Javaslatok a környezeti biztonság fejlesztésére

Tóth I. János: Javaslatok a környezeti biztonság fejlesztésére In: Bertók R. & Barcsi T & Bécsi Zs. & Lénárt I (szerk.): Professziók - etikák – relációk A szaketikák és a tudás a mai társadalomban Ethosz, Pécs, 2007. 64-69.o.

Javaslatok a környezeti biztonság fejlesztésére János I. Tóth (SZTE BTK Filozófia Tsz) BEVEZETÉS Kelet-Európában a környezeti biztonság alacsonyabb mint Nyugat-Európában, amelynek alapvetı oka a kulturális fejlıdés különbözısége. Jól ismert, hogy Kelet-Európában az emberek kevésbé törvénytisztelık, alacsonyabb a környezeti tudatosságuk, a környezetvédelmi szervezetek gyengébbek, és általában a civil szféra kevésbé fontos, mint nyugat-európában. Ezeket a különbségeket minimalizálni kell az Európai Unió keleti és nyugati fele között., de gyors változásra nincs lehetıség ezen a téren. Ezért lenne szükség olyan speciális lépésekre, amelyek segítségével ebben a régióban is növelhetı a környezeti biztonság. Tanulmányomban ezeket a kérdéseket a nagybányai cianid szennyezés példáján szeretném tanulmányozni. Itt szeretném megjegyezni, hogy a (helyi) környezet védelme nemcsak az Európai Unió keleti felén jelent problémát, hanem általában a harmadik világban is. Ezért a fenti javaslatok nemcsak a Kelet-Európai országok, hanem általában a fejlıdı világ szempontjából is relevánsak. 1. AZ AURUL SA ÁLTAL OKOZOTT CIANID SZENNYEZÉS RÖVID LEÍRÁSA. 2000 január 31-én egy nyitott cianid tároló, amelyet ausztrál-román aranybányászattal foglalkozó vegyes vállalat, az Aurul SA használt átszakadt. Hatalmas mennyiségő (100 000 tonna) ciánnal szennyezet víz jutott Zazar patakba, a Szamos és Tisza folyókba majd végül a Duna alsó szakaszába. A 150 km hosszú szennyezett dugó négy hét alatt 1950 km utat tett meg, Románián, Magyarországon, Jugoszlávián, Bulgárián keresztül, míg elérte a fekete tengert, ezalatt elpusztított 1000 km-nyi folyó ökoszisztémát.1 A Greenpeace 2002 júniusában a szennyezéssel kapcsolatban a következı ket írja. „A magyar kormány pert indított az Esmeralda/Aurul (Taransgold) jogutódja ellen, annak érdekében, hogy kompenzálja Magyarországot fıleg a természet pusztulásából fakadó 28 milliárd forintos (105 millió USA $) veszteségért. Az eset kapcsán a Román kormányzat vádat emelt a Transgold ellen. 2002 április 24-én a kolozsvári bíróság kimondta, hogy a balesetet “vis major” okozta. Tény, hogy a környéken az esemény elıtt súlyos esızések voltak, ahogy minden évben. Másrészrıl, egy szakértı a bíróságon kijelentette, hogy a tározót a helyi idıjárási viszonyok figyelembevétele nélkül tervezték meg és mőködtették. A bírósági döntéssel szemben nincs fellebbezési lehetıség. Honlapján a Magyar Kormány felhívja a figyelmet a határon átnyúló szennyezések jobb nemzetközi szabályozására. Esmeralda csıdeljárást kezdeményezett önmagával szemben. Egy új társaság, az ausztrál-román Transgold SA lépett a helyébe és folytatta ugyanazt a tevékenységet figyelmen kívül hagyva azt a tényt, hogy a romániai hatóságok még nem adták meg a végsı engedélyt. Ahelyet, hogy elkezdték volna megtisztítani a szennyezett talajt a tevékenységük környékén, a társasság földet vásárolt. A tározót körülvette egy második tározóval, és kijelentett hogy ez a lépés a jövıben megakadályozza a hasonló balesetek bekövetkezését. 2 Összességében a magyar állam – saját számításai szerint – 105 millió dolláros kárt3 szenvedett, a cianid szennyezés következtében.4 Ez az összeg két részbıl áll, a nagyobbik rész volt az ökológiai kár, míg a kisebbik rész (14,5-16,5 millió USA$5) volt a direkt gazdasági kár. Ez az összeg nem tartalmazza a magán emberek (halászok, vendéglátósok) kárait, amelye eléri a 7-10 millió USA$6. A szennyezı cég mőködését leállították, de fél évvel késıbb újraindulhatott néhány környezeti intézkedést követıen. 2006 November 29-én a kolozsvári 1


bíróság visszautasította azt a Magyar követelést, hogy a Magyar állam kerüljön fel a Transgols SA hitelezıinek a listájára.7 Így az esély, hogy a magyarállam kártérítésben részesüljön jelentısen csökkent. 8 A következı táblázatban megpróbálom összefoglalni az Aurul SA vállalkozásának néhány fontosabb közgazdasági vonatkozását. Szempontok A cég neve A projekt kezdete A mőködési engedély megszerzése A bányászat várható ideje

A beruházás gazdasági sajátosságai Aurul (késıbb Transgold) SA 19929 1999 május 10 Arany esetében: 9,68 év , ezüst esetében: 7,83 év A feldolgozott meddı mennyiség 2,5 millió tonna/év11 és 22,5 millió tonna12 egy évben illetve a projekt egész idıtartalma alatt A kibányászott arany mennyisége 52 000 uncia/év (1,6 tonna/év) és 500 000 uncia egy évben illetve a projekt egész (15,5t)13 idıtartalma alatt A kibányászott ezüst mennyisége 280 000 uncia/év (8,7 tonna/év) és 2,2 millió egy évben illetve a projekt egész uncia (68,2 tonna)14 idıtartalma alatt A beruházás teljes költsége 28,2 millió USD15 A bankkölcsön értéke Összességében 17 millió USD, amelyet az angol NM Rothschild Australia Ltd és a német Dresdner Kleinwort Benson bank biztosított A várható átlagos eladási ár, Sorrendben: 300 USD/uncia, 210 USD/uncia16 termelési költség és profit egy uncia (más források szerint 180 USD/uncia17) 90 arany esetében USD/uncia A kibányászott aranyból származó 4 680 000 USD/év (=52 000 uncia/év * $90)18 profit értéke egy évben illetve a 45 302 400 UDS (=9,68 év * projekt egész idıtartalma alatt 4 680 000USD/év) 19 A várható profit értéke egy évben 5 millió USD/év és 48 millió USD illetve a projekt egész idıtartalma alatt 1. táblázat. Az Aurul SA tevékenységének gazdasági vonatkozásai 2. TÁRSADALMI SZEMPONTBÓL KÁROS VÁLLALKOZÁSOK Közgazdasági szempontból az Aurul SA által okozott környezetszennyezés negatív externáliának tekinthetı. Ez a fogalom a környezeti közgazdaságtan egyik központi kategóriája.20 Externalitásról beszélhetünk, ha a kérdéses gazdasági aktivitás olyan résztvevıt (harmadik személyt) is érint, aki nem vesz részt a piaci tranzakcióban.21 Negatív externália esetében azzal a súlyos problémával kell szembe nézni, hogy a gazdasági tevékenységbıl származó hátrányokat az ún. nem-gazdasági szereplık (pl. helyi lakosság, jövı generáció, természeti környezet) szenvedi el, miközben a gazdasági tevékenységbıl származó elınyöket a gazdasági szereplık élvezik (pl. tulajdonos, vezetés, munkás, fogyasztó). Az externalitás kérdése elıször Alfred Marshall: "Gazdaság alapelvei" c. mővében mint külsı költségek és hasznok jelenik meg. Bár a közgazdaságtan elmélete azóta ezt a kérdést elmélyülten elemzi (Arthur C. Pigou, Ronald Coase), a gazdasági gyakorlat ezt hallgatólagosan még mindig másodlagos kérdésnek tekinti.22 Kétségtelen a múltban éppen a technika korlátozott volta miatt az emberi tevékenység, s így az ember gazdasági

2


tevékenysége is sokkal korlátozotabb hatássokkal rendelkezett. Ezt Hans Jonas a következıképpen fogalmazza meg. [A múltban] “A jó és a rossz, amire a cselekvésnek ügyelnie kellett, a cselekvés közelében volt, vagy magában a gyakorlatba, vagy annak közvetlen hatósugarában, és nem hosszú távú tervezésen múlott. A céloknak ez a közelsége vonatkozott mind az idıre, mind a térre. Az akció hatékony sugara kicsiny volt, az elırelátás, a cél és kiszámíthatóság szempontjából vett idıszak rövid, a körülmények ellenırzése korlátozott. ... A hosszú távú következményeket a véletlenre, a sorsra vagy a gondviselésre bízták. Az etikának így az volt a “dolga”, hogy az itt és most-tal törıdjön, olyan alkalmakkal, amilyenek emberek között támadnak, a magán- és a közélet ismétlıdı tipikus helyzeteivel.”23 A technológia hatóképessége jelentısen megnıtt és olyan embereket is érint, akik térben (pl. más országokban) vagy idıben (pl. következı generációk) távol élnek. Ezért a közgazdaságnak sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítania ezekre a negatív hatásokra, amelyeket a közgazdasági terminológia negatív externáliaként határoz meg. Ma már komolyan számolnunk kell azzal a lehetıséggel, hogy a nem-gazdasági mechanizmusokon keresztül érvényesülı negatív externáliákból származó hosszutávú társadalmi vesztességek meghaladhatják a gazdasági (döntıen piaci) hatásokon keresztül érvényesülı azonnali elınyöket. Véleményem szerint éles különbséget lehet és kell tenni egy vállalkozás gazdasági és társadalmi hatásai között, ahol az utóbbi fogalom nemcsak a gazdasági, hanem minden egyébb hatást is magába foglal. Nagy általánosságban tehát egy vállalkozás nemcsak gazdasági szempontból lehet nyereséges, nulszaldos vagy veszteséges, hanem társadalmi szempontból is. Így minden vállalkozás ebbıl a szempontból a következı 9 kategória valamelyikébe tartozhat. Vállalkozás tipusa megítélés szempontja

Társadalmi // nézıpont

Gazdasági nézıpont Pusztán Társadalmi gazdasági szempontból az szempontból ilyen ez a vállakozás: vállalkozás A típus + (hasznos) + (nyereséges) fejlıdik Létezzen B típus + (hasznos) 0 (non-profit) stagnál Létezzen C típus + (hasznos) – (veszteséges) hanyatlik Létezzen D típus 0 (közömbös) + (nyereséges) fejlıdik Közömbös E típus 0 (közömbös) 0 (non-profit) stagnál Közömbös F típus 0 (közömbös) – (veszteséges) hanyatlik Közömbös G típus – (káros) + (nyereséges) fejlıdik Ne létezzen H típus – (káros) 0 (non-profit) stagnál Ne létezzen I típus – (káros) – (veszteséges) hanyatlik Ne létezzen 2. táblázat. Egy vállalkozás lehetséges társadalmi és gazdasági hatásainak az áttekintése .

Számonra úgy tőnik, hogy miközben a modern társadalom tisztában van azzal, hogy léteznek társadalmi szempontból hasznos vállalkozások, amelyek piaci szempontból nem feltétlenül nyereségesek (B és C tipusú vállalkozások), s amelyeket éppen ezért nemgazdasági eszközökkel kell támogatni, addig nincs tisztában azzal, hogy léteznek társadalmi szempontból káros válalkozások, amelyek piaci szempontból nem feltétlenül vesztességesek (G és H tipusú vállalkozások), amelyek kialakulását társadalmi eszközökkel kell megakadályozni. Jelenlegi körülmények között a G tipusú vállalkozások biztos, míg a H tipusú vállalkozások gyakran létrejönnek és hatalmas társadalmi károkat okoznak. Paradoxnak tőnik, de pusztán a fogalmak meghatározásából is következik, hogy minnél 3


nagyobb társadalmi kárt okoznak ezek a vállalkozások kialakulásuk annál biztosabb a jelenlegi feltételek mellett. Ugyanis ezen a vállalkozásoknak a létrejötte mögött annál nagyobb motivációs erı húzódik meg, minél nagyobb gazdasági nyereséget igérnek a gazdasági szereplık számára. Ebben az esetben pedig ez egyben azt is jelenti, hogy gazdasági hasznonnak nagyobb (G tipusú vállalkozások), vagy legalább akkorra (H tipusú vállalkozások) társadalmi kárral és kockázattal kell együttjárnia. Triviálisan a G tipusú vállalkozások körébe sorlható a dohányipar minden egyes vállalkozása. Nyilvánvaló ugyanis, hogy egy dolog, hogy egy vállalkozás ebben a vertikumban pusztán gazdasági szempontból éppen akkor nyereséges, s egy másik dolog, hogy a dohányzásból késıbb hatalmas társadalmi (döntıen egészségügyi) költségek származnak. Ebbıl persze nem az következik, hogy azonnal be kellene tiltani az egész dohányipart, de az mindenképpen, hogy tudatában kell lenni ennek a problémának, s megfelelı választ kell kerersni rá. Ugyanez a helyzet az alkohol vagy a kézifegyverek iparágában tevékenykedı vállalkozásokkal is. Világos, hogy ezekben az iparágakban tevékenykedı cégek óriási tátradalmi kárt tudnak okozni, ezért ezeket társadalmi szempontból is szabályozni kell. Eddig azonban úgy tünt, hogy a G és H tipusú vállalkozások többnyire csak ezekben a speciális iparágakban alakulnak ki. Az Aurul SA példája azonban az mutatja, hogy a G tipusú vállalkozások kialakulhatnak a természeti tıke hasznosítása során is. Világosan belátható, hogy az Aurul SA tevékenysége esetében éles különbség tehetı a társadalmi és a gazdasági következmények között. Társadalmi szempontból az Aurul SA által okozott szennyezés kb. 1,5 millió ember életét érintette kisebb vagy nagyobb mértékben. A ciános zagy kiömlése összesen 109 millió dolláros kárt okozott Magyar Államnak, s még 3 millió dollárt tett ki a turizmusból és halászatból élık magánjellegő kárai. Ezzel szemben pusztán gazdasági szempontból a vállalkozás határozottan nyereséges volt, hiszen évente 5 millió dollár profittal járt volna a befektetık számára, s persze az üzem néhány tucat embernek munkát adott, az államnak illetve a régiónak adót fizetett stb. 24 Ezen a ponton felmerülhet egy technikai nehézség is. Ugyanis nehéz összehasonlítani azokat a gazdasági hatásokat, amelyek pénzben kifejezhetık és a többé-vagy kevésbé elıre kalkulálhatók, azokkal a nem gazdasági hatásokkal, amelyek nem (vagy legalábbis nem minden esetben) számolhatók el pénzben és bekövetkezésük is csak esetleges. Ez a technikai nehézség azonban nem akadályozhatja meg a probléma elvi tisztázását, nevezetsen, hogy ma már a legtöbb gazdasági tevékenységnek vannak hosszútávú nem-gazdasági következményei is, amelyek esetenkét sokkal fontosabbak, mint az azonnali gazdasági hatásai. Mindenestre úgy tőnik, hogy a társadalom és a gazdaság vezetıi nincsenek tisztában (vagy figyelmen kívül hagyják) azt a tényt, hogy ilyen típusú vállalkozások létezhetnek. pedig bármilyen tıke (legyen az természeti vagy társalmi) hazsnosítása során felmerülhet ez a probléma. Feltehetıen ennek a következménye az is, hogy Magyarország, de más posztszocialista országok átalakítása (jelesül a privatizáció) során legális körülmények között (tehát nem korrupció eredményeként), hatalmas vagyonveszteségek következtek be. Ezért a környezeti biztonság és általában a társadalmi jólét fejlesztése szempontjából az egyik leghatékonyabb lépés az lenne, ha (i) a társadalom szembe nézne és megoldást keresne a G és H tipusú vállalkozások problémájára. 3. KÖRNYEZETI KOCKÁZATOKRA VONATKOZÓ KÖTELEZİ BIZTOSÍTÁS A környezetszennyezés esetenként nem egyszerő emberi vagy technológiai hiba eredménye, ami bármikor megtörténhet, hanem gyakran racionális költség-haszon kalkuláció eredménye. Hiszen a szennyezés bekövetkezése gyakran nem teljesen biztos, hanem csak egy meghatározott valószínőséggel lehet elıre jelezni; továbbá a szennyezést követı kártérítési kötelezettség alól is gyakran (bizonyos valószínőséggel) ki lehet bujni. Mindezek a tényezık 4


függetlenek egymástól, következésképpen a kártérítési fizetés valószínősége matematikailag eléggé alacsony. Ezért a cégek számára racionálisabb vállalni a szennyezés kockázatát, mint hogy a biztonságot növelı beruházásokat kezdeményezni. Ezeket a tényezıket figyelembe véve, nem véletlen, hogy a könnyezeti katasztrófák olyan gyakran bekövetkeznek a világban, hiszen a piaci érdekek és feltételek arra ösztönzik a cégeket, hogy minél nagyobb környezeti kockázatot vállaljanak. A környezetvédık is emlékeztetnek bennünket arra, hogy a cégeknek gyakran olcsóbb vállalni ezeket a kockázatokat, mint a környezetvédelem érdekében beruházni. A társadalmaknak természetesen számos eszközzel rendelkezik, amellyel rákényszerítheti a cégeket arra, hogy betartsák a környezetvédelmi törvényeket: a megfelelıen megfogalmazott szabályok, a szabálytörık kemény megbüntetése: A kötelezı biztosítás szintén egy módja lehet ennek. A cianid szennyezést követıen a kártérítésre irányuló jogi akciók eredménye felhívja a figyelmet arra, a tényre, hogy a “szennyezı fizet elv” különösen gyenge hatékonysággal érvényesül azokban az esetekben, amelyek különbözı országokat érintenek. Ezt jól mutatja az a tény is, hogy a külföldi károsult (a magyar állam és magán személyek) a szennyezı fizet elvet még az Aurul/ Transgold SA nyilvánvaló esetében sem tudták eddig, sıt a jogi fejlemények arra utalnak, hogy a jövıben sem fogják tudni érvényesíteni . Ez a probléma enyhithetı lenne, ha a környezetvédelmi szempontból kockázatos tevékenységet folytató befektetıket rá lehetne kényszeríteni egy a természet illetve a civileket védı speciális biztosításra. Ily módon, egy katasztrófa esetében a biztosító társaság azonnal kártérítésben részesíthetné a károsultakat. Ennek szükségességét az Aurul SA esete is mutatja. Ennek az alternatív megoldásnak egy további elınye lenne, hogy a biztosító társaság megfelelı nyomást gyakorolhatna a társaságokra, hogy csökkentsék a környezeti veszélyeket. Svéd és a Finn környezeti károk biztosítása (Environmental Damages Insurances, EDI) egy ilyen érdekes biztonsági mechanizmus. Mindkét országban a kötelezı biztosítás biztosítja a kártérítést az olyan események esetében, ahol a felelıs fél fizetésképtelen, amikor az okozott kár követelése szokásjog alapján eleve kizárt vagy amikor a kár forrása ismeretlen maradt. Lényeges, hogy az EDI csak, akkor ad kártérítést harmadik személynek ha annak kártérítésére nem kerülne sor a biztosított fizetésképtelensége miatt. Ez nem felelısség biztosítás. Ezért nem tekinthetı úgy mint egy közvetlen (direkt) biztosítás, amely az ismeretlen harmadik fél elınyére kötettik. Az EDI nem védi magát a biztosítottat a felelısségvállalás alól. A biztosítottnak nem lehetnek követelései a biztosítóval szemben. 25 (ii) Így önmagában a környezeti károkra vonatkozó kötelezı biztosítás rendszerének a bevezetése az Európai Unióban önmagában erısítené a környezeti biztonságot. Sajnos az Aurul SA-nak csak olyan biztosítása volt, amely a román állampolgárok terjedt ki. Azonban a Magyar állampolgárok is jelentıs károkat szenvedtek el az Aurul SA által okozott cianid szennyezıdés következtében. Ezért az Európai Unió összes lakosságra kiterjedı kötelezı biztosítási rendszer nemcsaka régióban, hanem az Európai Únió egész területén növelné a környezeti biztonságot. 4. A HITELEZİ BANKOK KÖVETELÉSEIT SOROLJUK HÁTRÉBB Kelet-Európában tıke szegény régiójában a nagy beruházások szinte mindig külföldi hitelezı bankok segítségével valósulnak meg. Az Aurul SA esetében a beruházás összegét egyrészt az Aurul 11,2 millió dolláros tıkéje másrészt az angol Rothschild és a német Dresdner Kleinwort bankok 17 millió dolláros bankkölcsöne finanszírozta. 26 A jelenlegi rendszer a hitelezı bankok számára túlságosan is elınyös. Rendes körülmények között a bankok kamatostul visszakapják a pénzüket. Abban az esetben ha valamilyen váratlan esemény következtében a vállalkozás csıdbe megy, akkor a bankok kárpótlására a helyi károsultak elıtt kerül sor. (Ez a kárpótlási rend nyilvánvalóan arra a hallgatólagos elıfeltevésre épül, hogy a hitelezı bankokat semmilyen mértékő felelısség sem terheli az általa finanszírozott cég 5


tevékenységekért. Ha a hitelezı bank bármilyen mértékben is felelıs lenne, akkor nemcsak azt jelentené, hogy ki kellene zárni azok sorából, akik kártérítésben részesülhetnek, hanem ıt magát kellene kártérítés fizetésére kötelezni.) A jelenlegi gyakorlat nemcsak igazságtalan, hanem a környezeti biztonság szempontjából is elınytelen. (iii) Véleményem szerint a hitelezı bankok kártérítésére csak a helyi áldozatok – akiket elsıként kellene kompenzálni – után kerülhetne sor. Ez az egyszerő változtatás mind a környezeti biztonság, mind a társadalmi igazságosság szempontjából elınyös lenne. Hiszen ebben az esetben a bankok jobban megfontolnák, hogy a környezeti szempontból kockázatos vállalkozásokat finanszírozzák-e, továbbá jelentısebb nyomást fejtenének ki, hogy a cég a környezetvédelmi szempontból is biztonságosabban mőködjön. Ez a változtatás összhangban lenne a társadalmi igazságossággal is, hiszen a helyi lakosság semmilyen mértékben sem tekinthetı felelısnek a környezet szennyezésért. IRODALOMJEGYZÉK 1

Tisza Cyanide Spill. WWF Hungary Programme Office. Mining case p.7, 2007-02-20 3 29.37 milliárd Ft. 4 MTI Budapest, 07. 10. 2000. 5 3,5-4,6 milliárd Ft. 6 2-3 milliárd Ft. 7 Erdélyi krónika 2006-11.29 AND hírtv < http://www.hirtv.hu/?tPath=/kulfold/hethatar/&article_hid=126872> 8 http://www.mno.hu/index.mno?cikk=385485&rvt=117&s_text=ci%E1nper&s_texttype=4 9 Népszabadság 2000. 02. 18., 2. o. 10 Népszabadság 2000. 02. 18., 2. o. 11 Ciánszennyezés Baia Mare-n, 2000. 06. Paul Csagoly (ed). Budapest, 2000 Június, Regionális Környezetvédelmi Központ (REC), [A magyar kiadás a már idézett angol nyelvő kiadáson alapult (BMTFR). AND Népszabadság 2000. 02. 18., 2. o. EU Parlament: környezetvédelmi könnyítés nincs 12 Népszabadság Online 2005. május 3. 13 Ciánszennyezés Nagybányán, 2000. 06. REC. AND Népszabadság 2000.02.18.; 2.o. 14 Ciánszennyezés Nagybányán, 2000. 06. REC. AND Népszabadság 2000.02.18.; 2.o. 15 Vasárnapi Mai Nap 2000. 05. 14. Vizválasztó, AND Világgazdaság 2000. 05. 15. Aurul környezetvédelmi vállalkozás? 16 http://www.wazzupnet.com/ 17 Figyelı 2005. január 13. Verespatak: levélváltás aranyügyben 18 Az egy év alatt (52 000 uncia) kinyert arany szorozva az egy uncia aranyra esı várható profittal ($300-$210= $90). 19 Az aranybányászat várható idıtartalma (9,69 év) szorozva az aranybányászatból származó éves profittal (4 680 000 USD). 20 http://en.wikipedia.org/wiki/Environmental_economics, 2007-02-20 21 http://en.wikipedia.org/wiki/Externality2007-02-20 22 “A közgazdászok gyakran feltételezik, hogy társadalmi szinten a pozitív és negative externáliák kiegyenlítik egymást, és hogy a magőán szektorban az externalitás elhanyagolható jelentıségő.”http://en.wikipedia.org/wiki/Externality 2007-02-20 23 Hans Jonas. Az emberi cselekvés megváltozott természete 146.o. in Lányi András (szerk.): Természet és szabadság. Osiris Kiadó Budapest, 2000. 24 János I. Tóth: Tiszai ciánszennyezés, Szeged, 2002 p. 47. 25 Economic Commission for Europe. Meeting of the parties to the convention on the protection and use of transboundary watercourses and international lakes. http://www.unece.org/env/documents/2002/wat/ac3/mp.wat.ac.3.2002.wp.23.e.pdf, 2007-02-20 26 Vasárnapi Mai Nap 14. 05. 2000. Vizválasztó AND Világgazdaság 15. 05. 2000. Aurul környezetvédelmi vállalkozás? 2

6

Javaslatok a környezeti biztonság fejlesztésére

Recommend Documents