Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 1.6-hoz: Utolsó „nyuszifülként” javaslom, hogy kellő hangsúllyal jelenjen meg: • A helyi önkormányzatok és a különböző civil szerveződések autonómiájának és általános működési feltételeinek helyreállítása. 1.14-hez: ( esetleg 3.2.2.-höz!) Nem találok a pénzügyi felügyeleti tevékenységgel kapcsolatos véleményt, sehol a Programban! Szerintem az MNB-ről mindenképpen le kellene választani! Ezért a két hely egyikén meg kellene említeni, mivel: - jelentős lehet a hatása a bankszektor felé - a magánszemélyek pedig várják, hogy segítséget kapjanak. 1.16-hoz: Helyre kell állítani önkormányzatok demokratikus szerepét, • hogy kellő súlyt képezzenek a hatalommegosztás rendszerében, • hogy betölthessék feladatukat a helyi közösségek integrálásában, a társadalmi, települési és térségi felzárkóztatásban és a megnövekedett, igazságtalan különbségek kiegyenlítésében. Ismét a települési önkormányzatok feladatává kell tenni minden olyan szolgáltatást, amit a polgárok itt érhetnek el a legjobban: • a közoktatást, • az alapszintű egészségügyi és a teljesebb szociális ellátást, • a helyi önkormányzati igazgatást. A feladatok figyelembe vételével arányos, kiszámítható és átlátható finanszírozási rendszerre van szükség. Szigorúan ellenőrzött szakmai előírásokkal kell biztosítani a közszolgáltatások színvonalát, a hozzáférést, a jogszabályok betartását. Ha egy település nem képes biztosítani az oktatás, egészségügy vagy egyéb szolgáltatás előírt színvonalát, akkor önkéntes, végső soron pedig kötelező társulás vagy állami szolgáltatás keretében kelljen ellátnia a feladatokat. Regionális önkormányzatokat kell létrehozni a jelenleg hiányzó tényleges területi közszolgáltatások ellátására. A régió térségi jellegű középfokú oktatási, kulturális, szociális, és területfejlesztési, valamint - hatásvizsgálaton alapuló döntést követően- egészségügyi, kórházfenntartói feladatokat látna el. A régiók így (vállalva a megyei hagyományok ápolását és integrálva a megyei jogú városokat) a méretgazdaságosan működtetett közszolgáltatások és a regionális fejlesztéspolitika színtereivé válnak.
1.17-hez: • Kiemelt kérdésként kezeljük a város üzemeltetését, mert jelentős mértékben ez határozza meg a város életminőségét, ezért kiszámíthatóan, tisztességesen kell működtetni a városlakók életminőségét alapjaiban befolyásoló városi közszolgáltatásokat, valamint Budapest és az agglomeráció mobilitását biztosító közösségi közlekedést, amelynek finanszírozása állami részvételt igényel. 6.1.8.-ban: A negyedik „nyuszifül” szó szerint egyezik a 1.16 fejezetben már leírtakkal! Moskovits Péter _______________________________________________ Reflexiók a „Sokak Magyarországa” DK-koncepcióhoz Egy kis személyes: megfogadtam, hogy csak olyan pártot támogatok, amelynek gondja a közoktatás és deklarálja is a fontosságát. A DK ilyennek tűnik, ezért – jó szívvel és lelkesen – adnám hozzá nagyszerű programjához szerény javaslataimat a megértés és megvalósíthatóság reményében. • Amennyiben értjük, elismerjük és vállaljuk is, hogy az oktatás egy ország fejlődésének alapköve, azaz a közoktatás stratégiai ágazat, a programban mindenképpen előbbre sorolnám a 6. helyről. Megelőzné az ifjúságpolitikai témát is, hiszen ennek is az oktatás az alapja. Konkrétan: • Az 5.7. pont „A fiatalokat fel kell hatalmazni…” kezdetű mondatát imígyen egészíteném ki: A fiatalokat meg kell tanítani és fel kell hatalmazni arra, hogy kritikus…stb. • Az 5.7. pont kábítószertémájához mindenképpen hozzáfűzném, hogy a kriminalizáció helyett a megelőzésre, azaz a közoktatásban kifejlesztett érzelmi intelligenciára (eq) alapoznék, amely a fiatalokban a „boldog iskolák” pedagógiai programja által válhatna kifejleszthetővé. Ugyanitt szerepelhetne egy országos „mentális mozgalom”, amely érdekes kulturális v. sportprogramok, társadalmi akciók (pl. segélyakciók) – és hiteles személyiségek - által vonzhatná magához az ifjakat, és mutathatna nekik vállalhatóbb életutat a drogfogyasztásnál. • Az előbbre javasolt 6. pont: Szabad és korszerű, európai oktatást c. fejezet bevezetőjéhez A fölvázolt elvek tisztességesek, azonban nálunk – a jelenlegi viszonyok között – nem elegek. A leszakadt régiókban mindenképpen -, a jól szituáltakban más jelleggel és esetleg - létre kell hozni a testi-lelki-szellemi jóllét iskoláit. A már ilyen programmal működőket
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz (Csányoszró, Magyarmecske) mintaiskolákká lehet minősíteni, amelyek tanulási/továbbképzési lehetőségeket biztosíthatnak a pedagógusképzők, ill. a többi – még a „konzervatív rendszerben” működő - iskolák számára. A „komplex jóllét közoktatásának” mindenekelőtt a pedagógustársadalom továbbképzése az alapja: a paradigmaváltás égető szükségességének elfogadása. • 6.1.3. Befogadó oktatási rendszer Minden iskolatípusra és –fokra kiterjesztett alapelv kell hogy legyen az együttnevelés. A társadalom kiegyensúlyozott fejlődését elősegítő konszenzusok, közös célképzések csak akkor lehetségesek, ha az érdekeltek – vezetők és vezetettek – ismerik egymást, ill. ha az információhiány miatt nem ellenfeleket látnak egymásban. Az együttnevelés az alapja a befogadó, a népcsoportok békés – és alkotó – együttműködését biztosító multikulturalitásnak. Az együttnevelés a demokrácia alapja. • 6.1.8. Demokratikus, kiszámítható iskolafenntartás A demokrácia az önkormányzatiságra épül. Hogy a konkrét helyen milyen közoktatási intézményre van szükség, helyben tudják meghatározni a szülők, a település vezetői és – végül, de nem utolsó sorban – az iskola. Önkormányzati iskolákat tehát! „Ha egy település nem képes biztosítani az oktatás előírt színvonalát, …” olvassuk ugyanitt. Hogy mi a konkrét település konkrétan előírt oktatási színvonala, megint csak helyben határozható meg: már Bogádmindszenten is más, mint – ne menjünk messze – Harkányban. Előbbiben színvonal az is, ha a kisdiák fölugrik a még ráérősen alvó szülei mellől, és a dermesztő hidegben egy szál ingben rohan az iskolabuszra, nehogy elkéssen onnan, ahol őt meleggel, étellel, jó szóval és sok-sok érdekességgel várják, és ahol még olyan is van, aki gyorsan keres neki egy meleg ruhadarabot. Támogatni kell azoknak a kis létszámú iskoláknak a fennmaradását és működését, amelyeket a szocialista kormány – káros megalomániájának köszönhetően - már megcsonkított, és amelyek az integráció és személyiségfejlesztés területén szakmailag kiemelkedő pedagógiai programot alkottak, folytatnak, és a mélyszegénységben élő gyerekek egyedüli felzárkóztatási lehetőségét jelentették/jelentik. Csokona Ilona - Harkány, 2016. jan. 16. _______________________________________________ Javaslat a Sokak Magyarországa program kiegészítésére Nem kétségbe vonva az új energiák, vagy a digitális társadalom fontosságát, szeretném felhívni a figyelmet egy olyan további területre, amely kiemelkedően perspektivikus lehet a jövőben, és ez az egészségipar. Az egészségügy is azon iparágak közé tartozik, amelyek az átlagosnál jobban vonzzák a befektetőket. Ezekre nagy-
jából az jellemző, hogy folytonosan fejlődnek, előnyös a jogi és pénzügyi környezetük, erős a versenypiacuk, illetve nemzetgazdasági és vállalati szinten az szokásosnál nagyobb a növekedési kilátásuk. Ide sorolható többek között az informatika, a kreatív- és médiaipar, vagy a különböző fogyasztói szektorok. A folyamatos fejlesztések és beruházások révén az egészségügyi ipar már ma is világszerte hallatlanul dinamikusan fejlődő ágazat, és a szektorra jellemző a folyamatos befektetői aktivitás. Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy az egészségügy, mint megaiparág a gazdaság hajtóerejévé válhat, és számos egyéb területet is magával húzhat. Nem egyszerű kiadás, hanem egyre inkább befektetés minden, az egészségügyre költött összeg. Az egészségipar lehet jövőben a gazdaság egyik alapvető hajtóereje. Természetesen érdemes az ágazat szerepét végiggondolni az élelmiszeriparral, telekommunikációval, turizmussal fennálló kapcsolódási pontokon, és eldönteni, hogy mire fókuszáljunk, és Magyarország miben legyen az egészségügyön belül élenjáró. A tudomány ugyanis már rég összekapcsolta az egészségügy nemzetgazdasági szerepét az életminőség-javító ágazatokkal. A trendkutatások egyértelműen jelzik, hogy a megváltozott egészségfelfogás új piacokat alakít. A folyamat már el is kezdődött: a teljes egészségügyi kiadásokon belül a magánkiadások részaránya egyre nagyobb. Nyilvánvaló, hogy a fejlett világot jellemző elöregedő társadalmak esetében mind a megelőzésre fordított kiadások, mind a gyógyítási költségek egyre magasabbak. A költségnövekedést pedig önmagában sem a magánszektor, sem az állam nem képes finanszírozni, kitermelni, így a szereplők egymásra vannak utalva. Az állam csak a magánszektor fejlesztéseinek és hatékony működésének eredményeire támaszkodva képes magas színvonalú szolgáltatást nyújtani a rászorulóknak, míg a piaci szektor csak legalább részleges állami szerepvállalás segítségével tudja előreteremteni a hatékony működéshez szükséges anyagi feltételeket. A másik kibontakozó folyamat, hogy a gyógyszer- és egészségipar egyre inkább átveszi más iparágak működési módszereit, ez a korábban speciális terület is „eliparosodik”. Akár az autógyárak, vagy egyéb ipari gyártóvállalatok esetében az egészségiparban is jellemző lett például az ellátási láncot, vagy a folyamatmenedzsmentet optimalizáló IT-megoldások alkalmazása. A harmadik meghatározó tendencia a tömegtermeléstől és a tömegszolgáltatásoktól való elmozdulás a precíziós, személyre szabott megoldások irányába. A személyre szabott gyógyszerek uralkodása egyelőre még mindig csak elképzelés, de egyre több jel mutat arra, hogy a genetikai kutatások fejlődése lehetővé teszi majd, hogy minden beteg a maga számára leginkább megfelelő összetételű, mennyiségű és időzítésű gyógyszert kaphasson és személyre szabott gyógykezelésben részesülhessen. Ez a ma
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz még gyerekcipőben járó irány tűnik talán a jövőt tekintve a legperspektivikusabbnak, illetve a legnagyobb társadalmi és vállalati nyereséggel kecsegtetőnek. Összességében tehát egyértelműnek tűnik, hogy az egészségipar, és azon belül az egyre szorosabban összefonódó elemek – a gyógyszeripar, a gyógyászati technika, a környezettechnológia, a biotechnológia, a gyógyturizmus, továbbá a szabadidőipar – megbecsülhetetlen fejlődésére lehet számítani. Azok az országok, amelyek ezt időben felismerik, és a trendek passzív szemlélőiből azok alakítóivá válnak, komoly előnyre tehetnek szert a világpiacon egyre élesedő gazdasági versenyben. Ezért javasolom, hogy a Program 4.1 pontja egészüljön ki a fenti tartalommal.
Molnár Emőke: - Tetszik az igazságszolgáltatásra és az alkotmányra vonatkozó rész. Nagy célokat fogalmaz meg, de nem elég precíz, nem lehet tudni, hogy az egyes mondatok mögött milyen tartalom van, pl. az alkotmány stabilitásával kapcsolatosan. Legyen rövid és nagyon vonzó, minden ember számára megérthető. - Politikamentes közigazgatásra, új önkormányzatiságra, a jó szakemberek megtartására van szükség. - roma problémát külön kezelni, anélkül, hogy szegregációt jelentene, mint inkább pozitív diszkriminációt. _______________________________________________ Laczkovics Mária:
dr. Kemény Ádám _______________________________________________
Wiener György: - A választásokat szabályozó rész használja fel a Gyurcsány-kormány 2009-ben benyújtott választási törvényét. - A Sokak Magyarországa nem választási, hanem hosszú távú, 15-20 évre tervező program; a DK önazonosságáról, alapelvekről szól. Más szemléletű, mint a demokratikus pártok korábbi programjai; leginkább a PM és az LMP programjához hasonlít, de más területen is újító, újszerű a program zöld része. - Politikamentes közigazgatás akkor lehetséges, ha a szembenálló politikai erők között nincsenek olyan ellentétek, amelyek kizárják a korábbi emberek megtartását. - OBH megszüntetése alapvető követelmény; Handóékra semmi szükség nincs; - az OIT a meglevő hibáival együtt is jobb volt, mint a miniszteriális befolyás; - igazságtételről: igény lenne rá, de politikai racionalitása nincs, el kell felejteni, ki kell venni, pedig megérdemelnék. Ha benne marad a dokumentumban, akkor úgy tűnne, hogy nem ők, hanem mi akarjuk a leszámolást. Csak megfelelő politikai helyzet esetén lehet a leszámolást megcsinálni. De egy független ügyészi szervezet megteheti majd, hogy pl. korrupciókért felelősségre vonást kezdeményez. Ezért csak a bevezetőben meghagyni a leszámolás témakörét. - a nemzetállami szint és a nacionalizmus gyengítése miatt is dobta be az Unió a regionalitás szükségességét; - pedagógus kart meg kell szüntetni; tantestületi igazgatóválasztást vissza kell hozni – részvételi demokrácia - a közjogi részben is alkalmazható lenne a részvételi demokrácia - a tandíj csak politikai ellenérzéseket vált ki, de annyi pénz nem folyik be, hogy megérné
- nem szól a javaslat pl. arról, mi lesz akkor, ha beköszönt a rendszerváltás, hogyan akarjuk az ügyészséget helyreállítani? - Önkormányzatoktól minden hatáskört elvettek, meddig tűrjük? _______________________________________________ Észrevételek a Sokak Magyarországa programjavaslathoz I. Stílusbeli kérdések A javaslat (illetve a végleges program) szövegezése, stílusa vonatkozásában sokkal erőteljesebb, szenvedélyesebb, energikusabb megfogalmazásokat javasolok. • Megnéztem a Labour Party legutolsó programját. Csak úgy hemzsegnek benne az akarjuk, hisszük, megtesszük, megújítjuk, látjuk, értjük, stb. kifejezések, és soha nem írják, hogy szeretnénk, kívánjuk, stb. Ezt a stílust javasolom a mi programunkban is. Továbbá óvakodni kell a feltételes módtól (többször is előfordul a szövegben), mert az erőtleníti a mondanivalót. E helyett mindig világosan ki kell jelenteni, hogy mit AKARUNK és FOGUNK csinálni. • Ugyancsak kerülni kell az általános megfogalmazásokat (létesüljön, szükségessé válik, stb.). Mindig konkrét alany és állítmány legyen, határozott megjelöléssel! II. Tartalmi kérdések Két részhez szólok hozzá: 3. pont (A gazdaság felszabadítását!), és 4. pont (Lendületet a gazdaságnak!). a) 3. pont • Az államnak nem csak a kkv-ket, hanem valamennyi vállalkozást védenie és támogatnia kell (3.1. pont) – így a mondat kirekesztő, ezért ajánlom elhagyni, vagy a „különösen” jelzővel kiegészíteni. • Nem értelmezhető a „rosszindulatú hatósági ellenőrzések” fogalma, ezért ezt javasolom kihagyni (3.2.1. pont). • Az ellenőrzések számának csökkentésére tett javaslat, miszerint az ellenőrzéseket a hatóságok egyidőben vé-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz gezzék, értelmezhetetlen – mely hatóságok, milyen ellenőrzéseket??? (3.2.1. pont). Javasolom elhagyni. • Az az ötlet, hogy elmarasztalt cégekkel szemben a versenytársak kártérítési igényt érvényesíthessenek, nem reális. Javasolom elhagyni. • A termőföld forgalmának felszabadítási javaslata fontos, de a megfogalmazás pontatlan. Nem csak az „agrárvállalkozások”, hanem valamennyi vállalkozás (vagyis jogi személy) részére lehetővé kell tenni a földvásárlást (3.2.2. pont). • A fenntartható költségvetési politikánál (3.3.1. pont) javasolom megfontolni, és a szövegben megjeleníteni, hogy a jelenlegi költségvetési hiányt (kb. 3%) a Fidesz csak azért tudja tartani, mert az úgynevezett különadók (kb. évi 1 ezer milliárd Ft, vagyis GDP-arányosan szintén 3%) beszedése eltakarja a valós hiányt. Ha ezen adók nem léteznének, vagy hirtelen megszűnnének, a hiány azonnal 6%-ra ugrana. Magyarul: a hiány jelenlegi szintje csak akkor volna általunk tartható, ha a különadókat is fenntartanánk – pedig azokat, ugye, nem akarjuk megtartani. • Az adózással kapcsolatban azt javasolom, hogy a kérdést komplexen közelítsük meg, és először ne az egyes adófajtákkal foglalkozzunk, hanem az általános adóterheléssel. Hazánkban a 2011-es 37,3 %-ról 2015-re csaknem 39%-ra nőtt az adók és a kötelező társadalombiztosítási hozzájárulások összege a GDP-hez képest. Ezen belül a magánszemélyek adóterhei dinamikusabban nőttek, mint a vállalkozásokéi. Ebben minden benne van, a 16 (januártól 15) %-os személyi jövedelemadó, a 27%-os ÁFA, a 10, illetve 19%-os társasági adó, stb., stb. Egy megalapozott változtatáshoz az kell, hogy ezeket egy rendszerben kezelve mérlegeljük egy-egy intézkedés hatását. Tehát először döntsük el, hogy a költségvetés szükséges bevételei, a növekedés, a demográfiai változások, a kötelezettségek stb. mérlegelése alapján milyen általános adóterhelést vizionálunk, és aztán bontsuk ezt (persze iteratív módon) különböző adófajtákra. • Ugyancsak ide kívánkozik, hogy az állam adósságállománya gyakorlatilag évek óta nem csökken érdemben, és 80% körül mozog. De azt is érdemes itt bemutatni, hogy ez a szint a valóságban kb. 90%, mivel ide kell – sajnos – számítani, azt a kb. 3 ezer milliárdnyi magánnyugdíj-pénztári vagyont is, amit a Fidesz-kormány eltulajdonított, és ami kereken 10%-ponttal növeli a GDP-arányos államadósságot. • A GDP növekedéséből adódó többlet elköltésére vonatkozó rész logikus, de a megfogalmazás nem egyértelmű, pontosítani kell: „A GDP mintegy 2%-os többletnövekményének a felét, kb. 315-330 milliárd Ft-ot költi el az állam” (3.3.1. pont).. • Itt még nem világos, hogy az úgynevezett Adóügyi Szolgálat miben különbözne a NAV-tól, ezt jó volna azonnal röviden kifejteni, vagy csak később beszélni róla (3.3.2. pont). • A családi adókedvezmény fenntartása elfogadhatatlan, ellentétes minden baloldali (valamint liberális) értékrenddel. Ez a megoldás konzerválja a szegénységet, tovább gazdagítja a gazdagokat. Ezen túlmenően szak-
mailag is megkérdőjelezhető, mivel az adórendszeren keresztül akar szociális kérdéseket megoldani, ráadásul fals módon, a mi filozófiánkkal homlokegyenest ellenkezőleg (3.3.2. pont). • Azon elgondolás, amely szerint az Adóügyi Szolgálat (ASZ) kapná a bruttó béreket, majd ő utalná tovább a munkavállalóknak a nettó béreket, teljesen elfogadhatatlan. Egy ilyen megoldás mindenekelőtt alkotmányellenes lenne, hiszen így az állam közvetlenül avatkozna be polgárjogi szerződések intézményébe. Nem látom be, hogy mitől lenne ettől nagyobb biztonságban az alkalmazott, hiszen az ASZ csak azt tudná továbbutalni neki, amit megkapott a foglalkoztatótól. További negatívuma az ötletnek, hogy jelentősen csökkentené az adótudatosságot, hiszen senki nem látná, hogy mennyi adóval járul hozzá a közterhekhez. Ezen túlmenően technikailag is kivitelezhetetlennek tartom, nem beszélve arról a további elképzelésről, hogy „megszűnne a személyi jövedelemadó bevallása” (3.3.2. pont). • A méltányosabb adózással foglalkozó részben az jelenik meg, hogy összességében több adó fog befolyni a költségvetésbe. Ez ellentmond a 3.3.1. pontnak, amely szerint a jövedelemcentralizáció mértékét (vagyis a költségvetési bevételeket arányosan) nem akarjuk emelni. Az ellentmondást fel kell oldani (3.3.3. pont). • A személyi jövedelemadóval kapcsolatban valóban több megoldás lehetséges, és ebben egy kongresszus nyilván nem tud egyszerű szavazással dönteni. Szerencsésebb lenne a kongresszusra már egy kiérleltebb, egyértelmű ajánlással előállni, de erre már nincs idő. Ezért azt javasolom, hogy a társadalmi, gazdasági és politikai lehetőségek és kockázatok tárgyában a kongresszus után, de még az első félévben szervezzünk egy szakmai konferenciát, és annak alapján döntsön az Elnökség a végleges változatról (3.3.3. pont). • A pénzpiacok erősítése fontos cél, de ez nem függ össze az állam banki portfóliójával, az erre utalást javasolom elhagyni (3.4. pont). b) 4. pont • A „fejlődés motorjainak felpörgetésével” egyet kell érteni. Az új energiák résznél javasolom pontosítani a fejlesztési elgondolást, ugyanis az „egymillió háztartási napelem és szélerőmű” meghatározás egyszerűen nem értelmezhető. A napelemek különböző méretűek és kapacitásúak, ezért inkább teljesítmény-megjelölést javasolok (pl. a mai magyar teljes naperőmű-kapacitás 330 MW, ez Lengyelországban 1600 MW). A szélerőmű-kérdést is pontosítani kellene. Ma hazánkban a szélturbinák száma nem éri el a 200-at, ez a szám Ausztriában több ezer. Ezekhez az adatokhoz képest kellene meghatározni a kitűzött célt, de egyértelműen, kapacitásadatokkal (4.1.1.1. pont). • Az új energiák és a digitális Magyarország mellett javasolom egy új téma felvételét ebbe a blokkba. Ez az egészségipar, amely világszerte már ma is hallatlan tempóban fejlődik, és a gazdaság alapvető hajtóerejeként egyike lehet hazánk fejlődése kitörési pontjainak. (javaslat mellékelve).
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz • A mezőgazdasági résszel kapcsolatban újra indítványozom, hogy a kihagyott GMO-bekezdés kerüljön vissza a szövegbe. Az ügy a jövő mezőgazdaságának egyik kulcskérdése, és szerintem nem tehetjük meg, hogy nem beszélünk róla. Az általam korábban javasolt szövegezést olyannak tartom, amely politikai szempontból védhető (4.3. pont). o „Az új termesztési technológiák terjedése – köztük a génmódosított (GMO) növényeké is – megállíthatatlan folyamat. Megfelelő ellenőrzési és jogi környezet mellett erre a magyar mezőgazdaságnak is fel kell készülnie.” • Ugyancsak fontosnak tartom, hogy a TTIP külön is megjelenjen az agráriummal kapcsolatban, mivel a legkomolyabb viták éppen ezen ágazat vonatkozásában várhatók (4.3. pont). o „Az EU és az USA közötti kereskedelmi és beruházási partnerségi tárgyalások (TTIP) következményei kulcsfontosságúak lehetnek a magyar agrárium jövője szempontjából. Minden lehetséges eszközzel fel fogunk készülni az agráriumot érintő változások kezelésére (pl. közös sztenderdek, vámok leépítése, GMO, stb.).” dr. Kemény Ádám agrárkabinet-vezető Melléklet: az egészségiparra vonatkozó kiegészítés _______________________________________________ Javaslat a Sokak Magyarországa program kiegészítésére Nem kétségbe vonva az új energiák, vagy a digitális társadalom fontosságát, szeretném felhívni a figyelmet egy olyan további területre, amely kiemelkedően perspektivikus lehet a jövőben, és ez az egészségipar. Ma a világgazdaságban jól elkülöníthetők azon iparágak, amelyek az átlagosnál jobban vonzzák a befektetőket, akik hatalmas összegeket invesztálnak. Ezekre a szektorokra az a jellemző, hogy folytonosan fejlődnek, előnyös a jogi és pénzügyi környezetük, ugyanakkor erős a versenypiacuk, továbbá nemzetgazdasági és vállalati szinten a szokásosnál nagyobb a növekedési kilátásuk. Ide sorolható az informatika, a kreatív- és médiaipar, vagy a különböző fogyasztói szektorok, és ma már az egészségipar is. A folyamatos fejlesztések és beruházások révén az egészségügyi ipar már ma is világszerte hallatlanul dinamikusan fejlődő ágazat, és a szektorra jellemző a folyamatos befektetői aktivitás. Nemzetközi kutatások is bizonyítják, hogy az egészségügy, mint megaiparág a gazdaság hajtóerejévé válhat, és számos egyéb területet is magával húzhat. Nem egyszerű kiadás, hanem egyre inkább befektetés minden, az egészségügyre költött összeg. Az egészségipar lehet jövőben a magyar gazdaság egyik alapvető hajtóereje. Természetesen érdemes az ágazat szerepét végiggondolni az élelmiszeriparral, telekommu-
nikációval, turizmussal fennálló kapcsolódási pontokon, és eldönteni, hogy mire fókuszáljunk, és Magyarország miben legyen az egészségügyön belül élenjáró. A tudomány ugyanis már rég összekapcsolta az egészségügy nemzetgazdasági szerepét az életminőség-javító ágazatokkal. A trendkutatások egyértelműen jelzik, hogy a megváltozott egészségfelfogás új piacokat alakít. A folyamat már el is kezdődött: a teljes egészségügyi kiadásokon belül a magánkiadások részaránya egyre nagyobb. Nyilvánvaló, hogy a fejlett világot jellemző elöregedő társadalmak esetében mind a megelőzésre fordított kiadások, mind a gyógyítási költségek egyre magasabbak. A költségnövekedést pedig önmagában sem a magánszektor, sem az állam nem képes finanszírozni, kitermelni, így a szereplők egymásra vannak utalva. Az állam csak a magánszektor fejlesztéseinek és hatékony működésének eredményeire támaszkodva képes magas színvonalú szolgáltatást nyújtani a rászorulóknak, míg a piaci szektor csak legalább részleges állami szerepvállalás segítségével tudja előreteremteni a hatékony működéshez szükséges anyagi feltételeket. A másik kibontakozó folyamat, hogy a gyógyszer- és egészségipar egyre inkább átveszi más iparágak működési módszereit, ez a korábban speciális terület is „eliparosodik”. Akár az autógyárak, vagy egyéb ipari gyártóvállalatok esetében az egészségiparban is jellemző lett például az ellátási láncot, vagy a folyamatmenedzsmentet optimalizáló IT-megoldások alkalmazása. A harmadik meghatározó tendencia a tömegtermeléstől és a tömegszolgáltatásoktól való elmozdulás a precíziós, személyre szabott megoldások irányába. A személyre szabott gyógyszerek uralkodása egyelőre még mindig csak elképzelés, de egyre több jel mutat arra, hogy a genetikai kutatások fejlődése lehetővé teszi majd, hogy minden beteg a maga számára leginkább megfelelő összetételű, mennyiségű és időzítésű gyógyszert kaphasson és személyre szabott gyógykezelésben részesülhessen. Ez a ma még gyerekcipőben járó irány tűnik talán a jövőt tekintve a legperspektivikusabbnak, illetve a legnagyobb társadalmi és vállalati nyereséggel kecsegtetőnek. Összességében tehát egyértelműnek tűnik, hogy az egészségipar, és azon belül az egyre szorosabban összefonódó elemek – a gyógyszeripar, a gyógyászati technika, a környezettechnológia, a biotechnológia, a gyógyturizmus, továbbá a szabadidőipar – megbecsülhetetlen fejlődésére lehet számítani. Azok az országok, amelyek ezt időben felismerik, és a trendek passzív szemlélőiből azok alakítóivá válnak, komoly előnyre tehetnek szert a világpiacon egyre élesedő gazdasági versenyben. A magyar egészségügy mai színvonala (szakmai szint, képzettség, kutatási eredmények) jó alapot képezhet arra, hogy komoly tőkebefektetés esetén húzóágazattá váljon, és jelentős bevételeket termeljen az ország számára. Ha ez megvalósul, akkor az ágazat betölthet egyfajta nemzetközi egészségügyi központ-szerepet, az oktatástól/képzéstől kezdve a kutatás-fejlesztésen keresztül a gyógyturizmusig valamint nem
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz csak hazai rászorulók, hanem külföldiek tömeges gyógyításáig, rehabilitációjáig. Az előzőek alapján javasolom, hogy a Program 4.1 pontja egészüljön ki a fenti tartalommal. Kemény Ádám _______________________________________________ Észrevételek a DK program-javaslatához Úgy gondoljuk, hogy a következőkben kifejtett észrevételek végig gondolása nem felesleges, a javaslataink elfogadása segítheti a programalkotás folyamatát. Észrevételeinket a javaslat sorrendjében tesszük meg, így az értelemszerűen nem jelent fontossági sorrendet. A javaslat több témát nemcsak egy helyen tárgyal, hanem egyes témák több helyen is említésre kerülnek. Az észrevételeink értelemszerűen a későbbi előfordulásokra is vonatkoznak. A maffiaállam kiépítése fejezethez: A fejezet mondandójához kiegészítésként jegyezzük meg, hogy a kormánypártok tevékenysége nyomán alkotmányos értékké vált az alkotmányellenesség, az állam alkotmányellenes működése. Az adórendszert érintő megállapítással egyetértve, azt erősítenénk és egyértelműen kimondanánk, hogy az adórendszer változásai jövedelem átcsoportosítást hajtottak végre az alacsonyabb jövedelműek terhére és a magasabb jövedelműek javára. A kiszabadulni a történelem fogságából fejezethez: A fejezet utolsó francia bekezdésében foglaltakkal egyetértve szükségesnek tartjuk jelezni, hogy az Európai Egyesült Államokat nem feladva magyarságunkat képzeljük el. Helyreállítani a jogállamot fejezethez: A fejezet gondolatiságát szükségesnek tartjuk kiegészíteni azzal az igénnyel, elvárással, hogy legyen újra alkotmányos érték az alkotmányosság, az állam alkotmányos működése. Ugyanakkor nagyon fontosnak tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a jogállam helyreállítása csak alkotmányos keretek között történhet. Ha a jogállam helyreállításához alkotmányossági szempontból kétséges megoldásokat alkalmazunk, úgy önmagában ennek következményeként válik kétségessé a folyamatnak és a folyamat eredményének legitimitása. Az 1.1 ponthoz: Az alkotmányosság helyreállításakor álláspontunk szerint kiinduló pontnak kell tekinteni a ’89-es alkotmány szellemiségét. Ezzel együtt természetesen reagálni kell az időközben bekövetkezett változásokra, mindenekelőtt arra a tényre, hogy a ’89-es alkotmány nem volt képes önmagát megvédeni. Ugyanakkor tudatában kell lenni annak, hogy az alkotmányosság helyreállításához aktív jogalkotásra van szükség. A jelenlegi Alaptörvény hatályon kívül helye-
zése ugyanis nem eredményezi az Alaptörvény által hatályon kívül helyezett Alkotmány automatikus feléledését, ismételt hatályba lépését. Az 1.2 ponthoz: A politikai felelősség felvetése jogos, szükséges és elkerülhetetlen. Ugyanakkor a büntetőjogi felelősség felvetése több szempontból is aggályos. Nem világos, hogy milyen büntetőjogi tényállás szolgálhat egy sikeresen végigvihető büntető eljárás alapjául. A javaslat egy másik aggályt is felvet. A jogállam lebontásának értelmi szerzői, politikai irányítói jellemzően képviselők, akik ellen egy ilyen eljárás megindítása fogalmilag kizárt, minthogy a jogállam lebontása szerves része volt képviselői tevékenységüknek. Ebből következően egy olyan helyzet állna elő, amelyben a főkolomposok az abszolút mentelmi jog következtében mentesülnének a jogi következmények alól, viszont a munkában résztvevő kisemberek vinnék el a balhét. Mindez azt eredményezné, hogy a javaslat éppen a célját nem érné el. Mindezekre tekintettel a politikai felelősség felvetését szükségesnek tartjuk, de a büntetőeljárással való programszintű fenyegetést a leghatározottabban ellenezzük. Az 1.3 ponthoz: Azzal maximálisan egyetértünk, hogy az alkotmány legitimitását biztosítani képes eljárási szabályokra van szükség. A megerősítő népszavazás elvileg járható út lenne, viszont nagy a kockázata annak, hogy a népszavazás nem lesz eredményes, különösen a ma érvényes rendelkezések közepette. Ezért alternatív megoldásra van szükség. Felvetődhet, hogy az alkotmányt két egymást követő parlament fogadja el. Ennek viszont az időigénye okozhat gondot. Az 1.4 ponthoz: A szöveg utal az Alkotmány „merev” szakaszaira. Ezzel összefüggésben utalunk arra, hogy az Alkotmánynak kell, hogy legyenek olyan rendelkezései, amelyekkel az Alkotmány egyetlen más rendelkezése sem lehet ellentétes, amelyeket az Alkotmány egyetlen más rendelkezése sem írhat felül. Másképp fogalmazva: e rendelkezések esetében nem érvényesülnek olyan általános jogelvek, mint például az, hogy a későbbi rendelkezés lerontja a korábbit, illetve a speciális az általános rendelkezések érvényesülését. Az 1.6 ponthoz: Az utolsó franciabekezdésben foglaltakkal összefüggésben jelezzük, hogy a törekvés az alkotmányos védelemhez kevés. Jelezni szükséges, hogy az itt tárgyaltak közül mely esetben biztosít az alkotmány tényleges védelmet, s mely esetben kell megállnunk a törekvés deklarálásánál. Az 1.7 ponthoz: A magunk részéről ellenezzük a női kvóta feltétel nélküli bevezetését. Javasoljuk finomítani, hogy azonos feltételek megléte esetén pozitív diszkrimináció érvényesüljön a listás jelölés során a női jelöltek javára.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Az 1.8 ponthoz: Úgy gondoljuk, hogy szigorú összeférhetetlenségi szabályokra szükség van. Ugyanakkor a tevékenységek szinte teljes körére, beleértve a díjazás nélkül végzett tevékenységeket is, vonatkozó tilalom túl széles körű. A szigor terén való túlzásokba esésnek nagy valószínűséggel a kontraszelekció lesz a következménye. A teljes tilalom nagy eséllyel ugyanis a szakmából való kiesést eredményezi, s ez önmagában megnehezíti a civil életbe történő visszatérést. Ezért megítélésünk szerint inkább pontosan meghatározott összeférhetetlenségi szabályokra van szükség. Továbbá – utalva az 1.10 pontra is – álláspontunk szerint újra érvénybe kell léptetni a lobbi törvényt. Ennek hatályát azonban nemcsak az üzleti célú lobbizásra kell kiterjeszteni, hanem a politikusok, képviselők ilyen tevékenységére is. Az 1.9 ponthoz: Az Alkotmánybíróság jogkörének helyreállítását magunk is szükségesnek tartjuk. A jelenlegi korlátozott hatáskör egyértelműen jelzi, hogy a kormányzat alkotmányellenes eszközökkel kíván élni. Úgy gondoljuk, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének ki kell terjednie az Alkotmány vizsgálatára is, lehetőséget kell adni arra, hogy a testület vizsgálat tárgyává tegye az Alkotmányon belüli ellentmondásokat, valamint az Alkotmány módosításait. (Ennek első lépéseit egyébként 2010-ben még a régi összetételű Alkotmánybíróság megtette a 98 %-os adóra vonatkozó első határozatában.) Az Alkotmánybíróság tagjainak jelölésével és választásával kapcsolatos elgondolás bővebb kifejtést igényel, a sommás szövegből csak a konszenzus kényszerének vissza hozatala egyértelmű. Az nem világos a szövegből, hogy a jelenlegi bírókat alkotmányos keretek között miként kívánjuk eltávolítani, illetve milyen forgatókönyv alapján szeretnénk a testület létszámát csökkenteni. Az 1.12 ponthoz: Javasoljuk, hogy kerüljön felállításra az adóügyi ombudsman intézménye az adózói jogok védelme érdekében. Az adózás rendjéről szóló törvény előkészítése során a jogintézmény létrehozása már felmerült, azután a feledés homályába merült. A jogintézmény létrehozása különösen azért is indokolt, mert a bírói joggyakorlatot nem egyszer az a megfontolás határozza meg, amely szerint az adóhatóságnak ab ovo „igaza van”. Ugyancsak szükségesnek tartjuk a gyermekjogok hatékony védelme érdekében a gyermekjogi ombudsmani intézmény létrehozását Az 1.14 ponthoz: Az MNB-vel összefüggésben alapvető fontosságúnak tartjuk, hogy a nyereség felhasználásának mikéntjéről a jövőben – hasonlóan a korábbi gyakorlathoz – a tulajdonos Állam, illetve a nevében a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, személy döntsön.
Az 1.15 ponthoz: A politikamentes közigazgatás biztosítása érdekében szükségesnek tartjuk, hogy a politikai és a szakmai pozíciók kerüljenek egyértelműen elhatárolásra és biztosítani kell, hogy a szakmai pozíciók körében kialakuljon egy stabilitás. Az 1.19 ponthoz: Úgy gondoljuk, hogy a kiegyensúlyozott médiaviszonyok feltételezik az MTI önállóságának helyreállítását. Az 3.2.1. ponthoz: Az utolsó előtti franciabekezdésben a végzés szó helyett a határozat szó használatát javasoljuk. Az 3.2.2. ponthoz: A negyedik franciabekezdésben foglaltak aggályosak. Nem az elvvel van gond, hanem azzal, hogy olyat ígérünk, amelynek megvalósítása lehetetlen. Ahhoz, hogy egy ilyen eljárást eredményesen lehessen végigvinni szükség van a tényleges kár bizonyítására, továbbá annak egyértelmű igazolására, hogy a kár bekövetkezte és a jogellenes magatartás között ok-okozati összefüggés van. Ilyen ügyekben a vélelem nem alkalmazható. Az 3.2.3. ponthoz: A harmadik franciabekezdésben foglaltakkal – az ügyvédi, közjegyzői közreműködés meghatározott körben való eltörlésével – nem értünk egyet. Úgy gondoljuk, hogy a formaszerződések használata önmagában nem garancia az abban szereplő adatok, tények hitelességére. Ezek ellenőrzése ma az ügyvédek, közjegyzők kötelezettsége és felelőssége. Az nem lenne szerencsés, ha a vállalkozások egy részének adatai ellenőrizetlenül kerülnének a cégbíróságra. Az 3.3.2. ponthoz: A pontban foglaltak egészét jellemzi egy koncepcionális tévedés, a megfogalmazott javaslatok abból indulnak ki, hogy az adócsalók országa vagyunk. Ehelyett kiindulópontnak álláspontunk szerint azt a célt kell tekinteni, hogy a jogkövetés legyen kifizetődő. A második franciabekezdésben szereplő megosztott ÁFA fizetés megvalósíthatatlan, az ötlet ellentétes az uniós irányelvvel, amely pontosan meghatározza az ÁFA fizetés játékszabályait, az ÁFA fizetésére kötelezettek személyét. Ebbe a megosztott ÁFA-fizetés nem fér bele. Az ÁFA tekintetében az országoknak csak azokban a kérdésekben van önálló döntési lehetősége, amelyekben az irányelv mozgásteret ad a tagállamoknak. Az Adóügyi Szolgálatra vonatkozó javaslat első látásra jól hangzik. Átgondolva a javaslat következményeit azonban az elfogadhatatlan. Különösen elfogadhatatlan az az ötlet, hogy a munkabérek kifizetése az Adóügyi Szolgálaton keresztül történjék. E lépéssel az állam két magánfél jogviszonyába avatkozna be, amely elfogadhatatlan. Az SZJA és a TB befizetések alapjának egységesítése elvileg jól hangzik, azonban látni kell, hogy az adóköteles
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz jövedelmek egy része jellegénél fogva nem képezheti ellátások, s így a befizetések alapját. A személyi jövedelemadó az önadózásra épül, amelyben a kifizetőknek is meg van a szerepük. Az járható út, hogy az állam (NAV, Adóügyi Szolgálat) szolgáltatásként megállapítja az adóját mindazoknak, akik erre igény tartanak. Az azonban számunkra nyilvánvaló, hogy lesznek olyan jövedelmek a jövőben is, amelyek adókötelesek, de kívül esnek az adóhatóság, illetve a hazai kifizetők látókörén. Ezek adóztatása csak az adóbevallásra alapozva lehetséges. Másrészt elfogadhatatlan számunkra, hogy egy önadózásra épülő rendszerben az adózásra kötelezetteket megfosztjuk a bevallás önálló elkészítésének, benyújtásának lehetőségétől. Az az ígéret, mely szerint az adózókat tájékoztatjuk, hogy az általuk befizetett adót konkrétan mire fordítja az állam, feleslegesen illúziókat kelt. A befizetések túlnyomó többsége esetén annak rendeltetése nincs előre meghatározva, így a felhasználás mikéntje meghatározhatatlan. Az 3.3.3. ponthoz: A társasági adó és az iparűzési adó értéktöbblet adóval történő kiváltásával nem értünk egyet, azt szakmailag elhibázott ötletnek tartjuk. Álláspontunk szerint mindkét esetben a jövedelmek adóztatására kell törekedni. A javaslat alapvető problémájának azt tartjuk, hogy olyan esetben is adókötelezettséget keletkeztet, amikor jövedelem a tevékenység révén nem képződik, az veszteséges. Ezáltal az állam e körben vagyont von ki a vállalkozásokból. Ami az ÁFA körébe tartozó javaslatokat illeti: az uniós irányelv pontosan, kogens jelleggel, meghatározza az adó alól mentesíthető termékek és szolgáltatások körét és ugyancsak meghatározza azon termékek és szolgáltatások körét, amelyekre vonatkozóan kedvezményes, de legalább 5 százalékos adókulcs alkalmazható. A javaslatban szereplő termékek, szolgáltatások közül egyedül az alapvető élelmiszerek férnek ebbe bele. A megújuló energia kedvezményes kulccsal történő adóztatására is az internet szolgáltatás adómentesítésére az irányelv nem ad lehetőséget. Ami a személyi jövedelemadót illeti: Abban kell állást foglalni véleményünk szerint, hogy szükségesnek tartjuk-e a bruttó jövedelmek arányainak tompítását a nettó bérek tekintetében vagy sem. Az erre adott válasz meghatározza, hogy az adótechnika tekintetében milyen megoldások alkalmazására van lehetőség, s melyeket kell elvetni. Ami a vizsgálandó kérdéseket illeti: - Az egykulcsosnak nevezett adó valójában nem egykulcsos, hanem degresszív rendszer a családi kedvezmény következtében. - Az egykulcsos adót kiegészítő szolidaritási adó révén a rendszer csak látszólag marad egykulcsos, valójában progresszívvá válik. Akkor már jobb egy vállaltan progresszív adó alkalmazása. - A progresszív adó alkalmazása esetén véleményünk szerint célravezetőbb egy a minimálbér mértékig érvényesü-
lő „0” kulccsal indítani a skálát, s e felett érvényesíteni a javaslatban leírt adómértékeket. Ami a családi adókedvezményt illeti: határozott véleményünk, hogy egy egykulcsos adó keretei között bármilyen adókedvezmény alkalmazása éppen az egykulcsos adó lényegét, a linearitást töri meg és teszi degresszívvé az adót. A családok támogatására szükség van, de a jelenlegi megoldás nem jó. Az a véleményünk, hogy a kedvezmény korlátozott igénybevételéből adódó problémák kezelésére a járulékok terhére történő elszámolás lehetősége nem jó megoldás, ellentétes a nyugdíj és egészségbiztosítás biztosítási jellegével. Célravezető megoldásnak a negatív adó alkalmazását tartjuk. A családi adókedvezmény másik problémája álláspontunk szerint az, hogy a gyermekek között indokolatlanul tesz különbséget, lényegében negatív diszkriminációt alkalmazva. Határozott véleményünk, hogy a mértékrendszer hibás elvi alapra építve került kialakításra, ugyanis nem igaz, hogy a több gyermek nevelésének fajlagos, egy gyerekre jutó, költségében olyan eltérések vannak, mint amilyet a kedvezmény mértékében meglévő eltérések mutatnak. Valószínűleg helytálló az a megállapítás, hogy fajlagosan az első gyermek vállalásával összefüggő anyagi terhek a legnagyobbak. A családi adókedvezményt (és a családi pótlékot is) a mi felfogásunk szerint a gyermek(ek) jövedelmének kell tekinteni. Ebből következően elfogadhatatlannak tartjuk ezeknek a szülők jövedelmétől függő korlátozását. Az 5.1.1. ponthoz: A minimálbér és a létminimum összefüggésével kapcsolatban úgy véljük, hogy míg a minimálbér egyéni kategória, addig a létminimum családi kategória. A minimálbér nettó értékének célul kitűzött jelentős emelése érdekében célszerű a minimálbért mentesíteni az adó alól, hogy a bruttó és a nettó összeg közötti különbség mérséklődjön. Ez a munkáltatóknak az emelésből származó tehernövekedését kezelhetőbbé tenné. A munkaadók közterheinek, az általuk fizetendő járulékoknak a mérséklése a nyugdíj és egészségbiztosítási kiadások finanszírozásához költségvetési támogatást tesz szükségessé a forrás kivonás következményeire tekintettel. Az 5.1.2. ponthoz: Az utolsó franciabekezdésben említett feltételes minimális családi jövedelem az említésen túl pontosabb meghatározást igényel. Az 5.1.4. ponthoz: Az ingyenes alapszolgáltatások mértékének meghatározásakor indokoltnak tartjuk a háztartás létszámát is. Az 5.1.5. ponthoz: Az e pontban foglaltakkal összefüggésben irányadónak tartjuk a korábban e témában mondottakat.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Az 5.3. ponthoz: A jövőbeni nyugdíjak könnyű kalkulálhatóságát ígérni álláspontunk szerint felelőtlenség, minthogy jövőbeni folyamatokra vonatkozó feltételezésekre kell építeni a prognózist. A tényleges folyamatoknak az eltérése a feltételezettől nyilvánvalóan kihat a nyugdíj összegére. Az alapnyugdíjra és munkanyugdíjra épülő rendszert a magunk részéről nem tartjuk jó megoldásnak. Ez ugyanis az indokoltnál szűkebb tartományra korlátozza a biztosítási elv érvényesülését. Az alapjövedelem általában való tagadása és az alapnyugdíjra vonatkozó pozitív álláspont egyidejűleg nem képviselhető. A rugalmas korhatár visszaállítását szükségesnek tartjuk, azt viszont szakmailag elképzelhetetlennek tartjuk, hogy az alapnyugdíj és a munkanyugdíj folyósítása ne egy időben kezdődjön. Álláspontunk szerint abban az esetben, ha valaki nyugdíjba megy, úgy a rendszer minkét eleme alapján jogosultnak kell lennie a nyugdíjra. Az 5.4.1. ponthoz: A javasolt megoldás kulcseleme a fogyasztási egység. Egyértelművé kell tenni, hogy mit értünk e fogalom alatt, az 1993. évi III. törvény által meghatározott fogalmat, vagy valami mást. Ahhoz, hogy a kérdésben akár csak előzetesen állást lehessen foglalni, a konstrukció működési mechanizmusát a leírtaknál jobban kellene ismerni. (annál rosszabbat nem tudunk elképzelni, minthogy a javaslatot meghirdetjük, majd döntési pozícióban nem tudjuk megcsinálni, bevezetni.) Az 5.4.2. ponthoz: A családi pótlékkal és az adókedvezménnyel összefüggésben, a már korábban írtakon túlmenően, megjegyezzük, hogy az évek folyamán mindkét támogatás összegének reálértéke folyamatosan csökkent. Az utolsó franciabekezdésben a házasság és a család intézményével kapcsolatban írottakkal egyetértve úgy véljük, hogy e gondolatot a jogi részben kellene elhelyezni. Érd, 2016. január 16. Tímár András – Havasi Márta _______________________________________________ Fenntartható fejlődés kabinet Javaslatok,észrevételek a „ SOKAK MAGYARORSZÁGA „ programhoz Gróf Tamás észrevételei: Külön gratulálok a szerzőknek a színvonalas elemzés elkészítéséhez, és a rengeteg javaslat, felvetés megtételéhez, a vitaanyag összeállításához. Magam részéről az anyag tartalmával jórészt egyetértek. Jobbító szándékkal a következő javaslatokat teszem:
1. 12. old. 1.18 fejezet: bár egyetértek a hit és erkölcstan oktatás eltörlésével, de javaslom, hogy helyette valamilyen társadalom ismereti, vallás történeti tantárgyat ígérjünk bevezetni. Ilyen tantárgy sok országban létezik és bemutatja az állam működését, felépítését, a hatalmi ágak szerepét, a demokrácia intézményeit, választási rendszer alapjait, a pártok, a civil szervezetek és egyházak működését, feladatait, társadalomban elfoglalt helyzetüket, szerepüket. Az egyének társadalmi szerepét, helyzetét, jogait és kötelezettségeit. A diktatúra, autokrácia és demokrácia főbb ismérveit. A különböző vallások kialakulásának körülményeit, főbb vonásait, hitvallását, a vallások viszonyát stb, stb. A tananyag az életkori sajátosságoknak megfelelően felmenőrendszerben építkezne. Célja, hogy a felnövő nemzedék az iskolából kilépve rendelkezzen alapvető társadalmi és politikai ismeretekkel, ennek hiányát a mai Magyarországon a bőrünkön érezzük, kihatása katasztrofális. A másik cél a rasszizmus, kirekesztés, antiszemitizmus jelentős visszaszorítása. Akár ebben a tantárgyban, akár külön, de feltétlenül szükséges az alapvető gazdasági és pénzügyi ismeretek oktatása is (a háztartások és az állam gazdálkodása, adózás célja szerepe, költségvetés, bankok, pénz, hitel stb-stb). A fenti felsorolás nem teljes. 2. 1.3 oldal, 1.19 fejezet: Meg kell szüntetni a közmédiát. Ez számomra túl radikális és nem biztos, hogy társadalmilag támogatott, elfogadható lépés lenne (pl. Görögország). Tisztában vagyok a az elmúlt 25 év keserű tapasztalataival, de a DK-nak konstruktívabb megoldást kellene javasolnia. Figyelembe kell venni a közmédia infrastruktúrájára (nemrég) költött sok milliárdot és annak hatalmas értékét, a felhalmozott tapasztalatot és tudást (a jó szakemberek megvannak, csak éppen máshol). Lehet, hogy az állami támogatás nagyon jelenős csökkentésével és a hatékony működtetéssel, versenyhelyzet kialakításával, a semleges hírközlés, tájékoztatás és kulturális programok megkövetelésével helyreállítható lenne a lakosság által megszokott közmédia. BBC feladata: tájékoztat, tanít és szórakoztat. 3. 13. oldal utolsó sora és a 14. oldal első sora. Ezek a kérdések rendkívül jelentősek és ennél részletesebb tárgyalást igényelnek. A kérdés nem csak európai vonatkozású (Tegyük otthonunkká Európát a fejezet címe). Egy-egy kérdés(cigányság, nők, homoszexuálisok helyzete) máshol is megjelenik az anyagban, de a rasszizmus, antiszemitizmus és cigányellenesség csak itt jön elő és túl kevés hangsúllyal. 4. 14. oldal, 3.2. fejezet második mondata túlzó és pontatlan. Tényszerűen nem igaz, hogy a gyarapodásban és munkahelyteremtésben is csak a magyar vállalkozások erősödésétől várható siker. Az viszont kijelenthető, hogy a gyarapodásban és munkahelyteremtésben a magyar vállalkozások erősödésére alapvető szükség van és ezekre építenünk kell stb.. 5. 15.old. 3.2.3 fejezet utolsó bekezdése:szerintem nem lenne helyes csak azok számára indítani jogi-, pénzügyi,... stb képzési programot, akik vállalják, hogy egy éven belül vállalkozást alapítanak (ez nehezen is vállalható,
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz végrehajtható, ellenőrizhető, szankcionálható). Inkább fordítva, ilyen programokat kell indítani, hogy elősegítsük vállalkozások beindítását és a fiatalokat(?), vagy még inkább vállalkozó szellemű polgárokat felkészítsük és/ vagy képessé tegyük sikeres vállalkozások alapítására megfelelő ismeretek birtokában. 6. 15. oldal 3.3.1 pont, 2 sor. Nem tiszta, hogy mit jelent a jövedelem centralizáció mértéke. Gondolom itt a százalékos arányra céloznak és nem az abszolút értékre. Az utóbbi a GDP növekedésével folyamatosan nő, még ha az arány változatlan is. Pontosítani javaslom. 7. 17. oldal. Az a cél, hogy 2025-re a lakóépületek 25 százaléka nettó energiatermelővé váljon egyszerűen teljesíthetetlen. Jó lenne néhány száz ilyen épületet látni az országban! Vegyétek figyelembe a több milliós hazai lakás és lakóépület állományt - ezek nem hogy energia semlegesek, de kifejezetten energiafalók. Rosszak a falak, nyílászárok, födémek, alapok szigetelése, pazarló a fűtés stb, stb. Ezt a célt törölni kell. A lakás állomány energia korszerűsítését támogatni kell. Emellett, maximum azt lehet ígérni, hogy az új épületek energia semlegességét ill. nettó energia termelését ösztönözni kell központi forrásokkal, kutatás fejlesztéssel, típus tervek ingyenes biztosításával stb. 8. Az is megvalósíthatatlan és káros lenne, ha 2020-tól közpénzből támogatott majd 2025-től magánszférás építésű gáz vagy olaj fűtésű ingatlan ne kaphasson használatbevételi engedélyt. Ez magyarul azt jelenti, hogy 2020-tól lakásépítési támogatással épülő lakás nem épül, hiszen csak villamos fűtéssel lehetne ellátni, ami a mai árviszonyok mellett elképzelhetetlen. 2025-től pedig egyáltalán nem épülne semmi.Ez teljesen irreális. Inkább azt kellene előírni, hogy mondjuk 2020-tól napenergia hasznosító berendezés nélkül új ingatlan nem építhető, vagy az ilyeneket büntető adóval kell sújtani. Megfelelő hatástanulmány alapján elő lehetne írni, hogy a lakás energiafelhasználásának hány százalékát kitevő napenergia hasznosító vagy egyéb megújuló energiára épülő készüléket kell létesíteni és üzemeltetni. 9. Ugyanitt: a hulladék-, szennyvízhő mellett meg kell említeni a hulladékok energia tartalmának korszerű hasznosítását. Bécs meleg víz és távhőellátásának döntő részét a város központi részén található (Hundretwasser tervei alapján épített) káros-anyag kibocsátás mentes szemét égetőből származó hő fedezi. 10. Ha már itt tartunk. Az anyag nem szól a hulladék gyűjtés, szelektálás, újrahasznosítás probléma köréről. 11. Ugyanígy hiányzik a vízgazdálkodás ügye. 12. 18.oldal. Paks élettartam hosszabbítás. Szerintem jelenleg az a maximum, hogy megfontolás és további szakmai elemzések tárgyává kell tenni a meglévő blokkok élettartam meghosszabbításának kérdését. Erre ma elkötelezni magunkat nem szabad. Különben is, ha a gáz és olaj felhasználását korlátozzuk és visszaszorítjuk, vízi energiánkat alig hasznosítjuk, akkor honnan lesz a bázis erőművi kapacitás? Németországban leállnak az atomerőművek (a tervek szerint) - ez a folyamat már ma is rengeteg gonddal jár. A német atomerőművek leállítása
után lesz elegendő elérhető áru villamos energia Európában? Erről tehát még korai dönteni. 13. 18. old. 4.2.2 fejezet a papíralapú gazdaság felszámolása max. hosszú távú cél lehet, ma inkább törekvés a fokozatos felszámolás irányában. 14. 24. oldal, 5.2.4 fejezet 6. sor: 2 m2 helyett 2 m3. 15. 30. old. 5.6.4. fejezet .... anyák (nagyobb korban az apák) - pongyola fogalmazás. Gondolom nem a nagykorú apákról beszélünk :-)) 16. 32. old. 6.1.5. szerintem ma még túlzás a harmadik idegennyelv szorgalmazása. Jó lenne, ha úgy tudnának a magyar fiatalok angolul mint Svédországban! A második idegennyelv egyenlőre csak egyes iskolákban vezetendő be azok számára, akik már alapszinten beszélnek angolul, míg a harmadik idegen nyelvet csak speciális osztályokban kellene tanítani (egyenlőre). Hasonlóan fontos, hogy minél nagyobb százalékban játszanak filmeket eredeti angol nyelven úgy a mozikban, mint a tévében - ez a legjobb nyelvtanár! (Egyébként én három idegennyelven beszélek, tehát nem vagyok nyelvtanulás ellenes, csak ismerem a korlátokat). Fentieken túlmenően: Miközben olvastam az anyagot megint rádöbbentem mennyi kárt okozott a jelenlegi rezsim az országnak és a társadalomnak. Mindezek kijavítása sziszifuszi feladat, mely hosszú éveket (évtizedeket?) igényel. Ez a program tehát a rövidtávú feladatok mellett, hosszabb távú feladatokat is tartalmaz. Ezt valahol jelezni kellene, nehogy már pár év után valaki is számon kérje az elmaradást. Az is megemlítendő, hogy egyes hosszabb távú célokban nemzeti minimumokat kellene elérni, melyeket az egymást követő kormányok vinnének tovább (Tudom idealizmus, de mégis). Az anyagban még van megannyi elütés, nyelvi pontatlanság, javaslok egy alapos korrekciót. Az anyagban egyszer sem találkoztam a Fenntartható fejlődés kifejezéssel. Elemei itt-ott megjelennek, de mint külön téma kompletten hiányzik. Jó ez így? Ez persze kritikája is a Kabinetünk munkájának és erejének. _______________________________________________ Jabuka Zoltán észrevétele: Legfontosabbnak ítéltem a következőket: - 17. oldal : lakóépületek 25% nettó energiatermelése: Van egy kidolgozott javaslatom rá.Gaál Ottó barátunknak szintén.(Gazdaság/ Energetika kabinet). Legutobbi elnökségi üllésünkön mevitattuk, hogy elküldjük egymásnak elképzeléseinket, és Ottó javasolni fogja! - 2020-tól közpénzből, majd 2025-től magánszférás építésű gáz vagy olaj fűtésű ingatlan ne kaphasson használatba vételi engedélyt! Ez többek között olyan amit Budapestről nem lehet igazándiból „átélni”. Itt nem csak régiókra, hanem szinte megyékre kell lebontani a helyzetet! A vidékkel számolni kell,
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz és figyelembe kell venni! El kell magyarázni a térségekben élőknek, hogy miben gondolkodjanak, (esetleg a megújuló energia források), és ez miért jó nekik! _______________________________________________
Nagyon fontos lenne az „ elhagyott” településeken könyvtárakat létre hozni, számítógép termekkel. Fejlődés csak akkor lehetséges, ha kinyitjuk az embereket a világ felé. Sajnos, egy kis lépés eredménye is , egy új generáció. De el kell kezdeni.
László Katalin észrevételei:
LK
Kedves kabinet tagok ! Ahogy olvastam az anyagot, egyre többször kérdeztem magamtól, hogy ...igen, igen,, és hogyan ?! Egyre szomorúbb lettem. ...Sok szépet olvastam, ..ami kevés a szakértőknek de sok az érdekteleneknek, akik majd szavazni fognak. Gróf Tamás társunk hozzászólásának 10 -es pontjához megjegyezném - pontosan ezt gondoltam. ha csak a saját házunk lakót figyelem, 2-ik kerület.!.arra képtelenek, hogy szelektív kukába dobják ,ami oda való .Hosszú tanulási folyamat,- ezt kéne elsősorban megértetni a közönyös emberekkel. Reklám, oktatás.... Mivel kifolyt a szemem, nem olvastam el az egész anyagot ( bocsánat ), de egy-két megjegyzésem lenne az olvasottakhoz. Szerintem kutatások kellenének az új energia termelő módok között, mennyi a pozitívum és negatívum pl a szélturbinák nagyon sok kárt is okoznak a természetben !!
_______________________________________________
4.1.1.1 - megújuló turizmus „ valamint néhány város 21. századi színvonalú tömegközlekedési kapcsolatainak kiépítését, „ - Egyenlőre 20. századit sem éri el. Nagyon fontos lenne, a tömegközlekedési eszközök szinkronizálása, jelenleg képtelenség autó nélkül kirándulni, túrázni. A csatlakozásokhoz órákat kell várni, ha, egyáltalán van mit várni. Hogy ne akarjak a példámban messze utazni, Velence északi oldalán nincs vonat, busz napi 3. . Este egy sem jön vissza. 4.1.6 nők és fiatalok bevezethetővé tenni a 4 órás munkaidőt az apák is otthon maradhassanak a gyerekkel, ha úgy döntenek.( úgy tudom van erre lehetőség, csak sokan nem tudják) 4.5 zöld gondolkodás ( az én témám ) Hangsúlyozni kellene, hogy mi , az állatkínzókat letöltendő büntetésben részesítjük ! ( ha valakit érdekel holnap 20-án a Nyugatinál 2-órakor tüntetés lesz a deteki gyilkos miatt) Szervezni kellene országos ivartalanítási programot,a kóborkáknak mint pl Olaszországban vagy Izraelben. Nagyon fontos, csak így lehet a szaporodást(, és az állatok szenvedését ) megállítani. 5.1.3 gyermekek esély egyenlősége A mélyszegénységben élők számára, vagy akik hátrányos helyzetű településen élnek, a megye központban vagy városokban bentlakásos kollégiumokat kellene építeni.
Hazai András javaslata: Kik vagyunk? 5. bekezdés: A 21 szd-i modern humanizmus demokratikus alapelveit valljuk. Hiszünk abban, hogy az antikvitás, a zsidó-keresztény hagyomány, a felvilágosodás mellett a nagy demokratikus politikai áramlatok – a szociáldemokrata, a liberális és a konzervatív felfogás közös értékeinek integrálására lehet alapozni az ország jövőjét. 9. bekezdés: Gazdaságpolitikánk mérsékelt konzervatív vonásokat mutat: a közérdek által ésszerűen szabályozott piac és verseny pártján állunk. Elkötelezettek vagyunk a fenntartható társadalom alapelveinek megvalósításában. Kiszabadulni a történelem fogságából 2. bekezdés: A Nyugat és az euro-atlanti szövetségi rendszer választása, történelmi tapasztalat által diktált szükségszerűség, egyben értékválasztás: az emberi szabadságé és az önmegvaló-sításé. (a „Kelettel szemben” törölve, mert így túlságosan általánosítja a keleti államokat. Japán és Dél-Korea, Tajvan, Szingapur nem ide tartozik ) Eltiporni a korrupciót Az ellenőrizetlen hatalomból szükségszerűen következik az önkény, a rossz döntések, valamint a közélet megmérgezője az állami politika szintjén űzött, elképesztő mértékű, elviselhetetlen korrupció. A maffiaállam gyakorlata szétveri a társadalmat, annak erkölcsi tartását. Mindebből következik a politikai intézményekkel szembeni bizalomhiány. Ilyen körülmények között nem valósulhat meg az egészséges szerkezetű és lelkületű polgári társadalom. A maffiaállam felszámolása elengedhetetlen, de nem elegendő. 1.17. Modern Budapestet Cél: a kontinensen a 21 szd-i szintű szolgáltatások egyik vezető fővárosa legyen. 1. kereskedelmi ,banki központok, piacok 2. irodanegyedek 3. informatikai központ, utcai és egyéb közösségi terminálok a város minden pontján, teljes ingyenes wifi hozzáférés kiépítése
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 4. belvárosi főútvonal mentén lévő üzletsorok rehabilitációja (gazdasági innovációs körzetek) 5. a „rozsdaövezetek”-ben alacsony hozzáadott értékű,de jól értékesíthető termékek előállítására szakosodott környezetkímélő vállalkozások támogatása .( gazdasági innovációs körzetek) 6. üzletfejlesztési körzetek kialakítása (gazdasági innovációs körzetek) 7. nemzetközi sajtóközpont 8. oktatás – egyetemek, tanfolyamok, „tudásipar” támogatása,önkormányzati részvétel – akár gazdasági társasági vagy egyesületi formában. 9. az európai kultúrák találkozópontja, határvonala – multikulturális központ 10. múzeumok, kiállítások – európai alternatív művészeti központ létrehozása 11. szórakozás- romkocsmák, zenei események, táncházak, kultúrházak, irodalmi műsorok, kabaré, vigalmi negyed 12. fesztiválok-tavaszi, sziget, zenei 13. konferenciák- hazai, nemzetközi, 14. egészségügy- magán szakorvosi ellátás- TB térítéssel , diagnosztikumok , gyógyszállók, 15. fürdőváros-élményfürdők 16. sport- hegyvidéki turizmus-bp. agglomeráció bejárása, sportcentrumok A szórakoztatóipar-közszolgáltatások-közbiztonság-köztisztaság szimbiózisának színvonalas megteremtése,hogy a főváros ne Európa Kubája legyen. Utalni kellene, hogy önálló részletes fővárosi program készül ( remélem ) 1.18. Tisztességes egyházpolitikát 2. bekezdés: • Új vatikáni szerződést kívánunk kötni a katolikus egyház különleges előjogainak módosítása érdekében. 1.19. Szabad, sokszínű, kiegyensúlyozott médiaviszonyokat A közmédia a jelenlegi formájában, pazarló és káros a médiaszabadságra, ezért át kell szervezni. Meg kell szüntetni a hatalom szócsöveként működő tevékenységeket. A fenntartása fordított pénzösszeget átlátható körülmények között, a kormányzattól független döntési mechanizmusban a kereskedelmi és nonprofit tartalom-előállítók, illetve tartalomszolgáltatók (beleértve az audiovizuális, nyomtatott és internetes médiát is) oktatási, kulturális és információs tevékenységének támogatására kell fordítani. 4. LENDÜLETET A GAZDASÁGNAK A fenntartható társadalom fejlődésének biztosítása, a társadalompolitika, a környezetvédelem és a gazdaság 21.szd.-i legnagyobb kihívása. Nem kerülheti meg egyetlenegy modern állam sem, amelyik felelősen gondolkodik a jövő társadalmáról. 4.1. Felpörgetni a fejlődés motorjait 4.1.1. Tegyük hazánkat a gazdaságos energia felhasználók
és termelők országává Fel kell számolni a pazarló energiafelhasználást! Az energiahatékonyságra, mint külön energiaforrásra tekintünk. Folytatni kell ezért a panel-felújítási programot, kiterjesztve azt minden társasházra és az elektromosenergia-megtakarítás területére is. Ezzel hosszabb távon 50 százalékos rezsicsökkentés érhető el. Visszatérítendő költség kedvezményekkel fogjuk ösztönözni a beruházókat, építőket a korszerű építőanyagok, módszerek alkalmazására. 4.1.1.1. Egymillió napelemet és szélturbinát a háztartásokba • Származzon 2025-re energiafelhasználásunk egynegyede, 2050-ben pedig a kétharmada újenergiából: nap-, szél- és geotermikus energiából, biomasszából. Ezt a magyar energiafüggetlenséget biztosító újenergia törvényben is rögzítjük. - Tekintettel, hogy az európai energiaharmonizáció projekt aktív részese vagyunk, energiafüggetlenség ilyen formában nem létezik. 2050-ig nagy valószínűséggel megvalósul egy fúziós erőmű, ami teljesen megváltoztatja az országonkénti központi energiatermelés szükségességét. ( A megújuló villamosenergia termelés szabályozásának szükségessége miatt, elő fog kerülni a szivattyús-tározós erőmű gondolata, amelyet az eddigi tanulmányok és elképzelések szerint 2020-ig meg kell építenünk ) • Az EU-s fejlesztési forrásokat koncentráltan használva újenergiák hasznosításához szükséges berendezéseket gyártó üzemeket létesítenénk a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken. Különleges gazdasági övezeteket hozunk létre, ahol a korábbi autóipari beruházásokhoz hasonló újenergia-ipari összeszerelő üzemeket létesítünk. Ösztönözzük technológiák kidolgozását, vásárlását, illetve közös vállalatok alapítását és befektetéseket. • 2025-ig a lakóépületek nettó energiatermelővé válásához ösztönző rendszert dolgozunk ki és érzékelhető elmozdulást kívánunk elérni. Ne írjunk mennyiséget. (Tartok tőle,hogy ez olyan,mint a 14 beszolgáltatandó disznó története) Egyébként ez is igazolja, hogy jelenlegi tudásunk szerint kelleni fog egy a szivattyús-tározós erőmű. 4.1.6. Perspektívát a fiataloknak és a nőknek - az időskori szociális ellátás ,valamint az informatikai szolgáltatások területén jelentős számban már ma is szükség van rájuk. 4.4. Több esélyt a vidéknek Kiegészítés: -Befejezzük az országos közműszolgáltatások kiépítését, a csatornázást a 2000 lakosnál kisebb létszámú településeknél 2022-ig. A belvizkárok csökkentése érdekében, felgyorsítjuk a műszaki rendezést. Internetes, mobil szolgáltatások teljes körű kiépítése, a 21 századi közösségi gazdálkodás. egyik alapvető technikai feltétele.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 4.5. Zöld gondolkodást Kezdeményezzük a hulladékgazdálkodási rendszer európai normákon nyugvó visszaállítását. Ösztönözzük, hogy kevesebb hulladék keletkezzen, növeljük a szelektív gyűjtés és a hulladék-újrahasznosítás arányát. A nemzeti szintű újrahasznosítás arányát az uniós átlag felé emeljük. A hulladékgazdálkodás századunk egyik legfontosabb munkahely teremtő lehetősége.
10.2. Európai Magyar Honvédséget
5.7. Szemléletváltást az ifjúságpolitikában „Aki a jövőért nem áldoz,múlt lesz belőle.” A lakáspolitikáról ( pl. több korszerű kollégiumot) és az oktatásról – kutatási centrum ,azért legyen egy-egy önálló mondat ebben a fejezetben is. Utána a többi ott az alábbi fejezetekben.
Építve hazánk magas színvonalú informatikai tudására önálló kiber haderőnemet hoznánk létre, az új típusú hadviselés kihívásai ellen. A jelenlegi kiber hadviselési költségvetést 2020-ig legalább a jelenlegi duplájára emelnénk.
Építve hazánk magas színvonalú informatikai tudására Cyber Biztonsági Központot hoznánk létre a cyber hadviselés kihívásai ellen. Ezt kivenni !!!! Létezik ilyen már ilyen katonai CERT (Computer Emergency Response Team).
_______________________________________________ _______________________________________________ Török Miklós javaslata: Kiss László Zsolt javaslata: 4.1.2. Digitális Magyarországot 2025-re lehetővé tesszük minden magyarországi lakos legalább 30 Mbps, 2030-ra pedig 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférését. helyett 2020-ra lehetővé tesszük minden magyarországi lakos legalább 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférését. Teremtsünk 2025-re 100 %-os mobil szélessávú lefedettséget, és sávszélességben érjük el az uniós átlagot! helyett Teremtsünk 2020-ra 100 %-os mobil szélessávú lefedettséget, és sávszélességben érjük el az uniós átlagot! 2025-re hozzunk létre minden városban ingyenes köztéri wifi hozzáférést. helyett 2020-ra hozzunk létre minden településen ingyenes köztéri wifi hozzáférést. Új digitális közigazgatási platformot indítanánk e-Magyarország néven, amelyen az e-kártya használatával minden közügy elintézhetővé válik. helyett Új digitális közigazgatási platformot indítanánk e-Köztársaság néven, amelyen az e-kártya használatával minden közügy elintézhetővé válik. Hozzuk létre a Magyar Technológiai Intézetet, amely a legjobb nemzetközi gyakorlatra építve meghatározó szerepet töltene be az infokommunikációs kutatások és fejlesztések terén. „Simonyi-programot” indítanánk a jövő infokommunikációs szakembereinek képzésére. helyett Hozzuk létre a Magyar Technológiai Intézetet, amely a legjobb nemzetközi gyakorlatra építve meghatározó szerepet töltene be az infokommunikációs kutatások és fejlesztések terén. „Kalmár László-programot” indítanánk a jövő infokommunikációs szakembereinek képzésére.
4.1. Felpörgetni a fejlődés motorjait „4.1.1. Tegyük hazánkat az új energia országává A megújuló energiák fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Csak az új energiák fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak Oroszországtól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát.” Helyett: „A megújuló energiaforrások fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Az új energiaforrások fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak a keletről importált energiahordozóktól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát hozná létre.”
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 4.1.1.1. „Egymillió napelemet és szélturbinát a háztartásokba” helyett „Hasznosítsuk otthon a természet adta erőket!” ”Származzon 2025-re energiafelhasználásunk egynegyede, 2050-ben pedig a kétharmada újenergiából: nap-, szélés geotermikus energiából, biomasszából. Ezt a magyar energiafüggetlenséget biztosító újenergia törvényben is rögzítjük.” Helyett: „Célkitűzésünk, hogy a felhasználásra kerülő energia döntő hányadát itthon állítsuk elő a napsütésből, a szél erejéből és a föld hőjének kinyerése által.” ”Az EU-s fejlesztési forrásokat koncentráltan használva újenergiák hasznosításához szükséges berendezéseket gyártó üzemeket létesítenénk a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken. Különleges gazdasági övezeteket hozunk létre, ahol a korábbi autóipari beruházásokhoz hasonló újenergia-ipari összeszerelő üzemeket létesítünk. Ösztönözzük technológiák kidolgozását, vásárlását, illetve közös vállalatok alapítását és befektetéseket.” helyett: „Az újenergia előállítására és tárolására alkalmas eszközöket, berendezéseket hazai fejlesztésben, hazai gyártósoron és hazai munkaerőt foglalkoztatva kívánjuk létrehozni.” ”Létesüljön egymillió háztartási napelem- és szélerőmű Magyarországon! Ezt támogatási és hitelkonstrukciókkal ösztönözzük.” helyett: „Támogatási és hitelkonstrukciókkal segítjük az újenergia előállító infrastruktúra kiépítését. Megszüntetjük a berendezések termékdíját és kedvezményes forgalmiadó-kulccsal támogatjuk a beszerzést.” ”Az energiahatékonyságra mint külön energiaforrásra tekintünk. Folytatni kell ezért a panel-felújítási programot, kiterjesztve azt minden társasházra és az elektromosenergia-megtakarítás területére is. Ezzel hosszabb távon 50 százalékos rezsicsökkentés érhető el. 2025-ig a lakóépületek 25 százaléka váljon nettó energiatermelővé. A napelemek és szélturbinák termékdíját a kormányváltást követően eltöröljük, továbbá kezdeményezzük, hogy az Európai Unió erre a termékcsoportokra engedélyezze a 0 százalékos ÁFÁ-t.” helyett: „Kiemelten támogatjuk az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokat, a távfűtési rendszerek korszerűsítését.” ”A kis energiaigényű, jellemzően falusi otthonok energetikai felújítását a fogyasztói csoportok (szomszédság) kialakításának ösztönzésével, a közös energiatermelő beruházások támogatásával kívánjuk elősegíteni.” helyett: „A falusias jellegű lakóhelyeken közös energiatermelő létesítmények létrehozása által tesszük lehetővé az önellátást.” „Ezzel párhuzamosan nagyszabású szél- és napelem parkokat hozunk létre. Elengedhetetlen a távfűtési rendszereket korszerűsítése. A drága import tüzelőanyagok felhasználása a távfűtésben két milló ember fűtésszámláját drágítja meg jelentősen. A DK ezért támogatja az újenergiák (biomassza, geotermikus energia, hulladék-, szennyvízhő) bevonását a hőtermelésbe az energiaszámlák tartósan alacsonyan tartásához. 2018-tól a közszférában, 2020-tól a közpénzből támogatott beruházások során, 2025-től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt olajvagy gázfűtésű ingatlan.” Ezen részek elhagyását javaslom.
A hazai természettudományos és műszaki felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel együttműködve, az innovációs forrásokat központosítva létrehozzuk az új energiák fejlesztésén dolgozó Magyar Energia Akadémiát: egy önálló, újenergia innovációs alapot. Újenergia kísérleti projektet indítunk, melynek keretében a kormányváltást követően egy magyarországi város öt éven belül teljesen új forrásokból fedezné energiaszükségletét. A szöveg tisztázva: 4.1.1. Tegyük hazánkat az új energia országává! A megújuló energiaforrások fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Az új energiaforrások fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak a keletről importált energiahordozóktól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát hozná létre. 4.1.1.1. Hasznosítsuk otthon a természet adta erőket! - Célkitűzésünk, hogy a felhasználásra kerülő energia döntő hányadát itthon állítsuk elő a napsütésből, a szél erejéből és a föld hőjének kinyerése által. - Az újenergia előállítására és tárolására alkalmas eszközöket, berendezéseket hazai fejlesztésben, hazai gyártósoron és hazai munkaerőt foglalkoztatva kívánjuk létrehozni. - Támogatási és hitelkonstrukciókkal segítjük az újenergia előállító infrastruktúra kiépítését. Megszüntetjük a berendezések termékdíját és kedvezményes forgalmiadó-kulccsal támogatjuk a beszerzést. - Kiemelten támogatjuk az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokat, a távfűtési rendszerek korszerűsítését. - A falusias jellegű lakóhelyeken közös energiatermelő létesítmények létrehozása által tesszük lehetővé az önellátást. - A hazai természettudományos és műszaki felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel együttműködve, az innovációs forrásokat központosítva létrehozzuk az új energiák fejlesztésén dolgozó Magyar Energia Akadémiát: egy önálló, újenergia innovációs alapot. - Újenergia kísérleti projektet indítunk, melynek keretében a kormányváltást követően egy magyarországi város öt éven belül teljesen új forrásokból fedezné energiaszükségletét. Fenntartható fejlődés kabinet
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Feltételes garantált minimáljövedelem valóban csak a mélyszegényeknek? Szerintem nagy tévedés, hogy ezt az ideát a mélyszegénységhez, és nem az igazságosabb társadalom fogalomkörében, pl. az általam javasolt „ Védelem a krízishelyzetekben” részeként fogalmazzuk meg. Én ezzel kapcsolatban nem is a mélyszegénységet, hanem a SZOLIDARITÁST emelném ki. Számpéldákkal bizonyítom ugyanis, hogy nem csak a munkanélküli család kerülhet olyan helyzetbe, hogy erre jogosult és szüksége van, hanem tömegesen a közmunkások, akkor is amikor dolgoznak és akkor is, amikor foglalkoztatást helyettesítő támogatást kapnak, de! akár az egy vagy 1+1/2 keresős család, vagy az idősödő házaspár is, ahol az egyik súlyos beteg lesz és a másik ápolni kényszerül stb. Ezért én ezt az intézkedést GENERÁLIS és nem a mélyszegényeknek-tehát már régóta ebben az állapotban lévő- családoknak hirdetném meg. Így elkerülhetjük azt a jogos észrevételt, hogy a szociális segélyt akarom megemelni jó alaposan, és a 4 millió dolgozót is megcélozva hirdetném meg a szolidaritásnak ezt a programját. Alább példákkal igazolom, hogy miért! Adva van egy kétszülős, négygyermekes család. 1) változat Apa-anya munkanélküli, nem közmunkás egyikük sem, jövedelmük a családi pótlék, 4x16000=64000 Ft. Jogosultak gyermekfelügyeleti, vagy egészségkárosodási jogcímen a régebben szociális segélynek nevezett juttatásra, azaz fogyasztási egységre számolva- ami az esetükben 5,1 – az egy főre jutó jövedelmüket 22 800 Ft-ra egészítik ki, azaz kapnak még 34000 Ft-ot, így az összjövedelmük 98000 Ft, ami az általunk javasolt rendszerben 255000 Ft. 2) változat 1 fő közmunkás, 1 fő ellátás nélküli munkanélküli, 4 gyerek. A szakképzetlen közmunkás idei bruttó bére 79155 Ft, levonás nincs, mert a járulékként befizetendő 25329 Ft családi adókedvezményként érvényesíthető, tehát ezt kézhez kapja. A mama nem kap semmit, családi pótlék 64000 Ft, ez 143155 Ft, egy fogyasztási egységre eső jövedelem 28069 Ft, ami több a kiegészítésre jogosító 22800 Ft-nál, tehát ez a család már nem kap semmit. A mi rendszerünkben 255000 Ft-ra egészítenénk ki a család jövedelmét. A levezetés a szakképzett közmunkásnál is azt hozza, hogy ők is kiesnek a jövedelem kiegészítésből. Ugyanebben a felállásban, ha a papa közmunkás, a mama GYES-en van, akkor a teljes jövedelmük (adót, járulékot nem fizetnek!) 79155+28500+64000= 171705 Ft, fogyasztási egységre 33667 Ft, tehát a mi rendszerükben még kapnának, de most nem. Ha a közmunkás szülő nem dolgozik, akkor 22800 Ft foglalkoztatást helyettesítő támogatást kap, A feleség 28500Ft Gyest és még 64000 Ft családi pótlékot, összesen 115300 Ft,fogyasztási egységre22600 Ft, tehát kapnak még hozzá1000Ft-t, hogy kijöjjön a 228000 Ft..A mi rendszerünkben neki is járna a kiegészítés. 3)A papa munkaviszonyban áll, a mama kap GYES-t, akkor
a minimálbér bruttóval számolva ( családi adókedvezmény) a jövedelmük 111000+ 28500+64000 = 203000 Ft, egységenként 39800 Ft, tehát ez a mélyszegénynek nem tekinthető, dolgozó család is kevesebbet keres, mint a fogyasztási egységre eső 50000 Ft. 4)Ha mindkét szülő dolgozik és minimálbéren keres, akkor a jövedelmük már286000 Ft, tehát a mi rendszerünkben sem jogosultak ilyen támogatásra. 5) Külön csoport, ahol a háztartás két fős, és az egyik súlyos beteg lesz, pl. Alzheimer kóros. De az is idetartozik, amikor gyermekes a család és valamelyik gyerek lesz súlyos beteg, és az egyik szülő kiesik a munkából! Az előző esetben a párja hozzá van kötve, kaphat egy ápolási díjat, ma maximum 51300 Ft-ot, a másik fél hosszas procedúra után valamilyen egészségkárosodási ellátást, amelyek nem szokták az 50000 Ft-ot elérni. A mai rendszerben ők semmire nem jogosultak, a mi rendszerünkben, ha pl. a férj még tud egy fél állást vállalni, akkor is kaphatna segítséget. Lehetne úgy is beállítani a rendszert, hogy betegség esetén a fogyasztási egység szorzója- ami ma 1, 0,9, 0,8, 0,7 ne csökkenjen, hanem betegség esetén nőjön, így a jövedelmi korlát ilyenkor enyhül. Összegezve: Azt akartam bemutatni, hogy dolgozó családokban is van olyan helyzet, hogy szükséges a jövedelmek kiegészítése, ez egyáltalán nem csak a mélyszegénységben élőket érintő kérdés. Ezért megismétlem, ezt a fontos kezdeményezést ne kössük a mélyszegénységhez, nyissuk ki, és általános szabályként definiáljuk a feltételhez kötött garantált minimáljövedelmet. Szűcs Erika 2016. jan. 20. _______________________________________________ Javaslatok, gondolatok az élhető, Sokak Magyarországért. 1. A választási győzelem után, remélhetőleg sikeres kormányváltás is lesz. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy Orbán nem fogja a hatalmát „simán” átadni. Erre ezer és egy oka van. De tegyük fel, hogy lesz egy sikeres kormányváltás is. Ebben a fenekestől felfogatott országban, legalább egy tv-csatornát megtisztítanék, hogy a lakosságot tájékoztatni lehessen. Aztán jönne a többi sorba, hiteles pártatlan, de nem utolsósorban őszinte újságírókkal. A független ügyészség és bíróság előtti felelősségre vonást csak helyeselni tudom, de vagyonelkobzással. Nem lehet elnézés senkinek. Felelniük kell, az egész 25éves ámokfutásukért, amit ezzel az országgal műveltek, nem kihagyva a magánnyugdíjak lenyúlását, amellyel 3 millió ember nyugdíjas éveit tették tönkre! 1989-90-ben, a kádári rendszer politikusait nem vonták felelősségre, ez még egyszer nem fordulhat elő. Magyarországnak nincs még egy esélye!
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 2. Az adózás ebben a formában nem maradhat. De ismerve a mai sznob érintett réteget, félő, hogy „beletörődésük” nélkül kudarcba végződne. Ezért muszáj lenne velük valahogy kompromisszumot kötni, hogy önzőségük miatt, ne bűnhődjenek a kis jövedelműek. Én a szolidaritást itt is fontosnak tartanám. 3. A megújuló energia: nagyon jó dolog, de csak akkor, ha lakosság részére elérhető is. Éppen ezért, ezeket a beruházásokat- munkahelyteremtő szempontból is- népszerűsíteni kell. Anyagi finanszírozását pedig a Bankok részéről ösztönözni. Energia facsemeték ültetése, kis falvakban, településeken is megvalósítható lenne. 4. A települések, kis térségek úthálózatára muszáj áldozni. Ilyen úthálózatokra nem fog külföldi befektető jönni. Az adott települések vezetőinek feladata legyen az utak rendbetétele. Meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amiből a beruházás megvalósítható. Egy falu, község, adózik éppen eleget. Lásd ingatlan adó...... stb. Jó lenne továbbá városokban is, minél több helyen körforgalommal tenni a közlekedést gördülékenyebbé, a rendőrlámpák helyett. Itt említeném meg a hajléktalanok közlekedési problémáját. Tegyük számukra lehetővé, hogy a tömegközlekedést ők is igénybe vehessék. Kapjanak esetleg egy olyan kártyát, amit az ellenőrnek felmutathat. Ez a kártya azzal járjon, hogy rendszeresen tisztálkodik, egy számukra kialakított fürdőben, amit talán egy Öregek otthona, vagy Szoc. otthon félreeső részében lenne kialakítva. _______________________________________________ A szigetvári részkongresszusra készült hozzászólási anyag: A vitaanyag a legátfogóbb, legteljesebb körű a fiatal párt életében. A köztársaság bukásához vezető történeti perspektívát bemutató anyagrésszel egyetértek, de szembetűnő, hogy a demokratikus erők erőfeszítései ellenére miért tudott a „radikálisabb ellenzék mindenre demagógiával és destrukcióval válaszolni.” „ A Fidesz célja egy idő után már az egész demokratikus rendszer megdöntése volt.. Kétharmad kellett hozzá és ezt 2010-ben elérték.” A Maffiaállam kiépítése pontban aztán ez kibontásra kerül. Bemutatja, hogy mindezt hogyan tudták 2014-ben megismételni. A „menekültválság kíméletlen is gátlástalan kihasználása gondolat igazságához újból-és újból el kell mondani:
-a kormány eljárása etikátlan, erkölcstelen, embertelen volt (az ma is), -a kormány bebizonyította, hogy az általa képviselt gyakorlattal és propagandával nem csak MaO-nak, de egész Európának ártott, sőt ez volt a célja hatalma megerősítése érdekében. -emberséges arcát azok a tízezrek mutatták meg az országnak, akik civilként, vagy valamelyik dem. párt tagjaként ott voltunk a menekültek között. Kik vagyunk?- a DK legátfogóbb önmeghatározó része a vitaanyagnak megalakulása óta. Hozzáteszem: Európa és annak polgárai többsége ilyenek. Ma nem lehet más az utunk: útkereső progresszív baloldali hagyományok folytatói. – a világ változása miatt. Az egyetemes emberi világrend talaján képzeljük el magunkat. Európai Egyesült Államok: én remélem, hogy nem vízió ez a földrészen élő 500 millió ember számára, az orbáni világ ezzel szemben a harciasan villogó nemzetállami berendezkedést erőlteti. ---------A kormányzáshoz erő kell!- ez a Nagy feladat előtt állunk részben. Igen: nagy tudású elmék összefogásával szellemi és értelmi erő. „Az arcátlanul meghurcoltakat rehabilitálni és maximálisan kárpótolni kell.”- sok százezer honfitársunkat alázott meg az orbáni rendszer. Sok új elem, megnevezés van a vitairatban: 1.Az alkotmányba iktatandó:”merev szakaszok”- amelyek soha nem változtathatók meg, mert a köztársaság tartóoszlopai. 2.Köztájékoztatási Tanács 3.Tisztességes választási rendszert! 4.Európao Ügyészi Szervezetet 5.Különleges Ügyészi Hivatalt 6.Budapest életébe való bekapcsolását a „rozsdaövezeteknek.” 7.Regionális önkormányzatokat. 8.A NV hivatalból/hatóságból ASZ: Adóügyi Szolgálatot 9.Társasági és iparűzési adó helyett: értéktöbblet adó 10.Energia Program 11.Magyar Energia Akadémia: újenergia innovációs programot. 12.Magyar Technológiai Intézet:”Simonyi program.” 13.Magyar Start-up Program: a cégek indulásának segítésére. 14.Élelmezésbiztonsági Program. 15.”Senkiről nem mondunk le”-program. 16.Útravaló Program. 17.Nemzeti Tehetség Program. 18.”Hozd haza Európát”-program. 19. Bibó István Stratégiai Intézet 1.17 pont: A Modern Budapest program mellé egy modern vidéket, vidékfejlesztést is iktassunk be- ennek elemei a gazdasági részben fellelhetőek. A vidéken élők szava, akarata, gondjai, javaslatai demokratikus módon jussanak el a politikához, a vitaanyagokba. Foglalkozzunk a kisemberek, a kétkezi munkások gondjaival, akik hatalmas tömegekben vagy munka nélkül élnek,
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz vagy közmunkásként tengődnek, vagy már elhagyták az országot. Az Új Köztársaságért Alapítvány szakpolitikai rendszere erre megfelelő, de épüljenek be a vidéki javaslatok is. A Baranya 2-ből 6 fő vesz részt szakpolitikai munkacsoport munkájában, az ő véleményük beépítésére is legyen mód. 2. Tegyük otthonunkká Európát! – a vitairat minden gondolatával egyetértek.- Európai parlamenti képviselőink vigyék el ezekben a kérdésekben a DK álláspontját, véleményét az EU minden fórumára. 3.2.3 ponthoz: Könnyebb vállalkozási feltételeket az alapítástól a működtetésig, adózástól a foglalkoztatásig egyaránt: ők az ország motorjai. /az 5.2 pontban több eleme ennek már megfogalmazásra került./ Egyetértek a digitális Mao programpontjaival. Mert mi is van a ma a vidéki kisvárosokban és főleg a falvakban? Néhol csak a kósza szél jár- több helyen az országban még villanyvilágítás sincs a XXI.szd-ban, főleg a tanyavilágban. 4.1.5. pont: Megújuló túrizmus: -azok a városok, amelyek már voltak vagy lesznek európai kulturális fővárosai, kapjanak nagyobb állami támogatást, ne csak a bp-i intézmények. Pécsen pl. a Tudásközpont, a Kodály Központ, a Zsolnay Negyed, ezek pénzügyi stabilitását biztosítani kell. Javaslom, hogy a megszüntetésre ítélt irodalmi folyóiratok, a színházak szintén kerüljenek oltalom alá. Az nem lehet, hogy évtizedes múlttal rendelkező irodalmi termékek eltűnjenek a polcokról, a szellemi élet pezsgő forrásai szűnnek meg ezzel. Ungvári Tamás és Szinetár Miklós beszélgettek erről nemrégiben az ATV-ben. Pécset különösen a Jelenkor irodalmi újság megszűnése érinti. Vidéki üdülő és gyógy-centrumok fejlesztése: Baranya tele van lefojtott termálforrásokkal, miért csak Harkány élhet? Töltsük meg tartalommal ezt a gondolatot:” az elmaradott vidéki térségek számára régi-új lehetőségeket nyitunk a környezetkímélő, hagyományokat ápoló, helyi beszélgetést és együttműködést ösztönző fejlesztéseknek.” 4.1.6: Perspektívát a fiataloknak és a nőknek. 5 pontban van összefoglalva- ennél többet kell nyújtania a DK-nak, többet követeljünk, de adjunk többet is a fiataloknak és a nőknek. Örülök, hogy az 5.6 és az 5.7 pontokban mindez kibontásra került. 4.4 és 4.5 pont: Több esélyt a vidéknek, Zöld gondolkodást: az ország modernizálásának, élhetőbbé tételének alapjai legyenek az itteni gondolatok. 5.4.3: Emberhez méltóbb lakhatást. -üresen álló lakások százai is Pécsen, más városokban, -az eladásra kínált lakásokat - ha 1 éven belül nem találnak új gazdára- akkor az önkormányzatok, vagy az állam vásárolja meg, adja el, vagy bérlakásként adja ki. Az nem állapot, hogy 100 ezres nagyságban vannak üres lakások, ezeknek tulajdonosai is vannak, de milliók élnek fedél nélkül. Ezt az ellentmondást fel kell oldani, programját fel kell vállalni. Ezek elemei megfogalmazódtak az anyagban, de tovább kell lépni.
Javaslatom a Sokak Magyarországa c. vitaanyaghoz: „10.1 A közbiztonság javítását Az állampolgár joggal várja el, hogy adójából jusson elegendő pénz a belső biztonságra, hogy a rendőrség látható, gyors és szakszerű legyen.” szöveg után beilleszteni: „Az emberek mindennapi biztonságérzetét alapvetően az határozza meg, hogy ha bajba kerülnek, milyen segítséget kap. Milyen gyorsan, milyen szakszerűen, és főleg milyen eredményesen! Ennek érdekében a rendőrség erőforrásait úgy kell szervezni, hogy az ország területén mindenhol biztosítva legyen a gyors beavatkozás, és segítségnyújtás.” Elhagyni a francia-bekezdéses felsorolásból: „Intelligens kamerarendszert létesítenénk minden településen” szöveget, helyette: „Törvényben kell meghatározni a segélykérés jogát és a rendőrség kötelességeinek tartalmát. Olyan fejlesztést kell végrehajtani, ami lehetővé teszi, hogy a rendőrség minden jogos segélykérésre, gyorsan, és szakszerűen reagáljon, azaz ténylegesen nyújtson segítséget a bajba jutott embereknek, nemcsak kiemelten nagy un. katasztrófahelyzetekben, hanem a mindennapok sérelmeiben is.”
Nagy Ferenc - DK Baranya 02 vk-i elnök
Élő Norbert
Horváth Gábor Zéno Siófok _______________________________________________ A „Sokak Magyarországa” pr.-hez az alábbi változtatási javaslataim lennének: 1. -5.6.4. A cím is képzavar, de fontosabb: ezt át kellene tenni (új címmel) a 8. fejezetbe (E.Ü.) 2. -8. fej. 2.bek. Nem szabad így, általánosságban évi 15% béremelést ígérni( differenciáltabban kellene 3-4 mondatban kidolgozni)! 3. -8.2.1.bek. OEP „megerősítése” - nem kell megerősíteni, ellenkezőleg! Vissza kell állítani a megyei intézményeket hatáskörök letelepítésével! Üdv.: Rákóczy Attila _______________________________________________ Két fontos dolog hiányzik nekem az anyagból: 1. Az online számlázás 2. A legalább regionális termelői értékesítő szövetkezet. Az elsőről nem tudom mi lett a döntés de a másodikról szavaztunk is. Az elsőt is szeretnem az anyagban ha lehet. A víz kedvezménnyel elütés van a szövegben.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Arató János – nem párttag
Horváth György
Javaslom, hogy a DK által is meghirdetett koncepció szellemében igazi rendszerváltást irányozzanak elő a 2010 előtti korszak ellenében is.
Sokak Magyarországa - vélemény Sejtem a dokumentum célját - de hasznos lenne ezt deklarálni, pl. hogy kiknek szól: Magyarország polgárainak, hogy tudják, milyen hazát akar a DK Mindazoknak a szervezeteknek, pártoknak, civileknek, melyek fontosnak tartják a jogállamot, a maffia-állam és a korrupció felszámolását, az esélyegyenlőség javítását, a DK ajánlata: a közös cselekvéshez, program kialakításához vitákban alakítsuk ki a társadalom legszélesebb köre számára is elfogadható megoldásokat ad. 1. (8.o). Közjogi és technikai szempontból is a legegyszerűbb a 2010-es közjogi állapot visszaállítása lenne - de ha ehhez sikerül 2/3-os többséget szerezni, akkor is azonnal meg kell kezdeni az alkotmányozást. ad.1.5. (9.o) Ma még elég erősek a liberális demokrácia erői - a francia, német példák ezt mutatják. Úgy érzem, még van annyi erejük, hogy a demokráciát ne a nép akaratának, hanem hatalmának értelmezzék. Tisztában vagyok azzal, hogy valójában szinonimákról van szó - de a hatalom gyakorlása komplexebb fogalom. Ez utóbbihoz arra van szükség, hogy a döntések kiérlelt és megvitatott alternatívákról szülessenek - bemutatva az előnyöket és hátrányokat, pozitív és negatív hatásokat. Meg kell szervezni a döntések végrehajtását, ellenőrizni és elemezni kell a társadalmi rendszereket, hogy időben megszülethessenek az újabbés újabb döntések. Ez csak úgy érhető el, ha szakítunk „a liberális demokrácia azonosan egyenlő a parlamenti demokráciával” állítással. Ezért a döntések előkészítésében, az ellenőrzésben egyre nagyobb szerepet kell kapnia a közvetlen részvételnek, a szakmai és NGO szervezeteknek. A közvetlen (ill. bázis) demokrácia módszerei is alkalmazandók. Figyelembe véve azt a (szubszidiaritási) követelményt, hogy a döntéseknek ott kell megszületniük, ahol ehhez a szükséges kompetenciák és források rendelkezésre állnak, az önkormányzatiság szintjén van erre leginkább lehetőség. (A különböző szintekről, lehetőségekről korábban már írtam: http://beszelo.c3.hu/onlinecikk/demokracia-ertelmezese-kozosjo). Részekből szerintem kiolvasható, de egyértelműen, egy szerkezetben nem szerepel: az ország közigazgatása a kisrégiókon/járásokon és a régiókon alapul. E szintekre kell delegálni a forrásokat és a hatásköröket. Ezen belül a települési önkormányzatok szerepe is megmarad a helyi közösségi élet szervezésében. Kapcsolódik: 1.16. (12.o). Ennek deklarálása azért is fontos, mert a szegénység elleni küzdelem és a roma integráció is akkor lehet sikeres, ha kistérségi/járási fejlesztési programok részeként valósulnak meg. (E kitételek a későbbiekben amúgy szerepelnek is.) ad.1.7. Tisztességes választási rendszert Merjünk bátran lépni az arányos választási rendszer felé - lényegében német mintára, azzal a továbblépéssel, ahol a listákon belül is lehet is lehessen szelektálni, sorrendet változtatni.
Nem elég helyreállítani az Orbánék által elvett polgári szabadságjogokat. A 2010-es tragikus fordulat megmutatta, ha nincs tényleges demokrácia, akkor azok keveset érnek. Weimarizálódás ment végbe, korporatista rendszer alakult ki, jellemző, hogy a dolgozók nemcsak munkahelyeikre hanem bérükre, fizetésükre sem számíthattak, nem rajtuk múlott, lesz-e munkalehetőségük, plána tisztességes megélhetésük. Gyurcsány Ferenc fölvetése, mely szerint a cégek tartoznak kifizetni a járandóságokat, szívmelengető számomra, de a megoldás a kettős hatalmi, a munkáltatói-foglalkoztatotti partneri rendszer kialakítása. Ezt kísérnie kellene a hatékony gazdasági fejlesztési politikának, a Keynes-i koncepció korszerűsített változatára gondolok. Ha nincs megfelelő béreket, fizetéseket lehetővé tévő politika, felelősség-vállalás, takarékoskodás sincs, miből lenne? Nyilvánvaló szerintem, hogy erre épülhetnének a reformok, az egészségügyi dolgozók fizetését emelő és egyben a paraszolvenciát kiiktató biztosítási rendszer, s gazdasági alapok nélkül nem korszerűsíhető az oktatás sem, illetve megoldatlan marad a tanárok pénzügyi helyzete is. Nyilvánvaló, hogy orvosolni kell azokat a sérelmeket, amelyeket Orbánék önkényes fosztogató politikája idézett elő. Kártalanítás nélkül ki kell sajátítani a félfeudális nagybirtokokat, s helyükön dán típusú szövetkezeteket kell létesíteni, az elrabolt dohányüzleteket vissza kell szolgáltatni jogos tulajdonosaiknak. Itt azonban felhívnám a figyelmet a DK súlyos mulasztására. Nem elég az Orbán-korszak bűneit föltárni és fölszámolni. Jellemző, hogy a DK más ellenzéki pártokkal egyetemben élesen reagált a Quaestor- botrányra, ám hallgat a hitelszövetkezetek - Dunaprofit, Baumag, Pilisinvest, stb. - károsultjainak hasonló ügyében. Ara Kovács Attila például fölvetésemre javasolta, írjam le az ügyet Neki, s mikor megtettem, intézkedést ígért, de nem történt semmi legalább háromnegyed éve. Azt hiszem, növelné a DK tekintélyét, ha változtatna e hozzáállásán, és fölvetné a problémát. Megoldás is lenne. E tartozásokat állami kötvényekké lehetne alakítani, s ez segítene a költségvetési deficittel küszködő Államon, s ugyanakkor a kisbefektetők sem esnének el pénzeiktől. Ezek megilletik Őket, a médiák propagandájával ellentétben nem uzsora- hanem az akkori OTP-szinteknél alig magasabb kamatokkal befektetett és forrásadózott pénzekről van szó. A meghallgatást és kedvező reagálásban bízva üdvözlettel, Arató János
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz ad. 1.8. Szigorú összeférhetetlenségi szabályokat Vagyonosodási vizsgálat helyett merjünk nagyot lépni: javasoljuk, hogy svéd mintára minden állampolgár adóbevallása, vagyoni helyzete, üzleti kapcsolata legyenek nyilvánosak. ad. 3.2.2. Szabad- és tisztességes versenyt • (Az államnak a gazdaságban elsősorban szabályozóként és ellenőrző hatóságként legyen szerepe.) Állami tulajdonlásra csak ott van szükség, ahol nem biztosíthatók a tisztességes verseny feltételei - így a természetes monopóliumokat képező infrastrukturális gerinchálózatok, stratégiai és nemzetbiztonsági kapacitások. ad. 4.1.4. Korszerű közlekedést Szükséges a távolsági vasúti és autóbusz közlekedés integrálása. ad. 4.4. Több esélyt a vidéknek (Az önkormányzatok fenntartható gazdálkodása érdekében olyan finanszírozási rendszer dolgoznánk ki, amely javítja a legkisebb településen élők esélyeit, jelentősen növeli a helyi döntések mozgásterét, miközben folyamatosan biztosítja, hogy a közszolgáltatások vidéken is jó minőségben elérhetőek legyenek.). Kisajátítással, területcserével is biztosítani kell, hogy a hátrányos területek önkormányzatai saját termőfölddel is rendelkezzenek. ad. 5.1. Jóléti fordulatot A családi minimáljövedelem (ad. 5.4.1.) és a minimálbérnek a létminimumra való emelése fogalmi és tartalmi ellentmondásokat jelentenek. ad. 5.1.5. Szolidáris és méltányos adórendszert Talán ez a fejezet igazolj a leginkább, hogy széleskörű szakmai egyeztetésekre van szükség, hiszen többfajta adónem, támogatás és szolgáltatás együttes hatásáról van szó. Önmagammal is részben ellentmondásban, szimbolikus jelentése miatt feltétlenül szükséges a többkulcsos adó visszaállítása. Szükséges az alacsony szintről induló majd egyre progresszívebbé váló vagyon- és örökösödési adó bevezetése - ebben az EU trendeknek is változniuk kell. ad. 5.4.4. Társadalmi hálózatot a szociális gondoskodásnak Számítunk a civil szervezetekre. 5.5. A cigányság felemelését A cím rettenetes. Talán: Roma emancipációt. A bevezető szakasz végére: sikerre a megújuló cigány szervezetek és a cigány értelmiség közreműködésével lehet csak számítani. _______________________________________________ Márton Imre 1. Torekedni kell a fiatalok,az orszagbol mar kenyszerbol elmentek visszacsabitasara. A programban van is utalas a modjara. Kevesnek tartom.szukseges ennek reszletesebb kimunkalasa,hisz az orszag oregszik, a nyugdijrendszer hanyatlik. Van-e erre reszletesebb elkepzeles? 2. A programban szerepelnek az e autokkal kapcsolatos elkepzelesek,kedvezmenyek is. Tobbek kozott tervben
van az is,hogy lehetove tennek resszukre a buszsavban valo kozlekedest. Mi a biztositek arra, hogy mas autok nem elnek vissza ezzel a lehetoseggel ? 3. Van-e a DK-nak valamilyen elkepzelese a Ferihegy-I repulotert illetoen? 4.Az orszag keleti resze nagyon elmaradott. A befektetok nemigen jonnek erre a reszre. A turizmust illetoen milyen elkepzelessel,tervvel szamolhatnak az ott elok? 5. Szo van a foldmutyirol , a trafikmutyirol is. Arrol is, hogy ezeket vissza kell csinalni, hisz a talpunk alol lopjak ki a foldet. Miutan ezek sajat, magantulajdonba kerulnek a vasarlasnak csufolt rablassal, vannak-e elkepzelesek a jogi megoldasokra ugy, hogy azok osszhangban legyenek a leendo uj alkotmannyal? 6. Az uj energiaforrasok alkalmazasanak eloterbe helyezese nagyon jo gondolat! A hataridokkel kapcsolatos elvarasok viszont szerintem szukek Velemenyem szerint azt elvarni, hogy 2025-tol csak olyan lakas epulhessen,kapjon lakhatasi engedelyt,ahol nincs gaz, vagy olajfutes tervezve, ugyanez a kozszferara vonatkoztatva 2018-tol,korai , nem gondolom,hogy megvalosithato. Gondolni kellene a videkre, a falvakban elokre is. Raadasul mindezt ugy kellene megvalositani, hogy jelenleg „ buntetve „ van a napelem hasznalata! Ugyanugy korainak erzem az e-szavazas bevezeteset is 2o22-tol. 7. Tervezve van a garantalt minimum / 50 000 ft / a megelheteshez. Felo ,hogy sokan vissza fognak elni vele,senkivel nem mukodnenek egyutt, nem keresnenek munkat, csak a penzt vennek fel. Egy 6 gyermekes csaladnak ez havi 400 000 forintot jelentene. Nem mennenek dolgozni, a gyerekek ugyanolyan korulmenyek kozott elnenek,mint elotte, de a csaladnak lenne sok „ fenyuzo „ berendezese! Sajnos,egyaltalan nem a rasszizmus emlitese mellett,ez a ciganycsaladokra lenne jellemzo! Tavol all tolem minden rasszizmus, ez sok magyar csaladnal is elofordulna! Az elkepzelest nagyon jonak tartom, de eros,hatekony ellenorzesre lesz szukseg! 8. A lakastamogatast illetoen: nagyon jo dolog a lakasepites, az elso lakashoz valo jutas segitese. Ugyanakkor videken nagyon sok ures haz van,amit vetek nem kihasznalni. A mar meglevo,ures lakasok megvasarlasara is ki kell valami vonzo lehetoseget talalni. Kedvezo hitelek, jo es jol fizeto munkahalyek, kedvezo kornyezet,munkabajaras,stb. 9. A lakastamogatas rendszeret tovabb kell fejleszteni a hatranyos helyzetu tersegekbol, munkahely miatt , elkoltozni kivanokra! Ugyanakkor osztonozni kell a befektetoket a hatranyos helyzetu tersegekben befektetesekre,munkahelyek teremtesere! Ne lehessen az sem,hogy az orszag nyugati feleben ugynazert a munkaert joval tobb bert kaphasson valaki, mint keleten! 10.Az oktatas teruleten figyelembe kell venni a jo kulfoldi peldakat, azokat atveve,atalakitva helyzetunkhoz,kialakitani, bevezetni egy jobb,hatekonyabb, nem agyonideologizalt oktatast. Teljesen egyetertek a programban foglaltakkal , az oktatast illetoen, de vigyazzni kell, hogy nehogy atessunk a „ lo tulso oldalara „, peldaul a nyelvtanitas teren. / Rossz tapasztalat a kotelezo orosz . / Az oktatassal
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz kapcsolatos osszes elkepzelest meg kell ismertetni a pedagogusokkal es a diakokkal! _______________________________________________ Info Központ telefon Mai napon az alábbi telefonos megkeresést kaptuk Vass Gyulánétól melyet mint javaslatot továbbítok: Orbán anno úgy nyilatkozott, hogy az öregek nyűg az ország számára. Ha olyan jól megy az országnak, miért nincs 13. havi nyugdíj??? Mit csinál a Fidesz? Az MSZP vezette be az özvegyi nyugdíjat, a 65 év felettiek ingyenes utazását.
Megfontolásra ajánlom továbbá azt az esetet, amikor a pártnak egy nyilvánvalóan ártalmas [például sajtóvisszhangot (is) kiváltó] esetben a választókerületi elnökség nem, vagy késlekedve reagál, akkor az Országos Elnökség hozza/hozhassa meg a szükséges döntést a felfüggesztésről, illetve a kizárásról. Javaslatomat a választókerületi elnök (Berényi Erzsébet) egyetértésével, támogatásával teszem. Micsonai Antal tag _______________________________________________ Bérci Péter
A DK INDÍTVÁNYOZZA: törvénybe iktatni, hogy az adó 1 %-át az aktív dolgozó a nyugdíjas szülőnek, nagyszülőnek felajánlhassa! Amelyik párt ezt nem szavazná meg a Parlamentben, az az idősek ellen van! Most kellene sürgősen, amíg szó van a nyugdíjakról!!! _______________________________________________ Karsai Attila Téma javaslat: - azoknak az embereknek a megszólítása, bátorítása, akik a megélhetésüket féltve kénytelenek a fidesz rendszerében és annak érdekében munkát végezni. „Emeljük ki” őket a fidesz rabságból, hogy merjenek véleményt nyilvánítani. Ne kelljen bosszútól tartaniuk. Érezzék, hogy van, aki értük és a védelmükben fog cselekedni. Érezzék, hogy van kire számítaniuk, mert ők a változáshoz az „első lépcsős” emberek. Nekik elhiszik, ha szólnak( mernek szólni ), hogy nagy a baj és le kell bontani a rendszert. Üdvözlettel: Karsai Attila _______________________________________________ Micsonai Antal A Demokratikus Koalíció Alapszabályának módosításához teszek kiegészítő javaslatot: 13/C. e) A támogató tevékenységével, megnyilvánulásával bomlasztóan hat a választókerületi tagságra, hátráltatja annak munkáját és magatartásán többszöri felszólításra sem változtat. f) Rendkívüli (például országos visszhangot kiváltó) esetben a választókerületi elnökség – rendkívüli ülésén – azonnali hatállyal felfüggesztheti, vagy törölheti a támogatót.
Szeretnék ezúton egy nagyon sokakat érintő, és elképzelhetően komoly mértékű támogatottságot eredményező javaslatot tenni. Javaslatom szerint, a DK hivatalos program pontjává tehetné, - és ezzel egyidejűleg a médiában ennek hangot adhatna – hogy az éves nyugdíjemelések eddigi rendszerét alapjaiban megváltoztatnánk. Az eddigi rendszerben minden évben a KSH által meghatározott inflációs ráta alapján történt az emelés, amely szerint minden nyugdíj jellegű ellátást azonos százalékos mértékben növelt. Ennek eredményeként, hiába állapítottákmeg, hogy egy átlagos magyar nyugdíjas havi terheit az infláció mennyivel növeli (2015.-ben megállapított adat alapján pl. havi 2.000 Ft-), ezt az elosztásnál már úgy veszik figyelembe, hogy összes nyugdíj ellátásban részelő személyek száma szorozva a fenti összeggel, majd az átlagnyugdíjhoz mérten százalékosítják. Ennek eredményeként egy 60.000 Ft-os kisnyugdíjas kap 960.-Ft-t, míg egy 200.000 Ft-os nyugdíjjal rendelkező 3.200 Ft emelést. Azt hiszem tisztán látszik, hogy az első adattal rendelkező honfitársunk megélhetése így évről –évre nehezebb lesz, a példa második részében említett nyugdíjas kissé még többletjövedelemhez is jut. Az így nyíló olló az azonos társadalmi rétegen belül is (nyugdíjasok) jelentős és indokolatlan feszültségeket keltenek. Meggyőződésem, hogy a munkában töltött évek eredménye által meghatározott nyugdíj alap összege többé – kevésbé kifejezi a befizetéseken, tanulmányokon, előmeneteleken alapuló különbségeket, Így a nyugdíjas évek alatt, ezt az inflációs összeget évente mindenkinek egységesen, a forintban meghatározott, egy főre jutó inflációs ráta szerint kellene meghatározni, ha nem akarjuk, hogy a jelenlegi rendszer által sújtott közel másfél millió nyugdíjas egyre rosszabb helyzetbe kerüljön. Természetesen az ezzel az intézkedéssel pár ezer forintos hátrányba kerülőknek, egyidejűleg átlátható és tiszta magyarázatot kell adni.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Végezetül nem elhanyagolható szempont, hogy az intézkedés esetleges bevezetése semmilyen költségvetési többlet kiadással nem járna. Véleményüket, észrevételeiket várva, Bérci Péter regisztrált támogató _______________________________________________ Beszédes Natasa Sokak Magyarországa – programjavaslathoz vélemény - a választópolgár szemszögéből: Az anyag átfogó, szakmai megalapozottsággal készült politikai program, vállalható, és a DK kormányzó-képességét jelezheti. Kellő kritikával mutatja be a jelenlegi hatalmat és működési kereteit, és párhuzamosan felkínálja azokat a fontos intézkedéseket, amik a politikai, közjogi állapotokat, az emberek életkörülményeit megváltoztatni képesek. Teljes tartalmi áttekintése, befogadása időigényes, némely részek tekintetében további kifejtést, és megbeszélést igényel. A teljességre törekvésünk okán, nehogy a „sokat markolunk”- de befogadhatósági nehézségek miatt a „keveset fogunk”- helyzet álljon elő. Ezért fontos, hogy tagságunk számára megértett, elfogadott, másokhoz eljuttatni képes ismeretként, tartalma meggyőző viták forrását szolgálja. Párt programjaként teljes körű dokumentum - de a tömegek számára kell egy érthető, önmagát benne megtaláló, jól és könnyen kommunikálható, rövidebb kivonat, ami szándékunk szerint alkalmas a „nemzeti konzultációra” átmegy a médián, használható internetes megosztásra és a még passzív választók érdeklődése felé is tud mozgósító információt küldeni, szavazót hoz. A siker és az eredményesség eléréséhez fontos még a megvalósíthatósági bizalom felkeltése és a következetes végrehajtása - és, hogy a többségnek is elfogadó ígérete, hitelessége legyen. A kormányzat sorra felszínre kerülő hagyományos nőpolitikájával szemben, rámutatva annak sokakat érintő fonákságaira, jogellenes voltára, kiemelt hangsúly kellene fordítani a DK nőpolitikájára, mert egyrészt már látható ellenállás mutatkozik - ezt egységbe fogva kiterjesztve, lehetőség mutatkozik a választói réteg nagyobb elérésére, akár érzelmi alapú megközelítésére. Hozzászólásommal csak egy igény fejeződik ki, az európai, nyugatos párt programalkotásával kapcsolatban, és nem a kritizálás lehetőségének a kihasználása – ehhez nem is rendelkezem a kellő munícióval – hanem az új elvárások beépítése egy modern párt munkájába, tagjaként, az ilyetén részvétel igénye, vágya. Az elvégzett munkájáért az alkotóknak elismerés és köszönet!
Szöveges észrevételek: 1.6. Alapvető jogok védelme * a női egyenjogúság * kisebbségek és a * gyermekek szerzett jogait is hangsúlyozni lehetne * Kiemelve a meleg jogok kapnak hangsúlyt – megosztó, kicsi az érintettek köre, sok ellenző. Álláspontunkat az elfogadásra törekvés erősítse, az elveink mellett - ettől még - kitarthatunk. Egy elfogadhatóbb megfogalmazás: „a házasság intézménye a hagyományos családmodell és a család lehet minden együtt élő, egy háztartásban élő bármely közösség, gyermeket nevelnek. Beleértjük ebbe az azonos nemű együtt élőket is”. Ezzel sokak ellenállást kifejező véleményét lehetne háttérben tartani, ez így is egyezik a DK elvi állásfoglalásával, és nem túldimenzionált 1.15. A politikai közigazgatás * és meg kell teremteni az elektronikus kormányzás feltételeit. (+ a bevezető mondathoz) 3.3.3. Méltányosabb adózást * Az 1 vagy több kulcsos adó kérdésében támogatnám, hogy megmaradna a mostani, de mellé beiktatnám egy alacsony bérig (minimálbér) 5-8 %-os kulcsot, -mert minden munkajövedelem legyen adóköteles. A nagy jövedelműeknek (3 milló) havi bére mellé lenne a szolidaritási adó. 3.4. A pénzpiacok erősítése *A bankadó egy részét otthagyni a bankoknál, hogy azok visszaforgathatnák a megtakarítások (1 évre lekötés vagy továbbtanulási klts) - kamatainak emelésére. Takarékoskodásra ösztönöz, más banki hitelfedezetet biztosíthat, + életminőséget is javíthat. 5.1.2. A közmunka helyett – alkalmazhatóbb lehetne a közmunka MELLETT megfogalmazás * Vannak olyan ma közmunkát végzők (nem csak segélyből élők) akik azonnal nem tudnának ebből továbblépni, nekik meg kellene hagyni ezt a lehetőséget, és ez mellett, és nem a helyébe lehetne mind azt elkezdeni, ami a programban szerepel. A lépcsőzetes bevezetések miatt is. 5.1.3. A gyermekszegénység visszaszorítása * Központi téma ma a GYERMEKEK ÉHEZÉSE! Kommunikációs szempontból hangsúlyos ilyen kifejezéseket mint a gyermekéhezés megszüntetése,vagy felszámolása – is használnunk! 5.1.4. Alapszolgáltatást mindenkinek * Hangsúlyozni, hogy a széles tömegek életét segítendő intézkedések körében, egy minimális fogyasztásig, kedvező, ingyenes a hozzáférés, hogy az alapvető lakhatást ezzel is támogassuk! 5.1.5. Szociális és méltányos adórendszert * Ennek kommunikációja az egyik legfontosabb, ki kell emelni a rászorulók körét, jogosságát, itt kell a szolidaritás
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz hagyományos szükségességét visszaállítani, úgy is, mint állami feladatot. 5.4.2. Tisztességes családtámogatás – vannak jelenleg is sorolható intézkedések * Fontos, hogy különbséget tegyünk a jómódúak és azok között, akik helyzetüknél fogva nem jutnak ezekhez hozzá, mert nem tartoznak a kedvezményezettek körébe. Mi őket támogatjuk! 5.4.3. Emberhez méltó lakhatást *A lakáshoz jutás, a lakhatás igénye mindenki számára létkérdés, a jelen lehetőségek,(CSOK) leginkább a jómódúaknak nyújtanak tovább lépést, a rászorultabbak igényét nem szolgálják! 5.5. A cigányság felemelését * a romák felemelése (eleve megbélyegző) helyett – helyzetüknek, és az életkörülményeiknek gyökeres megváltoztatása, együttélése a társadalommal jobban hangzik, tartalma többet jelent 5.6. Szemléletváltás a nőpolitikában *Európai, modern, és szabadon választható életvitelt garantálni a nőknek a saját életformájuk kialakításában. Megszüntetni a nők kitettségét, negatív megítélésüket, és a velük méltánytalan bánásmóddal szemben megerősíteni a hivatalos fellépést. (+ szöveg kiegészítési ajánlat) 5.7. Szemléletváltás az ifjúságpolitikában * Az ifjúság társadalmi erőforrás! – beemelném a címsorba is! Újszerű és jó megfogalmazás! 6.1. mondatban van egy „az” betűhiba ... mondatot végigolvasva, teljes így a megfogalmazás 6.1.8. Demokratikus, kiszámítható iskolafenntartást * a központosított, alulfinanszírozott mostani helyett! 6.3.1.Mindenki számára elérhető felsőoktatást * új finanszírozási feltételekkel! Budapest, 2016. 01. 10. Beszédes Natasa DK tag, önkéntes levelező munkatárs _______________________________________________ Nagy Béláné Észrevételek, javaslatok a Demokratikus Koalíció „Sokak Magyarországa” program-javaslatához „Esélyek és veszélyek” 6. oldal 2. sor: „… Mivel ők még nem voltak kormányon, nem okozotak csalódást, …” Javítás: „… nem okoztak csalódást …” vagy „… nem okozhattak csalódást …”
„Kik vagyunk?” 6. oldal, a felsorolás utolsó bekezdés 2. sor:”• … Politikai értelemben közelebb áll hozzánk a bármilyen nemzetiségű demokrata, mint a valamilyen szélsőséges, antidemokratikus nézetet valló magyar.” Ezt a mondatot így vagy javaslom törölni, vagy a következőképpen módosítani: ”• …Politikai értelemben közelebb áll hozzánk a bármilyen nemzetiségű demokrata, mint a bármilyen (nemzethez tartozó) nemzetiségű, valamilyen szélsőséges nézeteket valló antidemokrata.” Indoklás: Ez okot adhat a DK ellen irányuló további támadásokra. „1.4. Stabilitást az új Alkotmánynak” 9. oldal, a felsorolás 3. bekezdése: ”• Az Alkotmányba módosíthatatlan „merev szakaszokat” kell iktatni: •• az alapvető emberi és állampolgári jogok; •• a többpárti parlamentáris demokrácia; •• a köztársasági államforma; •• az elkülönült testület által végzett alkotmánybíráskodás; •• a független igazságszolgáltatás kérdéseiben.” Indoklás: Formailag is érzékeltetni kellene a kétszintű felsorolást. „1.13. Ügyészségi reformot” 11. oldal, a felsorolás 1. bekezdése: ”• A tiszta alkotmányjogi és politikai helyzet megvalósítása érdekében megfontolandó az ügyészi szervezet kormány alá rendelése.” Megjegyzés: Természetesen nem értek a joghoz, de ez a mondat csak kérdőjeleket vet fel bennem. Eddig úgy tudtam, hogy az ügyészségnek, az ügyészi szervezetnek kormányoktól függetlennek kell lennie. Akkor most mi is a helyzet ezzel? „1.16. Új önkormányzatiságot” 12. oldal, felsorolás: Első bekezdés: Felsorolás 1. szint. Második, harmadik bekezdés: Felsorolás 2. szint. Negyedik bekezdés: Felsorolás 1. szint. Ötödik-hetedik bekezdés: Felsorolás 2. szint. Nyolcadik-tizedik bekezdés: Felsorolás 1. szint. Indoklás: A különböző felsorolási szinteket formailag is szükséges lenne érzékeltetni. 12. oldal, felsorolás tizedik bekezdés 2., 3. sor: „… valamint – hatásvizsgálaton alapuló döntést követően – egészségügyi, …” Indoklás: Legyen a gondolatjel gondolatjel (és ne kötőjel), és a gondolatjel ne tapadjon az előtte álló szóhoz (szóköz hiány van). „3.3. Előrelépést a közpénzügyekben” 15. oldal, a bekezdés utolsó sora: „… kell megfelelnünk Meg kell gátolnunk …”
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Javítás: „… kell megfelelnünk. Meg kell gátolnunk …” (Mondat végi pont hiány.) „3.3.2. Egyszerűbb adózást” 16. oldal, második felsorolás utolsó bekezdése: ”• Az adók kiszámítása és befizetése az állam feladatává válna, így megszűnne a csalás, a hibázáa és a késedelem, tehát megszűnnének a bírságok és a pótlékok is.” Javítás: „…, így megszűnne a csalás, a hibázás és …” „3.3.3. Méltányosabb adózást” 16. oldal: „A személyi jövedelemadó területén több változat is felmerül:” Mivel ebben a kérdésben a DK nem foglal határozottan állást, hogy milyen személyi jövedelemadó bevezetését tartaná helyesnek, ezért csak a véleményemet tudom ezzel kapcsolatban leírni, ami a következő: A jelenlegi jövedelmi viszonyok mellett „az egykulcsos adó fenntarthatóságát” nem tartom támogatható célnak. (Ennek fenntartása elkerülhetetlenné teszi az adózási, a járulékfizetési, a szociális rendszer stb. összekeveredését, átlátható működését. Lásd: a jelenlegi kormány átláthatatlan „pénzbeszedési” politikáját.) A többkulcsos SZJA bevezetése volna (véleményem szerint) kívánatos. Továbbra is támogatnám a DK 2013-as programjában szereplő 0 %-os adósávot. Érvem e mellett: Nem tudom, hogy az adószakértők és a hozzáértők egyetértenek-e azzal (elismerik-e még), hogy a munkaerő újratermelésére fordított összeg is költség: az a munkaerő újratermelésének költsége. Már pedig, ha költség, akkor az nem lehet az adóalap része, tehát le kell belőle vonni. (Az élelmiszerek ÁFA-ja úgy sem teszi lehetővé ennek a költségnek az adómentességét.) Természetesen ennek az összege lehet vita tárgya, de a létjogosultsága nem. E mellett pedig, hogy mettől meddig hány %, annak kidolgozása természetesen hozzáértő közgazdászok, szakemberek dolga, s ilyen szakemberekkel a DK nyílván rendelkezik. „4.5. Zöld gondolkodást” 22. oldal, felsorolás 5. bekezdés utolsó szava: „… nnövekszik.” Javítani: „… növekszik.” „5.1.1. Méltányos jövedelmeket” 23. oldal, első bekezdés: „A munkás és alkalmazott jogos igénye, hogy munkájáért megkapja a minimális megélhetéshez szükséges bért. …” Javítási javaslat: „A munkás és alkalmazott jogos igénye, hogy munkájáért megkapja a tisztességes megélhetéshez szükséges bért. …” Indoklás: Azt gondolom, hogy a „minimális megélhetéshez szükséges bér” nem elégséges. A „tisztességes megélhetéshez szükséges bér” talán már elfogadható. És ha eljutunk majd oda, hogy minden munka tisztességesen meg lesz fizetve, akkor talán már elégedettek lehetünk. 23. oldal második (felsorolás első) bekezdés második sor: „… is rontja bérek alacsony színvonala. …” Javítási javaslat: „… is rontja a bérek alacsony színvonala. …”
23. oldal, felsorolás negyedik bekezdés, második sor: „… a járulékfizetést a mikró és kisvállalkozások, …” Javítási javaslat: „… a járulékfizetést a mikro és kisvállalkozások, …” (a 24. és 25. oldalon azonos szövegkörnyezetben a mikro kifejezés rövid o-val szerepel, amit helyesnek tartok, ezért javaslom a javítást.) „5.3. Kétszintű nyugdíjrendszert, kiszámítható nyugdíjakat” 26. oldal, felsorolás tizedik bekezdés, második sor vége: „… Megtartjuk az öngoskodást támogató adókedvezményt.” Javítási javaslat: „… Megtartjuk az öngondoskodást támogató adókedvezményt.” „5.5.2. Romákat a munkaerőpiacra” 28. oldal, felsorolás első bekezdés, első sor: „Nagy hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre, főleg a felzárkóztató képzésekre.A munkaügyi szervezetek …” Javítási javaslat: „Nagy hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre, főleg a felzárkóztató képzésekre. A munkaügyi szervek …” (Szóköz hiány az első mondat végén.) „5.6.1. Gátat szabni a nők elleni erőszaknak” 29. oldal, felsorolás első, második bekezdés összevonása kívánatos: ”•Azonnal ratifikálni kell az isztambuli egyezményt, az első jogilag kötelező …” Indoklás: Nincs további egyezmény felsorolva, amit ratifikálni kellene. „6.1. Esélyteremtő közoktatást” 31. oldal: „Az ország sikere, az összetartó társadalom érdekében az közoktatásban minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenteni kell a meglévő társadalmi, kulturális hátrányokat.Az igazi feladat azonban kialakulásuk és újratermelődésük megelőzése.” Javítás: „Az ország sikere, az összetartó társadalom érdekében a közoktatásban minden rendelkezésre álló eszközzel csökkenteni kell a meglévő társadalmi, kulturális hátrányokat. Az igazi feladat azonban kialakulásuk és újratermelődésük megelőzése.” (Első sor: az helyett a névelő, második sor: szóközhiány az első mondat után.) „6.1.1. Esélyt a kisgyermekkortól” 31. oldal, felsorolás első bekezdés: ”• Ezért támogatjuk a családsegítő,egészségügyi és bölcsődei hálózat fejlesztését,a gyermekszegénység visszaszorítását,” Javítás: ”• Ezért támogatjuk a családsegítő, egészségügyi és bölcsődei hálózat fejlesztését, a gyermekszegénység visszaszorítását,” (A mondatban mindkét vessző után szóközhiány.) „6.3.2. Autonómiát és teljesítményelvet” 34. oldal, felsorolás első bekezdés második sor: ”maga helyét. és a felnőttek is …” Javítás: „maga helyét, és a felnőttek is …” (pont helyett vessző)
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz „8.2. Új struktúrával jobb egészségügyet” 37. oldal, felsorolás negyedik bekezdés második sor: „… régionális …” javítás: „…regionális …” 37. oldal felsorolás ötödik bekezdés második sor: „…autonómiáját, és helyre kell állítani …” [Ebben az esetben az és két mondatot köt össze (mellérendelés), tudomásom szerint ebben az esetben az és elé vesszőt kell tenni.] Budapest, 2016. január 11. (Nagy Béláné) tag _______________________________________________ Molnár Tibor Átnézve a kongresszusi programot az alábbi javaslatokat teszem aprogram kiegészítésére: 1/ Hiányolom belőle a nyugdíjas korosztályra való fokozott odafigyelést, mondhatnám úgy is, hogy tudatosítani kellene, hogy ez párt felvállalja a nyugdíjas korosztály érdekképviseletét, mivel jelenleg Magyarországon NYUGDÍJAS KOROSZTÁLYNAK NINCS ÉRDEKKÉPVISELETE. Sem az országos (NYOSZ) sem a helyi nyugdíjas szervezetek nem képviselik a nyugdíjasok érdekeit, az alapszabályukban is benne van, hogy ezen szervezetek politikai tevékenységet nem folytathatnak, de ha ettől függetlenül kiállnának a kormánnyal szemben a tagság érdekeiért, akkor bizonyosan nem kapnának semmiféle helyi, vagy más támogatást, ezért ha fenn akarnak maradni hallgatnak, érdekvédelem nem létezik. Gy. kormány bizonyított korábban hiszen : nyugdíjas fogyasztói kosár inflációjával számolt, amit a Fidesz megszüntetett, helyette az általános - lényegesen kisebb inflációt veszi alapul nyugdíjemeléskor - javaslom megígérni a visszaállítást nyugdíjkorrekciós programot vezetett be, melynek a lényege az volt, hogy voltak olyan évek amikor hasonló jövedelmi és szolgálati idővel rendelkező személyek között tízezres nagyságrendű nyugdíj különbségek voltak, mivel nyugdíjba menéskor más szabályok szerint (érintettre nézve kedvezőtlenebbül) számoltak, ezt a különbséget csökkentette a nyugdíjkorrekciós program, tovább kellene gondolni a program folytatását, ill. erre ígéretet tenni. Javaslom, megnézni mi lett ezzel a programmal? amíg baloldali kormány volt addig ez a program teljesült az biztos, utána nem tudom, de aligha hiszem hogy az O. kormány folytatta volna.
2/ A baloldali kormányok ilyen megalázóan csekély nyugdíjemelést soha nem adtak mint Orbánék, ennek hangot kellene adni, a programban is, de a médiában mindenképpen (mesterségesen, papíron, erőszakkal leszorítva az inflációt, hivatkozásul) emlékszem, hogy mit hőzöngtek, bírálva a kormányt amikor egy egész valamennyi nyugdíjemelést adott októberben visszamenőleg kiegészítésként, hogy ez megszégyenítő, ők pedig nem kiegészítésként (azt is megszüntették) hanem az év eleji nyugdíjemelésként adtak, 1,6%ot. Tehát azt kellene a nyugdíjas korosztállyal tudatosítani, hogy helyzet javítása csak baloldali kormánytól várható, ennek igen erősen hangot adni, nem csak a programban, hogy a nem fideszhívő nyugdíjasok érezzék, hogy ez az ő pártjuk. 3/ Internet hozzáférés ingyenesen 2025-re egy nyugdíjasnak túl távoli, nem ösztönző, ezt megelőzően rövidebb távon, valamilyen kedvezményt javaslom adni. Ettől függetlenül - ezt saját tapasztalatom mondatja velem, én nyugdíjazás után kezdtem foglalkozni az internettel 2003-ban - a legnagyobb problémám, az ismeretek hiánya, mire megismertem a Windows XP-t asztali számítógépen, és felmerült bennem a laptopra váltás igénye amit meg is tettem - a vásárlás után kiderült, hogy egy új gépre nem telepíthető a régi asztali gépen használt Wxp program, csak Windos 7 (vagy magasabb verzió, tudom már a W 10-nél járunk) De a W 7-en is rengeteg dolog másként van, mint korábban volt a Wxp-nél volt, most a negyed részét sem tudom annak amit a Wxp-n tudtam, és nincs kitől megkérdeznem, legfeljebb ismerősöktől lehet ezt azt összeszedni, de ez nem sok. Tehát szervezetten lehetőséget kellene teremteni az idősebb korosztálynak az internet megismerésére, hogy akinek erre igénye van, az élhessen vele, nem gondolom ingyen, nem erről van szó, csak legyenek szervezett tanfolyamok ezen korosztály részére az volna a javaslatom. 4/ Javaslom, hogy szerepeltetni kellene a programban,hogy kormányváltás után azonnali hatállyal megszüntetjük a volt államelnökök jelenlegi, életfogytiglanig tartó kiváltságait. Nekem az a véleményem, hogy O.V. 2010-es elképzelése az volt, hogy két év után átül az államelnöki székbe, ugyanis az presztizsben sokkal magasabb, munkában sokkal kevesebb mint a m. elnöki munkakör.(ld. az a törvény aminek a lényege az volt, hogy ha legalább két évig valaki államelnök, akkor megilleti őt ......... majd miután világossá vált, hogy S.P. le fog mondani kivették a törvényből a két évet ) Ezért tett oda a 2010-es kormányváltás után, egy tehetségtelen senkit, aki mindent aláírt, O.V.- nak erre volt szüksége, csak az miután az átüllés nem jött össze, a plágiun ügy miatt - az is lehetséges, hogy közben meggondolta magát - mivel a m. elnöki beosztás nagyobb hatalmat jelent, így aztán odatette hűséges katonáját Áder Jánost, nem vita-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz tom azt, hogy ő értelmesebb, okosabb, szimpatikusabb kinézetű, jobb a helyesírása, más különbséget nem látok. Lehetetlen dolog, hogy S. P. féle senkik, ill. hűséges fideszes szintén mindent szentesítő Áder János, az ismert előnyöket kapják életfogytiglan. (elsősorban anyagi juttatásra gondolok) 5/ Javaslom, hogy a programba kerüljön be, hogy azonnali hatállyal, - tanulva a Fidesztől bár elismerem nem korrekt dolog, a pofátlannak nevezett végkielégítésekkel kapcsolatos visszamenőleges törvényre gondolok - hogy szintén visszamenőleges hatállyal megszüntetjük, hogy a közszférában, a képviselők se kaphassanak tiszteletdíjnak nevezett fizetést (ld. Harrach - Rubovszki) és nyugdíjat.Természetesen ahol bizonyított, hogy jótékony célra felajánlották valamelyik juttatást, azokra ez nem vonatkozna. 6/ Javaslom, a programba bevenni, az állami vezetők (elnök, miniszter, miniszter helyettes államtitkár, helyettes államtitkár) ill. kormánybiztosok, miniszterelnöki, miniszteri, biztosok, ill. tanácsadók számának csökkentését, hiszen ezen beosztások, és ezzel összefüggésben juttatások száma soha nem látottan magas nagyságrendet képvisel jelenleg, miközben a Fidesz olcsóbb államot ígért. Javaslom, a nevezettek számát, és erre fordított költséget, a közvélemény tudomására hozni. 7/ Javaslom, bevenni a programba, a jobb érdekérvényesítő képesség érdekében, az egészségügyi , és oktatásügyi miniszteri státusz visszaállítását, egyben megszüntetni a Rogán féle más nevű ugyan, de lényegét tekintve propoganda minisztériumot. 8/Azonnali hatállyal be kellene vezetni a közszférában a bérplafont, a Fidesz ezt nagy hanggal be is vezette - Simor Andrást akarta elüldözni szerintem, csak nem sikerült - majd szépen csöndben eltörölte, a nagyságrendet újra lehet gondolni, lehetetlen dolog, hogy az MNB-nél nem is első számú vezető Polt Péter feleségének havi 5 millió bruttója legyen, hogy csak egyet, a legkirívóbbat említsek, a sok közül.(MÁV BKV stb esetekben is megteremtették a béremelés törvényi lehetőségét) Programtervezet foglakozik ezzel, de az kevés, véleményem szerint. 9/ Azonnali hatállyal vissza kellene állítani, a járulékplafont amit a Fidesz szintén csendben eltörölt, és ez kizárólag azt a célt szolgálja, hogy maguknak, és hűséges csatlósaiknak, biztosítsák, a majdani havi milliós nagyságrendű nyugdíjat.Ezt a témát kiemelten fontosnak gondolom.Előző pont utolsó mondata erre is vonatkozik. 10/MNB feladata tudomásom szerint,a Ft árfolyamának megvédése, pénzintézetek ellenőrzése, láthatóan egyik feladatát sem látja el. Nagyon sürgősen rögzíteni kellene az MNB feladatait, tarthatatlan az a helyzet amit csinálnak, kiindulva abból, hogy
ha törvény nem tiltja akkor lehetséges, hogy milliárdokért ingatlanokat (pl.Eifel irodaház 14 milliárd-budai villa 3,5 milliárd-tiszaroffi kastély közel 2 milliárd.....) továbbá festményt,Tiziano kép 4,5 milliárd, hangszert, stb vásároljanak alapítványokon keresztül, ill.oktatási feladatokat finanszíroznak, egyetemi tanári nettó fizetésnek megfelelő ösztöndíjakkal a hallgatók vonatkozásában, ez nem lehet az MNB feladata véleményem szerint. Csak csendben kérdezem, nem a jegybanki tartalékot tünteti el, ill. csökkenti ez e társaság? ha az MNB nyeresége abból adódik, hogy az elődök összehozták a jegybanki tartalékot euróban, az MNB - kormány lerontva a Ft-ot, most ez többet ér, mint vásárláskor ezt nevezik nyereségnek? egyáltalán hogyan lehet az, hogy ha MNB „nyereséges” akkor azt csinál a nyereséggel amit akar, ha veszteséges, akkor a költségvetés rendezi. Emlékeim szerint Matolcsira korábbi miniszterségekor nem volt jellemző, hogy valamelyik tervezett előrejelzése megvalósult volna, sokszor még az előjel sem jött be. Itt is az a véleményem, hogy részletesebben kell a programban a témával foglalkozni. 11/ Egyetértek azzal, a korábbi DK állásfoglalással, a határon kívüli magyarok esetében, hogy csak Magyarországon élők szavazhassanak, Összesíteni kellene az erdélyi támogatásokat pl.intenzív sürgősségi osztállyal rendelkező kórház építése Erdélyben, miközben a magyar egészségügy romokban van, továbbá százmilliós nagyságrendű támogatások erdélyi iskolaprogramokra (szülők, tanárok, diákok, iskolai tornateremek, úszómedencék, tehát építkezések, templomfelújítások, stb) mindez nem más mint szavazatvásárlás véleményem szerint.(És még van pofájuk nemzetközi megmérettetésen elért Altus megbízást tiltott párt finanszírozásnak nevezni, feljelenteni, a korrupció ellenes hivatalnál) 12/ Szintén a „van pofájuk” kategóriába tartozik szerintem, hogy amikor 2010 előtt az üzemanyagár átment a 300 Ft.-on - hordónkénti olajár ekkor a 120 dollár körül volt - emlékszem a Fidesz vezetőinek reagálására,”egy tisztességes kormány ilyenkor csökkenti a jövedéki adót csak akarni kell a jövedéki adó csökkentését - a kormány versenyt hirdetett az euró árfolyam és a benzinár között, győzött a benzinár” (Szíjjártó-Varga Mihály) nos, mit tettek 400 Ft feletti benzinárnál, jövedéki adót emeltek áfát emeltek, a magán nyugdíjpénztárbol elvett pénzen MOL részvényt vásároltak, ezáltal vélhetően beleszólást nyertek az árképzésbe is, végeredményben, most amikor az olajár hordónként 40 dollár alatt van az üzemanyagár még most is 300Ft felett van. El sem tudom képzelni mi lenne, ha valami közelkeleti fordulat következtében újra megemelkedne az olajár 120 dollárra, vajon akkor mennyi lenne az üzemanyagár? A magyarországi gázár sem csökkent annak megfelelően ahogyan a világpiaci ár csökkent köszönhetően a Fidesz közeli owshorr cégnek,(MET állítólag száz milliárdot keresett, az elmúlt években gázár csökkenésen) ezekre is javaslom kitérni, megígérni, hogy a kőolaj, és a földgéz világpiaci árával összefüggésben alakulnak a hazai fogyasztói árak.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 13/ Programban, de főleg a médiában hangot kellene adni annak, hogy az a Fidesz aki népszavazásra vitte a bevezetni kívánt, nagyon is humánus, nagyságrendű tandíj témáját, leszavaztatta, majd olyan nagyságrendű nem tandíjnak nevezett tandíjat vezetett be, mely sehol a világban nem létezik.(magyarországi jövedelmekhez képest értem a tandíj nagyságrendjét, ezáltal többségében csak a kifejezetten jómódúak tanulhatnak) 14/ Hangot kellene adni annak, hogy a Fidesz elhibázott döntéseihez makacsul ragaszkodik, pl. a trafikok láthatóságának kérdése, több száz rablás után sem látja be, nem vonja vissza ostoba törvényét, ugyanez vonatkozik a vasárnapi boltbezárásra, mely adó bevételkiesést elbocsájtást, rengeteg kellemetlenséget okoz az embereknek, ez igazán népszavazási kérdés szerintem, láthatóan mindent megtesznek ennek megakadályozására. Javaslom, az első intézkedések között megígérni a fentiek eltörlését, ha a választásig nem lesz névszavazás. (ebben a kérdésben úgy érzem a DK sem aktív.) 15/ Megtakarítások helyzete.Ha az idősebb korosztályban valaki felelősen gondolkodik, akkor igyekszik nyugdíjazásig egy kis megtakarítást összehozni, hiszen köztudott, hogy az ingyenes egészségügy nagyon drága, ha valakinek komolyabb problémája adódik. Nem részletezve, hálapénz - várólistán előbbre - nem akar várni hosszú ideig egy vizsgálatra - privát szolgáltatás stb. A legegyszerűbb eset mely szinte mindenkinél előfordul, a fogakkal kapcsolatos pótlások, ha jót akar irreálisan magas összeget kénytelen fizetni, a privát szférában. Nem okozott nagy örömet - finoman szólva - a kamatadó bevezetése, de ennek bevezetésekor még 8-10 %-os hozamot el lehetett érni, de az O. kormány a kamatadót is felemelte, hogy ne nevezhessék adó emelésnek, egészségügyi hozzájárulásnak nevezte át, a kamatadó emelését, igaz utóbbit az állampapíroknál elengedik. A jegybanki alapkamatok fokozatos csökkentésével a kamatok a nulla közelében vannak, így ha a magas pénzfelvételi díjat, számlavezetési díjat, is figyelembe vesszük, összegtől, és futamidőtől függően, sok esetben nincs semmi hozam, sőt mínuszos eredmény jön ki, így aztán nem érdemes pénzt bankba tartani.Tehát a pénzünkért kamatot nem kapunk, ha viszont kölcsönre van szükségünk akkor 20-30 %os THM van, összegtől, és futamidőtől függően. A merészebb emberek bankok helyett, más vállalkozásokhoz vitték a megtakarított pénzüket (Aranyközpont, Qestor stb) el is bukták az egészet, a bűnösök felelősségre vonása egyenlőre nem látszik. Javaslom végig gondolni, mit lehet tenni, hogy legalább minimális hozam legyen ha valaki megtakarítását bankba teszi, ez az újragondolás vonatkozna az O. kormány által bevezetett tranzakciós adóra is, különös tekintettel a pénzváltásnál bevezetett tranzakciós illetékre, így nem elég, hogy az egyébként is legyengített forint miatt bevál-
táskor lényegesen többet kell fizetni mint a baloldali kormányok esetén,ha külföldi fizetőeszközre van szükségünk, ezt a nevezett illeték lényegesen megemeli, minél kevesebbet váltunk be, annál nagyobb mértékben, egy euróra vonatkoztatva.(pl.10 euró beváltásakor 30Ft/euró a tranzakciós adó) 16/ Nagyon fontosnak gondolom, olyan törvényt hozni, a programba is betéve közölni, hogy a gazdasági bűncselekmények ne évülhessenek el, Fidesz láthatóan elsősorban a a rendőrség, ügyészség, parlament (mentelmi jog ) hatékony segítségével megvédi saját korrupcióba keveredett tagjait (ennek a múltban egyik legkirívóbb példája Meggyes Tamás, volt esztergomi polgármester, de ha aktuális példát akarnék hozni Farkas Flórián stb.) 17/ Véget kellene vetni, annak a gyakorlatnak amit eddig a Fidesz folytatott, elsősorban abban az évben, amikor parlamenti választás van, melynek lényege, hogy esélyes baloldali politikusokat megvádolnak, korrupcióval. /ismeretlen tettes ellen téve feljelentést, azért, hogy a feljelentőt később ne lehessen felelősségre vonni/ Mutogatják a letartóztatottakat, szíjon elvezetve, majd 4-5 év múlva felmentik, csak közben a megvádolt elveszíti a választást, vagy el sem indulhat, karaktergyilkosság áldozata lesz /ld. Molnár Gyula, Hagyó Miklós Tátrai Miklós stb.ill. Gyurcsány Ferenc Sukoró - igaz itt a vádló az LMP vezetője volt. Javaslom, a programban és a kommunikációban közzétenni, hogy ha valaki feljelentést tesz, akár ismeretlen tettes ellen is korrupciós váddal - miközben nagyon is világos, ki ellen irányul a feljelentés - ha a vád nem bizonyosodik be, akkor a feljelentő ezt nem fogja megúszni következmény nélkül, mint eddig, olyan törvény lesz egy évre visszamenőlegesen, az első intézkedések között, kormányváltás esetén. 18/ Előző parlamenti választásnál, a Fidesz rendkívül kedvező feltételeket biztosított - anyagi értelemben ahhoz, hogy soha nem látott kamu pártok indulhassanak, sok százmillió Ft-ot kidobva, hiszen teljesen nyilvánvaló volt, hogy nyerni nem tudnak, csak arra kellettek, hogy az ellen oldalt megosszák, ezáltal valamennyi szavazatot elvigyenek. Világossá javaslom tenni a programban és a média kommunikációban, hogy kormányváltás esetén keményen el lesznek számoltatva. 19/Javaslom közzétenni, hogy a Fidesz 2010-es kormányváltása óta, hány új, vagy megemelt adót vezetett be, tételesen felsorolva, nem csak számszerűleg. Továbbá, hogy a gazdasági válság után, kormányváltáskor 2010ben és jelenleg - miközben nem volt válság - hogyan alakult a Ft árfolyama, külföldi valutákhoz képest, rámutatva hogy a Ft leértékelése tudatos jegybanki tevékenység következménye a devizahitelesek elképesztően tarthatatlan helyzete, ennek a Ft gyengülésnek egyenes következménye.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 20/ Fidesz aki ellenzékben sorozatosan élt a népszavazás lehetőségével - mivel a baloldali kormány teremtett erre lehetőséget, és hagyta - hatalomra kerülése után teljesen ellehetetlenítette, nem lehet eljutni a népszavazásig, ha valami csoda folytán (erre még nem volt példa) mégis sikerülne, akkor ott van az 50%-os érvényességi küszöb, melynek elérésére a rendszerváltás óta nem sok példa volt. Javaslom, programban, és a kommunikációban ennek hangot adni,és enyhíteni, kormányváltás esetén. Tisztelettel Molnár Tibor _______________________________________________
ség mérséklésére.)” Az alapjövedelemről szóló elképzelést az utóbbi idők leginnovatívabb ötletének tartom, a kérdéskörhöz való hozzáállás minimumának pedig az e téma felé való nyitottságot. Helyesnek tartanám a téma napirenden tartását, a róla szóló újabb és újabb vitát, konferenciát, kutatást. Az elzárkózást nem tudom elfogadni, a magam részéről pedig a programot a fent idézett mondat törlése esetén tudom megszavazni. Szívélyes üdvözlettel Csapó Mónika _______________________________________________
Juhász Kálmán
Urbán Miklós
Kettő témában szeretnék hozzászólni a Kongresszus elé tárt anyaghoz! Az első, a mezőgazdaság kérdése. Úgy gondolom, vidékiként, hogy meg kellene szervezni a vidéki mezőgazdasági termelést, integrálni, kihasználva a falugazdász hálózat adta lehetőséget, valami hasonló módon, mint amit valamikor a Zöldért csinált. Ehhez nyilván sok teendő van, de van olyan szakmai háttér, ami ezt lehetővé teszi. A vidéki embert vissza kell terelni a munka világába, mert elfelejtett dolgozni. Lásd: nagyon sok vidéki kert műveletlen, ott nem termelnek semmit.
Tisztelt DK! Kérésüknek megfelelően a a Kongresszusi anyaggal kapcsolatban az alábbi módosítós javaslataim vannak:
A másik dolog, amihez hozzá kívánok szólni, a honvédelem kérdése. Én 16 évig voltam katona. Úgy gondolom, hogy a védelmi képességeket nem szabad semmilyen okból elsorvasztani. Ennek ellenére ezt láttam a MSZP kormányok, valamint a Fidesz kormányok alatt is. Jelenleg vicc a Magyar Honvédség, mert nem képes véleményem szerint ellátni a feladatát. Egy ország nem lehet olyan helyzetben, hogy nem képes megvédeni magát. Erre mindenképpen sokkal többet kell áldozni. Meg kell teremteni a területvédelmi képességet. Tanulni kell, pld. az Osztrákoktól. Köszönöm, ha elolvastátok! Juhász Kálmán _______________________________________________ Csapó Mónika Örömmel olvastam a DK-nak az ország jövőjéről szóló átfogó, alapos munkával készült igazán korszerű világképet tükröző Programjavaslatát. Sajnálatosnak tartom azonban, hogy a DK nem rendezett külön konferenciát az alapjövedelem témájáról, hanem a Programjavaslatot tekintve - lényegében nem vett róla tudomást, s a programban is mindössze egyetlen zárójeles mondatban a 27. oldalon a következőképpen utal csak rá: „(Ez nem egyenlő a feltétel nélküli alapjövedelemmel, amelyet nem tartunk alkalmas eszköznek a mélyszegény-
1.18. Tisztességes egyházpolitikát • Felül kívánjuk bírálni a vatikáni szerződést a katolikus egyház különleges előjogainak megszüntetése érdekében. Javaslat: Felül kívánjuk bírálni a vatikáni szerződést. ( Álláspontom szerint felesleges magyarázatot adni, mivel erre több millió(!) ember felszisszenhet.) 3.3.2. Egyszerűbb adózást • Megvizsgálnánk a megosztott ÁFA-fizetési modell bevezetésének a lehetőségét, amelyben a számla nettó értékét az értékesítőnek, míg az ÁFÁ-t az adóhatóságnak fizetik. Mivel a felek így külön-külön is információt szolgáltatnak a tranzakcióról, csökken az áfaelkerülés kockázata. Nem pontosan világos, hogy ez a gyakorlatban mit is jelent? Modellezzük le különböző szituációkra, szerintem általánosságban ez nem megy. • Az adózás kizárólag elektronikus alapon működjön. .Megszűnne a személyi jövedelemadó bevallás. Javaslat: Törölném a „kizárólag” szót. A másik mondatot törölném, mert kizárólagosan megszüntetni nem lehet, mindig lesz egyedi eset amikor kell bevallás. 4.1.1.1. Egymillió napelemet és szélturbinát a háztartásokba 2018-tól a közszférában, 2020-tól a közpénzből támogatott beruházások során, 2025-től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt olajvagy gázfűtésű ingatlan. Javaslat: Töröljük, töröljük.. Műszaki képtelenség ennek megvalósítása. Nem részletezem, gondoljuk végig, valószínű elírás ez a pont. Üdvözlettel: Urbán Miklós
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz BP18 vk Hozzászólások és javaslatok: 1. Bollók Istvánné: a program jó, de kéri, hogy maradjon meg a 40 év munkaviszony után a nyugdíjba menetel lehetősége; a kétkulcsos szja-t támogatja, a nyugdíjat a munkaviszonyban töltött évek arányában állapítsák meg; az egészségügyi ellátás alanyi jogon járjon. 2. Stumpfné Margit: általános javaslata, hogy a programot még a kongresszus előtt hozza a Dk nyilvánosságra, és ebben az állapotában kérje a lakosságot a vélemény-nyilvánításra és javaslat-tételre. Az egészségügyi részt egyébként csalódásnak tartja, nem mer radikális választ adni a helyzet megoldására; semmitmondó a honvédelmi fejezet. 3. Dr. Somos Iván: A legnagyobb kihívás nem maga a program tartalma, hanem az, hogyan jut el az emberekhez, és az, hogy győzelem esetén kivel és hogyan akarjuk gyakorolni a hatalmat. Elsősorban ezt kell az embereknek tudni, és akkor tudják a DK-t, illetve a vele szövetséges politikai erőket támogatni, ha kormányzóképes erőt látnak maguk előtt, akivel szimpatizálhatnak. 4. Dr. Párkányi Ferenc: szabadság és biztonság: e két pilléren áll a program, ezt folyamatosan, minden fejezetben – alcímek segítségével - be kell mutatni. Vagyis azt, hogy az egyes szakpolitikák hogyan valósítják meg e két pillért. A programban sok a töltelék-szöveg, a szóismétlés (még sajtóhiba is van), kiadása előtt lektorálásra szorul. A Stílus ütősebb legyen.
módra kell kapcsolni, hiszen egyre több hír jelenik meg az előrehozott választási szándékokról. 8. Dr. Simor László: az egykulcsos adót támogatja azzal, hogy a rászorultságot szociális eszközökkel kell kezelni. A nyugdíjat befektetési alapú biztosítási formaként értelmezi szociális kiegészítéssel. Szükséges a nyugdíjkas fogyasztói kosár újra-meghatározása; Az egészségügyben nem a bér az elsődleges, a munkakörülményeket, az eszközökkel való ellátás színvonalát kell mindenekelőtt lényegesen javítani. 9. Hollósi Nándor: szükséges a szolidaritási adó bevezetése; a költségvetési források nagyobb hányadát kell az egészségügy és az oktatás rendbetételére fordítani; az alapnyugdíj + munkaviszonyban töltött évek alapján kiszámított nyugdíjmegállapítást támogatja; a honvédségi fejezet helyett alternatív szövegjavaslatot készített (2. sz. melléklet) 10. Balla Ágnes: a Perlai által javasolt öt mondatot kevesli, de hozzá hasonló okból 10 pont megfogalmazását javasolja. Többkulcsos adót javasol; javasolja a minimálbér adómentességét; időszakonkénti ételosztó kampányok helyett állandó ingyen konyha felállítását javasolja; a hajléktalanok lakhatását többlépcsős, enyhülő szigorú és térítésű rendszerben javasolja (1. lépcső: több-ágyas, szigorú rend szerint szállás, munkavállalással együtt, 2. lépcső: alacsony bérű kis lakás, 3. lépcső tehetsége és tehetőssége függvényében lépjen be a lakáspiacra lakbértámogatással.) _______________________________________________
5. Perlai Zoltán: párbeszéd és pártbeszéd. E két része van a program-alkotásnak. A programnak öt mondatból kell állnia, ami egy névjegyre is ráfér. Ha ezt nem tudja a program, nem ér semmit, az emberek ennyit olvasnak el. Azt az öt mondatot kell sulykolni. Ezt kövesse a lehetséges szövetségesekkel folytatott pártbeszéd. A választások idejére az embereknek tudniuk kell, kik vesznek részt abban az együttműködésben, ami majd a kormányzást is jelenti. 6. Jambrik János: balközép pártként definiáljuk magunkat, ennek a programból ki kell tűnnie. a 16. oldalon leírt adóreform nem valósítható meg, az adórendszer így nem tud működni a programban elvárt hatással. a 26. és 36. oldalon leírt TB és nyugdíj extra áthallásos, rossz ízű fogalmak, helyette a TB+ és nyugdíj+ elnevezést javasolja. 7. Horváth Péter: nyugdíj: munkaviszonyban eltöltött évek és befizetett TB járulék határozza meg a nyugdíjat; honvédség helyett használjuk a hadsereg szót, az fejezi ki a mai helyzetet. Nem látszik a programból, hogyan lesz a pártban olyan szervező erő, hogy eljusson az emberekhez a mondanivaló. Az biztos, hogy a program elfogadása után „mintha választásra készülnénk” üzem-
Európai Magyar Honvédséget A honvédelem az ország szuverenitásának, nemzetünk biztonságának fontos, melyet szövetségesi keretekben tudunk biztosítani. A kormány politikája a Magyar Honvédség rendszerváltás óta elért eredményeit is felmorzsolta. A hadsereget átpolitizálták. A védelmi kiadások mélypontra kerülése sem a működést sem a technikai fejlesztést nem biztosítja. Megszűnt az önálló tisztképzés, állandósult a létszámhiány, a volt katonákat járadékosokká tették, a hivatás megbecsültségét lerombolták. Az ország érdekeit semmibe vevő külpolitika akadályozta a hadsereg szövetségesi együttműködését, csökkent a nemzetközi missziókban történő részvételünk. - A Demokratikus Koalíció támogatja a közös európai kül-, biztonság és védelmi politika kialakítását. - Hosszabb távon az Európai Parlament felhatalmazásával közös európai haderőre van szükség, közös parancsnoksággal. - Erősítjük a kölcsönös bizalmat és a szoros együtt működést a NATO –szövetségeseinkkel. - A Magyar Köztársaság fegyveres védelemi képessége nem csupán hazánk területének és polgárjainak védel-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz mét szolgálja, hanem részvételünket is biztosítja a közösen elfogadott európai demokratikus értékeket védő nemzetközi missziókban. - Helyre állítjuk a hadsereg pártpolitikai-mentességét. - A honvédelmi költségvetést a szinten tartáshoz sem elegendő, jelenlegi 0,8%-os GDP értékről a lehető leghamarabb a GDP 1%-ra növeljük. Az ezt követő közép-és hos�szú távú tervekben fokozatosan emeljük a honvédelem költségvetési támogatását a 2 %-os szint eléréséig, a mindenkori gazdasági lehetőségekhez igazodva. - Haladéktalanul beindítjuk a katonai szállítóhelikopterek közbeszerzési eljárását. Néhány éve már hiányzik a szükséges számú helikopter a természeti csapások, ipari katasztrófák következményeinek elhárításához, mérsékléséhez, a károk felszámolásához, az érintett lakosság gyors kimentéséhez. - Az évenkénti honvédelmi költségvetés lehetőségeit kihasználva fokozatosan lecseréljük az elavult, élettartamukat ledolgozott haditechnikai eszközöket. - Felülvizsgáljuk a tiszti és tiszthelyettesi képzés rendszerét, javítjuk annak hatékonyságát. - Visszaadjuk a katonai pálya hivatás – jellegét, megszüntetjük a szolgálati nyugdíj járadékká történt átalakítását és a hivatásos katonák egzisztenciális rettegésben tartását szolgáló szabályzatokat. A Magyar Honvédség legyen újra a leginkább tisztelt, megbecsült nemzeti intézmény. - Építve hazánk magas színvonalú informatikai tudására Cyber Biztonsági Központot hozunk létre a cyber hadviselés kihívásai ellen. - Új tartalékos rendszert alakítunk ki, amely kiszélesíti az erőforrásokat, a hadsereg társadalmi alapjait, és érdemben szolgálja az ország területének védelmét. Javaslom a szerkesztő bizottságnak megvizsgálni a Közbiztonság munkacsoportban felmerült és megtárgyalt, láthatóan nem továbbított önkéntes, területi alapon szervezett, a Magyar Honvédséget kiegészítő polgári erők létrehozását. Tapasztalható, hogy az utóbbi hónapokban, hetekben a kormánypártok és a Jobbik részéről fokozott érdeklődés nyilvánul meg az ügyben. Lehet, hogy nekünk is reagálni kellene erre a véleményem szerint valós társadalmi igényre. H. Nándor altábornagy _______________________________________________ Ozorai Katalin 5.1.4. Alapszolgáltatásokat mindenkinek Alapvető emberi jognak tekintjük, hogy mindenki hozzájusson annyi vízhez, villanyáramhoz és fűtéshez, amennyi a létfenntartásához elég, és hogy mindenki bekapcsolódhasson az információs társadalomba. Magyarország jelenlegi közműszolgáltatási modellje ezt nem biztosítja, sőt a mesterségesen alakított árak már a szolgáltatás biztonságát, a vidéki, kis forgalmú hálózatok karbantartását veszélyeztetik. A mai
fenntarthatatlan és hazug rendszert fel kívánjuk számolni. • A díjképzés rendszerét úgy alakítanánk át, hogy a szolgáltatók a létfenntartáshoz szükséges víz, és áram men�nyiségét sávos rendszerben, az első 2 m2 ivóvizet és az első 50 Kwh elektromos áramot ingyenesen biztosítsák T. DK! Van egy kis kifogásom a fentiek ellen. A cél szép, a megvalósításba hiba csúszott. Éppen azokat nem segíti, akiknek a javára szolgálna az ingyenes víz és áram. Ugyanis ha fogyasztóhoz kötjük, akkor a rászoruló nagycsaládosok szinte semmit nem élveznek belőle, sokan pedig teljesen feleslegesen kapnak kedvezményt. A saját példámat említeném. Egyedül élek egy viszonylag kis lakásban, tűrhető anyagi körülmények között. Ezzel az esetleges intézkedéssel a vízfogyasztásom költsége kb. a felével, az áramfogyasztásom költsége a harmadával csökkenne. A házunkban lakó három gyerek-három felnőtt összetételű család éppen csak megérezné a csökkenést. Szerintem ez így nem jó. Én nem szorulok rá, nekik pedig alig segítene. Kérem, hogy változtassunk ezen a ponton és inkább családi pótlékkal, vagy valami hasonlóval oldjuk meg. (Azt már tényleg felesleges megjegyezni, hogy a víz nem m2, hanem m3.) Ozorai Katalin _______________________________________________ Kedves 500 Szakértő! Remélem a szükséges módosításokat, amelyek jelezhetik, hogy a DKP irányt vált: a liberális irányból vissza tér a baloldalihoz, az alsó középosztály és a „legalsó” rétegek pártjaként akkor is mozgósító erejű politizálásba és közös demokratikus akciókba kezd, ha annak nem tud a vezető ereje, cak erős résztvevője lenni. Minden politikai irányzatot, pártocskát úgy sem lehet „egybe tereleni” és tartani, minden választópolgárt sem megnyerni. Azok felé kell nyitni, akik megnyerhetők –de nem a túl bonyolított és kevesekhez eljutó megszólalásokkal. Ki kell egyezni az MSZP-vel, különben semmi esély nem lesz a FIDESZ, talán a Jobbik ellen. A Demokratikus Koalíció program javaslatához 1./ Már nem nagyon emlékszem, de talán a „gothai program” sem volt ilyen hosszú. Feltétlenül le kellene rövidíteni. Ezen kívül ez ismét egy elefántcsonttoronybeli, a választók elvárásaitól elszakadt, pragmatizmusról semmit sem hallott, „magasröptű szellemiségű társaság” fogalmazványa, amit a DK tagságának a 90 %-a, de a kongresszuson résztvevők 75 %-a sem fog végigolvasni. A választópolgárokhoz „szokás szerint” el sem jut. Ha mégis, a kevesek is biztosan hamar leállnak az olvasásával. Egy lényegesen lerövidített, ismétlődéseket kizáró a választókat „megfogni” képes programot tartok szükségesnek .
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Néhány konkrét kifogás, módosításra ösztökélés: 2./A köztársaság bukásának okai között tárgyilagos belső, MSZP-n, a koalíción belüli, Gyurcsány Ferenchez, az akkor és, a mai DK-ban is vezető személyiségekhez köthető, a baloldal kétszeri bukását, Orbán hatalomra jutását eredményező okokat is fel kell tárni. E nélkül a választó polgárok előtt hiteltelen ez az elemzés. Ugyanis, ami akkoriban történt, az a DK-nak is történelme. A DK nem a semmiből született. A magyar társadalom előtt a DK politikai értelemben és a FIDESZ uralom lehetőségét eredményező hibák tekintetében „jogutód”. Tehát végre nem ködös általánosságban, nyilvános és konkrét elszámolásra van szükség akkor is, ha ez borzasztóan nehéz. Ilyen, a nem csak a mai MSZP-t terhelő hibák, mulasztások voltak szerintem pl: Medgyessy miniszterelnökké tétele, majd a koalición belüli egyezség helyett megbuktatásának a segítése. Ebben az SZDSZ szerepe? Medgyessy és az MSZP által egyszerre „adott” (nem a sajátjából) 50 %-os béremelés ígérete, annak néhány évre elosztása helyett (akik kapták, a harmadik évben már nem is emlékeztek rá), az „öszödi beszéd” kiszivárogtatása körülményeinek mai napig elkendőzése, Szily Katalin értelmetlen jelölésével a FIDESZ jelölt Sólyom köztársasági elnöki posztba „segítése” (csak a vak nem látta még a gyepsoron is, hogy Szily alkalmatlan, főleg nem akarja a koalíciós partner, amelyik valószínűleg a jellemtelenségét már akkoriban sejtette. (Én akkoriban pártonkívüliként levélben fejtettem ki egy konkrét ügyben Hiller pártelnöknek a hölgy alkalmatlanságáról, a pártvezetés hibás támogatásáról véleményemet. Hiller elnök válaszként kioktatott demokráciából. Nem kérdés, hogy az idő és Szily az én álláspontomat igazolta.), előkészítetlen, kapkodó egészségügyi reformok rapid bevezetése majd Molnár miniszter lemondása után a kiskutyám vezetésére is méltatlan és alkalmatlan hölgy miniszterré kinevezése (a kórtermi széfekkel azonnal nevetségessé tette magát, a „lelépése” után kis idővel pedig képes volt magát „celebbé” lealjasítani), az SZDSZ zsarolásai, árulása (aminek ellenére 2014ben Elnökünk az akkori jövőt illetően is jelentéktelen, „csak dumafranci” Fodort segítette a parlamentbe egy DK-frakció lehetőségének megkísérlése helyett), a gazdaságpolitikában az SZDSZ-nek túl nagy szerep engedése, az MSZP-ben egy baloldali párthoz képest túl sok meggazdagodott vezető pozícióba kerülése, hagyása, Elnökünk „káderpolitikai képességének” esetenként kétségessége. Egyebek mellett ma sem értem, miért gondolta, hogy egyszer csak egy a „másságát” felvállaló, előzetesen képességét nem bizonyító fiatalembert az összes minisztérium személyzeti ügyeinek a főnökévé tételével megváltoztathatja a társadalom felfogását. Ráadásul hamar kiderült, hogy a kitalált struktúra nem működőképes, a fiatalember pedig nem is tudja működtetni. Katasztrofális volt Molnár miniszter lemondása utáni –a kórházi széfek legyártatásáról, majd távozása után celebbé süllyedéséről elhíresült - hölgy kinevezése is miniszterré.
2006-ban a kormány készületlensége, a rendőrség és a titkosszolgálat teljes alkalmatlansága, holott már az egyre erőszakosabb kisebb FIDESZ szervezte tömegmegmozdulások sok mindent előrevetíttetek. Természetesen nem gondolom, hogy mindezeket vagy még egyéb hasonlókat túl kellene hangsúlyozni, de valami őszintének tűnő, önkritikus elszámolási kísérletet kell tenni a programban, mert tetszik-nem tetszik, a fideszes sulykolások mellett ezek rögzültek milliók emlékezetében. Néhányat idéztem fel a nézetem szerinti hibák közül elnökünk miniszterelnöksége (majd pártelnöksége) alatt is, amelyekkel „anyapártunk” is alaposan hozzájárult a magyar társadalom baloldaltól elfordulásához. Állandó annak hangsúlyozása, hogy a DK csak a valóságról, a valóban megvalósíthatóról beszél. Ezt kapásból hitelteleníti az „elődpártunk” kötelékében elkövetett súlyos hibák szemérmes elhallgatása. Persze mindezek tisztázását, elismerését és lezárását a DK a programban Elnökünknek és akkori-mai vezetőtársainak kellene magukra vállalniuk, olyan megfogalmazásban, hogy az ne MSZP elleni támadás legyen, vagy annak legyen magyarázható. Valami módot kell találni arra, hogy Gyurcsány Elnök úr szabaduljon ezektől és az önkritikán kívül nem igen tudnék mást javasolni. 3./ Kik vagyunk? Csak a „balközép” jelzővel és főleg ennek későbbi kifejtésével nehéz egyetérteni, ha utóbbiak között nem olvashatunk arról, hogy a DK egyedül vagy más pártokkal szövetkezve miként akar választást nyerni? Konkrét, megfogható, érthető és reményt keltő ígéretek nélkül ez biztosan most sem sikerül. Csak azért, mert néhány volt konzervatív, talán jóval több (ez is kérdéses?) volt szabaddemokrata csatlakozott, nagyon helytelenítem, hogy ma már politikai elemzésekben Gyurcsány Ferencet inkább liberális politikusnak lehet tekinteni. Én is úgy látom, hogy a DK sokkal inkább liberális, mint baloldali párttá lett és ez nekem egyáltalán nem tetszik. Természetesen nem a klasszikus liberalizmus alapelveivel van bajom. Azokat a demokratikus konzervatívok is magukénak vallják. A magyar szabaddemokraták tették ellenszenvessé még a szót is, hogy liberális. Azzal van bajom, hogy a párt vezetése egyre inkább a szabaddemokrata-liberális jelleget kezdi erőltetni. A helyett, hogy emlékezve arra az elnöki kinyilatkoztatásra: „a legnagyobb baloldali párt leszünk”, programjában, politikájában végre el kezdené a baloldalhoz mindig legközelebb álló, mára teljesen apolitikus közép-, alkalmazott-, munkás-, reménytelenül lecsúszott és nyugdíjas rétegek több milliónyi tömegének a valódi, konkrét képviseletét. Gyurcsány Ferenc személyes jótékonyságai, szegények meglátogatásai nem elegendőek! Nem elegendő az Orbán rezsi gyalázatait naponta sajtóértekezleten elutasítani, a rezsim megdöntésének szükségességéről már-már frázisoknak tűnő előadásokat tartani. A tömegek megszervezésére, informálására legalább havonta módot kellene találni (pl. mindenkihez eljuttatott egyszerű írásos információval és választókerületi vezetők beszélgetés kezdeményezéseivel). Bizonyítani kellene, hogy legalább a DK és az MSZP együttműködik. Sajnos
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz most sem ezt látom. Ha ez Gyurcsány Elnök Úr miatt lehetetlen, akkor ezen is el kellene gondolkodni. Tettekre lenne szükség és nem elégedett nyilatkozatokat tenni, ha egyszer-egyszer 8-9%-ot mutat a népszerűségünk, holott létünk egészében ez 5 % alatti. A párt szervezettségének színvonaláról szóló mondatok miatt mindig azt kérdezem: lehet, hogy Elnökségünk nem ismeri vagy nem akarja ismerni a valóságot? A valóság az én tapasztalataim szerint: a választókerületi tagságunk legfeljebb 20 %-a vesz részt a párt rendezvényein, beleértve a taggyűléseket is, amelyre a mi esetünkben (Veszprém 2.v.k.) az én ismereteim szerint talán a Kerek Bárczy Szabolcs részvételével tartott választó gyűlés óta nem is került sor? A szervezetünk vezetésének nincs semmi kapcsolata a választókerület nyugati irányban levő településeinek lakosságával. Ott semmi kezdeményezés, akár sikertelen kontaktus teremtésére, de legalább a létezésünk jelzésére nem történt. Ez a politikai munka nem várható el a hozzám hasonlóan 80 év körüli emberektől. E nélkül pedig nem kell csodálkozni és sopánkodni, hogy a választókerületünk nagy része szőröstől-bőröstől a FIDESZ és a Jobbik zsákmánya. Ki kell jelentenem, ha a többi szervezetünk is csak hasonlóan aktív és eredményes, akkor 2018-ban is csak az elérhető, hogy néhány felső vezetőnk bekerüljön a hazai és európai parlamentbe és néhány tucatnyi az ő szakértő támogatójaként éljen. A DK-nak nem csak azt kell világossá tennie, hogy kik vagyunk? Határozottan ki kell mondania, hogy nem liberális párt, hanem olyan baloldali, amely befogad teljes értékű tagjául minden olyan demokratát, liberálist és konzervatívot, aki a párt fő céljaként elfogadja, hogy Magyarország felemelkedése csakis akkor lehetséges, ha az egyes néprétegek felemelkedésére, biztonságára konkrét középtávú és azonnali célokat konkretizál és valósít meg kormányra kerülésekor. E program javaslatban erre utaló, a legrosszabb helyzetben levő, választási győzelmet hozó kiskeresetűek, nyomorultak, nyugdíjasok csak nagyon visszafogott jelzéseket olvashatnának (ha elolvasnák) és nem találnak olyan célokat, ígéreteket, amelyek arra ösztönöznének: ezekre érdemes szavazni. Ha ezt végre nem látja be pártunk vezetése, akkor csak öncélú a létezésünk. Vagyis világossá kell tennünk, hogy kiket képviselünk és mit ajánlunk nekik. Szabadságelvek és jogok csak nagyon keveseket érdekelnek Fontos az emberi jogokért kiállás, de könyörgöm, lássuk be végre: akik máról holnapra élnek, munkájuk nincs, azokat nem az emberi jogok érdeklik, hanem az, hogy miként élhetnének jobban, hogy élhetik meg a jövő hetet? Én arra emlékszem, hogy állítólag a lét határozza meg a tudatot. Lám, igaz ez az Orbán klientúrára is. (Lásd a maiakat és a Simicskát, aki érdekei sérelme miatt többet árt Orbánnak, mint a teljes ellenzék.) 4./ Gazdaság Rendben van a gazdaság mérsékelt konzervatív vonásainak az elfogadása. Más nem is lehetséges, ha az európai államokhoz tartozásunkat meg akarjuk tartani és az Orbán rezsim korrupcióitól megtisztított gazdaságot, államot akarunk. Azonban a felbukkanó vagy ma rejtett, a majdani saját korrupciós kísérleteink elfojtására is garan-
ciákat kell teremteni. Mert ezektől nem volt mentes a baloldal sem. Egy sikeres rendszerváltás baloldali kormányzó pártja nem kerülheti meg azt, hogy akár a korrupciós- és gyanús vagyonok tulajdonosait a vagyonuk „megsarcolásával” kényszeríteni kell a rohamos munkahely teremtésére. Ez aligha lesz lehetséges az évtizedig tartó igazságügyi eljárások útján. Olyan szabályozók bevezetésére lenne szükség, amelyek választás elé állítják a magyar tőketulajdonosokat: munkahelyeket teremtenek ott, ahol nincs vagy olyan mértékű adót fizetnek, amelyből az állam teremtheti meg azokat. E téren kellene legkevésbé a szabaddemokrata felfogást követni, mert az állam aktív, akár egyes területeken befektetői megjelenése nélkül megoldhatatlan lesz a munka és kereset nélküli tömegek felemelése. E tekintetben nagyon el kellene felejteni azt a liberális felfogást, hogy az állam mindig rossz tulajdonos és majd a tőke, főleg a külföldi megoldja kizárólag a verseny útján. Átmenetileg, bizonyos területeken nem mellőzhető az állam részvétele a gazdaságban. 5./ Néhány alapvető, a „magyar néplelket” és a realitásokat figyelmen kívül hagyó javaslatról: Európai Egyesült Államok: ezt csak elenyésző kisebbség támogatná a választók között. Egyébként irreális még 100 éves távlatban is: Nagy-Brittania, Franciaország, Németország –hogy csak ezeket említsem- soha nem mond le teljes szuverenitásáról. Annyiról igen, hogy vezető szerepük megőrzése mellett lehetséges legyen pl. a Magyarországhoz hasonló renitenseket kordában tartani. Bár még ezt is kétségesnek látom, hisz a ma rendelkezésre álló eszközök alkalmazásban sincs az EU-ban egyetértés és elszántság Ennek megváltoztatása is nagyon nehéz és lassú, több évtizedes küzdelemnek ígérkezik. Szóval álomképeket ne hajszoljon egy maffiaállam leváltásáról gondolkodó párt! Az egyházakkal kapcsolatos, több helyen kifejtett célkitűzésekről: azokat a mondatokat teljesen át kell írni (és tömöríteni), amelyekből az „egyszerű” vallásos ember azt olvashatja ki, hogy vallásellenesség következik. Csak óvatos, félre nem magyarázható szövegek javasolhatók az olyanok helyett, hogy vatikáni szerződés felmondása és még több, amit nem akarok most részletezni. Azt kell éreznie a vallásos embereknek, hogy minden változtatás csak alapos tárgyalások után, megegyezve - az egyházakkal, a Vatikánnal – hoz meg egy új kormány. Akkor is, ha adózásról más ügyről lesz szó. E tekintetben csak egy-két konkrétumot elég lenne említeni. Lényegesen (nem csak 2 %-ra, akár 10 %-ra) meg kellene az egyházak javára irányítható adó mértékét ha pl. csökkenteni akarjuk az adómentességet, állami támogatást. Aki nem vallásos (a lakosság talán fele ilyen), úgy sem adná adója ilyen részét az egyháznak. E térem is pragmatikus politikára van szükség. Nem fogjuk „elcsábítani” a jobboldaliakat, de legalább ne azt érjük el, hogy a csak nagyon egyszerű módon gondolkodók, de vallásos érzelműek, és a „nemzeti” szóra büszkeséggel eltelt igen jelentős számú polgárok azonnal ellenszenvvel gondoljanak a DK-ra. A nemzeti örökségünk tisztelete kevés. Alaposan ki kell fejteni, hogy korábban milyen hibákat vétettünk, milyen
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz módon akarjuk erősíteni a magyar tudatot (nem EEÁ-val), a határon kívüli magyarság megtartását. Annak segítését anyagilag is az oktatás, kulturális életük olyan támogató rendszerének a kialakításával, amely garantálja a támogatás rendeltetésszerű felhasználását. (Ne lehessenek kisajátító, pénz eltérítő elosztó központok!) A választójogot persze át kell alakítani, ezzel legtöbben itthon egyetértenek. Közösségvállalások: ezzel is sokkal visszafogottabban kell tervezni. A korántsem befejeződött legújabb kori népvándorlás ügyében teljesen elfogadhatatlannak tartom vezetőink által képviselt és főleg eleinte hangoztatott álláspontot. Nem a plakát vagy más Orbán módszer elleni fellépés indokoltságáról van szó. Azonban előre lehetett látni az útra keltek első csapatairól, hogy lesznek olyan atrocitások, amelyek majd Merkel kancellár meghátrálását is, ha ugyan nem a bukását eredményezik. A külső, ebben a magyarországi schengeni határok közös védelmére halogatás nélkül fel kell készülni, de ebben Magyarország schengeni határainak védelmére felkészültnek lenni kitüntetett felelősségünk kell legyen. A magyar társadalommal legfeljebb korlátozott, max. egy-két ezer, alaposan felderített múltú és képzettségű vagy tanulni akaró menekült befogadását lehet szerintem elfogadtatni. Ehhez is a meglevő konkrét jó példák sorát kellene felsorolni pl. olyan arab személyiségekről, akik évtizedek óta felelős munkát végeznek. Ismereteimből Ilyen például a zalaegerszegi szívsebészetet 12 éve vezető arab főorvos. Tudom, hogy akár száz ilyen kiválóság is található. Az ő életpályájukat kellene bemutatni a z állandó Orbán-bírálat és korlát nélküli közösségvállalás sulykolása helyett. Vitathatatlan konkrét példák lehetnek csak meggyőzőek. Fogjuk fel már, hogy milyen országban politizálunk! A korlátok nélküli támogatás, befogadás kívánságának a további fenntartása és hangoztatása önmagában elegendő ahhoz, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett DK vereséget szenvedjen egy választáson.. Közigazgatás, önkormányzatok: Meggyőződésem, hogy önkormányzatiság és azok pártoktól függetlensége lenne a célszerű bár tudom, hogy ez aligha megvalósítható. Azonban az önkormányzatok önállóságát pártok által nem könnyen babrálható pénzügyi rendszerrel kellene biztosítani. Nem kerülhető el az egyenlőtlen fejlődés, de a lemaradóknak –még ha talán magukon múlt is a lemaradás – minimum működési feltéteket kell biztosítani és fejlődést segítő pályázatokkal kellene ösztönözni az előre lépésre. Az erős gazdasággal rendelkező települések inkább fejlődhetnek az innen származó forrásaikkal. A megválasztott vezetők egy részének képzéséről is gondoskodni kellene, mert sok esetben nem magas képzettségű ember kerül tisztségbe a lemaradó falvakban. A sok változás által zavart területi irányítást (járás, megye,régió) egyenlőre csak oly módon kellene korrigálni, hogy a fejlettségénél alkalmasabb városok legyenek a járási centrumok azok helyett, amelyek a FIDESZ párt (polgármester) helyi többsége miatt lettek járási székhelyek. Budapest megérdemelne egy külön programot. Én a sok kerületi polgármesterség helyett –ráadásul most a kerü-
leti polgármesterek képezik a Fővárosi Önkormányzat többségét – más megoldást látnék célszerűbbnek. Csak elnagyoltan jelzem, hogy meg kellene fontolni kerületi Eőljáróságok és hivatalok létre hozását a mai rendszer helyett. Az Előljáróságok tagjai a kerületben egyéni listán megválasztott képviselők lehetnének (lakosságszám arányában ), akik közül (szintén lakósság arányosan) 50% -ban lennének tagjai a Fővárosi Önkormányzatnak. A másik 50 % megválasztását az egész fővárosban többséget szerző képviselők vagy bizonyos küszöböt elérő pártok delegáltjai alkothatnák. Az Előljáróságok hivatalainak feladata lehet a Fővárosi Önkormányzat és más jogosult állami szervek határozatainak a végrehajtatása, a kerületi városüzemeltetés szervezése vezetése, de nem hozhatnának a jelenlegihez hasonlóan határozatokat, előírásokat. A Fővárosi Polgármesteri Hivatal alárendeltségében végeznék munkájukat. Azt gondolom, hogy fenntarthatatlan a kerületek túlzott önállósága, ellenállási lehetősége a bármilyen párttöbbséggel rendelkező fővárosi önkormányzattal szemben. Arányos, egységes városfejlesztésre és irányításra van szükség a fővárosban és nem kiskirályságokra. Természetesen a fővárosnak és a nagy városoknak olyan bevételi forrásokat is kell biztosítani, amelyből finanszírozni tudják speciális feladataikat is, amelyek térségi, országos jelentőségűek. Népjólét: Első és alapvető, hogy termelő és adózó munkát tudjanak az emberek mindenütt végezni. Ehhez munkahelyeket kell teremteni és ez nem várható a tőkések szociális érzékenységétől, főleg nem csak a külföldiektől. Őket a profit érdekek, a hatékonyan használható, képzett munkaerő megléte, az alkalmas infrastruktúra késztetheti beruházásra. A magyar bérek és nyugdíjak minden területen nagyon elmaradtak az nyugateurópai színvonaltól, miközben a családok költségei jövedelmeikhez képest magasak. Ha a 10 millió magyarnak csak legfeljebb harmada lehet „nagy fogyasztó”, a többi egyik hónapról a másikra, rosszabb esetben talán egymillió ember egyik napról a másikra él, akkor a fogyasztás nem igényel nagyobb termelést. Nem keletkeznek a versenyben új és életképes kis-és középvállalkozások. Nem lesz elég újra képződő munkahely. Főleg ott nem, ahol leginkább szükség lenne rá. Minden lehetőséget felmérve és céltudatosan megtervezve egy általános nagy és nem 1-4 %-os béremelést kell célul kitűzni. Legalább az ausztriaihoz képest a lemaradást jelentős mértékben csökkenteni kell. Hasonló megoldást kell találni a nyugdíjak számottevő emelésére is. Szembe kell nézni azzal, hogy ma az orvosok helyzete közelít a teljes káoszhoz, kaptak valamit (nem súlyos ellentmondások nélkül) a pedagógusok, de az egész társadalom helyzetének átfogó javítását igényli. Egyszer elszakad majd a cérna. Könnyebben, ha demokratikus kormány állna az ország élén, mert az orbánista ellenzék nem lesz hozzánk hasonlóan tétova. A cigányság helyzetéről véleményemet már talán két éve megírtam Niedermüller úrnak. Csak annyit most erről, hogy ha nem oldjuk meg a kisgyerek kortól akár bentlakásos módon a cigány gyermekek tanítását korszerű szakmai képzettség megszerzéséig, legalább 15-20 %-uk esetében
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz a felsőfokú végzettségig, akkor felhagyhatunk minden reménnyel a helyzetük megváltozását illetően. Ám ez a fogyó lélekszámú Magyarország feltartóztathatatlan hanyatlását fogja eredményezni. Lehet csevegni az ilyenolyan integrálásról, szegregációról, nem hiszem, hogy lenne más megoldás. Végezetül: bármilyen programot fogad is el a Kongres�szus, azt alapul véve készíteni kell egy rövid, közérthető nyelvezetű tájékoztató röpiratot, amelyet pártállástól függetlenül minden magyar ház, lakás postaládájába be kell tennünk. 2016. január 14. Fehérváry János Havasi Márta _______________________________________________ Marton Józsefné Javaslatok, gondolatok az élhető, Sokak Magyarországért. 1. A választási győzelem után, remélhetőleg sikeres kormányváltás is lesz. Fel kell készülnünk azonban arra, hogy Orbán nem fogja a hatalmát „simán” átadni. Erre ezer és egy oka van. De tegyük fel, hogy lesz egy sikeres kormányváltás is. Ebben a fenekestől felfogatott országban, legalább egy tv-csatornát megtisztítanék, hogy a lakosságot tájékoztatni lehessen. Aztán jönne a többi sorba, hiteles pártatlan, de nem utolsósorban őszinte újságírókkal. A független ügyészség és bíróság előtti felelősségre vonást csak helyeselni tudom, de vagyonelkobzással. Nem lehet elnézés senkinek. Felelniük kell, az egész 25éves ámokfutásukért, amit ezzel az országgal műveltek, nem kihagyva a magánnyugdíjak lenyúlását, amellyel 3 millió ember nyugdíjas éveit tették tönkre! 1989-90-ben, a kádári rendszer politikusait nem vonták felelősségre, ez még egyszer nem fordulhat elő. Magyarországnak nincs még egy esélye! 2. Az adózás ebben a formában nem maradhat. De ismerve a mai sznob érintett réteget, félő, hogy „beletörődésük” nélkül kudarcba végződne. Ezért muszáj lenne velük valahogy kompromisszumot kötni, hogy önzőségük miatt, ne bűnhődjenek a kis jövedelműek. Én a szolidaritást itt is fontosnak tartanám. 3. A megújuló energia: nagyon jó dolog, de csak akkor, ha lakosság részére elérhető is. Éppen ezért, ezeket a beruházásokat- munkahelyteremtő szempontból is- népszerűsíteni kell. Anyagi finanszírozását pedig a Bankok részéről ösztönöz-
ni. Energia facsemeték ültetése, kis falvakban, településeken is megvalósítható lenne. 4. A települések, kis térségek úthálózatára muszáj áldozni. Ilyen úthálózatokra nem fog külföldi befektető jönni. Az adott települések vezetőinek feladata legyen az utak rendbetétele. Meg kell találni azokat az anyagi forrásokat, amiből a beruházás megvalósítható. Egy falu, község, adózik éppen eleget. Lásd ingatlan adó...... stb. Jó lenne továbbá városokban is, minél több helyen körforgalommal tenni a közlekedést gördülékenyebbé, a rendőrlámpák helyett. Itt említeném meg a hajléktalanok közlekedési problémáját. Tegyük számukra lehetővé, hogy a tömegközlekedést ők is igénybe vehessék. Kapjanak esetleg egy olyan kártyát, amit az ellenőrnek felmutathat. Ez a kártya azzal járjon, hogy rendszeresen tisztálkodik, egy számukra kialakított fürdőben, amit talán egy Öregek otthona, vagy Szoc. otthon félreeső részében lenne kialakítva. EGYÉSZSÉGÜGY Ahhoz, hogy az egészségügyet rendbe lehessen tenni, tetszik vagy sem, de muszáj a zsebünkbe nyúlni. Hogy annak „vizitdíj”, vagy más a neve, de kikerülhetetlen. Gondolataim, a súlyos létszámhiányra: a. Az adott iskolai évben érettségizett diákok (fiúk), vállaljanak szerepet a betegszállításban. Ez egy éves időintervallumot jelentene, amíg a következő iskolaév diákjai, be nem lépnének. b. Az így felszabadult létszámot, át lehetne irányítani kórházakba............ Ezzel párhuzamosan, képzések, oktatások indulnának, az esetleges tudás hiányának pótlására. A nővérképzést-átmenetileg- nem kötném feltétlen érettségihez, inkább alkalmassághoz. c. Az orvosok részéről humánusabb, emberibb, ha úgy tetszik segítőbb magatartást a nővérek felé. Mert a legkisebb részecske nélkül, nem működik az egész. d. Amennyiben egy beteg térd, vagy csípőprotézisre vár, és túlsúlyos, az orvosnak legyen joga a beteget fogyni kényszeríteni, a későbbi, gyorsabb gyógyulás érdekében.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Mivel a lakosság jelentős része túlsúlyos, szeretném említeni, az egészségesebb életmód fontosságát, mint a mozgás, táplálkozási szokásainkon változtatni,stb. e. Ha a legkisebb lehetőség van rá, az „orvoslátogatásokat” beszüntetni! 6. A gyerekeket már az óvodában a demokratikus gondolkodásra és szolidáris viselkedésre nevelni. Minden korosztályt a maga szintjén, de én ez fontosnak tartanám. 7. Tisztességes egyházpolitikát. Megtisztult egyházat! Nincs szükségünk templom előtt tornyosodó Trianon-emlékműre! Aki templomba megy, lelki megnyugvásban legyen része. Egyesület élén, ne lehessen „sötét múlttal” rendelkező egyén, mert az az egyesületre is sötét fényt vet. Marton Józsefné DK-tag
„Részben ennek volt köszönhető” (ti. a bukás), helyett javaslom: „Részben ennek volt következménye” (a bukást talán ne köszönjük meg). A bekezdésben még utalnék a Mo.-ra is begyűrűző pénzügyi, gazdasági válságra, amely megakasztotta a gazd. konszolidációt. 3. bek. „A politikai bosszúperek pedig már a volt kommunista pártállam rosszabb korszakát idézik” helyett: „A politikai bosszúperek pedig a volt pártállam legrosszabb korszakát idézik”. (Legalább mi ne komcsizzunk, és mi az hogy: ”rosszabb”!) 5. bek. „A legutóbbi országgyűlési választásokon – a drasztikusan átszabott közjogi, választójogi, pártfinanszírozási, hatalmi és médiaviszonyok között – a Fidesz már jóval kisebb támogatottsággal is meg tudta szerezni a korlátlan uralma folytatásához szükséges kétharmadot”. – Ez a mondat A LEIGÁZOTT ORSZÁG alcím alatti bekezdésben korrektül elemzi a választási helyzetet, felesleges helytelen és suta fogalmazással ismételni a témát.
Jó, hogy van olyan átfogó, részletes programunk, mint a Sokak Magyarországa (találó a cím is), amely a társadalom szinte valamennyi problémájára kínál megoldást. Látszik, sok ember sok munkáját tartalmazza az anyag. Ám vannak a programtervnek gyermekbetegségei is. Ezeket lenne jó orvosolni a végleges változat előtt. Három alapvető bajt látok, amelyek összefüggenek, egyikből következik a másik. 1. látszik, több szakterület emberei működtek közre a megírásban, és nem fésülték megfelelően össze. 2. túl részletező némely fejezet és átfedések, ismétlések vannak közöttük. 3. szükségtelenül hosszú a teljes program, ami rontja az áttekintést, a végigolvasásra való hajlamot, végső soron a tömeges agitatív, meggyőző hatását. Javaslatom: a teljes anyag legalább felére való tömörítése fontos lenne. A terjengős (olykor technikai) részletezés helyett a politikai irányokat, a fő tendenciákat nevezném meg, s – ami hiányzik –, hogy mit, minek a terhére, tehát kívánságlista helyett, mit miből finanszíroznánk!
Például: „A nyílt és szabad választások lehetőségétől egyebek mellett a választójog drasztikus átszabásával fosztották meg politikai riválisaikat és a választókat.” (E mondatot kihagynám, mert nem bizonyítható, hogy egyáltalán nem „szabadok” v. „nyíltak” a választások, a baj az egész választási rendszer manipulálásával van.) 7. bek. zárójelben felsorolja a „mutyikat”, de hiányzik a vidéket leginkább érintő, ezért beírnám: ”a legértékesebb birtoktestek tulajdonának a miniszterelnök baráti körébe juttatása”. Ellentmondások: A Kik vagyunk fejezetben 1. pont 2. sorában: „Tagjai, támogatói között egyaránt vannak progresszív szociáldemokrata, liberális…emberek.” 3. pont „Baloldaliak vagyunk, de nem elsősorban a hagyományos szocialista-szociáldemokrata, munkásmozgalmi…” Innen kivenném a „szociáldemokratát”, minek a szocdem elvektől mereven elhatárolódni? (Akkor mi a differencia köztünk és a kereszténydemokrácia között?) 9. pont jelenleg: „Gazdaságpolitikánk mérsékelt konzervatív vonásokat mutat: a közérdek által ésszerűen szabályozott piac és versenypártján állunk.” Helyette javasolom: „Gazdaságpolitikánkban a kivételezések nélküli egyenlően szabályozott piac és verseny pártján állunk.” (Ha mi is „konzervatívok” vagyunk, e fidesz által lejáratott terminológiával, akkor mi a különbség? Az „ésszerű” pedig szubjektív meghatározás.)
A Sokak Magyarországa olyan „sok” anyag, hogy azt hiszem nincs ember, aki hajlandó végigrágni magát rajta. Mérésem szerint 220 ezer leütés, összevetésként Solohov Emberi sorsok regénye pontosan 280 ezer. Magam is egyelőre gyorsolvasásban futottam végig, csak pár fejezetet gondosabban. Néhány konkrét észrevétel. Helytelen megfogalmazások: A Köztársaság bukása fejezet 8. bekezdése elején:
Helyreállítani a jogállamot fejezet bevezető bekezdései után az1. pont. „Új Köztársaságot akarunk. Polgári demokrata kormányt, polgári világot.” Nos, a „polgári” a fidesz korai jelszava volt, emlékezzünk megboldogult Wermer et. találmányára. Én azt írnám: „Új Köztársaságot akarunk. Széles értelemben vett, valódi demokrata társadalmat”. LENDÜLETET A GAZDASÁGNAK
_______________________________________________ DK II kerület
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz …”2025-től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt olaj- vagy gázfűtésű ingatlan.” Mi is merev tiltásokkal szólnánk bele az emberek életébe? Ösztönző javaslatok kellenek, és a dátum is túl korai ilyen sarkalatos változtatáshoz. a Digitális Magyarországot fejezetet olyan szakember írhatta, aki a politikai tartalom helyett belemerült a műszaki részletekbe. Érdektelen és az olvasók zöme számára érthetetlen. Pl.: „100 Mbps sebességű internetkapcsolat”. Magam sem tudom, milyen a jövő internetátviteli sebessége, de várhatóan évről-évre nő. 4.1.4. Korszerű közlekedést A fejezetben nem részletezném az elektromos autók bevezetését. Amíg nem lesz óriási áttörés a hordozható energiatárolók fejlődésében (akku, lendkerék, hidrogéntartály stb.), addig félretehetjük az elektromos autózást, aminthogy az autóipar is visszafogta ilyen irányú fejlesztéseit. Az E-autó drága, nehéz, rövid hatótávolságú, ráadásul sok, gyakran cserélendő környezetkárosító anyagot (ólomakku) tartalmaz. Nem ez látszik még a jövőnek. Aminthogy a gázüzemet (robbanásveszély) is csak a rendszeresen és gondosan szervizelt tömegközlekedésben preferálnám. A közlekedést az úthálózat és a parkolási lehetőségek, valamint a tömegközlekedés fejlesztésével, szervezésével, a busz-, vasút- és városi villamos-vonalak integrálásával korszerűsíteném a programunkban, a műszaki fejlődést pedig a járműiparra hagynám.
itatott hazai tömegek előtt pedig egyenesen ellenérzést ébresztő! Lényegesen leszűkíteném a romakérdéssel foglalkozó részeket, begyűjtve az 5.5.3. Emberhez méltó életet a romáknak cím és mondanivalója alá. Hány cigány-ember fogja ezt a programot pontról-pontra végigolvasni reális számítás szerint? Tudjuk, mekkora a cigányellenesség különösen vidéken, ahol amúgy is gyenge a DK. Ez ellen minden konkrét esetben fel kell lépni, de nem a választási programunk a legjobb hely, ahol „átnevelhetjük” a gyűlölködő, félelemre uszított közvéleményt. Összefoglaló értékelés: Ezt a programjavaslatot össze kell – és lehet is – húzni legalább a felére, inkább a harmadára. Akkor legalább a politikai elemzők elolvassák. A politikai-ideológiai zavarosságokat, valamint az emberekben kemény visszautasítást kelthető részeket ki kell belőle gyomlálni Ahhoz, hogy valamennyi érdeklődőhöz eljusson, kellene belőle egy maximum 15 gépelt oldalas (15 ezer karakter a mostani 220 ezer helyett!) kivonatot gyártani. Végül, hogy a széles tömegek is észrevegyék, mozog a DK és kínál valami jót, 8-10 okos jelmondat kellene, állandóan ismételve a médiában és minden lehetséges fórumon. Ehhez kiindulásnak alkalmasak a program némely fejezetcímei akár. Összeállította: Vajda János a ll. kerületi alapszervezet elnökségének tagja
3.A GAZDASÁG FELSZABADÍTÁSÁT nagyon lerövidíteném, a hangsúlyt a 4. LENDÜLETET A GAZDASÁGNAK fejezetre tenném. Az utóbbiban és AZ IGAZSÁGOSABB TÁRSADALMAT nagy fejezetben is szerepel az adórendszer, továbbá a gazdaságfejlesztés. A nőpolitika is több, legalább 3 fejezetben szerepel. Az átfedéseket kiiktatnám
_______________________________________________
A 4.3 versenyképes mezőgazdaságot… fejezetbe írnék egy új bekezdést: „Pártoljuk a skandináv mezőgazdák mintájára alakuló beszerzési és értékesítési szövetkezeti társulásokat, hogy a kis és közepes gazdaságok is versenyképesek lehessenek és közvetlenül kijussanak a világpiacra.”
A társadalmat leginkább az a kormányszinten támogatott és szervezett gyakorlat háborítja fel, hogy átlagember számára megfoghatatlanul nagy összegeket vesznek el a közpénzekből korrupcióval vagy egyéb csalással. Bírói úton történő felelősségre vonással ezeket a pénzeket lehetőség szerint vissza kell szerezni illetve megfelelő pénzbüntetéseket kell kiszabni. Az így visszajött pénzeket a kormány transzparensen az egészségügy és az oktatás büdzséjébe tegye be, illetve rendkívüli esetben nyilvánosságra kell hozni, hogy a pénz vagy pl. ingatlan hova került és miért. Ez egy bizalmat erősítő lépés lenne. A társadalom igazságérzetét az még nem elégíti ki, ha valaki a közpénzek „lenyúlása” miatt börtönbe kerül. Észrevételek az egyes pontokhoz 1.10. Nemcsak a „trafikmutyit”, hanem minden gyanúsnak ítélhető szerződést felül kell vizsgálni és indokolt esetben bírósági eljárást kezdeményezni. 1.11.Miért ennyire hangsúlyos, hogy „ a bírák fizetését jelentősen növelni kell”? Egy indoklás kellene.
Végül legalább 2 helyen szerepel az anyagban, hogy „történelmi távlatban az Európai Egyesült Államok” felé akarunk haladni és felsorolja, melyek lennének a közös minisztériumok. Én ezt épp oly elhamarkodottnak tartom – bárki gondolja is így –, mint volt a migránsok befogadása központi agitációjának őrült szándéka. Szép dolog legtitkosabb gondolataink őszinte megvallása, de a fidesz eddig azzal tarolt – és nyerte vissza megroppant támogatottságát –, hogy mindig azt szajkózta, amit a nagy tömeg hallani akart. Ezt hívják a modern információs diktatúra kommunikációs modelljének (IDKM). Márpedig az EU jelenlegi állapotában illuzórikus az Európai Egyesült Államok követelése, a demagóg nacionalizmussal át-
Ligeti Tamás Javaslatok és észrevételek a Programjavaslathoz
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 1.17. Miért csak modern Budapestet javaslunk? És a többi nagyváros (Miskolc. Debrecen, Szeged, Pécs, Győr)? Ott mit javaslunk? Egyébként ez a pont tele van olyan általánosságokkal, melyet természetes, hogy minden ember és minden párt akar.( pl. „olyan fővárosi stratégiát kell kialakítani, amely lehetővé teszi, hogy Budapest nyitott, dinamikus, lüktető nemzetközí nagyváros legyen”.) 1.18. A vatikáni szerződés felül vizsgálatára vonatkozó pontot ki kellene hagyni. Ez csupán az egyik végrehajtási módszer a többi pontban leírt jogos változtatásokhoz. Egyébként, még a kongresszus részvevői közül is alig vannak, akik tudják a vatikáni szerződés tartalmát. 3.2.2. Mit jelent az konkrétan, hogy „meg kell erősíteni a Versenyhivatalt”? 3.3.2. Az utolsó két pont szerint „ megszűnne a személyi jövedelemadó bevallás stb.” és „az adók kiszámítása és befizetése az állam feladatává válna stb.”. Nem világos, hogy ez hogyan is működhetne? 4.1.5. A gyógyfürdőkben rejlő turizmus fejlesztését hangsúlyozottan kellene leírni. 5.3. Törvényben kell biztosítani, hogy a nyugdíj elő takarékossági,nyugdíjpénztári megtakarítások a nyugdíjba vonulás után, minden feltétel, vagy kikötés nélkül, a befizetőhöz jussanak el5.4.2. Néhány magyarázó példa kellene, hogy kiktől vette el a jelenlegi kormány a kiemelt családi pótlékot, amit visszaadnánk. 5.5. A cigányság felemeléséhez rendszeres felvilágosító, tájékoztató munka kell. Egyrészt a cigányok között, amit elsősorban saját maguk tehetnek meg. ( például látványosan elhatárolódnak a bűnözőktől és a rendbontóktól). Másodsorban a lakosság körében (például a közelmúltban a villamosmegállókban elhelyezett óriás plakát akcióhoz hasonló módszerekkel, ahol a sikeres cigányokat mutatták be egy-egy plakáton). A programba bele kellene írni ezek támogatását. Összeállította: Ligeti Tamás _______________________________________________
6. oldal 7. bekezdés: „Elszántság, politikai és morális bátorság vezérel bennünket, amikor a megváltozott világ kihívásaira a baloldali politika új megoldásait keressük.” helyett : „Elszántság és morális bátorság vezérel bennünket, amikor a megváltozott világ kihívásaira az emberek közötti szolidaritás talaján álló politika új megoldásait keressük.” 6. oldal 9. bekezdés: „A baloldaliságot nem pusztán politikaként, hanem mentalitásként, szemléletként, kultúraként értelmezzük.” helyett: „Az emberek közötti szolidaritást nem pusztán politikaként, hanem mentalitásként, szemléletként, kultúraként értelmezzük” 7. oldal 3. bekezdés: „Hisszük, hogy Magyarország jövője Európában van, és hogy az erősebb integráció alapvető nemzeti érdekünk, ezért történelmi távlatban Európai Egyesült Államokat akarunk.” helyett: „Hisszük, hogy Magyarország jövője Európában van, és hogy az erősebb integráció alapvető nemzeti érdekünk, ezért egységes, minden európai polgár által elfogadandó Európai Alkotmányt, történelmi távlatban Európai Egyesült Államokat akarunk.” 7. oldal 23. és 24. bekezdés beszúrása: „• Az igazságszolgáltatás független rendszerének helyreállítása után az tárja fel a megelőző időszak visszaéléseit. • A törvényhozó hatalom vizsgálja felül a társadalmi- és magántulajdon erkölcstelen átcsoportosítását lehetővé tevő jogszabályokat.” „• Garanciák kellenek, amelyek kizárják, hogy a magánérdek újra a közérdek fölé nőjön. • Rendbe kell tenni a pártok kampányfinanszírozását, biztosítva a teljes nyilvánosságot. • Átláthatóságot garantáló szabályokkal, független intézményekkel, a civil kontroll erősítésével kell gondoskodni a közpénzügyek ellenőrzéséről.” „• Mutassunk példát! Csak így változtathatunk a korrupciót toleráló társadalmi kultúrán.” helyett: „Személyes példamutatással változtassunk a korrupciót toleráló társadalmi kultúrán!”
Török Miklós 5. oldal 2. bekezdés: „A politikai bosszúperek pedig már a volt kommunista pártállam rosszabb korszakait idézték.” helyett : „A politikai bosszúperek pedig már a volt kommunistának nevezett pártállam rosszabb korszakait idézték.” 6. oldal 6. bekezdés: „Baloldaliak vagyunk, de nem elsősorban a hagyományos szocialista-szociáldemokrata, munkásmozgalmi, mint inkább az útkereső progresszív baloldali hagyomány folytatói.” helyett: „Elsősorban baloldali értékeket valló emberek csoportja vagyunk, de nem elsősorban a hagyományos szocialista-szociáldemokrata, munkásmozgalmi, mint inkább az útkereső progresszív baloldali hagyomány folytatói.”
8. oldal 8. bekezdés: „Kulturális értelemben nincs egész pályás letámadás, erőszakos hódítás, állami népnevelés.” helyett: „Kulturális értelemben nincs helye az egész pályás letámadásnak, erőszakos hódításnak és az állami népnevelésnek.” „És erőszakkal nem lehet megváltoztatni gondolkodást, történelemszemléletet, eszmei meggyőződést.” helyett: „Erőszakkal nem lehet megváltoztatni gondolkodást, történelemszemléletet, eszmei meggyőződést.” 12. oldal 12. bekezdés: „Budapest Fideszes vezetése nem pusztán a főváros önállóságát áldozta fel, de a vagyonát és az intézményeit is. Teljes megújulásra, újjászületésre van szükség.” Helyett: „Budapest fideszes vezetése nem
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz pusztán a főváros önállóságát áldozta fel, de a vagyonát és az intézményeit is. Teljes megújulásra, újjászületésre van szükség.” (melléknév) 14. oldal 3. bekezdés: „Demokratikus, de hatékony és erős államot akarunk, amely” helyett: „Demokratikus, hatékony és jól szervezett államot akarunk, amely” 14. oldal 14. bekezdés: „Magyarország nem olcsó gyártáskapacitású ország kíván lenni, hanem be akar kapcsolódni a negyedik ipari forradalomba.” helyett: „Magyarország nem az olcsó munkaerőt kihasználó összeszerelőüzem kíván lenni, hanem be akar kapcsolódni az új technológiák kifejlesztésén alapuló negyedik ipari forradalomba.” Továbbra is támogatni kell a multinacionális iparvállalatok, szolgáltató központok magyarországi megtelepedését; de meg kell követelni, hogy mélyebben kapcsolódjanak be a magyar gazdaság működésébe. Hozzanak létre minél kiterjedtebb beszállítói hálózatokat.” helyett: „Továbbra is támogatni kell a multinacionális iparvállalatok, szolgáltató központok magyarországi megtelepedését és el kell érni a szabályzás segítségével, hogy szervesen kapcsolódjanak be a magyar gazdaság működésébe minél kiterjedtebb beszállítói hálózatok létrehozása által.” „A munkaképes korú lakosság jelentős része életkora, képzettsége, mobilitáshiánya, egészségi állapota miatt már nem lesz képes munkavállalóként részt venni a modernizációs fordulatban. Számukra az értékteremtő munka lehetőségét főként szociális alapon kell biztosítani, az ő munkájuk eredménye a helyi közösségekben lesz érzékelhető.” Helyett: „Azon munkavállalók számára, akik valamilyen oknál fogva nem képesek részt venni a modernizáció munkaerőpiacán, olyan munkalehetőségeket ajánlunk fel, mely által a létfenntartáshoz szükséges jövedelmet érhetnek el, megtarthatják önbecsülésüket és egyben hozzájárulnak a helyi közösség jóllétéhez.” „A gyarapodásban és a munkahelyteremtésben is csak a magyar vállalkozások erősödésétől várható tartós siker.” helyett: „A gyarapodásban és a munkahelyteremtésben a Magyarországon tevékenykedő vállalkozások erősödésétől várható tartós siker. Ezt elősegítheti a patrióta gondolkodásmód terjedése, mely a szabadpiaci feltételek között is érvényesülhet.” 4.1. Felpörgetni a fejlődés motorjait „4.1.1. Tegyük hazánkat az új energia országává A megújuló energiák fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Csak az új energiák fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk
több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak Oroszországtól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát.” Helyett: „A megújuló energiaforrások fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Az új energiaforrások fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak a keletről importált energiahordozóktól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát hozná létre.” 4.1.1.1. „Egymillió napelemet és szélturbinát a háztartásokba” helyett „Hasznosítsuk otthon a természet adta erőket!” ”Származzon 2025-re energiafelhasználásunk egynegyede, 2050-ben pedig a kétharmada újenergiából: nap-, szélés geotermikus energiából, biomasszából. Ezt a magyar energiafüggetlenséget biztosító újenergia törvényben is rögzítjük.” Helyett: „Célkitűzésünk, hogy a felhasználásra kerülő energia döntő hányadát itthon állítsuk elő a napsütésből, a szél erejéből és a föld hőjének kinyerése által.” ”Az EU-s fejlesztési forrásokat koncentráltan használva újenergiák hasznosításához szükséges berendezéseket gyártó üzemeket létesítenénk a munkanélküliség által leginkább sújtott területeken. Különleges gazdasági övezeteket hozunk létre, ahol a korábbi autóipari beruházásokhoz hasonló újenergia-ipari összeszerelő üzemeket létesítünk. Ösztönözzük technológiák kidolgozását, vásárlását, illetve közös vállalatok alapítását és befektetéseket.” helyett: „Az újenergia előállítására és tárolására alkalmas eszközöket, berendezéseket hazai fejlesztésben, hazai gyártósoron és hazai munkaerőt foglalkoztatva kívánjuk létrehozni.” ”Létesüljön egymillió háztartási napelem- és szélerőmű Magyarországon! Ezt támogatási és hitelkonstrukciókkal ösztönözzük.” helyett: „Támogatási és hitelkonstrukciókkal segítjük az újenergia előállító infrastruktúra kiépítését. Megszüntetjük a berendezések termékdíját és kedvezményes forgalmiadó-kulccsal támogatjuk a beszerzést.” ”Az energiahatékonyságra mint külön energiaforrásra tekintünk. Folytatni kell ezért a panel-felújítási programot, kiterjesztve azt minden társasházra és az elektromosenergia-megtakarítás területére is. Ezzel hosszabb távon 50 százalékos rezsicsökkentés érhető el. 2025-ig a lakóépületek 25 százaléka váljon nettó energiatermelővé.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz A napelemek és szélturbinák termékdíját a kormányváltást követően eltöröljük, továbbá kezdeményezzük, hogy az Európai Unió erre a termékcsoportokra engedélyezze a 0 százalékos ÁFÁ-t.” helyett: „Kiemelten támogatjuk az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokat, a távfűtési rendszerek korszerűsítését.” ”A kis energiaigényű, jellemzően falusi otthonok energetikai felújítását a fogyasztói csoportok (szomszédság) kialakításának ösztönzésével, a közös energiatermelő beruházások támogatásával kívánjuk elősegíteni.” helyett: „A falusias jellegű lakóhelyeken közös energiatermelő létesítmények létrehozása által tesszük lehetővé az önellátást.” „Ezzel párhuzamosan nagyszabású szél- és napelem parkokat hozunk létre. Elengedhetetlen a távfűtési rendszereket korszerűsítése. A drága import tüzelőanyagok felhasználása a távfűtésben két milló ember fűtésszámláját drágítja meg jelentősen. A DK ezért támogatja az újenergiák (biomassza, geotermikus energia, hulladék-, szennyvízhő) bevonását a hőtermelésbe az energiaszámlák tartósan alacsonyan tartásához. 2018-tól a közszférában, 2020-tól a közpénzből támogatott beruházások során, 2025-től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt olajvagy gázfűtésű ingatlan.” Ezen részek elhagyását javaslom. A hazai természettudományos és műszaki felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel együttműködve, az innovációs forrásokat központosítva létrehozzuk az új energiák fejlesztésén dolgozó Magyar Energia Akadémiát: egy önálló, újenergia innovációs alapot. Újenergia kísérleti projektet indítunk, melynek keretében a kormányváltást követően egy magyarországi város öt éven belül teljesen új forrásokból fedezné energiaszükségletét. A szöveg tisztázva: 4.1.1. Tegyük hazánkat az új energia országává! A megújuló energiaforrások fejlesztése gőzerővel zajlik, még a világ legnagyobb szénhidrogén készleteivel rendelkező országaiban is. A XX. században a szenet váltotta a kőolaj és a földgáz, most a fosszilis energiahordozókat váltják a megújulók. Ez nem zöld vagy baloldali politika, hanem olyan tény és gazdasági racionalitás, amelyet minden európai kormánynak be kell látnia. A DK ezt felismerve alakítja programját. Az új energiaforrások fejlesztésével biztosíthatunk itthon megtermelt, olcsó energiát a magyar háztartásoknak és vállalkozásoknak, és így teremthetünk több tízezer új munkahelyet. A Demokratikus Koalíció gazdaság- és iparpolitikája középpontjában az Új Energia Program áll, amelyet az európai Energia Unió keretében, integráltan valósítanánk meg. Ez valódi energiafüggetlenséget biztosítana hazánknak a keletről importált energiahordozóktól, továbbá gazdasági fellendülést, iparfejlesztést és munkahelyek sokaságát hozná létre. 4.1.1.1. Hasznosítsuk otthon a természet adta erőket! - Célkitűzésünk, hogy a felhasználásra kerülő energia dön-
tő hányadát itthon állítsuk elő a napsütésből, a szél erejéből és a föld hőjének kinyerése által. - Az újenergia előállítására és tárolására alkalmas eszközöket, berendezéseket hazai fejlesztésben, hazai gyártósoron és hazai munkaerőt foglalkoztatva kívánjuk létrehozni. - Támogatási és hitelkonstrukciókkal segítjük az újenergia előállító infrastruktúra kiépítését. Megszüntetjük a berendezések termékdíját és kedvezményes forgalmiadó-kulc�csal támogatjuk a beszerzést. - Kiemelten támogatjuk az épületek energiahatékonyságát javító beruházásokat, a távfűtési rendszerek korszerűsítését. - A falusias jellegű lakóhelyeken közös energiatermelő létesítmények létrehozása által tesszük lehetővé az önellátást. - A hazai természettudományos és műszaki felsőoktatási intézményekkel, kutatóhelyekkel együttműködve, az innovációs forrásokat központosítva létrehozzuk az új energiák fejlesztésén dolgozó Magyar Energia Akadémiát: egy önálló, újenergia innovációs alapot. - Újenergia kísérleti projektet indítunk, melynek keretében a kormányváltást követően egy magyarországi város öt éven belül teljesen új forrásokból fedezné energiaszükségletét. _______________________________________________ Varga László Észrevételek, javaslatok a Program tervezethez A program tervezet jelenlegi formájában és tartalmában magán viseli a kidolgozásában résztvevő szekciók és az egyes szekciókban közreműködő szakértők különböző szintű ismeret anyagát. Ennek egyenes következménye, hogy a címoldallal együtt 46 oldal terjedelmű anyag egyes fejezetei túlzottan aprólékos, szükségtelen részletekben elveszők, míg mások csak jelzésszerűek, a követni szándékozott célok megnevezésén is alig mennek túl. Érezni, hogy az egyes fejezetek, alfejezetek kidolgozói apait, anyait igyekeztek a program tervezetben megjeleníteni. Egy átlagos állampolgár számára is szinte lehetetlen átfogni ezt a terjedelmes anyagot, szükséges lenne egy közérthetőbb, tömörebb, legfeljebb 10 – 12 oldalas tájékoztató anyag készítése amit nem csak elektronikus úton, hanem nyomtatott formában is el lehet juttatni a párttagság széles tömegeihez, a szimpatizánsokhoz, majd a program elfogadása után az ország lakosságához. Itt elsősorban azokra kellene gondolni akik nem rendelkeznek internetes elérhetőséggel. A politikai program talán legfontosabb részének kellene lennie a gazdaság politikának. Ez hívatott ugyanis megteremteni mindazokat a feltételeket amelyek a „Sokak Magyarországa” társadalom politikai célkitűzéseinek megvalósításához szükségesek. A gazdaságpolitika és azon belül
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz különösen a közlekedés azonban ”szegény rokon” marad a programon belül. Abban az országban ahol gróf Széchenyi István, Baross Gábor európai szintű közlekedés politikát fogalmazott meg, majd a második világháború pusztításainak helyreállítását követően az egymást követő kormányok – rendszer váltás előtt és után – mindig kiemelt figyelemben részesítették a közlekedés politikát, az infrastruktúra fejlesztését, ott a Program a 4.1.4 Korszerű közlekedés alfejezeten belül 17 sorban „elintézi” ezt a területet. Ezen a kurta szövegen belül is mindössze egyetlen mondat ami direkt formában érinti a közlekedést - „Támogatjuk a tömegközlekedés igénybevételét, a P+R parkolók létesítését, folytatjuk a kerékpárutak építését, támogatjuk a városi kerékpározást.” A többi szövegrész elsősorban iparpolitika, gépjármű gyártás és fejlesztés. Még a 4.1.5.Megújuló turizmus alfejezet is többet foglalkozik ennél a közlekedés egyes területeivel. Az 1.17. Modern Budapestet – alfejezet is mindössze annyit tartalmaz a közlekedésről hogy „Kiszámíthatóan, tisztességesen kell működtetni…. Budapest és az agglomeráció mobilitását biztosító közösségi közlekedést, amelynek finanszírozása állami részvételt igényel.” A közlekedést a rendszer szemlélet jellemzi, ami a közlekedéshordozók tudatos munkamegosztásán, a hálózat fejlesztésen keresztül biztosítja a közösségi és az egyéni közlekedés, a személy és árufuvarozás működését. Ennek a Programban nyoma sincs. Egy helyen, összefoglalva, világosan megfogalmazva – a 4.1.4 Korszerű közlekedés alfejezetben – jelenjenek meg az EU-s és egyéb nemzetközi kötelezettségeinkből eredő hálózatfejlesztések, az egyes országos közlekedési ágazatok /vasúti, közúti, vízi, légi/ a városi/helyi tömegközlekedés és hálózatai fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos elgondolások. Itt kellene szerepelnie a tarifa elképzeléseknek, az útdíj rendszer esetleges megváltoztatásával kapcsolatos elgondolásoknak is. A közlekedés az ország valamennyi állampolgárát közvetlenül érinti ezért a Program a megfelelő fontossággal kezelje ezt a témakört. _______________________________________________ Újhelyi Gabriella Hozzászólás a Sokak Magyarországa program-javaslathoz A bevezető részekhez Az elején meg kellene mondani, hogy ez a párt hosszú távra szóló programja, nem választási program, hanem annak a megalapozására szolgáló vitaanyag. A 4-6 oldalhoz: Valóban olyan sikeres volt-e a gazdasági rendszer átalakítása? A nem megfelelően átgondolt privatizáció és a felelőtlen kárpótlás nyomán nemcsak a tervgazdálkodás, hanem a gazdaság, az ipar és a mezőgazdaság is nagy-
részt összeomlott. A későbbi részekben megfogalmazásra került változtatások feltétele a gazdaság rendbehozása, az ország jövedelmi helyzetének javítása, de ennek anyagi forrásai (honnan lesznek új beruházások) nincsenek kellően kifejtve. A köztársaság bukása c. fejezet egyes megállapításai a sikerekről és a veszteségekről egymásnak ellentmondanak. Az 1910-es és 14-es választási bukás okai közül kimaradt a Fidesz professzionálisan alkalmazott propagandája. Pl. a részben a valóban elkövetett, de nagyrészt az állított hibákra alapozott rágalmaknak sokan felültek az előző kormány hívei közül is, köztük azonban olyanok is, akik saját érdekeikkel ellentétesnek tartották a tervezett (és aztán megakadályozott) reformokat. Az elemzők, politológusok, újságírók stb. által sokat hangoztatott „érted haragszom, nem ellened” jelszó félrevitt. Elmaradt az elért eredmények ismertetése, ebben a gazdasági válságnak is része volt. Egyre többeket hódított meg a gyűlöletkeltés, a kirekesztés. A jelenlegi helyzettel kapcsolatban jobban kellene elemezni a migráció hatását és várható alakulását. Azonosságunk meghatározásával egyetértek, hangsúlyozottabban térhetnénk ki azonban hazafiságunk kérdésére. A Fidesz a Horthy-érából vette át és továbbfejleszti azt a hazugságot, hogy a baloldal „rárontott a nemzetére”. Pedig pl. 19-ben a baloldal fegyverrel is védte az országot, Horthy pedig fehér lován a románokkal lovagolt be Budapestre, majd pusztító háborúba vitt. Ma az ország érdeke, nem pedig hazaárulás az európai összefogás, ez világos. Azon azonban elgondolkodnék, hogy helytálló-e még Kelet és Nyugat ilyen szembeállítása. Japán, Dél-Korea stb. Kelet-e, míg Kuba pl. Nyugat? A gondolat, persze, érthető, de igazságos-e így? Nagyon kívánatos az egyesült Európa, de ahogy minden, bármely állampolgárságú demokratával, úgy minden demokratikus országgal is együtt kell működnünk (nem csak az európaiakkal 7.old). Az Új köztársaságot fejezethez Megfelelő-e a maffiaállam megnevezés? Hogyan kell értelmezni a maximális kárpótlást? Anyagilag is lehetséges-e? (1.2) A megoldások olyanok legyenek, amelyeket az ország valamennyi lakosa magáénak érez (1.3) A megvédendő alapvető jogok felsorolásában nem tenném az első helyre a melegek jogait, bár természetesen említeni kell, de így azonnal kifogásokat támasztanának ellene. Viszont ide tartozna a nők jogainak összefoglalása, ami később több helyen is, ismételten szerepel (1.6) Az összeférhetetlenségi szabályok között megemlíteném a parlamenti képviselők nyugdíját is (1.8). A tönkretett gazdaság felszabadítása, a gazdaságpolitikai fordulat megalapozása kulcsfontosságú a következő időszakban. Nem értek hozzá, nem tudom, hogyan, de úgy érzem, ennek megvalósítását a program kevéssé részletezi. Néhány kisebb-nagyobb megjegyzésem mégis lenne: A most munkaképes korú lakosság nem tud majd részt venni a reformokban (3.3). A jelző kihagyása visszariasztó, a változtatások lehetőségét is a késői jövőre teszi. Az adózás tervezett szabályozása nem teljesen érthető
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz (3.2.2). Kérdéseim: Hogyan fizeti az áfát vásárlása után a fogyasztó? Megvalósítható-e, mindent elláthat-e az Adóügyi Szolgálat? A paksi erőmű építését természetesen azonnal le kell állítani, de milyen költségekkel jár majd ez, felvettünk-e már hitelt, és a már felvett összegeket hogyan törlesztjük? Az innováció és a kutatás-fejlesztés feltétlenül szükséges, de említeni kellene az alapkutatások szerepét, segítését is, ami a társadalmi fejlődéshez elengedhetetlen. A turizmusról szóló részből kimaradt, hogy mi a szándékunk a Városligettel (4.1.5). A 4.1.6. alfejezet tartalmát el lehetne osztani az alapjogokkal és az igazságosabb társadalommal foglalkozó részekhez, hogy ezt az ismétlést elkerüljük. A mezőgazdaságról szóló fejezet (4.3) az egyetlen, amely kiutat keres a most kialakuló feudalisztikus (maffia?) tulajdonviszonyokból, ez csaknem kimarad a gazdaság más területeivel kapcsolatban. Itt viszont hiányolom az új tudományos eredmények, a gén- és más korszerű technológiák említését, ami a jövőben feltétlenül szükséges lesz. A jóléti fordulat (5.1) tervezésében előbbre sorolnám, a munka és a jövedelem biztosítása mellé, az alapszolgáltatások közé a lakhatás támogatását. Ez a későbbi kifejtésben szerepel, de ha már kiemelünk egyes pontokat (itt ezért is vannak az ismétlődések), akkor ez feltétlenül ide tartozik. A nőpolitikról szólva (5.) meg kellene említeni, hogy minden akadály ellenére a közép- és felsőoktatásban magas a nők aránya. Annál inkább disszonáns, hogy a magas képzettségű és jól teljesítő nők elismerése elmarad a férfiakétól mind a bérezés, mind a vezetésbe való bevonás terén. Az egészségügyi fejezetből (8) kimaradt két jelentős kérdéssel kapcsolatos megoldási javaslat: a hálapénzé és a magánorvosi ellátás jelenlegi rendszeréé. Legalább a 10. fejezetben – Biztonságot a változó világban – részletesebben kellene szólni a menekültválság jelenlegi problémáiról és várható alakulásáról. Ajánlat: A szerkesztés, összehangolás (pl. a kell és a feltételes mód váltakozásából választani), a kimaradások pótlása és a különböző szempontok szerinti elemzés miatt megjelenő téma- és megfogalmazásbeli ismétlődések kihagyása nagyon felelősségteljes, áttekintést és sok szaktudást igénylő munka, amiben természetesen nem tudom vállalni a részvételt. Azt azonban szívesen megteszem, ha megbíznak bennem és felkérnek rá, hogy az előálló kész anyagban a gépi szerkesztés miatt óhatatlanul előforduló nyelvtani és helyesírási hibákat, elütéseket javítsam – persze nem egyedül, hanem másokkal együttműködve. _______________________________________________ Tompa János Tisztelt Szerkesztők! A lányom 6 éve van GYESEN-GYEDEN képzettsége építőmérnök. Ez idő alatt sSzerette volna általános és szakmai
tudását tovább fejleszteni. Sajnos a lehetőségek igen drágák. Egy négy féléves szakmérnöki képzés több mint 1 millióba kerül. Még egyszerűbb szakmai vagy nyelvi továbbképző tanfolyamok ára is több százezer Ft. Javaslom, hogy a 5.4.2. -ba kerüljön be, tartalmilag egy hasonló szöveg: „Támogatjuk, hogy az állam dolgozzon ki egy működő rendszert és anyagilag is segítse a GYESEN-GYEDEN lévő szülők szakmai, nyelvi képzését, továbbképzését, hogy ne maradjanak le és ne kerüljenek hátrányba a munkaerő piaci visszatérés után.” dr Tompa János _______________________________________________ Palotás Imre Javaslatok a DK program tervezetéhez Kezdem egy általános technikai észrevétellel: A program sok helyen tartalmaz pontokba szedett felsorolásokat. A pontok száma esetenként igen sok. Erre hivatkozni szinte képtelenség. Javaslom, hogy a végleges változatban a felsorolások számokkal legyenek jelezve, ami nagyon megkönnyítené a rájuk történő hivatkozást. 6. oldal: - Kik vagyunk, 7. pont: „Társadalompolitikai elképzeléseink baloldaliak: egyenlősítők, szolidárisak, befogadók.”. Nem igaz, hogy egyenlősítők vagyunk. Nem akarunk senkit egyenlősíteni. Ellenben fontosnak tartjuk az esélyegyenlőséget. Javaslom a szöveget a következőre módosítani: „Társadalompolitikai elképzeléseink baloldaliak: Az esélyegyenlőséget, szolidaritást, és a befogadást tekintjük alapértékeinknek.” 9. oldal: - 1.5. Közvetlen részvételt a döntésekben, 5. pont: „A köztársaság elnökét az Országgyűlés minősített többséggel válassza meg, … vagy a nép közvetlenül válasszon.”. A köztársasági elnök közvetlen választásának felvetését most javaslom elhagyni. Átgondolásához, és esetleges programba iktatásához alapos párton belüli vitasorozatra lenne szükség. Bonyolult alkotmányossági aggályokat vet fel, amelyet egyszer már megvitatott a társadalom, a népszavazás akkor eldöntötte a kérdést, majd egy – igaz, nyár közepén - megismételt népszavazást sem támogatta. Nem szerencsés újra megnyitni ezt a vitát. Most csak egy gondolat a vitához: A közvetlenül megválasztott elnök nem lehet gyenge, mert akkor mi értelme van közvetlenül megválasztani. De nem lehet erős sem, mert akkor a parlamenti rendszert kell meggyengíteni, hogy igazodjon az erős elnökhöz. - 1.6. Alapvető jogok védelme: A fejezet az általános megfogalmazást követően tartalmaz 3 konkrét pon-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz tot. Ez rendkívül kevés. Javaslom, hogy vagy bővítsük ki a felsorolást azokkal az alkotmányos jogokkal, amik ezeken túl hiányoznak az Alaptörvényből, vagy hagyjuk el a felsorolást. Amennyiben viszont marad a felsorolás, akkor a 3 pontot éppen fordított sorrendbe kell tenni. első legyen a társadalmi igazságosság, második a szabad vallásgyakorlás és a harmadik a szexuális identitás védelme. - 1.7. Tisztességes választási rendszert: A nők arányának növelése a politikai életben nagyon fontos, támogatandó cél. Ugyanakkor a női kvóta véleményem szerint nem megfelelő, de legalábbis vitatható technika. Nem véletlen, hogy a pártunkon belüli választásnál sem alkalmazzuk. Javaslom, hogy a programban a nők politikai életben való részvételi arányának növelését szerepeltessük, de a növelés technikai kivitelezésére később térjünk vissza. A kvótára pedig akkor, ha már párton belül alkalmaztuk. Ugyanez érvényes a 30. oldalon lévő 5.6.5. pontra is, ahol ismét felvetődik a javaslat.. - Ugyanitt „Az önkormányzati választásokon is az arányosabb választási rendszerhez indokolt visszatérni.” gondolatot javaslom kiegészíteni azzal, hogy az önkormányzati munka alapjait érintő legfontosabb kérdésekben kerüljön be a szabályozásba egy kétharmados, vagy más, de a jelenleginél szigorúbb szabályozás. Pillanatnyilag ugyanis a megválasztott képviselők több mint felének szavazata elegendő például az SzMSz, azaz a helyi rendszer teljes átírásához. Csak egy példa: Van olyan önkormányzat (pl. Belváros), ahol megszüntették a frakciók létrehozásának lehetőségét azok jogosítványaival együtt. Ezt sok helyen meg tudná akadályozni egy szigorúbb szavazati arány előírása. 10. oldal: - 1.9. Független és cselekvőképes Alkotmánybíróságot: Javaslom itt szerepeltetni az alkotmánybírók politikai tevékenységének és párttagságának egyértelmű tilalmát, valamint azt, hogy a kinevezése előtti 15 (esetleg 10 vagy csak 5) éven belül végzett politikai tevékenység, illetve párttagság legyen akadálya a kinevezésnek. A korábbi pártkötődés már Bihari Mihály esetében is aggályos volt, de a Fidesz jelenlegi gyakorlata különösen elfogadhatatlan, amikor a parlamenti képviselőiket ültetik át alkotmánybírói székbe. - A következő pontokban szereplő bírák, ombudsmanok és ügyészek vonatkozásában (esetleg még a jegybank elnöke és helyettesei esetében?) is javaslom szerepeltetni a politikai tevékenység és párttagság tilalmát, továbbá, hogy a kinevezést megelőző időszakban végzett politikai tevékenység itt is jelentse akadályát a kinevezésnek. Itt talán már rövidebb időszak is elegendő lehetne, mondjuk 5 év) 14. oldal: - 3.1. Modernizációs fordulatot: „Demokratikus, de hatékony és erős államot akarunk, amely…” És itt egy felsorolás következik, amelynek minden pontjával egyetértek, de javaslom kiegészíteni egy ponttal: „tiszteli a magántulajdont”
15. oldal: - 3.2.3. Könnyebb vállalkozási feltételeket 2. pont: A cégalapítás, illetve a cégbírósági iratok benyújtása és módosítása illetékének eltörlését nem kellene ígérnünk. Ezekkel a hatóságnak dolga van, nem is kevés, úgyhogy ezek áthárítása a hatóságra, illetve az azt fenntartó önkormányzatokra nem indokolt. Nem ezen a módon kell támogatni a vállalkozásokat. Javaslom ezt a pontot törölni. 16. oldal: - 3.3.3. Méltányosabb adózást 2. pont: „…megszüntetjük az internet ÁFA-terhét.”. Az ÁFA elengedése még az olyan fontos célok esetében sem helyes, mint az internet. Nem is beszélve arról, hogy legalább ennyire „indokolt” ÁFA elengedési célterületet százával lehetne sorolni az egészségügy, az oktatás, a sport stb. területéről. Javaslom elhagyni. Vannak más eszközök az internetes kultúra terjesztésére és olcsóbbá tételére. Sőt ez a dokumentum is tartalmaz valóban elfogadható megoldást a 18. oldalon: „Minimum internetszolgáltatást garantálunk minden magyar háztartásban, amelyhez az alapszintű szélessávú internet-hozzáférést is mindenkinek ingyenessé tennénk 2025-re.”. Az alapszintű szolgáltatás ingyenesség tétele elfogadható megoldás, ellentétben az ÁFA elengedésével, amely az energiahordozókhoz hasonlóan ebben az esetben is többet fogyasztókat, azaz a magasabb jövedelműeket segítené. 17. oldal: - 4.1.1. Tegyük hazánkat az új energia országává: Ez az új energia kifejezés később még többször is előfordul. Ráadásul esetenként egy szóba írva: újenergia. Javaslom, hogy ne használjuk ezt a szót. Hiszen az energiák nem újak, hanem megújulók. És a következő oldalon már vis�sza is tér a szöveg - helyesen - erre a kifejezésre, de aztán később több helyen ismét megjelenik. Javaslom, hogy maradjunk a magújuló energia kifejezésnél a teljes szövegben. 18. oldal: - 4.1.2. Digitális Magyarországot: 4. pont: „...A közelmúltbeli eseményekből tanulva a DK törvényben garantálja az internet adóztatásának tilalmát...”. Javaslom ezt a pontot teljes egészében törölni. A második feléről – ÁFA eltörlés – már a 3.3.3. fejezet kapcsán már írtam. A szöveg első felével kapcsolatban pedig felhívom a figyelmeteket arra, hogy „a közelmúltbeli események” során a tüntetők nem az internet jelenlegi adótartalma ellen tiltakoztak, hanem egyfajta különadó terve ellen, amely közvetlenül az internet fogyasztóit sújtotta volna. Ne adjunk rossz választ erre a helyzetre. Ne használjuk olyan célra az adórendszert, amire az nem való. Ne adómentes legyen az internet, hanem az állam vállalja át az alapszintű hozzáférés költségeit, ahogy az 5.1.4. fejezetben ez le van írva. De aki szupergyors letöltéssel napi több tucat filmet tölt le, és ad el, az fizessen, és adózzon a többlet internet használata után. Őt felesleges az adórendszerrel támogatni. - Ugyanitt a 8. pont szól a roaming díjak azonnali kivezetéséről. Ismereteim szerint ez már nagyobbrészt megtörtént. És egyébként sem nemzetállami hatáskör a ma divatos szóhasználat szerint, így ne tegyük ígéret for-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz májában a program részévé. Javaslom törölni. - Ugyanitt a 10. pont szerint: „...kezdeményezzük a tízujjas gépelés oktatásának bevezetését.”. Nem vagyok biztos benne, hogy ezt pártprogram szintjén fel kellene vállalni. Én megkérdeznék erről a témáról szakértőket, mielőtt meghirdetjük. Javaslom elhagyni. 21. oldal: - 4.1.6. Perspektívát a fiataloknak és a nőknek: 1. pont: „Növelni kívánjuk a fiatalok és a nők foglalkoztatási arányát.” Ez méltatlan az idősebbekkel szemben. Ma 50 év felett az elhelyezkedés a magas szakképzettség ellenére is úgyszólván lehetetlen. Ennek javítási szándéka nem maradhatna ki a programból. Javaslom meggondolni az 50 év felettiek szerepeltetését ebben a pontban. Megjegyzés: Később van erre egy egyszavas utalás az 5.2 pont első bekezdésében. A részletekre vonatkozóan nincs javaslat ott sem. Javaslom ott ennek önálló pontként történő megjelenítését.
a forrásanyagba itt felesleges sortörés került. Ugyanitt: Az egyezmény előírásait át kel ültetni… 30. oldal: Elfogadhatalan, hogy a társdalom többségét alkotó nők… 34. oldal: A „röghöz kötés” intéznménye 35. oldal: külföli csereprogramokban… 37. oldal: régionális önkormányzatok… 39. oldal: rendkívűl (rövid ü kell), majd: ökölógiai…
A fentieken túl van egy a lényeget nem érintő, szóhasználati észrevétel, amely véleményem szerint azért zavaró:
A Köztársaság bukása
6. oldal: - Kiszabadulni a történelem fogságából c. fejezet első mondata: „Nem vagyunk történelmi traumaközösség.”. Ez a „traumaközösség” szó borzasztóan hangzik akkor is, ha tagadjuk. Ráadásul ez a mondat felesleges is, mert később sokkal jobban fogalmazzuk meg: „Nem a tragikus múltunkkal viaskodunk”. Javaslom átfogalmazni. Pl.: Politikánk alapja nem a múltba tekintés. Végül az anyag átolvasása során találtam néhány nyilvánvaló elütést. Ezt ne tekintsétek szőrszálhasogatásnak, de úgy gondolom, hogy segítek azzal, ha ezeket felsorolom, és a kész anyagba már nem kerülnek be: 3. oldal: felsőoktást, Ugyanitt a 6. ponttól kezdődően a tartalomjegyzék oldalszámozása eggyel elcsúszott, azaz a 31. oldal helyett 32 szerepel a tartalomjegyzékben és így tovább. 6. oldal: nem okozotak csalódást, majd: Elszántság, poltikai és morális bátorság 11. oldal: tekintehető 13. oldal: A fenntartása fordított pénzösszeget…(helyesen: fenntartásra) 16. oldal: hibázáa 17. oldal: iparfejlesztlést, majd: két milló ember 18. oldal: élettartatamának meghosszbítását… 20. oldal: óvódai…, majd: …szorosabb intergációját… 22. oldal: Ezek finanszírozásását…, majd: környzettudatos… 23. oldal: ambíciózusabb…(helyesen: ambiciózusabb) 24. oldal: az első 2 m2 ivóvizet (helyesen: 2 m3) 26. oldal: bevezetéssük…, majd: Megtartjuk az öngoskodást…, majd: házi segítségnyújtás és –gondozás (a kötőjel felesleges) 29. oldal: Azonnal ratifikálni kell • az isztambuli egyezményt,…Ez nem két külön pont, csak
Budapest, 2016. január 19. Palotás Imre elnökségi tag Budapest, 1. Választókerület _______________________________________________ Vadasi György
A szöveg alapján az Olvasónak az a benyomása támad, mintha Magyarországon a rendszerváltás után a fideszen kívül egyetlen párt sem fejtett volna ki politikai aktivitást. Ez persze lehet, hogy így is van, utólag visszagondolva az akkor történtekre. Az elemzés elkeni a „nemzeti-keresztény” jobboldal felelősségét, azt kvázi egyenlően, vagy legalábbis differenciálatlanul megosztva „Az egymást követő kormányok” között. Ez súlyos politikai hiba, legalább annyira súlyos, mint az, hogy elkeni a szocik és az SZDSZ felelősségét abban, hogy képtelenek voltak tömegbázisukat karbantartani és politikailag aktivizálni (erről egyébként szintén nem esik szó). A rendszerváltás utáni időszak elemzésének feltétlenül tartalmaznia kell, hogy a „nemzeti-keresztény” jobboldal születésétől kezdve a két világháború közötti Magyarország társadalmi viszonyainak a restaurációját célozta meg, és ennek a folyamatnak a fidesz-rezsim csak a logikus betetőzése (a baloldal meg szeppenten pislogva asszisztált hozzá). A köztársaság-párti erők kétségtelenül súlyosan felelősek a politikai és morális züllés kiteljesedésében (és ebben nem sorolnám őket a „második helyre” a fidesz után), de legnagyobb hibájuk nem ez volt, hanem az, hogy képtelenek voltak a modern, nyugatias, republikánus Magyarország vízióját hitelesen, közérthetően, a „történelmi Magyarország” hamis nosztalgiájával hatásosan szembeállítva képviselni. Máskülönben nehezen értelmezhető az a tény, hogy népünk a fidesz romlottságát látható közönnyel veszi tudomásul. A köztársaság-párti magyar politika megfelelően színvonalas reprezentációjára („imidzsére”) egyébként a mai napig nincs megoldás, ami egyik alapvető oka annak, hogy a politikai képviseletüket kereső középrétegek nem tartják alkalmasnak az alkotmányos ellenzék egzisztáló pártjait politikai képviseletükre. De erre nem valami Ron Werber-féle imidzsjavító tortúra kitalálása lenne a válasz; a megfelelő kép hiányát alapvetően nem a kép pingálásával kell kezelni, hanem a modell átfazonírozásával. Majd ha jó lesz a modell, akkor a kép is úgy fog sikerülni, ahogy kell.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Észrevételeim a DK „Sokak Magyarországa” programhoz A program címe azt sugallja, hogy félünk az „Európa” szót meghagyni a címében. Miért? Mi európai Magyarországot akarunk továbbra is, és ezt a program címében is vállalni kell . Nem szabad megfutamodni, csak azért mert ma ezt nem szokták hangsúlyozni! Lehetne pl. Sokak európai Magyarországa, vagy Európai Magyarországot a többségnek, stb. a cím. Ugyanakkor az anyag több pontjában szerepelteti, és nagyon is ragaszkodik az európai normákhoz. Emiatt sem érthető ez a változtatás. 1.1 ponthoz Korábban és többször is arról volt szó, hogy az Alaptörvényt kell eltörölni, mert ez nem Alkotmány ( a nevében sem), és a rendelkezései összessége alkalmatlan. Nincs értelme a javítgatásoknak! Addig azonban, míg az új Alkotmány el nem készül – ez hosszú, akár másfél éves – folyamat, vissza kell állítani az 1989-es Alkotmányt. Hiányolom, hogy az Alkotmány Bíróság feloszlatását, és új választását demokratikus eszközökkel, nem tartalmazza ez a rész, holott ők az Alaptörvényre felesküdött, és a fidesz szája íze szerint működő, pártkatonák. 1.7. ponthoz Nem javaslom a női kvóta támogatását, mert ez egy fordított diszkrimináció. Nő is csak akkor kerüljön a törvényhozásba, ha arra érdemes, ne azért, mert nő! Azzal együtt, hogy lehetőséget kell adni, akár segíteni kell azokat a nőket, akik alkalmasak a feladatokra. A kvóta csak játék a számokkal. 1.17. ponthoz „A főváros nem pusztán a kerületi önkormányzatok ös�szessége”, hanem egységes főváros. Akkor célul kéne tűzni, hogy az összes termelődő iparűzési adóval a főváros gazdálkodhasson – a kerületek vezetőivel együtt -, és nem 23 önálló kiskirályság. Így nem fordulhatnának elő, hogy felesleges presztízsberuházásra költ az egyik kerület, míg a másik az alapvető és nélkülönözhetetlen kiadások fedezetét sem tudja előteremteni. Így lehetne a feltételeit megteremteni a prioritások kiadásainak (közlekedés,stb.) Hiányolom, hogy nem tartalmazza az anyag a Ferihegyi reptér- Belváros összeköttetését megoldó kötöttpályás közlekedést. (pl. a Metró vonalának meghosszabbítását) 3.3. ponthoz „Olyan országot akarunk, ahol adót fizetni…. méltó polgári erény.” Ez csak úgy érhető el, ha tudja a polgár, hogy a beszedett adó miért kell, mire fordítják. Még mindig, 26 évvel a rendszerváltás után sem tudatosult a többségben. Tehát, tájékoztatók sokaságára volna szükség. És igen, tanítani is az iskolákban, már a felső tagozatosoknak!
3.3.3 ponthoz „Megvizsgáljuk az egykulcsos adó fenntarthatóságát”. Mi indokolja a visszalépést a korábbi véleményünktől, melyben a többkulcsos adórendszert támogattuk az SZJA esetén? Sok olyan szociális elemet tartalmaz a költségvetési rész, amely igenis feltételezné az adóbevételi oldal megemelését, például a többkulcsos adózással! 4.1.4 ponthoz Az elektromos autók használatának ösztönzésénél nevetséges a „buszsáv használatának engedélyezése”, és ellentmond a „Támogatjuk a tömegközlekedést…” utolsó pontnak is. 4.2. ponthoz Kiemelt céljaink első sorában az anyag egy abszolút lehetetlen célt tűz ki: „a kis- és középvállalkozások….nemzetközileg versenyképes beszállítói képességet eredményező fejlesztése”. Aki látott már közelről kisvállalkozást, és tudja, hogy hogyan működik, mik a feltételei a jelzett „beszállítói” képességnek, az nem ír le ilyet. Javaslom, hogy a kisvállalkozásokat hagyjuk ki ebből a részből. 5.1. ponthoz A „Jóléti fordulat” pontjait végignézve, az a véleményem, hogy az MSZP mind a 10 ujját megnyalná, ha ilyenek szerepelnének az ő programjukban! Úgy tűnik, mi is csak ígérgetni tudunk, de, hogy miből teremtjük elő a fedezetet, azt nem soroljuk fel, így eléggé hihetetlen a megvalósíthatósága. 5.1.4. ponthoz „Alapszolgáltatást mindenkinek” szlogen nagyon jól hangzik, de nem biztos, hogy ez nálunk megvalósítható. (Fedezet, fedezet !!!) Még az igen fejlett jóléti állam, Svédország is visszavett a korábban hasonlóan ingyenes szolgáltatásokból, mert nem győzte! Most csak a vízszolgáltatás ingyenes, de már tervezik a megszűntetését. 5.4.1. ponthoz A feltételhez kötött családi minimál jövedelem ugyancsak „ígéret”. A „bevezetnénk” helyett javaslom, hogy inkább a „megvizsgáljuk annak a lehetőségét..” formulát használjuk. talán előbb meg kéne várni, hogy a világ „boldogabb” felén vezessenek be valami hasonlót, és annak a tapasztalatait használjuk fel. 6.1.5. ponthoz Egyetértek azzal, hogy a „politikai nevelést” ne támogassuk, de bele kéne venni a társadalmi tudatosságra „nevelés” hasznosságát. Már az általános iskolák felső tagozatán tanulókat meg kellene ismertetni azzal, hogy hogyan működik az állam, az adórendszer, stb. , hogy miért kell adót fizetni, és azt mire használja az állam. Hogy hogyan működik a demokrácia, miért kell a választásokon részt venni, és az mire jó, stb. Nem új, külön tantárgyi formára gondolok, de van más megoldás is.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 8.ponthoz Korábban többször téma volt, hogy a feleslegesen sok kórházat fenntartó rendszer helyett, korszerűen felszerelt központi kórházakat működtessünk. Ez teljesen hiányzik az anyagból, mintha félnénk megemlíteni, hogy csak ez lehet a jövő.
Felvetődött, hogy a program nem tartalmazza, hogy a DKP milyen taktikai és stratégiai közvélemény formáló lépésekkel tervezi maga mögé állítani a választókat. Valóban kell ilyen munkaterv program, de – szerintem – ez nem a jelen programba tartozó témakör.
A megbeszélésen hallottunk a Program súlyponti tételeiről, a sarkalatos elvekről és célokról. Ennek kapcsán a részvételi demokrácia érvényesítéséről a DKP tervezett új állami politikájában és kialakítandó közéleti politikai Karda Mária társadalmi szellemiségében. Ez ugyan egybecseng azok 2016-01-19 nak a civil mozgalmaknak a szlogenjével, melyek elvetik Bp.03. vk. a „pártpolitikát” és a pártok helyébe „társadalmi mozgalmakat, szervezeteket” állítanának, viszont mi tudjuk, hogy _______________________________________________ a közigazgatás és a választott szervek jogalkotó munkája bizonyos jogbiztonságot és következetességet kíván. A „részvételi demokráciáról” még annyit, hogy – szerinPolgár Iván tem – a DKP-nek még sok belső szervezeti problémát kell megoldani ahhoz, hogy a DK-ban érvényesüljön a részvéDK XIII ker [7.vk.] alapszervezet teli demokrácia, hogy élőbb informális és munkakapcsolat legyen a vezetőség és a tagság között. A fentebb vitatott 2016 I. 19. „beszélgetés a DKP Programjáról” gyűlésen el- program elkészülése sajnos az ellenkezőjét tükrözi. 2014mondott véleményem. ben kezdődött a szak-kabinetek felállítása, és 2015 tavaszára sikerült (részben) létrehozni azokat. A kabinetek egy Az anyag terjedelme: Indokolatlan a 40 oldal. Ez felesleges része (pl. a gazdaságpolitikai, a fenntartható fejlődés, …) ismétlésekből adódik (nemcsak duplázás, de triplázások azonban nem működött. Az anyagokat egy szűkebb csosora, még negyedszeri említés is előfordul). Ez nem szolport kamarilla munkával készítette el, megvitatás nélkül. gálja a fontos részek kiemelését, sokkal inkább az anyag Szerintem sokkal jobb anyagok készülhettek volna, ha a elolvasásának, megértésének nehezítését. Az anyag reáliszak-kabinetek folyamatosan működtek volna. san 16-18 oldal. Így a médiának és a laikus olvasóknak is befogadható lenne. EGYÉB a megbeszélésen el nem mondott véleményeim: Az anyag tartalmi jellege: Az anyag nem kiérlelt célkitűzéHelyesen az anyag elején felvázolták helyzetünket, így az sek összeállítása, inkább jó szándékú vágyak és ötletek európai környezetet is. Szerintem idetartozik a KÜLPOLIgyűjteménye. A helyes cím „Program” helyett „Gondolatok TIKA. Továbbá: a külpolitika részben helytelenítem, hogy (alapvetések) a DKP programjához” lehetne. Az anyag felépítése, rendszerezése: Rengeteg kitűnő gon- az anyag az USA-t és Európát szinte egyként kezeli. Nem dolat válik közhellyé, laposodik el, vész bele a másod-, biztos, hogy ez a jövőben a mai szinten és minden szálon így marad, és az EU Közösségnek nem lesznek külön érdeharmad-rendű fontossági körbe tartozó részletekbe. Helyes az a felépítés, hogy minden téma elején fel van kei és politikája. Helyesen ki kell fejezni, hogy más a viszovázolva maga a feladat és a jelen helyzet bírálata, utána nyunk Európával és az USA-val. Az elsőnek tagjai akarunk pontokba szedve a tervezett intézkedések. Ezt viszont kö- lenni, a másodikkal jó kapcsolatokat kívánunk ápolni. A vetkezetesen kell alkalmazni, és nem célokat és terveket NATO szervezete is változhat, ha az EU saját kontinentális hadsereget hoz létre. (A migráns kérdés ezt felvetette, belekeverni már a helyzetrajzba. Megfontolásra javasolnám a rendszerezés alapelvének a mert nem minden megoldható NATO keretek közt). A szociális, oktatási, egészségügyi témakörökben a GDP illetve a költségvetés szerkezetének követését. A gazdaság fellendítése, a piaci viszonyok javítása, az szerkesztők nagyon sok témában a támogatásokat, segéadószabályozás témáknál érzékeltetni kellene, hogy ezek lyeket, más – egyéneket érintő – döntéseket bizottságokra, alapján milyen GDP trendek várhatók, és hogyan alakul- szakértő testületekre, kuratóriumokra bíznák. Ez a kérdéhatna a költségvetés bevételi (források) oldala. (Ez külö- sek megkerülése, ami jogbizonytalanságot, a jogalkalmanösen fontos a költségvetést terhelő támogatások köré- zás egységességének kételyét veti fel. MERT: kik és hogyan ben, ahol látni kell, milyen bevételi eredmények várhatók választják ki a bizottságok tagjait, a szakértőket; kik ellenőrzik, hogy a nyílt korrupció mellett a „szocialista kapcsoterhek és kiadások vállalásával.) Az állam terheit jelentő oktatás, egészségügy, szociális latok” is ki legyenek zárva, végül miből fizetik ezt a renkiadások, és maga az államigazgatás témáknál szembe- geteg kuratóriumot (költségvetés!). Ezek másodpénzeket állítható a jelenlegi ráfordítás (Költségvetési %, GDP %) és jelentenek, mint az igazgatósági tagságok. Tessék rendes a DKP javasolta rendszerben a tervezett (remélhető) ráfor- jogalkotást végezni, egységes jogalkalmazást biztosítani, és ehhez világos alapelveket megfogalmazni. dítások. A többi programpontnál nem találtam számomra kifogásolható részt.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Nagy Lajos Vélemény, javaslat a Sokak Magyarországa című vitaanyaghoz Vélemény általában: A szakmai műhelyek által megfogalmazottakat egy koherens, egyenszilárdságú tartalommal bíró anyaggá kell konvertálni. A jelenlegi anyagban sok az ismétlődő megfogalmazás . A vitaanyagnak - mivel nem kíván kormányprogram, pártprogram vagy választási program lenni, sokkal bátrabban kell a racionális távlati nehézségeket feltárnia. A tervezet megvalósíthatósági egyensúlya rossz. A költségekkel járó, szükséges társadalomépítő szándékok forrása sehol nem jelentkezik. Legalább az adózásról szóló szakasznál kellene a valóságról szólni. Ami hiányzik: Társadalmi béke megvalósítása, Politikai hitelesség visszaszerzése, Budapest. Néhány részletkérdés: A 4.pontban igazi „merjünk nagyot álmodni” zajlik. Az energetikai technológiák tőlünk független fejlődésének is van egy racionális üteme. Ha az energiafelhasználásunkban 2025-re 20%-ak, 2050-re a felével nő az alternatív energiaforrások részaránya, akkor e téren Európa élmezőnyében érezhetjük magunkat. A magyar háztartások egynegyedét tíz év alatt megújuló energiával biztosítani megalapozatlan, számítások nélküli ígérvény. Erre sem tőke, sem tudás, sem fizetőképes kereslet nem áll fenn. A meglévő szakmai nyelvezet átalakítása minimum szerencsétlen kísérlet. A megújuló vagy/és alternatív energia fogalma jól bejáratott és elfogadott a közéletben is. Felesleges ez egy más értelmű új energiára átkeresztelni. Nem beszélve az elektromosenergia-megtakarítás (sic!) fogalmáról. A Paks 2. témájáról elhelyezett egy bekezdésnyi szöveg a legszerencsétlenebb. ennél többet érdemel, ha egyértelmű is a véleményünk az ügyben. Kár lenne kihagyni a demokratikus ellenzék más tagjainak ez irányú erőfeszítései méltatását, csatlakozásunkat a tevékenységükhöz. Ha a digitális technika, technológia fejlesztésével kapcsolatos szándékokról csak annyit írunk amennyit Paksról, akkor azt méltányosnak érezném. Így a DK és Európa viszonyáról az jut eszembe, mikor az egér az elefántnak mondja a hídon: Milyen jól dübörgünk! Nagy Lajos Bp.7.VK. _______________________________________________ Nálam összecsúszott néhány dolog, így kicsit késve reagálok. 1.) a program, mivel alapjaiban egy NYILVÁNOS AJÁNLAT Magyarország népének, ezért az ajánlatereje, szavahihe-
tősége egy kicsit „elolvad”. Míg a helyzetelemző-bevezető rész pragmatikus, lényegre törő, addig a többinél az óhajtó módú fogalmazás értelmiségi pipogyaság érzését kelti. A *kijelentő mód* céltudatosságot jelent,és álláspontot. Erre érzelmi alapon jobban nyitott a választó. (ha mi jövünk ezért és ezért azt és azt tesszük, amiből ennek-annak a csoportnak lesz előnye.... Ez ajánlat, nem sóhajtozás..) 2.) *” Sokak Magyarországa- Itt vagyunk!”* A cím ilyen kiegészítése megadja a választ, ...”Orbán bukása után ki tud itt újra reményt adni, rendet teremteni,és biztosítani, hogy ez a gyalázat soha többé ne forduljon elő?” Ez a választók igazi kérdése a távol maradók indoka. Erre kell csattanós válasz! Áttételesen úgy is érthető, mi magyarok, a Sokak Magyarországa nem elvont bárki-senki, otthon duzzogó nyugger, hanem élő-lélegtző cselekvő kész embertömeg ! Mindenesetre mozgósítóbb, ami szükséges, mert a „Sokak” szavazatával kapható legitimációért szállunk ringbe... 3.) A Média fejezet kicsit zavaros a hétköznapi embernek, mert nem értik, hogy a „szabad sajtó” mitől működik, azzal szemben, hogy a mai sajtó szolgalelkűsége sikeresen hülyíti a magyarokat.... Itt az *ajánlat* részt kell nyomatékosítani, tömöríteni. _A Szabad sajtó az egyetlen lehetséges és legitim sajtó -média üzemmód. Amiben a szabad vélemény, az ellenőrzött hír, és a felelős közlés egy egységben alkotja a szakmát, biztosítja az olvasók jogát a hiteles, sokrétű tájékoztatáshoz._ A közönség érdeklődése növeli a reklámértéket, forgalmat, azaz a média mint üzlet nyereséges lehet. Leosztott „szövegládák”, propaganda fórumok nyereségessége a piacon nem biztosítható. Azaz _a média tulajdonosok nyereségét a sajtószabadság adta lehetőségek biztosítják, feltéve hogy versenyképes,innovatív médiáról beszélünk. Az állami szerepvállalás a kontroll,és az általános értékrendi vagy alkotmányvédelmi szempontok biztosítása korlátozódik. A nem piaci alapú tájékoztatás biztosítására mint megrendelő lép fel az állam (humanitás,ifjúság nevelés, pozitív példák közlése,negatív nézetekkel vitába szállás, demokrácia felfogás részesedésének biztosítása a média térben....)_ 4.)Fenntarthatóság. Az összefoglaló anyagunk elporladt a térben, de azért az integráló potenciál még kiérződik. KELL egy integráló mondat:_*A fenntartható gazdasági modell a fenntarthatóan fejlődő társadalmat eredményez. *_ A megújuló energiatermelés, az energia tárolás és egyenlő hozzáférésű elosztás biztosítása hosszútávon a gazdaság motorja, a bővülő jövedelmek forrása a szolgáltatásban, családoknál és a mezőgazdaságban. Ez a gondolat is szétoszlik.Egységesíteni kell. 5.) A mezőgazdasági fejezetben az is rögzíteni kell: _A mezőgazdaság is tőkeigényes, profitorientált, tőkefelhalmozással mérhető eredményességű ágazat,_ akkor is, ha stratégiai szerepű (élelmiszer ellátás, energia termelés) és specialitásokkal rendelkezik. A mezőgazdasági vállalkozások többségében a tőke érték,
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz ha abból levonjuk a támogatásokat, a hiteleket, amortizációt akkor a tőkeérték szinte negatív. A föld érték pedig torzul a földforgalmi szabályozás miatt valamint a támogatások miatt is. A családi gazdaságok stabilitása, fejlődése sok kockázatot rejt, és örökléskor sokszor személyes fogyasztási célokra elporlad. A családi gazdaság csak a családnak érték, azaz a tőkefelhalmozás ebben a szerkezetben nem lehetséges! 6.) Az alkotmányos rend nemzetbiztonsági kérdés is. Ezért az alkotmány védelme a legkiemelkedőbb elhárítási feladat! 7.) Ugyan ajánlatunk vitaanyag, de az olvasóktól felhatalmazást várunk a megvalósításhoz... Ezek a kiemelések és megjegyzésekkel sokat javul a hatás. tartalmilag egyébként elég széleskörű! Szabó Zoltán Győr _______________________________________________ Javaslatok a DK program vitaanyagához 1. Túl hosszú, ami két dologból adódik: 1.1. Túl sok az ismétlődés: 1.1.1. roma politika sok helyen ismétli ugyanazt, vagy legyen önálló fejezet, vagy illesszük be mindenhova, de csak azt ami oda való: oktatáshoz oktatást, szociálpolitikához szociálpolitikát, stb. 1.1.2. oktatás lásd:1.1.1. 1.1.3. energiapolitika: lásd 1.1.1. 1.2. helyenként túl aprólékos: pl. digitális gazdaság 2. Ami hiányzik az új Köztársaságot fejezetből: 2.1. Érdekegyeztetés helyreállítása 2.2. Valós munkavállalói érdekképviseletet - viszonyunk a szakszervezetekhez 2.3. Ebben a fejezetben is túl sok a „túlrészletezés”: 1.1 - 1.20 pontokon belül súlyozás nélküli felsorolások. Ez önmagában 5 oldal, ami a lényeget illetően 2 oldalon is elférne. 2.4. Hiányzik innen az innováció: 2.4.1. Látjuk, hogy nem független az ügyészség, bíróság, alkotmánybíróság. Az erre adott válasz - kormány alá rendelés, OBH megszűntetése, létszámcsökkentés - a függetlenség problémáját nem oldja meg. Miért nem javasoljuk pl. azt, hogy ezek a testületek önmaguk válasszák meg tagjaikat a törvényben meghatározott kritériumok szerint. Azaz legyen önkormányzó az igazságszolgáltatás, feleljen a parlamentnek, személyi javaslataikat a „politika” ne változtathassa meg 2.4.2. Új MNB és Nemzeti Vagyon törvény kell, mindkettőt ki kell venni a kormány alól és csak a parlament alá rendelni - tulajdonosi jogokkal együtt!!! - konszenzuskövetelménnyel. Az MNB az állami költségvetés elől elvont
pénzből „megszerzett” vagyonát át kell csoportosítani a Nemzeti vagyon körébe és privatizálni az államadósság javára. 2.4.3. Átlátható és nyilvános elektronikus közbeszerzés - új közbeszerzési törvényt 3. Gazdaság felszabadítása helyes cél, hiányzik belőle az állam tulajdonosi funkcióinak csökkentése (privatizáció), a szabályozási funkcióinak erősítése, a költségvetés terjedelmének, ezáltal az újraelosztás mértékének csökkentése mint követelmény. 3.1. Több gazdaságpolitikai innovációt, hasonlóan a „különleges gazdasági övezetek”-hez 3.2. Csak erre épülhet valós adó és szociálpolitika mindenképpen a progresszív adó támogatandó! 3.3. Versenyképes magyar gazdaságot! 4. Lendületet a gazdaságnak fejezet túl hosszú és elaprózott. 4.1. Megújuló energia középpontba állítása helyes kevesebb több lenne! 4.2. Paks 2 kivezetése helyes! 4.3. Digitális Magyarországot - OK, de nem kell ilyen részletesen 4.4. A korszerű közlekedés nem csak elektromos autóból áll, különösen, ha pl a vasúti közlekedés 19. századi színvonalon van. 4.5. Perspektívát a nőknek és fiataloknak OK, de nem itt. - 5. pontba való (Igazságosabb társadalmat!) 4.6. Multiplikátor hatása miatt kell egy bérlakás-építési - állami, önkormányzati - program. Az eszközkezelő lakásállományát, a bankok „bedőlt” lakásait át kéne csoportosítani az önkormányzatokhoz. 5. Az igazságosabb társadalmat - központi kérdés a sokak Magyarországa szempontjából. 5.1. Létminimum = minimálbér. Minimálbér ne adózzon, de az adórendszer legyen progresszív. 5.2. Változtatni kell a bérköltségen belül a bér + adó + egyéb terhek belső arányán a nettó bérek emelésének érdekében. Ma 100 egységnyi nettó bér kifizetése 196 egységnyibe kerül a munkaadónak. 5.3. A költségvetésből kivezetett támogatások alakuljanak jövedelemmé! 5.4. A családi adókedvezmény csak meghatározott jövedelemhatárok között legyen igénybe vehető, családi pótlék vagy negatív adó bevezetése párosuljon ehhez az átalakításhoz. 5.5. Közmunkában - amíg van - ne lehessen a minimálbérnél kevesebbet fizetni. 5.6. Támogassuk az önkormányzatok foglalkoztatást segítő, non profit vállalkozásait! 5.7. pozitív diszkrimináció nőknek, sokoldalúan hátrányos helyzetűeknek, csökkent munkaképességűeknek, cigányoknak. 6. Közoktatási és felsőoktatási reformot, amelynek vezérlő motívuma a kimeneti szabályozás! Belül virágozzon száz virág! 6.1. Rövidíteni! 6.2. Iskolafenntartótól független, egységes finanszírozást!
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 6.3. A felsőoktatásban korszerű és ösztönző ösztöndíjrendszert! 6.4. A szakképzés finanszírozása alakuljon át, abban a munkáltatók nagyobb mértékben vegyenek részt, pl. a TAO legyen oktatásfinanszírozó is! 7. 2. pontot (Európa) és 9. pontot (külpolitika) összevonni 8. Krízisterápiát az egészségügynek! 8.1. Kulcskérdés a finanszírozás megoldása és az as�szimetrikus informáltság miatti kiszolgáltatottság csökkentése, a hálapénzrendszer visszaszorítása. 8.2. A csomag elv - akár akarjuk, akár nem a társadalom további szétszakításához vezet. 8.3. Két-, vagy háromszintű társadalombiztosítást: - állami járulékok, kötelező egészségpénztár, önkéntes egészségpénztár - az egészségpénztári befizetések intenzívebb ösztönzése a munkáltató és a munkavállaló felé egyaránt. 8.4. A munkáltatók terheit nem a járulékokban kell csökkenteni, hanem az egyéb, mindenféle adókban. Lásd 5.2. 8.5. Készüljön számla minden egészségügyi beavatkozásról, amit a páciens adjon be valamelyik egészségpénztárba, ahol a kifizetés előtt azt ellenőrzik. 8.6. Jobban felszerelt és finanszírozott háziorvosi rendszert 8.7. Az egészségügyi adminisztráció digitális forradalma! pest 6. vk _______________________________________________ Demokratikus Koalíció Párt Javaslatok a programhoz. Egy kormányzásra készülő pártnak két legfontosabb szempontot kell figyelembe venni: [i] Feltételezve egy bármilyen korlátozottan demokratikus választási rendszert is, hatalomra kerülve csak 4 év áll rendelkezésre a választók többségének megtartására, és ez a gyors populista intézkedések irányába kényszerít, ami viszont kockázatossá teszi a megalapozott hosszú távú politikát. Ennek kivédésére gondosan kimunkált narratíva és munkaterv kell. [ii] Egy megalapozott reformpolitika gondosan tervezett átmenetet követel, és az átmenet alatt a tömegszimpátia és bizalom megőrzését. Ehhez az átmenetet aprólékosan ki kell dolgozni, egyben minden lépéshez az ahhoz tartozó narratívát is. A fentiekből következik, hogy a párt programjának az alábbiakat kell tartalmazni:_ A célként kijelölt szilárd és tartósan működőképes állam pontos leírását. [a] Nevezetesen azt, hogy milyen társadalmat akar a DK párt megteremteni (szociális jellemzők áttekintése: fő foglalkozási és jövedelmi megoszlások, tulajdo-
nosi és munkavállalói arányok, adófizetők és eltartandók, mint ideális szerkezet, rávetítve a mai valódi szerkezetre.) [b] mely feladatokat vállal magára és köteles ellátni a megteremteni kívánt állam; milyen források bázisán képes a feladatait megvalósítani (elméleti adóztatási és költségvetés séma); hogyan biztosítja a politika az átmeneti időszakban, hogy a társadalomban kialakuljanak azok az öngondoskodások, melyeket a célzott állam nem vállal fel állami feladatként, és az öngondoskodásnak kell a helyére lépni. Milyen narratívával vezeti a DK párt a maga politikáját [1] a hatalom megszerzéséhez vezető úton, majd pedig [2] kormányra kerülve a reformok végigvezetése és megvalósítása időszakában. (Nemcsak a jó propagandához kell jó munka, de az országnak tudnia, látnia kell, hogy tényleges szakmai felkészülés történik a párt munkabizottságaiban.) A jogrend és jogbiztonság helyreállítása. Ehhez már a kampány és felkészülés időszakában szükséges a jogszabályok koncepció-, ill. tervezet-szintű kidolgozása és meghirdetése. E munkák tudatosítása. Kiemelt figyelem a bíróságok és ügyészségek átalakítására. E munka ismertetése is. Program és intézkedési terv a korrupció felszámolására és a múlt elszámoltatására (A felkészülési időben jogászcsoport és oknyomozó újságíró csoport működtetése a feljelentések előkészítésére és megalapozására. A civil bejelentések fogadása, feldolgozása, ennek meghirdetése.) A gazdálkodási-, oktatási-, vallási- és más az egyéni szabadságot érintő közéleti viszonyok normalizálása, a gazdasági és magánéleti viszonyok élhetővé tétele intézkedések nagyon egyszerű, de világos megfogalmazása, s ezzel egyben a közfigyelemnek a fidesz-politika hibáira, bűneire irányítása: a közbeszéd folyamatos, tervszerű tematizálása. [A narratívák nem lehetnek olyanok, hogy a szövegező munkabizottság tagjainak tetszik, de a célzott lakosságnak nem mond semmit, mert nincs lényege és jelszó (frázis) gyűjtemény] A FELKÉSZÜLÉS ÉS A KAMPÁNY IDŐSZAKBAN szoros lakossági- (tömeg-) kapcsolatokat kell kiépíteni és fenntartani. A kapcsolattartásra az alábbi szervezeti formákat, kereteket célszerű megfontolni: - szervezeti egységek kialakítása a beérkező észrevételek, vélemények, javaslatok (levél, személyes, e-mail, SMS, f.b.) folyamatos feldolgozására (érintett témák, területi megoszlás, időbeli hullámzás szerint); - ha van rá lehetőség (felkészült kapacitás), ezek megválaszolása, legalább az elolvasás visszaigazolása; - ha van rá lehetőség és arra alkalmas képzettségű munkatársak, egyes panaszoknál segítség nyújtás (tanácsadás, eljárásjogi tájékoztatás, esetleg beadvány megfogalmazás); - startup jellegű ügyekben pályázati anyag összeállításhoz útmutatás, segítségnyújtás. Klub-jellegű beszélgető és vitahelyek kialakítása, ahol fo-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz lyamatos tájékoztatás, politikánk ismertetése, megvitatása lehetséges. A párt klub egységek és vélemény-gyűjtő pontok – ideális esetben – választó körzetenként jönnének létre, egyébként a valós lehetőségek függvényében. Ne csak az EU-hoz küldjünk ösztöndíjasokat, fordítsunk nagyobb figyelmet az apró, kevésbé látványos munkára is. Folyamatosan szervezzünk tanfolyamokat azoknak, akik a klub és vita pontokon fognak működni. A politikai program kidolgozásának lépései: A jelenlegi állam funkciói és a vele szembeni elvárások (azaz a reformok előtti állapot, ahonnan – győzelem esetén – az új kormánynak indulnia kell); A célzott állam funkciói és a vele szembeni elvárások (azaz a reformok eredményeként kialakítani tervezett – korlátozott szerepkörű – állam); Az ország reális gazdasági helyzete (a jelenlegi gazdasági teljesítő képességünk; ennek korlátai és a korlátok oka) és egy optimálisan elérhető gazdasági helyzet (ennek jogi szabályozási-, monetáris- és fiskális pénzpolitikai feltételei); A gazdasági szféra és a lakosság teherbíró képessége, mint egy reális költségvetés feltétele ( közelebbről annak világos felmérése és kimutatása, hogy az átmeneti vagy reform politikának melyek a reális forrásai); A nemzetközi kapcsolatok és elkötelezettségek, mint behatároló tényezők. (Helyünk a világpiacon és jelenlegi helyzetünk javításának kilátásai; továbbá nemzetközi politikai elkötelezettségeink, melyek a kül- és belpolitikát behatárolják.) AZ ORSZÁG HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Az ország 1989/90-ben felszámolta az u.n. szocialista rendszert, melyet a termelőeszközöket tekintve túlnyomóan az állami tulajdon, és az erősen állami irányítás alatt álló szövetkezeti tulajdon jellemzett. A termelés állóeszköz állománya és technológiai színvonala elavult volt, a nemzetközi színvonaltól erősen elmaradt. Ennek következtében rossz termelékenységgel és magas önköltséggel, nagy energia-igénnyel dolgozott. Nemzetközi versenyképessége rossz volt. A társadalom hozzászokott a beszedő – újraelosztó rendszerek működéséhez. A fejlett kapitalista államokhoz igazodó társadalmi igények éles ellentétben álltak a gazdaság teljesítőképességével. Az ellentét az u.n. szocialista berendezkedés mellett feloldhatatlan volt. Az 1990 és 2014 időszakban erőfeszítések történtek egy kapitalista gazdaság és társadalmi berendezkedés megteremtésére. Ezek sikertelenek maradtak részben gazdasági hozzá nem értés, részben politikai előítéletek okozta rossz döntések miatt. Az országban az ipart privatizálták, de a privatizálók a termelő bázis felújítása helyett azt felszámolták, a munkahelyeket megszüntették, hogy külföldi termelőknek piacokat biztosítsanak. A munkanélküliség belső kereslet hiányt okozott, ami hátráltatta a beruházásokat. A politika a külföldi tőke beáramlását kívánta segíteni a hazai infrastruktúra fejlesztésével, és az olcsó hazai
munkaerő kínálatával. Ennek során jelentős és tartós fejlődés nem indult. A keletkező jövedelem részben kiáramlott az országból, másrészt nem tudott egyensúlyt tartani a fennmaradt állami begyűjtő elosztó rendszerek költségeivel. A gazdaság és költségvetés rendbe hozását ismételt állami megszorításokkal, takarékossággal igyekeztek elérni. Az államot súlyosan terhelik a korábbi és későbbi államadósságok, továbbá a több kisebb világválság, és a 2008-2013 nagy gazdasági világválság. A gazdasági helyzet romlását fokozta az erdő- és mezőgazdaság tönkre tétele. 1990-ben a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nyereségesek voltak. E szervezeteket, mint „kommunista” maradványokat szétverték, felszámolták. A korszerű mezőgazdaság komoly gépesítést és háttéripart igényel a versenyképességhez, ami hazánkban csak hiányosan vagy egyáltalán nincs meg. A hazai vállalkozások döntően kevés állóeszközt igénylő szoftverfejlesztések, tervezések. A külföldi beruházások többnyire külföldi cégek összeszerelő műhelyei, a hazai exportképes cégek külföldi cégek beszállítói. Legnagyobb tőkével rendelkező hazai vállalkozóink fejlesztéseik nem elhanyagolható részét az országon kívül létesített leányvállalatokba, üzletláncokba és bankhálózatba fektetik. A FIDESZ POLITIKA LÁTHATÓ JELLEGZETESSÉGEI A Fidesz politikáját egy gazdag hazai nagyburzsoázia kialakítása jellemzi, melytől ez a politika a prosperitás felgyorsulását reméli. A valóságban a törvénytelen és piac-ellenes eszközökkel, módszerekkel kialakított nagy burzsoázia dinamikus kapitalista felemelkedés helyett feudalisztikus állapotokat épít ki. Társadalmilag a társadalom nagy részét olyan mély nincstelenségbe taszítják, hogy a létminimuma megszerzéséhez a nagybirtokok és nagyüzemek kiszolgáltatottja legyen. A társadalom középrétegét alsó kispolgári szinten tartva, mint alkalmazottat az állami és a verseny szféra kritikátlan kliensévé teszi. Mindezt elősegíti az oktatás szellemi beszűkítésével, a média állami monopolizálásával és propaganda gépezetté változtatásával, a vallási és egész szellemi élet (művészet, kultúra) manipulált, csőlátásos kritikátlan alattvalói szellemiségű kialakításával. Ez a politika a kreatív személyiségeket elűzi az országból, így a szellemi és gazdasági fejlődést gátolja. Az országot nagy gyorsasággal az u.n. harmadik világ országai közé taszítja – bár sokszor utóbb mondottaknál nagyobb a fejlődési trend. {Ne tévesszük össze az Orbán-rendszert a „Putyin-rendszerrel”. Oroszországot az orosz és más oligarchák pillanatok alatt anarchiába sodorták volna, és sodornák. A Putyin féle diktatúra keményen féken tartja, korlátok közé szorítja az oligarchákat, és egyben tartja Oroszországot. A nyugat köszönetet mondhat, hogy nem zúdul rá az orosz maffiózók áradata. Ezzel szemben Orbán maffia-jellegű oligarcha uralmat épít ki, rájuk támaszkodva uralkodik, és töri szét a (még a kádári időkben is meglévő) hazai polgári társadalmat, és alakítja át egy XIX századi porosz klerikális, militaris alattvalói társadalommá.}
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz A jelenlegi és a célzott állam összehasonlítása
Ellensúlyok
A következő oldal táblázata kísérlet a jelenlegi és a célzott állam szemléletes összehasonlítására. Természetesen az ideális cél a begyűjtő – szétosztó állam megszüntetése, a nagy újraelosztó rendszerek átvitele az állami költségvetésből társadalmi szintre vagy a verseny szférába (pl. biztosítási rendszerbe). Mivel ennek realitása igen távoli, egy reális célt kell meghatározni. A táblázat nem tartalmaz konkrét gazdaság politikai tényezőket, jóllehet ezek döntően határozzák meg a forrásokat és a lehetséges intézkedéseket. Azonban program és propaganda szempontjából külön kell foglalkozni a reális és közérthetően is előadható konkrét gazdaság politikai terveket.
Az össze- Jelenlegi ál- Átmenet h a s o n l í t á s lam szempontja
Célzott lam
Államforma
köztársaság
köztársaság
köztársaság
Alkotm Birs teljes jogkörrel. Bíróságok és ügyészség fokozatos megtisztítása az összeférhetetlenségektől.
Független, teljes jogkörű Alkotm Bírs., ügyészségek, bíróságok --- európai normák szerint.
Adórendszer Egykulcsos SZJA Magas áfa (27%) Magas tb és nyd járulék. Különadók.
Többkulcsos SZJA, differenciált áfa Különadók fokozatos kivezetése. A tb és nyd fokozatos átvitele elkülönített rendszerbe.
E r ő s e n progresszív többkulcsos SZJA, E r ő s e n differenciált áfa. A tb és a nyd kivéve az adórendszerből.
Szociálpoli- A szociális tika háló gyengül, szűkül, erősen kliensrendszer jellegű; pártpolitika érdekvezérelt
A szoc.pol. fő irányainak (felzárkóztatás, esélyegyenlőség, család-politika) kidolgozása és a változó tényezőkhöz kötés.
A szoc.pol. folyamatos zsugorítása és átvezetése átfogó állami és magán biztosítási rendszerbe.
Egészségügy Az egészségügy döntően állami, és aktuális döntések határozzák meg a forrását.
Az egészségügyi alapszolgáltatások megerősítése és állami szavatolása. A magán szolgáltatások ösztönzése.
Többszintű állami és magán szolgáltatások rendszere. Az alapszolgáltatás állami. A TB alap a költségvetéstől elkülönített.
ál-
Megnevezés M a g y a r o r - Magyar Köz- Magyar Közszág társaság társaság V á l a s z t á s i Egyfordulós, Két fordulós, a második, rendszer a maradék harmadik hely nem veszít s z a v a z a t szavazatot: a maradék szadominánsan vazatok kompenzációs lisa győztest tán azonos szavazatszámerősíti mal adnak mandátumokat. Jogalkotás
Alkt Bírs jogköre korlátozott. Bíróságok és ügyészségek személyi fonódása a kormánnyal
2/3-ad alkotmány-, (alaptörvény) és sarkalatos törvény alkotáshoz, módosításhoz
Új Alkotmány, egyszeri, „Alkotmányozó Nemzetgyűlés” jogon egyszerű szótöbbségi létrehozás.
Sarkalatos tv-ek 2/3, de előzetes társadalmi egyeztetéssel, Alkotm Bírs jóváhagyással.
Jogstabilitás Nincs jogstabilitás. A jogalkotás kézi-ve¬zérlés jellegű, visszamenőleges, gazds.-i jogbizonytalanság
Jogharmonizáció; ellentmondások kiszűrése. Igazódás EU-hoz. Garanciák kidolgozása a jogstabilitáshoz.
A gazdasági környezet jogstabilitás biztosítása. A monetáris és fiskális politika ös�szehangolása.
Az össze- Jelenlegi ál- Átmenet h a s o n l í t á s lam szempontja
Célzott lam
ál-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Nyugdíj
Oktatás
Nem enged magán-nydj. pénztárt, az állami nyugd. alap nincs elkülönítve; nincsenek egyéni számlák; a várható járadék nincs kapcsolatban a befizetett járulékkal
Az alap és középoktatás alacsony szintű és nem tölti ki a 18 é-letkort. A felső oktatás tandíjas és exkluzív
Állami tulaj- A szolgáldon tatási és a termelő szektorban egyaránt állami tulajdonú vállalatokat szerez és alapít. Ezek további politikai szerepe ismeretlen.
A magán�nyugdíj pénztárak visszaállítása, alkotmányos garantálása. Az állami rendszerben az egyéni számlák kialakítása és fenntartása. A nyugdíjalap fokozatos elkülönítése a költségvetéstől.
Több-pilléres nyugdíj rendszer. Költségvetéstől elkülönített állami nyugdíjalap - értékmegőrzés mechanizmussal. További pillér: magánnyugdíj alapok, öngondoskodás.
18 évig kötelező iskolázás. A falusi-, vidéki iskolák technikai felszerelése (tv-lánc) az egységes színvonal elősegítésére. A felsőoktatás ösztöndíjrendszer kidolgozása.
Az alsó és középfokú iskolák fejlesztése az esély egyenlőség biztosítására. A felsőoktatás széleskörű hozzáférhetősége, kombinált tandíj és ösztöndíj rendszer.
Közérdekű, non-profit szolgáltató cégek (közművek) átmeneti állami tulajdona lehetséges, de távlatilag az állam kivonul ezekből.
Az állam nem vesz részt a versenyszférában. Szükség esetén közgazdasági szabályozókkal befolyásolja a közérdekű szolgáltatásokat.
Piaci szabá- Az állam fo- Az állam fo- Az állam a lyozás lyamatosan k o z a t o s a n piaci viszob e a v a t k o - visszavonul nyokat csak zik a piaci a piacról; a jogbiztonv i s z o n y o k - az átmene- ság, az ös�ba. Sokszor ti időben szehangolt ez klientú- b i z t o s í t j a m o n e t á r i s ra építést a durva ár- és fiskális szolgál. Az változások politika eszad hoc be- elkerülését, k ö z ö k k e l avatkozások főleg közve- befolyásolösszezavar- tett eszkö- ja, illetve ják a piaci zökkel. Az a szociális egyensúlyt, állam piaci v i s z o n y o k a vállalko- árszabályo- javításával, zásokat ki- zást álta- a fizetőkészámíthatat- lában nem pesség javításával. lanná teszik. végezhet. A DK PÁRT GAZDASÁGPOLITIKÁJA [Az alábbi javaslatrész nem titkoltan teljesen laikus (mondhatni gyerekes) megközelítés azzal a céllal, hogy az elvont, általános megfogalmazás helyett „kézzel fogható” világos gondolatok legyenek megfogalmazva, teljesen közérthetően. A szemléletes megközelítés egy civil háztartás vagy egy „Capitali” típusú társasjáték gondolatmenete.] A DK program megvalósításának feltétele az ország mindenkori gazdasági helyzete. Egy őszinte vállalható program feltétele az alábbi kérdések tisztázása. A jelenlegi nemzeti jövedelem elegendő-e a fenti táblázat „cél állam” célkitűzés megvalósításához. (α) Ha elegendő, akkor a kritikánk a jelen helyzettel szemben, és programunk a jövőre vonatkozólag az elosztási elvekre és rendszerre, valamint a preferenciákra: a kiadások rangsorolására terjed ki. (β) Ha nem elegendő, milyen gazdaság politikai intézkedéseket lehet tervezni a nemzeti jövedelem növelésére --és hogyan lehet az elosztási rendszereket, szociálpolitikát egybehangolni a mindenkori, az igényeknél alacsonyabb nemzeti jövedelemmel. (γ) Ha elegendő, de a programunk igényesebb (magasabb, gazdagabb) gazdasági szintet igényel, milyen mértékig avatkozhat be, illetve kell az államnak beavatkoznia a piacgazdaságba. Az elegendő / nem elegendő mértéke csak bontásban elemezhető: - földrajzi területenként - szakmai területenként, foglalkozási csoportonként - társadalom jövedelmi rétegei szerint Ezzel kapcsolatban elemzést és valamilyen megfogható mércét kíván, hogy milyen életszínvonal (napi megélhetés, megtakarítás, gyarapodás) tekinthető reális elvárásnak,
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz amit a politikának teljesítenie kell (nyugati államok, ill. környező államok összehasonlításában).
hoz, a támogatások megalapozásához, a nemzeti ipar- / gazdaság-politika folyamatos alakításához.
A jelen helyzet reális képe és a megcélozható jövő megadható a nemzeti jövedelemmel és az ebből elvonható (lakosságtól közvetlenül, vállalkozások adója útján közvetetten) adók és járulékok összegével. [Figyelemmel az államadósságra is.]
Jelen feljegyzések egyfelől egy laikus gondolatai arról, hogyan lehetne már programszinten összekapcsolni a források felmérését és bővítését a megvalósítandó demokratikus, szociális és kulturális célkitűzésekkel. Jelen sorok írójának az a benyomása, hogy a DK párt irányvonalának kidolgozásában többségében humán alapképzettségű és szakterületi emberek (népművelők, humán-pedagó¬gusok, filozófusok, jogászok és politológusok) vesznek részt. Hiányzanak a számítás-technikusok, a rendszerszervezők, a K+F és marketing képviselői, továbbá a műszaki (technikai) területek képviselői és a gyakorló közgazdászok. Túlteng a szabadságjogokon való elmélkedés, az igazságos elosztás vágya és álma. Hiányzik a szigorú rendszer szemléletben felépített cselekvési program és az ehhez kötött (és jól ütemezett) mondanivaló. Jelen sorok írója szívesen venne részt olyan munkabizottságban, mely jelen javaslatok, vagy azok kijavított, helyre rakott változatával foglalkozik, és gyors ütemben ad eredményeket.
Mindez további kérdéseket vet fel mind a hatalom felé tartó küzdelem időszakára, mind a hatalomba kerülés időszakára. (Előbbinél programunk meghirdetésével, utóbbinál a tényleges állami lépésekkel kapcsolatban.) Tervez-e a program intézkedéseket a jövedelmi szélsőségek csökkentésére, hogyan… Tervez-e a program intézkedéseket a tulajdonlási aránytalanságok csökkentésére, hogyan… … összességében a társadalom jelenlegi szerkezetének megváltoztatása lehet-e reális cél, és ha igen, milyen ütemben. • vidék és város különbség erős ütemű csökkentése a közlekedés, az infrastruktúra gyors fejlesztésével; az informatikai eszközök és hálózatok erőltetett ütemű telepítésével; a média monopóliumok felszámolása, a hírközlés tárgyilagosságának és teljeskörüségének biztosítása (a szenzáció-centrikusság visszaszorítása). • a gyors információcsere, a gyors és pártatlan hivatali ügyintézés a helyi kiskirályok és helyi megfélemlítések visszaszorítására, felszámolására. A polgári öntudat és biztonságérzet erősítése, közéleti tájékozottság és ügyintézési gyakorlat javítása. • a helyi vállalkozói, fejlesztési sikerek oktató-, és nem szenzáció jellegű gyors és széleskörű ismertetése a médiákban és hírcsatornákon. A vállalkozói, szövetkezési lehetőségek népszerűsítése, bátorítása. • a tv és Internet hálózatokra kidolgozott gyakorlati oktatási projektek (főiskolai, egyetemi tananyagok is) folyamatos sugárzása, önmagában a létező (lehetséges) foglalkozások részletes megismertetése, gazdálkodási-, szervezési ismeretek terjesztése. Ezek lehetnek interaktív kapcsolatúak is (pl. skype rendszerben.) --------------------------------------------- +++ --------------------------------------------Fenntartva azt az elvet, hogy az állam nem avatkozik, és nem vesz részt a piacgazdaságba, aktuális nemzetközi gazdasági viszonyaink között indokolt, hogy az állam a gazdaság pozitív orientálása érdekében állami szinten fenntartson innovációs információ központot, amely bármely gazdálkodási, termelési terület innovációs folyamatait világ-viszonylatban követi, és az érdekelteket (térítéses vagy térítésmentes ?) tájékoztatja, segítve a reménytelen, elavult vállalkozások elkerülését, és a sikeres innovációk, startup-ok felfutását. Hasonlóan – tekintettel az állam nagyobb gazdasági és politikai világviszonylatú látókörére – kiépítendő egy marketing piackutató központ a K+F projektek kiválasztásá-
ÉS VÉGÜL: Nincs szükség arra, hogy a párt meghatározza magáról hogy jobb vagy bal, hogy ilyen vagy olyan közép; azzal se kell foglalkozni, hogy liberális, szociáldemokrata vagy konzervatív. A célokból kiderül, hogy kiknek az érdekeit képviseli a program, és reális eszközökkel akarja-e elérni. Majd a lakosság, a polgárok, választók besorolnak és felcímkéznek bennünket. Nekünk ezzel nem kell foglalkozni, mert a régi címkék és sablonok elkoptak, jelentésük bizonytalan, és használatuk üres elméleti vitákhoz vezet. dr Polgár Iván _______________________________________________ Vélemény a „Sokak Magyarországa” anyaghoz Egy kulturált, színvonalas kezdeményezés, amely sok mindennek meg akar felelni: Helyzetértékelés, önmeghatározás, jövőkép és intézkedési javaslatok egyszerre. Így nyilván nehéz dolgozni, ezért is sokszor átgondoltam egyáltalán miről is írjak. 1) A kifejtés stílusa Azért ezzel kezdem, mert a választókhoz való eljuttatásban ez nagyon fontos. Az intézkedési javaslatok már általában jók, rövidek, húzónak szánt üzenetekkel operálnak, de az egyes témák bevezetésénél sokszor az az érzése az embernek, hogy egy szakdolgozatot olvas. Túlságosan sokszor írunk le helyzeteket, javaslatokat ÉRTÉKEKKEL, és szerintem ez nem szerencsés. Az átlagember nem értékekkel fogalmazza meg önmagát, hanem jelenségekhez, fo-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz lyamatokhoz viszonyulva. A FIDESZ sosem értékekben, hanem konkrét helyzetek előre vetítésével fogalmazta meg az értékeit: Megteremtjük az új magyar középosztályt, segély helyett munkát adunk stb. Tehát ahol lehet, egy-egy téma bevezetését is „magyarítani” kellene, azaz valamilyen konkrét szituációra utalva levezetni a mondanivalót. Sokkal többször kellene használni a kiszolgáltatottság, a létbizonytalanság, a hatalommal, erővel, kapcsolatokkal való visszaélés szavakat, mert ezt azonnal értik és van mozgósító ereje. A befogadás szó általunk való értelmezését pedig legalább egyszer tisztázni kellene, mert sokszor használjuk, de ez le van járatva: pl. hogy ez azt jelenti, nem félünk a másságtól, hiszünk abban, hogy meg tudunk tanulni egy más mellett élni, hogy a magyarság vérzivataros történelmét úgy tudta túlélni, hogy a különbözőségek kezelésére képes volt, önmaga nemzeti identitásának feladása nélkül, de ez a befogadó attitűd gazdagította azt... 2) A társadalompolitikai vízió Az anyag tartalmában nem egészen, de a fő téziseknél beleragadtunk a szegénység problematikájába, amit morális kérdésként hangsúlyozunk. Az a megközelítés, hogy úgy segítünk, hogy nem veszünk el a középosztálytól, kevés és üres. Én onnan indulva fejteném ki, hogy először is a szegénység fogalmát „magyarítanám”. Sokak fenyegető réme, a munkahely elvesztése, egy váratlan betegség, egy katasztrófa miatt munkájuk elért eredményeinek semmibe foszlása, és sokak szeretnének kiszabadulni a mélyszegénység fogságából, de nincs reményük rá. Ez mindannyiunk vesztesége, mert az elszegényedés és a mélyszegénység olyan embereket, gyerekeket ejt foglyul, akik hozzá tudnának járulni közös boldogulásunkhoz. A szociális kiadások nagyságrendje eltörpül amellett a kár mellett, amit a szegénység a magyar társadalom teljesítőképességének rontásával okoz. ( még hasalnék is, hogy nézzék meg a statisztikát, amióta nő a szegénység, csúszunk lefelé a szomszéd országokhoz képest) Szóval ilyen, érzelemdúsabb és élethelyzeteket felvillantó szövegekkel vinném közelebb a választókhoz a szolidaritást, mint értéket, nem pedig a szó sokszori megismétlésével. 3) Új önkormányzatiságot Ugyan új alapokat hangsúlyozunk, de ez homályos, sokkal inkább az az érzés, hogy vissza a települési önkormányzatiság korábbi formájához. Tudjuk, hogy az ezer sebből vérzett, a FIDESZ már néhány dolgot elintézett, ne hagyjuk azt veszni. Nem a régió, hanem a települési szint utáni első szint megkonstruálása a feladat. Azt kellene célul kitűzni, hogy a települések , megfelelő lélekszám esetén maguk, más esetben összefogva, visszakaphassák vagyonukat és helyben, vagy közeli elérhetőséggel biztosíthassanak jó minőségű közszolgáltatást, és annak fejlesztéséről!!! maguk dönthessenek.Tegnap Tóth Jóska elmondta, a gimnáziumukat, amit ők fejlesztettek, szépen karbantartottak, a KLIK átvette, azóta egy fillért nem költött rá, minősíthetetlen állapotok alakultak ki!!! Ezt sok önkormányzat és szü-
lő érzi, ezt kellene a szövegünkben meglovagolni. 4) Tegyünk otthonunkká Európát! Ezt nagyon át leene írni, ez ma már nem egyszerűen langyos, hanem tiszta apológia. A migránsügy miatti problémákról az aktivisták egymás között beszélnek, de mert az elnök állt bele, egyszerűen nem merik nyíltan bírálni ezt a fejezetet. Én megteszem. a)A bevezetőben megint az értékalapú kifejtés elégtelenségét éreztem, amikor leszögeztük, „szilárd értékrenden „ alapuló közösség és slussz. Szerintem ezt ki kell egészíteni, hogy „ olyan közösség, amely működésével felemelte Európát, mindeddig biztosította a nacionalista szembenállás két pusztító háborúja után a békét, felül tudott kerekedni a nemzeti önzésen és felelőtlenségen és 60 éve minden jelentkező kihívással megbirkózott.” A béke emlegetése most különösen időszerű! b)Langyos a viszonyulás az intézményekhez is. Mi egyszerűen beleegyezünk a változásba, ha az szájízünk szerint való, de ha nincs változás az is jó? Igenis vállaljuk be, hogy kezdeményezők leszünk az Egyesült Európai Államok érdekében, a magyar társadalom érdekeit messzemenően figyelembe véve. Tehát olyan közös bérrendszer, mint az európai minimálbér, vagy a közszolgálatban, azon belül is az egészségügyben fizetett harmonizált bérek, hogy ne maradjanak a magyar emberek orvos és ápoló nélkül. Itt lehet és kell erre a problémára reflektálni. c)A vége most kifejezetten nem jó szöveg, hiszen a kölni- események fényében- az értéket nem feladva- annak más módon történő alkalmazásáról szólni kell, különben a befogadási eszme végképp és hosszú időre lejáratódik. Világossá kell tenni, hogy az ide érkező menekülttel való találkozást kizárólag az emberiesség szempontjai alapján tudjuk elképzelni, de további sorsukról úgy kell dönteni, hogy az nem eredményezheti az európai polgár biztonságának megrendülését, a politikai korrektség nem fordulhat a befogadók ellen. 5) A gazdaság felszabadítása A 3.1 Modernizációs fordulatot cím 2. bekezdésében a 7. sorban úgy fogalmazunk, hogy : A munkaképes lakosság jelentős része életkori, képzettségi...NEM LESZ KÉPES részt nvenni a modernizációs fordulatban, ezért számukra a szociális alapú értékteremtő munkát kell biztosítani ??? Ezt fogalmazzátok át. Másutt kijelentjük, nem leszünk a bedolgozók országa, ehelyett kínáljuk a szociális alapú értékteremtés országát? 6) Lendületet a gazdaságnak 4.2 Fókuszba a fejlesztéspolitikát Valóban komolyan gondoljuk, hogy 2018-ban újratárgyaljuk a 2014-2020-as programot? Már tudjuk miért? Mert ez a fogalmazás azt sugallja, de szerintem akkor már nem
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz lesz pénz, amiről tárgyalni lehetne. Vagy majd értékelünk és a szükséges korrekciókat elvégezzük? Szóval azt írjuk, amit akarunk. 6)Igazságosabb társadalmat 5.1 Jóléti fordulatot- helyette: emelkedő életszínvonalat, nagyobb biztonságot (?) Az a javaslatom, hogy 5.1.2-ben kerüljön be a Védelmet a krízishelyzetekben, és itt kellene leírni a munkanélküli ellátás időpontjának meghosszabbítását, az emelt összegű családi pótlékot, az ápolási díj munkaviszonnyá alakítását, a rokkant nyugdíjakkal kapcsolatos anomáliákkal kapcsolatos javaslatokat és a feltétel nélküli garantált minimumjövedelmet (először, mert aztán meg lehet említeni a mélyszegénységnél is vagy a közmunka rendszer korszerűsítésénél stb.) Az ígéretekről meg kell nézni, ma mi van. Ha létezik az az intézkedés, nem kell elhagyni az ígéretet, de arra azért vigyázzunk, hogy ahhoz képest ígérjünk. 7) 5.4 Szociális gondoskodást 5.4.1-ben a mélyszegénységhez kötjük a közszolgák béremelését. Meggondolásra javaslom, hogy a leszakadó térségekben dolgozókra terjesszük ki, mert Északkelet-Magyrország legnagyobb gondja most a folyamatos és növekvő elvándorlás, népességcsökkenés. A vidékfejlesztés kulcsa is, hogy humán erőforrás visszapótlás történjen. Tehát én a pedagógus, orvos, szociális munkás emelt bérét nem kizárólag a mélyszegénységhez kötném, hanem a hátrányos helyzetű térségben végzett munkát is honorálnám. 8) Miért nem került bele a teljesen kidolgozott vételi jog társasházi tartozás esetén, tudatos-e? Tettem egy javaslatot a gazdasági részhez a vállalkozások garanciaszövetkezeteire, ami a kisvállalkozások közbeszerzési esélyeit- azaz kiszolgáltatottságuk csökkentésétérdemben segítené, és a kamarai tagdíjat így nem megszüntetném- legfeljebb önkéntessé tenném- hanem egy értelmes célra használnám. A közbeszerzési ügyekkel többet foglalkoznék, mert az orbáni gazdasági holdudvar igazi természetét itt lehet bemutatni. A kapcsolatért, amivel elnyeri a közbeszerzést, az alvállalkozónak le kell mondani a neki járó bevétel feléről, az a fővállalkozó haszna lesz. A jobbikosok foglalkoznak ezzel az üggyel, de jogi megoldásokban gondolkodnak, ami nem fog menni. Lépjünk ezzel ki mi!! A GYES egyösszegű, min.1-max.3 év alatt felvehető összege szóba került? Ez is újdonság lenne, gondolkodásban is. Szűcs Erika 2016. január 22.
. „A mezőgazdaság jövedelemtermelőképességének megtartása, a vidék foglalkoztatottságának növelése érdekében legfeljebb regionális szinten Termelési Értékesítési Társaságokat (TéT) alapítását támogatja a magyar állam. A helyi termelők határoznák meg az értékesítési feltételeket, és kizárólagos tulajdonosok lesznek. A TéT árai alatti belföldi és külföldi értékesítés dömpingárnak minősül és 50%-os adómérték sújtja.” 1. A társasági és iparűzési adót felváltó egységes adónem hozzáadott értek típusú adó. Az ÁFA alapon kívül levonható lesz az adóalapból minden, a vállalkozás érdekében felmerült költség (az amortizáció is). Az adóalap szélesítése megteremti a lehetőséget az adókulcsok és adómértékek csökkentésének. 2. A megosztott ÁFA fizetés a jelenleg is több termék és szolgáltatásnál érvényesülő fordított adózás rendszere felé történő elmozdulást jelent. Ez a gazdaság fehérítését és az Áfa-csalások visszaszorítását eredményezi, hatalmi eszközök (NAV vizsgálatok, nyomozás) alkalmazása nélkül. Emellett az alvállalkozót nem terheli a vevő nemfizetés ÁFA kockázata. Élő Norbert Általánosságban: * Milyen viszonyban van a korábbi programokkal? (Pl: 7.o. Korrupció – miért nincs ott, hogy egy független szervezetet akarunk?) * Mi a 3 hívószó? (három színe a DK-nak) Mi a hívómondat? Európa. Egyenlőség. Lehetőség. * nyelvezet: kívánja, megfontolandó: nem merjük bevállalni, hogy megcsináljuk? * többet írnék a határon túli magyarokról: legalább annyit, hogy segítjük, lakhelyükön boldoguljanak, megőrizzék magyarságukat + határon túli magyar kultúra támogatása! (7. fejezet) * Sport: nemcsak az Egészségügy része, hanem a kultúráé, magyarságtudaté, szerintem külön fejezet – kell az Olimpiáról nyilatkozni, az olimpiai sportágak szerepéről, a versenysportolók, mint példaképek szerepéről * Bizonyos részek jobban cizelláltak, mint mások. Sokkal inkább alpontokra kell szedni, mint ömlesztve tárgyalni 1.16: Önkormányzatiság:
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz - régió a megye helyett: megyék összevonásával vagy a korábbi („Ezeréves”) megyerendszer átgondolásával, pl: Komárom-Esztergom megyéből Komárom megye Győr-Moson-Sopronhoz, míg Esztergom megye Pest megyéhez tartozzon 3.2.3. [1]: - egy éven belül? Ez meg nem túl rövid idő, főleg a többit nézve 3.3.2. [2]: - megmarad a családi adókedvezmény? Ez mennyire egyenlőségpárti? Miért nem a családi pótlék nő? Megnézte valaki, hogy mennyi a 3. gyermek havi nevelési költsége? Szerintem minden gyerek egyenlő, nem kaphat senki többet az államtól! 3.3.3. [3]: - mi az, hogy fenntartjuk az egykulcsos adót? Mi a helyzet az adójóváírással? Ki kell mondani, hogy fizessenek többet a gazdagabbak a jövedelmükből. Ki kell mondani, hogy a létminimum összegéig nincsen SZJA. 4.1.2. [4]: - roaming: nem magyar hatáskör, törölni a programból (ráadásul nem is lesz addigra roaming…) - félmillió alapszintű notebook: miért pont annyi? 4.1.6. [5]: - nevesíteni a távmunkát és a részmunkát itt is 5.4.2. [6]: - kétszer szerepel a „Támogatjuk” rész 5.4.3. [7]: - sok egyszobás/másfél szobás lakás kell! Ma az egyedül élő idősek, de a fiatal családok számára is probléma, hogy jövedelmük/nyugdíjuk jelentős része rezsire megy el. A piacon viszont arányaiban kevés az egy szobás lakás dr Konczer Erik Vk elnök, Komárom-Esztergom 3.vk.
az együttműködés elveit, formáit a jelenlegi rendszer leváltása, és az új felépítése érdekében. A dolgozók (állami, versenyszféra) munkahely biztonság érzete érdekében a szakszervezetek megerősítését a munkatörvénykönyv felülvizsgálatát nagyon fontosnak tartom. Politikai hozadéka a baloldaliság erősödése. Ne felejtsük el, hogy vidéken nem csak mezőgazdaság van, hanem vállalkozásokban, közszférában dolgozó munkások, alkalmazottak is, akik érdekvédelmi szempontból teljesen magukra vannak hagyva. 3. Az rendben van, hogy van párthierarchia, de erősíteni kellene az információ, vélemény áramlást, nyitottságot. Az orbáni rendszer azt közvetíti mindenkinek, hogy nincs szükség a véleményedre, tiltakozz nyugodtan úgy is az történik amit mi akarunk. Azt kellene közvetíteni az emberek felé, hogy fordulj hozzánk, minket érdekel a véleményed a sorsod, nem csak meghallgatunk, hanem el is fogadjuk azt és megpróbáljuk megoldani. Oldani kell a kiszolgáltatottság érzetét, mert az elvándorlásnak minden szakmában ez is az egyik oka. 4. Erősíteni kell a mozgósítás hatékonyságát. Nehéz versenybe szállni az egyházak több ezer éves kifinomult technikájával szemben, de-hát a XXI. században élünk! A fiatalokat a középkorosztályt a saját információs csatornáján keresztül kell megszólítani. Figyelni kell az elégedetlenség fokozódását, szervezni a részvételt a tiltakozásokban. Az a véleményem, hogy kritikus a helyzet, ügyes mozgósítással el lehet érni az idő előtti választást, bekövetkezhet a kormány leváltása. 5. Az egész anyagot jónak tartom, nagyon sok munka van mögötte, de legjobban az 5. fejezet szakszerűsége, gondolatisága, megfogalmazásai tetszett. Ez a nyelvezet áll hozzám legközelebb. (vajon ki, vagy kik írhatták? Megtudható) 6. És most az elfogadás után kezdődhet a cselekvési, végrehajtási terv elkészítése, mert anélkül az egész nem ér semmit. Nem csak kritizálok, hanem, ha esetleg igény lenne rá szívesen részt veszek a program véglegesítési projektben. Véleményezésben, adatgyűjtésben, szerkesztésben, stb.
_______________________________________________ Itt most jön a részletes mazsolázás: DK program vitaanyag véleményezése 4.oldal Néhány általános megjegyzés: 1. Látszik, hogy többen írták a programot, ez ebben a stádiumban nem lényeges, de a végleges változatban szükség van az egységes dokumentum összefésülésére. 2. Jobban ki kellene dolgozni a civil szervezetekkel, mozgalmakkal, szakszervezetekkel, egyéb szerveződésekkel
A szocialista agrárvilág megszűnte, illetve a kárpótlás nyomán drasztikusan megváltoztak a falvak gazdasági,,. tulajdonosi és szociális viszonyai. Az alacsony szintű foglalkoztatás az ország egyik fő gondjává vált, számos vidéken alakult ki tartós válsághelyzet. A megélhetés nyomorúsága sokaknál párosult kulturális kirekesztődéssel, főleg roma honfitársaink körében. A növekvő mély-szegénység-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz re a demokratikus Magyarország nem talált megoldást. Az egymást követő kormányok sikeresek voltak a gazdasági rendszer átalakításában, a privatizációban, az ország európai integrációjában, a külföldi tőke bevonásában, ám a költségvetési politikában fokozatosan veszítették el a mértéket. A választási küzdelmektől motivált felelőtlen költekezés éveire újra meg újra megszorítások következtek. közti javulása még konszolidáló hatású volt, de az ezt követő újabb megszorítások nyomában járó kiábrándulás már vészesen felgyorsította a politikai osztály és a rendszer hitelvesztését.
A kultúrát minél messzebb kell vinni a napi politika világától, átlátható és független rendszerré kell szervezni. Véget kell vetni a kulturális intézmények politikai megszállásának, vissza kell adni őket az alkotó közösségeknek és a közönségnek 8.oldal Nincs kiegyezés a bűnt védő legfőbb ügyésszel, az ehhez asszisztáló főbíróval, az alkotmány helyett a hatalomhoz hű közszolgákkal, bírákkal, ügyészekkel, diplomatákkal, a tisztességüket eladó üzletemberekkel Ők is a haza részei
vései, illetve modernizációs reformjai sem voltak végigvihetők. Noha csökkentek a társadalmi különbségek; jelentős fejlesztések történtek, épültek autópályák, kórházak, egyetemek; több alkalommal is sikeres volt a pénzügyi-gazdasági konszolidáció, a radikalizálódó ellenzék
Az orbáni maffiaállam legfőbb kitervelőinek, működtetőinek és közvetlen haszonélvezőinek a független igazságszolgáltatás előtt kell felelniük. 1.4. Stabilitást az új Alkotmánynak
6.oldal Hiszünk abban, hogy az antikvitás, a zsidó-keresztény hagyomány, a felvilágosodás mellett a nagy demokratikus politikai áramlatok – a szociáldemokrata, a liberális és a konzervatív felfogás közös értékeinek integrálására lehet alapozni az ország jövőjét. Meggyőződésünk, hogy morális és magánéleti kérdésekben, a kulturális ízlés terén hatalmi eszközöknek, állami beavatkozásnak nincs helye. 7.oldal Hisszük, hogy Magyarország jövője Európában van, és hogy az erősebb integráció alapvető nemzeti érdekünk, ezért történelmi távlatban Európai Egyesült Államokat akarunk. A helyi önkormányzatiság és a szakmai autonómiák helyreállítása, a civil szervezetek bevonása, az internetes demokrácia új eszközeinek felhasználása eredményezi a hosszabb távon sikeres megoldásokat, velük együtt pedig a demokratikus intézmények erősebb legitimációját. • Ne avatkozzon be az emberek magánéletébe, ne határozza meg, hogyan éljenek, miben higgyenek, ne gyámkodjék felettük • A bizalom újbóli megteremtésével, aktív gazdaságpolitikával segítjük elő az euró mielőbbi bevezetését, a valós gazdasági növekedést. • Versenyképes gazdaság, széles foglalkoztatottság, élhető ország csak a minél többek számára elérhető korszerű tudáson alapulhat. “Betanított munkás Magyarország” helyett tanuló társadalmat akarunk.
A köztársaság elnökét az Országgyűlés minősített többséggel válassza meg, esetleg kiegészülve más választott testületekkel (szemben a mai rendszerrel, amelyben végső soron az egyszerű többség is elegendő), vagy a nép közvetlenül válasszon. Az Alkotmányban el kell ismerni a minden ember egyenlő szabadságát és méltóságát kifejező alapjogokat. Az Alkotmány biztosítson legalább olyan szintű védelmet az alapjogoknak, mint a köztársasági Alkotmány és annak alkotmánybírósági gyakorlata. Ne lehessen alapjogokat az Alkotmányban korlátozni. Az Alkotmánybíróság legyen jogosult az alapjogokat fejlesztő jogértelmezésre, az övé legyen a végső szó az alapjogi korlátozások megengedhetősége tekintetében. kormányozhatóság érdekében többségi elemmel, egyéni választókerületi rendszerrel kell kiegészíteni. 10.oldal A választási földrajzzal történő – a választójog egyenlőségét sértő – manipulációt ki kell zárni. • Biztosítani kell a választási szabályok stabilitását. • Független választási szerveket kell létrehozni a pártkatonákból álló testületek helyett. Be kell vezetni a kötelező kampányszámlát, csak arról legyen teljesíthető minden kampánycélú kifizetés. 11.oldal • Gyorsítani kell az eljárásokat, de nem az eljárási garanciák csökkentésével, hanem főként a bíróságok tehermentesítésével, más eljárási formák (szabálysértési és egyéb közigazgatási eljárások, mediáció) preferálásával.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Meg kell alkotni az önkényuralmi rezsim által meggyengített sajtószabadság védelmére szakosított ombudsmani intézményt. A tiszta alkotmányjogi és politikai helyzet megvalósítása érdekében megfontolandó az ügyészi szervezet kormány alá rendelése.
A munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése érdekében a munkáltató valamennyi alkalmazottja bruttó bérköltségét az Adóügyi Szolgálatnak utalná át - térítésmentesen. A munkavállaló az adók és járulékok levonása, illetve a családi kedvezmény érvényesítése utáni nettó bért az ASZ-tól kapná meg. 17.oldal
Ennek létrejöttéig indokolt egy valóban független szervezet, a Különleges Ügyészi Hivatal létrehozása, hasonló feladattal.
Egymillió napelemet és szélturbinát a háztartásokba.
• Létre kell hozni az elektronikus kormányzás intézményeit.
digitális közmunkaprogramot
12.oldal A feladatok figyelembe vételével arányos, kiszámítható és átlátható finanszírozási rendszerre van szükség. 1.17. Modern Budapestet Az egyházakra és egyházi személyekre adó- és járulékfizetés, valamint a mentességek terén ugyanolyan szabályok legyenek érvényesek, mint minden más, nem állami fenntartású szervezetre és az ott dolgozókra. A közmédia a jelenlegi formájában szükségtelen, pazarló és káros a médiaszabadságra, ezért meg kell szüntetni. A fenntartása fordított 13.oldal Hosszú távú célunk az Európai Egyesült Államok megteremtése, közös
18.oldal
A DK célja a papíralapú gazdaság felszámolása, az e-számla és az elektronikus fizetés általánossá tétele, a készpénzhasználat visszaszorítása. •Bevezetnénk az elektronikus aláírást biztosító e-kártyát, amely a közügyek digitális intézésének alapja. 19.oldal Használjuk fel hatékonyabban a forrásokat! A források felhasználásánál a teljes átláthatóságot, a nemzetközi kritériumok, valamint zsűrik alkalmazását támogatjuk. Korszerű közlekedést Megújuló turizmust 20.oldal Perspektívát a fiataloknak és a nőknek
15.oldal
21.oldal
Vissza kell állítani a termőföldforgalom szabadságát. Olyan új földtörvényre van szükség, amely nem korlátozza az agrárvállalkozások tulajdonszerzését. Amely nem csupán a földtulajdont, hanem elsősorban a földhasználatot szabályozza az élelmezésbiztonság érdekében.
Meg kell állítani a mezőgazdasági termékszerkezet egészségtelen folyamatait. Növeljük az állattenyésztés arányát, fejlesztjük a zöldség- és növénytermesztést.
Alapvető jogi-, pénzügyi-, gazdálkodási-, marketingismeretekből képzési programot kell indítani
Újraélesztjük a szociális partnerség, az érdekegyeztetés rendszerét. Ennek keretében ösztönözzük a reálbérek fokozatos emelését biztosító hosszú távú megállapodások megkötését a munkaadók képviselői és a szakszervezetek között.
16.oldal A termelővállalkozások adózása és ellenőrzése történjen egységes rendszerben, elektronikus alapon. Ezért egységes alapú kötelező készletgazdálkodási rendszer fokozatos bevezetését írnánk elő. A szoftvereket az állam ingyen biztosítaná. A NAV hivatalból/hatóságból alakuljon Adóügyi Szolgálattá (ASZ).
23.oldal
24.oldal A bölcsődékben és óvodákban a rászoruló gyermekek számára biztosítsunk rendszeres gyermekpszichológiai és fejlesztőpedagógusi ellátást. első 2 m2 ivóvizet
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 25.oldal 5.1.5. Szolidáris és méltányos adórendszert 29.oldal Fel kell számolni a roma-telepeket. a közmédiában, közös európai roma-stratégia kidolgozását
gi és emberi alkalmazkodás elősegítése érdekében a Demokratikus Koalíció olyan nemzeti tudásbázis intézet – a Bibó István Stratégiai Intézet – felállítását kezdeményezi, amelynek kutatási eredményei nyilvánosak, mindenki számára elérhetőek lennének. 40.oldal A Demokratikus Koalíció támogatja a közös európai kül-, biztonság- és védelmi politika kialakítását. Hosszabb távon az Európai Parlament felhatalmazásával közös európai haderőre is szükség van, közös parancsnoksággal.
30.oldal Simon Rózsa Annak érdekében, hogy a Parlamentben, az önkormányzatokban, az állami hivatalokban és testületekben megfelelő számban legyenek jelen a nők, az ENSZ ajánlását figyelembe véve 30 százalékos női kvóta bevezetését támogatjuk. •
_______________________________________________ „Sokak Magyarországa”
a vállalatok igazgatósága
A Pest 03. vk. Szervezet véleménye a vitaanyagról
31.oldal
1) Úgy érzékeljük, a társadalomban egyre nagyobb a bizonytalanság. Az emberek érzik, hogy nem jól mennek a dolgok, de nem látják, kire bízhatnák az országot, ki tudná az országot ebből a posványból kirántani vagy kivezetni. Éppen ezért nagy a felelősségünk, hogy a mi megszólalásunk, víziónk ragadja meg a bizonytalankodókat és elhódítsuk őket a FIDESZ vagy a Jobbik szavazótáborából. Ez a felelősség igaz a mondanivalóra és a megszólalás stílusára egyaránt.
. Szemléletváltást az ifjúságpolitikában •Nem adunk kiemelt támogatást az egyházi és magániskoláknak, kivéve azokat, amelyek sérült, fogyatékos és hátrányos helyzetű gyermekek oktatásával, képzésével foglalkoznak 33.oldal Alkotó, szabad pedagógusokat 35.oldal •Kiemelt fontosságot tulajdonítunk a kulturális örökség védelmének. 36.oldal 8.1. Megoldást a finanszírozásra A legfontosabb betegségek szűrésén résztvevők 38.oldal • Magyarország biztonságának alapja az Egyesült Államokkal fennálló szövetségesi viszony. Egyértelműsíteni kell, hogy az új geopolitikai viszonyok közepette hazánk a NATO szilárd tagja, és mindent megtesz, hogy segítse szövetségesei önvédelmi erőfeszítéseit s ezzel az Európai Unió biztonságát. 9. EURÓPAI KÜLPOLITIKÁT A bonyolult globális és hazai folyamatok megértése, az azokhoz történő politikai, gazdasági, ökölógiai, biztonsá-
2)Most még nagy a bizonytalanság az anyag kezelhetőségével kapcsolatban. Néhol a mondanivaló súlypontozása okoz gondot (pl. az emberi jogok közül elsőnek a homoszexuális jogok említése) másutt a kifejtés bonyolultsága,” akadémikussága” 3) Abban a vízióban, abban a kívánt életérzésben, amit az anyag sugároz, egyetértünk, jól éreznénk magunkat egy ilyen Magyarországon. Azt azonban nem látjuk, hogyan lehet ezt az emberek széles köréhez eljuttatni, mi lehet majd ebben a mi dolgunk, hogyan jut el a médiához. Programként van beharangozva, de ezalatt mindenki egy rövid, jól érthető választási programot értett, azt várt, ehelyett kaptunk 40, nagyon színvonalas, de ebben a formában kommunikálhatatlan anyagot. 4) A dolgok súlypontozását át kellene gondolni. A társadalompolitikai víziónál nem feltétlenül a szegénység problémáját kellene minden alkalommal első helyen említeni, sajnos van még bőven más társadalompolitikai probléma. Az emberi jogok közül sem csupán az egyneműek családalapítási jogok vannak megsértve, szélesebb társadalmi csoportok gondjait kellene első helyen hangsúlyozni. A feltételes garantált minimáljövedelmet sem szerencsés a mélyszegénységhez kapcsolni, nagyon jó kezdeményezés, ha általában is igaz ez a segítség, nem csak mélyszegénységben élőknél.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 5)Az SZJA-ba fölöslegesen ragadunk bele, jó megoldás önmagában nincs. Az adórendszer egészének igazságosabbá tételéről és a megélhetési költségekről kell beszélni, ezt az anyagból- alapszolgáltatást mindenkinek- össze is lehet rakni. 6)A vidék valós problémája a létbiztonság mély megrendülése és ennek nyomán a széleskörű, nyomasztó kiszolgáltatottság. Jelezzük, hogy intézkedéseinktől nem pusztán gazdasági hatást várunk, hanem tudatosan célozzuk meg társadalompolitikai következményként a kiszolgáltatottság csökkenése, a létbiztonság szélesebb körben történő megteremtését. 7) A viszonyaink humanizálásának fontos eleme a közszolgák megbecsülése általában, de különösen azoké, akik nehéz terepen dolgoznak. Ez a cél benne van, de erőteljesebb hangsúlyt kellene adni neki. 8)Az anyag használja az új rendszerváltás fogalmát. Meggondolandó, mert ez újabb bizonytalanság érzetet kelt, vajon mi lesz már megint? Egyszerűen csak kisöpörjük ezt a korrupt, tehetségtelen bandát, és visszatérünk az európai demokrácia értékeihez. A társadalmi vitára bocsátott anyag szerkezetével kapcsolatban megfontolásra ajánljuk, hogy ne helyzetelemzéssel és önmeghatározással kezdjük, hanem a vízióval és utána írjuk le, miért ezt gondoljuk. Az embereket nem az érdekli, hogy mi kik vagyunk, hanem az, mit akarunk. Ha az tetszik, bennünket választ, függetlenül attól, balközépnek vagy jobbközépnek definiáljuk magunkat. Ezért sikeres a Jobbik! Nem azt nézik, hogy fasiszta jellegű, hanem egyszerűen tetszik, amit ígér. _______________________________________________
A DK Nógrád 2.sz.VK. Elnöksége megtárgyalta az Alapszabály módosítására tett javaslatot, és egy pont kivételével a javasolt módosításokkal egyetért. Az egyetlen kivétel a 12/A pont következő része: „A párt tisztségviselőivel, az Elnökség és az Etikai Bizottságtagjaival, valamint a párt országgyűlési és európai parlamenti képviselőivel szemben az eljárás[t] lefolytatására és a döntés meghozatalára az Etikai Bizottság [folytatja le, a döntésre az Elnökség], a jogorvoslati kérelem elbírálására [a Kongresszus] az Elnökség jogosult. Ugyancsak az Etikai Bizottság folytatja le az eljárást a volt tisztségviselőkkel és képviselőkkel szemben, ha az eljárásra okot adó cselekmény vagy mulasztás a korábban betöltött választott tisztségükkel függ össze. A döntésre az Etikai Bizottság,a jogorvoslati kérelem elbírálására az Elnökség jogosult ebben az esetben is.”
Nem tartjuk indokoltnak az Elnökség jogkörének bővítését, mert ezzel a módosítással lényegében az a párt vezetői közötti esetleges vitákat az Elnökség többsége a saját kebelén belül dönti el. Az indoklásul felhozott érvet, amely szerint kongresszust szükséges tehermentesíteni, nem látjuk megalapozottnak az eddigi tapasztalatok alapján, ugyanis eddig ilyen „teher” még egyáltalán nem nehezedett a kongresszus vállára. Megjegyzésünk: Az a szándék, hogy ne a kongresszus ös�szes résztvevője kényszerüljön megvitatni az adott ügyet teljesen elfogadható, de ezt ki lehetne küszöbölni egy, a kongresszusra előzetesen regisztrált résztvevőkből választott eseti bizottsággal. Tisztelettel:A DK. Nógrád 2.sz [1]. VK. Elnöksége _______________________________________________ Verbovszki Sándor FEJEZET CÍME, JELZETE JAVASLAT MAGYARÁZAT KISZABADULNI A TÖRTÉNELEM FOGSÁGÁBÓL A 4. pontból kivenni a „_KERÍTÉSÉPÍTŐ_” szót 1. A negatív jelzők között ez egy pozitív „építő” jelző. 2. Az emberek nagy többsége elfogadja a kerítést, annak szabályozó szerepét egy kapuval. 3. Európában több helyen épült „migránskerítés”: Bolgár-Török, Fra.Callais, Ausztria, Baltikum…stb.. A világon kb. 40 hasonló hely létezik. 4. A migráns ügy aktualitásának csökkenésével az olvasó fél év múlva már nem tudja hová elhelyezni a „kerítés” szót. 1.6. Az alapvető jogok védelméért Az 1. pontban a meleg, leszbikus szavak helyett, „…_BIZTOSÍTANI AZ AZONOS NEMŰEK ÉS A TRANSZNEMŰ PÁROK SZÁMÁRA._” A meleg és transznemű jelző pejoratívnak hat. A sajtóban ezek hatásos jelzők, azonban akikre ezek a kifejezések utalnak és SOHA SEM RÉSZTVEVŐI egy PRIDE felvonulásnak sértve, lenézve érezhetik magukat.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 1.9. FÜGGETLEN ÉS CSELEKVŐKÉPES ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGOT Új, 4. pontként: _AZ ALKOTMÁNYBÍRÓT SZAKMAI MÚLTJA ALAPJÁN LEHESSEN JAVASOLNI ÉS MEGVÁLASZTANI_.
1.17. MODERN BUDAPESTET A „rozsdaövezet”-hez kiegészítésként: _A „ROZSDAÖVEZETEKBEN” FEL KELL SZÁMOLNI AZ ÁLLAM, ILLETVE AZ ÖNKORMÁNYZAT ÁLTAL ELHAGYOTT OBJEKTUMOKAT._
„…a „földmutyi” _ÉS A „SZEMÉLYRE SZABOTT” TENDEREKEN ELNYERT ÉS_ keretében…”
Az évek, évtizedek óta elhagyott objektumok a bűnözés melegágyai. Veszélyesek mind a közbiztonságra, mind az ember testi biztonságára. Akár a fővárosban lévő ilyen objektumok (pl.: a Kvassai zsilipnél, vagy Budafokon, akár az agglomerációban lévők (pl. a a Pilisben és a Visegrádi-hegységben elhagyott volt Honvédségi bázisok) látványa lehangoló, visszataszító látványt mutat, mind amellett baleset veszélyesek.
Új, 12. pont:
4.2.FÓKUSZBA A FEJLESZTÉSPOLITIKÁT
_FELÜL KELL VIZSGÁLNI AZ INDOKOLATLANUL HOSSZÚ IDŐT IGÉNYBE VEVŐ ÉS NYILVÁNVALÓAN VALAKI ELŐNYÉRE SZOLGÁLÓ ÜGYINTÉZÉST._
Új, 8.pont:
1.10. KÍMÉLETLEN HARCOT A POLITIKAI KORRUPCIÓ ELLEN 11. ponthoz:
Az új 12-es hez: Nem csak az előny biztosítása, hanem a hátráltatás is alapulhat korrupción. 1.11. FÜGGETLEN IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁST Új, 6.pont: Független bírói testület vizsgálja felül az első- és másod-, vagy többed fokú ítéletek közötti szögesen ellentmondó ítéletek okait. Több ügyben is tapasztalható, hogy az első fokon hozott elmarasztaló ítéletet a fellebbezést követő jogerős ítélet, ellenkező megállapításokat tartalmaz. Felmerül, hogy az első fok „megrendelésre” ítél annak tudatában, hogy a következő fok az „igazságot” majd helyre állítja.
_AZ ELSŐ ÍZBEN INDULÓ KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK 1 ÉVIG LEGYENEK ADÓMENTESEK_ Lehet ez egy beindulási időszak. A világ nyugati felén több országban ez bevált. Az újonnan induló esetében való adómentesség egyik lényeges oka, hogy még nincs megfelelő bevétel, de a vállalkozó inge-gatyája rámegy az adózásra. Egy jól prosperálónak ígérkező vállalkozást be kell vezetni, meg kell a közönséggel szoktatni. Természetesen a második, harmadik azonos nevű, vagy érdekeltségi körű és minduntalan csődbe menő vállalkozások bűnügyi és adózási szempontból veszélyesek és ezeket ki kell szűrni. Erre találták ki több országban is az ADÓRENDŐRSÉGET. 5.1.1. MÉLTÁNYOS JÖVEDELMEKET
1.13. ÜGYÉSZSÉGI REFORMOT
Új, 6.pont:
A cím helyett: PÁRTATLAN ÜGYÉSZSÉGET
_MINIMÁLISRA KELL SZORÍTANI A MUNKAVÁLLALÓ MINIMÁL BÉRRE TÖRTÉNŐ BEJELENTÉSÉT_
Az 1. ponthoz: A „_kormány_” helyett „…szervezet _PARLAMENT_ (vagy _ORSZÁGGYŰLÉS_)alá rendelése.” A címhez: A „REFORM” szó a 2006-ot követő kormányzás után nem cseng túl jól. A Fidesz ezt a szót nagyon sokszor használta a lejárató kampányai során. Az 1. ponthoz: Az ügyészség több esetben is nyilvánvalóan „megrendelésre” dolgozik. A Parlament alá történő rendelés biztosíthatja a valós függetlenséget.
A minimál bérre történő bejelentés meglehet, hogy kedvező a munkaadó járulékfizetési kötelezettségei szempontjából, azonban a munkavállaló megélhetésére és a későbbiekben nyugdíjának megállapítására végzetes és a személy nyomorba való taszítását jelenti. 5.5. A CIGÁNYSÁG FELEMELÉSÉT Kiegészítésként: _A CIGÁNYSÁG ELMARADOTTSÁGÁNAK EGYIK MEGHATÁROZÓ OKA AZ ELŐÍTÉLETESSÉG. EZÉRT TÖRVÉNYBEN
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz KELL SZABÁLYOZNI A FELZÁRKÓZTATÁSI KVÓTÁKAT A FELSŐOKTATÁSBAN, AZ ÁLLAMIGAZGATÁSBAN, A KÖZSZOLGÁLATBAN, STB…_ Példaként az Egyesült Államok: Az USA-ban élő Afro-amerikaiak, latinok és mások évtizedeken át tartó hátrányos megkülönböztetése nagy részből abból fakadt, hogy a hivatalokban eleve a bőrük színe alapján szűrték a jelentkezőket. Legyen az egyetem, rendőrség, vagy bármely más pozíció. A bevált megoldást egy olyan törvény hozta, amely kötelezően határozta meg a minimum kvótákat és amely egyúttal szankcionálta azt is, ha a hivatal, vagy a hivatalnok bizonyíthatóan előítéletességből akadályozta a be-, vagy előrejutást. Ez jelenleg is probléma, azonban az előrelépést az jelzi a leg látványosabban, hogy az Egyesült Államoknak jelenleg színesbőrű elnöke van. Ez néhány évtizede még elképzelhetetlen lett volna. _______________________________________________ Kiegészítés a programjavaslat tervezetéhez küldött észrevételeinkhez A nyugdíjak és az adórendszer összefüggéseiről: A nyugdíjakat ma az adórendszer látszólag adómentes jövedelemként kezeli. Azért mondom, hogy látszólag, mert a nyugdíjak megállapítása nettó alapon történik, azaz a nyugdíjak megállapításakor gyakorlatilag megtörténik az adóztatás. A bruttó jövedelemből ugyanis levonásra kerül a jövedelem megszerzésekor érvényes adókulcsok szerinti adó és az akkori szabályok szerint fizetett járulékok. Mindez azt eredményezi, hogy a nyugdíjasok rendszeresen kimaradtak és kimaradnak azokból az adócsökkentési folyamatokból, amelyek az évek, évtizedek alatt bekövetkeztek. Másképp fogalmazva az elmúlt időszakban a terhükre több alkalommal is jelentős jövedelem átcsoportosítás valósult meg. Javaslat: Nem új keletű álláspontom szerint a nyugdíjakat bruttó alapon kellene megállapítani és a folyósításkor kellene adót fizetni. A mai nyugdíjakat pedig bruttósítani kellene. Mindehhez egy dolgot kell hozzátenni, az adóbevételeket a nyugdíjbiztosítási alap bevételeként kell meghatározni, s ezzel biztosítható az adótartalom fedezete. Ez azt eredményezné, hogy az idősebb generáció terhére megvalósuló jövedelem átcsoportosítás mérséklődne, e generáció is részesedne az esetleges adócsökkentés kedvező hatásaiból, s nem mellesleg a nyugdíjas jogosultak is élhetnének az adókedvezményekkel. (Ez utóbbi nem elméleti okoskodás, hanem a való élet tapasztalatain alapuló megállapítás.) 2016. január 23. - Tímár András
A tegnapi beszélgetésünket folytatva megpróbálom a javaslataimat rendszerezni: 1. „Egykulcsos SZJA” –„Több kulcsos SZJA” a. Nem csak a kulcsok száma a fontos, hanem a sávok értéke is b. Az SZJA bevételek szinten tartása (csökkentése) az igazi üzenet, de a médiában csak a kulcsok számával foglalkoznak (támadhatják a DK-t, hogy beáll a fidesz mögé, ha nem magyarázzuk el, mit is jelent mindez… ) c. Az SZJA mértéke hatással van a politikailag semleges szavazói aktivitásra. Ezen szavazókat politikai üzenetekkel nem lehet megszólítani, de 300 Ft-os népszavazással igen d. A politikailag tudatos emberek egy része is átszavaz, vagy nem megy szavazni, ha jelentős előnye/hátránya származik az SZJA-ból. A 2010 előtti „SŰRŰ” sávok „kárvallottjai” majd az egysávos SZJA „kedvezményezettjei” a 2014-es választásokon a fideszre szavazott (pl: volt SZDSZ-es szavazók,….) e. „Kvázi egykulcsos SZJA”-t lehet készíteni, ha a sávokat és kulcsokat jelentőse széthúzzuk, azaz egy olyan 3 sávos SZJA javaslok, amelyben a MINDEKORI MINIMÁLBÉR-ig 5%-os a kulcs, a minimálbér tízszereséig, a jelenlegi (fideszes) 15 % , míg fölötte 35% (~az aktuális EVA kulcs), akkor ez a munkabérből élők nagy részének tulajdonképpen ez egy kulcsos SZJA-t jelent, de a minimál béreseket támogatja, míg a magas jövedelműeket adoztatja f. Ez a széthúzott sáv támogatja az „érdemes többet keresnem legálisan” szemléletet amelyet ki kellene emelni a kommunikációban, hiszen most azt sulykoljál az emberekbe (vagy eleve az az általános szemlélet), hogy pár száz forintért „ölre menjenek” az emberek. Az életpálya modell szerű „HOMOGENIZÁLÁS” is azt erősíti, hogy a munkabér nem függ a teljesítménytől, nem véletlenül soroltak vissza majdnem minden pedagógust 1-es kategóriába. Az hitetik el az emberekkel hogy az életpálya modell a „MEGOLDÁS”, holott a modern társadalmakban nem építenek „40 éves szamár létrát”, csak a teljesítmény számít. A NÖVEKEDÉSI LEHETŐSÉGET TARTALMAZNIA KELL AZ SZJA sávoknak is… g. Az emberek többsége a mindenkori legmagasabb SZJA kulcsot jegyzi meg, és nem számítja ki a saját átlag SZJA kulcsát, azaz ha a sávok „sűrűk” és a kulcsok is kicsit lépnek, akkor jó közelítéssel a saját átlag % közel esik a maximális kulcshoz h. Ilyen rendszer esetén a média leegyszerűsítő törekvése pár ezer forintos eltérést mutat ki, amellyel nem lehet az emberek figyelmét felkelteni i. A hátrányos helyzetűeket támogatja a javaslatom. Súlyos hiba az adómentesség, mert az érdekelté teszi a munkavállalót/munkaadót a „zsebbe fizetésre”, de ha már adózni kell és a „valódi” bérek bevallása semmilyen anyagi hátrányt nem jelent, akkor nem különböző „kafetéria” trükkökkel szerzik meg az emberek a jövedelmüket. j. A munkaadói járulékokat úgy célszerű átalakítani, hogy az se tegye ellenérdekelté a szereplőket a valódi munkabérek ÉS MUNKAIDŐ (8 órás munkaidőhöz 8 órás bér) bejelentésében.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz k. Nincsenek valódi adataim ezért csak egy fikciót készítettem, de az a lényeg, hogy a 2010 előtti SZJA sávokat is az összehasonlíthatóság miatt célszerű 100 ezer forintos sávokra bontani a 2 milliós határig. Tulajdonképpen addig érdemes sávokat csinálni, ameddig abba tartozók száma mondjuk 100 fő fölött van. Az hogy van pár ember, aki 1 milliárd feletti jövedelem után fizet SZJA-t, azokat nem érdemes ilyen külön csoportba tenni. l. Mellékelek egy újságban megjelent SZJA áttekintőt, amelyből látszik, hogy hogyan lehet a számokat úgy csoportosítani, ÉVES bért használni, holott a közbeszédben a havi bért használjuk. Ezzel a trükkel érik el, hogy azt gondolják az emberek hogy a „GAZDAGOK” sok adót fizetnek…. 2. Elküldöm a SMART méréssel kapcsolatos összefoglalásomat Egy link erről a témáról: http://www.intelligensotthon-tudastar.hu/#fooldal Bene István _______________________________________________ Milyen rendőrséget akarunk? A rendőrségtől mit várunk, és ki az a mi? A törvényhozó hatalomba készülünk, ezért arra kell törekednünk, hogy jó törvényeket hozzunk, olyanokat, amelyek a társadalmi igényekből indulnak ki, és ezeket az igényeket prioritási sorrendbe állítva, - lehetőségeink, és szándékaink szem előtt tartásával – teljesítik. Mire gondolok? Világossá kell tenni, hogy az állam, a közrend, közbiztonság fenntartásából fakadó feladatok közül, melyeket vállal be, melyeket támogat, s mit hárít el magától. Ha ezt nem tesszük meg mindjárt az elején, parttalan „mederbe” kerülünk, erőforrásainkat szétforgácsoljuk, kívánságlistákat kielégítetlenül hagyva, elégedetlenség lesz az eredmény, úgy a közönség, mint a politikai hatalom számára. (Az ellenzékről ne is beszéljünk!) Induljunk ki a jelenlegi helyzetből. A rendőrség feladatait elemezve, azt látjuk, hogy azok: • a rendszerváltoztatás előtti hagyományokat ; • a sokszor megalkuvást is magába foglaló „demokratikus” kompromisszumok maradványait; • és az orbáni önkény torzulásait; egyaránt magukon viselik. A társadalom a valódi igényeket ezekkel összekeveredve látja, ismeri, vagy nem ismeri, fogadja, vagy nem fogadja el. A Demokratikus Koalíció most – véleményem szerint - abban a „szerencsés” helyzetben van, hogy tabula rasa -t teremthet. Nincs miért behódolni, az aktuálpolitikai helyzetnek. Hatalomra kerülésünk meglehetősen távolinak látszik, és nyilvánvaló, hogy a témakörben, akkor, meg fogjuk kötni, a magunk olykor megalkuvásokat is magába foglaló kompromisszumait. De ne keverjük össze a két dolgot, mert abból csak katyvasz lesz, nem kormányprogram. Tehát a kiinduló pont nem a
jelenlegi zavaros alkotmányjogi, és társadalmi helyzet, abból majd a cselekvési program kidolgozásakor kell kiindulnunk, hanem egy prioritási sorrendben kielégítendő kívánságlista, amelyet a nemzetközi és a magyar jogi környezet, a lakósság elvárásai, és a saját józan eszünk segít összeállítani. Természetesen nem veszem magamnak a bátorságot, hogy ki-, és bezárólagos listát alkossak. Az egésznek akkor van értelme, ha a szakpolitikai műhely munkahipotézisnek elfogadja gondolataimat. Az eddigi munkát hasznosítva ugyan, de kezdjük elölről! A Mindennapok közbiztonsága című anyag abban az értelemben „hibás” szemléletet tükröz, hogy nem tudni miből következtettünk az ott megfogalmazott javasatokra, mert vagy nem előzte meg a javaslatok megfogalmazását helyzetelemzés, vagy nem hivatkozunk rá. Én az előbbire tippelek. Ezt a munkát egyszer el kell végezni, nem lehet megspórolni. Ugyanakkor értem a szándékot, az aktuálpolitikát is ki kell szolgálni. Mondani kell valamit! Magam részéről a tartalmának egy részét is vitatom, de ez csak az én mit sem számító véleményem. Középtávon a dokumentum már nem alkalmas szándékaink kinyilvánítására, mert számos sebből vérzik, és megalapozatlan is. A jelenlegi szervezeti keretek, egy ilyen munka elvégzésére alkalmatlanok. Vonjunk be hozzáértőket, ne önkéntesekre alapozzuk a munkát. A Sokak Magyarországa 10.1 pontja, - elnézést a szerzőktől, - úgy rossz, ahogy van. Miért kell felszámolni a TEK-et? Honnan vesszük, hogy a rendőrség létszámát növelni kell? Hogy kerül ide az 50.000 Ft-os értékhatár, és a szabálysértési bíróság? Miért itt beszélünk megvalósíthatatlan speciális kártalanítási alapról? Visszaállítjuk, az önkéntes rendőri szolgálatot? Mi a célja a közterületi kamerarendszernek minden településen? stb. Ha ebben a témakörben mondani akarunk valamit, akkor azt tegyük felelősséggel. A felsoroltakat legfeljebb megvizsgáljuk! (A TEK-et persze ebben a formában, és irányítási rendben valóban meg kell szüntetni, de ne felejtsük el, hogy időközben a rendőrség teljes speciálisan kiképzett erőit ide szervezték. Ők kellenek, nagyon is, sőt egyre jobban!) Többször tapogatóztam a témakörben, de nem sikerült találkoznom a DK-ban, a más területekhez hasonló szakértelemmel bírókkal, rendőrség tárgykörben. Kissé szedett-vedett írásom felhasználása természetesen nem kötelező! Belátásodra bízom, hogy mit kezdesz vele. Azt is tudom, hogy nem ez a legmegfelelőbb pillanat. Siófok, 2016. január 23. Horváth Gábor _______________________________________________ Javaslatok a Sokak Magyarországa program egyes fejezeteihez: 1. A 8.1. pont 3. gondolatsorához (Alanyi jogon járó csomag):
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Nem javaslom a háziorvosi ellátás biztosítását. Ez - természetesen ahol van ilyen csomag- az életmentő beavatkozásokat és a társadalomra veszélyes megbetegedések elterjedésének blokkolását foglalja magába. Javaslom, hogy maradjunk az általunk megfogalmazottaknál: „Az alanyi jogon járó csomag a sürgősségi ellátásokat (beleértve a mentést is), a járványügyi teendőket, gondozás egyes területeit (így család és nővédelmi, ifjúság- és sportegészségügyi), továbbá csecsemő és gyermekgyógyászati ellátást és a vérellátást foglalja magába.” 2. A 8.1. pont 5 gondolatához (alapcsomagon túli szolgáltatások) A soronkívüliséget ki kell venni, mert az orvosi etika szerint nem lehet senkinek sem soron kívüli ellátást nyújtani. Az ellátás rendjét és sorrendiségét a beteg állapotának súlyossága illetve érkezésük sorrendje dönti el. Tudom az életben bőven van példa ennek az ellenkezőjére, de ne írjuk le, mert jogosan támadhatják! Sokat beszélünk szakmai és gazdasági körökben arról, hogy az egészségügyi ellátás helyzetének javításában rendkívül fontos szerepet játszanak (játszhatnak) a magánbefektetők. Az állam lehetőségei korlátozottak, ezt egészítik ki a potenciális rendelkezésre álló, magánkézben lévő források és lehetőségek. A programtervezetben a magánellátás lehetőségéről nem esik szó. Azt megértem, hogy ki lett véve a magánellátás díjazásával, számlaadással kapcsolatos korábbi felvetés (sokan megkérdőjelezték vagy egyszerűen nem értették), de azért valahol utalnunk kell ennek a területnek a szükségességére. javaslom: 1. A 8.1. pont 6. gondolatának kiegészítése, melyet kiemeltem a szövegben: „”Ellátási standardok alapján akkreditálni kell az állami és magán egészségügyi szolgáltatókat, és meg kell határozni egy-egy akkreditációs szint beavatkozási és kezelési jogosultságát.” A 8.2. pont 6. gondolata a leírt formában nem értelmezhető, mivel a progresszív betegellátás rendszere (alapellátás, járóbeteg szakellátás és fekvőbeteg gyógyintézetek) ma is adott. A fekvőbeteg gyógyintézetek vonatkozásában folytatódik a progresszivitás szempontjából fontos tagozódás, hiszen más és más a szerepe (ennek megfelelően felszereltsége) a városi, megyei, regionális és egyetemi (országos intézeti) intézményeknek. Minden bizonnyal nem fogalmaztunk érthetően, hiszen az általunk leírt első mondata ennek a gondolatsornak változatlan formában szerepel a programtervezetben. Azonban a folytatás adja a magyarázatot és teszi érthetővé tartalmilag az első mondatot. Ma és korábban is történtek olyan beruházások, amelyek nincsenek összhangban az adott intézmény progresszív ellátásban elfoglalt helyzetével. Például a Szent Imre Kórház esetében helikopter leszálló létesült az épület tetején, ami a speciális statikai követelményei miatt kőkemény milliókba került. Azonban ennek a kórháznak nincs olyan szakmája (baleseti sebészet, infarktusos beteg akut ellátása a szükséges katéteres beavatkozások lehetőségével), ami indokolttá tenné a beteg helikopteres szállítását. Vannak nagy értékű műszerbeszerzések, amik adott intézményben egy-egy szakemberhez kötődnek, de
beszerzésük az intézet progresszivitás szempontjából elfoglalt helye szerint indokolatlan, fölösleges, kellően nem kihasználható. Ezek országosan milliárdos nagyságrendű fölösleges beruházások, illetve nem ott valósulnak meg, ahol rájuk valóban szükség lenne (lobbi és jó kapcsolat). A második mondatban arra próbáltunk utalni, hogy ezek a fejlesztések szabályozottan ott (és csakis ott) valósulhassanak meg, ahol indokolt. Ezért ennek a mondatnak az alábbi formában történő módosítását javaslom: Meg kell teremteni, illetve vissza kell állítani a progres�szív betegellátásnak azt a szabályozott formáját, amely a szükséges személyi és eszközös feltételek birtokában megfelel az adott ellátási szint követelményeinek. László Imre _______________________________________________ 1. Az anyag színvonalától és konkrétsági szintjétől lényegesen eltér a környezetvédelmi rész, mely a szívemhez közel áll, de ami itt le van írva, az nem jó. Egyedül itt ígérünk új/ visszaállított állami szervezeteket, saját minisztériumot, megemelt költségvetést, stb. Ezt szerintem nem szabad. Egyrészt kormányalakítási kérdés, másrészt vagy ha pl. az egészségügynek sem ígérünk ilyet, akkor miért pont nekik... Szóval szerintem innen a pontok felét ki kell húzni. 2. A másik neuralgikus pont a nyugdíj-fejezet. Ez a rész szerintem pénzügyileg sem tartható, a programmal sem koherens és politikailag sem helyes. Az elve az, hogy több nyugdíjast akarunk rövidebb szolgálati idővel, viszont magasabb nyugdíjjal, mindezt pedig a jövő munkavállalói fizessék (akik az elvándorlás miatt eleve egyre kevesebben vannak). Ez nem helyes, ellene megy az egész qazdaságfejlesztési és országmodernizálási stratégiánknak és a program e részeinek. Pénzügyileg sem fog menni, ezt nem is ragozom. De ez a múltba fordulást jelenti a jövő helyett, kádárizmust Európa helyett. 3. Az elvi problémám hasonló a családtámogatási rész esetében. A piacos, teljesítménypárti filozófiába szerintem nem fér bele (főleg az orbáni 8 év „szemléletformáló” hatása után), hogy a keményen dolgozó, sikeres, teljesítő, polgárosodó, 1-2 gyerekes rétegtől (az átlagkereset 2-szerese felett) elvesszük a családi SZJA-kedvezményt AZÉRT, hogy fedezete legyen a (számos különböző okból és sajnálatosan, de mégiscsak) nem dolgozó, nem teljesítő, sosem polgárosodó, sokgyerekesek (mondjuk ki: leginkább romák) 30-50%-kal megemelt családi pótlékára. Ez szerintem szakítás az eddig képviselt állásponttal, gazdaságilag zsákutca. És tekintettel a társadalom hozzáállására és a két, ez esetben szembeállított réteg véleményformáló képességének különbözőségére, politikailag is zsákutca.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Megjegyzem, mindezzel szemben a romafejezet tök jó, előremutató, struktúraformáló, jövőorientált. 4. Az egészségügyi részből teljesen kimaradt az a szemlélet, ami a gazpol programban hangsúlyosan benne volt a magán- és állami források összekapcsolásáról, ami - szerintem - az egyetlen érdemi lehetőség az érdemi fejlesztések és a magas bérek kialakítására, az állami intézmények magánrendelések általi lerablásának, kiszervezésének megállítására. Sajnálnám, ha ez a szemlélet akár politikai, akár szakpolitikai okokból nem lenne támogatható, mert racionális és tisztességes. Más: ami az egészségügyről le van írva, az szerintem 80%ban szakmai és intézményorientált szöveg a szakmának (szerintem kb. ugyanaz, mint amit 20 éve írunk), és nem arról szól, hogy miért lesz jó az embereknek. Ez alapján Mari néni nem érti meg, mit akarunk, és nem érti, miért vagyunk jobb, mint a Fidesz 5. A lakhatási rész jó volt még 1 hónappal ezelőtt, most nyilván ennél többet kell mondani. Én a CSOK-kal legalább annyira kemény lennék (befektetési célra - 2. lakásra) nem jár, települési átlagnál 20%-kal magasabb m2-árra nem jár, 100m2 felett nem jár, 1 gyereknél többet ne lehessen beígérni, stb. Ha pedig a településfejlesztési, környezetvédelmi, infrastrukturális, stb. szempontokat is nézzük, akkor mondjuk ki: meg kell szüntetni az új építésű lakásokra járó minden támogatást a városokban, és kizárólag felújításra jár támogatás, viszont magasabb, mint most. Ezzel szemben a komfort nélküli lakások megszüntetésére és helyette új lakás építésére igen. Tátrai Miklós _______________________________________________ Technikai jellegűek: 1. Javaslom, hogy a végső dokumentumban súlypontozzunk kicsit jobban a könnyebb olvashatóság érdekében. Mivel a szöveg még így vágott változatban is elég hosszú, és tömör, és gondolom, hogy a részkongresszusok után még bővül is, így vastag betűvel dőlt betűvel vagy aláhúzással emeljünk ki szavakat, kifejezéseket, és mindjárt könnyebbe olvasható lesz az egész. 2. Sugalltad valamely OT hozzászólásban, és én is abban értek egyet, hogy ha van kész, végleges program, akkor annak elkészíthetőek a horizontális metszeteket lehet készíteni arról, hogy mit gondolunk az ifjúságról (fiatalokról), idősekről, vállalkozókról… Ezt akár a jelenlegi kereteknél bővebben (részletesebben) is, a részletes program alapján, és így 1-2 oldalas, olvasmányos, ütős kis anyagok születhetnek.
3. Mikrovállalkozások írásmódja: szerintem a 23. oldal utolsó előtti bekezdésében helyesen: mikro- és kisvállalkozások, a 24. oldal 5. francia bekezdésben pedig egybe kellene írni, de leginkább azért zavaró, mert itt egy oldalon belül két módon írtuk. 4. Az 1.16 fejezetben szerkesztési hiba van, minden mondatrész előtt pötty van, holott ez nem indokolt mindenütt. Valószínűleg csak az átemelésnél formázta így. 5. A 4.1.4 pont 2. sor szerintem helyesen: kibocsátási, j nélkül. Tartalmi jellegűek: 6. Korrupció: nagyon áthatja a jelenlegi rendszert a korrupció. Ugyan az 1.10 pontban írunk a politikai korrupcióról, még a gazdasági részéről lehetne néhány gondolat a 3.3 pontban a közbeszerzési törvény kapcsán – ha van készen. Ha nincs, akkor a későbbi verziókra készítünk valamit. 7. A 3.1 pont második bekezdésében azt írjuk: „Meg kell találnunk azokat a szektorokat…” – Én már 15 éve ezt olvasom minden gazdaságfejlesztési dokumentumban, ez inkább egy folyamatos munka lenne, mert lehet, hogy 3-5 év múlva már más szektorok azok, mint ma. Az rendben, hogy nem akarjuk ezeket megnevezni most (habár a program más részeiben utalunk rá ( Digitális Magyarország, zöld gazdaság)), akkor inkább fogalmazzunk így: „Kiemelten kell támogatnunk azokat a szektorokat,…” 8. A 3.2.3 pontban 4. pötty: Tárgyi tévedést tartalmaz a bekezdés. Jelenleg nincs kötelező kereskedelmi és iparkamarai tagság, így azt nem tudjuk eltörölni. Pont ezért ezekben a kamarákban tagdíjat sem kell fizetni kötelezően. Ami van, és el kell törölni ezen kamaránál, az az éves kamarai hozzájárulás, ami vállalkozásonként évente 5.000 Ft. Ezt minden cégnek, egyéni vállalkozónak fizetnie kell attól függetlenül, hogy tagja-e a kamarának, vagy sem. Tagdíjat csak a tagok fizetnek. 9. A 4.1.1.1 pontban 9 pötty mondat végét javaslom kiegészíteni: 2018-tól a közszférában, 2020-tól a közpénzből támogatott beruházások során, 2025-től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt kizárólag olaj- vagy gázfűtésű ingatlan. 10. A 4.4 pontban 7. pötty jelen formájában értelmetlen, mivel az önkormányzatoknak a jelenlegi pályázati rendszerekben nem kell önerőt biztosítani a fejlesztésekhez, azok kivétel nélkül 100%-os támogatás intenzitással mennek. Javaslat: „Ki kell egyenlítenünk a forráshoz juttatás esélyeit a települések közti arányosabb elosztás biztosításával, a saját fejlesztései forrásokkal nem rendelkező települések javára történő pozitív diszkriminációval.”
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 11. Szintén a 4.4 pontban a következő pont esetében szükségesnek érzem a mondat árnyalását. Ugyan jelenleg is vannak ún. „Szabad vállalkozási zónák”, melyek a korábbi LHH-knak felelnek meg, érzek egy űrt, amit én regionális szempontból hátrányos térségeknek hívnék. Ez a kedvezményt nem kapó, és a legnyomorultabb térségek közti szint lehetne. Abszurdum, hogy pl. Nyugat-Dunántúlon a letenyei, őrségi celldömölki térségek nem hátrányosak, semmiféle előnyt nem kapnak, holott borzasztó gazdasági helyzetben vannak. Így erre a mondatra a javaslatom: „Az országos és regionális szempontból hátrányos helyzetben lévő térségeket kiemelt fejlesztési övezetekké kívánjuk nyilvánítani, tőkevonzó képességüket jelentős adó- és járulék-kedvezményekkel, célzott fejlesztési programokkal tervezzük támogatni.” 12. A 4.5 pontban 10. pötty esetében javaslom megemlíteni a környezetvédelmi civil szervezeteket (ha kell konkrét szövegjavaslat, akkor küldök). Szerepük nem csak az erdei iskola programokban, hanem az egyéb szemléletformáló kampányokban is kiemelkedő. Pl. hulladékgazdálkodás, tudatos vásárlói magatartás, stb. 13. Az 5.1.4 pontban továbbra is javaslom egy alap bankszámla biztosítását minden felnőtt részére: alap bankszámla, alap funkciókkal + 1 alap (pl. Maestro) kártya: mindenkinek – hozzájárul a gazdaság kifehérítéséhez, és a készpénzforgalom csökkentéséhez. Teljesen összevág a fizetések NAV általi utalásával (most sokan nem is kérik bankszámlára a fizetést, mert az is plusz költség), illetve a digitális Magyarország résszel. 13+1. Oktatás, itt először is megerősíteni szeretném az irányt. Az integrációról feltétlen szükséges megemlíteni, hogy csak akkor tud működni, ha a feltételek adottak. Ma gyakran előfordul, hogy egy enyhén, vagy súlyosabban értelmi fogyatékos gyermek úgy eljut a hagyományos általános iskolában 4. vagy ne adj isten 8. osztályig, hogy a kutya nem foglalkozik azzal, hogy mit tud, mit kellene tudnia, milyen speciális foglalkozásokra lenne szüksége. Aztán kapcsolnak a tanárok, hogy most mi a fene legyen, és akkor átküldik a speciális iskolába. Szóval egységes képzési normák alapján pedagógusok, gyógypedagógusok kell, hogy foglalkozzanak, és differenciáljanak. Fontos lenne, hogy 1 ellenőrző szerv legyen (most külön van a tanfelügyelet, külön akik a portfóliót nézik, egymással nem egyeztetve). Nagyon fontos, hogy legyen folyamatos továbbképzés, de ezt támogatni is kellene, mert ez a része jelenleg nem nagyon működik, mind anyagilag, mind pedig munkaidőben. A 6.1.3 pont 1. pontjában: olyan soha nem lesz, hogy egyértelmű protokoll, mert soha nem lesz 2 egyforma gyerek, akiket be lelet valamiféle előzetesen leírt protokoll szerint sorolni. Ugyanakkor az irány fontos, így javaslom azegyértelműbb vagy jelenleginél egyértelműbb kifejezések használatát.
Remélem hasznát tudjátok még venni az észrevételeknek, ha bármiben tudok segíteni, keress nyugodtan, Üdv, Jácint _______________________________________________ Megjegyzések a Kongresszus elé kerülő programhoz. Mint a rész országgyűlésen is elmondtam volt, az oktatás politikai fejezet jól sikerült, egy mondattal a beteg, sérült gyermekek a gyógypedagógiáról is szót kéne ejteni. Sajnos a gyógypedagógiai igény a nevelésben kikerülhetetlen feladat. A program szövege sokat javult, bár most is vannak benne olyan mondatok, amelyek csak a politikában állandóan résztvevők számára világos, pl.”Nem vagyunk történelmi traumaközösség.” Akik vagyunk fejezet sorrendiségét végig kéne gondolni, balközépet kicsit közelebbről kell megfogalmazni. Lehet benne olyan kifejezés is, hogy demokrata magyarok vagyunk. Mit jelent politikai centrumra nyitott? Ki kéne konkrétan fejezni, hogy az emberekkel őszintén és nyíltan beszélünk a gondokról és megoldandó faladatokról, hitvány illúziókat nem kívánunk kelteni, mint ahogy elnökünk mondta: Orbán megbuktatása az egy dolog, de a rendszere bukása, az kemény munka lesz még. Arról is kéne egy szó ejteni, hogy koalíció képes programot akartunk alkotni. Valahol azt is tisztázzuk talán a Kik vagyunk fejezetben az Unió mely pártjához csatlakozunk és számítunk az új demokrata Magyarország megteremtésében a európai demokraták segítségére. A korrupciót nem letiporni, hanem megszüntetni kívánjuk, vagy keményen büntetni kívánjuk. El kell távolítani a pártkatonákat szakmailag nem hiteles embereket, akik nem a szakmai felkészültségüket, hanem a Fideszhez való hűségüket tették csupán a közasztalára. Az 1/19 fejezet kissé bőbeszédű. De ki kell mondani, hogy a kormánytól független közmédiát kívánunk létrehozni. A média ne legyen a kormányzó pártok szó csöve. A programot hosszúnak tartom, De miután az egyes fejezetek egyszerre adnak kritikát, és javaslatot, arra gondoltam, hogy minden fejezet elé tipográfia segítségével jól elkülönített módon kerülhetnek azok a mondatok, amelyek indokolttá teszik javaslatainkat. Így a program fejezetek még áttekinthetőbbek lehetnének, és gondolati ismétlődések sem fordulnak elő. A program közép pontjába meggondolásra javaslom: Mit értünk azon, hogy magyarnak lenni mit jelent a 21. században. Magyar állampolgárokat mondhatnánk, vagy magyar embereket, vagy demokrata magyarokat. Magyarnak lenni 21. században, korszerű oktatást, korszerű egészségügyet, és alaposan végiggondolt gazdagodó, modern Magyarországot jelent, ahol minden magyar állampolgár, függetlenül származásától, vallásától, politikai nézeteitől, részt kérhet és vehet közügyeink demokratikus
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz megoldásában. Minden jó szándékú magyar állampolgár közreműködésére számítunk. Valahogy a program címében is jelezném a demokraták kifejezést. A sokak Magyarországa a demokrácia hazája lehetne a cím, meggondolandó. A gazdasághoz nem értek, de egyet tudok, nem szabad olyant ígérni, aminek nincs meg a feltétele. Fontos, hogy minden javaslatunk csak akkor kerülhet megvalósításra, ha megfelelnek a gazdaság mutatói. 5. oldalon lévő cigány programot át kéne gondolni, kicsit sokat markol. A rasszizmusra nemet mondani azzal kéne kezdeni. Bíró Ibolya 2016-01-24 _______________________________________________ Kedves Barátaim! A 2016.01.21-én Polgáron megtartott részkongresszus margójára Említést tettem felszólalásomban arról, hogy térségünk szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy a választási kapmányra, vagy a kitelepüléseinkre készülő rövidített összegző programunkban -ami egy A5-ös lapra ráférfontos megemlítenünk a munkabér védelmét, vagy talán méginkább a munkavállalók védelmét! Fontos természetesen a méltányos megélhetés szó használata, de én mégis inkább az alábbi szóösszetételt helyezném a programba: „5.1.1. Méltányos jövedelmeket és tisztességes foglalkoztatást A munkás és alkalmazott jogos igénye, hogy munkájáért megkapja legalább a minimális megélhetéshez szükséges bért. Hogy fizetése növekedjen legalább az inflációval. Hogy a vállalat sikerének egy része őt illesse meg. Hogy megbecsüljék, mint a közösséget szolgáló közalkalmazottat. • Nemcsak igazságtalan és méltánytalan, de hosszú távon a korszerű gazdasági szektorokban való versenyképességet is rontja bérek alacsony színvonala. Természetesen nem lehet egyik pillanatról a másikra radikálisan megemelni a béreket, mert ez veszélyeztetné a meglévő munkahelyeket is, ezért a bérek állandó, kiszámítható emelésére van szükség. • Ennek érdekében kell megállapodni a munkaadókkal, hogy öt éven keresztül az infláció felett 3-5 százalékkal növeljük a minimálbért annak érdekében, hogy annak nettó összege elérje a létminimumot. A nemzetközi tapasztalatok szerint a minimálbér emelése dinamizálja a gazdaságot, a nem jól működők helyébe pedig hatékony cégek lépnek. • Újraélesztjük a szociális partnerség, az érdekegyeztetés rendszerét. Ennek keretében ösztönözzük a reálbérek fo-
kozatos emelését biztosító hosszú távú megállapodások megkötését a munkaadók képviselői és a szakszervezetek között. • Annak érdekében, hogy a minimálbér és a bérszínvonal növekedése ne veszélyeztesse a munkahelyeket, differenciáltan csökkentjük a munkaadók közterheit, a járulékfizetést, és a foglalkoztatással összefüggő adminisztratív terheket a mikró és kisvállalkozások, továbbá a hátrányos helyzetű térségekben működő vállalkozások számára. Járulékkedvezményeket csak azok a vállalkozások kaphatnak, amelyek teljeskörűen betartják a hatályos jogi és munkaügyi szabályokat. A jelenleg több kézben lévő, munkaügyi, foglakoztatási és munkavédelmi ellenőrzések végrehajtására jogosult szervezetek munkáját, a hatékonyság és a tisztesség jegyében, egy új regionálisan központosított Foglakoztatást Ellenörző Központnak adjuk át. • A közszféra dolgozóinak alacsony bére nemcsak az érintettek számára megalázó, de a közszolgáltatások színvonalát is veszélyezteti: ez az elvándorlás és a létszámhiány fő oka. Hosszú távú programot indítunk a bérek érdemi és tartós emelésére az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális ellátások, a gyermekjóléti rendszer és bölcsődék területén annak érdekében, hogy az itt dolgozók megbecsült közalkalmazottak legyenek, és ezek a pályák vonzóvá váljanak.” A fent kiemelt gondolatokkal javaslom kiegészíteni a Sokak Magyarországa a Demokratikus Koalíció program-javaslatát! Nyíregyháza, 2016. január 24. Fodor István Sz-Sz-B megye 1-2. vk. elnökségi tag _______________________________________________ A Demokratikus Koalíció végre egy olyan párt, amely nem csak a nevében demokrata, hanem szemléletében, megnyilvánulásaiban és tetteiben is. A Demokratikus Koalíció program-javaslata friss, egészséges, hiteles és koherens, mely programmal, örömmel értek egyet. A program megvalósítása azonban, véleményem szerint bizonyos előfeltételek meglétét igényli. Ezek a feltételek olyan társadalmi alapokat jelentenek, melyek ma Magyarországon alig létezőek, vagy jobb esetben hiányosak. Sokáig éltem külföldön (1996-2011), így volt alkalmam az itthoni történéseket külső szemlélőként követni. Eközben mindig ugyanaz a kérdés foglalkoztatott: Vajon miért van az, hogy a magyarok zöme demokratikus keretek közt is éppen úgy viselkedik, mintha még mindig diktatúrában élne? Két választ találtam. Az első: Magyarországon a demokráciának nincs, vagy alig van hagyománya. A második: A rendszerváltás óta senki sem vette magának a fáradtságot, hogy demokráciára tanítsa, illetve sarkallja a társadalmat.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz A ’90-es rendszerváltás megtörtént ugyan, de a demokratizálódási folyamat nem ment végbe társadalmi szinten. Vagyis, történt egy vertikális, felülről jövő rendszerváltás, melynek eredményeként megváltozott az államforma és átalakult a bürokratikus rendszer. Ennek kiegészítő elemeként azonban a horizontális, társadalmi szinten történő, a társadalom által katalizált demokratizálódás soha nem jött létre teljes egészében. Ha úgy tetszik, a társadalom új kereteket kapott, de nem lényegült át. Pedig ez lett volna az egész rendszerváltás célja. Tragédia számomra, hogy a magyar emberek 26 éve hel�lyel-közzel demokratikus keretek közt élnek úgy, hogy közben fogalmuk sincs róla, hogy ez mit jelent vagy mit jelenthet számukra. Elkeserítő, hogy 2016-ban még mindig a rendszerváltás restanciáit kell pótolgatni ahhoz, hogy egy demokratikus elveket valló párt, politikai programjához alkalmas táptalajt találjon. A negyed évszázaddal ezelőtti rendszerváltás a többi Kelet- Közép Európai országban már történelem, de sajnos nálunk nem. Nem, mert nem teljesítettük a vele járó feladatot, ami most megsokszorozódott súllyal nehezedik annak a politikai erőnek a vállára, amely változásra illetve változtatásra buzdít, mert felismeri, hogy a változás nem lehetőség, hanem immár kényszer. Az egyetlen lehetséges út: a demokráciába vezető út, melyet a rendszerváltás óta vonakodunk végigjárni. De ahhoz, hogy erre az útra lépjünk, változni és önállósodni kell. Persze a változás és önállósodás jobbára nem egyszerű, de nem halogathatjuk tovább, mert mindenképpen el kell kezdenünk fejlődni és felzárkózni, amíg nem túl késő. Hogy a fejlődéshez önállósodás kell, azt az ország vezetése is tudja. Tudja, hiszen éppen a mai magyar államhatalom fekteti minden erejét abba, hogy az emberek önállósodását csonkítsa. Hamis, manipulált hírekkel, híreszteléssel kelt bizalmatlanságot és félelmet, azért, hogy a saját maga keltette rémhírekre reagálva azon nyomban fellépjen a haza védelmezőjeként. Biztonságot ígér az embereknek a nem létező veszélyhelyzetben. Az emberek zöme sajnos be is dől ennek, és jóhiszeműen ad felhatalmazást a kormányzatnak az ország védelmére. De a legszomorúbb és leghihetetlenebb az egészben az, hogy az állampolgárok közben észre sem veszik: a vélt biztonságuk árán a szabadságukat veszítik el. Hiszem, hogy a demokrácia nem csupán politikai rendszer, hanem életforma. Azok a társadalmak melyek nagy múltú demokratikus hagyományokkal rendelkeznek sokkal fejlettebbek, ellenállóbbak valamint jobban és gyorsabban reagálnak az adverzitásokra, mint a diktatúrában inkubálódott nemzetek. Hiszem továbbá, hogy képesek és érdemesek vagyunk rá, hogy elérjük azt, hogy Magyarország is ilyen társadalommá váljon. És éppen ide vezet az a társadalmi változás és önállósodási folyamat, mely alapjául szolgálhat a Demokratikus Koalíció programjának megvalósításához. Muhari Zsuzsa
Sokak Magyarországa vitairat Javaslatok 4.1.4 Korszerű közlekedést A vitaanyag nem foglalkozik a vasúti közlekedéssel. Javasolnám megvizsgálni, hogy mi lesz a MÁV frekventált fővonalainak nagyobb ütemű felújításával, korszerűsítésével, mert amilyen ütemben jelenleg ez a munka folyik, az nem bíztató egy belátható időn belüli európai színvonalú közlekedésnek. A Dél-Dunántúli régióban jelenleg csak a 30 sz. Székesfehérvár-Nagykanizsa vonalrészen, valamint a 41 sz. Dombóvár-Gyékényes vonalrészen folynak javítási-felújítási munkálatok (részben pálya-részben biztosítási, és részben épületekre vonatkozóan.) A Dél-Dunántúli régióban több mellékvonalon szünetel a vasúti forgalom, vagy csak részlegesen van személy-és áruszállítás. Pl: a 64 sz. Pécs-Pécsvárad-Bátaszék több mint 100 km-es mellékvonalon közel 20 éve szünetel a teljes forgalom, a vasútvonal al-és felépítményeivel létezik, de az enyészeté minden. A 62 sz. Villány-Harkány-Sellye-Barcs (részben az Ormánságban) fekvő vonalon csak részleges árufuvarozás van, a személyforgalom teljesen szünetel. A 37 sz. (Somogyszob-Marcali- Balatonszentgyörgy) vonalon ugyancsak részleges árufuvarozás van, a személyszállítás megszűnt. A 36 sz. (Kaposvár-Fonyód) vonalon ugyan zavartalan a személy-és árufuvarozás, de a pálya és berendezései olyan leromlott állapotban vannak, hogy a vonal már csak 40-60 km/h sebességgel járható, pedig 20-25 évvel ezelőtt még a vonal teljes felújítása, és villamosítása is programban volt. Hasonló a helyzet az ország más MÁV régióiban is. 7. Szabad, sokszínű kultúrát, megengedő kultúrpolitikát részhez A jelenlegi hatalom éppen most készül megszüntetni a Nemzeti Kulturális Alapot. Pontosan az NKA volt az, amely támogatta a mai magyar irodalmat és művészetet. A támogatásban szerepelt a könyvkiadás és az irodalmi-művészeti folyóiratok támogatása is. Ma ott tartunk, hogy ezen folyóiratok megszűnése szinte 1-2 hónap kérdése csupán. Nem szabad engedni, hogy a szellemi-irodalmi élet pezsgőműhelyei megszűnjenek. A folyóiratokat az olvasók már nem tudják eltartani, mert egyre drágábbak (az ÉS pl. már 565 Ft/hét. Ha megszűnnek az irodalmi-művészeti folyóiratok: meghal a mai magyar irodalom, vagy csak könyv alakban fog létezni, egyre drágábban. Milliókhoz nem jut el így sem a szellemi élet pezsgése. (Alföld, Jelenkor, Nagyvilág, Kisalföld, stb. A Holmi már két éve megszűnt.) Tehát: vissza kell állítani az irodalmi-művészeti kiadványok támogatását, el kell juttatni ezeket a kiadványokat az olvasókhoz, az kevés, hogy csak a könyvtárakban lehessen elolvasni. Nagy Ferenc Baranya 2 vk-i elnök.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Kollár Enikő (Komárom-Esztergom 2. vk) Orvos és gyógyszerész ismerőseinkkel áttekintettük a „Krízisterápia egészségügyben” fejezetet. A bevezetőben megállapítottakkal egyetértek. A társadalmi megbecsülés helyreállítását fontosnak, ugyanakkor nehéz feladatnak ítélték, mert ez szemléletváltozást igényel. A 8.1.-es Megoldást a finanszírozásra c. fejezethez az alábbiakat jegyezték meg: az alapjogon járó csomaghoz a felépítést úgy tartanák helyesnek, hogy háziorvosi ellátás, sürgősségi ellátást, és járó beteg szakellátást. Ez az utóbbi széles kört tud átölelni. A gondozás egyes területeire felsoroltaknál nem érthető, hogy idekerült családellátás, ifjúsági egészségügy, legfőképp a sportegészségügy. A TB-extra bevezetése, bár már esett erről régebben is szó, de véglegesen meg kell határozni mely eljárások tartoznak ide. Pl. a csúcsszínvonal jelzés nem egyértelmű, mert a tüdő transzplantáció ilyen, de ez nem függhet a beteg fizetőképességétől. Örömmel üdvözölték az amortizáció fokozatos bevezetését, remélve, hogy ez végre nem csupán elképzelés lesz. Az e-konzultációt es e-recept alkalmazását, mint a jövő lehetőségét értékelték. Ám de a gyógyszerek dobozos kiszerelés nélküli forgalmazását, még elképzelés szintjén is korainak ítélték meg. 8.2. Új struktúrával jobb egészségügyet fejezetben foglaltakat jónak találták, kiemelve, hogy az otthonápolás feltételeinek megteremtését az első helyre kell tenni, mert ez a jó a betegnek és anyagi megtakarítással is jár. Persze ehhez az ellátó személyek képzése is szükséges. 8.3. fejezethez fűzött megjegyzés: Csak a bizonyítékon alapuló alternatív medicina lehetséges, Az EU szerepét itt nem értették. Cigányság felemelése fejezethez: Mind két csoportban – ahol én vezettem a megbeszélést – ezt a fejezetet szükségesnek tartottam megvitatni. Kisebb-nagyobb vita után abban egyeztünk meg, hogy a kérdésben minimum három dolgot kell egyszerre egy időben elindítani: 1. A roma telepek felszámolását, hogy az új generációt a környezet már ne húzza vissza. 2. A gyerek tanítása és nevelése. És itt szükséges lenne, hogy roma tanárok és szociális gondozók mind nagyobb arányban vegyenek részt. 3. A magyar lakosság szemléletváltozásának elősegítése. Talán nem kell mondani, hogy az elmúlt években felkorbácsolt gyűlölködés és irigység (miért nekik adnak bármit mikor van magyar szegény is) olyan nagy mértékű, hogy csak okosan kidolgozott programmal lehet leküzdeni. Méltányosabb adózás. Élénk érdeklődés és nagy vita kísérte ezt a kérdést. Alapvetően 3 kulcsos adóval értettünk egyet, az alsó egy névleges 5%-os adó lehetne, hogy nyújtsunk valamit az idetartozóknak. A középső nem lehet több a jelenleginél, hogy ne veszítsük el ezt a réteget, míg a legfelső lehet 30% is, itt nincs nagyon támogatónk. Jónak
ítéltük, hogy a programtervezet nem foglal állást egy valami mellett, hanem a későbbi vizsgálatok és viták adta eredményt fogja véglegesíteni. 5. Igazságosabb társadalmat fejezethez egy gondolat: A beszélgetés során kiderült, hogy a „sávos” rendszert, mint olyat nem ismerik, nem értik. Ezért itt felvilágosító munka kell. Többen az ingyenesség ellen foglaltak állást, mondván minimális adó kell, a támadások elkerülésére. Azt a fogalmazást találták jónak, hogy sávos rendszert vezetünk be, melynek első x mennyisége 0%. Szóba került, hogy fel kéne szerelni adott helyen a kártyával működő szerkezeteket, itt szociális juttatásként kaphatnánk a működtetéshez szükséges kártyát illetve pénzt. Befejezésül: Én személy szerint nagyra értékelem a „Kik vagyunk” fejezetet, mert így összeszedve én most láttam ezt először. Meggyőződésem, hogy az itt leírtak nagyban fogják segíteni a pártépítő munkát. _______________________________________________ Gregorics László (Érd) Néhány dolog elöljáróban: 1. Ehhez értek (talán), de tudjuk ez nem nagy dicsőség, Magyarországon két dologhoz ért mindenki. Foci+gyereknevelés. 2. A pedagógia olyan, mint egy óceánjáró. Lassan, nehezen fordul. 3. Beszélhetünk akármennyit, az oktatásnak alapvetően két résztvevője van a GYEREK és a TANÁR! Rövidebb távon (ez is legalább 10 év) a tanárképzésben van rengeteg feladatunk. Hívhatjuk akárminek, kell lennie valamiféle pedagógus életpályamodellnek. Hol van? 4. A tanári szerep véleményem szerint megváltozott. Az álláspont, mely szerint a mai közoktatás megmondja délelőtt, hogy tanuljon meg délután (ez a diákok többségének a véleménye) már nem tud működni. A tanár alapvető feladata a motiváció létrehozása a tanulóban. Ráadásul XXI. századi motiváció. Erről szinte semmi nincs az anyagban. 5. A 6. pontban „a legjobb európai példákat követő, használható, korszerű, mindenki számára elérhető tudást biztosító oktatást hozunk létre.” Hol van ez példákkal? 6. A 6.1.5. „a munkaerőpiacon eladható korszerű tudást kapjanak a fiatalok…” Ki fogja megmondani, hogy ez mi? 7. A 6.1.6. „Az oktatás természetes állapota a tanítás és a tanulás szabadsága”. Demokratikus iskolarendszert?! A diákok, szülők, de leginkább tanárok számára ez nem értelmezhető. Az oktatás természetes állapota, mondom én majd 40 éve gyakorló pedagógus, nem a szabadság! Nem a demokrácia! A kötelező közoktatásnak eddig még nem sikerült demokratikussá válnia. Már ha sikeres akart lenni! A finn oktatási rendszer nem demokratikus. Az angol kollégiumi rendszer köszönő viszonyban sincs a demokráciával.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 8. Miért akarjuk a gimnáziumi és szakközépiskolai képzést nyújtó középiskolák működését visszaállítani ott, ahol ez két külön intézményben biztosítható? 9. Ha nem a KLIK, akkor mi? Vissza az önálló oktatási, művelődési minisztériumokat! 10. Konkrét adatokat „Az állam dolga… keretek és finanszírozások biztosítása”. „Az oktatás finanszírozásához méltányos, kiszámítható, normatív költségvetési támogatásra van szükség.” Ez ebben a formában töltelékszöveg! Mennyi az annyi? Konkrétan! _______________________________________________ Választókerületünk (KEM 1.VK) elnöksége döntése szerint klub beszélgetéseken négy estén keresztül feldolgoztuk a „Sokak Magyarországa” anyagot. A beszélgetéseken résztvevők az előterjesztést alkalmasnak tartják megvitatásra és alapvetően egyetértettek a megfogalmazott gondolatokkal. Az elhangzottak alapján küldöm összefoglaló véleményünket. 1. A leírtak feldolgozása nagy szellemi teljesítményt igényel, és valószínűleg kevesen tudják végig olvasni, ezért célszerű lenne egy rövidített, maximum 10 oldalas összefoglalót készíteni! (Tudom, hogy nyitott kapukat döngetünk!) 2. A dokumentum legyen egy olyan háttér anyag, amelyet kiindulásként lehetne kezelni egy rövid, közép és hosszú távú kormányprogram létrehozásához. 3. Meg kellene fogalmazni a kormányra kerülést követő azonnali intézkedéseket ebben az anyagban vagy egy önálló dokumentumban. A korábbiakban is hangoztatott összefogáshoz kellene egy minimális program, társadalomkritika, amelyben még egyet tudnak érteni a demokratikus pártok. Minél több gondolatot fogalmazunk meg, annál nehezebb lesz az összefogás programját kidolgozni. Szerintem az alkotmányosság és a demokrácia helyreállítása után új választásokat kellene tartani, egy új választási rendszer szerint, ahol a kis pártok is eséllyel indulhatnának. A választás eredményétől függően lenne igazi koalíciós kényszer. Miközben a jogállam helyreállítását követően megkezdenénk a maffia állam felszámolását, a bűnösök bíróság elé állítását. A leírtakhoz kapcsolódó néhány konkrét megjegyzés: 1. A vállalkozók a piaci siker helyett a politikusok kegyeit keresték, azok pedig rá voltak utalva a nekik visszajuttatott fekete pénzekre. Ezt a gondolatot ki kellene hagyni, mert egyrészt nem igaz, másrészt sok támadási felületet adhat. Nem hiszem, hogy a politikusok között nem voltak vagy vannak tisztességesek, akik nem fogadtak el pénzt, sőt eszükben sem jutott! Másrészről nem minden vállalkozó állami megrendelésből él, sőt! Csak egy szűk vállalkozó réteg kiváltsága, hogy különböző csatornákon keresztül állami megrendelésekhez jut. 2. Politikai értelemben közelebb áll hozzánk a bármilyen
nemzetiségű demokrata, mint a valamilyen szélsőséges, antidemokratikus nézetet valló magyar. Ezt a gondolatot kihagynám, mert nem tudom kik „azok a magyarok”! 3. Az adózással foglalkozó fejezetet nem értem, mert olyan részletkérdéseket taglal, amelyek nincsenek kidolgozva, sértik a vállalkozás szabadságát és ellentmondásban vannak a vállalkozásról, a piacgazdaságról megfogalmazott nézeteinkkel. Nem kellene borzolni a kedélyeket az alábbi adózási ötletekkel, amelyek egyébként is átgondolatlanok: - megosztott ÁFA koncepció, - bruttó bérek befizetése a NAV vagy ASZ (nagyon könnyen kiegészíthető egy F (bocsánat) betűvel) részére és utalása a munkavállalónak, - központi anyaggazdálkodási rendszer bevezetése, - kereskedelmi láncok tevékenységének szabályozása. Összességében sokat ígérünk, de nem tudom honnan lesz rá költségvetési forrás. El kell dönteni, hogy az unortodox gazdaságpolitika helyett mit akarunk. A konzervatív és liberális gazdaságpolitikai elemeket hogyan keverjük! Személyi jövedelemadó ügyekben nem kellene részletesen belemenni az adózási módszerekbe, elég lenne csak az alapvető elveinket megfogalmazni! A szolidaritás és a társadalmi különbségek csökkentése lehetne a két legfontosabb rendező elv. Az adópolitika jelenleg egy nagy katyvasz a gazdaságpolitikával együtt. Ezt a rendszert megszüntetni nem lesz egyszerű feladat! Nem ír az anyag a spin-off cégekről az innovációs fejezetben! (http://www.repulestudomany.hu/kulonszamok/2009_cikkek/Gazdig_Gyorgy.pdf) Lenne még sok gondolat, de közgyűlésre készülök és ma pénzügyi bizottsági ülést kell vezetnem. Elnökségi tagjaink véleményét is küldöm. Remélem, javaslataink meghallgatásra találnak, barátsággal: Lusztig Péter Tatabánya, 2016. január 26. _______________________________________________ Barkóczi István gondolatai oktatásügyben Mint ígértem néhány dologban elmondom a véleményemet oktatásügyben. Ha lehet, oszd meg a konferencián. 1.A klik teljesen alkalmatlan a feladat ellátására. Nem segíti, hanem akadályozza a munkánkat. Számtalan példát tudnék említeni a tehetetlenségére. Legalább 100 oldalon tudnám sorolni. Meglátásom szerint ennek a legfőbb oka, hogy a felső vezetés olyan kötelező érvényű utasításokat ír elő számukra, amelyek távol állnak a valóságtól. Minden döntésüket a pénzhiány motiválja. Nem számít az oktatás minősége. 2.A klikkek nem egységesen járnak el az országban. Például azonos végzettség esetén nem ugyanúgy sorolják be a kollégákat tanügyi kerületenként.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz 3.Nem veszik figyelembe a gyermekek életkori sajátosságait sem. Ennek ékes példája, hogy az első osztályokban akár hat órája is lehet egy gyermeknek. Aki ezt felelős vezetőként bevezette, teljesen alkalmatlan az államtitkári posztra. Az alapokkal nincs ugyanis tisztában (Hoffmann Rózsa). 4.Nagyon magas szintű, fejlett digitális háttérrel rendelkező tankönyveket szüntettek meg(Mozaik kiadó).A központi tankönyvek alacsonyabb szintűek,sokszor hiányosak,sőt hibásak. A térképek alapvető információkat nem tartalmaznak. Követeljük a tankönyvpiac ismételt megnyitását! 5.A mindennapos testnevelés szándékaival egyetértünk, de nem teremtették meg a feltételeket. Nincs elég tornaterem.(Stadionok??????) 6.A sematikus , elavult tantervekkel szemben az életre nevelő programok és tantervek megvalósítása legyen a cél. 7.A 32 órás kötelező bent tartózkodás nem életszerű, hiszen a pedagógusok iskolán kívül is sok feladatot látnak el. 8.Állítsák helyre a pedagógus szakma becsületét, nemcsak anyagi,de erkölcsi megbecsültség szintjén is! 9.Felháborító a felügyeleti rendszer és az önellenőrző csoportok felállítása, amelyeknek legfőbb célja a közösségek szétforgácsolása. Meglátásom szerint a hatalom a megfélemlítés módszerével él.A pedagógus társadalom félti a kis megélhetését és hagyja megalázni magát.De a hatalom lassan a tűréshatárhoz ér.....sokan csatlakoznak a miskolci kezdeményezéshez. Barkóczi István _______________________________________________ Kedves barátaim! Tanulmányoztam a program javaslatot. Részletes és sok mindenre kiterjedő. Engedjétek meg, hogy két pontjához fűzzek néhány gondolatot, javaslatot. Az oktatás területén Az életre való felkészítést pontos feladatnak tartom. Ezért egy olyan oktatási rendszert kellene kialakítani, ahol a gyermek a fontos, és a jövője. Az általános iskolában már elsajátíthatna bizonyos alapismereteket, ami a mindennapjaiban fontosak. Például: gazdasági ismeretek (hogyan osszuk be a pénzt stb) A diákokat a gyakorlatiasságra szoktatni. Nagyon magas követelmény van, a gyerekek túlterheltek. Egy-egy tantárgyból túl sok és indokolatlan az anyag mennyisége, ehelyett más tantárgyakkal kellene kicsit lazítani a követelményeken. 5.6.1. Gátat szabni a nők elleni erőszaknak A családon belüli erőszak Nagyon fontos feladatnak tartom a családon belüli erőszak problémájának megoldását. Nem is gondolnánk hány család küszködik ilyen jellegű gonddal. Sajnos az esetek nagy százalékában nem derül fény arra, hogy többnyire a férj, de vannak nők is, milyen rettegésben tartják családju-
kat az alkoholizmus miatt. Ennek szabályozására konkrét terv kidolgozására lenne szükség, mely azonnali segítséget nyújthatna a bajban levőknek. A családsegítők és a gyámhivatal szerintem e tekintetben nem nyújt azonnali és megfelelő segítséget. Olyan törvények beiktatására lenne szükség, melyek azonnal végrehajthatóak. Gondolok itt Pl. arra, hogy egy garázdálkodó, bántalmazó apát elvihessenek a rendőrök és azonnali eljárás indulhasson ellene. Legtöbbször a rendőrségi eljárásnál azt mondják, még vér nem folyik. Az eljárások egyegy ügyben lassúak és nem hatékonyak. És nem mindenre kitérőek. Tudom, ezzel rengeteg többletmunka hárul az igazságszolgáltatásra, viszont ez a probléma jelen van nagyon sok család életében és segítségre szorulnak. Sok ponthoz szerettem volna még hozzászólni, de az idő rövidsége ezt nem teszi lehetővé. viszont még szeretnék elmesélni, egy rövid kis történetet. A munkám során Rengeteg emberrel találkozom és beszélgetek naponta. Nemrégiben egy idősebb hölgy örömmel mesélte, hogy milyen jó dolgot hallott a tévében, a hírekben. Mégpedig, hogy a GDP növekedett és, hogy jobban élünk. Mire én megkérdeztem tőle, hogy tudja mi az, hogy GDP? Mire ő azt felelte, hogy nem. Próbáltam neki érthetően pár mondatban elmagyarázni, de szegény ezzel nem nagyon akart foglalkozni. Én csak annyit kérdeztem tőle, hogy hónap végén több pénz marad a pénztárcájában, mint eddig? Erre a válasza az volt, hogy nem. Mondtam neki, hogy akkor tessék már elgondolkozni azon, hogy jobban tetszik-e élni, vagy nem. Azt mondta, igaza van kedvesem… Végezetül azt szeretném mondani, hogy nagyon sok feladat van, nagyon sokat kell beszélgetni az emberekkel és érthetően, egyszerűen fogalmazva kell programunkat elmagyarázni számukra. Az emberekkel kapcsolatosan négy szó jut eszembe, ezek nem rossz értelemben véve : naivak, hiszékenyek, tájékozatlanok, félrevezethetőek. Ezeket a Fidesz igen jól kihasználta. Nekünk az a feladatunk, hogy visszaszerezzük az emberek bizalmát és értelmet adjunk a további életükhöz! További sok sikert, jó munkát! _______________________________________________ A Sokak Magyarországa C. Programtervezet (5. Igazságosabb társadalmat) pontjához javasolom az alábbiakat: 1.) Az adónk 1%-ának felajánlási lehetőségét terjesszük ki a szülők javára. Ez olyan témakör, amelyet mindenki könnyen megért, amellyel a gyermekeket nevelő szülőknek tartósan és kiszámíthatóan többet adunk, mint bármilyen meghazudott rezsicsökkentés propaganda, amivel a Fidesz választást tudott nyerni. Mit érhetünk el vele: - Kedvezően befolyásolná a nemzetszaporodást, a gyermekvállalási kedvet. - A szülők részben kárpótolva lennének a gyermeknevelés fáradalmaiért, az áldozatvállalásukért. (Csökkenne hát-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz rányuk a gyermeket nem vállaló „lébecoló” embertársaikkal szemben, akik esetenként léha életmódjukkal demoralizálják a szülési kedvet.) (Természetesen, minden tiszteletem mellett e megjegyzésem alól kivételek az egészségügyi okból gyermeket nem vállalni tudó embertársaink!) - A keresőképes utódok előtérbe helyezhetnék a szüleiket, más felajánlási lehetőséggel szemben. (Fontossági sorrendet állítanak fel a közvetlen és közvetett érdekük- valamint az eddigi lehetőségek között.) - A megajánlott 1%-ok kedvező hatása nemcsak a szülőkre, gyermekeikre, de az unokáikra is érezhetően hatna! Ez az intézkedés nem igényel plusz költségvetési kiadást! (Csak az adóalapunk szétosztásáról, átrendezéséről van szó.) - Ezt a felvetést – pártállástól függetlenül, - erkölcsileg minden népért – nemzetért aggódó személy támogatná, vagy legalábbis nyíltan nem merne ellene szólni! - Az intézkedést legfeljebb a gyermektelenek és a katolikus papok kifogásolnák. (Ez utóbbiak örüljenek annak, hogy nem rovunk ki rájuk agglegényadót!) Mélyebb gondolkodással e számos előnyt láthatunk a fő céljaink eléréséhez! 2.) A Tömegbázisunk növelése érdekében kezdeményezzük, (adjunk) Technikai számot a szakszervezeteknek, hogy számukra is lehessen 1%-ot felajánlani a nemzeti alapból! Jelenleg, technikai számon az Egyházaknak és a Nemzeti Tehetséggondozók részére lehet felajánlást tenni. ( A munkaviszonnyal nem rendelkező személyek is javasolhatnak 1%-ot a technikai számmal rendelkezők javára!) A költségvetésnek erre évente 25 milliárd Ft van elkülönítve! Ebből kb. 13 milliárd fogy el évente, a többi az államkas�szában marad. ( Az egyházak a lehetőséget szervezetten, jól kihasználva, évente 6-7 milliárd Ft-hoz jutnak!) Minderről Kiss Péter András NAV adószakértő szóvivővel készült riportban értesülhettünk, az M1 TV adásában, 2015.05.09.-i hajnali ismétlésében. A kezdeményezésnek óriási jelentősége van! Vonjuk be a szakszervezeteket! Ismerjük a szakszervezetek gondjait: Gyengék, jogfosztottak, taglétszámuk kevés, alacsony a tagdíjbevételük, nem tudnak függetlenített képviseletet fenntartani, nem tudnak érdekképviseletet gyakorolni, csaknem hatástalanok! Megnövelt anyagi bázissal visszaszerezhetnék jogaikat, függetlenségüket, betölthetnék eredendő szerepüket! Aki ezeket a témákat felkarolja, az állítja maga mellé a legnagyobb tömeget! Nem mellesleg itt is a fő vél az 1%-os keret szétosztása! _______________________________________________ Vitaanyaghoz: Cégalapítás olcsóbb egyszerűbb, ez valóban jó ötlet, azonban a Cégbíróságok munkáját meg kellene reformálni. Ma hogy is működik. egyszerűen formailag megnézik, hogy jók-e a papírok és berögzítik a rendszerbe és továbbítják a NAV felé a cégalapítási papírokat.
Szerintem vizsgálni kellene, hogy valós-e a székhely, telephely. Így nem fordulhatna elő, hogy egy székhelyre 850 céget jelentettek be egy kis falu düledező házába. Vizsgálni kéne azt is, hogy egy személy hány cégben van bent. Kötelezővé kellene tenni a könyvelő megnevezését (iratok, könyvelési anyagok, bevallások megléte biztosított) Keményen szankcionálni kellene azokat a cégeket, akik mérleg és eredmény kimutatást nem adnak le. Törzstőkét a bankszámla melletti alszámlán kellene tartani mindaddig amíg a cég működik. Természetesen a Cégbíróságok létszámát növelni kellene, illetve olyan számítógépes programot kell létrehozni, ami különböző feltételeket szűr. NAV: Át kell szervezni a jó értelembe a revizori osztályokat kell megerősíteni szakemberekkel (jogászokkal, számviteli-pénzügyi, mérlegképes könyvelők) , működését felül kell vizsgálni. Fekete gazdaság megszüntetésére való törekvés feltételei: - ÁFA osztályok revizori állományának növelése (szintén szakemberek) - ÁFA szűrések szigorítása (ne az osztályvezető határozhassa meg hogy kinek az áfáját vizsgálják le, hanem a szűrésben szereplő cégeket le kell vizsgálni) - ÁFA vizsgálatok esetén átfogóbb vizsgálatot kell végezni a nagy összegű visszaigénylések esetében (partnerek vizsgálatára is ki kell terjeszteni) - A vizsgálati osztályok különös figyelmet kell hogy fordítsanak az adóminimalizálókra (legtöbb esetben strómanok cége) - akik adóbevallást nem nyújtanak be határidőre azonnali szankciókat kell alkalmazni - ART felülvizsgálata. Pl: Nincs az taxatíve meghatározva, hogy méltányosságot ki kaphat. Ez sok korrupciót rejt magába (annak adják aki haver, vagy csenget ), mivel az osztályvezető dönt benne. Méltányossági kérelemmel végrehajtást meg tudják akadályozni, ha jó ismerősről van szó. - Ahol az adóvizsgálat során bűncselekményre utaló cselekményt fedez fel a revizor, kötelessége legyen azt a nyomozóhatóság felé jelenteni. (áfa vizsgálatok során sok költségvetési csalásra derül fény, azonban nem érzik kötelességüknek a revizorok a feljelentés megtételét) - Fontos lenne egy önálló nyomozó hatóság létrehozása a gazdasági és pénzügyi bűncselekmények nyomozására és így nem fordulhatna elő az, hogy nyomoz a városi rendőrség gazdaságvédelmi osztálya, a megyei főkapitányság gazdaságvédelmi osztálya és a NAV Nyomozó Hivatala ugyanazon céggel kapcsolatosan, egyik költségvetési csalásban a másik sikkasztásban vagy csalásba. Edit (Somogy 1. vk.)
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz Sokak Magyarországa program-javaslatok Bársony András választókerületi elnök társam felhívta a figyelmet arra, hogy helyesebb, személyesebb lenne a SOKUNK MAGYARORSZÁGA cím. Maximálisan egyetértek vele. Az emberek jobban magukénak éreznék a programunkat. KIK VAGYUNK? „ Távlati célunk származástól és nemzetiségtől, nemi identitástól, vallási meggyőződéstől függetlenül megteremteni a Magyarországon élő állampolgárok demokratikus politikai közösségét.” HELYRE ÁLLÍTANI A JOGÁLLAMOT „ Politikánk fókuszába európai elkötelezettségünk mellett, a gazdaság újjáépítését, a korszerű oktatás megteremtését, az egészségügy javítását és a mindennapi belsőés külső biztonság megteremtését helyezzük.” NAGY FELADAT ÁLL ELLŐTTÜNK „ De tegyük egyértelművé azt is, hogy a politikai elszámoltatást, választásnak hívják.” ( Egy vessző, szerintem, nyomatékosítaná a mondanivalót ebben a mondatban) 1.
ahogyan a lakosság juttatásai is,nyilvánvalóan a felelősség arányában. Irreális, hogy az őket megválasztók vegetálnak alig fizetésekből, míg maguknak pofátlanul bármekkora juttatásokat megszavaznak. Eltörölném a prémium fogalmát ezekben a pozíciókban, hiszen, nevetséges, hogy jó munka esetén plusz jutalmazást kapjanak. Ez a dolguk, ezért választották meg őket. - Mindezen fizetések legyenek nyilvánosak, előre tervezhetőek, elsőre megismerhetőek a választók számára. -Eltörölném ezen pozíciókban az egyéb kedvezményeket( pl. lakhatási támogatás, utazási kedvezmények stb.) Ezek legyenek eleve beépítve az alapfizetésükbe, alaposan kivizsgálva a jogosultságot.( valóban vidékről jár-e, szükséges-e a munkájához, hogy utazgasson stb.) - A köztársasági elnök személyére vonatkozóan be kell vonni a döntésbe a civil szervezeteket illetve a magyar embereket, akár népszavazás útján is ( ez történhet online formában is, költségkímélésként)- ebben benne van az is, hogy ők javasolhatnak jelölteket, nem csak választhatnak a meglévőkből - Köztársasági elnök csak olyan személy lehessen, aki a jelöltségét megelőző 5 évben egy politikai pártnak sem volt tagja, regisztrált támogatója. Maximálisan feddhetetlen legyen, múltjában nem lehetnek homályos foltok.
ÚJ KÖZTÁRSASÁGOT
„ A Fidesz a parlamenti mandátumok kétharmados többségének birtokában egy önkényuralmi rendszer alapjait rakta le, és ezzel nemcsak politikai, hanem közjogi téren is utat nyitott a diktatúrának.” 1.6. AZ ALAPVETŐ JOGOK VÉDELMÉT Minden magyar állampolgárnak biztosítani kell azt a jogot, hogy önállóan dönthessen abban a kérdésben, szeretne-e családot alapítani, gyermeket vállalni, és, ha igen, hány gyermeket szeretne. Joga legyen dönteni ebben a kérdésben, és a magyar állam diszkriminatívan sem büntetést, sem jutalmat ne adhasson a döntés folyományaként! ( szingliadó, családi adókedvezmény) 1.8. SZIGORÚ ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI SZABÁLYOKAT -A polgármesterek hivatali ideje, kizárólag főállás esetén számíthasson be a szolgálati időbe nyugdíjjogosultságot létrehozva, azt is csak maximum két szolgálati ciklus beszámításával ( inkorrekt megoldásnak tartom, hogy valaki 4-5 cikluson keresztül kapjon magas fizetést, úgy, hogy semmilyen más tevékenységet nem végzett és a nyugdíját is ez alapján kapja meg!) Főállású polgármester KIZÁRÓLAG! 3000 fő feletti településen lehessen! -Minden, a közigazgatásban dolgozó, politikai választástól függő szereplő tiszteletdíja törvényileg legyen szabályozva.( köztársasági elnök, miniszterelnök, miniszterek, államtitkárok, országgyűlési képviselők, polgármesterek, önkormányzati képviselők stb.)- A minimálbér X-szerese,
1.10. KÍMÉLETLEN HARCOT A POLITIKAI KORRUPCIÓ ELLEN Itt kiemelném a „ stadionmutyikat”…..meg kell vizsgálni, mely önkormányzatok adtak el földeket, ingatlanokat áron alul a Fidesz kormánynak vagy valamelyik havernak stadionépítésért cserébe. 1.15. POLITIKAMENTES KÖZIGAZGATÁST HATALMI ÁGAK ÚJBÓLI SZIGORÚ SZÉTVÁLASZTÁSA, ENNEK ALKOTMÁNYBA FOGLALÁSA, HOGY A JÖVŐBEN NE LEHESSEN ÖNKÉNYESEN ÖSSZEMOSNI EZEKET ÚJRA. FÉKEK ÉS ELLENSÚLYOK! 1.17. MODERN BUDAPESTET Itt annyi kiegészítéssel élnék, hogy ugyan Budapest a főváros, nem az az egyetlen nagyváros az országban….lásd pl. hogy Európa kulturális fővárosa volt már magyar nagyváros, a következő éppen Debrecen. Egy alpontban leírnám, hogy ugyanezeket a feladatokat el kell végezni a megyeszékhelyeken, megyei jogú városok és a nagyobb lélekszámú városok és agglomerációjuk esetében is. 1.18. TISZTESSÉGES EGYHÁZPOLITIKÁT Itt egyetértek azzal, hogy töröljük el a kötelező hit- és erkölcstan oktatását, mert haszna szinte semmi, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy a gyerekek már az általános iskolában megismerjék az összes vallás, filozófiai irányzat, ateizmus alapjait, és az alap etikai, erkölcsi normákat.( Tanulják meg, mit szabad, mit nem szabad, mit illik, mit nem illik, hogyan viszonyuljunk egymáshoz, hogyan legyünk szolidárisak, toleránsok. Mi az a Biblia, a Korán, a buddhizmus, hunduizmus, Manitu stb. Milyen az, amikor valaki
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz hisz Istenben vagy nem hisz, és ezt is tanulják meg elfogadni. 10-14 éves gyermekeknél már le lehet fektetni ezek alapjait, így tájékozott, elfogadó, toleráns emberkékké nevelhetőek. Ez a szemléletkialakítás, azt gondolom, nem csupán a szülő dolga, hiszen a gyermekek idejük nagyobb részét töltik az oktatási intézményekben, mint otthon. 3.1. MODERNIZÁCIÓS FORDULAT „Továbbra is támogatni kell a multinacionális iparvállalatok, szolgáltató központok magyarországi megtelepedését; de meg kell követelni, hogy mélyebben kapcsolódjanak be a magyar gazdaság működésébe.” – Itt külön figyelmet fordítanék arra, hogy ezek a nagyvállalatok kiemelten foglalkoztassák a ma kevéssé foglalkoztatottakat, emelve életminőségüket. ( Kifejezetten olyan területekre telepedjenek le, ahol nagy a munkanélküliség-pl: Borsod, Szabolcs-Szatmár; foglalkoztassanak csökkent- és megváltozott munkaképességűeket, roma származású embereket, fogyatékkal élő gyermekeket nevelőket alacsonyabb óraszámban. Ösztönözzük őket akár adókedvezményekkel ez irányban. Hosszú távon így beivódna a köztudatba, hogy ezek az emberek sem szorulnak ki a társadalom perifériájára, van számukra is megoldás és hathatós segítség. Ezt reklámozni kell a multik felé.) 3.3. ELŐRELÉPÉST A KÖZÜGYEKBEN Itt jelezném, hogy az adózást csak akkor tudjuk beilleszteni a köztudatba elismerésre méltó polgári erényként, ha pl. a mindennapi élelmiszerek, használati cikkek ÁFÁ-ját csökkentjük, ugyanakkor a szociális juttatásokat megemeljük olyan mértékkel, hogy minimális adó vonható legyen belőlük. Egyfelől, így tudatosítjuk minden magyar állampolgárban, hogy az ő jövedelme is adóköteles, tehát fizet a közösbe, ugyanolyan jogok illetik meg, mint bárki mást( „ az én adómból van fizetve a segélye” szöveg itt ezzel kiküszöbölhető, valamint, ezek az emberek is élhetnek az adóvisszatérítés lehetőségével. Ráadásul, még jelentősen a költségvetést sem terhelné meg az emelés, hiszen adó formájában visszafolyna.) 3.3.2. EGYSZERŰBB ADÓZÁST -Az adóbevallás formáját is egyszerűsíteni kellene, ma ahány ember, annyiféle bevallási mód. Egy- egy alapnyomtatvány legyen a magánemberek és a vállalkozások számára, mind papír , mind elektronikus formában legyen elérhető. A mostani többféle nyomtatványok összezavarják mind a magánembereket, mind a vállalkozásokat, mind a könyvelőket. -Nem értek egyet azzal, hogy kizárólag elektronikus úton működjön az adózás, mivel, sajnálatos módon, nem mindenki ért a számítógép kezeléséhez, programok elindításához, elektronikus levél küldéséhez, ugyanakkor egy nyomtatványt ki tudnak tölteni és postára adni. Ha annyi másban megadjuk a döntés szabadságát, ebben miért nem? -Családi adókedvezmény jó, ezt mint három gyermekes anyuka mondom, mert az a kis, visszajövő pénz is pénz, ugyanakkor, mint korábban írtam, ne jutalomként szol-
gáljon az intézménye a gyermeket vállalók számára, a gyermeket nem vállalókkal szemben. Ne korlátozzuk havi kifizetésre, mert úgy könnyebben elkölthető, a családok észre sem veszik, míg egy összegű hozzáférés esetén nagyobb kiadásokra is fordíthatják( pl, autó vásárlása, ház felújítása, hitel előtörlesztés stb.)Hagyjuk meg ebben is a döntés szabadságát. Nyilatkozhassanak a családok a kifizetés módjáról minden év elején egyidejűleg azzal, hogy ki veszi igénybe az adott adóévre vonatkozóan a családi adókedvezményt. - A személyi jövedelemadó bevallás megszűnése valószínűleg jó dolog, de ennek bevezetését fokozatosan javasolnám, nem azonnal és egyszerre, mert a magyar emberek nem szeretik a hirtelen változásokat, megrémülnek tőle, még akkor is, ha leveszik róluk a terheket. Leginkább az idősebb korosztályra gondolok, akiknek ez természetes volt. 3.3.3 MÉLTÁNYOSABB ADÓZÁST Itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy nem csak az egészségügyben és az oktatásban foglalkoztatottak dolgoznak a közférában, tehát, nem csak az ő béreiket kell emelni. Pl. a Magyar Posta alkalmazottai nevetséges bérekért dolgoznak, miközben a vezérigazgató fizetése 150 %-al nőtt. A Magyar Posta többségi tulajdonosa a magyar állam. A postások kikerültek a közalkalmazotti státuszból, ugyanakkor a Magyar Posta háború esetén hadiüzemnek minősül és dolgozói bármikor berendelhetőek. Ez csak egy példa, van még ilyen számos. Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy pl. a pedagógusoknak ugyanúgy jár az évi rendes szabadságuk, a tanterv szerinti tavaszi, nyári, őszi, téli szünetek mellett, míg egy átlag dolgozónak nincsenek ilyen fizetett szabadságai. Kétoldalú tehát a dolog, vizsgáljunk meg minden oldalt, mert úgy korrekt. Ezzel együtt, valóban szorulnak bérkorrekcióra, ahogyan arra is, hogy ne egy átlagos pedagógus fizesse a saját munkaeszközeit, vagy ne a saját pénzéből fesse ki a tantermet, ahol tanít. Minden közférában dolgozónak, mindegy, milyen területen dolgozik, biztosítani kell a folyamatos szakmai továbbképzés lehetőségét és számukra ezt finanszírozni kell valamilyen mértékben. Az átlagjövedelem megállapítása fontos szempont. Mert mit is nevezünk átlagjövedelemnek? Mennyire korrekt megállapítani az átlagjövedelmet a teljes lakosság alapján, amelybe beleszámítjuk egy állami vezető mostanában 5 milliót is elérő fizetését és egy közmunkás bérét is? Szerintem az átlagjövedelmet több jövedelmi határ mentén kell megszabni és úgy megadóztatni, a korrektség jegyében, de nyilván nem értek hozzá, hiszen nem vagyok gazdasági szakember. 4.1.1.1. EGYMILLIÓ NAPELEMET ÉS SZÉLTURBINÁT A HÁZTARTÁSOKBA -Itt el kellene gondolkodni a panel- felújítási program mellett azon is, hogy tudnánk segíteni a nem panel házakban élők lakóingatlanának felújítását is,mert a kisebb településeken általában nincsenek panel lakások, ezek a térségek milyen segítségre számíthatnak az államtól?Leg-
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz inkább úgy tudnám ezt elképzelni, hogy az önkormányzatokat tesszük érdekeltté ebben, de honnan csoportosítjuk át erre a plusz pénzt? A fogyasztói csoportok( úgymint szomszédság a program szerint) messze nem olyan érdekeltek ebben, mint pl. egy társasház esetében. Ott, a sok lakó összefogására van szükség a közös képviselőn keresztül, hogy egy adott beruházás megvalósuljon, míg vidéken egyáltalán nem érdekeltek abban, hogy a másik lakóingatlanban is működjön bármilyen szolgáltatás.( példának: jelenleg folyik a Tápiómentén a csatornázás.Szó szerint senkit nem érdekel, hogy a szomszédja be tudta-e, akarta-e fizetni a hozzájárulási díjat, még úgy sem, hogy a beruházás késik, akadozik a nem befizetések miatt. Tehát, az ötlet jó, de kalkuláljuk bele a magyar emberek nemtörődömségét is. -„ 2025- től a magánszférában se kaphasson építési és használatbavételi engedélyt olaj- vagy gázfűtésű ingatlan.”- ez rendben is van……kérdés: ez csak új ingatlanokra vonatkozik vagy a régiekre is kiterjesztik? 9 évről beszélünk. Én , 3 gyermekes családanyaként olyan régi parasztházban élek( félig vályog), amely vegyes tüzelésű. Eddig fűtöttünk fával, szénnel, lignittel és gázzal. 2015-től csak gázzal, mivel, nagycsaládosként igénybe vehettük a nagycsaládos földgázártámogatást, ami sokkal kedvezőbb volt számunkra, mint a vegyes tüzelés. Rajtunk kívül még sok nagy család él ezzel a kedvezménnyel. Ki tudjuk-e ezt váltani, illetve ki akarjuk-e, tudunk-e megfelelő alternatívát nyújtani?A megújuló energiaforrások a legdrágábbak. A szegény családoknak hogyan tudunk ebben hathatósan segíteni? 4.1.2. DIGITÁLIS MAGYARORSZÁGOT -Jónak találom, hogy ingyen biztosítsunk alapszintű szélessávú internet hozzáférést mindenki számára, de 2030ra 100 Mbps-t???2016-ot írunk! Az életben nem zárkózunk fel a világ többi részéhez képest!Addigra mindenki már legalább 1000 Mbps-nél fog tartani, ha egyáltalán nem találnak ki mást az internet helyett!Az elgondolás jó, csak éppen ugyanúgy a kőkorszakban leszünk vele! -„ minden arra érdemesnek ítélt kulturális alkotást elérhetővé tennénk a nemzeti e-könyvtárban.”-MINDEN ARRA ÉRDEMESNEK TARTOTT???Ezt ki ítéli meg???Mi alapján??? NEMZETI E-KÖNYVTÁRBAN??? Könyörgöm, ne legyünk már Fidesz II!!!Ezt a megfogalmazást gondoljuk át mégegyszer! - „ Digitális távmunka programot indítanánk, illetve adókedvezménnyel támogatnánk az olyan vállalatokat, amelyek hátrányból induló munkavállalókat alkalmaznának távmunkában.”- ez egészen pontosan mit jelent? Kiket értünk ide? Ezt fontos lenne tisztázni. Roma származásúakat, fogyatékkal élőket, megváltozott munkaképességűeket vagy esetleg kismamákat, olyan munkanélkülieket is, akik azért nem találnak munkát, mert világ végi kis településen élnek? - a készpénzhasználat visszaszorításával az a gond, hogy elektronikusan csak 1000 forint kerekítésekkel férnek az emberek a pénzükhöz, minden tranzakciónak külön díja van, számlavezetési díj stb. ezeket bele fogjuk kalkulálni a
fizetésekbe és bért emelünk mindenhol? Azon kívül a nagy szolgáltatókat is át kell erre állítani, hiszen ők a legtöbb esetben még mindig készpénzbefizetési számlákkal( csekkekkel) dolgoznak. Hogyan küszöböljük ki ezzel, hogy az emberek hiteleik esetében meg tudjanak élni, ha csak elektronikusan juthatnak a pénzükhöz? ( jellemző példa, hogy a bank minden szolidaritás nélkül elviszi a szociális juttatást, nyugdíjat, fizetést, bármit, nem érdekli, hogy utána az illető meg tud-e élni) Mit csinálunk azokkal, akik GYES-ből, családi pótlékból élnek és postai úton kapják a juttatásaikat, mert nem rendelkeznek bankszámlával? Külön probléma, és természetesen cél ennek megoldása, de ma Magyarországon a legtöbb magánvállalkozó úgy fizeti ki a dolgozóit, hogy a minimálbért számlára utalja,a többit kézbe, hogy ő is, a munkavállaló is jól járjon. Az építőiparban jellemzően így van.Nyilván fehéríteni kell a gazdaságot, de van alternatív javaslatunk arra, hogyan oldjuk ezt meg, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon? 4.1.4 KORSZERŰ KÖZLEKEDÉST „ nem a saját tulajdonú autó a fontos, hanem a mobilitás és a szabadság”- bocsánat, de ezt felháborodva olvastam! Jártak már kint pl. a ceglédi tanyavilágban azok, akik ezt a részt írták? De nem is kell addig elmenni. Próbálták már elvinni a gyermeküket oktatási intézménybe úgy, hogy 6 km-el arrébb lévő településre kellett menniük? Az iskola a település egyik oldalán az egyik gyereknek, az óvoda a másik oldalon a másik gyereknek, majd vissza 6 km-el arrébb egy karonülővel, úgy, hogy visszafelé csak 3 óra múlva van busz? Mindezt képzeljük el mondjuk most januárban. Igenis, fontos a saját autó vidéken, és a DK-nak támogatnia kell a családokat abban, hogy saját autóhoz tudjanak jutni megfelelő feltételekkel, nem úgy, ahogy most a Fidesz csinálja! NEM CSAK NAGYVÁROSOKBÓL ÉS A FŐVÁROSBÓL ÁLL EZ AZ ORSZÁG, EZT KELLENE VÉGRE MEGÉRTENI!!! 4.1.5 MEGÚJULÓ TURIZMUST -Megint ugyanott vagyunk…miért csak Budapestből áll az ország?Miért csak a budapestiekről beszélünk?Akkor ez most hogyan a Sokak Magyarországa?Emlékeim szerint Európa kulturális fővárosa Pécs volt és nem Budapest, és, ha jól tudom, legközelebb sem Budapest lesz, hanem Debrecen. MIÉRT CSAK BUDAPESTRE FÓKUSZÁLUNK? Hogyan írunk akkor az egész országnak átfogó programot??? - Értem én, hogy a budapesti repülőtér bonyolítja a legnagyobb személyi forgalmat az országban, de van tudomásunk arról, hogy még mennyi működő repülőterünk van, ami mindenki számára nyilvános? Ebből négy nemzetközi repülőtér: a debreceni, a Héviz-Balaton-i, Győr-Pér-i, Pécs-Pogány-i. Nyilvános repülőtereink ezeken kívül a Meidl Airport ( Fertőszentmiklós), a nyíregyházi, a Siófok-Kiliti. Nyilván most nem beszélek a mintegy 50 nem nyilvános repülőterünkről most, illetve a katonai repülőtereinkről.
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz - Nem hiszem, hogy bármi közünk lenne olyan dolgokhoz, mint a Sziget Fesztivál pl. Ha az állam segítségét kérik az ilyen típusú rendezvények és tud az állam segíteni, az jó, de ne telepedjünk rá senkire. Ráadásul, ha jól tudom, a Sziget tulajdonosa nem is mi felénk tendál……:D -Én óvatos duhajként ígérgetném a fővárosiaknak, hogy közparkokat és konferenciaközpontokat hozok létre, mert, ha mégsem tudunk ezekre átcsoportosítani forrásokat, megint azt mondják majd, hogy hazudtunk reggel meg este. Újfent jelezném, hogy ezek a nagyvárosainkba ugyanúgy kellenének. - A Balaton mellett van nekünk egy Velencei tavunk is, ahogyan a Fertő-tó hozzánk tartozó része is jelentős turisztikai célpont. Ezeken felül figyelmet kellene fordítanunk a Tisza- tóra is. 4.1.6. PERSPEKTÍVÁT A FIATALOKNAK ÉS A NŐKNEK Ez a programpont igencsak szegényesre sikeredett…… -Én nem azt írnám, hogy „ a népesség harmada szegény”, hanem, hogy a népesség harmada a létminimum alatt él,különösen azok, akik olyan területeken élnek, ahol kilátás sincs megfelelő oktatásra és foglalkoztatásra. -Nem jelenik meg a szövegben, hogy nincs elég ösztöndíjprogram, amely lehetővé tenné, hogy a hátrányos helyzetű fiatalok is megfelelő oktatásban részesüljenek. Nem elég, ha az oktatási rendszert ekézzük! - A bölcsödeépítési program jó, ám ne felejtsük el az alábbiakat sem. Sokan nem azért nem viszik bölcsödébe a gyereket, mert nincs hely, hanem, mert a bölcsödei díjak néha a csillagos eget verik. Egy átlagos magyar család ezeket nem tudja megfizetni. Régebben a különböző cégek tartottak fenn saját bölcsödét, óvodát, arra kellene ösztönözni a cégeket, hogy érdekükben álljon családi napköziket kialakítani a kisgyermekes munkavállalóiknak. - Mit jelent egészen pontosan a „ színvonalasabb és szélesebb körben elérhető óvodai ellátás? Pl. Tápiószecső településen ( nagyközség) egy óvoda üzemel három tagintézménnyel a település különböző pontjain és a gyermekek maximális ellátásban részesülnek mind fizikai, mind lelki, mind érzelmi, mind tanulási, fejlődési szempontból. -A GYES 2014. január 1-től jár a munkába állóknak napi 8 órában is, sőt, már a GYED ideje alatt is munkába lehet állni napi 8 órában, ha a gyermek betöltötte az 1 éves kort. Ezt hívja a Fidesz GYED extrának, jó lenne odafigyelni, mielőtt ilyet írunk le. Ráadásul ezeknek a juttatásoknak semmi közük a lakóhelyváltáshoz, mivel a Magyar Államkincstár utalja, kivéve ha GYED-et kap az illető és a munkahelye társadalombiztosítási kifizetőhely. A bankszámla nem helyhez kötött, kizárólag a postai úton történő felvételhez kell a MÁK felé jelezni, ha megváltozott a lakcím. ( Bocsánat, most már CSED-nek hívják és nem GYED-nek). - Itt én még megemlíteném, hogy a főállású anyaság vagyis a GYET nettó 25 ezer forint, ezt meg kellene emelni legalább a duplájára. Ha családi pótlék emelést tervezünk, nem hagyhatjuk ki a GYES és a GYET emelését sem…nevetséges összegek.
-Itt meg kellene említeni azt is, hogy a nők bizonyos szakmákat nem tanulhatnak, nem helyezkedhetnek el benne, és kevesebb fizetésért is dolgoznak. De ez fordítva is igaz, munka frontján nemcsak a nők vannak diszkriminálva, hanem a férfiak is…….RÓZSASZÍN MUNKA…… - Ennyit tudtunk írni a fiatalokról? És ezek után kérdezzük, hogy hol vannak a fiatalok??? Mi van például az egyetemista fiatalok lakhatási problémáival? Itt beszélhetnénk arról, hogy az egyetemi városokban nincs számukra államilag leszabályozott , a diákok által megfizethető albérlet. Meg még sok mindenről, ami más fejezetekben bővebben ki van fejtve, de itt legalább említés szintjén kellett volna. 5.1.2.KÖZMUNKA HELYETT MEGÉLHETÉST BIZTOSÍTÓ MUNKAHELYET - A negyvenes korosztály már ki van téve a munkahely elvesztése rémének, így kicsit sokallom, hogy az 55 év feletti szakemberekről beszélünk csak a mentori rendszer kapcsán. - A munkahelyteremtő beruházások ne a közmunkásokat képezzék, hanem érjük el, ezek az emberek ne legyenek közmunkások. A mondat végéről hiányzik, hogy a képzés után vállaljanak ezek a beruházások kötelezettséget arra, hogy foglalkoztatják ezeket az embereket. - Tapasztalatom szerint a feltételes minimális családi jövedelem szépen hangzik, de nem oldja meg azt a problémát, ha valaki nem akar dolgozni és fel van háborodva azon, hogy ő azért nem kap segélyt, mert a többiek nem dolgoznak és nem termelik ki…..ezen a szemléleten kell változtatni. 5.1.3. A GYERMEKSZEGÉNYSÉG VISSZASZORÍTÁSÁT -Egyet értek azzal, hogy biztosítani kell minden rászoruló gyermek napi háromszori étkezését. DE! Ki a rászoruló gyermek? Most azokról beszélünk, akiknek a szülei kapnak valamilyen segélyt, juttatást az államtól, pl. rendszeres gyermekvédelmi támogatást. Ennél jóval több éhező gyerek van! Velük miért nem foglalkozunk? Azokkal a gyerekekkel, akik azért tudnak naponta háromszor enni, mert az óvodai étkezés immár ingyenes? Azokkal a gyerekekkel miért nem foglalkozunk, ahol 3-4 gyerek van, mindkét szülő dolgozik, de a gyermekek az iskolában fél áron esznek? Ennének, ha a szülő be tudná fizetni. Olyan családokról beszélünk, ahol mindkét szülő dolgozik, de sok a hitel, sok a rezsi, sok az egyéb kiadás. Azokkal a gyerekekkel akik az óvodában sem tudnak enni, ha szünet van? Lényegesen több gyermek éhezik ma Magyarországon, mint amennyire gondolunk! Középosztálybeli szülők gyermekei éheznek rendszeresen. Nekik milyen megoldást nyújtunk? Leginkább semmilyet, mert papírforma szerint van bevételük épp elég, csak, sajnos a kiadási oldalt senki sem nézi. - Az óvodák nagyon szívesen foglalkoztatnának gyermekpszichológust, logopédust, fejlesztőpedagógust, ha lenne rá keretük az önkormányzatoknak. De egyelőre óvónőkből is hiány van, mert nem tudják kifizetni a bérüket, nem tudják fenntartani az önkormányzatok az épületeket, ezért összevonják az intézményeket. Ez olyan helyzeteket
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz eredményez, hogy nem tudnak elkülönülni a különböző korcsoportok, a nagycsoport pl. össze van vonva a kiscsoporttal. Két eltérő igényű csoportról beszélünk, míg a kicsik még játszanak, a nagyok már az iskolára készülnének. Itt mit takar a „rászoruló gyermekek kifejezés?” Gyermekpszichológusra és fejlesztőpedagógusra minden gyermek esetében szükség van. - Az óvodába járásnak nincsenek költségei, teljesen ingyenes, tehát nem értem a kiemelt támogatást ez esetben. Az iskoláztatás költségei magasak, nem csak a „ rászoruló gyermekek” esetében kell hozzájárulni! Egy átlagos 3-4 gyermekes családnak ki segít? Vegyük már észre a haldokló középosztályt! Amely már nem bírja el, hogy minden bőrt róla húznak le! - Nem tartom jó ötletnek, hogy az alapján rangsoroljuk egy oktatási intézményben, akár pozitív diszkrimináció keretében, ki honnan jött. Ezzel csak tovább szítjuk a társadalmi ellentéteket. Azt kell észrevenni, hogy mely gyerek tehetséges és azt támogatni, és ennek teljesen függetlennek kell lenni attól, honnan jött. Megint csak azt mondom, hogy jobban a dolgok mélyére kell nézni, nem csak azok a családok vannak nehéz helyzetben, amelyekről ez köztudomású. De, ha azoknak a családoknak sosem segítünk, míg a regisztrált „ hátrányos helyzetűeknek” igen, akkor csinálhatunk mi bármekkora reformot, sosem fog változni semmi. 5.1.4. ALAPSZOLGÁLTATÁSOKAT MINDENKINEK -Itt is jelezném újfent…..a sávok meghúzásánál vegyük figyelembe azokat is, akikről még nincs tudomásunk, hogy napról napra élnek és hónapokig görgetik maguk előtt a rezsiszámlákat, szinte minden nap a kikapcsolás rémével fenyegetve. -A 4.1.2. Digitális Magyarországot pontban azt írtuk, hogy „ 2025-re lehetővé tesszük minden magyarországi lakos legalább 30 Mbps, 2030-ra pedig 100 Mbps sebességű internetkapcsolathoz való hozzáférését.” Ennél a pontnál meg azt, hogy „ mindenki számára ingyenessé tesszük a legalább 144 kbps sebességű internetes alapszolgáltatást. Ma az UPC-nél egy Fiber Power csomag 22 Mbps-el megy……érezzük a különbségeket? Egyik mondatunkat sem találom reálisnak. Mit fog kezdeni az ingyenes alapszolgáltatásával ekkora sebességgel? Ha adunk, akkor adjunk normálisan, olyat, amit használni is tud. - A családi adókedvezménynél kérdezném ismét….mit jelent az átlagbér kétszerese? Mert Schmitt Pál fizetése is benne van a számolásban, meg a közmunkás tagomé is…… 5.1.5. SZOLIDÁRIS ÉS MÉLTÁNYOS ADÓRENDSZERT -Ide én még belevenném, hogy az alapvető higiéniás dolgok ÁFÁ-ját is csökkenteném:mosószer, mosogatószer, szappan, babaápolási dolgok, sampon…. - A főiskolai hallgatók terheit csökkentendő: a befizetett tandíjak X százalékát lehessen megint visszaigényelni
5.2 MUNKAHELYEKET MAGYARORSZÁGNAK -Külön program keretében foglalkozni kell a gyermeknevelésből vissza térni kívánó anyukákkal, egyedülálló apukákkal. Ha a munkáltatók meghallják, hogy gyerek van, már nem akarják alkalmazni, mert feltételezik, hogy sokat fog hiányozni. A gyermekvállalás előtt álló, általában nők esetében ugyanezért nem veszik fel, mert feltételezik, hogy egy-két éven belül szülni fog és kiesik a munkából. Ugyan törvénytelen az állásinterjúkon ilyen irányú kérdések feltétele, de ettől még élnek vele a munkáltatók. - Nem csak a 25 év alatti fiatalokról kell gondoskodnunk, hanem a 40-45 év felettiek munkalehetőségeiről is, folyamatos továbbképzésükről. 5.3. KÉTSZINTŰ NYUGDÍJRENDSZERT, KISZÁMÍTHATÓ NYUGDÍJAKAT -A szolgálati járadékosoknak azon túl, hogy eltöröljük a 16 % levonásukat, és vissza emeljük őket nyugdíjas státuszukba, kompenzációt kell adni a kiesett évekért. - Az ellopott magán-nyugdíjpénztári pénzeket vissza kell adni nevesített számlákon mindenkinek. A magán-nyugdíjpénztáraknál pontosan meg kell lennie az elszámolásoknak. 5.4.1. A MÉLYSZEGÉNYSÉG MÉRSÉKLÉSÉT -Feltételhez kötött családi minimáljövedelem, ami gyermekszámhoz köthető…..míg egy átlag magyar családban van 1-2-3 gyerek, addig egy cigány családban 6-8. Hogyan küszöböljük ki megint ezzel a társadalmi elégedetlenségeket? - Egy átlag magyar család is kaphatja? Ha mindketten dolgoznak, de a hiteleik, rezsijük bőven több, mint a havonta élésre fordítható összeg? Ezeken a családokon mi segítünk végre? 5.4.2. TISZTESSÉGES CSALÁDTÁMOGATÁST - Hogyan vizsgáljuk , hogy az egyedülálló szülő tényleg egyedülálló-e, és ezért kedvezményt kap? A nem regisztrált élettársak esetében pl? A külföldön dolgozó, de minden hétvégén hazajövő, a magyar átlagnál jóval magasabb fizetéseket hazahozó élettársak esetében? Mert, itthon papíron egyedülálló az anyuka….ez nagy társadalmi elégedetlenséget szül már most is az itthon, házasságban élő, küszködő párok esetében és joggal. - Ebben a pontban kétszer is leírjuk ugyanazt a GYES-sel kapcsolatban! - A GYES mellett most is lehet napi 8 órában dolgozni!!! 5.4.3. EMBERHEZ MÉLTÓ LAKHATÁST Szocpol, CSOK stb…..mi nyújtunk végre érdemi segítséget a több gyermekes küszködő családoknak? Ahol öten –hatan élnek 60 nm alatt? 10+10??? Mi tudunk alternatívát arra, hogy tudjanak használt házat is venni ebből a támogatásból a családok, ne csak újat? Nyilván, az első 10 millióból már lehetne használt házat venni, és nem kellene eladósodni a másik 10 millióval……rengeteg családnak ez lenne a valódi lehetőség……
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz CIGÁNYSÁG TÉMAKÖR -Roma vagy cigány? Döntsük el, folyamatosan váltogatjuk a két kifejezést. Cigány származású alelnököm és családja elmondása alapján a cigányok nem szeretik, ha romának hívják őket. - Most akkor a cigánysággal szemben diszkrimináljuk a nem cigányokat? A felzárkóztatás nagyon jó, de nem úgy, hogy nekik jobban hozzáférhetővé akarjuk tenni a tanulást, lakhatást, megjelenési lehetőségeket, szemben a nem cigányokkal, akiknek szintén nincs ezekre lehetőségük, mert nem veti fel őket a pénz. Ne essünk át a ló másik oldalára, mert ez megint nagy feszültségeket fog szítani! Azok a fiatalok, akik már most tendálnak a JOBBIK felé, végleg oda fognak állni…még időben szólok, hogy úgy zárkóztassunk, hogy egyszerre mindenkit. - Az alap normákat hogyan tartatjuk be velük? Ne kötözködjenek, ne érezzék magukat felsőbbrendűnek, tisztálkodjanak, tartsák be a szabályokat stb. Vannak ezekre konkrét javaslatok? Ismétlem, az alapelgondolások jók, csak nem látom a megoldási javaslatokat. - Nem a cigány művészeket kell többet szerepeltetni, hanem a művészeket! Azokat is, akik nem Fidesz pártiak. Több cigány művész is egyébként kap állandó szereplési lehetőséget, csak pár közülük: Bangó Margit, Tolnai András, Mága Zoltán, 100 tagú cigányzenekar stb. NŐK TÉMAKÖR - Családon belüli erőszak nemcsak a nőket érinti, hanem a férfiakat, gyermekeket, időseket is! - A kiber erőszak elszenvedői szintén nagy számban gyerekek - Az oktatás szempontjából mi köze az alacsony jövedelemnek ahhoz, hogy férfi vagy nő az illető? Miért lenne a fiúk oktatása előnyben? És ahol olcsóbb egy varrást kitanulni, mint a kőművességet? - Nemcsak a lányoknak kell népszerűsíteni a férfias szakmákat, hanem a nőies szakmákat is a férfiak számára= egyenjogúság! - Gondoljunk az egyedülálló apákra is minden téren, ne csak az anyákra, sajnos, elég sokan vannak és senki nem törődik velük - Munkahelyi zaklatás témakörben külön pontot kell létrehozni a BTK-ban mindkét nem számára - Fogamzásgátló eszközöket lényegesen olcsóbbá kell tenni, a nem hormonálisokat különösen! Valamint a heparin tartalmú gyógyszereket várandós kismamák számára. IFJÚSÁGPOLITIKA -A levelezős oktatás nem zárja ki a diákmunkát, csak kevesebb van belőle. A diákszövetkezeteket ösztönözni kell, hogy több legyen. - A képzésben való hozzájárulás ne legyen több, mint nappali tagozaton, mert míg nappalin úgy tanulnak, hogy a szülő fizet, addig a levelezős gyakran több gyermeket is eltart közben. - A levelezős képzésben is építsünk be a tanrendbe kötelező és plusz költségmentes nyelvi órákat, mivel a diplomához nekik is szükséges a nyelvvizsga
-A munkahelyeket ösztönözzük arra, hogy kössenek tanulmányi szerződéseket a hallgatókkal, valamint támogassák a kisgyermekes, felsőoktatásban vagy gimnáziumi esti képzésben tanuló dolgozóikat. - A felsőoktatási intézményekben szigorú ellenőrzés kell, hogy egyforma elbírálásban részesülnek-e osztályozás, vizsgázás szempontjából a nappalis és levelezős hallhatók -A levelezősöknek biztosítani kell türelmi időt a nyelvvizsga megszerzéséhez, mivel, nyilván dolgoznak, gyermeket nevelnek mellette -Állítsuk vissza levelező tagozaton a nyelvvizsgamentességet, de 50 év feletti jelentkezők esetén( tudom, ők már nem ifjak, de felsőoktatásban tanulhatnak még ennyi idősen is) OKTATÁS - Nem kell óvodaépítési program ahhoz, hogy minden gyermeket be lehessen íratni 3 éves kortól az óvodába, ugyanis már kötelező! - Iskolaérettség elbírálásnál a szülő és az óvodapedagógus mellett, erre kirendelt iskolai szakértők is legyenek bevonva a gyermek iskolaérettségének megállapításába - Oktatás szempontjából a kisebbség felzárkóztatásán mit értünk? Remélem, mind a 13 kisebbséget és természetesen az itt letelepedő, ha van ilyen, migránsokat is. - A diákok most is sok szabadon választott tevékenységből választhatnak délutánonként iskolai kereteken belül, sok intézmény biztosítja ezt, csak nagyon sok pénz kell hozzá, mivel önállóan nem tudják biztosítani az ezekhez szükséges eszközöket, ezért nem ingyenesek ezek általában. Lesz erre pénz a költségvetésben? Külön pedagógusi bérek erre? - Pedagógus kódex alapos felülvizsgálata… - ..iskolánként nagy bajok vannak, rendszeres a gyermekek nyilvános megalázása, büntetőszoba, rossz gyerekekre FIGYELŐ állítása stb. - egyetemeken felvételi visszaállítása a régi rendszerben érettségizettek számára - egységes középiskolai felvételi eltörlése, visszaállás iskolánkénti felvételire - a diákok szabadon választhassanak iskolát külföldön is, már a középiskolát is beleértve Még sok javaslatom lenne, de inkább leírom egy átlag magyar, eddig középosztálynak nevezett család életét, döntse el a DK, hogy akar-e ennek a rétegnek is végre segíteni, vagy csak kirakatsegítséget akar produkálni, ahogy az eddigi években láthattuk az előző kormányoktól…. Hadrik-Hajós Angéla vagyok, háromgyermekes, házasságban élő nő. Férjem szolgálati járadékos rendőr, akinek minden hónapban 16 %-ot kivesznek a zsebéből, el a gyermekeitől. Én GYES-en vagyok a Magyar Postánál, nettó havi 25 ezer forintért. Négy órában 50 kilométerrel arrébb járok dolgozni a fővárosba 52 ezer forintért. Az útiköltségem ebből elvisz havonta 40 ezer forintot, mivel nem térítik. Naponta 4 órát utazom oda-vissza. Államigazgatásból szereztem
Javaslatok a Sokak Magyarországa vitaanyaghoz abszolutóriumot, túlképzett vagyok az adott munkához, de kénytelen vagyok így dolgozni, hogy gyakorlatot szerezzek, mert több éves gyakorlat nélkül sehová nem tudok továbblépni. Eredeti munkáltatóm a Magyar Posta nem fog visszavenni dolgozni. Legnagyobb gyermekem 7 éves, 150 ezer forintba került a beiskolázása+15-20 ezer, amit még bekértek év elején. Ugyanez a 15-20 ezer az óvodába is kellett. Háromgyermekesként az iskolában féláron étkezik gyermekem. Művészeti iskola lévén két szakra jár, amelyeken teljes árat fizetek, a nagycsaládosoknak nincsen semmilyen kedvezmény. A három gyermekre járó családi pótlék megdobja a befolyó jövedelmünket, emiatt sehol nem kapunk semmilyen kedvezményt, támogatást, hiába van három gyermekünk. Gyermekeink 6 kilométerrel arrébb járnak oktatási intézményekbe, több kilométer távolságra, tehát, a saját autó igenis szükséges. 19 éves autónk bármikor felmondhatja a szolgálatot, esélyünk sincs újabbra, korszerűbbre cserélni. A CSOK programban nem tudunk részt venni, mert minimum 4-5 millió forint önerő szükséges az elindításához, ráadásul használt lakásra kevés a támogatás, újat pedig nem lehet annyiból kihozni, amennyit adnak. Ráadásul férjem szolgálati járadékos és az én GYES-es státuszom kizáró ok a támogatás igénybevételére. 56 nm-en nyomorgunk öten, egy hálószobában, a lányomnak még egy íróasztala sincs, amin tanulhat, egy darab számítógépünk alig használható, mert az egészet ki kell cserélni az új Windowsok miatt. Máról holnapra élünk, hitelekből vagyunk kénytelenek fedezni nagyobb kiadásainkat, több hónapos csúszásokkal lavírozunk a rezsivel. Kiadásaink az ötszörösei lennének a bevételeinknek, ha mindent minden hónapban befizetnénk….. Nem panaszkodás ez, csak szeretném, ha a DK vezetése és a program írói érzékelnék, hogy ma ilyen egy átlagos magyar család élete, nagyon sok DK tag élete, egyáltalán nem kirívó eset. Köszönöm, ha olvastatok. Hadrik-Hajós Angéla Pest 9. vk elnök _______________________________________________ A DK 22-i budapesti részkongresszusán röviden szólaltam fel, most szeretném írásban is felvetni néhány gondolatomat. 1. A honvédelemmel kapcsolatos szövegrészben az Európai Közös Haderő kifejezésből javaslom a „közös” szó törlését. Az ilyen „egyesített” integrációs szervezeteknek többféle változata van, lehet. Ezek alaposabb elemzést kívánnak, és jelenleg a közös biztonság és védelempolitika terén még felvetések sincsenek. Az Európai Haderő szabadabb későbbi megnevezésre adhat lehetőséget. Minden esetre a kompatibilitás, interoperabilitás kialakítása a fejlesztési programokban majd e felé vezet, de ez későbbi kérdés.
2. Javaslom az elnökség, az Alapítvány, vagy más szervezet részéről egy Stratégiai Munkacsoport létrehozását, amely forgatókönyv változatokat alakítana ki a jelenlegi hatalom leváltási variációira. Ebben fontos szerepe van a _BÁRMELY OKBÓL _bekövetkező előrehozott választásra való felkészülés szempontjából, az esetleges előválasztás, vagy más jelölt-kiválasztási forma, az ellenzéki együttműködés, a szavazás előkészítése, a közvetlenül utána bekövetkező feladatok, a demokratikus erők együttműködése (vagy összefogása?), a koalíciós problémák, stb. szempontjából. A munkacsoport tagjai között kellene legyen választási szakértő, alkotmányjogász, nemzetközi jogász, politológus, történész, parlamenti szakértő, kommunikációs szakember, közvéleménykutató-szociológus, és tapasztalt politikus. A DK tagokon kívül meg lehetne hívni progres�szív külső szakértőket is. 3. Az elnökség mellett létre lehetne hozni egy csoportot a civil szervezetekkel, műhelyekkel, szakszervezetekkel, stb. való folyamatos kapcsolattartásra, időnként vidéken is konzultációkra, közös fórumokra, tanácskozásokra. Módszertani példaként említeném, hogy a 89-es MSZP kongresszus után a választmánynak volt egy ilyen bizottsága, amit az első két évben én vezettem, és persze az még egy más MSZP volt, mármint az időszaknak megfelelően. Ezzel lehetne bővíteni a támogatók körét, meg lehetne ismertetni a programot, a DK céljait, arculatát. Fel lehetne venni a kapcsolatot pl. a Bibó Társasággal, Eötvös (Majtényi) klubbal, Tasszal, Politicak Capitallal, stb. 4. Az interaktivitás növelése szempontjából javaslom az elnökségnek, hogy megfontolás után a kongresszuson a plenáris vita közben valamikor főbb témákban legyenek kb. 75-90 perces szekcióülések, amelynek eredményéről a vitavezetők 3-4 percben utána beszámolnak. Deák Péter.
