Szám: 36900/803-3/2015.ált
Tárgy: A □□□□□ Környezetvédelmi és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (□□□□□)címveszélyes áru szállítási bírsággal kapcsolatos fellebbezési ügye Ügyintéző: □□□□□ Telefonszám: +36-88/620-800
HATÁROZAT A Veszprém Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint tárgyi ügyben másodfokon eljáró – kijelölt – hatóság részéről, □□□□□ Környezetvédelmi és Kereskedelmi Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: □□□□□., adószám: □□□□□, cégjegyzékszám: □□□□□) (a továbbiakban: Ügyfél) jogi képviselője □□□□□ által benyújtott fellebbezési kérelem vizsgálatának eredményeként, a Komárom - Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltségének a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 900.000,- Ft, azaz kilencszázezer forint bírságot kiszabó 36160/74-1/2015.ált számú elsőfokú határozatát
helybenhagyom. A bírság összegét az Ügyfél jelen határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10023002-00283494-20000002 számlaszámára, banki átutalás útján köteles megfizetni. A kiszabott bírság befizetésének késedelmes teljesítése esetén késedelmi pótlékot kell fizetni, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kiszabott bírság meg nem fizetése esetén végrehajtási eljárás kezdeményezésének van helye. A bírságot a befizetés elmulasztása esetén adók módjára kell behajtani. Határozatom a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, ellene fellebbezésnek helye nincs. Határozatom ellen, annak közlésétől számított 30 napon belül – jogszabálysértésre hivatkozva – a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságnak címzett, de a Komárom - Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltséghez benyújtott keresettel élhet. A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya. A keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztése kérhető. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor tárgyalás tartását kérheti, annak elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs. Eljárási költség megtérítéséről nem kellett dönteni, mert az eljárás során ilyen költség nem merült fel. Az Ügyfél jogi képviselője útján a fellebbezési eljárás illetékét a fellebbezési kérelmén illetékbélyeg formájában lerótta.
INDOKOLÁS
2
2014. december 3-án 03:55 órakor a 10. számú főút 55. km szelvényénél veszélyes áru szállítás kapcsán bekövetkezett balesetet követően a Komárom – Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége a helyszínen, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-ában kapott jogkörében eljárva, a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet rendelkezései alapján a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések betartásának ellenőrzését végezte. Az ellenőrzés alkalmával a □□□□□ járművezető által vezetett □□□□□ forgalmi rendszámú jármű és annak □□□□□ forgalmi rendszámú vontatmánya került vizsgálat alá vonásra. Az ellenőrzést követően a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság megállapította, hogy az Ügyfél megsértette Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény rendelkezéseit. A Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvény (a továbbiakban: ADR), valamint a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Mellékletének belföldi alkalmazásáról szóló 61/2013. (X. 17.) NFM rendelet – egyes – rendelkezéseinek megsértése miatt 778-4/2014/HO számú végzésével hivatalból eljárást indított az Ügyféllel szemben, majd 36100/54-0/2015/ált. számú végzésével az ügyet hatáskör változása miatt áttette a Komárom – Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltségéhez (a továbbiakban: elsőfokú hatóság). Az Igazgatóság az Ügyfelet 2014. december 09-i dátummal kelt 778-4/2014/HO számú végzésével kiértesítette az eljárás megindításáról (melyet 2014. december 12-én átvett), az ügy iktatási számáról (778/2014/HO) és a betekintési lehetőségekről. Továbbá az Igazgatóság a 778/2014/HO számon folyamatban levő ügyét hatáskör és illetékesség hiányában, 2015. január 07-én kelt 36100/54-0/2015/ált. számú végzéssel áttette az elsőfokú hatósághoz, melyről az Ügyfelelet értesítette a végzés megküldésével. Az elsőfokú hatóság a 36160/74-1/2015.ált számú határozatában megállapította, hogy a veszélyes áruk berakója, feladója és szállítója egyaránt az Ügyfél volt, illetve a feladás az Ügyfél telephelyén valósult meg. Az eljárás során megállapított szabálytalanságokért teljes egészében az Ügyfelet tette felelőssé. Az elsőfokú hatóság a rendelkezésére álló adatok és dokumentációk alapján megállapította, hogy a járműszerelvénnyel az Ügyfél, mint szállító 1 db 4 m3-es ponyvás konténerben UN 3077 HULLADÉK, KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (foszfátiszap) 9, III. és 14 db 1 m3-es IBC-ben UN 3082 HULLADÉK, KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (gyanta maradékok/folyékony) 9, III. veszélyes árukat szállított. Egyúttal az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a jármű vontatmányán (pótkocsin) a 14 db 1 m3-es IBC küldeménydarabként rögzítés nélkül került elhelyezésre, valamint a szállító járműben a szállított veszélyes áruk elmozdulás ellen nem voltak rögzítve, illetve a közöttük lévő üres terek nem kerültek kitöltésre. A jármű □□□□□ forgalmi rendszámú vontatmánya nyitott platós kialakítású volt, melyen a 14 db 1 m3-es IBC küldeménydarabonként rögzítés nélkül került elhelyezésre.
3
Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a baleseti esemény következtében az IBC-k elmozdultak, a jármű és a pótkocsi közé 4 db IBC beszorult, azokból veszélyes áru (hulladék) az árokba folyt. Egyúttal a baleset helyszínén felvett jegyzőkönyv alapján megállapította az elsőfokú hatóság, hogy a jármű utasterében több, a rögzítésre alkalmas heveder/spanifer volt elhelyezve. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a vontatmány rakfelületének (belső méretei) szélessége 250 cm, hosszúsága 760 cm, valamint a szállított IBC-k mérete 120x100x110 cm volt. A szállított IBC-k duplán, egymás mellett hét sorban kerültek berakásra, így az általuk összesen elfoglalt hely 240 cm szélességű és 700 cm hosszúságú volt, így a rakfelületen üres terek alakultak ki, amiket rögzítés hiányában valamilyen anyaggal ki kellett volna tölteni a rakomány elmozdulásának biztosítása céljából. Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy az ADR meghatároz specifikus rendelkezéseket a veszélyes áruk rögzítésére, mert azok szállítása különösen nagy biztonsági és környezeti kockázatokkal járhat együtt. A veszélyes áruk rögzítésére vonatkozó rendelkezések az ADR 7. részében, 7.5.7. fejezetében találhatóak, amelynek címe: Árukezelés és elhelyezés. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a szállítónak az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint „szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak stb.” Az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint „…A járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehéz gépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki. A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon….” Az ADR 1.4.3.1 c) pontja alapján a berakó, „amikor a veszélyes árut rak a járműbe, nagykonténerbe vagy kiskonténerbe, be kell tartani a rakodásra és árukezelésre vonatkozó különleges előírásokat.” Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a fenti – rakományrögzítési – hiányosságot a veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére vonatkozó egységes eljárásról szóló 1/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R1.) 2. számú melléklet I. kockázati kategória nevesíti, illetve a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R2.) 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 1. táblázat 10. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 800.000,- Ft, azaz nyolcszázezer forint bírsággal rendeli büntetni. Az elsőfokú hatóság az eljárás során megállapította, hogy a rakományrögzítési szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint szállító tehető felelőssé.
4
Az elsőfokú hatóság a bizonyítékok és rendelkezésre álló dokumentációk alapján egyértelműen megállapította, hogy az ellenőrzés alkalmával megvizsgált fuvarokmány (□□□□□ sorszámú fuvarlevél), valamint a □□□□□ és □□□□□ sorszámú „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához nem tartalmazta a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez. Továbbá megállapította az elsőfokú hatóság, hogy az ellenőrzés alkalmával megvizsgált fuvarokmány (□□□□□sorszámú fuvarlevél), valamint a □□□□□ és □□□□□ sorszámú „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához nem tartalmazott semmilyen bejegyzést a veszélyes áru mennyisége kapcsán. Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy az ADR 5.4.1.1.1 pontja szerint „…A fuvarokmányoknak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia: e) a küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját…; f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként….” Az elsőfokú hatóság megállapította továbbá, hogy a feladónak az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerinti kötelezettségei voltak az alábbiak szerint: „…A veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: nyomon követhető módon el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira….” Az elsőfokú hatóság megállapította, hogy a fenti – okmányokban feltárt – hiányosságot a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória nevesíti, illetve a R2. 6. §-hoz kapcsolódó 5. számú melléklet 3. táblázat 2. sorszáma alapján a szabálytalanság elkövetőjét 100.000,- Ft, azaz százezer forint bírsággal rendeli büntetni. Az elsőfokú hatóság az eljárás során megállapította, hogy az okmányokban feltárt szabálytalanságért kizárólag az Ügyfél, mint feladó tehető felelőssé. Az elsőfokú hatóság az Ügyfelet 36160/74-1/2015.ált számú határozatában 900.000,Ft, azaz kilencszázezer forint összegű bírsággal sújtotta, a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete kihirdetéséről, valamint a belföldi alkalmazásának egyes kérdéseiről szóló 2013. évi CX. törvényben meghatározott rendelkezések megsértése miatt. Az Ügyfél – jogi képviselője útján – az elsőfokú hatóság 36160/74-1/2015.ált számú határozata ellen – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) 99. § (1) bekezdése alapján biztosított törvényes határidőn belül – fellebbezést nyújtott be, melyben a következőket adta elő. Az ellenőrző hatóság az ellenőrzésen feltárt szabálytalanságok miatt 36160/74-1/2015. számú határozatában 900.000,- Ft összegű bírság fizetésére kötelezte a MEGOLDÁS Kft.-t, mint Ügyfelet.
5
Ügyfél, illetve jogi képviselőjének álláspontja szerint a bírság kivetése megalapozatlan, az eljáró hatóság nem kellő körültekintéssel járt el, amikor eljárása során nem tisztázta a kis-és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-ának alkalmazhatóságát, s ezzel a hivatkozott jogi helybe ütköző határozatot hozott. Megsértette továbbá az első fokú hatóság a Kúria 2/2013. KMJE jogegységi határozatot is. Egyúttal az Ügyfél jogi képviselője előadta az alábbiakat: A Kkv. tv. 12/A. §-a a következők szerint rendelkezik: A hatósági ellenőrzést végző szervek kis-és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén – az adó – és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve – bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. A 2/2013. Közigazgatási-munkaügyi jogegységi határozata értelmében a Kkv. tv. 12/A. §-a az adó- és vámhatósági eljárás, valamint a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárások kivételével a kis- és középvállalkozásokat érintő bármely hatósági eljárás során alkalmazandó, amennyiben a megállapított jogszabálysértés következtében emberi élet, testi épség vagy egészség közvetlen veszélye, környezetkárosodás, vagy tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértése nem következett be. A Jogegységi Határozat elsődlegesen a Kkv. tv. 12/A. §-ának kiterjesztő értelmezéséről szól, de a Ket.-ben és a Kkv. tv.-ben megállapított mentesítő joghelyek egymás közötti viszonyára is iránymutatást ad. A Jogegységi Határozat értelmében először a Ket. vonatkozó rendelkezésének alkalmazhatóságát kell vizsgálni. A hivatkozott Jogegységi Határozat azt is kimondja, ha a Ket. szerint nincs lehetőség bírság helyett felhívásra, akkor vizsgálnia kell a hatóságnak a Kkv. tv. 12/A. §-ának alkalmazhatóságát. A Kúria által adott iránymutatás szerint minden hatósági eljárásra, ellenőrzésre alkalmazandó a 12/A. §, ha nem esik a jogszabályban meghatározott kivételek közé, a Kkv. tv. hatálya alá tartozó kis- és középvállalkozásról és az adott hatóság előtti első bírságolási eljárásról van szó. Az időbeli hatályról a Jogegységi határozat úgy rendelkezik, hogy a 2011. január 1. napja után indult ellenőrzési ügyekben alkalmazni kell. Az Ügyfél jogi képviselője előadta, hogy a □□□□□ Kft. (Ügyfél) a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 3. §-ának hatálya alá tartozó KKV-nak minősülő vállalkozás, s a KKV kategórián belül kisvállalkozásnak minősül. Egyúttal előadta, hogy ezt a körülményt az eljáró hatóság nem vizsgálta, nem értékelte, a hivatkozott jogszabályokat figyelmen kívül hagyta. Az Ügyfél jogi képviselője előadta továbbá, hogy a □□□□□ Kft.-vel (Ügyfél) szemben a Komárom-Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága, illetve Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltsége bírságot még nem szabott ki, figyelmeztetést nem alkalmazott. Ezen kívül a Kft. terhére rótt mulasztások azon jogszabályi kivételek közé sem tartozók, amely esetekben kizárt a bírságolás helyett figyelmeztetést alkalmazni. A □□□□□ Kft. (Ügyfél) által elkövetett szabálytalanságok emberi életet, testi épséget, vagy egészséget közvetlenül nem veszélyeztettek, illetve azoknak következtében környezetkárosodás nem következett be.
6
Az Ügyfél jogi képviselője előadta továbbá, hogy az ügyben a környezetvédelmi hatóság is folytatott le eljárást, vizsgálta a jogsértés konkrét veszélyességét, károsító hatását, a bekövetkezett kár mértékét, a helyreállíthatóság lehetőségét. Megállapította, hogy a kiömlött hulladékot az esetlegesen szennyeződött földet földkotróval feltakarították és elszállították a helyszínről, ezzel az eredeti állapotot helyreállították. Ezekre tekintettel a környezetvédelmi hatóság a 12/A. § a-alkalmazásával hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett figyelmeztetésben részesítette a □□□□□ Kft.-t. Az Ügyfél jogi képviselőjének álláspontja szerint, hogy ha a Ket. alapján nem, még akkor is a Kkv. tv. alapján helye van a bírságtól való eltekintésnek, s figyelmeztetés alkalmazásának. A fentiek alapján az Ügyfél jogi képviselőjének útján benyújtott fellebbezésében kéri – a fellebbezésnek helyt adva – a bírsághatározat hatályon kívül helyezését. A fellebbezésben foglaltakat, valamint az elsőfokú eljárásban hozott sérelmezett határozatot, továbbá az eljárás során keletkezett iratokat megvizsgáltam és a következőket állapítottam meg: A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük előmozdításáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) alkalmazhatóságával kapcsolatban az alábbiakat állapítom meg: (a továbbiakban: Kkv. tv) A Kkv. tv. (2014. január 13-ától) hatályos 12/A. §-a az alábbiakról rendelkezik: „12/A. § (1) A hatósági ellenőrzést végző szervek kis- és középvállalkozásokkal szemben az első esetben előforduló jogsértés esetén - az adó- és vámhatósági eljárást és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésére irányuló eljárást kivéve - bírság kiszabása helyett figyelmeztetést alkalmaznak, illetve kötelesek megvizsgálni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott eljárás alkalmazásának lehetőségét. (2) Nincs lehetőség a bírságtól való eltekintésre, ha a) a jogsértés emberi életet, testi épséget vagy egészséget sért vagy veszélyeztet, b) a bírság kiszabásának alapjául szolgáló tényállás megvalósulásával környezetkárosodás következett be, c) a tizennyolcadik életévüket be nem töltött személyek védelmét célzó jogszabályi rendelkezés megsértésére került sor, vagy d) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor.” A Kkv. tv. 12/A. § (1) és (2) bekezdése közötti viszony alapján megállapítható, hogy amennyiben a Kkv. tv. 12/A. § (2) bekezdésben felsorolt valamely pontja a szakterületi szabálytalanság jellege alapján alkalmazható, úgy a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésben foglaltak vizsgálatára nincs lehetőség. Amennyiben a Kkv. tv. 12/A. § (2) bekezdés nem alkalmazható, úgy a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésben foglaltak vizsgálatát kell elvégezni, és egyben vizsgálni a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjának alkalmazhatóságát. A Ket. 94. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a hatóság nem fellebbezhető végzésben, határidő tűzésével kötelezi az ügyfelet a jogsértő magatartás megszüntetésére, a jogszerű állapot helyreállítására. Amennyiben a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontja nem alkalmazható, akkor a Ket. 94. § (1) bekezdés b) pontja szerint a hatóság hivatalból megindítja az eljárást.
7
A R1. és a R2. a kockázati kategóriák általános leírását az alábbiak szerint határozza meg: I. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az haláleset, súlyos személyi sérülés vagy jelentős környezet-károsodás okozásának nagyfokú kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő, azonnali intézkedések történnek, például a jármű feltartóztatása (a továbbhaladás megakadályozása). II. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kockázatával jár. Az ilyen mulasztásoknál általában a veszély elhárítására megfelelő intézkedések történnek, például a hiba elhárítására való kötelezés, ha lehetséges és célszerű, akkor az ellenőrzés helyén, de legkésőbb a folyamatban lévő szállítási művelet befejezésekor. III. kockázati kategóriába tartozó cselekmény vagy mulasztás: Az ADR előírásainak megszegése, amennyiben az személyi sérülés vagy környezetkárosodás okozásának kismértékű kockázatával jár, de ahol nem szükséges a hiányosságokat a közúton kijavítani, elegendő azokat később, a vállalkozásnál megszüntetni. A veszélyes áruk közúti szállításával kapcsolatos, a fent említett I., II., és III. kockázati kategóriába tartozó tényállások mindegyike emberi élet, egészség veszélyeztetésével jár, ezért e tényállásoknál a Kkv. tv. 12/A. § (1) bekezdésébe foglalt figyelmeztetés, illetve a Ket. 94. § (1) bekezdés a) pontjában szabályozott hatósági felhívás alkalmazása a Kkv. tv. 12/A. § (2) bekezdés a) pontjára tekintettel kizárt. Ennek okán az Ügyfél kis- és középvállalkozói minőségének vizsgálatával összefüggő eljárási cselekményeket mellőzni szükséges. A fentieken túl a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásáról szóló 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet 2. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a Ket. 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 20. § (1) bekezdés e) pontja alapján a R2. 5. mellékletében foglalt esetekben van helye, azaz a hatósági felhívás jogszabály rendelkezése folytán kizárt. A R1., valamint a R2. és a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet tehát egymással összhangban úgy rendelkeznek, hogy hatósági figyelemfelhívást nem lehet alkalmazni. Összefoglalva megállapítható, hogy a hatósági figyelemfelhívás (azaz a bírságtól való eltekintés) a veszélyes áru szállítási bírságolási ügyekben két indok miatt sem alkalmazható: 1. a 80/2009. (XII. 29.) KHEM rendelet kizárja és 2. a bírságolandó tényállások mint jogsértések mindegyike az emberi életet, testi épséget vagy egészséget sérti vagy veszélyezteti, (akár közvetetten, akár közvetlenül), azaz a Kkv. 12/A. § (2) bekezdés a) pontja maga zárja ki a bírságtól való eltekintést. A fent leírtak alapján a másodfokú eljárás alkalmával megállapítottam, hogy az Ügyfél jogi képviselője által benyújtott fellebbezésben megfogalmazottak alapján figyelemfelhívás alkalmazásának lehetősége egyértelműen kizárt, ezért a szakmailag megalapozott elsőfokú hatóság által hozott 36160/74-1/2015.ált számú bírsághatározatot hatályon kívül helyezni nem lehetséges. Az elsőfokú hatóság a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően állapította meg, hogy a 2014. december 3-án a 10. számú főút 55. km szelvényénél – veszélyes áruszállítás kapcsán bekövetkezett baleseti eseményt követően – ellenőrzés alá vont □□□□□ (vontatmány: □□□□□) forgalmi rendszámú járműszerelvény nem felelt meg az ADR előírásainak.
8
Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az ellenőrzés alá vont járműszerelvénynek a rakterén UN 3077 HULLADÉK, KÖRNYEZETRE VESZÉLYES SZILÁRD ANYAG, M.N.N. (foszfátiszap) 9, III., és UN 3082 HULLADÉK, KÖRNYEZETRE VESZÉLYES FOLYÉKONY ANYAG, M.N.N. (gyanta maradékok/folyékony) 9, III. besorolású veszélyes árukat szállítottak küldeménydarabos, illetve ömlesztett szállítási móddal. Az elsőfokú eljárás során keletkezett dokumentumok alapján – 20141203-3/EK számú ellenőrzési jegyzék, 758-1/2014/EKH számú ellenőrzési jegyzőkönyv, □□□□□ és □□□□□ számú forgalmi engedély, □□□□□ sorszámú fuvarlevél, és a □□□□□ és □□□□□ sorszámú „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához – megállapítottam, hogy az ADR 1.2 fejezete szerint a veszélyes áru feladója és szállítója (egyben berakója) az Ügyfél volt. Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy a fenti szállítás során a veszélyes áruk árukezelése és rögzítése nem az ADR-nek megfelelően valósult meg, valamint a rakfelületen az ürestérfogati helyek nem kerültek kitöltésre, miközben a jármű utasterében rögzítésre alkalmas eszközök rendelkezésre álltak. Megállapítottam továbbá, hogy az ADR 7.5.7.1 bekezdése szerint „a járművet, ill. a konténert – ahol szükséges – a veszélyes áru kezelésére és rögzítésére alkalmas eszközzel kell ellátni. A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét meg változtatná vagy sérülését okozná. Ha a veszélyes árut egyéb áruval (pl. nehézgépekkel vagy rekeszekkel) együtt szállítják, minden árut úgy kell becsomagolni és rögzíteni a járműben, ill. a konténerben, hogy a veszélyes áru ne szabadulhasson ki.” A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön, vagy eldeformálódjon. Ezen bekezdés követelményei teljesítettnek tekinthetők, ha a rakományt az EN 12195:2010 szabvány előírásainak megfelelően rögzítik. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható a rakományrögzítés hiányosságának ténye a nevezett szállítási folyamat alkalmával. A veszélyes áru szállítója a szabálytalanság elkövetésével megsértette az ADR 7.5.7.1 bekezdésében foglaltakat, valamint nem tett eleget az ADR 1.4.2.2 bekezdésében foglalt kötelezettségeinek. Az ADR 1.4.2.2.1 c) pontja szerint a szállítónak szemrevételezéssel meg kell győződnie arról, hogy sem a járműnek, sem a rakománynak nincs nyilvánvaló hiányossága, nem szivárog, nincs rajta repedés, szükséges berendezései nem hiányoznak. Az ADR 1.4.2.2.3 pont előírja, hogy ha a szállító az 1.4.2.2.1 pont alapján az ADR előírásainak megsértését tapasztalja, akkor a küldeményt mindaddig nem továbbíthatja, amíg az előírások nem teljesülnek. Az ADR 1.4.2.2.4 pontja szerint, pedig ha a szállító a szállítás során olyan szabálytalanságot észlel, amely a szállítás biztonságát veszélyezteti, a küldemény továbbítását - a közlekedés és a küldemény biztonsága, ill. a közbiztonság figyelembevételével - a lehető leghamarabb meg kell szakítania. Megállapítottam, hogy a szabálytalanság (rakományrögzítés hiánya) a R1. 2. számú melléklet I. kockázati kategória 10. sorszámában foglalt mulasztások közé tartozik. Az R2. 5. számú melléklet 1. számú táblázatának 10. sorszámában foglaltak alapján a berakó és a szállító tehető felelőssé.
9
Megállapítottam a berakó felelősségének vizsgálata során, hogy az ADR 3.2.1. „A” táblázatában feltüntetett különleges előírások a fenti szabálytalanság kapcsán a berakó részére tartalmaz ugyan CV 13 előírást, így indokolt volt a berakói felelősség vizsgálata, ellenben a berakó nem tehető felelőssé, mert a veszélyes áruk berakása alkalmával nem folyt ki áru a járműbe. Az elsőfokú hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően indokolta és állapította meg, hogy a szabálytalanság elkövetéséért kizárólag a veszélyes áru szállítója a felelős. A fentiek alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére az elsőfokú hatósággal egyezően 800.000,-Ft azaz nyolcszázezer forint bírságot állapítok meg. Az elsőfokú hatósággal egyezően megállapítottam, hogy az □□□□□ sorszámú fuvarlevél, valamint a □□□□□ és □□□□□ sorszámú „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához nem tartalmazta a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez. Egyúttal megállapításra került, hogy az ellenőrzés alkalmával megvizsgált □□□□□ sorszámú fuvarlevél, valamint a □□□□□ és □□□□□ sorszámú „SZ” kísérőjegy a veszélyes hulladék szállításához nem tartalmazott semmilyen bejegyzést a veszélyes áru mennyisége kapcsán. Továbbá az eljárás alkalmával megállapítottam, hogy a vizsgált fuvarokmányok nem tartalmazták a küldeménydarabok számát és fajtáját sem. A fentiek alapján egyértelműen megállapítható az okmányokban lévő információk hiányosságának ténye a nevezett szállítási folyamat alkalmával. A veszélyes áru feladója a szabálytalanság elkövetésével megsértette az ADR 5.4.1.1.1 pontjában foglaltakat, valamint nem tett eleget az ADR 1.4.2.1 bekezdésében foglalt kötelezettségeinek. Az ADR 5.4.1.1.1 pontja szerint a fuvarokmányoknak minden szállítandó anyagra vagy tárgyra vonatkozóan a következő információkat kell tartalmaznia: e) a küldeménydarabok szállítása esetén a küldeménydarabok számát és fajtáját…; f) a veszélyes árunkénti összes mennyiséget (térfogatban, bruttó vagy nettó tömegben) az azonos UN számhoz, helyes szállítási megnevezéshez és – ha van – csomagolási csoporthoz tartozó árunként. Az ADR 1.4.2.1.1 b) pontja szerint a veszélyes áru feladója csak olyan küldeményt adhat át szállításra, amely megfelel az ADR előírásainak. A feladóra – az 1.4.1. szakasz figyelembevételével – különösen a következő kötelezettségek hárulnak: nyomon követhető módon el kell látnia a szállítót információval és adatokkal, ill. szükség esetén az előírt fuvarokmányokkal és kísérő okmányokkal (jóváhagyások, engedélyek, bejelentések, bizonyítványok stb.), különös tekintettel az 5.4 fejezet és a 3. részben levő táblázatok előírásaira. Megállapítottam, hogy a szabálytalanság a R1. 2. számú melléklet III. kockázati kategória 2. sorszámában foglalt mulasztások közé tartozik. A R2. 5. számú melléklet 3. számú táblázatának 2. sorszámában foglaltak alapján a feladó tehető felelőssé. Az elsőfokú hatóság a jogszabályi előírásoknak megfelelően indokolta és állapította meg, hogy a szabálytalanság elkövetéséért kizárólag a veszélyes áru feladója a felelős. A fentiek alapján a bírsággal érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető Ügyfél részére az elsőfokú hatósággal egyezően 100.000,-Ft azaz százezer forint bírságot állapítok meg. Megállapítom, hogy az elsőfokú hatóság a feltárt szabálytalanságoknak a besorolását helyesen hajtotta végre. Az elsőfokú hatóság indokolásai a jogszabályi követelményeknek eleget tesz.
10
Az előzőekben leírtakat figyelembe véve a Komárom – Esztergom Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Esztergomi Katasztrófavédelmi Kirendeltség 36160/741/2015.ált számú elsőfokú – a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó rendelkezések megsértése miatt 900.000,- Ft bírságot kiszabó – határozatát helybenhagytam és az Ügyfelet a fentiekben részletezettek szerint 900.000,- Ft, azaz kilencszázezer forint bírság megfizetésére köteleztem. Felhívom az Ügyfél figyelmét, hogy a Ket. 74. § (2) bekezdése szerint a kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti az elsőfokú hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene. A bírság megfizetésének határidejét, módját az egyes közúti közlekedési szabályokra vonatkozó rendelkezések megsértésével kapcsolatos bírságolással összefüggő hatósági feladatokról, a bírságok kivetésének részletes szabályairól és a bírságok felhasználásának rendjéről szóló 42/2011. (VIII. 11.) NFM rendelet (a továbbiakban: R3.) 3. § (4) bekezdése, valamint a Kkt. 20. § (6) bekezdése figyelembevételével állapítottam meg. A fenti veszélyes áru szállítás ellenőrzésére közúton került sor, mely ellenőrzésre vonatkozó előírásokat az R1. tartalmazza. Az R1. 1. § (1) bekezdés a) pontja értelmében közúton került lefolytatásra az ellenőrzés, az R1. 2. §-a definiálja a veszélyes áru és a veszélyes áru közúti szállításának fogalmát, továbbá az R1. 5 § (1) bekezdése előírja, hogy az ellenőrzés során feltárt szabálytalanság kapcsán a külön jogszabályban foglaltak szerint kell eljárni és az ott meghatározott szankciókat alkalmazni. A fenti tények és a megjelölt jogszabályhelyek értelmében a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. A jogorvoslati eljárás illetékét (36.000,- Ft) az Ügyfél jogi képviselője útján lerótta, egyéb eljárási költség az eljárás során nem merült fel, így annak megtérítéséről nem rendelkeztem. Hatóságom a Ket. 33. § (1) és (7) bekezdése alapján megállapított – egyszer 21 nappal meghosszabbított – ügyintézési határidőt nem lépte túl. A Ket. 105. § (5) bekezdése alapján a döntést közölni kell a fellebbezővel és azzal, akivel az első fokú döntést közölték. A Ket. 105. § (7) bekezdése alapján a másodfokú döntést hozó hatóság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat az (1)-(3) bekezdés szerinti döntés meghozatalát követően visszaküldi a döntéssel együtt az első fokú döntést hozó hatósághoz, amely intézkedik a döntés kézbesítése iránt. A Ket. 72. § (1) dd) és de) pontjai alapján az eljárási költségről, valamint annak viseléséről rendelkeztem. A kiszabott bírság megfizetésének késedelmes teljesítése esetén a Ket. 132. § alapján késedelmi pótlék fizetési kötelezettség keletkezik. Határozatom jogalapja a Kkt. 20. §-a, a R1., a R2., a R3., illetve a Ket. 104. §-a és a 105. § (1) bekezdése. A bírósági felülvizsgálat a Ket. 109. §-án, továbbá a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 22. § (2) bekezdésén és 326. § (1) bekezdésén, valamint a 330. § (2) bekezdésén alapul. Keresetlevél benyújtása esetén a bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a keresetlevélben ugyanakkor az Ügyfél tárgyalás tartását kérheti a Pp. 338. § (2) bekezdése alapján. Ennek elmulasztása miatt azonban igazolásnak nincs helye.
11
A Ket. 73/A. § (4) bekezdés értelmében az első fokú döntés a másodfokú döntés közlésével válik jogerőssé. A Ket. 109. § (2) bekezdése szerint az Ügyfél a keresetlevélben kérheti a bíróságtól a határozat végrehajtásának felfüggesztését. Hatóságom hatáskörét a Kkt. 20. § (2) bekezdése, a R3. 2. § bf) pontja, valamint a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Kormányrendelet 4/A. §-ban rögzítettek alapján gyakorolta, illetékességét a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 22. § (1) bekezdés b) pontja, valamint a felügyeleti szerv által a Ket. 43. § (5) bekezdése alapján tett kijelölése és a Ket. 106. §-a állapítja meg. Veszprém, 2015. április 30.
Kiadmányozó
