a szomszéd térséghez tartozó Görgeteg, Rinyaszentkirály) Vízvár - Bélavár, Heresznye, Bolhó

8

A kistérségre az aprófalvas település szerkezet a jellemző (az átlagos falusi lélekszám 500 fő körüli), jelentős a zsáktelepülések száma (6), a 400 főnél kevesebb lakosú település 12, melyek fejlesztése a legnehezebb vidékfejlesztési feladat. Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából következően Barcs központi funkciót tölt be. Barcs város fejlődése e központi funkciónak megfelelően dinamikus. Barcs és térsége 1998 óta a vállalkozási övezet státusszal rendelkezik, valamint 2000 óta Ipari Parkkal is. A térségközpont mellett egyre inkább kialakulnak ún. lokális központok is, amelyek egy-egy, valamilyen tényező alapján versenyelőnnyel rendelkező települést takarnak. Ezek mellett perifériális települések találhatóak, amelyek komplex kapcsolatrendszerrel kötődnek a lokális központhoz. A lokális központok jó közelítéssel megfelelnek a körjegyzőségeknek (e megfelelés nem automatikus). Lokális központokként vehetők számba: • Barcs (egyben térségi központ) • Babócsa • Csokonyavisonta • Drávatamási • Vízvár • Lakócsa • Szulok

Közlekedési infrastruktúra A kistérség közlekedési infrastrukturális ellátottsága ellentmondásos. A meglévő vasútvonal (Pécs-Nagykanizsa), amely a kistérségben 7 települést érint, alacsony teherbírású, lassú, a vasúti pályák és a településeken található állomások épülete felújításra, korszerűsítésre szorulnak. A kistérségben található másik vasútvonal, amely Barcsot Harkánnyal, illetve Siklóssal köti össze, elmaradott, a menetidő hosszúsága, valamint a közlekedő vonatok korszerűtlensége miatt egyre kevésbé kihasznált, pedig az általa érintett településcsoport megközelíthetősége, az ott élők közlekedési lehetőségeinek és a lokális fejlődés szempontjából is jelentős szerepet játszhatna. A Kaposvár-Nagyatád vonal megszüntetésével a tömegközlekedési igényeket az autóbuszjáratok szolgálják ki. Vasúti határforgalom nincs. Barcson a leginkább használt tömegközlekedési eszköz a helyi autóbusz, melynek szolgáltatását a Kapos Volán Rt biztosítja. Ezen felül helyközi autóbuszjáratok üzemeltetésével elégítik ki a lakossági igényeket, az autóbusz közlekedés átlagosnak mondható. Hosszú ideig jelentős szerepet játszott a város és a kistérség megközelíthetősége szempontjából a drávai folyami hajózás is. Jelenleg a határőrizet mellett magyar víziközlekedés is működik folyón, mégpedig turisztikai célú személyszállítás. A folyó partja szinte teljes egészében érintetlen természetvédelmi terület, melyet a turistahajó fedélzetéről, gyönyörű környezetben figyelhetnek meg az érdeklődők. Ennek szellemében készült el a barcsi hajókikötő, mely 2002. nyarától fogadja a természet kedvelőit. 9

A közúthálózat minősége a főközlekedési utakon közepes, a mellékutak, valamint a településeket a főutakkal összekötő bekötőutak minősége rossz, állaguk folyamatosan romlik. A térségi úthálózat több helyen is hiányos, pl.: szükséges a CsokonyavisontaHomokszentgyörgy, Vízvár-Háromfa, összeköttetések megvalósítása. A barcsi belterületi úthálózat teljes hossza 56,9 km, ebből mintegy 70 % felület szilárd burkolattal kiépített, aszfaltos és betonozott kivitelű, további 15 % itatott aszfaltmakadám rendszerű és 15 % földút. A város és a térség öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából 6801. sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. A kistérségben főként a centrálisan kialakított útvonalhálózat a jellemző. Hiányoznak viszont a községek közötti többirányú átjárhatóságot biztosító utak, melyek hiánya főként az apró falvak – különösen a zsáktelepülések - elszigeteltségét fokozza. A határforgalom közúton zajlik, folyamatos üzemű, az európai követelményeknek megfelelő (2003. decemberében átadott) határátkelő Barcson működik. A kistérségre jellemző településszerkezetből adódóan a lakosság mobilitásának fokozása – a közutak állapota és a tömegközlekedés állapotának javítása nagymértékben hozzájárul a térség népességmegtartó erejének növeléséhez, de fontos a kistérség gazdaságának fejlődése szempontjából is.

Mezőgazdaság A mezőgazdasági termelés fő tevékenységköre a szántóföldi növénytermesztés, amely 9,8 és 41,7 aranykorona érték közötti területeken zajlik, az aktív keresők 37,9%-át foglalkoztatva. A hagyományos szántóföldi kultúrák termelésében megjelent az organikus- és/vagy bio szemléletű termesztéstechnológia is, amely a kibocsátott termékek piacképességét és hozzáadott érték tartalmát figyelembe véve stratégiai ágazattá válhat a térségben. A térségben jelenleg működő 4786 egyéni gazdaság 13 500 ha összterületen gazdálkodik, amelyből 7 868 ha szántó. A 60 gazdálkodó szervezet esetében ezek rendre 27 979 és 18 060 ha értéket adnak. Az állattenyésztésben a jövedelempozíciók változása következtében az országos tendenciák figyelhetők meg: az állatlétszám csökkenése, gazdasági állatfajok struktúrájának ciklusos változása stb. A meglévő helyi feldolgozóipari kapacitás miatt a fenti jelenség a szarvasmarha állomány esetében csak mérsékelten jelentkezett. Somogy megyei összehasonlításban a kistérség állatállománya (számosállatban kifejezve, 100 ha szántóterületre vetítve) az egyéni gazdaságokban a 2. legnépesebb (37,7), a gazdálkodó szervezetekben pedig megyei listavezető (36,3). A helyi adottságok kihasználásával, a gyepterületek legeltetéses használatával, az állati termék-előállítás organikus szemléletének erősítésével az ágazat jövedelempozíciói javíthatók, az így megnövelt volumenű termelés környezeti terhelése nem okoz feloldhatatlan ellentmondást a környezet- ill. természetvédelmi érdekekkel.

10

Ipar A térségben található termelő- és feldolgozóipari kapacitások Barcson koncentrálódnak. Tradicionálisan jelentős szerepet játszik a fafeldolgozás és az élelmiszeripar. Az építő- és építőanyag-ipar 90-es évekre jellemző visszaesése a térség átfogó gazdasági pozícióinak romlásából ered, de a közeljövőben várhatóan újra fejlődésnek indulhatnak, egyrészt az üzleti befektetések és beruházások szaporodása, másrészt a magánerős építkezések élénkülésével párhuzamosan. A létrejött Ipari Park, valamint a Vállalkozási Övezet státusz és ez utóbbi által képviselt kedvezményrendszer jó alapot ad a működő tőke bevonására és ezáltal a térségre jellemző foglalkoztatási feszültségek enyhítésére, különösen ha a beáramló tőke a perifériális helyzetű településeken is számára kedvező feltételeket találhat. A településeken az ipari egységek jelenléte esetleges, főként a szakképzettséget nem vagy csak kismértékben igénylő ágazatok figyelhetők meg. A térség aktív keresőinek 24,3%-át foglalkoztatja. Jelenlegi szintjén sem a foglalkoztatási gondok, sem a kiáramló jövedelmekből építkező életminőség-javulást nem képes elősegíteni.

Szolgáltatások A térségben a lakossági szolgáltatások szintje infrastrukturálisan alapszinten mindenhol megoldottnak tekinthető. Barcs város, mint térségi központ speciális helyzetben van. Közműellátottsága, egészségügyi (kórház nincs), oktatási, kommunikációs infrastruktúrája pozícionális előnyének megfelelő szintű. Kiskereskedelmi egységek, vendéglátási kapacitás tekintetében ellátottsága kiemelkedően magas, de belső szerkezete aránytalan. A térség 650 kiskereskedelmi egységéből 481 található a városban (Ebből 134 ruházati jellegű, 18 háztartási elektronikai üzlet). Ennek elsődleges oka az elmúlt évek megnövekedett határmenti bevásárló turizmus, amely jelenleg visszaszoruló szakaszban van, az így kieső keresletet a belső fogyasztás nem képes lefedni, így várhatóan ezen egységek száma csökkenni fog. A települések között kiépített ellátási és szolgáltatási infrastruktúrával elsődlegesen az ún. lokális központok rendelkeznek. A közüzemi vízellátás a kistérségben megoldott. Vezetékes ivóvízzel a lakások 90,82 %-a rendelkezik, ami eléri a regionális mutatót és összességében az országos átlag felett van. A szennyvízhálózat kiépítettsége és a szennyvíztisztítás terén az elmúlt időszakban nagyon komoly fejlesztés történt a kistérségben. A Drávamenti Területfejlesztési Önkormányzati Társuláshoz tartozó 26 település közül 18 település kapcsolódott be abba a 7 Mrd forintos beruházásba, melynek köszönhetően ezen települések szennyvízelvezetése és kezelése megoldódott. E beruházásnak köszönhetően a térség kiemelkedően csatornázott területté vált, hiszen az itt élők kb. 90-95 %-a rácsatlakozhat a rendszerre, ez a települések 70-80 %-át érinti. A vezetékes gázellátás tekintetében, annak ellenére, hogy a térség jelentős gázmezőkkel rendelkezik, még mindig – az erre vonatkozó adatok ugyan a megyei átlagot közelítik – elmaradás figyelhető meg. A vezetékes gázellátásba a 26 település közül csak 11 van

11

bekapcsolva (Babócsa és térsége, valamint Homokszentgyörgy), azaz a települések 42 %-a, a lakásállomány arányát tekintve pedig csak 50,94 %. A telefonhálózat kiépítettsége az elmúlt néhány évben növekedést mutatott, ennek ellenére azonban a régióhoz és megyéhez viszonyítva még mindig lemaradás figyelhető meg. Több településen csak rádiófrekvencián üzemelő telefonok vannak. A távbeszélő fővonalak száma 1000 lakosra 226 fővonal jut. Ez jelentősen elmarad mind a Somogy megyei (287), mind a regionális számadatoktól. A térségi hulladékgazdálkodás terén elmaradások tapasztalhatóak, hiszen a falvak kevesebb, mint fele kapcsolódott be a szervezett hulladékgyűjtésbe, továbbá megfelelő, engedélyes lerakó a térségben nincs, ezért égetően szükséges lenne néhány éven belül egy térségközi regionális lerakó, válogató és feldolgozó komplexum kiépítése. A kereskedelmi vendéglátóhelyek száma a térségben (a statisztikai adatok szerint) 326. 1000 lakosra vetítve 12 szálláshely. Mivel a térség adottságai alapvetően a turizmus számára kínálnak lehetőségeket, a szálláshelyek számának mennyiségi növelése és minőségének fejlesztése elkerülhetetlen. A közvetlenül a turizmust támogató szolgáltatási kapacitások kiépítése a térség településein megindult ugyan, de stratégiai jelentőségénél fogva a helyi fejlesztések súlypontját kell, hogy alkossák a jövőben is.

Munkaerőpiaci helyzet, foglalkoztatottság A térségi központ Barcs munkanélküliségi mutatója 17,6%, a kistérségben e mutató 18 %. A Somogy Megyei Munkaügyi Központnál jelentkező ügyfelek 34%-a a barcsi kistérségből való. A megye kistérségei között a Barcsi kistérség munkanélküliségi mutatója a legmagasabb. A munkanélküliek több, mint fele (51,8%) tartósan munkanélküli kategóriába tartozik. A valós arányszámok ennél magasabbak, mivel az ellátási rendszerből kikerült állampolgárokat a közölt adat nem tartalmazza. A regisztrált munkanélküliek száma általában áprilistól csökken, ősszel azonban ismét növekszik. Ez összefügg a megye területén jelentkező szociális munkákkal (építőipar), illetve az önkormányzat által szervezett közhasznú, közcélú foglalkoztatással. A regisztrált munkanélkülieknek 8,5%-a szellemi foglalkozású, a fizikai foglalkozásúak körében magas a szakképzetlenek aránya. Foglalkoztatásuk így csak betanított formában oldható meg, amelyre jelenleg a térségben csak korlátozottan áll rendelkezésre felvevő kapacitás. A szakképzetlenség ily módon korlátozza a gazdaságfejlesztési lehetőségek körét is. Gondot jelent, hogy a térség lassan sorvadó aprófalvaiban szinte nincs munkalehetőség. A regisztrált munkanélküliek számának csökkenését az inaktivitásba (nyugdíj előtti munkanélküli segély, rokkant nyugdíj) menekülők számának és arányának emelkedése kíséri. Nemcsak magas a munkanélküliek száma, a gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya, hanem az is súlyos gondot okoz, hogy az érintettek többsége hosszú ideig nem helyezhető vissza a munkaerőpiacra. Jellemző az is, hogy a havonta regisztrációra kerülő

12

munkanélküliek jelentős része „visszatérő”, ez előre vetíti azt a tényt is, hogy a tartós munkanélküliek jelentős részénél csekély az esély az önálló, támogatás nélküli elhelyezkedésre. Kialakult egy réteg, amely, ha talál is munkát, akkor is csak rövid ideig tud állásban maradni. A regisztrált munkanélküliek korcsoportos megoszlását elemezve magasan vezet a 26-45 év között korosztály (54%), a pályakezdők 14%-ban képviseltetik magukat. Állománycsoportos bontásban legmagasabb a fizikai munkát végző, 8 általánost, vagy még azt sem elvégzők aránya. Ezt a csoportot a szakmunkások követik, s a szellemi munkát végzők 8,9%-ban vannak jelen. A regisztrált munkanélküliek férfi-nő arányát az jellemzi, hogy a nők 2,5 %-kal többen vannak munka nélkül, mint a férfiak. A lakóhelytől munkavállalás céljából való elszakadásra a munkanélküliek csak csekély hányada motivált. A kistérségben a legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. A közcélú foglalkoztatás lehetőségével megpróbálnak élni a települések. A térségben viszonylag alacsony a vállalkozóvá válási kedv. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem.

13

Barcs kistérségi szerepköre a településhálózatban Területi elhelyezkedéséből, történelmi gyökereiből, városi jogállásából, funkcióiból, intézményrendszeréből és szolgáltatásainál fogva Barcs központi funkciót tölt be a kistérség lakosai számára. A város egészségügyi, oktatási, kulturális és szociális intézményrendszere kistérségi szerepkörrel is bír. A kistérség aprótelepülései számára az egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó funkciókat nagyobbrészt Barcs látja el, annak ellenére is, hogy a városban nem működik kórház. Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye 1967 óta végzi Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelést biztosít a kistérség lakosainak. A szakrendeléseken megjelent betegszám évről-évre emelkedik, átlagosan évente 10%-kal. A gondozóintézetek betegforgalmával együtt ez a szám megközelíti a százezret. Barcson a Kistérségi Társulás fenntartásában működik a Kistérségi Központi Orvosi Ügyelet. A 24 órás ügyeletet biztosító gondozó-ápoló (orvosi ügyeleten kívül), éjszakás nővér (orvosi ügyeletkor) fogadják a segélyhívásokat és riasztják a szolgálatban lévő házi gondozónőket, illetve az önkéntes házi gondozókat. A szakrendelések közül a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, tüdőgyógyászat, radiológia, ultrahang, laboratórium teljes rendelési idővel áll a lakosság rendelkezésére. Heti csökkentett rendelési idővel dolgozik a csecsemő és gyermekgyógyászati, és a szemészeti szakrendelés. Külső, más egészségügyi intézményből kijáró orvosokkal oldják meg a bőrgyógyászati, urológiai, reumatológiai, ortopédiai szakrendeléseket. Barcshoz legközelebbi fekvőbeteg-ellátó intézmény 35 km-re található Szigetváron (Baranya megye). A megyében a legközelebbi kórház Nagyatádon van (40 km-re), a progresszív betegellátást biztosító megyei kórház pedig 60 km-re, Kaposváron. Tekintettel a térség széttagolt, aprófalvas szerkezetére, az országos átlagnál rosszabb közlekedési infrastruktúrára a kistérség lakossága számára azon szakrendelések elérhetősége, amelyekkel a városi rendelőintézet nem rendelkezik, meglehetősen nehezített. Barcs és környékének települései a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működtetik közoktatási intézményrendszerüket, hivatalos nevén a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények (BNI) részeként. A mikrotérség központjaként működő Barcs városban a bölcsödétől az általános iskolákon át a középfokú oktatásig közoktatási intézményrendszer minden eleme megtalálható: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Az intézményi struktúra jellemzője, hogy a székhelytelepülésen, Barcson a fenntartónak minden intézménytípusa megtalálható, 6 óvodai egység, 2 általános iskola, 1 gimnázium, 1 szakközép és szakképző iskola. A bejáró középiskolás tanulók számára kollégiumot biztosít. A tanulók igénybe vehetik a székhely településen az Alapfokú Művészetoktatási Intézmény szolgáltatásait, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. E két intézményegység utazó pedagógusokkal a társulás településein is szolgáltat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén a városi fenntartású Szivárvány Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény (EGYMI) foglalkozik.

14

A megyei fenntartású Dráva Völgye Középiskola vonzáskörzete egész Somogy megyére kiterjed, az intézmény fenntartása a megyei önkormányzat feladata. Jelenleg felsőfokú oktatás nincs Barcson; a tervek szerint a Dráva Völgye Középiskolában indulhat el valamelyik régiós felsőoktatási intézmény kihelyezett képzése. Barcson több művelődési intézmény is működik, mely helyzetéből és funkciójából adódóan a kistérségi szerepkörrel is bír. A városban az alábbi művelődési intézmények működnek: • • • •

Dráva Múzeum Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

Barcs városban az 1989-ben alapított Szociális Központ vegyes profilú intézményként látja el feladatait. •

• • •

A Szociális Központ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt. Az Idősek Klubjának szolgáltatásai iránt nagy az igény, évek óta maximális létszámon működik. Az Idősek Otthona (Otthonház) emelt szintű elhelyezést biztosít az azt igénylő időseknek, egymás mellett épült garzonlakásokban. A Gondozóház a tartós bentlakást biztosító otthonhoz integrálva átmeneti ellátást nyújtó részleget is működtet, így az átmenetileg felvett lakók folyamatos ápolása biztosított.

Barcs város területén és az igazgatásilag hozzá tartozó kistelepüléseken a Barcsi Rendőrkapitányság látja el a közrendvédelmi, bűnügyi és igazgatásrendészeti feladatokat, míg a Barcsi Tűzoltóság a kistérség településeire vonatkozó tűzvédelmi, tűzmegelőzési, tűzvizsgálati és tűzoltás-műszakimentéshez kapcsolódó feladatokat. A polgármesteri hivatal mellett található a városban kistérségi hatáskörrel okmányiroda, gyámhivatal, körzeti földhivatal, munkaügyi kirendeltség. A kistérség környezetvédelemmel és építésüggyel kapcsolatos ügyeiben a városi önkormányzat jár el, mint építésügyi és környezetvédelmi hatóság. A regionális szennyvíz-, ivóvízminőségi-, hulladékgazdálkodási szolgáltatásokért felelős szervezetek kistérségi központja Barcson található. ÁNTSZ Dél-dunántúli Regionális Intézetének a Barcsi, Szigetvári, Szentlőrinci Kistérségi Intézete Barcson található, a 4 említett kistérségben látva el funkcióit. A Barcsi Városi Bíróság funkciója szintén kistérségi szerepkörrel érvényes. A Dél-dunántúli Regionális Mentőszervezet kistérségi mentőszolgálata, mentőállomása a városban található.

15

A Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás 2004. június 28-án alakult meg 26 település részvételével a kistérségi szinten ellátható önkormányzati közszolgáltatási feladatok magasabb színvonalú, hatékonyabb szervezésének és a kistérségi közigazgatási ügyintézés korszerűsítésének céljából. Kistérségi Társulás központja Barcson található A Társulás által ellátott feladatok: Kiemelt feladatok • területfejlesztés, kistérségi területfejlesztési projektek megvalósítása a hatályos törvényre tekintettel, • alapfokú közoktatási intézmények közös fenntartása, • alapfokú közoktatási feladatok közös ellátása, • pedagógiai szakszolgálati feladatok közös ellátása: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés, és gondozás, a fejlesztő felkészítés, a nevelési tanácsadás, a logopédiai ellátás, a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás és a gyógytestnevelés, • egészségügyi alapellátás együttes szervezése, • szociális és gyerekjóléti alapellátás együttes szervezése: a családsegítés, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a közösségi ellátások, a támogató szolgáltatás és a nappali ellátás, • a Társulás ellátja a Barcsi Kistérség területén a Területfejlesztési törvény előírásai alapján a Kistérségi Fejlesztési Tanács feladatait is. Egyéb feladatok: • közművelődési, közgyűjteményi tevékenység, mozgókönyvtárak létrehozása a könyvtári szolgáltatás nélküli településeken, • személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított szociális intézmények, valamint gyermekjóléti intézmények közös fenntartása, szociális és gyermekjóléti intézményi ellátás, • hulladékgyűjtés közös szervezése, hulladékgazdálkodási feladatok közös ellátása, szennyvíztisztítás és elvezetés, • közrend- és közbiztonsággal kapcsolatos feladatok, • integrált kistérségi ügyintézési, ügyfélszolgálati irodák, megoldások bevezetése és alkalmazása, szolgáltatás-szervezési feladatok, • természet- és környezetvédelem közös szervezése, • család, gyermek- és ifjúságvédelem, • katasztrófavédelem közös szervezése, • állati hulladékok gyűjtésének és ártalmatlanításának közös szervezése, • ivóvízellátás, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, bel- és csapadékvíz elvezetés, • esélyegyenlőségi program, foglalkoztatás, • gazdaság- és turizmusfejlesztés, idegenforgalom, • sportfeladatok szervezése.

16

Városi szintű helyzetértékelés Városszerkezet A településszerkezet kialakulásában a földrajzi adottságok, a várostörténeti tényezők, a gazdasági fejlődés és a határátkelőhely funkciók játszották a legjelentősebb szerepet. A település mai központjának magja a Templom tér körül alakult ki, amely a határátkelő felé, valamint a vasútállomás, a kikötő irányában és a településrészeket összekötő utak mentén terjeszkedett. A Templom tértől északra alakult ki a város új központja. A 68-as út korábbi nyomvonalától nyugatra, a vasútállomás irányában új derékszögű úthálózati jelleggel alakult ki Barcs új lakónegyede az 1960-80. közötti időszakban. A település az alábbi városrészeket foglalja magában: Régi Barcs, Somogytarnóca, Drávaszentes, Drávaszentes, Pálfalu, Munkácsy lakótelep, Köztársaság utcai lakótelep, Roma telep. A település lakosságának közel fele a Régi Barcs városrészben lakik ma is.

A város fejlődését meghatározó történeti, társadalmi, gazdasági tényezők Barcs létrejöttében alapvető szerepet játszott a Dráva folyó, mely nemcsak élelemforrásként és útvonalként, de természetes védővonalként is funkcionált a település történetében. Barcs neve először egy 1389-es keltezésű oklevélben fordul elő először. Előbb a Segesdi uradalomhoz tartozott, majd királyi adományként a Marczali család birtokába került. Barcs várát 1460-ban említik először, mely akkoriban a Bakonyi család birtoka. A vár 1555-ben került török kézre, majd Szigetvár eleste után 1566-tól 120 évig az Oszmán birodalom része, amikor teljesen elnéptelenedett Barcs és környéke. Barcs a középkor és a késő középkor időszakában a jelenlegi várostól távolabb terült el, csak a török kiűzése után települt át jelenlegi helyére. 1677-ben közel két évszázadra a Széchenyiek tulajdonába került. A földesúr az 1700-as években horvát, majd német telepeseket hozatott a településre, ekkor honosodott meg a később híressé vált dohány- és burgonyatermesztés a környéken. A település 1797-ben mezővárosi rangot nyert el. Ennek is köszönhetően 1780-1830 között megháromszorozódott a város lakossága. Barcs mezővárosi korszakában mai Bajcsy-Zsilinszky utca Béke utca sarkánál helyezkedett el a település akkori határa, Barcs központjaként a Templom tér (a mai nevén a Hősök tere) funkcionált. A mai Bajcsy-Zsilinszky utca déli oldala egészen a 19. század közepéig beépítetlen volt, mivel itt húzódott a folyó szabályozásáig a Dráva partja. A Dráván való átkelés a hidak megépítése előtt a révátkelőnél történt, mely ma már nagyjából 1 km-re helyezkedik el a Dráva mai partjától. Barcs a 19. század derekán fontos kereskedelmi szerephez jutott. A Dráva szabályozását követően megindult a folyami gőzhajózás a folyón. 1868-ben megépítették a PécsMurakeresztúr és a Pécs-Barcs vasútvonalat. Így Barcs összeköttetésbe került Béccsel és a

17

tengerrel is. 1885-ben vasúti hidat építettek a Dráva felett, így megnyílt az út a déli területek felé is. A Dráva partján gabonaraktárak létesültek, az átmenő forgalom vasúton és hajón is jelentős volt. Az évi gabonaforgalom hajón és vasúton 400 ezer tonna volt. Így a Déli vasút állomásai közül, Bécs és Trieszt után - a forgalmát tekintve - Barcs következett. Több vasútvonalat is nyitottak ezután, pl.: a Barcs-Somogyszob, a Barcs-Villány, és a Barcs-Kaposvár vonalakat. Ez volt Barcs fejlődésének legintenzívebb korszaka. 1896-ra Somogy megye második legnépesebb települése, mind a forgalmat és az ipari munkásság létszámát illetően első helyen állt a megye települései között. 1896-ban járási székhely címet nyert el. Barcs gyors ütemű fejlődése a 20 század elejéig tartott. A település 1918-ban szerb megszállás alá került, a délszláv csapatok 33 hónapon át tartózkodtak a területén. A gazdaság és a kereskedelem az I. világháborút követően kezdett lassan hanyatlani, a válság a 30-as évek második felében tetőzött. Eközben 1928-ban Barcshoz csatolták Drávapálfalva községet. A II. világháború alatt jelentősen visszaesett a település gazdasága, vasúti hídját lebombázták. A háborút követően lassan indult újra az élet a településen, bár a lakosságszámát tekintve 1949-re ismét 7000 fölé emelkedett, gazdasági fejlődése ezzel nem tudott lépést tartani. A település és a térség gazdasági fejlődését erőteljesen visszavetette a geopolitikai helyzetéből adódó hátránya, elsősorban a Jugoszláviával szemben 1949 és 1961 között kiépített határzár hermetizáló hatása. Ennek következtében Barcs közel két évtizeden keresztül a világtól elzárt településsé vált, még a megyeszékhelyről is csak külön engedéllyel lehetett látogatni. Ebben az időszakban jelentős elvándorlási folyamat indult meg a településről, munkalehetőségek hiánya miatt sokan az ország más részeire telepedtek át. A külső elszigeteltség csak a 60-as évek közepén oldódott. A város gazdasági szerkezete is átalakult: az 50-es években Barcs legjelentősebb munkahelyei az újonnan alakított TSZ-ek, valamint vegyes-szövetkezetek voltak. A barcsi ipar újraszervezésére a 60-as évektől tettek kísérletet, amikor az ÉPGÉP gyárában vasipari termelés indult. A város településhálózat szerkezetében betöltendő új szerepeknek megfelelően az intézményhálózat kialakítása már az 50-es években megindult. Az alapfokú oktatás mellett ipari szakmunkásképző, majd gimnáziumi oktatás jött létre. Az egészségügyi funkciókat tekintve mérföldkövet jelentett a regionális feladatokat ellátó rendelőintézet működésének megindítása 1965-ben. A kultúra és a közművelődés újraszervezésére a járási könyvtár, majd a járási művelődési ház épült. A geopolitikai légkör enyhülése lehetővé tette a közúti Dráva híd újraépítését és megnyitását 1969-ben. Eközben Barcs a városi infrastruktúra mind szélesebb körű kiépítésével (úthálózat, ivóvízhálózat) eleget tett a nagyközségi státusz visszanyeréséhez szükséges elvárásoknak. A 70-es évek a nagy építkezések korszaka volt a település történetében, több üzem is ekkor kezdte meg a termelését Barcson: Kézműipari Vállalat, Kemikál, Mészhomok Téglagyár; továbbá ekkor korszerűsítették a barcsi fafeldolgozó üzemét is. A nagyarányú ipartelepítés megváltoztatta Barcs arculatát is. A beruházások teremtette sokrétű munkalehetőség következtében megindult a betelepülés Barcsra elsősorban a vonzáskörzetéből, de kisebb mértékben távolabbi településekről is.

18

Az ugrásszerűen megnövekedett lakásigényeket a település a hagyományos lakásépítési technológiákkal már nem tudta kielégíteni. Ekkor épültek Barcs lakótelepei és ekkor tűnt el jellegzetes kisváros arculata is. A nagyarányú lakótelep-építéssel párhuzamosan megindult az intézményhálózat bővítése is. Több óvoda, bölcsőde, általános iskola és szakmunkásképző intézet is épült. Két oktatási intézmény összevonásából létrejött a regionális vonzáskörzetű vízügyi és erdészeti szakközépiskola. 1979-ben megnyitotta kapuit a Dráva Múzeum is. Az infrastrukturális fejlesztéseinek eredményeként 1979-ben Barcs ismét elnyerte a városi címet. A városi cím elnyerésével párhuzamosan egyesült vele Drávaszentes és Somogytarnóca is. A 80-as évek végéig a város fejlődése töretlen, mind a mezőgazdaság, mind az ipar jól prosperált. A kisváros működéséhez szükséges oktatási-, művelődési-, egészségügyi-, szociális- és kereskedelmi hálózat kialakult és az intézményrendszer jól működött. A rendszerváltás után szinte minden területen gyors, olykor már rövidtávon is negatív következménnyel járó átalakulás indult meg. A városba települt ipar elsősorban az építőiparhoz kapcsolódott. Ez az iparág az 1990-es évek elejére gyakorlatilag megrendelések nélkül maradt. Hasonlóan hatott Barcs gazdaságára a szomszédban dúló háború, a mezőgazdaság átalakításával járó problémák, valamint a foglalkoztatás szempontjából stratégiai fontosságú nagyüzemek olykor rosszul sikerült privatizációja. A 19% körüli munkanélküliségi mutatón csak szépíteni tudnak a megszűnt üzemek munkásait csak nagyon kis részben alkalmazó vállalkozások. A mezőgazdasági struktúrában a birtokviszonyok jelentősen megváltoztak. A város egyik legnagyobb munkáltatója, a több mint 50 éve működő Vörös Csillag Termelőszövetkezet is átalakult, jogutódja a Dráva Coop Rt. A termelőszövetkezet által művelt földterület a kárpótlások, illetve a Duna-Dráva Nemzeti Park létrehozása miatt csökkent. Néhány mezőgazdasági magánvállalkozás működik, jelentős a közép- és törpebirtokok száma is. Tendencia, hogy az állatállomány fokozatosan csökken, úgy tűnik, kezd visszaállni az önellátó szint a városban. Kiemelhető viszont, hogy az állattenyésztéshez kapcsolódó feldolgozóipar (Dráva Tej Kft.) hosszú ideje sikeresen működik. A település az utóbbi években jelentős részben a kereskedelemnek köszönhette ugrásszerű fejlődését. A délszláv háborút követő horvát bevásárló turizmus fénykorában a kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások mintegy 15.000 négyzetméter alapterületen kínálták áruikat, illetve szolgáltatásaikat, az üzletek és vállalkozások száma közel 700 volt. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezik. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. A délszláv térség konszolidációja után a kereskedelmi forgalom drámai mértékben visszaesett, napjainkban a háború előtti "normális" szinten működik. 1998 márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket és számtalan kedvező pályázati lehetőséget jelent. Az utóbbi 2 évtizedben számos jelentős, a városszerkezet változását is módosító beruházás zajlott le: új városközpont és sétálóutca épült, korszerűsítésre került a határállomás, kereskedelmi létesítmények épültek, ipari park létesült, megkezdte működését a regionális szennyvíztisztító, a városközpontban új 88 lakásos lakótömb és új sportcsarnok épült. A határátkelő fejlesztési terveiben a már elkészült kamionparkoló mellett állat- és növényegészségügyi állomás, vámszabadterület, vámügynökség kialakítása szerepel. Jelenleg két

19

korszerű, a várost elkerülő úton közelíthetik meg az átutazók az uniós előírásoknak megfelelően újjáépített határátkelőt. A város kereskedőváros-jellege ugyan részben megmaradt, de egyre inkább stratégiai célként fogalmazódik meg a természeti környezet adta lehetőségek kihasználása, az idegenforgalomra épülő városfejlesztés. 2000. évben megépült a hajókikötő, mely lehetőséget biztosít a Dráván való sétahajózásra. A közelmúltban megvalósult „Barcsi Rekreációs és Termálközpont” a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye. A fürdő környékén jelenleg is zajlik, illetve tervezési fázisban van több turisztikai célú magánberuházás: A Boróka kemping és panzió projektje egy háromcsillagos panzió és négycsillagos kemping alkotta turisztikai szálláshelycentrumot kíván kialakítani, míg a Hotel Laguna Dráva Wellness Központ projekt keretében egy négycsillagos wellness hotel épül, 250 fős konferenciateremmel.

20

Gazdasági helyzet Külső elérhetőség Barcs földrajzi helyzete a régión belül viszonylag szerencsésnek mondható, a régió két fontos városához (Kaposvárhoz és Pécshez) egyaránt közel fekszik, másrészt a déli országhatár mentén helyezkedik el, nemzetközi határátkelőhely. A város öt fő irányból közelíthető meg: Budapest-Pécs irányából a 6-os sz., Kaposvár irányából 6623 sz., Balatonszentgyörgy-Nagyatád irányából a 68-as sz., Csurgó irányából 6801. sz. főközlekedési utakról, illetve Horvátország irányából a 6. sz. főúton keresztül. Vasútvonalak közül a 60-as (Nagykanizsa-Pécs) és a 62-es (Barcs-Villány) vonalak érintik Barcsot. Ezzel szemben Barcs országos szintű megközelíthetősége kedvezőtlen, köszönhetően a Déldunántúli régió kedvezőtlen közlekedési és megközelítési viszonyainak. A Dél-dunántúli régió jelenlegi közlekedési infrastruktúrájának minősége, valamint a hálózat egyes elemeinek kiépítetlensége miatt a régió elérhetősége mind külföldről, mind a fővárosból és az ország egyéb fontos gazdasági centrumaiból lassú, a forgalmi igényeknek nem megfelelő. A déldunántúli régió mellékútvonal-hálózata rossz minőségű és hiányosan kiépített. Az úthálózat állapotának romlása aggasztóan gyors. A 6-os számú főút minősége, bár szakaszaiban felújították, néhol nem éri el az egyszámjegyű főútvonalaknak megfelelő színvonalat. A várostól délre található a Barcs - Terezino Polje határátkelőhely Horvátország felé, mely nagy forgalmat bonyolít. A határállomás jelentőségét emeli, hogy a schengeni egyezményhez történő csatlakozásunk (2007. december) után ez a szakasz is schengeni határ lett. Ennek megfelelően 2007-ben a schengeni információs rendszerbe illeszkedő új okmányleolvasókat telepítettek a barcsi határátkelőn. A korszerű okmányleolvasó közel százszázalékos pontossággal olvassa a karaktereket valamennyi ország úti okmányában, egy-két nagyon régi útlevél kivételével.

Ágazati szerkezet, vállalkozások A városban a regisztrált vállalkozások száma 2006-ban 1041, amelyből 339 társas vállalkozás volt. Ez a barcsi kistérségben található regisztrált vállalkozások számának mintegy 63 %-át, Somogy megye regisztrált vállalkozóinak 2,7 %-át teszi ki. A Barcson működő, foglalkoztatásban és árbevételben legjelentősebb társas vállalkozások a feldolgozóiparban (fém-, hús-, tej-, fafeldolgozó ipar) és a gépiparban tevékenykednek, illetve a város rendelkezik egy komolyabb mezőgazdasági vállalkozással is. Barcson 2005-ben a működő (átalakulásra kötelezett és megszűnő gazdálkodási formák is) vállalkozások száma, vállalkozási demográfia szerint 694. E mutató 1999. évtől kezdve 2002ig emelkedett, míg 2002-től csökkenő tendenciát mutat.

21

Működő vállalkozások számának alakulása Db

Db

Működő vállalkozások számának alakulása

25 000

800 000 700 000

20 000

600 000 500 000

15 000

400 000 10 000

300 000 200 000

5 000

100 000 0

0 1999 Barcs

2000

2001

Barcsi kistérség

2002 Somogy megye

2003

2004

Év

2005

Dél-Dunántúli régió

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR A működő vállalkozások számát nemzetgazdasági áganként az alábbi táblázat foglalja össze Nemzetgazdasági ág Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás Bányászat, feldolgozóipar, villamos energia, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Forrás: KSH T-STAR

1999

Működő vállalkozások száma 2002

2005

28

35

28

81

67

65

42 330

52 275

57 228

44

48

32

38

36

26

17

24

39

74

112

112

17

25

34

16

19

23

34

44

50

Általánosságban elmondható, hogy az egyes nemzetgazdasági ágakban a működő vállalkozások száma 2002-ig növekvő tendenciát mutatnak. Az építőiparban, a pénzügyi közvetítés-, az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások-, az oktatás-, az egészségügyi, 22

szociális ellátás, valamint az egyéb közösségi személyi szolgáltatás nemzetgazdasági ágakban működő vállalkozások száma növekedett, míg a mezőgazdasági-, bányászati-, feldolgozóipar, kereskedelem nemzetgazdasági ágakban, számuk csökkent. Működő jogi személyiségű vállalkozások száma (átalakulásra kötelezett gazdálkodási formákkal együtt, az év során, a vállalkozási demográfia szerint) (db) 1-9 10-19 20-49 50-249 500 és több Időszak 0 fő 250-499 fő fő fő fő fő fő 11 68 7 6 7 3 1999. év 8 71 7 7 6 3 2000. év 6 81 5 7 8 3 2001. év 6 79 8 8 8 2 2002. év 80 8 10 7 1 7 2003. év 7 84 7 8 9 1 2004. év 4 84 4 10 8 1 2005. év 3 83 6 7 11 1 2006. év Forrás: KSH

0 0 0 0 0 0 0 0

A városban működő jogi személyiségű vállalkozások között döntő többségben vannak a kisés mikrovállalkozások. A vállalkozások 77%-át az 1 és 9 főt foglalkoztató vállalkozások teszik ki. A vállalkozások nagy számban vannak önfoglalkoztatók vagy családi vállalkozások, amelyek a foglalkoztatásban és a GDP termelésben nem játszanak jelentős szerepet. Barcson a mikro és kisvállalkozások fontos szerepet töltenek be a foglalkoztatásban, együttesen a vállalkozások közel 90%-át adják. A nagyvállalkozások – alacsony számukból kifolyólag – kevés főnek tudnak munkát biztosítani a városban. A kiskereskedelmi üzletek száma 2006-ban 389. A kiskereskedelmi üzletek száma 2001-ig növekedett, majd számuk fokozatosan csökkent, mégis a jelenlegi mutató 1997 évhez képest 10 %-os növekedést mutat. Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása Db

Kiskereskedelmi üzletek számának alakulása 1000

180 000

900

160 000

800

140 000

700

120 000

600

100 000

500

80 000

400

60 000

300 200

40 000

100

20 000

0

0 1997 Barcs

1998

1999

2000

Barcsi kistérség

2001

2002

Év Somogy megye

2003

2004

Dél-Dunántúli régió

2005

2006

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR

23

Az egyéni vállalkozás által üzemeltetett kiskereskedelmi üzletek száma 2006. évben 181. Ez a szám 2006. évre a kereskedelmi üzletek száma alakulásának megfelelően változott. 2006-ban a városban található vendéglátóhelyek száma 82, amely az 1997-es évhez képest 31-gyel több. A kereskedelmi szektor az 1990-es-es években a legjelentősebb szolgáltatóvá vált. Elsősorban a horvát bevásárló turizmusra alapozott kereskedelem ment át dinamikus fejlődésen 19922000. között. Ebben az időben telepedett meg Barcson a Pólus Rt. a maga bevásárló központjával. A jelzett időkben gombamód szaporodtak a városban a butikok, fejlesztett az ÁFÉSZ, de megjelentek a nemzetközi láncok képviselői is (Rossmann, DM, Billa). A horvát bevásárló turizmus igényei alapján fejlesztett barcsi kiskereskedelem ugyanakkor féloldalassá tette a kereskedelem szerkezetét. Megtelepült 2003-ban az alapvetően vékony pénztárcájú helyi lakosokra alapozott Penny Market és nem sokkal később a Lidl áruház is. Ezek összességében nem csökkentették a foglalkoztatottsági problémákat, mert a meglevő boltok egy része válaszlépésül vagy bezár, vagy nyitvatartási időt csökkent, vagy dolgozókat küld el. Az elkövetkező évtizedben reálisan nem várható, hogy a ’90-es évekhez hasonló szintre emelkedjen újra a horvát bevásárló-turizmus. A kereskedelemben felhalmozódott tőke más városokba vagy Horvátországba vándorolt, illetve elköltötték, így mostanra nehéz helyzetben vannak az egykori kereskedők.

Vendéglátóhelyek számának változása db

19 97 .é v 19 98 .é v 19 99 .é v 20 00 .é v 20 01 .é v 20 02 .é v 20 03 .é v 20 04 .é v 20 05 .é v 20 06 .é v 20 07 .é v

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Vendéglátóhelyek számában 1997 és 2002 között emelkedő tendencia volt megfigyelhető, 2002-től kezdve enyhe visszaesés 2005-ig, ezt követően ismét emelkedő tendencia figyelhető meg, de még ennek ellenére se érte el a 2002-es állapotot.

Jelentősebb vállalkozások A város egyik legnagyobb foglalkoztatója az élelmiszer kiskereskedelemi profilú Barcs-Coop Zrt. A BARCS COOP Zrt. működési területe Barcs város, és a városkörnyék 26 települése; 9 üzlete Barcs városban működik. A feldolgozóipar kiemelkedő szereplője a Dráva-Tej KFT. A KFT fő tulajdonosa a Dráva Coop Mezőgazdasági zRT. A Dráva Tej a hagyományos tejtermékeken (tej, tejföl, túró,

24

trappista sajt) kívül saját fejlesztésű sajtkrémeket, mézes sajtkészítményeket, valamint „Ricci” túródesszertet is gyárt. Specialitás még a kancsós kiszerelésű tej és tejföl. A KFT a magyarországi piacokon kívül jelentős horvát exporttal rendelkezik. Jelenlegi foglalkoztatott létszám a barcsi telephelyén kb. 100 fő. Szintén fontos mezőgazdasági vállalkozás és foglalkoztató még a jelentős sertésállománnyal rendelkező somogytarnócai A.L.M. Kft. Barcson jelentős hagyományai vannak a gépiparnak. A régi gépipari üzemek már megszűntek, de részben az ottani tapasztalatok, szaktudás és kapcsolatrendszer segítségével új társaságok sikeresek e téren. Közülük is kiemelkedik az Avermann-Horváth KFT, a Barcs Metál 2000 KFT, a Seres KFT és az Unitrade KFT. Az Avermann-Horváth KFT német-magyar tulajdonú kft, fő profilja a hulladéktömörítő és szállító konténerek gyártása. Termékeik Magyarországon és külföldön egyaránt népszerűek. A Barcs Metál 2000 KFT speciális szállító konténereket és egyéb konténereket gyárt. Termékei szintén hazai és igényes export piacokra kerülnek. Jelenleg 40 főt foglalkoztat. Konténerszállító felépítmények, valamint hulladékszállító járművek gyártása a Seres KFT fő profilja. A kft eredményes, folyamatosan fejlesztő tevékenysége révén már nem csak a kistérségben, hanem Pécsen is rendelkezik telephellyel. Foglalkoztatottjainak száma jelenleg a barcsi telephelyén 50 fő. Az ipari vállalkozások közül kiemelkedik a Barcsi Ipari Parkban tevékenykedő MPF Holding üzeme (volt Henkel gyár), amely a régi barcsi Kemikál gyár privatizációjával jött létre. Az üzem legfőképpen építési ragasztóanyagokat gyárt.

Barcsi Ipari és Logisztikai Park Barcs és térsége 1998 óta vállalkozási övezet státusszal, valamint 2000 óta Ipari Parkkal rendelkezik. Az MPF Holding a tulajdonosa a kistérség egyetlen ipari parkjának, a közel 13 hektáros – és ötven hektárra bővíthető – Barcsi Ipari és Logisztikai Parknak. Az ipari park jó adottságokkal rendelkezik. A barcsi közúti határállomás 400 méterre, a 6-os számú főútvonal 200 méterre található. Az ipari parkban található az MPF Holding tulajdonában lévő ragasztógyár (volt Henkel Gyár), a Schenker KFT helyi kirendeltsége, és egy autósiskola, valamint egy parketta forgalmazással foglalkozó egyéni vállalkozó. A park infrastruktúrája megfelelő. Jelenleg még 7,1 ha szabad eladható (vagy bérbe adható) terület áll a befektetők rendelkezésére. A park mellett még 30 ha tartalék terület van, amely jelenleg magántulajdonú és mezőgazdasági hasznosítású. A park az MPF Holding tulajdona, de megállapodás szerint ügyeit Barcs Város Önkormányzata intézi. Az ipari parkon kívül Barcson és a többi településen található többnyire lepusztult, bezárt iparterület, amelyek hasznosítása jelenleg nem megoldott. Ezek barnamezős ipari területként jöhetnek számításba.

25

K+F helyzete Kifejezetten kutatás-fejlesztéssel foglalkozó intézet nem található Barcson. Az egyes vállalkozások nem rendelkeznek azokkal az anyagi- és humán erőforrásokkal, amelyek lehetővé tennék számukra a kutatás-fejlesztési tevékenység folytatását, így elsősorban az anyacégektől veszik át a K+F eredményeket. Kutatás-fejlesztési tevékenységet, csak tevékenységi körükhöz kapcsolódóan, szűk körben végeznek.

Turizmus Barcs turisztikai látnivalók, attrakciók Duna-Dráva Nemzeti Park Barcs turisztikai vonzerejét elsősorban a Dráva és a folyó mentén elhelyezkedő természeti környezet elemei adják. A korábban szigorúan őrzött volt jugoszláv határon lévő érintetlen természet értékei 1996-ban a Duna-Dráva Nemzeti Park létesítésével védelem alá kerültek. A Dráva különleges horgászélményt nyújt az arra vállalkozóknak, de mivel határfolyó, és többször átlépi a határvonalat, ezért a horgászatot külön rendelkezések szabályozzák. A folyó menti holtágak, az Ó-Dráva, valamint a Kis-bók gyönyörű környezetben felejthetetlen élményekkel ajándékozzák meg a horgászni vágyókat. Horgászati lehetőségre horgászegyesületi szervezésben van lehetőség. A Dráván, a hídfő keleti oldalán - a valamikor igen közkedvelt régi barcsi drávai strand helyén – történt az új strand kialakítása. A folyami fürdőzést kedvelők korszerű, infrastrukturális beruházásokkal, sport- és vendéglátó létesítményekkel rendelkező strandon tölthetik el szabadidejüket. 2002 tavaszán elkészült Barcson a drávai hajókikötő, ahonnan a Drávatours Utazási Iroda szervezésében rendszeresen, igény szerint indulnak a sétahajók. A szolgáltatás rendkívül népszerű a helybeliek és a növekvő számú turistacsoportok körében. A Dráva alkalmas folyóvízi sportokra. Barcson 2001. februárban alakult meg a Vízi sport- és Túraszakosztály, amely a bázisa a helyi vízi sport életnek. A szakosztály a barcsi közúti híd alvízi oldalán - a Dráva 152+300 fkm-nél - engedélyezett telephellyel és kikötővel rendelkezik, amely a sport- és kedvtelésű célú vízijárművek fogadására alkalmas. A jövőben a vízi sport-események fontos turisztikai attrakcióvá nőhetik ki magukat. A vízi sportok helyszíne a Dráva 149 és 162 fkm közötti szakasza. E szakaszon szabadon lehet sporttevékenységet folytatni. Az önkormányzat fejlesztési elképzeléseivel egyidőben a Duna-Dráva Nemzeti Park is elkészítette turisztikai hasznosítási koncepcióját, amely szerint növelni szeretnék a tanösvények, túraútvonalak számát, több táborozóhelyet építenek ki, biztosítják igény szerint a csoportok szakmai vezetését, a turisták tájékoztatására térképeket adnak ki.

26

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság Oktató- és Látogatói Központja 2004. nyarán került átadásra Barcs egyik városrészében, Drávaszentesen. A központi épületben kiállításokra és előadásokra nyílik lehetőség, valamint kisebb létszámú csoportok elszállásolását is vállalják. A nagy kiterjedésű rét madarainak szemlélésére megfigyelőt létesítettek és a rét egy részére szürkemarha állományt telepítettek, annak érdekében, hogy a turistáknak lehetősége legyen a természeti értékeket közvetlen közelről is megfigyelni. A szabad-strandon megépített közösségi épület elsősorban a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósága által, illetve a már korábban is működő vízitúra szakosztályok által szervezett vízitúrákon résztvevők számára biztosít megállási helyet és kulturált körülményeket szolgáltatásaival (tisztálkodási, öltözködési, értékmegőrzési lehetőség, BÜFÉ szolgáltatás stb.). A megvalósult gyalogos és kerékpáros híd távlati fejlesztési elképzeléseink, nevezetesen a Dráva menti kerékpáros és gyalogos túraútvonal folyamatosságát biztosító létesítmény. Az önkormányzat kiemelt feladatának tekinti a jelenleg még hiányzó, kapcsolódó túraútvonal kialakítását, mely összeköttetést biztosít a már korábban megépült gyalogos sétány és a drávai szabad-strandhoz vezető kerékpárút nyomvonalak között.

Barcsi Gyógyfürdő

A térség másik legnagyobb természeti értéke a termálvízbázis. Barcson befejeződött termálfürdő és rekreációs központ építése, mely Barcs város elsőszámú turisztikai attrakciója és egyben a kistérség legjelentősebb idegenforgalmi és fürdőszolgáltatást biztosító létesítménye. Az egész évben üzemelő fürdő fedett részében hat, szabadtéren pedig két medence található, a nyári szezonban a nagy zöld területen további két szezonális medence is működik. A fürdő területén külön gyógyászati részleg működik. A 2006 februárjában átadott, és azóta folyamatosan üzemelő létesítmény látogatottsága folyamatosan növekszik, 2007-ben és 2008-ban is elérte a 159 ezer főt, és az idei évben az előző év hasonló időszakához képest valamennyit növekedett. Az év folyamán több rendezvénynek adott helyszínt a Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ (regionális nyugdíjas találkozó, sportprogramok kiindulási vagy célállomása, játszóházak, vízi versenyek). A bérletesek aránya növekszik. Az iskolák és óvodák oktatási célú medencehasználata a rendelkezésre álló időkeretet teljesen kitölti. A fürdő minőségére és a kiszolgálás minőségére sok pozitív visszajelzést kapott az üzemeltetését végző Városgazdálkodási Igazgatóság.

27

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ látogatószámának alakulása Hónap

Látogatók száma (fő) 2006.

2007.

2008.

2009.

Január

0

11 445

10 506

11 030

Február

5 780

9 651

9 965

10 011

Március

11 134

11 224

10 276

10 652

Április

7 581

11 050

9 426

9 780

Május

10 305

12 352

15 804

14 427

Június

18 989

19 352

17 367

13 985

Július

26 246

29 614

22 634

26 287

Augusztus

15 144

21 170

23 723

23 790

Szeptember

8 532

7 853

10 633

-

Október

7 842

8 552

10 479

-

November

8 686

8 922

9 837

-

December

7 132

7 973

9 320

-

127 371 (95 179)

159 158 (125 858)

159 970 (119701)

(119 962)

Év összesen (augusztus végéig):

Turisztikai magánberuházások A város idegenforgalmi fellendülését szolgálják a magáncélú turisztikai fejlesztések. A gyógyfürdővel határos telkeken további turisztikai irányultságú projektek kivitelezése (illetve tervezése) zajlik. A Gyógyfürdő szomszédságában megkezdődött a Boróka Panzió és a Kemping beruházása, amelynek várható befejezési ideje 2010. A Hotel Laguna Dráva 4 csillagos wellness szálloda fejlesztése a Dél-Dunántúli Regionális Operatív Program kiemelt turisztikai fejlesztések konstrukcióban benyújtásra és befogadásra került, amely ugyancsak magáncélú turisztikai beruházás. Turisztikai termékcsomagok Barcs Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be „Regionális turisztikai termékterv kidolgozása” címmel a Magyarország-Horvátország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 közötti tervezési időszak keretében meghirdetett kiírások alapján.

28

A tervezett program a már megvalósított turisztikai fejlesztések és a jövőben megvalósítandó turisztikai beruházásokra alapozott turisztikai termékterv és turisztikai csomagok kidolgozását teszi lehetővé, amely marketingstratégiát, magánbefektetések ösztönzésére vonatkozó tanulmányt, turisztikai attrakciók és szolgáltatások adatbázisát, átfogó kerékpárúttervet és átfogó területhasználati tervet (vízi sportra, túrázásra, vadászatra, horgászatra, egyéb rekreációs tevékenységekre) foglal magában. Egyéb turizmus fejlesztésével kapcsolatos tevékenységek Az idegenforgalom fejlesztésével, a város népszerűsítésével kapcsolatban – a turisztikai kiadványok mellett – jelentős szerepe van a Barcs Város honlapja üzemeltetésének, karbantartásának. A honlapon – a rendszeres frissítéseknek köszönhetően – a helyi vállalkozások (Vállalkozói térkép), intézmények, civil szervezetek, szolgáltatások és rendezvények könnyen megismerhetők és elérhetőek az érdeklődök számára. Az idegenforgalmi megítélés szempontjából fontos közterületeken kihelyezésre kerültek a köztéri berendezések: padok, szeméttároló edények, színvonalas a parkosítás, virágosítás. Műemlék jellegű épületek • • • • •

A római katolikus templom 1814-1821. között épült, késő-barokk stílusban. Jelenlegi többször átalakított - formájában stílusa eklektikus. A somogytarnócai Széchenyi-kastély 1875-ben épült, eklektikus stílusban. Az épület körül 3 hektáros különleges faállományú értékes park van. Az 1930-ban épült középrigóci kastély neobarokk stílusban épült, 35 hektáros parkkal körülvéve. Jelenleg középiskolai kollégium. Az izraelita temető Barcs belterületén van. A sírkertben több család értékes síremléke tekinthető meg. A somogytarnócai temetőben a Széchenyi-család kápolnája található (épült 1900-1903ban).

Kereskedelmi szálláshelyek Barcson rendelkezésre álló kereskedelmi szálláshelyek mind mennyiségben, mind választékban elmaradnak az igényektől. A kereskedelmi szálláshelytípusok számában emelkedő tendencia figyelhető meg 1999 és 2003 között, ezt követően visszaesés. 2007-ben mindössze egy kereskedelmi szálláshely üzemelt. A város ezen irányú szükségleteit próbálják kielégíteni a gyógyfürdő szomszédságában megindult szálloda, kemping és panziófejlesztések.

29

A kereskedelmi szálláshelyek számának változása Ifjúsági Szállodák Szállodák Panziók Turistaszállások Kempingek Üdülőházak szállók Időszak száma száma száma száma (db) száma (db) száma (db) száma (db) (db) (db) (db) 1 1 0 0 0 0 0 1999 1 1 1 1 0 0 0 2000 1 1 1 1 0 0 0 2001 1 1 3 1 0 0 0 2002 1 1 3 1 0 0 0 2003 1 1 1 1 0 0 0 2004 0 1 1 0 0 0 0 2005 0 0 1 1 0 0 0 2006 0 0 1 0 0 0 0 2007 Forrás: KSH

A városban a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma 2006 év végén 35, amely lényeges csökkenést mutat a 2002-es évhez képest, amelynek során még 87 férőhely állt a városba érkező turisták rendelkezésére. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2006-ban 703 volt, ebből külföldi 165, amely lényegesen kevesebb a korábbi évekhez képest (2003-ban még 6325, 2004-ben például 3572 éjszaka) és fokozatos csökkenést mutat. A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő 1,4 éjszaka 2006-ban. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának alakulása

Kereskedelmi szálláshelyek férőhelyszámának alakulása 600

400 000 350 000

500

300 000 400

250 000

300

200 000 150 000

200

100 000 100

50 000

0

0 1998 Barcs

1999

2000

Barcsi kistérség

2001

2002

Somogy megye

2003

2004

2005

Dél-Dunántúli régió

2006 Magyarország

Forrás: KSH T-STAR

30

A kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák számának alakulása

Db

Db

Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma

30 000

25 000 000

25 000

20 000 000

20 000 15 000 000 15 000 10 000 000 10 000 5 000 000

5 000 0

0 1998

Barcs

1999

2000

Barcsi kistérség

2001

2002

Somogy megye

2003

2004

2005

Dél-Dunántúli régió

2006

Év

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR

A magánszálláshelyek férőhelyeinek száma 2006 évben 42, a vendégéjszakák száma 321, ebből külföldi 115, a magánszálláshelyeken eltöltött átlagos tartózkodási idő 1,1 éjszaka. Általánosságban elmondható, hogy a Barcsra érkező turisták átlagosan 1 napot töltenek a városban. A turisztikai kínálat az igényeket figyelembe véve egyre szélesedik, ahol a településeknek meg kell találnia, illetve ki kell alakítania saját arculatát, és tovább kell fejlesztenie a turisztikai vonzerejét. A városban fontos a szálláshelyek minőségi fejlesztése, amelyek magánerős kezdeményezések útján az elkövetkezendő időszakban megvalósulhatnak. Emellett elsődleges célként kell kezelni a város turisztikai termékkínálata bővítésének megvalósítását.

Idegenforgalmi adó Barcs Város Önkormányzata 1997. január 01-től Barcs Város közigazgatási területén belül bevezette az idegenforgalmi adót. Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt, aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább 1 vendégéjszakát eltölt. Az adó alapja a megkezdett vendégéjszakák száma. Az adó mértéke 2007. december 31-ig 300 Ft/fő/vendégéjszaka, 2008. január 1-től 347Ft/fő/vendégéjszaka. Év 2005. 2006. 2007. 2008.

Adózók száma 6 2 5 7

Bevallott adó 132.900 101.100 304.500 240.800

Befizetett adó 78.000 36.600 212.300 169.700

31

Helyi gazdaságfejlesztés eszközei A település gazdasági versenyképességének növelését, elsősorban a kis- és középvállalkozások fejlődésének biztosítása, ipari park infrastruktúra fejlesztése, az üzleti szolgáltatások fejlesztése, illetve a turizmus fejlesztése útján kívánja elérni. Ennek érdekében az önkormányzat törekszik: •

• • •

a gazdasági és intézményi szereplők hatékony együttműködésének megteremtésére, a mikro-, kis- és középvállalkozások működésének hatékony fenntartásával, a vállalkozók aktivitásának és szolgáltatói hátterének erősítésével; a gazdasági infrastruktúra fejlesztésére elsősorban a meglévő ipari park struktúrára alapozva; az ipari termelés alól kivont, illetve alulhasznosított barnaövezetek gazdasági hasznosítására, funkcióváltásának elősegítésére; a turisztikai termékkínálat bővítésére.

Az Önkormányzat Képviselő-testülete a befektetés támogatási politikai célkitűzéseit a következők szerint határozza meg: • •

•

A Képviselő-testület törekszik arra, hogy a befektetők számára a település kedvező feltételeket biztosítson. A Képviselő-testület az adópolitikáján keresztül /jogszabály adta keretek között, figyelemmel az EU-s szabályozásra is/ támogatja azokat a befektetőket, amelyek hozzájárulnak a település fejlődéséhez, illetve jelentős számú munkahelyet teremtenek. Az Önkormányzat az ipari területtel, az infrastrukturális beruházásokkal szintén támogatja a befektetni szándékozókat.

A város rendelkezésére álló honlapokon állandóan hirdetni, népszerűsíteni kell a beépítésre váró földterületeket, a helyi ipari területeket. A helyi vállalkozások támogatása, érvényesülése érdekében a város célja, hogy összeállítsa az ún. vállalkozói térképet, mely tartalmazza, hogy a településen mely vállalkozások mivel foglalkoznak és milyen címen található meg a telephelyük. Az ipari fejlesztés mellett - visszanyúlva a századforduló eredményeihez - a város tovább szeretné fejleszteni a kereskedelmet. A korábbi években a kereskedelem fellendülése az élénk horvát bevásárlóturizmusnak volt köszönhető. Felmérések alapján Barcs város és környéke, az ide járó horvát turistákkal együtt egy kb. 100-130 ezer fős település vásárlóerejével rendelkezett. A horvát bevásárlóturizmus csökkenésével ez a tendencia is csökkenést mutat. A kereskedelmi kínálat átstrukturálódott. Erre alapozva épült meg Barcson a Pólus Bevásárlóközpont. Az önkormányzat adópolitikájának legfontosabb elve, hogy a képviselő-testület csak olyan adórendeleteket fogadjon el, amely a lakosság számára még elviselhető anyagi terhet jelent, valamint a vállalkozások működését, fejlesztési elképzeléseit nem gátolja, nem „kényszeríti” a vállalkozásokat a foglalkoztatottak számának csökkentésére. 1998. márciusában Barcs és térsége elnyerte a "Vállalkozási Övezet" státuszt, amely az ide érkező befektetők számára központi adókedvezményeket és számtalan kedvező pályázati lehetőséget jelent.

32

Információs társadalom A településen a vezetékes telefonhálózat kiépítettsége a belterületen teljes. A legjelentősebb szolgáltató a T-Com Zrt., a távbeszélő fővonalak 1000 lakosra jutó száma 2006-ban 264 db volt. A mobil telefon hálózat a város teljes területén kiépült, a mobil szolgáltatók közül a Tmobile, a Pannon GSM, és a Vodafone szolgáltató rádióantennái mindenütt kiváló térerőt és vételt biztosítanak. A kábeltelevízió hálózatra való csatlakozás lehetősége a városközpontban 100 %, a kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállományhoz viszonyítva 61,2 %. Az Internet – Kábeltelevízió – Kábeltelefon együttes használatának piacán az eddig e szolgáltatást egyeduralkodóként biztosító FiberNet Rt. mellett megjelent a T-HOME egyre bővülő csomagokból választható ajánlataival. A város intézményei számítógépes állománnyal jól felszereltnek mondhatók, tehát a munkahelyeken, az iskolákban természetes munkaeszköz a számítógép. A lakossági hozzáférés lehetősége függ a lakóhelytől és a gazdasági, szociális helyzettől. A teleház, a művelődési ház elősegítik az egyenlőtlenségek mérséklését, ahol nyilvánosan használható az internet. Az otthoni internet-elérésre több szolgáltató is választható a városban, azonban ma még alacsony a felhasználók aránya a magas szolgáltatási díjak miatt. Az önkormányzat fejlesztési elképzelései között szerepel az ún. e-közigazgatás kialakítása, azonban jelenleg ennek anyagi és infrastrukturális lehetősége is korlátozott. Mindazonáltal fontos az információs társadalom kialakulása, mert segíti a város gazdasági fejlődését és javítja a lakosság életminőségét.

A kultúra szerepe Barcs és térsége elsősorban természeti örökségéről híres attrakcióiról ismert, mint a DunaDráva Nemzeti Parkhoz tartozó Barcsi Ősborókás. A város jelentős attrakciója a gyógyfürdő. Barcs kulturális örökségi szempontból magyarországi viszonylatban átlagosnak mondható, kiemelkedő (nemzetközi, országos, regionális jelentőségű) épített örökségi attrakcióval nem rendelkezik. Jelenleg is álló műemléki, műemlék-jellegű vagy helyi védettségű épületei hely jelentőséggel bírnak. A városnak három ma is álló kastélya van, építészeti, művészettörténeti értéke alapján mindegyik a helyi jelentőségű kategóriába sorolható. A kastélyokban jelenleg kulturális irányú hasznosítás nincs. Barcs egyik szegregáció által sújtott területén, Belcsapusztán található Kremsier-kastély neoreneszánsz stílusban épült 1880 körül. A műemléki védettségű kastély jelenleg magántulajdonban van. Az épület romos állapotú, környezete elhanyagolt, jelenleg üresen áll. Barcs somogytarnócai városrészében található a késő klasszicista-romantikus stílusú 1873ben épült Széchényi-kastély. A kastély jelenleg zárva tart, állapota felújításra szorul.

33

A város harmadik kastélya a 6-os út északi oldalán található Seemann-kastély az 1920-as évek elején épült. Jelenleg vadászházként hasznosítják. Barcs legjelentősebb szakrális emléke az 1800-as évek elején épített római katolikus templom. A templom eredetileg késő barokk stílusban épült, de a későbbi átépítések miatt ma főként eklektikus jegyeket mutat. Berendezése, a fő- és mellékoltár klasszicista stílusú. Az épület a többszöri átépítés miatt eklektikusnak mondható. Emellett Barcsnak számos műemléki védelem alatt álló épülete is van. Az 1860-1870 körül épült, műemléki védettségű egykori gabonaraktárban kapott helyet a Dráva Múzeum. Az 1880 és 1890 között klasszicizáló eklektikus stílusban épült volt városi bírósági épület ma használaton kívül van. A város legrégebbi épülete az 1800-as évek elején épült klasszicista stílusú volt dohány- és sóraktár. Az eredetileg kikötői raktárnak szánt épületet az akkor még erre kanyargó Dráva partjára telepítették. Ma már lakások vannak az épületben. A város legjelentősebb múzeumi intézménye a Dráva Múzeum, mely a Barcson és környékén élő lakosság múltját, kultúráját, a nemzetiségek hagyományait idéző emlékeket gyűjti és mutatja be az érdeklődőknek állandó kiállítása keretében. A múzeum további érdekessége a barcsi tűzoltóság történetét bemutató Tűzoltástörténeti kiállítás. Drávaszentesi Oktató- és Bemutatóközpont nemzeti parkról élővilágát, védett természeti értékeit mutatja be film-és diavetítés keretében. A városban további kulturális program lehetőséget Ürmös István fafaragó mester bemutatóműhelye kínál. A Dráva Múzeumon kívül még kulturális jellegű programokat szervez a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ, a Vikár Béla Zeneiskola és a Városi Könyvtár. A zeneiskola mellett, néptánc együttesek, kórusok és fúvószenekar is van a városban.

A városban rendezett kulturális programok Rendszeresek az idegenforgalom, illetve a település látogatottságát, ismertségét segítő rendezvények, városi nagyrendezvények, átadó ünnepségek, sportrendezvények stb. A Város Napja megrendezésére pedig külön keretet biztosít minden évben a képviselő-testület. A város rendezvényeinek időpontjáról, programjáról minden esetben tájékoztatást kap a megyei napilap, a helyi rádió, televízió és a régiós sajtó. Barcs városának jelentősebb kulturális rendezvényei: • • • • • • • • • •

Drávamenti Kistérségi Kulturális Napok Barcsi Nemzetközi Vásár és Élelmiszeripai Szakvásár Dráva Kupa Nemzetközi Társastáncverseny A Barcsi Szociális Központ Juniálisa Dráva Fesztivál Drávaszentesi Falunap Barcsi Lovasnap Barcs Város Napja Barcsi Blues és Jazz Fesztivál Somogytarnócai Szüreti Mulatság 34

Társadalmi folyamatok vizsgálata Demográfiai helyzet Barcs város 12.290 hektáron terül el, ezzel a második legnagyobb kiterjedésű település Somogy megyében. A 2001-es népszámlálás adatai szerint a város állandó népessége 11.998 fő. A lakónépesség száma 12.316 fő, így a város a lakosság számának tekintetében negyedik helyen van a megyei városok között. Barcs lakónépességének változása 1970-2009 között

Barcs

1970 8 964

1980 11 464

1990 12 326

2001 12 316

2004 12 157

2005 12 106

2006 11 930

2007 11 792

2008 11 924

2009 11 792

Barcs lakónépességének alakulása 14 000 12 000 10 000 8 000 6 000 4 000 2 000 0 1970

1980

1990

2001

2004

2005

2006

2007

2008

2009

A lakónépesség 1970-től 1990-ig folyamatosan növekedett, azóta csekély mértékben folyamatosan csökken. A változások oka elsőlegesen az oda-, illetve elvándorlásban keresendő.

Népsűrűség Lakónépesség (fő) Terület (ha)

1970

Somogy 603 586 357 009 megye Barcsi 69 647 29 636 kistérség 12 290 8 964 Barcs KSH Népszámlálási adatok, 2001

Népsűrűség Fő/km² 2001

1980

1990

2001

360 270

344 708

335 237

55,5

29 416

27 476

26 824

38,5

11 464

12 326

12 316

100,2

Barcs népsűrűsége 2001-ben 100,2 fő/km2 volt, közel kétszerese a megyei adatnak (55,5fő/km2) és közel háromszorosa a kistérségi mutatónak. Barcson koncentrálódik a kistérség lakosságának 46%-a. 35

Népmozgalmi viszonyszámok Az országos, regionális és megyei tendenciához hasonlóan, Barcson is megfigyelhető a fokozatos, lassú ütemű lakosságszám csökkenés.

Év 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007

Barcs

Somogy megye

Dél-Dunántúli Régió

Magyarország

Lakónépesség száma (fő) 344708 1015783 344135 1015511 343725 1015597 342453 1014478 341525 1013475 342593 1011883 342409 1010631 341255 1007920 340734 1005565 339629 1002690 338460 999773 337930 997671 336799 993466 335701 989408 334065 983612 331802 977465 329399 970700 328496 967677 325024 960088

12326 12439 12407 12404 12420 12232 12471 12462 12575 12586 12437 12442 12343 12237 12168 12157 12106 11930 11792

10374823 10373156 10373645 10365033 10350011 10336701 10321228 10301246 10279725 10253418 10221643 10200298 10174853 10142362 10116742 10097549 10076581 10066158 10045401

Lakónépesség változása 1989-2007 400000

12000000

350000

10000000

300000 250000

8000000

200000

6000000

150000

4000000

Barcs Somogy megye Dél-Dunántúli Régió Magyar-ország

100000 2000000

50000 0

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

19 90

0

36

A vándorlási különbözet azonban Barcson a vizsgált 1970-2001-es időszakban mindig pozitív volt, szemben a megyei és kistérségi adatokkal, amelyek 1970-1990 között negatívak voltak. Barcson 1970-1979 között volt a lakónépesség száma közel 8%-al növekedett a természetes szaporodás és közel 20%-al az oda vándorlás következtében. Ugyanekkor a kistérségben (0,86%) és a megyében minimális (1,3%) volt a természetes szaporodás mértéke, a vándorlási különbözet pedig negatív tartományban mozgott. A kiugró érték mögött alapvetően két tényező áll. Egyrészt a korábban fennálló szigorú határzár és az ezzel együtt járó elszigetelődés, illetve szándékos gazdasági visszafejlesztés enyhült erre az időszakra. Másrészt nagy volumenű lakótelep építés zajlott ekkor a városban, aminek következtében sokan költöztek Barcsra – elsődlegesen a város vonzáskörzetéből. Az ideköltözőknek az agrár vertikum (termelés, feldolgozás, élelmiszer előállítás) és az építőipar (pl. mészhomok tégla gyártás, parketta gyár) biztosított megélhetést. 1980-1989 között mindhárom területi egységen drasztikus visszaesés figyelhető meg a lakónépesség szaporodása tekintetében. Mind a természetes szaporodás, mind a vándorlási különbözet negatív volt a megyében és a kistérségben, Barcson pedig lecsökkent 1%, illetve 6% körüli szintekre. Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Terület, Lakónépesség 1970 igazgatási rang

Élve születés

Halálozás

Vándorlási különbözet

1970–1979 Somogy megye Barcsi kistérség

357009

4706

54157

49451

-1445

29636

256

4532

4276

-476

8964

786

1859

1073

1714

Terület, Lakónépesség 1980 igazgatási rang

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Halálozás

Vándorlási különbözet

Barcs

Élve születés

1980–1989 Somogy megye Barcsi kistérség Barcs

Terület, Lakónépesség 1990 igazgatási rang

360270

-11456

42370

53826

-4106

29416

-1320

3410

4730

-620

11464

168

1511

1343

694

Természetes szaporodás, ill. fogyás (-)

Élve születés

Halálozás

Vándorlási különbözet Lakónépesség 2001

1990–2001 Somogy megye Barcsi kistérség Barcs

344708

-16166

40805

56971

6695

335237

27476

-1409

3482

4891

757

26824

12326

-107

1522

1629

97

12316

37

1990-2001. között már csak természetes fogyásról beszélhetünk. Barcson 1 % körül volt, míg megyei és kistérség szinten közel 5% volt a természetes fogyás. A vándorlási különbözet azonban ismét pozitív értéket vett föl mindhárom területi szinten, bár ennek mértéke Barcson és a kistérségben elhanyagolható, 5% alatti. 2004-2008-ig tartó időszakban Barcs lakossága tovább fogyott. Az elhalálozottak száma és aránya folyamatosan nő, az újszülöttek száma csökken. Hasonló a helyzet a vándorlási különbözettel: egyre kevesebben költöznek Barcsra, míg a kijelentkezettek száma évről évre nő. Az ezer lakosra jutó belföldi vándorlási különbözet 2006 évben -12,9, amellyel Barcs város messze meghaladja a megyében található városok átlagát (-1,5), illetve a kistérség (-5,1), a megye (-3,1), a régió (-2,4) mutatóját is. A 2001-es népszámlálás adatai alapján, a vándorlás különbözete az előző népszámláláshoz képest 97 fő, míg az 1990-es népszámláláskor 694 fő, az 1980-as népszámlálás során 1714 fő volt.

Barcsi elhalálozottak száma: Barcsi újszülöttek száma: Barcsra beköltözöttek száma: Barcsról kijelentkezettek száma: Barcs lakossága:

2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 138 126 151 121 138 118 115 115 102 113 241 217 206 141 195 238 228 253 269 371 12.106 12.069 12.007 11.928 11.924

Forrás: Önkormányzati adatszolgáltatás

Barcs lakosságának változása 2004-2008. 300

14000

250

12000 10000

200

8000 150

elhalálozottak újszülöttek beköltözöttek

6000 100

4000

50

kijelentkezettek Barcs lakossága

2000

0

0 2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

Az adatok alapján az a sajnálatos tendencia látszik kirajzolódni, hogy Barcs lakóinak száma az elmúlt 3 évben folyamatosan csökken, bár a lakosságszám fogyása természetes úton jobb a megyei átlagnál. A születések száma minden évben alatta marad a halálozások számának. A lakosság számának alakulása a 2001. évhez képest 2002-ben 99.56 %, 2003-ban 99.19 %, 2004.05.11-én 98.90 %.

38

Az alábbi két összefoglaló diagram adatainak ismeretében elmondható, hogy a Barcson tapasztalható népesség változás illeszkedik az országos és regionális trendekhez.

Fő

Fő

Élveszületések számának alakulása 4 000

120 000

3 500

100 000

3 000 80 000

2 500 2 000

60 000

1 500

40 000

1 000 20 000

500 0

0 1997

Barcs

1998

1999

2000

Barcsi kistérség

2001

2002

Somogy megye

2003

2004

2005

Dél-Dunántúli régió

Év

2006

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR

Fő

Fő

Halálozások számának alakulása

6 000

160 000 140 000

5 000

120 000 4 000

100 000

3 000

80 000 60 000

2 000

40 000 1 000

20 000

0

0 1997

1998

Barcs

1999

Barcsi kistérség

2000

2001

2002

Somogy megye

2003

2004

2005

Dél-Dunántúli régió

2006

Év

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR

39

Lakónépességének korcsoportonkénti megoszlása A lakónépesség kor szerinti összetétele kedvezőbb Barcson, mint megyei, regionális és országos szinten. A 2001-es népszámlálás adatai alapján a lakónépesség 17,54%-át alkotják a gyermekek, 62,51% a felnőtt lakosság és 15,95% az idősek aránya. A felnőttek részaránya minden vizsgált területi szinten közel azonos (62,29 – 62,97% között). A különbség a gyermekek és az idősek esetén áll fenn: a gyermekek aránya a Barcsi kistérségben a legmagasabb (17,95), ezt követi Barcs (17,54%). Az idős korúak esetében azonban Barcson messze a legalacsonyabb az érték (15,95%), míg a többi területi szinten 20% körüli a részesedésük. Lakónépesség összesen

0-14

fő 10 198 315 1 694 936 992 368 165 057

Ország Régió Somogy 335 237 56 648 megye Barcsi 26 824 4 816 kistérség 12 316 2 160 Barcs KSH Népszámlálási adatok, 2001

15-59

60-x

% fő 16,62 6 421 820 16,63 622 771

% fő 62,97 2 081 559 62,76 204 540

% 20,41 20,61

16,90

208 803

62,29

69 786

20,82

17,95

16 759

62,48

5 249

19,57

17,54

8 191

62,51

1 965

15,95

Népesség megoszlása korcsoportonként 100% 80% 60%

60-x 15-59

40%

0-14

20% 0% Magyarország

Somogy megye

Barcs

Fenti adatok alapján az öregedési indexek (14 éven aluliak/60 éven felüliek) alakulása: Országos index: 0,81 Régiós: 0,80 Megyei: 0,81 Kistérségi: 0,91 Barcs = 0,92. Elmondható tehát, hogy Barcson a népességben nagyobb arányban vannak jelen a gyermekek, mint az időskorúak, a népesség elöregedése kisebb mértékű, mint máshol. E viszonylag kedvező állapot megítéléséhez azonban hozzá kell tenni, hogy a fejezetben korábban elemezett mértékben a születések száma Barcson is folyamatosan csökken, ami kedvezőtlen irányba tolja a folyamatot.

40

Képzettség-műveltség A Barcson és térségében jellemzően az alapvégzettségűek (0-8 általános iskolai osztály) aránya a legmagasabb (48%), majd a szakmával rendelkező középvégzettségűek következnek (31%), megelőzve az érettségizetteket (14%), végül pedig a diplomával rendelkezők zárják a sort (7%). A 2001-es népszámlálás adatai alapján, az aktív korú (15-59 éves) lakosság 28,8%-a rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel, míg felsőfokú képesítést a 25 éves és ennél idősebb korosztály tagjainak 10,3 %-a szerzett, amely alatta van az országos (12,6%) átlagnak. 10–X éves 15–X éves 18–X éves általános iskola első Terület, legalább általános legalább középiskolai évfolyamát sem igazgatási iskola 8. évfolyam érettségivel végezte el rang A megfelelő korúak százalékában Ország DélDunántúli Régió Somogy megye Barcsi kistérség Barcs

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel

0,7

88,8

38,2

12,6

0,9

87,4

32,0

9,9

1,0

86,4

30,5

9,3

1,8

82,9

22,0

6,6

1,4

88,7

31,6

10,3

Forrás: KSH Népszámlálási adatok, 2001

100% 90% 80% 70% 60%

25–X éves egyetem, főiskola stb. oklevéllel

50%

18–X éves legalább középiskolai érettségivel

40%

15–X éves legalább általános iskola 8. évfolyam

30%

10–X éves általános iskola első évfolyamát sem végezte el

20% 10% 0% Magyarország

Somogy megye

Barcs

Barcson és a kistérségben az általános iskolát be sem fejezők aránya kétszerese az országos értéknek, de még a megyei szintnek is a másfélszerese. Emellett a középiskolai végzettséggel rendelkezők aránya nagyjából a régiós szinten áll, a felsőfokú végzettségűeknél pedig Barcs 41

még a régiósnál is magasabb értéket mutat, miközben a kistérség messze a legalacsonyabb szinten áll. Ez azt is jelenti, hogy a kistérségben Barcson kívül igen csekély számban élnek diplomások. Barcson rendelkezésre áll bölcsődei, óvodai, általános- és középiskola oktatás. Ezek az intézmények több esetben kistérségi funkciót látnak el. Felsőfokú képzés nincs a városban. 2006-ban a városban a települési könyvtár egységeinek száma 70.575 darab volt, a kölcsönzött könyvtári egységek száma 67.001, amely a 2002-es évhez képest (76 373 darab) némi visszaesést jelez, amely azonban betudható az internetes előfizetések számának növekedésébe. 2006-ban a múzeumi látogatók száma 3041, amely mintegy 2000 fős visszaesést jelez az előző két évben mért adatokhoz képest. A kulturális rendezvényeken részt vevők száma 2006-ban 38.727 fő volt. A településen a lakosság közművelődését szolgálják a Dráva Múzeum, a Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ, és a Városi Könyvtár is.

Munkanélküliség-foglalkoztatás A város és a térség legsúlyosabb problémája a magas munkanélküliség, amelynek mértéke országos szinten is kimagasló. 2009. októberi állapot szerint Somogyban a munkavállalók 19,3 százaléka nem dolgozik a gazdaságilag aktívak közül, Barcson ez az átlag közel 10%-kal több. 2009-ben már előfordult, hogy 3000 fő fölött volt az álláskeresők száma. Barcson 990 munkanélkülit tartanak nyilván, a falvakban a munkanélküliség 50-80% között van. A Barcsi munkaügyi szakemberek szerint jelenleg több mint 2.500 állástalan él a térségben, számuk a most lezáruló közmunkaprogramokat követően kétszázzal növekszik majd Munkanélküliségi mutatók Barcs városban és térségében 2009. október 20.

Terület

Barcs Barcsi kistérség Somogy megye Dél-Dunántúl Magyarország

Nyilvántartott álláskeresők száma 2009. október

Álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népesség becsült számához viszonyítva

1 191 22,1 2 874 27,4 26 117 19,3 69 058 17,6 569 650 12,9 Forrás: Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ, 2009

Álláskeresők aránya a munkavállalói korú népesség számához viszonyítva 14,52 16,9 11,9 10,6 8,5

Változás az előző év azonos időszakához képest

fő

286 4 555 13 142 142 046

%

11,1 21,1 23,5 34,2

A legfrissebb (2009. október 20. Dél-Dunántúli Regionális Munkaügyi Központ) adatok szerint Barcsot és a kistérséget a relatív mutatók (Álláskeresők aránya a munkavállalói korú népesség számához viszonyítva) szerint is 14,52 - 16,9%-os munkanélküliség sújtja. E mutatókkal a térség az ország legkedvezőtlenebb térségei közé sorolandó e tekintetben. A

42

fenti adat az egyébként nem túl kedvező dél-dunántúli régió mutatóit (10,6%) is rontja, az országos átlagnak (8,5%) pedig a kétszerese! A nyilvántartott munkanélküliek között leghátrányosabb helyzetben a 21-50 év közötti, főleg fizikai állományú, alacsony képzettségű munkavállalók vannak (össz. kb. 70 %). A Somogy Megyei Munkaügyi Központhoz tartozó körzetben nyilvántartott munkanélküliek kb. 30 %-a Barcson él. (Forrás: Somogy Megyei Munkaügyi Központ Barcsi Kirendeltsége) Nyilvántartott álláskeresők számának változása Fő

Fő

Nyilvántartott álláskeresők számának alakulása 25 000

500 000 450 000

20 000

400 000 350 000

15 000

300 000 250 000

10 000

200 000 150 000

5 000

100 000 50 000

0

0 1997

Barcs

1998

1999

Barcsi kistérség

2000

2001

2002

Somogy megye

2003

2004

2005

2006

Dél-Dunántúli régió

Év

Magyarország

Forrás: KSH T-STAR Lakónépesség 2008. Gazdaságilag aktív népesség (becsült) fő Munkavállalói korú népesség (fő) Nyilvántartott álláskereső fő 365 napnál régebben folyamatosan nyilvántartott munkanélküli 25 év alatti (fő) 50 éves és idősebb (fő) Pályakezdő (fő) Legfeljebb 8 általános végzettségű (fő) Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya

11 792 5 378 8 201 1 191 498 205 202 134 480 45,0 19,5 51,9 34,2

A helyzetet súlyosbítja, hogy az állástalanok közel fele tartósan munkanélküli, valamint hogy a munkanélküliek ugyancsak közel 50%-a legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 34,2%, ami azt jelenti, hogy a háztartások harmada nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel, ami nemcsak a megélhetés nehézségét 43

jelenti, hanem a gyermekek számára egy rendkívül kedvezőtlen szülői, vagy családi modellt, a fiatalok számára pedig egy elfogadhatatlan jövőképet is mutat. Ez meg is mutatkozik a születések számának csökkenésében és a városból való elvándorlók számának folyamatos emelkedésében. A Barcson található munkalehetőségek az országos átlaghoz viszonyítva szűkösek, a nehézipar egyáltalán nem található meg. Az önkormányzat a legnagyobb foglalkoztató, az általa fenntartott intézményekben mintegy 900 fő dolgozik. A legvonzóbb támogatott elhelyezkedés a közhasznú foglalkoztatás. Pár hónapos foglalkoztatást, jelentős önkormányzati feladatellátást szolgál a közmunka program. Bár a megváltozott munkaképességű lakosok száma jelentős, kevés a rehabilitációs foglalkoztatás. Nem számottevő az önfoglalkoztatóvá váláshoz való támogatás kérése sem. A városban az ipari egységek jelenléte esetleges, főként a szakképzettséget nem vagy csak kis mértékben igénylő ágazatok figyelhetők meg. Nem várható a foglalkoztatási gondok, a kiáramló jövedelmekből építkező életminőség-javulás elősegítése. Barcs városban az elmúlt 3 évben a foglalkoztatás terén a stagnálás volt jellemző. A Barcsi kirendeltség körzetében a regisztráltak száma tartósan 2000-2400 fő körül mozog, ami tartósan 18-20 %-os munkanélküliségi rátát jelent, ez a megyei átlag felett van. A munkaerőpiacot az elmúlt 3 évben aktív mozgás jellemezte, vállalkozások szűntek meg, elbocsátásokkal, leépítésekkel, illetve új vállalkozások indultak. A mozgás általában nem az ágazatok között zajlik, mert ugyanazon ágazatokon belül létesülnek és szűnnek meg munkahelyek. Ilyen ágazatok például a kereskedelem, a fafeldolgozás és a könnyűipar (varrodák). Ezek a mozgások egyben a város iparszerkezetét is jellemzik. A legrosszabb helyzetű csoportok: • ellátatlanok (még szociális segélyre sem jogosultak), • szociális segélyből élők, • pályakezdő munkanélküliek, • minimálbérből élők, • megváltozott munkaképességűek járadékából élők. Javíthatna a helyzeten a civil szféra (foglalkoztatási célú) erősödése a szociális ellátás, gondozás terén, valamint a pályázati pénzek lehívásában (OFA, HEFOP, ROP pályázatok) A már működő foglalkoztatási célú alapítvány lehetőségeinek minél jelentősebb támogatásával is eredmény érhető el a hátrányos helyzetű csoportok gondozása, munkára felkészítése, képzési programokba történő bevonása terén.

Közmunkások foglalkoztatása A közmunka program előnyt biztosít az állás nélküli személynek azáltal, hogy a közmunka ideje munkavégzésnek minősül, másrészt előnyt jelent a foglalkoztatónak, mivel kedvező anyagi feltételekkel tud elláttatni közcélú feladatokat. Közmunkások foglalkoztatását a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás által kidolgozott és megpályázott közmunka programok keretében biztosítják, nemcsak Barcson, hanem a kistérség többi településén is. 44

A támogatásban részesült pályázatok keretében az alábbi felsorolt időszakokban és létszámmal zajlott közmunka program: A program időszaka 2007. 03. 01-től 05. 31-ig 2007. 05. 07-től 11. 30-ig 2008. 01. 02-től 06. 10-ig 2008. 12. 10-től 2009. 02. 10-ig

Foglalkoztatott összlétszám 62 fő 75 fő 229 fő 110 fő

Ebből Barcson foglalkoztatott 22 fő 33 fő 85 fő 33 fő

Közhasznú dolgozók részére teremtett munkalehetőségek: A program időszaka

A Kistérségben foglalkoztatott összlétszám

2008. 01. 01-től 12. 31-ig 2008. 10. 01-től 12. 31-ig 2009. 01. 02-től 04. 15-ig 2009. 01. 01-től 10. 31-ig

105 fő 52 fő

Barcson foglalkoztatott átlaglétszám 15 fő 56 fő 10 fő 6 fő

Közcélú foglalkoztatás keretében foglalkoztatott dolgozók: A program időszaka 2008. 10. 01-től 12. 31-ig 2009. 04. 01-től 12. 31-ig

Közcélú foglalkoztatás átlaglétszáma 59 fő Elérik az engedélyezett maximális létszámot: 140 fő

Jövedelmi helyzet 2006 évben Barcson az egy adófizetőre jutó személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem 1 300 396 Ft volt. Nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 3344 fő, ebből saját jogú nyugdíjasok száma 2652 fő, akik átlagos nyugdíja 70 559 Ft. Az ezer lakosra jutó rendszeres szociális segélyben részesítettek száma átlagosan 39 fő. A 2001-es népszámlálás adatai szerint az aktív korú lakosságon belül (15-59 évesek) a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya 45,0%. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 19,5 %. A bruttó bérek Somogy megyében az elmúlt 3 év alatt kb. 36 %-kal nőttek, ezen belül az oktatásban 42, az egészségügyben 64 %-kal. Barcson a keresetek a mezőgazdaságban és az építőiparban nagyjából a megyei átlagnak felelnek meg. A bérek az iparban, a kereskedelemben kb. 5 %-kal, az oktatásban, egészségügyben és a közigazgatásban kb. 7 %kal alacsonyabbak, mint a megyei átlag.

45

Egészségi állapot Az egészségi állapotot tekintve –jellemzően a megyére és az egész Dél-Dunántúli régióra- a városban élők a legkedvezőtlenebb helyzetben vannak Magyarországon. A rendszeres dohányzás előfordulása a 65 év felettieket kivéve minden korosztályban magasabb, és az alkoholfogyasztás tekintetében is „élen” jár a térség lakossága. Az elhízott, és túlsúlyos emberek száma is magasabb a régióban. A kábítószer fogyasztást tekintve a térség a kevésbé „fertőzöttek” közé tartozik. A háziorvosok lakosságszámra vetített betegforgalma magasabb az országos átlagnál, és problémaként jelenik meg a barcsi rendelőintézet leterheltsége is. A keringési rendszer betegségei országos átlagon vannak, azonban a daganatos megbetegedések száma kiemelkedő Somogy megyében. A férfiak és nők születéskor várható élettartama is alatta van a régiós és országos átlagnak. A fentiekre tekintettel különösen fontos a település egészségügyi infrastruktúrájának fejlesztése, kapacitásbővítése a belgyógyászat, kardiológia, diabetológia, pszichiátria, neurológia terén, valamint a kistérségi járó-beteg központ kialakítása. Emellett a város sokat tehet a lakosság érdekében, különféle figyelemfelhívó, tájékoztató, megelőző egészségügyi programok meghirdetésével. Barcs város közigazgatási területére jellemző a halálozási mutatók romlása. A leggyakoribb halálokok előfordulása meghaladja az országos átlagot, ugyanez vonatkozik a morbiditási adatokra is. A születéskor várható átlagos életkor szintén elmarad az országos átlagtól, különösen a férfiak körében. Jellemző, az országos átlagot meghaladó a születések számának csökkenése, az elmúlt 3 évben több mint 15 %-kal csökkent az újszülöttek száma. Emelkedő tendenciát mutat a megélhetési szülések száma, a terhesség-megszakítások számának elvárt csökkenése nem következett be. Ugyanakkor jellemző a lakosság elöregedése, mely új típusú ellátási formák bevezetését, illetve a meglévők bővítését igényli (otthonápolás, időskorúak nappali otthona, szociális ellátás). Barcs városa rendelkezik mentőállomással, állandó mentőtiszti szolgálattal. 2004. május 1-től működik a Központi Ügyeleti Szolgálat, amely szintén javítja a terület sürgősségi ellátását. Az elmúlt 3 év adatai azt mutatják, hogy a város lakosságának egészségügyi állapotára rendkívül negatív hatással van az országos átlagot meghaladó munkanélküliség. A morbiditási adatokra a munkanélküliség gerjesztő hatással van, ez különösen igaz a pszichiátriai esetekre (depresszió, szenvedélybetegségek). A munkanélküliség a lakosság életmódját is negatívan befolyásolja. Statisztikák bizonyítják, hogy a munkanélküliek között jóval nagyobb a szenvedélybetegek, dohányosok, az alultápláltak, a tüdőbetegek, a szíveredetű, valamint a gasztroenterológiai megbetegedések aránya. A lakosság egészségügyi állapotára pozitívan hat, hogy az elmúlt években bevezetésre kerültek különböző szűrővizsgálatok (emlőszűrés, nőgyógyászati rákszűrés, prosztata rákszűrés), ahol a veszélyeztetett korcsoportok nagy százaléka vett részt.

46

Civil szervezetek Barcson az élet majd minden területére kiterjed a civil szervezetek tevékenykedése. Civil szervezetek nagy számban vannak jelen a város életében és egyre komolyabb szerepet játszanak az emberek életében és a város fejlődése szempontjából. Természetesen az összes bejegyzett és működő szervezet bemutatására nincs lehetőség, csak az IVS-ben érintett területekhez kapcsolódó legfontosabb szervezetek felsorolására: Barcs és Térsége Vállalkozók Egyesülete 2004-ben alakult azzal a céllal, hogy a térség vállalkozóit, vállalkozásait egységbe tömörítse. Az egyesület pártoktól független, pártbefolyástól mentes, a térség vállalkozóinak közösségi érdekeit megjelenítő társadalmi szervezete. Feladatának tekinti, hogy a vállalkozók számára kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési, tapasztalatcsere és információ-szerzési lehetőségeket teremtsen. Az egyesületen belül idegenforgalmi és turisztikai tagozat működik, mely a térség szállásadással, vendéglátással és egyéb az idegenforgalomhoz köthető szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásait fogja össze. Barcsi Környezetvédelmi Egyesület 2001. november 23-án alakult civilszervezet, pártoktól független, pártbefolyástól mentes környezetvédő szervezet. Az egyesület tevékenységi köre: - az épített és természetes környezet megóvása, - a környezettudatos lakossági magatartás formálása. Az egyesület célja: - az egészséges környezet megóvásának elősegítése, - környezetvédelmi bemutatók szervezése, - a környezetvédelem nevezetes napjainak tudatosítása. Tevékenységek: - a környezetvédelmi magatartásra nevelés segítése a városban és a városkörnyék településeinek oktatási intézményeiben, óvodák, iskolák tanulóinak aktív bevonása tevékenységünkbe. - helyi környezetvédelmi programok szervezése együttműködve Barcs Város Önkormányzatával. Ennek érdekében együttműködnek civilszervezetekkel és azonos profilú szervezetekkel. Együtt a Városért Egyesület - Az egyesület közreműködik Barcs város és környéke történetének és hagyományainak felkutatásában, a hagyományőrzés rendszereinek kialakításában, az identitástudat erősítésében. - Elősegíti a városért, a városrészeiért tenni akaró polgárok, szervezetek egymásra találását, a Barcsról elszármazottak kötődésének fenntartását, a település belső társadalmi feszültségeinek csökkentését, a párbeszéd kialakítását. - Támogatja és elősegíti a város és környezete egyes szakterületeinek munkamegosztáson, öntevékenységen alapuló színvonalas működését, fejlesztési irányainak megvitatását, külső szellemi erő bevonását. - Közreműködik abban, hogy a város lakossága minél nagyobb mértékben kapcsolódjon be a település közéletébe, hatni tudjanak a személyüket érintő kérdésekben. Ennek érdekében vállalja a lakossági vélemények közvetítését az önkormányzati döntéshozók felé.

47

- Képviseletet biztosít a helyi és a megyei önkormányzatban a lakosság és az egyesületi célok megvalósítása érdekében. Barcsi Szociális Kerekasztal Egyesület Az Egyesület 1998. június 10-én alakult. Eddigi eredmények: 1999. 248 gyermeknek egy éven át tejet és péksüteményt biztosított a barcsi általános iskolákban. 1999-2000. év karácsonya előtt ruha adományok szervezése, a bevételből karácsonyi csomagokat adományozása 168 rászorult családnak. 2000. szeptemberében Egészséges Életmód előadás keretében főzőtanfolyam szervezése. 2001. januárjában Egészségügyi Felvilágosító előadások tartása. 2002-ben hátrányos helyzetű tehetséges gyermekek részére kulturális programok szervezése. 2003-ban kirándulás az Ősborókásba, növények megismertetése tanösvény segítségével.,környezetünk megtisztítása, szemétgyűjtés. Barcsi Mentő Alapítvány A Barcsi Mentő Alapítványt a Mentőállomás kollektívája hozta létre 2001-ben azzal a céllal, hogy körzetükben a mentést, sürgősségi betegellátást- és szállítást minél magasabb szakmai színvonalon biztosítsa az OMSZ Barcsi Mentőállomásán keresztül, továbbá bővítse, szélesítse a lakosság elsősegélynyújtó-ismereteit. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Barcsi Csoportja A szervezet 1992. óta működik a városban, változó taglétszámmal (27-33 fő) és önkéntes segítőkkel (5-10 fő). A csoport elsősorban az idős rászorulókat, illetve a nagycsaládosokat támogatja, tevékenysége során együttműködik a védőnői szolgálattal, a Szociális Központtal, a Családsegítő és a Gyermekjóléti Szolgálattal, valamint a városi önkormányzattal. Mozgáskorlátozottak Somogy Megyei Egyesülete Barcsi Körzeti Csoportja A csoport létszáma 135 fő, ebből pártoló tagként 33-an vesznek részt a szervezet munkájában. Barcsi Szív Egyesület Az egyesület 2002. óta működik önálló, kiemelten közhasznú szervezetként. A tagok elsősorban szív és érrendszeri megbetegedésben szenvedő, infarktuson, szívműtéten átesett betegek, illetve a nagy rizikófaktorral rendelkező egészséges emberek. Az egyesület tevékenysége elsősorban a megelőzésre irányul. Ennek érdekében együttműködnek a város egészségügyi szerveivel, szűrővizsgálatokat szerveznek és bonyolítanak le, valamint segítséget nyújtanak a szívbetegek rehabilitációjában (gyógytorna). Barcsi Diabetes Egyesület A Barcsi Diabetes Egyesület 1996. november 14-én alakult, 2000 óta közhasznú szervezetként működik és a Magyar Cukorbetegek Országos Szövetségéhez tartozik. Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége Somogy Megyei Szervezetének Barcsi Körzetcsoportja A szervezet célja, hogy minden látássérült gyermek megfelelő, speciális nevelésben és oktatásban részesülhessen. Ennek érdekében az egyesület az iskoláskorú gyermekeket speciális segédeszközökkel támogatja, így biztosítja számukra Picht írógép, Braille tábla, pontozó, magnó, kazetta használatát, illetve segíti bejutásukat azokba az intézményekbe, ahol a megfelelő ellátásban részesülhetnek. A szervezet Braille írás-olvasásoktatást, gyógymasszőr

48

tanfolyamot is szervez a rászorulóknak, ahol a résztvevők szakmát tanulhatnak, illetve a végzős hallgatók vizsgadíját is támogatja az egyesület. Városi Nyugdíjasklub, Barcs 1980. január 1-jén alakult 6 fővel, és mára már 136 fős tagsága van. 1990-ben alakult meg a nyugdíjas vegyes kórus, amely 30 főből áll. A klub tagsága részt vesz más civil szervezetekkel együtt piknikeken, főzőversenyeken, farsangi rendezvényeken. Barcsi Nőegylet 1993. októberében alakult meg a Barcsi Nőegylet, mint civil szervezet, 13 fővel. A Nőegylet a város egésze érdekében végzi munkáját. Gyűjtési akciók: két alkalommal az árvízkárosultak megsegítésére és évente karácsonykor. Hagyományteremtő szándékkal szervezték meg a sportpályán a civil pikniket a többi civil szervezettel együtt, melyen nagy számban volt jelen a város lakossága. Fő feladatuk, hogy a város érdekében minél nagyobb létszámban aktivizálják a település női lakosságát. Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület 2004. október 6-án alakult a Barcsi Természet- és Állatvédő Egyesület. A rossz bánásmód, az embertelen körülmények, a szegénység és az igénytelenség miatt egyre égetőbb fontosságú minden településen egy olyan civil szerveződés, akik összefognak és együttes erővel, az önkormányzattal és a várossal együttműködve próbálnak meg segíteni a rászoruló állatokon. Jelenleg több, mint száz tagot számlálhatunk soraink között. Rákóczi Szövetség, Barcs A szövetség kiemelten közhasznú szervezetként működik. Politikai tevékenységet nem folytat és nem támogat. A helyi szervezet 1999. április 26-án alakult Barcson. A szövetség célja, hogy folyamatosan tájékoztassa a hazai és nemzetközi közvéleményt a szlovákiai, a csehországi, a horvátországi, a szerbiai és a kárpátaljai magyarság életének eseményeiről és közös rendezvényeiről.

Nemzetiségek jelenléte a városban Barcs határmenti fekvése természetesen magával hozza a nemzetiségek jelenlétét a lakónépesség körében. A legjelentősebb kisebbségek a horvát, a cigány és a német nemzetiség. Mindhárom csoport létrehozta és működteti a saját kisebbségi önkormányzatát.

Somogy megye

cigány, romani, beás

német

horvát

28 473

4 072

3 291

1 225

183

Barcs

608

Forrás: KSH, Népszámlálás adatok 2001

49

Német Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat tevékenysége eredményeként létrehozták a német nyelvű könyvtárat, megszervezték az óvodai, általános iskolai és felnőtt nyelvoktatást. Az önkormányzat 123 családdal, mintegy 300 barcsi lakossal áll kapcsolatban, akik között a felnőtt és idős korosztály képviseli a nagyobb arányt. Cigány Kisebbségi Önkormányzat A kisebbségi önkormányzat feladata a cigányság érdekeinek képviselete, integrációjának elősegítése. Ügyfelei problémáinak kezelésére állandó ügyfélszolgálatot és jogsegélyszolgálatot biztosít. Az önkormányzat tartalmas együttműködést alakított ki mindazon intézményekkel, amelyek elősegíthetik a cigányság integrációját. Koordinálja, segíti a helyi cigány szervezetek (Roma Nők Egyesülete, Hátrányos Helyzetű Cigány Fiatalok Egyesülete, Dankó kispályás labdarúgó csapat, Nyugdíjas Egyesület) tevékenységét, részt vállal a Dél-Somogyi Cigány Képviselők Szervezete és a Cigány Kisebbségi Önkormányzatok Somogy Megyei Társulásának munkájában. Az önkormányzat közösségi házat működtet, amelyben a cigány kisebbség szabadidős-kulturális életét, a cigány tanulók felzárkóztatását, személyiségfejlesztését segítő rendezvényeket szerveznek. Barcsi Horvát Kisebbségi Önkormányzat Kulturális eseményeket szervez, idén rendezte meg hetedik alkalommal a horvát bált, amin kb. 230 vendég vett részt. A barcsi hagyományőrző tánccsoport, énekkar és zenekar tagjainak többsége a Dráva-menti horvát falvakból települt be Barcsra. Magyarországon mintegy 80 ezer horvát nemzetiségű ember él, szétszórtan az országban. A nyolc etnikai csoporthoz tartozó magyarországi horvátok nagyjából fele három megyében, Baranyában, Somogyban és Bács-Kiskunban él, képviseletüket összesen 115 helyi kisebbségi önkormányzat látja el.

50

Települési környezet Barcs természeti környezete, értékei Barcs város területe síkvidék jellegű, természetes környezete országos viszonylatban is értékes, ami a nyíres-borókás ligeterdők, láperdők és láprétek változatos növény- és állatvilágával „Barcsi Tájvédelmi Körzetként” országos védett területnek minősül és az 1996ban megalakult a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozik. A Duna-Dráva Nemzeti Park területeit azok helyrajzi számaival a 7/1996.(IV.17.) KTM számú rendelet (MK 1996. évi 30. szám) 1. és 2. számú melléklete Barcs, Drávaszentes és Somogytarnóca címek alatt sorolja fel. A Drávát határközelsége miatt viszonylag háborítatlanul őrizték meg a folyóhoz kapcsolódó ökoszisztémák, amelyek ma Európa utolsó természetközeli állapotban fönnmaradt nagy folyójává teszik. A szürke gémek kolóniái találhatók a vízhez közeli égeresekben, a háborítatlan dús lombú erdőkben több fekete gólya pár is fészkel, s itt található a kormorános erdő is, a tömegesen fészkelő kárókatonák telepe.

Helyi természetvédelmi területek A helyi természetvédelemre javasolt területek a következők, amelyeket a szabályozási tervek is lehatárolnak: • • • • • • • • • •

Hősök tere Somogytarnócai faluközpont és kastélypark Béke u. fasor Belcsapuszta Középrigóci kastélypark Barcs-Komlósdi-Rinya környéke Somogytarnócai halastavak és környéke Május 1. parkerdő Aranyos pusztai temető Izraelita temető

Országos szinten védett természeti területek Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatósághoz tartozó Barcsi Ősborókás Tájvédelmi Körzet 1974-ben létesült. A 3417 hektár területen több kisebb és védett természetvédelmi terület található. Az Ősborókás parkban Magyarországon egyedülálló, nagy kiterjedésű, savanyú homokon előforduló borókáserdő látható. A borókás örökzöld, tűlevelű lombjai alatt több védett növény is nő, például a homoki pimpó, a fekete kökörcsin, a kék csillag és a kakukkfű. Barcsi Borókás homoki gyepjei a Nemzeti Park területén másutt nem élő állatfajokról is nevezetesek.

51

Ilyen pl. a sisakos sáska (Acrida hungarica) és az erdei pacsirta (Lullula arborea). A borókás legelők és nyíresek jellegzetes éjszakai madara a lappantyú (Caprimulgus europaeus). Szabadon látogatható. Dráva Kapu Bemutatóközpont, Drávaszentes 7570 Barcs-Drávaszentes, Fő u. 1. Tel.: 82/461-285, 30/474-3591 A Barcs központjától kb. 4 kilométerre található a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság „Dráva Kapu Bemutatóközpontja” mely a város és környékének egyik legfontosabb ökoturisztikai központja. Az országos védettség alatt álló természeti értékek bemutatása csak a város és a nemzeti park igazgatóság hatékony együttműködésének köszönhetően valósulhat meg biztonságosan és magas szakmai színvonalon. A bemutatóközpont számos lehetőséget kínál a Dráva-menti védett területek természeti és kultúrtörténeti értékeivel való ismerkedésre: • • •

• • • •

Terepi programok Természetismereti előadások A 2008-ban megnyílt kiállítás élményszerűen mutatja be a Dráva folyó térségének legfontosabb élőhelyeit és az ott élő védett állatokat. Tanulmányozni lehet a Dráva folyó természetes és mesterséges medervándorlását. Konferenciaterem Szállás Dráva Kapu Grill kávézó Egyéb szolgáltatások: étkezés, kerékpárkölcsönzés, drávai vízitúrák szervezése, szakvezetéses túrák a Duna-Dráva Nemzeti Park drávai szakaszán.

A védett területek, elsősorban a Dráva ökoturisztikai hasznosítása Barcs egyik stratégiai célkitűzése. A nemzeti park felügyeletével ma is érkeznek turisták a Drávára, de még közel sincs kiaknázva az ebben rejlő turisztikai potenciál. A város és környékének felszíni vízhálózata jelentős. A Györgyös, Rinya, Zimonya stb. patakok és kisebb vízfolyások is a Dráva folyóba tartanak. A bőséges csapadék következtében jelentős állóvíz felületek, mesterségesen kialakított tavak létesültek a tájegységben. Az ártéri liget erdők, az égeres láperdők mellett a homoki vegetáció is megtalálható a város határában. Az országos védett területek a város közigazgatási határának 27 %-át foglalják el.

A környezet állapotának megóvása Térségben jelen lévő igen csekély ipari tevékenységnek és a mérsékelt közúti forgalomnak köszönhetően a város levegőminősége jó, zajterhelése csekély. Az országos természetvédelmi oltalom alatt álló terültek jelenléte biztosítja azt, hogy Barcs kedvező, egészséges és tiszta környezete megmaradjon. A szép természeti környezet és a látnivalók a város idegenforgalmára is pozitív hatással vannak, illetve eddig nem teljesen kihasznált turisztikai potenciált jelentenek. A talajterhelési díj 2004. július 1-től került bevezetésre a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. tv. 11. paragrafusa alapján. 52

A talajterhelési díj fizetési kötelezettség azt a kibocsátót terheli, aki a műszakilag rendelkezésre álló közcsatornára nem köt rá, és helyi vízgazdálkodási hatósági, illetve vízjogi engedélyezés alapján szennyvízelhelyezést alkalmaz. Barcs Város Önkormányzata 2009-ben megnyitotta a Környezetvédelmi Alap Pénzeszközök elszámolási számlát, melyre az önkormányzat talajterhelési díj számláján rendelkezésre álló összeg kerül át. A közterületek folyamatos tisztántartása érdekében biztosítja azt, hogy minden gyalogos forgalommal érintett közterületre (áruházak, állomások környékén) hulladékgyűjtő edények megfelelő számban legyenek kihelyezve, illetve rendszeres időközönként ürítésre kerüljenek. A közterületek tisztán tartásáról, a zöldfelületek gondozásáról a Városgazdálkodási Igazgatóság, mint a közterületek fenntartására megbízott intézmény gondoskodik. Az illegális hulladéklerakást - a szervezett hulladékgyűjtési akciók ellenére - sem a zöldterületeken, sem a járdákon, autóbusz megállókban nem sikerült megfékezni. Barcs Város Önkormányzata - a város közigazgatási területén található illegális hulladéklerakók felszámolására kiírt pályázat keretében - 2008. októberében (a takarítási világnap keretében) - a BIOKOM Pécsi Környezetgazdálkodási Kft-vel kötött vállalkozási szerződés alapján - az alábbi területeken végezte el a hulladékmentesítést: • Gyöngyvirág utca (hrsz.:1717) teljes hossza, • Segesvári utca vége (hrsz.: 1604), • Arany J. utca vége (hrsz.: 1558), • Dankó Pista utca teljes hossza (hrsz.: 1519, 1509), • Mészégető utcát a Drávaszentes felé vezető úttal összekötő önkormányzati tulajdonú útszakasz (hrsz.: 0572). A megtisztított területeken kihelyezésre kerültek figyelmeztető táblák, amelyek a hulladék lerakásának tiltására hívják fel a figyelmet.

Épített környezet és műemlékek Barcs mai arculatát a régi, hangulatos utcák, a 70-es 80-as években épített lakótelepek és a 90es években - a kereskedelem gyors fejlődésének hatására - kialakult új városközpont szerves egysége adja. A város életében kiemelkedő az egykori kis fürdőhely helyén kialakított Barcsi Gyógyfürdő- és Rekreációs Központ megépülése, amely jelentős turisztikai terméke a településnek. Műemlékek tekintetében a város helyzete átlagosnak mondható, kiemelkedő jelentőségű műemlékkel nem rendelkezik. A legjelentősebb műemlék jellegű épületek a római katolikus templom, az eklektikus stílusban épült somogytarnócai Széchenyi kastély, az 1930-ban, neobarokk stílusban épült középrigóci kastély, amely jelenleg középiskolai kollégiumként szolgál, az izraelita temető, a Széchenyi család kápolnája a somogytarnócai temetőben. Országos védelem alatt álló műemlékek a volt kikötői dohány és sóraktár, a római katolikus templom, a volt városi bíróság épülete, a Dráva Múzeum, volt Kremzier kastély, a volt Széchenyi kastély és a temető kápolna. 53

Barcsi műemlék épületek listája: Barcs, Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 155., hrsz: 2114 Lakóépület, volt kikötői dohány- és sóraktár, klasszicista, 1800-1810. Barcs, Hősök tere 3., hrsz: 2652 R.k. templom, késő barokk, 1804. Berendezés: fő- és mellékoltár, klasszicista, 19. sz. első fele. Barcs, Széchenyi u. 19., hrsz: 660 Volt városi bíróság, építette Kremsier Mór, klasszicizáló eklektikus, 1880-1890. (használaton kívül) Barcs, Széchenyi u. 22., hrsz: 173 Múzeum, volt gabonaraktár, 1860-1870 körül. Barcs – Belcsapuszta, hrsz: 2797/1 Volt Kremsier-kastély, eklektikus (neoreneszánsz), 1880 körül. Barcs - Somogytarnóca (Temető), hrsz: 01104 Temetőkápolna, neoromán 1907. Barcs – Somogytarnóca Széchenyi tér 5., hrsz: 4324 Irodák, volt Széchenyi-kastély, késő klasszicista-romantikus, 1873. Tervező: Weber Antal. Magtár, 1830 körül. Barcs város helyi védelemre javasolt épületei: Cím: Hrsz.: 1./ Táncsics M. u.22. 532 2./ Táncsics M. u.7. 500/2 3./ Táncsics M. u. 5. 501 4./ Táncsics M. u.3. 502/2 5./ Semmelweis u.l. 640 6./ Semmelweis u.2. 642 7./ Semmelweis u.4. 646 8./ Semmelweis u. 7. 625 9./ Semmelweis u.8. 650 10./ Semmelweis u. 11. 621 11./ Türr I. u.3. 636 12./ Türr I. u.7. 634 13./ Türr I. u. 11. 632 14./ Türr I. u. 21. 627 15./ Petõfi S. u. 1. 666 16./ Petõfi S. u. 2. 683 17./ Petõfi S. u. 4. 684 18./ Petõfi S. u. 5. 664 19./ Petõfi S. u. 6. 685 20./ Petõfi S. u. 10. 687 21./ Dr.Piszár A. u. 2. 689 22./ Dr. Piszár A. u. 5. 601

Megnevezés: Volt kastély, gyermekotthon villa lakóház lakóház vendéglõ, villa lakóház, villa lakóház, villa lakóház, villa lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat lakóház lakóház lakóház

54

23./ Dr. Piszár A. u. 9. 24./ Dr. Piszár A. u 12. 25./ Kossuth L. u. 11. 26./ Kossuth L. u. 15. 27./ Kossuth L. u. 17. 28./ Rákóczi F. u. 2. 29./ Deák F. u. 15. 30./ Deák F. u. 35. 31./ Széchenyi u. 8. 32./ Széchenyi u. 10. 33./ Széchenyi u. 12. 34./ Széchenyi u. 14. 35./ Széchenyi u. 18. 36./ Széchenyi u. 20. 37./ Széchenyi u. 24. 38./ Széchenyi u. 26. 39./ Bajcsy-Zs. u. 1. 40./ Bajcsy-Zs.u.3.-3a. 41./ Bajcsy-Zs. u. 6. 42./ Bajcsy-Zs.u.7. 43./ Bajcsy-Zs.u.9. 44./ Bajcsy-Zs.u. 10. 45./ Bajcsy-Zs.u. 14. 46./ Bajcsy-Zs. u.15. 47./ Bajcsy-Zs.u. 28. 48./ Bajcsy-Zs. u. 46. 49./ Bajcsy-Zs. u. 48. 50./ Bajcsy-Zs.u.125. 51./ Bajcsy-Zs.u.127. 52./ Bajcsy-Zs. u. 53./ Bajcsy-Zs.u.159 54./ Bajcsy-Zs. u. 55./ Damjanich u. 33. 56./ Dózsa Gy. u. 6. 57./ Somogyi B. u. 3. 58./ Somogyi B. u. 5. 59./ Somogyi B. u. 15. 60./ Somogyi B. u. 16/1. 61./ Somogyi B. u. 39. 62./ Somogyi B. u. 40. 63./ Somogyi B. u. 53. 64./ Somogyi B. u. 61. 65./ Somogyi B. u. 65. 66./ Somogyi B. u. 66. 67./ Somogyi B. u. 69. 68./ Somogyi B. u. 70. 69./ Somogyi B. u. 72. 70./ Nagyhíd u. 37. 71./ Rózsa u. 4. 72./ Béke u. 6.

.

580 720 709 712 713 982 993 1028 354 350. 178 177 176 175 172 171 878 879-880 4 884 893 6 8 897 15/1 24 38 1843/1 1846/1 2613 2118 2439/2 44 186 180 181 193 340 214 324/1. 227 235 239 311/1 245 309 308 2695/1 2693 1795

lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház volt posta, lakóház lakóház lakóház erdészeti iroda-földszint lakóház lakóház lakóház kultúrház-eredeti épületszárny lakóház lakóház lakóház lakóház városháza-eredeti épületszárny bíróság lakóház lakóház kőkereszt vámhivatal szobor lakóház lakóház, villa lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat lakóház lakóház lakóház lakóház-utcai homlokzat mezőgazd.iroda

55

73./ Béke u. 8. 1794 lakóház 74./ Béke u. 14. 1791 lakóház 75./ Béke u. 9. 1409 lakóház 76./ Béke u. 21. 1415 lakóház 77./ Béke u. 26. 1785 lakóház 78./ Béke u. 42. 1776 lakóház 79./ Béke u. 46. 1774 lakóház 80./ Béke u. 53. 1431 lakóház 81./ Béke u. 65. 1437 lakóház 82./ Béke u. 77. 1444 lakóház 83./ Munkácsy M. u.39. 2139 lakóház 84./ Munkácsy M.u.63. 2151 lakóház 85./ Kálvária 2167,2166,2186,2169 kálvária, területi védelem 86./ Vasvári P. u. 33. 2255 lakóház 87./ Klapka u. 10. 2480 lakóház 88./ Klapka u. 17. 2450 lakóház 89./ Ady E. u. 9. 2410 lakóház 90./ Vasútállomás 480/9 vasútállomás 91./ Dráva menti magtárak 510 magtárak 92./ Széchenyi u. 145/2. régi vasúti épület 93./ Széchenyi u. 144 régi vasúti épület 94./ Dózsa Gy. u. 142/12 régi vasúti épület 95./ Szentesi út menti kereszt 1450/4 kőkereszt 96./ S.tarnóca, Zöldmező u 4273 magtár-homlokzatok 97./ Drávaszentes, Fő u.29. 3616 lakóház 98./ Drávaszentes, Fő u. 43. 3623 lakóház 99./ Drávaszentes, Fő u. 49. 3625 lakóház 100./ Drávaszentes, Fő u. 92. 3729 lakóház 101./ Drávaszentes, Fő u. 146. 3648 lakóház 102./ Drávaszentes északi faluvég zártkert kőkereszt 103./ Drávaszentes 3689 kõkereszt 104./ Drávaszentes 3601 templom, kereszt 105./ Drávaszentes, Fõ u. 4. 3676/4 bolt 106./ Drávaszentes, Tarnócai u. 26. 3665 lakóház 107./ Drávaszentes, Malom u. 1. 3707 lakóház 108./ Középrigóc 0400 iskola, diákotthon 109./ Középrigóc 076/5 vadászház 110./ Hõsök tere 5. 2646 lakóház 111./ Damjanich u. 1-29. területi védelem lásd: szabályozási terv 112./ Városközpont területi védelem lásd: szabályozási terv 113./ Aranyospuszta 0265 templom torony

56

Közterületek, zöldterületek, játszóterek A Városgazdálkodási Igazgatóság a közterületek megfelelő színvonalon történő fenntartásának érdekében, Barcs Város Önkormányzatának Jegyzője által kiadott engedélyek birtokában gondoskodik a közterületek fásításáról, az elöregedett, veszélyes fák kivágásáról és pótlásáról. A településen, az egy lakosra jutó összes zöld terület 64,6 m2. Barcs Város zöldterületek fenntartására, felújítására, a településkép javítására fejlesztéseket valósított meg. Az ebben foglalt beruházási elemek: • • •

•

Deák Ferenc utcában járda és vízelvezető árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, Petőfi Sándor és Semmelweis utcákban a járda és vízelvezető árok közötti terület zöldfelületének kialakítása füvesítéssel, Barcs, Mező utca és Erkel Ferenc utcákban a megépült gyalogosforgalmú járda nyugati szegélyvonala, és Erkel Ferenc utca keleti szegélyvonala közötti zöldfelület kialakítása, füvesítéssel és növénytelepítéssel, Köztársaság utca nyugati oldalának zöldfelület rendezése, és járdarendszerének felújítása.

„A játszótéri eszközök biztonságáról” szóló 78/2003. (XI.27.) GKM rendeletben foglalt jogszabályi előírás alapján, Barcs város közigazgatási területén lévő köztéri játszótereken kihelyezett játszótéri eszközök kötelező éves felülvizsgálatával megbízott tanúsító szervezet (ÉMI-TÜV SÜD Kft.) elvégzi a felülvizsgálatot, illetve a tanúsítvánnyal nem rendelkező, de megfelelőnek talált (felújított, átépített) játszóeszközökről egyedi megfelelőségi bizonyítványt készít, javaslatot tesz továbbá a régi eszközök szabványossá tételére, illetve szükség szerinti elbontására. A hivatkozott GKM rendeletben rögzített előírások teljesülése érdekében Barcs Város Önkormányzata „Köztéri játszóterek bővítése, felújítása” tárgyában fejlesztéseket valósított meg. Fejlesztéssel érintett játszóterek: • Köztársaság u. 41.-43.-45. társasház mögötti játszótér, • Bajcsy-Zs. u. 33-37. sz. mögötti játszótér, • Hősök téri játszótér (88. szociális lakásoknál lévő).

57

Lakásállomány A 2001. évi népszámlálás adatai alapján Barcs város lakásállománya 4346 darab lakást foglalt magában. A lakások száma az 1980. évi népszámlálás során mért adatokhoz képest 25 %-os, míg az 1990. évi népszámlálás során mért adatokhoz képest 3,97 %-os emelkedést mutat. A 2001-ben mért adatok szerint a lakások közül 4082 darab lakott.

Lakások és lakott üdülök száma az építés éve szerint Terület összesen 4 346 Barcs 10 189 Barcsi kistérség 130 399 Somogy megye Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

1920-1969 1 060 4 495

1970-1979 1 481 2 186

1980-1989 1 138 1 650

1990-2001 322 535

57 152

28 022

22 316

9 648

Lakások megoszlása az építés ideje szerint

100% 80% 1990-2001 60%

1980-1989 1970-1979

40%

1920-1969 20% 0% Barcs

Barcsi kistérség

Somogy megye

A lakóépületek korát tekintve az 1944. évnél korábban épített lakások száma 803, az 19451959 között épült lakásoké 602, az 1970-1989 között épült lakások száma 2619 darab, 19902001 között pedig 322 lakás épült. A lakásépítések volumene 1920-1969 között Barcson volt a legalacsonyabb. 1970-1989 között a megyében és a kistérségben csökkenést mutatott, miközben Barcson növekedés volt megfigyelhető. Barcson a lakásállomány 25%-a épült 1969-ig és a lakásállomány 60%-a épült 1970-1989 között. A három és több szobás lakások száma 2546, a 30 m2-nél kisebb alapterületű lakások száma 27 darab, a 100 m2 és ennél nagyobb alapterületű lakások száma 1301 darab. A lakásállományból 1123 darab lakás összkomfortos, 2682 darab komfortos, 151 darab félkomfortos, 268 darab komfort nélküli. A szükség- és egyéb lakások száma 122. Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya a lakásállomány 12,4 %-a. Ez az arány az 1990. évi népszámlálás adatai szerint még 19,2 % volt, az 1980. évi népszámlálási statisztika szerint pedig 40,97 %. 58

Lakások és lakott üdülők komfortossága Terület

összesen

Összkomfortos 1 123 2 006

4 346 Barcs 10 189 Barcsi kistérség 130 399 44 935 Somogy megye Forrás: KSH Népszámlálás, 2001

komfortos 2 682 5 215

Félkomfortos 151 541

Komfort nélküli 268 1 876

Szükség és egyéb lakás 122 551

54 547

5 435

17 270

8 212

Lakások megoszlása komfortfokozatuk szerint

100% 80%

Szükség és egyéb lakás Komfort nélküli

60%

Félkomfortos 40%

komfortos Össz-komfortos

20% 0%

Barcs

Barcsi kistérség Somogy megye

Az összkomfortos és komfortos lakások aránya tekintetében Barcs magasan meghaladja a kistérségi szintet és a megyeinél is jobb helyzetben van. A városban található lakások 87% tartozik ezekbe a kategóriákba (a kistérségben 70%, a megyében 76%). A KSH 2006. évi adatai szerint a lakásállomány 2006. év végén, 4490 lakást foglalt magában, és 325 darab fenntartott lakásbérlemény volt található a városban. Az épített lakások száma 18 darab. A lakások átlagos alapterülete 111 m2. Barcson, 2005. évben, az összes lakóház felújítására 1 432 000 Ft-ot költött a város, míg 2006-ban az összes lakóház karbantartására 5 566 000 Ft-ot fordítottak. A településen 4.365 lakás van, az önkormányzat tulajdonában lévő lakások száma jelenleg 259. A lakások közüzemi víz- és szennyvízhálózatba bekapcsolt aránya 94,6 %. Vezetékes gázt a háztartások 81,4 %-a használ.

59

Települési infrastruktúra ellátottság Közlekedési infrastruktúra Az önkormányzat fejlesztési elképzelései között mindig kiemelt prioritást kapnak az infrastrukturális fejlesztések. A cél a belterületi közutak kiépítettségének növelése, elsősorban az újonnan kiépült lakóövezetekben, valamint a hiányzó járdák és gyalogutak kiépítésének folytatása. Az elképzelések között szerepel a kerékpárút hálózat kialakítása, egy a várost átszelő, a legfontosabb kulturális, turisztikai célpontokat, és a közszolgálati-oktatási intézményeket érintő kerékpárút megépítése. A célok elérése érdekében az önkormányzat igyekszik felkutatni és igénybe venni valamennyi pályázati forrást. A városban, az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma 257 darab volt 2006-ban, amellyel a település mintegy 10 %-kal marad el a megyében, a régióban, és az országban jellemző értéktől. A barcsi helyi autóbuszjáratokat a Kapos Volán Zrt. Üzemelteti. Tárgyalás, egyeztetés alapján a képviselő-testület minden évben meghatározza a működési költségeket és dönt a szükséges önkormányzati támogatásról. Megállapítja a menetrend szerinti helyi autóbuszközlekedés, valamint a helyi autóbusz különjáratok díját és a díjak alkalmazási feltételeit. A megállóhelyek, várók felülvizsgálatát és a szükséges javítási munkáit az önkormányzat végzi. A határforgalom a közúton zajlik, Barcson folyamatos üzemű határátkelő működik. A fő közlekedési utak állapota közepes, áteresztő képességük korlátozott, a bekötő utak állapota nem kielégítő. A városban helyi és helyközi autóbuszjáratok állnak a lakosok rendelkezésére. A települést a Nagykanizsa-Pécs, illetve a Barcs-Harkány vasútvonal szeli át. A pályák állapota nem kielégítő, teherbírásuk alacsony, így a menetidő aránytalanul hosszú. Vasúti határforgalom nincs. A Kaposvár-Nagyatád vonal megszüntetésével a tömegközlekedési igényeket az autóbuszjáratok szolgálják ki, de e forma mind mennyiségében, mind minőségében fejlesztésre szorul. A településen a kiépített belterületi közutak hossza 48,67 km-t tesz ki, és 10,7 km kiépítetlen még jelenleg. A belterületi közutak 33,25 km hosszúságban aszfaltbeton és öntött aszfalt, 11,95 km-en utótömörödő aszfalt, 3,47 km-en beton burkolattal vannak ellátva. A belterületi elsőrendű főutak átlagosan 9,2 méter, a belterületi másodlagos főutak átlagosan 6,1 méter, a belterületi gyűjtőutak 5,6 méter, a belterületi kiszolgáló és lakóutak átlagosan 4 méter szélesek. A kiépített külterületi közutak hossza 2,35 km, amelyek átlagosan 3,2 méter szélességűek, és betonburkolat fedi őket. Barcson 0,7 km hosszan épült kerékpárút, amely 2,3 méter szélességű, és aszfaltbeton borítású. A városban a gyalogutak és járdák hossza 39,66 km hosszúságot, és 59,49 e m2 felületet tesznek ki. Az átlagos szélességük 1,5 méter. 19,48 km-en aszfaltbeton és öntöttaszfalt, 19,48

60

km-en beton, 0,7 km-en beton borítású. A gyalogutak és járdák kiépítetlen hossza 15 km-t tesz ki. A csapadékvíz-elvezető rendszer karbantartását a Városgazdálkodási Igazgatóság folyamatosan végzi. A rendszer rekonstrukcióját a Dél Dunántúli Operatív program keretében kívánja a város megvalósítani. Ebbe a programban a „Piramis” házak mögötti árokrendszer felújítását, a Martinovics utca, Bem utcák vízelvezetését, valamint a Hős utca – Szépkilátás utcák csatlakozásánál a meglévő vízelvezető rendszer rekonstrukciója tartozik bele.

Közműellátás A település közüzemi ivóvíz-vezeték hálózatának hossza 66,6 km, a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 44,4 km, amely 1997. évtől folyamatosan, az akkor meglévő szennyvíz csatorna hossz 2,7-szeresére növekedett. A közműolló 667 méter. A közüzemi ivóvíz vezeték hálózatba bekötött lakások száma 2006-ban 4340 volt, amely a lakások 96,7 %-a. Ez a megyei átlag (95,9) feletti arány, megfelel a Dél-Dunántúli mutatónak (96,4%) és az országos értéknek (94,3 %). A vízminőség javítása érdekében a kistérség bevonásával az Országos ivóvízminőség javító program keretében a KEOP 7.1.3.0 pályázati forrás bevonásával, mintegy 500.000 M Ft + ÁFA összegű beruházás fog megvalósulni. Jelenleg a fejlesztési program második szakasza (projektfejlesztési szakasz) van folyamatban. A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma 4202, amely a lakásállomány 93,6 %-a. Ezzel a város jóval a megye (59,2%), a régió (63,8 %) és az ország (67,4%) átlaga felett áll. A háztartási villamos-energia fogyasztók száma 5242 háztartás, a háztartási gázfogyasztók száma 3684 darab volt 2006 évben. Az összes gázcsőhálózat hossza ebben az évben 82,1 km volt. A Drávaszentesi városrészben befejeződött egy, az E ON Hálózati Zrt. saját beruházásában az igényeinket figyelembe véve végrehajtott elektromos vezetékcsere, mellyel a városrész ellátásának biztonsága jelentősen megnőtt. A gázellátó rendszer elavult elöregedett elzáró, szakaszoló szerelvényeinek ütemezett cseréjét az E-ON Zrt. folyamatosan végzi, 2009-ben mintegy 10 ilyen vízzár-tolózár cserére került sor, valamint befejeződött az acél vezetékhálózat korrózióvédelmi beruházása.

61

Hulladékgazdálkodás Barcson 2006. évben, a lakosságtól 4042,40 tonna települési szilárd hulladék került elszállításra. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma 4100 darab. A település rendelkezik Környezetvédelmi Stratégiai Programmal. A települési szilárd hulladék elszállíttatásáról és ártalmatlanításáról az önkormányzat megbízásából a BIOKOM Környezetgazdálkodási Kft. gondoskodik. Barcs közterületein, 50 helyen van kihelyezve 3 frakció (papír, műanyag, üveg) befogadására alkalmas, 1100 literes, színes műanyag, szabvány előírásnak megfelelő gyűjtőtartályokkal felszerelt gyűjtősziget. Évente két alkalommal (április és október hónapban) van lomtalanítás és szerveznek veszélyes hulladékgyűjtési akciót. Évente 1 alkalommal az önkormányzat hulladékgyűjtési akciót szervez a lakosság és a civil szervezetek, valamint a tanulók bevonásával. A Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási programban a Dél-dunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Forrás: Környezet és Energia Operatív Program. A Barcsot érintő fejlesztés tervezett befejezése 2011.06.

Info-kommunikációs adottságok Az ezer lakosra jutó távbeszélő fővonalak száma 264, amely alatta van a megyei (305), a régiós (311) és az országos (334) értéknek is. Kábeltelevíziós hálózatba bekapcsolt lakások aránya a lakásállomány arányában 61,2 %, amely meghaladja a megyei (43,0%), a régiós (52,3%) és az országos (50,1%) értéket is. Az Internet – Kábeltelevízió – Kábeltelefon együttes használatának piacán az eddig e szolgáltatást egyeduralkodóként biztosító FiberNet Rt. mellett megjelent a T-HOME egyre bővülő csomagokból választható ajánlataival. Ma a három szolgáltatás együttes igénybevétele fentiek eredményeként már havi 6-10 e Ft/hó körüli áron igénybe vehető. A UPC és a DIGI TV pedig a TV csatornák piacán kínál választási lehetőséget a lakosságnak. A mobiltelefon-szolgáltatás teljes körű lefedettsége a Somogytarnócán üzembe helyezett TMOBIL és VODAFON átjátszóval megoldódott. A mobil telefonon elérhető internetszolgáltatás sávszélessége, gyorsasága - használhatósága is jelentősen javult, e beruházás megvalósulásával.

62

Közszolgáltatások Oktatási és művelődési intézmények Barcs Város saját fenntartású intézményei útján biztosítja az óvodai ellátást, az általános iskolai oktatást, a többi tanulóval együtt oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátását, valamint a cigány kisebbséghez tartozó tanulók felzárkóztatását és esélyhátrányának kompenzálását. Saját fenntartású intézményei útján – a Somogy Megyei Közgyűlés anyagi támogatásával, melyet négyévente külön megállapodásban rögzít – biztosítja a többi tanulóval együtt nem nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai ellátását, a korai fejlesztést, a képzési kötelezettek ellátását, a gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai képzést, a felnőttoktatást, az alapfokú művészetoktatást és a nevelési tanácsadást. Önkormányzati feladat-ellátási kötelezettségből adódó feladatok: - óvodai nevelés-oktatás - alapfokú nevelés-oktatás - a többi tanulóval együtt nevelhető-oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása Önként vállalt feladatok: • • • • • • • • • • •

alapfokú művészetoktatás logopédiai szolgáltatás gyógytestnevelés sajátos nevelési igényű gyermekek általános iskolai ellátása (gyógypedagógiai ellátás, korai fejlesztés, képzési kötelezettek ellátása) gimnáziumi oktatás-nevelés (9-12. évfolyam) szakközépiskolai képzés alapműveltségi vizsgára való felkészítés (9-10. évfolyam) szakképzés felnőttoktatás kollégiumi ellátás pedagógiai szakszolgálati tevékenység.

Barcson az alábbi művelődési intézmények működnek: • • • •

Dráva Múzeum Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Városi Könyvtár Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény.

63

Az önkormányzat a feladatok ellátása érdekében a következő intézményeket működteti: Óvodai ellátás

Városi Óvodák – 7 tagóvodával Arany János Általános Iskola

Alapfokú nevelés-oktatás

Deák Ferenc Általános Iskola Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központ

Középfokú nevelés-oktatás

Széchényi Ferenc Középiskola és Kollégium Barcsi Ipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Vikár Béla Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

Egyéb intézmények

Móricz Zsigmond Általános Művelődési Központ Szivárvány Gyógypedagógiai és Módszertani Központ Barcs Város Önkormányzata Szociális Központ Nevelési Tanácsadó

Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás közös igazgatású közoktatási intézmények A társult önkormányzatok a Barcsi Többcélú Kistérségi Társulás mikro-térségi központjaként Barcs városban közös igazgatású közoktatási intézményt tart fenn és működtet: Barcsi Bölcsőde, Óvoda, Általános, Szakképző Iskola, Gimnázium, Kollégium, Egységes Pedagógiai Szakszolgálat. Röviden:Barcsi nevelési és Oktatási Intézmények (BNI). A fenntartói jogosítványokat a megállapodásban Önkormányzatának Képviselő-testülete gyakorolja.

foglaltak

szerint

Barcs

Város

Barcsi Nevelési és Oktatási Intézményfenntartó Társulás tagjai: – Barcs Város – Bélavár – Heresznye – Komlósd – Péterhida – Rinyaújlak – Szulok – Vízvár Községek Képviselő-testületei A tanulók igénybe vehetik a székhely településen az Alapfokú Művészetoktatási Intézményszolgáltatásait, valamint az Egységes Pedagógiai Szakszolgálatot. E két intézmény egység utazó pedagógusokkal a társulás településein is szolgáltat. A sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal a barcsi kistérség területén a városi fenntartású Szivárvány EGYMI foglalkozik.

64

Intézményszerkezet A székhelyen működő és alapfeladatra létesített szervezeti egység az intézményegység, a telephelyen működő intézményegység a tagintézmény. Iskolaszerkezet TelepIntézIntézhely/ményményTagintéz egység egység mény

Telephely/Tagintéz mény

Intézményeg ység

Települ ések

Barcs

Szulok

Barcs

Barcs

1.-8. évf. általános iskola

Barcs

Vízvár

Barcs

Vízvár

Telephely/Tagintéz mény Rinyaújl ak

1 óvoda 3 csoportos 4 óvoda 3 csoportos , 1óvoda 1 csoportos

1.-8. évf. általános iskola

Barcs

Óvodaszerkezet TelepTelephely/Ta hely/gintézTagintéz mény mény

1.-8. évf. általános iskola

Vízvár

1 óvoda 2 csoportos 1.-4. évf. általános iskola

Szulok Rinyaújlak

1 óvoda 1 csoportos

Az iskolások megoszlása településenként Befogadó település Barcs Arany Barcs Deák Vízvár Szulok Összesen

Összlétszám (fő) 461 520 87 33 1101

Ebből bejárók (fő) 15 64 52 0 131

Ebből HH (fő) 0 26 41 0 67

HHH (fő) 1 15 30 0 46

SNI (fő)

Alsós (fő) 0 3 0 0 3

0 24 23 0 47

A három leggyakoribb céltelepülés rangsora: 1. Deák Általános Iskola (Barcs), 2. Vízvár tagintézmény 3. Arany Általános Iskola (Barcs). Vízvárra a felvételi körzetéből, Heresznye és Bélavár településekről járnak be a tanulók. A barcsi Arany János Általános Iskolába főleg Szulokból járnak be, mivel ott nem működik felső tagozat. A Deák Ferenc Általános Iskolába főleg a körzeten kívüli településekről járnak tanulók: Darány (20 fő), Csokonyavisonta (11fő), és 9 fő más-más településről. Lehetséges okok: változatosabb programkínálat, szülők munkahelye, már óvodába is ide járt a gyermek, alapfokú művészeti oktatás könnyebben elérhető.

65

Az utazást iskolabusszal, falugondnoki szolgálattal oldják meg. Az intézményfenntartó társulás finanszírozza a társulás területéről bejárók bérletköltségeit. A bejáró tanulók utazási terheinek megkönnyítése folyamatos figyelmet igényel. A gimnáziumba és a szakképző iskolába közel egyforma arányban vannak a bejáró tanulók, a kollégiumi szolgáltatást azonban eltérő arányban veszik igénybe. A gimnáziumban 262 bejáró tanulóból 158 kollégista, ez 60,3%. A szakképző iskolában 206 bejáró tanulóból mindössze 19 kollégista van, ez 9,2%. A kollégiumi szolgáltatások a bejáró tanulók, különösen a HH/HHH és SNI tanulók tanulási sikereit továbbá esélyeit növelhetik.

Egészségügyi intézmények Barcs Város Önkormányzata az egészségügyi ellátás körébe tartozó feladatait a közigazgatási területén látja el. Az egészségügyi alapellátás körében a vállalkozó háziorvosok, a Járóbetegellátó Intézmények, védőnői szolgálat és a Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft feladatellátásában gondoskodik: • • • • •

a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, a fogorvosi alapellátásról, az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, a védőnői ellátásról, az iskola-egészségügyi ellátásról.

Barcson nem működik kórház, Barcs Város Önkormányzata Járóbetegellátó Intézménye 1967 óta végzi Barcs és környéke lakosságának egészségügyi ellátását. Jelenleg 5 háziorvosi, 3 házi gyermekorvosi körzet, 16 szakmában 21 szakrendelés, 252 szakorvosi és 15 nem szakorvosi órában, 2 gondozási szakmában (tüdő- és pszichiátriai gondozás) 4 gondozó 56 szakorvosi, és 15 nem szakorvosi órában látja el feladatát. Barcs városa rendelkezik mentőállomással, állandó mentőtiszti szolgálattal. 2004. május 1-től működik a Központi Ügyeleti Szolgálat, amely szintén javítja a terület sürgősségi ellátását. A szakrendelések közül a belgyógyászat, sebészet, nőgyógyászat, ideggyógyászat, pszichiátria, tüdőgyógyászat, radiológia, ultrahang, laboratórium saját közalkalmazotti létszámmal, teljes rendelési idővel áll a lakosság rendelkezésére. Saját alkalmazottal, de heti csökkentett rendelési idővel dolgozik a csecsemő és gyermekgyógyászati, és a szemészeti szakrendelés. Külső, más egészségügyi intézményből kijáró orvosokkal oldják meg a bőrgyógyászati, urológiai, reumatológiai, ortopédiai szakrendeléseket. Barcs Város Önkormányzata lehetőségeihez képest támogatta és támogatja a Rendelőintézet azon törekvéseit, hogy a város és térség lakossága minél nagyobb arányban, helyben kerüljön kivizsgálásra, illetve kapjon definitív ellátást. Az elmúlt években sikerült az alapszakmákon kívül egyéb szakrendeléseket beindítani (szemészet, urológia, bőrgyógyászat), de a lakosság részéről egyre nagyobb az igény egyéb 66

szakrendelések beindítására, melyeket a térség morbiditási és mortalitási adatai is alátámasztanak. Barcs határtelepülés, a legközelebbi fekvőbetegellátó intézmény 35 km-re található, de más megyében (Szigetvár – Baranya megye). A megyében a legközelebbi kórház Nagyatádon van (40 km-re), a progresszív betegellátást biztosító megyei kórház pedig 60 km-re, Kaposváron. Jellemzően a térség széttagolt, aprófalvas terület, az országos átlagnál rosszabb infrastruktúrával és közlekedési viszonyokkal, így azon szakrendelések elérhetősége, amelyekkel a rendelőintézet nem rendelkezik, meglehetősen nehezített. A szakrendeléseken megjelent betegszám évről-évre emelkedik, átlagosan évente 10%-kal. A gondozóintézetek betegforgalmával együtt ez a szám megközelíti a százezret. A betegszám emelkedésének egyik fő oka, hogy jelenleg az intézet állandó, a lakosság által elfogadott szakorvosgárdával rendelkezik, így azok a betegek is visszapártoltak az intézethez, akik eddig a környező kórházak rendelőintézeteit, illetve magánrendelőket kerestek fel problémáikkal. Az elmúlt időszak műszerfejlesztései is ezt a célt szolgálták.

Szociális intézmények Barcs városban az 1989-ben alapított Szociális Központ (7570 Barcs, Bajcsy-Zs. u. 32.) vegyes profilú intézményként látja el feladatait. Szolgáltatásai: •

Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata érzékelve a lakosság mentális terheit, nemcsak a város lakóinak, hanem a környező települések egészségi okból rászorulóinak is segítséget nyújt.

• Idősek Klubjának szolgáltatásai iránt nagy az igény, évek óta maximális létszámon működik. Az Idősek Klubja 1989-től működik, 50 férőhellyel. 2000-től a működési engedélyt módosítva 60 férőhellyel állnak az érdeklődők rendelkezésére. A létszám évek óta 62-65 fő körül mozog. Várakozók nincsenek, jelentkezés, illetve kérelem után minden igényt ki tudnak elégíteni. •

Idősek Otthona (Otthonház) emelt szintű elhelyezést biztosít az azt igénylő időseknek, egymás mellett épült garzonlakásokban. A lakásokat nyitott folyosó köti össze. A főépületből az alsóbb szinten elhelyezkedő garzonlakásokhoz liften lehet eljutni. Az intézmény konyhája HACCP rendszerben működik. Az idősek otthonában elsősorban azoknak a nyugdíjkorhatárt betöltött személyeknek ápolását, gondozását végzik, akiknek egészségi állapota rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényel. Az intézményben az engedélyezett férőhelyek száma 135 fő. Az igénybevétel finanszírozása 20 %-ban állami támogatásból, 80 %-ban a befizetett térítési díjakból történik.

•

Gondozóház a tartós bentlakást biztosító otthonhoz integrálva átmeneti ellátást nyújtó részleget is működtet, így az átmenetileg felvett lakók folyamatos ápolása biztosított. Az idősek gondozóházába azok az időskorúak, valamint azok a 18. életévüket betöltött 67

beteg személyek vehetők fel, akik önmagukról betegségük miatt vagy más okból otthonukban időlegesen nem képesek gondoskodni. Az engedélyezett férőhelyek száma 15 fő. A férőhely-kihasználtság minden évben 100 % felett volt. A lakók átlagéletkora 71 és 75 év között mozog.

Közigazgatás Barcs Város Önkormányzata 17 tagú testület, valamint a polgármester által gyakorolja az önkormányzati jogokat. A képviselő-testület döntéseinek végrehajtására, valamint a közigazgatási ügyek intézésének céljából Polgármesteri Hivatal működik, amelynek főbb szervezeti egységei: Önkormányzati és Intézmény Felügyeleti Iroda, Igazgatási Iroda, Közgazdasági Iroda valamint Városfejlesztési és üzemeltetési Iroda. A képviselő-testület részben jogszabályi kötelezés miatt, részben saját munkájának segítése és szakmai megalapozása érdekében állandó bizottságokat hoz létre, amelyek az alábbiak: • • • • • •

Egészségügyi, Szociálpolitikai Bizottság Művelődési, Idegenforgalmi Bizottság Oktatási, Informatikai, Sport Bizottság Pénzügyi, Gazdasági, Integrációs Bizottság Ügyrendi, Igazgatási, Jogi Bizottság Városfejlesztési, Környezetvédelmi Bizottság

Két településrészi önkormányzat kapcsolódik a településhez, a Drávaszentesi és a Somogytarnócai településrészi Önkormányzatok. A településen cigány, német és horvát kisebbségi önkormányzat tevékenykedik. A Képviselő-testület – az Önkormányzati törvényben meghatározott sorrendet követve az alábbi feladatok, közszolgáltatások ellátásáról gondoskodik: • • • • • • • • • • • • • • • •

épített és természeti környezet védelme, lakásgazdálkodás, vízrendezés és csapadékvíz elvezetés, csatornázás, köztemető fenntartás, helyi közutak és közterületek fenntartása, helyi tömegközlekedés, köztisztaság és településtisztaság fenntartása, helyi tűzvédelem, közbiztonság helyi feladatainak ellátása, közreműködés a helyi energiaszolgáltatásban, közreműködés a foglalkoztatás megoldásában gondoskodás az óvodáról, az alapfokú nevelésről, oktatásról, gondoskodás az egészségügyi ellátásról, gondoskodás a szociális ellátásról, gondoskodás gyermek és ifjúsági feladatokról, 68

• • • •

közösségi tér biztosítása, közművelődési tudományos művészeti tevékenység, sport támogatása, a nemzeti és etnikai kisebbségek jogai érvényesítésének biztosítása, egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítése.

Az önkormányzat hivatásos tűzoltóságot működtet, és a településen jelen van a rendőrség, illetve polgári védelem a polgárőrség működése keretében. A szakmai hivatali apparátus a címzetes főjegyző vezetésével segíti a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester és a képviselők munkáját. Ennek során döntés előkészítő munkát végez, elkészíti a rendelet- és határozat-tervezeteket, és szakmai, ügyviteli teendőket lát el.

Intézményfelügyeleti tevékenység Oktatás, közművelődés Az Önkormányzati és Intézményfelügyeleti Iroda látja el a mikrotérség 8 önkormányzata által fenntartott közös igazgatású közoktatási intézmény, a Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények, a városi fenntartású Szivárvány EGYMI, valamint közművelődési intézményhálózat - Művelődési Központ, Városi Könyvtár, Dráva Múzeum - törvényességi felügyeletét, átruházott hatáskörben ellátja az ágazatra vonatkozó jegyzői feladatokat a közoktatási törvény, kulturális alaptörvény és azok végrehajtási utasításai szerint. Egészségügy Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 152. §-ában foglaltaknak megfelelően látja el Barcs Város Önkormányzata az egészségügyi ellátás körébe tartozó feladatait a közigazgatási területén. Az egészségügyi alapellátás körében a vállalkozó háziorvosok, a Járóbetegellátó Intézmények, védőnői szolgálat és a Drávamenti Kistérségi Orvosi Ügyelet Nonprofit Kft feladatellátásában gondoskodik: • a háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, • a fogorvosi alapellátásról, • az alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, • a védőnői ellátásról, • az iskola-egészségügyi ellátásról. Rendezvényszervezés, testvérvárosi kapcsolatok, média A közművelődési intézmények vonatkozásában a felügyeleti munka mellett egyes városi rendezvények megszervezése, lebonyolítása, vagy a lebonyolításban való közreműködés. Jelentős feladat a testvérvárosi kapcsolatok szervezése, koordinálása, a velük való kapcsolattartás kiegyensúlyozottságának biztosítása Egyre fontosabb jelentőséggel bír a médiával való kapcsolattartás, a városról szóló bemutatkozó cikkek, reklámok megjelentetése, a kiadványok gondozása. A helyi televíziónak, 69

a rádiónak, a megyei napilapnak, az MTI-nek rendszeres tájékoztatást nyújt a városi eseményekről. A város honlapján megjelennek a legfrissebb hírek, események, a lakosságot érintő felhívások, az önkormányzattal kapcsolatos információk. Sport Barcs Város Önkormányzata a sportfeladatokat a Polgármesteri Hivatal közreműködésével, az egyesületek együttműködésével valósítja meg. Az éves költségvetési rendeletében meghatározza a sportra fordítható keretet, a sportegyesületek támogatásához szükséges pályázati keretösszeget. Évente egyszer tájékoztató keretében áttekintik a sportterületek működését, versenyzési lehetőségeket, sportlétesítmények helyzetét, sporteredmények alakulását. Az Önkormányzat fontosnak tartja valamennyi korosztály sportolását, ehhez a feltételek biztosítását. Elkészült a város hosszú távú sportkoncepciója (2004), majd az erre épülő, 2009. áprilisában elfogadott helyi sportrendelet. Barcs Város Sportrendelete kiemelten foglalkozik az utánpótlás-neveléssel, diáksporttal kapcsolatos feladatokkal, a meglévő sportlétesítmények fejlesztésével, a városban működő tradicionális sportágak stabil működtetésével, valamint a szabadidő- és versenysport fejlesztésével. A sportfeladatok megvalósítását a Polgármesteri Hivatalban egy fő, szakképzett sportreferens koordinálja, aki szervezi a gyermeksportot (óvodás - iskolás korosztály), közösségi sportot és versenysportot. Munkaköri feladatai között szerepel a lakosság szabadidősportjának, a diáksportnak és a versenysportnak a szervezése, koordinálása, az ifjúsági feladatok szervezése.

Hatósági tevékenység Adóigazgatás Az adóapparátus (jelenleg 4 fő) feladata a különböző helyi adókkal kapcsolatos adatok nyilvántartása adóalanyonként és adónemenként, a beérkező befizetések naprakész rögzítése, törzsadattár folyamatos karbantartása, fizetési értesítő eljuttatása az adózókhoz, a külső szervek megkeresésére történő adatszolgáltatás, adók módjára beszedhető köztartozások behajtása, adóbevételek külön számlán történő kezelése, vagyoni helyzetről szóló igazolások kiállítása, adó- és értékbizonyítványok elkészítése a helyszínen történő megtekintés alapján. Az önkormányzat az alábbi adónemeket vezette be illetékességi területén: • vállalkozók kommunális adója, • helyi iparűzési adó, • építményadó, • magánszemélyek kommunális adója, • idegenforgalmi adó.

70

Ezeken kívül az önkormányzat feladata még a gépjárműadó kezelése, a földbérbeadásból származó jövedelem adóztatása, a talajterhelési díj kivetése és annak beszedése is. Anyakönyv, népességnyilvántartás, hagyaték • • • • • • •

Születés anyakönyvezése Házasságkötés anyakönyvezése Haláleset anyakönyvezése Válások bejegyzése Utólagos bejegyzések anyakönyvekbe Névváltozások Honosítás, visszahonosítás, állampolgársági eskü

Építéshatósági tevékenység Az építésügyi hatósági munkát Barcs városában és a vonzáskörzethez tartozó 25 településen 3 fő ügyintéző látja el. Vonzáskörzethez tartozó települések: Babócsa, Bélavár, Bolhó, Csokonyavisonta, Darány, Drávagárdony, Drávatamási, Heresznye, Homokszentgyörgy, Istvándi, Kastélyosdombó, Kálmáncsa, Komlósd, Lad, Lakócsa, Patosfa, Péterhida, Potony, Rinyaújlak, Rinyaújnép, Somogyaracs, Szentborbás, Szulok, Tótújfalu, Vízvár. Az építésügyi hatósági jogszabályok megváltozásával a városhoz tartozó településeken a nem kiemelt építésügyi hatósági jogkör megszűnt, valamennyi építésügyi hatósági ügyben a városi önkormányzat címzetes főjegyzője jár el első fokon. Gyámügyi igazgatás A jegyzői hatáskörbe utalt feladatok a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény - korábban rendszeres gyermekvédelmi támogatás - és a gyermekvédelmi gondoskodás keretében történő hatósági intézkedések közül a védelembe vétel és az ideiglenes hatályú elhelyezés. Gyámhivatal A Gyámhivatal kistérségi hatáskörrel látja el feladatait (Barcs városban és a hozzátartozó 25 községben). Legfontosabb feladatok: • átmeneti és tartós nevelt gyermekek nyilvántartása, ügyük rendszeres felülvizsgálata • gyermek elhelyezési ügyek • gyermekelhelyezés megváltoztatása • kiskorú sértett ellen elkövetett egyéb bűncselekmények ügyében eljárás • kiskorú veszélyeztetése ügyében eljárás • gyermek családi jogállásának rendezése • dönt a pénzbeli támogatásokkal kapcsolatban;

71

A gyámhivatal illetékességi területén nagyon magas a gondnokoltak száma, mivel a területen 4 gondnokoltakat ellátó bentlakásos intézmény működik. A gyámhivatal jelenleg 392 gondnokolt, 170 kiskorú gyámhatósági fenntartásos betétjét kezeli. Kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatosan Igazgatási területen jelenleg 215 műkő üzlet van nyilvántartva: • 43 vendéglátóipari üzlet, • 172 üzlet az egyéb szakmai ágazatba (ruha, cipő-, bőráru, gépjármű és alkatrészek, gazdabolt, virágbolt, műszaki és építőipari jellegű boltok, bútorbolt, ajándékbolt és használt cikkek), • négy intézményi konyha, • kettő panzió. Legfontosabb feladatok: hatósági munka: engedélyek kiadása igazgatási területen a vállalkozók ellenőrzése, melynek célja nem a szankciók számának a növelése volt, hanem a vállalkozókra vonatkozó jogszabályi előírásoknak a betartatása, és a betartásukhoz a szükséges szakmai segítség megadása. Közterület-felügyelet Folyamatosan ellenőrzik az évszakokhoz kapcsolódó tevékenységeket, kötelezettségek betartását (hóeltakarítást, a parlagfű elleni védekezéssel kapcsolatos teendők ellátását, az elhanyagolt, gazos területek kaszálását) Biztosítják a város ünnepi rendezvényeit. Rendszeresen ellenőrzik a parkokat, parkosított területeket, játszótereket, igyekeznek felkutatni az illegális szemétlerakó helyeket azok megszüntetése érdekében. Ellenőrzésre kerülnek a közterületen elhelyezett hirdető berendezések, közúti táblák, a közterület használata. Havonta több alkalommal a gyepmester bevonásával ellenőrzik az ebtartás szabályainak betartását. A városban megtartott „Lim-lom” akció keretében a DDMHG munkatársával közösen végzik a szabályszerű végrehajtást. A Barcsi Határrendészeti Kirendeltséggel közös járőrszolgálatokat végeznek rendszeresen. Ennek keretében a közterületekhez kapcsolódó feladatok összehangolt végrehajtására kerül sor. Okmányiroda Az igazgatási iroda részeként működik az okmányiroda, mely 2000. január 1-én kezdte meg munkáját, az 1999. évi LXXXII. törvénnyel módosított 1992. évi LXVI. törvény alapján. Vezetője az igazgatási iroda vezetője, szakmai irányítását és felügyeletét a címzetes főjegyző végzi. Barcs város és 25 község területére terjed ki az illetékessége.

72

Szabálysértési ügyintézés A szabálysértési eljárások többnyire tulajdon elleni szabálysértés, csendháborítás, közoktatási törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése szabálysértés, köztisztasági szabálysértés, önkormányzati rendeletben meghatározott szabálysértések elkövetése miatt kerültek lefolytatásra. Szociális igazgatás • • • •

•

Időskorúak járadéka Súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményei Ápolási díj Közgyógyellátás – Méltányos – Normatív – Alanyi Pénzbeni és természetbeni juttatások: – Jövedelempótló támogatás – Rendszeres szociális segély – Rendszeres szociális támogatás – Gyógyszersegély

Ügyfélszolgálat Feladatai: • átmeneti segélyek, • méltányossági segélyek, • temetési segélyek, • köztemetés, • buszbérlet, • rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, • közterület használat engedélyek kiadása, • talált tárgyak kezelése, • hirdetmények kezelése, • termőföld bérleti/vásárlási ajánlatok elektronikus úton való közzététele, • beadványok átvétele, • jegyzőkönyvek felvétele, • leértesített levelek átadása, kezelése, • okmánybélyeg árusítása, • ügyfelek tájékoztatása, irányítása, • lakcímváltozás bejelentése. Az ügyfélszolgálaton folyamatos az ügyfélfogadás.

73

A hivatali kötelező feladatokon kívül az ügyfelek segítése érdekében APEH, MÁK, MEP, NYUFI egyszerűbb nyomtatványait is beszerezték az ügyintézők, így az ügyfeleknek nem kell Kaposvárra beutazniuk ügyintézés céljából (a korábban havonta egyszeri kihelyezett ügyintézés is megszűnt, NYUFI 2007. 01. 1-től, MÁK 2008. 07. 01-től, MEP 2009. 04. 01-től nem tart kihelyezett ügyintézést). Krízistámogatás 2009. 07. 01-től hatályos a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló 136/2009. (VI.24.) Korm. rendelet értelmében 2009. 08. 01-től lehet igényelni az egyszeri, vissza nem térintendő támogatást. E rendelet értelmében a jogosultság igazolása jegyzői hatáskör, mellyel kapcsolatos feladatokat az ügyfélszolgálat látja el. Városfejlesztés- és üzemeltetés Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda végzi a városfejlesztéssel, működéssel, üzemeltetéssel, magas- és mélyépítéssel, energia ellátással, zöldterület fenntartással, környezetvédelemmel és a hulladékgazdálkodással, ingatlan vagyonnal kapcsolatos nyilvántartási feladatokat. Az iroda további feladatkörei: • állattartással kapcsolatos panaszok kivizsgálása, • ebek kötelező veszettség elleni védő oltásának előkészítése • méhállomány nyilvántartása, a jelzett növényvédelmi munkákról a méhészek folyamatos értesítése, • a mezőgazdasási művelésre is alkalmas területek hasznosítása, bérbeadása, • vadkár eljárások lebonyolítása a közigazgatási területen működő vadásztársaságokkal, • parlagfű mentesítésre kötelezési ügyek.

74

Korábbi időszakok fejlesztései Sikeres pályázatok megírásához majd a projektek megvalósításához komoly szakmai, pénzügyi, szervezési és koordinációs munka szükséges, ami kizárólag csapat munkában valósítható meg. A polgármesteri hivatal és a képviselő testület összehangolt munkájának eredményeképpen városunk évek óta sikeresen pályázik és valósít meg fejlesztési projekteket. A projekteket a fejlesztési dokumentumokban megfogalmazott célkitűzések mentén fogalmazzuk meg. Az Önkormányzat gazdasági programját alapvetően befolyásolják a II. Nemzeti Fejlesztési terv stratégiai fejlesztési programjai, illetve Ágazati Operatív Programjai, valamint a II. Nemzeti Fejlesztési Tervhez kapcsolódó Regionális Fejlesztési Operatív programjai, nevezetesen a Dél Dunántúli Operatív Program és hozzá kapcsolódó Stratégiai Fejlesztési Programok.

Legfontosabb megvalósult, vagy megvalósulás alatt álló projektek: Országos programok: 1.)

6-os számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program Ütemezés: 2009-2011.

2.)

68-as számú főközlekedési út Barcs-határátkelő – és Megyehatár közötti szakaszának 11,5 tonnás tengelyterhelésnek való megfeleltetése. Közlekedésfejlesztési Operatív Program Ütemezés: 2009-2011.

3.)

Mecsek-Dráva Hulladékgazdálkodási program, melynek keretében a Déldunántúli Régió 319 települése érintett és a program keretében egyesített hulladéklerakó és hulladékkezelő rendszer épül ki, sor kerül továbbá a bezárt hulladéklerakók rekultivációjára. Környezet és Energia Operatív Program Ütemezés: 2009-2011. A települési szilárdhulladék-gazdálkodási rendszerek fejlesztése projekt (KEOP 1.1.1.) teljes beruházási költsége:18 722 901 e Ft. A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs projekt (KEOP 2.3.0.) teljes beruházási költsége: 8 641 645 e Ft. (A Barcsot érintő fejlesztések beruházási összértéke: 1 950 000 e Ft, tervezett befejezés: 2011.06.)

4.)

Barcsi kistérség ivóvízminőség-javítási program (két fordulós pályázat: I. forduló: pályázati előkészítés, tervezés, amelynek fejlesztési költsége: 24 800 e Ft, tervezett befejezése: 2009.; II. forduló: ivóvíz-javítási beruházások, amelynek beruházási költsége: 494 747 e Ft, tervezett befejezése: 2010.) Környezet és Energia Operatív Program KEOP 1.3.0.

5.)

BNI Vízvári Tagóvoda fejlesztése (8/2009. (II. 26.) ÖM rendelet alapján)

75

A beruházás tervezett megkezdésének időpontja: 2009. november, befejezés időpontja: 2010. június. Regionális Operatív Programok: 1.

Kistérségi Járóbeteg Központ kialakítása (új gyógyászati egység kialakítása, meglévő épületek átalakítása – rekonstrukciója, közlekedési felületek kialakítása, műszerezettség és gyógyászati technológia kialakítása). A pályázat beadásra került, és a pályázat támogatásban részesült. A építési kivitelezési közbeszerzési eljárás tervezett eredménye 2009. október, a támogatási szerződés várhatóan 2009. novemberben megkötésre kerül. DDOP 3.1.3.B Integrált járóbeteg szakellátó központok fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség 663 000 e Ft, ütemezése: kezdés 2009. november, befejezés: 2010.)

2.

Móricz Zsigmond Művelődési Központ fejlesztése (új épületépítés, közlekedési és zöldfelületek kialakítása, belsőépítészet és színház-technológia). A pályázat beadásra és befogadásra került, az értékelés során a pályázat tartaléklistára került. DDOP 4.1.1.D Pécs Európa Kulturális Fővárosa 2010 programhoz kapcsolódó regionális fejlesztések megvalósítása (Tervezett beruházási összköltség: 888 000 e Ft.)

3.

Alap és Középfokú Oktatási Intézmények rekonstrukciója (BNI Arany János és Deák Ferenc Általános Iskolák, valamint a Széchenyi Ferenc Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium rekonstrukciója). A beadott pályázat az első fordulóban nyert. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. DDOP 3.1.2./2F Humán közszolgáltatások fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség: 1 260 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. november, befejezés 2010.)

4.

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ szolgáltatásainak fejlesztése (orvosi rendelő kialakítása, szénsavkádas kezelés feltételeinek megteremtése, tornaszoba kialakítása, parafangó kezelés feltételeinek kialakítása, pihenőhelyiség kialakítása, medence kiépítése, belsőépítészeti és technológiai berendezések). A beadott pályázat az első és a második fordulóban nyert. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményesen lefolytatásra került, a beruházás 2009. augusztusában megkezdődött. DDOP 2.2.1.B Komplex turisztikai termékcsomagok kialakítása (Tervezett beruházási összköltség: 179 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. augusztus, befejezés 2009. december.)

5.

Városi területek rehabilitációja (Dráva Völgye Középiskola, Szakképző Iskola, Városi Könyvtár, Ifjúság utca, Barátság utca közötti területekre). A beadott pályázat az első fordulóban nyert, a második forduló lezárása 2009. októberében várható. Az építésre vonatkozó közbeszerzési eljárás folyamatban van. DDOP 4.1.1.A Funkció bővítő integrált városfejlesztési akciók támogatása (Tervezett beruházási összköltség: 434 020 e Ft. Ütemezés: kezdés 2009. december, befejezés 2010.)

76

6.

Városi területek rehabilitációja III. Városközpont fejlesztése. (Szabadidőpark, Hősök tere, egészségügyi intézményi területek rehabilitációja). A pályázat beadási határideje: 2009. 11. 30. DDOP 4.1.1.B LHH Integrált városfejlesztési akciók támogatása (Tervezett beruházási összköltség: 445 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)

7.

Barcsi Nevelési és Oktatási Intézmények Városi Bölcsőde fejlesztése. (nyílászárók cseréje, burkolatok felújítása, komplett fűtéskorszerűsítés, a villamos hálózat felújítása, belső és külső játszóeszközök felújítása, vizes blokkok felújítása, akadálymentesítés és 25 %-os férőhely növekedés létrehozása csoportszobával és tornaszobával). A pályázat beadási határideje: 2009. 12. 01. DDOP 3.1.1. D Szociális alapszolgáltatások és gyermekjóléti alapellátások infrastrukturális fejlesztése (Tervezett beruházási összköltség: 77 000 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)

8.

Barcs Város belterületi vízrendezése. (Vasvári Pál, Bem, Martinovich utcák, Piramis házak mögötti terület). A pályázat beadási határideje: 2009. 10. 15. DDOP 5.1.5 B Települési bel- és külterületi vízrendezés (Tervezett beruházási összköltség: 88 888 e Ft. Ütemezés: kezdés 2010, befejezés 2010.)

Régiós és egyéb pályázatok (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT): Az Operatív Programokba nem illeszthető, de az Önkormányzat számára kötelező feladatok a belterületi közutak fenntartása és rekonstrukciós munkáinak elvégzése. Ezen kötelezettség megvalósítására a Kormányzat régiós szinten a „Leghátrányosabb Helyzetű Kistérségek Felzárkóztatási” keretéből, illetve a „Decentralizált Fejlesztési Programok Támogatási” keretéből biztosít forráslehetőséget a Regionális Fejlesztési Tanácsok döntési hatáskörében (TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT). TEKI, LEKI, CÉDE, TEUT és egyéb pályázatok támogatásával megvalósuló fejlesztések: 1.)

Barcsi Gyógyfürdő és Rekreációs Központ beléptető rendszerének átalakítása és a téli öltöző bővítése (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezési határidő: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 12 318 e Ft.

2.)

Barcs-Somogytarnóca, Szabadság utca felújítása (TEUT keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezési határidő: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 26 427 e Ft.

3.)

Parkolók kialakítása a Deák F. u. és Kodály Z. u. között (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 15 000 e Ft.

77

4.)

Gyalogos forgalmú járda kialakítása a Szentesi utca északi oldalán a Béke utcai elágazás és a Segesvári utcai bekötés között (CÉDE keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 11 415 e Ft.

5.)

Drávai szabad-strandra vezető kerékpárút átvezetése a híd alatt (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 9 687 e Ft.

6.)

Gázvezeték kiváltása a Móricz Zsigmond Művelődési Központ előtt (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 3 850 e Ft.

7.)

Transzformátor csere a Szociális Központnál (LEKI keret) Tervezett kezdés: 2009. december Befejezés: 2010. szeptember Tervezett beruházási költség: 3 200 e Ft.

78

Összegzés – SWOT Barcs város helyzetértékelésének SWOT analízise

ERŐSSÉGEK

GYENGESÉGEK

•

kedvező természeti adottságok

•

magas munkanélküliség, összetétele kedvezőtlen

•

változás szándéka, változtatásra irányuló akarat

•

kevés a helyben mobilizálható tőke

•

térségi identitástudat

•

befektetőket nem vonzó feltételrendszer

vonzó, érintetlen táj

•

•

értelmiség alacsony aránya, lakosság képzettsége alacsonyabb az országos átlagnál

•

termálvizek megléte

•

minőségi turisztikai infrastruktúra és a kapcsolódó szolgáltatások hiánya

•

mezőgazdasági adottságok

•

nincsenek komplex turisztikai programcsomagok

•

agrártermelési tapasztalatok, termelési hagyományok

•

kedvezőtlen demográfiai helyzet

•

településen belül kiépített közműinfrastruktúra viszonylagos fejlettsége, közúthálózat sűrűsége

•

alacsony a lakosság gazdasági aktivitása

•

fejlett oktatási és szociális infrastruktúra

•

magas a szociálisan hátrányos helyzetű rétegek aránya

kedvező határmenti fekvés

•

•

kedvezőtlen kistérségi térszerkezet, kisméretű települések, kistérségi úthálózat gyengesége

•

országon és régión belüli nehézkes megközelíthetőség, elkerülik az országos és nemzetközi gyorsforgalmi útvonalak.

•

feldolgozóipari tapasztalatok, termelési hagyományok

•

jelentős kereskedelmi kapacitások

•

alacsony hozzáadott értékű termékek termelése, alacsony versenyképesség

•

működő ipari park

•

bevásárlóturizmus és kereskedelem visszaesése

•

ipari tevékenységre alkalmas barnamezős területek állnak rendelkezésre.

•

helyi felsőfokú képzés hiánya

79

LEHETŐSÉGEK

VESZÉLYEK

•

befektetés-ösztönző feltételek megteremtése

•

kedvezőtlen demográfiai folyamatok

•

feldolgozottsági szint emelése

•

politikai folyamatok kedvezőtlen hatásai

•

innovációs készség erősítése

•

elhúzódó gazdasági válság

•

turisztikai szolgáltatások infrastruktúrájának fejlesztése

•

mélyülő munkanélküliségi folyamatok

•

szoros térségi gazdasági együttműködés, kistérségi összefogás erősítése

•

hagyományos termékek piac vesztése

•

határmenti gazdasági kapcsolatok erősítése

•

fejlesztési források esetlegessége

•

termál klaszter erősítése

•

természeti-, környezeti értékek károsodnak

•

szociálisan hátrányos helyzetű rétegek térbeli koncentrációja, leszakadó városrész

•

Turisztikai programcsomagok kialakítása

•

kerékpárút-hálózat fejlesztése

•

az országon belüli periférikus elhelyezkedés felerősödik

•

humánerőforrás fejlesztése

•

hátrányos helyzetű csoportok aránya nő, szociális válság alakul ki

•

határmenti elhelyezkedésre épülő logisztikai ágazat fejlesztése

•

a képzett munkaerő elvándorlása fokozódik a megfelelő minőségű munkahelyek hiányában

•

fenntartható fejlődés környezeti és infrastrukturális feltételeinek megteremtése.

•

a hasonló turisztikai adottságokkal rendelkező hazai és külföldi térségek fejlődése miatt idegenforgalmi versenyképessége csökken

•

a regionális fejlesztési elképzelések között nem szerepelnek kellő súllyal az a város és térségének szükségletei, igényei

•

rendelkezésre álló EU fejlesztési források

•

növekszik a befektetői érdeklődés a város iránt

80