Kihívások és lehetőségek: a magyar KFI szféra felkészülése 2014-‐2020-‐ra Előadó: Kiss Tamás AIla Vezető főtanácsos Országos Fórumsorozat Nyíregyháza 2012. 11. 29. 2012. november 29.
Tartalom
1. Nemzetközi kontextus 2. Hol állunk Európában? 3. Kormányza? célok és eszközök 4. Támogatási programok 5. A NIH tevékenysége
1. Nemzetközi kontextus
EU trendek
•
• • • •
A világgazdasági válság ellenére az EU növeli a kutatás-‐fejlesztés és innováció támogatását, és változatos szakpoli?kai eszközökkel igyekszik érvényesíteni globális érdekeit A fiskális konszolidáció időszakában a kutatás-‐fejlesztés és innováció (relaSv) prioritást élvez („növekedésbarát fiskális konszolidáció”) Folyamatban van az EU 2014-‐2020 közöX költségvetési keretének (MFF) meghatározása Az Európa 2020 stratégia egyik sarkalatos célkitűzése a kutatás-‐fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-‐ára növelése 2020-‐ig Horizon 2020: Az EU 2014-‐2020 közöX K+F támogatási programja, az FP, a CIP és az EIT forrásainak összevonásával. Hangsúlyos céljai: • •
Kiválóság – Társadalmi kihívások – Iparvezérelt versenyképesség – kkv-‐k Szinergia megteremtése a támogatási rendszerben (Horizon 2020 – kohéziós poli?ka; hazai szinten FP, SA OP-‐k és hazai programok integráltabb kezelése; okos specializáció)
Európa 2020 stratégia
• Prioritások: • innováció és tudásalapú („intelligens)” növekedés, • fenntartható növekedés, • befogadó növekedés • EU szintű célkitűzés: a kutatás-‐fejlesztési ráfordítások szintjének a GDP 3%-‐ára növelése 2020-‐ig (jelenleg kb. 1,8%) • Hazai célkitűzés (2011. évi NemzeS Reform Program): • a kutatás-‐fejlesztési K+F ráfordítások GDP-‐hez viszonyítoi arányának 1,8%-‐ra növelése 2020-‐ig (jelenleg kb. 1,2%) • a vállala? ráfordítások arányának a kétharmadra növelése az összes K +F ráfordításon belül • Kihívás: a hazai kutatás-‐fejlesztési és innovációs rendszert képessé kell tenni arra, hogy minél több külső forrást tudjon bevonni a 2014-‐2020-‐as uniós tervezési szakaszban
A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-‐fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)
Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-‐ante kondicionalitás) a 2014-‐2020 időszakra Tematikus célok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél)
Beruházási prioritások
Előzetes feltétel rendszer
Teljesítési kritériumok
ERFA: – Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás
1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására.
Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: – SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – ellenőrzési mechanizmust foglal magában. – Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására.
ERFA: – A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek.
1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte.
– Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására
Horizon 2020 költségvetése • Többéves pénzügyi keret (MFF), 2014-‐2020 • Összesen ~87 milliárd € (az összegek millió euróban)
www.nih.gov.hu
8
H2020 – Industrial Leadership (összesen 20 280 m€)
TERÜLETEI Ø Vezető szerep az alap-‐ és az ipari technológiák területén (technológiák kölcsönhatásának kiaknázása)
Ø Kulcsfontosságú alaptechnológiák: ICT, nanotechnológia, fejle3 anyagok, biotechnológia, korszerű gyártás és feldolgozás, űrkutatás Ø Kockázat-‐finanszírozás elősegíteni a meglévő piaci hiányosságok pótlását a kutatás és innováció területén Ø Innováció KKV-‐knál az innováció minden Apusának előmozdítása a kkv-‐k számára www.nih.gov.hu
9
H2020 Társadalmi kihívások (összesen 35 888 m€)
www.nih.gov.hu
10
A Horizon 2020 új elemei
Ø Egységes részvételi szabályok Ø Egyablakos IT rendszer Ø Kevesebb adminisztráció Ø Rövidebb a támogatások odaítélésének ánutási ideje Ø Tevékenységenként egységes visszatérítési arány a kedvezményezei Spusára való tekintet nélkül Ø Koherens finanszírozás az ötlegől a piacig Ø Piac közeli innováció számára több támogatás Ø A kkv eszköz („SME instrument”) esetében a kkv egyedül is pályázhat
2. Hol állunk Európában ?
Összesíteg innovációs index Magyarország egy helyet javítog az előző évhez képest
Forrás: InnovaSon Union Scoreboard, 2011
Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország
A vállalaS jövedelmek forrása 100% 80% 60%
3
8
5
Az innováció a bevétel elsődleges forrása Az innováció jelentős bevételi forrás Az innováció nem jelentős bevételi forrás Nincs bevétel innovációból 4 6 3 6 3 6 10 7 3 2 10 2 6 11 6 15 7 16 8 18
45 42 46 47 48 54 52 56
8
8 30
45 56 49 62 58 62 67 68 60 70 67 62 70 64 72 71 75
40%
Magyarország
Anglia
Észtország
Norvégia
Hollandia
Litvánia
Dánia
Litvánia
Svájc
Lengyelország
Svédország
Görögország
Franciaország
Írország
Ausztria
Bulgária
EU-27
Belgium
Finnország
Németország
Szlovénia
Szlovákia
Spanyolország
Forrás: Innobarometer 2009
Ciprus
Csehország
Portugália
65 38 39 30 42 35 32 32 23 26 27 25 21 25 25 23 17 23 19 17 16 20% 23 16 12 13 11 20 18 14 11 12 9 8 11 7 6 7 13 7 9 10 11 7 11 11 10 2 6 9 8 6 32 0%
A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-‐ában
Forrás: KSH (2012)
November 30, 2012
www.nih.gov.hu
16
Kockázati Tőke Program
Kockázati Tőke Program 2010-‐2011 Megvalósult befektetések (kumulált)
M Ft 14000
db 50
Szerződött é rték
45
Céltársaság db
12000
40 10000
35 30
8000
25 6000
20 15
4000
10 2000
5
0
0 2010 Q2
2010 Q3
2010 Q4
2011 Q1
2011 Q2
2011 Q3
2011 Q4
2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig
Fő problémák
•
A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-‐intenzív, magasabb hozzáadoi értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-‐technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok.
•
A tudásáramlás, a tudás-‐ és technológiatranszfer, valamint az együgműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatoi szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni.
•
A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalaS) szektor innovamv működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miai a korszerű technológiai és menedzsmeniudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellei a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.
3. Célok és eszközök
Hazai stratégiai pornolió Új policy megközelítés Hazai stratégiák: • Új Széchenyi Terv (2011. január 15.) – V. prioritás: Tudomány – Innováció • NemzeS Reform Program (2011) • Széll Kálmán Tervek • Wekerle Terv • Darányi Terv • Magyar Növekedési Terv • Energiastratégia 2030 • NemzeS Környezetvédelmi Innovációs Stratégia • NemzeS Digitális Cselekvési és Megújulási Terv • NemzeS Vidékfejlesztési Stratégia Készülő stratégiák: • NemzeS KFI stratégia 2020 (jelenleg társadalmi egyeztetésen) • KFI fókuszú ágazaS stratégiai Fehér Könyvek (ÁSFK) • NGM által készülő Iparstratégiák
Jövőkép
Magyarországon -‐ a KFI szakpoli?ka akSv támogatásával -‐ 2020-‐ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemze? innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően -‐ a tovagyűrűző hatások révén -‐ képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemze? innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.
NemzeS KFI Stratégia 2020
Új irányok: a) 2020-‐ig terjedő időtartamra tervezeg, összhang az ÚSZT-‐vel, b) a nemzetközi trendekre (InnovaSon Union, OECD InnovaSon Strategy), és az EU-‐tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezeg, d) fókuszában a hasznosítás-‐orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-‐teljesítménye áll, e) megújítog támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázaS struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópoliSkai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő poliSkaformálás).
Fő célcsoportok
• kutatóműhelyek • a globális nagyvállalatok nemze? innovációs rendszerbe integrált K+F központjai • a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok • Kutatás-‐fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) • az innovaSv beszállító kkv-‐k • az innovaSv kezdő (start-‐up) vállalkozások • a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockáza?tőke-‐befektetők
NemzeS KFI Stratégia – Kiemelt célok
+ 30 nagyobb kutatási és technológiai műhely található a világelitben; + 30 globális nagyvállalaS K+F központ telepedei meg; + 30 K+F intenzív makroregionális mulS középvállalat termel és szolgáltat; + 300 K+F intenzív technológiai kisvállalat cég („gazella”) találja meg globális piaci számításait; + 1000 innovamv start-‐up vállalkozás kapoi az induláshoz szükséges jelentős támogatást az elmúlt 7 évben.
Prioritási tengelyek
Annak érdekében, hogy Magyarországon a KFI szektorra fordítoi (állami és
vállala?) források ténylegesen a jövőbe való beruházássá váljanak, a KFI stratégiát három prioritási tengely köré célszerű felépíteni: • Tudásbázisok nemzetközileg versenyképes tudásbázisok, amelyek megalapozzák a gazdasági és társadalmi fejlődést • Tudásáramlás Hazai és nemzetközi szinten hatékony tudás-‐ és technológiai transzfer együiműködések előmozdítása • Tudásfelhasználás A korszerű tudományos és technológiai eredményeket intenzíven hasznosító vállalatok
Célrendszer
Ánogó célok
Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok
Intenzív tudásáramlás
Sarkalatos célok
A gazdaság KFI alapú dinamizálása
Kutatók és Nemzetközileg Kreamv versenyképes szakemberek kutatóbázisok képzése
Integrált Együg-‐ innovációs működések, Szolgál-‐ hálózatok tatások dinamizálása
Hatékony tudásfelhasználás
Innovamv Közép-‐ kkv-‐k vállalatok helyzetbe dinami-‐ hozása zálása
MNC K+F központok integrálása a NIR-‐be
Az innovamv hazai KKV-‐kat erősítő eszközök
4. Támogatási programok
K+F+I vállalati pályázati források, 2012 Pályázati keret (milliárd Ft)
Támogatási területek 1. Nemzetközi K+F programok (közvetlen felkészülés a Horizon 2020 keretprogramra)
5,5
2. K+F projektek és vállalatok támogatása
36,92
3. Vállalati technológiai fejlesztés
16,5
4. K+F+I együttműködés (vállalatok, egyetemek, kutatóintézetek)
16,8
ÖSSZESEN
75,72 Strukturális Alapok
34,2
Kutatási, Tudományos és Innovációs Alap
41,52
K+F+I vállalati pályázati források, 2012 PályázaS program rövid címe
Forráskeret (mrd. Ft)
I.1. Nemzetközi K+F programok (BONUS, EUREKA, EU_KP_12, EIT KIC, GOP-‐1.5.1/B, TÉT, NEMZ_12) II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-‐1.3.1/E, ERNYO_12)
8,55
II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
9,4
5,5
II.3. Piacorientált K+F (GOP-‐1.1.1, KMR_12)
26,27
II.4. Vállala? innováció (GOP-‐1.3.1/A+B, KMOP-‐1.1.4/A)
11,5
II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-‐1.3.1/C)
3
II.6. Innováció menedzsment (GOP-‐1.3.1/I, KMOP-‐1.1.4/I)
0,2
II. 7. Technológiai start-‐up ökoszisztéma építés
2,1
II.8. Beszállítói programok (GOP-‐1.3.1/D)
5,0
II.8. IPARJOG III.1. Nemzetközi együiműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-‐magyarországi régióban (KTIA_AIK_12)
0,2
ÖSSZESEN
4 75,72
K+F+I vállalati pályázatok források, időbeli ütemezés, 2012 2012. évben meghirdetett/futó pályázatok II.3. Piacorientált K+F (GOP-1.1.1) II.3. Piacorientált K+F (KMR_12_1, KMR_12_2) II.4. Vállalati innováció (GOP-1.3.1/A+B, KMOP-1.1.4/A) II.5. Innovációs eredmények hasznosítása (GOP-1.3.1/C) I.1.a. EUREKA I.1.c. FP7 felkészítő (EU_KP_12) és BONUS II.1. K+F+I ernyőprojektek (GOP-1.3.1/E) II.1. K+F+I ernyőprojektek (ERNYO_12) I.1.b. EIT KIC II.9. Beszállítói programok (GOP-1.3.1/D) I.1.d. Kormányközi megállapodáson alapuló programok (TÉT) III.1. Nemzetközi együttműködéssel megvalósuló alap és ipari kutatási valamint Infokommunikációs technológiai fejlesztési projektek támogatása a közép-magyarországi régióban (KTIA_AIK_12) I.1.c. Az EU 7. keretprogramba és egyéb közös EU-s kezdeményezésekbe való bekapcsolódás támogatása(NEMZ_12)
Közeljövőben meghirdetésre tervezett pályázatok II.8. IPARJOG I.1.e. ESFRI Roadmap (GOP-1.5.1/B) II.7. Innováció menedzsment (GOP-1.3.1/I, KMOP-1.1.4/I) II.2. K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések II. 8. Technológiai start-‐up ökoszisztéma építés
63,32 9,0 17,27 11,5 3,0 1,0 0,4 5,0 3,55 1,3 5,0 1,0 4,0 1,3
12,4 0,2 0,5 0,2 9,4 2,1
A támogatások főbb jogcímei
K+F projekt támogatás
Beruházási támogatás
Csekély összegű (de minimis)
Alapok (KTIA, EU SA) felhasználásának közös jogi hágere
A támogatási jogcímek minden esetben megfeleltetésre kerülnek az • EU K+F Keretszabálynak valamint a • 800/2008/EK csoportmentességi rendeletnek. notifikációs eljárás
Horizontális módosítás
A kötelező vállalások módosításra kerültek valamennyi K+F+I pályázat esetében: • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleS évben a kutató-‐ fejlesztő és kutatás-‐fejlesztési segédszemélyzeS munkahelyeknek a teljes K+F összlétszáma nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleS év teljes K+F összlétszáma alá, VALAMINT • A pályázat keretében támogatog K+F+I projekt eredményéből származó árbevétel a projekt befejezési évét követő bármely 2 egymást követő üzleS évben (de legkésőbb a fenntartási időszak utolsó előI évéig) eléri a támogatási összeg legalább 30%-‐át, VAGY • A projekt befejezési évét közvetlenül követő üzleS évben a K+F ráfordítások összege nem csökken a pályázat benyújtását megelőző utolsó lezárt üzleS év éves beszámolójában szereplő K+F ráfordítások összege alá.
K+F Versenyképességi és Kiválósági Szerződések
• Cél: olyan együiműködésben végzei, felülről felépítei (top-‐down), kezdeményezei és koordinált K+F projektek, amelyek jövőbe mutató, stratégiai jelentőségű és szakmailag jól körülhatárolt K+F feladatok megoldására irányulnak • Keretösszeg: 9,4 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: konzorciumok (felsőoktatási és akadémiai kutatóhelyek, KKV-‐k, nagyvállalatok részvételével), nagyvállalatok • Támogatható tevékenységek: alapkutatás, alkalmazoi (ipari) kutatás, kísérle? fejlesztés, infrastrukturális és ingatlan beruházás, piacra jutás támogatása, iparjogvédelem. • Támogatás összege: egyedi megállapodás alapján. • Elszámolható költségek: alapbér és járulékai, K+F szolgáltatás, dologi kiadások, eszközbeszerzés, immateriális javak beszerzése, infrastrukturális és ingatlan beruházás.
Programstruktúra
Versenyképességi / kiválósági szerződések
I.
II.
Integrált K+F projektek alprogram
III.
Társadalmi kihívások alprogram
Konkrét feladat / téma
K+F kapacitásfejlesztés alprogram
R1
R2
R3
R4
R5
Technológiai start-up ökoszisztéma építés
• Cél: technológiai innovációra (K+F tevékenységre) alapuló induló vállalkozások elindítása és fejlesztése, a létrejövő gazellák fejlődésének, piaci alapú finanszírozásra való felkészítésének támogatása. • Négy alprogram: 1. alprogram : Az inkubátorok (inkubátor házak) felállítása, támogatása. 2. alprogram : Pályáza? kiírás ötletekre, az ötletek támogatása. 3. alprogram : Az inkubáció folyamata, az inkubáltak támogatása. 4. alprogram : A piacra lépés támogatása és a tőkebevonás lehetőségei. • Keretösszeg: 2,1 milliárd Ft (KTIA). • Pályázók köre: technológiai inkubátor (1. szakaszban), természetes személyek (2. szakaszban), gazdasági társaság (3. és 4. szakaszban).
5. A NIH tevékenysége
NemzeS Innovációs Hivatal (NIH) Ø A Kormány a 303/2010. (XII.23.) Korm. rendelegel 2011. január 1-‐ jével létrehozta a NemzeS Innovációs Hivatalt (NIH) és meghatározta jogi státuszát, működési feltételeit és feladatait.
– „A NemzeS Innovációs Hivatal a kutatás-‐fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter irányítása alag működő közponS hivatal.” – „A Kormány kutatás-‐fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szervként a Hivatalt jelöli ki.”
Ø A NIH-‐re vonatkozó új SZMSZ 2011. júniusban hatályba lépeg
(www.nih.gov.hu)
A KFI terület kormányzaS irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Közvetítő, kooperációs funkciók Államigazgatási funkciók
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés
NIH
Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis
Szolgáltatási, ügynökségi funkciók
Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése
Hatékony szervezet November 30, 2012
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés • Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése • Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés • Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia-‐ készítésének koordinálása – Ágaza? fehérkönyvek • A KFI szakterület képviselete más szakterüle? fejlesztési stratégiákban • KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése • Nemze? Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Ú?terv (NEKIFUT) -‐ Egységes nemze? K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása
Tudományos és Technológiai Obszervatórium
• elemző-‐értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, • egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában -‐ elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő poliKkaformálást
• Szolgáltatásai:
• ánogó és ágaza? KFI elemzések és sta?sz?kák; • az elemzések alapját képező adatstruktúrák; • információk az államilag támogatoi KFI projektekről; • a kutatási infrastruktúrák; • kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; • konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;
Innovációs szolgáltatások
• Kaleidoszkóp – A Nemze? Innovációs Hivatal információs rendszere • Go!nno -‐ Díjmentes, komplex, web-‐alapú innovációs szolgáltató portál fiatal vállalkozóknak • Pont Inno -‐ Innovációs pályázatok szakmai támogatása • Nemzetközi projektek, együgműködések segítése
45
Go!nno
szolgáltató rendszer felépítése
Díjtalan mentorálás
Információs alapcsomag
Fórum
Regisztráció
KFI szolgáltató kereső
Best practice
www.kaleidoszkop.nih.gov.hu
Go!nno hírek
Fiatal vállalkozók
Cégbemutató lapok
Köszönöm megSsztelő figyelmüket! Kiss Tamás Attila Vezető főtanácsos
Nemzeti Innovációs Hivatal
1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.hu
www.nih.gov.hu
47
