Hazai pénzügyi intézmények tündöklése és bukása
Dr. Nyers Rezső Budapest 2013.április 2.
A hatékony pénzügyi közvetítés előfeltétele : _magas jövedelmezőség(a tőke reál megtérülése) _hatékony kockázatkezelés _a kettő harmonizálása Miért fontos ez? A pénzügyi szektor tőkeáttétele Jóval nagyobb , mint a többi ágazaté. Tőkemegfelelés
• A pénzügyi intézmény vezetésének ez a legfontosabb feladata, ehhez: • _megfelelő szervezet, • _a kockázatok felismerése és összegzése, • _hatékony kockázatkezelés
Főbb kockázatok • • • • • • • • •
_Hitelkockázat, _Kamatkockázat, _Likviditási kockázat, _Árfolyamkockázat _Piaci kockázat(Bahrings Bank) _Működési kockázat, _Mérlegen kívüli tételek kockázata(jövőbeni), _Ország kockázat, _Egyéb kockázatok(pl.: szabályozási),
Ingatlanbank • _1987-ben jött létre, • _Kisméretű pénzintézet szűk forrásszerzési lehetőséggel, • _1992: csőd • _A csőd oka:felelőtlen hitelezés, gyenge költséggazdálkodás
Magyar Hitel Bank • _1987:alapítás(1987-1990: elnökvezérigazgató:Demján Sándor) • _1987-1990-ben:a legnagyobb vállalat finanszírozó bank, országos hálózattal, • 1990-1994:a korábbi elhibázott üzletpolitika folytatódik(növekedés bármi áron)+transzformációs válság, • _1994-1995:konszolidáció(kb.100Mrd. HUF), privatizáció(ABN-AMRO),
ABN-AMRO • 1994-1998: elnök-vezérigazgató: Járai Zsigmond • _elhibázott üzletpolitika(túlzott óvatosság, a forrásszerzési lehetőségek bővítésének elhanyagolása, pl.:lakossági üzletág) • _folyamatossá váló jövedelmezőségi gondok, folyamatos piacvesztés,
ABN-AMRO: a vég • 1998: tulajdonosi döntés:kivonulás Magyarországról, • 1998:Járai Zsigmond menesztése, • 1998-1999: a bank eladása a K&H belga tulajdonosának , majd a bank beolvasztása a K&H bankba
A Postabank sztori • 1988: a bank alapítása • Alapító: Posta, • Részvényesek: Posta, állami vállalatok, állami intézmények • Alapítási koncepció: a Posta széles hálózatára alapozva(több,mint 3000 egység) nagy univerzális bank létrehozása,
A Postabank sztori • Az alapításkor figyelmen kívül hagyott tényezők: • _a postafiókok alkalmatlanok (ma is) a teljes körű banki szolgáltatásra(+ a posta igénybevétele költséggel jár) • _a postafiókok igénybevétele nem volt kizárólagos(OTP 60%) • _a vállalat finanszírozásban egy felosztott piacon kellett ügyfelet szerezni,
A Postabank sztori • A Postabank vezetése is a gyors növekedés stratégiáját választotta, figyelmen kívül hagyva az ennek nem kedvező makrogazdasági környezetet, • Következmények: az átlagosnál drágább forrásszerzés, az átlagosnál jóval kockázatosabb hitelportfolió, gyenge költséggazdálkodás,
A Postabank sztori • 1993-1994: az MNB átfogó helyszíni felügyeleti vizsgálata nem tár fel nagyobb hiányosságokat, • Ugyanakkor már életbe léptek az új pénzügyi törvények (eszközök minősítése, céltartalékolás), • 1993-ban létrejön az önálló bankfelügyelet,
A Postabank sztori • A bankvezetés válasza a kialakult helyzetre: • _az eszközök „átstrukturálása”, a rossz hitelek és befektetések csomagban való eladása visszavásárlási megállapodás keretében (Módusz kft.-k, 50 Mrd. HUF), s ezzel a céltartalékolási igény csökkentése, a tőkehelyzet látszólagos javítása • 1996: az Arthur Andersen kft átfogó helyszíni vizsgálata,
A Postabank sztori • 1997: a betétállomány és a likviditás ingadozása, veszteséges banküzem, a tőke helyzet romlása, • Bankroham, az állam készfizetői kezességvállalása egyes postabanki követelésekhez, • A Postabank és az ÁPV. Rt. Közötti esetleges többmilliárd Ft. Részvénycsere meghiúsulása, • A PK Bank megvásárlása egy konzorcium révén,kölcsönös garanciák
A Postabank sztori • A legalapvetőbb probléma folyamatosan mélyül: a forrásköltség az átl. piacinál 1-1.5%ponttal magasabb, az eszközök kétharmada viszont a piacinál lényegesen kevesebb kamatot hoz, • Következmény: folyamatosan tőkemegfelelési gondok
A Postabank sztori • 1998:a bank vezetése egyre kétségbeesettebb kísérleteket tesz az elfogadható tőkehelyzet megőrzése érdekében: spanyol ingatlancsere, Friedlender Bank részesedés szerzése
A Postabank sztori • A történet vége: a vezetés leváltása, a veszteség rendezése ,tőkeemelés(150 Mrd.Ft.) • A bankot megveszi az Erste Bank (103Mrd.Ft.) • Utóélet: a Postabank per.
A Realbank sztori • 1989:a bank megalapítása a Budapest Bank leányvállalataként • 1991:teljeskörü banki jogosítvány, a bank önállósodása • A bank üzleti filozófiája: a kisemberek és a kisvállalkozások bankja,
A Realbank sztori • A bank működését mindvégig jellemző főbb problémák: átláthatatlan tulajdonosi szerkezet (a bankvezetés a fő tulajdonos), magas forrásköltség, gyenge eszközminőség, gyenge forrásgyűjtő képesség,a kockázatok bankcsoporton belüli mozgatása,
A Realbank sztori • 1997-1998:a szabályozás finomodásával lehetővé válik a konszolidált felügyelet • A konszolidált felügyelet során nyilvánvalóvá és igazolhatóvá vált a cégcsoport céltartalékés tőkehiánya (A banknál -1Mrd. Ft. tőke.)
A Realbank sztori • A történet vége: a banklicenc visszavonása, a cégcsoport felszámolása, • Az OBA kártalanítása(betétek:100%, kötvények 90%, részvények: 0% )
A K&H Bank sztori • Mottó: „Október;egyike azon hónapoknak , amikor különösen veszélyes a tőzsdén játszani. További ilyen hónapok: november, december, január, február, március, április, május, június, július, augusztus, szeptember.” Mark Twain
A K&H sztori • Mi történt ? 2001-2002-től kezdődően a bank ügyvezető igazgatója,Kulcsár Atilla, a bank vezérigazgatója, Rejtő E. Tibor felhatalmazásával a bank kiemelt ügyfeleinek magas hozam ígéretekkel kínált főként tőkepiaci befektetési lehetőséget.
A K&H sztori • „Eredmény”: 22Mrd.Ft a csalás értéke, 8-9 Mrd. Ft a kárérték. • A két kulcsszereplő: • _Kulcsár Atilla: 8általános, korábban már volt büntetve, • _Rejtő E. Tibor: a 90-es években tért vissza Magyarországra ,a K&H előtt a magyarországi ING vezérigazgatója.
A K&H sztori • Mi történt ? A kiemelkedő hozamígéreteket a K&H Equities-en keresztül lebonyolított ügyletekkel (főként day-in ügyletekkel ) kisérelték meg teljesíteni. • Az ügyletek nyereségét kifizették , a veszteséget ráterhelték a bankra.
A K&H sztori • A történet vége: a felgyülemlett veszteségeket egy idő után már nem lehetett elleplezni, • _ a magyar felügyelet és a belga anyabanki ellenőrzés feltárta a csalássorozatot, • _büntetőügy: a két főszereplő esetében még nincs jogerős bírósági döntés.
Összefoglalás • A bukások összefoglaló fő okai: a hibás üzletpolitika és a kockázatok nem megfelelő kezelése.
Összefoglalás • A konkrét esetekben: • _Ingatlanbank: hitel kockázat, • _Magyar Hitel Bank: hitel kockázat, működési kockázat, • _Postabank: hitel kockázat, működési kockázat, • _Realbank: hitel kockázat, működési kockázat, • _K&H bank: piaci kockázat, működési kockázat
Ajánlott irodalom Várhegyi Éva: Bankvilág Magyarországon.Helikon kiadó 2002
