dr.
u
6vári
Oktatáskutató 19850
Budapest
s
Int~zet
/
, Készült az 01 sokszorositó üzernében Példányszám: 69
;t.6? /198 5.
B e v ez e
t
~
s
A társadalmi 'let fej16d€sének, változásainak
kavetkezt~ben
v'áltozik; átrendeződik az ,emberek életmódja, a családok belső struktevék~nység-
turája il,
sz.erkezete. Növekednek a családok ig€nyei / is / a:
.; g'Y,e~mekek nevelését ille:i:6en~ d~ ennek arányában nem növekszik a gy~~
. ' "
~
',rek~kkel 'valÓ foglalkozásbansem ráfordi tott idej ük, türelmük, ener1
felelősségvállalásuk
"gI4juk,' sem ,'szakérj:elmük,: . sok' esetben
,,~. ' .
,_'cc'
<\, v ""
.
' ,
~.,'
,-
',' .:~
"r·
•
"o,
:
sem. A
anpak',meguji tását, más'ök megjobbitását vagy akár a nevelő-oktató mUI),,"'o ',o, "( : . "'o
•
"',
•
eredm€nyessegénekfokoiását várják. Több ut vezethet oda, hogy igényeinek, de egyik sem kerülhe~
az iskola 'neve16munkájának te!l~pér61 a pályakezdők ~~~iz,sgálatát ;válas~t'?tta ,.e~~
láttuk.legkedve:z;6bbnek a
következők
I
mi,v
'~t.t:a má~'rielh 'fia.tal"ped9-g6gusokmunkájának,elemzése a sokkal hos~-! .~
I
~. '
"'.
,_o
:' •
~
.' .
,. •
:".::
.~.
••••
.:
.'
;' '" '- ".
'.
••
',~, ;o'..
,reVerz~b~l~s.ut~s!~:z;
'. •
•
,~,
'"
•
. '
"
.;
" '.
.
.'
I
arra gyakorlott tár~adalmi, oktatáspoli-l
~ikai ,ha:t~sokvizsgála.ti:i ;tui'zo,ttél:rlsOk. szubjektiv és kevesebb'fel~ -
~.
.
-
,
>használhat~'megállapi tái:~·t;ljozhatna. " .,
"
'A még ,nem t~prakt:izál.6" pe
ke116'
nydmaték6tahhoz~:
hágy a tanulságok 1e'1
u~án, valam.i é!'lden~leges történjék. Hiszen egy ilyen vizsgála t4
. nál az
éi'
.
figyelehl nem i'?:rányulhat a szükséges mértékben azokra, akikért
eg~sz ~izsgálatot
folytatni érdemes:, a tanitványokra, a gyerekek
százezreire. A pedagógusjelöltek neve16i problémái még csak felté.télezettek,
ez'~t rendSze~int
figyelmen kivül hagyják. 3
A pályakezd6k iskolai neve16munkájának vizsgálata
az~rt
izgal~
mas!l mert tev~kenys~gük már egyenranguan felel6s ,az iskola bármely
pedagógusának munkájával, mert neve16munkájuk már nem feltételezett ,problémákat, hanem a gyerekek sokaságán gyakorolt valós hatást mutatja. Ugyanakkor a
pályakezdők
g6gusk~pzéséhez,hogy
a:r6luk
még annyira közel
álln~k
folytatott~izsgálat
a ma peda-
szembesiteni ké-
pe:s azt ~ amit a' pedag6gusképzé s nyujt, 'azzal :I amit az isko:Vai neve.
.
. '
'
, '16munka él vár. Az'iskolai
nevelőmunkáravaló fE!l~észül t~ég
vizsgálatát az is
indokolja, hogya tanári tevékenységben n'emegyszer orvoslást kivánó sulyos gondokra, problémákra hi.vják fel a figyelmet áz iskolai élet tapaszt~latai.' A
tanórán és a tanórán kivül~z égyes ta~ulóval és a előforduló
tanulók közösségeivel
helytelen bánásmódról, viszonyulá-
sokról van szó, amelyek a müveltségi anyag átadásában
a gyerek
személyiségfejlődésében
hiányosságoka~~
károkat okozhatnak, sok esetben
0-
koznak is?
A fentebb felsorakoztatott gondolatok
megfontolásábó~
kutatá-
sunk az iskolai nevel6murikára való felkészültség helyzetét kivánta megvizs~~lni ~ályakezd6 tanároknál. B~dapesten
.€saz
or~zág
16
megy~jében
meglátogattunk 193 álta-,
Lán6s €s 'köz€piskolát azzal a c€llal, hogy megn~zzUk, a pályakezd6 tanárok /i-3 've tanitók/ milyen felk'szUltséggel r~ndelkeznek az ,'"
kolai
,
nevel6munkára~
milyen körülmények között történik beilleszke-
"d'ésük, azonosulásuk választott hivatásukkal. Hogy
min~l
teljesebb legyen a
k~p,
részt vettünk minden meglá-
togatott pályakezd6 két-két tanitási óráján, ahol egységes szempont-, rendszer szerint jelöltük a tanár megnyilvánulásait a nevelési
kulcsszerepekben. Ezután interjut készitettünk a
pályakezdővel,
majd
igazgatójával~ A, ~utatás által összegytijtött anyag nagyon gazdag. A : !
pályakezd6k szociális hátterét, pályaválasztási motivumait feltérkéfez6 adatok" az interjukban elmondottak, az óralátogatások eredmény~i, azi~kolákb~n
nyert tapasztalatok
lehetősége~
adnak arra, hogy
,
,
a kutatás anyagát 'sokol~alua!l' több szempontból megközelitve dolgoz-
z\.lk', fel'. ' Jelen
tan~lmányafeldolgozásnak csak egy része, amely a
pc1fyakezdők vizsgála~ába~ aZ,igazgatók12ól pr,óbál ,helyzetképet adni.
,,;
.
.-..~,..
" , ' .
~
. -:
, -
-
.","
~
a mégl,á.togatott iskolákban m.egszilárdul ti .
,:
'hogy a p,ályakezdé~ éveit döntéSen befolyásolja az ','r
,Amelyik iskola nevelőtestületét 'a pedagógi~i egységre való tö,r~kyés,aj6,
"csapatmunka" 'jellemez, abban az iskolában j6
közérzet~
'. "tel"d61g0z'ik ,tanár is, tanuló is. Ennek megteremtése fáradhatatlan igényességgel, humánummal,
ti~zt:esség~~: embe;ri hO'~,záá~lás~alaz igazgató lehetősége és vezetéSi ri',feladata. ,Ne~' v~ tás ,:,hogy, ez; a ,testületi, tagok j ó részének tevéSleg'es
k~J::~{,ása
h·ho:lO:IOááUása nélkül sosem sikerülhet. De a:lO is iga:lO, hogy
; "'pa az': i~:,kola. valamel~ik 'd91goz6ja nem vagy kevésbé érzi feladatának 'az egységes,ésszinvonaias pedagógiai tevékenységet,
ettől
még - ha
I gondokkal su~yosbitja is ~ többiek munkáját, - haladhat a nevelőtes~ I
tület á pedag6giai egys€g irányába. Egyetlen dolgozója van az
iskolá~
nak, akinek, a, pedag6giai e'gységet célzó tudatos tevékenysége, irányit t6, vezet6, szervez6 munJ.<ája nélkül ez megvalósithatatlan: az igazgat tó.
Ha egy iskolában pályakezdéSként munkába állunk, e16ször az igafgatóval találkozunk. Ezért is választottuk anyagunk feldolgozási netében
els6k~nt
me-i
leirni az igazgat6kkal kapcsolatos tapasztalatokat. 5I
A
Az
iskolavezetésről
vezető
és a
pályakezdő
általában
Az utóbbi évtizedekben az iskolavezetési munka egyre bonyolultabbá vált. Az oktató-neve16 munka irányitása mellet~ a szervezői, menedzseri, gazdálkodási, adminis·ztrativ és adminisztráló tehetséget: elváró feladatok sorával szaporodott az igazgatói munkakör. Bizonyos; fajta
gaz~aságpolitikai
és
tár~adalompolitikai mozgásokköv~tkezté-
. ben az iskola kUlönféle állami. és társadalmi szervek
f~lé
sokkal
nY~r
tottabbá és egyben kiszolgáltatottabbá is vált. Különböz6funkciók~t! betöltő
szervek, más-más munkakörU intézmények veszik
időről
időre
igénybe az iskola szolgálatait. Az igazgató munkáját meghatározó szemléletét és szellemiségét,[ függően ~ri
megbecsü-
lés vagy elmarasztalás, hogy.a teljesitést elvárók széles
mezőjében
tevékenységét és tevékenytetését mindig attól
milyen érdeket képvisel az, aki
minősiti.
Ha a fels60ktatásból nézik a gimnáziumi j,gazgatót vagy a gimnát "
ziumb61 az általános iskolai {gazgatót, azt Veszik figyelembe, hogy az
iskolájáb61kikertll~
tanu16knak milyen
~
tudásszint je. A
munkahe~
lyek, a társadalmi s~~rvek, ahol a tanul6k megjelennek lés a gyerekek rokonai, azaz a publikum/ azt nézik, milyen.neveltségi szintet nyujtott az iskola. A gyermek lUk a neveltségi.
szinth~k,
szülője mindkettőt
I
·elvárja. Sokan köztiT
a. szocializációnak azokat az
összetevőit
is, amelyek biztositása szinte kizárólagosan családi lehetőség és kö.l telesség. A tanári kar, azaz a nevelés-oktatás speciális
feladatána~
.elvégzésére létrejött csoport azt várja el az igazgatótól, hogy bizto·si tsa számára feladata ellátásához az alapvetően és meghatározóan
szüks~ges,
a felesleges feladatoktól mentes, nyugodt
kört. Az igazgató legyen megbizható szellemi nevelők
pares" befelé, a tanulók és vezető
vezető;
~s
stabil lég-
"primus inter'
é1:'dekeit szilárdan
védő
felelös
kifelé.
A Tanác's "MES" osztálya
/müvelődés,
egészségügy, sport/ azt
várja, hogy az iskolával ne legye'n iskolán kivül látható problémája. 6rizzék a jó hirnevet tUzön-vizen át, tehát a gyermekvédelmis eseteke't, a tanteremhiányt , a korszerü eszközeilátást ) munkaerögazdálkodást,iskolai karbantartást, lakóterületi népmüvelói feladatokat,
min~enféle ;szervidószakos, de rendizeresen rnégujuló kivánságainak t~ljesitését
/Népfront, Vöröskereszt, OTP, MtH,
ipar, Környezetvédelem,
Müvelődési
Ház,
Könyvterjésztő,
Rendőrség,
Tej-
Gyermekélelmezés)~ i
Posta, TSZ stb./ az igazgató oldja meg valahogyan, az Osztály által kért különböző kimutatásokat, tantárgyfelosztást, statisztikákat, stb. a kért
időben
és mennyiségben biztositsa .
. Azután még vannak egyéb szervezési, rendezési feladatok, - at-i tól függóen, hogy az iskola falun van vagy tisztségviselői
Tanács egyéb osztályai vagy
lakót~lepen
- amelyeket a,
kivánnak meg.
A felettes oktatási hatóságok és intézetek az innovativ 8zellern
tevőleges
megnyilatkozásait várják el .•
A Pártbizottságok az aktiv közéleti tevékénységet óhajtják és azt, hogya beosztott
nevelőket
is erre nevelje az igazgató.
A KISZ Bizottságok az iskola ifjusági mozgalmának szellemi ve"":,! zet~sét,
ci
diákok
a
diákankorm~nyzat,
termelőmunká.jának
a nyári KISZ. vagy uttör6tábor
segit~s~t~
szervezését: szorgalmazzák. "Nem tudom hány
tömegszervezet van Magyarországon - mondja az egyik
fővárosi
igazga7 1
tó - de az mind az iskolára számit. ts számit olyan feladatokban is; ami nem az iskola feladata lenne, de v~gre keli hajtani, meg kell
csinálni. Nagyon sok
szerv~zet
munkatervét olvastam el, és. kifogásol-
tam, hogy saját munkatervüket az iskolákkal oldják meg. Ráterveznek az iskolára. 11 "Volt olyan esetünk, hogy direktben kaptunk parancsot,
szabadidőben
ezt és ezt kell 9sinálni." Az igazgatótól valamennyien jó szolgálatot várnak el, ennek telje~itését vagy hiányát amindenn.apokban is érzékelhetően jutalmaz
ni vagy szankcionálni ~sak azok tudják, akik ~z igazgató állami felettesei vagy befolyással
v~nnak afel~ttesekre.
S mivel az igazgató elé támasztott.minden elvárásnak csak egy mágus tudna megfelelni, Ide az igazgatókat nem ezek
köréből
választ-
ják/ az igazgató is a maga képességeinek, szemléletének és elkötelezetts~gének
függvényében szelektál a feladatok között. Igy lesz amit
jól, lesz, amit kevésbé jól old meg. Ezért van az, hogy valaki 30 éve jó igazgató ennek, de nem jó annak a megitélése
sz~rint.
10-20~
Az
egyik jó-igazgató iskolájában magas szinvonalu a neveléS-Oktatás, mert az igazgató erre kötelezte el magát, a másik jó-igazgató iskolá~ jáb~n
példaszerü az adminisztrációs fegyelem és a hulladékgyUjtés,
mert annak az esik jobban kézre. Persze mindkett6nél azért a többi feladatot is .ellátják ugy-ahogy, mert mit is tehetnének? , Mivel mi nem mással, mint a pályakezdő tanárokkal foglalkozunk~ ez arra kényszerit, hogy az igazgatókat is, minden más szempontot féiretéve, a pályakezdő tanárok érdekeinek szemszög~b61 nézzük és it~l jUk meg. Mentségül szolgáljon, hogya pályakezdő tanárokat mint neve} lési tényezőket vizsgáltuk, tehát az őket érő megállapitásokat a ta,nulók
személyiségfejlődésének érdekéből
próbáljuk megtenni .
A
pályakezdő
tanár
Amikor az egyetemi vagy
főiskolai
diplomáját némi pihenés és utánajárás ő
percig
volt a
diák~
hallgató kézbe kapja friss
el~eltével
munkába áll. Addig a
neki szabták meg, hogy mit tanuljon,
miből
vizs-
gázzon, most pedig neki kell követelményeket támasztani, s azokat számonkérni',atudását átadni ugy, hogy közben nevel is, tanitványa.i életétmegszervezni, s egy nála j~gu
idősebb felnőttekból
s egyen~6 felelősségü tagjának lenni. S~ámos olyan feladatnak
k6teles eleget tenni, amelyeknek egy 5~lO ~vvel ezelőtti, ,
álló csoport egyen-
.
részéről
iskolás korában, de háta
lb
ugyan hallott-tudott néző
sem gondol arra a
,
,!szinmü<élvezete közben, hogya szinészi játékon kivül mit is kellett
még a szinháziaknak dolgozni a premier ig és utána is. FelkészUlt-e a pályake~d6
tanár a tanári munkára?
A tanár pályakezdésének
első percétől
nem egyszerUen 'önállóan,
hanem egyedül, teljesfelelósséggel tanit, nevel. Az, hogy
kezdő,
le-;;~
het szubjektiv mentség • Tevékenységének fejlesztő vagykárosi tó hatá-! sa azonban, amelyet akár az egyes tanuló személyiségére,akár az osiJ tály közö~ségére ~yakorol, objektiv, maradandó és visszavonhatatlarir Amikor a los n.
io
pályakezdő
munkába áll, kezébe nyomj ák ugyan a hivata-I"
,Nevelés és oktatás tervé "_t, a Házirendet és egyéb dokumentá'..J
ci6t, megmuta:t;ják neki, hogyan irjon be a naplóba. De felkészUlt-e arra, hogy neveljen-tanítson? A pedagógusképzésben a,szaktudományos képzés
általáb~n
szinvona-
las, az iskolában ez ritkán okoz gondot a pályakezd6knek. Annál több :nehéz~éget, problémát k~peznek a pszichológiai, a pedagógiai k~pz~s
• hiányosságai, a pedagógiai
k~szségek
szinte teljes kialakulatlansága.
!Az a néhány, kb 15 óra, amelyet szaktárgyank~nt a tanár a diploma megszerz~se
e16tt tanit, csupán izelit6 az oktató munkához, de sem a
tanitásra, még kevésbé az iskolai szit~st.
nevelőmunka
egészére nem ad felké-
A nevelés, oktatás folyamatában felhasználható pszichológi-
ai ismeretek,
szakmódszertan~,
pedagógiai készségek hiányában nem
tel jes s'zakember a diplomás pedagógus. A pedagógusképzés az iskolai nevelőmunka
és a t'anulók személyiségfejlesztési igényeihez képest
sajnálatos módon csupán nagyon csekély, kevéssé /felhasználhat6 mérté~ ben vértezi fel a
jövendő
tanárokat, tanitókat. Azaz a pedagóguskép-i
zésból kibocsátott tanárokról még korántsem mondható el, hogy neve~ési
szakemberek,' Ahhoz, hogy azzá váljanak, sajátos módon, munka közben kell a
;$,zükséges ismerete'ket el saj átitani, ké s zségeket kifej les zteni, begyakorolni. A 8ajá~os ebben a dolgozva :szakmát tanuló f<;>lyamatban
az.~
h<:'gy.·a tanulás idején a munka folyamatában a tanuló mel,lett nem áll 'ott, a mester, nem irányit, nem tanit, nem
ellenőriz.
A~kezdés állapotára a hiányos ismeretek, a pedagógiai készsége~ 'kial~kulatlansága jellemző. Van, aki nagyon sok munkával, tanulással~ er6feszitéssel,>belső kontrollal megküzd a kezdés gondjaival és né-
hány évalattmegtan\llja a szakmát. Van, akiben a kezdés állapotára "
' , '
,
jeilemzőhibák"~ögző~nek, mert rutint sze~ez ~gyan, de az ismeretek hi~nyában rossz'peda~6giai stilus g~ökeresedikmeg nála s hosszu id6~'
re vagynyugdijig a kiabálós, a munkafolyamatban a káoszt megtür6, al megszégyenit6, az autokrata, az igénytelen, a m.egértésre képtelen, a szemet huny6, akiszámi thata.tlan, az örök
szenvedő.
marad. Az
iskolá~·
nak - a ta.nuI6knak,·a nevelőtestületnek, az iskolavezetésnek - kife. jezettérdeke, hogya pályakezdő jó szakemberré váljon. A munkakezdé~ sZákaszában 'ézt segiteni tés
különböző
lehetősége.
l~
mód6kon - egyedül az
iskolaveze~
Az
első
főnök
A találkozás az első igazgatóval, vezetővel, 'főnökkel, elöljápályakezdő
róval minden felnőtt
számára meghatározó vezető
életének' megkezdésekor a
jelentőségU,
képvisel~
mert önálló,
a hatalmat, 6 köz-
vetiti a társadalom és a munkahely elvárásait, az 6 személyisége és stilusa formálja a munkához, a munkatársakhoz való viszonyt, az ér-tékrend skáláját, ő segiti lehetőségeinek kitárását vagy elienkező leg:~ltorlaszolását,
6 befolyásolja a munka, a kötelesség, a fele-
--l~~s~g örömeit és kes~rveit. ~égid6sebb
A későbbi
f6nökkel való egyUttmUködést
korban isszinezi, befolyásolja az
els6,~mert
elso, de-
terminánsélményként ő mintázza meg a vezetőr6l alkotott képet. különböző
KUlönbözomtinkakörökben zetői
jelentősége
vari a
vezető
ve-
stilusának. Minél készebb, befejezettebbképzést nyujt valamely
képző intézmény egy adott szakmára, annál kevésbé kell, hogy befolyá~ solja -általában - a sáto
~zzel
vezető
a
pályakezdő
munkastilusának,kialakulá-
szemben, ha a szakma gyakorlásához a képzés nem tud tel-
jes felkészitést adni, nem befejezett, szUkségszerUen annál nagyobb szerepet játszik a lyakezdő
vezető
a szakmába való "beletanulás" idején a pá-:
munkához való viszonyának kialakitásában .
. A tanári pálya megkezdésekor nagyon nagy szerepe van az igazgar tónak, a
nevelőtestület
tudatos pedagógiai egységre való törekvésé-
nek - vagy annak hiányának. Annak, hogy segitik-e módszeresen a pályhkezdő
nevel6vé válását,
fejlődését
zitik beilleszkedését. Ez az a
pályakezdő
egész
jövendő
első
vagy magára hagyják,
~setleg nehe~
tanártársi kapcsolat meghatározó
tanári életutjára,
elősegiti
a
nevelői
mun-
ka hivatássá emelését vagy robottá süllyedését. Nézzük erról néhány pályakezdő
tanár véleményét.
l~
" ... E16vettem a telefonkönyvet volt az
első,
~s
v~gigjártam
ahol az igazgató leültetett. Attól a
az iskolákat. Ez perctől
kezdve,
hogy ide betettem a lábam, mindenki elfogadott. Itt mindenki segit6készen fordul az ember fel~.·Délutánonk~nt sokszor "kupaktanács" ala-kul; - t~dják, mi ~z, ami a másiknak gond, a gyermekekről beszélgetünk. Egy-egy ilyen délutáni beszélgetés a pszichológiai képzés hiányait enyhiti." "Államvizsga
előtt
sok problémám volt. Mint egy vadidegen be-
jöttem az .iskolába, kerestem az igazgatót. Az igazgató báosi a
gyere~
kekkel játszott. Megkértem, segitsen. Anyagot adott, instruált, sikerült az államvizsgám. Azt mondtam, boldog volnék, ha egyszer ilyen! légkörü tantestületbe kerülhetnék. Visszahoztam a kölcsönkapott
köny~
veket, akkor kezdtünk arról beszélgetni, mi lenne, ha idejönnék ... " "Megmondjuk minden problémánkat, akár kellemes, akár kellemetlen. Az igazgatónak is megmondjuk, mert mindent meg lehet vele tárgyalni. O a fónök, tudnia kell a problémákról, Amikor ugy érzi,
ten-~
nie kell valamit, tesz is. Korrekt ember a diri, nála jobbat el sem tudnék képzelni, jó az összhang." "Velünk nem foglalkoztak. Eleinte voltak kérdéseim,mert nem ment, ezekre rendszerint azt a választ kaptam: majd megtanulod. Inkább .nem kéI'ldezek már." "Nem sokkal
később~
hogy idekerültem,
kapt~m
gyelmeztetést, meri nyitva hagytam az ablakot.
Ne~,
egy irásbeli fivelem még nem
be~ i
s zél t .•• " "Szerettem, igényeltem, és mind a mai napig hiányolom, hogy val laki véleményt mondjon a munkámról." "Nem
törődnek
a
pályakezdőkkel,
mert sok van
belőlük.
Bedobtak
minket a mélyvizbe és mindent magunktól, a saját kárunkon kell 1\2
megti:inulni. Azonkivül, hogy két hónaponként les zidnak bennünket, nem.
tör6dik velünk a kutya sem. 1I
Mit kell tennie az. igazg~tóndk ;_h~_~"""-1?_:;~Ly.~~~~"~"zdÖ peí~agógiai készs~- ~lv-,~~t __ i~_~nybd
ge é·s pedagógiai tudatossága - az
és
megfelelő
mél"ték-
ben -·iejlődjön ·Igén;y:estör6dés az egész tantestülettel Ha:megnézünk egy olyan - az életben gyakori - családi szituá. ciót,élho~ az. apa és az anya .más-máselképzelések szerint és ellen..;.! iétes szUlóiattitUddel neveli gyermekeit, tapasztalhatjuk a gyere-
kek' szem~lyiségfej16dé.8ébene" neveiés sok problémáját, gondját,káro~ ·következményei·f~ Mikor .. az iskolai munka gyakorlatában találkozunk . ~
~.'
.
;
. '
az; ;
ilyen nevelés következményeit viselő tanulóval , a gyereket sajnálj~"k~ mert megszenvedi a~t,a ~zül6ket elmarasztaljuk. Vajon k~dvezőbb~e
al
'·helyzetakkór., ha a gyeiek nevelkedésének másik szinterén, az iskölá ban az ott tanit6, nevel6pedagógusokat ne~elői elké~ielések~
irányitanak;
más~rnás,
k~sztetnek
r
esetleg ellentétes.
iz összehangoltság hi-
?-nyában, elle~trnond6 ·követelm~nyekr.e,. mÓdszerekre? Az ~gyik tanár megr· "
. kivánja 'a •
"
fe~yelmezett,figyelmesmunkát, a másik6ráján zürzavar "
,
l
"
.
"
.
,
van, az .egyik $zámonké~i' afeladatok jó elvégzését, a másik a"zt ,sem "tudja', mit adott fel az e16z6 órán.' Az egyik hal'kszavu figyelmes, ésl figyelmet kivánó, a.másik próbálja
tulo~ditarti
a
gye~ek~ket.
Van,
igazságos, tisztességes, van, akit a hangulata irányit, Tudritt
ak~
dblog~
hogya pedagógiai szituációkban alkalmazott nevel6i reagálásokat, elr járásokat nem lehet uniformizálni. Minden pedagógus más-más s az a jó, ha a tanár ismerve önmagát) a saját nevelői tevékenys~g~be.
sze~élyiség~t
egy~nis§~,
épiti
br
De ez nem mond ellent annak, hogya nevel6k
pedagógiai koncepciója közös legyen, az értékekhez való ~3
viszonyulása~
összehangoltak. Amiként evidenciának számit, hogy egy családon belül a gyerek egészséges meg, ha
~z
'és egymást
fejlődését
szolgáló családi harmónia csak ugy valósitható
anya és apa tevékenysége és viszonyulásai összehangoltak kiegészitők,
méginkább az kell, hogy legyen egy olyan ne-
'veiési közegben, ahol a gyerekeket a tudatos nevelői hatások óránként változó sokasága éri. Ez magától értetődő, a nevelési egység közhely,nek számit, de megteremtése egy 20-40, sőt 100-120 nevelővel müködő iskolában egyáltalán nem.egyszerü, az€r~ sem, mert azzal is számolni kell, hogy mindegyik~evelő :h6zott a képző intézményéből több-keve,sebb pedagógiai'utravalót,'-lehet hogy 7-8
félébő17-8.félét;
/ta-
I I
,
'ni tó ,tanárképző, tudományegyetem, TE, Zenemüvészeti, KépzőmUvészeti;, tanárképzők/
mérnÖk-és egyéb vagy
több~kevesebb
nevelői
mindegyik más-más egyéniség: semmi,
tapasztalattal.
Atievelők összehangolt tevékenységének, a közös pedagógiai kon~
cepcióból k~induló nevelői eljárásokn~k, a ,szinvonalas és kiegyensu~!
lyo~ottmunkánaka~ az előfeltétele és meghatározója, hogy az igazgal 'tó: l./'igényes és következetes a nevelő-oktató munkát illető elvárá~aiban,
2./ ugyanakkor
korrekt értékeléseiben, humánus,törődő,
segitőkész
és
megértő
az iskola
minden dolgozójával. ,
,
Az'iga~gat6nak ekét viszonyulása: a mOnk~ végzéséhez és a mun
kát végz'ő személyekhez határozza meg döntően az iskola atmoszférájá-t Az iskola
légkör~
eltöltőtt
éveinek egész életükre ható élményanyagát, és ugyanakkor
meghatározza a
pedig meghatározza
pályakezdő
utjtiknak irányát.'
nevelők
elsősorban
a tanulók iskolában
beilleszkedésének, pedagógus élet-
:~Minden "
testÜletben kialakul egy sajátos, jellemz6 pedag6giai-
,
-pszichológiai 1~gk6p, ~melyetsz~~intem megszab az iskolavezet6k 6s ~ tapasztaltabb,neve16k vezet~si,
hevel~si stilusa. Nagyon fontosnak
, t~r;t9m~.,h()~y'e'z kedvez6 'le~;yen,; e+sösorbanaz iskola tanulóifjusága .
".
','.t':'
.It. ...: .
,"
"
.:
ét'dekéberi;~:a,e 'azert is, mert ez azegyikl~ghatásosabb példa~dás ar-. : . . .'" . ... :.' i':"'"' .. .' '. : . ~
ra;,'hogya~,fog+~lkp',zzék 'a pályák~zd6 tahi tványaival, hogy modell t é'. .. ....
~ "
".;
.
~:
. '
..
"
,
"
, tt.Nagypn, fC?ntos a nevel~testül~t ál talánö,s stilusa. Ha a fia ta- i .; .
~
-
iok' ~4tj~k,,:'~9gy ez a'stilus,jófbar4ti, ci gyerekeket megbecsülö szen;t-' .
i.
'~';
l'
::
lé~,;~~ü~:"~~,~ko~·:~](. is ilyent,'fognak ](ialaki ta'ni • ti t
~~<'~z~:~g~zgatÓ' e'ls6sorbanpedag6gu~nak érzi magát, akkor az is.4 kola 1:aÍ)~i6:i.nakénev~lése',.okta.t,ása ' primátust élvez nála minden egyéb i
felada't,iközött" következésképpe!l kell, hogy legyen nevelési koncepci-, ,
"
:ója is. 'Smivel 'hatalmi sz6valelveket tigy nevelési elveket seml el., ,fogadtat:r(i nem lehet" ezek számára igyekszik megnyerni beosztott kol"'; l',
."
l
lé~áit~ Ez pedagógiai vitákhoz vezet. A pedagógiai viták alkalmával
: gyakorl~ti tapasztalatok és elméleti, ,tudományos Ipl. nevelés~okta: tás-lélektanilmegállapi tások soriiko znak fel' egyik-másik vélemény
m6~
. "OttUlUnk ' délután' a tanáriban és valamelyik elmondja, hogy ez-I : zel a kislánnya.l~ ezzel a fiuval ez a helyzet, nem tudom, mit csinál-I jak,' mit mondjak neki, a szü16knek, stb';,' mi a véleményetek? ts akkori :megiridul ,egy hosszu vita 'és
eg~szeI"C'Sak kikristályosodik 'egy olyan per
dag6giai el,járás, 'tanács', amit 'már eredményesen lehet továbbadni, al'" kalrnazni." A viták után ugyan nem születhet meg rögtön a mindenki által el~ fogadott közöS álláspont, de ezek a viták csiszolják össze egy-egy ner ve16testUlet pedagógiai nézeteit, ezek a viták teremtik meg azt az l~
nevelőtestület
;ahol végülis, ;rnegformálódik az adott ,egysége" ',egységes:~ljár'ás,áinak r~ndszere. ,:
.:
.... ,
..
",
P~
;kezd6
. : .• '
I
számára ! e,zek a vi ták adnak alkalma t a mások-
"ai6'~ta.riul'4srá ~" a .. saját~éz~t:eiknek és ':
: .»
<".'
'.'~.',
:.,,':'
"
.
<,"~. ,:~.,~t:~ .. :'.~.'~.
.'~.~. ~'~' ....
",_ ;.
'\. . f:":::.
.
.
a még nemrég tanult elmé-
.
"
•
*s~e~e t é ikn7k,a. gyá k0J:'l á t tál való S~ emb e si té sé r e .,ka pu t t ár nak
··~(;g~ndR*f~~~~~~·'~ ··:?Y;é,?Y:~~4ag6g~ai, za~ó4s.zertani
probléi
S
.'. '\n~'lyürt i;ei!enlzé;s'é~~,,·'~dn~k leh~t,~'~éget'~ ," .. ;;".<
,',
~t~':~.:<
i"'~', ~; .. "
. >.
... ;..
3
. -t.. ' <
.'
,':
",'
'.'
o",
,'"
~
':', .
•
neve16t~stUletben :,iÓly6 pedagóg'iai;;;·vi ták,'~.\:ped~g6gusJ<épzés ,',
.'
....'~,
.
.:"
': ."."'.,:",:,.":,.'.,,,,,';
.,,"
....
"
.
·±' . p6:ti6;::r'~·~j9bhYf;6btimo.k~ }A.nlely'ik.igazgat,,6v~i:::oil'yeri ·vit'ák~tle·., ;:"i"~:;'>. .:':';",\:::'.~,' ,'~+ :',',{, :'y' ~~::;.;,\'> .", .".~"", ,~;" .:' . "" .. ,.,.! .,' ,," ,.:' "':, ':" .\ •. ;:;',1:;;",t:"';t :.,.:~" , ;~9-tn'l:; ,.atiI1Clk'!~4 ~nst!'iukci6l. t'ne,lIl'<]átszák ,kl. ,:.me~ta ve,4ei:6i '.Il:"" , ';: ",
n
'-1I:"'L!.v;.;;=·'t'~;':.t~d~~" ·:te~'i~iélye.. tá.Ín~ga t ja.;' '~'zek':~, ;oi€'mi~~·>~dják. egy .,.',o,~"~··.,~,
'"""1""
.•
r.",
.~~
.'"
_c!, • • •
r~~,
:",'
':
:
,"
•
J.';'
~
:.,-:.:;.~
.•
',"
. . . , ••••
~qi~t'j)eh'a '~.tuic3.jcJ.o~k'éppeni' pedagógia~nevelés,t,~ 'Ehhez p~rsze a~ ..
,',.;,:,,'(.,.
"
'
, ' ' ' ' ' '
.
'
=q·,I,;·'-'I",.'",p~4ag6giaf kulturája nélkülöihetetle~ •. •
'.
;~ •.. /
: .
'
.
'
"
,
'f,
•
,bogy mennyire' töro'dil<, az:iga~gató 'a ,t,e.stÜlet lég ....
ne~~lésikérdésekr6l fbíy6.'spontá~
~;'.tIÍ!e:l1~ t t
a dönké p zé s, .to V?;bl:> ké p zé s •. · nevelési ét>tekEi! ~l~etek 6ZU1<j-
"i'té'rn~ival ,'\szinvona.lával "
\..:~,,::.....
'.
viták,és ,beszélf.o;.
'
II
.!
'ri~,"köZbE?ns6'Vbenpedi,gp~dag6giai tár~yut.;. E 4ek ~~gtartásaaf ,
'
Ez~ei' $zirite.kény~,ze~itjük dket', 'h6gY:',f9g1~lkbz, rtevelés,i.. értekezleten ls gyakran ki t~rtirik\'·H~gy';;'·é~y
6g1~:i. fóg~ió~', tnegmagyárázására, f
felelevenité s~~e·.'
Erre' nem;
'\-'>f1atal~knak,. de a . tapasztalt 'pedagógusoknak-is f3zUkség,uk van, -;,.
"
,eredménye§ munkát enélkül nem lehet végezni,
ó ••
másképp elszüI'liÍ'
kul turális életébe' is bekapcsolódunk •• ,," szivesen ~égebben
~s
nyiltan beszél', vitatkozik
tanitó; egyaránt részt vállalnak házi vagy széle-
bemutató tanitásban, el6adások megtartásában, viták l~
felt~tele
bevezetésében $tb-ben - kialakulásának alapvet6 ba:r;.áti,segit,~készstilus
a humánus, .
•
"
, Az'
b'eosztött neve16kkel ·:'H~:1.;aze1.6bbiekben aZ,igazgat6 igényessége és t~dása, itt a ha-
,
,
talán :éza~kmai' árt410in - sok is., Ha egy ,vezető a ,vele egyUttmÚködésre;. "
'
',.it~él~'P~~S;libttjával n~in kepes, megtalál'ni \3. mindenkor korrekt é s ' egyrj ."
~
;'.).' -
.i
;.'ben~':a:: j6,'~zándékU, 'figye1mef.>:hangnernet,- az; ha' számithat is a, beo'sz"'!
~".f6ttj'a;·;.~~nk4jára; a'i :égyÜtt:tÍtÜködé~ére' ritkán. ':-~. ": ">",'
':
.
j:) .: .,,' . '. : ..
."
-
0'0'
,"'
•
- :
'
"
•
• • • •
•
A '.
..
jÓkapcsolatt~remtó , •
••
;
•
-pedagógusnález a tul.ajdonságkülönö-
~,'tud 6~iiriténfig'yelni és ,törődni amá,sik embérrel,annaf
'm~nkah~:lyi:és $ zemé lye
s gondjaival ,bajaival,
örömeivel egyaránt.
,"A!nevelc5k mindegyikére való figyelés :- s ezen bel\lltermészeter :' Sen.
az;arányokdisztingválása - sokidejé't ,energiáját veszi igériybe I
az '~ga~ga1:6nak, de hátazis,koián belül az' 6 saját ,iosztálya" a' nevet 16testUlet~) A'
s zemély.es'ériritk.ezé si
formák, az egyén! beszélgeté sek
"
.'
~á'ssal nem p6tölható'lehet'6ségeket . adnak az iga.zga tónak a beosztott ~eve16kkel;ja16j 6 kapcsolat ~egteremté sére '.
ttNagyon:sokat vagyok a testületi szobában, a nevel6kközött. Reggel, 'szÜhetekben,délután.- is. Nem mulik el nap, hogy ne legyek köt zöttUk és né besz~lgetn~nk Nem hátrány
az~
haa
ti
mondja egy igazgat6.
beos~tott
neve16
siereti~
becsüli igazgatóját.
Jobb kedvüen indul munkába, még inkább igyekszik elnyerni megbecsülét sét, s a még a
If
nem szeretem munkát" is szivesebben végzi. A másra
figyelni tudó ember észreveszi a szakmai problémákat, az egyéni am. biciókat, az egyéni gondokat, örömöket, bánatokat.
1\7
Az előzőekben a pályakezdőkt61 id~zeti v~lem€nyek között volt egy, amelyikben ez a kitétel szerepelt: ... Korrekt ember a diri, nála jobbat el sem tudnék képzelni, jó az összhang .•. " Ha összevetjük a pályak~zdőkkel
és az igazgatójukkal készült interjukat, azt tapasztal-
juk, hogy sajnos kevés iskolában esengenek össze a
vezető
és a veze-
tett ,vallomásai az iskola légköréről, a vezető vezetési stilusáról. ~an
Csak ott
összhang a véleményekben, ahol valójában van összhang,
harmónia a munkában, 'ahol az igazgató szavai nem manipuláltak, mert .
. a'
.
"
nevelőtestületi egységen, 'aj Ó légkörönvaló munkálkodás középponti
feladat. Mit'mond a fentiekben aposztrofált igazgató: "A
ugy illeszkednek be a leszkedika
nevelőtestületben,
pályakaz~6khöz.
sz6lut6szintfin, korrektül,
ahogya
pályakezdők
nevelőtestület
il-
Az elmult években megtanultuk, .hogy abf~ir
játékot játszunk
Mi nyitottan.indulunk feléjük és ezt
tőllik
apályakezdőkkel.
iselvárjuk. Amit az igaz-
,'ga1:6 beszél, ugyanazt mondja a helyettes igazgató, a munkaközösség vezetője
••. és komolyan figyelünk az
mindenfajta
sértődöttség
ő
/pályakezdők/
véleményükre is
nélkül, hogy mi tetszik, mi nem .•• és kia-
lakul az egész vezet6testülettel egy jó kapcsolat ••. " Mit is jelent a gyakorlatban a jó légkör? Hadd idézzek ennek
:
; illusztrálására két interju részletet. Az egyik egy általános iskolail ;igazgat6nak, a másik ugyan ebből az iskoiából egy pályakezdő tanárnak válaszaib61 néhány mondat. Igazgat6: "A koncepcióhoz keressük a az
idekerülő
megfelelő
embert.
Másrészről
viszont
fiatalok is alakitják ezt a koneepeiót. Mert azt maximá-'
lisan figyelembe vesszük, hogy kinek mi az retne csinálni. Az nagyon jó, ha az egyén érdeke találkozik. Ez a
koll~gáknak
l~
érdeklődési érdeklődése
köre, mit sze-: és az iskola
rögtön az elején sikerélményt
biztosit, mikor még sokan bajlódnak' a szakmai munkával. A fiatal kol~égák
is valóban sokat dolgoznak. Tanitanak, szakköröket vezetnek, . .,
.
versenye)<e,tnyernek és" takaritanak társadalmi munkában. Szeretjük őket,elfpgadjuk ,6ket'- bizunk'bennük •.• If Pályakezd6
fiA,in~gbecsül tség kérdés'énél én az iskolából indulok ki. Itt en-r
,ge~ 'nagY9I).~:rnegbécsUlnék. Igyeks ~eII\~:is',mindent megtenni . Ebben az is: ::kolábán'~~;.;~'s~okáS,,' negy
;i""rit'e'ré,s~sel:"n~m ';fukark~dnak.
na~yon'ió
~ersz~,".~~gyo,n
::jt~~ri~P'k~'j'e:~Y':~~ranyos,esetet:' Az "'f't'<~',j·'::, ",:r"
',; , '
,>;""
" ,
els6 évben
','
,;,~jutottam,hogyelkezd~em 's'~r:n~ • ,
L.'..
,
~
";
.
s
'az emberre, és az
elis~
soka tkelldol:go zni '. • . El-
'né~a
letörtem és egyszer
od~
"',
akkor kaptam egy kis cédulát, amin
~
',két kiskutya vol t ; fel a, fejjél:')~az ~gazgatón6 irta. Ezek apró dol~: ',.g0l<,,' de~z embernékcsudára jé>i:~sik. Jó a' törődés, sokfel61 kapunk
:':s~eg~ tség'et~z_ is~()lában'.~nny~' s'e~i:j~",séget ~.kedvességet ••. " .
.
.,
"AhO -
,
J. az ,igazgat6nak.a ',~
"..
.
beoszt0t.tja:Lval való kapcsolatát a jó mun;-
; katársiViszon~j,'~z"1gényes következetesség és bizalom, az 6szinte ,
\L
,
,~ ',.".
.
\.,
i
hangvétel domiri~nciája, ,'jellemzi, ottn~ncs tere a pletykás, . intrikus '" .. "'. '" _ . . . ' . , " a neve16munka<ertekel.t,romboló kll.kkezeseknek. A klikkez6knek rend,
. "
'
,
" " . :
\.'
"
szerint apályal<~zd6k iV,álnakáldozatául, mivel t6lük remélnek 'megerő-, sitést 'a csopo~tosulásOk~ a fiatal munkába áll6~ azonban még vértezet)... lenek az esetie~~s munkahely{ cselyetésekben. A 'pályakezd6ket é'ppe;I1 ,tapasztalat1anságuk, de egyben tenniakarásuk miatt' sok1<;al, inkább megérint minden j 6 és minden negativum, amil egy iskolában jelen
van.' Tapasztalt
vezet6 tudja ezt, s igyekszik fia!-
'tal 'munka társaitsegi teni "abban, hogy minél hamarabb, minél mélyebb gyökeret eresszenek els6 munkahelyUkön. Egyik kitUnó példája ennek az; ;acsepeli ig,azgató,' aki 'b~mutató tanitással egybekötött "szülői érte-: . "lkezletet"', tartott
pályakezdő
pedagógusai szüleinek. fiA fiatalok máskéAt l~
előttem,
állnak
Tess~k nézz~k
hogy barátságot kötöttem szüleikkel.
meg hol tan i t, hogyan tani -t, milyen az a munka, amelyik meg is tartja embernek a saját anyukám
előtt
gyerek~t
... Azt az izgalmat 5 hogy
~n
tanitok, - azt az örömöt, hogy eljöhettek
az apukám, ~s
látták
gyermekük munkáját."
A segitség
A
lehetősége
az óralátogatásokon
pályakezdő szakemb~rré
válásában a
nevelőtestületi
szellem
mellett'rehdkivül nagy szerepe és fejlesztési lehetős~ge van az igaz,! gató óralátogatásainak. Mivel a
pályakezdő
pedagógusná.k a
felelőssége,
kötelességei,
tennivalói a tanórán semmivel sem kevesebbek, mint akkor, ha már 10-20-30 éve
tanit~
ellenben pedagógiai-pszichol6giaiismeretei hiá-
nyosak és elvontak, pedagógiai készsége kialakulatlan, módszertani kulturája szegényes, a tanulókkal való interakciókban bizonytalan; t~~ nitványainak, s neki magának egyaránt elsőrendU érdeke, hogy segitsé~ ,
"
!
get kapjon. Seglthet a szakfelUgyelet, a szakmai munkaközöss,ég, kUlö-! nösen szakmódszertani szempontból, de segitségadásuk éppen ezért
kor~
látozott is, ~ ko~~átozza még azt az időbeli lehetőségükis. Ezért a~ igazgató segitség~dása nélkülözhetetle~. Az igazgatói kinevezéssel együtt nyilván 'nem válik,senk{nek sajátjává az óra elemzésének tudása. Azt ug~anugy<~eg kell tanulnia az 'igazgatónak, ahogyan.megtanulták a szakfelügyelők~ a gyakorló iskola{ ,vezető tanárok. Az elemző, szakszerü, tárgyszerU órabirálatot, amely
,nem fülbesuttogó, nem finomkodó, nem szubjektiv, hanem pedagógiai ku1r turát, szakértelmet sugárzó. < Az óralátogatások elhanyagolása a zönyről
pályakezdők
munkája iránti
kö~
árulkodik. Márpedig a tani tási munka iránti közöny a nivótlan:n-g, 2Q
s igyatanulók alacsony szintü tanulásának egyik legf6bb okozója. A tapasztalat szerint az igazgatókat óralátogatásaiknak célját tek~ntve
igy lehetne tipizálni: Van, aki
- Abból~ ~~lból látogat pályakezdőket szisztematikusan, hogy megismery.e a látogatott
nevelőt
megismerj e, pedagógiai ké s z-
,sége,it, tudását,fejlessze, a nevelŐtestületi eljárásokat ösz,
( -
..
-
$zeha'ngolja,a ,s.zinvonalas tan i tási-tanulási metódusok fej'lesztésé~ ·s~gitsé.
Csak '.abból a 'ééÍb61 látogat, hogy megismerje beosztott jainak fehe'tsegét, ta ni tásistilusát', ,módszereit, ; a tanulókkal való kapcsola tát
,:feIké s zül tségét~
,- Csak abb6l acélból látogat, mer~ ez előirt feladata. - Ritkán látogat, nem
segitő
szándékkal, inkább azért, hogy
rajtakapja eSétleges hibáin a .
pályakezdőt.
.
.
,Ket-három óra meglátogatásával jószemü szakember képet alkothat a kez+dó'kollega lvagy nem ,kezdő/ munkájáról, felkészültségéről, de a fejj16dés hatékony seg-itségének elengedhetetlen feltétele az ennél gyakoribbés m6dszeres 6ralátogatás, a látottak
elemző
birálata; a látoga-
tások során a m6dszerek,'a pedagógiai készségek figyelemmel kisérése, tudatositása '. Apályakezdőknek
erre nem csak szükségük van, de igénylik is,
persze ,csak ott ,ahol az igazgató látogatásai és órabirálata
jóindulaj~'
tu segitó szándékról és hozzáértésr6l tanuskodik. Igy beszélnek
erről
ci pályakezdők:
"- az igazgat6 igyekezett a munkánkat azzal segiteni, hogy elmondta aZ)' 6ra tapasztalatait, .. nem a szaktárgy terén - hanem szerkezetileg , pe-l dagógiailag, könyveket ajánlott vagy éppen a kezqnkbe adta, hogy mes elolvasni. Az
első
látogatás után tudtam, hogy ez segitség a
2+
érde~
örülök is neki."
munkámban~
"Az igazgató tanácsai éppen arra vonatkoztak, amir'e a legna-· gyobb szükségem van. A módszerek kiválasztására, az arányokra és minda~ra~
amit én magam nagyon nehezen tudok lemérni. Nagyon jók vol-
tak az óra utáni megbeszélések.
II
,f'Az igazgató bácsi birálatát tudtam legjobban hasznositani. Szeretném~
ha töpbször látogatna, nem annyira, mint igazgató, hanem
mint'tanár, mert olyan hasznos, amit mond." igaz az, hogyapályakezdéSk rettegnek az óralátogatástól,
~em
zaklatásnak veszik ait, séSt, gyakorló iskoláiban,ahhoz
his~en
~zoktak
eddig
az~egyetem
és a
főiskola
hozzá, hogyóráikon ott Ul a veze1
, téS tanár, aki minden megtartott óra után részletes, elemzéS, tanácsa-, ,
I
dó birálatot mond. Igénylik is az' óralátogatást és a jószándéku, ér-l
tó birálat segitségét. I
~.~.tn,
.
.'~
.
mint igazgató szeretném, ha a pályakezdéS pedagógus a
.
.
e~őttisbizonyi tani,
tantestület ,
; ' : ,
,
.
tudna.
,
<5
nem tud m9,gatól bizonyi ta-;
'
,
ni, ha'én nem adok lehetőséget neki arra, hogy bizonyitson .•• Tehát 'feladatomnak érzelIl, hogy ez sikerlllj,ön",. Hogy ez nem hiábavaló, az -'is mutatja; hogy ezek, r'
•
,
a pályakezdéS
fiatalok, akik három éve vannak
..
,
.
.
itt, már 'három ~edagógiai pályázaton nyertek elséS ~s második dijat, tartottak bemutat6tanitást és sokat $ nagyón sokat és lelkesen doli
, :," k .,
.,:gozna
t
,rf ••
Ha itt 'és most ezzel befejezódne e tanulmány" 'az a kép maradna hogyaz.igazgat6k elséSrendü feladatuknak tekintik a szinvo,
,
.
nalas.
'neVelő-oktató munkát, ez áll munkavégzésUk középpontjában, ezé~t '"
.
;mindent,megteszn~k
.
a saját és
él
beosztott
nevelők
pedagógiai, pszi
16giaiés ~ltalános' kulturájuk emeléséért. Szerencséve vannak ilyen igazga,tók, aZ eddig felhasznált idéze'teket,)tőlük~'"köicsönöztem. Szemb~ kell nézni azonban azzal, hogy!ók va~rtak kisebbségben.
2f
Tapasztalataink az igazgatókról
- A megk€rdezettiga!gatók közlil a pályakezd6 tanárok pedagógiai felk~szülts~g€t
tul elm€letinek, kev€snek, illetve hiányosnak tart-
ja 80 %. . - Ezzel szemben beosztott pályakezd6 tanáraik az iskolavezetés órabirálatából hasznositani tudo.tt Eedag6giai téren
-A' pályakez'dók kevésnek,
ill~tve
sokat
28,9 %
keveset
28,2 %
semmít
42,8 %
pszich:9.~ó~&~.ai f~lkés.zql ts~g€t
hiányosftak tartja az igazgatók 78
tul elméletinek, %~a.
- Azonb~n a ~ályakezdők az órabirálatból hasznositani tudtak a pszichológia terén
sokat
9,8 %
keveset
5,1 %
semmit
85,1. %
Az igazgat6k 61 i-a szerint a nevelési szituációk megOldásában, 57 % s~e~int a tanulási folyamat gyobb segítségre a fiatal
meg6zervez~sében
szorulnak a legna-
tanerők.
Mit tesznek hát, hogya
pályakezdő
diplomás tanárrá váljon;
~hogy a fiatal kolleg~ által tanitott 150-200 tanuló szinvonalas neve-l
!
~lésben részesüljön?
213
Dralátogatások gyakorisága pályakezdő
az igazgató szerint Ő
soha
tanár szerint
igazgató vagy helyettese
maga nem.~átogat
sosem volt az óráján
8
46
11 %
10 % nem válaszol
II
l-2 szer
93
48 '%
1 ... 2 szer
106
24
3-5 ször
36
19 %
3-5 ször
195
45 %
rendszeresen
45
23 %
visszatérően
87
20 %
%
Mi lehet az oka ,hogy a 46 pá1yakezdót nem látogatták meg iskol~juk vezet6i?Tulisufolt lakótelepi iskolában tanitanak? Van, aki
igen, de
v~n
közöttük faluri,
'nltó is .'.Nem volt még rá
budapesti gimnáziurnbanta-
idő?"
l.'evet tanit
Közülük
,',2,éve tanit
14
t~nit
18
'3 eve
,A
kisvárosban~
46 .... ból '24
van lebból 8
fő
3 éve ·"tanit/, akinek sem igázgató, sem
'szakfe'lUg:yelő, de mégcsak egykollega sem ü! t be soha az órájára .
A 1=öbbiek közül, akiket látogattak, 71 'elmondta, J10gy volt
ugyan az óráján 'az. igazgatpja, de az 6rflb il;' ála.tból az eg világon sem'" mit sem tlJ'dbtt hasznOsitani . :'Mikor'óra ~tán'kij'öttünkaz:~sztáiyb6l"az igazga't6nó azt mondta: ah-!.
'
,hoz:képest~:ne~is<'~iolt, olyan.ros'sz. ,Ez volt az 6rabirálat. Dehogy mi~
,hez képest, 'azt ma sem :tudom'." .' ,"Az , elmult évben .Vólt az igazgat6 az 6r ámo n , de az 6rabirálattal ma is adós~" Az egyik igazgató elmondta, hogy látogatni nincs ugyan ideje,
de azért'lI minden tanévzáró értekezleten a pályakezdők munkájár61 részletes elemzést ismertetünk. Ezt szeretnénk megva16sitanitovábbra
is.~·
Egy másik
"Elsősorban
a szakmai mUrikaközösségi foglalkozásokon veszek
részt, megfigyelem az aktivitásukat." Egy harmadik "Sok órát nem látogattam náluk, mert véleményem a követattól senki nem lesz okosabb, ha én elmondom neki, hogy ó mit
kező:
hibázott el, j ózan paraszt es'ze mindenkinek van. II . Az egyik fóvárosi ál tal~nos iskolában, ahol az öt
pályakezdő
közUl/2-3 éve tanitanak/ hármat még nem látogatott meg az iskolave~etés",
négy á nevelési" problémákkal való
kUzködésről
mesél:
YA;.;nev'elési problémák nem nagyon találkoznak a tanári karral ... " ,'"'!.f!.'·törődést . : ,~ :
'1·
nem tartom senunilyennek. Senki nem kérdez, senkit nem ér ...
,<{ekel~' figyelmen ki vUI h9-gynak." >"Ugy éreztem, rosszul' csinálom, kell a kontroll, megkértem a volt fő~ i:skolai tanszékemm6dszertanosát, ki is jött, megnézte két órámat, u,tána jól megbeszéltUk. Az iskola
vezetősége
huzta a száját •.. "
"Egészen más nevelési attitüdök vannak az iskolában, mindenki mást tart fontosnak." ts mit tart fontosnak az igazgató: fiA
pályakezdőkkel
nincs gondunk,
lelkesen éi jól dolgoznak, egynél adminisztrációs gondunk van, Kimon~ ,
I
dottan a.dminisztrativ tunyaság o Ennek ellenére, ha bemegyünk az órá'ját megnézni, az intelligens, értelmes nagyon jó óra, Hogy mi les~ vale?Megbeszéltük, hogy amennyiben igy fOlytatja munkáját, elválnak' !
ut jaink. " Van tehát olyan igazgató /tipus/, aki nem látogat ugyan, de lemény t, itéletet mond a-tanár munkájáról, -
különböző
vé~
értesülései
alapján. "Senki nem volt még bent az órámon. Honnan tudják, hogy én hogyan dölgozom, hogya.n alkotnak véleményt, ha sehol senki. Tavaly még -szabályos sértésnek vettem, idén már ... "
Van, aki alig-alig látogat, de
akk01'
az adminisztráci()s
fegyf.:-
k~z~ppontjában.
lern áll €rdekl6d€se
/Rosszindulatunak kellene lenni ahhoz, hogy 6sszehasOJllitsuk ebben,: de nemcsak ebben az igazgatói interjuban az adminisztráció, lel~ár,·seléjteié~,jegyz6könyv stb. €s a gyerek, nevel€s, tanitás
i:JpUSU 'kifejezések e'16fordulási arányát. Egyet€rtve azzal, hogy a
ren'~
detlen,ügyvitét zavarja, rontja a lényegi munkát; azzal mégsem tudunk
egye:t:ét\t~n'i,amit'6S igazgató javasol:, hogyapedagógusképzésben ta'.'
;'
.t
,"
.
":"
/
.
".,
.
,'riit~anak'acimini sztrác 16s
ismer:eteket I~/
$p,k\.,4-gazgatót 'csak aza szándék vezet, hogy 6· ismerje meg a pá~ !;. :;-
",
,":
'
ly&kezd6~t""s,.enn~l' alig megy tovább •
. uA;,;t9-n6raitevék.enység J.egjobb megfigyelési területe, a napközi';' ~otthonf)Il\inka;t.i. ott minden neve16 a' házi feladaton keresztülmu;-
"ta"tja :~z,,6rán végzett munkáját." ,
,v;l~ls~.félévbensosem :
; ' "
>
•
~tánanézni,;h.ogymilyen .
"
!._
,~
'
megyek órát látogatni, csak egy id6,.után kezdek
_
!,
'\
1
is az a pedagógus. Az els6benyomásaimat sot
l
Sem,- s\zo~tamel~ondani,le $e Ulök velÚk beszélgetni az els6 16raláto-
gatásután ••• " ·Nem kétséges, hogy mindenvezet6nek meg 1<ell ismel?ni beosztott 1 jait,. -:- siámos okból •. Az, hogy az igazga,tó óralátogatása pályakezd6 taná!'ainakmegism~résétis szolgálja,. természetes 'és s~Ukséges is.
De
ott, ~hol az6ralátogatások célji csupán erre szoritkozik, ott az igazgat6 p.rtt61 ,a léhet6ségr6l mond le ~. amely lehet6sé'g csakis és'egye~ ; dUl az igazgató 'számára adott és amely nélkül a tanulók szinvonalas
. nevel6munkája elképzelhetetlen. Nevezetesen arról van szó, hogy miközben ~egit a kezdőknek a h$',lyes pedagógiai stilus kialaki tásában, / s mindabban, ami ezzel jár"! sciját pedagógiai koncépci6ját terjeszti, er6siti, s az egész nevelő,,:,
2\6
testület pedagógiai és morális egységét növeli. Amelyik igazgatónak pályakezdők
fontos a
tanárrá nevelése, munkájuk segitése, az rendsze-
rint rendelkezik az eg~sz nevelőtestUletre kisug~rzó tudatos nevelési ;.
koncepci6val is.'
Jellemzően
interjukia~~lyekb61
tett
bizonyit ják ezt a
készi-
egyértelmüen kiderül, hogy azokban az isko-
lákban, ahol az igazgat6 rendszeresen, őket
pályakezdőkkel
fejlesztő cél~attal
látogatja,
és hasznosnak érzik az 6rabirálatot, ot.t a fiatal tanárok szin,
.
,
"
te, kivétel nélkUlbeszéltel<' . a pedagógiai vi tákr61, nevelési egys~gre - .
'.
"
va16,törekvés,r61és akpllégák segitő~észségérói iskolcii és magánjelproblémá.kbiin egyaránt. - . trről vall,' 83. iskc:)lában '145 pályake;zdó. Ez a 'pozitiv oldal az
-'ig~zga1=6k
%'~át, apályakezdőknek 33 t-át, érinti. /Sok közöttük
43',
él,
falusi iskola.~ ·d,e van város~, fóvárosi ál taláncs iskola és gimnázium
I
is ezek kt;zött.1 i
-Csupán 5 olyan iskola van a mintánkban, ahol ugyan az igazgat~ ::
látogatásai gyakoriak, de a nevelőtestületi egységethiányolj'ák a pá:... .:.
..
",
"
"
lyake~dók,,' a 'légkö,l:"t,' a kOllegákat-közÖnyösnek ' itélik. ,
,
',Saj"átos egybéeséstálálhatÓ neg~tiv vonatkozásban is. Ahol az " igazgat6'nemig~n látogat" 6rát ,illetve akinél látogat is" az6rabi~álatnak,ott
zi kUlönösebb,haszn4t
I
az' sem ér-
a neve16testületiszobá-
,
,
i'ban·p~dag~giai k'rd's~kr61'nem szoktak'beszélgetni, a pályakezd6k
.
problé~áikkal
i ~'tanulmányaik
r
egyedül maradnak. A nevelési egységretörekvésn6l csak során hallottak ,valamit; nem is hisznek benrie. Ezekben
-
; az isk6lákban a pályakezdők ~z iskolavezetés, a tapasztaltabb kolle: gák
részéről
nem éreznek
érdeklődést,
törődést
sem munkájuk, sem sze"-
mélyük iránt. Ugy érzik, teljesen magukra vannak hagyva. Mi lehet az oka annak, hogy a meglátogatott iskolák 57 %-ában, : ami a mintában szerep16
pályakezdők
61 %-át érinti, a
pályakezdő
tanárok segitése kevés, néha semmi, nevelési
kérdésekről
spontán be-
szélgetések, viták ritka jelenségek, a kollegák egymás munkája iránt inkább közönyt, mint segit6kész
érdeklődést
mutathak.
Jellemző
példa
erre egy'fiatal vallomása:
'I ... Itt
é~zem,
ugy
hogy elveszek,mert csak az önkontrollra vagyok
utalva s félek, hogy ez ~em elég~ A gyerekeknél bármilyen szidás hatástalana
~n
megpofozom! Nem veszek e16 pálcát vagy mit tudom én, de'
odas,ózok. Egyszer még azuj jam nyoma_ is megmaradt. A gyerekek méltá-\ :I1~olják'E?z az egyetlen hatásos~ A kollegák tudják,h'em csinálQk tit':' :
.
:
kot be:Lóle., Még
ők
is:csinálják, csak figyelmeztettek, vigyázzak ne-
hogy valaki' vis~zaUs'sön ••• It
'
Az egy-kétezer tanulót, s ennek több pedagóg'll:st
elnyelő,mamutiskolák
megfelelően lOO~120
vagy annál
j.
igazgatói ha tehetségben, mU-
veltségbe~~ pedagógiai kulturában, .vezetői erényekben mégoly gazdag~~
lennének is, - amiben sajno~ nem bizhatunk - akkor 'sem' lennének képe~ ,
!
sek megoldani sem a pályakezd6 pedagógusok nevelését, sem a tantestU~' let pedagógiaieljárásainak összehangolását, - s igyatanulók szin;'vonalas ne~~lését, közösségalakitásának irányitását sem. Ezekben az iskolákban 'sok esetben több épUletrészben folyik a tanitás, a pedagó~ ,
.
'gusok a szünetekben, a lukas 6ráikon
ne~
találkoznak,az iskolának a-
:zokkal a neve16ivel, akik nem az <5 épUletrészUkben tanitanak~' De m€g :. azokban az iskolákban is, ahol a tani tás egy' nagy épületben történik ' i [
; la
kollegák találkozásai a szUkséges mértékhez képest nagyon ritkák,
imert a tanári szoba viszonylag kicsi, nem jut" hely benne mindenkinek. I
i
!A
pedagógus a kabinetben, szertárban~ laborban stb. talál. helyet ma-
;gának, érthet6 módon el is kerüli a tanári szobát, hiszen az óraközi :szün~tekben adódó 5-10 perc nyugalom nem képzelhet6 el egy olyan szo~ i
bában, ahol 100-150 ember rohan be és ki. Igy leginkább az azonos 2~
szakos tanárok találkoznak a szakmai munkaközösségek valamilyen szertárában. Ez ugyan a szaktárgy szempontjából hasznos, de az azonos szaktárgyat tanit6k nyilvánvalóan más-más osztályban tanitanak. Tehát egy adott osztályt
nevelő
tanárok nap mint nap, nem tudják ilyen fel-
tételek között egymással kicserélni véleményeiket, megbeszélni nevelési problémáikat. Amikor mégis sor kerül az egy-egy osztályt nevelÓk találkozására nevelési értekezleten vagy o.szt:ályoz6 konferencián, addigra az egyestanul6val, egyes osztállyaI adóciott öröm vagy probléma ,1nár elhanyványul t· vagy ellenkezőleg =. más minő'ségUvé vál t ,felhalmozó'dott. 'Találkoztunk olyan
nevelőt.estülett~l
is, ahol a 100
testület 70 tagja 30 éven aluli, töbhé kevésbé hez még képzeljük hozzá, hogya
felső
pályakezdő.
főből
A
álló
fentiek~..
tagozatos osztályoknak nincs sa-
, ját os ztálytermük , a kabinetrendszer ürügyén, de valójában a teremhi..., ány miatt állandóan óráról-órára vándorolnak. Ennek az otthontalanságnak a 'nevelési,hátrányaival most nincs mód foglalkozni, csupán
gondo~
junk arra, hogy ha az osztályf6nöktalálkozni akar az osztályával egy-egy szünetben vagy az igazgató valamelyik tanárával, akkor a zsufolt folyosón táskákkalvándorló gyerekek tömegén át keresgélhetik 'egymást mig be nem csöngetnek az órára. Hosszan lehetne még soroIri
al
tulméretezett iskolák nehézségeit, de ennyi is elég ahhoz, hogy belássuk azt; bizo'nyos tanulólétszámot meghaladó mamut iskolák igazgatóinak nevelési kérdésekkel való'érdemi foglalkozása sziszifuszi munka. De a többi, az emberi-gyermeki közösség léptékü iskolák nagyobb részében is megoldatlan gondot jelent a
nevelői
stilusnak, beilleszke-
dési min6ségnek irányitása, segitése, figyelemmel kisérése, pedig ez a nevelés egyik
ala~vető
feliételeként jelentkezik.
e16fo~duló
Ritkábbah iskolai/
karrierj~nek
okt hogy az igazgató saját jövendó Inem
szolgálatába állit ja igazgatói
tev~kenységét,
a lakóterUleten
levő
t~
akar, alárendelve ezeknek az iskola §rdekeit.
teheti,
~lni
s
minden kinálkozó alk,alommal amely nevét ismeI't-
Gyakoribb ok, hogy az igazgató nem rendelkezik azzal a pedagógiai kulturával, általános
müvelts~ggel,
ne a szakszerU
ó~abirálatokra,
sz~lget6sekre,
az
c~lszerü
amelyek birtokában
nevelőtestületi
k~pes
lenbe~
közösséget alakitó
eg~sz iantestül~tneve16munkájának
szinvonalas
~s
irányitására. Ez~rt ,az apró, mihd~rinapi feladatokbadugva
fejét, lemond csak azóáltalaellátható leglényegesebb feladatról. ,
"
Ezért van az, h6gy
Bzámo~iskolában
a szinvonalas
nevelő~tani
tó munka a tanári testület ~eghonosodott ~rtékrendjében nem kö~éppon~ ti kérd€s, nem az elsó helyet foglalja el, amiből azt a'következtet~~t kell levonni, hogy nem jó az iskola légköre, tehát nem jó a vezetés.
Az igazgatók és a közvetlen irányitás
Budapest
Főváros
\ MUve16dés- Egészségügy .. e.
ker. Tanácsa Sportosztál~
'.Gimnázium •••• SZB titkár Kedves Kollega! Tiszteletre mélt6 önöktól, hogy vezet6jük munkáját 'elismerik,
j€s a csökkentettjut~lomösszeg felemeléséé~t sz~lrtak., Vezetőjük
tev€kenység€t, mi is elismerjUk, a~onban a h~ngneme
min6sithetetlen volt, melyet Osztályunk iliet~kes Ugyintézőj€vel meg-' !
engedett magának. • .. A csökkentett jutalom összeg€n nem változtatunk!.
'Budapest,
1985~
junius
3~
X osztályvezető
3p
főváros
Ez a gimnázium a
lája, nevelési és oktatási jé,
mondhatni~
,pedagógiai
eredm~nyei
kulturában,vezetői ~s
e~yet
legkitünőbb
szellemü középisko-
egyaránt kimagaslóak, vezet6-
az ideális igazgató típusát testesíti meg müveltségben,
Az id€zett denben
egyik
lev~lb61
irányit ó
emberi kvalításaiban.
azonban kitUnik, hogy nem mindig ért min-
~s kinevező
hatóságának dolgozóival, s ezt ki
is meri mondani. Mi az irányadó abban, hogy egy igazgató jutalomban, elismer€sben vagy annak
megvonásábanr~szesül:
iskolája
neveIőmunká
j ának rninős€'ge. vagy .~ helyi intézked~sek megj egyzés nélküli végrehaj~ tása?
i
fent ádézettlevél azé~t árdemel itt kiemeit helyet, mert
nem elszigé'tel t szem~€letet takar.'
A területileg
illet€kes Tanács ... azaz a
kinevező
hatóság
~
az
iskolaigazgatóval szemben támasztott elvárásainak sorában - ál t'alában~ első
helyet foglalja el
az~
hogy az iskolával ne legyenek
kife~ "
lé látható gondok, az iskola felett k8zvetlenUl álló szervek nap mint nap utasitásainaké~ kérésein~k a vezető tegyen eleget. 'Az iskola
t~nulóinak ~saz~gés2
oktatásUgynek müvelt, pedagó-
giai kulturávalrendel~ez6,:gdndolkod6, kreativ szellemü vezetőre van sz:Uksége, akinek tev~kenységebenmindig a tanuló ércÍekei szerepelnek'első helyen. .
'
,
Az e1s6 elvárás megtestesit6jébenaz együttmüköctési készség és a komformizmusra való
hájl~m
dominál, a másikban a gyer,ekcentrikus
kreativitás. A kinevez6 hatóság az igazgatói kinevez€sn€l elvben
mindkétfaj~
ta tulajdonság együttest elvárja, de tudjuk, hogy az igazgatók gyakorlati munkájában a tanácsi dolgozók m€gis az els6nek emlitettet
€r~
t€kelik, s azt a legritkább esetben nézik, hogy milyen m€rtékben van jelen egy-egy iskolában agyerekcentrikus kreativ s~elleme.
Az igazsághoz hozzátartozik
~s
ez~rt
el kell mondani, hogya
meglátogatott 16 megye közül ,volt egy, ahol minden igazgatónak, akivel találkoztunk, a pedag6giai kulturája fejezetten 8zinvonalasvolt, s
~zt
iskolavezetési stilusa ki-
a pályakezd6ikkel készitett inter-
juk is igazolták. Feltételezhet6, hogyamegyének olyan vezet6i vannak, akik~ek az iskolák tartalmi munkája a fontos, s igy az igazgatók kiválasztásában, a t6lük való eivárásokban a pedagógiai szinvonal, aneveléscentrikus tevékenység dominál.
Kib6l lehet végülis igazgató? Csakis abból a peda'g6gusb6l , akit' az iskola felettes vezetői ismernek. Leszámitva azt a nem gyakori es~ tet, hogy valakit összeköttetései révén emelnek ki, két u~ja van'annak, hogyatanárból igazgató lehessen. ped~
l. Az igazgató a káderfejlesztési tervben számításba veszi azt a
g6gust, akivel jól tud együttmüködni, aki hatékonyan támogatja tö; rekvéseit, az illetékes'Tanács tudomására hozva javaslatát. 2. Valaki kitUnik mint uttöre; vagy KISZ vezet6 vagy
egy~b
mozgalmi
munk~ban.
/AzQk a tehetséges tanárok, akikre cl kiemelked6en igényes és ambiciózus szakmai munka a jellemz6, a gyakorlatban ritkán kerülnek a fenti két 6sbportba, s~aktudományos orientáltságuk más utak~a tere~ ' l i 6ket;
szakfelUgyelet,'tankönyvirá~,
stb./
Ez a kiválasztási m6d, - hanem is ideális
~.
Jn,ert nem mindig a
;legmegfele16bb személyt találja meg az igazgatói posztra, - mégis biztositja, hogy egy-egy tantestület tagjai közÜl általában a sebbek, a
vezet~Sre
alkalmasabbak
valamelyik~b6l
váljon vezet6.
többségUk potenciálisan alkalmas egy jó iskolaigazgató töltés~re.
tehets~ge~ Na~y
szerep~nek
be-
Hogy valóban jó igazgató lesz vagy sem, hogy adottságai, :
lehetős€gei
~'stilusban
: 6t
milyen megnyilvánulásokban realizálódnak, milyen
szilárdulnak meg, abban
külö~böző
érő
irányokból
megh~tározó
belső
vezetői
szerepet töltenek be az
elvárások ereje, sulya, divergenciája.
A nevelőmunka elvárásainak egy részéről esett már szó. Arról még nem, hogy a j~ né~előmunkának tárgyi feltételei is vannak: az iskola; épület állaga, ·tornaterem, sportudvar,
ebédlő,
szertárak, laborok,di-
daktikai seg~deszközök, stb. léte vagy hiánya; az iskola anyagi ell átottsága •• 8 egy kicsit ide tartozik még az iskola dolgozóinak bérszin:vonala is. Ezek a feltételek iskolánként a~
nagyrészt az igazgató
vezetői,
különbözőek,
szervezőtehetség~n,
.ügyeskedésén, a felettes /tanácsi/ hatóságnál való lik.
Természete~en
hogy milyenek, ügyességén -
elismerts~gén
mu-
ez utóbbitól függ az igazgató bére, jutalmazásának
mértéke is. ·Annak az igazgatónak cséje, aki a
különböző
/nevelőtestületnek,
irányokból és
különböző
iskolának/ van szerenszintekről érkező
elváT
rások viszonylagos összhangjával találkOzik, akinek nap mint n,ap nem kell megütközni, manipulálni, kijátszani és lavirozni a hiv'a'talosan dekla~ált és a valóságban dijazott,- megkivánt elvárások k~zött.
Ilyen szerencsés helyzetü igazgató és iskola nagyon ritka. - Marad az, hogy vagy nagy tehetséggel, majdhogy zsenialitással manipulál az igazgatÓ'a deklarált és a csak rövid távon sikert hozó, de dijazott
elvá~ások
k6zött,
- vagy csak a dek1.aráltés helyes elvekhez tartja magát és
előbb
utóbb
elvérzik, - vagy szellemi tunyaságból, szervilizmusból mindig az elvárt napi felada:tok megoldásán buzgolkodik, bevallatlanul vállalva az iskola nevelő-oktató
munkájának szinvonaltalanságát, /Igy válhat egy tehetséges 3~
pály~kezdőből
fiatal
10-20
~v
mulva a
tehet~~ges
fiatal diplomás ki-
bontakozását gátló rossz igazgatóI. Aki volt már iskolaigazgató, az ismeri a
k~pletet,
aki nem volt,
annak kedvéért néhány példa: - Az egyik uj lakótelepi nagy iskola igazgatója-tanévkezdéskor
felada~
.i"
tul kc?-pta, ,hogy az épület minden' helyiségéről azonnal ké szitsen alaprajzot. Konfliktus: A tanávkezdéskor rajzoljon
"agyanevelőmunkát,
a2.
iskola él~tét szervezze~ -,Sok belyen gyakori kérés: ~ tanuiók különböző ünnepség~ken adjanak müsort- tanitási
idő
alatt.
Konfliktus: tanuljunk, vagy szerepeljünk? ~ N~gy a vesz'lyeztetett tanulók s~áma, sok esetben azonnali intézet~
elhelyezésre lenne szükség. Intézeti elhelyezésre nincs mód, ne zaklassák folyton a Tanács gyámügyisét. Konfliktui: az alkoholista, iüllött papa vagy az iskola erősza koskodjon? - A Népfront kijelölte az iskolát, vállaljon védnökséget az egyik kö,. zeli park tisztasága felett. Konfliktus: A 'tanár néni készüljön délután a másnapi óráira vagy eldobál t' sö'rös Uvegeket szedjen osztályával? Ebben a témakörben hadd idézzem az
egyik~udapesti
lakótelepi
iskola igazgatójának szavait: "Nem tudunk
takaritónőt
felvenni, mert
nind~
státusz, nincs rá pénz.
Tehát gyakran a gyerekek strázsálnak óra'helyett a kapuban. Ut törő Ugyelet is ugyanigy van, tanitási órán is. A kapuügyelet intézményes±tett rendszer. Ha megengedném magamnak azt a luxust, teljes tiltakoznék az ellen, amit felettes fórumok 3tt
előirnak,
erőmmel
megadnak
meghatároznak, hogy szorgalmi
elvigyék a gyerekeke t társadal-
időben
mi munkára. Gereblyézni, ásni, szemetet szedni, a várost tisztába tenni, dekorálni, közterületet takaritani. Akkor természetesen a gyerek nem tanul, a pedagógus nem tanit. Nincs megtartva az óra, de ez 'ellen apelláta nincs, mert ha szól az ember, akkor
ő
és az iskolája
a rebellis! 90 gyer'ekünket egy adott vállala t el vi tte takaritani, voltak hiva,talos munkások is, akik a gyer,ekeinknek kiadták a szerszámokat, de 6k maguk nem dolgoztak, nézték agyerekeket . A jU~
aláiratott a gyerekekkel egy listát, hogy részt
vett~k
vezető
a baleset-
védeimi oktatásban, majd papirost61 eltünt. Baleseti oktatás nem volt, 've zetó nem volt, a gyerekek hol do'lgo ztak" hol rendetlenkedtek • Ezen kivül vannak rends.zeres kampányok,. hol papirt
hol rongyot,
gyűjitenek,.
hol vasat. Ez ugy 'történik, hogy hatalmas kontenert kis:z·állit a MtH. A gyerekek házról házra járnak. Amit ezzel kiprovokálunk az balesetveszélyes, egészségtelen, a kiskoruak ,ellen könnyen
elkövethető
sőt
én
ves zélyeztetettségnek tartom.
A konténert odaszá11i tották, szereztUnk egy,
fürdős,zohai
tanár reggel 1/2 7 -re bejött, 3/4 8-ig mérték a pd1p>irt"
mérl,eg.e·t, a u;támra~
a:z órára,. Természetesen az iskola környéke nagy te·rrtlleten dött, ehhez hozzájárult, hogya környék
mentek
s'zcemetelő
munkásszál16~ környékér6~,
amelyek arnugyis koszosak, azt ma.ndták, hogy a:zt is a gyerekek csinálták. Ezek után nemcsak a papirgyUjtés szemetjét, ha.nem, a munká,s·g;zál16k kaszát is a gyerekek takaritották, mert a I<öJÁL elrehdelte." A példákat hosszasan lehetne még sorolni. De a l€nyeg egyszerUen az, hogy az iskola nevel6-oktató munkájának az érdeke és a helyi szervek rövid távu intézkedéseinek napi érdekei sok esetben nem egyeznek meg,
3~
sőt,
esetenként ellentétesek.
Jogosan
megkérdezhető,
hogya helyi tanácsok illetékes osztá-
lyának dolgozói rendelkeznek-e olyan iskolapolitikai áttekintéssel, pedagógiai szakértelemmel, hogy az oktatásügy érdekeinek megfelelöen hozzák meg intézkedéseiket, irányitsák a hozzájuk tartozó általános iskolákat és gimnáziumokat. Avagy talán a helyi tanács vb
őket
sem
mindig azért "dijazza", ami a deklarált oktatáspolitikai koncepciókkal megegyezik. Nemegyszer fel is
vetődik
az a kérdés, hogy alkalmasak-e a he-
lyi tanácsok az iskolák pedagógiai irányitására. Nem lenne-e célszerÜhh, ha egy szük, lokális érdekekt61 némileg független, kompetens testület irányitaná az iskolák müködését. Egy ujonnan kinevezett igazgatónak' nem egyszerUen sok a munkája, de nagyon sokrétü is. Számos olyan tipusu feladatot kell titania, aminek a
pedagógu~
elsajá~
szakmához semmiféle közvetlen köze nincs,
amilyen feladatokkal képzése, beosztott tanári munkája során nem
ta~
. lálkozott. t::ppen ezért rendkivül nehéz megtalálnia azt az egyensulyt, amelynek révén szert téve a vezetés által megkivánt ismeretekre, meg tudja 6rizni pedagógus énjét. Méghozzá ugy, hogy'a mindennapok szer~ teágazó és bonyolult feladatai között tevékenységében az irányt és a mércét a tanulók nevelésének érdekei szabják meg. Ha szilárd
meggyőződéssel
tart ki e mellett, ha nem
1ja fel
pedagógiai elveit, hanem növeli pedagógiai, pszichológiai kulturáját, akkor saját belső igényéből is megtanulja a taná~i testület nevel6munkájának irányitását, összehangolását, pedagógiai koncepciójának elfogadtatását. Ha ... a
felső
és a középszintek elvárásai is megegyeznének.
De a fentiek megvalósitása nem egyszerU a mégoly
kitünő
kvalitásu i-
gazgatónak sem. Hiszen a mindennapos ütközései, vitái nem a Miniszter'reJ 3~
vannak és nem is az ismeri vagy marasztalja el munkáját. Elismerést, elmarasztalást, fizetésemelést, jutalmat a maga és iskolája számára a helyi szervekt61 kapja. Az a gimnáziumi igazgató, aki a
Fővárosi
Tanács logikus intéz-
kedéséfi"ez tartotta magcÍt, a kerületi tanácséval f3zemben, csökkentett jutalom6sszegre itéltetett. Miután a Minisztérium intézkedett az adminisztrációs terh~k ?~ökkentése
ügyében, több igazgató elmondta, hogy náluk minden maradt
.'arégiben; a sokszáz felesleges, d.e kötelező kimutatás, jelentés, a ';tantárgyfelosztás többszöri változata, stb. Nem véletlen, hogy vannak _ adminisztráció centrikus igazgatók: " •..
ne~rncsak
a jegyek árusitásában
v,esz részt a fiatal kollega, nagyon szép ügyeleti kimutatás·t készitett, maximálisan jó róla a véleményem." Az elvárások közötti ellentmondások és a sok munka növeli a pályakezdőkkel
Nemcsak a
való foglalkozás terén is az elháritó mechanizmusokat.
lakótel~pi
nagy iskolákban, amir6l azt mondják a fiatal kol-
legák: "ez egy gyár , itt nem lehet nevelni I I , hane'ffi másutt is. A pályakezdő
nevelését majd megoldja 'az idősebb patronáló tanár kollega, a
szakmai munkaközösség. Van igazgató, aki.még elméletet is gyárt hoz~ zá; " •.. nem teszek különbségetkezdo és tapasztalt kollega között, nekem minden beosztottam egyforma.". Van igazgató, aki az interju elso kérdésé.re elmondta, hogy amikor 6 végzett, nem tanitottak pszichológiát, azzal azóta 'sem volt ideje foglalkozni, igy nem is tud válaszolni arra, hogy milyen a pályakezdők
pszichológiai felkészültsége. Olyanok is vannak, akik a
rü ködbe burkolják, mint a
pályakezdőkről
következő
való ismereteiket sü-
gimnáziumi igazgató:
"Az én válaszom a.z, hogy esete válogatja ... Titokban ugy érzem, - nem ~7
tudom, csak ugy érzem,globálisan nem lehet mondani, hogy jól vagy kev~sbé
jól vannak felkészitve. Amit mondok most
magánemberk~nt
te-
szem, a problémát felgöngyöliteni ott kezdeném, hogy az egyetemek és főiskolák
gyengébb anyaggal gazdálkodnak. Ez kulcsprobléma már böl-
csődében,
6vodákban is ..• "
Befejez~sülel
kell mondani, hogya kutatási terv készitésekor
nem gondoltunk arra, hogy valamilyen módon is ki kell térnünk az i8kolairányitás kérdésére, ez nem is szerepelt a kutatási hipotézisekben. Talán sejtettem, hogy az irányitás kérdése nem
kerülhető
meg,
hiszen több mint két évtizedig tanitottam általános iskolában és gimnáziumban~
tanári tapasztalatai csak befolyásolják a kutatót, akár a-
. karja, akár nem. Az iskolákban tapasztaltak összegez~se, az interjuk olvasása, . elemzése során azonban elkerülhetetlenné vált, - mert nem akartunk igazságtalanok lenni az igazgatók megitélésében - hog~ azoknak a feltételrendsiereknek a következményeire, amelyekben az iskolák müködnek, vessünk néhány pillantást. Igy voltunk kénytelenek eljutni a pályakezdőktől
az igazgat6kon át az irányitásig. Tanulságként mindenek
előtt
levonhatjuk, hogy az iskolától, az
iskola igazgat6jától is csak annak az elvárásnak megvalósitásában bizhatunk, amit érzékelhetően számonkérnek tőle. Amig számo·s fenntartó tanácsi apparátus szemléletében az iskola valamiféle segitő
általános~n
ki-
szolgáltat6ház, s annak is kezelik, utasitásaikkal, intézkedé-
8eikkel, a müködés milyenségének jutalmazásában és elmarasztalásában, addig a pályakezdők helyzetében sem lehet számottevő változást remélni. Itt sajnos az az
alapvető
probléma, hogya helyi tanácsok osztá·-
lyaira inkább a hivatalnoki, mint a pedagógiai szemlélet a
jellemző,
de ez val6szinUleg a strukturából adódik. Ebben az irányitásban sen megk'rd6jelezhet6 a kompetencia
k~rd~se.
Nemegyszer merev
erő-
p~nzli-
gyi szabályokkal kontrakariroznak pedagógiai elveket. Vagy talán a minden 6sszel ellen6rz'sre bekUldött tantárgyfelosztási tervezetet átn'zik~e.egyszer
is pedag6giai vonatkozásban
~s
nemcsak
p~nzngyi
"s zempontból. Fontos lenne, hogy a központi elvi ál lás fogLal á.soka t"
miniszteri
utasi tá"soka t, f6város!i;,'"t 'magyei s.zintU ha tá.ro za toka t a helyi tanác sok '.tenn~k
ismaguké'lá
s neho'znák olyan
lehet~tlen
helyzetbe az iskoláJ< .
igazgat6it, ...hogy fels6bb utasitásokkal' meg neme'gyez6 feladatokat kell'" , jenvégrehaj ta'tniuk iskolájuk dolgo ~6i val. .
'
.
,"
Ugyanezért tisz.tázni kellene a· középszintU -
. . . .
~
v;e~zéet6kRéJ.
azisko-
"
lák els6d1eges runkci6i t., s az iSkolairányitás feladatkörét. Az igazgatók kiválasztásában és müköd~sük sorándönt6hangsulyt .
,
kellene helye,zniarra, hogy pedagógiai kulturá] uk' emberi kapcso1atuk és empátiás készségük magas szinvonalu legyen. Az iskoláktól való elvárá~okban - .. nemc·sa,k deklarálva -e,J,;,s6hS1 ''-
'
lyet kapjona'ne'vel6--oktat'6 munl
: Az ig~zgatqk szerint a pályakezd6 tanárok felkészül tség:e: DszicholQg~.ai I
~
alapos
: tul elméleti, nein megfelel'6 , kev~ s, h~ányo s
3~
22 %
20'%,
78 %
80 %
Az igazgatók szerint a k6vetkez6 ismeretekre szorulnak leginkább a pályakezdő
tanárok:
pszichológiai ismeretekre pedagógiai ismeretekre szakmódszertani ismeretekre poJ.itikai, világnézeti egyéb ismeretek
Az igazgatók szerint a mUnkavégzés során a következól<:ben, _ _. .;. ;. ;. . ,.; . ;. ;. . .,.; ;.; , ~itségre
leginkább a pá~yakezQ6k:
l. nevelési szituációk megoLdása 2. tanulási folyamat megszervezése 3. szU16kkel való kapcsolattartás
4. adminisztrációs munka 5. fegyelmezés
6. egyéb területek
I
Az igazgató a pályakezd6k beválását a következ6kben tudja segiteni:
egyéni beszé'lgetések:
76 %
óralátogatások :'
71 %
kijelölt patronáló kollega:
51 %
segiti a szakmai munkaköz6sség:
40 %'
hospitálási lehet6ség biztositása:
26
'egyéb:
%
33 %
1
Az igazga".tÖk a
pedagógusképzéstől
a
következőket
várják:
l. az iskolai élet gyakorlatában jobban felhasználható ismereteket, 2. a pedagógiai képzés magasabb szinvonalát 3. alaposabb és felhasználhatóbb pszichológiai képzést 4. a mozgalmi, közéleti tevékenységre való felkészülést 5. pályaalkalmassági vizsgálatOt
6. önismereti képesség fejlesztését 7. egyéb képességeket, készségeket 'Y
Az igazgatóknak a
következő
területen van gondjuk a pályakezd6kkel:
neveldi tapasztalatlanságból fakadó hiányos képzésükb6l fakadó bérezéssel kapcsolatos lakásproblémák megoldatlansága nehezen viselik a terhelést beilleszkedési
gon~ok
pályaelhagyás egyéb problémákról beszélt
4iLl
Joseph Adelson: A tanár mint modell, =:
:: Pedagógiai szociálpszichológia.
Gondolat 1976.
Az általános iskolai
nevel~s ~s
Benk6 Loránd: Fels60ktatásunk
oktatás terve OPI 1981.
probl~mái.
~
Felsőoktatási
Szemle
1978/12. Betr'énd T • Iván: Felsőoktatásunk problémái. ::: Fels6oktatásiSzemle,~
1978/12. Falus Iván: A tanári hatékonyságr61 és taná:rképzésrőlo :: Pedagógi~,i Szemle, 1972/124> Galicza János: A nkUlönösség fl a nevelésben e
::
Magyar!?edagó~i.a~.
1979/3. Gazsó Ferenc -' Pataki Ferenc: Elvek és javaslatok a közoktatás fej",,: lesztéséhez. ::: Szociológia, 1980/2. A gimnáziumi oktatás és nevelés, terve TK. 1978. Javaslat a közoktatás fejlesitésére. ::: K5znev~léB 1983/280 Kériné 86s Julia: Tanárok élete'és munkája. Akadémia· Kiad'ó 1969$ Ladányi Andor: A tanárképzés továbbfejlesztése: problémák; feladatok. ::: Feis60ktatási Szemle»1980/7-8q Mák Mihály: Mit vár az iskola a
pályakezdő
=
pedagógust61?
Fels6oktatási'Szemle 1977/70 Mezei Gyula: A közoktatáspolitikai és az iskolai munka gyakorlata. Akadémiai Kiadó 19820 Mihály Ottó: A személyiség fej16désének- fejlesztésének szocialista perspektivái és a köznevelés irányitás
szemlélete~
Kutatások.
Az OM Vezet6képz6 és Továbbképz6 I. Bp. 1980. MSZMP KB 1982. április 7-i állásfoglalása. Kossuth Kk. 1982. Óvári Agnes: A tanárképzés óratervi problémái. 1980/1.
= Magyar
Pedagógia
6vári Agnes: Hogyan lehet a pedag6guspályán
~rvfnyeslilni?
Köznevelés. 1977/42. Petrikás Árpád - Vecsey Beatrix: Tanárképzfs, hivatásra nevelés és
az
iskolai munka korszerüsitfse.
= Magyar
Pedagógia 1978/3-4.
Rendtartás az általános iskolák számára TK. J983. Rendtartás a gimnáziumok számára
D.G. Ryans: Tanári magatartásformák és tulajdonságok vizsgálata. ,
A
Nevel~sl€lektan
taná~i
II. Szöveggyüjtemény Szekc~ója
hivatásra nevelés. OFNM Tudományegyetemi
a KLTE-ti 1975.
nov.11-12~~n
tartott Országos
Nevel~si
által Kon-
ferencia anyaga. FPK. 1977 • . Ungá.rné Komoly Judit: A pedagógus személyisége. =
Fejlődéslélektan
és pedagógiai pszichológia. Kossuth 1977-78. Várhegyi György: A
tu1m~retezett
és tulzsufolt iskolák
feszültség az általános iskolában Zibolen Endre: Nevelésképzésünk
jövője.
or
= Hiány
és
1985 8-60'p.
= Magyar
Pedagógia
1975/4
Zibolen Endre: 'Korszerü iskola és a pedagógushivatás. Pedagógiai Szemle 1978/2.
~3