dr. u 6vári s Oktatáskutató Int~zet Budapest

dr.

u

6vári

Oktatáskutató 19850

Budapest

s

Int~zet

/

, Készült az 01 sokszorositó üzernében Példányszám: 69

;t.6? /198 5.

B e v ez e

t

~

s

A társadalmi 'let fej16d€sének, változásainak

kavetkezt~ben

v'áltozik; átrendeződik az ,emberek életmódja, a családok belső struktevék~nység-

turája il,

sz.erkezete. Növekednek a családok ig€nyei / is / a:

.; g'Y,e~mekek nevelését ille:i:6en~ d~ ennek arányában nem növekszik a gy~~

. ' "

~

',rek~kkel 'valÓ foglalkozásbansem ráfordi tott idej ük, türelmük, ener1

felelősségvállalásuk

"gI4juk,' sem ,'szakérj:elmük,: . sok' esetben

,,~. ' .

,_'cc'

<\, v ""

.

' ,

~.,'

,-

',' .:~

"r·

•

"o,

:

sem. A

anpak',meguji tását, más'ök megjobbitását vagy akár a nevelő-oktató mUI),,"'o ',o, "( : . "'o

•

"',

•

eredm€nyessegénekfokoiását várják. Több ut vezethet oda, hogy igényeinek, de egyik sem kerülhe~

az iskola 'neve16munkájának te!l~pér61 a pályakezdők ~~~iz,sgálatát ;válas~t'?tta ,.e~~

láttuk.legkedve:z;6bbnek a

következők

I

mi,v

'~t.t:a má~'rielh 'fia.tal"ped9-g6gusokmunkájának,elemzése a sokkal hos~-! .~

I

~. '

"'.

,_o

:' •

~

.' .

,. •

:".::

.~.

••••

.:

.'

;' '" '- ".

'.

••

',~, ;o'..

,reVerz~b~l~s.ut~s!~:z;

'. •

•

,~,

'"

•

. '

"

.;

" '.

.

.'

I

arra gyakorlott tár~adalmi, oktatáspoli-l

~ikai ,ha:t~sokvizsgála.ti:i ;tui'zo,ttél:rlsOk. szubjektiv és kevesebb'fel~ -

~.

.

-

,

>használhat~'megállapi tái:~·t;ljozhatna. " .,

"

'A még ,nem t~prakt:izál.6" pe
ke116'

nydmaték6tahhoz~:

hágy a tanulságok 1e'1

u~án, valam.i é!'lden~leges történjék. Hiszen egy ilyen vizsgála t4

. nál az

éi'

.

figyelehl nem i'?:rányulhat a szükséges mértékben azokra, akikért

eg~sz ~izsgálatot

folytatni érdemes:, a tanitványokra, a gyerekek

százezreire. A pedagógusjelöltek neve16i problémái még csak felté.télezettek,

ez'~t rendSze~int

figyelmen kivül hagyják. 3

A pályakezd6k iskolai neve16munkájának vizsgálata

az~rt

izgal~

mas!l mert tev~kenys~gük már egyenranguan felel6s ,az iskola bármely

pedagógusának munkájával, mert neve16munkájuk már nem feltételezett ,problémákat, hanem a gyerekek sokaságán gyakorolt valós hatást mutatja. Ugyanakkor a

pályakezdők

g6gusk~pzéséhez,hogy

a:r6luk

még annyira közel

álln~k

folytatott~izsgálat

a ma peda-

szembesiteni ké-

pe:s azt ~ amit a' pedag6gusképzé s nyujt, 'azzal :I amit az isko:Vai neve.

.

. '

'

, '16munka él vár. Az'iskolai

nevelőmunkáravaló fE!l~észül t~ég

vizsgálatát az is

indokolja, hogya tanári tevékenységben n'emegyszer orvoslást kivánó sulyos gondokra, problémákra hi.vják fel a figyelmet áz iskolai élet tapaszt~latai.' A

tanórán és a tanórán kivül~z égyes ta~ulóval és a előforduló

tanulók közösségeivel

helytelen bánásmódról, viszonyulá-

sokról van szó, amelyek a müveltségi anyag átadásában

a gyerek

személyiségfejlődésében

hiányosságoka~~

károkat okozhatnak, sok esetben

0-

koznak is?

A fentebb felsorakoztatott gondolatok

megfontolásábó~

kutatá-

sunk az iskolai nevel6murikára való felkészültség helyzetét kivánta megvizs~~lni ~ályakezd6 tanároknál. B~dapesten

.€saz

or~zág

16

megy~jében

meglátogattunk 193 álta-,

Lán6s €s 'köz€piskolát azzal a c€llal, hogy megn~zzUk, a pályakezd6 tanárok /i-3 've tanitók/ milyen felk'szUltséggel r~ndelkeznek az ,'"

kolai

,

nevel6munkára~

milyen körülmények között történik beilleszke-

"d'ésük, azonosulásuk választott hivatásukkal. Hogy

min~l

teljesebb legyen a

k~p,

részt vettünk minden meglá-

togatott pályakezd6 két-két tanitási óráján, ahol egységes szempont-, rendszer szerint jelöltük a tanár megnyilvánulásait a nevelési

kulcsszerepekben. Ezután interjut készitettünk a

pályakezdővel,

majd

igazgatójával~ A, ~utatás által összegytijtött anyag nagyon gazdag. A : !

pályakezd6k szociális hátterét, pályaválasztási motivumait feltérkéfez6 adatok" az interjukban elmondottak, az óralátogatások eredmény~i, azi~kolákb~n

nyert tapasztalatok

lehetősége~

adnak arra, hogy

,

,

a kutatás anyagát 'sokol~alua!l' több szempontból megközelitve dolgoz-

z\.lk', fel'. ' Jelen

tan~lmányafeldolgozásnak csak egy része, amely a

pc1fyakezdők vizsgála~ába~ aZ,igazgatók12ól pr,óbál ,helyzetképet adni.

,,;

.

.-..~,..

" , ' .

~


. -:

, -

-

.","

~

a mégl,á.togatott iskolákban m.egszilárdul ti .

,:

'hogy a p,ályakezdé~ éveit döntéSen befolyásolja az ','r

,Amelyik iskola nevelőtestületét 'a pedagógi~i egységre való tö,r~kyés,aj6,

"csapatmunka" 'jellemez, abban az iskolában j6

közérzet~

'. "tel"d61g0z'ik ,tanár is, tanuló is. Ennek megteremtése fáradhatatlan igényességgel, humánummal,

ti~zt:esség~~: embe;ri hO'~,záá~lás~alaz igazgató lehetősége és vezetéSi ri',feladata. ,Ne~' v~ tás ,:,hogy, ez; a ,testületi, tagok j ó részének tevéSleg'es

k~J::~{,ása

h·ho:lO:IOááUása nélkül sosem sikerülhet. De a:lO is iga:lO, hogy

; "'pa az': i~:,kola. valamel~ik 'd91goz6ja nem vagy kevésbé érzi feladatának 'az egységes,ésszinvonaias pedagógiai tevékenységet,

ettől

még - ha

I gondokkal su~yosbitja is ~ többiek munkáját, - haladhat a nevelőtes~ I

tület á pedag6giai egys€g irányába. Egyetlen dolgozója van az

iskolá~

nak, akinek, a, pedag6giai e'gységet célzó tudatos tevékenysége, irányit t6, vezet6, szervez6 munJ.<ája nélkül ez megvalósithatatlan: az igazgat tó.

Ha egy iskolában pályakezdéSként munkába állunk, e16ször az igafgatóval találkozunk. Ezért is választottuk anyagunk feldolgozási netében

els6k~nt

me-i

leirni az igazgat6kkal kapcsolatos tapasztalatokat. 5I

A

Az

iskolavezetésről

vezető

és a

pályakezdő

általában

Az utóbbi évtizedekben az iskolavezetési munka egyre bonyolultabbá vált. Az oktató-neve16 munka irányitása mellet~ a szervezői, menedzseri, gazdálkodási, adminis·ztrativ és adminisztráló tehetséget: elváró feladatok sorával szaporodott az igazgatói munkakör. Bizonyos; fajta

gaz~aságpolitikai

és

tár~adalompolitikai mozgásokköv~tkezté-

. ben az iskola kUlönféle állami. és társadalmi szervek

f~lé

sokkal

nY~r

tottabbá és egyben kiszolgáltatottabbá is vált. Különböz6funkciók~t! betöltő

szervek, más-más munkakörU intézmények veszik

időről

időre

igénybe az iskola szolgálatait. Az igazgató munkáját meghatározó szemléletét és szellemiségét,[ függően ~ri

megbecsü-

lés vagy elmarasztalás, hogy.a teljesitést elvárók széles

mezőjében

tevékenységét és tevékenytetését mindig attól

milyen érdeket képvisel az, aki

minősiti.

Ha a fels60ktatásból nézik a gimnáziumi j,gazgatót vagy a gimnát "

ziumb61 az általános iskolai {gazgatót, azt Veszik figyelembe, hogy az

iskolájáb61kikertll~

tanu16knak milyen

~

tudásszint je. A

munkahe~

lyek, a társadalmi s~~rvek, ahol a tanul6k megjelennek lés a gyerekek rokonai, azaz a publikum/ azt nézik, milyen.neveltségi szintet nyujtott az iskola. A gyermek lUk a neveltségi.

szinth~k,

szülője mindkettőt

I

·elvárja. Sokan köztiT

a. szocializációnak azokat az

összetevőit

is, amelyek biztositása szinte kizárólagosan családi lehetőség és kö.l telesség. A tanári kar, azaz a nevelés-oktatás speciális

feladatána~

.elvégzésére létrejött csoport azt várja el az igazgatótól, hogy bizto·si tsa számára feladata ellátásához az alapvetően és meghatározóan

szüks~ges,

a felesleges feladatoktól mentes, nyugodt

kört. Az igazgató legyen megbizható szellemi nevelők

pares" befelé, a tanulók és vezető

vezető;

~s

stabil lég-

"primus inter'

é1:'dekeit szilárdan

védő

felelös

kifelé.

A Tanác's "MES" osztálya

/müvelődés,

egészségügy, sport/ azt

várja, hogy az iskolával ne legye'n iskolán kivül látható problémája. 6rizzék a jó hirnevet tUzön-vizen át, tehát a gyermekvédelmis eseteke't, a tanteremhiányt , a korszerü eszközeilátást ) munkaerögazdálkodást,iskolai karbantartást, lakóterületi népmüvelói feladatokat,

min~enféle ;szervidószakos, de rendizeresen rnégujuló kivánságainak t~ljesitését

/Népfront, Vöröskereszt, OTP, MtH,

ipar, Környezetvédelem,

Müvelődési

Ház,

Könyvterjésztő,

Rendőrség,

Tej-

Gyermekélelmezés)~ i

Posta, TSZ stb./ az igazgató oldja meg valahogyan, az Osztály által kért különböző kimutatásokat, tantárgyfelosztást, statisztikákat, stb. a kért

időben

és mennyiségben biztositsa .

. Azután még vannak egyéb szervezési, rendezési feladatok, - at-i tól függóen, hogy az iskola falun van vagy tisztségviselői

Tanács egyéb osztályai vagy

lakót~lepen

- amelyeket a,

kivánnak meg.

A felettes oktatási hatóságok és intézetek az innovativ 8zellern

tevőleges

megnyilatkozásait várják el .•

A Pártbizottságok az aktiv közéleti tevékénységet óhajtják és azt, hogya beosztott

nevelőket

is erre nevelje az igazgató.

A KISZ Bizottságok az iskola ifjusági mozgalmának szellemi ve"":,! zet~sét,

ci

diákok

a

diákankorm~nyzat,

termelőmunká.jának

a nyári KISZ. vagy uttör6tábor

segit~s~t~

szervezését: szorgalmazzák. "Nem tudom hány

tömegszervezet van Magyarországon - mondja az egyik

fővárosi

igazga7 1

tó - de az mind az iskolára számit. ts számit olyan feladatokban is; ami nem az iskola feladata lenne, de v~gre keli hajtani, meg kell

csinálni. Nagyon sok

szerv~zet

munkatervét olvastam el, és. kifogásol-

tam, hogy saját munkatervüket az iskolákkal oldják meg. Ráterveznek az iskolára. 11 "Volt olyan esetünk, hogy direktben kaptunk parancsot,

szabadidőben

ezt és ezt kell 9sinálni." Az igazgatótól valamennyien jó szolgálatot várnak el, ennek telje~itését vagy hiányát amindenn.apokban is érzékelhetően jutalmaz

ni vagy szankcionálni ~sak azok tudják, akik ~z igazgató állami felettesei vagy befolyással

v~nnak afel~ttesekre.

S mivel az igazgató elé támasztott.minden elvárásnak csak egy mágus tudna megfelelni, Ide az igazgatókat nem ezek

köréből

választ-

ják/ az igazgató is a maga képességeinek, szemléletének és elkötelezetts~gének

függvényében szelektál a feladatok között. Igy lesz amit

jól, lesz, amit kevésbé jól old meg. Ezért van az, hogy valaki 30 éve jó igazgató ennek, de nem jó annak a megitélése

sz~rint.

10-20~

Az

egyik jó-igazgató iskolájában magas szinvonalu a neveléS-Oktatás, mert az igazgató erre kötelezte el magát, a másik jó-igazgató iskolá~ jáb~n

példaszerü az adminisztrációs fegyelem és a hulladékgyUjtés,

mert annak az esik jobban kézre. Persze mindkett6nél azért a többi feladatot is .ellátják ugy-ahogy, mert mit is tehetnének? , Mivel mi nem mással, mint a pályakezdő tanárokkal foglalkozunk~ ez arra kényszerit, hogy az igazgatókat is, minden más szempontot féiretéve, a pályakezdő tanárok érdekeinek szemszög~b61 nézzük és it~l­ jUk meg. Mentségül szolgáljon, hogya pályakezdő tanárokat mint neve} lési tényezőket vizsgáltuk, tehát az őket érő megállapitásokat a ta,nulók

személyiségfejlődésének érdekéből

próbáljuk megtenni .

A

pályakezdő

tanár

Amikor az egyetemi vagy

főiskolai

diplomáját némi pihenés és utánajárás ő

percig

volt a

diák~

hallgató kézbe kapja friss

el~eltével

munkába áll. Addig a

neki szabták meg, hogy mit tanuljon,

miből

vizs-

gázzon, most pedig neki kell követelményeket támasztani, s azokat számonkérni',atudását átadni ugy, hogy közben nevel is, tanitványa.i életétmegszervezni, s egy nála j~gu

idősebb felnőttekból

s egyen~6 felelősségü tagjának lenni. S~ámos olyan feladatnak

k6teles eleget tenni, amelyeknek egy 5~lO ~vvel ezelőtti, ,

álló csoport egyen-

.

részéről

iskolás korában, de háta

lb

ugyan hallott-tudott néző

sem gondol arra a

,

,!szinmü<élvezete közben, hogya szinészi játékon kivül mit is kellett

még a szinháziaknak dolgozni a premier ig és utána is. FelkészUlt-e a pályake~d6

tanár a tanári munkára?

A tanár pályakezdésének

első percétől

nem egyszerUen 'önállóan,

hanem egyedül, teljesfelelósséggel tanit, nevel. Az, hogy

kezdő,

le-;;~

het szubjektiv mentség • Tevékenységének fejlesztő vagykárosi tó hatá-! sa azonban, amelyet akár az egyes tanuló személyiségére,akár az osiJ tály közö~ségére ~yakorol, objektiv, maradandó és visszavonhatatlarir Amikor a los n.

io

pályakezdő

munkába áll, kezébe nyomj ák ugyan a hivata-I"

,Nevelés és oktatás tervé "_t, a Házirendet és egyéb dokumentá'..J

ci6t, megmuta:t;ják neki, hogyan irjon be a naplóba. De felkészUlt-e arra, hogy neveljen-tanítson? A pedagógusképzésben a,szaktudományos képzés

általáb~n

szinvona-

las, az iskolában ez ritkán okoz gondot a pályakezd6knek. Annál több :nehéz~éget, problémát k~peznek a pszichológiai, a pedagógiai k~pz~s

• hiányosságai, a pedagógiai

k~szségek

szinte teljes kialakulatlansága.

!Az a néhány, kb 15 óra, amelyet szaktárgyank~nt a tanár a diploma megszerz~se

e16tt tanit, csupán izelit6 az oktató munkához, de sem a

tanitásra, még kevésbé az iskolai szit~st.

nevelőmunka

egészére nem ad felké-

A nevelés, oktatás folyamatában felhasználható pszichológi-

ai ismeretek,

szakmódszertan~,

pedagógiai készségek hiányában nem

tel jes s'zakember a diplomás pedagógus. A pedagógusképzés az iskolai nevelőmunka

és a t'anulók személyiségfejlesztési igényeihez képest

sajnálatos módon csupán nagyon csekély, kevéssé /felhasználhat6 mérté~­ ben vértezi fel a

jövendő

tanárokat, tanitókat. Azaz a pedagóguskép-i

zésból kibocsátott tanárokról még korántsem mondható el, hogy neve~ési

szakemberek,' Ahhoz, hogy azzá váljanak, sajátos módon, munka közben kell a

;$,zükséges ismerete'ket el saj átitani, ké s zségeket kifej les zteni, begyakorolni. A 8ajá~os ebben a dolgozva :szakmát tanuló f<;>lyamatban

az.~

h<:'gy.·a tanulás idején a munka folyamatában a tanuló mel,lett nem áll 'ott, a mester, nem irányit, nem tanit, nem

ellenőriz.

A~kezdés állapotára a hiányos ismeretek, a pedagógiai készsége~ 'kial~kulatlansága jellemző. Van, aki nagyon sok munkával, tanulással~ er6feszitéssel,>belső kontrollal megküzd a kezdés gondjaival és né-

hány évalattmegtan\llja a szakmát. Van, akiben a kezdés állapotára "

' , '

,

jeilemzőhibák"~ögző~nek, mert rutint sze~ez ~gyan, de az ismeretek hi~nyában rossz'peda~6giai stilus g~ökeresedikmeg nála s hosszu id6~'

re vagynyugdijig a kiabálós, a munkafolyamatban a káoszt megtür6, al megszégyenit6, az autokrata, az igénytelen, a m.egértésre képtelen, a szemet huny6, akiszámi thata.tlan, az örök

szenvedő.

marad. Az

iskolá~·

nak - a ta.nuI6knak,·a nevelőtestületnek, az iskolavezetésnek - kife. jezettérdeke, hogya pályakezdő jó szakemberré váljon. A munkakezdé~ sZákaszában 'ézt segiteni tés

különböző

lehetősége.

l~

mód6kon - egyedül az

iskolaveze~

Az

első

főnök

A találkozás az első igazgatóval, vezetővel, 'főnökkel, elöljápályakezdő

róval minden felnőtt

számára meghatározó vezető

életének' megkezdésekor a

jelentőségU,

képvisel~

mert önálló,

a hatalmat, 6 köz-

vetiti a társadalom és a munkahely elvárásait, az 6 személyisége és stilusa formálja a munkához, a munkatársakhoz való viszonyt, az ér-tékrend skáláját, ő segiti lehetőségeinek kitárását vagy elienkező­ leg:~ltorlaszolását,

6 befolyásolja a munka, a kötelesség, a fele-

--l~~s~g örömeit és kes~rveit. ~égid6sebb

A későbbi

f6nökkel való egyUttmUködést

korban isszinezi, befolyásolja az

els6,~mert

elso, de-

terminánsélményként ő mintázza meg a vezetőr6l alkotott képet. különböző

KUlönbözomtinkakörökben zetői

jelentősége

vari a

vezető

ve-

stilusának. Minél készebb, befejezettebbképzést nyujt valamely

képző intézmény egy adott szakmára, annál kevésbé kell, hogy befolyá~ solja -általában - a sáto

~zzel

vezető

a

pályakezdő

munkastilusának,kialakulá-

szemben, ha a szakma gyakorlásához a képzés nem tud tel-

jes felkészitést adni, nem befejezett, szUkségszerUen annál nagyobb szerepet játszik a lyakezdő

vezető

a szakmába való "beletanulás" idején a pá-:

munkához való viszonyának kialakitásában .

. A tanári pálya megkezdésekor nagyon nagy szerepe van az igazgar tónak, a

nevelőtestület

tudatos pedagógiai egységre való törekvésé-

nek - vagy annak hiányának. Annak, hogy segitik-e módszeresen a pályhkezdő

nevel6vé válását,

fejlődését

zitik beilleszkedését. Ez az a

pályakezdő

egész

jövendő

első

vagy magára hagyják,

~setleg nehe~

tanártársi kapcsolat meghatározó

tanári életutjára,

elősegiti

a

nevelői

mun-

ka hivatássá emelését vagy robottá süllyedését. Nézzük erról néhány pályakezdő

tanár véleményét.

l~

" ... E16vettem a telefonkönyvet volt az

első,

~s

v~gigjártam

ahol az igazgató leültetett. Attól a

az iskolákat. Ez perctől

kezdve,

hogy ide betettem a lábam, mindenki elfogadott. Itt mindenki segit6készen fordul az ember fel~.·Délutánonk~nt sokszor "kupaktanács" ala-kul; - t~dják, mi ~z, ami a másiknak gond, a gyermekekről beszélgetünk. Egy-egy ilyen délutáni beszélgetés a pszichológiai képzés hiányait enyhiti." "Államvizsga

előtt

sok problémám volt. Mint egy vadidegen be-

jöttem az .iskolába, kerestem az igazgatót. Az igazgató báosi a

gyere~

kekkel játszott. Megkértem, segitsen. Anyagot adott, instruált, sikerült az államvizsgám. Azt mondtam, boldog volnék, ha egyszer ilyen! légkörü tantestületbe kerülhetnék. Visszahoztam a kölcsönkapott

köny~

veket, akkor kezdtünk arról beszélgetni, mi lenne, ha idejönnék ... " "Megmondjuk minden problémánkat, akár kellemes, akár kellemetlen. Az igazgatónak is megmondjuk, mert mindent meg lehet vele tárgyalni. O a fónök, tudnia kell a problémákról, Amikor ugy érzi,

ten-~

nie kell valamit, tesz is. Korrekt ember a diri, nála jobbat el sem tudnék képzelni, jó az összhang." "Velünk nem foglalkoztak. Eleinte voltak kérdéseim,mert nem ment, ezekre rendszerint azt a választ kaptam: majd megtanulod. Inkább .nem kéI'ldezek már." "Nem sokkal

később~

hogy idekerültem,

kapt~m

gyelmeztetést, meri nyitva hagytam az ablakot.

Ne~,

egy irásbeli fivelem még nem

be~ i

s zél t .•• " "Szerettem, igényeltem, és mind a mai napig hiányolom, hogy val laki véleményt mondjon a munkámról." "Nem

törődnek

a

pályakezdőkkel,

mert sok van

belőlük.

Bedobtak

minket a mélyvizbe és mindent magunktól, a saját kárunkon kell 1\2

megti:inulni. Azonkivül, hogy két hónaponként les zidnak bennünket, nem.

tör6dik velünk a kutya sem. 1I

Mit kell tennie az. igazg~tóndk ;_h~_~"""-1?_:;~Ly.~~~~"~"zdÖ peí~agógiai készs~-­ ~lv-,~~t __ i~_~nybd

ge é·s pedagógiai tudatossága - az

és

megfelelő

mél"ték-

ben -·iejlődjön ·Igén;y:estör6dés az egész tantestülettel Ha:megnézünk egy olyan - az életben gyakori - családi szituá. ciót,élho~ az. apa és az anya .más-máselképzelések szerint és ellen..;.! iétes szUlóiattitUddel neveli gyermekeit, tapasztalhatjuk a gyere-

kek' szem~lyiségfej16dé.8ébene" neveiés sok problémáját, gondját,káro~ ·következményei·f~ Mikor .. az iskolai munka gyakorlatában találkozunk . ~

~.'

.

;

. '

az; ;

ilyen nevelés következményeit viselő tanulóval , a gyereket sajnálj~"k~ mert megszenvedi a~t,a ~zül6ket elmarasztaljuk. Vajon k~dvezőbb~e

al

'·helyzetakkór., ha a gyeiek nevelkedésének másik szinterén, az iskölá ban az ott tanit6, nevel6pedagógusokat ne~elői elké~ielések~

irányitanak;

más~rnás,

k~sztetnek

r

esetleg ellentétes.

iz összehangoltság hi-

?-nyában, elle~trnond6 ·követelm~nyekr.e,. mÓdszerekre? Az ~gyik tanár megr· "

. kivánja 'a •

"

fe~yelmezett,figyelmesmunkát, a másik6ráján zürzavar "

,

l

"

.

"

.

,

van, az .egyik $zámonké~i' afeladatok jó elvégzését, a másik a"zt ,sem "tudja', mit adott fel az e16z6 órán.' Az egyik hal'kszavu figyelmes, ésl figyelmet kivánó, a.másik próbálja

tulo~ditarti

a

gye~ek~ket.

Van,

igazságos, tisztességes, van, akit a hangulata irányit, Tudritt

ak~

dblog~

hogya pedagógiai szituációkban alkalmazott nevel6i reagálásokat, elr járásokat nem lehet uniformizálni. Minden pedagógus más-más s az a jó, ha a tanár ismerve önmagát) a saját nevelői tevékenys~g~be.

sze~élyiség~t

egy~nis§~,

épiti

br

De ez nem mond ellent annak, hogya nevel6k

pedagógiai koncepciója közös legyen, az értékekhez való ~3

viszonyulása~

összehangoltak. Amiként evidenciának számit, hogy egy családon belül a gyerek egészséges meg, ha

~z

'és egymást

fejlődését

szolgáló családi harmónia csak ugy valósitható

anya és apa tevékenysége és viszonyulásai összehangoltak kiegészitők,

méginkább az kell, hogy legyen egy olyan ne-

'veiési közegben, ahol a gyerekeket a tudatos nevelői hatások óránként változó sokasága éri. Ez magától értetődő, a nevelési egység közhely,nek számit, de megteremtése egy 20-40, sőt 100-120 nevelővel müködő iskolában egyáltalán nem.egyszerü, az€r~ sem, mert azzal is számolni kell, hogy mindegyik~evelő :h6zott a képző intézményéből több-keve,sebb pedagógiai'utravalót,'-lehet hogy 7-8

félébő17-8.félét;

/ta-

I I

,

'ni tó ,tanárképző, tudományegyetem, TE, Zenemüvészeti, KépzőmUvészeti;, tanárképzők/

mérnÖk-és egyéb vagy

több~kevesebb

nevelői

mindegyik más-más egyéniség: semmi,

tapasztalattal.

Atievelők összehangolt tevékenységének, a közös pedagógiai kon~

cepcióból k~induló nevelői eljárásokn~k, a ,szinvonalas és kiegyensu~!

lyo~ottmunkánaka~ az előfeltétele és meghatározója, hogy az igazgal 'tó: l./'igényes és következetes a nevelő-oktató munkát illető elvárá~aiban,

2./ ugyanakkor

korrekt értékeléseiben, humánus,törődő,

segitőkész

és

megértő

az iskola

minden dolgozójával. ,

,

Az'iga~gat6nak ekét viszonyulása: a mOnk~ végzéséhez és a mun

kát végz'ő személyekhez határozza meg döntően az iskola atmoszférájá-t Az iskola

légkör~

eltöltőtt

éveinek egész életükre ható élményanyagát, és ugyanakkor

meghatározza a

pedig meghatározza

pályakezdő

utjtiknak irányát.'

nevelők

elsősorban

a tanulók iskolában

beilleszkedésének, pedagógus élet-

:~Minden "

testÜletben kialakul egy sajátos, jellemz6 pedag6giai-

,

-pszichológiai 1~gk6p, ~melyetsz~~intem megszab az iskolavezet6k 6s ~ tapasztaltabb,neve16k vezet~si,

hevel~si stilusa. Nagyon fontosnak

, t~r;t9m~.,h()~y'e'z kedvez6 'le~;yen,; e+sösorbanaz iskola tanulóifjusága .

".

','.t':'

.It. ...: .

,"

"

.:

ét'dekéberi;~:a,e 'azert is, mert ez azegyikl~ghatásosabb példa~dás ar-. : . . .'" . ... :.' i':"'"' .. .' '. : . ~

ra;,'hogya~,fog+~lkp',zzék 'a pályák~zd6 tahi tványaival, hogy modell t é'. .. ....

~ "

".;

.

~:

. '

..

"

,

"

, tt.Nagypn, fC?ntos a nevel~testül~t ál talánö,s stilusa. Ha a fia ta- i .; .

~

-

iok' ~4tj~k,,:'~9gy ez a'stilus,jófbar4ti, ci gyerekeket megbecsülö szen;t-' .

i.

'~';

l'

::

lé~,;~~ü~:"~~,~ko~·:~](. is ilyent,'fognak ](ialaki ta'ni • ti t

~~<'~z~:~g~zgatÓ' e'ls6sorbanpedag6gu~nak érzi magát, akkor az is.4 kola 1:aÍ)~i6:i.nakénev~lése',.okta.t,ása ' primátust élvez nála minden egyéb i

felada't,iközött" következésképpe!l kell, hogy legyen nevelési koncepci-, ,

"

:ója is. 'Smivel 'hatalmi sz6valelveket tigy nevelési elveket seml el., ,fogadtat:r(i nem lehet" ezek számára igyekszik megnyerni beosztott kol"'; l',

."

l

lé~áit~ Ez pedagógiai vitákhoz vezet. A pedagógiai viták alkalmával

: gyakorl~ti tapasztalatok és elméleti, ,tudományos Ipl. nevelés~okta: tás-lélektanilmegállapi tások soriiko znak fel' egyik-másik vélemény

m6~

. "OttUlUnk ' délután' a tanáriban és valamelyik elmondja, hogy ez-I : zel a kislánnya.l~ ezzel a fiuval ez a helyzet, nem tudom, mit csinál-I jak,' mit mondjak neki, a szü16knek, stb';,' mi a véleményetek? ts akkori :megiridul ,egy hosszu vita 'és

eg~szeI"C'Sak kikristályosodik 'egy olyan per

dag6giai el,járás, 'tanács', amit 'már eredményesen lehet továbbadni, al'" kalrnazni." A viták után ugyan nem születhet meg rögtön a mindenki által el~ fogadott közöS álláspont, de ezek a viták csiszolják össze egy-egy ner ve16testUlet pedagógiai nézeteit, ezek a viták teremtik meg azt az l~

nevelőtestület

;ahol végülis, ;rnegformálódik az adott ,egysége" ',egységes:~ljár'ás,áinak r~ndszere. ,:

.:

.... ,

..

",

P~
;kezd6

. : .• '

I

számára ! e,zek a vi ták adnak alkalma t a mások-

"ai6'~ta.riul'4srá ~" a .. saját~éz~t:eiknek és ':

: .»

<".'

'.'~.',

:.,,':'

"

.

<,"~. ,:~.,~t:~ .. :'.~.'~.

.'~.~. ~'~' ....

",_ ;.

'\. . f:":::.

.

.

a még nemrég tanult elmé-

.

"

•

*s~e~e t é ikn7k,a. gyá k0J:'l á t tál való S~ emb e si té sé r e .,ka pu t t ár nak

··~(;g~ndR*f~~~~~~·'~ ··:?Y;é,?Y:~~4ag6g~ai, za~ó4s.zertani

probléi

S

.'. '\n~'lyürt i;ei!enlzé;s'é~~,,·'~dn~k leh~t,~'~éget'~ ," .. ;;".<

,',

~t~':~.:<

i"'~', ~; .. "

. >.

... ;..

3

. -t.. ' <

.'

,':

",'

'.'

o",

,'"

~

':', .

•

neve16t~stUletben :,iÓly6 pedagóg'iai;;;·vi ták,'~.\:ped~g6gusJ<épzés ,',

.'

....'~,

.

.:"

': ."."'.,:",:,.":,.'.,,,,,';

.,,"

....

"

.

·±' . p6:ti6;::r'~·~j9bhYf;6btimo.k~ }A.nlely'ik.igazgat,,6v~i:::oil'yeri ·vit'ák~tle·., ;:"i"~:;'>. .:':';",\:::'.~,' ,'~+ :',',{, :'y' ~~::;.;,\'> .", .".~"", ,~;" .:' . "" .. ,.,.! .,' ,," ,.:' "':, ':" .\ •. ;:;',1:;;",t:"';t :.,.:~" , ;~9-tn'l:; ,.atiI1Clk'!~4 ~nst!'iukci6l. t'ne,lIl'<]átszák ,kl. ,:.me~ta ve,4ei:6i '.Il:"" , ';: ",

n

'-1I:"'L!.v;.;;=·'t'~;':.t~d~~" ·:te~'i~iélye.. tá.Ín~ga t ja.;' '~'zek':~, ;oi€'mi~~·>~dják. egy .,.',o,~"~··.,~,

'"""1""

.•

r.",

.~~

.'"

_c!, • • •

r~~,

:",'

':

:

,"

•

J.';'

~

:.,-:.:;.~

.•

',"

. . . , ••••

~qi~t'j)eh'a '~.tuic3.jcJ.o~k'éppeni' pedagógia~nevelés,t,~ 'Ehhez p~rsze a~ ..

,',.;,:,,'(.,.

"

'

, ' ' ' ' ' '

.

'

=q·,I,;·'-'I",.'",p~4ag6giaf kulturája nélkülöihetetle~ •. •

'.

;~ •.. /

: .

'

.

'

"

,

'f,

•

,bogy mennyire' töro'dil<, az:iga~gató 'a ,t,e.stÜlet lég ....

ne~~lésikérdésekr6l fbíy6.'spontá~

~;'.tIÍ!e:l1~ t t

a dönké p zé s, .to V?;bl:> ké p zé s •. · nevelési ét>tekEi! ~l~etek 6ZU1<j-

"i'té'rn~ival ,'\szinvona.lával "

\..:~,,::.....

'.

viták,és ,beszélf.o;.

'

II

.!

'ri~,"köZbE?ns6'Vbenpedi,gp~dag6giai tár~yut.;. E 4ek ~~gtartásaaf ,

'

Ez~ei' $zirite.kény~,ze~itjük dket', 'h6gY:',f9g1~lkbz, rtevelés,i.. értekezleten ls gyakran ki t~rtirik\'·H~gy';;'·é~y

6g1~:i. fóg~ió~', tnegmagyárázására, f

felelevenité s~~e·.'

Erre' nem;

'\-'>f1atal~knak,. de a . tapasztalt 'pedagógusoknak-is f3zUkség,uk van, -;,.

"

,eredménye§ munkát enélkül nem lehet végezni,

ó ••

másképp elszüI'liÍ'

kul turális életébe' is bekapcsolódunk •• ,," szivesen ~égebben

~s

nyiltan beszél', vitatkozik

tanitó; egyaránt részt vállalnak házi vagy széle-

bemutató tanitásban, el6adások megtartásában, viták l~

felt~tele

bevezetésében $tb-ben - kialakulásának alapvet6 ba:r;.áti,segit,~készstilus

a humánus, .

•

"

, Az'

b'eosztött neve16kkel ·:'H~:1.;aze1.6bbiekben aZ,igazgat6 igényessége és t~dása, itt a ha-

,

,

talán :éza~kmai' árt410in - sok is., Ha egy ,vezető a ,vele egyUttmÚködésre;. "

'

',.it~él~'P~~S;libttjával n~in kepes, megtalál'ni \3. mindenkor korrekt é s ' egyrj ."

~

;'.).' -

.i

;.'ben~':a:: j6,'~zándékU, 'figye1mef.>:hangnernet,- az; ha' számithat is a, beo'sz"'!

~".f6ttj'a;·;.~~nk4jára; a'i :égyÜtt:tÍtÜködé~ére' ritkán. ':-~. ": ">",'

':

.

j:) .: .,,' . '. : ..

."

-

0'0'

,"'

•

- :

'


"

•

• • • •

•

A '.

..

jÓkapcsolatt~remtó , •

••

;

•

-pedagógusnález a tul.ajdonságkülönö-

~,'tud 6~iiriténfig'yelni és ,törődni amá,sik embérrel,annaf

'm~nkah~:lyi:és $ zemé lye

s gondjaival ,bajaival,

örömeivel egyaránt.

,"A!nevelc5k mindegyikére való figyelés :- s ezen bel\lltermészeter :' Sen.

az;arányokdisztingválása - sokidejé't ,energiáját veszi igériybe I

az '~ga~ga1:6nak, de hátazis,koián belül az' 6 saját ,iosztálya" a' nevet 16testUlet~) A'

s zemély.es'ériritk.ezé si

formák, az egyén! beszélgeté sek

"

.'

~á'ssal nem p6tölható'lehet'6ségeket . adnak az iga.zga tónak a beosztott ~eve16kkel;ja16j 6 kapcsolat ~egteremté sére '.

ttNagyon:sokat vagyok a testületi szobában, a nevel6kközött. Reggel, 'szÜhetekben,délután.- is. Nem mulik el nap, hogy ne legyek köt zöttUk és né besz~lgetn~nk Nem hátrány

az~

haa

ti

mondja egy igazgat6.

beos~tott

neve16

siereti~

becsüli igazgatóját.

Jobb kedvüen indul munkába, még inkább igyekszik elnyerni megbecsülét sét, s a még a

If

nem szeretem munkát" is szivesebben végzi. A másra

figyelni tudó ember észreveszi a szakmai problémákat, az egyéni am. biciókat, az egyéni gondokat, örömöket, bánatokat.

1\7

Az előzőekben a pályakezdőkt61 id~zeti v~lem€nyek között volt egy, amelyikben ez a kitétel szerepelt: ... Korrekt ember a diri, nála jobbat el sem tudnék képzelni, jó az összhang .•. " Ha összevetjük a pályak~zdőkkel

és az igazgatójukkal készült interjukat, azt tapasztal-

juk, hogy sajnos kevés iskolában esengenek össze a

vezető

és a veze-

tett ,vallomásai az iskola légköréről, a vezető vezetési stilusáról. ~an

Csak ott

összhang a véleményekben, ahol valójában van összhang,

harmónia a munkában, 'ahol az igazgató szavai nem manipuláltak, mert .

. a'

.

"

nevelőtestületi egységen, 'aj Ó légkörönvaló munkálkodás középponti

feladat. Mit'mond a fentiekben aposztrofált igazgató: "A

ugy illeszkednek be a leszkedika

nevelőtestületben,

pályakaz~6khöz.

sz6lut6szintfin, korrektül,

ahogya

pályakezdők

nevelőtestület

il-

Az elmult években megtanultuk, .hogy abf~ir

játékot játszunk

Mi nyitottan.indulunk feléjük és ezt

tőllik

apályakezdőkkel.

iselvárjuk. Amit az igaz-

,'ga1:6 beszél, ugyanazt mondja a helyettes igazgató, a munkaközösség vezetője

••. és komolyan figyelünk az

mindenfajta

sértődöttség

ő

/pályakezdők/

véleményükre is

nélkül, hogy mi tetszik, mi nem .•• és kia-

lakul az egész vezet6testülettel egy jó kapcsolat ••. " Mit is jelent a gyakorlatban a jó légkör? Hadd idézzek ennek

:

; illusztrálására két interju részletet. Az egyik egy általános iskolail ;igazgat6nak, a másik ugyan ebből az iskoiából egy pályakezdő tanárnak válaszaib61 néhány mondat. Igazgat6: "A koncepcióhoz keressük a az

idekerülő

megfelelő

embert.

Másrészről

viszont

fiatalok is alakitják ezt a koneepeiót. Mert azt maximá-'

lisan figyelembe vesszük, hogy kinek mi az retne csinálni. Az nagyon jó, ha az egyén érdeke találkozik. Ez a

koll~gáknak

l~

érdeklődési érdeklődése

köre, mit sze-: és az iskola

rögtön az elején sikerélményt

biztosit, mikor még sokan bajlódnak' a szakmai munkával. A fiatal kol~égák

is valóban sokat dolgoznak. Tanitanak, szakköröket vezetnek, . .,

.

versenye)<e,tnyernek és" takaritanak társadalmi munkában. Szeretjük őket,elfpgadjuk ,6ket'- bizunk'bennük •.• If Pályakezd6

fiA,in~gbecsül tség kérdés'énél én az iskolából indulok ki. Itt en-r

,ge~ 'nagY9I).~:rnegbécsUlnék. Igyeks ~eII\~:is',mindent megtenni . Ebben az is: ::kolábán'~~;.;~'s~okáS,,' negy

;i""rit'e'ré,s~sel:"n~m ';fukark~dnak.

na~yon'ió
~ersz~,".~~gyo,n

::jt~~ri~P'k~'j'e:~Y':~~ranyos,esetet:' Az "'f't'<~',j·'::, ",:r"

',; , '

,>;""

" ,

els6 évben

','

,;,~jutottam,hogyelkezd~em 's'~r:n~ • ,

L.'..

,

~

";

.

s

'az emberre, és az

elis~

soka tkelldol:go zni '. • . El-

'né~a

letörtem és egyszer

od~

"',

akkor kaptam egy kis cédulát, amin

~

',két kiskutya vol t ; fel a, fejjél:')~az ~gazgatón6 irta. Ezek apró dol~: ',.g0l<,,' de~z embernékcsudára jé>i:~sik. Jó a' törődés, sokfel61 kapunk

:':s~eg~ tség'et~z_ is~()lában'.~nny~' s'e~i:j~",séget ~.kedvességet ••. " .

.

.,

"AhO -

,

J. az ,igazgat6nak.a ',~

"..

.

beoszt0t.tja:Lval való kapcsolatát a jó mun;-

; katársiViszon~j,'~z"1gényes következetesség és bizalom, az 6szinte ,

\L

,

,~ ',.".

.

\.,

i

hangvétel domiri~nciája, ,'jellemzi, ottn~ncs tere a pletykás, . intrikus '" .. "'. '" _ . . . ' . , " a neve16munka<ertekel.t,romboló kll.kkezeseknek. A klikkez6knek rend,

. "

'

,

" " . :

\.'

"

szerint apályal<~zd6k iV,álnakáldozatául, mivel t6lük remélnek 'megerő-, sitést 'a csopo~tosulásOk~ a fiatal munkába áll6~ azonban még vértezet)... lenek az esetie~~s munkahely{ cselyetésekben. A 'pályakezd6ket é'ppe;I1 ,tapasztalat1anságuk, de egyben tenniakarásuk miatt' sok1<;al, inkább megérint minden j 6 és minden negativum, amil egy iskolában jelen

van.' Tapasztalt

vezet6 tudja ezt, s igyekszik fia!-

'tal 'munka társaitsegi teni "abban, hogy minél hamarabb, minél mélyebb gyökeret eresszenek els6 munkahelyUkön. Egyik kitUnó példája ennek az; ;acsepeli ig,azgató,' aki 'b~mutató tanitással egybekötött "szülői érte-: . "lkezletet"', tartott

pályakezdő

pedagógusai szüleinek. fiA fiatalok máskéAt l~

előttem,

állnak

Tess~k nézz~k

hogy barátságot kötöttem szüleikkel.

meg hol tan i t, hogyan tani -t, milyen az a munka, amelyik meg is tartja embernek a saját anyukám

előtt

gyerek~t

... Azt az izgalmat 5 hogy

~n

tanitok, - azt az örömöt, hogy eljöhettek

az apukám, ~s

látták

gyermekük munkáját."

A segitség

A

lehetősége

az óralátogatásokon

pályakezdő szakemb~rré

válásában a

nevelőtestületi

szellem

mellett'rehdkivül nagy szerepe és fejlesztési lehetős~ge van az igaz,! gató óralátogatásainak. Mivel a

pályakezdő

pedagógusná.k a

felelőssége,

kötelességei,

tennivalói a tanórán semmivel sem kevesebbek, mint akkor, ha már 10-20-30 éve

tanit~

ellenben pedagógiai-pszichol6giaiismeretei hiá-

nyosak és elvontak, pedagógiai készsége kialakulatlan, módszertani kulturája szegényes, a tanulókkal való interakciókban bizonytalan; t~~ nitványainak, s neki magának egyaránt elsőrendU érdeke, hogy segitsé~ ,

"

!

get kapjon. Seglthet a szakfelUgyelet, a szakmai munkaközöss,ég, kUlö-! nösen szakmódszertani szempontból, de segitségadásuk éppen ezért

kor~

látozott is, ~ ko~~átozza még azt az időbeli lehetőségükis. Ezért a~ igazgató segitség~dása nélkülözhetetle~. Az igazgatói kinevezéssel együtt nyilván 'nem válik,senk{nek sajátjává az óra elemzésének tudása. Azt ug~anugy<~eg kell tanulnia az 'igazgatónak, ahogyan.megtanulták a szakfelügyelők~ a gyakorló iskola{ ,vezető tanárok. Az elemző, szakszerü, tárgyszerU órabirálatot, amely

,nem fülbesuttogó, nem finomkodó, nem szubjektiv, hanem pedagógiai ku1r turát, szakértelmet sugárzó. < Az óralátogatások elhanyagolása a zönyről

pályakezdők

munkája iránti

kö~

árulkodik. Márpedig a tani tási munka iránti közöny a nivótlan:n-g, 2Q

s igyatanulók alacsony szintü tanulásának egyik legf6bb okozója. A tapasztalat szerint az igazgatókat óralátogatásaiknak célját tek~ntve

igy lehetne tipizálni: Van, aki

- Abból~ ~~lból látogat pályakezdőket szisztematikusan, hogy megismery.e a látogatott

nevelőt

megismerj e, pedagógiai ké s z-

,sége,it, tudását,fejlessze, a nevelŐtestületi eljárásokat ösz,

( -

..

-

$zeha'ngolja,a ,s.zinvonalas tan i tási-tanulási metódusok fej'lesztésé~ ·s~gitsé.

Csak '.abból a 'ééÍb61 látogat, hogy megismerje beosztott jainak fehe'tsegét, ta ni tásistilusát', ,módszereit, ; a tanulókkal való kapcsola tát

,:feIké s zül tségét~

,- Csak abb6l acélból látogat, mer~ ez előirt feladata. - Ritkán látogat, nem

segitő

szándékkal, inkább azért, hogy

rajtakapja eSétleges hibáin a .

pályakezdőt.

.

.

,Ket-három óra meglátogatásával jószemü szakember képet alkothat a kez+dó'kollega lvagy nem ,kezdő/ munkájáról, felkészültségéről, de a fejj16dés hatékony seg-itségének elengedhetetlen feltétele az ennél gyakoribbés m6dszeres 6ralátogatás, a látottak

elemző

birálata; a látoga-

tások során a m6dszerek,'a pedagógiai készségek figyelemmel kisérése, tudatositása '. Apályakezdőknek

erre nem csak szükségük van, de igénylik is,

persze ,csak ott ,ahol az igazgató látogatásai és órabirálata

jóindulaj~'

tu segitó szándékról és hozzáértésr6l tanuskodik. Igy beszélnek

erről

ci pályakezdők:

"- az igazgat6 igyekezett a munkánkat azzal segiteni, hogy elmondta aZ)' 6ra tapasztalatait, .. nem a szaktárgy terén - hanem szerkezetileg , pe-l dagógiailag, könyveket ajánlott vagy éppen a kezqnkbe adta, hogy mes elolvasni. Az

első

látogatás után tudtam, hogy ez segitség a

2+

érde~

örülök is neki."

munkámban~

"Az igazgató tanácsai éppen arra vonatkoztak, amir'e a legna-· gyobb szükségem van. A módszerek kiválasztására, az arányokra és minda~ra~

amit én magam nagyon nehezen tudok lemérni. Nagyon jók vol-

tak az óra utáni megbeszélések.

II

,f'Az igazgató bácsi birálatát tudtam legjobban hasznositani. Szeretném~

ha töpbször látogatna, nem annyira, mint igazgató, hanem

mint'tanár, mert olyan hasznos, amit mond." igaz az, hogyapályakezdéSk rettegnek az óralátogatástól,

~em

zaklatásnak veszik ait, séSt, gyakorló iskoláiban,ahhoz

his~en

~zoktak

eddig

az~egyetem

és a

főiskola

hozzá, hogyóráikon ott Ul a veze1

, téS tanár, aki minden megtartott óra után részletes, elemzéS, tanácsa-, ,

I

dó birálatot mond. Igénylik is az' óralátogatást és a jószándéku, ér-l

tó birálat segitségét. I

~.~.tn,

.

.'~

.

mint igazgató szeretném, ha a pályakezdéS pedagógus a

.

.

e~őttisbizonyi tani,

tantestület ,

; ' : ,

,

.

tudna.

,

<5

nem tud m9,gatól bizonyi ta-;

'

,

ni, ha'én nem adok lehetőséget neki arra, hogy bizonyitson .•• Tehát 'feladatomnak érzelIl, hogy ez sikerlllj,ön",. Hogy ez nem hiábavaló, az -'is mutatja; hogy ezek, r'

•

,

a pályakezdéS

fiatalok, akik három éve vannak

..

,

.

.

itt, már 'három ~edagógiai pályázaton nyertek elséS ~s második dijat, tartottak bemutat6tanitást és sokat $ nagyón sokat és lelkesen doli

, :," k .,

.,:gozna

t

,rf ••

Ha itt 'és most ezzel befejezódne e tanulmány" 'az a kép maradna hogyaz.igazgat6k elséSrendü feladatuknak tekintik a szinvo,

,

.

nalas.

'neVelő-oktató munkát, ez áll munkavégzésUk középpontjában, ezé~t '"

.

;mindent,megteszn~k

.

a saját és

él

beosztott

nevelők

pedagógiai, pszi
16giaiés ~ltalános' kulturájuk emeléséért. Szerencséve vannak ilyen igazga,tók, aZ eddig felhasznált idéze'teket,)tőlük~'"köicsönöztem. Szemb~ kell nézni azonban azzal, hogy!ók va~rtak kisebbségben.

2f

Tapasztalataink az igazgatókról

- A megk€rdezettiga!gatók közlil a pályakezd6 tanárok pedagógiai felk~szülts~g€t

tul elm€letinek, kev€snek, illetve hiányosnak tart-

ja 80 %. . - Ezzel szemben beosztott pályakezd6 tanáraik az iskolavezetés órabirálatából hasznositani tudo.tt Eedag6giai téren

-A' pályakez'dók kevésnek,

ill~tve

sokat

28,9 %

keveset

28,2 %

semmít

42,8 %

pszich:9.~ó~&~.ai f~lkés.zql ts~g€t

hiányosftak tartja az igazgatók 78

tul elméletinek, %~a.

- Azonb~n a ~ályakezdők az órabirálatból hasznositani tudtak a pszichológia terén

sokat

9,8 %

keveset

5,1 %

semmit

85,1. %

Az igazgat6k 61 i-a szerint a nevelési szituációk megOldásában, 57 % s~e~int a tanulási folyamat gyobb segítségre a fiatal

meg6zervez~sében

szorulnak a legna-

tanerők.

Mit tesznek hát, hogya

pályakezdő

diplomás tanárrá váljon;

~hogy a fiatal kolleg~ által tanitott 150-200 tanuló szinvonalas neve-l

!

~lésben részesüljön?

213

Dralátogatások gyakorisága pályakezdő

az igazgató szerint Ő

soha

tanár szerint

igazgató vagy helyettese

maga nem.~átogat

sosem volt az óráján

8

46

11 %

10 % nem válaszol

II

l-2 szer

93

48 '%

1 ... 2 szer

106

24

3-5 ször

36

19 %

3-5 ször

195

45 %

rendszeresen

45

23 %

visszatérően

87

20 %

%

Mi lehet az oka ,hogy a 46 pá1yakezdót nem látogatták meg iskol~juk vezet6i?Tulisufolt lakótelepi iskolában tanitanak? Van, aki

igen, de

v~n

közöttük faluri,

'nltó is .'.Nem volt még rá

budapesti gimnáziurnbanta-

idő?"

l.'evet tanit

Közülük

,',2,éve tanit

14

t~nit

18

'3 eve

,A

kisvárosban~

46 .... ból '24

van lebból 8

fő

3 éve ·"tanit/, akinek sem igázgató, sem

'szakfe'lUg:yelő, de mégcsak egykollega sem ü! t be soha az órájára .

A 1=öbbiek közül, akiket látogattak, 71 'elmondta, J10gy volt

ugyan az óráján 'az. igazgatpja, de az 6rflb il;' ála.tból az eg világon sem'" mit sem tlJ'dbtt hasznOsitani . :'Mikor'óra ~tán'kij'öttünkaz:~sztáiyb6l"az igazga't6nó azt mondta: ah-!.

'

,hoz:képest~:ne~is<'~iolt, olyan.ros'sz. ,Ez volt az 6rabirálat. Dehogy mi~

,hez képest, 'azt ma sem :tudom'." .' ,"Az , elmult évben .Vólt az igazgat6 az 6r ámo n , de az 6rabirálattal ma is adós~" Az egyik igazgató elmondta, hogy látogatni nincs ugyan ideje,

de azért'lI minden tanévzáró értekezleten a pályakezdők munkájár61 részletes elemzést ismertetünk. Ezt szeretnénk megva16sitanitovábbra

is.~·

Egy másik

"Elsősorban

a szakmai mUrikaközösségi foglalkozásokon veszek

részt, megfigyelem az aktivitásukat." Egy harmadik "Sok órát nem látogattam náluk, mert véleményem a követattól senki nem lesz okosabb, ha én elmondom neki, hogy ó mit

kező:

hibázott el, j ózan paraszt es'ze mindenkinek van. II . Az egyik fóvárosi ál tal~nos iskolában, ahol az öt

pályakezdő

közUl/2-3 éve tanitanak/ hármat még nem látogatott meg az iskolave~etés",

négy á nevelési" problémákkal való

kUzködésről

mesél:

YA;.;nev'elési problémák nem nagyon találkoznak a tanári karral ... " ,'"'!.f!.'·törődést . : ,~ :

'1·

nem tartom senunilyennek. Senki nem kérdez, senkit nem ér ...

,<{ekel~' figyelmen ki vUI h9-gynak." >"Ugy éreztem, rosszul' csinálom, kell a kontroll, megkértem a volt fő~ i:skolai tanszékemm6dszertanosát, ki is jött, megnézte két órámat, u,tána jól megbeszéltUk. Az iskola

vezetősége

huzta a száját •.. "

"Egészen más nevelési attitüdök vannak az iskolában, mindenki mást tart fontosnak." ts mit tart fontosnak az igazgató: fiA

pályakezdőkkel

nincs gondunk,

lelkesen éi jól dolgoznak, egynél adminisztrációs gondunk van, Kimon~ ,

I

dottan a.dminisztrativ tunyaság o Ennek ellenére, ha bemegyünk az órá'ját megnézni, az intelligens, értelmes nagyon jó óra, Hogy mi les~ vale?Megbeszéltük, hogy amennyiben igy fOlytatja munkáját, elválnak' !

ut jaink. " Van tehát olyan igazgató /tipus/, aki nem látogat ugyan, de lemény t, itéletet mond a-tanár munkájáról, -

különböző

vé~

értesülései

alapján. "Senki nem volt még bent az órámon. Honnan tudják, hogy én hogyan dölgozom, hogya.n alkotnak véleményt, ha sehol senki. Tavaly még -szabályos sértésnek vettem, idén már ... "

Van, aki alig-alig látogat, de

akk01'

az adminisztráci()s

fegyf.:-

k~z~ppontjában.

lern áll €rdekl6d€se

/Rosszindulatunak kellene lenni ahhoz, hogy 6sszehasOJllitsuk ebben,: de nemcsak ebben az igazgatói interjuban az adminisztráció, lel~ár,·seléjteié~,jegyz6könyv stb. €s a gyerek, nevel€s, tanitás

i:JpUSU 'kifejezések e'16fordulási arányát. Egyet€rtve azzal, hogy a

ren'~

detlen,ügyvitét zavarja, rontja a lényegi munkát; azzal mégsem tudunk

egye:t:ét\t~n'i,amit'6S igazgató javasol:, hogyapedagógusképzésben ta'.'

;'

.t

,"

.

":"

/

.

".,

.

,'riit~anak'acimini sztrác 16s

ismer:eteket I~/

$p,k\.,4-gazgatót 'csak aza szándék vezet, hogy 6· ismerje meg a pá~ !;. :;-

",

,":

'

ly&kezd6~t""s,.enn~l' alig megy tovább •

. uA;,;t9-n6raitevék.enység J.egjobb megfigyelési területe, a napközi';' ~otthonf)Il\inka;t.i. ott minden neve16 a' házi feladaton keresztülmu;-

"ta"tja :~z,,6rán végzett munkáját." ,

,v;l~ls~.félévbensosem :

; ' "

>

•

~tánanézni,;h.ogymilyen .

"

!._

,~

'

megyek órát látogatni, csak egy id6,.után kezdek

_

!,

'\

1

is az a pedagógus. Az els6benyomásaimat sot

l

Sem,- s\zo~tamel~ondani,le $e Ulök velÚk beszélgetni az els6 16raláto-

gatásután ••• " ·Nem kétséges, hogy mindenvezet6nek meg 1<ell ismel?ni beosztott 1 jait,. -:- siámos okból •. Az, hogy az igazga,tó óralátogatása pályakezd6 taná!'ainakmegism~résétis szolgálja,. természetes 'és s~Ukséges is.

De

ott, ~hol az6ralátogatások célji csupán erre szoritkozik, ott az igazgat6 p.rtt61 ,a léhet6ségr6l mond le ~. amely lehet6sé'g csakis és'egye~ ; dUl az igazgató 'számára adott és amely nélkül a tanulók szinvonalas

. nevel6munkája elképzelhetetlen. Nevezetesen arról van szó, hogy miközben ~egit a kezdőknek a h$',lyes pedagógiai stilus kialaki tásában, / s mindabban, ami ezzel jár"! sciját pedagógiai koncépci6ját terjeszti, er6siti, s az egész nevelő,,:,

2\6

testület pedagógiai és morális egységét növeli. Amelyik igazgatónak pályakezdők

fontos a

tanárrá nevelése, munkájuk segitése, az rendsze-

rint rendelkezik az eg~sz nevelőtestUletre kisug~rzó tudatos nevelési ;.

koncepci6val is.'

Jellemzően

interjukia~~lyekb61

tett

bizonyit ják ezt a

készi-

egyértelmüen kiderül, hogy azokban az isko-

lákban, ahol az igazgat6 rendszeresen, őket

pályakezdőkkel

fejlesztő cél~attal

látogatja,

és hasznosnak érzik az 6rabirálatot, ot.t a fiatal tanárok szin,

.

,

"

te, kivétel nélkUlbeszéltel<' . a pedagógiai vi tákr61, nevelési egys~gre - .

'.

"

va16,törekvés,r61és akpllégák segitő~észségérói iskolcii és magánjelproblémá.kbiin egyaránt. - . trről vall,' 83. iskc:)lában '145 pályake;zdó. Ez a 'pozitiv oldal az

-'ig~zga1=6k

%'~át, apályakezdőknek 33 t-át, érinti. /Sok közöttük

43',

él,

falusi iskola.~ ·d,e van város~, fóvárosi ál taláncs iskola és gimnázium

I

is ezek kt;zött.1 i

-Csupán 5 olyan iskola van a mintánkban, ahol ugyan az igazgat~ ::

látogatásai gyakoriak, de a nevelőtestületi egységethiányolj'ák a pá:... .:.

..

",

"

"

lyake~dók,,' a 'légkö,l:"t,' a kOllegákat-közÖnyösnek ' itélik. ,

,

',Saj"átos egybéeséstálálhatÓ neg~tiv vonatkozásban is. Ahol az " igazgat6'nemig~n látogat" 6rát ,illetve akinél látogat is" az6rabi~álatnak,ott

zi kUlönösebb,haszn4t

I

az' sem ér-

a neve16testületiszobá-

,

,

i'ban·p~dag~giai k'rd's~kr61'nem szoktak'beszélgetni, a pályakezd6k

.

problé~áikkal

i ~'tanulmányaik

r

egyedül maradnak. A nevelési egységretörekvésn6l csak során hallottak ,valamit; nem is hisznek benrie. Ezekben

-

; az isk6lákban a pályakezdők ~z iskolavezetés, a tapasztaltabb kolle: gák

részéről

nem éreznek

érdeklődést,

törődést

sem munkájuk, sem sze"-

mélyük iránt. Ugy érzik, teljesen magukra vannak hagyva. Mi lehet az oka annak, hogy a meglátogatott iskolák 57 %-ában, : ami a mintában szerep16

pályakezdők

61 %-át érinti, a

pályakezdő

tanárok segitése kevés, néha semmi, nevelési

kérdésekről

spontán be-

szélgetések, viták ritka jelenségek, a kollegák egymás munkája iránt inkább közönyt, mint segit6kész

érdeklődést

mutathak.

Jellemző

példa

erre egy'fiatal vallomása:

'I ... Itt

é~zem,

ugy

hogy elveszek,mert csak az önkontrollra vagyok

utalva s félek, hogy ez ~em elég~ A gyerekeknél bármilyen szidás hatástalana

~n

megpofozom! Nem veszek e16 pálcát vagy mit tudom én, de'

odas,ózok. Egyszer még azuj jam nyoma_ is megmaradt. A gyerekek méltá-\ :I1~olják'E?z az egyetlen hatásos~ A kollegák tudják,h'em csinálQk tit':' :

.

:

kot be:Lóle., Még

ők

is:csinálják, csak figyelmeztettek, vigyázzak ne-

hogy valaki' vis~zaUs'sön ••• It

'

Az egy-kétezer tanulót, s ennek több pedagóg'll:st

elnyelő,mamutiskolák

megfelelően lOO~120

vagy annál

j.

igazgatói ha tehetségben, mU-

veltségbe~~ pedagógiai kulturában, .vezetői erényekben mégoly gazdag~~

lennének is, - amiben sajno~ nem bizhatunk - akkor 'sem' lennének képe~ ,

!

sek megoldani sem a pályakezd6 pedagógusok nevelését, sem a tantestU~' let pedagógiaieljárásainak összehangolását, - s igyatanulók szin;'vonalas ne~~lését, közösségalakitásának irányitását sem. Ezekben az iskolákban 'sok esetben több épUletrészben folyik a tanitás, a pedagó~ ,

.

'gusok a szünetekben, a lukas 6ráikon

ne~

találkoznak,az iskolának a-

:zokkal a neve16ivel, akik nem az <5 épUletrészUkben tanitanak~' De m€g :. azokban az iskolákban is, ahol a tani tás egy' nagy épületben történik ' i [

; la

kollegák találkozásai a szUkséges mértékhez képest nagyon ritkák,

imert a tanári szoba viszonylag kicsi, nem jut" hely benne mindenkinek. I

i

!A

pedagógus a kabinetben, szertárban~ laborban stb. talál. helyet ma-

;gának, érthet6 módon el is kerüli a tanári szobát, hiszen az óraközi :szün~tekben adódó 5-10 perc nyugalom nem képzelhet6 el egy olyan szo~ i

bában, ahol 100-150 ember rohan be és ki. Igy leginkább az azonos 2~

szakos tanárok találkoznak a szakmai munkaközösségek valamilyen szertárában. Ez ugyan a szaktárgy szempontjából hasznos, de az azonos szaktárgyat tanit6k nyilvánvalóan más-más osztályban tanitanak. Tehát egy adott osztályt

nevelő

tanárok nap mint nap, nem tudják ilyen fel-

tételek között egymással kicserélni véleményeiket, megbeszélni nevelési problémáikat. Amikor mégis sor kerül az egy-egy osztályt nevelÓk találkozására nevelési értekezleten vagy o.szt:ályoz6 konferencián, addigra az egyestanul6val, egyes osztállyaI adóciott öröm vagy probléma ,1nár elhanyványul t· vagy ellenkezőleg =. más minő'ségUvé vál t ,felhalmozó'dott. 'Találkoztunk olyan

nevelőt.estülett~l

is, ahol a 100

testület 70 tagja 30 éven aluli, töbhé kevésbé hez még képzeljük hozzá, hogya

felső

pályakezdő.

főből

A

álló

fentiek~..

tagozatos osztályoknak nincs sa-

, ját os ztálytermük , a kabinetrendszer ürügyén, de valójában a teremhi..., ány miatt állandóan óráról-órára vándorolnak. Ennek az otthontalanságnak a 'nevelési,hátrányaival most nincs mód foglalkozni, csupán

gondo~­

junk arra, hogy ha az osztályf6nöktalálkozni akar az osztályával egy-egy szünetben vagy az igazgató valamelyik tanárával, akkor a zsufolt folyosón táskákkalvándorló gyerekek tömegén át keresgélhetik 'egymást mig be nem csöngetnek az órára. Hosszan lehetne még soroIri

al

tulméretezett iskolák nehézségeit, de ennyi is elég ahhoz, hogy belássuk azt; bizo'nyos tanulólétszámot meghaladó mamut iskolák igazgatóinak nevelési kérdésekkel való'érdemi foglalkozása sziszifuszi munka. De a többi, az emberi-gyermeki közösség léptékü iskolák nagyobb részében is megoldatlan gondot jelent a

nevelői

stilusnak, beilleszke-

dési min6ségnek irányitása, segitése, figyelemmel kisérése, pedig ez a nevelés egyik

ala~vető

feliételeként jelentkezik.

e16fo~duló

Ritkábbah iskolai/

karrierj~nek

okt hogy az igazgató saját jövendó Inem

szolgálatába állit ja igazgatói

tev~kenységét,

a lakóterUleten

levő

t~

akar, alárendelve ezeknek az iskola §rdekeit.

teheti,

~lni

s

minden kinálkozó alk,alommal amely nevét ismeI't-

Gyakoribb ok, hogy az igazgató nem rendelkezik azzal a pedagógiai kulturával, általános

müvelts~ggel,

ne a szakszerU

ó~abirálatokra,

sz~lget6sekre,

az

c~lszerü

amelyek birtokában

nevelőtestületi

k~pes

lenbe~

közösséget alakitó

eg~sz iantestül~tneve16munkájának

szinvonalas

~s

irányitására. Ez~rt ,az apró, mihd~rinapi feladatokbadugva

fejét, lemond csak azóáltalaellátható leglényegesebb feladatról. ,

"

Ezért van az, h6gy

Bzámo~iskolában

a szinvonalas

nevelő~tani­

tó munka a tanári testület ~eghonosodott ~rtékrendjében nem kö~éppon~ ti kérd€s, nem az elsó helyet foglalja el, amiből azt a'következtet~~t kell levonni, hogy nem jó az iskola légköre, tehát nem jó a vezetés.

Az igazgatók és a közvetlen irányitás

Budapest

Főváros

\ MUve16dés- Egészségügy .. e.

ker. Tanácsa Sportosztál~

'.Gimnázium •••• SZB titkár Kedves Kollega! Tiszteletre mélt6 önöktól, hogy vezet6jük munkáját 'elismerik,

j€s a csökkentettjut~lomösszeg felemeléséé~t sz~lrtak., Vezetőjük

tev€kenység€t, mi is elismerjUk, a~onban a h~ngneme

min6sithetetlen volt, melyet Osztályunk iliet~kes Ugyintézőj€vel meg-' !

engedett magának. • .. A csökkentett jutalom összeg€n nem változtatunk!.

'Budapest,

1985~

junius

3~

X osztályvezető

3p

főváros

Ez a gimnázium a

lája, nevelési és oktatási jé,

mondhatni~

,pedagógiai

eredm~nyei

kulturában,vezetői ~s

e~yet

legkitünőbb

szellemü középisko-

egyaránt kimagaslóak, vezet6-

az ideális igazgató típusát testesíti meg müveltségben,

Az id€zett denben

egyik

lev~lb61

irányit ó

emberi kvalításaiban.

azonban kitUnik, hogy nem mindig ért min-

~s kinevező

hatóságának dolgozóival, s ezt ki

is meri mondani. Mi az irányadó abban, hogy egy igazgató jutalomban, elismer€sben vagy annak

megvonásábanr~szesül:

iskolája

neveIőmunká­

j ának rninős€'ge. vagy .~ helyi intézked~sek megj egyzés nélküli végrehaj~­ tása?

i

fent ádézettlevél azé~t árdemel itt kiemeit helyet, mert

nem elszigé'tel t szem~€letet takar.'

A területileg

illet€kes Tanács ... azaz a

kinevező

hatóság

~

az

iskolaigazgatóval szemben támasztott elvárásainak sorában - ál t'alában~ első

helyet foglalja el

az~

hogy az iskolával ne legyenek

kife~ "

lé látható gondok, az iskola felett k8zvetlenUl álló szervek nap mint nap utasitásainaké~ kérésein~k a vezető tegyen eleget. 'Az iskola

t~nulóinak ~saz~gés2

oktatásUgynek müvelt, pedagó-

giai kulturávalrendel~ez6,:gdndolkod6, kreativ szellemü vezetőre van sz:Uksége, akinek tev~kenységebenmindig a tanuló ércÍekei szerepelnek'első helyen. .

'

,

Az e1s6 elvárás megtestesit6jébenaz együttmüköctési készség és a komformizmusra való

hájl~m

dominál, a másikban a gyer,ekcentrikus

kreativitás. A kinevez6 hatóság az igazgatói kinevez€sn€l elvben

mindkétfaj~

ta tulajdonság együttest elvárja, de tudjuk, hogy az igazgatók gyakorlati munkájában a tanácsi dolgozók m€gis az els6nek emlitettet

€r~

t€kelik, s azt a legritkább esetben nézik, hogy milyen m€rtékben van jelen egy-egy iskolában agyerekcentrikus kreativ s~elleme.

Az igazsághoz hozzátartozik

~s

ez~rt

el kell mondani, hogya

meglátogatott 16 megye közül ,volt egy, ahol minden igazgatónak, akivel találkoztunk, a pedag6giai kulturája fejezetten 8zinvonalasvolt, s

~zt

iskolavezetési stilusa ki-

a pályakezd6ikkel készitett inter-

juk is igazolták. Feltételezhet6, hogyamegyének olyan vezet6i vannak, akik~ek az iskolák tartalmi munkája a fontos, s igy az igazgatók kiválasztásában, a t6lük való eivárásokban a pedagógiai szinvonal, aneveléscentrikus tevékenység dominál.

Kib6l lehet végülis igazgató? Csakis abból a peda'g6gusb6l , akit' az iskola felettes vezetői ismernek. Leszámitva azt a nem gyakori es~­ tet, hogy valakit összeköttetései révén emelnek ki, két u~ja van'annak, hogyatanárból igazgató lehessen. ped~­

l. Az igazgató a káderfejlesztési tervben számításba veszi azt a

g6gust, akivel jól tud együttmüködni, aki hatékonyan támogatja tö; rekvéseit, az illetékes'Tanács tudomására hozva javaslatát. 2. Valaki kitUnik mint uttöre; vagy KISZ vezet6 vagy

egy~b

mozgalmi

munk~ban.

/AzQk a tehetséges tanárok, akikre cl kiemelked6en igényes és ambiciózus szakmai munka a jellemz6, a gyakorlatban ritkán kerülnek a fenti két 6sbportba, s~aktudományos orientáltságuk más utak~a tere~ ' l i 6ket;

szakfelUgyelet,'tankönyvirá~,

stb./

Ez a kiválasztási m6d, - hanem is ideális

~.

Jn,ert nem mindig a

;legmegfele16bb személyt találja meg az igazgatói posztra, - mégis biztositja, hogy egy-egy tantestület tagjai közÜl általában a sebbek, a

vezet~Sre

alkalmasabbak

valamelyik~b6l

váljon vezet6.

többségUk potenciálisan alkalmas egy jó iskolaigazgató töltés~re.

tehets~ge~ Na~y

szerep~nek

be-

Hogy valóban jó igazgató lesz vagy sem, hogy adottságai, :

lehetős€gei

~'stilusban

: 6t

milyen megnyilvánulásokban realizálódnak, milyen

szilárdulnak meg, abban

külö~böző

érő

irányokból

megh~tározó

belső

vezetői

szerepet töltenek be az

elvárások ereje, sulya, divergenciája.

A nevelőmunka elvárásainak egy részéről esett már szó. Arról még nem, hogy a j~ né~előmunkának tárgyi feltételei is vannak: az iskola; épület állaga, ·tornaterem, sportudvar,

ebédlő,

szertárak, laborok,di-

daktikai seg~deszközök, stb. léte vagy hiánya; az iskola anyagi ell átottsága •• 8 egy kicsit ide tartozik még az iskola dolgozóinak bérszin:vonala is. Ezek a feltételek iskolánként a~

nagyrészt az igazgató

vezetői,

különbözőek,

szervezőtehetség~n,

.ügyeskedésén, a felettes /tanácsi/ hatóságnál való lik.

Természete~en

hogy milyenek, ügyességén -

elismerts~gén

mu-

ez utóbbitól függ az igazgató bére, jutalmazásának

mértéke is. ·Annak az igazgatónak cséje, aki a

különböző

/nevelőtestületnek,

irányokból és

különböző

iskolának/ van szerenszintekről érkező

elváT

rások viszonylagos összhangjával találkOzik, akinek nap mint n,ap nem kell megütközni, manipulálni, kijátszani és lavirozni a hiv'a'talosan dekla~ált és a valóságban dijazott,- megkivánt elvárások k~zött.

Ilyen szerencsés helyzetü igazgató és iskola nagyon ritka. - Marad az, hogy vagy nagy tehetséggel, majdhogy zsenialitással manipulál az igazgatÓ'a deklarált és a csak rövid távon sikert hozó, de dijazott

elvá~ások

k6zött,

- vagy csak a dek1.aráltés helyes elvekhez tartja magát és

előbb

utóbb

elvérzik, - vagy szellemi tunyaságból, szervilizmusból mindig az elvárt napi felada:tok megoldásán buzgolkodik, bevallatlanul vállalva az iskola nevelő-oktató

munkájának szinvonaltalanságát, /Igy válhat egy tehetséges 3~

pály~kezdőből

fiatal

10-20

~v

mulva a

tehet~~ges

fiatal diplomás ki-

bontakozását gátló rossz igazgatóI. Aki volt már iskolaigazgató, az ismeri a

k~pletet,

aki nem volt,

annak kedvéért néhány példa: - Az egyik uj lakótelepi nagy iskola igazgatója-tanévkezdéskor

felada~

.i"

tul kc?-pta, ,hogy az épület minden' helyiségéről azonnal ké szitsen alaprajzot. Konfliktus: A tanávkezdéskor rajzoljon

"agyanevelőmunkát,

a2.

iskola él~tét szervezze~ -,Sok belyen gyakori kérés: ~ tanuiók különböző ünnepség~ken adjanak müsort- tanitási

idő

alatt.

Konfliktus: tanuljunk, vagy szerepeljünk? ~ N~gy a vesz'lyeztetett tanulók s~áma, sok esetben azonnali intézet~

elhelyezésre lenne szükség. Intézeti elhelyezésre nincs mód, ne zaklassák folyton a Tanács gyámügyisét. Konfliktui: az alkoholista, iüllött papa vagy az iskola erősza­ koskodjon? - A Népfront kijelölte az iskolát, vállaljon védnökséget az egyik kö,. zeli park tisztasága felett. Konfliktus: A 'tanár néni készüljön délután a másnapi óráira vagy eldobál t' sö'rös Uvegeket szedjen osztályával? Ebben a témakörben hadd idézzem az

egyik~udapesti

lakótelepi

iskola igazgatójának szavait: "Nem tudunk

takaritónőt

felvenni, mert

nind~

státusz, nincs rá pénz.

Tehát gyakran a gyerekek strázsálnak óra'helyett a kapuban. Ut törő Ugyelet is ugyanigy van, tanitási órán is. A kapuügyelet intézményes±tett rendszer. Ha megengedném magamnak azt a luxust, teljes tiltakoznék az ellen, amit felettes fórumok 3tt

előirnak,

erőmmel

megadnak

meghatároznak, hogy szorgalmi

elvigyék a gyerekeke t társadal-

időben

mi munkára. Gereblyézni, ásni, szemetet szedni, a várost tisztába tenni, dekorálni, közterületet takaritani. Akkor természetesen a gyerek nem tanul, a pedagógus nem tanit. Nincs megtartva az óra, de ez 'ellen apelláta nincs, mert ha szól az ember, akkor

ő

és az iskolája

a rebellis! 90 gyer'ekünket egy adott vállala t el vi tte takaritani, voltak hiva,talos munkások is, akik a gyer,ekeinknek kiadták a szerszámokat, de 6k maguk nem dolgoztak, nézték agyerekeket . A jU~

aláiratott a gyerekekkel egy listát, hogy részt

vett~k

vezető­

a baleset-

védeimi oktatásban, majd papirost61 eltünt. Baleseti oktatás nem volt, 've zetó nem volt, a gyerekek hol do'lgo ztak" hol rendetlenkedtek • Ezen kivül vannak rends.zeres kampányok,. hol papirt

hol rongyot,

gyűjitenek,.

hol vasat. Ez ugy 'történik, hogy hatalmas kontenert kis:z·állit a MtH. A gyerekek házról házra járnak. Amit ezzel kiprovokálunk az balesetveszélyes, egészségtelen, a kiskoruak ,ellen könnyen

elkövethető

sőt

én

ves zélyeztetettségnek tartom.

A konténert odaszá11i tották, szereztUnk egy,

fürdős,zohai

tanár reggel 1/2 7 -re bejött, 3/4 8-ig mérték a pd1p>irt"

mérl,eg.e·t, a u;támra~

a:z órára,. Természetesen az iskola környéke nagy te·rrtlleten dött, ehhez hozzájárult, hogya környék

mentek

s'zcemetelő­

munkásszál16~ környékér6~,

amelyek arnugyis koszosak, azt ma.ndták, hogy a:zt is a gyerekek csinálták. Ezek után nemcsak a papirgyUjtés szemetjét, ha.nem, a munká,s·g;zál16k kaszát is a gyerekek takaritották, mert a I<öJÁL elrehdelte." A példákat hosszasan lehetne még sorolni. De a l€nyeg egyszerUen az, hogy az iskola nevel6-oktató munkájának az érdeke és a helyi szervek rövid távu intézkedéseinek napi érdekei sok esetben nem egyeznek meg,

3~

sőt,

esetenként ellentétesek.

Jogosan

megkérdezhető,

hogya helyi tanácsok illetékes osztá-

lyának dolgozói rendelkeznek-e olyan iskolapolitikai áttekintéssel, pedagógiai szakértelemmel, hogy az oktatásügy érdekeinek megfelelöen hozzák meg intézkedéseiket, irányitsák a hozzájuk tartozó általános iskolákat és gimnáziumokat. Avagy talán a helyi tanács vb

őket

sem

mindig azért "dijazza", ami a deklarált oktatáspolitikai koncepciókkal megegyezik. Nemegyszer fel is

vetődik

az a kérdés, hogy alkalmasak-e a he-

lyi tanácsok az iskolák pedagógiai irányitására. Nem lenne-e célszerÜhh, ha egy szük, lokális érdekekt61 némileg független, kompetens testület irányitaná az iskolák müködését. Egy ujonnan kinevezett igazgatónak' nem egyszerUen sok a munkája, de nagyon sokrétü is. Számos olyan tipusu feladatot kell titania, aminek a

pedagógu~

elsajá~

szakmához semmiféle közvetlen köze nincs,

amilyen feladatokkal képzése, beosztott tanári munkája során nem

ta~

. lálkozott. t::ppen ezért rendkivül nehéz megtalálnia azt az egyensulyt, amelynek révén szert téve a vezetés által megkivánt ismeretekre, meg tudja 6rizni pedagógus énjét. Méghozzá ugy, hogy'a mindennapok szer~ teágazó és bonyolult feladatai között tevékenységében az irányt és a mércét a tanulók nevelésének érdekei szabják meg. Ha szilárd

meggyőződéssel

tart ki e mellett, ha nem

1ja fel

pedagógiai elveit, hanem növeli pedagógiai, pszichológiai kulturáját, akkor saját belső igényéből is megtanulja a taná~i testület nevel6munkájának irányitását, összehangolását, pedagógiai koncepciójának elfogadtatását. Ha ... a

felső

és a középszintek elvárásai is megegyeznének.

De a fentiek megvalósitása nem egyszerU a mégoly

kitünő

kvalitásu i-

gazgatónak sem. Hiszen a mindennapos ütközései, vitái nem a Miniszter'reJ 3~

vannak és nem is az ismeri vagy marasztalja el munkáját. Elismerést, elmarasztalást, fizetésemelést, jutalmat a maga és iskolája számára a helyi szervekt61 kapja. Az a gimnáziumi igazgató, aki a

Fővárosi

Tanács logikus intéz-

kedéséfi"ez tartotta magcÍt, a kerületi tanácséval f3zemben, csökkentett jutalom6sszegre itéltetett. Miután a Minisztérium intézkedett az adminisztrációs terh~k ?~ökkentése

ügyében, több igazgató elmondta, hogy náluk minden maradt

.'arégiben; a sokszáz felesleges, d.e kötelező kimutatás, jelentés, a ';tantárgyfelosztás többszöri változata, stb. Nem véletlen, hogy vannak _ adminisztráció centrikus igazgatók: " •..

ne~rncsak

a jegyek árusitásában

v,esz részt a fiatal kollega, nagyon szép ügyeleti kimutatás·t készitett, maximálisan jó róla a véleményem." Az elvárások közötti ellentmondások és a sok munka növeli a pályakezdőkkel

Nemcsak a

való foglalkozás terén is az elháritó mechanizmusokat.

lakótel~pi

nagy iskolákban, amir6l azt mondják a fiatal kol-

legák: "ez egy gyár , itt nem lehet nevelni I I , hane'ffi másutt is. A pályakezdő

nevelését majd megoldja 'az idősebb patronáló tanár kollega, a

szakmai munkaközösség. Van igazgató, aki.még elméletet is gyárt hoz~ zá; " •.. nem teszek különbségetkezdo és tapasztalt kollega között, nekem minden beosztottam egyforma.". Van igazgató, aki az interju elso kérdésé.re elmondta, hogy amikor 6 végzett, nem tanitottak pszichológiát, azzal azóta 'sem volt ideje foglalkozni, igy nem is tud válaszolni arra, hogy milyen a pályakezdők

pszichológiai felkészültsége. Olyanok is vannak, akik a

rü ködbe burkolják, mint a

pályakezdőkről

következő

való ismereteiket sü-

gimnáziumi igazgató:

"Az én válaszom a.z, hogy esete válogatja ... Titokban ugy érzem, - nem ~7

tudom, csak ugy érzem,globálisan nem lehet mondani, hogy jól vagy kev~sbé

jól vannak felkészitve. Amit mondok most

magánemberk~nt

te-

szem, a problémát felgöngyöliteni ott kezdeném, hogy az egyetemek és főiskolák

gyengébb anyaggal gazdálkodnak. Ez kulcsprobléma már böl-

csődében,

6vodákban is ..• "

Befejez~sülel

kell mondani, hogya kutatási terv készitésekor

nem gondoltunk arra, hogy valamilyen módon is ki kell térnünk az i8kolairányitás kérdésére, ez nem is szerepelt a kutatási hipotézisekben. Talán sejtettem, hogy az irányitás kérdése nem

kerülhető

meg,

hiszen több mint két évtizedig tanitottam általános iskolában és gimnáziumban~

tanári tapasztalatai csak befolyásolják a kutatót, akár a-

. karja, akár nem. Az iskolákban tapasztaltak összegez~se, az interjuk olvasása, . elemzése során azonban elkerülhetetlenné vált, - mert nem akartunk igazságtalanok lenni az igazgatók megitélésében - hog~ azoknak a feltételrendsiereknek a következményeire, amelyekben az iskolák müködnek, vessünk néhány pillantást. Igy voltunk kénytelenek eljutni a pályakezdőktől

az igazgat6kon át az irányitásig. Tanulságként mindenek

előtt

levonhatjuk, hogy az iskolától, az

iskola igazgat6jától is csak annak az elvárásnak megvalósitásában bizhatunk, amit érzékelhetően számonkérnek tőle. Amig számo·s fenntartó tanácsi apparátus szemléletében az iskola valamiféle segitő

általános~n

ki-

szolgáltat6ház, s annak is kezelik, utasitásaikkal, intézkedé-

8eikkel, a müködés milyenségének jutalmazásában és elmarasztalásában, addig a pályakezdők helyzetében sem lehet számottevő változást remélni. Itt sajnos az az

alapvető

probléma, hogya helyi tanácsok osztá·-

lyaira inkább a hivatalnoki, mint a pedagógiai szemlélet a

jellemző,

de ez val6szinUleg a strukturából adódik. Ebben az irányitásban sen megk'rd6jelezhet6 a kompetencia

k~rd~se.

Nemegyszer merev

erő-

p~nzli-

gyi szabályokkal kontrakariroznak pedagógiai elveket. Vagy talán a minden 6sszel ellen6rz'sre bekUldött tantárgyfelosztási tervezetet átn'zik~e.egyszer

is pedag6giai vonatkozásban

~s

nemcsak

p~nzngyi

"s zempontból. Fontos lenne, hogy a központi elvi ál lás fogLal á.soka t"

miniszteri

utasi tá"soka t, f6város!i;,'"t 'magyei s.zintU ha tá.ro za toka t a helyi tanác sok '.tenn~k

ismaguké'lá

s neho'znák olyan

lehet~tlen

helyzetbe az iskoláJ< .

igazgat6it, ...hogy fels6bb utasitásokkal' meg neme'gyez6 feladatokat kell'" , jenvégrehaj ta'tniuk iskolájuk dolgo ~6i val. .

'

.

,"

Ugyanezért tisz.tázni kellene a· középszintU -

. . . .

~

v;e~zéet6kRéJ.

azisko-

"

lák els6d1eges runkci6i t., s az iSkolairányitás feladatkörét. Az igazgatók kiválasztásában és müköd~sük sorándönt6hangsulyt .

,

kellene helye,zniarra, hogy pedagógiai kulturá] uk' emberi kapcso1atuk és empátiás készségük magas szinvonalu legyen. Az iskoláktól való elvárá~okban - .. nemc·sa,k deklarálva -e,J,;,s6hS1 ''-

'

lyet kapjona'ne'vel6--oktat'6 munl
: Az ig~zgatqk szerint a pályakezd6 tanárok felkészül tség:e: DszicholQg~.ai I

~

alapos

: tul elméleti, nein megfelel'6 , kev~ s, h~ányo s

3~

22 %

20'%,

78 %

80 %

Az igazgatók szerint a k6vetkez6 ismeretekre szorulnak leginkább a pályakezdő

tanárok:

pszichológiai ismeretekre pedagógiai ismeretekre szakmódszertani ismeretekre poJ.itikai, világnézeti egyéb ismeretek

Az igazgatók szerint a mUnkavégzés során a következól<:ben, _ _. .;. ;. ;. . ,.; . ;. ;. . .,.; ;.; , ~itségre

leginkább a pá~yakezQ6k:

l. nevelési szituációk megoLdása 2. tanulási folyamat megszervezése 3. szU16kkel való kapcsolattartás

4. adminisztrációs munka 5. fegyelmezés

6. egyéb területek

I

Az igazgató a pályakezd6k beválását a következ6kben tudja segiteni:

egyéni beszé'lgetések:

76 %

óralátogatások :'

71 %

kijelölt patronáló kollega:

51 %

segiti a szakmai munkaköz6sség:

40 %'

hospitálási lehet6ség biztositása:

26

'egyéb:

%

33 %

1

Az igazga".tÖk a

pedagógusképzéstől

a

következőket

várják:

l. az iskolai élet gyakorlatában jobban felhasználható ismereteket, 2. a pedagógiai képzés magasabb szinvonalát 3. alaposabb és felhasználhatóbb pszichológiai képzést 4. a mozgalmi, közéleti tevékenységre való felkészülést 5. pályaalkalmassági vizsgálatOt

6. önismereti képesség fejlesztését 7. egyéb képességeket, készségeket 'Y

Az igazgatóknak a

következő

területen van gondjuk a pályakezd6kkel:

neveldi tapasztalatlanságból fakadó hiányos képzésükb6l fakadó bérezéssel kapcsolatos lakásproblémák megoldatlansága nehezen viselik a terhelést beilleszkedési

gon~ok

pályaelhagyás egyéb problémákról beszélt

4iLl

Joseph Adelson: A tanár mint modell, =:

:: Pedagógiai szociálpszichológia.

Gondolat 1976.

Az általános iskolai

nevel~s ~s

Benk6 Loránd: Fels60ktatásunk

oktatás terve OPI 1981.

probl~mái.

~

Felsőoktatási

Szemle

1978/12. Betr'énd T • Iván: Felsőoktatásunk problémái. ::: Fels6oktatásiSzemle,~

1978/12. Falus Iván: A tanári hatékonyságr61 és taná:rképzésrőlo :: Pedagógi~,i Szemle, 1972/124> Galicza János: A nkUlönösség fl a nevelésben e

::

Magyar!?edagó~i.a~.

1979/3. Gazsó Ferenc -' Pataki Ferenc: Elvek és javaslatok a közoktatás fej",,: lesztéséhez. ::: Szociológia, 1980/2. A gimnáziumi oktatás és nevelés, terve TK. 1978. Javaslat a közoktatás fejlesitésére. ::: K5znev~léB 1983/280 Kériné 86s Julia: Tanárok élete'és munkája. Akadémia· Kiad'ó 1969$ Ladányi Andor: A tanárképzés továbbfejlesztése: problémák; feladatok. ::: Feis60ktatási Szemle»1980/7-8q Mák Mihály: Mit vár az iskola a

pályakezdő

=

pedagógust61?

Fels6oktatási'Szemle 1977/70 Mezei Gyula: A közoktatáspolitikai és az iskolai munka gyakorlata. Akadémiai Kiadó 19820 Mihály Ottó: A személyiség fej16désének- fejlesztésének szocialista perspektivái és a köznevelés irányitás

szemlélete~

Kutatások.

Az OM Vezet6képz6 és Továbbképz6 I. Bp. 1980. MSZMP KB 1982. április 7-i állásfoglalása. Kossuth Kk. 1982. Óvári Agnes: A tanárképzés óratervi problémái. 1980/1.

= Magyar

Pedagógia

6vári Agnes: Hogyan lehet a pedag6guspályán

~rvfnyeslilni?

Köznevelés. 1977/42. Petrikás Árpád - Vecsey Beatrix: Tanárképzfs, hivatásra nevelés és

az

iskolai munka korszerüsitfse.

= Magyar

Pedagógia 1978/3-4.

Rendtartás az általános iskolák számára TK. J983. Rendtartás a gimnáziumok számára

D.G. Ryans: Tanári magatartásformák és tulajdonságok vizsgálata. ,

A

Nevel~sl€lektan

taná~i

II. Szöveggyüjtemény Szekc~ója

hivatásra nevelés. OFNM Tudományegyetemi

a KLTE-ti 1975.

nov.11-12~~n

tartott Országos

Nevel~si

által Kon-

ferencia anyaga. FPK. 1977 • . Ungá.rné Komoly Judit: A pedagógus személyisége. =

Fejlődéslélektan

és pedagógiai pszichológia. Kossuth 1977-78. Várhegyi György: A

tu1m~retezett

és tulzsufolt iskolák

feszültség az általános iskolában Zibolen Endre: Nevelésképzésünk

jövője.

or

= Hiány

és

1985 8-60'p.

= Magyar

Pedagógia

1975/4

Zibolen Endre: 'Korszerü iskola és a pedagógushivatás. Pedagógiai Szemle 1978/2.

~3