Hazai KFI stratégiai célok és törekvések a 2014-2020 időszak tükrében Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes SZPI rendezvénysorozat Szolnok, Debrecen, Nyíregyháza, 2012. 11. 27-29 2012. november
Tartalom 1. Nemzetközi kontextus 2. Hol állunk Európában? 3. Kormányzati célok és eszközök 4. Támogatási programok 5. A NIH tevékenysége
1. Nemzetközi kontextus
EU trendek • • • • •
A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpolitikai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-fejlesztés és innováció (relatív) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) Folyamatban van az EU 2014-2020 közötti költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatásfejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig Horizon 2020: Az EU 2014-2020 közötti K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: • •
Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós politika; hazai szinten FP, SA OP-k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)
Európa 2020 stratégia • Prioritások: • innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, • fenntartható növekedés, • befogadó növekedés • EU szintű célkitűzés: a kutatás-fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-ára növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,8%) • Hazai célkitűzés (2011. évi Nemzeti Reform Program): • a kutatás-fejlesztési K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított arányának 1,8%-ra növelése 2020-ig (jelenleg kb. 1,2%) • a vállalati ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K+F ráfordításon belül • Kihívás: a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-2020-as uniós tervezési szakaszban
A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)
Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra Tematikus célok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél)
Beruházási prioritások
Előzetes feltétel rendszer
Teljesítési kritériumok
ERFA: – Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás
1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására.
Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: – SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – ellenőrzési mechanizmust foglal magában. – Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására.
ERFA: – A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek.
1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte.
– Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására
Horizon 2020 költségvetése • Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-2020 • Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)
www.nih.gov.hu 8
H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€) TERÜLETEI Ø Vezető szerep az alap- és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása) Ø Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejlett anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás Ø Kockázat-finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén Ø Innováció KKV-knál az innováció minden típusának előmozdítása a kkv-k számára
www.nih.gov.hu 9
H2020 Társadalmi kihívások (összesen 35 888 m€)
www.nih.gov.hu 10
A Horizon 2020 új elemei Ø Egységes részvételi szabályok Ø Egyablakos IT rendszer Ø Kevesebb adminisztráció Ø Rövidebb a támogatások odaítélésének átfutási ideje Ø Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezett típusára való tekintet nélkül Ø Koherens finanszírozás az ötlettől a piacig Ø Piac közeli innováció számára több támogatás Ø A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat
H2020 – Ütemezés
Ø 2011. november 30. A Tanács és Parlament tárgyalásának megkezdése az Európai Bizottság javaslata alapján Ø 2012. február óta RWP (Kutatási munkacsoport) tárgyalja a tervezetet Ø 2013 végére a végleges jogszabályok elfogadása az Európai Parlamentben és az Európai Tanács által Ø 2014. január 1. Az első pályázati kiírások közzététele
www.nih.gov.hu 12
2. Hol állunk Európában ?
Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javítoC az előző évhez képest
Forrás: Innova3on Union Scoreboard, 2011
Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország
A vállalati jövedelmek forrása Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció nem jelentős bevételi forrás 100% 3 8 5 4 6 3 6 3 6 10 16 8 18 80% 45 42 46 47 48 54 52 56 45 56 49 62 58 60%
Az innováció jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból 7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 8 8 62 67 68 60 70 67 62 70
30
64 72 71 75
40%
Anglia Magyarország
Norvégia
Litvánia
Litvánia
Görögország
Írország
Bulgária
Belgium
Németország
Lengyelország
Forrás: Innobarometer 2009
Szlovákia
Ciprus
Portugália
65 38 39 30 42 35 32 32 23 26 27 25 21 25 20% 25 23 17 23 19 17 16 23 16 12 13 11 20 18 14 11 12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11 7 11 11 10 2 6 9 8 6 32 0%
A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában
Forrás: KSH (2012)
www.nih.gov.hu November 30, 2012 17
Kockázati Tőke Program
Kockázati Tőke Program 2010-‐2011 Megvalósult befektetések (kumulált)
M Ft 14000
db 50
Szerződött é rték
45
Céltársaság db
12000
40 10000
35 30
8000
25 6000
20 15
4000
10 2000
5
0
0 2010 Q2
2010 Q3
2010 Q4
2011 Q1
2011 Q2
2011 Q3
2011 Q4
2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig
Fő problémák •
A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok.
•
A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni.
•
A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.
A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben
3. Célok és eszközök
Hazai stratégiai portfolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: • Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) – V. prioritás: Tudomány – Innováció • Nemzeti Reform Program (2011) • Széll Kálmán Tervek • Wekerle Terv • Darányi Terv • Magyar Növekedési Terv • Energiastratégia 2030 • Nemzeti Környezetvédelmi Innovációs Stratégia • Nemzeti Digitális Cselekvési és Megújulási Terv • Nemzeti Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: • Nemzeti KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) • KFI fókuszú ágazati stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) • NGM által készülő Iparstratégiák
Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.
Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZTvel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).
Fő célcsoportok •
kutatóműhelyek
•
a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F központjai
•
a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok
•
Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”)
•
az innovatív beszállító kkv-k
•
az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások
•
a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőkebefektetők
Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok
Prioritási tengelyek
Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra
fordított (állami és vállalati) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: • Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést • Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás- és technológiai transzfer együttműködések előmozdítása • Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok
Célrendszer
ÁIogó célok
A gazdasági KFI-‐alapú dinamizálása
Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok
Intenzív tudásáramlás
Hatékony tudásfelhasználás
Sarkalatos célok
Kutatók és Integrált EgyüC-‐ InnovaTv Közép-‐ MNC K+F Nemzetközileg KreaTv innovációs működések, kkv-‐k vállalatok központok versenyképes szakemberek Szolgál-‐ hálózatok helyzetbe dinami-‐ integrálása kutatóbázisok képzése tatások dinamizálása hozása zálása a NIR-‐be
Mik a célok?
Eszközök
Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök
A KFI stratégia országos konzultációja
A széleskörű szakmai egyeztetést követően elkészített, és 2012. november 6-án bemutatott „Nemzeti Kutatás-Fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020” tervezetéről országos k o n z u l t á c i ó i n d u l . A w w w . k o r m a n y. h u - n e l é r h e t ő stratégiatervezethez bárki elküldheti észrevételeit, javaslatait, vagy személyesen is elmondhatja véleményét az egyhónapos 2012. december 6-áig tartó – konzultációsorozat állomásain: • • • • •
Debrecen - 2012. november 13. Pécs - 2012. november 16. Budapest - 2012. november 20. Szeged - 2012. november 29. Győr - 2012. december 4.
4. Támogatási programok
A KFI támogatáspolitika célrendszere és területei 2012
A 2012. évi K+F pályázati programportfólió forrásai
Ø KTIA: 30-35 md Ft (nagyságrendileg) Ø GOP: 73 md Ft (1. prioritás, 2012-13.) Ø KMOP: 2,6 md Ft Ø OTKA: 7,7 md Ft
A különböző források céljai, felhasználása közötti különbségek
Gazdaságfejlesztési OP •a GOP szűkebb spektrumú gazdaságfejlesztési program, • vállal3 ügyfélkörre fókuszál •a magyar gazdaság tartós növekedésének megalapozása • terüleS korlátozás (KMR nincs benne) •GOP és a KMOP GOP-‐tükör intézkedés •szigorú, uniformizált értékelési rendszer
Kutatási és Technológiai Innovációs Alap •KTIA komplex innováció-‐poliSkai célok megvalósítását szolgáló programok, • széles pályázói kör •Innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztésének támogatása • országos •rugalmasabb (noSfikáció)
K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Támogatási területek 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra) 2. K+F projektek és vállalatok támogatása 3. Vállalati technológiai fejlesztés 4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek) ÖSSZESEN Strukturális Alapok Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap
Pályázati keret (milliárd Ft) 5,5 36,92 16,5 16,8 75,72 34,2 41,52
K+F+I vállalati pályázati források, 2012
Pályáza3 program rövid címe I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP-‐1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12) II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-‐1.3.1/E, ERNYO_12) II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések II.3. Piacorientált K+F (GOP-‐1.1.1, KMR_12) II.4. VállalaS innováció (GOP-‐1.3.1/A+B, KMOP-‐1.1.4/A) II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-‐1.3.1/C) II.6. Innováció menedzsment (GOP-‐1.3.1/I, KMOP-‐1.1.4/I) II. 7. Technológiai start-‐up ökoszisztéma építés II.8. Beszállítói programok (GOP-‐1.3.1/D) II.8. IPARJOG III.1. Nemzetközi együnműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-‐magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) ÖSSZESEN
Forráskeret (mrd. Ft) 5,5 8,55 9,4 26,27 11,5 3 0,2 2,1 5,0 0,2 4 75,72
K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012 2012. évben meghirdetett/futó pályázatok II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) I.1.a. EUREKA I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) I.1.b. EIT KIC II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása(NEMZ_12) Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok II.8. IPARJOG I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések II. 8. Technológiai start-‐up ökoszisztéma építés ÖSSZESEN
63,32 9,0 17,27 11,5 3,0 1,0 0,4 5,0 3,55 1,3 5,0 1,0 4,0 1,3 12,4 0,2 0,5 0,2 9,4 2,1 75,72
A támogatások főbb jogcímei
K+F projekt támogatás
Beruházási támogatás
Csekély összegű (de minimis)
Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi háttere
A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az • EU K+F Keretszabálynak valamint a • 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás
Horizontális módosítás A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzle3 évben a kutató-‐ fejlesztő és kutatás-‐fejlesztési segédszemélyze3 munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzle3 év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT • A pályázat keretében támogatoC K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzle3 évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előj évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%-‐át, VAGY • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzle3 évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzle3 év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.
K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
•
• • • • •
Cél: olyan együttműködésben végzett, felülről felépített (top-down), kezdeményezett és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazott (ipari) kutatás, kísérleti fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás.
Technológiai start-up ökoszisztéma építés •
Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása.
•
Négy alprogram:
1. alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2. alprogram : Pályázati kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. •
Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA).
•
Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).
5. A NIH tevékenysége
Nemzeti Innovációs Hivatal (NIH) Ø A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelettel 2011. január 1-jével létrehozta a Nemzeti Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait. – „A Nemzeti Innovációs Hivatal a kutatásfejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alatt működő központi hivatal.” – „A Kormány kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.” Ø A NIH-re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépett (www.nih.gov.hu)
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére
Közvetítő, kooperációs funkciók Államigazgatási funkciók
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés
NIH
Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis
Szolgáltatási, ügynökségi funkciók
Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése
Hatékony szervezet
November 30, 2012
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés • Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése • Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés • Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégiakészítésének koordinálása – Ágazati fehérkönyvek • A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban • KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása
Tudományos és Technológiai Obszervatórium
• elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, • egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást
• Szolgáltatásai:
• átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; • az elemzések alapját képező adatstruktúrák; • információk az államilag támogatott KFI projektekről; • a kutatási infrastruktúrák; • kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; • konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;
Innovációs szolgáltatások
• Innovációs szolgáltatások fejlesztése, módszertani megalapozása • Innovációs szolgáltatások hálózatos, rendszerszerű tervezése, szervezése • Az innovatív ötletek megvalósítását segítő mentori rendszer kiépítése • Fókuszált ágazati KFI programok szakmai koordinálása • Regionális innováció segítése
51
Go!nno
szolgáltató rendszer felépítése
Díjtalan mentorálás
Információs alapcsomag
Fórum
Regisztráció
KFI szolgáltató kereső
Best practice
www.kaleidoszkop.nih.gov.hu
Go!nno hírek
Fiatal vállalkozók
Cégbemutató lapok
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések • Közreműködik az EU tagállami feladatokban • Összefogja az EU KFI kertprogramokkal kapcsolatos hazai tevékenységet (22 tematikus program esetén: programtanácsok, PC, nemzeti kapcsolattartók hálózata, NCP) • Multilaterális KFI együttműködések gondozása • Kétoldalú KFI kapcsolatok szakmai gondozása, 36 országra kiterjedően • Kétoldalú KFI programok gondozása • TéT attaséi hálózat szakmai koordinálása
Köszönöm meg3sztelő figyelmüket! Dr. Peredy Zoltán Főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Innovációs Hivatal 1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.hu
www.nih.gov.hu 54
