Befektetés a jövőbe: Nemzeti KFI Stratégia 2020
Előadó: Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes IPE Versenyképességi Díjátadó Budapest, 2012.12.11. 2012. november 8.
Összesített innovációs index Magyarország egy helyet javított az előző évhez képest
Forrás: Innovation Union Scoreboard, 2011
Az Innovációs Unió Eredménytábla 2011. évi adatai – Magyarország
A K+F ráfordítás forrásainak alakulása a GDP %-ában
Forrás: KSH (2012)
2013. január 2.
www.nih.gov.hu
4
Kockázati Tőke Program
Kockázati Tőke Program 2010-2011 Megvalósult befektetések (kumulált)
M Ft 14000
db 50
Szerződött érték
45
Céltársaság db
12000
40 10000
35 30
8000
25 6000
20 15
4000
10 2000 5 0
0 2010 Q2
2010 Q3
2010 Q4
2011 Q1
2011 Q2
2011 Q3
2011 Q4
2011 végéig 45 vállalkozásba történt befektetés 12 milliárd Ft értékben 2011 végéig
A KFI terület kormányzati irányítási struktúrája és a NIH helye a rendszerben
A kohéziós alapokra és azokon belül kutatás-fejlesztés és innovációra szánt források (Mrd EUR)
Az EU fejlesztési források ún. előzetes feltétel rendszere (ex-ante kondicionalitás) a 2014-2020 időszakra Tematikus célok 1. A kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése (K&F cél)
Beruházási prioritások
Előzetes feltétel rendszer
Teljesítési kritériumok
ERFA: – Az 1. tematikus célkitűzés alá tartozó minden beruházási prioritás
1.1. Kutatás és innováció: Adott esetben a nemzeti reformprogrammal összhangban álló, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret megléte a magánfinanszírozású kutatások és az innovációra fordított kiadások intenzívebb hasznosítására.
Olyan, az intelligens specializációra vonatkozó nemzeti vagy regionális kutatási és innovációs szakpolitikai stratégiai keret van érvényben, amely: – SWOT vagy ahhoz hasonló elemezésen alapul annak érdekében, hogy a forrásokat korlátozott számú kutatási és innovációs prioritásra lehessen koncentrálni; – a magánszektor KTF beruházásait ösztönző intézkedéseket körvonalaz; – ellenőrzési mechanizmust foglal magában. – Sor került a kutatás és innováció céljára rendelkezésre álló költségvetési forrásokat körvonalazó keret elfogadására.
ERFA: – A K+F infrastruktúra és kapacitás fejlesztése a kutatási és innovációs kiválóság kialakítása érdekében, valamint kompetenciaközpontok előmozdítása, különös tekintettel azokra, amelyek európai érdeket képviselnek.
1.2. A beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó többéves terv megléte.
– Sor került az uniós prioritásokhoz és adott esetben a Kutatási Infrastruktúrák Európai Stratégiai Fórumához (ESFRI) kapcsolódó beruházások költségvetési tervezésére és rangsorolására vonatkozó indikatív többéves terv elfogadására
Nemzeti KFI Stratégia 2020 Új irányok: a) 2020-ig terjedő időtartamra tervezett, összhang az ÚSZT-vel, b) a nemzetközi trendekre (Innovation Union, OECD Innovation Strategy), és az EU-tagországok (pl. Ausztria, Csehország, Finnország, stb.) sikeres gyakorlatára épít, c) innovációs szemlélete a technológiai innovációnál szélesebben értelmezett, d) fókuszában a hasznosítás-orientált K+F, illetve a vállalkozások innovációs-teljesítménye áll, e) megújított támogatási rendszer (ösztönző adórendszer, új pályázati struktúrák, tőkepiaci eszközök súlyának növelése stb.), f) ösztönző KFI jogszabályi és adópolitikai környezet kialakítása, g) egységes KFI monitoring és értékelési rendszer kialakítása, TéT obszervatórium létrehozása (tényekre épülő politikaformálás).
Fő problémák •
A tudásbázisok és a tudástermelés gyengeségei A gazdaság tudás-intenzív, magasabb hozzáadott értékű folyamatai csak lassan bontakoznak ki, mivel a kutatói utánpótlás akadozik, a tudományos-technológiai oktatás nehézségekkel küzd, hiányoznak a vonzó kutatóközpontok.
•
A tudásáramlás, a tudás- és technológiatranszfer, valamint az együttműködési mechanizmusok hiányosságai A tudástranszfert elősegíteni hivatott szervezetek nem képesek a gazdaságot korszerű és alkalmazható tudással ellátni.
•
A tudásfelhasználást és a tudáshasznosítást végző (vállalati) szektor innovatív működését akadályozó tényezők A duális gazdasági szerkezet miatt a korszerű technológiai és menedzsmenttudást meghonosító külföldi nagyvállalatok mellett a KKV szektor nem képes csökkenteni innovációs lemaradását.
Jövőkép Magyarországon - a KFI szakpolitika aktív támogatásával - 2020-ra jelentősen megerősödnek és a globális innovációs folyamatok egyenrangú szereplőivé válnak a nemzeti innovációs rendszer kulcsszereplői, amelyek ezt követően - a tovagyűrűző hatások révén - képessé válnak arra, hogy dinamizálják a nemzeti innovációs rendszer egészét, és ezzel jelentős mértékben hozzájárulnak a magyar gazdaság versenyképességének növekedéséhez, valamint fenntartható tudásgazdasággá alakulásához.
Fő célcsoportok • kutatóműhelyek • a globális nagyvállalatok nemzeti innovációs rendszerbe integrált K+F
központjai • a nemzetközi piacokon terjeszkedő K+F intenzív magyar középvállalatok • Kutatás-fejlesztésre és innovációra építkező, gyors növekedésre képes kisvállalkozások („gazellák”) • az innovatív beszállító kkv-k
• az innovatív kezdő (start-up) vállalkozások • a nemzetközi piacokba integrált korai fázisú és kockázatitőke-befektetők
Nemzeti KFI Stratégia – Kiemelt célok
Célrendszer
Átfogó célok
Nemzetközileg versenyképes tudásbázisok
Intenzív tudásáramlás
Hatékony tudásfelhasználás
Sarkalatos célok
A gazdasági KFI-alapú dinamizálása
Kutatók és Nemzetközileg Kreatív versenyképes szakemberek kutatóbázisok képzése
Integrált Együttinnovációs működések, Szolgálhálózatok tatások dinamizálása
Innovatív KözépMNC K+F kkv-k vállalatok központok helyzetbe dinami- integrálása hozása zálása a NIR-be
A tudásbázisosokat erősítő eszközök
Az innovatív hazai KKV-kat erősítő eszközök
A NIH funkciói és tevékenységének négy pillére Közvetítő, kooperációs funkciók Államigazgatási funkciók
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés
NIH
Innovációs elemző tudásbázis, és információs adatbázis
Szolgáltatási, ügynökségi funkciók
Innovációs szolgáltató és menedzsment rendszerek, hálózatok fejlesztése
Hatékony szervezet 2013. január 2.
EU-s és nemzetközi KFI együttműködések
KFI stratégia és stratégiai monitoring, értékelés • Közreműködés a KFI stratégia tervezésében (NGM) és megvalósításában, részstratégiák és elemző anyagok készítése • Hazai és nemzetközi stratégiák (EU, OECD) összehangolásában közreműködés • Kiemelt ágazatok (ÚSZT) innovációs stratégia- készítésének koordinálása – Ágazati fehérkönyvek • A KFI szakterület képviselete más szakterületi fejlesztési stratégiákban • KFI stratégiák, programok stratégiai monitorozása, és szakmai értékelése • Nemzeti Kutatási Infrastruktúra Felmérés és Útiterv (NEKIFUT) - Egységes nemzeti K+F infrastruktúra fejlesztési stratégia és program kialakítása
Tudományos és Technológiai Obszervatórium
• elemző-értékelő adatbázisrendszer és tudásbázis, • egységes szerkezetben tartalmazza a KFI területén keletkező összes releváns információt – kiemelten a KFI pályázatok vonatkozásában - elősegítendő a hálózatosodást és a tényekre épülő politikaformálást
• Szolgáltatásai: • • • • •
átfogó és ágazati KFI elemzések és statisztikák; az elemzések alapját képező adatstruktúrák; információk az államilag támogatott KFI projektekről; a kutatási infrastruktúrák; kutatási szervezetek és vállalkozások térkép alapú regiszterei; • konzorciumi partnerkereső és projektgenerálási funkciók;
20
Go!nno szolgáltató rendszer felépítése
Díjtalan mentorálás
Információs alapcsomag
Fórum
Regisztráció
KFI szolgáltató kereső
Best practice
www.kaleidoszkop.nih.gov.hu
Go!nno hírek
Fiatal vállalkozók
Cégbemutató lapok
Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Peredy Zoltán főosztályvezető-helyettes
Nemzeti Innovációs Hivatal
1061 Budapest, Andrássy út 12. Web: http://www.nih.gov.hu
www.nih.gov.hu
22
