Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 1
Opium crudum
01/2015:0777
OPIUM CRUDUM Nyers ópium A nyers ópium csak mint galenusi készítmények kiindulási anyaga használható. Önmagában nem adható ki.
DEFINÍCIÓ A nyers ópium a Papaver somniferum L. levegőn megszárított tejnedve, mely az éretlen toktermés bemetszésével nyerhető ki. Tartalom: −
morfin (C17H19NO3; Mr 285,3): legalább 10,0% (szárított drogra);
−
kodein (C18H21NO3; Mr 299,4): legalább 2,0% (szárított drogra).
SAJÁTSÁGOK Küllem: különböző méretű, feketésbarna színű darabok, amelyek lágyak, fényesek, és szárítás után keménnyé, rideggé válnak. AZONOSÍTÁS A vizsgálandó anyag felszínéről eltávolítunk minden szennyeződést, vékony szeletekre vágjuk; ha szükséges, körülbelül 60 °C-on 48 órán keresztül szárítjuk, ezután porrá őröljük (500) (2.9.12). A. Mikroszkópos vizsgálat (2.8.23) A drogpor (500) (2.9.12) világosbarna. Mikroszkóp alatt, R klorál-hidrát-oldatban vizsgáljuk. Melegítés előtt a drogpor a következő diagnosztikus jegyeket mutatja (0777.-1. ábra): szabálytalan alakú halmazokká összeállt tejnedv-szemcsék [A] és világosbarna, hosszúkás fonalak figyelhetők meg. Melegítés után láthatók még a szállítónyalábok töredékei [J, K], a megnyúlt, fénytörő kristályok [F], továbbá kisebb számban három pórusú kerek virágporszemek és finom gödörkékkel rendelkező portokok [E], valamint hosszúkás rostok részletei [D]. Felszíni nézetben [B, C, G], illetve keresztmetszetben [H] az epi(exo)karpium töredékei vannak jelen, melyek sokszögletű, csillag alakú üreggel rendelkező, vastag falú sejtekből állnak és néha anomocitikus sztómáik (2.8.3) [Ba] is jelen lehetnek. A mintavizsgálat és a tejnedv
Opium crudum
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 2
feldolgozása során különböző eredetű anyagok, a segédanyag részecskéi, kis mennyiségben bekerült néhány fedőszőr töredék és keményítőszemcse is megfigyelhető.
0777.-1. ábra. Illusztráció az elporított nyers ópium droghoz (lásd A azonosítás) B. Vékonyréteg-kromatográfia (2.2.27). Vizsgálati oldat. 0,10 g vizsgálandó drogot (500) (2.9.12) 5 ml R etanollal (70 %V/V) eldörzsölünk, majd a keveréket 3 ml R etanollal (70 %V/V) 25 ml-es Erlenmeyer-lombikba mossuk, és a lombik tartalmát 50–60 C-os vízfürdőben 30 percig kevertetjük. A lehűtött keveréket megszűrjük, a szűrőt R etanollal (70 %V/V) mossuk, és a szüredék térfogatát R etanollal (70 %V/V) 10 ml-re egészítjük ki.
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 3
Opium crudum
Összehasonlító oldat. 5 mg R morfin-hidrokloridot az alábbi oldat 5 ml-ében oldunk: 2 mg R papaverin-hidrokloridot, 12,0 mg R kodein-foszfátot, 12,0 mg R noszkapin-hidrokloridot R etanollal (70 %V/V) 25 ml-re oldunk. Lemez: R VRK szilikagél lemez (5-40 μm) vagy (2-10 μm). Kifejlesztőszer: R tömény ammónia–oldat – R etanol (96%) – R aceton – R toluol (2+6+40+40 V/V). A keveréket közvetlenül a vizsgálat előtt készítjük. Felvitel: 20 µl, [vagy 6 μL], 10 mm-es [vagy 8 mm-es] sávok formájában. Kifejlesztés: 15 cm-es [vagy 8 cm-es] fronttávolságig. Szárítás: 100–105 C-on 15 percig. Előhívás: a lemezt hagyjuk lehűlni, és először R2 kálium-[tetrajodobizmutát(III)]–oldattal, majd R tömény kénsav 4 g/l töménységű oldatával bepermetezzük, és nappali fényben értékeljük. Értékelés: A vizsgálati és az összehasonlító oldat kromatogramján megjelenő zónák sorrendje az alábbiakban látható. A vizsgálati oldat kromatogramján a kodein és a papaverin zónája között egy sötétvörös zóna (tebain) is megjelenhet. További halvány zónák is megjelenhetnek a vizsgálati oldat kromatogramján. A lemez teteje Noszkapin: narancsvörös vagy vörös zóna
Narancsvörös vagy vörös zóna (noszkapin)
Papaverin: narancsvörös vagy vörös zóna
Narancsvörös vagy vörös zóna (papaverin)
Kodein: narancsvörös vagy vörös zóna
Narancsvörös vagy vörös zóna (kodein)
Morfin: narancsvörös vagy vörös zóna
Narancsvörös vagy vörös zóna (morfin)
Összehasonlító oldat
Vizsgálati oldat
C. 1,0 g porított droghoz (500) (2.9.12) 5 ml R vizet adunk, a keveréket 5 percig rázzuk, majd megszűrjük. A szüredékhez 0,25 ml R2 vas(III)klorid–oldatot elegyítünk. Vörös színeződés keletkezik, mely 0,5 ml R hígított sósav hozzáadására sem tűnik el. VIZSGÁLATOK Tebain. Folyadékkromatográfia (2.2.29)
Opium crudum
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 4
Vizsgálati oldat. 1,000 g vékony szeletekre vágott nyers ópiumot 50 ml R etanolban (50 %V/V) szuszpendálunk. A szuszpenziót ultrahangos vízfürdőben 1 órán át kezeljük, majd lehűlés után R etanollal (50 %V/V) 100,0 ml-re hígítjuk. A szuszpenziót állni hagyjuk, majd a felülúszó folyadék 10,0 ml-éhez 5 ml R ammónium-klorid–tompítóoldatot (pH 9,5) adunk, és az elegyet R vízzel 25,0 ml-re hígítjuk és homogenizáljuk. Az oldat 20,0 ml-ét kb. 0,15 m hosszú és kb. 30 mm belső átmérőjű, 15 g R kromatográfiás célra szánt kieselgurral töltött kromatográfiás oszlopra visszük, és azon 15 percig állni hagyjuk. Az anyagot 15 térfogatrész R 2-propanol és 85 térfogatrész R diklórmetán elegyének 2×40 ml-ével eluáljuk. Az eluátumot 40 C-on, csökkentett nyomás alkalmazásával szárazra párologtatjuk. A maradékot a mozgófázis segítségével mérőlombikba visszük, majd az oldatot a mozgófázissal 25,0 ml-re hígítjuk. Összehasonlító oldat (a). 5,0 mg CRS tebaint a mozgófázissal 50,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (b). 12,0 mg CRS morfin-hidroklorid–trihidrátot a mozgófázissal 15,0 ml-re oldunk. Összehasonlító oldat (c). 10,0 mg CRS kodeint mozgófázissal 50,0 ml-re oldunk. Az oldat 10,0 ml-ét a b) összehasonlító oldattal 10,0 ml-re hígítjuk. Előtétoszlop: −
méretei: l = 4 mm, Ø = 4,0 mm;
−
állófázis: R kromatográfiás célra szánt oktilszililezett szilikagél (5 µm).
Oszlop: −
méretei: l = 0,25 mm, Ø = 4,0 mm;
− állófázis: R kromatográfiás célra szánt, utókezelt, szilikagél (5 µm).
oktilszililezett
Mozgófázis: 1,0 g R nátrium-heptánszulfonát–monohidrátot 420 ml R vízben oldunk, az oldat kémhatását 4,9 g/l-es R foszforsavval pH 3,2-re beállítjuk, majd 180 ml R acetonitrilt elegyítünk hozzá. Áramlási sebesség: 1,5 ml/perc. Detektálás: spektrofotométerrel, 280 nm-en. Injektálás: 20 µl vizsgálati oldat és a), c) összehasonlító oldatok. Futási idő: a tebain retenciós időtartamának kétszerese. Rendszeralkalmasság: c) összehasonlító oldat: - csúcsfelbontás: legalább 2,5, a morfin és a kodein csúcsok között. Az alkaloid százalékos mennyiségét az alábbi összefüggés szerint számítjuk:
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 5
Opium crudum
A1 x m2 x F x p
A2 x m1 ahol: A1 = az alkaloid csúcsterülete a vizsgálati oldat kromatogramján, A2 = az alkaloid csúcsterülete az (a) (tebain) vagy (c) (morfin és kodein) összehasonlító oldat kromatogramján, m1 = a vizsgálandó alkaloid tömege a vizsgálati oldatban, grammban, m2 = az alkaloid tömege az (a) (tebain), (b) (morfin), (c) (kodein) összehasonlító oldatokban, grammban, F = 6,250 a tebain meghatározásához P = az adott CRS releváns alkaloid tartalma, százalékban kifejezve Követelmény: -
tebain: legfeljebb 3,0% (szárított drogra).
Szárítási veszteség (2.2.32): legfeljebb 15,0%. 1,000 g vékony szeletekre vágott nyers ópiumot szárítószekrényben 4 órán keresztül 105 C-on szárítunk. Összes hamu (2.4.16): legfeljebb 6,0%.
TARTALMI MEGHATÁROZÁS Folyadékkromatográfia (2.2.29), a „Tebain” vizsgálatban leírtak szerint, az alábbi módosításokkal: Injektálás: vizsgálati oldat és (c) összehasonlító oldat. Rendszeralkalmasság: összehasonlító oldat (c): -
ismételhetőség: a morfin csúcsterületére vonatkoztatott relatív szórás, 6 párhuzamos injektálásból meghatározva, legfeljebb 1,0%.
Opium crudum
Ph.Hg.VIII. – Ph.Eur.4. - 6
A morfin és a kodein százalékos mennyiségét a „Tebain” vizsgálatban megadott összefüggés szerint számítjuk ki, a morfin esetében az F = 10,417, a kodein esetében pedig F = 3,125. A morfin tartalom számításához alkalmazandó p értékhez, a CRS morfin hidroklorid–trihidrát %-ban kifejezett morfin-hidroklorid-tartalmát 0,877-el szorozzuk.
