dani' De idezhetnenk 1941. oktober r.usthajohadanak menyet is' amely- szerint a t<eainy rombolot megtorped 17-ikitzre_ ozt,rkrzland nezztik. nem Hiuert ffiT:,:?:..*:l Azt is grakran vetik a nemetek szem6re, hogy semreges tdmadott meg, bar toraunan eii"-J.a" azok semleg""""get. 'llamokat ertamko_ ;il?T:X1Hi':.lr:1i.'J-'"lto-offi venni, mert f,a eriekei u$,
ll?lil;
n.."ii;;
;;i;;;:;,
ki-
Ezen a teren sem voltak becsuretesebbek az angolszasz hatalmak Szovjetuniorol nem
_u ":Idat r'
ij,
i"
U""ref,
-ti, "[ G?,kfi;:rff" i.. " " az.is.i megsz6',6s ellen " nemt'rte megi s p er
e
* ;:d? T:lxl az
angorot 11r."Jt.tamada ru;%;t. k Norvegiil.".-i'"sn"eres J*t .tua dryoz_ t6k a nemeteket NorvesS .ir"!r"ia"uuu,', EzzeJ o\..go..,ugoiogtalanul leptek Norvegia tt,ruletere] _rrri. nemetek. Ezt nem menti az a magyarezat sem. hogr ,,vedelmeztlt IVorvegia annyiban ter el a.-nemetek -nogy-;;;;"yert€k ""_f"g"""a g€t,. Ez . """f.t_erryeitof Es ki halrott a -a..rv."il; a gr6ztesekt6l szamonkertek [li":il. Egr mdrsik ieternz. perda: churchill-lg4l. december l4-en a hd_ boru osszeha'ngo iisa auor ri.."."ir,r, ez utazott . Kom olya n fon tor _ gatta, hogr surgesse "er; a szo*rletunio..hadbalepeset beavatkozta
-
r
Japdn
l,i;iJl'J;ift:i6i"A,".g"o**::: "m"f; ;,* jutott, hosr a
ellen.
ho'appa,
l##r:,ft#
madni Jap6nt."r..,0ae".--i"1, """u"s en igazais fl:fl,ff:,_.iHfl Meg kell-m."a1"r.,1'un vort, hiszen a N€_ metorszaggal szemben elkovetJti IebonyolitAsa teljes mer_ tekben megs/6zte, h_oq, """[r,i*re" il,;;;" hajlando imperialista megbiz,oi t i"an"at.i""t "r;;liJ;'izov;etunio i.r;""itcseerr em]nt ldtni fog_ juk 1945-ben teljesitette is ezt-a r.Ja.r"ig.,tat. e" mert akkor kertek. akkor, ""ak^azert -De _megemfitrcUrit meg 3 magdt semlegesnek deklardlo Irdn ellen ro+r' "i!""rirlilgr.""riojat, amelyr.r meg resz A szovjet hader6 befejezte a Nemetorszdg elleni tdmadds el'keszu_ leteit. Teljes haderelenek _,"t"g,-" iliet,
,Irg,
meg en_ " ";i;;;;;;n Esrerore meg l'1$,?:::*$i:*:l r'r,' u9":e'i.1et h.1ta'a. jetunio.ta,naaa".i!:it;:E+:h[:.*,,HT,I:;tr-XiJ"1ft:f
Iegyen stafford mo.zkr[i nagykovet doni utazdsa' ahonnan "n"-r" a nemet-o.oJ haborujelentesteterrJ vato ronkitoreseig nem is tert vissza dllomdshelvere. cripps t onaonuan is szoros kapcsolatot tott fenn Malszkiiyal, ro"d*i;r;;.gnkovetter. tar_ s ha hinni rehet "
r34
Nl;riszkijnak, magdt a n€met tdmaddsnak
a viirhato ',''n pontos - s megrehet6id6p-ontjat is Cripps kozolte vele. Lehet, tro[, teve_ 'lrirrk, de csak rendkivul er6s fenntartdsokkal t<ezekreljut azokat a II:rboru utdn publikdlt bizonyit€kokat, miszerint kulonboz6 hirszer_ t.iik - mint peldayl S.?.g. nagr pontossiggal el6re jelentettek a J'
rrr:metek Szovjetunio elleni tamadisanak
idOpi-nqat.
M€g schacht allitolagos informd.ciojat is.
amelylt
.ltitt ket hettel adott Donald Heathnik Anglia berlinia nemet tamad6s nagrtorreteneh ;r tamadas varhato-id6pontjArol, ketsegbe kell vonnu.ril. enb.r, u, r:setben ugranis erthetefl-en, hog Hitrer miert csak az utolso ejszaka vezenyelte dt t6mado er6inek lelent6s reszet a keleti frontra. Nincs rkunk schacht 6rurdsaban ketekeani, de amennyiben-ez az infor_ rndci6 valoban tdle szdrmazott, azt csak az id6pont veleflen rrihib6_
zdsiw al lehet megm agr ar dzni.
Goebbels
aki pedig igen kozel allt Hi'erh ez a szovjetunio julius ete;Jre prognosz-
esetleges megtdmadasanak sztiks€gesseget, tizillta.
Utolag az ilyen biln4tekok a gr6ztesek reszer6l konnyen el6allit-hatok. A nemetek
tdmaddsdrol szinte mindenki jo"org.ioit, aki a kulisszdk moge latott, hiszen az angorsz6sz politika minden er6feszite_ se srra irdnyult, hogy a nemetek tamadlik meg az oroszokat 6s ne forditva. igr termcszetesen konnyri voli eloailii azzar,--,,ugire megmondtam!" Tulajdonkeppen p...do* modon eppen Zsukowar lehet bizonyitani azt, hogr a nemitek az utolso piiranatban kozveflen a t6md6st megel6z6 nap, illetve ejszaka dobtak ta-;;;;rrket a keleti frontra. Ebb6l a1\ovet\e?it , hogy a t6mad6s idopontjat az wtorso pillanatban is varaltanul hataroz=lak meg, teh6t e'l,6re-senki nem tudhatta. Valoszinrl. hogr egr hettel korabb=an meg Hitler sem don_ totte el-a t6mad6s pontos id6pontjdt. Hogr HiflernJt ert a rendkivul Evors elhat6rozds6t mi v6ltotta ki, azt -"g n"m tudjuk. de sejtjuk. Ennek aligha lehetett mds oka, minttrogr Hitler tudomdst szerezhetett a k6sztil6 orosz tamadds id6pontjarol. Ennek eilenere az a rehe_ t6seg sem kizart, hogr Hiiler fer€ az 6roszok a tdmad6s id6pontjarol h?-i"- pro-vokativ jelregfr informdciot szivdrogtattak ki, ameryet az adott kdrfrlmenyek k6z6tt, ismerve a n6met-orosz hatd.rra felvonultatott orosz er6k indokolaflan nats/sagat es dltal6.ban a kialakult ldgpolitikai helyzetet, Hiflerek komo\Ln is vehettek. Egr'yen vi_ provokativ informdcionak igen nag/ a val6szinris ege, ez hizzatartozott az angolszdszok modszereihez, s fegrvertdruk fontos eleme vort. Emlekezzink csak az amerikai FBI lg4r. elejen a washingtoni n6mgt,nagrkovetsegre is iryen ertelmrr,,megtevesit6 strategiai inforrhdciot" juttatott el. Ilyennek tfrnik a Norvegia ellen ,,terveze"tt" angol ak_ r35
ci6 is. Akdrhogr is volt, ahhoz nem fer ketseg, hogy a szovjetunio keszult N€metorszag megtamadAsdra. mig Nemetors-lgnak nlm allt erdek€ben egr szovjeturriovar vivando f,atoru. csak termeszetes. nemetek nem is gondoltak a Szovjetunio megt6mad6.s5.ra hogr a mindaddig, amig az oroszokjelet nem mutlttat nog, nem er_ dekuk a n6met szovetseg-€s eg/re nyiltabban ".rr.f,igazitttak ".f.if. poritikdjukat Amerika es Anglia elkepzeleseihez a nemetek ellen. Ezuttar se feledjuk, Hitler meg a Barbaiossa-terv kidolg ozasarakiaiott utasit6_ sakor is nyomate\o"".1 aldhuzta, hogr a teteti politikdrt csak a nyugati poltika fuggve'yeben szabad vi-lgahi. Ha a szoqetunio megvdltoztatja N6metorszdg elleni ellenseges poritikdjdt a tlrv vegrehajtds6.ra nem kerul sor. Hitlert sulyos ketsegek glolortek egr Szovjetunioval vivando hdbo_ rut illet6en. Mese az, miszerrnt komolyan hitte. trogr nenany het alatt terdre kenyszeritheti a szovjetuniot. Hiriba hoznakennek bizo_ nyitdsdra szebbnel szebb idezeteket. Ezek reszben hamisak, a tobbi pgdig ha elhangzott is, az csak kornyezete megnyugtatdsiira szorgdlt. Ketelyeinek nem egu/szer meg kozvetlen munkatd.rsai kor€ben is hangot adot. Jelemzd erre i u eset is, amikor egr alkalommal Schroder kisasszony, a kancelldria egrik grorsiroja -ftt".A"rte, mi_ ert hangsulyozza dllandoan, hogr a Barbirossa ial6n Zlete legnehe_ zebb dont€se, mire Hitler igr vdlaszolt: ,'Az€rt mondom ezt. mert semmit sem tudunk oroszors z69ror. Lehet hogr egr szappanbuborek, de eppugr eg€szen mas is rehet." Bizony ez is inkabb csak schroder kisasszony megnyugtatasdt szolgalta, mint a valosdgot. Hitler ug5/anis joval tobbeitrraott Oroszorszag_ rol, anndl, hogr komolyan is veS/e azokat az esetleg tenyleg glmon_ dott propaganda megnyilatkoziisait, amelyeket -o"ioty.i .,bizonyito er6vel" es kdrdrven dv e szajkoznak. Bardossy magyar ririniszteretnot el6tt 1941. m6.rcius 2s-dn kifejti: lglg-cal elrentetben, amikor oroszorsz5.gban forradalom volt es,rendezetlen dilapot, most ez az orszag szervezett hatalmi tenyez5. (68) Valoban mit tudhatott, mit tudott Hiiler a szovjetuniorol? Megle_ hetdsen pontosan ismerte annak katonai erejet es-alaposan ossze is vetette saj6t lehet6segeivel. Erdekes, hogr a vdlaszt erre sem a ne_ metekt6l kapjuk' hanem Daviest6l. tg3g.lunius 6-6n eztiqanaplojdba: .,Elenken erdekl6dorn minden ir6nt, amib6l a szovjet katonai erejere lehet kovetkeztetni. Hitler becslese orosz vonaron a kovetkez6: l. Oroszorszitg I8O millio lelket szd.mldl
r36
'.u,
Oroszorsz6g teruletileg a timad6k ellen6ben vedett helyzetben
\':lll.
:t. OroszorszS.g blok6ddal soha le nem gl6zhet6. 4. Ipara l6gitdmadd,sok ellen v6dve van, mivel fontosabb ipari g6cporrtjai a hatartol 4-6000 km t6vols6gra fekszenek. A negr I6nyez6 elegend6 ahhoz, hogr mindenki felismerje milyen vr:szedelmes hatalom ez az orszdg. Ehhez j6Lrul m6g a forradalmi eszrrrc ereje 6s a hatalom urainak eltokelt sz6,nd6ka eS/ vihgforradalom clt:trehiv5.s6ra. E celb6l olyan hader6t alkottak, melynek technikai It.lkeszults€ge a lehet6 legtdkeletesebb. Hasonl6 celokat szolgdl a r.;rbszolgab6rekkel dolgozo dumping-politika is, mely alkalmas arra, lrogy ald,6.ssa mds orsz6gok gazdasS.gi eletet. Oroszorszagnak biztos alapokon nyugvo kereskedelme van, valarrrint a vil6g leger6sebb hadserege, tankcsapatai es legiereje. Ezek olyan t€nyek, melyek mellett nem lehet szo nelkul elhaladni. Ezek reszletek egr munk6b6l, melyet Londonderry m6rki a napokllan hozott londonban nyilvdnossdgra. Nem sokat tartok Londonderry n6metbar6t magatartasdrol. De biztos vaglok benne, ha lnirdonderry ezt dllilja, hogr Flitler ezeket mondta, akkor ez i$az is."'""' Lnndonderry Anglia legusri minisztere volt. aki sokat vad6szgatott G6ringgel. Paul Schmidt is elmondja, hogl ket miniszter eszmecser6i nag/on 6szint6k voltak. Ha mindezt Hitler tudta 1938-ban. nyilvan nem felejtette el 1941ben sem, s6t nyilvdn tudta azt is, hogr a Szovjetunio 1939-f94f kdzdtti id6szakban megdupldzta katonai erej€t 6s felszerel6set. De nemcsak Hitler tudta ezt, hanem a n6met kormdny tobbi ta$a is. Ribbentrop 1941. marcius 27-€n Matsuoka Jap6.n kulugyminiszterrel t6.rryal, s eppen az Anglla 6s Szovjetuni6 viszonyS,nak titokban tort6n6 allando javul6:sa fel6li keserg6se sordn kifejti. hory a Szovjetuni6 Nemetorsz6.g elleni I'enyeget6se eset€n Hitler kenytelen lenne megtdmadni Oroszorszdgot' Nyomban hozzateszl: nem eg6szen biztos abban, hogl a szovjetuni6 elleni "N6metorsz5.g hdboruja a n6met fegrverek teljes gl6zelm6vel 6s az orosz hadsereg, valamint az orosz 6llam totdlis megsemmisites6vel v€gz6dik." K6ptelen 6s tarthatatlan allitds az, hogt Hifler es n6met kormany elszd.mitotta mag6t. A fentiekb6l eryertelmien kitfrnik, alapos ismeretekkel birtak a Szovjetunio katonai erej6t illet6en. Maguk sem hittek abban, hogr a Szovjetuni6t hdbortival legr6zik, hiszen egridejfrleg Angli6val is hdboruban dllnak. De azt is tudj6k, szAmolniuk kell a Szovjetuni6 Amerika 6ltal tdrt€n6 megsegites6vel. Hitler m6r 1940. december S-dn a beteg Boch-tdbornok megldtogatdsa alkalr37
*
m5.val koz6lte, hogr ism6t el6terbe kerult a keleti problema. Kifejtet_ te. hogr jelek mutatk.znak oroszorszd.g es az Egresult Allamok kapcsolatainak kiepul6sere es er6sites6re. Ez meg-az eddiginel is valoszinfibbe teszi egr angolszasz-orosz v6llalkozis veszeli6t N€metor_ szdggal szemben.
Amerika m6r lg4o. veget6l folyamatosan nagyardnyu szdllitdsokkal keszitette fel az oroszokat reszben Japdn, reszben Nemetorszdg elleni hdborujiihoz. Halifax washingtoni angol nagrkovet 1941. februdr S-en aggaly6t fejezi ki Hullnak. hos szdllit"rik ^jJentos mdnyok a nemetek kezere juthatnak. (Tehat tudta. ttogr a Szovjetunio hadidllapotba lbg kerulni jelenlegi szovets€gesevetj uutt rnegnyugtatta: ,.Tekintet nelkul arra. hogr a Szovjetunio egrel6r" .r"vesz r6szt aktivan a h6boruban, rendkivul fontos tenvez6. s mind Europdban, mind Azsidbari befolydssal van a bekere.; (Ugr latszik Hull is tud ..marxista" nyelven fogalmazni.) Umanszkil washingtoni orosz nas/kdvet pedig surgette ezeket a szdllitmanyohat. s6t lg4l. mdjus l4-en emlekiratot nyujtott 6t az Egresult Allamok kulu$/miniszterenek. amelyben konkret eseteket sorol fel. amikor ezekb6l a szallitmanyokbol visszatartot.tak. Hull._csaknem v6dekezesre kenyszerul es cdfolni igrekezett Umanszkilt.(7o) Akkor m€gis mi okozta, hogr a nemetek vesztukbe rohantak? Sulyos okoknak kellett kozrejdtsszaniok ahhoz, hogr elinditsanak egr olyan haborut, amelyr6l mar el6re tudjak, hogr elvesztik. Nem lehet veletlen, hogl Hitler az oroszorsz6gi hadjdrat nemet gr6zelmeinek csucsan 1941. november 27-6n Lorkovics horvdt kuhrgrminiszter el5tt_nyiltan utal arra, hogr Nemetorszdg esetleg elveszitfrti a hdbo_ rut.(7lI Tiso elStt pedig 1944-ben fejti ki: ,,felszerelesink nem a keleten folyo harcra keszult. Gepkocsijaink, gordul6 anyagaink tul nehezek, jo utakra vannak meretezve...annak idejen nem szamitottunk keleti hadjdratrs. "(72) E9 afkor a nagy hidegben cs6dot mondott n€met geppisztolyokrol, puskdkrol meg nem is szolt. A nemetek. hallgatnak. Nehez elkepzelni hogr a n6met kulugrminiszt6rium titkos iral-ai kdzott ne szerepelne okmdny, vagl olimanyok, amelyek erre fenyt derithetnenek. rgaz us/an, hogr ezek a hdboru utolso szakaszaban nagr valoszinfiseggel teSes -e.tekb"., a "gr6ztesek" kezebe kerultek. Jogos a kerdes, vajon a n6met legfels6bb vezetes legtitkosabb hdborura vonatkozo okmdnvait kiv€tel nelkul zs6km6nyul ejthettek? Az a t€ny, hogr a hdboru eivesztedevel mar a szovjetunio megtdmaclad6sakor szdmoltak, ennek erdsen ellentmond. Nehez elhinni, hogy a nemet korm6ny ne gondoskodott r38
volrra ezek kell6 id6ben tort6n6 biztonsdgba helyezes6r6l. A nemet ,rllr;rt alapossdga az ellenkez6j6t hiteti velunk. Az viszont konnyen elkepzelhet6, hogl a fogsdgba ejtett nemet vezr.t<-rkb6l, ha mdskepp nem, pszichoterapiai uton kiszedtek - ktilor riisen az oroszok 6rtettek ehhez, - hova rejtettek. Ugyanakkor 2v sem lehetetlen, hory akik e fontos okmdnyokat el,r:1tett6k, a hdbori utolso szakaszdban €letuket vesztett€k es titkutrit is magukkal vittek. Ha eletben maradnak is, a hosszu elnyomas :rlatt nem ad6dott alkalmuk titkuk felfedesere. Akarhogl is van, irnnyi bizonyos. hogr az iratok nary resze az ellens6g birtokS,ba jutott, ezt maguk sem tagadjS.k, s6t t6bbet nyilvdnossdgra is hoztak. Az rigmevezett Magic sorozatban 1979-ben t6bb olyan, a masodik vildghdboru kulisszatitkait rejteget6 iratot szabaditottak fel az angolszdszok, a zdrlat alol, amelyek kell6 ert€keles mellett igazoljdk a nernetek haboruba val6 beugratdsd,t annak ellen6re, hogr gondosan megvalogattak azokat. De az sem leheteflen, csak reszleteket, osszeluggeseibOl kiragadva lnoztitk egrik-mdsik okm6nyt nyilvdnoss6Lgra. r<etseg sem ferhet hoz-ztr, hogr a perdont6 bizonyitekokat tovabbra is szigoru z6r alatt tartjiik, hisz tudjuk churchill szemelyi irattS'rdnak szdlmos darabj6.t szAz €we zdroltatta. Eppen ezbizonyitja a nemetek 5.rtatlans6.g6t. Ha minden uS/ lenne igaz, ahory 6k allitjak, erre nem volna szn*eg, s6t minden €X/anut azzaltudndnak a le$obban eloszlatni, ha mindezt a kutat6s szamdra kivetel nelkul hozz6f6rhet6v6 tennek. A hitelt6rdeml6 idevonatkoz6 iratok hi6nydban, az eddigi ismereLeink alapj6n is meg tudjuk nasdabol hatarozni. melyek voltak azok a f6 szempontok, amelyekb6l az 1941. junius 22-i Otoszorszdg elleni n€met timadds elrendelesehez, a n6met legfels6bb vezetesnek ki kellett indulnia. E;zek: l. Minden ketseget kiz5.r6an megS.llapitott6:k. hogr Amerika €s Nagl-Britannia az orosz szdvetseggel beugratta N6metorszagot. A Szovletunio nem N6metorszdg, hanem Amerika es An$lia sz6vets€gese.
2. Aszovjetunio N6metorszdg elleni katonai t6maddsa
diplomS'ciai
riton elhdrithatatlan. 3. A Szovjetuni6 olyan sz6mbeli 6s tfrzer6 fol6nnyel indithatja t5'madasdt, amelynek feltartoztatasa csak rendkivul nagr ember 6s esetleg eryaltalan nem lehetseges. hadianyag fel6.ldozds6val 4. N6met foldon vivott haboru m6g dtmeneti id6re is srilyos sokkhatS.st valtana ki a polgari lakoss6gban, amely a hdboru folytatdsat illet6en nas/ hatranyokkal, esetleg belathataflan kdvetkezm€nyekkel 139
jarhat. S. A szoviet t bewdrdsa eseten olyan hatalmi legier6 rittal is ?T9:. to tt in vdz i oval k. u'"; ; cs apa tok :ff .n. f nu a i i f"ra -rttToga i t.'s XKffffi ff fl S::r"'6;f;;;1;
;;;
.i;"#
:1"*"? il,T: tar a *"ffi ::lK:lt'f;;;;;" ..:" uivu I egn '*.""fil?:"ffi :.,?*:.",ffi':Iuf eztl ne, selll!, T_r* en"t"u En} ;1;, valna' otui ek o
r
u.t.i""tr.Ji€
m
err
e
midltal Nemetorszdg
eza
s
r.ry&J".livia
T. Ezzel szemb
centrdcio .ry es meg a had
"lllri,l"#::3ffiliJ"l
n
r
e_
so 16 n id6 aratt
"1:mervi es resrverzet kon-
#"^li,llT::
:,ff* jl._r,".:l i:Y,fl',ffih,;#r#i.1"ffi ;:U,"fr :hH,.;$Tg;ffil megs,engitn",u'fi"#l
;,"#
..9. Nug csatavesztessel id6 ut6n k€pes mgrerelo kezdett hdl
sz#;#;:'i'ri;gi;1"* csak hosszabb ,^l:pg v-esztes s€gn ek, t ok ely . ",,rr_r,rt"* srors **":lol", r-e.?"eri ozhat, az r"1.ai"a'" ft:;;'" :"ttleg ".li; ;;""'J^"jI:l ilgn haboru jut inditott
I
en
met
a
tarpra;iifi;rffl
' -lo'
or"u,
m
ege ke
mielstt az angotsza",
osszefoglalva:^a
et
" "&;t;;ifii,.,a.,yor.
i"_
:royi"J tdmadds preventiv erhdritdsa minden_ a nemel es kormdny szema.a, ;*:::".f.#?:::b mint a paradox-is, . .B6rmilyen a nemetek m:gel dz6 tdmaddsukat nem a
il;;;;"
lx".:ft ,?"?", j".f,.:ffi ;:i*ffir;;a,i1..ttir.u"".rJ"uryetcsak
,*TL1tTT"*;6i"*?':,*T: ;;,ff "'jT,';.iff
fi ].tl?':fl
ffiili',fff ii3;1,1.*:"""*;:i.41;f
ff f JlT,ffi
#lHii
lllv!",-:",.#il"1;ri[{,T;.fl1?[:*fl nyeresere reSris rehet6sege ,H".TIi"?:it?Xff L.1Egz
hossZu.rt.rto hdboru "vil",i'"Jr"".. oi iig"r g *, i . [.r?i6 si ---- ,-vu'E icl6re, akkor meg ",.*megia,a."rliaiuli"iaor" [Xl!]ffi'|| szukseg. T
"r.u
e
"-
es Angria is
t"
99.
uJ
te
haj _ *,ott
T1a, hisz 6k is nasr er6ver "rfr:,ffiT,Hffi;:ln: nat adtak teruleti ,rtl"t -t"'kajukat' EpP.-r ez€rt - -,,r]a., alkalrniotNemeil#u'ff 3J,?[}]'"".".?"fr ,:#'.--';o.s#;";szovjet_ rtomkutatdsban. o--"'qvqocra' mt€lott az megeldzheti 6keiaz r40
A nemet t6mad6's-id6pontjdnak megvdlaszt6sdt illet6en felmerrhl eg igen fontos kerd6s. iuiert 6ppen lg4l. junius 22_6niditotta ' r.l l{itler a csapatait? Mar id6zttik Zsukowot, akit eztigrben girdhatunk. Esrertglmfren kifejtil hograkar koronatanuk6nt is elfo_ a nemetekt6l zs6km6nyort ttirk€pekb6l es egreb iratokrrol dltapidttat a t.mado n6_ -.g, t r'et hader6 emlit.sre rrri:g
m6lto reszet, kuronosen . tailraa" "gy legfonto_ nagr t6volsagbol az utorso rapon 6s rendkivur grorsan szalritotak u te."iJa" "r,,;" ;;Ifir.. Az az er_ sarbb er6it a pdnceros egyscgeket
r:sepelt ervel6s' h.ogr ezzera nemetek csak a tamadas iegrepetessze_ .usdg6t kivdntdk fokozni, s ezzer t:r6foleny megszerz6s6re tdrekedtek,-i"er "ugno;;1"",.""i erdny es nem aJl.;imeg. r,"rvet. Ebben a pillanatban uS/an
nem bizonyithat6, de sziite birto"r. ir.het6, hogr a n6metek olyan informdciohoz jutottak, amely t".t"l-*.u a szovjet tdmadds elhatdrozott id6pontjai. Amint m6r utaltunk 16, ez lehetett provokdcio is, s6t, t6bb, minfvaloszinrl, hogr azis volt. De ha a ne_ metek m6g sem inditanak tdmad6st, a szovjetuni6 rovid id6n belul m€gteszi helyettuk a mdl elmondottak miatt. 6-lsztja al6L Cripps moszkvai angol nagrkovetnek .._Ert ebben az id6ben val6 londoni tartozkoddsa is. Moszkvdba valo visszat€r€se utdn bizarmasan elmondotta Morotovnak, hos .gr t t6mad6s el6tt rdvette churchilrt, repjen "ti.r a n€met kapcsolatba Rooseverttel es vitassa
meg vele a nemet-o.o", ttiboru kitorese"Ji"n.t6s6get. Majd azzal is kedveskedik Molotovnatc, hogr elmondta: churchill 1941. junius 22-i r6di6beszed6t_6.€s Winaii az Ego;;it Allamok londoni nagrkdvete fogalmaz161. (73) Hitler 6s a n€met korm'ny m'r nem tud kiterni a szorl-etunioval val6 .sszeirtk
t4l
I
hirer6l, de m6r este 9 orakor riidiobeszedben biztositja a szovjetunio Anglia segitseger6l. Miisnap,.iunius 2s-dnsummer we'es kai kulugrminiszteriu m tretyittes dllamtitkdra hivatalos az amerinyiratkozat_ ban biztositja a szovjetuniot, az amerikai semreg"""eg ellenere hogr minden erdforrast sorompoba dllitanak -.g".-gi6"; erdekeben. M5'r mdsnap, junius maga Roosevelt elnok is nyiratkozik a -24-en szovjetunio megsegitdserol. A t"hat mn;t r"altoi, eddig "rog Angliaban es Amerikdba.r *.gv"tEsser "r.tt bolse_ beszeliek" az istentelen vista hatalornrol, igencsak elcsodAlkoztak, hoglnezetOik kikkel te_ reltek 6ket egr taborba. churchillt az amerikailnagykovettel jetunio megsegiteser6l valo tdrgraldsa utdn meg sTemelyi a szovtitkdra is megkerdezte, hogr az allasfoglalisa nyoman taldi megv irtoztatta 16_ gi antikommunista elveit, mire churchill igr valaszolti,,sro sin"s .o_ la. Nekem egr c6lom van, Hitler (amely alali Ncmetor"riltt kell erteni) megsemmisitese...Ha Hitler megtdmadnir a pokrot, ,l?to, en kedvez6 jelentest-terjeszten6k az Alsoh?z ele _ az O'raOgrO1.;,-Es-ime a vilagszocieilizmus apostolai ilyen ordogleszk'zz€ alacsonyodtak a vilagkapitalizmust rnegtestesit6 churchiil es Roosevelt ke_ zflben. Az esem6nyek nrost mar gyorsabban peregnek, julius g_6n szovjet kuldottseg wtazik Londoba, de mrirlulius r2-€n Angor-szovfatgnli jet kolcsonos segelynyujtasi egyezmenyt irnak ald, Moszkvaban. Az angolok biztositani szeretnek magutit, nehogr u, oriuoiaz els6 vilaghaboruban valo viselkedesuket Legismeteljek. A szt6rin jelenr€_ teben Molotov es Cripps dltal al6irt egrezmenybin kikotottek, hogr a szerz6d6 felek nem kotnek kulonbekei NemetlrszAggal. mdr junius 26.dn kormanyszinten elhatarozza, hogr a ^Amerika szovjetunioval kapcsolatban nem akllmazza u torvenyt. Ami azt illeti igen sajdtos semlegess€g ez, ilyenneiakar ""-r.!."segiHifler is vallhatta volna 1agat. fu..y Hopkins mir julius vegen szemelye_ sen utazik Roosevelt megbizdsdbol MoszkvdUl, nog, forabbi titkos szovetseguk realizdldsakent sz6mbaverye az oroszok konkret hadianyagszuks€gletet. szeptember 2g-tol oktober r-ig pedig angor es amerikai misszio tdrgryal Moszkvdban a szovjetun]onat'nyujtando segitsegr6l. Err6l a tdrgraldsrol Davies is megemlekezik naplojiiban 1941. oktober 27-6n,kozli, hogr Batt aki tagla volt a Harrimann veze-tte kuldottsegnek Moszkvaban _ -utal arrJhog a hadfelszere_ lesek szdrllitdsi feltetele volt azuttal is, hogr Sro"]"trrniO nem tOt kulonbek€t a nemetekkel.-86r a szovjetunio "hiven teljesitette eddig a ket kapitalista nagyhatalom minderi kiviinsagai t, aziu szeme el6tt megis fel-felremlett a szovjetunio esetleges hilszegcse. de az orosz hadsereg kitartdsdbarl sem biztak, ismerve a nemet hadqr6 er6teljes
t42
(:;
szervezett fell6p6s6t. Ez a vizio Daviest is hatalmdba keriti. M6'sn.rp, okt6ber 28-i napl6bejegzes6ben ism6t visszatdr rd: "Csak megfontolds tudn6 Sztalint, vagy ery m6s ''r,y(:tlen egr lehets6ges ,,kos embert a jelen k6rulm6nyek k6z6tt arra inditani, hogl beket L,iisson Hitlerrel. Az a felteves, hogi tovdbbi ellen6llS.s rem6nytelen, rtrt'rt az Egresult Allamok es Nagl-Britannia nem kuldi vagl akarja kiifdeni azokat az drucikkeket, amelyek a harc folytatag;tj lehet6v6
tcrrn6k. €s ezdltal c€ltalan lenne a v6dekez6s folytatdsa.Onl Hogr ., lrc De k6vetkezz6k, az Egresult Allamok m6r 194f . november 7-6n kitcrjeszti a kolcs6nb€rleti szerz6dest a Szovjetuni6ra es folytatodik .r Szovjetunio hadviselesehez nelkulozhetetlen amerikai hadianyag ,'s lelszerel6s sz5.llit6sa.
f\z idlzelt napl6bejegz6sdvel Davies azt is kimondja - amit hogl angol-amerikai secqyebk6nt mindenki tudott 6s ma is vall,
grlseg n6lkul az oroszoknak semmi es6lye sem lett volna a N6metorsziig elleni hdboru megnyerdsere.
S6t erre mindenkinel kompetensebb tanrlnk is van: maga Sztdlin. A teherdni konferencidn Churchill szuletdsnapi bankettje alkalm6val - miut6,n mdr alaposan a pohdr fenekere n€ztek - Allen Brooke ;rngol tdbornok igrekezett bizonygatni, hogr a hdboruban az angol rr6p szenvedte a legtobbet, es vesztes€$ei is legnaglobbak, valamint ir l,eglt6bbet tett a traUoru megnyeres€6rt. Erthet6, hogl ez n6mileg rnellbevdgta a jelenl6v6 Sztalint. Bdr szerenyen, de rdgtdn vdlaszolt: Egre'Hadd mondjam el szovjet szempontbol mit tett az elnok es az a h6ebben sult Allamok a hdbo1i megnyer|sCCrt. A legfontosabbak nyolc-tihogr bonlban a g6pek. Az Eryesult Allamok bebizonyitotta, zezer reptrl6gdpet k6pes el6allitant havonta. Anglia h6rome-zret Sfart travonti fOt?nt nehaz bombdz6kat. igr teh6t az Egresult Allamok a g€pek orszdga. Ezeknek a kdlcs6nbfrlet alapjdn tort6n6 felhaszndl{sa n6lktrl elveszten6nk a h6bortt.' Az angol-amerikai segits6g nem csupan a szovjetuni6 reszere t6rten6 6lmiszer 6s hadfelszereles szdllit6sdra korldtozodott. Ez tulajbar a szd"llitdsok igen nagr mennyisegben erkeztek a donkeppen se$ts6g kisebb r€sz€t k€pezte. A nagrobb t6mogat6s abban 6llott, hogl N6metorsz6g er6forrdsait 6lland6 legitamad6saikkal megsemmiiitettek. ig u ut6npotl6.s fokozatosan csdkkent, majd teljesen lehetetlenne viit. Az olaszorszdgi, majd k6s6bb a normandiai partraszd.ll6ssal pedig Jelent6s n6met er6ket vontak el a Szovjetunio elleni hadmfrveletekt6l. A haborris er6vonalak most mdr nyiltan kirajzol6dtak. A szdvetsegi rendszerek l6trehozdsd t c6lz6 t6rglaldsok rendkivfrl S/orsan 6s eredm6nyesen feJez6dtek be. Olyan glorsan, l|logt az m6r onmagdban is
t43
s/anus' Nagyfoku naivitds azt k€pzerni, hogr ezek a szovetsegi tdr_ utdn indultat csJleg cs 3_4 het alatt eredmenyesen befejez6anettek. Gondolj;;il; arra. hogz a becsi hader6csrlkkenresi'";;;i;i;erikai lo evig fblytak. u.gzszolvdn nrin'den l.:9.-"* tdrgrardsok tobb, mint nerkur, pedig a vildg_ nak ugranazon ket dllamiinak delegaciO;a ult szemben egrmissal a t6rgyaloasztarn'l, mint abban az iddben. ok dontottek a mdsodik vilaghaboruval szolgasorba csakneEurop6t es Azsi6t. Hihet6e' hogr.ezt az eg6sz vildg elreni ossz8eskuvest "je", egr honap alatt letre tudtdk hozni. es egr ehhiz.kepest jovar ti""ul;rr""iu"?!" megd'apod6st amelyet be sem keliene iu.t..,iok tiz evig sem tudnak megkotni'? Hogr minden ketseget eloszlassunk a Kedves olvasoban a tekin_ tetben' hogy az o.oszok megtdmadtato uot.rr-" ruem"to."ragot, ha a nemetek nem el6zik tneg. liL"uk ismet Daviest. aki oly sok fontos, -i::\ iittal elhallgatott infonndcioval szolgdlt _a."Ja,i,r. 1941. junius 23-dn kelt naplobejes/zeseben g5ralasok a nemet megel6z6 tamadds
elmondja. hog eppen Madison-ban tartozkodott, refaLatali unnepelven. az. -regi "gy}.m.nek a w-isconsini f6iskola majd r6diobeszede utan egr fiatarember. az U'ited llapitvailj"Luea, tless tev;tezole szarJdt r"rei"n az elnok lak6sa el6tt erte utol dket. O tOr.ft" " u hirt. hogr Hiilir megtimadta a szo{etuniot. A szemfures i;sagirJ"ron.r.t faggatni kezdteDaviest a velemenyet akarta hallani. A megedzett, volt moszkvai nagrkovet teljes meggr6z6dessel vala_ rtette, hogr a nyugati aemokraciak szdilira ez mennyire iiu.,|l;;;Tt Davies velemenye szinkronban volt fonoke felfogds'val. Az
j.,i".eg5rikvacso;"il;;;;;""";.ffi
Aranti
;J;ilji*.i
\,r)Z/\-f5g L(: ljtl:",1:g:1,1": val Roosevelt es churchilt egyetertettek abban . ,,,d2, hogv I tamadta ,Ti:_,11.,"11j.;;*,1;;;?"e,":il?lilill;.ii;iil%litrermeea Szovjetuni(lt, valoia{os aldas'ek hi-,^;:,t.lftlsi
i^i:::
y :q,,jl ll f ":i ."1tu : " r, r"j i" ii*' 1",,"T* n aztjll,iiill?; ta, mond
3#T;:ilJ:":I1:::#:t,d9;T,r;i"n.i,,''uiJ"l1 '\_rL r\rrryU yia.,Mr. Foosevert,.i;r,r"#liilijl ;ff.::::::?3.1 ::"*eait nci e's leh etos eget, am ely fel gogositi ogosi
i?flj:::::
il:qr?6is, ellensegessegrelltr6)
i
d
j
rt;a a nyilt
churchill pedig tudta. hogr Hitler nem szand , sodorni Amerik't. Mint mar tattuk szamos olyanekozotthaboruba amerikai akciot ha$/ott valasz nelkul. ameryek bdrmeryike rJ'ru LrLSsrruu elegend6 ,i.rign ulu8,y re 1",, volna a hadUZeneth"r.(771 Egrebkent az eg1sz amerikai kormanyzatot €s hadvezetest uralta az a ferfog*s, hogr a n€metek ellen hdborut viselniok nagz er6nyokn
144
lit'ljdr, de az esemenyeket ugr kell irdnyitani, hogl N6metorszdg le,lvon a tdmad6. stark admirdlis is igr v€lekedik: .,Igen kivdnatos lenrrr', ha olyan k6rulm6nyek koz6tt l6pnenk_be a hdboruba, amikor (78) N t: rnetorszag tekinthet6 az ager esszo;ak. " A Daviessel 6rintkez6 politikusok nagr r6sze ugr latszik atldtott az ;rrnerikai kormdny szitiijdn, mert Davies ma$/arezkodni kenytelen. l'lrre utal 1941. julius 7-i naplobejegrzese is. ,.szerintem Hitler tdrrraddsa a nem tdmado 6llamok szempontjdb6l valosdggal isteni rrjandeka. es a szovjet ellendlldsdt minden lehetseges modon osztorrozni kell.""o'Cinikus u$/an, de legald.bb 6szinte. Amit mond, azvilagos es egrertelmfi. minden kommentdr felesleges. Ugranitt, nehany sorral kes6bb ugr folytatja: ,Welles gondolkoddsa pontos mint t:gr svdjci ora, dmbdr izzis-v€rig individualista es demokrata es terrneszetes ellenszenvet erez a kommunizmussal szemben. de sziwellelekkel azon van, hogy szukseg eseten hazdjitt esr nemzeti szocialista gr6zelem remet6l megmentse. " No, csak! Hisz Hitler Amerik6ra n1nte semmifele vesz6lyt nem jelentett. Nem zavarta gazdasdgi vag/ piaci koreit. Nemetorsz6g meg sem kisdrelt betorni az amerikai piacokra. Eppen ellenkez6leg, Amerika fejtett ki egre nagrobb er6feszitest az europai piacok megszerzeseert. vagr talan vesz6lyesebbnek ereztdk a nemzeti szocialista tanokat. mint a vildg rendjet felforgato kommunista ideologidt, es ezert a ket rossz kozul a kisebbet vdlasztottiik? A nemzeti szocialista felfogas joval kdzelebb 6ll a kapitalista gazdasdgi rendhez, mint az dllarnkapitalista kommunista elmelet. Hitlerek forradalma mell6zte az ipari, kereskedelmi €s mez6gazdasdgi termel6s allamositrisdt. mig az orosz forradalomnak ez volt az alf6ja es az omegija. K0rdezzuk meg ism6t Daviest, hogran latta 6 a. ket szocialista tan kdzotti kulonbseget. Naplojdban ug/anezen a napon szemrehanyoan ir Lindberg bardtjdrol, akir6l azt olvasta, hog a nemzeti szocializmust el6nyben r6szesiti a kommunizmussal szemben (nehogy kideruljon, emiatt raboltdk, vagr raboltattak el grermeket!). A ket tan krizotti kul6nbs6get hosszan 6s nevets6gesen fejtegeti naplojaban. Nem tudok ellendllni a kis6rtesnek, hogr az eg6,sz idevonatkozo reszt ne id6zzem. ime: .Igaz, hogl mind Ndmetorszdg, mind Oroszorszagtotdlis. Megis oly 6lesen kfrldnbdznek egrm6stol, mint fekete a fehert6l. Ezt igen egrszer0 bebZonyitani. Ha Marx, knin vagr Szt6lin hiv6 keresztdnyek lennenek hogr katolikusok, avagr protest6nsok 6s - amell6kes, - az h5.la ennek korulm6nynek, a kommunista kiserleteket erre r45
i
i
alapra fektettek volna. uggr trtrtenelmi szempontbol nezve az esem6_ nyeket, mfrvuket a regnagyszerirbb er6fesziiesnek tartand.k. hogr a Krisztus evangeli'm6ban hirdetett kereszteny onzetlens6get a test_ veriseg idealjat, a cselekv6 szeretetet valamilyln kormanyzati form6_ ba iitultessek. szil6rcl hitem szerint a keresztenyi vallas a kommu, nista alaptorvenyekre rdepithetd, anelkul. hogr agazdasdgi €s poritikai celjai csorbat szenvedne'ek, hiszen ezek els6sorban az emberi testveriseg eszmejen nyugszanak. Ha us/anezt a nemzeti szociarizmusra alkarmazzuk, ,rry a kulonbseg szembeotro. A keresztenys€g alaptorvenyei nem egreztethetdk dsszi a nemzeti szocialista virdgnezettel anelktrl. hogr iillamanak politikai alapjai ossze ne dorjenek. Mert a nemzeti szocialista vilagnezet szerint az dllam a vallds folott dll, s6t mar rnaga is villlasnak szamit. Ezert kiserelte meg, hogl a keresztenyseget uldozessel semmisitse meg. A nemzetiszocialista bolcselet olyan korm anyzatot alkotott, mely a keresztenyseg altruista alapgondolatainak a tagadrls:in nyugszik. A nemzetiszocialistdk az alla.mot istenitik. El6tltk a tegrouu er6ny a hdboru. Testveri szeretet konyoruletess€g, igazsagossag sze.iltgl a gzongeseg es elkorcsosulas jelei, ha az'ii'rim szlikseg-teteivel ellentetbe keriilnek. Az dllam a templom es a gyontatoszek. Er6szak, er6 es hatalom, mint egy eszaki faj es valldsiregnyilvanur6sai, kepezik a nemzetiszocialista tanitds alapjait. A kereszteny vallds a nemzetiszocializmussal osszeegreztethetetlen. Ez utobbi teljesen erkolcsellenes. Ez a kulonbseg. A kommunista szovjetdilam f6 cerja az emberi- kommunistestveriseg szolg:ilata talalkozik a keresztenyseggel. A - szuksegtelen es el t<ett tunnie, ta idedl szerint az allam oly mertek_ ben, ahogyan az ember a tokeletes testveriseg eszmejet megkozeliti. A nemzetiszocialista ideal ennek eppen az eienkezoj" - amennyiben legfobb ertek az dllam onmagdban." Ilyen szanalmas er6lkodessel ugr hisszuk, nagyon kevesen talalkoztak. Mintha Davies a kommunistiik alapteteleiol az atheizmusrol soha nem is hallott volna. pedig mar Moszkvaban erkezesenek els6 lapjan izelit6t kapott bel6le. Fdjdalommal szemlelte a kovetseg epuletenek kozeleben e55r sz€p regi templom tragikus pusztul6sdt, amint szamos sokgrermekes csardd lakott benne. Nyilvrin felesege beszamoloj6t is elfelejtette mar, amelyet 1937. marcius t+-i naplolibol ismerunk. Eszeri't a Tuhacsevszkij-perben 1937. junius l2-€n kivegzett Kresztinszki mdsoddllamtitkiiinak a felesege "a szovlet val_ ldsuldozessel kapcsolatos beszelgetesuk soran igr nyilatkozott: .,Embereinknek egrszerrlen meg kellett taldlniok a rendszabalyo.kat, hogr megovjiik nepunket a valldssal crzott vissza€resekt6l."
t46
Nclrriz elhinni, hogr Davies komolyan is vette, amit leirt. A rrt:met preventiv t5.mad6st kovet6 n6h5.ny nap mrilva Magraror'.2;rg is belekdnyszerul a Szovjetunio elleni hS,bortiba. NemetorszdgIroz lrasonl6an szovjst provokdci6 reven. Felsegiel nelkuli szovjet re1,rikrgepek Kassa bombazesaval haduzenet n6lkuli agresszi6t kovettcli cl MagyarorszS.g ellen. Ezzel a k€t orszdg hadiallapotba kerult ('Ryrnassal.
A Szovjetunio a rqai napig tagadja, hogr g6pei hajtottak vegre ezt agresszi6t.Jo orosz szokS.s szerint a n6metekre fogta. Ma mdr :,r'rnrri k6ts€g sincs 3fg15l, hogl abomblzdst orosz repul6gepek hajlottak v6gre. A Szo$etunio 1933-1941 koz6tti diplomdciai es belpolitikai magataftasa eryertelmfren bizonyitja, hogr az Egyesult Allarrrok 6s a Szovjetuni6 k€szult egy europai h6,borura. F6ellensdgk6nt liivalasztva N€meto1s2dgot. A Szovjetunionak ehhez a hagromdnyos tcrjeszked6sen kivql semmi mds oka nem volt. nem lehetett. Az Egresult Allamo\ ezt 6pitette be politikai eszkdztir,iba. E terjeszIicd€si politikdt kivaloan dlcdzta fenndllo t6rsadalmi renszere, a ..szocialista" tanok rnisszios terjesztese. US/ tlinik e misszio c€lpontiir els6sorban a biro6lalom szomszeddllamai, amelyek 5i21sn56gi (utkoz6l zonakent val6 kialakitdsa a Szovjetunio elkepzeleseiben m6r rneglehet6sen kor6.n kikristdlyosodott. Kulonben 6rthetetlen lenge Jungerth Arnothy Minaty hlazfunk moszkvai nagykdvetenek 1938. junius 2O-6n kelt naplojegtzete, amelyben megdllapitja: ,,LiMnov (ekkor a Szovjetuni6 zsido kulugrminisztere Maryarorszdg- a szerz6) gal k6z6s hatdrt akar". f 939. december 24-6n a Szputnyik Agit6tora cimszovjet lap t€rk6pet koz6l, amelyen az 1945-ben a Szovjetuniohoz csatoland6 Kdrpdtaljai terulet m6Lr Ukrajna r€szekdnt van dbrAzolva. De hivatlszhatunk Churchillre is. aki 1944. oktober 12en kelt Hopkinshoz irt leveleben emliti, hogy az oroszok igen nary 6rdekl6dest tanusitanak Magraro r szdtg irdnt. s t6vesen .,szomszedjdnak" nevezt6k. Joggal merirl fel q ksp66s: Uryan mi szukseguk lehetett a maryar szomszedsdgra az ostoba ideologia terjesztese urngren vazallusdvd kenyszerit€sCn kivUl? Nyilvan semmi. Ha most mCg azt is firyelembe vesszuk, hory a kassai bombdzdsdndl egr6.latal6n szdmbajohet6 Szlovdkia. Rom6nia es N6metorszdg rendelkezesere allo repul6g€ptipusokat a maS/ar l€gier6 €s l€gelhdritds pontosan ismerte. de a bombilz;6 g6peket e tipusok k6ze sorolni nem tudta, az 6hitatott kozos szo{et-ma$Iar hat5.r pedig a csehekre k6nyszeritett kd,rpataljai gepek terulet .6taddsdval" fondorlatos modon letrej6tt - akkor a szovJet volta t6bb, rhint bizonyitott. Roosgyglttel egteztetve Churchill mar joval a n€met-szovjet
.r,/.
-
-
r47
haboru nftoru::^:ltt odaigerte a kelet-europai dllamokat vildghaborus fi mSrsodik 'etseeke"t i- srolietunionak.';rr;;;,j. ezt Barcza
fli'fl
j.'*X;:il*,{*.he,ott,;;"#;;';,ripri,iskdze-
"!F:i:: legnagzobb eriinsegtink I3;iZ,fl
a hileri n:tl
yl1"q
oza-ta:',.
.
..r.l,.int ,,,o"t
,llsr6zzttk;"";;;;;;;T""Yi??"ifl ;:$"ff T,Hi-
tehet nem tdmadta .^Y"g:.?ISzag tosan forditva
iofi"i.'a;;]}i'#,':.T:9
u szovjetuniot, hanem pon-
"{di.,:#.im#t*ffi*rti,$r;*":i*tirumrs:l
;:il,:'l':,'J?,:''i';"1'":$:"5:#T",,:,il*li*lm'l?fl"{#
A nemet-o'osz-hdb.oru ers6 hetei. honapjai a hatarmas orosz turer6 ellenere' a rra!.i. h-adsereg madds minden 'muratba-ejtette a preventiv td_ er6riyet d;,;. 1 _ra-"l Mar, az els6 tct n?tb.., csaknem 600 km melven nyomurtak u" u ,rJ.n"t-csapatok a szovietunio retere' oktot"' teruhadsereg vesztesegei emberbei A szovjet es rraorer sze."G"r;;-;;"den letet felulmulnak, az els6 kepze_ semmisiteser6r erkeznet ""pg^\b;; 4_8oo ,;;;^;;"kocsi meg_ rrirrii'Idbiiisn^rn.r'., ban is berecsusztak bizoffi^iruri._"rtarin ctr"."iriir szamitrisaichurchilr-hez int€zettmdr julius r8_i .re-"i,a-iga; utdnpedig veteli a mdsodik euro;:ai " ers6 r.r"i -.g";it6s6t a nemetek- revereben ko_ Szt6tinnak ., ellen. T :g:r;;gg;iffi T"g u beavata,an poritikuso_
?: ;?' *L;#i-.na'"ir".'"r.i"iii,.
ii:.iir:?;ltx'"*ilxfr',:Jffi i,ovetsegese;;;"iskitert, nyatt-homrokmenekji",a;;;;;;;'.":s6:,b::""*.";,9il-.T.#13: meret6ben ilven sv-orsan kerte "i "s.r.ku, u a rengy"i;kh;L"sonroan,,
-ftoii.";;".
lXf i: ;#"t,#. iosy T.ugiurve-.,,.").g..i:"1;"f, d6sdt'
..,!tror
megnyi_
sztdrin_
ff jf."Jjit,"lffi :rf."ft t1Tr"*11_ Miutdn ez az a'ap;f*il;,ff : i..mc"r.t.sen church'l-nek
m6r nem volt surs6s,.r,egroJu ez a nemet invdzio veszeryeftr. Angliet ",*r., nie!-";;;;:\rs, dokl€shez szukseges eszkriz
_-"g*"ol;;;* "ffi, ;_il;gea;e[
ilial
148
il;, il',
s{ali1 mind grakrabban kdveteli a mdsodik front megnyitasd.t. hogr churchill ez er6r riglresen kit6r, Roosevertn6l pr6. lTjkolldtia, b6lkozik, hisz neki tulajdonk6ppen o az els6rendir szdvetsegese, -
csak churchill ekkor .,,'€g ezt nem tudja. Ebben a tet
r49
grelembeve""'rlj3y
a-Szovjetunio es perzsi a Lg2T.oktober l-en nyivanossdg t"iiur^o "'"r,",lv;;;;r;-r'a al gara" rr i s s emr egess c "" f.i".lin:" "im "ia " Az oroszok a tdmaclds_napjdn jegrzeket inteznek lranhoz. Ebben az atdbbiak at hozzak t"a"_?*t.li .Nem9J uS,;lk# ravargasokat akarnak kelteni.Irdnly, ;"* _"?:avarjdk az iranin€p belces tet' Irdnt a szovjetunio e'enTaffitr., ete_ eppen a hivatkozott
vi cikk.,d-i
-
;iH##S
u..a"tii^u .r_ ,t x-i))ul"rorr;"a,r.rru uceral, hogr "r*. taJil;;;k.er6. ertt^ "-"?-et ugrnokok 3H$.:x\Hffi.JJJ.:;i::;,1"-'nua.,Jr";;";;i;,.bbur""mleni hdbonlba. .iverzio" Ir6nban katonai puccsot g"p..ii?"u,
Hogr a semlegesseg megs€rteset kellSkeppen Ang;"g;";" grejel is ,.ardtdmassz6k,,, jegrzeke t intezett az am ervb e n J e"t.t i.a., ua' uiiiiJiesziv'rg's dra l6-dn" njabLr,figyet^rrt tek. Az irani koff::1!"" i.lg,reket kuld_ szolt. terme"rt..Ttl^ -"':5." a jegrzekekre augusziu3 zz-en vata_ ,,marxista,' r,s,,'".J"111?!,* fffl*ri?T. HL":iEil laszt kaptak"' ig aztay "r"[.gt"itru_ erezte_k.magukat, hogr lg4l. augusztus 25_en megtamaajaf u szukseges szdllitdsi ,lt_, "..rrt"g"" Ir6nt, majd a szamukra e" i"""t""" ." egeszeben
Iia €s a szovjetunio-ig+i.
rill,Ht?.:1i:"'
i:$-t
z6suk,:;i
ffl
;ii;;;;:
.,,
""Ja;emeltetesuu Az oroszok szerint az 6reg n"^ ""irtifigr5.t rokonszenvezett Hi'errel. igr vort, erthete,en, miert Ha ""tr klszitettek-r:lru el5 elrene a nemetek ka_ tonai puccs ot. Az oreg urarkoaoi rih'-nr.kdba szdmuztckl Az uj uralkodoval, iz ifjn pr^ti""i sahhal rg4l. n"r. janudr 2g_en egrezmenyt kotnek, u-.Iyb.., * o-"rot e" *-urrgoroi*csapatait
3)I'J"::*h,h#;'.'t;,1;;;;.";;o*n'"r;ilft Lil.i.",agesa A h6boru teljes idotartalma rok kormdny.i i". nai,,a""a,."alatt er :LTh" lerdngatni a h.boniba. Hopr.irrl'tii:".srru"ub6r ismerjuk churchi' egrik megnvirvdnu r6sd t:. -To'ro-k-oisrl'i;t rr.Ii u tor so p' _ lanatig vdrnia' de ";;;;, !a a torokok megirakac""r:at .iis'rr.t, nem fog habozni, hogr kozolj. i.i.frla""k a haboiibor, nem v6r_ Ialhat kezesseget erte, ".r,ir.r-t,u hogr oroszokat a Dirdaneilar. fr"g",a[#;9 " "r;;;;; esetben tfirhetefl ennc.- vamainatmitgnegkenT ",'T'ffit,fg,HrilnT a idrJtJrszag enen foganatositando intezt.it""i."l tnnT oktober so-drn angol_orosz jegz6konyvbe is fogl.ltdt a:.ryr0;;;w pien teszitette tervezetet el Moszkvdban' Aieg'zoto"y'"70i;;;; ismerjuk, az esem6nvek
.*,.;n
:fllt#T,T,i,il_
r
150
".-
ma md,r tudjuk kerult ra sor.(84) - amint - nemk6nytelen Btzony sztdlin hatalmas emberdldozattal a sz6vets6get fenntartani, mire lg44.jrinius 6-6n a szovets6gesek normadiai partrasz6llds6val l€trejdn a m6.sodik front. A n6metek oroszorszagi td.maddsa azonban csak a n€met partraszdll6s kdzeli veszely6t hS.ritotta el az angolok fel6l. A n6met tengeralattjdrok valtozaflan hevess6ggel tdmadjrik az angol kereskedelmi 6s hadihaj6kat, 6rz6keny vesztes6get okozva ezzel az ellensdgnek. csak 1941. jfniusdban 61 haj6t sfil\resztenek el, slo.0oo tonna firtartalommal. Sz6.mos haJokonvoj meg sem €rkezik celjdhoz, a szo{et hadsereg r6,sz6re szdllitott utdnpotldssal 6s nyerszrnyagszdllitmdnydval. Amerika pedig semmi hajlandos6got sem mutatott a hdboruba val6 kozveflen bel€p€sre, inkdbb azt figreli hogran huzhat min€l nagrobb hasznot Anglia es Nemetorsz6g ellenteteb6l, amelybe imm6r a szovjetuni6 - Amerika titkos alvdllalkozoja - is tevekeny r6sztv6llalt *Anglia megsegit6s6re". Az amerikai passzivitds miatt churchillt is srilyos kdtsegek $/otrik. Az angol ipar termel6se eljutott teljesit6k6pess6g6nek hat6r6hoz..A n6metek pedig minden elsullyesztett tengeralattjdLr6juk helyett n6Sret, s6t k6s6bb meg 6tdt is k6pesek el66llitani. Ugranakkor Amerika a n6met t6maddssal egrid6ben t6mogatdst iger a Szovjetuni6nak. Fel6, hogl ezt Anglia rovd.sS.ra teszi, hisz Amerika haditermelese meg nem eppen nagr. A v6rhat6 Japdn elleni leszdmolAshoz, pedig mag6nak is tartal6kok k6pz6sere van szuksege. Amerikdt b6rmi aron 16. kell venni, hory frzenjen hadat N6metorsz6gnak, s ez r6kenyszeriti haditermelGs6nek drasztikus ndveles6re, amellyel segitheti Angli6t a Szo{etuni6 szdrazfilldi hadviseldsenek kihaszn6ldsdval N6metorszdg teljes legr6z€sdhez. Az amerikai szdllitdsok finansziroz€tsitt majd a n6metekre kirovand6 j6vdt€telb6l kenyelmesen fedezheti. Ez a megoldds olyan jol bej6tt az els6 vildghdboruban is. Az a modszer, amely egrszer mdr j6l bevdlt, nyilv6n ism6t szolg6lhatja Anglia el6ny6t. Churchill elhatdrozza, hogr a hadisz6llitdsok ugy6ben szem€\res taldlkoz6ra hivja meg Roosevelt elnok6t. Harry Hopkins Amerika londoni narykovete l6tre is hozza a szem6\res tal6lkoz6t, amelyre Ujfunlandon kerult sor, 1941. augusztus els6 fel6ben. Hory a vil6.g n6pei id6 el6tt tudomdst ne szerezzenek, a n6metek elleni rijabb akcio16l, a tal6lkoz6t a legnagrobb titoktart6.s 6vezte. Roosevelt Churchillel ellentetben valfs6€gal ugr szdkdtt el, nehogr az ujsdgirok k6vetni tudj6k. Churchill az el6zetes megS.Lllapodds ellenere teljes sajto kis6rettel erkezett, mdr els6 alkalommal is meglepet6st okozva Rooseveltnek. Amint azonban l6tni fogiuk, az amerikai eln6k sokkal nagrobb meglepetest tartogatott az amerikai segits6get vdr6 naiv Churfuggv6ny6ben
r5l
I
is reszt vett a Auanti charta alk-udo_zdsain, ,13 is/ tetta cimfi - Apdm *v i u,, g.,e., ij o ?l'. ;; Szer
t,r"yet"i"
ilfl
"
;,,,ff9i11".
f
*#
"
r*g#*:,{lii,'r't'ffi f 1-"T""HilFEE=*;.:; 5"':1#t*::,*::fi :f .tr+H#ul-:::lT&;:i*$ffiT,#:H: mrrtatorijjd"J;;;-J#,Tffi,T?sffosevert .ru ari, ki: igr fakadt -
-,,Elnrik mat. Minden
r,
azthiszem on mes sondotat, ;;",;'5f
-ilL:'*::fr-1"::,:.!i_ffi
donteni az angot "_"::;"_'.-:""""-a ik:!" birodat_
."-:.""ff llruutdnivitag"szert;;;,6-
s ujra mozgatta_m_utatoriijdt vn ioL,t"did, ";1,61; a mi egreflen ."menytiilt. halkuli:'O;?
hory
-i iil 'el.tu-dJa' yg, d;;l$Jil,l["#' ,,Churchiil
juk: Amer*u
*t;;;;'f
i:1,::fl],3,
mi - mindazondttat E"...,,, drdmaian le-
S; ii,* o" u dj a' h.efi t
;;;;-
Lbt glvan;i#"r"rien a pillanatban
g.:"r;;;;ffi Jil";ru:-;*jf'iT:lrl+qJHJ-:i[b""""tr hgsv
az angor g,u.irJt ,l_t-tt:' xereskedelem uri hareha ,an iteplgail
.rr
kimondta, azt is eris;T;,itry.ezt haldlra van itelve'
"erJl,iili{" .*ru;f55H
"" " s,ti ffi;.ffi3"?ifl
Roosevelt ffdnal szdve
"9. L
"rias-
::BF":U,'tr[hT
elejetol
a' vegetol az elejeig dt van ez6rt semml oLr-,",11o{".t "r,lri"t"-ig*eve€eig' oardtsdg etveitotll, "magasztos maga a szerzd,"l}-s9"aotr..outr ?",". a konvv
azt-"t'tt'kj:try"
ezt azlyen kifeietl:?i "
";;;;;r'T'' los
"'gtgii'-"#
ryrsl':ryl!,,4neJtq:;Fn:talih1i:;ffi"j es hirkozld "*\:19I ouJ"',o"u"l megnylva_ ""ra.uif?]ffi #19' ff r'#*,.T::'?##,*iF,55ffizq:;ft Ha pedig felmerilt #*-#ii f nf i;;li;*#;:fr i i:f,..j;**:llT:l[i: 1..; o','"r,' riei"r,*,s iir dtak, ,"ifl :"i."_tl.n. ^.s.T,i:J,?:t fl?l#:g tu
;,:,T_y
j,S":;?:;y.:lf;i*j:tr:*""yfl i:':"','i[ffiiii","f
;il:'Ll#.Tffi lS4
TLf ; o __ ,vrL. puuen amerika is egzetertett ""ff ;ffi:l':3;;jfl")'#,:HrX-d1f veltik.
rr ,'z.t:rt ugt hatdroztak, hogr az els6 vil6'gh6borus segelyeknel r1€rt6kben kell temogatni 6ket, ez'zel elkerulhet6 lesz az r'r | ,' r'vi katasztr6fa megism6tl6dese. Igl a h6bor0 eredm€nyes bet, lr..r .,r'lrt)Z kell6 m6rtekben haszndlhatjdk ki a SzovJetunio haltalrrr,r', lrtszamtartal6kait. Nem v6letlen, hogr meg a Japdn Pearl Harf ,,,r r.f k.ni t6mad6s ut5.Ln is 1941. december 22-6n Roosevelt a Wast r r 1, l r l 1l;3n l€v6 Churchill eltal kenytelen-kelletlen m6don elfogadva ,,ly.rrr rl0nt6st hoz, hory a hadisz6llitasokat illet6en az els6bbs€g Eur,,1r.rl illeti meg. Az csak term6szetes, hory Roosevelt Europa alatt r lrr rr r'lrill nagl bdnalS.ra els6sorban a Szovjetuniot €rtette. Nr.vt'tseges a t6rteneszeknek az az S.llitasa, hory erre Roosevelt ,rzcr I k6nyszerult, hory Hitler esetleges oroszorszdgi s/6zelmct keltcrt rrrcgkakaddlyozni, mert annak bekdvetkez€s€vel sem Anglia, sem r\rrrcr-ika nem lett volna m6r k6pes N6metorszdgot leverni. I lirllgassuk meg Churchillt, hogr velekedik err6l: .frrpd,n Peral Harbor-i tdmad6s6nak m6snapj6n igr ir Harry Hoirktrrsnak: ,A brit birodalom, a Szo{etunio 6s most az Eglesult Allarrrok, ha minden erejet egyesiti, le$obb meggr6z6"d6sem szerint ketszt:rte. s6t hdromszorta is er6sebb az ellenf6lnel."'""' Nyilvdnval6 Jap6n n6lkul ez a ,,szorzo" mCg nagyobb. A Szovjetuni6 r6sz6re tdrt6n6 sz6llitdsok els6bbs6ge kizdr6lagazt a <:clt szolgdlta, hogr a hAboru legf6bb gr6ztes6nek szineiben Amerika akart meglelenni, csakrigr, mint a h6boro utdni eur6pai rendezesben. Az amerikai flottdt 6rt japdn tdmad6s es egr6.ltald,n Jap6n Amerika elleni hdbonijdnak lehet6slgelt az amerikaiak kell6en felm6rt€k, s megdllapitottak, hory az csup6n bolhacsipes a nasl t6vols6gban fekv6 Egyesult Allamok testen. Churchill magabiztosan utazott a Roosevelttel valo tdrgtaldsra, azzal a c6llal, hoglt az amerikai eln6kot csapddba ejtve kikapartatja vele a forro geszfenyet a parazs6bol. A targlaldsok v6gs6 szakaszdban r5,j6tt, rrogr o esett volfgrarmata, az Egresult Allamok 6seln6k6nek csapd6Jdba. Pedig meg volt r6la gr6z6dve, hory - csakrigr mint Hiflir I Roo".,r"lt is bekapj a a ravasz horgot. Azt ajo magrar kdzmond6st, 'aki masnak vermet ds, maga esik bele" arnyalatnyi modoaki masnak vermet ds, maga is bele esik - a kialakult sitdssal szitudci6ra is nyugodtan alkalmazhatjuk. Churchill r6j6tt, hogr nem 6 szedte ra az oroszokat a nemetek elleni haborora, hanem Roosevelt. Mit lehet ebben a helyzetben tenni? N6metorszdgot oly m6rtekben rdntotta bele a hdbor0ba, hogr egledul mdr nem tudja leallitani. ugyanakkor olyan eredmenyt €rt el, amelyre nem szamitott. Enn6l fogva maga is nagl vesztes€geket szenvedett. A dolgok dlldsa szerint a haboruuot most m6r nemcsak a n6metek, de Anglia sem tud
t
1,;,,
rr,r1,1,,f ,f r
r
r
y
155
dalmrit' 6s ezzer egrutt a viliigkereskedelmi uralmat is. Helyet vort 55rarmata: Amerika vette dt. Megpedig ugr grozte r", r-r"g' s/ozelemhez segitette. Kihasznalva bajbalutasat,
imetyet csak leger6sebb pozi<:ioinak fellddsdvar segitette.orriataiu"o okozott, ki abbol. Monda_ nunk sem kell, hogr churchi' ervakurlt potilitalarr.t .r"-""ak Anglia, hanem Franciaorszeg is nregitta a levet. churchill rosszrrl josolta -"g u tonkrevert nemet ipar regenerdlodasdnak es utemetls. Mig Angria cs Franciaorszdg kenyterenek voltak 'ejrodesnek meglevS graraikat uoviteni korszerrlsiteru, addig Ne_ metorszag a porig rombort uzemek helyen teryesen-J;-es a tor tectr_ nikai szinvonaldnak.legkorszerfrbb gepeit €s technologiejat letesitet_ te' Mig a ,,gv6ztesek" nem tudt'k niagukat raszanni a ftorszeruilen szinren m6g termelesre kepes _ gra.riX.f - de azon ahogr kivonjdk a forgalombol, helyeltrrk a legmodernebbeket alritsak a termeresbe' addig a mar nem a tegtorszeiirbb nemet g$6rak gezte a hiiboru, i'etve a gy6zlesek hadserege.Trreg szandldsat elvegeit is megel6legeztek. amit tr nemetek " "r""ara" koltse_ te";uu, men Iizeil.ek meg. Egyidejrileg hosszulejaratu """'lo -;o\ratet"t "i_ korcsonoket, hitere_ ket is-folyositottak_sziimara] . modernebb termel6beren_ dezesek beszerzesere. Mond..rri'rk""""ilatir-,t.ralr<e', trlg/ ;6il; korulme_ nyek kozott, erre aligtra lettek volna hajlandoak. churchillnek ezuttal eszebe juthatott volna Barcza Gyorgl mas/ar kovet utjan tett uzenete Hitlerhez a londoni oreg es epuletek
lebombdzdsanak surgetesere. ""i.,y. Az amerikaiak. angolok es rianci dk ez csak termeszetes - reszere katonai ero - megtiltottiik Jap6n es Nyugat-Nemetorszdg feldllitasat' aTel a korts€ges fegrverkezes aroi is fermentettek oket. 6k maguk nehdny evig alig tettek md.st, mint a hdboruban megcsappant kiszleteiket potoltak. Ez el6nyos volt a regr6z6ttek g"ra""ag, fejr6de-
A g5r6ztesek maradi gondolkoddsmodj6nak az retL a kovetkezmenye' hogr a legy6zottek eszrevetlenul. de sokkal gror".ul"., fejl6dtek' Ezt' egrebkent De Gau'e is felismerte. Riiebredt arra, hogr g/armatai ervesztese utdn felesleges,,gy6ztes feg)rvert6sai,, kegreit keresni a hirbo.i soran azok mods zereir6r es jellemerdl kulonben - tapaszt is b6seges alat okat szerzett. A legr6zott Nlugat- Nemetorszag_ gal letrehozt'k a Kozos piacot, min&n t"gairuf;, gJaasaganat el5nyere. Anghet is ferkertek a csaflakozesra. ie ugr ritszlrr, balsze_ rencsejuk ezuttal sern hagrta el 6ket, ismet rosszul dontottek _ nem csatlakoztak az europai gazdas6gi kozdsseghez. T" Tggso"doljuk' hogr ,,gr6ztes fefirvertars" De Gauile a brit kormdny altal egr €vtizecr murva el6te4eLtend6 kozos piaci felveteli ke_ r62
l
lrrrcl kctizben megvet6zza, 6s az angolok t6bbek kdzott a nyugatkormS.nyt kerik, hogr segitse a makacs francia 6ll6spont fel,'l,l.rs;rl kieszkdz6lni, akkor aligha vehetjuk komolyan Anglia maso,lth vilAghdborus ry6zelmet, Ndmetorsz6g felett. Amikor Churchill .rf vcllt: az angol birodalom vezetes€t, az vilaghatalom volt. Amikor atadta. birtokait6l megfosztva, harmadrendfr hatalommd 'r';ik'{ ',rrllyr:dt. Az angol nep drdgdn fizetett n6metgrirloleteben elvakult rrrtrriszterelnoke hirisdgirlrt. Az mondjak Churchill annak idej6n ket',zcr is megbukott az 6retts6gi vizsg6n. khet. hogr azoknak a tan6r ,,krrirk igazuk volt? A kiprovok6lt nemet tdmadds ellenere az orosz csapatok elkepeszt6 1'yorsas5g€al hdtr6lnak. Ketsegtelen, hogl az er6s nemet operdcio is Itcrr.yszeritette erre, de ugl tffnik, ez az oroszokn5.l hagrom6nyos t.rlitika. Annak ellen6re, hogr a Szovjetunio europai terulete a legIrrrllrirdltabb 6s tal6n a nep 6letszinvonala is magasabb az iltlagndl, ''urapai mercevel meg mindig nagron elmaradottnak es szegenynek tt'ltinthet6. A hadiipar bdzisai innen messze, azUral kdrnyeken helyczkednek el. Azt a neh6ny hadifrzemet, amely ezen a teruleten volt, rrriir 16g dttelepitettdk ezekre a v6dett helyekre. Ne feledjuk Napoleon scr-cgeit is az orosz tel semmisitette meg. Az els6 vilaghaboru sor5.n rs veszelyesebb ellenfdlnek bizonyult, mint az orosz haderS. Sajnos a rrr:isodik vildghdboru idejen is az amerikai, angol hadfelszerelesi szdllitdsok 6s a szovjet csapatok mellett ugrancsak nag/on komoly tt:nyez6 volt. Nem veletlen, hory Hitler mdr 1941. julius 2t-6n igr t'l lemzi Kvatrnik tdbornagr horvdt hadugrminiszterrel folytatott tdrglalAson a helyzetet: "A szovjetek egleduli szdvets6gesei a t6gas ter cs az orosz terror, amellyel sajdt embereiket harcra k€nyszeritik". Majd elmondta, hogr a Moszkva-Minszk 6s Moszkva-Kijev-i autop6I,vak epitesen6l annak idejen a n6metek hi6ba kerestek munkassz6lldsokat. Semmi egrcbet nem talAltak, mint 30 km-kent eS/-eS/ rrr'1s11'l
i
koncentrS.cios tabort. tdo'
A n6met hader6 rendkivuli teljesitmenydt igazolja az a t6ny is, lnogr az oroszok a reszben taktikai visszavonul6.suk soran olyan nagrmennyisegfi ember es hadfelszerelesi veszteseget szenvedtek, hogr mdr a hdboru els6 szakaszdban k6nytelen volt Amerika es Anglia ut6np6tl6st szdllitani r6sz6re. Churchill m6Lr a ndmet t6madds utdn egr h6nappal 2OO Tomahawk repul6gep sz6llit6.sarol ertesiti Szt6lint. Ket-hdrommilli6 p6r csizma szS.llitds6t pedig a kozelj6v6ben igeri, a nagrmennyisegt nyersanyagokrol nem szolva (nyersgumi, ryapju, grapjuruha, olom, juta, sellak). Teszi ezt annak ellen6re, hogr Rooseveltet minden aron igrekszik rdbirni, hogl a k6lcs6nb6rleti-szerz6des keret6ben els6sorban Anglia 1.63
r6szere biztositsa a hadianyagszdllitAst, egr estleges n€met partraszallS:s elh6Lritasrira, s ne a szovjetunionak. Amint tudjuk, Roosevelt nem'd6lt be Churchill sz6noki fogdsainak, sz6llitdsainak z6me a Szovjetuni6ba kerfilt. Arrol a hjzonyos liolcs6nberleti szerz6desr6l, amelynek alapjdn az Egresult Allamok hadfelszerelest szdllitott kezdetben Anglidnak, majd tobbn5nre a Szovjetunionak, erdemes nehdny szot szobeunk. Az amerikai kongresszus 1941. mS.rcius I l-6n elfogadja a lend-lease mag/arul kdlcsonb6rleti-tdrvflnyt. Ez a tdrweny felhatalmazta az -Egresult Allamok korm6nydt, hogr kolcsonbe vagl berbe adjon mds 6llamok honv6delme szempontjabol szuksdges drukat es anyagokat, ha az Eggesult Allamok elnokenek megitel6se szerint ezeknek az 6llamoknak a vedelme l6tfontossdgi az USA szempontJdb6l. Mind a gondolkodrismod, mind a kormonfont elnevez6se, jol jellemzi a korabeli Amerika vezet6it, kulonosen elnoket. Nehezen lehet elkepzelni, hogr egy tisztesseges kolcsonz6vdllalat ilyesmit tartson keszenletben, s ha m6gis, akkor iparbitorliisert nyugodtan be lehet vonni a mfrkodesi engedely6t, mivel ez a mod az Ert€kesitesnek egr kijdtszott formdja. Erdekes lenne tudni, hogr Anglia €s a Szoqetunio hany r.pul6g6pet, vag/ a$rut, esetleg kezi puskdt, vag/ harckocsit adott vissza a hdboru utdn, amelyet kolcsdn, vag$ berbevett az Egresult Allamokt6l. A torv6nynek 6s tartalmS.naiu megfogalmazfusa ugranazt a c€lt szolgalta, mint Roosevelt tdbbi",nyakatekert taldlmdnya: a valosdgos sz5,nd6k elkend6zeset, a kiszemelt ellenseg (inkribb dldozat) megteveszt6set. A kolcsdnbdrleti szerz6dest els6 alkalommal Angli6nak biztositjdk, majd I941. november 7-€n, taldn a Nary Oktoberi Szocialista Forradalom evfordulojdra sz5.nt ajrindekkent kiterjesztettek a Szovjetuniora is. Ez persze nem akad6lyozta meg Rooseveltet abban, hogr l;:;rar ezt megel6z6en is szS.llitson a? oroszok reszere. Roosevelt es Churchill mdr az Atlanti charta tdrgralS.sai soran kozos uzenetben ertesitette SztS.lint, hogy,,sok hajo megfelel6 rakom6nnyal m5.r elhagrta partjainkat, mds hajok a legkozelebbi j.ov6ben indulnak utnak." A hdborus er6vonalak glrors kialakulasdval, mindenki aki a politikdban a legkisebb mert6kben is jdrtas kialakitotta a- maga kockdzatmentes v€lemenyet. Miszerint a mS.sodik vileghaborut az amerikai-orosz-angol szovetseg fogja megnyerni. ennek felismerese egf,5.ltal6n nem volt neh€2. A nemetellenes szovetseg l2OO-l4OO milli6 embert kepviselt. Rendelkezett a vilag kereskedelmi es hadihaj6inak majdnem az eg€sz€vel, a legier6k hdromnegredevel. parancsnoksS.guk alatt hrlszmillio ember harcolt. A nemet szdvetseg
-
r64
lra ilyen egla{tahfl volt, m6g Japdnnal egrutt is ennek a n6pessegrrek legfeljebb a hrisz szinallkdt tette kt. A ndmetek szdvets€gesei k6.rdra tev61rcdig alig voltak haszndra, s6t egresek, kifejezetten kenykedtek. ei6forr6.saikat telrtntve pedig az aJ]1tny mdg sokkal rosszabb. Az addig legr6zdtt eur6pai orsz6gok er6forr6sai csak korl6tozolt rnert|kben aUtat< N6metorszdg rendelkez€sdre. Haditermeldsbe-vonasuk pedig er6s n6met katonai igazgatast ig€nyeltek. Mindezeken l-elul nem lehet elegge hangsrllyozni, hogr a haborrl tervez6je es leglobb koordln6tora, az Eglesult Allamok terulete mind Nemetorszag, mind Jap6.n szdmdra elerhetetlen tdvolsa.gban van. Haditermel6se felt6telekkel mirkodik' haboritatlanul - szinte b6kebeli Az dsszes felt6tel'eket m6rlegelve a szembendllo felek er6viszonyai legfeljebb lo:t-hez dsszehasonlitast birJak el a nemetek es a jap6nok rov6sdra. A hdrom ravasz r6ka most m6r egeszen biztos lehetett a hdbonl vegkimenetel6t illet6en. Bdr a k6t angolszirsz hatalom vezet6it - l.t lonosen a n6met-orosz h6boro els6 eveben - tobbizben keritette hatalm6ba a felelem, mi lesz, ha az orosz tdmegek esetleg osszeroppannak az er6teljes n6met katonai akci6k 6s a sztdlini terror egruttes es grakran .giaOU.tt jelentkez6 nyomdsa alatt? Ilyen kets6guknek iobbszor trangot is adnak. Daviest6l t6bb p6lddt is tudunk err6l. Alig hagytak t""grrt m6g6tt a hdboru els6 evfordulojat, 1942. julius ko-
,.{Cn er6tJlies nemet tdmad6s indult
Sztalingrad ters€g€ben. Millerovot, VorosilovgrdBogucsarit, ki, uritettck sorra Az oroszok sulyos harcok folytak Novocserkaszkot. Rosztovot, dot, a doni Belajaglina korzetevalamint Kotyelnyikovo, cimlanszk, Kletszk, menten. Ezeka folydsa also a Don ponton m6s tov6bb6lzdmos ben, hatalmak koimperialista az keltettek riadalmat nagr sikerek n6met k6zul is politikusok a beavatott M€g Angliaban. kuldndsen de r6ben, az oroho€v v6lem6nyfiknek, a annak hangot adtak tdbben esrre .r"* tudnak mege'lhi a Volga-ment6n. S6t egresek Majszkij "Zk tudni velt6k, ]nogt az oroszok m6.,ris t6rgaldsokat kezdtek szerint N€metorsziggal a kulonbek6r6l. Ebbeli megglr6z6d6sukben meg azt is felhozt5.k: ,,Hisren k6t6ttek kul6nb6ket a bolsevikok l9l8-ban"a nemet csdszdrral ist" Majszkij 1942. julius 24-6n vette sztdlin jrilius 23-i keltezesfi Chuichillnek sz6l6 uzenetdt. Nyomban leforditotta, majd a cimzetthez sietett vele. Sztdlin ebben €lesen felvetette a hajokarav6nok, valamint a mdsodik front u$ret. Churchillt 6ppen a szok6sosnAl ittasabb 6llapotban tal6lta. Az uzenet hat6sdt igr irja le Majszkij, julius 24-i napl6bej eryz6s6ben: 165
"sztdlin uzenete erSs hatdst gyakorolt a minisztereln.kre. Lesujtott es sert6dott volt egrszerre &.UOrO""r, Srteli" ;;; vadja miatt, teljesitette rritt.tt r.ot.r.r"tt"eg6t) s _i"d; il"illant l:g^":-
volna benne annak gondolata, hogr a Szovjetunio kil6phet a hdborubol.,, Majszkij u$ran nem i4a, de biztosak lehettink
gr'lcsoport cimfr kdnlru€t, tapasztalnt fogluk, hogl a c6ri szigor a szllrrrrlai sz6.mrlzet6sek 6s m6s megtorl6.sok meg sem kdzelitett6k sztdf lrrck m6dszerelt.
hogr ezek utdn churchilr rogton tir i" "UU.",a m6sodik lor..rodott. MinJ;.;;; frontra vonatkozoan szt'lin ni szoszegesre gondolt "ir- "-"e-et-orosz haboru kitorese ut6_ Valo teny, hoey a szovjet katondk efc3iSalgttsdga, harci
mor6lja, de felkeszultsege is j amerikai_angol nalmas 6llapotban, - s,{ari"traa"ar szdllit6sok ellene re _ sza_ y3tt hogr az orosz ved6t r.'atr"ti"""uk narcolt "r."i"Jr.tol tudjuk, tartott'k a nemet tamad's meg'llitasat feladni keszultek Sz'mos t atorrai.grseg meg_ kezdte a visszavonurag!. rta,ilottri[' " "aio"t. Jrorrba' a ceu-egr"eg"t heryezkedtek el, es sortorrer re'v""rerii"ia il;-"-;;":H; oryan sz6r_ s6seges becsr.st is reheteit ha';;i-usrancsak szemtanfktol _ hogr az oroszok Sztdringr'naar tofu orosz katondt semmisitettek igr meg' mint a n6metek. csak ilyen modorr t"at,'.Grtaiingraaot meg_ tartani' szt'lin a hdboru .t"o t"p""rtaratai l2-dn elrendeli' hogr minden lovtszhadosztdly "a;-l%i.rszeptember e*t zasz_ loaljnyi megbizhato harcosokbii "r.iJr.n itJra.oos ztagot, amelynek felada_ ta a pdnikba esett katon'k -.n.trrte".".r. kell fegrverhasznarat uti6n. Ezt kes6bb tino"it.tt., -.iarril;;,i. -iira"" tla"reg kotele_ keben 3-5 jor ierfegrzerzett 2oo-2ooi6 zdroos ztagotszerveztetett a megbizhatatan hadoszt'ryok rratiu". errenderte: a p'nikkelt6ket es a grdv6kat a helvszinen iegezz€k ki. E celra lekeben a'itsanak rer s-ro-Ltinli;srar.aot _i"a"ri t rA"ereg kote_ (150-200 f6ver).188) p" meg valami segitsegukre sietett itt-i) oro:"oknak: megpedig paulus nemet t6bornok druldsa, amery -irra-aig a masoaii-rtagnatoegrik kulonos rejtelye. Ismerve az orosz.ok ideologiai es szeme\ri kurtuszra mus5.t a ..GpU biztatds,, I ,._ eikepzetheteflen. valo fanatiz_ - kitfrnd grakorlatut Az oroszoknak ilyesmiben az emberi .letnek az orosz veze_ t6s r6sz€re igrszolvdn semmi ".r. e.tJt. A II. vilaghdboru ut6n Eisenhower tdbornok etmonata "irr"s. az amerifiJ 2srikorrrrak hadsereg milven kulonleges vegezte ffiir..r az erfogratte'en,1li13pgg"to seges teruretek ai.r ti.i"r,i nt"terli. zrrioJ'i az orosz katonai" "m".t"tt" "strat6gi6t": ar akiamez6t us/"lehet a legiobban megtisztitani, hogy_6trra;i;at rajta a gratogsagot.t6/) A" t9l7_es for_ pedig szinte t"g"" ertfrmiscguket ::d"Ftb-ln szo szerint kiirtot_ t5k' De bekeid6ben sem piheniek. " Avurt ideologiajuk kepzert erens6_ geit tfizzer-vassal irtot t6k. olvassuk "culag
tl=i,ri
166
"".t
.r
tirr"."vr"rl,
szi_
r67
