Javaslatok, észrevételek a „Nemzeti Fejlesztés 2020” c. dokumentumhoz
Pest Megye Önkormányzata Közgyűlésének Területfejlesztési Bizottsága 2013. január 23.
Tartalom Alapvetések ............................................................................................................................................. 2 1. Az OFTK Pest megye és a metropolisztérség szemszögéből ............................................................... 2 1.1. Budapesti Üzleti Régió (Budapesti Metropolisz Régió) mint szerves tér ................................. 2 1.2. Budapesti Üzleti Régió (Budapesti Metropolisz Régió) versenyképessége .............................. 3 1.3. Pest megye helye és szerepe a metropolisztérségben............................................................. 4 2. Javasatok az OFTK egyes fejezeteihez ................................................................................................. 6 2.1. Közlekedés ................................................................................................................................ 6 2.2. Szabad Vállalkozási Zónák ........................................................................................................ 7 2.3. Funkcionális várostérségek ...................................................................................................... 8 2.4. Az OTrT és a területrendezés kapcsolata a területfejlesztéssel ............................................... 8
1
Alapvetések Magyarország fejlődését – földrajzi elhelyezkedése, gazdasági nyitottsága, valamint külgazdasági kapcsolatrendszerének sajátosságai miatt – jelentős mértékben határozza meg az, hogy milyen mértékben képes integrálódni az értékteremtés globálisan szerveződő folyamataiba, továbbá mennyiben képes összefogni Közép-Európa keleti, valamint a Dél-Kelet-Európa feltörekvő országait egyes ágazatokban, illetve kulturális és társadalmi, makro-régiós szinten. E két szerepkört a javak, szolgáltatások, valamint tudás (kontinenseken is átnyúló) áramlását irányító, az értéktartalmat termeléssel és szolgáltatásokkal növelő „fordítókorongja” – a KAPU –, valamint a régió innovációs és növekedési potenciálját szervező, reprezentáló, kutatásfejlesztési és tudás-intenzív üzleti szolgáltatásokkal ellátó csomópontja – HUB – írják le. Bár ma is van aktualitása a csomópontiság erősítésének, az erre vonatkozó komplex fejlesztési politika mintegy 15 éves késésben van. Számos korábbi fejlesztési dokumentum a jelen dokumentumban is visszatérően megfogalmazta a kaputérség – híd szerep felvállalásának lehetőségét és feladatait (mint a csapágyvárosok adta térszerkezeti egységet is), akkor még komoly versenytársak nélkül, a mainál jóval kedvezőbb világgazdasági és politikai helyzetben. Azóta komoly versenytársak jelentek meg, romlott mind a világgazdasági, mind a politikai környezet. Fentiekből eredően ma már csak rendkívül tudatos, körültekintő és kiterjedt fejlesztési politikával lehet azokat a célokat megközelíteni, amelyeket könnyen el lehetett volna érni az ezredforduló időszakában. Ma már nagyon nehéz kárpát-medencei, közép-európai központi szerepre törni az érintett társ országokkal erről való egyeztetés, harmonizálás nélkül. Erről, ennek feladatairól nem igazán szól a koncepció. Szükséges tehát markánsabban megjeleníteni, hogy a térség országainak alapvető érdeke a szorosabb integráció, a jobb értékláncbeli pozíciók, valamint az endogén innováció erősítése. E közös érdeknek nem mond ellent az a sajátos, ugyanakkor kemény verseny, amelyet a jobb pozíciók érdekében folytatnak egymással az országok; pontosabban az európai léptékben is jelentősnek számító metropolisztérségek. Azok a földrajzi egységek, ahol a vállalkozások száma, koncentrációja, összetétele kiemelkedő, s mindenekelőtt az a humán háttér, fizikai és üzleti infrastruktúra, amely alkalmassá teszi a metropoliszt arra, hogy a globális versenyben megfelelően erős márkaértékkel és belső integritással rendelkezzen a kemény kihívásokkal szemben. Ezt a versenyt a befektetésekért, illetve a magas hozzáadott értékű termelés, szolgáltatások, technológia, szakember és menedzsment letelepedéséért vívják a jelenlegi, és a feltörekvő új erőközpontok. A fentiekre tekintettel az OFTK véleményezése során kiemelten kezeljük a dokumentum metropolisztérségre vonatkozó megállapításait [5.2.2. fejezet].
1. Az OFTK Pest megye és a metropolisztérség szemszögéből (OFTK - 5.2.2 Közép-Magyar Metropolisz Térség: globális centrum Európa közepén) 1.1. Budapesti Üzleti Régió (Budapesti Metropolisz Régió) mint szerves tér Pest Megye Önkormányzata általánosságban egyetért a fejezetben felvázoltakkal, különösen, mivel ez első megfogalmazásban Pest megye 1997-ben készült területfejlesztési koncepciójában került definiálásra. A versenyképesség csak akkor valósítható meg, ha az integráció az erős és kiegyensúlyozott belső kapcsolatokon, valamint a gazdaság és a helyi közösségek szerves egységén, a társadalmi kohézió erősítésén alapul. Nagy jelentőséggel bír ezért Pest megye térbeli kapcsolódása Budapesthez, valamint a környező funkcionális várostérségekhez. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az agglomerációt az idő meghaladta, különösen abban az adminisztratív formájában, amelyben korábban jogszabályilag rögzítették. A társadalmi és gazdasági fejlődés túllépett az adminisztratív határon éppúgy, mint az agglomerációs formán. Budapest Metropolisz Régió vagy a Budapest Üzleti Régió szerves határa éppen az ún. csapágyvárosok. 2
Az OFTK fontos előrelépést tett a Budapest és Pest megye, valamint a csapágyvárosokat is magába foglaló metropoliszrégió nevesítésével, valamint a metropolisz jelentőségének és sajátos szerepkörének leírásával. A metropolisztérség egésze, s azon belül Pest megye a technológia és az innováció, valamint az endogén növekedés magterülete; integrációja és integritása, és különösen a Pest megye kistérségei közötti kapcsolati hálózat erősítése közérdeknek tekinthető. Pest Megye Önkormányzata egyetért azzal, hogy egy versenyképes és egyben a fenntarthatóság szempontjaira épülő metropolisztér szerveződjön, de nem az OFTK-ban fogalmazott függőséget és nem kölcsönkapcsolatokat sugalló megfogalmazásban: azaz nem mint Budapest és térsége, vagy Budapest régió keretei között. Ezzel az a cél, hogy a centralitást lehessen oldani a csapágyvárosi (4 5milliós) térben. A centralitást a monocentrum oldásával, policentrikus vagy reálisan monopolicentrikus, vagy heteropolisz típusú térszervezésével lehetséges. A metropolisztérség külső városait, ipari termelési és innovációs központjait tekintve a metropolisztér új szerkezete megszűntetné az alá-fölé rendelés, a függőség szemléletét és értelmezését – a „Budapest-függőséget” –, amely az önálló specifikus erősségeken alapuló erős nemzetközi versenyképesség megteremtésére törekvő csapágyvárosok szerepkörének, identitásának meghatározását akadályozza. A 9 csapágyváros és a főváros közötti vákuumzónában élő települések, városok megerősítését kiemelten kell kezelni, amelynek alapja lehet az 5.3.8. fejezetben körülírt integrált városfejlesztés. Budapest e többközpontú városhálózatba helyezve sokkal inkább képes újragondolni versenyképességét, mint ahogy városfejlesztési célkitűzéseit, környezetéhez való sajátos viszonyát, a dekoncentráció és a külső kerületek fejlődésének problémáit. A munkamegosztásban a térség szereplői különböző módon, de együtt vesznek részt és nem csupán Budapest kiszolgálása a szerepük, hanem olyan kölcsönkapcsolat kialakítása mely a szereplők sokaságának hasznára és érdekében működtethető. A metropoliszrégiónak koncepcionálisan esélye lehet az 5-ös európai korridort is kihasználva az északi és keleti térrészek integrálására Eger, Miskolc, Nyíregyháza illetve Kassa irányában, amely délnyugat felé a Székesfehérvár, Veszprém-Balaton irányban és az ajkai „kristály”-tengelyben (7-es /8-as) folytatódik. A metropolisztérség átfogja Nógrád, sőt Komárom-Esztergom megyét, és koncepcionálisan DélSzlovákiára is van vonzása, amelynek pólusa az Esztergom-Párkány várospár lehet. A fentiekkel összhangban Pest megye megalapozott véleménye, hogy a térségre az egyes tervek öszszehangoltan, szervezetten, a deklarált célok megvalósítása érdekében készüljenek a térséget alkotó stakeholderek-kel, Pest megyével és a dekapolis városaival együtt. 1.2. Budapesti Üzleti Régió (Budapesti Metropolisz Régió) versenyképessége Budapest és a Budapesti régió még nem „potenciális Mega”, nem globális város, metropolis, de az „európai városok” ligájában pozíciókat szerezhet, amennyiben számos pozícióelőnyét kihasználva helyzetbe hozza, magát elsősorban a Dél-Kelet-Európai térben előnyre szert téve Bécs Bratislava ikerfővárossal szemben, illetve a feltörekvő Belgrád és Bukarest előtt. Ma pozícióvesztésben van az elmúlt időszakban összegyűjtött versenyhátrányai (ki nem használt képességei, pozícióelőnyei) okán. Ezért kiemelten kell foglalkozni az OFTK-nak azzal, hogy Pest megye és Budapest, valamint a metropoliszhoz tartozó városok együttes gazdasági ereje, fejlettsége, társadalmi és kulturális sokszínűsége, és mindenekelőtt a hazai K+F és innováció rendkívüli koncentrációja alapján a térség miként képes arra, hogy részt vegyen az európai központok versenyében. A fejlett európai magterületekhez közel helyezkedik el, a Duna mentén, s több európai szintű közlekedési folyosó keresztezi. Specifikus előnyt jelent a számára európai integrációjának mélysége, a sokrétű – nyelvi, kulturális és történelmi – kapcsolódás; a térségben kedvezőnek mondható demográfiai mutatók, a viszonylag magas népsűrűség, a képzett munkaerő, az erőteljes vállalkozási dinamika, az átlagon felüli jövedelem és hozzáadott érték, az oktatás és a felsőoktatás, valamint további számos „puha” versenyképességi faktor. A remélt pozíciószerzés azonban nem garantált, a közép-európai térségben Varsó, különösen a BécsPozsony várospár által fémjelzett CENTROPA, illetve a feltörekvő Bukarest és Belgrád jelenthetnek 3
alternatívát – versenytársat –, az elmúlt évek megtorpanó fejlődése pedig figyelmeztetést a jövőre nézve. Az OFTK kiemelt jelentőségűnek tartja Magyarország jövője szempontjából a nagytérségi csomóponti szerepkör erősítését, a makro-régiós kapcsolati, logisztikai szerep felvállalásával pedig hangsúlyozza a Budapest, Pest megye és a csapágyvárosok alkotta metropolisz erősítésének szükségességét. Pest megye álláspontja szerint ez a jövőkép megalapozott, ugyanakkor az erős nemzetközi verseny miatt minőségi változásokra van szükség annak érdekében, hogy a metropolisztérség létrehozza azt a teret, amely biztosítja a támogató üzleti környezetet, az elvárt életminőséget, valamint a kedvező telephelyi adottságokat, amely megkülönböztető erővel bír. Külön is hangsúlyozva, hogy a metropolisztérség versenyképessége nem csak az infrastruktúrán múlik, vagy a jelenleg meglévő, hazai összehasonlításban viszonylag kedvező adottságokon – hanem a működő és új alapítású vállalkozások számán, sokféleségén, illetve a metropolisztérség belső integritásán, erős kapcsolati hálóján és beágyazottságán a nemzetközi értékteremtés folyamataiba. 1.3. Pest megye helye és szerepe a metropolisztérségben Az OFTK-ban Pest megye pozícionálása nem egyezik az általunk eddig tárgyalt jellemzőkkel és elképzelésekkel a megye jövőjéről. Pest megye elkötelezett annak érekében, hogy a Budapesttel kialakítandó stratégiai együttműködés keretében felvállalja a nemzetközi léptékben is versenyképes KAPU, valamint HÍD szerepeket. Pest megye helyzetértékelése alapján sajátos versenyelőnyökkel és adottságokkal rendelkezik. Ilyen például a magas minőségű szolgáltatást nyújtó, valamint megbízható és kiszámítható kapcsolati, elérhetőségi, közlekedési feltételek, illetve a feltételeket hordozó multimodális (közúti, vasúti, hajózási kapcsolódást biztosító) infrastruktúra megléte; a versenyképes kistérségek és a kutatásfejlesztés koncentrációja; a kistérségi határokon átnyúló, városhálózatokra épülő valódi regionális innovációs rendszer – a megfelelő mérethatékonyság („scale” és „scope”) –, amely alapvető jelentőséggel bíró versenyképességi tényezőnek tekinthető. Budapest és Pest megye esetében nagy jelentőséget tulajdoníthatunk a belső kapcsolati hálózat fejlesztésének, a városhálózatban rejlő potenciál maximális kihasználásának, hogy a térség gazdasági és innováció potenciálja, szaktudása, valamint életminősége fizikai és virtuális értelemben is elérhető legyen az itt működő vállalkozások és az itt dolgozó emberek számára (beleértve a metropolisztérség részét képező, de a megye határán kívül fekvő városokat – a csapágyvárosokat). Európa keleti felére általánosan jellemző a gazdasági integráció előrehaladása, a határok átjárhatósága, egyes gazdasági tevékenységek koncentrációja, ezzel egyidejűleg új lehetőségek megjelenése – beleértve a közösségek együttműködését, s azon belül a magyarság közvetlen és intenzívebb együttélését. Pest megye számára kedvező folyamatnak tekinthető a közép-európai kohézió és gazdasági együttműködés erősödése, amely lehetőséget nyújt a metropoliszrégiónak a Kárpát-medencei térségre, más módon a Dunai Régióra, vagy Kelet-Közép-Európa egészére kiterjedő kulturális, felsőoktatási, innovációs és szolgáltató központi szerepek betöltésére. Pest megye értelmezésében a metropolisztérség – mint HUB – a Kelet-Közép-Európai térség olyan szolgáltató központja, amely a régió egészét képviseli a globális gazdaságban. Pest megye a maga területén, a vákuumtérben újratöltendő közvetítő-városi gyűrűben nem a gyűrűs, radiális logika szerint, hanem axiálisan kívánja kialakítani azokat az összetett „identitás-körzeteit”, melyek urbanizált és a velük kölcsönkapcsolatban álló agrár vagy / és szabadidő-rekreációs zónákból szerveződnek. E struktúra összetett identitásúként, kaleidoszkópszerűen sokszínűen mutatja be a megyét, annak részterületeit és ezzel egyben a keresletorientált kínálatokat is megteremti. Pest megye térszerkezete több tekintetben is sajátosnak mondható más európai metropoliszokkal összehasonlítva. Például a Fővárost nem övezi egységesen lakóövezetnek tekintethető szuburbán gyűrű, valamint egy további rekreációs övezet, amelynek fejlődését a szabadidős szolgáltatások, illetve a turizmus határozná meg. Pest megye fejlődését valóban jelentősen befolyásolta a lakónépesség 4
kiáramlása a Fővárost övező térbe, de ezt a teret átszövik a gazdaság és a társadalom fejlődését meghatározó térségi pólusok, a gazdasági és intézményi városközpontok, a vállalkozás övezetei, amelyek révén a kistérségek jól körülírható technológiai és gazdasági profillal rendelkeznek. Pest megye központjai kistérségükben térszervező erővel bírnak, s együtt egy olyan integráló városhálózatot alkotnak, amely szervesen kapcsolódik Budapesthez, valamint az ország versenyképességét meghatározó gazdasági ökoszisztémához; azon belül közvetítő, potenciálisan integráló szerepet tölt be a csapágyvárosok felé. E központok között országos jelentőséggel bíró pólusképző térségek is megtalálhatóak (Gödöllő-Veresegyháza; Budaörs), ahol a népesség, a gazdasági erő és az innovációs teljesítmény együttesen meghaladja számos magyar nagyváros hasonló mutatóit. Megkülönböztető erővel bír az a tény, hogy a Pest megyei kistérségek (nem függetlenül Budapesttől) alkotják Magyarország egyetlen, a kistérségi határokat jelentős mértékben átlépő regionális innovációs rendszerét. Különös tekintettel az Érd/Százhalombatta térségtől, Budaörs, Pilisvörösvár, Szentendre, Dunakeszi kistérségekig tartó vállalkozási övezetre, amelyben a technológiai vállalkozások és egyéb tudás-intenzív üzleti szolgáltatások, valamint a képzett munkaerő koncentrációja található. A versenyképességi pólusokhoz, illetve vállalkozási övezethez képest markánsan eltérő lehetőségeket mutatnak Pest megye déli, dél-keleti kistérségei, sajátos versenyelőnyökkel és kihívásokkal. Fontos szerepet töltenek be a Pest megye kiemelt gazdaságfejlesztési térségei, valamint a 9 csapágyváros, illetve Budapest közötti térben elhelyezkedő települések. Integrált város- és térségfejlesztésen alapuló, valamint a helyi gazdaságra is kiterjedő megerősítésük fontos célkitűzés, mivel aktív szereplői a több lábon álló gazdasági aktivitást és a humán erőforrások koncentrációját létrehozó, valamint az innovációs teljesítményeket és tudást a külső nagyvárosokba közvetítő városhálózatnak. A térszerkezet alapvető jelentőséggel bír az elsődleges erőközpontnak tekinthető Budapest kitörési, átalakulási-újratöltési ambícióit illetően, valamint meghatározza a csapágyvárosi integrált városkörzetek lehetőségeit, kitörésének koordinált irányait, másodlagos erőközponti lehetőségeit és a velük szembeni kihívásokra adható releváns válaszokat. Pest megye robosztus szerepet tölt be Magyarország fejlődésében népessége, az emberi erőforrások és általában a „puha” versenyképességi tényezők – valamint gazdasági teljesítménye, a feldolgozóipar és a szolgáltató ágazatok részesedése miatt – valamint azért, mert sok szálon kapcsolódik a nemzetgazdaság fejlődését meghatározó technológiai és feldolgozóipari vállalatokhoz, szolgáltatásokhoz, innovációs értékláncokhoz. Pest megye számos kistérsége élen jár a tudás generálásában és fogyasztásában, tehát aktívan hozzájárul a metropolisztérség nemzetközi pozíciójának erősítéséhez, valamint hozzájárulhat a jövőben egy megkülönböztető erővel bíró márka megteremtéséhez. A metropolisztérség versenyképességét jelenleg meghatározó ágazatok – az élettudományok (gyógyszeripar, biotechnológia, orvostechnikai eszközök gyártása), az IKT ipar, a logisztika, a kreatívipar/kulturális ipar és a turizmus – mindegyikében jelentős az aránya a Pest megyei vállalkozások által előállított értéknek. A nemzetgazdasági növekedés és munkahelyteremtés alapját képező feldolgozóiparon belül a Pest megye vállalatok (telephelyek) teljesítménye és részaránya kiemelkedő – az ország egyik legjelentősebb ipari agglomerációja itt található –, és további hozzáadott értékkel bírnak azok a logisztikai és üzleti szolgáltatások, amelyek az országban működő exportorientált feldolgozóipari beruházások működését támogatják. Pest megye szorosan kapcsolódik a Fővároshoz, ugyanakkor közvetlenül az ország egészéhez is. A metropolisztérség kapcsolatrendszere összetett; valóban gerinciét képezi az ingázó népesség, amely a megyében lakik és a Fővárosban vállal munkát (illetve fordítva). A gazdasági, kulturális és társadalmi kapcsolatok azonban jelentősen rétegzettebbek, mint azt korábban feltételezték. Ugyanakkor törékenyebb is – az elmúlt évtized megmutatta, hogy Aszód, Nagykáta és Cegléd kistérségeiben a feldolgozóipari munkahelyteremtésen alapuló fejlődés megtorpant, a gazdasági aktivitás leépülésével jól láthatóan megtört a helyi gazdaság integritása, és gyengültek a térségek közötti kapcsolatok is. Az integráció nem visszafordíthatatlan, és a csapágyvárosok kedvező hatása sem fejti ki hatását automatikusan. 5
Pest megye fejlődését a kistérségeken átnyúló kapcsolatrendszer határozza meg, ez jelenti endogén növekedésének motorját, s ez jelenti elsőszámú vonzerejét az elérhető erőforrások, különösen a szakképzett munkaerő mellett. Ez a kapcsolati háló nem konzerválja, hanem elősegíti a nemzetgazdaság koncentrációjának csökkentését, a Budapesten összpontosult innováció, valamint szolgáltatások kitelepülését, a metropolisztérség integrációját, valamint a társadalom kiegyensúlyozott fejlődését akadályozó centrum-periféria viszonyának oldását a Budapest-Pest megye-csapágyvárosok kapcsolódásai mentén, illetve az ország egészében. Perspektivikusan magterülete lehet a nagytérségi térszerkezet újraszerveződésének. A Pest megyei városhálózat intenzív fejlesztésén alapuló többközpontú metropolisztérség koncepciója összhangban van a fenntarthatósági célkitűzésekkel. Nem igényel jelentős mértékű zöldterület- és iparfejlesztést, a négyzethálós struktúrán belül pedig továbbra is meghatározhatóak a zöldövezet („green belt”), valamint az axiális kapcsolódások közötti rekreációs övezetek és a védett területek – összhangban az országos területfejlesztési koncepcióval. Ugyanakkor reális alapot biztosít az ingatlanfejlesztés és a befektetés-ösztönzés hatásos befolyásolására, a spontán folyamatok hatékony ellenőrzésére, irányítására.
2. Javasatok az OFTK egyes fejezeteihez 2.1. Közlekedés -
„Az ország átjárhatósága a legtöbb tranzit irányban nem biztosított”- írja a dokumentum a 4.1.13 pontja. „….a gyorsforgalmi úthálózat alacsony kiépítettsége nem elégíti ki a növekvő tranzit- és belforgalmi igényeket” – írja a 2.1.15-ös pont. Ezek a megállapítások csak részben fedik a valós helyzetet (M4 – M8 és M86 hiánya) Mindezekből úgy tűnhet, hogy a közlekedési célok továbbra is kiemelten autópálya centrikusak, miközben egyre nyilvánvalóbb, hogy a következő ciklusban dekraláltan multimodális közlekedési fejlesztésekre, illetve vasúti fejlesztésekre lesz forrás. A HUB szerepben alapvető fontosságú multimodalitás felé törekvés nem szerepel a koncepcióban, ezt javasolható a közlekedés területén központi céllá tenni. Pest megye adottságai kiválóak lehetnek multimodális közlekedési rendszerek megvalósítására, ezért ez kiemelten fontos.
-
A 4.1.13-as pontban javasolt a logisztikai alkalmasság a transzfer szerep és a főváros tehermentesítése érdekében nevesítve szerepeltetni a V0 vasúti kapcsolatot, amely két kiemelt európai áruszállítási folyosó kapcsolódását is jelenti. Hasonlóan javasolható a legfontosabb hiányzó harántoló gyorsforgalmi kapcsolatként, az M8 autópálya Veszprém – Szolnok közötti szakaszának megvalósítása. Javasolható továbbá kiemelt pozícióba helyezni a Dunát – a kikötő fejlesztés mellett (Pest megyében a DILK) – a hajózhatóság javításával is.
-
A koncepció meglehetős nagyvonalúsággal viszonyul az ország légi elérhetőségének mai helyzetéhez és a Liszt Ferenc repülőtér leértékelődéséhez. Jelen globális üzleti világunkban egy nagytérségi csomóponti szerep alapfeltétele a kiváló légi kapcsolat és a magas szintű szolgáltatásokat biztosító, jó és megbízható földi közlekedésbe ágyazott repülőtér. Javasolható ezért a repülés ügyét kiemeltebben kezelni.
-
Fentiekben még meglévő hiányosságokkal is összefügg, hogy miközben a koncepció a logisztikát kiemelt gazdasági ágként kívánja kezelni és megállapítja, hogy „…a logisztika Magyarország egyik leggyorsabban fejlődő ágazata volt” , aközben csupán a GDP 6 -7 %-át adja, miközben világszinten a logisztika globális GDP-hez való hozzájárulása 14%, az európai átlag pedig 13%. Ausztria is messze előttünk jár logisztikai teljesítményben. A logisztikai alkalmasság javítása érdekében szükséges legfontosabb beavatkozásként a koncepció a „megfelelő pihenőhelyek kijelölése” feladatot jelöli meg! Ettől Magyarország nem lesz logisztikai csomópont, a feladatmeghatározás alapvetően korrekcióra javasolható.
6
2.2. Szabad Vállalkozási Zónák Pest megye egyetért az OFTK-ban megfogalmazott céllal – fontosnak tartja a hátrányos helyzetű térségek felzárkóztatását, összekapcsolását az ország prosperáló térségeivel, valamint a helyi gazdaság integritásának helyreállítását. A hátrányos helyzetű térségekben a gazdasági fejlődés elsőszámú akadálya az, hogy nem áll rendelkezésre a megfelelő munkakultúra, szakmai tudás, tőke, és piaci kapcsolatok. E szűk keresztmetszetre jól bevált, adekvát választ adnak azok a nagy termelő beruházások, amelyek esetében a vállalat képes autonóm módon a fizikai infrastruktúra felépítése mellett a tudás átadására, a technológia bevezetésére, a szervezet felépítésére. Mivel a KKV-król általánosságban elmondható, hogy nem képes ezekre, az OFTK mégis a KKV kört céloz meg, kérdésként merül fel, hogy miként oldható fel ez az ellentmondás. A Szabad Vállalkozási Zónákban a már ott működő vállalkozások nem képesek a térségi folyamatokat megváltoztató előrelépésre a foglalkoztatásban sem, mert az elmaradott térségekben hiányzik a működési hatékonyság, a piaci kapcsolat, a technológia, valamint a működési modell megváltoztatását lehetővé tévő feltételek. E szűk keresztmetszeteket önmagában a költségszint csökkentése, vagy a fizikai infrastruktúra kiépítése nem oldja fel. Így a Szabad Vállalkozási Zónáktól nem remélhető valódi változás. Pest megye számára azért bír jelentőséggel a kérdés, mert a megyében vannak olyan leszakadó térségek, ahol még rendelkezésre áll az alapvető termelési kultúra, és elérhető egy olyan gazdasági alap, tudás, és piaci orientáció. A Szabad Vállalkozási Zóna eszközrendszere ebben a közegben valóban érdemi változást eredményezhetne. Ezért kérjük ilyen zónák kijelölését Pest megyében. 5.9.2.2 High-tech vállalkozói tudáspark - Szabad Vállalkozási Zónák Javasolt a célcsoport bővítése, hiszen az ismert sikeres európai növekedési pólusokban a világpiacon beágyazott nagyvállalatok is jelen vannak, javítva „a helyi kis- és középvállalkozások számára kedvező feltételeket és növekedési lehetőségeket”; és amelyek „hozzájárulhatnak a kis- és középvállalkozások piacra jutásához, exportképességük és a beszállítói hálózatokhoz való kapcsolódásuk feltételeinek megteremtéséhez, javításához.” A technológiai szektor hazai eredményes klaszterei esetében ugyanez a helyzet. Javasoljuk az OFTK által preferált térszerkezet; azon belül Budapest, Pest megye, illetve a metropolisztérség módosítását, megjelenítését, mivel itt különösen jellemzőek a hightech és tudás-intenzív tevékenységek, és magas a vállalkozási hajlandóság. Javasoljuk továbbá Pest megyén belül a versenyképes kistérségek megjelölését, amely térségek jól körülírható technológiai és gazdasági profillal rendelkeznek, és amelyek magját a gazdasági és intézményi városközpontok, valamint a megyében elhelyezkedő kulturális- és tudásközpontok adják. Az OFTK által feltüntetett központok, pólusok tekintetében egyetértünk, de ez igaz a Pest megyén belül elhelyezkedő kistérségekre is, különösen a Gödöllői és Veresegyházi, valamint a Budaörsi kistérségekre. Az európai és ázsiai példák alapján indokoltnak tartjuk a Budapest és Pest megye területén fekvő Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér térségének fejlesztési övezetként való kijelölését is. A különleges területfejlesztési eszköz alkalmazását indokolja az a tény, hogy Pest megyében is komoly problémát okoz a gazdaság duális szerkezete. A térség adottságai kedvezőek, de a vállalkozások jelentős része alapvető hatékonysági problémákkal küzd. Még a fejlett kistérségekben is gondot okoz a koordináció és az orientáció hiánya a befektetés-ösztönzésben, a technológiai vállalatok telephelyválasztásában, az egyetemi és a nagyvállalati spin-off és spin-out folyamatában; mint ahogy szükség van a magas növekedési potenciállal rendelkező KKV kiemelt támogatására, az exportorientáció ösztönzésére, valamint az infrastruktúra fejlesztésére is. A hátrányos megkülönböztetés ugyanakkor jelentős növekedési áldozattal járna.
7
Nem vitatható az OFTK alapvető célkitűzésének helyessége – Magyarország Budapesten kívüli technológiai és növekedési pólusainak erősítése, és így a területi decentralizáció, végeredményben a területi kohézió elősegítése, méghozzá úgy, hogy a pólusok speciális kompetenciái új területeken, technológiákban és piacokon teremtik meg a szakosodás lehetőségét, azaz Magyarország egésze számára új szegmensekben teremtik meg a növekedés lehetőségét, az erőforrások hatékonyabb bekapcsolásával. A duális gazdaság problémáját csak az oldja meg, illetve valódi szerkezetváltást és erőteljes növekedést az segíti elő, ha az innováció és a fejlesztés eredményei nem maradnak a vállalkozáson belül, hanem a gazdaság más szereplőire is kiterjednek, és a termelékenység, pontosabban a teljes tényezőhatékonyság növekedését eredményezve, illetve hozzájárulva a munkahelyteremtéshez. Az OFTKban kijelölt pólusok egyikében sem áll rendelkezésre ez a környezet; a tudás hasznosítására képes vállalkozások széles rétege. A metropolisztérségben megtalálhatóak azok a vállalkozások, és az a koncentráció, amely képes hasznosítani az output eredményeket, azaz növekedéssé tudja konvertálni az innovációt és a technológiai fejlesztéseket. Javasoljuk, hogy az OTFK e szempontból is vizsgálja a metropolisztérséget, szerepeltesse a Pest megyei pólusokat, központokat is, és módosítsa a „kisugárzás” ábráit. 5.9.2.3 Ipari szerkezetátalakítás térségei - Szabad Vállalkozási Zónák Az OFTK elsősorban a rendszerváltás örökségére reflektál, amely valóban súlyos következményekkel járt az ott élő emberek számára, illetve az egész nemzetgazdaságra nézve. Feltételezhető ugyanakkor, hogy a ’90-es években, vagy az ezredfordulón megtelepedett termelő beruházásokra építő térségekben is bekövetkezhet olyan fordulat, amely egy egész térség pozícióját megváltoztatja. Pest megyében Cegléden, Nagykőrösön, Aszód kistérségben már be is következett; további jelentősebb kockázatot hordoz Vác jelenlegi helyzete. Az érintett térségekben a külföldi működő tőke ’90-es évekbeli beáramlásának első, költségérzékeny generációja hozott létre telephelyet. Ezek a telephelyek nagyszámú munkaerőt vettek fel, a legfontosabb helyi foglalkoztatókká váltak, jelentős arányt képviseltek a helyi vásárlóerő és adóerő megteremtésében. Egy sor korábban felzárkózó kistérségekben leépítésre kerültek a feldolgozóipari kapacitások, de nem történt meg újak betelepülése. Azaz nem teremtődik meg más foglalkoztatási lehetőség, így megkezdődik a prosperáló térség leépülése, a rendelkezésre álló munkaerő elvándorlása – megbomlik az integritás, és elindulnak azok a krízisfolyamatok, amelyek a rendszerváltásból olyan jól ismertek. Pest megye érintett területein meg kell teremteni az ipari szerkezetváltás feltételeit, hozzájárulni a magasabb hozzáadott értékű feldolgozóipar térnyeréséhez. Javasoljuk, hogy ne csak a múltbeli eseményekre reagáljon az OTFK, hanem teremtse meg a lehetőségét annak, hogy a területfejlesztés az elkövetkező évtizedben gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni az esetleges krízis helyzetekre. 2.3. Funkcionális várostérségek Nem világos a területfejlesztés területi szintjének mibenléte. A járási rendszerhez igazoldó funkcionális várostérségek (FVT) és a megye területfejlesztési szerepének viszonya átgondolandó. Kérdéses, hogy az FVT-k módszerként, elvként vagy a területfejlesztés intézményesített eszközeként fognak -e funkcionálni. Az FVT-k újabb kérdésként vetik fel – összefüggésben a megye és az FVT-k viszonyával –, hogy a fejlesztési elképzelések centralizáltan kerülnek –e meghatározásra. Szintén kérdéses, hogy a járások kialakításánál mennyire vették figyelembe az FVT-k minőségi jellemzőit. 2.4. Az OTrT és a területrendezés kapcsolata a területfejlesztéssel „A területrendezés jogszabályi kapcsolódása a területfejlesztéshez” című részben javasolt a tagmondat elejéhez hasonlóan általánosan fogalmazni a priorizált („sporttal kapcsolatos”) megfogalmazás 8
helyett. A területrendezési tervek sporttal kapcsolatos térségi feladatokat nem fogalmaztak meg, csak a területfejlesztés ez irányú lehetőségét is biztosítják. Nem kevésbé, mint bármely más fejlesztési lehetőséget, amelyek nincsenek nevesítve. Javasolt pótolni a kiemelt térségi területrendezési terveket az 5.8. fejezet ábrájából, amiben csak a megyei területrendezési terv található.
9
PEST MEGYE_____________________________________ Pozícionálás Hazánk legnépesebb, legsűrűbben lakott, és legnagyobb gazdasági teljesítményű megyéje. Kelet-Közép-Európa egyik legjobb adottságokkal rendelkező térsége – természeti, térszerkezeti és társadalmi erőforrásai, azok sokszínűsége, a gazdaság diverzitása, a lakosság mobilitása, valamint a közösségek által nyújtott életminőség miatt. Dinamikusan fejlődő városhálózata szerves része a Budapest környezetében fejlődő metropolisztérségnek. Térszerkezete egyedülálló az országban: a Főváros központi szerepe, a centrális hálózati elemek, az M0-ás körgyűrű, a nemzetközi repülőtér jelenléte, a Duna, a kisvárosokkal átszőtt tér nagy fejlődési lehetőséget hordoznak. A további fejlődés, valamint a közép-európai régiós központok – nagytérségi csomópontok – közötti pozícióverseny tekintetében azonban komoly kockázatot jelentenek a megyén belüli területi különbségek növekedése, a peremvidékek lemaradása, a külső, valamint belső közlekedési kapcsolatok hiányosságai. A megye gazdasága szorosan összekapcsolódik a Fővárossal – a javak, a tudás, a szakképzett munkaerő kétirányú áramlásával, a vállalkozások, tudásközpontok, intézmények közötti együttműködéssel. A megyében jelen vannak a gazdaság exportorientált tudás- és technológia-intenzív feldolgozóipari ágazatai, valamint az ezek tevékenységét támogató szolgáltatások is. A gazdaság összteljesítményét különösen a turisztika, a feldolgozóipar, a kereskedelem és logisztika, az információs technológiák, a kulturális- és kreatív ipar határozzák meg. A mezőgazdasági termelés, és az élelmiszer-feldolgozás visszaesése komoly gondot jelent a leszakadó térségekben; a helyi gazdaság teljesítménye jelentősen elmarad a lehetőségektől. Fejlesztési irányok Gazdasági megújulás, több lábon álló gazdaságfejlesztés, egyszerre építve a feldolgozóipari- és agrár-tradíciókra, valamint az új iparágak, szolgáltatások fejlesztésére. Befektetés-ösztönzés, a tőkevonzó képesség javítása, az egyes térségek endogén erőforrásaira alapozva. A gazdasági húzótérségek innovációs- és versenyképességének javítása, az M0-ás körgyűrű és a Ferihegyi Gazdasági Övezet logisztikai-vállalkozási zónáinak fejlesztése, a megye leszakadó térségeinek gazdasági felzárkóztatására kiemelten építve a KKV szektorra. Társadalmi megújulás, a közösségek és a bizalom erősítése, az együttműködések ösztönzése és intézményesítése, a családi értékek előtérbe helyezése, a lakosság egészségi állapotának javítása, az oktatás intézményi- és tartalmi megújítása, kiemelt figyelmet fordítva a gazdaság igényeire. Területi és társadalmi kohézió, az esélyegyenlőség javítása. Térszerkezeti megújulás, a metropolisz térség, benne Pest megye hálózatos térstruktúrájának kialakítása, a térség geostratégiai adottságainak jobb kihasználása, a külső és belső közlekedési kapcsolatrendszer fejlesztése kiemelten az elővárosi közlekedés valamint a térségi központok és vonzáskörzeteik tekintetében. Tervezett, koordinált térségfejlesztéssel, takarékos területhasználattal a metropolisz régió többi szereplőjével együttműködő, emellett vonzó, kiemelkedő környezeti feltételeket és életminőséget biztosító tér kialakítása.
