A rizs termesztése
Hántolatlan (nyers)rizs, v. paddy
Ültetett rizsállomány
• Jelentısége Emberi táplálkozásban búza után legnagyobb szerep. Ázsiában, részben Afrikában és Latin Amerikában alapvetı élelmiszer. -Energia értéke nagyobb a búzáénál, több szénhidrátot és nikotinsavat tartalmaz, -Igen könnyen emészthetı, diétás, búzaliszt érzékenyek számára is jó -Kevesebb de teljes értékő fehérje benne -E- és B vitaminok Hántolni és csiszolni kell (száraz v. hıkezeléses technológia) .
Felhasználása: -Nyers, elıfızött, puffasztott, dúsitott, formában
-Konzerv komponens és adalék, -Hántolás maradéka a korpa és takarmányliszt, belıle étolaj isnyerhetı -Pelyva: takarmány, ipari felhasználás -Szalma: tetıfedés, fonás, papíripar.
Származása: Géncentrum D-K Ázsia (Burma, Kína, Thaiföld, Vietnam , Fülöp sz., Sri Lanka) Európa: 15. szd. É-D Amerika 18. szd. Elterjedése: É-i szélesség 53°- D-i 40° Összes terület: 153 millió ha (111 országban), 500-550 millió t, 90 % Ázsiában, termésátlagok 2-10 t/ha Hazai termesztés:1930-as évektıl 1955 50 eha 1970-es évek 20-28 eha 2000-tıl néhány eha 5-7 t/ha terméspotenciál nem realizálódhat Réti talajok(R1): 2.2 -4.2 t/ha Szolonyeces réti t.k (R2): 2.0-4.0 t/ha Szikes talajok (R3): 1.8-3.5 t/ha
A rizs termesztése
• Botanikája, fiziológiája Származás: Oryza perennis vadrizsbıl (Ázsiában és Afrikában ıshonos) Oryza nemzetség 2 legfontosabb faja: -Oryza sativa: Ázsia, Európa, Amerika-i rizsek -Oryza glaberrima: Afrika-i rizsek Oryza sativa 3 alfaj: -Indica (trópusi, belıle szárm.a többi) -Japonika (hazai rizsek) -Javaika Mindhárom alfajnak vannak száraz és árasztott körülményekhez alkalm. változatai. .
Morfológia: Gyökérzet: egyszikőekre jellemzı, de vízi élethez alkalmazkodott. Kéregállományában nagy sejtközi járatok, melyek kapcsolatban a szár és levél járataival Szár: 60 – 120 cm szalmaszár Levél: Csupasz, l.hühely és lemez találkozásánál fehér gallér Fülecske van (kakaslábfőnél nincs) Virágzat: Bugavirágzat, (bugatengely, elsı- és másodrendő bugaágak, kalászkanyél) Fıtengelyen 8-10 nódusz (padka), bugaágak innen indulnak. Kalászka egyvirágú.
Termés: -Szemtermés, mag és terméshéj összenıtt,
pelyva borítja. -Elıhántolt: (pelyvátlan rizs a barnarizs v. kargó) rajta ezüsthártya: fehér v. krémszínő, -Vadrizsek: vörös szín Fényezéssel ezüsthártyát eltávolítják. -Rizsszem mindkét oldalán barázda.
Nemesítés 1933-38 között a szegedi Talajtani Kísérleti Intézet és a Növénytermesztési és Növénynemesítési Kísérleti Intézet kutatói kísérletekkel alapozták meg a hazai rizstermesztést A Szarvasi Állami Gazdaság Rizskísérleti telepén 1954-ben kezdıdtek meg a honosítási próbálkozások, ehhez kapcsoltan pedig elıtérbe kerültek a minıségi tulajdonságok is. ( pl.: hántolóipari érték, amilóztartalom)
• Biológiai alapok 1930-as évektıl igen jó termıképességő és minıségő fajta: Dunghan Sali 1954-55-ben a Piricularia oryzae (pirikuláriózis v. bruzone) nevő betegség miatt fajtaváltás kellett. Elıször orosz, majd magyar fajták: Kákai 203, Szarvasi 70, Szarvasi karcsú, Nucleoriza, Mutashali, Oryzella Újabb fajták: (2002) Bioryza H, Janka, M 60 (2005)Ábel Ma 14 fajta a Nemzeti fajtalistán. Magyar rizsfajták nemesítıje: Dr. KISS IBOLYA
Termıhelyigény Talajigény: termıréteg alatt vízzáró réteg kell. Ezért eltérı talajcsoportosítás: R1, R2, R3 R1: kötött réti talajok R2: szolonyeces réti talajok R3: szikes talajok (erısen szolonyeces-, szoloncsákos-, sztyeppesedı- réti szolonyec)
Éghajlatigény: 2600 – 3000°C h ıösszegigény, 1200 – 1500óra napfény Árasztóvíz: 12000m3 jó vízzáró 15000 m3 közepes vízzáró 18000 m3 kevéssé vízzáró Sótart. kevesebb 500 mg/l, (Na<35%) Pangó, algás víz nem lehet. Vízfelhasználódás: 9% talajtelítıdésre transzspirációra 17% párolgásra 26% elszivárgásra 36% a végén lecsapolni
12% marad
Környezetigény: Az Alföld klímája és sík területe alkalmas. 90% a hasznos termıterület, a többi: gát, út, csatorna (be- és kivezetı), mőtárgy. Rizstelep létesítése: -Talajvizsgálat -Földmunkák: felszín, töltések, csatornák, árkok mőtárgyak kialakítása. -Tereprendezés: + 3 cm, feltalaj nem sérülhet -Táplálócsatorna: 48 (72) óra alatt elárasszon Táblaméret: géprendszer 30-50 ha-on használható ki. -táblán belül 4-8 ha-os kalitkák, bennük hullámgátak, vízlevezetık. Speciális géprendszert igényel
• A termesztés módszere Elıvetemény: Önmaga után: R1: 4-5 év R2: 4 év R3: 3év Rizstermelés szünetében olyan növények melyek gyökereikkel jól átjárják a talajt. (İszi búza, lucerna, napraforgó, egynyári szálastakarmányok) Talajelıkészítés: İszi szántás, tavasszal tárcsa, talajegyengetı, forgóborona
Tápanyagellátás: 22-10-20 kg/t NPK, 6-2 kg/t CaO-MgO - PK ısszel, - N tavasszal, 80% a magágyba, 20% vegyszeres gyomirtáskor a lecsapolt területre N fajtája: legjobb az ammóniumszulfát
Vetés, szaporítás: Változatai: -felületre -talajba -vízbe (hosszabb vegetác. idı) -palántázás (távol kelet)
Palántás szaporítás ápolása
A rizstelep • A tenyészidı nagyobb részében állandó vízborítást igénylı rizs termesztésének alapfeltétele a speciális mőszaki berendezésekkel ellátott rizstelep
Növényvédelem, növényápolás Öntözés: kelesztı: (1-2 napos átfutó) árasztás: kikelt rizst fokozatosan, mindig 1/3 –ig lepje 4-8 év után fel kell újítani a telepet Gyomirtás: kakaslábfő palka-fajok rizsfő zsióka nád Lecsapolás után vegyszeresen, vagy elárasztással (kakaslábfő)
• Betegségek: Rizskıüszög Helmintospórium Baktériumos barnulás Bruzone (Piriculária)
Kártevık: Nyári pajzsosrák Tapadó lencserák Tollas árvaszunyog Rizsszunyog Tasakosmoly Rizsaknázólégy
Nyári pajzsosrák
Genetikailag módosított „aranyrizs” mely képes A-vitamint termelni
A száraknázó kártétele (jobbra) és a Bt rizs mely ellenáll a kártételnek
Érés, betakarítás Viaszérés elején fokozatos lecsapolás, aratás elıtti 10-12 napra fejezıdjön be. Teljesérés kezdetén deszikkálás, rá 5-8 napra aratás. Lánctalpas-, v. féllánctalpas kombájnnal Aratást 20 nap alatt be kell fejezni. Utána elıtisztítás és szárítás 35°C-on 15%-ra. Hántolásig tárolás. Minıség: pelyvás szem: hántolt szem: csiszolt szem: Kedvelt forma: hosszúkás, jól fızhetı, nem ragadós, jól duzzadó
Szántóföldi (száraz) rizstermesztés:
Betakarítás
Indián rizs
Vadrizs v. indián rizs
(Zizania aquatica)
