Hárs Ágnes. Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján

TÁMOP - 2.3.2-09/1 MŰHELYTANULMÁNYOK T/3

Hárs Ágnes

Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján

2010 November

Atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítása statisztikák alapján

Hárs Ágnes

Budapest 2010 november

1

2

3

4

Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások .........................................................3 1.1

Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak?...........................................................3

1.2

Adatforrások ...........................................................................................................4

1.3

Az elemzés módszere ..............................................................................................5

Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása ...........................6 2.1

Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak......................................6

2.2

Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás ..........................................12

2.3

Részmunkaid ben foglalkoztatottak ...................................................................... 17

Atipikus formában foglalkoztatottak szerkezete ............................................................23 3.1

Határozott idej szerz dés id tartama ...................................................................23

3.2

A teljes és a részmunkaid hossza ......................................................................... 24

3.3

Önként és kényszer en vállalt részmunkaid s munka ............................................25

3.4

A halmozottan atipikus munka – a részmunkaid ben végzett atipikus munka ........ 27

3.5

Az otthonról végzett munka aránya .......................................................................30

Atipikus foglalkoztatás és a foglalkoztatás szintje .........................................................31

Hivatkozott irodalom ............................................................................................................35 Ábrák és táblázatok jegyzéke ................................................................................................36 Mellékletek ..........................................................................................................................37

2

A szokásos formák mellett az ezekt l eltér , folyamatosan változó és b vül foglalkozási viszonyok és fajták mind teljesebb körére is kiterjednek a munkaer -piaci vizsgálatok, számbavéve, hogy melyek azok a foglalkoztatási formák, melyek a szokásostól eltérnek, és ebben az egyszer , tautologikus értelemben atipikusnak tekinthet ek. A tanulmányban az atipikus foglalkoztatási formákat és annak alakulását nemzetközi összehasonlításban a rendelkezésre álló és fellelhet statisztikák alapján vizsgáljuk. A tanulmány els része az atipikus foglalkoztatás fogalmát és a leíráshoz használható adatforrásokat tekinti át. A második részben az atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulását elemezzük, majd a harmadik rész az atipikus formában foglalkoztatottak szerkezetét vizsgálja a statisztika korlátozott eszközeivel. Végül az atipikus foglalkoztatás egyes formái és a foglalkoztatás aránya közötti összefüggésekr l teszünk néhány továbbgondolandó megállapítást.

1

Atipikus foglalkoztatás - fogalmak és adatforrások

Az atipikus foglalkoztatási formák nemzetközi összehasonlítást nehezíti, hogy az atipikus fogalom használata, a fogalmak megnevezése és tartalma földrajzi régiónként nagyon eltér lehet. Az egyes országok munkaer piacának a hagyománya, szerkezete, az általánosabb környezeti és szabályozási feltételek alapján (pl. társadalombiztosítási rendszerek, munkaügyi kapcsolatok rendszere, stb.) nagyon eltér definíciók fogalmazódnak meg. 1.1

Kit tekinthetünk atipikus foglalkoztatottnak?

Atipikusnak tekintjük a munkavégzésnek mindazokat a formáit, amelyek eltérnek a szokásostól. Szokásosnak a teljes munkaid s, határozatlan id re szóló munkaviszonyban történ alkalmazást tekintik szokásosan az ezzel foglalkozó leírások, miközben úgy t nik, az atipikus foglalkoztatás szerepe, aránya és formája folyamatosan változik és alakul. 1 A tipikus foglalkoztatás alapvet formái eltérnek az egyes földrajzi régiókat jellemz munkaer -piaci hagyományok és kialakult munkaszervezetek, rendszerek szerint. A munkaer piacot meghatározó fontos intézményi eltérések befolyásolják az atipikusnak tekintett formák alakulását és fontosak az összehasonlításkor. Európa egyes régiói vagy az USA és Európa munkaer piaca jelent sen eltér egymástól. Az amerikai rendszert a munkások nagyfokú mobilitása és a munkahelyek alacsonyabb védettsége jellemzi, szemben az európai vagy akár a japán rendszerrel, ahol a hagyományos formában foglalkoztatott munkaer mobilitása alacsony, a munkahelyeket munkaszerz dések és kollektív jogok védik. Az atipikus formák jelenléte és aránya függ a tipikus munkahelyek és a munkaer piac sajátosságaitól. 1

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlításának módszertani nehézségeit vizsgálva Kazuya (2005) úgy találja, hogy nem érdemes szigorú és általános definíciót találni az atipikus foglalkozásokra, hiszen országonként régiónként és a definíció mögötti megközelítést l, szemlélett l függ en az nagyon eltér lehet. Atipikus tehát, ami nem tipikus vagy szokásos. Capelli (1999) tanulmányára és történeti példákra hivatkozva hangsúlyozza azonban, hogy amit ma szokásosnak tekintünk, az alig száz éve atipikus foglalkozás lehetett, a vállalkozó vagy a szabadfoglalkozású szellemi foglalkozás szokásos és elterjedt volt. A hetvenes évek bels munkaer piacáról és a szekunder és foglalkozatásról szóló vizsgálatai Doeringer-Piore (1971) nyomán majd a nyolcvanas és kilencvenes évek foglalkoztatásban tapasztalt változásainak a hatására élénk vita folyt a munkaer piachoz szorosan és lazábban köt dolgozókról, a rugalmas munkaid l és a határozatlan id re szóló foglalkoztatás rugalmatlanságáról és alkalmazkodási nehézségeir l, a munka változó formáiról. Ugyanakkor a munkaer piachoz lazábban köt foglalkoztatottak munkahelyi biztonságát és alacsonyabb béreit és juttatásait vizsgálva a rugalmasság hátrányait vizsgálták más kutatások. A hazai irodalomban ekkor jelentek meg írások a munka változó formáiról, és hasonló definíciót követve értelmezték az atipikus foglalkoztatást, mint a szokásostól eltér t, ld. pl. Frey (2000), Laky 1998, Riemler (1999)

3

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi statisztikai összehasonlításához mindenekel tt a rendelkezésre álló adatforrásokat kellett áttekinteni és azonosítani. Az atipikus foglalkoztatás legáltalánosabb formái követhet ek megbízhatóan nyomon a nemzetközi összehasonlításra alkalmas statisztikákkal, miközben fontos változatok maradnak a statisztikákon kívül. Ezek alapján a következ kategóriákat fogjuk vizsgálni. Az alkalmazásban állókat és a nem alkalmazottként foglalkoztatottakat, az utóbbiak csoportja az atipikus foglalkoztatás egyszer definíciója szerint az atipikus foglalkoztatottak körébe tartozik. Akik nem alkalmazottak, akik tehát az atipikus foglalkoztatottak körébe és így a vizsgálatba tartoznak, lehetnek: o a vállalkozási formában önfoglalkoztatók, akik között megkülönböztet a statisztika egyéni vállalkozókat és a társas vállalkozások alkalmazottait, esetleg a szövetkezeti tagok, o valamint segít családtagok. A határozatlan és a határozott id re szóló munkaszerz déssel foglalkoztatottakat is megkülönböztetjük, és az utóbbiak az atipikus foglalkoztatottak részét alkotják. A munkavégzés ideje szerint megkülönböztetve a teljes és a részmunkaid s foglalkoztatottakat, a részmunkaid s foglalkoztatottak az atipikus foglalkoztatottak jelent s csoportját adják. A fentiek mellett kerestük, van-e megbízható statisztika arra, kiket foglalkoztatnak alkalmi munkásként, napszámosként, bedolgozóként vagy támogatott munkaviszonyban közhasznú, közcélú munkásként, stb. Ilyen nemzetközi összehasonlításra alkalmas, hosszabb rövidebb id sorokat tartalmazó statisztikákat nem találtunk, vagy azok nem bizonyultak összehasonlíthatónak, ezekre célzott vizsgálatok elérthet k, vagy lefolytathatóak, de id sorok nem, ezért ezeket a továbbiakban, az elemzésben nem vizsgáljuk. Az atipikus munkafajták között szokás említeni a szokásostól eltér munkarendben végzett munkát, így a kötött, rugalmas vagy kötetlen munkaid ben dolgozókat, a távmunkában foglalkoztatottakat és további foglalkoztatási formákat. Az ezekre vonatkozó statisztikák módszertani bizonytalansága miatt a vizsgálatból ezeket is kihagytuk. Hiányosnak bizonyultak a munkaer -kölcsönz kön keresztül foglalkoztatottakra vonatkozó statisztikák is. Vizsgáljuk tehát a továbbiakban a foglalkoztatás státuszát, a munkaviszony jellegét, azt, hogy az milyen munkaszerz désen alapul, határozatlan idej , illetve meghatározott id re szól-e, és milyen hosszú ideig tartó megbízási szerz déssel végzik azt, jellemz -e a munkavégzés ideje, a munkát teljes, vagy részmunkaid ben végzik-e, mennyi a ledolgozott munkaid . Vizsgáljuk, hogy mindezekr l az atipikusnak nevezett foglalkoztatási formákról milyen további sajátosságok mondhatók el. Az atipikus munkák halmozódhatnak, s t feltételezzük, hogy halmozódnak is, de ezeket a dimenziókat a statisztikai leíró módszerrel csak korlátozottan tudjuk vizsgálni, s azt is, hogy az egyes formák hogyan változnak az egyén életpályájában. Korlátozottan tudjuk vizsgálni, hogy a foglalkoztatás általános szintje és az atipikus foglalkozások elterjedtsége milyen összefüggést mutat, és az egyes atipikus foglalkoztatási formák szerint van-e különbség, hozzájárul-e az atipikus foglalkoztatás a foglalkozás b vüléséhez. 1.2

Adatforrások

Az elemzéshez az EUROSTAT, az OECD és az ILO online adatbázisából származó adatokat használunk, ezekb l képezünk összehasonlítható statisztikákat. Az EUROSTAT statisztikái f leg az EU országokra vonatkoznak, az OECD a fejlett országok el bbivel nem azonos körér l szolgál adatokkal, ebben az új EU országok egy része nem szerepel az OECD statisztikákban. Az ILO adatforrása vizsgálódásunk számára sz kebb, de pontosan részletezett és elemezhet adatokat tesz elérhet vé, az országok széles körér l. Az adatokat hosszú id sorba rendezve gy jtöttük, ahol ez lehetséges volt, 1990-t l kezd en. Az adatok között 4

vannak átfedések, és egybeesések, azok ki is egészítik egymást, a három adatforrás adatai alapján így egységes elemzést készíthetünk. A statisztikák rendszerint éves adatok és a statisztikai népességre vonatkoznak. Az EUROSTAT adatok egy része az EU LFS online módon elérhet adatbázisából származik, ezek negyedéves bontásban állnak rendelkezésre, és a vizsgálatban néhány, egyéb statisztikában nem szerepl dimenzió statisztikai elemzésére is lehet séget adtak. Az egyes atipikus foglalkozások megnevezése és értelme, tartalma is eltér országok és a statisztikai adatforrások szerint, mindenekel tt az Európában vagy Amerikában használt fogalmak térnek el, és gyakran az egyes statisztikák terminológiája is2. 1.3

Az elemzés módszere

Az atipikus foglalkoztatás nemzetközi összehasonlítására egyszer statisztikai eszközöket használunk, a hosszú id sorok segítségével vizsgáljuk a foglalkozás alakulását és az országok közötti arányokat. Az elemzés során azzal a feltételezéssel élünk, hogy lényegesen eltér az atipikus foglalkoztatottság szintje és szerkezete földrajzi régiók szerint, és ezt a különbséget a hagyomány, a gazdasági környezet és a foglalkoztatás szabályai együttesen magyarázzák, ezért az atipikusnak tekinthet foglalkoztatási formák arányát és trendjét földrajzi régiók szerint mutatjuk be. Vizsgáljuk az egyszer statisztikai leírás és ábrázolás eszközével, hogy az atipikus formák és trendek milyen mértékben térnek el egymástól régiónként. Megkülönböztetjük az észak-, nyugat-, dél- és kelet-európai régió országait és néhány Európán kívüli fejlett országot is vizsgálunk. Az európai országok csoportosításához konvencionális módon a földrajzi megkülönböztetést használjuk. A csoportosítás mögött lényegében az a leegyszer sít feltételezés rejlik, hogy az európai országok gazdasági, fejlettségbeni, történeti és intézményi eltéréseiben a földrajzi régiók szerinti különbségek fontosak.3 Kazuya (2005) hangsúlyozza az angolszász országok (USA, UK) hasonlatosságát a hagyományos foglalkozási modellben és az eltérést az európai kontinentális modellt l vagy Japántól. 4 Fontos az eltér régiók vizsgálata és az összehasonlításhoz annak szem el tt tartása, hogy a régiók különbségeit mi magyarázhatja az atipikus munkavégzés szempontjából. Számos vizsgálat az amerikai munkaer piacot elemzi, ami nagyon eltér az európaitól, nincs kötelez védelem sem a munkaid sem a munkavédelem szempontjából és nincsen kötelez társadalombiztosítás sem. Edwards & Grobar (2001) empirikus elemzésben a CPS adatok és annak ad hoc kérdésblokkja alapján vizsgálta Kaliforniában az alternatív (atipikus) és az alkalmi foglalkoztatást (contingent employment). Az elemzés el tt a szerz k részletesen – és számunkra külön is tanulságul – vizsgálták az atipikus foglalkoztatási forma sajátosságait. „Az alkalmi munka nem triviális dolog az USA-ban, ahol a szabad foglalkoztatásnak (employment at will) messzire nyúló hagyománya van, ahol nincsenek nyilvánvaló korlátozások a rövididej szerz dések esetén, és ahol a munkáltató a jog szerint nem köteles elbocsátás esetén végkielégítést fizetni. Európában […] a munkavédelmi törvények explicit különbséget eredményeznek a rövid és a hosszú idej szerz dések között. Valójában a munkaszerz dések hosszú 2

Az adatforrások áttekintését az 1. melléklet tartalmazza. Az atipikus munkákat is figyelembe véve klasztereket vizsgál például a munka min sége szerint az Employment.. (2008) 4. fejezetének a tanulmánya Davoine et al. (2008) alapján. Az országcsoportok dimenziónként változnak, és nem azonosítható egyértelm en néhány nyugat-és észak-európai ország helye. Ez meger síti a hagyományos földrajzi csoportosítás helytállóságát. 4 Kazuya (2005) elemzésében áttekintést mutat be az egyes fejlett országok hagyományos foglalkoztatásának sajátosságairól. Ezek az eltér sajátosságok meghatározzák a nyugat-európai (francia), angol-szász (észak-amerikai és angol) és a japán foglalkoztatás és az atipikus foglalkoztatás sajátosságait 3

5

id re szólnak, és elbocsátáskor végkielégítés jár, hacsak err l másképpen nem rendelkeznek. A rövid id re szóló munkaszerz dések, melyek nem járnak végkielégítéssel, nem könnyen hosszabbíthatóak. Következésképpen, Európában és a legtöbb országban a rövid idej szerz déseket explicit módon külön határozzák, mint rövid idej t. Az USA-ban viszont az alkalmi foglalkoztatás fogalma szerint a dolgozó vélekedését l függ, hogy meghosszabbítják-e a munkaszerz dését, és [a surveybe] egy külön kérdésblokkot szerkesztettek ennek a mérésére.” (p. 17) Megkülönböztetjük tehát az elemzésben Európa északi, nyugati és déli országait (utóbbiba sorolva Ciprust és Máltát is) és a kelet-európai országok közül az EU8+2 új tagját, és néhány Európán kívüli fejlett ország adatait és trendjét is. Az utóbbiak kontrollt és valamiféle referenciapontot jelentenek az európai országok vizsgálatához.

2

Atipikus formában foglalkoztatottak számának és arányának alakulása

Atipikus foglalkoztatásnak tekintünk tehát, az eddigiek alapján, a szokásostól eltér minden foglalkoztatási formát. Szokásos vagy tipikus: a teljes munkaid ben, határozatlan ideig tartó munkaszerz déssel történ alkalmazás. Az elemzés lényegében a definícióban foglalt három kategória alapján vizsgálja az atipikus foglalkoztatást. El ször a hagyományos munkaviszonyban, alkalmazottként és attól eltér formában dolgozókat vizsgáljuk, majd a határozott munkaszerz déssel, végül a részmunkaid ben foglalkoztatottakat. Az elemzésekben egyrészt arányokat vizsgálunk, az egyes országokat egy évben jellemz adatok alapján. A keresztmetszeti adatokat 2008-ra vizsgáljuk. Az országok egy részében ugyanis – vélhet en a válság hatására – kés bb a trendekben változások történtek, ami az atipikus foglalkoztatás egy részének a visszaesését, másutt gyors növekedését eredményezte, és az egyes országokban alkalmazott gyakorlat is eltért., ami az arányok bemutatását torzíthatja.5 Az atipikus foglalkoztatásban régiók szerint vizsgált arányok mellet azt is megnéztük, hogy az egyes atipikus foglalkoztatási formákban milyen változások, érzékelhet és láthatóak, kimutathatóak-e egyértelm trendek. 2.1

Alkalmazottként és nem alkalmazottként foglalkoztatottak

A foglalkoztatottak meghatározó többsége bérb l és fizetésb l él alkalmazott, biztos munkaer -piaci státusszal. A munkaer -piaci státuszuk szerint lazábban kapcsolódnak a munkaer piachoz az önfoglalkoztatók. A statisztikai adatgy jtések megkülönböztetik az egyéni vállalkozókat és társas vállalkozások tagjait, valamint a szövetkezeti tagokat, ket sorolják az önfoglalkoztatók közé, s emellett megkülönböztetik a segít családtagokat, akiknek a munkaer -piaci védettsége, kötöttsége még gyengébb.6 A statisztikák alapján azt látjuk, hogy a foglalkoztatottak többsége alkalmazott, a nem alkalmazott munkaer -piaci státuszok aránya jelent s eltéréseket mutat régiók szerint, és nagyon jelent s nemek szerint is. Ezt mutatja az 1. ábra. (Az arányokat a tipikus alkalmazott státuszra mutatjuk be, értelemszer en ennek komplementere az atipikus státuszok összessége.) Az alkalmazottak aránya az országok többségében a 85-90% közötti sávba esik. Ennél is magasabb az alkalmazottak aránya mindenekel tt a skandináv országokban, Finnország kivételével. Nyugat-Európában Luxemburgban hasonlóan magas az arány, Kelet-Európában a balti országokban, és az Európán kívüli fejlett országok közül az USA-ban. 5

A trendek válság id szakra utaló változásait az összehasonlításban nem elemezzük, esetenként nehezen értelmezhet ek és magyarázhatóak, erre további vizsgálat alapján lehet mód. 6 Az ILO statisztikák külön feltüntetik a kiszolgáltatott, sérülékeny helyzet (vulnerable) foglalkoztatottakat: ide a társas vállalkozások, illetve a szövetkezetek tagjait, valamint a segít családtagokat sorolják.

6

Alacsonyabb az alkalmazottak aránya a mediterrán országokban (Málta kivételével), Nyugat-Európában Írországban és Svájcban, Kelet-Európában Lengyelországban és Romániában, és Csehországban is valamivel elmarad az alkalmazottak aránya a 85%-tól. A nem európai fejlett országok közül Kanadában és Új-Zélandon alacsonyabb az alkalmazottak aránya a foglalkoztatottakon belül. 7 1. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % 100 95

Luxemburg

%

90

Svédo.

Fran ciao. Hollandia Németo. Belgiu m Aus ztria 85 Svájc Írors z. 80

M álta

És zto. Letto. Litvánia Finno. Bulgária Magyaro. Izrael Szlovákia Szlovénia Cs eho. Norvégia Dánia

Spanyolo. Ciprus

Ausztrália Japán Kanada Új-Zélan d

Lengyelo.

Portugália Olaszo.

75

USA

70 Ro mánia 65

Görögo.

60 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

A n k nagyobb arányban dolgoznak alkalmazottként, mint a férfiak, ezt a 2. ábra két panelja mutatja be. Az arányok azonban összességében nagyon hasonlóak az egyes országokban szokásos gyakorlathoz, azaz az 1. ábrán bemutatott sorrendhez.. 2. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % férfiak

k

100

100

95

95 Luxemburg USA

%

85

Németo. Hollandia Svájc

Franciao. A usztria Belgium

Írorsz.

Portugália

Lengyelo.

Málta

80 75

Spanyolo.

Észto. Letto. Litvánia Japán Magyaro. Szlovákia Cseho.

Ciprus

Norvégia Dánia Svédo. Bulgária Finno. Szlovénia

A usztrália Izrael Kanada Új-Zéland

%

90

Málta

80

Olaszo.

Spanyolo.

Dánia

Norvégia Észto. Svédo. Letto. Magyaro. Finno. Cseho. Szlovákia Bulgária Litvánia Szlovénia

USA Izrael A usztrália Kanada Új-Zéland Japán

Lengyelo.

Portugália 75

Olaszo.

70

Luxemburg Írors z. Franciao. Németo. 90 Hollandia Belgium Aus ztria Ciprus Svájc 85

70

Görögo.

Románia

Románia

65

65 Görögo.

60

60 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az láttuk tehát, hogy a férfiak körében magasabb azok aránya, akik nem alkalmazottként foglalkoztatottak, mint a n knél, jellemz en különösen magas az arányuk a dél-európai országokban és néhány kelet-európai országban, így Lengyelországban vagy Romániában. Összességében is azt látjuk, hogy az országok nagy részében számottev a nem hagyományos alkalmazottként – ebben az értelemben tehát atipikus formában – foglalkoztatottak aránya. 7

Az európai országokhoz képest az Európán kívüli fejlett országokban – az USA kivételével – alacsonyabb az alkalmazottak aránya. Ez szorosan összefügg az amerikai munkaer piac európaitól és más országoktól is nagyon eltér jellegével, ahol nincs a dolgozóknak olyan védelme, ami az alkalmazást különösképpen rugalmatlanná tenné. (vö. Edwards & Grobar 2001)

7

A nem alkalmazottak meghatározó többsége önfoglalkoztató, részben egyéni vállalkozó, részben társas vállalkozás tagja.8 A munkaer piachoz lazábban kapcsolódnak a segít családtagként foglalkoztatottak, arányuk általában alacsony. 9 Ezeknek az atipikusnak tekintett foglalkozási státuszoknak a jelent sége, aránya a foglalkoztatottak között ország csoportok szerint karakteresen eltér . Ezt a 3. ábra mutatja be. Az önfoglalkoztatók aránya az országok többségében a foglalkoztatottak 10-15%-a, néhány országban ennél lényegesen magasabb (s komplementere az alkalmazotti foglalkoztatottak arányának). A segít családtagként dolgozók aránya az országok többségében alacsony, az összes foglalkoztatott 2%-át sem éri el. Kivételt jelent a mediterrán országok közül Görögország, a kelet-európai országok közül Lengyelország, Szlovénia, és Románia, az Európán kívüli országok közül pedig Japán. Az arány ezekben az országokban is viszonylag szerény, az egyetlen kivételt Románia jelenti, ahol – a statisztikai adatok szerint – a foglalkoztatottak 12%-át az önfoglalkoztatók adják.10 3. ábra Atipikus foglalkoztatottak aránya foglalkozási státusz alapján az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % önfoglalkoztatók

segít családtagok 14

35 30

12

Görögo.

25

Olaszo.

Portugália Románia Lengyelo.

15 10 5

Svájc Hollandia Belgium Németo. A usztria

Ciprus

8 %

%

20 Írors z.

Új-Zéland

Málta

Norvégia

Luxemburg

Svédo. Dánia

Cs eho. Kanada Szlovákia Bulgária Magyaro. Izrael A usztrália Litvánia Szlovénia Japán Letto. Észto. USA

6 4

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Görögo. Lengyelo.

Szlovénia

Japán

Svájc A usztria 2 Litvánia Ciprus Olaszo. Belgium Új-Zéland Németo. Spanyolo. Portugália Finno. Dánia Bulgária Letto. Írorsz. Cs eho. A us ztrália Franciao. Hollandia Norvégia Svédo. Magyaro. Szlovákia Izrael Kanada 0 Luxemburg És zto. USA Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

0 Ny-Európa

Románia

10

Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az önfoglalkoztatók kisebb része egyéni vállalkozó, nagyobb részük társas vállalkozás tagja, az arányokat a 4. ábra mutatja. 11 Az egyéni vállalkozók aránya, érthet módon, azokban az országokban jelent sebb, ahol egyébként az atipikus formában foglalkoztatás jelent s, de az egyéni vállalkozások mégsem esnek egészen egybe a korábban látottakkal. A mediterrán országokban magas az egyéni vállalkozók aránya. Kelet-Európában eltér a kép, itt nem esik egybe az atipikus foglalkoztatottak és az egyéni vállalkozók aránya. Magyarországon viszonylag magas, a kelet-európai országok közül a legmagasabb, az egyéni vállalkozók aránya, miközben összességében Magyarországon a munkaer -piaci státusz szerint atipikus 8

Emellett lehetnek szövetkezeti tagok is, de ezt nagyon kevés ország statisztikájában tüntették fel, és ott is nagyon alacsony volt az arány, így ennek a bemutatásától eltekintünk. 9 Érdemes megemlíteni, hogy a munkaer piacon kiszolgáltatott helyzetben lév k (vulnerable) csoportjához tartozónak tekinti és külön publikálja az atipikus foglalkoztatottak közül a társas vállalkozások tagjait, a szövetkezetek tagjait és a segít családtagokat az ILO KILM statisztika. 10 Az egyes munkaer -piaci státusokban foglalkoztatottak megkülönböztetését és figyelembevételét, a statisztikai adatok pontos elemzésének a fontosságát igazolja vissza Brown et al (2006), hangsúlyozva, hogy a szokásos munkaer statisztikák a rendszerváltó országokban nem mindig tükrözik a tényleges folyamatokat. A vizsgált foglalkoztatási ráták egyes országokban különösen érzékenyek arra, hogy a segít családtagokat vagy a reményvesztetteket figyelembe veszik-e. Három országot (Oroszországot, Romániát és Észtországot) vizsgáltak, és lényeges különbségeket igazolnak a foglalkoztatási és a munkanélküliségi rátában a definíció pontosabb, árnyaltabb megfogalmazásával. 11 Mint a korábbi lábjegyzetben erre utaltunk, a munkaer -piaci stabilitás szempontjából eltér az egyéni vállalkozó és a társas vállalkozás tagjának a helyzete, az ILO KILM kategorizálása szerint is csak az utóbbiak tartoznak a kiszolgáltatott helyzet ek csoportjába.

8

foglalkoztattak aránya nem nagyon magas. Románia viszont egyértelm en kilóg a képb l, itt az egyéni vállalkozók aránya a statisztika szerint határozottan alacsony, miközben az atipikus foglalkoztatottak aránya munkaer -piaci státusz szerint itt nagyon magasnak mutatkozott, mint láttuk a segít családtagok kiugró arányával magyarázhatóan. Összességében az atipikus foglalkoztatottak kicsi szegmense az egyéni vállalkozóké, arányuk 2-6% között van az országok többségében. A társas vállalkozások tagjai a foglalkoztatottak magasabb arányát képviselik, kiugróan magas a társas vállalkozásban foglalkoztatottak aránya, ahol egyébként az atipikus foglakoztatás magas; ez a forma általában a legnagyobb arányú, így meghatározó atipikus foglalkoztatási forma. 4. ábra Önfoglalkoztatók f bb csoportjainak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % egyéni vállalkozók

társas vállalatok tagjai

12

25

Görögo.

10

20

Románia

Görögo.

Portugália Olaszo.

8 15

Németo.

Svájc Írors z. A usztria

Ciprus

Svédo.

Luxemburg

2

Magyaro.

Málta

Belgium Hollandia

4

Spanyolo. Portugália

Lengyelo. Ciprus

%

%

Olaszo. 6

Dánia Bulgária Finno. Letto. Szlovákia

Lengyelo. Cseho. Észto. Szlovénia

Norvégia

Litvánia

Új-Zéland 10

Kanada Izrael

Belgium Németo.

A usztrália Japán

Írors z.

Spanyolo.

Hollandia Svájc A usztria

Málta

Cs eho. Szlovákia Bulgária Svédo. Magyaro. Norvégia Dánia

5 Luxemburg

Új-Zéland Kanada A usztrália

Litvánia Szlovénia Japán Letto. Észto.

Izrael

Románia 0

0 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

Nemek szerint jelentékeny a különbség. Az önfoglalkoztatók aránya a férfiak között minden országban magasabb, mint a n ké. A n k 5-10%-a önfoglalkoztató, a férfiak aránya az országok többségében meghaladja a 10%-ot. Az egyéni vállalkozók aránya a férfiak között az országok jelent s részében magas, míg a n k inkább társas vállalkozások tagjai, az 5. ábra grafikonjai alapján. Kelet-Európában emellett azt a figyelemreméltó különbséget látjuk, hogy az önfoglalkoztatóként dolgozók aránya néhány országban kiugróan magas, ami a társas vállalkozásokban foglalkoztatott férfiak magas arányából adódik. Magyarország kicsit eltér képet mutat, itt az egyéni vállalkozók korábban látott kiemelked aránya már nem érzékelhet . 5. ábra Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % férfiak

k önfoglalkoztatók összesen

35

35

Görögo.

30

30 Olaszo. Románia

25

Írors z.

Ciprus

25

Portugália Lengyelo.

%

Svájc 15 Németo.

Belgium Hollandia A usztria Franciao.

Málta

10

Cs eho. Szlovákia Finno. Svédo. Bulgária Litvánia Dánia Norvégia

Magyaro. Szlovénia Letto. Észto.

Portugália 20 %

Spanyolo.

20

Új-Zéland Kanada Izrael A usztrália Japán

Görögo. Olaszo.

15 10

USA Luxemburg 5

5

0

Lengyelo. Románia Hollandia Svájc Belgium A usztria Németo. Írorsz. Franciao. Luxemburg

Spanyolo. Ciprus

Új-Zéland Kanada Cs eho. A usztrália Magyaro. Bulgária Szlovákia Izrael Litvánia Letto. Svédo. Szlovénia Japán USA Észto. Dánia Finno.

Málta Norvégia

0 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Ny-Európa

9

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

egyéni vállalkozók 12

12 Görögo.

10

10 Ciprus Írors z.

8

%

Spanyolo. Németo. 6 Franciao.

Ausztria Belgium Hollandia

Portugália M álta

Magyaro. Kanada Új-Zéland Izrael

Svédo.

Dánia Finno.

4 Luxemburg

És zto. Bulgária Letto. Szlovákia

Lengyelo. Cseho. Szlovénia

2

6 Görögo. Olas zo. Spanyolo. Portugália

4

Japán A usztrália

Litvánia

Norvégia

%

Svájc

8

Olas zo.

Németo. Írorsz. Hollandia

2

Románia

Svájc Ausztria Franciao. Belgium Luxemburg

Svédo.

Málta Ciprus

Magyaro. Lengyelo. Bulgária Finno. Szlovákia Letto. Cseho. Dánia Szlovénia Norvégia És zto. Litvánia Románia

Új-Zéland Kanada A usztrália Izrael Japán

0

0 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Ny-Európa

Eu-n kívül

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

társas vállalkozás tagjai 25

20

25

Románia

Görögo.

20

Olas zo.

% 10 Németo.

Belgium Hollandia Svájc Ausztria Franciao.

Spanyolo. M álta

Portugália Görögo.

Lengyelo. 15

Cseho. Szlovákia Finno. Bulgária Svédo. Norvégia Dánia

5

Új-Zéland Kanada A usztrália

Litvánia Szlovénia Japán Magyaro. Letto. És zto.

Olas zo.

%

Írors z. 15

Portugália Ciprus

Románia Lengyelo.

10

Izrael

Svájc Belgium 5 Írorsz. Luxemburg

Luxemburg

Ciprus Hollandia Ausztria Németo. Franciao.

Spanyolo.

Kanada Új-Zéland Cseho. Litvánia A usztrália Bulgária Szlovákia Magyaro. Izrael Letto. Szlovénia Japán Svédo. És zto. Dánia Finno.

M álta Norvégia

0

0 Ny-Európa

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Ny-Európa

Eu-n kívül

D-Európa

É-Európa

K-Európa

Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

Az el ekben láttuk, hogy a n k atipikus foglalkoztatásának az aránya összességében határozottan és minden országban elmaradt a férfiakétól. A segít családtagként foglalkoztatottak esetén más a helyzet, arányuk ugyan a foglalkoztatás egészében szerény, de a n k aránya ebben a formában magasabb és egyes országokban jelent s. Különösen magas a segít családtagok aránya a romániai n k foglalkoztatásában, de jelent s a kelet-európai országok közül Lengyelországban és Szlovéniában, valamint Görögországban. Ezekben az országokban a férfiak között is magasabb a segít családtagok aránya, bárha az arány nem olyan kiugró, mint a n k esetében. Olyan országok ezek, ahol egyébként magas a hagyományos mez gazdasági foglalkoztatottak aránya. A kiugróan magas román és görög atipikus foglalkoztatás nem elhanyagolható részét adják a segít családtagok, különösen a k. (6. ábra) 6. ábra Segít családtagok aránya, férfiak és n k, 2008, % k

20

20

18

18

16

16

14

14

12

12

10

10

Románia

%

%

férfiak

6

Görögo.

8

8

Japán Lengyelo. Szlovénia

6

Románia

4

4

Görögo. Szlovénia Lengyelo. 2 Luxemburg Ausztria Svájc Ciprus Olas zo. Bulgária Litvánia Japán Új-Zéland Németo. Írorsz. Spanyolo. Portugália Svédo. Finno. M agyaro. Letto. Norvégia Belgium Cseho. Ausztrália USA Dánia 0 Hollandia Kanada Észto. Szlovákia Izrael Franciao. Ny-Európa D-Európa É-Európa K-Európa Eu-n kívül

Forrás: ILO KILM Employment Status

10

2 0

Hollandia

Svájc Ausztria Belgium Németo. Franciao. Írors z.

Ny-Európa

Ciprus Olas zo. Spanyolo. Portugália Svédo. Finno. Norvégia Dánia D-Európa

É-Európa

Bulgária Litvánia A usztrália Új-Zéland Letto. Cseho. USA agyaro. Észto. M Szlovákia Izrael Kanada K-Európa Eu-n kívül

Az atipikus formában foglalkoztatottak aránya a foglalkoztatotti státusz alapján régiónként és nemenként eltér, az arányokat egy évre, a válságot többé-kevésbé még nem érzékel 2008-ra mutattuk be. Az elmúlt két évtizedben történt változásokat vizsgálva azt látjuk, hogy az alkalmazottak aránya magas, és ez az arány nem is látszik csökkenni az elmúlt 20 éves id szakban. Régiónként és nemenként vizsgáltuk mindenekel tt azt, hogy az alkalmazottak aránya hogyan változott, az 1990 óta eltelt id szakot milyen változások jellemzik. Megvizsgáltuk ezért, hogy az egyes országokban az alkalmazottak foglalkoztatása milyen trendet ír le. Kérdésünk, hogy tért nyernek-e az eddig vizsgált atipikus foglakoztatási formák, vagy változatlanul az alkalmazottak arányának a stabilitását, lassú vagy gyors növekedését látjuk-e. Az egyes országok adatainak id sorát vizsgáltuk, s azt, hogy milyen trend illeszkedik a legbiztosabban erre az id szakra. Feltételezésünk, hogy a lineáris trend megfelel illeszkedése alapján az 1990 óta eltelt id szak változásait jól le tudjuk írni, s az országok zömében ennek alapján folyamatos növekedést igazolhattunk. Ahol a lineáris trend nem illeszkedett jól az id sorra, ott feltételeztük, hogy valamilyen trendváltozás ment végbe az alkalmazottak létszámának alakulásában. 12 Megvizsgáltuk, hogy a polinomiális trend jól – vagy jobban – illeszkedik-e és pontosabban írja-e le a végbement folyamatokat. Azt találtuk, hogy az országok egy részében valóban az alkalmazottak arányának a csökkenése, az atipikus foglalkoztatottak arányának a lassú emelkedése volt tapasztalható a vizsgált 20 éves id szak során, ezt azonban kés bb az atipikus foglalkoztatottak arányának csökkenése, az alkalmazottak arányának a növekedése követte. Néhány ország volt, ahol a trendek bizonytalanok voltak s egyik trendvonal illeszkedése sem bizonyult elegend en pontosnak ahhoz, hogy következtetéseket fogalmazzunk meg. Az eredményeket az 1. táblázatban mutatjuk meg. Az ábrákat a 2. mellékletben közöljük. Régiónként végeztük el a trendek vizsgálatát, és a eredményeket a táblázatban is régiónként mutatjuk be. Azt láttuk, hogy az országok nagy többségében egyértelm en emelkedik (lineáris trendet követve) az alkalmazottak aránya, illetve csökkenés után ismét emelkedik (polinomiális trendet követve) az arány, vagyis csökken az atipikus formához sorolható önfoglalkoztatók, valamint segít családtagok aránya. Kivételt csak kevés ország esetében látunk, így Csehországban, Szlovákiában, Németországban n tt az atipikus foglalkoztatási formák aránya az alkalmazotti foglalkoztatás rovására. 13

12

A kilencvenes években az atipikus formák terjedésér l és az alkalmazott státus folyamatos átalakulásáról szóló várakozások fogalmazódtak meg, de ezek a várakozás utóbb nem bizonyult tartósnak (Employment in Europe 200..) Ezek a várakozások természetesen a tényleges trendekben is megmutatkoznak, ezért azt várjuk, hogy az országok egy részében kezdetben az alkalmazott státus csökkenését majd a növekedést érzékelhetjük. 13 Az elemzést elvégezhetjük olyan foglalkozási csoportokra külön, ahol különösen jellemz a foglalkoztatás atipikusnak tekinthet formája, ezt most itt nem mutatjuk be, láttuk, hogy a foglalkoztatottakon belül összességében az atipikus formák aránya nem növekszik jelent sen, ez az elemzésünk számára fontos és elegend .

11

1. táblázat A foglalkozási státuszok szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként Lineáris trend

Polinomiális trend

Nyugat-Európa m 0.46 0.23 0.28 0.21 -0.12 -0.03 -0.05 0.02

b 75.54 81.28 84.72 88.84 90.19 83.53 88.49 86.28

R2 0.94 0.86 0.89 0.73 0.75 0.02 0.26 0.07

m 0.29 0.13 0.20 -0.02

b 82.63 89.17 89.26 89.39

R2 0.83 0.73 0.73 0.01

m b Görögország 0.79 50.09 Ciprus 0.69 66.79 Olaszország 0.16 70.45 Spanyolország 0.60 72.16 Portugália 0.21 70.94 Málta -0.01 86.39 Kelet-Európa (EU 8+2) m b Lengyelország. 0.35 68.86 Litvánia 0.76 71.35 Bulgária 0.62 76.09 Lettország 0.63 77.78 Csehország -0.27 87.58 Szlovákia -0.62 98.07 Románia -0.11 64.36 Szlovénia 0.17 81.63 Magyarország 0.13 84.55 Észtország -0.18 94.05 Európán kívüli fejlett országok

R2 0.96 0.85 0.73 0.94 0.48 0.00

Írország Belgium Franciaország Luxemburg Németország Svájc Hollandia Ausztria Észak-Európa Finnország Dánia Norvégia Svédország Dél-Európa

Új-Zéland Japán Izrael Ausztrália USA Kanada

2.2

m 0.20 0.44 0.26 0.23 0.11 -0.01

b 78.01 78.27 82.77 83.41 90.92 84.34

R2 0.70 0.73 0.96 0.81 0.74 0.93 0.02 0.27 0.39 0.39 R2 0.66 0.96 0.91 0.89 0.87 0.00

Svájc Hollandia Ausztria

Svédország

Portugália Málta

Románia Szlovénia Magyarország Észtország

Kanada

m2

m

0.04

-0.81

86.50

0.74 0.38 0.31

m2

m

b

Polinom R2

0.02

-0.46

90.93

0.52

m2

m

b

Polinom R2

0.02 0.09

-0.17 -2.62

72.26 105.34

0.57 0.45

m2

m

b

Polinom R2

0.15 0.02 0.02 0.03

-3.07 -0.41 -0.26 -0.85

74.74 84.39 86.29 96.41

0.78 0.37 0.53 0.72

m2

m

b

Polinom R2

0.02

-0.44

85.80

0.52

b

Polinom R2

Folyamatos vagy határozott id re szóló foglalkoztatás

Az alkalmazottak egy része határozatlan, míg más részük határozott idej szerz déssel dolgozik, és az atipikus foglalkoztatottak körébe szokás sorolni az utóbbiakat. Az alkalmazás 12

kötöttsége, az elbocsátás lehet sége, mint láttuk, a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak esetében egyszer bb és gyorsabb azokban az országokban, ahol egyébként a foglalkozáshoz számos jog köt dik. Nagy különbség van az országok között a munkaszerz dés általános feltételeiben, és ez látható a határozott id re szóló szerz déssel foglalkoztatottak elterjedtségében, mindenekel tt az USA és Európa között, pontosabban az angol-szász országok és Nyugat-Európa között. A kelet- és a nyugat-európai országok gyakorlata is nagyon eltér , és ez látszik a határozott id re szóló munkaviszony elterjedtségében is. A határozott id re szóló foglalkoztatás elemzésének a forrása az OECD dependent employment adatbázisa, ami kizárólag az alkalmazottakat tartalmazza, hiszen határozott idej munkaszerz déssel alkalmazottakat foglalkoztatnak. Az OECD adatforrások nem tartalmazzák az új EU országok egy részét, ez az elemzést sz kíti, de nem rontja, az összehasonlítást az országok egy részére mutatjuk meg. Az el ekben már említettek szerint az összehasonlításokat 2008-ra mutatjuk be. A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az országok nagy részében nem haladta meg az alkalmazottak 1/5-ét, ennél magasabb (20-30% között) csak néhány országban volt az arány; így a mediterrán országok közül Portugáliában és Spanyolországban, a kelet-európai országok közül Lengyelországban. Az arányokat a 7. ábra mutatja. Különösen alacsony a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottak aránya a vizsgált kelet-európai országok többségében, így Magyarországon is, valamint az angol-szász modellt követ Egyesült Királyság, USA vagy Ausztrália esetében, ahol az elbocsátásokat kevésbe szigorú szabályok nehezítik.14 7. ábra Határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, % 35 30

Sp anyolors z Lengy elorsz

25 Po rtugália 20 %

Hollandia 15 10 5

Németo Franciao Izland Írország

Svájc Ausztria Belgium Luxemburg UK

Szlovénia

Svédorsz Finnorsz

Olaszország Gö rögo.

No rvégia Dánia M agyaro

Japán Kanada

Cseho rszág Ausztrália USA

Szlovákia Észtorsz

0 Ny-Európa

É-Európ a

K-Eu rópa

D-Európa

Eu-n kívül

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

14

Cazes és Nesporova (2003) másokhoz hasonlóan a rugalmasság szempontjából kedvez tlennek tekintik a határozatlan id re szóló szerz dési formát, és részletesen vizsgálják a kelet-európai munkaszerz dések sajátosságait, melyek zömében határozatlan id re szólnak, és a rendszerváltozással nem történt lényeges változás. Köll -Nacsa (2007) igazolja, hogy a határozatlan munkaid s szerz dések magas aránya ellenére Magyarországon is hasonló rugalmasság létezik, így pl. a 2000 évek derekén érvényes szabályozás alapján a határozatlan id re kötött munkaszerz dés megszüntetése esetenként alacsonyabb költséggel járhat, mint egy határozott idej szerz désnek a megszüntetése a határid lejárta el tt. Összességében a munkaszerz dések megsz nési költségének a részletesebb vizsgálata az atipikus forma elterjedését vagy hiányát magyarázhatja, mindez alaposabb vizsgálatot igényel.

13

Határozott idej munkaszerz déssel mindenütt inkább foglalkoztatják a n ket, az így foglalkoztatottak aránya magasabb a n k, mint a férfiak között, a különbség azonban nem nagyon nagy. A határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak arányát vizsgálva sem egységes a kép. Az országok egy részében a határozott idej foglalkoztatottak kisebbik fele , másutt nagyobb, összességében a n k aránya a határozott munkaid s foglalkoztatottak 4060%-a. (8. ábra bal panel, fels sor) Figyelembe véve a n k alacsonyabb foglalkoztatási arányát ez mégis azt jelenti, hogy a n k aránya a férfiakénál magasabb a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottakon belül. A n k között összességében a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya kicsit magasabb, mint a népesség egészében láttuk, az ország-specifikumok er snek t nnek, a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya országonként nagyon hasonlatos a 7. ábrán országonként bemutatott arányhoz. (8. ábra jobb panel, fels sor). A f munkavállalási korúk (25-54 évesek) között a hasonló arányokat vizsgálva azt találjuk, hogy magasabb a határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztatottakon belül a megfelel korosztályban a n k aránya, ami mindenekel tt abból adódik, hogy a férfiak határozott idej foglalkoztatásának az aránya ebben a korcsoportban alacsony. Az arányoktól a kelet-európai országok egy része határozottan eltér, különösen Észtország, de Magyarország is, Ez arra utal, hogy Kelet-Európában nem nagyon érvényesülnek a határozott munkaid s szerz dés elterjedtségével kapcsolatos általános feltételezések. (8 ábra bal alsó panel) Összességében azt látjuk, hogy a határozott idej szerz déssel foglalkoztatott n k aránya a f munkavállaló korú n között mégis alacsonyabb, mint ha azt az összes korcsoportra vizsgálnánk, és ez minden ország esetében igaz. (8 ábra jobb fels és alsó panel).

14

8. ábra Határozott idej foglalkoztatott n k aránya a határozott idej foglalkoztatottak, illetve az alkalmazott n k között, 2008, %, minden korcsoportra és f munkavállalási korúakra (25-54 évesekre), 2008, % A határozott idej foglalkoztatottakból a n k aránya,

Határozott idej foglalkoztatott k aránya az alkalmazott n k között minden korcsoport együtt

70 60 50

35

Írors zág Hollandia Németo Svájc

Norvégia Belgium UK

Japán

Finnország

Izland Ausztria Luxemburg

Spanyolors zág

30

Svédors zág Dánia Szlovákia

Lengyelo.

A usztrália 25

USA

Portugália

20 Hollandia

Svédország

Japán

Szlovénia

Finnors zág

%

40

Cs ehorsz Szlovénia z Görögo. Olaszors Portugália Lengyelo. Spanyolors zág M agyaro

Észtors zág

30

15

Olaszorsz Görögo.

Németo Svájc

20

10

10

5

Izland Írország UK

Belgium Ausztria

Csehors z

Luxemburg

M agyaro Szlovákia

Kanada

A usztrália USA

Észtország 0

0 Ny-Európa

É-Európa

K-Európa

D-Európa

Ny-Európa

Eu-n kívül

É-Európa

K-Európa

D-Európa

Eu-n kívül

munkavállalási korúak (25-54 évesek) 80

35 Japán

60

%

50

UK Írország Hollandia Svájc

Norvégia Belgium Izland Franciao Aus ztria Luxemburg

30

Finnorsz Svédors z Szlovénia Szlovákia

40

Cs ehorsz

A usztrália

Olaszo Portugália Görögo. Lengyelo Spanyolo M agyaro

Kanada

Spanyolo

25 Lengyelo

USA

Japán Finnorsz

15 30

Hollandia

Észország

20

Svájc Írország 5Luxemburg

10 0

Németo Belgium Izland Ausztria UK

Szlovénia

Norvégia Dánia M agyaro

Cs ehorsz

A usztrália

Szlovákia Észország

USA

0 É-Európa

K-Európa

D-Európa

Eu-n kívül

Ny-Európa

Olaszo Görögo.

Svédors z

Franciao 10

Ny-Európa

Portugália

20 %

70

É-Európa

Kanada

K-Európa

D-Európa

Eu-n kívül

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

Mindez arra utal, hogy a határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatás a széls korcsoportokban, a fiatalok vagy/és az id sek között lehet különösen elterjedt. Mindkét korcsoportot megvizsgálva azt találjuk, hogy a fiatalok (15-24 évesek) jelent s része határozott idej szerz déssel dolgozik, ebben a korcsoportban a határozott idej szerz dések aránya magas, 30-60% közé esik az országok többségében. Különösen magas az arány azokban az országokban, ahol általában is magas a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya, így Spanyolországban. Portugáliában, Lengyelországban, Szlovéniában, és emellett néhány nyugat- és észak-európai országban. Alacsony az arány a kelet-európai országok nagy részében, ahol egyébként is alacsony a határozott idej foglalkoztatás, valamint az angolszász országokban, ahol a határozatlan idej munkaszerz dések nem kötik különösebben a munkaer mobilitását. Az id sek foglalkoztatásában viszont alacsony a határozott munkaid s foglalkoztatás jelent sége, néhány ország kiugróbb arányától eltekintve (Lengyelország, Csehország különösen) az országok nagy részében nem éri el a 10%-ot sem az így foglalkoztatott id sek aránya. (9. ábra)

15

9. ábra Határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, % 15-24 évesek

55-64 évesek 25

80 70

Spanyolo

Németo. Svájc

Portugália

Svédo

Franciao

15

40

20 10

Finnorsz

Luxemburg Ausztria Izland

Spanyolo

Görögo Dánia

Japán

Norvégia

Kanada

M agyaro. Cs ehorsz Szlovákia

UK

USA A usztrália

Észtors z

Hollandia Franciaio Svájc Szlovákia 5 Írország UK Németo Belgium Izland A usztria 0

0 Ny-Európa

Portugália

10

Belgium Írors z

Japán

Cs ehors z

Olaszo

%

%

Hollandia

30

20

Lengyelo

60 50

Lengyelo

Szlovénia

É-Európa

K-Európa

D-Európa

Luxemburg Ny-Európa

Eu-n kívül

Finnors z Szlovénia Svédors z Olaszo Görögo M agyaro Dánia Norvégia

Kanada

A us ztrália USA

Észtors z K-Európa

É-Európa

D-Európa

Eu-n kívül

Forrás: OECD dependent employment Ausztrália 2006, USA 2005 évi adatok

Az el fejezetben leírt módszert követve megvizsgáljuk, hogy a határozott idej szerz déssel történ foglalkoztatás hogyan alakult az elmúlt 10 évben az egyes régiókban, érzékelhet -e határozott trend. Az eredményeket régiónként a 2. táblázat foglalja össze. (az ábrákat a 3. melléklet tartalmazza) A határozott munkaidej szerz déssel történ foglalkoztatásban nagyon eltér az országok gyakorlata és a tapasztalt trend is, nem mondhatjuk, hogy ez a forma általában tért nyerne, vagy csökkenne. Nyugat-Európában egyértelm en növekedik a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya (Izland és Írország és az Egyesült Királyság kivételével, ahol bizonytalanabb a trend és nem egyértelm a növekedés). Az országok többségében egyértelm és folyamatos a növekedés, Belgiumban és Franciaországban az id szak elején inkább csökkenés, majd növekedés volt jellemz . Észak-Európában csökkent ugyanakkor a határozott idej munkaviszonyban foglalkoztatottak aránya, Svédország esetében bizonytalan a trend. Dél-Európa országai közül Olaszországban és Portugáliában a határozott munkaidej foglalkoztatás egyértelm növekedést mutat, Spanyolországban ez a trend létszik formálódni, de nem láthatunk folyamatos és határozott növekedést. Görögország esetében nem tudunk trendet meghatározni. Kelet-Európa országaiban azt láttuk, hogy alacsony a határozott idej foglalkoztatottak aránya, kivéve Lengyelországot, ahol nagyon határozott növekedés ment végbe. A többi országban bizonytalan a trend, Szlovákiában és Szlovéniában láthatjuk, hogy az id szak második részében korábbi csökkenés után lassú növekedés történt, a többi országban semmilyen határozott változás, trend nem látszik. A határozott idej szerz déssel foglalkoztatás meghatározó jelent ség a fiatalok körében, ugyanakkor azt láttuk, hogy n k határozott idej foglalkoztatása hasonlít az általános arányokhoz, ezért vizsgálhatnánk ezeknek a csoportoknak az arányát, de a f bb trend leírásában ez nem változtatja az ellentmondásos képet.

16

2. táblázat A határozott id re szóló munkaszerz dés szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként Lineáris trend

Polinomiális trend

Nyugat-Európa m 0.54 0.25 0.19 0.20 0.21 0.24 0.21 -0.19 -0.20 -0.02

b 7.51 9.56 9.56 5.30 1.83 4.87 10.79 13.58 9.25 6.34

R2 0.97 0.88 0.87 0.77 0.69 0.64 0.62 0.56 0.29 0.02

m -0.17 -0.21 -0.20 0.11

b 11.94 19.38 12.71 14.02

R2 0.77 0.76 0.54 0.24

m b Olaszország 0.43 4.86 Portugália 0.61 10.75 Spanyolország -0.14 3.63 Görögország -0.07 12.60 Kelet-Európa (EU 8) m b Lengyelország 1.93 -8.25 Szlovákia 0.09 3.41 Szlovénia 0.42 9.70 Magyarország 0.10 5.73 Csehország 0.06 7.90 Észtország -0.04 3.19 Európán kívüli fejlett országok m b Japán 0.22 9.67 USA -0.09 5.40 11.33 Kanada 0.08

R2 0.94 0.58 0.16 0.06

Hollandia Németország Svájc Ausztria Luxemburg Belgium Franciaország Izland Írország UK Észak-Európa Dánia Finnország Norvégia Svédország Dél-Európa

2.3

R2 0.81 0.42 0.35 0.46 0.09 0.23

Belgium Franciaország Izland Írország UK

Svédország

Spanyolország Görögország

Szlovákia Szlovénia Magyarország Csehország

R2 0.79 0.67 0.37

Kanada

m2

m

-0.01 -0.03 0.02 0.03 -0.02

0.44 0.75 -0.55 -0.73 0.36

m2

m

0.01

-0.05

m2

m

-0.04 0.01

0.72 -0.35

m2

m

-0.02 -0.22 0.01 -0.03

0.63 7.66 -0.11 0.66

m2

m

-0.03

0.88

b Polinom R2

3.91 8.82 15.09 11.16 4.97

0.79 0.86 0.66 0.40 0.66

b Polinom R2

15.07

0.25

b Polinom R2

30.47 13.64

0.52 0.13

b Polinom R2 0.54 -48.93 7.10 4.87

0.78 0.75 0.49 0.43

b Polinom R2

6.12

0.84

Részmunkaid ben foglalkoztatottak

A részmunkaid nem egyszer en annyit jelent, hogy az illet kevesebbet dolgozik, a részmunkaid ben foglalkoztatottak munkaer -piaci helyzete és köt dése eltér a teljes munkaid ben foglalkoztatottakétól, és nagyban függ az egyes országokban jellemz munkaer piacoktól. A munkaid hossza alapján az atipikus munkák körébe tartoznak mindazok a munkák, melyeket a szokásosnál rövidebb ideig végeznek. A részmunkaid statisztikai számbavételekor fontos annak definiálása, mi alapján tekinthetjük a munkát

17

részmunkaid snek, vagy teljes munkaid snek. Az OECD statisztikák, amit az alábbiakban, az elemzésben használunk, kétféle megkülönböztetést használnak: az országok által megadott definíciót (nemzeti definíció) fogadják el, illetve a heti szokásosan 30 óránál kevesebb ideig tartó munkaid t tekinti részmunkaid snek (közös definíció). Az alábbi áttekintésben az összehasonlításokhoz az OECD közös definíció alapján készített statisztikáját használjuk. A részmunkaid s foglalkoztatás gyakorlata és elterjedtsége – a korábban vizsgált atipikus foglalkozásokhoz hasonlóan – régiónként, nemenként és korcsoportonként is eltér. A leírásban el ször a statisztikában számbavett teljes foglalkoztatott népességre vizsgáljuk az arányokat, majd vizsgáljuk az egyes csoportok sajátosságait. A részmunkaid s foglalkoztatás az országok egy részben magas, így Nyugat-Európában és az Európán kívüli fejlett országokban a foglalkoztatottak 15-25%-a dolgozik részmunkaid ben, kiugróan magas az arány Hollandiában (35% felett). A részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya ennél alacsonyabb Észak-Európában (10-20%) és még alacsonyabb a részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya Dél-Európában, 10% körül az országok többségében, kicsit magasabb, 15% Olaszországban. A kelet-európai országok mindegyikében alacsony a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya, és a vizsgált országok egyike sem kivétel, a foglalkoztatottak alig 5-10%-a dolgozik részmunkaid ben, az arány Magyarországon, Csehországban és Szlovákiában még alacsonyabb, a részmunkaid sök aránya az 5%-ot sem éri el. (10 ábra) 10. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 2008, % 40 Hollandia

35 30

Svájc

%

25 20 15

UK Németo Írorsz. Belgium

Ausztria Izland Luxemburg Franciao

10

Ausztrália Új-Zéland Japán Kanada

Norvégia Dánia Olaszo. Svédorsz

USA

Finnorsz

Spanyolo Portugália Görögo.

5

Csehorsz Szlovákia

Lengyelo. Szlovénia Észtorsz. Magyaro.

0 Nyugat-Európa

És zak-Európa

Dél-Európa

Kelet-Európa

Európán kívüli

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A n k részmunkaid s foglalkoztatása magas, 20-40%-uk dolgozik részmunkaid ben Nyugat-Európában és az Európán kívüli országokban. A gyakran példaként emlegetett Hollandiában az arány kiugró, 60%, emellett Svájcban magas, 45% körüli a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya. A skandináv és a mediterrán országokban ett l elmarad a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya, az országok nagy részében 20% alatt van. KeletEurópa országaiban alacsony – mint láttuk – a részid s foglalkoztatás aránya általában, a n k foglalkoztatásában sem látunk mást, a vizsgált országokétól messze elmarad a n k részmunkaid s foglalkoztatása. A vizsgált országok zömében nem éri el a 10%-ot, Csehországba, Szlovákiában, Magyarországon az 5%-ot sem, és az arány nem tér el a teljes népességben látott aránytól, azaz Kelet-Európában a részmunkaid ben foglalkoztatott n k aránya nem haladja meg az összes részmunkaid ben foglalkoztatott arányát. Ezt a 11 ábra bal oldali panelja mutatja meg. Megvizsgáltuk, azt is, hogy a férfiak milyen arányban dolgoznak részmunkaid sként, és azt láttuk, hogy az arány nagyon alacsony. Ezt a 11 ábra jobb panelja mutatja meg. Az ábrán nem lehetett azonos skálát alkalmazni, annyira eltér a férfi és a n i

18

részmunkaid s foglalkoztatás aránya, a férfi és a n i részmunkaid s foglalkoztatást bemutató ábrán a skálák eltérése több mint háromszoros aránykülönbséget mutat. A férfiak részid s foglalkoztatása lényegesen alacsonyabb, de azt is látjuk, hogy az országokra jellemz arányokban is kisebb eltérések vannak. A részid s foglalkoztatott férfiak aránya a skandináv országokban viszonylag magas, és a n k részid s foglalkoztatásában betöltött rangsorához képest magasabb a férfi részfoglalkoztatás aránya néhány kelet-európai országban is. 11. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, nemek szerint, 2008, % k

Férfiak 20

70

18

60

Hollandia Hollandia

16 50

14 Svájc

Belgium 30 20

Dánia 12

UK

Németo Írorsz Aus ztria Luxemburg

Új-Zéland Norvégia

Olaszo

Aus ztrália %

%

40

Japán Kanada

Izland Franciao

Dánia Svédo Finnország

10

Spanyolo Portugália Görögo Szlovénia Szlovákia

8

Írorsz Izland

UK Svájc Németo

6

Belgium

Ausztria

10

USA

Új-Zéland

Norvégia Svédo

Japán

Finno

USA Portugália

Olaszo

Spanyolo

Görögo

Franciao

Lengyelo

4

És ztorsz Csehorsz M agyaro

2

Aus ztrália Kanada

Szlovénia Lengyelo Észtors z M agyaro Szlovákia

Luxemburg

Cs ehors z

0

0 Nyugat-Európa

Észak-Európa

Dél-Európa

Kelet-Európa

Nyugat Európa

Európán kívül

És zak-Európa

Dél-Európa

Kelet-Európa

Európán kívül

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A részmunkaid ben foglalkoztatottak között mindenütt magas a n k aránya, különösen magas az arány Nyugat-Európában, itt a részid s foglalkoztatottak 70-90%-a n . A többi vizsgált régióban a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottak között valamivel alacsonyabb, de összességében magas, az országok többségében 60-70% között van. KeletEurópában, ahol egyébként nagyon alacsony a részmunkaid s foglalkoztatás, hasonló arányt láttunk. Megvizsgáltuk az is, hogy milyen különbséget látunk akkor, hogyha a részmunkaid s alkalmazottak között vizsgáljuk a n k arányát, és hogyha az összes részmunkaid ben foglalkoztatotthoz viszonyítjuk. A statisztikákat összevetve azt látjuk, hogy a részmunkaid ben foglalkoztatott alkalmazottak között még magasabb a n k aránya, mint az összes foglalkoztatott megfelel csoportjában. (12 ábra). 12. ábra A részmunkaid s foglalkoztatottakból a n k aránya régiónként, 2008, % Foglalkoztatottak együtt

Alkalmazottak

100

100

Luxemburg Németo Belgium Svájc Franciao 80 Írorsz Aus ztria Hollandia UK Izland 70 90

Norvégia Görögo Portugália Finnország Svédo Dánia

Spanyolo Olas zo Japán Észtorsz Csehorsz USA Aus ztrália Lengyelo Szlovákia Magyaro New Zealand Kanada Szlovénia

50

Luxemburg

Svájc Németo 80 UKz Írors 70

A us ztria Belgium Franciao Hollandia Izland

60 %

60 %

90

Spanyolo Olaszo PortugáliaÉsztorsz

Norvégia Svédo Finnors zág Dánia

Görögo

Szlovákia

Csehorsz New Zealand Lengyelo Aus ztrália Kanada USA M agyaro Szlovénia

50

40

40

30

30

20

20

10

10 0

0 Nyugat-Európa

Észak-Európa

Dél-Európa

Kelet-Európa

Nyugat-Európa

Európán kívül

És zak-Európa

Dél-Európa

Kelet-Európa

Európán kívül

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A n k aránya, mint láttuk, magas a részmunkaid s foglalkoztatásban. Néhány grafikonon azt is megmutatjuk, hogyan alakult a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakon belül, az egyes régiók szerint. A trendek az ábrán els ránézésre is jól 19

láthatóak. Az országok egy részében a n k szerepe – aránya – csökken a részmunkaid s foglalkoztatásban, ami a részfoglalkoztatás változatlan aránya, növekedése mellett a férfiak részfoglalkoztatásának a növekedését jelenti. Egyértelm ez a tendencia az észak-európai országokban, és a Nyugat-Európai országok egy részében, valamint kisebb mértékben az Európán kívüli országokban (13. ábra fels sor mindhárom panel). Határozottan növekszik a k részfoglalkoztatása ugyanakkor Dél-Európában, és néhány Nyugat-és Kelet-Európai országban, másutt nem látható számottev változás (13. ábra alsó sor).15 13. ábra A n k részaránya a részmunkaid s foglalkoztatásban régiók szerint, 1990-2009, % Nyug at-Európa I

Észak-Európa

90

90

80

80

Nyugat-Európa II

Dél-Európa

90

90

80

80

2008

2006

2004

2002

2000

1996

1994

1992

1990

2008

1998

Cs ehorsz Észtors z Magyaro Lengyelo Szlo vákia Szlo vénia

100 90 80

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

% 2008

2006

2004

2002

2000

1998

50

1996

60

50

1994

70

60

1992

70

1990

2008

2006

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

50

2004

Belgium Franciao Írorsz Luxemburg Hollandia

60

Kelet-Európa

Görögo Olaszo Portugália Spanyolo

%

%

100

2006

2004

2002

2000

1998

50

1996

60

50

1994

60

1992

70

100

70

90

70

1990

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1992

1990

50

1994

Ausztria Németo Izland Svájc UK

60

A usztrália Kanada Izrael Japán Új-Zéland USA

100

80

% 70

Európán k ivüli országok

Svédo Dánia Finnors zág Norvégia

%

100

%

100

Forrás: OECD FTPT employment common definition

Megvizsgáltuk végül, hogy a fiatalok körében mennyire elterjedt a részmunkaid s foglalkoztatás. Ezt a 14. ábra bal oldali grafikonja mutatja. Az országok között nagyok a különbségek.16 Az észak-európai országokban magas a részmunkaid ben foglalkoztatott fiatalok aránya, és magas az Európán kívüli országokban is. Nyugat-Európa országai vegyes képet mutatnak. Hollandiában, ahol magas a részmunkaid s foglalkoztatás, ez a fiatalok körében is nagyon jelent s. Viszonylag magas az Egyesült Királyságban és Izlandon, de az országok nagy részében a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása nem éri el a 20%-os arány, hasonlóan a dél-európai országokhoz. Kelet-Európa országaiban a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatása is viszonylag szerény, hasonlóan a részmunkaid s foglalkoztatás általánosan tapasztalt arányához. Megvizsgáltuk, hogy a n k részaránya a fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában eltér-e a foglalkoztatott népesség egészében jellemz l. Kicsit meglep módon azt találtuk, hogy már a fiatalok esetében is jellemz a n k túlsúlya a részmunkaid ben foglalkoztatottak között, és ebben az országcsoportok között nem látunk nagyon jelent s különbséget. Ezt a 14. ábra jobb oldali grafikonja mutatja.

15

Érdemes itt megemlíteni, bár nem része az elemzésnek, hogy az országok egy részében – vélhet en a válság hatására – nagyon jelent sen csökkent a n k aránya a részmunkaid s foglalkoztatásban. 16 A fiatalok részmunkaid s foglalkoztatásában a gyakornoki és hasonló foglalkozási formák – vélhet en – nem szerepelnek, ami feltehet leg a korcsoport részfoglalkoztatásának az arányát csökkenti és magyarázhatja a fenti képet.

20

14. ábra A részmunkaid s foglalkoztatott fiatalok (15-24 évesek) aránya, és ebb l a n k aránya régiónként, 2008, % Részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a 1524 éves foglalkoztatottak között

k aránya a 15-24 éves részmunkaid s foglalkoztatottak között 80

70

Franciao 70

Hollandia

60

Svájc 60 UK Hollandia 50

Dánia Norvégia Új-Zéland

40 %

Izland UK 30

Svédo Finno

USA Szlovénia

Írorsz 20 Németo Franciao

Luxemburg

Szlovákia

0 É-Európa

D-Európa

Észtorsz Csehorsz Magyaro

Portugália Spanyolo Görögo Szlovénia

Szlovákia Lengyelo

USA

Új-Zéland A usztrália Kanada Japán

40

20

Lengyelo Észtorsz

Görögo Portugália

10

Finnors z Svédo Olas zo Norvégia Dánia

30

Japán

Spanyolo Olaszo

Svájc Belgium Ausztria

Ny-Európa

Kanada Ausztrália %

50

Belgium A ustria Írorsz Luxemburg Izland Németo

10

Csehorsz Magyaro

K-Európa

0 Ny-Európa

Eu-n kívül

É-Európa

D-Európa

K-Európa

EU-n kívül

Forrás: OECD FTPT employment common definition

A leíró statisztika eszközeivel nem tudjuk tovább vizsgálni, hogy a részmunkaid s foglalkoztatás a munkaer piacra belépés folyamatának a része, alkalmazkodás a családi élethelyzethez vagy a munkaer piac viszonyaihoz. A részmunkaid s foglalkoztatás követhet korábban már betöltött teljes munkaid s munkavégzést, de követheti az atipikus, részmunkaid s foglalkozást is a teljes munkaid s munka. Az, hogy a részmunkaid s foglalkoztatás milyen szerepet tölt be az egyén életében, nagyon eltér módon jelenhet meg a statisztikákban. Az országok közötti eltéréseket tovább magyarázhatja annak vizsgálata, hogy a részid s foglalkoztatás a munkaer piac melyik részét, szegmensét érinti, az alkalmazottakat vagy egyéb foglalkoztatott státuszokat, a fiatalok foglalkoztatását vagy id sebbek bevonását a munkaer piacra. Az irodalmak egy része vizsgálja, hogy az atipikus foglakozásoknak milyen szerepe van a kés bbi stabil foglalkoztatásban. 17. Az eddigiekben a részmunkaid s foglalkoztatottak arányát és az egyes régiók sajátosságait a vizsgált id szak végén mutattuk be, az arányokhoz az egyes országokban és régiókban különböz folyamatok vezettek. A korábban alkalmazott módon végül a részmunkaid s foglalkoztatás alakulásának trendjét vizsgáljuk. Az eredményeket az 3. táblázatban mutatjuk meg. (Az ábrákat a 4. melléklet tartalmazza) Azt láthattuk, hogy az országok egy részében határozottan n tt a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya, de a kép korántsem egységes, nem minden országban és nem is minden régióban volt ez az általános trend. Nyugat-Európában egyértelm volt a részmunkaid s foglalkoztatás arányának a növekedése az országok nagyobb részében. Az Egyesült Királyságban és Franciaországban a trend bizonytalanabb, az Egyesült Királyságban úgy t nik, a növekedést csökkenés követte, Franciaországban nem növekedett a részmunkaid s foglalkoztatás. Izland példája ellentétes, itt folyamatosan csökkent a részmunkaid s foglalkoztatás. 17

Az irodalmak egy folyamatosan növekv része az atipikus foglalkozásokat úgy tekinti, mint a munkar -piaci belépés egy állomását, Portugal-Varejão (2009) tanulmánya például a határozott idej szerz dések közül egy formát vizsgál, a határozott id re szóló megállapodást (fixed term contract), s úgy találja, hogy az ilyen foglalkoztatás a munkaadó humán politikájának is a lényege lehet, és az alkalmazás sz jeként m ködik (screening) és tartós foglalkoztatáshoz vezet. Egy sor érdekes empirikus vizsgálat igazolja a határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatás átmenetiségét. Addison et al (2009) azt az általános vélekedést er síti, hogy az atipikus foglakozások, minden bizonytalanságukkal, kedvez tlen karrierkilátásaikkal és bérezésükkel együtt is lehet séget és ugródeszkát jelentenek a tartós foglalkoztatáshoz.

21

Észak-Európában viszont egyedül Finnországban volt a Nyugat-Európa többségéhez hasonló növekedés jellemz , a többi észak-európai országban bizonytalanabb volt a változás, Norvégiában kicsi csökkenés volt jellemz , Dániában pedig hullámzás, a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya csökkent, majd a csökkenést növekedés követte. Svédországban sem lineárisan, sem változó irányú trendet nem tudtunk azonosítani. Dél-Európában a részmunkaid s foglalkoztatottak aránya Olaszországban és Spanyolországban határozottan emelkedett, Portugáliában a változás kevésbé volt egyértelm , az arány lassú növekedése visszafordult, a változások nem voltak jelent sek, Görögországban pedig nem volt azonosítható semmilyen egyértelm irány. Kelet-Európa vizsgált országai közül egyedül Lengyelországban láthattuk a részmunkaid s foglalkoztatás érzékelhet változását, a részmunkaid s foglalkoztatás arányának a jelent s csökkenését. Az országok többségében semmilyen, vagy nagyon gyenge változást lehetett csak kimutatni az amúgy is alacsony részarány mellett. Az Európán kívüli országokban hasonlóan nem volt egységes a helyzet. Japánban tt a részmunkaid s foglalkoztatás aránya, az USA-ban a vizsgált id szakban a csökkent majd ismét emelkedett, Új-Zélandon emelkedett majd csökkent a részmunkaid sök aránya, a többi országban nem tudtunk határozott trendet azonosítani. A trendek nem voltak egységesek a foglalkoztatás egészében, a részmunkaid a foglalkoztatottak egyes szegmenseiben elterjedt, ezért azt gondolhatjuk, hogy az egyszer statisztikai leíráson túl további elemzésre van szükség.

22

3. táblázat A részmunkaid s foglalkoztatás szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként Lineáris trend

Polinomiális trend

Nyugat-Európa Németország Ausztria Hollandia Svájc Írország Luxemburg Belgium Izland UK Franciaország Észak-Európa Finnország Norvégia Dánia Svédország Dél-Európa Olaszország Spanyolország Portugália Görögország Kelet-Európa

m 0.59 0.59 0.53 0.19 0.61 0.31 0.29 -0.45 0.13 0.01

b 11.08 6.30 26.26 22.22 10.27 8.60 13.69 24.65 21.31 13.35

R2 0.97 0.95 0.94 0.94 0.94 0.84 0.70 0.78 0.65 0.01

m 0.24 -0.09 -0.06 -0.05

b 7.53 21.94 17.85 14.96

R2 0.96 0.62 0.07 0.26

m 0.37 0.34 0.06 -0.01

b 8.21 4.35 8.67 7.24

R2 0.92 0.89 0.41 0.01

b -0.38 15.46 1.74 3.40 6.13 2.70

R2 0.70 0.65 0.25 0.00 0.04 0.11

b 13.37 14.51 20.78 18.45 23.91

R2 0.77 0.56 0.39 0.01 0.01

m Szlovénia 0.45 Lengyelország -0.29 Szlovákia 0.04 Csehország 0.00 Észtország 0.05 Magyarország 0.02 Európán kívüli országok m Japán 0.32 USA -0.09 Új-Zéland 0.09 Kanada 0.01 Ausztrália 0.01

3

UK Franciaország

Norvégia Dánia Svédország

Portugália Görögország

Szlovákia Csehország Észtország Magyarország

USA Új-Zéland

m2

m

-0.01 -0.02

0.41 0.43

m2

m

0.01 0.03 0.01

-0.22 -0.79 -0.17

m2

m

-0.01 0.01

0.24 -0.21

m2

m

0.01 0.01 0.08 0.00

-0.30 -0.21 -2.47 -0.06

m2

m

0.01 -0.02

-0.29 0.41

b Polinom R2

20.27 11.82

0.84 0.62

b Polinom R2 22.42 20.53 15.40

0.71 0.76 0.34

b Polinom R2

8.01 7.95

0.60 0.06

b Polinom R2

3.58 4.45 26.56 3.18

0.65 0.74 0.36 0.15

b Polinom R2 15.24 19.61

0.71 0.69

Atipikus formában foglalkoztatottak szerkezete

Az el fejezetben az atipikus foglalkoztatás arányát és alakulását mutattuk be, az egyes régiók szerint, azoknak a statisztikáknak a segítségével, amelyek az összehasonlításhoz alkalmas módon az atipikus foglalkoztatás f bb formáiról összegy jthet k voltak és rendelkezésre álltak. Néhány további statisztika segítségével az atipikus foglalkoztatás szerkezetének néhány értékelhet sajátosságát mutatjuk be ebben a részben. 3.1

Határozott idej szerz dés id tartama

Az Eurostat LFS adatai alapján vizsgálhattuk a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak néhány dimenzióját. Ezek alapján els megközelítésben annak vizsgálata

23

nt fontosnak, hogy a határozott idej munkaszerz dések milyen id tartamra szóló munkaszerz dést takarnak. Ez különösen érdekesnek t nt abból a szempontból, hogy egészen rövid vagy tartós foglalkoztatást takarnak-e az adatok. 8 csoportot képezhettünk, a munkaszerz dés id tartama szerint: nagyon rövid (1 hónapnál rövidebb, illetve 1-3 hónapig tartó), rövid (4-6 ill. 7-12 hónapig tartó) közepesen hosszú (13-18 ill. 19-24 hónapig tartó) valamint hosszú (25-36 hónapig illetve 36 hónapnál hosszabb ideig tartó) munkaszerz déseket. A korábbiak szerint régiónként vizsgáltuk az összes határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztatott megoszlását, a munkaszerz dés id tartama szerint (negyedévenként, 1998 I. negyedév és 2010 II. negyedév között, Európa négy régiójára, az EUROSTAT adatok csak az EU országokra vonatkoznak.). Az eredményeket egyszer grafikonokkal mutatjuk meg (az ábrákon az arányt mutató skála azonos). A részletes ábrákat az 5. mellékletben közöljük, az eredményeket az alábbiakban összegezzük. Az országok egy részében a határozott id re szóló munkaszerz dések egy része egészen rövid ideig tart. Kelet-Európában és Észak-Európában is számottev a rövid munkaszerz dések aránya, Nyugat-Európa országai közül pedig Franciaországban és Belgiumban. Dél-Európában a határozott id re szóló egészen rövid munkaszerz dések aránya jelentéktelen. Az 1-3 hónapig tartó munkaszerz dések aránya is nagyon magas Kelet-Európában, Nyugat és Észak-Európában szezonálisan hullámzást mutatnak az 1-3 hónapig tartó munkaszerz dések azokban az országokban, ahol ez jellemz . Az országok mindegyikében változó módon, de jelent sek a 3 hónapnál hosszabb és az egy évnél rövidebb ideig tartó munkaszerz dések, arányuk Kelet-Európában nik magasabbnak. Az egy évnél hosszabb és 3 évnél rövidebb ideig (Nyugat-Európában 2,5 évig) tartó határozott idej munkaszerz dések egyetlen régióban sem jelent sek, Az országok egy részében a határozott id re szóló munkaszerz dés nagyon hosszú ideig tart, ez minden régióban érzékelhet , és néhány ország gyakorlatában az arány különösen magas. (Dél-Európában Portugália és Ciprus, Észak-Európában Svédország, Nyugat-Európában Írország) A határozott idej munkaszerz dések sokféleségére utal, hogy azok egy része nagyon rövid id re szól, míg mások határozottan hosszú ideig tartanak. A terminológia is gyakran különbséget tesz a határozott idej szerz dés id tartama és tartalma szerint. 3.2

A teljes és a részmunkaid hossza

A részmunkaid s foglalkoztatás szokásos id tartama nem nagyon tér el az egyes országokban. A részmunkaid Romániában a leghosszabb, itt kicsit több mint 25 órát dolgoznak a részmunkaid ben foglalkoztatottak egy héten, Németországban a legalacsonyabb a részmunkaid , itt kicsit kevesebb mint 20 óra a részmunkaid sök átlagos munkaideje. A teljes és részmunkaid viszonyát vizsgálva megnéztük, hogy a régi és az új EU országok eltér hagyománya valamilyen különbséget jelent-e? Az új EU országokban valamivel hosszabb a teljes munkaid s heti munkaid , és a részmunkaid is. A legmagasabb mégis azokban az országokban volt a részmunkaid hossza, ahol egyébként alacsony a teljes munkaid s foglalkozás, és ez a kicsit meglep sajátosság igaz a régi és az új EU országokban is. Kelet-Európában Románia, Magyarország és Litvánia, míg Nyugat-Európában Svédország, Belgium, Franciaország, Luxemburg és Olaszország esetében találtuk ezt érvényesnek. A következ fejezetben megvizsgáljuk a kényszer részmunkaid s foglalkoztatás sajátosságait, de megel legezzük, hogy a teljes és a részmunkaid arányának az országonként eltér arányára ez sem ad magyarázatot.

24

15. ábra Teljes- és részmunkaid ben szokásos munkaid hossza, 2007-ben EU 10

EU 15

50

70 60

40 35

50

30

40

25

%

szokásos átlagos munkaóra

45

20

30

15

20

10 10 Svédo Belgium Franciao Luxemburg Olaszo Izland Görögo Ausztria Svéjc Dánia Finno Portugália Hollandia Norvégia Spanyolo Írorsz UK Németo

EU

0

Románia Magyaro Litvánia Cseho Lengyelo Letto Szlovákia Málta Bulgária Észtorsz Ciprus Szlovénia

5

0

részmunkaid teljes munkaid részmunkaid a teljes munkaid arányában

Forrás: Eurostat LFS

3.3

Önként és kényszer en vállalt részmunkaid s munka

Felvet dik, hogy a részmunkaid s foglalkoztatást kényszer en választja-e, aki ilyen formában dolgozik, vagy saját megfontolását követve, önszántából. Amilyen kézenfekv , hogy különbséget kell tenni aközött, hogy valaki szándékoltan vagy kényszer en dolgozik-e részmunkaid ben, annyira óvatosan kell az adatokat vizsgálnunk. A válaszadás bizonytalansága önmagában is gondot jelent. Az OECD közöl ilyen statisztikákat. A megadott definíció szerint kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottnak tekinti a statisztika azokat, akik azért dolgoznak részmunkaid ben (30 óránál rövidebb ideig), mert nem találtak tejes munkaid s munkát. Az adatok azonban nem harmonizáltak, így az összehasonlítás gondot okoz. Az alábbiakban mégis megnézzük, mit láthatunk a statisztika alapján. Megvizsgáltuk mindenekel tt, hogy mekkora a részmunkaid s foglalkoztatottak között a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya. A statisztika szerint az összes részmunkaid ben foglalkoztatott legfeljebb egyharmada dolgozik kényszer en részmunkaid ben, az országok egy részében az arány határozottan alacsony, különösen Nyugat-Európában, ahol az önkéntesen részmunkaid sök aránya magas. A mediterrán országokban viszonylag magas a kényszer en részmunkaid s foglalkoztatás, és Szlovákiában a kelet-európai országok közül. A többi kelet-európai országban nem magas a kényszer en részmunkaid sök aránya. (15. ábra bal panel) Kicsit változik a kép, hogyha a n k kényszer részmunkaid s foglalkoztatását vizsgáljuk, itt egységesen nagyon magas az arány. A n k nagy része, régiótól függetlenül, a részmunkaid ben dolgozást kényszermegoldásnak tekinti. Az arány Kelet-Európában és az Európán kívüli országokban valamivel alacsonyabb, de összességében a kép nagyon egyértelm : a részmunkaid ben dolgozó n k 60-80%-a ezt a megoldást kényszerb l fogadja el. (15 ábra jobb panel)

25

16. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakból, 2008, % összesen

k

100

100

90

90

70

Luxemburg 80 Svájc 70 Hollandia

Franciao. Belgium A usztria Németors z

60

60

Szlovákia Írország

50

%

%

80

Szlovákia

40 30

Franciao

20

Németo Belgium Lengyelo A us ztria Írorsz. Hollandia

10Luxemburg Svájc 0 Ny-Európa

Cs ehors z Norvégia Svédorsz Lengyelo. M agyaro.

Spanyolo Finnorsz Dánia

Portugál Olaszo Görögö.

Új-Zéland Japán Aus ztrália Kanada USA

50 40

Portugália Finnors z Svédo

M agyaro Csehorsz

Spanyolo Olaszo Görögo. Japán

Dánia Norvégia

30

Aus ztrália Kanada Új-Zéland

20 10

USA

0

K-Európa

É-Európa

D-Európa

Európán kívül

Ny-Európa

K-Európa

É-Európa

D-Európa

Európán kívül

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

A kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak a foglalkoztatottak alig 1-2 %-át jelentik azokban az országokban, ahol az arányuk alacsonynak számít. Ahol magasabb az arányuk, ott az összes foglalkozotthoz képest magasabb, 3-5%. (Az arány nem csak a kényszer részmunkaid s foglalkoztatottak arányán, hanem a részmunkaid adott országban való elterjedtségét l is függ.) Ha a kényszer en részmunkaid ben dolgozó n k részarányát vizsgáljuk a foglalkoztatottakon belül, akkor az arány nagyon hasonlít az összes foglalkoztatott esetében látott arányra, a ráta azonban rendre 1-2%-kal magasabb. Az országok nagy részében a kényszer en részmunkaid sök aránya nem haladja meg a foglalkoztatottak 5%-át, néhány országban ennél kicsit még magasabb az arány. 17. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkozási rátája, 2008, % összesen

k

10

10

9

9

8

8

7

7

Aus ztrália

4 3

Németo Franciao Belgium

Svédo

Finnorsz

Japán

Spanyolo

Kanada Új-Zéland

Dánia Norvégia

Új-Zéland

5 4

1

Kanada

Portugál Görögö.

2 Hollandia

USA

Finnors z Svédorsz

Belgium

3

Portugália Görögo.

2

A usztria Svájc Szlovákia 1 Hollandia Írorsz. Lengyelo Luxemburg M agyaro Csehorsz 0 Ny-Európa K-Európa

Olas zo

Németorsz

6 %

%

5

Japán

Spanyolo Franciao.

6

Aus ztrália

Olaszo

Aus ztria Svájc Luxemburg Írors zág M agyaro.

Dánia Szlovákia Lengyelo.

Norvégia

USA

Cs ehorsz

0

É-Európa

D-Európa

Ny-Európa

Európán kívül

K-Európa

É-Európa

D-Európa

Európán kívül

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak arányának az alakulását vizsgáljuk végül az összes részmunkaid s foglalkoztatotthoz képest. Az OECD adatforrása összevont csoportokra is megadja az arányt, ennek alapján nagyon átlagos trendet látunk. A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya eszerint Észak-Amerikában alacsonyabb, mint Európában, és a trend is különbözik, Észak-Amerikában kisebb hullámzások mellett lényegében stabil a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya, Európában és az EU 15 országában az arány magasabb és növekv , és az a különbség mindkét nemre hasonló. Az ábrán megmutatjuk a magyarországi adatot is, ez nem tér el az európai trendt l, azt kicsit eltér hullámzással követi, a kényszer en részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya azonban mindkét nem esetében gyorsabban növekszik, mint az európai országok átlagosan. (17. ábra)

26

18. ábra Kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak az összes részmunkaid s arányában, 1990-2009, % férfiak

k

30

30

25

25

25

20

20

20

15

15

15 10

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

2008

2006

2004

2002

2000

0

1994

EU 15 Euró pa Észak-Amerika Mag yarország

5

1998

1996

1994

1990

2008

2006

2004

2002

0

1992

EU 15 Európa Észak-Amerika Magyarors zág

5

2000

1998

1996

1992

0

1990

5

1994

EU15 Europe És zak-Amerika M agyarors zág

1992

10

10

1990

férfiak és n k

30

Forrás: OECD Incidence of involuntary part time workers

3.4

A halmozottan atipikus munka – a részmunkaid ben végzett atipikus munka

Az eddigiekben bemutatott foglalkozási formák mindegyikét, a szokásos és az atipikus munkákat is lehet teljes és részmunkaid ben végezni, s míg a teljes munkaid s foglalkoztatást tekintik a szokásosnak, az atipikus formában végzett munkák jelent s része a szokásostól eltér ideig végzett munkák jelentik. A foglalkoztatás státusza szerint atipikus formákról az EUROSTAT LFS elérhet adatai alapján tudjuk, hogy azt részmunkaid ben vagy teljes munkaid ben végzik-e. A rendelkezésre álló adatok alapján meg tudjuk mondani, mekkora a teljes vagy részmunkaid ben végzett atipikus foglalkoztatás. Az eltéréseket grafikusan mutatjuk be és a különbségeket azonos skálájú grafikonokkal érzékeltetjük. Azt látjuk, hogy az egyes formák között nagy a különbség. Az egyéni vállalkozók nagy része a tevékenységét tejes munkaid ben végzi, és ebben az egyes régiók szerint nincsen különbség. Kivételt csak néhány nyugat-európai ország jelent, ahol elég kicsi arányban részmunkaid s egyéni vállalkozók is vannak, mindenekel tt Hollandiában, ahol a részmunkaid amúgyis kiemelked jelent ség . Összességében azonban az egyéni vállalkozók tevékenysége teljes munkaid s. (19 ábra)

27

19. ábra Részmunkaid s egyéni vállalkozók aránya, régiónként, % egyé ni vállalkozó, Nyugat-Európa

egyéni vállalkoztó, Észak-Európa

100

100

90

Belgium

90

80

Germany

80

70

Ireland

70

France Netherlands

egyé ni vállalkozó, Dél-Európa

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

e gyéni vállalkozó, Ke le t-Európa

100

100

90

90

Bulgaria

80

80

Czech Republic

70

Es tonia

Greece

70

Spain Italy

50

Cyprus

40

Lithuania

50

Hungary

40

M alta

Poland

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

1998Q4

1998Q1

2003Q2

0

2002Q3

Slovakia

0

2001Q4

10 2001Q1

Slovenia

10

2000Q2

20

1999Q3

Romania

20

1998Q4

30

Portugal

1998Q1

30

Latvia

60 %

60 %

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

Norway

1998Q4

0

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

10

2001Q4

20

Switzerland 2001Q1

Iceland

10 2000Q2

20

1999Q3

30

1998Q4

United Kingdom

1998Q1

Sweden

40

A ustria

30

0

Finland

50

1998Q1

40

Denmark

60

Luxembourg

50

%

%

60

Forrás: EUROSTAT LFS

Eltér a kép akkor, hogyha az egyébként nagyobb népességet érint társas vállalkozás tagokat vizsgáljuk meg aszerint, hogy teljes vagy részmunkaid ben foglalkoztatottak-e. Azt látjuk, hogy elég magas a részmunkaid ben foglalkoztatott társas vállalkoztatásban tagoknak, és az arány Nyugat és Kelet-Európában határozottan magasabb, mint a másik két régióban. Nyugat-Európában Hollandiában, emellett Svájcban és az Egyesült Királyságban, valamint Németországban viszonylag magas, 20-40% a részmunkaid sök aránya. Kelet-Európában is hasonló az arány, itt Szlovénia, Románia, Lettország és Litvánia, ahol a magas részfoglalkoztatás a jellemz . (20 ábra)

28

20. ábra Részmunkaid s társas vállalkozás tagok aránya, régiónként, % társas vállalkozás tagja, Nyugat-Európa

társas válalkozás tagja, Észak-Európa

100

100

90

Belgium

90

80

Germany

80

70

Ireland

70

France Netherlands

társas vállalkozás tagja, Dél-Európa

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

társas vállalkozás tagja, Kele t-Európa

100

100

90 80 70

Greece

60

Spain

90

Bulgaria

80

Czech Republic

70

Estonia Latvia

60 %

Italy

50

Cyp rus

Lithuania

50

40

Malta

40

30

P ort ugal

Hungary Poland

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

1998Q4

1998Q1

2 01 0Q1

2 00 9Q2

2 00 8Q3

2 00 7Q4

2 00 7Q1

2 00 6Q2

2 00 5Q3

2 00 4Q4

2 00 4Q1

2 00 3Q2

2 00 2Q3

0 2 00 1Q4

Slovakia

0 2 00 1Q1

10 2 00 0Q2

Slovenia

10

1 99 9Q3

Romania

20

1 99 8Q4

30

20

1 99 8Q1

%

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

Norway

1998Q4

0

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

10

2001Q4

20

Switzerland 2001Q1

Iceland

10 2000Q2

20

1999Q3

30

1998Q4

United Kingdom

1998Q1

Sweden

40

A ustria

30

0

Finland

50

1998Q1

40

Denmark

60

Luxembourg

50

%

%

60

Forrás: EUROSTAT LFS

A segít családtagok aránya néhány ország kivételével alacsony volt, de nagy részük, a 21. ábra szerint, részmunkaid s foglalkoztatott. Különösen Nyugat-Európában ez a jellemz , az országok nagyobb részében a segít családtagok nagyobbik felel részmunkaid ben dolgozik. Az arány Dél-Európában is látványosan növekszik, különösen Spanyolországban és Cipruson. Kelet-Európában viszont figyelemreméltó, hogy ez a forma viszonylag nagy arányban jelent teljes munkaid s foglalkoztatást.

29

21. ábra Részmunkaid s segít családtagok aránya, régiónként, % se gít családtag, Nyugat-Európa

se gít családtag, Észak-Európa

100

100 Ny-Euróupa

80

Germany Ireland

70

60

France

60

50

Luxembourg

40

Netherlands

40

30

A ustria

30

20

United Kingdom

20

Iceland

Sweden Norway

segít családtag, Dél-Európa

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

se gít családtag, Ke let-Európa

100

100

90

90

80

Bulgaria

80 Greece

Czech Republic

70

Es tonia

60

Latvia

50

Lithuania

40

Hungary

30

Poland

20

20

Romania

10

10

0

0

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

Slovenia 2004Q1

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

1998Q4

1998Q1

Portugal

2003Q2

30

2002Q3

M alta

2001Q4

40

2001Q1

Cyprus

2000Q2

50

1999Q3

Italy

1998Q4

60

%

Spain

1998Q1

70

%

2002Q3

2001Q4

2001Q1

2000Q2

0

2010Q1

2009Q2

2008Q3

2007Q4

2007Q1

2006Q2

2005Q3

2004Q4

2004Q1

2003Q2

2002Q3

2001Q4

2001Q1

2000Q2

1999Q3

1998Q4

Finland

10

Switzerland 1998Q1

Denmark

50

1999Q3

10 0

%

70

1998Q4

80

%

90

Belgium

1998Q1

90

Forrás: EUROSTAT LFS

3.5

Az otthonról végzett munka aránya

Az Eurostat adatokat tart nyilván az otthonról végzett munkákról. Mekülönbözteti a munkavégzés helye szerint a foglalkoztatottakat, ezen belül az alkalmazottakat és a nem alkalmazottakat (egyéni vállalkozókat, önfoglalkoztatókat, segít családtagokat együttesen), tudjuk tehát, hogy összességében a munkavégzési szokásosok, munkarend, esetleg egyéb helyzetek miatt a munkájukat hányan végzik otthontól. De ennél többet nem tudunk. Gyengesége az adatoknak, hogy arról nincsen tudásunk, hogy milyen otthonról végzett munkáról van szó, ide tartozik a távmunka, de az otthoni irodából dolgozó egyéni vállalkozó is, a statisztika mindezeket az adatokat együtt tartja nyilván. Az adatok nemek és korcsoportok szerint bontva elérhet ek, de az együttesen közült adatok a különböz otthonról végzett munkák sajátosságait összemossák, így a nemek szerinti különbség sem ad támpontot a magyarázathoz. Nem ismertjük az otthonról végezhet munka tartalmát, abban vélhet en a távmunka és az otthoni vállalkozás is benne van. Erre utal, hogy az otthon végzett munkák között nemek szerinti meghatározó különbség nincsen, az egyes országokban az otthonról végzett munka arányában viszont igen, és szembeszök , hogy az arány – különösen a férfiak esetében – a legalacsonyabb a kelet-európai országokban volt. Azoknak az országoknak a köre, ahol a legmagasabb volt az otthonról végzett munka, a férfiak és a n k esetében egységes volt, Dánia, Hollandia, Ausztria, Luxemburg járt az élen. 22. ábra

30

22. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, % ne m a lka lmazott fé rfia k, 15-64 é vesek, %, 2009

ne m alkalma zott, n k, 15-64 éve se k, %, 2009

45

50

40

45 40

35

35

30

30

%

%

25

25

20

20

15

15 10

10

5

5

Ic eland

Austria

Denmark

Netherlands

Lux embourg

Ireland

Finland

Belgium

France

Sweden

United Kingdom

Lithuania

Germany

Switz erland

Latvia

Slovakia

Cz ech Republic

Poland

Hungary

Italy

Spain

Norway

Cyprus

Slov enia

Greece

Ireland Aus tria Netherlands Denmark Luxembour

France Finland Belgium

Estonia Sweden Ic eland Lithuania

Latvia Germany Norway

Cy prus G reece Portugal United Slov enia Czech Italy Slovakia Hungary Malta Switz erland Spain Poland

Portugal

0

0

Forrás: EUROSTAT LFS

Néhány további érdekes sajátosságot mégis láthattunk a statisztikákból. Mindenekel tt szembeszök , hogy a bármilyen otthon végzett tevékenység aránya az alkalmazottak között szerény, és magas a nem alkalmazottak között, különösen néhány országban, így Ausztriában, Finnországban, Belgiumban. A különbségek nagyon nagyok, a skálák osztása eltér az ábrák között, a nem alkalmazottak aránya lényegesen magasabb. Ez határozottan arra utal, hogy az adatokban nem a távmunka a meghatározó, amit munkaviszonyban lév k körében alkalmaznak. (23. ábra) 23. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, % alkalmazottak, 15-64 évesek, összesen, 2009

nem alkalmazottak, összesen, 15-64 évesek, %, 2009

foglalkoztatottak, 15-64 évesek, összesen, 2009 12

12

10

10

8

8

6

6

45 40 35 30 %

%

%

25 20 4

4

2

2

0

0

15 10

Romania Bulgaria Greec e Cy prus Portugal Slovenia Italy Spain Hungary Malta Czech Republic Slov ak ia Poland United Kingdom Norway Switz erland Latvia Germany Estonia Sweden Lithuania Iceland Franc e Ireland Belgium Finland Aus tria Netherlands

0 Bulgaria Latvia Romania Portugal Czech Republic Hungary Italy Lithuania United Kingdom Germany Poland Ireland Greec e Spain Slov ak ia Sweden Switz erland Estonia Malta Norway Iceland Belgium Finland Slovenia Aus tria Netherlands Denmark

Romania Bulgaria Cyprus Portugal Greece Latvia Hungary Czech United Kingdom Italy Spain Germany Estonia Slovak ia Lithuania Sweden Switz erland Poland Norway Malta Slov enia Ireland Ic eland Finland Belgium Denmark Aus tria France

5

Forrás: EUROSTAT LFS

4

Atipikus foglalkoztatás és a foglalkoztatás szintje

Az atipikus munkavégzés lehet séget jelenthet a munkaer piachoz lazábban köt álláskeres k foglalkoztatására, és végs soron a foglalkoztatás általános szintjének a növeléséhez is. Az atipikus foglalkoztatás terjedésének kívánatos ösztönzésével kapcsolatban ez szokásos érvként fogalmazódik meg. Az atipikus munka ugródeszka lehet az egyén számára a stabil, tartós foglalkoztatáshoz. Mindenképpen fontos vizsgálnunk, láthatunk-e valamilyen összefüggést a foglalkoztatás szintje és az atipikus foglalkoztatás egyik vagy másik formája között. Ezért vizsgáljuk az alábbiakban az atipikus formák aránya és a foglalkoztatási ráta közötti összefüggéseket. Mindenekel tt a foglalkoztatási státusok és a foglalkozási szint közötti kapcsolatot nézzük meg. Egyértelm és természetesen érthet , hogy a bérb l és fizetésb l él alkalmazottak aránya és a foglalkoztatás ráta között er s kapcsolat látszik, ahol magasabb az 31

alkalmazottak aránya, ott magasabb a foglalkoztatás rátája is, és a kapcsolat nagyon egyértelm nek látszik. A mediterrán országokban, valamint Lengyelországban és Romániában nagyon alacsony a többi országhoz képest a hagyományos (tipikus) foglalkoztatás, alig 60-80%-a az összes foglalkoztatottnak, miközben az ILO definíció szerinti foglalkoztatási ráta is alacsony ezekben az országokban. Magas viszont az alkalmazottak aránya az északi országokban, valamint Németországban, Ausztriában, Hollandiában, és magas itt a foglalkoztatási ráta is. Eltért ett l a kelet-európai országokban látható helyzet, a foglalkoztatási ráta viszonylag alacsony ezeknek az országoknak mindegyikében, miközben a hagyományos alkalmazott formában foglalkoztatottak aránya magas. (24. ábra) 24. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az alkalmazottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008 100

alkalmazottak aránya, %

90 Mt 80

L Est Latv F Fin D S HLitv Bg Sk A B Slo Cz Sp Irl Cy Pl

N Dk Nl

Pt

It 70 Ro Gr 60

50 40

50

60

70

80

90

100

foglalkoztatási ráta, %

Forrás: ILO KILM (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

Érdekes képet mutat az önfoglalkoztatók és a foglalkoztatási ráta kapcsolata. Ahol magasabb az önfoglalkoztatók aránya, ott alacsonyabb a foglalkoztatási ráta, és ez a kapcsolat elég egyértelm nek látszik az ábrán. Az alacsony foglalkoztatási rátájú országok között és a magas foglalkoztatásúak között is kirajzolódni látszik. (25. ábra) Az összefüggés els pillantásra arra utal, hogy az atipikus foglalkozási státusok nem teremtenek elég er s – a hagyományos foglalkoztatással azonos érték – foglalkoztatási hatást azokban az országokban sem, ahol azok nagyon elterjedtek. (A magyarázathoz természetesen további vizsgálódás szükséges.)

32

25. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az önfoglalkoztatók foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008 Total self-employed workers

önfoglalkoztók aránya együtt, %

35 Gr

30 25

It

20 Mt H

15 10

Pt

Ro Pl Sp Sk Litv Latv

5

Cy

Irl B Cz Fin Bg F Slo Est

D

N Dk N

A S

L

0 40

50

60

70

80

90

100

foglalkoztatási ráta

Forrás: ILO KILM (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

A határozott idej munkaszerz déssel foglalkoztatottak aránya és a foglalkoztatási ráta alakulása között is összefüggés látszik, ahol magasabb a határozott idej munkaszerz désesek aránya, ott a foglalkoztatási ráta is egyértelm en magas. A kapcsolat a mediterrán országok közül Spanyolországban és Portugáliában, valamint Lengyelországban gyengébb, ahol nagyon magas a határozott idej szerz dések aránya, de a foglalkoztatási ráta alacsony. Az alacsony foglalkoztatási szint mellett ugyanakkor Magyarország különösen, de Olaszország is a határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak alsó középmez nyébe, de nem a legalacsonyabbakhoz tartozik. Összességében a határozott munkaid s szerz dés elterjedtsége és a magasabb foglalkoztatási ráta közötti összefüggés egyértelm , de az országok között nagyok a szóródások. 26. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a nem határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009 30 határozott idej foglalkoztatás aránya, %

Pl Sp

25

Pt 20

Nl Slo

15

S

F It

Fin Gr

10 B

H

D

Ch

J

Cz

Irl

A

L

5

Dk

N

Izl

UK Sk

Est

0 40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

foglalkoztatási rát a, %

Forrás: OECD FTPT dependent employment (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

A részmunkaid s foglalkoztatás elterjedtsége és a magasabb foglalkoztatási arány között a kapcsolat a várakozásnak megfelel en egyértelm és er s, a magas foglalkoztatási rátájú országok mindegyikében magas a részmunkaid s foglalkoztatás is, a korábbi elemzésekben azt is láttuk, hogy ez nagyon eltér szegmensekben volt jelent s. A skandináv országok és Nyugat-Európa országai az ábra magasabb, jobb fels sarkához tartoznak, Kelet-

33

Európa és a mediterrán országok az alacsonyabb bal alsó sarok felé s különbség nagyon határozott. (27. ábra)

södnek, és a

27. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009

részmunkaid s fogalalkoztatás aránya, %

40 Nl

35 30 Uk

Ch

25 Irl

D

N

J

20 B

A

L

15

F

Sp

Fin

Dk

Izl

S

Pt

10 Pl 5

H

Slo

Gr Est Cz

Sk

0 40

45

50

55

60

65

70

75

80

85

fogalkoztatási ráta, %

Forrás: OECD FTPT employment common definition (atipikus foglalkoztatás magyarázó mutatója) és EUROSTAT (foglalkozási ráta)

**** Az elemzést tovább folytatva vizsgálhatnánk a halmozódásokat, és a további magyarázatokat Azokban az országokban, ahol általában elterjedtek az atipikus foglalkozások, ott valóban magasabb-e a foglalkoztatottság szintje, mint másutt, milyen hosszú ideig tartó határozott munkaid s szerz dések járulnak hozzá a foglalkoztatás növekedéséhez, és milyen hosszú ideig tartó foglalkozási id szakokat eredményeznek. A statisztikai elemzés korlátai mellett az el ekben áttekintettük az atipikus foglalkoztatás legelterjedtebb és legáltalánosabb formáit és annak sajátosságait. Láthattuk az atipikus foglalkoztatás formáinak a sokféleségét és az egyes országok számára eltér szerepét és jelent ségét, egyes formák id szakonként növekv majd visszaszoruló jelent ségét és az országok között is jelent s különbségeket. Az atipikus foglalkoztatás formáit KeletEurópában eltér az atipikus foglalkoztatás gyakorlata, ahol jelent s, ott gyakran nagyon eltér sajátosságokat látunk. A vizsgált kelet-európai országok többségében az atipikus formák aránya alacsony – Magyarországon különösen alacsony – és terjedésének a korlátai sem világosak.

34

Hivatkozott irodalom Addison, John T., Chad Cotti, Christopher J. Surfield (2009) Atypical Work: Who Gets It, and Where Does It Lead? Some U.S. Evidence Using the NLSY79, IZA DP No. 4444 Brown, J. David, John S. Earle, Vladimir Gimpelson, Rostislav Kapeliushnikov , Hartmut Lehmann, Álmos Telegdy, Irina Vantu, Ruxandra Visan, Alexandru Voicu (2006): Nonstandard Forms and Measures of Employment and Unemployment in Transition: A Comparative Study of Estonia, Romania, and Russia, Upjohn Institute Staff Working Paper 06-127 Capelli, Peter (1999) The New Deal at Work, Harvard Business School Press Cazes, Sandrine, Alena Nesparova, eds (2007) Flexicurity: A relevant approach for Central and Eastern Europe. ILO? Geneve, Cazes, Sandrine, Alena Nesporova (2003): Labour markets in transition: Balancing flexibility and security in Central and Eastern Europ. Geneva. Davoine, L., C. Erhel and M. Guergoat (2008), A taxonomy of European labour markets using quality indicators, a project financed by Directorate-General for Employment, Social Affairs and Equal Opportunities. Doeringer, Peter B. , Piore, Michael J. Internal Labor Markets and Manpower Analysis, D.C. Heath and Co., 1971 Edwards, Alejandra Cox & Grobar, Lisa M. (2001) Contingent Workers and Alternative Employment Arrangements: Evidence from the State of California, Department of Economics, California State University, Long Beach, 2001 Employment in Europe 2008, Chapter 4. Measuring the quality of employment in the EU, European Commission (p 147-169) Frey Mária (2000) A munkaid rendszerek rugalmassá válása, Közgazdasági Szemle, XLVII. évf.,. december, 1008–1026. o. Kazuya Ogura (2005) International Comparison of Atypical Employment: Differing Concepts and Realities in Industrialized Countries. Japan Labor Review, Vol 2 No 2. pp 5-29 Köll , János, Nacsa, Bea (2007) Hungary in Cazes – Nesparova eds(2007) (pp 121-148) Magyarul megjelent: Rugalmasság és biztonság a munkaer piacon: magyarországi tapasztalatok, ILO 2006 Laky Teréz (1998) Változó fogalmak a munka változó világában Közgazdasági Szemle, XLV. évf., február 123–136. o. Portugal, Pedro, José Varejão (2009) Why Do Firms Use Fixed-Term Contracts?, IZA DP No. 4380 Riemler Judit (1999) A munka jöv je. Új fogalmak, feltételek, forgatókönyvek Közgazdasági Szemle, XLVI. évf., szeptember, 772–788. o.

35

Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % ........................7 2. ábra Alkalmazottak aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % ................7 3. ábra Atipikus foglalkoztatottak aránya foglalkozási státusz alapján az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, %..............................................................................8 4. ábra Önfoglalkoztatók f bb csoportjainak aránya az összes foglalkoztatottból, összesen, 2008, % ..........................................................................................................................9 5. ábra Önfoglalkoztatók aránya az összes foglalkoztatottból, férfiak és n k, 2008, % ............9 6. ábra Segít családtagok aránya, férfiak és n k, 2008, % ...................................................10 7. ábra Határozott munkaidej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, % ........................................................................................................................13 8. ábra Határozott idej foglalkoztatott n k aránya a határozott idej foglalkoztatottak, illetve az alkalmazott n k között, 2008, %, minden korcsoportra és f munkavállalási korúakra (25-54 évesekre), 2008, % ............................................................................................ 15 9. ábra Határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya az alkalmazottak között, 2008, % .................................................................................................................................. 16 10. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból 2008, %.... 18 11. ábra Részmunkaid ben foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatottból, nemek szerint, 2008, % ............................................................................................................ 19 12. ábra A részmunkaid s foglalkoztatottakból a n k aránya régiónként, 2008, % ................ 19 13. ábra A n k részaránya a részmunkaid s foglalkoztatásban régiók szerint, 1990-2009, % 20 14. ábra A részmunkaid s foglalkoztatott fiatalok (15-24 évesek) aránya, és ebb l a n k aránya régiónként, 2008, % ........................................................................................... 21 15. ábra Teljes- és részmunkaid ben szokásos munkaid hossza, 2007-ben ..........................25 16. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak aránya a részmunkaid s foglalkoztatottakból, 2008, % .......................................................................................26 17. ábra A kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkozási rátája, 2008, % .........26 18. ábra Kényszer en részmunkaid s foglalkoztatottak az összes részmunkaid s arányában, 1990-2009, % ............................................................................................................... 27 19. ábra Részmunkaid s egyéni vállalkozók aránya, régiónként, % ...................................... 28 20. ábra Részmunkaid s társas vállalkozás tagok aránya, régiónként, % ...............................29 21. ábra Részmunkaid s segít családtagok aránya, régiónként, % ....................................... 30 22. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, % ............................................................................................................. 31 23. ábra Otthonról dolgozók aránya a foglalkoztatottak, alkalmazottak és nem-alkalmazottak között, 2009, % ............................................................................................................. 31 24. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az alkalmazottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008 ..................................................................................................................32 25. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és az önfoglalkoztatók foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2008 ..................................................................................................................33 26. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a nem határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009 .............................................................. 33 27. ábra Kapcsolat a foglalkozási ráta és a részmunkaid s foglalkoztatottak foglalkoztatottakon belüli aránya között, 2009 .............................................................. 34 1. táblázat A foglalkozási státuszok szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként 12 2. táblázat A határozott id re szóló munkaszerz dés szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként ..................................................................................................................... 17 3. táblázat A részmunkaid s foglalkoztatás szerinti atipikus foglalkozás trendje, régiónként .23

36

Mellékletek

37

1. melléklet : Az adatbázisok adattartalma, leírása Foglalkoztatási kategóriák és lehetséges megnevezések Eurostat részmunkaid s

ILO KILM

part-time

határozott idej munkaszer déssel temporary önfoglalkoztató (self-employed = employer + employee) self-employed egyéni vállalkozóként self employed_employer szövetkezet tagjaként self employed_employee társas vállalkozás tagjaként self employed_employee távmunkában working home bedolgozóként segít családtagként foglalkoztatás átlagos hossza

ILO LABORSTA

part-time

OECD part-time temporary

self employed (a+b+c)

Employers

self-employed

employers (a) own-account worker (b)

Own-account workers

member of coop. ( c )

Members of prods' coop

contributing family worker

Contributing family worker

working home family worker

Kiszolgáltatott foglalkoztatás

job tenure persons in vulnerable employment

Adatbázisok adatainak lehetséges bontása Eurostat részmunkaid ffi/n /együtt

határozott idej munkaszer déssel

önfoglalkoztató (self-employed = employer + employee) egyéni vállalkozóként

Otthonról végzett munka segít családtagként

ILO LABORSTA

OECD együtt/ffi/n /korcsop f /korcsop /megoszlás

fogl status/part time vs full time

összfoglalkoztatot /alkalmazott (azaz nem self-employed)

ledolgozott id /part-time vs. full time

kényszer (involuntary) részmid s ffi/n /korcsop arány

ffi/n /együtt

alklamazottakra csak

korcsoport/nem

együtt/ffi/n /

isk végzettség/nem

korcsoport/nem

mszerz dés hossza (hó)

f /megoszlás

ffi/n /korcsoport teljes/részmid ffi/n /korcsoport teljes/részmid

szövetkezet tagjaként társas vállalkozás tagjaként

ILO KILM együtt/ffi/n , megoszlás

? ffi/n /korcsoport ffi/n /korcsoport teljes/részmid

ffi/n

együtt/ffi/n

ffi/n

együtt/ffi/n

ffi/n

együtt/ffi/n

ffi/n

együtt/ffi/n

másodállással rendelkezik ffi/n /összes, korcsop. teljes/részmunka foglalkoztatás átlagos hossza

ffi/n /összes/, korcsop. alkalmazott/selfemployed/ korcsoport

38

2. melléklet A foglalkozási státuszok szerinti változása Alkalmazottak arányának változása régióként, nemek szerint, 1990, 2008, % Férfiak és n k együtt Férfiak k 100

100

100

95

95

95

90

90

90

85

85

85

80

80

80

75

75

60 55

100

100

100

95

95

95

90

90

90

85

85

85

80

80

80

75

75

75

70

70

70

60 55

85

100

100

100

95

95

95

90

90

90

85

85

85

80

80

80

70

70 Kanada USA Ausztrália Új-Zéland Izrael Jap án

65 60 55

60 55

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

1999

1998

1997

1996

1995

2000

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

2000

1999

1998

1997

Kanada USA Ausztrália Új-Zéland Izrael Japán

50

Forrás: ILO KILM

39

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

2008

2007

2005 2006

2004

2002 2003

2001

2000

1999

1998

1997

1995 1996

1993 1994

1992

1991

50 1990

65

50 1992

55

Kanada USA Ausztrália Új-Zéland Izrael Japán 1990

60

Szlovákia Észt o . Románia

75

75

65

1994

1990

1990

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

2008

2007

2006

2005

50

2004

50 2003

55

50 2002

60

55

55 2001

60

2000

65

60

1999

65

1998

70

65

1997

70

1996

75

70

1995

75

1994

80

75

1993

80

1992

85

80

1991

90

85

1990

90

85

70

Cseho. Lengyelo. Litvánia

95

90

75

Szlovénia Magyaro. L et t o. Bulgária

100

1996

Cseho. M agy aro. Észto. Litvánia Bulgária

1995

95

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

Szlovénia Szlovákia Lengy elo. Let to. Románia

100

1994

Slo vakia Észto. Rom ánia

1992

1990

2008

2007

Cseho. Lengyelo. Litvánia

1993

Szlovénia Magyaro. Let to. Bulgária

95

2006

50

2005

50 2004

55

50 2002 2003

55 2001

60

55 1999 2000

60

1997 1998

65

60

1996

65

1995

70

65

1994

70

1993

75

70

1992

75

1991

75

1990

80

1993

80

80

100

1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998

2008

2004

2002

2000

1996

1998

90

1992

85

Görögo. Olaszo. Portugália Spanyolo. Cip rus M álta

95

1992

90

1991

85

100

Görögo. Olaszo. Portugália Spanyolo. Ciprus Málta

95

1991

90

55

1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

Görögo. Olaszo. Portugália Sp anyolo. Ciprus M ált a

95

1994

1992

100

100

Dánia Finno. Svédo. Norvégia

60

50

1990

50

2008

2005

2004

2002 2003

2001

2000

1999

1998

1997

1995 1996

1994

1993

1992

1991

1990

50

2007

55

2006

60

65

Dánia Finno. Svédo. Norvégia

65 Dánia Finno. Svédo. Norvágia

2006

65

2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008

50 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999

2004

2002

2000

1998

2 00 8

2 00 7

2 00 6

2 00 5

2 00 4

2 00 3

2 00 2

2 00 1

2 00 0

1 99 9

1 99 8

1 99 7

1 99 6

1 99 5

1 99 4

1 99 3

1 99 2

1 99 1

1 99 0

1996

50

50

65

2008

55

Ausztria Belgium Franciao. Németo. Írorsz. Luxemburg Hollandia Svájc

70

2006

60

1994

55

65

1992

60

Ausztria Belgium Franciao. Németo. Írorsz. Luxemburg Hollandia Svájc 1990

65

75

70

Ausztria Belgium Franciao. Németo. Írorsz . Luxemburg Hollandia Svájc

70

3. melléklet A határozott munkaid s szerz déssel foglalkoztás változása Határozott munkaidej foglalkoztatottak arányának változása régióként összesen, n k, fialatalok, 1990-2009, % Férfi és n , minden korcsoport

, minden korcsoport

Aus ztria

Németo

25

Izlan d

20

%

Íro rs zág

Németo.

Luxemburg Hollandia

10

Luxemburg

20

Hollandia

10

Svájc

80

35

70

25

30

%

Norvégia

% 15

Svédorsz

2 008

2 006

2 004

2 002

2 000

1 998

1 996

60 Dánia

25

Finnország

20

Dánia

50 %

Dánia

1 994

2008

2006

2004

2002

2000

40

30

1 992

UK

35

Finnorsz

Írors z

30

0 1998

0 1996

UK

UK 1994

5

1992

Svájc

20

Izland

40

Svájc

1990

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

19 90

50

Írország 15

Hollandia

5

Fran ciao

Német o Izland

Luxemb urg

10

Belg ium

Franciaorsz

60

1 990

% 15

70

Belgium 30

Franciao

20

Aus ztria

Ausztria

35

Belgium 25

80

%

30

0

Férfi és n , 15-24 éves

40

35

Finn orsz

40

Norv égia

Norvégia

15

30

Svédország

10

10

20

5

10

0

0

Svéd o

40

80

35

35

70

30

30

35 30

30

Japán

15

Forrás: OECD dependent employment

40

2008

2006

2004

2002

2 008

2 006

2 004

2 002

2 008

2 006

2 004

20 08

20 06

20 04

20 02

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

2008

2006

2004

0

2002

0

2000

0 1998

5

1996

5

20 00

USA

5

1994

2 002

Japán

USA

10

1992

2000

Kanada

15

10

1990

2 000

20 %

20

19 98

10

Aus ztrália

Kanada

19 96

USA

25 Ausztrália

25 %

%

Japán

15

2 000

2008

2006

2004

2002

2000

1998

0 1996

0 1994

10

35

Kanada

1998

És ztors z

5

1 998

20

1 996

Szlovén ia

Észt or szág

40

Auszt rália

Szlovákia

30

30

20

Len gyelo

Szlovénia

35

25

1 998

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

Szlovákia

1990

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

Magyaro.

40

1 994

10

Cs ehors z

50

19 94

És ztorsz

60

Magyaro

1 992

15

5 0

20

Szlovénia

Csehorsz

Lengyelo.

1992

10

25 %

15

Szlovákia

%

Lengyelors z

70

30

Magyaro 20

80

1 990

Cs ehors zág

25

Spanyo lo

19 92

35

%

40

30

1992

1990

2 008

2 006

2 004

2 002

2 000

0

1 998

10

0

1 996

5

1 994

5 1 992

20

1 990

10

35

Portugália

30

Spanyolország

10

0

Olas zo

40

1 996

15

Sp an yolors z

Görögo

50

1 994

P ortugália

1 992

20

1 990

Olaszorsz

19 90

15

%

Po rtugália

1996

60 Görögo.

25

Olas zország

%

Görög o.

20

1994

1990

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

40

25 %

1990

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

0

1992

5

4. melléklet A részmunkaid s foglalkoztatás változása Részmunkaid s foglalkozottak arányának változása régiónként, összesen n k és férfiak, 1990-2009, % Összesen

k

Íro rsz

20

40

70

35

60

2 008

2 006

No rvégia Svédo

20

70

70

60

60

2 008

2 006

2 004

2 002

2 000

1 998

1 996

1 994

1 992

1 990

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

0

35

50

Görögo.

50

Olaszo.

40

40

Olaszo

Olaszo

30

P ortugália

30

P ortugália Span yolo

20

Görögo

Spanyolo

%

%

Portugália

Görögo

10

Span yolo

20

10

5

30 Magyaro.

15

Lengyelo.

2 008

2 006

2 004

2 002

2 000

Szlo vákia

Szlo vák ia

20

Szlo vénia Észtorsz

Szlo vén ia

10

40

70

35

60

30

50

2 008

2 006

2 004

2 002

2 000

1 998

1 996

1 994

1 990

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

19 90

0

1 992

0

2008

2005

2002

1999

1996

1993

30

10

Észtorsz. 1990

Lengyelo

Lengy elo

30 20

Szlovénia

5

Magyaro 40

Magy aro

Szlovákia

10

Csehorsz

50

Észt o rsz 40

%

20

Cseh orsz

50

%

25

1 998

60

60

Cs ehorsz

1 996

70

70

35

1 994

1 990

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

19 92

19 90

0

1 992

0

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

10

40

70 60

Auszt rália

50

Auszt rália

Kan ada Izrael

30

Japán

30

New Zealan d

20

15

Új-Zéland USA

10

10

USA

Forrás: OECD FTPT employment common definition (férfi ill. nöi és fiatalok skála eltér)

41

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 94

20 08

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

19 92

0

0 19 94

Új-Zéland

Jap án

USA

19 92

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

Japán 1992

Kanada

0 1990

5

20

19 90

Ausztrália

10

Kanada

%

20

40

40 %

25

19 90

0

2 004

Finno

30

40

0

2 002

1 990

20 06

20 04

20 02

20 00

19 98

19 96

20 08

Dánia 40

10

19 90

2008

2006

2004

2002

0

2000

0 1998

5

10

1996

19 94

30

Norvégia

10

1994

19 92

Finn ország

20

1992

50

40

Sv édo

Svédors z

1990

60

19 94

Norvégia

15

UK

Dánia

Finnors z

20

Svájc

70

50

Dánia

Hollandia

0

0

19 92

2008

2006

2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

UK

30

%

Lux em burg

10

Sv ájc

10

Svájc UK

Írorsz

20

2 000

Hollandia

Izland

30

Ho llan dia

%

%

30

Luxem burg

30

%

Németo

1 998

Luxemburg

25

Fran ciao

40

1 996

10

Izland

1 994

Írors z.

15

Belgium

1 992

15

40 %

Izland

20

50

Ném et o

20

25

60

Fran ciao

%

Németo

Belgium

%

25

50

19 90

%

Franciao

Auszt ria

Auszt ria 60

Belgium

30

5

%

70

Ausztria

35

0

15-24 évesek

70

40

5. melléklet Határozott ideig tartó munkaszerz dések a munkaszerz dés id tartama szerint 1 hónapnál rövidebb ideig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

Észak -Európa

70

70 Dánia

Belgium Írország Franciaország Hollandia Aus tria Egyesült Királyság

Dél-Európa

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

10

0

2003Q1

10

2002Q1

20

2001Q1

20

2000Q1

30

1999Q1

Norvégia

40

30

1998Q1

Svédország

1999Q1

%

40

Finnország

50

1998Q1

50

60

%

60

Kelet-Európa

70

70 Görögo Spanyolo Olaszo Cip rus Portugália

60 50

Bulgária Észtors z Litvánia Lengyelo Szlovénia

60 50 40

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

10

0

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

Cs ehorsz Lettorsz Magyaro Rpmánia Szlo vákia

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

1-3 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

Belgium Németo Írország Franciao Luxembu rg Hollandia Aus ztria UK Izland

70 60 50

Észak -Európa

Dánia

70

Finnorsz 60

Svédorsz Norvégia

50

Dél-Európa

60 50

Bulgária Lettorsz Észtors z Lengyelo Szlovénia

70 60

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

Kelet-Európa

Görögo Spanyolo Olaszo Ciprus Málta Portugália

70

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

0

2002Q1

10

2001Q1

20

10

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

40

%

40

Csehorsz Litvánia Magyaro Románia Szlovákia

50 40

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

42

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

0

2003Q1

10

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

4-6-hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % És zak -Európa

Nyugat-Európa

70

70 60 50

Németo

Írors zág

Franciao

Luxemburg

Hollandia

Ausztria

UK

Izland

Svájc

Dánia Finnors z Svédorsz Norvégia

60 50 40

Kelet-Európa

Dél-Európa

60

Görögo Olaszo

Spanyolo Ciprus

Málta

Portugália

60 50

40

40

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

Cs ehorsz Lettors z M agyaro Románia Szlovákia

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

0

2003Q1

10

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

50

2006Q1

Bulgária Észtors z Litvánia Lengyelo Szlovénia

70

70

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

0

2002Q1

0

2001Q1

10 2000Q1

20

10

1999Q1

30

20

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

Belgium

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

7—12 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

Belgium Írország Luxemburg Aus ztria Izland

70 60

Észak -Európa

Németo Franciao Hollandia UK Svájc

70 Dánia 60

Finnorsz Svédorsz

50

40

40

Norvégia

Görögo Spanyolo Olas zo Ciprus Málta Portugália

60 50

60

2010Q1

2009Q1

2008Q1

Bulgária Lettorsz M agyaro Románia Szlovákia

70

70

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

0

2003Q1

10

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

50

Cs ehorsz Litvánia Lengyelo Szlov énia

50 40

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

43

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0 2003Q1

0

2002Q1

10

2001Q1

20

10

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

13-18 hónapi tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

És zak -Európa

70

70 Belgium Írország Luxemburg A usztria Svájc

60 50

Németo Franciao Hollandia UK

Dánia Finnorsz Svédorsz Norvégia

60 50 40

Dél-Európa

20 10Q1

20 09Q1

20 08Q1

20 07Q1

20 06Q1

20 05Q1

20 04Q1

20 03Q1

20 02Q1

20 01Q1

20 00Q1

19 98Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

0

2002Q1

10

2001Q1

20

10

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

19 99Q1

%

%

40

Kelet-Európa

70

70

Görögo 60

Bulgária Észtors z Litvánia Lengyelo Szlovénia

60

Sp anyolo Olas zo

50

50

Ciprus Po rtugália

40

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

0

2002Q1

10

2001Q1

10

2000Q1

20

1999Q1

30

20

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

Cs ehorsz Lettorsz Magyaro Románia Szlovákia

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

19-24 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

Észak-Európa

70

70

Belgium Írország Lu xemburg A usztria Izland

60 50

Németo Franciao Hollandia UK Svájc

Dánia 60

Finnorsz Svédorsz

50

40

Norvégia

Dél-Európa

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

0

2002Q1

10

2001Q1

10

2000Q1

20

1999Q1

30

20

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

Kelet-Európa 70

70

Görögo Spanyolo Olaszo Ciprus Portugália

60 50

Bulgária Lettorsz Magyaro Románia Szlovákia

60 50

Csehorsz Litvánia Lengyelo Szlovénia

40

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

44

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

0

2003Q1

10

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

25-36 hónapig tartó szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Észak -Európa

Nyugat-Európa

70

Belgium Írors zág Luxemburg Ausztria Izland

60 50

70

Németo Franciao Hollandia UK Svájc

Dánia Finnors z

60

Svédorsz Norvégia

50 40

Dél-Európa

60 50

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

Kelet-Európa

Görögo Spanyolo Olaszo Ciprus Málta Portug ália

70

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

10

0

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

70

Bulgária Csehorsz Lettors z Litvánia M agyaro Lengyelo Románia Szlovénia Szlovákia

60 50

40

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

0

2004Q1

0

2003Q1

10

2002Q1

10

2001Q1

20

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

40

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

36 hónapnál hosszabb ideig tartó határozott idej szerz déssel foglalkoztatottak aránya és változása az összes határozott munkaid s szerz déseshez képest, 1998. I. -2010 II. negyedév, % Nyugat-Európa

Belgium Fran ciao Auszt ria

70

Ném et o Lux em burg UK

Észak -Európa

Íro rsz Ho llandia Svájc

Dánia Finnorsz Svédorsz Norvégia

70 60

50

50

40

40

Dél-Európa

Görögo Olaszo Málta

70

Spanyolo Ciprus Portugála

50

50

40

40

%

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

Csehors z Lettorsz Litvánia M agyaro Len gyelo Románia Szlovénia Szlovákia

%

60

2000Q1

Kelet-Európa

70

60

1999Q1

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

0

2003Q1

0

2002Q1

10 2001Q1

20

10

2000Q1

20

1999Q1

30

1998Q1

30

1998Q1

%

%

60

30

30

20

20

Forrás: EUROSTAT LFS online adatbázis letölthet adatokból számítva.

45

2010Q1

2009Q1

2008Q1

2007Q1

2006Q1

2005Q1

2004Q1

2003Q1

2002Q1

2001Q1

2000Q1

201 0Q1

200 9Q1

200 8Q1

200 7Q1

200 6Q1

200 5Q1

200 4Q1

200 3Q1

200 2Q1

200 1Q1

200 0Q1

199 9Q1

199 8Q1

1999Q1

0

0

1998Q1

10

10