Ügyiratszám: ABI-2757-3/2010/P, ABI-2758-3/2010/P, 2759-3/2010/P Ügyintéző: dr. Árvay Viktor, Csajági István, dr. Rajos Krisztina Tel.: 06-1/ 47 57 143 Hiv. szám: FPH025 /88 – 43 /2010 Hazai Istvánné dr. ügyosztályvezető részére Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Gyermek- és Ifjúságvédelmi Ügyosztály Budapest Városház utca 9-11. 1052
Tisztelt Ügyosztályvezető Asszony! Hozzám írt levelében a gyermekjóléti szolgálatok, az iskolai gyermekvédelmi felelősök, a gyermekotthonok, valamint a védőnők munkájával kapcsolatos adatvédelmi kérdésekben kérte állásfoglalásomat. A kérdések egyenkénti megválaszolása előtt szükséges leszögezni, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (1) bekezdése értelmében személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény – vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli. Egészségügyi adatot akkor lehet kezelni, ha az érintett írásban hozzájárul, vagy azt törvény elrendeli. Az adatkezeléssel szemben támasztott alkotmányos követelmény a célhoz kötöttség. Az Avtv. 5. §-a szerint ugyanis személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig. Az Avtv. 2. § 1. pontja alapján személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett) kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt – közvetlenül vagy közvetve – név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző tényező alapján azonosítani lehet. Az Avtv. 2. §-ának 9. pontja szerint adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így például gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása. Adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése is.
Az Avtv. 2. § 6. pontja alapján „hozzájárulás”: az érintett kívánságának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez. A gyermekjóléti szolgálatok munkatársainak kérdéseire válaszolva az alábbiakról tájékoztatom: 1. Amennyiben a két szülő között konfliktus, peres eljárás van folyamatban, az egyik félre vonatkozó információkat – pl. pedagógiai véleményben, szakvéleményben – kiadhatjuk-e a másik félnek? Az Avtv. 3. §-ának (1) bekezdésére tekintettel az érintett szülő, vagy más személy részére a kezelt személyes adatok csak akkor továbbíthatók, akkor tehetők hozzáférhetővé, ha azt törvény elrendeli (lehetővé teszi) vagy ha az érintett adatalany hozzájárul. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 136/A. § (1) és (2) bekezdése szerint: a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője a szolgáltató (intézmény) vezetőjénél kérelmezheti, hogy betekinthessen a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi nyilvántartásnak a gyermek vonatkozásában kitöltött adatlapjaiba, valamint – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatónál, intézménynél keletkezett, illetve részére megküldött, a gyermekkel kapcsolatos iratba. Az iratokról kivonat vagy másolat kérhető. (2) A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az érintett írásbeli hozzájárulása hiányában nem lehet betekinteni a másik szülőre vonatkozó, különleges adatot tartalmazó iratba, kivéve, ha az a gyermek érdekében kezdeményezett, a gyermek védelembe vételére vagy átmeneti nevelésbe vételére irányuló gyámhatósági eljárás, illetve a gyermek elhelyezésének megváltoztatására irányuló bírósági eljárás megindításához elengedhetetlenül szükséges. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 68. §-ának (1)-(3) bekezdései alapján az ügyfél (akinek a jogát, jogos érdekét az ügy érinti) az eljárás bármely szakaszában betekinthet az eljárás során keletkezett iratba. Ez a jog akkor is megilleti az ügyfelet, ha korábban nem vett részt az eljárásban. (2) A tanú a vallomását tartalmazó iratba, a szemletárgy birtokosa a szemléről készített iratba tekinthet be. (3) Harmadik személy akkor tekinthet be a személyes adatot vagy védett adatot tartalmazó iratba, ha igazolja, hogy az adat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint ha a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. Az irat-betekintési jog – a személyes és védett adatok megismerhetetlenné tételéért, valamint az ilyen módon kivonatolt iratról való másolat készítéséért – kormányrendeletben (188/2009. (IX. 10.) Korm. Rendelet) meghatározott költségtérítés ellenében gyakorolható. A Ket. 17. § (1) bekezdése elrendeli, hogy a hatósági eljárás tartama alatt […] a hatóság gondoskodik arról, hogy a személyes adatok védelme biztosított legyen. A Ket. 69. § (3) bekezdése alapján az iratbetekintési jog biztosítása érdekében a hatóság megismerhetetlenné teszi azokat a személyes és védett adatokat, valamint a (2) bekezdés szerinti adatokat, amelyek megismerésére az iratbetekintésre jogosult személy egyébként nem jogosult. Azonban a Ket. 69/A. § (4) bekezdése szerint nem tehető megismerhetetlenné a személyes vagy védett adat, ha az igénylő – az adat megjelölésével – igazolja, hogy annak megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges, valamint a védett adat megismerésének törvényi feltételei fennállnak. A polgári perrendtartásról 1952. évi III. törvény 192. §-a alapján a bíróságnál, más hatóságnál, közjegyzőnél vagy valamely szervezetnél lévő irat beszerzése iránt a fél kérelmére a bíróság intézkedik, ha az irat kiadását a fél közvetlenül nem kérheti.
2
Álláspontom szerint tehát fő szabály szerint az egyik ügyfél (szülő) nem ismerheti meg a másik (ellenérdekű szülőre) ügyfélre vonatkozó személyes adatokat, információkat, kivéve, ha azt a törvény – a fentiek alapján – lehetővé teszi. A nem megismerhető (továbbítható) személyes és védett adatokat a törvény értelmében anonimizálni kell. 2. A gyermekjóléti szolgálattól gyakran kéri a hatóság, hogy szerezzen be a szülőtől kereseti, vagy munkavállalói igazolást, ezt megteheti-e a gyermekjóléti, hisz ő nem hatóság? E kérdés eljárási jogokat, illetve kötelezettségeket is érint. Nem világos, hogy az eljáró hatóság miért nem maga szerzi be ezeket a bizonyítékokat, okiratokat az ügyféltől és miért veszi igénybe – mintegy közvetítőként – a gyermekjóléti szolgálatot. Adatvédelmi szempontból csak akkor jogosult a gyermekvédelmi szolgálat a kérés, megkeresés teljesítésére, ha az igazolásokban, szereplő adatok kezelésére maga is jogosult. A Gyvt. 135. § (1) bekezdés c) pontja alapján a törvény 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére – egyebek mellett gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatás, intézmény vezetője is jogosult. A 135. § (2) bekezdés b) pontja szerint és bb) alpontja alapján a szülő, törvényes képviselő, helyettes szülő, nevelőszülő vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira vonatkozó személyes adatokat kezelheti a gyermekjóléti szolgálat. 3. Megkérheti-e a gyermekjóléti szolgálat a gyermek TAJ számát, személyi igazolvány számát és amennyiben igen, ezt milyen formában kezelheti? Gyakran szükséges lehet, hogy birtokában legyen, egy-egy ellátás elintézése során. A gyermekjóléti szolgálat a gyermek Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ számát) a Gyvt. 135. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján kezelheti a törvény 15. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott ellátások és intézkedések nyújtása és megtétele, azok ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából. A Gyvt. 134. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján a gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló állami és nem állami szerv (a továbbiakban: adatkezelő szerv) az e törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben, az ott meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti. A Gyvt. említett §-aiban felsorolt adatkörben nincs benne az okmányazonosító száma (személyazonosító vagy más személyazonosításra alkalmas igazolvány száma) ezért azt a törvényben felsorolt szervek nem kezelhetik. A formátumot illetően a válasz az, hogy az igazolványokon szereplő adatokat az adatminőség elvének betartásával (Avtv. 7. §: pontosság, teljesség, időszerűség) kezelhetik. Ha szükséges az adatokról adategyeztető lapot (jegyzőkönyvet) vehetnek fel, melyet az érintett, vagy törvényes képviselője aláírhat. A fénymásolás adatvédelmi és okmányvédelmi szempontból is rendkívül aggályos, azt az adatvédelmi biztos ellenzi. A Gyvt. 134. § (5) bekezdés a) pontja alapján csak a hatáskört gyakorló szerv és csak a gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során az eljárása alá vont ügyfélre ismert természetes személyazonosító adatainak közlésével, csak az ügyfélre vonatkozóan, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 11. § (1) bekezdésének a)-e), g)-h), k) és m) pontja (amely a személyazonosító igazolvány, továbbá személyi azonosítóról és lakcíméről kiadott hatósági igazolvány okmányazonosítója) szerinti adatkörben egyedi adatszolgáltatást kérhet a jogosultság megállapításához, illetve a hatósági intézkedések megtételéhez a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől. Ezen adatokat a hatáskört gyakorló szerv az eljárása jogerős befejezéséig kezelhet azzal, hogy az átvett adatokat a hatáskört gyakorló szerv nem továbbíthatja.
3
4. A szülők kapcsolattartási pere során a családgondozót milyen minőségben rendelik be tanúnak, hisz ő egyik fél mellett, vagy ellen sem tud nyilatkozni szakmai feladatai, a családdal való munkája, pártatlansága okán. E kérdés megválaszolása nem tartozik az adatvédelmi biztos hatáskörébe. Tájékoztatom, hogy a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 170. § (1) bekezdése alapján a tanúvallomást megtagadhatja: c) az ügyvéd, az orvos és más olyan személy, aki hivatásánál fogva titoktartásra köteles, ha a tanúvallomással titoktartási kötelességét sértené meg, kivéve, ha az érdekelt e kötelesség alól felmentette; d) a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő; (6) Az (1) bekezdés c)-e) pontjában meghatározott titoktartási kötelezettség az annak alapjául szolgáló viszony megszűnése után is fennmarad. (7) Ha a tanút a jelen § esetében a mentességre való alapos hivatkozása ellenére vallomásra kötelezik, vagy az (5) bekezdésben foglalt rendelkezést nem tartják meg, a tanú vallomása bizonyítékként figyelembe nem vehető. A Ket. 172. §-ának f) pontja szerint e törvény alkalmazásában a hivatás gyakorlásához kötött titok: különösen az orvosi, ügyvédi, közjegyzői, lelkészi-egyházi személyi hivatás gyakorlásához kötött titok. 5. Lehetséges-e és ha igen, milyen indokkal, érvvel, hogy a családgondozót a szakmai vezető helyettesítse a bírósági meghallgatás során? E kérdés megválaszolása szintén nem tartozik az adatvédelmi biztos hatáskörébe. Amennyiben a kérdéses ügy részleteit, a keletkezett iratokat a szakmai vezető is jól ismeri és a bíróság ezt engedélyezi, akkor adatvédelmi szempontból ennek nincs akadálya. 6. Kapcsolattartási perben a mediátor, a pártatlanságára hivatkozva kérheti-e a felmentését a meghallgatás, tanúskodás alól? A közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény 26. §-a alapján a közvetítőt (mediátort) – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll. E kötelezettséget a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendeletnek a gyermekvédelmi közvetítői eljárásra vonatkozó 30/C. § (1) bekezdése is megemlíti. A Pp. már idézett 170. § (1) bekezdése d) pontja alapján a tanúvallomást megtagadhatja a jogvitával érintett ügyben lefolytatott közvetítői eljárásban eljárt közvetítő, szakértő is. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök kérdéseire válaszolva az alábbiakról tájékoztatom: 1. Az elvált szülők esetében milyen adatokat szolgáltathat ki az iskola? Kiadhatja-e, hogy hová költözött a szülő a gyermekkel? A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény (a továbbiakban: Csjt.) 72. §-a szerint a szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják – ellentétes megállapodásuk hiányában – akkor is, ha már nem élnek együtt. Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta. A Csjt. 72/B. § (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy a különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően – közös szülői felügyelet hiányában is – együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette. A törvény ilyen lényeges kérdésnek tartja: a kiskorú gyermek nevének
4
meghatározását, megváltoztatását, tartózkodási helyének kijelölését, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztását. A fentiekből következően a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben (a továbbiakban: közoktatási törvény) biztosított szülői jogok a különélő szülőt is megilletik, ezen jogokat mindaddig gyakorolhatja, amíg e tekintetben a bíróság másként nem dönt. Tehát ha a bíróság nem korlátozta, szüneteltette vagy szüntette meg a szülő felügyeleti jogát, akkor a szülőt kérelmére az iskola tájékoztatni köteles a tanulót érintő minden kérdésről. 2. A fenntartó bekérheti-e az SNI és a BTM-es tanulókról a szakvéleményeket, vagy csak statisztikai adatokat kérhet? Egy nevelési-oktatási intézmény fenntartója ellenőrizheti az általa fenntartott intézmény működését és annak keretében például a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztését. Ilyen ellenőrzéshez kérheti a tanulóra vonatkozó szakvéleményt, de az Avtv. 5. §-a értelmében csak abban az esetben, amennyiben az ellenőrzéshez elengedhetetlenül szükséges és csak az ellenőrzés lefolytatásához szükséges mértékig, ideig. 3. A naplóban, az anyakönyvben és a beírókönyvben jelölni kell az SNI-s tanulókat. Nem jelent-e ez stigmatizálást? Annak eldöntése, hogy egy jogszabályban előírt adatkezelési kötelezettség mennyire stigmatizáló jellegű, pedagógiai és oktatáspolitikai kérdés, ennek megítélése nem tartozik hatáskörömbe. 4. Más gyermekek tanulmányi eredményeiről tájékoztathat-e a tanár? Az Avtv. fent említett 2. § 1. pontja értelmében egy tanuló tanulmányi eredménye személyes adat. Mivel egyetlen jogszabály sem ad felhatalmazást arra, hogy egy tanuló tanulmányi eredményeit közöljék osztálytársai szüleivel, az Avtv. 3. § (1) bekezdése értelmében a pedagógus ilyen tájékoztatást csak akkor adhat, ha ahhoz az érintett tanuló szülője hozzájárult. 5. Milyen adatok jelenhetnek meg az iskola honlapján? Az Avtv. fent említett 3. § (1) bekezdése értelmében az iskola honlapján csak olyan személyes adatok jelenhetnek meg, amely közléséhez az érintett a fent említett megfelelő tájékoztatás tudatában hozzájárult. Az intézmény és alkalmazottai közérdekű, valamint közérdekből nyilvános adatai megjelenhetnek az intézmény honlapján. A nevelési-oktatási intézmények honlapjai esetében gyakori kérdés az iskolai tablóknak a honlapon való közzététele. Az iskolai tabló személyes adatokat (fényképet, nevet, az iskola típusát, a képzés kezdésének és befejezésének időpontját) tartalmaz, melyeket az iskolában, illetve más helyen (pl. kirakatokban) is el szoktak helyezni, így az nyilvános, bárki számára hozzáférhető. A tablók ezen felhasználási módja közismert, így a képek tablón való szerepeltetésével az érintett a tabló közzétételéhez is hozzájárul. Az adatvédelmi biztos gyakorlata szerint a tablók újabb vagy más formájú nyilvánosságra hozatala (pl. az iskola honlapján) adatvédelmi szempontból nem kifogásolható. 6. A tanárok személyes adatai hol jelenhetnek meg? Az Avtv. 19. § (4) bekezdése szerint ha törvény másként nem rendelkezik, közérdekből nyilvános adat az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy feladatkörével összefüggő személyes adata, továbbá egyéb, közfeladatot ellátó személy e feladatkörével összefüggő személyes adata. Ezen adatok
5
megismerésére az Avtv. a közérdekű adatok megismerésére vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 3. § értelmében a közalkalmazott neve és beosztása közérdekű adatnak minősül, azt bárki megismerheti. A Kjt. nem írja elő azonban a pedagógus adatainak kötelező közzétételét az iskola honlapján vagy más helyen, vagyis az érintett pedagógus hozzájárulása szükséges a rá vonatkozó személyes adatok interneten való megjelenítéséhez. 8. A szülő tájékoztatása a 18. életévét betöltött, de még tanköteles tanuló esetében. A nappali képzésre járó, már nem tankötelesek esetében az osztályfőnök felhívhatja a szülőt? A közoktatási törvény 14. § (1) bekezdés b) pontja szerint a szülő joga különösen, hogy gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresen részletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. Ugyanezen törvény 11. § (6) és (7) bekezdései szerint nagykorú és cselekvőképes tanuló esetén a törvénynek a szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni. Ha azonban a nagykorú tanuló önálló jövedelemmel nem rendelkezik, és a szülővel közös háztartásban él, a tanulói jogviszony, kollégiumi tagsági viszony megszűnésével, a tanuló tanulmányi kötelezettségének teljesítésével és a fizetési kötelezettséggel járó iskolai, kollégiumi döntésekről a szülőt is értesíteni kell. Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. Az Avtv. rendelkezéseivel összhangban a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról szóló XXIX. számú Polgári Elvi Döntés a következőket mondja ki: „A nagykorú gyermektől fokozottabban elvárható, hogy a tartásdíjat fizető szülőjével szemben ne csak követelést támasszon, hanem a tartás alapjául szolgáló családi kapcsolatnak megfelelő magatartást tanúsítson, mert e tekintetben már van olyan belátása, amellyel magatartásának helyes vagy helytelen voltát és annak következményeit kellően értékelni tudja.” Fentieken túlmenően, az Avtv. 16. § értelmében az érintett jogait törvény korlátozhatja – egyebek mellett – az érintett vagy mások jogainak védelme érdekében. Összefoglalva, a közoktatási törvény, valamint az Avtv. fentebb idézett rendelkezései alapján a szülő – nagykorú tanuló esetében is – jogosult tájékoztatást kapni gyermeke tanulói jogviszonyának fennállásával, tanulmányi előmenetelével, stb. kapcsolatban. A gyermekotthonokat érintő javaslattal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom: Az átmeneti nevelésbe vétel, illetve a gyámkinevező határozat számos személyes adatot tartalmaz. Ezek az információk mind megjelennek pénzintézetnél (bankszámla nyitás), valamint az ellátást folyósító szervnél, mert az említett intézmények az adott szolgáltatások teljesítéséhez kérik a teljes határozatot. Azon adatkezelési gyakorlat, amikor egy pénzügyi szolgáltatáshoz, az ahhoz kapcsolódó szerződéskötéshez, illetve egy jóléti szolgáltatás kifizetéséhez az érintettől a teljes átmeneti nevelésbe vételről szóló, illetve gyámkinevező határozatot vagy annak másolatát követelik meg, nem felel meg a fentebb már említett célhoz kötött adatkezelés törvényi követelményének. Ugyanis az átmeneti nevelésbe vételről szóló, illetve gyámkinevező határozatban az érintettre vonatkozó olyan adatok, tények is szerepelnek/szerepelhetnek, amelyek nem szükségesek az adott pénzintézeti szolgáltatás lebonyolításához, illetve a jóléti ellátás folyósításához. Ehhez egy a határozatról készült olyan kivonatos másolat is elegendő, amely a fenti szolgáltatások lebonyolításához szükséges jogalapot, felhatalmazást megfelelően bizonyítja. A védőnők kérdéseire válaszolva az alábbiakról tájékoztatom: 1. Elvált, külön élő szülő, élettárs kérésére kiadható-e a gyermekről egészségügyi adat?
6
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 24. § (6) bekezdése, valamint 16. § (1)-(2) bekezdései értelmében kiskorú egészségügyi dokumentációját a megjelölt sorrendben az alábbi személyek jogosultak megismerni: a) törvényes képviselő, ennek hiányában; b) a gyermekkel közös háztartásban élő szülője, (ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője;) c) a b) pontban megjelölt hozzátartozója hiányában a gyermekkel közös háztartásban nem élő szülője, ennek hiányában testvére, ennek hiányában nagyszülője. A 16. év alatti gyermek törvényes képviselője a gyermek egészségügyi adatáról tájékoztatást kaphat, valamint egészségügyi dokumentációjába betekinthet. Törvényes képviselőnek kell tekinteni azt a szülőt, akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság nem korlátozta vagy nem szüntette meg. Szülő élettársa abban az esetben ismerheti meg a gyermek egészségügyi adatait, ha ő a gyermek törvényes képviselőjének minősül, például a gyermeket örökbe fogadta. 16. életévét betöltött kiskorú megnevezheti azt a személyt, aki egészségügyi dokumentumaiba betekinthet, ilyen személy hiányában a törvényes képviselőt illeti meg a dokumentáció megismerésének joga. 2. Gyermek nevének megváltozásakor (késői apasági nyilatkozat, örökbefogadás) továbbra is feltüntetésre kerüljön-e az előző név is, vagy azt végleg törölni kell a gyermek-egészségügyi törzslapról? A névváltoztatás a jövőre nézve keletkeztet joghatásokat. A pontos és zavartalan egészségügyi ellátás érdekében indokolt, hogy a névváltozást megelőző néven kiállított dokumentumokat ne változtassák meg, ne írják felül. Mindazonáltal kivételesen előfordulhat, hogy a törvényes képviselő, illetve a dokumentációba való betekintési joggal rendelkező személy nem jogosult a gyermek korábbi nevét, vagy származására vonatkozó adatokat megismerni. Ebben az esetben is figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyermek korábbi nevének titkosítása, adatainak zárt kezelése semmi esetre se veszélyeztetesse az egészségügyi ellátást. 3. Kérhető-e, továbbítható-e elektronikus úton az egészségügyi ellátó rendszeren belül egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adat (pl. kórházi újszülött értesítő küldhető-e elektronikus úton a területi védőnő részére, vagy két védőnő cserélheti-e egymás között különböző adathordozón a dokumentációt)? Az elektronikus adattovábbításra – amennyiben azt törvény nem zárja ki – akkor kerülhet sor, ha az informatikai adatbiztonság eszközeivel védett az adatállomány. Internetes levelezőprogram használata esetén biztosítani kell azt is, hogy kizárólag az arra jogosult személy férhessen hozzá az adatokhoz, és ellenőrizhető legyen a feladó személye. Ebből a célból a minősített elektronikus aláírással ellátott elektronikus levelet tartom elfogadhatónak. Az ÁNTSZ által létrehozott zárt informatikai rendszereken (pl. EFRIR) történő elektronikus adattovábbítást nem tartom aggályosnak. Felhívom a figyelmet ugyanokkor arra, hogy két védőnő elektronikus adathordozón csak akkor „cserélhet” személyes illetve egészségügyi adatokat, ha az adattovábbításnak van törvényes célja, például az érintett lakcímének megváltozása miatt másik védőnő lesz illetékes az ellátásra. 4. Amennyiben a védőnő által gondozott, ill. annak törvényes képviselője arra írásos felhatalmazást ad, elektronikus formában küldhető-e pl. oltási értesítő, szűrővizsgálatokról szóló értesítő? Ez a forma hivatalos értesítésnek minősül-e? Adatvédelmi szempontból a 3. pontban írt feltételek érvényesülése esetén nem tartom kizártnak az elektronikus oltási értesítőt, mindazonáltal a kérdésben az ÁNTSZ által meghatározott formák tekinthetők hivatalosnak. 5. Nevelési – oktatási intézményben a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi adatokat, a gyermek ellátása érdekében közölheti-e a védőnő a pedagógussal, vagy kizárólag a szülő tájékoztathatja a pedagógust (pl. diabétesz, epilepszia, műtét, szűrővizsgálatok eredménye)?
7
Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés p) pontja alapján egészségügyi adat a közoktatás, felsőoktatás és szakképzés céljából az oktatásra, illetve képzésre való alkalmasság megállapítása céljából kezelhető. A közoktatási törvény 2. számú melléklete szerint a közoktatási intézmény a gyermek, a tanulók személyes adatait iskola-egészségügyi célból, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelheti. A pedagógust a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény értelmében titoktartási kötelezettség terheli a tudomására jutott, gyermekkel kapcsolatos tények, adatok tekintetében. Elsősorban a szülő joga és felelőssége, hogy tájékoztassa a pedagógust gyermeke olyan betegségéről, amely az oktatás adott formájában való részvételre való alkalmasság szempontjából jelentőséggel bír, illetve amelynek ismerete a pedagógus számára elengedhetetlen. A védőnő az iskola-egészségügyi ellátás során kezeli a tanulók egészségügyi adatait. Álláspontom szerint a védőnő tudomására jutott súlyos betegséget csak kivételesen, és csak abban az esetben közölheti a pedagógussal, ha a gyermek betegségének tanórán való hirtelen jelentkezése veszélyhelyzetet jelenthet, és pedagógus azonnali intézkedését igényelheti. 6. A védőnő munkáltatója jogosult-e egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kérésére, kezelésére (pl. betekinthet-e az ellátottak egészségügyi dokumentációjába, hozzájárulhat-e halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek felkutatása érdekében adatok közlésére, vagy bölcsődei, óvodai férőhelyek tervezéséhez névsor, lakcím kiadásához)? A területi védőnői ellátásról szóló 49/2004. (V. 21.) ESzCsM rendelet 2. §-a szerint „(1) Területi védőnői ellátást az egészségügyi főiskolai karon védőnői oklevelet szerzett vagy azzal egyenértékűnek elismert oklevéllel rendelkező védőnő nyújthat. (2)Védőnőt csak védőnő helyettesíthet. […] (6) A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes vezető védőnője látja el.” Az Eütv. 152. §-a értelmében a települési önkormányzat az egészségügyi alapellátás körében gondoskodik a védőnői ellátásról. A települési önkormányzat képviselő-testülete megállapítja és kialakítja az egészségügyi alapellátások körzeteit, és biztosítja a tulajdonában álló egészségügyi intézmények működését. A védőnőt az általa tudomására jutott egészségügyi adatok vonatkozásában az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 138. § szerinti titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartás nem vonatkozik arra az esetre, ha ez alól a beteg felmentést adott vagy jogszabály az adat szolgáltatásának kötelezettségét írja elő. Az Eütv. 121. § elrendeli, hogy minden egészségügyi szolgáltatónak biztosítania kell belső minőségügyi rendszert működését, melynek célja: a) a szolgáltatások minőségének folyamatos fejlesztése, a szolgáltatás folyamatainak megismerése és részletes tervezése, ideértve a lehetséges hibák megelőzésének tervezését is, b) a szolgáltatás során felmerülő hiányosságok időben történő felismerése, a megszüntetéséhez szükséges intézkedések megtétele és ezek ellenőrzése, c) a hiányosságok okainak feltárása, az azokból fakadó költségek, károk csökkentése, d) a szakmai és minőségügyi követelményeknek való megfelelés és a saját követelményrendszer fejlesztése. Fenti kötelezettsége teljesítése céljából a munkáltató vezetője a védőnők által kezelt egészségügyi dokumentációkba kizárólag akkor tekinthet be, ha egészségügyi végzettségű, és orvosi titoktartási köztelezettség alá esik. Minden egyéb esetben csak anonimizált vagy statisztikai adatszolgáltatás történhet. Esetről esetre kell megvizsgálni, hogy az adattovábbítást kérő szerv vagy személy rendelkezik-e az adatkezeléshez szükséges jogalappal, és a védőnő teljesítheti-e a kérést. A példaként felhozott
8
óvodai férőhely tervezése esetén elmondható, hogy az adatkezeléshez szükséges jogalap hiányában, valamint az adatminimum elv értelmében pusztán statisztikai adatokat szolgáltathat a védőnő. 7. A védőnő nevére szóló „sajátkezű felbontásra” jelzéssel ellátott küldemény felbontására jogosult-e a munkáltatói jogkörrel rendelkező intézményvezető? A közfeladatot ellátó szervek iratkezeléséről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a küldemények felbontásáról a következőképpen rendelkezik: „27. § A szervhez érkezett küldeményt - a minősített iratok kivételével a) a címzett, vagy b) a központi iratkezelést felügyelő vezető által írásban felhatalmazott személy, vagy c) a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott szervezeti egység dolgozója, vagy d) automatikusan az iratkezelési szabályzatban meghatározott elektronikus rendszer bonthatja fel. 28. § (1) Felbontás nélkül dokumentáltan a címzettnek kell továbbítani azokat a küldeményeket, a) amelyek „s. k.” felbontásra szólnak, b) amelyeknél ezt az arra jogosult személy elrendelte, (2) A küldemények címzettje köteles gondoskodni az általa átvett hivatalos küldemény iratkezelési szabályzat szerinti iktatásáról. (3) A névre szóló küldemények kezeléséről a közfeladatot ellátó szerv iratkezelési szabályzata rendelkezik. 29. § A küldemények téves felbontásakor a felbontó az átvétel és a felbontás tényét a dátum megjelölésével, dokumentáltan köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.” Az „s.k.” jelzéssel ellátott küldeményeket tehát a munkáltató nem bonthatja fel, azt a címzettnek zártan kell átadni. Személyes adatok védelmét és a közérdekű adatok nyilvánosságát érintő ügyben forduljon hozzám továbbra is bizalommal. Budapest, 2010. november „ „
Üdvözlettel:
Dr. Jóri András
9
