HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda 4028 Debrecen, Kemény Zsigmond u. 7. Tel: 52/446-435; tel/fax: 52/536-735 E-mail: [email protected] Ikt.sz: 660/1/2013

OM azonosító: 030881

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda

HELYI PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tevékenységen alapuló komplex képességfejlesztő program

2013. szeptember 1-től

2

Készítette: …………………………….. intézményvezető aláírás

Intézmény OM - azonosítója: 030881

Legitimációs eljárás - Az érvényességet igazoló aláírások: 659 /2013. ( 5 ) határozatszámon elfogadta:

Véleménynyilvánítók:

……………………………………… nevelőtestület nevében

………………………………………….. Óvodai szülői szervet nevében SZMK elnök

…………………………………………………… szakalkalmazottak nevében 660/2013. ( 6..) határozatszámon jóváhagyta: ……………………………………………………. intézményvezető Ph. Egyetértését kinyilvánító: ………………………………………………… Fenntartó, működtető nevében Hatályos: a kihirdetés napjától 2013.09.01. –től visszavonásig A dokumentum jellege: Nyilvános Megtalálható: www. kemenyzsigmondovi.hu

Verziószám: 1/1 eredeti példány

3 TARTALOMJEGYZÉK sorszám I. 1. 2. II. 1. 2. 3. 3.1. 3.2. 3.3. 3.4. 4. 5. 6. 6.1. 6.2. 7. 7.1. 7.2. 8. 9. 9.1. 9.2. 9.3. 9.4. 9.5. 9.6. 10. 10.1. 10.2. 10.3. 10.4. 10.4.1. 10.4.2. 10.4.3. 10.5. 10.6. 11. 12. 12.1. 12.2.

Megnevezés Bevezető Helyzetkép Óvodánk bemutatása Az óvoda személyi és tárgyi feltételei A program felépítése Gyermekképünk Óvodaképünk Óvodai nevelésünk célja A nevelési cél érdekében az óvoda egészére vonatkozó feladatok Alapelveink Specifikumaink Kompetencia alapú nevelésünk Óvodánk csoportszerkezete Az óvodai élet szervezése Teljeskörű egészségfejlesztési program Teljeskörű egészségfejlesztési program rendszere Teljeskörű egészségfejlesztési program tartama Nevelés tervezése Dokumentumok vezetése Gyerekek fejlettségi állapotának nyomon követése, mérése, értékelése Befogadás A nevelés keretei Játék A tevékenységekben megvalósuló tanulás Értelmi képességek, képességfejlesztés és differenciálás Tehetséggondozás Munka jellegű tevékenységek Szabadidős tevékenységek Komplex tevékenységek rendszere Anyanyelvi nevelésünk A külső világ tevékeny megismerése: matematika Környezettudatos szemléletre nevelés Művészeti tevékenységek Vers, mese Ének-zene, énekes játék, gyermektánc Rajzolás, mintázás, kézimunka Mozgás Jó gyakorlatainkról Ünnepeink, rendezvényeink, jeles napok Óvodánk kapcsolatrendszere Partnereink Óvoda-család kapcsolat

Oldalszám 5 6 6 7 8 8 8 9 9 10 11 12 13 14 15 17 18 28 29 30 34 36 37 43 48 53 55 59 67 67 70 75 83 85 87 89 93 97 98 101 101 101

4

Sorszám

MEGNEVEZÉS

Oldalszám

12.3. 12.4. 13. III.

Óvoda-iskola kapcsolat Kapcsolattartás más intézményekkel Gyermekvédelem az óvodában Óvodai program a sajátos nevelési igényű gyerekek számára

102 103 104 109

1.

Autizmus spektrumzavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar Bevezetés Amit az autizmusról tudni kell A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének gyakorlata óvodánkban, célok, feladatok Metodikai felépítés Napirend önkiszolgálási készségek Tervezés Tevékenységek szervezése Játék Külső világ tevékeny megismerése: tanulás Strukturált munka Egyéb vizuális segédeszközök Zenei interakció Vizuális nevelés mozgás Az enyhe és középsúlyos értelmi fogyatékosok óvodai nevelése Mellékletek

110

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 1.7. 1.8. 1.8.1. 1.8.2. 1.8.3. 1.8.4. 2.1.8.5. 1.8.6. 1.8.7. 2. IV. 1.sz, 2. sz. 3. sz. 4. sz. 5. sz. 6. sz.

Egységes értelmezést segítő fogalomtár Gyermeki interjú kérdések a teljeskörű egészségfejlesztő program méréséhez Tulajdonságlista a tehetségígéretek azonosításához Nevelési terv minta Egyéni fejlesztési terv minta A program végrehajtásához szükséges, a nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

110 110 112 113 114 115 117 118 118 119 119 119 120 120 121 122 126

5

BEVEZETÉS Helyi nevelési programunk felülvizsgálatát és módosítását a 255/2009 (XI.20.) Korm. rendelet Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII.28.) Korm. rendelet módosításáról tette szükségessé. Ezen túl a program módosításakor a következőket vettük figyelembe: 

1993. évi LXXIX törvény a közoktatásról



A Kormány 363/2012.(XII.17.) Korm. rendelete az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról



2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről



229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelete a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról



20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról



32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról



Az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról Gyermekvédelmi törvény



2003. CXXV. Törvény az előmozdításáról



1991. évi LXIV. Törvény a gyermekek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20.-án kelt Egyezmény kihirdetéséről



277/1997.(XII.22.) Korm. Rendelet a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól, kedvezményeiről



Fábián Katalin: Tevékenységközpontú óvodai nevelési program

intézmények

egyéni bánásmódról és az esélyegyenlőség

Helyi nevelési programunk készítésekor a Tevékenységközpontú óvodai nevelési program koncepciójára építettünk, beépítve és hangsúlyozva a helyi értékeinket, sajátosságainkat. A sajátos nevelési igényű (autista, középsúlyos értelmi fogyatékos) gyermekeink esetében, a gyógypedagógiai csoportban is a nevelés általános célkitűzéseinek megvalósítására törekszünk.

6

I. . HELYZETKÉP 1. Az óvodánk bemutatása Óvodánk a város szélén, dinamikusan fejlődő lakótelepi és kertségi környezetben található. Tömegközlekedési eszközökkel, autóval jól megközelíthető. Az épület korszerű, minden csoportnak tágas foglalkoztató és öltöző-mosdó helyisége van. Ezen túl több közös tér biztosítja a szabadidős programok színvonalas szervezését. A parkosított, jól felszerelt udvar és a 70m 2-es tornaterem tapasztalatszerzésre, mozgásfejlesztésre és rendezvények lebonyolítására ad kitűnő lehetőséget. Közel a Sportuszoda, sportcsarnok, a Nagyerdő, melyek kitűnő lehetőséget biztosítanak a mozgásra. Az épületben nagyméretű személylift van, ami sérültek akadálymentes közlekedését segíti az óvoda három szintjén. Óvodásaink a város különböző pontjairól érkeznek. 2003 szeptembere óta gyógypedagógiai csoportban foglalkozunk autista, autisztikus jegyeket mutató, középsúlyos értelmi fogyatékos sajátos nevelési igényű gyermekekkel. A csoport működéséhez minden személyi és tárgyi feltétel, speciális fejlesztő program biztosított. Alapító okiratunk szerint - szabad férőhely esetén-, integrált körülmények között befogadunk más sajátos nevelési igényű gyermekeket is. A dolgozók befogadó attitüddel, jó hangulatú, családias légkörben együtt dolgozó közösséget alkotnak. A nevelőtestület életkor és érdeklődés szerint különböző, színes egyéniségekből áll. A közösségünkre jellemző, hogy innovatív, az új iránt fogékony és nyitott a partnerek felé. Széleskörű szakmai kapcsolatokkal rendelkezünk. Partneri igény szerint , három jó gyakorlatunkkal referencia-intézményi szerepet is betöltünk régiónkban. Sokszínű tevékenységek biztosításával, egyénre szabott fejlesztő programmal gondozzuk a tehetséget és felzárkóztatjuk a lemaradókat. Óvodánkban kiemelten, hagyományokra építetten kezeljük az egészségmegóvást, melyben hangsúlyos szerep jut a szabadidős tevékenységek szervezésének. Ebben mintát, példát adunk a családoknak is. Az óvodánkban a mai kornak megfelelő az infrastruktúra, melyet folyamatos fejlesztéssel, felújítással, pályázatokkal, alapítvány útján, illetve a kötelező eszköz-és felszerelési norma beszerzéseivel biztosítottunk.

7

2. AZ ÓVODA SZEMÉLYI –és TÁRGYI FELTÉTELEI

Munkakörök PEDAGÓGUS: óvodavezető Óvodavezető-helyettes Gyógypedagógus Óvodapedagógus Pedagógiai munkát közvetlen segítő: dajka Gyógypedagógiai asszisztens EGYÉB: Konyhai kisegítő-tálalós

Jelenlegi létszám 1 fő 1 fő 1 fő 15 fő

Összesen:

18 fő

8 fő 8 fő 1 fő

1 fő

2 fő

2 fő

- fűtő-udvaros

2 fő

2 fő

- óvodatitkár

1 fő

1 fő 32 fő

A helyi pedagógiai programunk megvalósításához a személyi feltételek biztosítottak. Arra törekszünk, hogy az óvodapedagógusok olyan képzéseken vegyenek részt, melyek céljaink megvalósítását segítik. Továbbképzési stratégiánk területei: o egyéni képesség-és kompetencia fejlesztés o jó gyakorlataink :szabadidő szervezés, informatika, SNI –sek integrálása o gyógypedagógiai (logopédus, fejlesztő pedagógus, mozgásfejlesztő, beszédfejlesztő ) irányultság és ezek kiemelt támogatása. A tárgyi feltétek biztosítottak, de az elhasználódásuk miatt folyamatos cserére van szükség. A nevelőmunkát segítő eszközök és felszerelések beszerzése folyamatosan történik, a pedagógiai program végrehajtásához szükséges jegyzék a mellékletben található.

8

II. A program felépítése 1. GYERMEKKÉPÜNK Óvodánkban elsősorban nyitott, kiegyensúlyozott, érzelmekben és élményekben gazdag, szellemi, értelmi és biológiai értelemben is egyedi személyiségű gyermekeket szeretnénk nevelni, akik rendelkeznek kezdeményező és együttműködő képességgel, képesek az egymással, illetve: a felnőttekkel való toleranciára, kulturált kommunikációra. Fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód és a személyiség komplex fejlesztésének elvét, melynek alkalmazásával igyekszünk gyermekeink kompetencia készségeit, képességeit kibontakoztatni, különösen segíteni a gyermek pozitív énképének kialakulását, kreatív, öntevékeny, önmegvalósító, önállóan dönteni tudó személyiségjegyeik kialakulását. Arra törekszünk, hogy gyermekeinkben alapozódjon meg az, hogy hogyan kell egyéniségüknek megfelelően esztétikumot, multi-és interkulturális értékeket, szépséget felfedezni, az őket körülvevő világban környezettudatosan élni. Szeretnénk, ha gyermekeink egyéni érdeklődésüknek megfelelő alapozással tájékozottak lennének az informatika világában.

2. ÓVODAKÉPÜNK: Gyermekeinket élményekben gazdag, esztétikus, optimális feltételeket biztosító, vidám, biztonságot adó környezetben, gyermekközpontúságot, befogadó nevelést és egyenlő hozzáférést adó óvodában neveljük, ahol az óvodapedagógusok vallják a játék – különösen a szabad játék - primátusát, képesek a gyermekek számára érzelmi és tárgyi biztonságot, otthonos légkört, tartalmas programokat, tevékenységeket biztosítani. Óvodánkban legnagyobb hangsúlyt fordítunk az érzelmi dominanciára – különösen a gyermekek önazonosságának megőrzésére, ápolására, erősítésére -, a játékos tevékenységrendszerre, a szabadidős kultúra megalapozására, a gyermeki önmegvalósítás, önkifejezés megerősítésére, a gyerekek egészséges életvitelének megalapozására, másodlagos szocializációjuknak biztosítására. Fontosnak tartjuk, hogy óvodánkban az anyanyelvi nevelés áthassa az egész óvodai életet, a gyermekek folyamatosan, egyéniségüknek megfelelően elégítsék ki kommunikációs és kooperációs igényüket. Az eltérő motiváltságú szükségletek kielégítését olyan inklúziók megtartásával végezzük, mint az interkulturális nevelésen alapuló integráció és a differenciálás pedagógia koncepciójának konkrét biztosítása, megvalósítása . A sajátos nevelési igényű gyermekeink fejlődését speciális, a hátrányok kiegyenlítését segítő környezetben, inkluzív szemlélettel, optimális feltételek mellett biztosítjuk. Óvodánk bizalmon nyugvó, a befogadó attitűdhöz megfelelő környezetet biztosító, teljesítménykényszertől mentes, családokkal szemben nyitott, együttműködő, a gyerekek nevelésében pótolhatatlanságukat hangsúlyozó. Helyi pedagógiai programunk az „Óvodai nevelés országos alapprogramjá”-nak, a „Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve „és „Az Autizmus Kutatócsoport Szolgáltató Központjának Szakmai Programja” figyelembe vételével készült, építve az óvoda eddigi sajátos értékeire, hagyományaira

9

3. AZ ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA: Az esélyegyenlőség biztosításával az óvodáskorú gyerekek teljes személyiségének, egyéni ütemű fejlődésének, a nevelési-tanulási folyamatok, valamint az iskolára alkalmassá tevő kompetenciák életszakaszhoz szükséges kompetenciák önállóságra neveléssel, öntevékenységek biztosításával, sikeres tevékenységek által való elérése, kiemelve a környezettudatosságra és az egészséges életmódra nevelés területét. A sajátos nevelési igényű (autista) gyermekeknél az egyéni képességek, fejlettségek, kompetenciák mellett megvalósítható legjobb szociális adaptációk elérése. 3.1. A NEVELÉSI CÉL ÉRDEKÉBEN AZ ÓVODA EGÉSZÉRE VONATKOZÓ FELADATAINK:  Az egészséges életmód alapvető szokásainak alapozása: - a gyermek testi-lelki szükségleteinek maximális figyelembe vételével.  Az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása: - a gyerekek közti kommunikációs és kooperációs képességek fejlesztésével, az erkölcsi értékek alapozása toleráns viselkedési formák elsajátításával, közös élmények biztosításával, szokások, normarendszerek stabilizálása.  Értelmi nevelés megvalósítása: alapvető és kulcskompetenciák fejlesztése, tevékenykedtetés, cselekedtetés, sikeres tevékenység előtérbe helyezésével.  A szülőföldhöz kötődés identitás erősítése, multikulturális értékrend kialakítása.  Komplex gondolkodásmód alakítása: - a környező világ összetett folyamatainak felfedeztetése.  Környezettudatos szemléletmód alakítása: - esztétikus, harmonikus, tiszta környezet dominanciájának érvényesítésével.  A beszédkedv fenntartása valamennyi óvodai tevékenység során. A beszédhibák korrigálása mintaadással, sok beszélgetéssel.  Az egyéni sajátosságokhoz igazodó inkluzív pedagógia érvényesítése (esélyt adó, egyéni eltérést toleráló, életkori jellemzőkön belüli, ill. azokon túli eltérések).  A sajátos nevelési igényű gyerekek állapotának megfelelő különleges gondozási igény kielégítése: - speciális környezetének, fejlesztésük optimális feltételének, kommunikációs, szociális, kognitív fejlesztésének folyamatos biztosítása.

10

3. 2. ALAPELVEINK  Gyermek és nevelésközpontúság, illetve befogadó nevelés elve.  A játék kiemelt szerepének preferálása.( minden tevékenységgel kapcsolatban ) .  Nevelésünk fő meghatározója:  esélyegyenlőség megteremtése  egységesség  együttműködés  kölcsönös tisztelet  autonómia  gyermeki aktivitásra építés  az egyenlő hozzáférés megteremtése ( egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség )  A játékosság elve (a gyermek játékos alaptermészetére építünk).  Tevékenység, cselekvésközpontúság elve tevékenységek belső motiváltságra építése).

(legfontosabb

a

 A gyermeki szükségletek figyelembe vételének elve, különösen kiemelve a gondozást, a speciális szükségletek kielégítését.  Egyenlő hozzáférés elve  Egyenlő bánásmód elve  Esélykülönbségek csökkentésének elve  Érzelmi dominancia elve (döntésképesség, közös élmények, közös szokások, közös normarendszerek ).  Spontaneitás (folyamatos tevékenységre, tapasztalatszerzésre ihlető környezet) elve.  Inklúziós szemlélet ( integráció, differenciálás, egyenlő esélyteremtés )  Nyitott, családokkal együtt intervenciós gyakorlat

nevelő

óvoda,

ahol

érvényesül

az

11

 Gyermeki személyiségfejlesztésünk:  individualizált  tudatos  kompetencia alapú  tevékenységeken keresztül történő  természetes komplexitásra épülő  egyéni teherbíró képességet figyelembe vevő ( önmagához való fejlesztés )  egészséges önérvényesítést támogató  különleges gondozást, fejlesztést figyelembe vevő  belső fegyelemre építő  Frekventáltan alakítjuk a gyermekek kreativitását (a gyermeki gondolkodásban és cselekvésben a sajátos látás és megoldásmód hangsúlyozása )  Együttműködés elve ( az óvoda minden partnerével )  A nemek társadalmi egyenlőségével lebontásának támogató elve.

kapcsolatos

előítéletek

3. 3. SPECIFIKUMAINK:  Valóságos tevékenységekre való felkészítés, a mindennapi élethelyzetekben folytatott kooperációban és kommunikációban.  Négyes feladatrendszerben történő tevékenykedtetés: - komplex tevékenységek, környezettudatos szemléletmód.  A szabadidő sajátos szervezése, hasznosítása.  A természetről, az egészséges életvitelről vallott felfogásunk:egészségközpontú szemléletmódunk, egészségfejlesztési programunk.  Informatikai nevelés.  Az autisztikus jegyet, középsúlyos értelmi fogyatékosságot és a pszichés fejlődés zavarait mutató gyerekek különleges gondozásának és készségeik kompenzációs fejlesztésének, speciális egyéni motivációs rendszerüknek kialakítása: - egyéni integrálási lehetőségük biztosítása.

12

3.4. KOMPETENCIA ALAPÚ NEVELÉSÜNK Óvodapedagógusaink programunk szellemének megfelelően, módszertanilag megújulva követik a kompetencia, ill. a kompetenciafejlesztést. Célunk: a gyermeki személyiséget átfogó személyiségjegyek – szokások, érzelmek, ismeretek, képességek – oly módon történő fejlesztése, hogy sikeres cselekvések által, adott helyzetben megfelelő tudással, készségekkel, helyesen alkalmazott hozzáállással, vagyis kompetenciákkal rendelkezzenek a gyerekek. Felfogásunk szerint ezek a kompetenciák, képességek – pszichomotoros , kognitív, affektív-összességéből állnak, melyeket gyakorlatunkban alapvető, ill. kulcskompetencia területek alá sorolunk. Óvodai nevelésünk területén legfontosabb, alapvető kompetenciának tartjuk a kognitív – mely minden kompetencia működés alapja,-, ill. a személyes kompetenciát és ezek fejlesztését. Az Európai Unió élethosszig tartó tanulás kulcskompetenciái közül – programunk tartalmának megfelelően-, ill. annak figyelembe vételével, hogy az óvoda a kompetencia fejlesztés területén is alapozó funkciókat lát el- a következőket tartjuk számunkra fontosnak:  anyanyelvi kommunikáció  matematikai és természettudományos kompetencia  szociális kompetencia  kulturális kifejezőkészség kompetenciái Véleményünk szerint a gyerekek az ismeretátadás és képességfejlesztés segítségével akkor jutnak igazán jól működő gyakorlati tudáshoz, ha:  a fejlesztési célok egyénre szabottak  a gyerekek belső késztetéseire alapozottak  tevékenységeken keresztül, tevékenységek által megvalósítottak, gyakorlatorientáltak  tartalmilag differenciáltak  problémaközpontúak  gondolkodásra, felfedező tanulásra buzdítóak  a pedagógus – gyerek együttműködésén alapszik  változatos módszereket, eszközöket, értékeléseket használunk Meggyőződésünk, hogy a kompetencia fejlesztésnek az ismeretátadás mellett a gyakorlatban nagy hangsúlyt kell fektetnünk a tevékenységeken alapuló, használható készségek, képességek kiművelésére, meg kell kezdenünk alapozni a helyzetnek megfelelően cselekedni tudó gyermeki személyiséget. Törekszünk sokoldalú és hatékony egyéni képességfejlesztésre, ezek eredményeinek szintjeit abban mérjük, hogy a gyerekek mennyire képesek a különböző tevékenységek végzésében képességeiket érvényesíteni. Programunk megfelel a kompetencia központúságnak, mert cél, feladat és tevékenységrendszere, szemlélete pedagógiai tevékenységstruktúrája, eszköz, módszer és értékelési rendszere koherens a kompetencia alapú nevelés feltételeivel, elvárásaival.

13

Eddigi gyakorlatunk:- a tevékenység által történő fejlesztés nem más, mint kompetenciafejlesztés, ezt folytatva célirányosan alapoznunk kell a programunknak megfelelő alapvető és kulcskompetenciákat. Fejlesztésünk komplex személyiségfejlesztés, ezért egyes képességek több kompetencia területen is megjelennek. Az óvónők alapvető feladatai a kompetenciafejlesztésben:  fejlesztésközpontú szemlélet  rendszerben történő gondolkodás  céltudatosabb pszichológiai és módszertani ismeretszerzés, tervezés, felkészülés  átgondoltabb mérési, értékelési kultúra A programban jelölt nevelési területek után megadottak azok az alap-és kulcskompetencia területek, ill. a területeken belül súlyozva ( * fontos; ** nagyon fontos, *** legfontosabb ) azok a képességek, melyek kompetenciafejlesztést igényelnek.

4. AZ ÓVODÁNK CSOPORTSZERKEZETE Az óvoda hagyományait, az óvodapedagógusok hozzáállását, a szülők igényeit figyelembe véve óvodánkban törekszünk a homogén (kis, középső, nagycsoport és a 4 évig óvodába járók) csoportok kialakítására, de a beiratkozások során felvételt nyert gyerekek életkori összetétele miatt heterogén csoportok is kialakulnak. A csoportszerkezet kialakításakor törekszünk arra, hogy a csoportok között megfelelő legyen a hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A gyógypedagógiai csoportunkba szakértői véleménnyel kerülhetnek be a gyerekek, ezért vegyes korosztály a jellemző. A heterogén, részben osztott csoportokban nem nagy az életkori különbség, hisz egymáshoz közelálló életkorú gyermekek kerülnek egy csoportba. Indokoltság esetén további óvodai nevelésben maradó gyermekek esetében a tevékenységek szervezésének az általános óvodai irányelvek megtartása mellett magasabb szintűnek kell lenni. A csoportokban meg kell oldani az adott tevékenységek homogén korosztállyal való gyakorlását, a különböző korosztályokkal és a különbözőséget mutató társakkal való viselkedésmódok elsajátítását. Ezért: Az óvodai élet mindennapjaiban lehetőséget kell biztosítani a csoportok közötti átjárhatóságra, egymással történő kommunikációra, kooperációra. A nagy udvarunk adta lehetőséget továbbra is ki kell használni a különböző korcsoportok közös tevékenységeire, együttjátszására.

14

5. AZ ÓVODAI ÉLET SZERVEZÉSE A gyermekek egészséges fejlődését, fejlesztését óvodánkban a rugalmas keretű, rendszerességet, biztonságot, kiegyensúlyozott légkört adó változatos tevékenységeket biztosító napi-és hetirend kialakítása teszi lehetővé. Nálunk a csoport napi és hetirendjének kialakítása az óvónők kompetenciája. Intézményünkben a napirend – párhuzamosan végezhető differenciált tevékenységrendszer, ami : - rugalmas keretű - folyamatos - helyi szokásokat, adottságokat figyelembe vevő, - a szabad játékot preferáló, - a tevékenységek feltételeit, helyes arányait biztosító, - a szabad levegőn való tartózkodást biztosító, - a mozgási lehetőségeket hangsúlyozó - a különböző tevékenységekhez idomuló - a gyermek egyéni szükségleteihez igazodó Hisszük, hogy az elmélyült, érdeklődéssel, belső motivációval folytatott tevékenységhez, valódi aktivitáshoz, nyugalom, kellemes miliő, értelmes fegyelem szükséges. A szeptember 01-től május 31-ig terjedő időszak napirendjét a fentiek szerint, a gyermekek biológiai (életkor, alvás-mozgásigény, étkezés rendszeres időpontja), társas szükségleteit szem előtt tartva kell az óvodapedagógusoknak kialakítania. Mivel a nevelés nem zárul le május 31.-én, ezért a nyári időszak napirendjének is ( június 01-től augusztus 31-ig) tartalmasnak, a gyermeki szabadságot tekintetben tartónak, gondosan megtervezettnek kell lennie. Az óvodapedagógusnak ebben az időszakban is kötelessége, hogy a gyermekek számára kötetlen formában, az évszak örömeit, lehetőségeit kihasználó tevékenységeket biztosítson. A napirendben az egyes tevékenységre fordított idő rugalmasan változtatható, a körülmények, az évszakok, váratlan események stb. hatására, de tartalmaznia kell állandó, mindig ismétlődő elemeket is. Hetirend: Nálunk a hetirend kötetlen és szabadon választott tevékenységek folyamatos, rugalmas rendszere, melynek kialakítása minden csoportban óvónői kompetencia. Óvodánkban a hetirendnek: -

a gyermekek fejlődéséhez igazodva változónak kell lennie erősítenie kell a csoportok szokásrendszerének alapozását segítenie kell a csoportok életritmusának ütemezését

A hetirend összeállításának elvei: - a befogadás ideje alatt fokozottan érvényesülnie kell a lazább, rugalmasabb hetirend alkalmazásának. - A nagycsoportos gyerekek esetében törekedni kell a napi-és hetirend pontosabb betartására.

15

6. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM Intézményünk egészségnevelő programját egy olyan folyamatnak tekintjük, ahol élethelyzete4ket alapozunk meg konkrét, reális céllal, a gyerekek életkori sajátosságait figyelembe véve. Ezért fő célunk: felelősséggel fejleszteni gyermekeink azon képességeit, melyek birtokában képesek lesznek arra, hogy fokozott kontroll alatt tartsák saját egészségüket, vagyis javítsák, alakítsák azt. Helyzetelemzésünk alapján – például genetikai tényezők problémái, környezeti tényezők, életmód, egészségügyi ellátásrendszer hiányossága, szűrővizsgálatok nem túl jó eredménye, szülői attitűdök hiányosságainak megismerése az egészséges életmód terén – kiemelten fontos feladatnak tartjuk.:  az egészségfejlesztésű modellünket holisztikus szemlélettel kezelni ,  tiltó, figyelemfelhívó módszerek helyett hitelessé, vonzóvá tenni az egészség megóvását,  az egészség örömteli megélését,  a harmonikus élet, az egészség értékként való kezelését,  biztosítani a megfelelő feltételeket, tevékenységeket,  pedagógusi példamutatást:- kezeljék, közvetítsék az egészséges életvitel elveit,  minden lehetőséget felhasználni az egészségnevelésre,  vonzó életvezetési alternatívák nyújtása,  alapozni a gyerekek egészséges életstratégiájának kialakítását,  fokozottan figyelni az egyéni adottságok ( hallás, látás, mozgás, hiperaktivitás ) kezelésére  olyan készségeknek a fejlesztését, amivel a gyerek egészségét képes megőrizni, védeni élete folyamán,  kialakítani a beteg, sérült, fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkészséget. Legfontosabb elveink:  Természet és társadalom harmóniájának elve ( természet-épített környezetember harmóniája .  Testi-lelki egészség elve (az egészséges élet igényének kialakítása, értékként kezelése).  Rendszerszemléletre nevelés elve ( problémalátás-megoldás, kompetenciák.  Fenntarthatóság elve (szűkebb-és tágabb környezet iránti személyes attitűdök.  Társas készségek fejlesztésének elve ( érzelem, erkölcs, konfliktuskezelés, döntési képesség, együttműködés stb. ).

16

Egészségnevelésünk színterei, megjelenési formái Szükségesnek tartjuk, hogy minden óvodai területnek része legyen. Így:  Környezeti nevelés: ember és környezete, környezetvédelem, harmónia a természettel.  Mozgás-testnevelés:- állandó szerves része a mindennapoknak.  Művészeti tevékenységek. A művészetek esztétikai csatornáin a gyerekek szellemére, lelkére való hatás azért, hogy alakítsa kreativitásukat, alapozza az emberhez méltó életminőség kialakításának kompetenciáit.  Kirándulások, séták: ember- környezet kapcsolata, testedzés.  Szabadidős tevékenység: testi-lelki feltöltődés, kikapcsolódás.  Gyümölcsnapok: egészséges táplálkozás.  A komplex egészségnevelés: például hétfői beszélgetőnap ( egészséges életmód, együttélési szabályok megtartása stb.). Fontosnak tartjuk, hogy egészségnevelő programunkat partnereinkkel – védőnő, orvos, fogorvos, ÁNTSZ, konyha ) – is megismertessük. Célunk, feladataink megvalósítása érdekében egészségfejlesztési programunkat a következő felépítés szerint működtetjük:

17

„ Az egészség nem minden, de az egészség nélkül minden semmi.” ( Artur Schopenhauer)

6.1. TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAM RENDSZERE Egészségvédelemre nevelés 1. Prevenció

a) a gyermekek egészségének védelme:  betegségek megelőzése  egészségmegőrzési szokások alapozása b) egészséges és biztonságos környezet megteremtése c) a környezettudatos magatartás szokásainak alakítása d) balesetmegelőzés e) egészségpropaganda

2.Korrekció a) Speciális testi-lelki nevelési feladatok ellátása b) szakemberek segítségének igénybe vétele ( szükség szerint)

Testi nevelés 1. Mindennapi szükségletek: - gondozás a) Egészséges életmód, higiénés szokások alapozása b) testi-lelki egészség megóvása c) mozgásigény kielégítése 2.Testedzés, kondicionálás

Mentálhigiénés nevelés 1. egészséges életvezetés 2. érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció

a. m m a) mindennapi mozgás b) a gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése c) testnevelés

TESTI-LELKI SZOCIÁLIS ÉRETTSÉG ELÉRÉSE

18

6.2. A teljeskörű egészségfejlesztési program tartalma Egészségvédelemre nevelés 1.Prevenció a) Egészségvédelmi és a betegségmegelőzési szokásaink tartalma A fertőző betegségek (cseppfertőzés), Fontosnak tartjuk az élelmiszerek pl. gyümölcsök folyóvíz alatti mosását, különböző tárgyak ( játékok, bútorok stb.)rendszeres fertőtlenítését, a zsebkendő használatát és utána a kézmosást. Az egyszerűbb rendellenességek kifejlődésének megelőzése:  az érzékszervi hibák kialakulásának megelőzése (rendszeres látás, hallás szűrővizsgálatok)  beszédhibák felfedezése, szakemberhez történő irányítás  tartás-rendellenességek felderítése, korrekciója (heti rendszerességgel lábtorna a csoportokban) b ) Meggyőződésünk, hogy az egészséges és biztonságos környezet csak derűs, nyugodt légkörben, a gyermeki szükségletek kielégítésével biztosítható. Fontos, hogy a gyerekek környezetébe a balesetmentességet biztosított esztétikus, színharmonikus, gazdag, sokféle tevékenységet biztosító eszközök kerüljenek. Biztosított legyen a megfelelő egészségvédelmi szokások betartásának ( pl. szellőztetés, megfelelő hőmérséklet, árnyékos-napos udvarrész ) lehetősége. c) A környezettudatos magatartás szokásalakításának tartalma a program 75. oldalán található d). Az egészségnevelés megvalósulása szempontjából alapvető feladatunk a gyereke testi épségének megóvása, ezért rendszeresen tartanunk kell tudatos baleset-megelőzési felvilágosítást a veszélyérzet képességének kialakítása érdekében, a következő tartalommal:  baleseti helyzetek felismertetése, közlekedési szabályok gyakorlása,  új eszköz esetén az eszköz használatának bemutatása ( új udvari játék, kerti szerszámok stb. )  balesetvédelmi oktatás: figyelem felhívás balesetveszélyes helyzetekre ( pl. séták, kirándulások alkalmával) e).. Egészségpropagandánk: Hisszük, hogy az egészségnevelési, programunk csak akkor lesz eredményes, ha szorosan együttműködünk a családdal, a szülőkkel. A program hatékony működtetése érdekében fontosnak tartjuk, hogy az óvodánk egészségfejlesztési pedagógiai tevékenysége kapcsolatban legyen a gyerekek egészségügyi szakhálózati tevékenységével. Pl. szűrések, tisztasági vizsgálat stb.

19

Az együttműködés formái: tanácsadói szolgálat:    

Családsegítő Központok igénybevétele, családterápia Szakszolgálatok. egészségfejlesztő szerep betöltése. A sajátos nevelési igényű gyermekek szüleinek családterápia. védőnő, orvos, ÁNTSZ

tájékoztatás:  szülői értekezleteken aktuális kérdésekben  óvodai nyílt napok keretében  előadások , fórumok szervezése neves előadók részvételével  filmvetítés, vita, kiadványok, könyvek, tájékoztatók ajánlása

rendezvények a szülők és gyerekek számára   

családi egészségnapok óvodai egészségnapok tömegsport, kirándulások, túrák

2.. Korrekció Ha a gyerekben a betegség a prevenció ellenére kialakul, vagy veleszületett a probléma, akkor szükségesnek tartjuk az egyéni igénynek megfelelő speciális testilelki feladatok alkalmazását. Úgy mint: kiemelten kezelni a szülőkkel a bizalomra épülő jó kapcsolattartást, fokozottan figyelni az inklúzív környezet megteremtésére, fenntartására, nem vagy csak szükség szerint, alkalmanként végezni szegregációt. A testi-lelki egészség helyreállításához a problémának megfelelően szükség szerint igénybe kell venni a szakemberek segítségét is, ezzel felgyorsítjuk, hatékonyabbá tesszük azt a habillitációs folyamatot, mely ismét alkalmassá teszi a gyereket az egészség örömteli megélésére.

20 TESTI NEVELÉS Óvodánkban a testi nevelést az egészséges életmód kialakításának egyik domináns elemeként kezeljük, mely nálunk magába foglalja a gondozásról vallott nézeteinket, a test, a szervezet felfedezésére vonatkozó nevelési felfogásunkat, a mozgásszokások alakításáról vallott elképzeléseinket Mi a gyerekek óvodai gondozását a nevelés szerves részének, alapvető szükségletkielégítő tevékenységnek és a gyermeki egészségmegóvás fontos feltételének tekintjük. Ezért nálunk a gondozási teendők ellátásának alapvető elvei:  a gyermeki önállóság biztosítása (egyéni képesség szerint)  a türelmes, kiváró, de mégis ösztönző óvónői magatartás,  a fokozatosság, következetesség betartása,  a család-óvoda összehangolt gondozás gyakorlása. Higiénés nevelésünk tartalma: Személyi higiénés nevelés : ☺ testápolás - igény kialakítás o önálló kézmosás begyakorlása, o kéztörlés minden mosdás után szárazra, o fogápolás, szájhigiéne, o zsebkendő használata, o WC - használat szükséglet szerint ☺ egészséges ruházat, helyes öltözködés: o a ruházat igazodjon az időjáráshoz, biztosítsa a gyermek szabad mozgását, óvjon a sérülésektől o a szokások alakításánál építünk a gyerek más tevékenységeire is Környezethigiéniára nevelés : ☺ a helyiségek, csoportszobák higiéniája  legyen tiszta levegő  elégséges megvilágítás  megfelelő hőmérséklet ☺ a felszerelések higiéniája  balesetmentes, ép játékeszközök  megfelelő tárolás / pl. gyurmák, festékek /  folyamatos takarítás / dajkai feladat / ☺ az udvar higiéniája  gondozott, ápolt növényzet  felásott, fellocsolt homokozó  a szépítés higiéniája- esztétikai nevelés élősarkok, virágok, akváriumok – rendszeres gondozás, ápolás az év minden szakában ☺ kulturált étkezés higiéniája  esztétikus terítés  kulturált étkezés, esztétikus eszközök ☺ a szervezet edzése, testnevelés  ajánlott a tornaruha használata

21

Hisszük, ha sérült a gyerek lelke, akkor egészsége is sérülhet. Ezért fontosnak tartjuk gyerekeinket megtanítani arra, hogy:  pozitív dolgokat, eseményeket örömmel éljék át,  a negatív dolgokat viszont ne csak külsőként szemléljék, hanem igyekezzenek a problémákat megoldani. Szükségesnek tartjuk a gyerekek testének rendszeres edzését, amit nemcsak a mozgásigény egyik kielégítési formájának tartunk, hanem a lelki egészség megóvás fontos elemének is. ( pl. az idegrendszerre pozitívan hat). A gyermeki mozgásigény kielégítése óvodai nevelésünkben nagy hangsúlyt kap, áthatja az egész óvodai tevékenységrendszert, így hatékonyan segíti a gyerekek egészségmegőrzését. Az óvodánkban folyó kondicionálás, testedzés, sportolás tartalma: Mozgásszokások alakítása: – az alapvető mozgáskészségek kimunkálása, – mozgástevékenység megvalósítása, – az önálló testedzésre történő nevelés, – aktív pihenés biztosítása. A mindennapi mozgás, a gyermeki testi képességek fejlődésének elősegítése, a testnevelés tartalmi kidolgozása a program 93. oldalán található. Az óvodapedagógus feladatai az egészségvédelemre és testi nevelés terén: -

-

a gondozási feladatok megoldása motoros képességek fejlesztése, egészség-megóvási prevenció, szokások alakítása, gyermekhez igazodó, gyermeki önállóságot tiszteletben tartó segítségadás, a mozgás feltételeinek folyamatos biztosítása, újítása, mozgásaktivitás növelése, fejlesztése- egészség megóvási készségek kialakítása gyermeki pihenés kedvező feltételeinek megteremtése minden tanév elején – szükség szerint év közben is- a gyermek életkorának megfelelő tartalommal balesetvédelmi oktatás megtartása a gyermekek részére, amiről írásos dokumentáció készüljön a csoportnaplóban együttműködés az egészségügyi szolgálattal a szűrővizsgálatok elvégzésében, a szülők egészségmegőrző szemléletének alakítása, felvilágosító munka, egészséges és biztonságos környezet biztosítása speciális testi-lelki feladatok ellátása.

22

ÓVODÁS KOR VÉGÉRE - képesek legyenek szükségleteiket önállóan kielégíteni. Rendelkezzenek szilárd szokásrendszerrel : személyi , környezeti higiénia terén. - Váljon igényűkké a rendszeres mozgás. - Ismerjenek alapvető baleset-megelőzési szabályokat. (közlekedés, udvaron, játszótér, kirándulás stb.) MENTÁLHIGIÉNÉS NEVELÉSÜNK Óvodánk nevelési rendszerének legmeghatározóbb eleme a mentálhigiénés nevelés. Valljuk, hogy totális személyiségfejlesztés csak egészséges gyermek esetében történhet. A mi felfogásunkban az egészség a gyermek testi, lelki és szociális-jóléti állapotát jelenti. Számunkra a mentálhigiénés nevelés a gyermek lelki egészségén és védelmén kívül jelenti a megfelelő érzelmi, erkölcsi, közösségi és szocializációs fejlődés biztosítását, a környezetével, önmagával és társaival kialakított harmóniáját. Meggyőződésünk, hogy a gyermek lelki egészségének, egészséges életvezetésének alapja (családon kívül):  az érzelmi biztonságot adó,  mozgásban gazdag, egészséges napirend, életrend, korszerű táplálkozási és higiénés szokások szerint működő aktív, örömteli tevékenységeket biztosító óvodai élet,  helyes, következetes, egységes, stabil szokásrendszer  a jó családi és munkahelyi légkörben dolgozó lelkileg egészséges óvodapedagógus. Szükségesnek tartjuk az érzelmileg sérült, pszichés fejlődés, valamint tanulási, beilleszkedési zavarral küzdő gyerekek problémájának prevencióját, korrekcióját. Ez a Nevelési Tanácsadóval együttműködve, az óvodában integrált körülmények között, szakirányú végzettséggel rendelkező kolleganők bevonásával valósul meg. Intézményünkben befogadjuk a sajátos nevelési igényű gyermekeket, toleráljuk különbözőségüket, a problémájuknak megfelelő speciális eljárásokkal, gyógypedagógus segítségével fejlesztjük őket. Mentálhigiénés nevelésünk alapelve az érzelem dominanciájának az elve, melynek érvényesítésével a gyermek minden észlelésére, tapasztalására úgy tekintünk, mint érzelmeiknek alapjára. Valljuk, hogy a gyermek életében az érzelmeknek uralkodó szerepük van, így tulajdonképpen motivációként jelen vannak a gyerekek életében, tetteiben, alapvetően meghatározzák a gyermek környezethez, személyekhez, tárgyakhoz, önmagukhoz való viszonyát.

23

Mi az érzelmek minden fajtáját figyelembe véve az életkor szerinti differenciálódást (intellektuális, esztétikai, erkölcsi - morális) egyformán szükségesnek tartjuk kezelni és fejleszteni. Erre legsikeresebbnek tartjuk a játékot és a különböző gyermeki tevékenységeket, megnyilvánulásokat. Meggyőződésünk, hogy gyermekeinknek egyaránt meg kell tapasztalniuk pozitív-és negatív emóciókat, melyeket a gyermeki szocializáció különböző fokain, különböző módokon (pl. hang, testmozgás, mimika) kifejezésre is kell tudni juttatniuk, mert azt valljuk, hogy a tapasztalatok nagyon meghatározzák a gyermekek szocializációját. Fontosnak tartjuk a gyermeki felelősségérzés képességének megalapozását. Ezért szükséges számukra biztosítani a különböző választási, döntési, helyzetmegoldási lehetőségeket, melynek során megtanulhatják irányítani saját érzelmeiket és megtapasztalhatják, hogy az érzelmeken kívül más vezérlőelvek is vannak. Mi a gyermekek elsődleges szocializációja során kialakult értékekre támaszkodva teremtünk olyan pedagógiai szituációkat, állandó értékrendet, mellyel fejlesztjük a gyermek énképének, személyiségtudatának kialakulását, illetve erősítjük önkifejező, önérvényesítő törekvéseiket. Ezért szükségesnek tartjuk a -gyermek fejlődése érdekében - a családból hozott hibásan működő szokások, életérzések, erkölcsi normák koordinálását, illetve annak megláttatását, hogy az emberek különböznek egymástól. Ezért elfogadjuk a gyerekek különböző életmódjából, kultúrájából, szülői hátteréből adódó eltérő szokásokat, de szükségesnek tartjuk a a közösségben való tevékenykedés együttélési alapnormáinak betartását. Tehát erkölcsi nevelésünk alapjának tekintjük a betartható szokás-és szabályrendszerhez való alkalmazkodást. Az erkölcsi és közösségi nevelésünk terén nem célunk az „ egyformásítás” , de célunk a modell követéssel történő szabálykövetésre nevelés, az együttműködés, az egymásra figyelés, segítségadás, az együttélési szabályok megtartásának képességalapozása, cselekvésre késztető légkörben, jó közérzettel. Fontosnak tartjuk a személyiségfejlődés folyamán alakuló egyéni fejlettségnek megfelelő önértékelési, ill. társak értékelési képességének formai és tartalmi megalapozását, a gyermeki jellem alakulásának pozitív irányba történő irányítását. Óvodai csoportjaink közösségének kialakításában alapvetően meghatározónak tekintjük az utánzásra, cselekvésre épülő szociális tanulás folyamatát. Ebben a folyamatban hangsúlyozzuk az óvodapedagógus és a dajka modell szerepét, hiszen nekik kell a szociális, erkölcsi szokások szabályait közvetíteni a gyermek felé, ezáltal a gyermek itt tanulja meg azokat a szerepeket, viselkedési formákat, közösségi normákat, mely a társas közösségi tevékenységeik meghatározóivá kell, hogy váljanak. Elvünk, hogy:  az óvodai gyermekközösség tevékenységeken keresztül alakul.  a tevékenységeknek a gyermek egyéni és közös élményeit kell erősíteni,  az óvodapedagógus-gyermek, gyermek-dajka, gyermek-gyermek kapcsolatot pozitív attitűd, érzelmi töltés jellemezze  egymás személyiségének tolerálása szükséges  a viselkedés szilárd szokásrendszerét kell kialakítani,  a felnőtti megítélésnek értékekre, szokásokra azonosnak kell lennie.

24

Valljuk, hogy óvodánkban egyéniségek alkotják a csoportok közösségeit, akiknek biztosítani kell akarataik, vágyaik, érzelmeik közösségi kereteken belüli megvalósítását. Meggyőződésünk, hogy a társas viselkedés keretei között kell kialakítanunk a gyermeki önkontrollt, szabálytudatot, mert így lesznek képesek igazodni a környezetük normáihoz, így erősödik viselkedésük önszabályozó rendszere., viselkedésük így fogja tükrözni magatartásukat. Egészségközpontú szemléletmódunk alapján hisszük, hogy a gyermek eredményes értelmi nevelésének biztosítéka a lelkileg is egészséges gyermek. Az óvodapedagógus általános feladatai a gyermek mentálhigiénés nevelésében: az egészséges életvitel, érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés, szocializáció terén.: -

Az egészséges életvezetés kompetencia képességeinek alapozása. Az életvezetési hibák elkerülésére nevelés. Empatikus, a gyermek személyiségét övező bizalom, együttérző, támogató óvónői magatartás megvalósítása. Biztonságot nyújtó, derűs, családias, toleráns, különbözősséget elfogadó környezet biztosítása. Szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás, együttműködés megvalósítása. A gyermek teljes személyiségének és mikrokörnyezetének megismerése. Hitelesség, őszinteség. A szeretet, a törődés, az egymás iránti figyelmesség, tisztelet képességeinek fejlesztése. Az érzelmi megnyilvánulások felismerésének és az arra való reagálások képességének fejlesztése. Az élménybefogadás képességének fejlesztései, közös élményekre épülő tevékenység szervezésével. A gyermekek indulat megnyilatkozásainak kezelése. Az érzelmi zavarok tompítása, leépítése. A családi szocializáció mulasztásából adódó korrekció. A különbözősség elfogadására nevelés. Közösségi élet és magatartás szokás- és normarendszerének alapozása. A modellkövetéssel történő szabálykövetésre nevelés. Pozitív jellemformálás. Felnőtt-gyermek demokratikus partnerviszony kialakítása. Szociális tanulás feltételeinek, szituációinak kezdeményezése. A családokkal való együttnevelés biztosítása.

25

AZ ÓVODÁS KOR VÉGÉRE : -

-

Váljanak nyitottá, a természeti és emberi környezetben megnyilatkozó jóra és szépre, tiszteljék és becsüljék azt, érzelmeikben tudják kifejezni. Ösztönözze a gyermeket, az aktív sikerhez kapcsolódó érzelmek, az új helyzetek kezelésének képessége Képesek legyenek gyakorolni:         

az egymásra figyelés, a segítségadás konkrét formáit az együttérzés :-kudarc, fájdalom, bánat esetén az örömszerzés módjait, igazmondást, felelősségérzetet, társas érintkezést, kommunikáció technikáit, a művészi, esztétikai élményekhez, erkölcsi szokásokhoz kapcsolódó érzelmek átélését, egyéni fejlettségnek megfelelően a reális értékelést, önértékelést, az önkontrollt együttműködés, együttélés szabályait, a felelősségérzés képességét, a különböző választási és döntési helyzetek lehetőségeit.

A teljeskörű egészségfejlesztési programunk korszerű és hatékony működtetése érdekében szükségesnek tartjuk a program területének évenkénti mérését, az eredménytől függően esetleges korrekcióját. A gyerekek mérése 18 pontos interjúkérdéssel történik, melynek a 9., 10 és 11. kérdésére a választ az óvodapedagógus adja, megfigyelései alapján. A kérdőív értékelése után szükséges a hatékonyság növelése érdekében az óvodapedagógus által végzett területek szintjének megállapítása is. Szintek: - tudatosságvállalás ( nincs, átlagos, jó, kiemelkedő ) - a téma iránti érdeklődés ( nincs, esetenként előfordul, folyamatosan van), - környezettudatos magatartás, életvitel ( nincs meg a szokás- szabályrendszer , alakulóban van, egyéni fejlettséghez mérten megvan) - az egészségmegőrzés értékként kezelése ( nincs, esetenként előfordul, egyes területeken van, életkornak, egyéni fejlettségnek megfelelően van). Ismétlődő mérés esetén van-e ismeret vagy attitűd változás ( igen, ha igen mi az; nem ). Van-e cselekedeteikben változás? ( igen, ha igen mi az; nem) . A mérőlap a függelékben található.

26 Teljeskörű egészségfejlesztés kompetenciái ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK Személyes

Kognitív

- az egészség értékként kezelésének képessége - betegség megelőzésének képessége egészség megóvásának képessége

- érzékelés, észlelés

- higiénés szokások betartásának képessége

- figyelem,

- étkezési szokások betartásának képessége

- emlékezet

- szükségleti igények kielégítésének képessége

- gondolkodás

- balesetmegelőző képesség

- problémamegoldó

- viselkedés képessége - önállóság - frusztrációs tolerancia képessége - koordinált mozgás képessége - finommotoros képesség - ügyesség, pontosság, gyorsaság - együttélési képesség - együttműködési képesség - éntudat - önbizalom - tolerancia - empatikus képesség - szabályt megtartó képesség - konfliktuskezelő képesség - értékelési képesség ( ön-és társ) - egymásra figyelési képesség - etikus viselkedés képessége - segítségnyújtás képessége - erőfeszítés képessége - önmotivációs képesség - döntési képesség

képesség - tanulási képességek

27

- kooperációs képesség - kommunikációs képesség - kreativitás - érzelmi kifejezőképesség - felelősségvállalás képessége ( gondolkodásban és cselekvésben) - szabadság megismerésének képessége - akaraterő képessége - vitakészség - véleményalkotó képesség - önzetlenség, figyelmesség, - környezettudatos magatartás - életstratégia alakító képesség

28

7. A NEVELÉS TERVEZÉSE Óvodánkban a tervezés alapja a gyermekcsoport ismerete, ezen belül az egyes gyermekek fejlettségi szintje. A célból és a négyes feladatrendszerből következően a tervezésnél az inklúzió szemléletét alkalmazzuk ( differenciálás, esélyteremtés, egyénre való tervezés ). A tervezés előkészítő folyamatában fontosnak tartjuk a következő makro-tényezők figyelembe vételét:  a gyermekek folyamatos megfigyelését, mérését  élményeik meghallgatását,  a társakkal való közös élmények, tapasztalatok nyújtását,  a helyi sajátosságok szem előtt tartását. Alapelvünk, hogy a tervezésnek a tevékenységekből kiindulva a nevelés-tanulás komplex egymásra hatását figyelembe véve kell történnie, spontán és tudatos hatások együttesének alkalmazásával,figyelve az egyes gyerek eltérő fejlődési ütemére. Törekednünk kell arra, hogy a gyermeki globális látásmódnak megfelelően komplex formában tervezzük meg az óvodai nevelést. Tervezésünk legfontosabb rendező elvei a természet jeles napjai - mely magába foglalja a négy évszak, ünnepek-hagyományok eseményeit- is, illve kompetencia szemléletünk. Ezek ismeretében kell megtervezni az óvodai élet egészét, - a gyermekek napirendjét, hetirendjét, életmódját, közös élményeit, tapasztalatszerző megfigyeléseit. Tervező munkánk követendő szempontjai:      

rugalmas keretű napirend, tevékenységeket tartalmazó hetirend, tudatos anyaggyűjtés, heti tervezés kooperatív technikák alkalmazása, kompetencia alap.

Nálunk a tervezés: projektrendszerű, bipoláris, mert nemcsak az óvónő tervez, hanem a gyermek is aktív részese az alkotás, a kitalálás, felfedezés, a felismerés és megoldás együttes élményének. Gyermekeinket ért spontán és tudatos hatások tartalmát, közvetítésének alkalmait, módjait a gyermekek egyéni pszichikai jellemzőit, fejlődése figyelembe vételével folyamatosan, különböző óvodai dokumentumokban (személyiséglap, egyéni fejlesztő terv, nevelési terv, egészségterv , szükség szerinti tehetséggondozási terv, értékelő feljegyzések, havi pedagógiai program, heti terv, napirend, hetirend), rögzítjük, elemezzük, értékeljük:- majd az értékelés eredményeire építve történik a tervezés következő ciklusának elkészítése.

29

7.1. Dokumentumok vezetése A csoportra vonatkozó minden neveléssel kapcsolatos dokumentum saját tervezésű, elektronikus úton kinyomtatott csoportnaplóban található. A napló kiállítása kézzel írott formában történik, a törvény által előírt tartalommal. A gyógypedagógiai csoportban, ill. minden integráltan nevelt sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az általános csoportra vonatkozó tervezésen túl a fogyatékosság típusának megfelelő fejlesztő program és egyéni fejlesztő terv készítése szükséges. A tervezés elvei:  Kompetencia szemléletű.  Projektrendszerű.  A tervezés tükrözze a program szellemiségét (élményszerű óvodai élet, tevékenységközpontúság, játékosság, környezettudatos szemlélet stb.)  A tervezés nélkülözhetetlen eleme a tudatos nevelőmunkának.  A tervezésnek lehetnek olyan mozzanatai, amit nem szükséges írásban rögzíteni.  Jelentős mértékben építünk a gyermeki spontán ötletekre, tapasztalatokra.  A tervezést anyaggyűjtés előzi meg: - kiemelten ügyelve a multikulturális értékekre.  Nem halmozzuk az ismeretanyagot, a meglévőkre építve, alaposabb, többoldalú tapasztalatszerzést tervezünk.  A nevelés-tanulás tervezést komplex egységként kezeljük. Nem szükséges vázlat írása.  Az óvónő önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során.  A gyerekcsoportok tervét az egy csoportban dolgozó óvónők együtt készítik el, közösen felelősek a terv megvalósításáért.  A fejlesztőprogramok készítésekor szükséges a csoport óvónői közötti egyeztetés, szükség szerint gyógypedagógusával való megbeszélés, illetve szakvélemények ( ha van) figyelembe vétele.

30

7.2. A gyerekek fejlettségi állapotának nyomonkövetése, mérése, értékelése Csoportjainkban az óvodába lépés pillanatától nyomon követjük a gyerekek fejlődését ( bemeneti mérés). óvodásainknál elsődleges és legfontosabb mérési eszköz a megfigyelés, amit kiemelten a játékban, de a gyerek minden más tevékenysége közben is alkalmazunk. Minden óvodapedagógus saját csoportjában végzi megfigyeléseit, rendszeresen vezeti azokat a gyermek személyiséglapján. az objektivitás érdekében szükségesnek tartunk dirrekt mérések elvégzését is. – Preffer preventív mérés - Tudáspróba ( nevelőtestület által kidolgozott kimeneti mérés) A méréseket minden esetben elemzésnek, értékelésnek kell követnie. Fontos megállapítani, hogy a gyerek önmagához képest, illetve a 3-7 éves korában a kimenethez ( iskolára alkalmas, iskolára kész ) képest, mely területeken fejlett, hol van lemaradás. A mérésekből, elemzésekből, értékelésekből rendelkezésünkre álló adatokra támaszkodva a fejlesztés irányát, módját meghatározó egyéni fejlesztési tervet kell készíteni, amit a tervezési ciklus végén számszerű adatokkal ( pl. a gyerekek által készített rajzokkal, feladatlapokkal) alátámasztott, szakszerű, szöveges értékeléssel kell ellátni. Erről a szülőt is tájékoztatni kell. Alapelveink:  objektivitásra törekvés ( tényszerű adatok )  érvényesség (azt mérjük, amit mérni szeretnénk)  a mérés eredménye nem lehet megpecsételés a gyermek számára  alapértéknek tekintjük a gyerekek saját ütemét és önmagukhoz mért fejlődését  a mérést-értékelést meghatározott rend szerint végezzük Az óvoda mérési rendjét a következő táblázat tartalmazza:

31 A GYEREKEK FEJLETTSÉGÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSI-ÉRTÉKELÉSI RENDJE

Korcsoport

Bemeneti mérés

Óvodába érkezés első hetében. Kiscsoport Értékelés : 1 hét végén

Személyiség- egyéni Prefer lap szerinti fejlesztőterv mérés mérés szerinti mérés Óv. lépés 2. November hetétől 1-től január folyamatosan 31-ig vagy vezetve. az érkezés Értékelés: 2. hetétől január és Értékelés: május 31.-ig. január 31-ig Ismétlő vagy kiscsop. az érkezés esetén 2. hetétől indulás től május szept.1. 31-ig értékelés: jan.-máj.31.

Tudáspróba Nevelési szerinti terv mérés értékelése

-

Szeptember 1-től január 31-ig, melynek része szeptember 1-től november 1-ig a befogadási terv Értékelés: január 31. és május 31.

Egészség program értékelése

-

Tehetségmérés, értékelés

-

Év végi értékelés

minden évben az éves tervben rögzített időpontra az összesített mérési eredmények elemzésével

32

Korcsoport Bemeneti Személyiség- egyéni Prefer mérés Tudáspróba Nevelési mérés lap szerinti fejlesztőterv szerinti terv mérés szerinti mérés értékelése mérés Óvodába szeptember Szeptember érkezés MéréS 1-től vagy 1-től január első folyamatos az érkezés 31-ig, Középső hetében. Értékelés: második február 1-től Értékelés hetétől május május 31-ig csoport : 1 hét Szeptember január 31-ig elsővégén 1-től második január 3 az érkezés hetében Értékelés: 1-ig, 2. hetétől január 31. február 1-től május 31-ig értékelés: és május május 31-ig május 31. Értékelés: 15-ig január 31. május 31.

Egészség program értékelése Mérés:

Tehetségmérés, értékelés

Év végi értékelés

minden szeptember évben az kétévente, a 1-től január éves partneri 31-ig, tervben igényfelmérés február 1- rögzített időpontjában , től május időpontra az a 31-ig összesített kiscsoportosok mérési kizárásával eredmények Értékelés: elemzésével Értékelés: január 31. december 15május 31. ig

33

Bemeneti Személyiség- egyéni mérés lap szerinti fejlesztőterv mérés szerinti mérés Óvodába Szeptember November érkezés 1-től 1-től január első január10-ig 31-ig vagy hetében. az érkezés Értékelés Értékelés: . 2. hetétől : 1 hét január 31-ig Értékelés: Nagycsoport végén január 31-ig vagy az érkezés 2. hetétől től május 31-ig Korcsoport

Prefer mérés

Január második, harmadik hetében

Tudáspróba Nevelési szerinti terv mérés értékelése Május másodiki, harmadik hetében.

Értékelés: Értékelés: január 20. május 20-ig

Szeptember 1 -től január 31-ig, február 1-től május 31-ig Értékelés: január 31. és május 31.

Egészség program értékelése

Tehetségmérés, értékelés

Év végi értékelés

Mérés:

szeptember 1-től január 31-ig, február 1től május 31-ig

minden évben az éves tervben rögzített időpontra az összesített mérési eredmények elemzésével

kétévente, a partneri igényfelmérés időpontjában , a kiscsoportosok kizárásával Értékelés: december 15ig

Értékelés: január 31. május 31.

34

Az egyéni fejlesztő terveknek mindig rá kell épülni az előző fejlesztési terv, személyiséglap, Prefer értékeléseinek eredményeire. Kiscsoportosok esetében – november 1-től január 31-ig terjedő egyéni fejlesztőterv alapja a bemeneti mérés eredménye A november 30-ig érkezett gyerekeknek kell január 31-ig személyiséglap értékelést elkészíteni. A december-januárban érkező gyerekeknél a fejlesztés alapja a bemeneti mérés. Az óvodapedagógus feladatai: -

a gyerekek felkészítése a mérésre, objektivitás megtartásával: rendszeres megfigyelések, elemzések, értékelések végzése a mérés-értékelés határidejének betartása átgondolt, személyre szóló tervek készítése szülők tájékoztatása a mérési eredményekről

8. BEFOGADÁS Eredményes óvodai nevelésünk meghatározó mozzanatának tartjuk a hozzánk érkező gyermekek óvodai befogadását. Azt valljuk, hogy a gyermek egész későbbi óvodai életére kihat a befogadás minősége. Ezért a gyermekek befogadását meghatározó elveink:     

az érzelem dominanciájának elve a gyermeki autonómia elve a gyermeki igény, testi-lelki szükségletek figyelembe vétele egyenlő hozzáférés elve befogadó attitűd és az annak megfelelő pedagógiai környezet kialakításának elve

Mi a fokozatos és folyamatos befogadást tartjuk óvodánkban a legeredményesebbnek. Az óvodánkba beiratkozott, 3. életévüket betöltött gyermekeket a kialakított csoportszervezés alapján egyszerre fogadjuk. Mi a fokozatosságon azt értjük, hogy több napon keresztül (az adott gyermeki igénynek megfelelően) egyre hosszabb időt tölt bent a csoportjában a gyerek. A folyamatosság számunkra egyrészt jelenti a rendszeres óvodába járást, ill. azt, hogy a gyermek akkor érkezzék meg – évközben bármikor – csoportjába, amikor betölti a 3. életévet. Indokolt esetben 1-1 gyermeknél nem zárkózunk el az anyás beszoktatástól sem. A szülők és az óvónők közösen döntik el, hogy meddig szükséges a gyermek fokozatos beszoktatása.

35

Fontosnak tartjuk, hogy az új kiscsoportosaink ne csak csoportjukban, hanem az egész óvodában jól érezzék magukat. Minél előbb tapasztalják meg, hogy befogadták őket, beletartoznak egy nagy család életébe, ahol szeretik, tisztelik, megértik, segítik őket. Ezért a nagycsoportosok esetenként meglátogatják őket és gondozásukban segítséget nyújtanak. A gyerekek befogadásával járó teendőket a kiscsoportos óvodapedagógusoknak tervben kell rögzíteniük. A tervnek tartalmaznia kell:  mikor, hány gyermek érkezik a csoportba  melyek a gondozás-nevelés feladatai  mikor és meddig szükséges, hogy mindkét óvónő és dajka bent legyen a csoportban  hogyan készítik fel a már bent lévő gyerekeket az újak fogadására  milyen és hány eszközt engednek meg behozni a csoportba  hogyan könnyítik meg a délutáni pihenés pillanatait  mikor, hány órára várják a nagycsoportosok segítségét  mik azok a teendők, amiben a szülők segítségét várják  a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében az egyéni szükségleteknek megfelelően tervezik meg a gyermekek befogadását. A középső, ill. nagycsoportba érkező új gyermekek számára (amennyiben néhány gyerekről van szó) nem szükséges az óvodapedagógusoknak elkészíteni a befogadási tervet, de annak szellemében kell eljárnia. A kiscsoportosok első szülői értekezletekor minden család számára kötelezően ki kell adni a gyermekek gyorsabb megismerését, befogadásának megkönnyítését szolgáló kérdőívet. Az óvodapedagógus feladatai :  bizalom, türelem, gyöngédség, segítség, együttérzés kifejezése a gyermekek fele,  megnyerő, nyugalmat árasztó környezet kialakítása,  megfelelő idő, átgondolt szervezés biztosítása a befogadáshoz,  gyermeki szükségletek kielégítése,  szülői kérdőívek sokszorosítása, kiosztása,  befogadási terv elkészítése.

36

9. A nevelés keretei

Az óvodai élet -tevékenység formái játék és tanulási tevékenység társas és közösségi tevékenység munka tevékenység szabadidős tevékenység A komplex tevékenységek rendszere

A társadalmi érintkezést megalapozó komplex tevékenységek

Társadalmi gyakorlat belső összefüggéseit tükröző komplex tevékenységek

Partnerkapcsolatok a nevelésben

Iskola

Család

külső kapcsolatok

37

9.1. JÁTÉK Tevékenységközpontú óvodai nevelésünkben a játék, szakmai feladataink között a középpontban áll. Hisszük, hogy programunk céljából adódó feladatainkat ezen a területen tudjuk – közvetve, a feltételeket biztosítva- a leghatékonyabban megvalósítani. Szükségesnek tartjuk erősíteni a játék külső környezetének játékpedagógiai hatását, ezért a játékfeltételek megteremtése során nagy hangsúlyt helyezünk a gyerekekkel együtt létrehozott, játékorientált környezet kialakítására. A játékkörnyezet kialakításának szempontjai:  Esztétikus, élményt nyújtó játékkörnyezet létrehozása.  Környezettudatos szemlélet alapozása.  Folyamatos, játékorientált tapasztalatszerzési lehetőségek biztosítása.  A gyerekek inspirálása az aktív játékra.  A meglévő ismeretek integrálásának segítése ( szükség és igény szerint ) Az óvodába lépéskor első teendők, felmérni a gyermek személyiségét, megismeri játékkultúráját. A játékszokások alakítására ekkor kell fektetnünk a legnagyobb hangsúlyt. Nagyon fontosnak tartjuk a pedagógiailag tudatosan alakított feltételek melletti szabad játéktevékenységet, amelyre a napirendben kötelezően biztosítunk időkeretet: az óvodába érkezéstől a folyamatos reggeli befejezéséig, ezen túlmenően a délutáni játékidőben is. Elvünk, hogy a szabad játék semmi mással nem pótolható, nem váltható ki mással. Szabad játékkezelésünk során játékirányítást, játékvezetést nem alkalmazunk, nem kezdeményezünk játékot, de biztosítjuk a játékfeltételeket, szükség és igény szerint együtt játszunk a gyerekekkel, reagálunk, megfigyeljük, segítjük a játékot. Kívánatos a gyermeki játékot támogató, bátorító, kiváró óvónői magatartásmód. Az óvónő játszóképességét, játékszeretetét meghatározónak tartjuk, a gyermekek játékának fejlődése érdekében. A játék során felmerülő konfliktusokat hagyjuk, hogy a gyermekek maguk között oldják meg, de balesetveszély esetén, illetve a durvaság megakadályozása végett – adott esetben – szükséges lehet az óvónői beavatkozás. Nem elvárás, hogy a gyerekek átadják egymásnak a játékeszközöket, a játéktevékenység befejezése előtt, de az viszont igen, hogy ismerjék a kultúrált visszautasítás módjait, és ezek betartására kell az óvónőknek nagy hangsúlyt fektetniük. Az otthonról hozott játékeszközök behozhatóak, a csoportban kialakult szokások szerint. A játékszokások kialakítása során, egyértelműen tudatosítjuk a gyermekekben, hogy kötelező a játékelrakás a befejezett játéktémák után, valamint a közös tevékenységek előtt. A többi esetben a csoportszokások határozzák meg a játékelrakás formáját.

38

A feltételteremtés során különösen nagy hangsúlyt fektetünk az óvodai társakkal átélt játékorientált közös élményekre, az élményforrásokban, játékérdeklődésben jelentkező eltérések mérséklésére, a játék differenciált támogatásával. Ezek mellett építünk a gyerekek spontán élményeire is. Élvezetes, magabiztos játék megszilárdítása érdekében fontosnak tartjuk a gyermek játéktanulási stratégiájának gyakorlással történő kialakítását. A tartalmas, elmélyült játék biztosításához szükséges élmények, tapasztalatok, játékforrások megszerzéséhez a szülők közreműködésére is számítunk. A mi óvodánkban a játékfajtákon belül dominánsak a tematikus és szimbolikus szerepjátékok és a különböző konstrukciós játékok. Ezen túlmenően fontosnak tartjuk a gyermek korához, egyéni fejlődési üteméhez mérten, élményeiknek megfelelően, a különböző játékfajtájú játékok játszását is. Azt valljuk, hogy a gyermeki személyiség harmonikus fejlődése érdekében a megfelelő arány megtartásával egyformán szükséges a múlt,- a jelen és a jövő játékainak megléte. Nálunk az óvodapedagógusok tevékenységét a tudatos jelenlét a gyermek játékához igazodó, indirekt játék-megnyilvánulások dominanciája jellemzi. , ahol igény- és szükség szerinti együttjátszással, támogató, serkentő, ösztönző magatartással, indirrekt reakciókkal segíti a játék kibontakozását. Adott szituációkban a helyes arányok mellett szükségesnek tartjuk, az óvodapedagógusok által kezdeményezett játékokat is. A játék során elfogadott a „ ráérős „ pedagógus, akihez a gyerekeknek oda lehet menni, lehet vele beszélgetni, lehet tőle kérdezni. Fontos számunkra a gyerekek közlésvágyának, beszédkedvének, metakommunikációs jelzéseinek , szóbeli kapcsolatteremtésének motiválása, segítése. Gyógypedagógiai csoportunkban a gyermekek játéka eltér a többi csoport játékától. Itt elsősorban nem a közösségi, hanem az egyénre szabott élmények szerepére és az óvónő-gyerek közös játékára tesszük a hangsúlyt. Egyéni fejlettségtől függően- a feltételek biztosítása mellett- ugyanúgy szükségesnek tartjuk a különböző játékfajták fejlesztését, bővítését, a különböző játékkezelési módokat. Elvünk, hogy a játék olyan komplex tevékenység, mely a pszichikumot, a kreativitást fejleszti, erősíti, élményt ad. Ezt tudatosan kell minden óvodapedagógusnak felhasználni a nevelés folyamatában céljai eléréséhez, ahhoz, hogy olyan kompetencia képességek, személyiségjegyek, tulajdonságok fejlődjenek ki a gyermekben, amelyek majd a játékon kívül is jellemezni fogják őket.

39

Az óvodapedagógus feladatai : a) az óvodapedagógus személyére vonatkozó feladatok terén:  legyen képes azonosulni a gyermekek elgondolásaival,  játékhelyzetekben tevékenysége legyen megnyerő, bizalomkeltő, meleg, engedékeny, a játékot támogató, ösztönző, inspiráló., segítő, motiváló, elfogadó, biztonságot adó. b) Komplex feltételrendszer biztosítása terén:  jellemezze: szabadság, sponteneitás, választás, felszabadultság, nyugodt, derűs, ösztönző játékkörnyezet biztosítása (óvónő-gyerek kapcsolat, figyelem-megosztás, gyermeki önállóság, kreativitás konfliktuskezelés stb. )  megfelelő hely biztosítása – csoportszobában és udvaron- a játéknak alárendelt gyermeki szükségleteknek megfelelően átstrukturálható terek biztosítása.  Elegendő idő biztosítása (pl. eltérő játékigényű gyerekek figyelembevétele, játékelrakásra fordított idő stb.)  Eszköz biztosítása (a játékeszközök a játékigénynek megfelelően legyenek, a nemek szerinti igénynek feleljenek meg, megfelelő mennyiségűek és fejlesztő hatásúak legyenek)  Szociális tér, szociális környezet ( pl. felnőtt minta utánzás, együttjátszás, ötletek, segítségnyújtás. Kortársak: ötlet, elfogadás, beépítés, kicserélés, versengés, kölcsönös kommunikáció, egymás megbecsülése.  Élmények, tapasztalatok biztosítása tartalom és téma szerint. c) A játék kibontakozásának segítése terén:  Az óvónő játékszervező tevékenységével segítse elő, az elmélyült játékot.  Az óvónő érdeklődő, segítő, partnerségre törekvő játékmagatartásával támogassa a gyermekek önmegvalósítását a játékban.  A gyermek optimális játékfejődését biztosító játékkörnyezet kialakítása. d) Az óvodapedagógus és a gyerek játéka terén:  rendszeres felkészülés a játékra: tervszerű, tudatos (spontán hatások figyelembe vételével)  az adott játékhelyzetekben, a játékra hatás vagy játékirányítás, vagy játékvezetés alkalmazásának helyes megítélése, e) A játszóképesség és beállítódás terén:  a gyermekek játékához igazodó óvónői játszóképesség alkalmazása ( kommunikáció a játékban, empátia, kreativitás, szervezőképesség, „mintha” helyzetekhez való alkalmazkodás és annak megteremtése )

40

A terület hangsúlyossága miatt kiemelten fontosnak tartjuk a kompetenciák fejlesztését a következő táblázat szerint: ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

SZEMÉLYES - türelem

KOGNITÍV - érzékelés, észlelés

- frusztrációs tolerancia

- emlékezet ( reprodukáló

- örömképesség

képesség)

- önfegyelem

- figyelem

- önbizalom

- képzelet

- önkifejezés

- gondolkodás

- személyes kapcsolatteremtés képessége - bizalom, szeretet, kötődés képessége - nézőpontok egyeztetésének képessége - megnyugvás képessége, segítő képesség - kondicionáló képesség - koordinációs képesség - finommotorika - önérvényesítés, türelem képessége - megküzdés képessége - a társ játékának és értelmezésének követése - kezdeményező képesség

41 KULCSKOMPETENCIÁK JÁTÉK KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Matematikai és természettudományos Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

LEGFONTOSABB - nyelvi kifejezőképesség - metakommunikáció - kölcsönös kommunikáció - számlálási képesség - kombinatív képesség - kooperációs képesség - empatikus képesség - kapcsolatteremtő képesség - konfliktusmegoldó képesség - szabályok betartásának képessége - szervező képesség - érzelmi képességek - értékítélő képesség - alkalmazkodó képesség - közös normák, szokások elfogadásának képessége - reagáló képesség - együttjátszás képessége - szociális törődés képessége - szabadság képessége sponteneitás képessége felszabadultság képessége megbecsülés képessége - esztétikai érzék

NAGYON FONTOS

- algoritmikus gondolkodás - problémamegoldó gondolk. - önállóság - kreativitás - irányítóképesség - kitartás - azonosulás képessége - önfegyelem - önkéntesség - tolerancia - csoportképzési hajlam - érzelmi kommunikáció - szociális érdekérvényesítés képessége - elfogadás képessége

- esztétikai befogadóképesség

FONTOS

tervező képesség

- versengési képesség

42

ÓVODÁSKOR VÉGÉRE Legyenek képesek: ☺ önmegvalósításra, játékötletük megvalósítására, eredetiségre ☺ sokszínű, gazdag tartalmú, változatos témájú játékok játszására – ezeknek a játékoknak sokszínű élmények, tapasztalatok képezik az alapját.) ☺ az önálló alkotó játékra ☺ kognitív kommunikációra ☺ társaikkal való együttműködésre Rendelkezzenek: ☺ ☺ ☺ ☺

szilárd játékszokásokkal, megfelelő szintű játékkultúrával stabil kompetencia képességekkel. komplex ( értelmi, motoros játszóképességgel )

43 9.2. A TEVÉKENYSÉGEKBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS Programunkban alapvetően meghatározó a tevékenységekben megvalósuló játékos tanulás, melynek alapja az óvónő és gyermekek kölcsönös egymásra ható közös tevékenysége, mely az egész személyiséget fejleszti. A tanulás célja: óvodásaink kompetenciáinak fejlesztése, attitüdök erősítése a környezetből, az óvodai élet során szerzett képességek , ismeretek, tudások fejlesztése. Fontosnak tartjuk a gyerekek ismeretének gyarapítását, de dominánsan meghatározónak a képességek fejlesztését emeljük ki a tanulási folyamatban. Meggyőződésünk, hogy a tanulás természetes és legeredményesebb színtere a játék, ezért nagyon fontosnak tartjuk a játékban való tevékenykedtetést. Valljuk, hogy a sokféle tevékenységek adnak lehetőséget a gyermekek érdeklődésének kielégítésére, a felfedezésre, a tapasztalatszerzésre, a gondolkodás örömének átélésére, az alkotásra, az emberi és tárgyi környezet szépségének felfedezésére. Fontosnak tartjuk, hogy pozitív viszonyt alakítsunk ki a tanuláshoz. Ezért:  törekszünk a gyermeki kudarcok kiküszöbölésére,  kérdésfelvetésekre ösztönözzük a gyermekeket,  megengedjük a tévedést, az újrakezdést  segítünk a gyereknek, hogy:  megtanulják a problémákat meglátni, megoldani és kivitelezni,  felismerjék ki tud nekik segíteni,  el tudják mondani, hogy mivel nem boldogulnak,  megtanulják, hogyan boldogulnak egyedül,  megtanuljanak dönteni,  tudják megszervezni tennivalójukat. A tanulás feltételeként figyelembe vesszük:  a gyermek játékos beállítódását,  a fejlődéshez igazodó, ingerlő környezetet,  az újszerűséget,  a felnőtt példáját,  a gyermeki önállóságot,  a belső motivációkat (siker, saját élmény),  az improvizáció jelenlétét. Mi leghatékonyabbnak a cselekvésen alapuló felfedezéses tanulási formát tartjuk – természetesen nem kizárva az utánzásos, verbális, motoros és szociális tanulási formát sem. Gyakran ezek komplex alkalmazása szükséges. Valljuk, hogy az önálló feldolgozás vezeti a gyermeket az újabb felfedezéshez. Ezt pedig a cselekvésekben megvalósuló tanulás biztosítja a leghatékonyabban. A különböző tanulási formák alkalmazásakor építünk a:  véletlenszerű, spontán és szándékos tanulás kihasználására,  a tárgyak, eszközök által nyújtott motivációra. A tanulásról vallott felfogásunk szerint a kultúra átszármaztatásának domináns meghatározója a gyermeki felfedezés, tapasztalás. A tanulás szervezeti formája: kötetlen

44

Az óvónő kompetenciája, hogy az általa kezdeményezett tevékenységeket milyen szervezeti és időkeretben valósítja meg.  spontán  szervezett formában A tanulás tartalma : - műveltségterületek szerint a) A külső világ tevékeny megismerése:  természet  társadalom  ember  környezetvédelem  matematika b) Művészeti tevékenységek  Vers, mese  Rajzolás, mintázás, kézimunka tevékenységek  Ének, zene, énekes játék, gyermektánc c) Mozgás A tanulás eredményessége érdekében fontosnak tartjuk a megfelelő anyagkiválasztást, a következő: - számunkra legfontosabb szempontok szerint:  A tanulási tartalmak a maguk természetes komplexitásában kerüljenek kapcsolatba a gyerekekkel. A tevékenységfajták egymásba fonódjanak, vagy együttesen jelenjenek meg, vagy egymásba átmenjenek.  Figyelünk az összefüggésekre, problémahelyzetekre, melyek a gyermek fejlődését szolgálja.  Gondolunk a gyermekek által érdekesnek ítélt és általuk felfogható témákra.  Érvényesítjük a tevékenységközpontúságot (ezt biztosítja a felfedezéses, cselekvéses tanulás)  Számolunk (és figyelembe vesszük) a gyerekek érdeklődési körének megváltozásaival.  Ügyelünk a népi, nemzetiségi identitást megalapozó témakörök kiválasztására (népmesék, népi gyermekdalok, természet szépségeire, hagyományokra stb.)  Válogatunk a hétköznapok és a modern élethez tartozó ismeretanyagokból (gépek, űrutazás, technikai eszközök, munka stb.)  Tudatosan odafigyelünk, hogy a műveltségterületek tervezése jól átgondolt és rugalmas legyen.  Ügyelünk, hogy módszereink változatosak legyenek (példaadás, cselekedtetés, kérdezés, beszélgetés stb.)  Megteremtjük a változatos tevékenykedtetés, élménynyújtás, együtt tevékenykedtetés feltételeit.  Biztosítjuk a tevékenységben megvalósuló játékos tanulás feltételeit.  Dominánsan alakítjuk a képességek fejlődésének lehetőségeit.

45

Az óvónők céltól függően a következő tanulási variációkat alkalmazhatják:  Az óvodapedagógusok által kezdeményezett spontán és szervezett tevékenységek (komplex, integrált tevékenységek; mikro-csoportban, egyénileg) A tanulás szervezeti formái közül feladattól függően mindegyik (frontális, mikrocsoportos, társas, egyéni) alkalmazható óvodánkban. A képességfejlesztés miatt leginkább javasolt a mikro-csoportos, páros és egyéni foglalkoztatási forma alkalmazása. A tanulás szervezeti keretei : - változatosak, rugalmasak. Történhetnek valamennyi tevékenységi formában és :  spontán szerveződő, szabad tevékenységekben  felajánlott, önként választható tevékenységekben  kezdeményezett tevékenységekben. Módszerbeli feltételeink:  sokféle, változatos, az ismétlést, próbálkozást, felfedezés lehetőségét biztosítóak legyenek,  az egyének érdeklődéséhez, egyéni fejlődési ütemükhöz igazodjanak  egyénre szabott értékelés Eszközbeli feltételeink: - cselekvéses tanulást segítsék  elsősorban érzékszervekre hatóak,  változatosak,  esztétikusak,  biztonságosak,  felfedezést, kreativitást segítők  esztétikusak,  biztonságosak,  gyermekek által is könnyen használhatóak legyenek. A tanulás irányítás útjai:  közvetlen  közvetett (valamennyi tevékenységi formában, élethelyzetekben, óvodapedagógusok által kezdeményezett tevékenységekben)

46

Nálunk a tanulásirányításban mindkét forma előfordul - esetenként keveredik, mert:  van amikor a feltételeket teremtjük meg a tanuláshoz és erre épül a gyerekek önálló szabad tevékenysége,  van, amikor megszervezzük a megfigyelési, felfedezési alkalmakat és ehhez kapcsolódik a gyerekek önálló tevékenysége. Fontosnak tartjuk: a tanulás folyamatában érvényesüljön:  a játékosság,  a motiváltság,  tevékenykedtetés  és a komplexitás elve. A tanulás során a gyerekekkel szemben támasztott követelményeink életkorhoz, egyéni fejlettséghez igazodóan magasak, mert így késztetjük a gyerekeket erőfeszítésre, kitartásra, gondolkodásra. Hisszük, hogy az így szerzett tapasztalatok megindítják a gyermeki önkontrollt, melynek során mérlegel, újra próbálkozik, gyakorolja a próba-szerencse tanulási formát is. Óvodai csoportjainkban a tanulás tervezése heti ütemterv szerint történik. A tervek elkészítésekor figyelembe kell venni:  helyi igényeket, helyi követelményeket  komplexitást  spontán élményeket  szakmaiság érvényesítése  rugalmasságot. A tanulás ellenőrzése nálunk olyan teljesítménymérés, ahol a mérés eredményeire építve figyelembe vesszük a gyerekek egyéni fejlődési útját, megpróbálunk a gyermekből a legtöbb tudást kihozni, de nem rangsoroljuk őket. A fejlődést vizsgáljuk: ☺ értelmi, ☺ motorikus, ☺ szociális képességekben bekövetkezett változásokat Az értékelésnél elsődleges szempontunk, hogy az mindig személyre szabott, pozitív kicsengésű, önbizalmat növelő és bátorító hatású legyen.

47

Az óvodapedagógus tanulásszervezési feladatai:  a gyermekek érdeklődési körének ismerete,  a gyermekek meglévő tapasztalataira való építés, azok bővítése,  a felfedezés lehetőségének biztosítása, kreativitás erősítése  tanulást támogató környezet alakítása  gyermeki önállóság kibontakoztatása,  gondolkodásra nevelés,  felzárkóztatás, tehetségígéretekre figyelés  a gyermek tevékenységre, cselekvésre való ösztönzése, támogatása.

Óvodáskor végére: Legyen:  az iskolára alkalmas, iskolára kész  szociálisan érett: - szabálytudat, frusztrációs tolerancia, együttműködés, feladattudat, feladatmegértés, kitartás, önállóság, önfegyelem, munkatempó – terén.  kreatív Rendelkezzen: - differenciált érzékelő apparátussal, - szándékos bevésés képességével, - tudatos felidézés képességével, - szándékos figyelemmel, - elemi fogalmi gondolkodás képességével, - változatos, tartalmas, kommunikációs képességgel.

48

9.3. ÉRTELMI KÉPESSÉGEK, KÉPESSÉGFEJLESZTÉS és DIFFERENCIÁLÁS Óvodánkban a gyermekek értelmi nevelésén az értelmi képességek fejlődésének elősegítését értjük. Meggyőződésünk, hogy ezt csak komplex módon, a gyerekek egyéni fejlődési ütemének (adottság, fejlettség, érés) folyamatos figyelemmel kísérése,illetve a fejlődést elősegítő ösztönző környezet mellett lehet hatékonyan megvalósítani. Hisszük, hogy a kognitív képességek fejlesztésének sikerét a változatos, sokoldalú élményforrás és a saját élményű, sokszínű gyermeki felfedezés, megtapasztalás biztosítja. Nálunk a gyermekek értelmi képessége fejlődésének elősegítése történhet: - bármilyen óvodai tevékenységben, spontán és szervezett tanulási helyzetekben, - kötetlen formában. Egyformán fontosnak tartjuk a gyermekhez igazított mintaadást, segítségnyújtást és az önállóság biztosítását. A gyermekek értelmi képességeinek fejlesztéséhez a következő területekről tartjuk legfontosabbnak az információk begyűjtését, a rendszeres tapasztalatszerzést:  érzékelést, észlelést segítő cselekvések,  alapvető gondolkodási műveletek,  problémakeresés, problémalátás és problémamegoldás folyamatai,  játék és játékos tevékenységek sora,  szimbólumképzés,  elemi tájékozódás,  anyanyelv-kommunikáció,  alkotóképesség. A gyermekek személyiségfejlesztését alap-és kulcskompetenciák alapján végezzük. Óvodánkban a képesség-és kompetenciafejlesztést a személyiségfejlesztés legfontosabb elemének, a pedagógiai folyamatok szerves részének tekintjük. Az optimális képességfejlesztés érdekében legfontosabb feltételnek a teljes gyermeki személyiség megismerését tartjuk. Így:  az adott gyerek pszichikus tulajdonságainak ismeretét,  adottságainak ismeretét,  a társas kapcsolatának ismeretét,  a teljesítőképességének határait,  a gyerekhez legközelebb álló tevékenységek, cselekvések sorát. Fontosnak tartjuk, hogy a képességfejlesztést előzze meg a cél elérését legjobban segítő mérési forma, mely az óvónők számára segítségül szolgál a fejlesztés irányainak pontos meghatározásához.

49

A képességfejlesztés leghatékonyabb módjának a képességfejlesztő játékok alkalmazását tartjuk. Gyakran ezeket a játékokat képességfelmérésként is alkalmazzuk. Ilyenkor fontos az adott játék nehezebb vagy könnyebb szintű tervezése. A képesség-és kompetenciafejlesztésnél alkalmazott elveink:  játékosság  aktivitás (a tevékenykedtetés motorjának tartjuk)  cselekedtetés Óvodánkban az inklúziv szemlélet kifejező eszköze a differenciálás, melynek segítségével a személyiség saját útja szerint képes fejlődni. Módszertani felfogásunk szerint a fejlesztés maga a differenciálás! Valljuk, hogy valamilyen szinten, különböző gyakorisággal, de minden gyerek igényli a differenciált fejlesztést. Vannak olyan gyerekek is, akiknél a differenciálás elvégzéséhez speciális képesítéssel kell rendelkeznie a pedagógusnak. Így:  sérült, fogyatékos gyerekeknél  szociálisan hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknél,  érzelmileg frusztrált gyerekeknél,  kultúrájuk miatt nehezen beilleszkedő gyerekeknél,  tehetséges gyerekeknél. A sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű gyermekeknél kiemelten fontos az egyéni fejlesztési terv alapján történő felzárkóztatás, megkülönböztetett segítségnyújtás, speciális egyéni motivációs rendszer kialakításával, az egyénhez igazodó módon, a fejlesztésre legalkalmasabb eszközökkel. Óvodánkban a képességfejlesztés rendszere a táblázatban foglaltak szerint történik:

50 KÉPESSÉGFEJLESZTÉS (MÉRÉS)

NORMÁL

I. - kérdőív szülőknek (külső) - személyiséglap (óvónők)

fejlesztőpedagógus logopédus óvodapedagógus gyógypedagógus gyógypedagógiai asszisztens ÓVODÁBA LÉPÉS (BELÉPÉS) FEJLESZTŐ PROGRAMOK Prefer, személyiséglap, nevelési terv, egyéni fejlesztési terv

A fejlesztés irányvonalának jelölése (óvónők) Dokumentálás: csoportnapló - spontán helyzetek konkrét - kezdeményezett játékok - játékos feladatok jelölés

SNI - Szakértői Bizottság - (külső) ( szakvélemény) - Autizmus mérőskála - (belső) (gyógypedagógus)

Egyéni fejlesztés (gyógypedagógus) Dokumentálás: - egyéni fejlődési napló - éves fejlesztési terv - bontás 2 havi tervre

II. A fejlesztés irányvonalának jelölése: Dokumentálás: * csoportnapló (óvónők) * félévente minden gyerekre egyéni fejlesztőterv (óvónő, fejlesztőpedagógus) *didaktikus játékok *játékos feladatok ( konkrét jelölés) * félévente nevelési terv készítése csoportra

Csoportos fejlesztés (óvónők, gyógypedagógus, gyógypedagógiai assz.) - gyógypedagógus által készített fejlesztési tervre építve, óvónők által készített heti bontási terv/ naponta Dokumentálás: csoportnapló

III. A fejlesztés irányvonalának jelölése: Dokumentálás. * csoportnapló (óvónő)

Integráció (gyógyped. assziszt., óvónők, integráló nagycsoport) - gyógypedagógus - SNI óvónők - heti tervezéssel összhangban

*forgalmi napló (gyógyped.) * éves intézményi fejlesztési terv (gyógyped.) (főbb fejlesztési területekre) * egyéni képességfejlesztő terv (óvónő, gyógyped.)

- integráló csoport - heti 1 alkalom - a gyerek fejlődésigénye szerinti területre irányulva

*szakvéleményre részképességzavar fejlesztése * gyógyped. heti rendszerességgel

IV. A fejlesztés gyakorisága - hetirendbe illesztve, rugalmasan a napi tevékenységekbe foglalva KILÉPÉS - TUDÁSPRÓBA (iskolába menőkkel) - SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY (kihelyezés)

51 A differenciáláshoz szükségesnek tartott alapelveink:      

megtalálni a kellő időt, az ideális helyet, variálható eszközöket, az aktivitást biztosító tevékenységet, cselekvéseket legyen lehetősége a gyereknek az önellenőrzésre, a többi gyerek zavarása nélkül történjen.

Differenciálás során alkalmazható szervezési formának tekintjük az:  egyéni (óvodai csoporton belül integráltan, óvodai csoporton kívül)  kiscsoportos ( csoporton belül-kívül) Nálunk a kompetencia-képességeket fejlesztő tevékenységek megszervezése a következő lépések szerint történik: a) Körülmények megtervezése (hely, idő, létszám, eszközök) b) Tartalmi rész: - a fejlesztés koncepciójának megtervezése (kit, mivel, hányszor?) c)    

Az adott foglalkozás lebonyolítása: motiválás, ráhangolódás, tevékenységek elvégzése, lecsengés (élményvisszajelzések, dicséret, összegzés stb.)

52

Az óvodapedagógus terén: -

-

feladatai

az

értelmi

fejlesztés-és

nevelés

A gyerekek személyiségének, kedvenc tevékenységeinek, érdeklődésüknek megismerése. Megtervezi és szervezi a kísérletezési, felfedezési, tapasztalatszerzési lehetőségeket, programokat (minden területen). Biztosítani a gyermeki cselekedtetést, tevékenykedtetést és fejleszteni a gyermekek kognitív, affektív és motorikus személyiségjegyeit. A problémaközpontú kompetencia alapú nevelés biztosítása. Értelmi képességeket fejlesztő, ösztönző környezet biztosítása.

Óvodáskor végére: -

Egyéni fejlettségüknek megfelelően rendelkezzenek megfelelő:  érzékelő-észlelő apparátussal,  érzékenységgel a felfedezéshez, kreativitáshoz,  problémaérzékenységgel és megoldással,  alapvető gondolkodási műveletekkel,  téri tájékozottsággal,  anyanyelvi- kommunikációs képességekkel

Az óvodapedagógus differenciálás területén :

feladatai

a

képességfejlesztés -és

 A gyermek teljes személyiségének megfigyelése, megismerése:- tervezés, fejlesztés.  Az inklúzív szemlélet alkalmazásával a gyermeki személyiség nyomon követése.  Következetes, egymásra épülő, egyéni fejlődési módot, ütemet biztosító kompetencia képességek megvalósítása.  A Pigmalion-effektus elkerülése (amilyennek látjuk a gyereket, olyannak kezeljük).  A gyermeket felfedezéshez, megtapasztaláshoz, sikerélményhez juttatni.

53

9.4. TEHETSÉGGONDOZÁS Óvodánk gyakorlatában a hatékony tehetséggondozást egységes rendszerként értelmezzük. A tanulási folyamat része, a tevékenységek tematikájával, tartalmi és módszertani koherenciát mutat. Az óvodáskort egyértelműen alapozó korszaknak tekintjük. Valljuk, hogy ebben a korban a tehetségígéreteknek: - csak általános képességeit szabad fejleszteni - a tehetséggondozás, gazdagítás csoportban történik, Alapelveink: - a gazdagítás a gyerek megismerésére épül, - folyamatos, többlépcsős, több szempontú tevékenység, - objektivitás jellemzi:- fontos a nevelésben résztvevők tapasztalatainak kikérése, - a tehetséggondozó tevékenységbe egész évben folyamatosan lehetséges a bekapcsolódás, - a gyerek szabadon dönt, hogy akar-e a foglalkozásokra járni, vagy esetleg nem, - egyformán fontosnak tartjuk a gyerekek erős és gyenge oldalának fejlesztését, kiegyenlítését:- figyelve arra, hogy mindegyik különböző bánásmódot igényel, - a tehetséggondozás szempontjából kiemelten fontosnak tartjuk a gyerekek kreativitásának kibontakoztatását. Óvodánkban a tehetséggondozás folyamata. 1. beválogatás:- tehetségígéretek azonosítása, a gyerekkel foglalkozó összes felnőtt véleményének összesítésével Az azonosítás eszköze: - megfigyelés a játékban: rögzítés személyiséglapon - személyiséglapon rögzített megfigyelések - tulajdonságlista kiállítása: kreativitás, szociális képességek, intellektuális képességek terén - az óvodai mérések eredményei 2. Egyéni képességstruktúra felállítása ( erős-gyenge oldalak megtalálása) 3. A fejlesztés szervezeti kerete: csoportban és műhelymunkával történő fejlesztés. 4. A fejlesztés lehetséges módjai: pl. - szabadjáték biztosítása - változatos tapasztalatszerzés - élményszerző programok: séták, kirándulások, színházlátogatás, versenyek stb. , - pályázatokon való részvétel - napi tevékenységek differenciált tervezése

54

5. A megvalósítás módszerei: - örömteli játék, - komplexitás - differenciáló pedagógia, - kompetencia fejlesztés, - projektpedagógia, - adaptív pedagógia, - kooperatív tevékenységek szervezése 6. Az óvónői feladatok a szülők bevonása terén a tehetséggondozásba: - tájékoztatás, - tehetségígéretes gyerekek szüleinek megnyerése - tanácsadás, támogatás, - a gyerek fejlődésének közös értékelése, - igény szerint közös programok szervezése, - iskolaválasztás segítése 7. Óvodánk szakembereivel történő együttműködés, folyamatos konzultáció mellett. Fejlesztőpedagógus : kapcsolódik a csoportban folyó fejlesztési témához, más területeket fejleszt. 8. A fejlődés nyomon követésének gyakorlata A fejlesztő tervek és értékelésük alapján évente kétszer ( szeptember 1 és február 1)a tehetségígéretnek látott gyerekek esetében. Az információ átadása az iskolai pedagógusoknak, nagycsoport végén, szülői hozzájárulással. 9. A tehetséggondozó tevékenységek dokumentálása Tehetséget mutató gyerekek – aki a mérések alapján egy területen folyamatosan ( legalább három mérés) 90 % felett teljesít és a tulajdonságlistából 7 %-a ráillik-, számára fejlesztőterv készítés szükséges, nevelési évente kétszer, szeptember 1 - től január 31-ig és február 1-től május 31-ig. Félévente: a tapasztalatok szöveges rögzítése. Óvodánk együttműködik olyan szervezetekkel ( Sportiskola, Bozsik program), akik kiemelik és gondozzák a sport tehetségeket. Az óvodapedagógus tehetséggondozási feladatai: - tehetségígéretek kiválasztása - a tehetséggondozás folyamatából következő feladatok meghatározása: - fejlesztőterv készítés, - a gyerekekkel való bánásmód kialakítása: elfogadó, biztonságot adó légkör kialakítása - fejlesztés ( erős-gyenge oldalak) :  általános képességek, kiemelten a kreativitás megalapozása  sokféle tevékenységek lehetőségével és élmények biztosításával - szülők tájékoztatása.

55 9.5. MUNKA JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban a munka a saját és mások elismerésére nevelés egyik formája, mely a gyermeki önállóság kibontakozásának, a közösségi kapcsolatok mélyítése fontos részének, értékteremtő, szükségletkielégítő, aktív tevékenységnek és a cselekvéssel párosuló tanulás egyik eszközének tekintjük. A sikeres munkavégzéshez hangsúlyozzuk a munka motiváltságának szükségességét, a családokból hozott negatív hozzáállás koordinálásának megvalósítását, a munkamegosztás fontosságát. Építünk a gyerekek játékos beállítódására, tevékenységi, cselekvési és utánzási vágyára, önállóságra való törekvésére. Fontosnak tartjuk, hogy a munkajellegű tevékenységek egyénekhez igazított differenciált módszereket alkalmazók legyenek, melyek rendszeres, folyamatos, pozitív élményekhez juttatják a gyerekeket, és megalapozzuk bennük a munkavégzés erkölcsi normáit. Nálunk a gyermeki munka jellegű tevékenységek szervezése:  egyéni képességekhez igazodó,  munkamegosztáson és önálló dönteni tudáson alapuló,  számonkérhető,  értékelendő: - konkrétan, reálisan, a gyerekeknek önmagukhoz mért alapokon. Az eredményes munkavégzést elsősorban a megfelelő feltételek biztosításával kívánjuk elérni. Így:  változatos , cselekvő tapasztalatszerzést teremtünk,  személyes példát adunk,  megfelelő méretű, minőségű eszközöket biztosítunk,  megfelelő időt, helyet adunk a munka aktivitásához, elvégzéséhez,  megtanítjuk a gyerekeket az eszközök használatára, a munka menetére,  elérhető és számukra is könnyen megközelíthető helyre tesszük az eszközöket,  kiküszöböljük a balesetveszélyt. Óvodánkban a munka megjelenési formái:  a felnőttel közösen,  önállóan végezve. Fontos szabálynak tartjuk, hogy a gyerekek óvodába lépésük első pillanatától egyéni képességüknek megfelelően végezzenek különböző munkafajtákat. Az alkalmazott munkafajtáink: ( - önként, örömmel és szívesen végzett aktív tevékenységek )  rendszeres munkatevékenységek  önkiszolgáló munka  szükségleteket kielégítő munka  naposi munka  megbeszélés utáni munka pl. megbízatások  a gyerekek által kezdeményezett munka

56

Szükségesnek tartjuk az elvégzett munka eredményességének tudatosítását a gyermekekben, ezért mindig konkrétan, reálisan, differenciáltan, fejlesztő hatással értékeljük az elvégzett tevékenységet. Az értékelés főbb szempontjai, kompetenciái: 1. önállóság 2. pontosság 3. szokások, szabályok betartása, 4. fegyelmezettség 5. kitartás 6. ízlésesség: - környezettudatosság 7. gyorsaság. 8. felelősség 9. céltudatosság Óvodánkban a munkatevékenységekkel az alábbi kompetenciákat fejlesztjük: ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - szervezőképesség - irányítóképesség - önálló munkavégzés képessége - céltudatosság - önállóság - felelősségérzet -munkaszeretet - eredményes munkavégzéshez szükséges képesség - környezettudatos szemlélet képessége - önkéntesség - koordinált mozgás - finommotorika - együttműködés

Kognitív - érzékelés, észlelés ( tapasztalatszerzés) - emlékezet - figyelem ( koncentráció) - képzelet - gondolkodás ( ok-okozati összefüggés) - problémamegoldó képesség - megismerési vágy - felfedezési vágy - alkotási vágy

57 KULCSKOMPETENCIÁK MUNKA KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

LEGFONTOSABB - nyelvi kifejezőkészség - metakommunikáció

Matematikai és természettudományos

- számlálási képesség - kombinatív képesség

Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

- kooperáció - önmegvalósítás - kreativitás - mások tevékenységének tiszteletbetartásának képessége - önmotivációs képesség - döntés képessége - elismerő képesség

NAGYON FONTOS

FONTOS

58

Az óvodapedagógus feladatai:        

a munkavégzéshez szükséges attitűdök formálása lehetőségét biztosítani a fegyelmezett, kitartó munkavégzés gyakorlására a gyerekek munkatapasztalatokhoz való juttatása, a különböző munkafajták fontosságának, szükségességének, örömének felfedezése, megtapasztalása, a munka vonzóvá tétele, sikerélményhez juttatás alap-és kulcskompetenciák fejlesztése a munkavégzéssel kapcsolatos fogalmak, beszédszituációk, beszédformák, gondolkodási műveletek gyakorlása.

ÓVODÁSKOR VÉGÉRE: i. ii. iii. iv.

legyenek képesek önálló, aktív, eredményes munkavégzésre rendelkezzenek megbízható munkaszokásokkal tudatosan végezzenek különböző munkatevékenységeket érezzék az elvégzett munka súlyát, értékét.

59

9.6. SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK Óvodánkban a szabadidő az a játékon túli idő, amit a gyermek szabadon felhasználhat. A tevékenység célja: olyan szabad, autonóm egyéniségű gyerekek nevelésének megalapozása, akik rendelkeznek szabadidős kúlturával és akik kompetens személyként képesek az önálló dönteni tudásra. Valljuk, hogy nálunk a szabadidős tevékenység a személyiség önmegvalósításának szerves része, mely olyan pozitív emberi értékek elsajátíttatásához juttatja a gyereket, mint:  kreativitás  kooperáció, kulturált kommunikáció  felelősségvállalás  dönteni tudás, és amellett való kitartás  egészséges önbizalom megalapozódás  önállóság, fejlődés  közösséghez tartozni tudás Akkor tartjuk igazán sikeresnek a szabadidős tevékenységek szervezését, ha az mindig sikerélményhez juttatja a gyereket, mert meggyőződésünk, hogy a sikerélmény óriási szocializációs erő, melynek pedagógiai értékét, itt is feltétlenül szükségesnek tartjuk kihasználni. Ezért fő feladataink:  a gyerekek mentálhigiénés gondozása: a jó kedélyállapot, hangulat, kiegyensúlyozottság, pihenés, regenerálódás biztosítása  individualizáció segítése  céltudatos, aktív tevékenykedtetéssel személyiségfejlesztés, a kognitív, affektív és emocionális területek kompetencia képességei szerint  koordinált, sokszínű, életkornak, érdeklődésnek megfelelő tevékenységek biztosítása, gyerekek aktív bevonása  feltételek biztosítása  együttműködés az óvoda dolgozóival, a szülőkkel, külső programokat biztosító szervezetekkel, egyénekkel Szabadidő szervezésünk meghatározó elvei:      

a gyermekek számára biztosított legyen az önkéntesség és választhatóság egyszerre több program is legyen felajánlva, ahol a gyerek is egyaránt lehet szervező, néző vagy szereplő a szabadidő valóban a gyereké legyen a program összeállításában esetenként számítunk a gyereki ötletekre, spontaneitására is, következetes, elkötelezett óvónői szemlélet a szabadidő szervezése iránt kihasználjuk a spontás lehetőségeket

60 A szabadidős tevékenységek szerkezete Induló /kis/ csoportok

Folyamatosan résztvevő csoportok

2. félévtől havi 1 alkalommal - szomszéd csoportok összenyitása - alkalomnak megfelelően közös ünnepeken, rendezvényeken való részvétel

havi 1 alkalom - 2 alkalom középső cs. nagy cs.

SNI a gyermek állapotától függően

A szabadidős tevékenységek színhelyein a tevékenységet jelölő piktogramok kihelyezése. Saját csoportban a választható tevékenységek óvónő általi ismertetése, felajánlása.

A gyerek választása.

szabad

tevékenység

A tevékenység jelölése a saját jel kihelyezésével a tevékenységet jelző piktogram mellé. Részvétel a tevékenységeken. A tevékenység végével visszatérés a saját csoportba. A saját jel levétele a piktogram mellől. Bekapcsolódás a csoportban folyó tevékenységekbe.

61

Nálunk a szabadidő sikeres működéséhez a következő feltételek meglétét tartjuk szükségesnek: - személyi: - tárgyi:

az egész dolgozói közösség ( óvodapedagógusok, dajkák, fűtők ), valamint esetenként szülők, külső szakemberek aktív részvétele földszinti és emeleti előtér tornaterem udvar (fokozott figyelembe vétel) csoportszobák kézműves-sarok különböző természeti környezet különböző helyszínek

- eszközök - a működés feltételének biztosítása (óvodavezető) - társadalmi feltételek: nevelőkörnyezet támogatások (pl. programok látogatásához) különböző intézmények programajánlatai családok együttműködése A szabadidős tevékenységek tartalma: A szabadidős tevékenységek igazi tartalmának azt tartjuk: hogy a gyerek szabad választás, önálló döntés alapján vesz részt a különböző tevékenységekben. hangsúlyosnak tartjuk a mozgás, az évszakok, a hagyományok, népszokások, jeles ünnepek jellemző jegyeit beépíteni a természet jeles napjaihoz kötve történő tervezésünkbe. Szabadidős tevékenységek tervezésének gyakorlata: Óvodánkban a szabadidős tevékenységen való részvétel feltétele a gyerek óvodába való beszokása, és az alapvető szokásrendszereinek kialakulása. Ezért a tevékenység folyamatába való bekapcsolódás a kiscsoport 2. félévétől kezdődik. Első fázisban a közös program az alkalmankénti szomszéd csoportokkal való összenyitás, a közös ünnepeken, rendezvényeken való részvétel történik. A konkrét tevékenységek tervezése középső csoportosokra, ill. SNI-is gyerekek számára a következőképpen történik: √ √ √ √

projekt jelleggel havi bontásban / a havi tervek elkészülnek egész évre szeptemberben / a természet jeles napjai köré alkalmanként 4-5 elkülöníthető program köré

62

Kiterjed: - a projekt cél és feladat meghatározására - a megvalósítás módszereire - a tevékenységek felsorolására - a megvalósítás erőforrásaira: tárgyi: eszközök, anyagok, finanszírozás humán: óvodapedagógusok, dajkák, egyéb külső irányítók, segítők, egyéb résztvevők Figyelembe veszi még: - az aktualitásokat - az óvoda lehetőségeit - a gyerekek javaslatait, ötleteit - a szülők igényeit A tevékenységek tartalma kéthetenként lehet új, vagy ismétlődhetnek, szerveződhetnek az épületben vagy kint a szabadban, de kötelező az azonos tartalom különféle feldolgozása. A szabadidős tevékenységek szervezése: Alkalom: az év eleji tervezésben leírtak szerint, havi egy /középsőcsoport/ és havi kettő / nagycsoport, ill. SNI csoport / A tevékenységek ideje: minden hónap 2. és 4. szerdája A tevékenység időtartama: maximum 1 óra

63 FOKOZATOK A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉGEK PROGRAMJAIBA VALÓ BEKAPCSOLÓDÁSHOZ Indítás feltétele: - az óvodába való beszokás - a csoport szokásrendszerének kialakulása Rendszeresség Havonta 1X 2X Beindítás

X

I. fokozat

X

II. fokozat III. fokozat

X

Választható programok száma 1

2

3

4

5

+ csop.szoba

Személyi feltétel, a felnőttek szerepe Óvónők és dajkák

X

Kísérő és segítő szerep

X

X

Kísérő és segítő szerep

X

X

Kísérő és segítő szerep

X

X

Megjegyzés, feladatok A gyerekek ismerkedjenek a szabadidős tevékenységekkel, fogalmával. Barátkozzanak az óvoda más területeivel, a különböző helyiségekkel, foglalkoztatókkal, az ott dolgozó felnőttekkel, az óvoda területén való nagyobb mozgás lehetőségével .Minden fokozatnál lehetséges az is, hogy nem a szervezett programon vesznek részt a gyerekek, akkor viszont maradhatnak játszani saját csoport6jukban óvónői felügyelettel. Lehetőség szerint megszokott környezetükben (csoportszobákban) legyenek a tevékenységek! Pl. közös játék, ének a nagycsoportos gyerekekkel, óvónői élőzene hallgatása stb. A gyerekek mozgását és a sikeres munkálkodásukat segíti a teljes folyamatban. A gyerekek teljes önállóságát feltételezi. A felnőttek a programok vezetésében, a közös tevékenységek sikeres lebonyolításában vesznek részt.

64

A szabadidő hasznos eltöltésére nevelésünk során: - fontosnak tartjuk a szülőkkel való kapcsolatépítésünket, mert hisszük, hogy csak együttműködve, a szülőknek is példát adva, értékeket közvetítve érhetjük el, hogy gyermekeink szabadidejűket értelmesen felhasználó felnőttekké válhassanak. Néhány javaslatunk az óvoda által kezdeményezhető közös családi, szellemi és fizikai rekreáción alapuló szabadidős lehetőségekre:  mozgással, játékkal, versengéssel eltöltött szabadidős tevékenység  családi sportvetélkedő  játékdélután játékkészítéssel  közös séta, kirándulás pl. a közeli játszótérre, erdőbe stb.  közös szalonnasütés és játékszervezés  közös kézműves foglalkozás stb. A szabadidős tevékenységek által fejlesztett kompetenciák: ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - szervezőképesség - irányítóképesség - önálló munkavégzés képessége - céltudatosság - önállóság - felelősségérzet -munkaszeretet - eredményes munkavégzéshez szükséges képesség - környezettudatos szemlélet képessége - önkéntesség - koordinált mozgás - finommotorika

Kognitív - érzékelés, észlelés ( tapasztalatszerzés) - emlékezet - figyelem ( koncentráció) - képzelet - gondolkodás ( ok-okozati összefüggés) - problémamegoldó képesség - megismerési vágy - felfedezési vágy - alkotási vágy

65 KULCSKOMPETENCIÁK SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

LEGFONTOSABB

FONTOS

- nyelvi kifejezőképesség - metakommunikációs képesség

Matematikai és természettudományos

- téri tájékozódó képesség - természeti értékekre figyelés képessége - természet óvásának és védésének képessége

Szociális kompetenciák

- kooperációs képesség - kreativitás - kitartás - döntés képessége - önbizalom, önállóság képessége - kezdeményező képesség - önkéntesség

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

NAGYON FONTOS

- esztétika iránti fogékonyság képessége - információkat befogadó képesség

- kudarctűrő képesség - humorérzék - értékítélő képesség - egymásra figyelés képessége - érzések megfogalmazásának képessége - tolerancia - a másik gyerek tevékenységének tiszteletben tartása

- bátorság

66

Az adott jeles napért a csoportját szabadidős tevékenységre elengedő, a tevékenységet vezető óvodapedagógus feladatai : a tevékenységek előre tervezése, szervezése, a tevékenység koordinálása, feltételeinek biztosítása, a tevékenységek piktogrammal történő jelölése, céltudatos ösztönzés, igénykeltés, választásnyújtás segítése, a gyermek eljuttatása a tevékenység színhelyére, a gyermekek aktív bevonása a programok tervezésébe együttműködés az óvoda dolgozóival, a szülőkkel kompetencia területek fejlesztése a csoportban maradt gyerekek tevékenységének biztosítása az elkészült munkák átadása a szabadidős tevékenységet szervező kolleganőnek kihelyezés céljából  az SNI gyerekek integrálása          

ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ☺ tudjanak egyéniségüknek megfelelően önállóan dönteni, választani a felkínált lehetőségek közül, ☺ tartsanak ki a döntésük mellett ☺ megalapozódjon szabadidős kultúrájuk ☺ legyen igényük a szabadidő hasznos eltöltésére ☺ képesek legyenek felfedezni környezetében az új lehetőségeket, ☺ legyenek kitartóak, együttműködők, alkalmazkodók, önállók ☺ rendelkezzenek a szabadidő eltöltéséhez szükséges alapvető kompetenciákkal , tudással, tapasztalattal, kreativitással, ☺ képesek legyenek önmagok kifejezésére ☺ induljon el érdeklődési körük kialakulása ☺ rendelkezzenek társas, közösségi tudattal. A szabadidő szervezés óvodánk egyik „ Jó gyakorlatának” területe is. 9.6. A társas-és közösségi tevékenységek: Mentálhigiénés nevelésünk részeként kezeljük. Részletes kidolgozása a teljeskörű egészségfejlesztési program fejezete alatt található.

67

10. KOMPLEX TEVÉKENYSÉGEK RENDSZERE 10.1. ANYANYELVI NEVELÉSÜNK Nevelésünkben központi helyet foglal el az anyanyelvi nevelés, mely számunkra nem a foglalkozások sorát, hanem egy olyan komplex nevelési folyamatot jelent, ami az óvodai nevelés teljes tevékenységbázisában , minden percében jelen van. Programunk az anyanyelvi nevelésben a beszédkedv fenntartását, kommunikációs készségek fejlődését tűzte ki alapvető célként. Ezért a fejlődést elsősorban sokoldalú tevékenységek, tartalmas egymás közti társas kapcsolatok kialakításával tartjuk szükségesnek biztosítani. Nagy figyelmet fordítunk a gyerekek meghallgatására, a gyermeki kérdések támogatására, megválaszolására. Hisszük, hogy gyermekeink kommunikációja, sokszínű élmények feldolgozása során saját szükségleteiknek megfelelően, verbálisan és cselekvések, tevékenységek közben is egyaránt történik. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az óvodában a gyereket körülvevő miliő olyan legyen, mely folyamatos kommunikációra serkenti őket. Követendő elvnek tekintjük:  a mintakövető, utánzás útján történő beszédfejlesztést,  az élményekben, tapasztalatokban gazdag élethelyzetek teremtését,  a gyermekek nyelvi kreativitásának kibontakoztatását, sok beszélgetési lehetőség biztosítása  a nem verbális kommunikáció eszközeinek használatát. Alapvetően törekednünk kell arra, hogy gyermekeink szeressenek beszélni, gondolkodási szintjüknek, szándékaiknak megfelelően tudják használni a nyelvet. Ezért a hét egy napján (hétfőn) beszélgető napot tartunk. Javasolt témák pl.  a hétvége eseményei, otthoni élmények,  aktuális események  a csoportot foglalkoztató témák stb. Valljuk, hogy a nyelvvel való játék szórakozást, intellektuális örömöt, a humor egyik forrását jelenti a gyerekek számára. Ezért az anyanyelvi játékoknak tudatosan meg kell jelenniük a csoportok anyanyelvi nevelésének tervezésében. Az anyanyelvi nevelésünknek tartalmában, formájában mindig a gyermek életkori sajátosságaihoz igazítottnak kell lenni., figyelnünk kell az alap-és kulcskompetenciák fejlesztésére. ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - testbeszéd( mimika, gesztus - beszédképesség - memóriakapacitás képessége - beszédszínvonal

Kognitív - érzékelés, észlelés - emlékezet ( mechanikus, reproduktív) - figyelem ( koncentráció) -képzelet

68 KULCSKOMPETENCIÁK ANYANYELVI NEVELÉS KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

LEGFONTOSABB

NAGYON FONTOS

- nyelvi kifejezőképesség beszédértés beszédtechnika szövegalkotás folyamatos beszéd beszédstílus beszédaktivitás fogalomalkotás párbeszédre való képesség - metakommunikáció verbális és nonverbális jelek felismerésének és alkalmazásának képessége - műveltségterületekhez, tartalmakhoz tartozó kifejezések használatának képessége

- információ adás -és befogadás képessége - az anyanyelv szeretetének és megbecsülésének képessége

Szociális kompetenciák

- megnyugvás - önkifejezés képessége - élménybefogadó képesség

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

- beszélgetés képessége - szerepmegformáló képesség

- erkölcsi ítélőképesség - kooperáció - érdeklődés - érintkezés képessége - önmegvalósító képesség - esztétika iránti fogékonyság képessége

Matematikai és természettudományos

FONTOS

kreativitás

69

Az óvodapedagógus feladatai:    

a gyermeki kérdések inspirálása, megválaszolása, beszédkedv fokozása, alakítsa ki a beszélgető-körök helyét, szokásait, kulturált, egyéniségnek megfelelő stílus alakítása, beszédhibák felismerése, mintaadással és sok beszélgetéssel történő korrigálás  személyiséglap anyanyelvi fejlettsége fejlesztésének folyamatos vezetése  kompetenciaterületek fejlesztése ÓVODÁSKOR VÉGÉRE ☺ rendelkezzenek egységes beszédkedvvel, kultúrált beszédstílussal, elemi beszédfegyelemmel, ☺ élményeket képesek legyenek elmondani összefüggő mondatokban, változatos szófajok használatával, ☺ rendelkezzenek megalapozott relációs szókinccsel, ☺ ismerjenek gyűjtőfogalmakat, ☺ alapérzelmeiket legyenek képesek non-verbális eszközökkel is kifejezni. ☺ érjék el az alap-és kulcskompetenciák terén az önmagukhoz viszonyított legmagasabb szintet

70 10.2. A KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: MATEMATIKA Felfogásunk szerint a matematikai nevelésben a gondolkodás, a kognitív kompetenciák fejlesztésén van a hangsúly. Ezért, az – életkori sajátosságokra való figyeléssel – meghatározónak tartjuk a gyerekek:  problémaérzékenységének,  gondolkodásmódjának,  az ötletgazdag megoldások útjának fejlesztését. Nálunk a matematikai nevelés - a külső világ tevékeny megismerésén belül játékosan, komplex formában, a gyermeki tevékenységekre, tapasztalatszerzésre építve történik. Matematikai nevelésünk legfontosabb elvei:  a gyermek életkori és egyéni sajátosságainak figyelembe vétele  életszerűség, fokozatosság és érthetőség betartása,  folyamatos motiváció biztosítása,  a játékosság érvényesítése. A matematikai nevelésünk tartalmát három témakörben dolgozzuk fel:  tárgyak, személyek összehasonlítása, válogatások, halmazképzések.  A számfogalom előkészítése, alapozása.  Tapasztalatok a geometria köréből.

rendezések,

Ezek a matematikai tartalmak folyamatosan jelen vannak a gyerekek életében, de csak pszichikus fejlődésük egy bizonyos fokán lesznek képesek ezek biztonságos felismerésére, kezelésére. Ezért matematikai nevelésünk terén két életkori szintet határozunk meg: 1. szint: (3-5 év) A matematika iránti kíváncsiság, vonzalom felkeltése a fontos, spontán cselekvések, tevékenységek adta lehetőségek kihasználásával, matematikai tapasztalatok gyűjtésére az ismeretek tevékenységekben való alkalmazására alkalmas játékok kezdeményezésével. 2. szint: (5-8 év) Itt a matematikai felfedezéseket, tapasztalatszerzést önálló tevékenységként kezeljük, nagy hangsúlyt fektetve a gyereket körülvevő világ formai, mennyiségi, téri viszonyainak megismertetésére. Ekkor történik a sokféle gyermeki tapasztalatok begyűjtése, részképességek, gondolkodási műveletek, megismerő folyamataik fejlődése és a következő életszakaszra való felkészülés. Meggyőződésünk, hogy a matematika, mint tevékenység, spontán módon, a nap bármely pillanatában megjelenhet, ill. heti egy alkalommal meg kell, hogy jelenjen az óvodapedagógusok által kezdeményezett szervezett formában is.

71 Ezért mi a matematikai tapasztalatszerzés leghatékonyabb módjának a cselekvésen alapuló , felfedezéses formát tartjuk, természetesen nem kizárva a többi (spontán játékos, utánzásos, gyermeki kérdésekre épülő megismerést, óvodapedagógus által kezdeményezett tevékenységeket, tanulási formát. Valljuk, hogy a cselekvésen alapuló, tevékeny feldolgozás vezeti a gyermeket az újabb dolgok rátalálására, felfedezésére. Szervezeti formaként mi a mikro-csoportos, egyéni és páros munkaformákat alkalmazzuk. A matematikai nevelésünkben szükséges a változatos módszerek alkalmazása: különösen hangsúlyos helyet tölt be nálunk a cselekedtetés, tevékenykedtetés, mint módszer. Az eredményes matematikai nevelésünk megvalósításához alapvetően fontosnak tartjuk a gyermek-közeli és matematikai tartalmat biztosító eszközök használatát. Matematikai nevelésünk helyi sajátossága a játékos informatika alapozása matematikai játékokkal, piktogramok sajátos rendszerének használatával, lehetőség szerint számítógépes játékok alkalmazásával. Célunk: a jövő társadalmát meghatározó informatikai szemléletmód megalapozása, olyan speciális alapképességek fejlesztésével, melyek alkalmassá teszi gyerekeink eligazodását az informatika világában. Az informatikai nevelés számítógépes formájának bevezetése nem kötelező óvodánk minden csoportjában. Azonban minden csoportban kötelező az informatikai előkészítő játékok, piktogramok fajtáinak megismertetése, játékos formában történő gyakorlása. Amelyik csoportnak van lehetősége a számítógépek biztosítására, ott nagyon fontosnak tartjuk, hogy az informatikai nevelés beépítésre kerüljön a csoport napirendjébe és tevékenységrendszerébe úgy, hogy ne sértsen más óvodai tevékenységet. Nagy hangsúlyt fektetünk ara, hogy ez az újszerű moder játék és technika a gyerekek szabad játékát és szabadidős tevékenységeit gazdagítsa. Ebben a következő fokozatok betartása szükséges:  először a térben való biztonságos mozgás, melyet segít az óvodai szinten használt egységes jelrendszer,  síkban történő tájékozódás ( kiemelten az irányok)  a számítógépen történő tájékozódás, billentyű használat  a számítógépen történő fejlesztő játékok használata Elvünk:  a számítógép előtt töltött idő nem mehet az egyéb tevékenységek rovására,  Nálunk a számítógép használata csal lehetőség és nem kötelező tevékenység. Az informatikai nevelés óvodánk egyik jó gyakorlatának területe is. A terület fejlesztendő alap-és kulcskompetenciái :

72 ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Kognitív

Személyes - ügyesség

- érzékelés( vizuális, hallási és taktilis)

- pontosság

- észlelés ( forma, alakállandóság )

- önállóság képessége

- emlékezet

- terhelhetőség

- képzelet ( alkotó, kreatív képzelet )

- önmegvalósító képesség

- gondolkodás műveletei

- érzékenység

* analízis-szintézis

- problémalátó képesség

* általánosítás

- ítélőképesség

* elvonatkoztatás

- finommozgás képessége

* konkretizálás * osztályozás * összehasonlítás * megkülönböztetés * problémamegoldás * elemi kombinálás * következtetés * értékelés *összefüggések meglátása * integrált * kreatív -

megoldási stratégiák keresésének

képessége

73

KULCSKOMPETENCIÁK MATEMATIKA KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció Matematikai és természettudományos

Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

LEGFONTOSABB - nyelvi kifejezőképesség - matematikával kapcsolatos kifejezések értése és használatának képessége - számosság vagy halmazrendezés képessége - mennyiségek leképezésének képessége - alaki és nagyságbeli felism. képesség - sor-és tőszámlálás képessége - tér-és síkbeli tájékozódó képesség - számfogalom megértésének képessége - téri relációk és kiterjedések felismerésének képessége - soralkotás képessége - kooperáció - kreativitás - feladattudat - önállóság - önfegyelem - frusztrációs tolerancia

NAGYON FONTOS

- megoldási stratégia keresésének képessége - felfedezés képessége - érdeklődés - algoritmikus gondolkodás képessége - piktogramok értelmezésének képessége -divergens gondolkodás -piktogramok, jelek, szakkifejezések értése - koordinációs képesség

FONTOS

74

Az óvodapedagógus feladatai :  matematikai nevelés feltételeinek (eszközök, tevékenységek) megteremtése, tevékenységekben való alkalmazás lehetőségének gazdagítása  új fogalomrendszer kialakítás, beszéd ativizálás  a gyerekek egyéni fejlődésének nyomonkövetése,  differenciált fejlesztés, problémahelyzetek teremtése A kompetencia területek fejlesztésével:  változatos, matematikai tartalmú, több érzékszervet tapasztalatok biztosítása, spontán helyzetek kihasználása  mennyiségi, alaki, téri relációk megismertetése,  értelmi képességek fejlesztése,  algoritmikus gondolkodás fejlesztése  gyermeki önállóság fejlesztése,  matematikai élménynyújtás

foglalkoztató

ÓVODÁS KOR VÉGÉRE Rendelkezzenek egyéni fejlettségi szintjüknek megfelelő kompetenciákkal: ☺ ismerjék az alapvető matematikai kifejezéseket, relációkat ☺ legyenek képesek alapvető gondolkodási műveletek alkalmazására, ☺ alakuljon ki problémalátó és megoldó, ill. algoritmikus gondolkodásmóddal, ☺ tudjanak biztonsággal tájékozódni térben és síkban, ☺ ismerjenek 2-3 db egyszerű tér ill. síkmértani formát ☺ legyen megalapozott számfogalmuk legalább 10-es számkörben, ☺ legyenek képesek önálló cselekvésre, véleményalkotásra, döntési képességre , ☺ rendelkezzenek a kontextusos beszéd alapformáival ☺ alapfokon rendelkezzenek informatikai szemlélettel.

75

10.3. KÜLSŐ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE: KÖRNYEZETTUDATOS SZEMLÉLETRE NEVELÉS Nálunk a környezeti nevelés alapja a valóságon alapuló, tartalmas óvodai élet, mely az aktualitások figyelembe vételével hat a gyermek közvetlen, életszerű kapcsolataira. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a világról a gyerekek felé áradó információk érzékelésen, észlelésen, élményeken alapuló komplex tapasztalatszerzésen, a gyermek értelmi erőinek mozgósításával történjen. Csoportjainkban a környezeti nevelés egy olyan folyamat, melynek kezdete a játékban, folytatása a munkában; - mert azt valljuk, hogy minden munkavégzés egyben a környezet megismerése is-, majd különböző megfigyeléseken, tevékenységeken keresztül történik. . Ebben a folyamatban az életkori jellemzőkre figyelve kell megvalósítani a gyermeki képességek, kompetenciák fejlesztését, környezettisztelő viselkedésük alapozását. Mi a környezet megismerésének feltételeit a gyermekek környezet iránti érdeklődésében, kíváncsiságtól motivált saját élményű tapasztalatszerzésben, a tevékenységeken keresztül megvalósuló tanulásban látjuk biztosítva. Környezeti nevelésünk elvei:  a felfedezés , a tapasztalatszerzés mindig természetes környezetben, lehetőség szerint a szabadban történjen,  mindig építeni kell a gyermek meglévő ismeretére, kompetencia képességeire,  a gyermeki kérdéseket soha nem hagyjuk megválaszolatlanul.  támaszkodunk a gyerekek családi élményeire Nálunk az óvodai környezeti nevelésben érvényesülni kell a környezetelvűség fontosabb szempontjainak a különböző műveltségterületeken is. Anyanyelv és vers, mese terén  képzelőerő, élménybefogadási képesség fejlesztése, külső és belső világunk összehangolása, egészként való részvoltunk átélése. A környezet tevékeny megismerése terén:  természet, ember, környezet egységének hangsúlyozása, egymástól való függése, egymásra hatása  integrált gondolkodásra nevelés a matematika terén

76

Művészetek terén:  képzelőerő, élményképesség, az összekapcsolódásának képessége

ember

külső-és

belső

világa

Testnevelés terén:  egészség, küzdőképesség, természetközelség Fontosnak tartjuk a természet megismerésének folyamatában a rendszeres cselekedtetést, tevékenykedtetést, a természetben zajló jelenségek folytonos körforgását és a köztük lévő szoros kapcsolatok meglétének kísérletekkel, felfedezésekkel, ill. alkalomszerű és folyamatos megfigyelésekkel történő bizonyítását. Ezeknél a tevékenységeknél alapvetően fontosnak tartjuk a gyermek kognitív kompetenciáinak kibontakoztatását. Óvodánk minden csoportjában kötelező elkezdeni a gyermek nemzeti identitástudatának, multikulturális értékrendjének alapozását: a szülőföld fogalmával, a néphagyományok, a családi, tárgyi kultúra beépülésével, értékeinek tapasztalatok általi megismerésével. Fontos ezek szeretetére és védelmére nevelés. A harmonikus személyiségfejlődés érdekében kiemelten hangsúlyozzuk az óvodáskorban elkezdett hazaszeretetre nevelés megalapozásának szükségességét. Fontosnak tartjuk az óvodások számára elvont távoli fogalmat életkornak megfelelő fokozatossággal, eszközzel, közösségi neveléssel megközelíteni. A folyamat elemei: - szülők, rokonok, testvérek iránti szeretet, a szülőváros, a közvetlen környezet embereinek, tájainak, emlékeinek megismerése, a közös családi munka és az ezzel erősödő összetartozási érzés – folyamatosan alakítják a haza és a hazaszeretet fogalmát. A hazaszeretetre nevelés lényeges eszközének tartjuk: - az anyanyelvvel való foglalkozás ( íróink elbeszélései, meséi, költők versei) - magyar gyermek-és népdalok megismertetése, megszerettetése, - néphagyományaink, ünnepeink vidám megünneplése, Szükségesnek tartjuk a gyerekben felkelteni a kifelé irányuló érdeklődés, segítőkészség, felelősségtudat, bizalom, lelkesedés kompetenciáinak képességeit, tulajdonságait. Hangsúlyos szerepet kapnak a hazafiság érzését tápláló, szilárdító kirándulások, múzeumlátogatások. Az érzés kialakításában fontosnak tartjuk a szülők bevonását is, hiszen családi kirándulások alkalmával megismertethetik gyerekeikkel történelmünk emlékeit. Nálunk a környezeti nevelés szerves része a környezettudatos szemléletmód , magatartás kialakítása.

77

Ez a nevelési folyamat minden nevelési területtel kölcsönhatásban áll, olyan komplex tapasztalatszerzés, mely a gyerekek számára egységben mutatja, érzékelteti ami a valóságban is egységesen érzékelhető. Célunk: Alapozódjanak meg olyan szokások, szokásrendszerek, viselkedési formák, melyek a környezettel kulturális és természeti értékekkel való harmonikus együttéléshez szükségesek és a családok környezettudatos életviteléhez hozzájárulnak. Meggyőződésünk, hogy gyermekeink környezetbarát magatartását csak akkor tudjuk az óvodában eltöltött éveik alatt sikeresen megalapozni, ha biztosítjuk számukra :      

a természetközelség és környezetbarát életmódot, a rendszeres és folyamatos felnőtt mintát, a saját élményű felfedezések, tapasztalatok szerzését, a megfelelő tevékenységeket, a tudatosan felépített szokás- életvitel és normarendszer azt a játékos miliőt, ahol harmóniában tudnak élni növénnyel-emberrel-állattal, ahol megtanulják felelősséggel, okosan védeni, ápolni környezetük értékeit,  a családokkal való együttműködést,  a természetszerető gondolkodásmódot. Környezettudatos pedagógiánk fenntarthatóságának fontos értékének tekintjük: -

az élet tiszteletét, a hagyományok őrzését, jövőbe való átmentését, hazaszeretetre nevelést.

Ezeknek az értékeknek megalapozását igyekszünk holisztikus szemléletmód kialakításával, illetve a családok folyamatos bevonásával végezni. Óvodánkban a környezettudatos nevelést kiemelten kezeljük, valljuk, hogy az óvodába lépéstől kezdve folyamatosan, következetesen, elhivatottan kell a gyerekeket a környezettudatosságra nevelni. szükségesnek tartjuk a természet és környezet iránti etikus felelős elkötelezettség érzését minden gyermekkel megéreztetni, átélni: - elsősorban interaktív és szenzitív játékok, illetve természetközeli foglalkozások alkalmazásával.

78 Ehhez ajánljuk óvodapedagógusainknak a következő tematikát:

I, Alapozás: A gyerekhez legközelebb eső közvetlen környezet rendjének, tisztaságának, esztétikumának közös kialakítása, folyamatos megvédése. Helyes szokás- és igényrendszer alakítása. a, Kezdetben: a gyerekekhez közel álló tevékenységekkel, a játékkal : hang-és mozgás-utánzás / természet , állatok hangjai, mozgások /. b, Csoportszoba: a szobák környezettudatos jellegének kialakítása, folyamatos fenntartása.  környezetbarát, természetes anyagokból készült eszközök használata  " zöld sarok " kialakítása / mindig csírázik, hajt valami /  palánták előnevelése  különböző termények, termések felhasználása: csutkából, kukoricaszárból készült játékok készítése. c, Az óvoda épülete: - az épület környezettudatos jellegének kialakítása, díszítés természetes anyagokkal, - akvárium, terrárium elhelyezése, gondozása - természetvédelmi faliújság készítése - szülők, gyerekek bevonása az adott hónap virágainak, növényeinek gyűjtésébe. d, Az óvoda udvara: - Eredetiben hagyni, ápolni az udvaron lévő virágokat, bokrokat, fákat. - A fákról lehulló levelekből komposzt készítése. - Az udvaron termelődő hulladékok minden évszakban történő takarítása. - Madárvédelem-etetők, itatók kihelyezése, folyamatos gondoskodás. - Kertben végzett munkák: /víz, levegő, fény, tápanyag hatása / - gyümölcsöskert ápolása : fák ültetése - konyhakert folyamatos gondozása: talaj-előkészítés, vetés, palántázás, öntözés, gyomlálás, szüret - virágoskert gondozása, folyamatos ültetés az évszaknak megfelelően. e, Az óvoda környéke: - Az óvodát körülvevő parkok, kiskertek, létesítmények megismerése, az ott előforduló növények, állatok felfedezése, védelme, folyamatos figyelemmel kísérése.

79

II, A gyerekek tágabb környezetének megismerése: Óvodánk nagyon jó helyen, Debrecen nagyerdei övezetében helyezkedik el, így elsődlegesen igyekezni kell kihasználni az erdő közelségét, azokat a lehetőségeket, melyeket folyamatosan ad a növény és állatvédelem terén.  A rendszeres nagyerdei séták során ki kell alakítani a gyerekekben a természetjárás szeretetét és hagyománnyá kell azt fejleszteni.  A visszatérő séták alkalmával, állat és növényhatározók, nagyítók, távcsövek segítségével meg kell ismertetni a gyerekekkel a Nagyerdő ösvényeit, rétjeit, az itt élő állatvilágot.  A gyerekek figyelmét rá kell irányítani a természetvédelemre, a természetben való emberi viselkedésre. / szemetelés, tűzgyújtás, növények letaposása stb. /  Ismerkedjenek meg városunk jellegzetességeivel: - Múzeumok, Arborétum - Állatkert - Természetvédelmi területek: Fancsika, Vekeri -tó, Erdőspuszta - Hortobágyi Nemzeti Park  Az óvodával való közös családi kirándulások, gyalog- és kerékpártúrák szervezése Fontos a környezetből szerzett ismeretek rögzítése, kísérletek alkalmazása, az óvoda természettudományos könyvtárának aktív használata. Ismeretterjesztő filmek, kazetták megnézése.  Népszokások megismertetése: pl. szüret.  Környezetismereti versengések szervezése: gyerek, szülő, csoportok között.  Kiállítások szervezése: fotó, rajz, barkácsolt tárgyak.  Energiatakarékosság  madárbarát udvar: madáretetők, itatók kihelyezése  botanikus táblák kihelyezése az óvoda udvarán III. Környezettudatos nevelésünkkel kapcsolatos gyűjtőtevékenységek: szelektív hulladékgyűjtés IV. Környezetvédelmi jeles napjai  Víz világnapja március 22.  Föld napja :április 22.  Madarak és Fák napja: május 1o.  Környezetvédelmi világnap: június 5.  Állatok világnapja: október 4.  Takarítási világnap: szeptember 23.

V. Kapcsolattartás természetvédelmi intézménnyel: Tengerecki Központ VI, Környezetvédelmi folyóiratok folyamatos figyelemmel kísérése. Természet Búvár, Természet , Madártávlat című újságok

80

A környezeti nevelés által fejlesztendő alap-és kulcskompetenciák: ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - kitartás - környezettudatos magatartás - szabálytudat - döntési képesség - szülőföld, hazai táj szeretetének képessége - hagyományok, szokások befogadásának képessége -életmód alakító képesség -életviteli képesség -értékítélő képesség

Kognitív - érzékelés, észlelés - emlékezet - képzelet - figyelem - gondolkodás, egyéni utak keresése -tanulási képesség - problémaérzékenység képessége -problémamegoldó gondolkodás - integrált gondolkodási képesség - kritikai, kreativ gondolkodás - holisztikus gondolkodás - információ kezelés képessége

81 KULCSKOMPETENCIÁK TERMÉSZET-TÁRSADALOM- EMBER KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

Matematikai és természettudományos

Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

LEGFONTOSABB

NAGYON FONTOS

- nyelvi kifejezőkészség - a műveltségtartalomnak megfelelő kifejezésének értésének és használatának képessége

- beszédértés képessége - kontextusos beszédképesség

- tér-sík -és időbeli tájékozódóképesség , - környezettudatos magatartás képessége - kísérletező képesség - felfedező képesség - munkaeszközök használatának képessége - kooperáció - kíváncsiság - szervezőképesség - bizalom - önállóság - empátia - önfegyelem - kötődési képesség - felelősségvállalás képessége - balesetmegelőző képesség - esztétikai érzék, befogadóképesség - hagyományok tiszteletének képessége

- természetszeretetének képessége - természeti értékek felismerésének képessége

- közös normák, szokások elfogadásának képessége - nyitottság - önmotivációs képesség - kíváncsiság képessége -konfliktuskezelés képessége -kifeléirányuló érdeklődés képessége - lelkesedni tudás képessége - hazaszeretet képessége -természeti, társadalmi értékek megóvásának képessége

FONTOS

82

Az óvodapedagógus feladatai:  A gyerek önálló véleményalkotásának, döntési képességeinek elősegítése, kortárskapcsolatokban és a környezet alakításában.  Sokszínű viszony alakítása az objektív világhoz ( kiváncsiság-érdeklődésmegismerés)  A tevékenységeken alapuló sokoldalú információszerzés szóbeli kifejeztetése - aktív, passzív szókincs mennyiségi és minőségi gyarapítása.  Elegendő alkalom, idő, hely, eszköz biztosítása a spontán és szervezett tapasztalatszerzéshez.  Holisztikus szemlélet kialakítása.  Szülőföldhöz kötődés identitástudat alapozása.  Multikulturális értékrend alakítása, megismerési terek, szituációk teremtésével.  a gyermek környezetbarát magatartásának, biztonságos életviteli szokásának kialakítása, tapasztalatok, szokások, attitűdök biztosításával,  manuális és intellektuális képességek – és kompetenciák fejlesztése,  érzelmek mozgósítása, élmények biztosítása a tevékenységekben,  problémahelyzetek teremtése, megoldás keresés biztosítása,  a teljes gyermeki személyiség fejlesztése komplex ismeretekkel,  Környezettudatos magatartás hangsúlyozása a fenntartható fejlődés érdekében ( jelen szükségleteit kielégíteni úgy, hogy a jövő szükségleteit ne csorbítsuk),  A természetmegőrző munkához értékrend kialakítása,  a differenciálás pedagógiájának érvényesítése a nevelés folyamatában. ÓVODÁS KOR VÉGÉRE ☺ Fedezzék fel közvetlen természeti, társadalmi tárgyi környezetüknek jellemzőit, tényezőit, jelenségeit. ☺ A jelenségek között tudjanak ok-okozati összefüggéseket, viszonylatokat meglátni, ☺ Tiszteljék az életet, legyenek képesek és érezzenek felelősséget a rájuk bízott élőlények gondozásáért. ☺ Érezzenek rá a holisztikus gondolkodás alapjaira. ☺ Rendelkezzenek: a) elemi ismeretekkel a különböző témakörökben:  növény-állat-ember  évszakok  közlekedés b) fejlettségi szintjüknek megfelelő alap-és kulcskompetenciákkal ☺ Tudjanak alapszinten eligazodni természeti-és társadalmi környezetükben. ☺ alapozódjanak meg olyan pozitív jellemvonások, melyek alkalmassá teszik őket a környezettudatos életmódra. ☺ Tiszteljék mind a saját, mind a másik ember kötődését. ( pl. a szülőföld, hazai táj, néphagyomány stb. ) ☺ Szókincs és fogalomrendszer bővülése, aktívabbá válása.

83 10.4. MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEINK Programunkban a művészeti tevékenységek (mese, vers,, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játékok, gyermektánc) a gyermeki önmegvalósítás legfontosabb elemei, melyek a gyermeki egyéniség sokszínűségének kibontakoztatását hivatott szolgálni. Óvodánkban ezeknek a tevékenységeknek hatásukban, szemléletükben át kell fogni az óvodai élet egészét. Nálunk a művészeti tevékenységek körében leghangsúlyosabb a komplexitás elvének alkalmazása. Mi mind a három művészeti tevékenység esetében a komplexitás fő tartalmának az esztétikai érzelmeken, élményeken nyugvó esztétikai komplexitást értjük. Nálunk a tárgyi komplexitás mellett dominánsan hangsúlyt kell fektetni az:  érzelmi, hangulati,  hangzásbeli,  mozgással történő komplexitásra is.  Számunkra fontos, hogy a különböző művészeti ágak egyidőben, sokoldalú esztétikai hatást fejtsenek ki. Valljuk, hogy a gyerek számára az esztétika birtokbavétele mindig élményekhez kötődve, az érzékelésükre építve jut el a leghatásosabban. Ezért számunkra egyformán hangsúlyos a befogadással ill. alkotással létrejött élmény. Szükségesnek tartjuk, hogy az élmények szerzését sokszor óvodán kívüli programok szervezése tegye gazdagabbá a mindennapi tevékenységek mellett. Fontos szempont, hogy ezek a programok mindig művészeti értéket képviseljenek. Óvodánkban a művészeti szempontjai, hogy:

tevékenység

anyag-összeállításának

legfontosabb

 megfelelő arányban megtalálható legyen bennük a múlt öröksége és jelen életigényének megfelelő tartalmak,  multikulturális értékrendet tartalmazzon,  a gyermek érdeklődésére építsen úgy, hogy mindig csak annyit, amennyit a gyermek érdeklődése befogad,  meglegyen a magyar és a külföldi hagyományőrző és kortárs alkotások közti egyensúly ( pl. irodalom ) Hisszük, hogy a művészeti tevékenységek fejlődésében alapvetően meghatározó a környezet, elsősorban a gyermekkor környezete. Fontosnak tartjuk, hogy az óvodánk esztétikus, egyszerűen harmonikus, nyugalmat árasztó legyen. Esztétikai nevelésünk területei:     

természet (környezet) esztétikája, a mindennapi élet esztétikája, a művészeti alkotások, a népművészeti alkotások esztétikai jellegű tevékenységek.

84

A művészeti tevékenységek szervezésének szabályai:  a tevékenységeknél naponta, minden területnek meg kell jelennie,  a tevékenységek közül valamelyik területre az óvónőnek mindig nagyobb hangsúlyt kell fektetnie  a művészeti tevékenységek nem egy foglalkozást jelölnek, hanem olyan tevékenységeket, melyeket játékidőben vagy szabadidőben éppúgy gyakorolhatnak, mint a nap folyamán bármikor. A művészeti tevékenységek szervezésénél fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek fejlesztése alap-és kulcskompetencia szerint, műveltségterületeknek megfelelően történjenek. A területhez (mese, vers,, rajzolás, mintázás, kézimunka, ének, zene, énekes játékok , gyermektánc) tartozó fejlesztendő kompetenciák a fejezet végén találhatók.

Az óvodapedagógusok legfontosabb feladatai Legyen:  esztétikus személyiség,  a művészetek világában jártas, kreatív. Biztosítsa:  a megfelelő mennyiségű és minőségű cselekvésen alapuló élményt, tapasztalatot,  gyermeki szabadságot, önállóságot,  megfelelő helyet, teret,  megfelelő eszközöket. Alakítsa ki:  a gyermekek esztétikai fogékonyságát,  a gyermekek alkotóképességét, esztétikai ízlését,  a tevékenység, az alkotás, az önkifejezés igényét.

85 10.4.1. VERS, MESE A vers, mese, mondóka mindennapos jelenlétét nélkülözhetetlennek tartjuk a gyermekek egészséges mentálhigiénéjének szempontjából. Ezért nálunk a hét minden napján történik verselés, mesélés, mondókázás. Napirend szerint heti egy alkalommal az óvodapedagógus által kötelezően kezdeményezett vers, mese vagy mondókázás történik. A hét többi napjain a nap bármely szakában történhet a tevékenység ha a csoportban kialakult az a hangulat, amely képessé teszi a gyerekeket az irodalmi élmény befogadására. Műfajai:  vers  mese  népi mondóka  elbeszélés  monda Fontosnak tartjuk, hogy a helyes arány megtartásával ( hazai-külföldi népi, klasszikus, kortárs ) minden gyermekirodalmi műfaj megjelenjen csoportjaink irodalmi anyagában. Mi nem teszünk különbséget kezdeményezett vagy elalvás előtti mese hallgatás között, mind a kettőt egyformán szükségesnek, a gyermeki élményfeldolgozás legfontosabb formájának tartjuk. Nálunk az irodalmi anyag kiválasztásának legfontosabb szempontjai:  változatos, életkorhoz, a gyermek fejlettségi szintjéhez igazodó tartalom és forma (humor, furfang, stb.)  kezdeményezéseink gerincét a népmesekincs adja, kiegészülve a csoport összetételétől függően multi- és interkulturális művek alkalmazásával. Valljuk, hogy a mesék erkölcsi tanításainak megéreztetése segíti leghatékonyabban a gyerekek etikai értékrendjének, szemléletmódjának, világnézetének alakulását. . Esetenként szükségesnek tartunk kezdeményezni, állást foglalni olyan etikai szituációkban, amelyeket a gyermekek nem éltek még meg, vagy másképpen éltek meg, mint ahogy azok a mesében történtek. Szükségesnek tartjuk a saját vers és mesealkotást is, annak mozgással vagy ábrázolással történő kombinálását alkalmazni a gyerekek önkifejező képességeinek fejlesztésére. Meggyőződésünk, hogy óvónői inspirálás és a feltételek megteremtése mellett hagyni kell a gyereket szabadon alkotni. Az irodalmi nevelésünket szolgáló alapelveink: a) az irodalmi nyelv örömforrás legyen, b) játékosság, c) önállóság (a gyermekek is részesei lehetnek az irodalmi anyag összeállításának). d) Komplexitás (nem témaazonosságot jelent) e) A szülőkkel való együttműködés elve f) A szülőkkel való együttműködés elvét különösen fontosnak tartjuk, mert hisszük, hogy a szülőkkel együttműködve az irodalmi nevelés együttes hatását tudjuk megvalósítani. ( pl. az óvoda folytatja a család mese, vers kultúráját, illetve fordítva). g) Tükröződjön multi-és interkulturalitás.

86

Óvónői feladatok:        

az irodalmi anyag kiválasztásánál a gyermeki kívánságok figyelembe vétele, pozitív minta nyújtása az irodalmi anyagok átadásánál, alakítsa ki a gyerekben a népi kultúra iránti érdeklődést, az irodalmi tevékenységek feltételeinek biztosítása, változatos módszerek alkalmazásával élő szövegmondás a kezdeményezéseken, a területhez tartozó alap-és kulcskompetenciák fejlesztése, segítse: a gyermeki önkifejezést, esztétikai, irodalmi fogékonyságot, a multi-és interkulturális nevelést, az irodalom eszközeinek kihasználásával a gyermeki beszéd, kommunikáció fejlesztése, az anyanyelv tevékenység formáiban verbális és nem verbális interakciók megjelenítése.

ÓVODÁS KOR VÉGÉRE ☺ legyenek képesek önállóan 10 mondókát, 2-3 mesét, 7 verset mondani. ☺ Tudjanak történeteket, meséket saját alkotásban elmondani. ☺ Legyenek képesek érzelmileg, gondolatilag identifikálódni a mesék erkölcsi tanításaival, átváltozásaival, csodáival. ☺ Rendelkezzenek az életkornak megfelelő kompetenciákkal. ☺ Alapozódjon meg : i. ii. iii. iv.

egyéni ízlésük irodalmi fogékonyságuk anyanyelünk, szülőföldünk szeretete, multi -és interkulturális érdeklődésük.

87

10.4.2.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK, GYERMEKTÁNC

Hisszük, hogy a zene gazdagítja a gyermeki személyiséget, belső egyensúlyt teremt, alakítja az ízlést, értékrendszert. Programunkban a zenét az önkifejezés és a kapcsolatteremtés egy fajtájának tartjuk. Hisszük, hogy a népzene, a komponált zene éneklése és hallgatása szolgálja leghatékonyabban a gyermekek zenei anyanyelvének megalapozását. Fontosnak tartjuk az új zenei élményátadás mellett az ismétlődés élményének rendszeres biztosítását is. Nálunk a zenei nevelés komplex, egész napot átfogó tevékenység, ahol egyformán érvényesül az óvónő illetve a gyerek által kezdeményezett zenei tevékenység és a napközben adódó éneklési, zenélési lehetőségek kihasználása. Legfontosabb alapelveink:  a gyermek számára a zenélés öröm legyen,  zenélés közben érzések, élmények érjék a gyereket,  képességtől függetlenül biztosított legyen a gyerekek zenei aktivitása,  az éneklés és mozgás egysége biztosított legyen,  nem a zenei produktum a lényeg, hanem a cselekvés fontossága, a tevékenység folyamatának szépsége,  az óvónő ne feladatnak tartsa a zenei nevelést, hanem élményátadásnak. Zenei nevelésünk során alapvetően építenünk kell:  a gyermek tanulékonyságára, spontaneitására,  a gyermeki újraalkotásra, változatos egyéni improvizációjára  műveltség-területnek megfelelő kompetenciákra,  a felnőtt minta spontán utánzásával az éneklés, zenélés részévé válik a gyermek mindennapi tevékenységének. Fontos, hogy az óvodai ének-zenei nevelésünk anyaga mindig valódi érték legyen, mint pl.  ölbeli játékok, magyar népdalok, mondókák, gyermekdalok, énekes játékok, népi játékok  más népek dalai,  jól kiválogatott műdalok, zeneművek, kortárs művészeti alkotások  gyermektánc Valljuk, hogy a gyerekek zenei anyanyelvének megalapozása csak a különböző zenei készségek fejlesztésével együtt történhet. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a hallás, az egyenletes lüktetés, a ritmus, az éneklési és mozgási készséget fejlesztő gyakorlatok rendszeres, játékos formában történő alkalmazására.

88 Szükségesnek tartjuk, hogy éneklés közben mindig biztosított legyen a gyermekek számára a mozgás lehetősége is, mert így válik számukra igazi élménnyé a zene. Hangsúlyozzuk a gyermektánc (néptánc) mozgáskultúra fejlesztő hatását. Ezért fontosnak tartjuk kialakítani a gyermekben: ☺ a tánc alapvető szokásaihoz való alkalmazkodást. ☺ az alapvető lépésanyagot. Hisszük , hogy a néptánc alapelemeinek megismertetésével felkeltjük a gyerekek népi kultúra iránti érdeklődését, a hagyományok tiszteletét, nyitottá tesszük őket a folklór iránt. ☺ Mindig szem előtt tartjuk, a zenehallgatási anyag megválasztásánál figyelembe vesszük az esetlegesen csoportokban járó nemzetiségi, etnikai kisebbség, migráns gyerekek hovatartozásának kultúráját. Óvónői feladatok  szükséges feltételek biztosítása  zenei anyanyelv, zenei ízlés, érdeklődés, esztétikai fogékonyság megalapozása  dalanyag  készségfejlesztés helyes alkalmazásával.  A gyermek számára választási lehetőség biztosítása. (dal, mondóka, zenehallgatás stb.)  Választékos kifejezések, párbeszédek gyakorlása.  Attitűdök, gondolkodásbeli és kommunikációs tulajdonságok kiteljesítése zenei élményekkel,  Igényes, helyes arányú (élő-gép) zenehallgatás megszervezése,  Színesen, élményt-adóan tudjon előadni,  Váratlan helyzetekben is rendelkezzen felhasználható zenei anyaggal  a területhez tartozó alap-és kulcskompetenciák fejlesztése,  a néptánc, népi kultúra iránti érdeklődés felkeltése. ÓVODÁS KOR VÉGÉRE ☺ A gyermekek ismerjenek 10 dalt és 10 mondókát, 2-3 alapvető tánclépés anyagot. ☺ Rendelkezzenek az egyéni sajátosságoknak megfelelő kompetenciákkal:  megalapozott zenei képességekkel (hallás, ritmus , mozgás és éneklési készség)  elemi improvizációval, zenei kreativitással, önkifejezéssel.,  tér-forma és zenei stílusérzékkel  tartós koncentrációs képességgel ☺ Érezzék és képesek legyenek megtartani a dallam-ritmus-mozgás-szöveg egységét. ☺ Alapozódjon meg mozgáskultúrájuk, vonzódjanak a népi kultúra megismerése iránt.

89

10.4.3. RAJZOLÁS, MINTÁZÁS ÉS KÉZIMUNKA Óvodánkban a gyermekek rajzolási, mintázási és kézimunkázási tevékenységeit a gyermeki játéktevékenység és kommunikáció egyik fajtájának tekintjük, mely a gyermeki alkotás belső képeinek gazdagítására épül. Valljuk, hogy maga a tevékenység, s ennek az öröme a fontos., melyre az egész nap folyamán teret biztosítunk. Vizuális nevelésünk alap motivációja:  a környező világ megismerése során szerzett ismeretek, tapasztalatok, élmények képi kifejezése,  fokozatosság elvének megtartásával már kiscsoportos kortól fontosnak tartjuk, hogy gyermekeink a rajzolás, mintázás, kézimunka anyagainak, technikáinak sokaságát megismerjék és egyéniségüknek megfelelően használják is. A rajzolás, mintázás, kézimunka során történő nevelésünknek alapvetően a népművészet adta lehetőségekből kell táplálkoznia. A gyermekek képi üzeneteinek megvalósítása során mi a következő készségek, képességek-és kompetenciák fejlesztésére tesszük a hangsúlyt:  megfigyelő képesség,  emocionális képesség,  értelmi képesség,  motorikus képesség,  kreatív képesség  kultúrális kifejezőképesség  az alkotás, az önkifejezés igényének képessége  az esztétikai környezet alakításának képessége,  az esztétikai élmények befogadásának képessége. Alapelveink:  játékosság,  tudatos tervezés: -mely a természet jeles napjaihoz kapcsolódik,  egyéni igény szerint, témajavaslattal segítjük az alkotó munkát,  komplexitás (tárgyi, hangulati, technikai)  vizualitást fejleszteni csak megfelelő mennyiségű és minőségi eszközökkel lehet. A rajzolás, mintázás, kézimunka tartalma:  Érzékelés: látás, hallás, szaglás, tapintás, mozgásfejlesztés,  Képesség-és kompetencia fejlesztés - pl. tér, forma, szín, technika egységében, - alkotó-befogadó, kreatív gondolkodás, fantázia, esztétikumra való érzékenység.  Kézműves technikák , eljárások, eszközök használatának megismertetése.  Képzőművészeti tárgyak, műalkotások, kiállítások élményeinek feldolgozása.

90

Óvónői feladatok:  szükséges feltételek biztosítása (eszközök, élmények, tapasztalatok), az eszközök célszerű, takarékos, kreatív használatára szoktatás  a munkafogások gyakorlására való ösztönzés,  alkotó sarok kialakítása a csoportban,  az anyagok sokféleségének tevékenységekben, játékos formában történő megismertetése  a gyermeki alkotások pozitív elfogadása,  egyéni igény szerinti segítségnyújtás biztosítása  művészetek iránti fogékonyság megalapozása:  kismesterségek bemutatása  képzőművészeti alkotások megismertetése,  az esztétikumra való érzékenység kialakítása: fantázia, kreatív gondolkodás fejlesztése.  a műveltségterületeknek megfelelő kompetenciák fejlesztése ÓVODÁS KOR VÉGÉRE ☺ rendelkezzenek életkornak és egyéni képességnek megfelelő kompetenciákkal ☺ többféle kézműves technikák alkalmazásával legyenek képesek a változatos önkifejezésre, ☺ ismerjék környezetükben előforduló anyagok tulajdonságait. Tudják megválasztani elképzelésük megvalósításához a megfelelő anyagot, technikát. ☺ Képesek legyenek az ábrázoltak szóbeli elmondására, formák, színek magyarázatára. ☺ Ceruzafogásuk készségszintű legyen, ☺ Rendelkezzenek esztétikai ítélőképességgel, ☺ Alakuljanak ki totális érzékelő apparátusuk.

91

ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - zenei képességek ( hallás ritmusérzék) - mozgásképesség - ábrázolás képessége - önmegvalósító képesség - önkifejezés képesség - önfegyelem - alkotóképesség - ritmus, dallam kitaláló képesség - etikus viselkedés képessége - díszítő érzék - manipulációs képesség - esztétikai ízlés képessége - improvizációs képesség - érzékenység képessége - finommotoros képesség - a zenéhez való alkalmazkodás képessége - koncentráló képesség - együttmozgás képessége

Kognitív - érzékelés, észlelés ( vizuális, auditiv és taktilis ) - emlékezet, mozgásmemória kép. - képzelet ( alkotó fantázia ) - figyelem - gondolkodás, képi gondolkodás kép. - információ átadás képessége - megismerési vágy - felfedezési vágy - alkotási vágy - komponáló képesség - rendező képesség - téri tájékozódó képesség

92 KULCSKOMPETENCIÁK MŰVÉSZETI TEVÉKENYSÉGEK KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

Matematikai és természettudományos Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

LEGFONTOSABB - nyelvi kifejezőkészség * hangsúlyos beszéd ( verselés) * önálló szövegalkotás képessége * reprodukciós képesség * beszédprodukció - metakommunikációs képességek

- alkalmazkodó képesség - kapcsolatteremtő képesség - együttműködő képesség - empátia - önállóság - feladattudat - kreativitás - érintkezési képesség - esztétikai * befogadó képesség * ellenőrző-értékelő * alakító képesség * művészetek iránti érzékenység képessége

NAGYON FONTOS

FONTOS

93

10.5. MOZGÁS Óvodánkban minden gyerek számára az egészséges személyiség fejlődés érdekében meghatározó a rendszeres, játékban gazdag, az egyéni szükségleteket és fejlettségi szintet figyelembe vevő, kellő aktivitást , terhelést , pszichomotoros készségek, képességek fejlődését biztosító mindennapos mozgás. Nálunk a mozgás szervezése a következő elvek szerint történik:  játékosság elve  fokozatosság elve  egyéni bánásmód elve  gyermeki szükségletek figyelembe vételének elve,  differenciált fejlesztés elve A gyerekek az egészséges életmódra nevelésében rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a gyerek szabad levegőn való tartózkodása minél hosszabb idejű legyen. Lehetőség szerint a szervezett mozgásokat a természeti erők kedvező hatásainak kihasználásával az udvarra kell tervezni. Hisszük, hogy élményszerű, sokszínű, változatos, örömteli, érzelmi biztonságban zajló tevékenységekben gazdag mozgáseredményt csak megfelelő feltételek, játék gyakorlási formák mellett, balesetmentes környezetben tudunk elérni. Fontosnak tartjuk a helyesen megválasztott (életkor, fejlettségi szint) mozgásanyag változatos kiválasztását, a gyermeket legjobban fejlesztő kooperatív mozgásos játékok széleskörű alkalmazását, melyeknek elsajátíttatása során építünk a gyermekek játékos beállítódására és a már meglévő mozgástapasztalatára. Nálunk a fejlesztés tartalmát képezik a gyermek teljes személyiségére ható komplex testmozgások: Helyzetváltoztató mozgáskészségek alapozása  járások, futások, kúszások, csúszások, mászások, ugrások és érkezések, szökdelések, oldalozások, irányváltások, megállások Helyzetváltoztató mozgáskészségek alapozása:  egyensúlyozások, gurulások, átfordulások, fordítások, fordulatok, hajlításoknyújtások, lendítések, körzések, tolások, húzások, emelések, dőlések, esések, függések és lengések, testsúly mozgatások, támaszok. Finommotoros mozgáskészségek alapozása  gurítások, dobások, elkapások, rugások, labdaátvétel lábbal, labdavezetések kézzel, lábbal, ütések eszközökkel, egyéb eszközhasználati formák. Csapatalakító játékok ( pedagógus által kialakított csapat vagy csapatok) Kooperatív játékok Láb-és tartásjavító gyakorlatok ( heti egy alkalommal)

94

Fontosnak tartjuk a gyerekek kondicionális, kiemelten ( erő, állóképességeinek ) képességeinek fejlesztését, mert alapul szolgálnak a gyermeki szervezet teherbíró képességének, egészséges fejlődésének kialakulásában. Ezt biztosítjuk a rendszeresen végzett mozgásos játékok, feladatok alkalmazásával. Kiemelten kezeljük a gyerekek helyes testtartásához szükséges izomegyensúly kialakítását, a rendszeres láb-és tartásjavító testmozgások szervezésével. A fejlesztés az alapvető mozgáskompetenciáknak megfelelően történik. Heti egy alkalommal csoportjainkban a testnevelés tornateremben történő megtartása kötelező, a tevékenység felépítési modelljének megtervezése az óvónő módszertani szabadsága alapján történik. Meghatározónak tartjuk az utánzáson, cselekvésen alapuló mozgástanulást , melyet kiscsoportokban párhuzamosan végezhető lehetőségek biztosításával végzünk. Csoportjainkban a mozgásszervezés különböző szervezeti formák szerint lehet::  spontán és irányított mozgásos tevékenység (javasolt minimum 30 perc)  képességfejlesztő foglalkozás (javasolt 20-40 perc)  mindennapos testnevelés (javasolt 3-15 perc)  Szabadban kezdeményezett mozgásos játékok (amíg a gyerek érdeklődése, aktivitása tart) Nálunk a nyugodt, derűs légkörű, játékban gazdag, mindennapos testnevelés naponta kezdeményezett, melynek napirendbe illesztett időpontját a napi tevékenységek figyelembe vételével, rugalmasan az óvónő határozza meg. Meggyőződésünk, hogy a rendszeres testmozgás és a gyermekek értelmi fejlődése egymással kölcsönhatásban áll, ezért hatékony mozgásfejlődést csak a gyerekek megfelelő fegyelmezettségi színvonalának megléte mellett érhetünk el. Óvodánkban minden gyerek számára lehetőséget biztosítunk még más mozgásformák ( kerékpározás, szánkózás, rollerezés) kipróbálására, így kielégítjük a gyerekek mozgásszükségleteit. A szülői igények figyelembe vételével, esetenként, igénybe vesszük az óvodán kívüli mozgásfejlesztő lehetőségeket (pl. korcsolyázás, lovaglás, úszás).

95

A mozgás területén fejlesztendő alapkompetenciák: ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes

Kognitív

a) motoros képességek 1. kondicionális képességek - erő - állóképesség - gyorsaság - ügyesség 2. koordinációs képességek - téri tájékozódási képesség - kinesztétikus képesség - reakció képesség - egyensúlyérzék - ritmusképesség 3. mozgékonyság, hajlékonyság képessége - szem-kéz koordináció - izomérzékelés képessége - térpercepciós képesség( testséma) - távolságészlelés

- emlékezet - szerialitás - szövegértés - gondolkodás - képzelet - tanulási képességek - problémamegoldó gond.

b) finommotoros képességek c) mentális képességek - önfegyelem, - önállóság - beszédfegyelem - együttműködés - egymásra figyelés - feladattudat - kultúrált viselkedés képessége - balesetmegelőző képesség - versengési képesség - küzdőképesség - utánzóképesség - pozitív énkép képessége - önkontroll képessége - érzelemszabályozó képesség - szabálykövető, társas viselkedés képessége

96

Óvodapedagógusok feladatai:  a gyermekek szomatikus, kognitív és szociális képességeinek kompetenciáinak fejlesztése,  a gyermekek egészséges testi fejlődésének segítése,  helyes testtartás kialakítása,  alapkompetenciák fejlesztése  mozgásszervi elváltozások prevenciója és korrekciója  mozgás és játékigény kielégítése  változatos, differenciált mozgásgyakorlás feltételeinek biztosítása.  Önfegyelem, alkalmazkodás, kooperációs képességfejlesztés ,  Mindennapi mozgás lehetőségének biztosítása,  Világos, konkrét értékeléssel az énkép alakulásának támogatása.

,

ÓVODÁS KOR VÉGÉRE : Érjék el az egyéni képességeiknek megfelelő kompetenciák maximumát. ☺ legyenek képesek biztonságosan, koordináltan természetes hely, helyzetváltoztató és finommotoros mozgások elvégzésére. ☺ Rendelkezzenek megalapozott kondicionális képességekkel és biztonságos téri tájékozottsággal, valamint társra figyelés képességével. ☺ Értsék a mozgásformák megnevezéseit. ☺ A komplex testmozgások épüljenek be az óvodai élet egyéb tevékenységeibe ☺ Alapozódjanak meg pszichomotoros készségeik és képességeik.

97

10.6.„ JÓ GYAKORLATAINKRÓL” Úgy gondoljuk, hogy az óvodánkban működő három jó gyakorlat: 1. képi világ-informatikai nevelés az óvodában 2. Önmegvalósítás a szabadidős tevékenységekben 3. Lehessen olyan, amilyen!-autista gyerekek integrációs lehetőségei többségi óvodában – kiemelten megmutatja, hogy nálunk legfontosabb a gyerek. Minden területen elsődleges célunk a jó gyakorlatunk átadásának működtetésével, hogy gyermekeink jól, és jókat játszanak az óvodában úgy, hogy ebben minden óvodapedagógus, dajka, társként segítse őket. A gyerekek esélyegyenlőségét és az egyenlő hozzáférés elvét szem előtt tartva szervezzük programjainkat. Fontosnak tartjuk, gyerekeinket életkori sajátosságaiknak megfelelően aktívan bevonni, felkészíteni arra, hogy egy-egy jó gyakorlat átadó napon milyen kompetencia képességük gyakorlására lesz kiemelten szükség. Így elsősorban az:    

együttműködés alkalmazkodás kapcsolatteremtés:- véleménynyilvánítás, vitakultúra morális értékek megbecsülésének szociális kulcskompetenciáit hangsúlyozzuk

Tudjuk, hogy jó gyakorlataink átadása csak akkor lesz hatékony , ha gyermekeink számára biztosítjuk a biztonságos környezetet, derűs, gyermekbarát hangulatot, aminek ilyenkor is mentesnek kell lenni minden túlzott elvárástól, szorongástól, feszültségtől. Ilyen előkészítés és óvodapedagógusi támogatás mellett hisszük, hogy gyermekeink élményként élik meg és pozitív hatással lesz rájuk a jó gyakorlataink átadásának folyamatai, mert a három tevékenység speciális fejlesztésein túl ( a program adott területén megtalálható) élményszerűbben, motiváltabban, bátrabban, nyíltabban, okosabban lesznek képesek az adott területen teljesíteni.

98

11. ÜNNEPEINK-RENDEZVÉNYEINK-JELES NAPOK Hisszük, hogy az óvodai ünnepek ritka, kiemelkedő fontosságú, mással nem pótolható eseményei nevelőmunkánknak. Az ünneplés lényegének az ünnepet megelőző készülődést tartjuk, melyet kiteljesít az ünneplés. Elvünk, hogy csak azt ünnepelünk ami közel áll a gyerekekhez, aminek érzelmi töltése az ünnep lényegét megérezteti a gyerekekkel. Ügyelnünk kell arra, hogy az óvodában az ünnep a gyerekekért van, ezért mindig ők álljanak a középpontban. Valljuk, hogy a szülőkkel együtt szervezett , megtartott ünnepek emelik ezeknek a napok jelentőségének értékét, szorosabbá teszik az együttműködést. Tervezett ünnepeink, jeles napjaink jelentősége:  változatosságot, egyedi hangulatot visz be a csoport és az egyes gyerek életébe,  meghatározza az előző napok tevékenységeit, programját  aktivitásra, kreativitásra buzdít,  élményekhez juttat-örömképességet fejleszt,  alakítja a perspektivikus gondolkodást,  erősíti a szociális érzelmeket,  segíti a pozitív emberi értékek megalapozását,  lehetőséget ad az intézmény egyéni arculatának megteremtésére,  erősíti a szülőkkel való kapcsolattartást. Az ünnepekkel kapcsolatos pedagógiai és szervezési feladatok:  az ünnepek tervezése, a feltételek biztosítása, a jeles napok jellemzői, helyi szokások alapján,  a gyermekek aktív bevonása (ötletek, tevékenységek)  a gyermeket körülvevő közvetlen környezet (csoport, udvar) ünnepi hangulatúvá tétele,  a programok lebonyolítása (zsúfoltság mentes, az ünnepek utóéletére gondoló legyen)  A különböző ünnepek, jeles napok eltérő hangulatának biztosítása mellett, az előkészületek állandó mozzanatainak megszilárdítása,  Óvónői kompetencia, hogy a szülőket mikor, milyen formában kívánják bevonni az ünnepek megtartásába.

Az óvodai ünnepek, jeles napok, megemlékezések fajtái

99 Ünnepek a) Nemzeti: b) Egyházi eredetű:

március 15, Nemzeti összetartozás napja ( jún.4.)

- mikulás - advent  karácsony  húsvét c) néphagyományokhoz kapcsolódó: - farsang - őszi gyümölcskarnevál, szüret Jeles napok: a) évszakhoz kötődőek:  állatok világnapja  Madár karácsony  Víz világnapja  Föld napja  Madarak-és fák napja  Takarítási világnap b) Humán ünnepek  Anyák napja  Gyermeknap  Születés, névnap c) Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek  Nagyszülő találkozó  Nevelési évet záró családi rendezvény Az ünnepek kapcsán fontosnak tartjuk a különböző alap-és kulcskompetenciák fejlesztését, melyeket a következő táblázat tartalmaz. ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - kötődés képessége - önkifejezés képessége - önfegyelem - díszítőérzék - empátia képesség - ajándékozás képessége - humor képesség

Kognitív - érzékelés, észlelés - emlékezet - képzelet - figyelem - gondolkodás

100 KULCSKOMPETENCIÁK ÜNNEPEINK, RENDEZVÉNYEINK, JELES NAPOK KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

Matematikai és természettudományos Szociális kompetenciák

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

LEGFONTOSABB

NAGYON FONTOS

FONTOS

- nyelvi kifejezőkészség - önálló vers-és szövegmondás képessége - metakommunikációs képességek

- kooperáció - érzelmi kötődés képessége - élménybefogadó képesség - öröm képesség - szeret-és együvé tartozás érzésének képessége - bátorság - koncentráló képesség - ünnepi készülődés folyamatának érzékelése - önkifejezés képessége - szerepvállalás képessége - aktivitás képessége - katarzis képessége - ízlés-és kreativitás képessége

- alkalmazkodó képesség - önállóság - önkéntesség - önmotivicós képesség

- tolerancia

- esztétikai befogadó képesség

- szervezőképesség

101

12. AZ ÓVODÁNK KAPCSOLATRENDSZERE Óvodánk kapcsolatrendszere rendszerszemléletű. Szükségesnek tartjuk a gyermekek nevelésében közreműködők között a folyamatos, sokoldalú, tartalmas partneri együttműködést. 12.1. Partnereink KÖZVETLEN PARTNEREK

KÖZVETETT PARTNEREK

»

gyerek

»

Szép Holnap Alapítvány

»

dolgozók

»

Szülői Munkaközösség

»

szülő

»

Orvos, védőnő

»

iskola

»

Csapókerti Közösségi Ház

»

fenntartó

12.2. Óvoda-család Kapcsolatrendszerünkben meghatározónak tartjuk az óvoda és család intervenciós gyakorlatának működtetését, kapcsolatának kialakítását., az együttműködés közös felelősségének átérzését. Valljuk, hogy a gyermek eredményes nevelése csak a család (szülők, nagyszülők) és az óvoda összehangolt, a gyermek érdekeit szem előtt tartó, támogató rendszerében valósítható meg. Az óvoda-család kapcsolatának erősítésében az óvodapedagógusnak kulcsszerepe van, a gyermek egyéni helyzetét ismerve szükség esetén tanácsadói szerepet tölt be. Az együttműködés tartalma:  az óvodai élet megismertetése (óvodai szokások, házirend, elvárások stb.)  a szülők bevonása programunk megvalósításába (pl. otthoni megbízatások teljesítése, játék, egyéb eszközkészítés, különböző óvodai munkák, szabadidő szervezés stb.  szülői-és gyermeki jogok érvényesítése

102

A kapcsolattartás formái: ☺ családlátogatások : szükség szerint, szülői beleegyezéssel vagy gyermekvédelmi esetekben ☺ személyes beszélgetések a gyerekről igény szerint. ☺ szülői értekezletek: tanév elején összevont , az új gyerekek szülei részére évente legalább két alkalommal csoport szülői értekezletek nagycsoportosok szüleinek januárban iskolák bemutatkozása ☺ nyílt napok: a szülők igénye alapján, ha kérik február v. március hónapban ☺ fogadóóra: alkalomszerűen szülők, nevelők kezdeményezésére ☺ ünnepek előtt munkadélutánok, ☺ környezetvédő napok ( szelektív hulladékgyűjtés, parkosítás stb. ) ☺ ünnepek: nagyszülő találkozó, évzáró, anyák napja, gyermeknap ☺ az SZMK vezetőségével szükség szerinti kapcsolattartás, minimum félévenként ☺ 12.3. Óvoda-iskola kapcsolata Célja, hogy megkönnyítse az óvodából az iskolába való átmenetet. Őrizzük és hagyományozzuk több éves jó kapcsolatunkat a körzeti Hunyadi János Általános Iskolával, mivel óvodásaink többsége itt kezdi meg tanulmányait, és itt biztosított fejlődésük több éves nyomon követése. Építünk egymás eredményeire, átadjuk módszertani tapasztalatainkat, beszélgetünk egy-egy problémás gyerek óvodai, családi hátteréről, segítjük jobb megismerésüket. Így biztosítjuk az óvodaiskola közötti zökkenőmentes átmenetet. Ezen túl kapcsolatot tartunk a többi körzeti iskoláinkkal is, így a : - Kinizsi Pál Általános Iskolával és annak autista osztályaival - Csapókerti Általános Iskolával - Hatvani István Általános Iskolával Az iskolákkal a kapcsolattartás formái:  év elején a nagycsoportos óvónők látogatása az első osztályokba, tanítási órákon volt óvodásaink megfigyelése, tapasztalatszerzés, visszajelzés a partneri igény/elégedettség mérés eredményeiről,  volt óvodásaink a karácsonyi ünnepi hetekben visszalátogatnak az óvodába ahol újra játszhatnak, óvónők bábelőadással várják őket  tanítók meghívása a nagycsoportos nyílt napokra v. foglalkozásokra  nagycsoportos óvodásaink látogatása az iskolába: óralátogatás, sportprogramok, vetélkedők, ünnepek A partnerkapcsolatokról, a kapcsolattartás formáiról az SZMSZ és a Házirend is rendelkezik.

103

12.4. Kapcsolattartás más intézményekkel A feladatainkból adódóan kiemelten tartjuk azokkal az intézményekkel a kapcsolatot, akikkel együttműködve hatékonyabbá tehetjük munkánkat. A gyermekjóléti –és családsegítő szolgálattal, a gyámhatósággal, akikkel egy-egy gyermek ügyének intézésében működünk együtt. A Pedagógiai Szakszolgálattal és Szakértői Bizottsággal , a Gyermekpszichiátriával, Autizmus Ambulanciával együttműködve biztosítjuk a sajátos nevelést igénylő gyermekek számára az esélyegyenlőséget és egyenlő bánásmód megvalósulását. Óvodánk nyitott minden olyan szervezet, program irányában, ami az óvodáskorú gyermekek számára életkorúknak megfelelő élményt nyújt. A szabadidős tevékenységek szervezésénél kapcsolatokat építünk és tartunk fenn hagyományápoló népi mesterekkel, néptáncosokkal, népzenét játszó együttesekkel. A feladatellátás jobb ellátása érdekében, a szakmai munka eredményessége érdekében szakmai kapcsolatokat tartunk fenn a városi óvodákkal, - kiemelten a körzethez közel eső óvodákkal -, munkaközösségekkel. A „ Jó gyakorlatunk” révén intézményekkel.

együttműködés, kapcsolat a partneri óvodákkal,

104

13. GYERMEKVÉDELEM AZ ÓVODÁBAN A gyermekvédelmi feladatok ellátásáért az óvodavezető felel. Munkáját segíti a szakirányú végzettséggel rendelkező, óvodavezető által megbízott gyermekvédelmi felelős. feladat-és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza.

13.1. Törvényből adódó feladataink

105

GYERMEKVÉDELMI TÖRVÉNYBŐL ADÓDÓ FELADATOK A gyv.tv.rendeletei II.fejezet 6.§( 2 ) bek.

II.fejezet 10.§ (2)-(3) 10.§ (2)-(3) bek.

Óvodai tartalma, formái

A gyermekvédelmi munka feladatai

házirend

határidő

óv.vezető óv.vezető

folyamatos folyamatos

óv. vezető óvónők

09.01.-ig 09.30-ig

a pedagógiai program kifüggesztése, elérhetősége az új szülőkkel a házirend ismertetése, a házirend egy példányának átadása

vez.hely.

folyamatos

óv.vez.

09.01-ig

a házirend esetleges változásainak ismertetése a tanév első szülői értekezletén, kifüggesztés a kijelölt helyen A tájékoztató megtartása, az átvétel aláírással történő igazolása.

óvónők

a program szerinti munkavégzés, egyéni fej. minden dolgozó részéről a program belső ellenőrzési és értékelési rendszerének működtetése a helyi pedagógiai program első ismertetése a kiscsoportos, új Helyi pedagógiai programunk szülőkkel az éves munkaterv kiemelt feladatainak ismertetése a szülőkkel

A szülők joga,kötelessége

Felelős

óvónők

09.30-ig

ellenőrzi: gyermekvédelmi felelős II.fejezet 12.§ (1)-(4) bek.

III. fejezet 14.§ (3) bek. 15.§ (1)-(2) bek.

Családlátogatás beszélgetés fogadóóra szülői értekezletek kapcsolatok gyermekvédő, családsegítő, egészségügyi szervezetekkel,

a családok segítése, neveléshez tanácsadás, együttműködés tájékoztatás, iránymutatás óvónők a családmegfelelő szűrés után a problémák jelzése a gyermekvédelmi felelősnek, óvodavezetőnek, esetleges intézkedések A szülők faliújságára kifüggeszteni: az óvoda gyermekvédelmi felelősének nevét, elérhetőségét az SZMK vezetőség névsorát, elérhetőségét gyermekvédel az óvoda orvosának, védőnőknek a nevét, elérhetőségét mi felelős a családsegítő központok elérhetőségét gyermekvédelmi szervezetek, hatóságok egészségügyi: speciális gyermek szakrendelések elérhetősége

pénzbeli ellátások : étkezési támogatás megállapítása

a szülők tájékoztatása a támogatási lehetőségekről az igazolások alapján a kedvezmények megállapítása a kedvezményezettek lejelentése a szociális irodára

óvónők óv.vezető adminisztrátor

folyamatos

folyamatosan

06.15-ig 06.30-ig és tanév közben folyamatosan

106

A gyv.tv.rendeletei III.fejezet 17.§ (2) bek.

III.fejezet 17.§

Óvodai tartalma, formái

A gyermekvédelmi munka feladatai

a csoportokban felmérni a hátrányos, veszélyeztetett helyzetű gyerekeket óvodai nyilvántartás a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű gyermekvédelmi nyilvántartás gyerekekről veszélyeztetettség esetén jelzés a gyermekvédelmi szolgálatnál

Együttműködés, külső kapcsolatok Helyi pedagógiai programunk egészségprogramja

együttműködés a családsegítővel együttműködés a gyámhatósággal orvossal, védőnővel egyéni beszélgetésekkel lelki támogatás a családoknak, egyenlő bánásmód elvének érvényesítése ( pl. speciális csoport szüleinek igény szerint ) külső szakemberekkel ( orvos, pszichológus, gyógypedagógus , családterepauta ) a gyermek egyéni fejlesztését segítő megbeszélések direkt és indirekt mintaadás családi programokra családi programok, kirándulások

Felelős óvónők

határidő 9. 30.

gyv. felelős óv.vezető

10. 15. folyamatos

gyv.felelős óv,vez. óv.vezető

folyamatos esetenként folyamatos

óvónők óv.vezető óvónők

eseménynapt ár szerint

107

13.2. -

A nevelőtestület feladatai a gyermekvédelem területén nyugodt, szeretteljes, türelmes légkör biztosítása különböző feltételek teremtésével biztosítani a gyermekek esélyegyenlőségét, fokozottan érvényesíteni az egyenlő bánásmód elvét hátrányos megkülönböztetés minden formájának kizárása egyenlő feltételek mellett a gyermekek optimális személyiségfejlődésének a biztosítása az esélyegyenlőtlenségek csökkentése mellett , befogadó környezet biztosításával az előítéletek kialakulásának megelőzése, elősegíteni a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű , sajátos nevelési igényű gyermekek rendszeres óvodába kerülését, járását, biztosítani a gyermekeket megillető jogok érvényesülését az óvodán belül, szükség esetén védő-óvó intézkedésekre javaslatot tenni az új óvodások befogadását elősegíteni, beilleszkedésüket az adott csoportba a lehető legzökkenőmentesebbé tenni a gyermekeket és családjukat a lehetőségekhez képest minél jobban megismerni kiemelt családgondozás a sajátos nevelési igényű gyermekek esetében ( szaktanácsadás, szakemberekkel konzultációs lehetőség, családterápia st.) a problémákat, a hátrányos helyzet okozta tüneteket, az okokat felismerni és ha szükséges, ehhez szakember segítségét kérni a feltáró munka után az indulási hátrányok kompenzálására a személyiséglapon tervet készíteni és végrehajtani a felzárkóztatást megszervezni a tehetségígéretek felismerése, fejlődésük elősegítése az óvodán belüli szociális szolgáltatások megszervezésében közreműködni az egészségügyi szűrővizsgálatok lebonyolításában részt venni, a szűrést szükség esetén soron kívül javasolni, a rendszeres óvodalátogatást figyelemmel kísérni, szükség esetén jelezni a hiányzást a szülők kötelezettségeivel, jogaival kapcsolatos helyzetek problémák kezelése a családok szociális és anyagi helyzetének megfelelően a különböző támogatásokhoz való hozzájutást javaslatával elősegíteni az alapítvány támogatásával a segítségnyújtás családokhoz i a szülői problémák jelzésének figyelembe vétele figyelmes, szeretteljes, szakmailag kifogástalan segítségnyújtás llesztett legjobb formájának megtalálása , minden rendelkezésre álló eszközzel segíteni a gyermek családban történő felnevelését a szülőkkel való együttműködő kapcsolat kialakítása, a szülői szerep eredményesebb betöltésének elősegítése, szülői kompetenciák segítése jó kapcsolat kiépítése a helyi társadalom gyermekvédelmi rendszerében érintett szervekkel, személyekkel a prevenció minden gyermekre történő kiterjesztése a gyerekekhez igazított, adekvát ingerkörnyezet biztosítása

108

Tevékenységek, melyek a gyermekvédelmi munka hatékonyságát segítik: -

szükség szerinti családlátogatások, szülői értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadóórák mentálhigiénés foglalkozások szervezése a dolgozóknak, szülőknek, közös kirándulások (szülő-gyermek), munkadélutánok, családi vetélkedők szervezése gyermeki és szülői jogok bemutatása, érvényesítésének módjai személyiséglapon a gyermek egyéni fejlődésének nyomon követése, személyre szóló tervezés, fejlesztés fejlesztő pedagógusi, logopédusi, családterapeuta ellátás óvodai alapítvány a gyermekekért segítségnyújtás az új vagy pályakezdő kollegáknak a gyermekvédelmi munka hatékonyságának érdekében rendszeres kapcsolat egy-egy konkrét gyermek esetének megoldásában a Gyermekjóléti Szolgálattal, esetmegbeszéléseken való részvétel.

14. A fejlődés jellemzőit óvodáskor végére az Óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza

109

III. Óvodai program a sajátos nevelési igényű gyermekeink számára

110

1. Autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar 1.1. Bevezetés A 2003/2004-es nevelési évtől foglalkozunk autista gyerekekkel,mert ezek a gyerekek kiszorulnak az intézményi nevelésből extrém viselkedésük miatt. Elszigetelődnek, így fejlődésükben még nagyobb visszaesés következik be, pedig ebben az életkorban fejleszthetők a leghatékonyabban. Tapasztalatokkal rendelkezünk a különbözőség elfogadásában, városi szinten felvállaltuk a problémák kezelését és befogadó intézménnyé váltunk. Ennek megteremtettük az intézményi feltételeit: támogató környezetet, szakembereket, szakmai programot. Tapasztalatunk szerint legfontosabb a támogató környezet megteremtése, szülők, dolgozók, gyerekek felkészítése a befogadásra. Ez egy hosszabb folyamat, különösen a szülők esetében-érintettség hiányában nehéz az elfogadás. Valljuk, hogy a pervazív zavarban szenvedő (a továbbiakban autista) gyermekek nevelése során meghatározónak kell tekinteni azt a tényt, hogy az autista gyermekek hasonlóan minden más gyermekhez - fejlődő és sajátos személyiségek. Személyiségfejlődésüket azonban a genetikai adottságok, a normál érés törvényszerűségei és a környezeti hatások mellett nagyban befolyásolja az autizmus, mely az egész személyiséget átható fejlődési zavar, és az egész életen át tartó sérülés, illetve fogyatékos állapot. Az autizmus súlyossága, a tünetek sokfélesége és kombinációik, a gyermek értelmi szintje és egyéb képességei, a gyermek alapvető személyisége, a spontán érés folyamata: alapvetően ezek a tényezők határozzák meg, milyen is valójában és összességében a gyermek. Természetesen a felsoroltakon kívül a gyermek aktuális állapotát befolyásolja, hogy mikor ismerték fel állapotát, részesült-e adekvát korai fejlesztésben, és milyenek szocio-kulturális körülményei. Hisszük, hogy az egyénre szabott autizmus specifikus fejlesztés során is elsődleges célnak kell tekinteni - a lehetőségek maximumát kihasználva-, a személyiségfejlődés minél harmonikusabb, sokoldalúbb támogatását, kibontakoztatását. 1.2.

Amit az autizmusról tudni kell

Az autisztikus állapotok lényege a szociális, kommunikációs és speciális kognitív képességek minőségi károsodása, mely a fejlődés devianciájában és jellegzetes viselkedési tünetekben nyilvánul meg. Az autista gyermekre legjellemzőbb a kölcsönösséget igénylő szociális készségek, illetve a rugalmas gondolkodás és kreativitás területén tapasztalható kognitív nehézség, a beszéd szintjéhez képest károsodott kommunikáció, az egyenetlen intelligencia, illetve képességprofil és a következményes sztereotip viselkedés, érdeklődés, aktivitás A sérülések okozta elsődleges és másodlagos viselkedési tünetek az igen súlyostól a jól kompenzált állapotban csaknem tünetmentessé változhatnak, és az élet különböző szakaszában különböző formában jelentkezhetnek.

111 Új helyzetben, váratlan események hatására felerősödhetnek a típusos tünetek. A tünetek változatossága mellett az autizmus súlyossága széles skálán szóródik. Az autisztikus szindrómák gyakran társulnak egyéb problémákkal, melyek a következőképpen csoportosíthatók:  értelmi fogyatékosság, mint a leggyakrabban társuló fejlődési zavar  beszéd-, érzékszervi-, mozgásfogyatékosság, stb.  viselkedésproblémák, pl. agresszió, autoagresszió. A fejlesztés, illetve a hagyományos nevelési módszerek és tervezés módosítása szempontjából kiemelkedő jelentőségű speciális tulajdonságok:  a másik személy szándékának, érzéseinek, érzelmeinek, gondolatainak, szempontjának meg nem értése, az önmagára vonatkoztatás hiánya, legsúlyosabb esetben képtelenség arra, hogy az embereket, mint számára a valóság egyéb elemeinél fontosabbakat, a tárgyaktól megkülönböztesse,  belátás hiánya, vagy korlátozott volta egyrészt a saját tudásával kapcsolatban, másrészt a tudás, illetve ismeret megszerzésének forrásával, módjával kapcsolatban,  a szociális megerősítés jutalomértékének, illetve a belső motiváltságnak teljes hiánya (a gyermekeknek nagyon kevés dolog, vagy szokatlan dolog okoz örömet),  a beszéd korlátozott megértése, még látszólag jó beszédprodukció mellett is. Ezt a nehézséget fokozzák a beszéd emocionális, szociális sajátosságai.  Az egyenetlen képességprofil ( pl. ismeretek és önellátás, mechanikus és személyes memória közötti szakadékszerű különbségek ). Típusos erősségek, amelyekre az autista gyermekeknél építeni lehet:  a megfelelő szintű vizuális információt általában értik,  tanult rutinokhoz, szabályokhoz való alkalmazkodás,  jó mechanikus memória,  megfelelő környezetben, érdeklődésének megfelelő témánál kiemelkedő koncentráció, kitartás,  egyes, nem szociális tartalmú területeken relatíve jó képesség (pl. memoriter, zene). Típusos nehézségek és kognitív problémák, amelyekkel számolni kell a fejlesztés során:  szenzoros információfeldolgozás zavarai,  figyelemzavar,  utánzási képesség sérülése,  percepciós, vizuomotoros koordinációs problémák,  analízis, szintézis műveleteinek problémája,  lényegkiemelés, problémamegoldó gondolkodás sérülése,  általánosítás, a tanultak új helyzetben való alkalmazásának problémája,  emlékezetfelidézési problémák (szociális tartalmaknál és személyes élményeknél),  nehézség már ismert tudásanyagban szociális elem bevezetésekor vagy új körülmények közötti alkalmazáskor,  a feladat céljának nem értése,

112

         

a reális jövőre irányultság hiánya, szimbolikus gondolkodás fogyatékossága, énkép, éntudat fejlődésének zavara, a valóság téves értelmezése, felfogása, realitás és fantázia összetévesztése, szóbeli utasítások félreértése, különösen a többértelmű, elvont kifejezések, többtagú utasítások esetén, képességek, ismeretek kreatív (nem mechanikus, vagy sztereotip) alkalmazásának hiánya, gyermekközösségben áldozattá, bűnbakká válás, más esetben szociálisan inadekvát viszonyulás a kortársakhoz, strukturálatlan időben passzivitás, reaktív viselkedésproblémák, félelmek, fóbiák (gyakran - más által megszokott - hétköznapi tárgyaktól, hangoktól).

A fenti problémák következménye, hogy a szociális, kommunikációs kontextusban zajló ismeretelsajátítás akadályozott, ezért a pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek számára a világról való megértés keretéül elsősorban nem a személyek közötti kapcsolatok szolgálnak. 1.3.

A sajátos nevelési igényű gyerekek nevelésének gyakorlata óvodánkban: célok, feladatok

Célunk: Kedvező oktatási feltételek megteremtésével az autista gyerekek alkalmassá váljanak a társadalmi integrációra. A többségi csoportba járó gyerekek elfogadják és tolerálják a különbözőséget. A család bevonása, tehermentesítése, támogatása a speciális nevelés során. Feladataink:    

Kommunikáció és szociális viselkedés fejlesztése. Alapvető szociális, kommunikációs és kognitív készségek fejlesztése. Viselkedésproblémák kezelése, megelőzése. Iskolára felkészítés speciális keretek között.

Elveink:  Inklúzív szemlélettel nevelünk.  A fejlesztés egyéni fejlesztési terv alapján történik.  A személyiségfejlesztés mindig komplex módon történik. Alap-és kulcskompetenciákat fejlesztünk.  Az ismeretszerzés egyéni helyzetben utánzáson, mintakövetésen alapul és munkahelyzetekben és játékos tevékenységekben valósul meg.  Minden gyereknek egyéni motivációs rendszer létrehozása szükséges.  A tevékenységek során a többségre hárul az alkalmazkodás.  Az egyéni fejlesztést terápiákkal egészítjük ki ( kutyaterápia, gyógylovaglás) .

113

 Az integrációban való részvétel kiterjed az intézmény minden közösségére.  Az integrációban csak addig vesz részt a gyerek, amíg jól érzi magát abban a helyzetben.  Az érintett partnerekkel való összefogással lehet eredményt elérni.  A szociális fogyatékossággal összefüggő tanítási nehézség miatt keresni kell az információk átadására a gyermek szintjének megfelelő és szociális vonatkozásoktól mindinkább független módszereket: pl. vizualizált instrukció, folyamatábra, stb.  A szimbolikus gondolkodás sérülése miatt a gyermekek fejlesztése során a játéktárgyak használata helyett törekedni kell a valós, a mindennapi életben használt tárgyak, eszközök alkalmazására.  Az új készségek és ismeretek elsajátítása egyéni helyzetben történik.

1.4.

Metodikai felépítés

A gyógypedagógiai csoportba való bekerülés feltétele A Szakértői Bizottság szakértői véleménye, melyben kijelöli intézményünket és a fejlesztés irányát. Ez az egyéni fejlesztés alapja. Az egyéni fejlesztések formái Óvodánkban többféle integrációs formát alkalmazunk: -

egyéni fejlesztés gyógypedagógussal : a törvény által előírt időkeretben. Ilyenkor a gyógypedagógus kiemeli a gyereket a csoportból és a fejlesztő szobában csak az adott gyerekkel foglalkozik addig, amíg a gyerek közreműködik és jól érzi magát ebben a helyzetben,

-

a csoportban gyógypedagógus irányításával és részvételével, a napirendben meghatározott időkeretben csoportos fejlesztés,

-

a csoportban óvodapedagógusok és gyógypedagógiai asszisztens által. A teljes óvodai időben speciális napirend szerint, a többségi csoportra előírt pedagógiai program felépítése szerint ( környezetvédelmi jeles napokra tervezett tevékenységek, műveltségtartalmak, szabadidő, játék, mozgás, gondozás stb.) dolgoznak. Fontosnak tartjuk, hogy a hatékony egyéni fejlesztés érdekében a csoportterveket az óvónők és a gyógypedagógus közösen készítse el.

114

-

részleges integráció – fordított integráció Ilyenkor a gyermeket kiemelve saját csoportjából egy többségi csoportba integráljuk. A gyereket egy felnőtt kíséri az adott csoportba és mindaddig részt vesz a csoport napi tevékenységében, amíg jól érzi magát a helyzetben, vagy amíg a csoport életét nem zavarja. A másik fontos integrációs formának tartjuk a fordított integrációt, mikor a többségi gyerekek látogatnak az autista gyerekekhez, ahol együtt tevékenykednek. A maximális gyereklétszám: 10-12 gyerek.

-

Mi fontosnak tartjuk az integráció intézményi szinten történő esetenkénti alkalmazását, ahol az autista gyerekek szabadidős tevékenységekben, óvodai ünnepeken, rendezvényeken, kirándulásokon, alkalomszerűen külső helyszínen rendezett programokon ( bábelőadás, játszóház stb.) vesznek részt.

Az integráció feltételei személyi feltétel:

2 fő óvodapedagógus 1 fő gyógypedagógus vagy utazó gyógypedagógus 1 fő gyógypedagógiai asszisztens 1 fő dajka befogadó gyermekcsoport szülői háttér támogató háttér ( külső partnerek)

tárgyi feltétel:

támogató környezet ( egységes piktogramok) biztonságos bútorok, eszközök átlagosnál több mozgásfejlesztő eszköz ajánlott egy számítógép

1.5.

Napirend

Nálunk a napirend egyénre szabott, kialakításakor és használatában a következő szempontokat kell figyelembe venni: 1) A gyermek által biztosan érthető szimbólumszinthez igazodó formát kell választani. Ennek alapján a napirend lehet tárgyas vagy képes. a. Tárgyas: a gyermek képességeitől függően alkalmazhatóak az aktivitásokban használt konkrét tárgyak, kisebb, de azonos funkciójú tárgyak, tárgyak részei, metszetei. A tárgyas napirend tanításának alapfeltétele, hogy a gyermek tudjon tárgyat tárggyal egyeztetni. b. Képes: Fotók, rajzok, piktogramok a tevékenységek nevének szóképével. A képes napirend használata esetén meg kell győződni arról, hogy a gyermek tárgyat-képpel, képet képpel egyeztet.

115 2) Minden esetben csak a gyermek számára átlátható időtartamot jelezzük előre. A napirend hossza ennek megfelelően a gyerek fejlettségétől függően a következőképpen alakulhat: a. csak a soron következő tevékenységet jelzi, b. két egymást követő aktivitást jelez előre, c. néhány egymást követő aktivitás jelenik meg a napirenden, d. a nap teljes programja előre látható. 3) A napirend-használat elsajátításának fázisában nem tartalmaz változásokat, mert a tanulási folyamat során a környezet alkalmazkodik a gyermek szokásaihoz. 4) A napirend elhelyezése segítse elő annak önálló használatát. Ennek alapján a napirend elhelyezése: - fix (pl. falra rögzített), - mobil (pl. a képek fotóalbumban vannak). 1.6.

Önkiszolgálási készségek

A pervazív fejlődési zavarban szenvedő gyermekek nagyon gyakran az önkiszolgálási készségek hiányában jönnek az óvodába. Ennek egyik oka lehet a szociális terület sérülése: a gyermekek nem motiváltak a személyes környezet elismerésére, fejlődésük során nem jelenik meg az „egyedül csinálom” korszak és az utánzásos tanulás is sérült. Gyakran a készség elsajátításához szükséges motoros feltételek sincsenek jelen. Szerepet játszhat a saját testből érkező szenzoros információk feldolgozási zavara is. Az autista gyermekek testi fejlődésére általában jellemző a megkésett fejlődés. Emellett a biológiailag szobatisztaságra érett gyermekek esetében a társuló fogyatékosságként megjelenő mentális elmaradás, valamint gyakran a szociális, kognitív sérülés hátráltatja vagy akadályozza a szobatisztaság kialakulását. Ha a gyermek nem szobatiszta, de mentális képességei (és mentális kora), valamint motoros képességei (nadrág fel-lehúzás) lehetővé teszik, akkor indokoltnak tartjuk a szobatisztasági tréningbe kezdeni, természetesen a szülőkkel való konzultáció után, meggyőződve teljes támogatásukról. A szobatisztasági tréning célja kettős:  egyrészt rugalmasan alkalmazott szokássá alakítani a vécéhasználatot (tehát a gyermek magától és csak akkor üljön a vécére, ha valóban szükséglete van),  másrészt olyan kommunikációs eszközt adni a kezébe (szóbeli készség, kép vagy tárgy), melynek segítségével bárhol és egyértelműen jelezni tudja környezete számára szükségletét. A szobatisztasági tréning meglehetősen idő-, ember- és türelemigényes folyamat, ami nagy kitartást igényel mind a gyermek, mind a pedagógus, mind a szülők részéről. A szobatisztasági tréning időszakában a gyermek számára ez az egyetlen és legfontosabb fejlesztési cél.

116

Étkezés Az autista gyermekek körében igen gyakoriak az étkezési problémák. Minden esetben fontosnak tartjuk a jelenség okaira odafigyelni és ennek megfelelően eljárni. 1) Ha a gyermek elutasítja az étkezési helyzetet (nem ül le az asztalhoz, nem marad az asztalnál, bizonyos helyeken nem hajlandó enni). 2) Ha a gyermek étkezéshez szükséges alapvető készségei hiányoznak (leggyakrabban nem tud fogni vagy rágni )stb. 3) Ha a gyermek túlszelektál: csak bizonyos fajta, színű, állagú, formájú stb. ételt fogad el. A fejlesztés, a hiányzó készségek kialakítása ezekben az esetekben is az egyéni képességfejlesztés keretében történik. Öltözés Ezen a területen az autista gyermekek kevéssé motiváltak az önállóságra, ezért feladat az öltözködés megtanítása.. A megfelelő szintű vizuális segédeszközök használata nagy segítséget jelent a gyermek számára abban, hogy kövesse a ruhadarabok felvételének sorrendjét. Tisztálkodás Az öltözéshez hasonlóan a tisztálkodási műveletek (kézmosás, arcmosás, kéz-és arctörlés, fogmosás, fésülködés, orrtörlés) megtanítása is fontos fejlesztési feladatként jelenhetnek meg. A feladat annyival nehezebb és összetettebb az öltözéshez képest, hogy a tisztálkodás esetében a szükséglet felismerése és a tisztálkodás minősége is fontos összetevője a készségnek. Ezen utóbbi elemek kialakítása nagyon nehéz feladat lehet.

117

1.7.

Tervezés

Gyakorlatunkban a tervezés kétirányú tevékenység. Egyrészt a gyógypedagógus egyéni fejlesztőtervet készít, másrészt terv készül a csoporttevékenységekről. Tervezésünk alapja: - szakértői vélemény - saját mérésünk - a gyermek aktuális állapota ( ATEC értékelő skála alapján) Az egyéni fejlesztőtervek a következők szerint készülnek: - A gyermek megismerésének időszakában (szeptembertől novemberig, vagy ha később jön a belépéstől három hónapra) utána pedig havi bontásban történik a tervezés. - A csoportterveket az óvónők készítik, a gyógypedagógus közreműködésével hetente, többségi csoportok projekt tervezése szerint, a környezetvédelmi jeles napok köré. A tervezés fő területei: - élmények, tapasztalatok gyűjtése, - játék - művészeti tevékenységek - külső világ megismerésére nevelés - mozgás - szokások kialakítása önkiszolgálás terén - szociális készségek fejlesztése, viselkedési problémák kezelése Fontosnak tartjuk az általános tervezési módszerek mellett hangsúlyosabban alkalmazni az egyéni bánásmód és az egyenlő bánásmód elvét. Nálunk az egyéni fejlesztő foglalkozás felépítésének főbb mozzanatai: a. motiválás a tevékenységre b. kognitív funkciók fejlesztése c. mozgásfejlesztés d. levezetés- játékkal A fejlesztés gyerekenként heti két alkalommal, a gyerek állapotától függően 10-30 perces időtartamban történik.

118

2. Tevékenységek szervezése A csoportban a tevékenységek egymásutániságának megértését folyamatábrával segítjük. 2.1.

Játék

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében is hangsúlyozzuk a játéktevékenység személyiségfejlesztő fontosságát. Törekszünk arra, hogy a gyerekek repertoárjában egyéni állapottól függően megjelenjenek a különböző játékfajták. (Gyakorló, ritkábban szerep, konstrukciós játék). Az autista gyermek számára a gyakorló, didaktikus és konstrukciós játékok alkalmasak arra, hogy sikerélményhez juttassuk a gyermeket, mivel típusos erősségeikre itt általában építhetünk, de az egyes gyermekek között nagy különbségek észlelhetők e területen is. Lényegesen nagyobb nehézséget jelentenek a szabályjátékok, mivel a szabályok egy részét sérülésükből adódóan nem értik (pl. bújócska, fogócska, "becsapáson" alapuló szabályait). A szimbolikus játékokkal kapcsolatos készségek az autizmusban alapvetően sérült területekhez tartoznak. A játékok tanítására is vonatkozik a feladat, vagy szabály vizualizációja, szükség szerint egyszerűsítése. Óvodánkban a játéktevékenység fejlesztésének keretei: Kezdetben egyéni helyzetben tanítjuk a játéktevékenységeket és a játékeszközök használatát. A későbbiekben a szabadidős tevékenységek közé egyre csökkenő mennyiségű segítséggel végzett önálló, vagy páros tevékenységként építjük be. A gyerekek játékában a legfontosabbnak a játéktevékenységek tanítását tartjuk, ahol fontos: - a játékeszközök adekvát használata - a napi strukturán belül asz önállóan végezhető szabadidős tevékenységek repertoárjának bővítése - a játéktevékenység tanulás során a gyermekek tapasztalatszerzése a környező világrók, - a játéktevékenységhez kapcsolódó általános kompetencia képességek fejlesztése.

119

2.2.

Külső világ tevékeny megismerése : tanulás

Az érdeklődés a tanulás fontos alapja. Szemben az egészséges gyermekekkel, különösen az autisztikus gyermekek esetében nem, vagy csak korlátozottan lehet építeni a spontán tanulásra. Az autista gyermekek érdeklődése környezetük iránt szűk körű, szituációhoz kötött. A tanulás keretei: Az autista kisgyermek tanulási folyamata elsősorban tevékenységekben zajlik:   

Egyéni fejlesztési forma: új ismeretek tanulása Segített önálló tevékenységek: gyakorlás segítséggel Strukturált tevékenységek: gyakorlás

2.3.

Strukturált munka

Hisszük, hogy a strukturált munka megalapozza az önálló munkavégzéshez szükséges készségeket. Feladatunknak tartjuk, hogy lehetővé tegyük az önálló tevékenységhez szükséges kommunikációs, kognitív, szociális készségek tanítását, a megszerzett ismeretek, kialakult készségek gyakorlását, szinten tartását. A strukturált munkavégzés feltételei  A munkaszervezés megtervezése, kialakítása, mely segít a tevékenységekhez szükséges tárgyak, eszközök elrendezésében, és láthatóvá teszi a feladatok elvégzésének helyes sorrendjét.  A strukturált munkahelyzet tanításának legfontosabb alapfeltétele, hogy a gyermek tudjon asztalnál ülni, figyelmét a feladatra koncentrálni, sorrendet követni, észlelni a feladat végét és leválni arról.

2.4.

Egyéb vizuális segédeszközök

Az általunk használt vizuális segédeszközök közé tartozik például a kommunikációs kártya, a tájékozódást segítő rajzok, ábrák, emlékeztető szempontok, stb. Ezek az augmentált kommunikáció eszköztárának elemei.

120

2.5.

Zenei interakció

Mivel a zenei képességek nem sérülnek az autisztikus fejlődési zavar miatt, az autista gyermekek oktatásában, nevelésében a zene komplex módon és hatékonyan alkalmazható a sérült készségek kompenzálására, a fejlődésükben elmaradt készségek fejlesztésére. Ezen belül különösen fontos a szerepe a szociális és kommunikációs viselkedés fejlesztésében. A zenei interakció fő célja szociális interakciók kialakítása és megerősítése, a zene sajátos lehetőségeinek felhasználásával. A zenei interakció lehetőséget ad a nyelv kialakulása előtti, preverbális készségek fejlesztésére, mely az autizmusban a beszélő gyerekeknél éppen úgy sérült, mint a nem beszélők esetében. A zenei interakció további céljai az általános zenei, korai mozgásos, kognitív készségek fejlesztése, örömteli foglalkozás biztosítása. A fejlesztés fő területei: - preverbális készségek, - kommunikációs eszközök funkcionális használata, - szerepcsere, - várakozás, - a testi közelség és testkontaktus elfogadása, - szociális megértés (pl. kontaktusjátékokban). A fejlesztés keretei: A fejlesztési keretek lényegében megegyeznek a szociális készségek fejlesztésének kereteivel. Eszközök 1.) Dallam- és ritmushangszerek (doromb, furulya, xilofon, triangulum, dob, kolomp) esetleg vizuális jelekkel ellátva. 2.) magnó, mikrofon 3.) vizuális információhordozók (képek, feliratok, jelek) 4.) nagyméretű tükör 2.6.

Vizuális nevelés ( rajzolás, festés, mintázás, kézimunka)

Ezeknél a területeknél elsődleges a finommotorika, a grafomotoros készségek, térbeli tájékozódás, ábrázolási technikák alapozása , gyakorlása, kiemelten figyelve a sérülés-specifikus sajátosságokra, speciális módszerek alkalmazására.

121

2.7.

Mozgás

A sajátos nevelési igényű gyermekeknél lassúbb, szabálytalanabb, egyenletlenebb a fejlődési tempójuk, nem rendelkeznek vagy csak kevésbé a spontán utánzás képességével, ezért mozgásfejlesztésre a következő módszertani elvekre való figyelést tartjuk fontosnak:  a gyermek képességszintjének megfelelően előre jelezzük, hogy mikor lesz mozgás,  látható módon jelezzük, hogy a mozgás tevékenység meddig tart és ott milyen gyakorlatok lesznek, erre a legmegfelelőbb módszer, hogy az eszközöket olyan módon helyezzük el, mely egyértelműen jelzi a gyermekeknek, hogy mit kell csinálniuk,  ha utánzás útján nem sikerül a feladatokat elsajátíttatni, akkor a gyermekek mögé állva, velük együtt végezzük el a gyakorlatot,  ha a mozgás eleinte még nem öröm a gyermek számára, akkor használjunk külső motivációt, mely egyénenként változhat. A pedagógiai megfigyelés módszerével előzetes felmérést kell készíteni a következő területeken:  a gyermek utánzási képessége  beszédértésének szintje,  együttműködési képesség felnőttel, gyermekkel,  figyelem más gyermekek jelenlétében A verbális utasítások mellett / és helyett igyekezzünk mindent vizualizálni. A mozgásfejlesztésnél a pedagógiai programunk mozgás és teljeskörű egészségfejlesztési programjának mozgásra vonatkozó fejezeteit vesszük alapul, kiemelten figyelve a sérülés-specifikus sajátosságokra, speciális módszerek alkalmazására.

122

II. Enyhe-és középsúlyosan értelmi fogyatékosok óvodai nevelése Jellemzésük: A fejlődésük nehezen indul, a fejlődési tempójuk lelassult, szabálytalan. Ez megmutatkozik az értelmi képességek és a mozgásfejlődés terén egyaránt. A beszédfejlődésük is nagyfokú lemaradást mutat. A játéktevékenységük sérült, hiányzik vagy csak később jelenik meg a szerepjáték és a kreatív játék. A mozgáskoordináció és az egyensúlyérzék zavara végigkíséri őket az óvodáskorban. Testséma, téri, időorientációjuk csak iskolás korban alakul ki. Az alacsony pszichés aktívizációs szint miatt nehezen motiválhatók, figyelmük gyorsan elterelődik, a vizuális emlékezetük sérült. Mindezek a tényezők egy komplex képességfejlesztést igényelnek már óvodáskorban, melynek tanulási formája az utánzás. Célunk: a harmonikus személyiségfejlődés elősegítése az óvodai nevelés minden területén. Ebből adódó feladataink:      

Alapmozgások kialakítása, fejlesztése Minimális kontaktus, kooperációs készség fejlesztése Nonverbális és verbális kommunikáció, beszédindítás Alapvető önkiszolgáló képességek kialakítása Adekvát játékhasználat elsajátítása Kognitív funkciók fejlesztése

Elvek:       

A kislépésben történő haladás elve Az utánzáson alapuló tanulás elve Játékos tevékenységbe ágyazott tevékenykedtetés Saját fejlődési ütemük szerinti fejlesztés A rendszeresen ismétlődő gyakorlás A speciális szükségletek figyelembevétele Tevékenység-és cselekvésközpontúság elve

A fejlesztő tevékenység a szakértői bizottság által megállapított diagnózisra épülő támogató tevékenység a kijelölt gyógypedagógiai kislétszámú csoportban.

123

Az egyéni fejlődési különbségek és életkori sajátosságok miatt a fejlesztés óvodai formái:   

Egyéni fejlesztés Mikrocsoportos fejlesztés Részleges integráció

A fejlesztés a gyermekek fejlődési ritmusához alkalmazkodó lépésekben játékos formában történik. A gyógypedagógiai nevelési-fejlesztési folyamat irányítója és szervezője a gyógypedagógus – aki más szakemberekkel, az óvodapedagógusokkal és a szülőkkel szorosan együttműködik. A sajátos nevelési igényű gyermekek személyiségfejlesztésére is a helyi nevelési programunk tevékenység területeinek elvei érvényesek. III. Együttműködés a családokkal Fontosnak tartjuk a családokkal való szoros kapcsolattartást, együttműködést, különösen azért, mert ebben a helyzetben élő családok is támogatásra, tanácsadásra szorulnak. Segítünk kell az elfogadást, mert csak akkor lesz sikeres a közös munkánk, ha ha a szülő is megtesz mindent azért, hogy a gyermek megkapja a fejlődéséhez szükséges segítséget. Javaslatokkal, szülői igény szerint segítjük a tankötelezettség teljesítését. A nevelésről, a fejlődésről folyamatosan, a tervezési ciklusok után a megvalósulás eredményéről dokumentáltan tájékoztatjuk.

124

III. Egyéb pszichés fejlődési zavar 1.) BTM , beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarral küzdő gyerekek. 2) hiperaktív gyerekek 3) kognitív funkciók zavara 4) beszédfogyatékos és akadályozott beszédfejlődésű gyerekek Alapelveink: - Biztosítjuk a gyerekek jó közérzetének meglétét. - Minden fejlődési zavarral küzdő gyereket inkluzív pedagógiai szemlélettel kezelünk. - Minden gyereket különleges bánásmódban részesítünk. - A fejlesztést a gyerek szakember általi komplex vizsgálata és a fejlesztendő területek kijelölése után kezdjük el. Az egyéni fejlesztésnél: - tudatosan, következetesen alkalmazzuk a korrekció lehetséges módjait. - Hangsúlyt fektetünk a sérülés-specifikus módszerek alkalmazására, az egyénre szabott differenciálásra. - Alkalmazkodunk a gyerek egyéni adottságaihoz, terhelhetőségéhez. - Biztosítjuk a rugalmasságot, folyamatosságot, kiszámíthatóságot. - építünk a gyerek belső érzelmi motivációjára, figyelünk arra, hogy a nevelés egész időtartamára elosztva történjen. - Elvárásainkat a különböző fejlődési zavarok fajtájához, mértékéhez igazítjuk. 1.) BTM-es gyerekek nevelése A BTM-es gyerekek nehezített fejlődését átmeneti állapotnak tekintjük, a problémáikat gyógypedagógus, óvónő, fejlesztőpedagógus által végzett egyéni felzárkóztató fejlesztéssel kezelhetőnek tartjuk. Alapvető célunk: csökkenjenek a gyerekek viselkedéséből adódó hátrányok. Ezért törekszünk arra, hogy óvodai nevelésünk során az értékek , követelmények interiorizációjának akadályba ütközésének mértéke- lehetőség szerint – minden BTM zavarral küzdő gyerekben minimálisra csökkenjen vagy megszűnjön. Beilleszkedési problémákkal küzdő gyerekek esetében kiemelten fontosnak tartjuk az átlagtól eltérő, erősen hiányos szocializációs képességek fokozott fejlesztését, tudatosítását, a megélt kudarcsorozatok eseteinek csökkentése, a deviancia elkerülése érdekében. A tanulási zavarral küzdő gyerekeknél a tanulási folyamat gátolt, nehezen tudnak az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. A korrekció érdekében a következő személyiségterületek fejlesztését tartjuk stratégiailag fontosnak: - figyelem ( kiemelten a szelektivitásra való figyelés) - emlékezet ( rövid-hosszú távú) - gondolkodás ( kompetencia alapú tudásra törekvés, absztrakt gondolkodás fejlesztés )

125

Azok a gyerekek, akik a normatív mércétől jelentősen eltérő és már nem tolerálható viselkedési módot mutatnak, magatartászavarral küzdenek. Az ő esetükben legszükségesebbnek tartjuk: - szociális ( pl. alkalmazkodás, szabálytudat stb.) - érzelmi-akarati élet - egészséges énkép, önbizalom - kudarctűrő - önállóság - együttjátszás elfogadtatása kompetenciáinak kialakítását. A fejlesztések során minden alkalommal helyet kell, hogy kapjon és fokozott figyelmet kell fordítani a gyerekek mozgásfejlesztésére, kiemelten mozgáskoordinációjukra. Így tudjuk elérni, hogy ezek a túlmozgásos gyerekek egyre jobban tudják uralni mozgásigényüket. Ezeket a gyerekeket óvodánkban integráltan neveljük, egyéni és mikrocsoportos fejlesztési formákban. A fejlesztés legeredményesebb a..) módszereinek tartjuk: - példaadás - bemutatás - magyarázat - gyakorlás, dicséret - elismerés b.) eszközeinek tartjuk: - társasjátékok - mozgásos játékok - versenyjátékok Ahhoz, hogy ezen tartós és súlyos funkciózavarok ellenére személyiségük eredményesen fejlődjön, javuljanak a tanulási képességeik, növekedjen viselkedésük szabályozásának kapacitása, illetve a közösségbe való beilleszkedési képességük, fontosnak tartjuk a: - szülő és az óvoda jó együttműködését - a szülőket segíteni a probléma elfogadásában, a helyes nevelési irány megtalálásában - családokat támogatni abban, hogy szociális kapcsolatrendszerükön javítani tudjanak a gyerek állapotának javítása érdekében.

126

2) Hiperaktív gyerekek nevelése Óvodánkban a hiperaktivitást, mint a magatartási zavarok egy fajtájának kezelését a következő négy fő terület : - motorium - inpulzivitás - figyelem - verbalitás komplex fejlesztésével végezzük, ahol minden esetben kiemelt szerepet kapnak a különböző mozgásos feladatok rendszeres végeztetése, a gyerek mozgásidőzítésének érdekében. Legfontosabb feladatainknak tartjuk: - szülői, dolgozói intolerancia megszüntetése - viselkedésterápia végzését ( ahol a gyerek pedagógus segítségével tanulja meg – szóban-, irányítani, szabályozni saját viselkedését. - a szülők, dolgozók pszichológiai állapotának stabilizálását ( hangulat, türelem, szelíd következetesség) 3.)Kognitív funkciós zavarral küzdő gyerekek nevelése A kognitív funkciók zavara súlyos tanulási zavart eredményez, ilyen esetben ugyanúgy járunk el, mint a BTM-es gyerekek tanulási zavara esetében. 4.) Beszédfogyatékos és akadályozott beszédfejlődésű gyerekek nevelése Meggyőződésünk, hogy ezek a gyerekek speciális terápiákat alkalmazó, intenzív, komplex logopédiai fejlesztést igényelnek. A logopédiai fejlesztés mellett óvodapedagógusi feladatunknak tartjuk a beszédhiba javítása érdekében: -

jó gyakorlási formák kialakítását a beszéddel kísért, ábrázoló tevékenységek szervezését vizuális segédeszközök alkalmazását.

Mind a négy terület kezelésénél fontos a következők betartása: - a gyereknek egyértelmű, egyszerű szabályokat adunk - rövid utasításokat alkalmazunk, - törekszünk a szokatlan ingerek kizárására - a gyermeki dühkitöréseket figyelmen kívül hagyjuk, nem megerősítjük - kezdeményezéskor folyamatos szemkontaktusban vagyunk a gyerekkel, - határozottság, hangsúlyosság, türelem, kitartás alkalmazása, - figyelemmegvonással büntetünk - jutalmazunk ( ha tett érte valamit a gyermek) dicsérettel, kedvezmények adásával, szeretet kinyilvánítással.

127

Az óvodapedagógus feladatai: A fogyatékosság specifikumának megfelelő legoptimálisabb fejlettségi szintre juttatás.  szocializáció  kommunikáció  mozgás  kognitív funkciók terén.

Az óvodáskor végére: Közelítsenek az életkori szintjüknek megfelelő kompetenciákhoz. ALAPVETŐ KOMPETENCIÁK

Személyes - énkép kialakításának képessége - motiválhatóság - adekvált érzelmi képesség - szabálytudat - szabályok belsővé válásának kép. - önkiszolgáló képesség - koordinált mozgás képessége - kondicionáló képesség - finommotoros képesség - alkalmazkodás képessége - önbizalom képessége - kudarctűrő képesség - együttjátszás képessége - elfogadás képessége - motorikus képesség - inpulzivitás képessége - türelem képessége - kivárás képessége

Kognitív - érzékelés, észlelés - emlékezet - képzelet - figyelem - gondolkodás - taníthatóság - verbalitás

128 KULCSKOMPETENCIÁK Sajátos nevelési igényű gyerekek esetében KOMPETENCIÁK Anyanyelvi kommunikáció

Matematikai és természettudományos

LEGFONTOSABB -nyelvi kifejező képesség * kommunikációs eszközök használatának képessége * adekvát kommunikációs képesség -

Szociális kompetenciák

-

Kulturális kifejezőkészség kompetenciája

tér-sík és időbeli tájékozódó képesség halmazrendezés képessége számlálási képesség környezetükkel való kapcsolatteremtő képesség az irányítás elfogadásának képessége utánzó képesség kapcsolatteremtő képesség szokás-szabály követő képesség

NAGYON FONTOS

FONTOS

- általános szókincs

frontális irányítás fogadásának képessége - társas viszony kialakításának képessége -

129

IV. MELLÉKLETEK

130

1.számú melléklet

A program végrehajtásához szükséges, a nevelő munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke

131 A NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ JÁTÉKOK ÉS EGYÉB ESZKÖZÖK A

B

Rendelkezésre áll

1.

1. Játékok, játékeszközök (mennyiség eszközfajtánként)

2.

különféle játékformák (mozgásos játékok, gyakorló, szimbolikus, szerepjátékok, építő-konstruáló játékok, szabályjátékok, dramatizálás, bábozás, barkácsolás) eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

3.

mozgáskultúrát, mozgásfejlődést segítő, mozgásigényt kielégítő eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

4.

ének, zene, énekes játékok eszközei

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

5.

az anyanyelv fejlesztésének, a kommunikációs képességek fejlesztésének eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

6.

értelmi képességeket (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitást fejlesztő anyagok, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

7.

ábrázoló tevékenységet fejlesztő, eszközök

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

8.

a természeti-emberi-tárgyi környezet megismerését elősegítő eszközök, anyagok

gyermekcsoportonként a gyermeklétszám figyelembevételével

X

9.

munka jellegű tevékenységek eszközei

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

11. Televízió

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

X

12. magnetofon/CD lejátszó/hangfalak

három csoportonként 1

X

13. diavetítő vagy projektor

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

X

14. Vetítővászon

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

X

15. hangszer (pedagógusoknak)

óvodánként (székhelyen és telephelyen) 1

X

16. hangszer (gyermekeknek)

gyermekcsoportonként, a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

17. egyéni fejlesztést szolgáló speciális felszerelések

gyermekcsoportonként a gyermekek 30%-ának megfelelő mennyiségben

X

18. projektor vagy írásvetítő

1

X

10. 2. A nevelőmunkát segítő egyéb eszközök

hiuányzó mennyiség

nincs, az elhasználódás miatt cserére folyamatosan szükség van

132

2. számú melléklet

AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ FOGALOMTÁR

133

AZ EGYSÉGES ÉRTELMEZÉST SEGÍTŐ FOGALOMTÁR Mit értünk ezen fogalmak alatt egységesen? Alapvető kompetencia: A személyiség átfogó komponensrendszere, amely az alapvető szokásokat, viselkedéseket, ismereteket, készségeket foglalja össze. Beavatkozás a játékba: Óvónői megnyilatkozás a játék megállítására, mert az nem megfelelő irányba halad. Pl. balesetveszély. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerek ( BTM) az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Beilleszkedési zavar: Az elfogadott társadalmi normától való eltérő viselkedés és amely probléma nem szűnik meg egy-két hét vagy egy hónap alatt. Differenciálás: Módszer: - a bánásmód konkrét megvalósulása. A tanulás megszervezésének az a módja, ahol a gyerekek közötti egyéni különbségek figyelembe vételével történik a tanulás tempójának és a módszereinek a megválasztása. Egészség A gyerekek testi, lelki, szociális, jóléti állapota. Az ember teremti meg a mindennapi élet során. Azáltal keletkezik, hogy az ember törődik magával, környezetével, életkörülményeivel. Egészségfejlesztés Az összes – nem terápiás – egészségjavító módszer gyűjtőfogalma. Magába foglalja a korszerű egészségnevelést, az elsődleges prevenciót, mentálhigiénét, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztést, az önsegítés feladatait, módszereit. Egészségnevelés Olyan tevékenységek összessége, mely az élet minőségét komplex módon javítja.

134

Életmód Az egyénre jellemző, részben nevelés során, részben a környezet hatására kialakult napi tevékenységek, szokások összessége. Életvezetés Az életmód elemeinek alkalmazása, mely az élet folyamán folyamatosan változik. Erkölcs Egymás szeretete, tisztelete. Esztétika:

érzékelés, észlelés

Esztétikum: a szép, a jó és az igaz (jelentése) Esztétikai alkotás: Azon tevékenységek, mely esztétikai tárgyak létrehozására, elsajátítására irányul. Esztétikai élmény: Nincs: - csak a lehetőséget lehet adni, arra, hogy valami élménnyé váljon. Esztétikai hatás: Az érzékszervek szférájában megjelenő hatás, mely az érzékszerve révén válik esztétikai élménnyé Élmény-tapasztalás:

Az egyik számára jelentős, maradandó, kellemes vagy kellemetlen esemény.

Felfedezéses tanulás: Olyan megismerési folyamat, ahol a tevékenységek feldolgozásán át jut el a gyerek az ismeretek megszerzéséig. Habilitáció Alkalmassá tenni valamire. Hagyomány:

Olyan tevékenység (ünnep), amit valamiért fontosnak tartunk, ezért rendszeresen megtartunk. Az intézmény egyéni arculatát erősíti.

135

Hiperaktivitás: Egy sajátos probléma-együttes, ami magatartászavarban, motoros nyugtalanságban és a figyelem súlyos zavarában nyilvánul meg.

Holisztikus Az ember egészének tekintése ( test, szellem, érzelem egysége). Inkluzív:

elfogadó

Inklúzió:

elfogadó, befogadó szemlélet, miszerint minden gyermek megkaphassa a neki járó sajátos bánásmódot.

Integráció: Egy olyan helyzet, ahol az ép értelmű gyermekekkel együtt nevelés az SNI gyerekek számára. Interkultúrális-multikultúrális nevelés: Nemzeti sokszínűség, különböző kultúrák szokásainak, hagyományainak tiszteletben tartása. Intervenció: A szülőkkel történő együttműködés nem formális oldala, ahol a pedagógus egyfajta tanácsadói szerepet tölt be a családi helyzetek figyelembe vételével Játék:

Sajátos, szabadon választott öntevékenység, a gyermeki önkifejezés eszköze, mely külső céltól független, örömérzés kíséri és a legtökéletesebben tükrözi a gyermek környezethez való viszonyát.

Játékátadás: Nem kötelező, viszont kötelező megtanítani a gyerekkel a kultúrált visszautasítás formáját, módját és ezt szokássá alakítani a csoportban. Játékban tanulás: A különböző játéktevékenységekben szerzett készségek, képességek, tudás. Játékelrakás: Folyamatos, ahogy a tevékenységek igénylik. Kötelező az elrakás:befejezett játéktémák után és hazamenetelkor.

136

Játékirányítás: Az óvónő hat a játékra, a játék továbbfejlesztése érdekében, vagy egyegy játékfajtában játékvezető szerepet tölt be. A játék kibontakozásának segítése: Óvónői tevékenység, amivel biztosítja a játék szükséges feltételeit, valamint szükség ill. igény szerint együttjátszik a gyerekkel. Játékkörnyezet: Amiben a gyerek játszik, elsősorban csoportszobai, de az egész óvodát átható, a játékot segítő környezet, mely a játék személyiségfejlesztő hatását ill. a játékközpontúság megvalósítását segíti. Bipoláris, mert az óvónő-gyerek együtt alakítja és tartja fent. Játékkultúra: Ahogy játszik a gyermek és az óvónő. kialakulásában az óvónőnek van domináns szerepe. Játékosság: Alapelv, jelenti a gyermekjátékos beállítódásának, a játék dominanciájának figyelembe vételét, az óvodai egész légkörének hangulatát, illetve a játékra jellemző vonások kialakulásának külsőbelső feltételeinek megteremtését. Játékra hatás: A gyermek játék kibontakozását segíti elő, az óvónő feltételteremtő tevékenységével, illetve saját játékával. ( Nem fejleszt tovább, csak szemlél, segít, beavatkozik. ) Játékvezetés: Direkt hatások kerülnek túlsúlyba. Tudatos játékirányító tevékenység. ( mozgásos vagy értelemfejlesztő, vagy szabályjáték vezetése ) Jó gyakorlat Az óvodai pedagógiai alapprogramunk kritériumainak megfelelő innovatív folyamat, módszer, cselekvés és eszközhasználat együttese. Kezdeményezett játék: A játék játszásához az első lépést az óvónő teszi meg. Pl. ötletet ad tanulási céllal stb. Képesség:

az egyén pszichikus sajátossága, melynek alapja valamilyen adottság, ami konkrét tevékenység, tevékenység gyakorlása közben fejlődik és fejlettségi szintje a tevékenység végzésében nyilvánul meg. Fajtái: általános és speciális képességek. Értelmi, érzelmi- akarati, testi képességek.

137

Kiemelt figyelmet igénylő gyermek: - különleges bánásmódot igénylő gyermek - sajátos nevelési igényű gyermek - BTM-es gyermek - kiemelten tehetséges gyermek - hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek Kognitív kompetencia: Öröklött és tanult, személyes, szociális, speciális kompetenciák összessége. Önálló kompetenciaként is megtalálható: úgy, mint az értelmi képességek, ill. hozzátartozó motivumok kompetenciája. . Kompetencia: Hatékonyság, hozzáértés késztetés. A környezettel hatékony viselkedés elsajátítása. Az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és hozzáállás ötvözete. Nemcsak a lehetőséget jelenti a tevékenység végzéshez, hanem a sikeres tevékenység elvégzését is. Kompetencia fejlesztés: A tevékenység által történő fejlesztés. Konfliktuskezelés a játékban: Nem döntök a játékban a gyerek helyett, viszont felkínálok egy megoldási alternatívát, megtanítom kulturált formában alkut kötni. Korrekciós fejlesztés: Különböző problémák miatt még egy évig óvodában maradt gyerekeknél alkalmazzuk, a fejlesztés az elakadás szintjéhez lép vissza és adekvált eljárásokkal fejleszti az elmaradást. Speciális fejlesztőeszközöket feltételez. Környezet:

Mindaz, ami a gyermeket körülveszi a természetben, társadalomban, ami hat rá, és amire a gyerek is visszahat.

Környezeti nevelés: Az egészségnevelés színtere. A gyermekek érdeklődésének felkeltése a természeti és társadalmi jelenségek iránt, ilyen jellegű ismeretek gyarapítása és rendszerezése, megfigyelő képességük, emlékezetük, gondolkodásuk fejlesztésére. A környezetükhöz való helyes érzelmi és erkölcsi viszony kialakítása. Környezettudatos szemléletmód A gyermekek olyan tevékenysége, melynek során megtapasztalják, hogy a természetben minden érték, védelmében tevékenyen részt

138 vesznek. Óvodánkban elsősorban a közvetlen környezet megismerését és védelmét jelenti. Kulcskompetencia: Azok a kompetenciák, amelyek támogatják a személyes önmegvalósítást, a társadalmi beilleszkedést és amelyek teljes kibontakoztatása a felnőtt korra tehető. Magatartási zavar Egy viselkedési és érzelmi torzulás, amit visszatérő és tartós disszociális agresszív vagy dacos magatartás jellemez, melynek következtében a gyermek viselkedése a kornak megfelelő szociális elvárások durva áthágásához vezet. Migráns:

Más országokból hozzánk érkező gyerekek.

Nevelés:

A legtágabban értelmezett képességfejlesztés, azoknak az egyéni képességeknek intenzív fejlesztése, amelyek pillanatnyilag aktuálisan és a későbbi tevékenységek szempontjából hasznosak lesznek az egyénnek , ill. a társadalomnak is.

Nyelvi játék: Olyan szöveges alkotás, melynek szépségét a nyelv használata, a nyelv adta lehetőségekből származó örömforrás biztosítja és magán viseli a játékra jellemző minden sajátosságot.(önkéntesség, örömszerző, feszültségoldó, variálható stb.) Fajtái: - mondókák - játékos kifejezések - találós kérdések - nyelvtörők - névcsúfolók - szólások - közmondások - versek Prevenciós fejlesztés: Célja a problémák megelőzése. Lényege, hogy az óvodába lépéskor elkezdődik és folyamatosan tart az óvodáskor végéig. Minden gyerekre kiterjed. Rehabilitáció: Helyreállítás. Rekreáció Felüdülés, kikapcsolódás, a szabadidő eltöltésének kultúrája.

139

Részképesség: Az idegrendszer olyan alapműködése, ami az észlelés, érzékelés gondolkodás folyamatában jelentkezik. Ezekre épülnek a magasabb funkciók.( emlékezet, figyelem, kognitív képesség) Részképesség-zavar Képességkiesés, vagy eltérő ütemű fejlődés. Részleges integráció: Az SNI gyermekek közös épületben, de csak meghatározott ideig vannak együtt többségi gyerekekkel. Nincs teljes idejű együttnevelés.

Otthonról hozott játékok kezelése: Behozható: Célirányosan, szülői beleegyezésre, azonban felelősséget nem vállalunk érte. Szabadidő: Játékon túli szabad felhasználású idő. Szabad játék: A gyermek szabad elhatározásból kialakuló játék, melynek kialakulásához az első lépést a gyermek teszi meg. Semmivel nem helyettesíthető, nem pótolható. Szakvélemény: Sérülés specifikus, fejlesztésre vonatkozó javaslatokat tartalmazó, a gyerek személyiségét feltáró vélemény. Szegregáció Elkülönülés. Szelektíven gyűjtött háztartási hulladék: A családok mozgósításával a háztartási hulladékokat anyagfajtánként gyűjtjük. Nálunk papírgyűjtés, műanyag flakon, fém, textil gyűjtését jelenti. Személyes kompetencia: A gyerek önmagát szolgáló egészséges és kulturált viselkedése Rehabilitáció: Helyreállítás.

140

Tanulás:

Az a megismerési folyamat, amelyben készségeket, képességeket és tudást sajátítunk el.

Tanulási zavar: alacsonyabb tanulási teljesítmény. Ez leggyakrabban neurológiai deficit vagy funkciózavar alapján jön létre, sajátos kognitív tünet-együttessel. Tehetség Aki egy területen folyamatosan, kiemelkedően , kreatívan teljesít. Tehetséggondozás A tanulási folyamat része. Erős és gyenge oldalak kiegyenlítése és fejlesztése. Természet jeles napjai: A természet fontos jelenségeiről való megemlékezés, illetve annak megünneplése egy adott napon, mely szemléletformáló hatású. Tevékenység: A képességek megnyilvánulásának terepe, olyan folyamat, amelyben az ember ( természet-és társadalom) környezetének pszichológiai kapcsolata megvalósul. Jellege szerint lehet megismerő, vagy operatív, a tevékenységet végző alany szerint, egyénre jellemző alapvető tevékenységforma. ( játék, munka, tanulás vagy a társadalom egészére vonatkozó tevékenység.)

Ünnep:

Ritka, örömteli, érzelmi töltésű esemény, ami mindennapokból. Középpontjában a gyermek áll.

kiemelkedik

a

141

3.számú melléklet

GYERMEKI INTERJÚ KÉRDÉSEI TELJESKÖRŰ EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ PROGRAM MÉRÉSÉHEZ

142

OM:030881

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda

…………./…………nevelési év

Gyerekek interjú kérdései -

a teljes körű egészségmegőrző program eredményeinek méréséhez –

Instrukció: A kérdéseket külön helyiségben, minden gyereknek egyénileg teszi fel a mérést végző óvodapedagógus, kivéve a kilencedik, tízedik, tizenegyedik kérdést, ahol a választ az óvodapedagógus adja meg a gyermek megfigyelései alapján. A válaszokat értelem szerűen jelöli az értékelő lapon, majd százalékosan vagy szövegesen értékeli azt. 1. Ismered-e a következő szavak jelentését? igen

részismeretei vannak

részismeretei nincsenek

nem

egészség egészségvédelem betegség betegségmegelőzés 2. Szerinted egészségesen élsz? igen

nem

3. Fel tudsz-e sorolni legalább öt dolgot, ami: egészséges: …………………………………………………………………………………... egészségtelen:………………………………………………………………………………… 4. Mit gondolsz, milyen az egészséges környezet? biztonságos - szép - jó ott lenni - sok mindent lehet ott csinálni - világos a helyiség – sötét a helyiség - kevés eszköz van ott - a bútorokat jól eléred - a bútorokat nem éred el mert magasak - az eszközök, játékok töröttek - az eszközök, játékok jó állapotúak - csak egy helyen lehet játszani - több helyiségbe át lehet menni egyéb: a gyerek által megfogalmazott lehetőségek: ………………………………………………………………………………………………... 5. Szerinted milyen a környezetvédő magatartás? jó, hogy élsz - felelősséget érzel az élőlények védelme iránt - fontosnak tartod az állatok és a növények gondozását - ismered a szelektív hulladékgyűjtés fontosságát - szereted a tisztaságot, rendet - ha szemetet látsz eldobva az óvoda udvarán felveszed - helyesnek tartod a levegő, víz, talaj szennyezését - szívesen vállalod a rendcsinálást, takarítást - érdekel hazád: Magyarország tájainak, néphagyományainak megismerése - szereted a magyar népmeséket, dalokat - tudod, hogy magyarul beszélünk - hallottad azt a szót, hogy hazaszeretet

143

6. Szükség van-e arra, hogy ismerjed a balesetek megelőzésének lehetőségeit? igen – igen, hogy meg ne betegedjünk – nem, mert, ha baleset ér úgy is meggyógyulunk – nem, mert én ügyes vagyok és nem fog baleset érni - nem 7. Ha betegnek érzed magad a gyógyuláshoz kitől kérhetsz segítséget? szüleidtől – óvó néniktől – dajka nénitől – orvostól – bármelyik felnőttől – gyerektársaidtól - barátodtól - senkitől 8. Mit teszel akkor, ha valami miatt nagyon szomorú vagy? odabújok anyához / óvó nénihez vigasztalódni

elmondom egy felnőtt családtagomnak

nem csinálok semmit, szomorú maradok

magamat vigasztalom

9. Mennyire önálló a gondozási tevékenységekben? egyáltalán nem – csak az étkezésben – csak az öltözködésben – csak a tisztálkodásban – minden tevékenységben segítséget igényel – teljesen önálló 10. Rendelkezik – e szilárd szokásrendszerrel a személyi és környezeti higiéné terén? igen rendelkezik – csak a személyi higiéné terén – csak a környezet higiéné terén – minimális a higiénés ismeretei – nem rendelkezik 11. Ismeri – e az egészséges táplálkozás jellemzőit? igen

részben

nem

12. Szeretsz mozogni? ritkán

igen

nem

13. Hol mozoghatsz többet? otthon

az óvodában

14. Jó, ha sokat mozogsz, tornázol, edzed a testedet? igen

nem

mert:…………………………………………………………………………………………….

144

15. Szerinted mi az igaz és mi a hamis állítás? Ha sokat mozogsz: - megbetegszel – csak elfáradsz tőle – egészséges leszel – ügyesebb leszel – bátrabb leszel – erősebb leszel – legyengülsz – megunod a mozgást – megszereted a mozgást – másokat is hívni fogsz mozogni – nem hívsz másokat , hogy mozogjon 16. Mit érzel, ha nem mozogsz minden nap? semmit – jó, hogy elmaradt a mozgás – élvezem a mozgás nélküli nyugalmat – lusta leszek – arra gondolok, hogy nem leszek egészséges – hiányzik a mozgás 17. Szerinted mikor leszel egészséges, ha úgy élsz, hogy:  mindig azt csinálod, amit szeretnél  mindig azt csinálod, amit a felnőttek szeretnének  betartod az egészség megőrző szabályokat, szokásokat  keveset mozogsz  sok csokit, cukrot, süteményt eszel  sok tejterméket, zöldséget eszel  sokat mozogsz  sok gyógyszert eszel  gyógyteákat, gyógytermékeket fogyasztod  koszos kézzel eszel  tiszta kézzel eszel  rengeteg ruhát veszel magadra  csak annyi ruhába öltözöl, amennyit az időjárás megkíván 18. Mondd meg, hogy mikor viselkedsz jól és mikor rosszul, ha:                     

segíted a társaidat segíted a felnőtteknek nem segítel senkinek igazat mondasz nem mondasz igazat örömet szerzel bánatot szerzel megvigasztalod, aki szomorú kineveted, aki szomorú a feladatokat mindig megoldod a feladatokat csak akkor oldod meg, ha kedved van hozzá jutalomért segítesz másoknak jutalom nélkül is segítesz bárkinek türelmes vagy mindig türelmetlen vagy mindig figyelsz a szabályok betartására sosem figyelsz a szabályok betartására szépen, változatos szavakat használva beszélsz csúnyán beszélsz gondolkodás után cselekszel gondolkodás nélkül cselekszel

145 Kemény Zsigmond Utcai Óvoda

OM:030881

…………./…………nevelési év

Értékelő lap a gyerekek interjú kérdéseihez -

a teljes körű egészségmegőrző program eredményeinek méréséhez –

1. Ismered - e a következő szavak jelentését? megnevezés

Igen (+)

részismeretei vannak (+)

részismeretei nincsenek (-)

nem (-)

%

egészség egészségvédelem betegség betegség megelőzés Összesen: 2. Szerinted egészségesen élsz? igen

nem

3. Fel tudsz – e sorolni legalább öt dolgot, ami: megnevezés egészséges egészségtelen Átlag:

válaszok száma

%

4. Mit gondolsz, milyen az egészséges környezet? pozitív válaszok száma

negatív válaszok száma

%

Összesen: 5. Szerinted milyen a környezetvédő magatartás?

Ha:

alig tudja

jól tudja

kiválóan tudja

nem tudja

/ 1-4-ig felismeri /

/ többségében 8-11-ig felismeri/

/ mind a 12-őt felismeri /

/ többségében nem ismeri fel /

146 6. Szükség van-e arra, hogy ismerjed a balesetek megelőzésének lehetőségeit? pozitív válaszok száma

negatív válaszok száma

%

Összesen: 7. Ha betegnek érzed magad a gyógyuláshoz kitől kérhetsz segítséget? pozitív válaszok száma

negatív válaszok száma

%

Összesen: 8. Mit teszel akkor, ha valami miatt nagyon szomorú vagy? odabújok anyához / óvó nénihez vigasztalódni / 3 pont /

/ 1 pont /

nem csinálok semmit, szomorú maradok / 0 pont /

negatív válaszok száma

%

elmondom egy felnőtt családtagomnak / 2 pont /

magamat vigasztalom

9. Mennyire önálló a gondozási tevékenységekben? pozitív válaszok száma Összesen: 10. Rendelkezik – e szilárd szokásrendszerrel a személyi és környezeti higiéné terén? pozitív válaszok száma

negatív válaszok száma

%

Összesen: 11. Ismeri – e az egészséges táplálkozás jellemzőit? igen (+)

részben (+)

nem (-)

ritkán

nem

12. Szeretsz mozogni? igen

147

13. Hol mozoghatsz többet? óvodában

otthon

14. Jó, ha sokat mozogsz, tornázol, edzed a testedet? igen

nem

pozitív indoklás

negatív indoklás

hamis állítások száma

%

negatív válaszok száma

%

15. Szerinted mi az igaz és mi a hamis állítás? igaz állítások száma Összesen: 16. Mit érzel, ha nem mozogsz minden nap? pozitív válaszok száma Összesen:

17. Szerinted mikor leszel egészséges, ha úgy élsz, hogy: pozitív válaszok száma

negatív válaszok száma

%

Összesen: 18. Mondd meg, hogy mikor viselkedsz jól és mikor rosszul, ha: pozitív válaszok száma Összesen:

negatív válaszok száma

%

148 0M:030881

S.sz.

Gyerek neve / Kérdések száma

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. Összesen:

1.

2.

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda ……………/…………..nevelési év ÉRTÉKELŐ – LAP: CSOPORTÖSSZESÍTŐ - teljes körű egészségmegőrző program: - gyerekek interjú kérdései 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.. 13. 14. 15. 16. 17. 18. Szöveges vagy % - os összesítés

149 Kemény Zsigmond Utcai Óvoda

OM: 030881

……………./……………….nevelési év

INTÉZMÉNYI ÖSSZESÍTŐ 1. Csoportok száma:

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8. Összesen:

Kérdések száma:

2.

3.

4.

5.

- teljes körű egészségmegőrző program 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

13.

Szöveges vagy % - os összesítés

14.

15.

16.

17.

18.

150 OM: 030881

Kemény Zsigmond Utcai Óvoda

……………./…………….nevelési

év

TULAJDONSÁGLISTA A GYEREKEK KIEMELKEDŐ KÉPESSÉGEINEK FELISMERÉSÉHEZ - KREATÍVITÁS KÉPESSÉGE S.sz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. ÖSSZESEN:

Jellemző tulajdonságok Eredeti ötletei vannak, kreatívan gondolkodik Szokatlan gondolkodásmódokat keres, mindig új elképzelésekkel áll elő Saját ötleteit, megoldásait szereti kipróbálni Sok szabadságot igényel tevékenységeihez, mozgásához Véleményét gátlás nélkül fejezi ki Kritikus önmagával és másokkal szemben Bizonyos dolgokról, jelenségekről fantáziál, megpróbálja azokat teljesen megérteni Nagyfokú probléma érzékenységet mutat Egy-egy téma sokáig foglalkoztatja, hosszabb-rövidebb korszakokat él Figyel a dolgok esztétikumára, érzékeny, fogékony a szépre Humorérzéke feltűnően jó Elvont dolgok, fogalmak iránt érdeklődik, összefüggéseket keres Foglalkoztatja a jó és rossz kérdése, értékeli az embereket és az eseményeket Kicsi az alvás igénye Nem tűri a tétlenséget, fokozottan energizált Ha valami érdekli, megszállottan kutatja Rajzai különösen kifejezőek Zenei adottságai határozottan megmutatkozik Pszicho motoros képességei kiemelkedőek /pl. testi és kézügyesség, sportolás, stb. terén / válaszok száma: % - száma:

igen

részben

nem

151

- SZOCIÁLIS KÉPESSÉGEK – S.sz:

Jellemző tulajdonságok

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.

Ő a játék irányítója Gyakran megváltoztatja a játékszabályokat Általában jól együttműködik társaival és a felnőttekkel Nem szeret veszekedni, könnyű kijönni vele Jó az empatikus készsége, társai szeretik Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát, mondanivalója könnyen érthető Szeret szervezni Gyakori, hogy túlzottan kiemeli saját álláspontját, makacsul végig akarja vinni azt Nem foglalkozik azzal ami, nem érdekli Erős a kritikai érzéke Néha nehezen találja meg a hangot kortársaival Kiemelkedő szociális és vezetői képességei Magas szintű az empatikus képessége Megbízható, logikus a tervező képessége

ÖSSZESEN:

válaszok száma: % - száma:

Igen

részben

nem

152

- INTELLEKTUÁLIS KÉPESSÉGEK – S.sz: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. ÖSSZESEN:

Jellemző tulajdonságok Általános tudás, készségek és fejlődés szempontjából lényegesen előbbre tart kortársainál Az intellektuális tevékenységek örömmel töltik el Szókincse gazdag, választékosan fejezi ki magát Beszédében felnőttes kifejezéseket és mondatszerkesztést használ Rendkívül sok ismeretei vannak különböző témákról Eszközként használja az ismeretterjesztő könyveket, enciklopédiákat, filmeket Érdeklődik a betűk iránt, önmaga tanul meg olvasni Az őt érdeklő témákkal elmélyülten foglalkozik, biztatás, dicséret nélkül Mindig van számára, ami nagyon érdekli A felkínált ismereteket könnyen megjegyzi, később könnyen felidézi azokat Sok kérdése van, kérdései megdöbbentő logikát tükröznek A számok, matematikai műveletek érdekesek számára Eredeti ötletekkel oldja meg a logikai feladatokat, konstrukciós játékokat Törekszik arra, hogy többet értsen meg, fedezzen fel a világból, mint amennyit tud Éles eszű, érti az absztrakt fogalmakat, jól használja őket Jó megfigyelő Megfigyelésre életkor szerinti időn túl is képes koncentrálni Kiemelkedő a döntés hozó képessége Egyenlőtlenül fejlődik Szívesen megy, színházba, múzeumba, kiállításokra válaszok száma: % - száma:

igen

részben

nem

153

A gyerek neve: ………………………………………………………………………………………………….

TULAJDONSÁGLISTA ÖSSZESÍTŐ KÉPESSÉG TERÜLETEK Kreativitás Szociális Intellektuális

ÖSSZESEN:

ÁTLAG: / % /

VÁLASZOK számszerűen

IGEN százalékosan

/ számszerűsítve, százalékosan / RÉSZBEN számszerűen százalékosan

számszerűen

NEM százalékosan

154