HARMADIK ELŐADÁS: A KÁROS SZENVEDÉLYEK MINT ADAPTÁCIÓS ZAVAROK — STRESSZ, ADAPTÁCIÓ ÉS COPING I. STRESSZ: Mindennapi tapasztalat, „bűnbak” a modern társadalomban, egy általános pathomechanizmus
mediátor
tényezője.
Élettani
és
biokémiai,
pszichológiai,
egészségszociológiai, kulturális antropológiai kutatások A stressz értelmezése: stressz, stresszor és strain; stressz és distressz. A stressz az a folyamat, amelynek során valamilyen környezeti történés vagy jelenség viselkedésváltozásra
készteti
az
egyedet
(SELYE
JÁNOS).
Az
egyén-környezet
kölcsönhatása, ALKALMAZKODÁS a környezethez. A stresszekkel való megküzdés tanulási folyamat. SIKERES ADAPTÁCIÓ: az adaptív kapacitás és a környezet kihívásai közötti harmónia. II. A stresszkutatás alapjai 1. CANNON (1935): szimpatiko-adrenális tengely, a szervezet vészreakciójának alapjat (Cannon, 1935). FIGHT or FLIGHT (menekülés vagy megküzdés). Lényege: Fokozott aktivitási állapot, ún. arousal alakul ki a szimpatikus idegrendszeri hatásokra. Kritikus inger: az egyén homeostatikus egyensúlyát felborító veszély. 2. SELYE (1956): általános adaptációs szindróma (GAS): a szervezetet megterhelő, nemspecifikus hatások aktiválják a hipotalamusz-adenohipofízis-mellékvesekéreg tengelyt (Selye, 1956). A folyamat három eleme: a., alarm (készenlét): a szervezet reagál a stresszorra b., rezisztencia: Huzamosabb aktivált állapot c., exhaustio (kimerültség): A normál szint alatti adaptációs potenciál. Ö.f.: Adaptív készenlét, kapcsolódási pont: nagy adag NA ↑ ACTH-t 3. Az alkalmazkodás egyszerű modellje S→O→R (S: stimulus, O: organism variables, R: reply) O: A helyzet belső minősítése, sajátos pszichofiziológiai feszültség, elősegíti vagy gátolja a helyzet megoldását.
4. Az alkalmazkodás élettana: Septohippocampalis rendszer: a., kapufunkció b., összehasonlító funkció c., döntési funkció. - Locus Ceruleus (LC) és felszálló Formatio Reticularis (FR): megszabják a limbikus rendszer központi aktivitási szintjét. - Hippocampus: értékelés, döntéshozás. - LC: immunsejtek termelődését is befolyásolja. III. Pszichológiai stressz-modell: A megbirkózás, COPING Stresszt előidéző életesemények (Holmes & Rahe: Social Readjustment Rating Scale), Pontskála. 100 pont: házastárs halála, 73: válás, 65: különválás, 63: közeli hozzátartozó halála…..13: vakáció, 12: Karácsony LAZARUS: Kognitív értékelés: fenyegető → káros. COPING (megbirkózási készség): az egyén külső/belső erőinek mozgósítása kognitív, emocionális és magatartási szinten, valamely probléma kezelésére. Adaptív és inadaptív. - Kríziselmélet: megbomlott pszichikai egyensúly helyreállítása - Fejlődéselmélet: tanult magatartás, egyén/faj túlélése (félelem, düh) - Pszichoanalitikus: Én-védelem, szorongás és distressz ↓ FOLKMAN: Két alapvető mód: a., a problémaközpontú és b., az érzelemközpontú megoldási módokat. Felosztások:
probléma/érzelem-orientrált;
segítségkérés/önállóság;
külső/belső
adaptív/inadaptív;
kontroll.
Faktoranalízis:
közelítés/visszahúzódás; 8
COPING
STÍLUS:
konfrontáció, tervező problémamegoldás, problématávolítás, én-kontrollálás, a felelősség elfogadása, visszahúzódás, pozitív átértékelés és a társas támogatás keresése. - A konfliktusmegoldás folyamat (Moos és Schaefer): a., Kognitív értékelés b., Alkalmazkodási folyamat (érzelmi egyensúly, énkép) c.,
Konfliktusmegoldási
extraperszonális).
stratégiák
mobilizálása
(coping
készlet,
intraperszonális,
IV. MUNKASTRESSZ: pszichoszociális munkakörnyezet. Munkahely: Potenciális stresszforrás, - Foglalkozás: monoton, egysíkú munka, a hosszú munkaidő, a gyakori utazás, a munkatársakkal való kapcsolattartás lehetetlensége vagy a másokért vállalt felelősség szükségessége; gyors, és azonnali adaptációt igénylő technológiai változások. - Személyközi kapcsolatok, kommunikáció, szerepkonfliktusok. - Személyiség: sikerorientált/kudarckerülő (káros szenvedélyek). A munkahelyi stressz következményei (Margolis és mtsai): - Szubjektív tünetek (szorongás, koncentrációcsökkenés, harag) - Pszichikai jelek (depresszió, pszichoszomatikus tünetek) - Magatartás: agresszió, dohányzás, ill. alkoholfogyasztás, hosztilitás - Stressz-betegség: vérnyomásemelkedés, gyomorfekély, AMI - Munkateljesítmény romlása (burnout). Egészségügy: ↑ stresszterheltség (fizikai, pszichoszociális). Intenzív ellátás: ↓ stressz (világos feladatmeghatározás, fontosság) Munkahelyi
stresszindikátorok:
pszichoszomatikus
tünetképzés,
rendszeres
alkoholfogyasztás, mértéktelen dohányzás, altató- és nyugtatószedés; egészségi állapot önértékelésének romlása. V. A stresszre adott reakciók intraperszonális jellemzői 1. KOCKÁZATI SZEMÉLYISÉG (Risky personality) Személyiség: egyéniség, gondolkodás/viselkedés relatív állandósága Egészséges, érett személyiség: Integrált: megfelelő reagálóképesség (reflektivitás), érzelmi intelligencia, diszkrét szociális nyitottság, megfontolt viselkedés, kommunikációs készség, valamint őszinte kíváncsiság és érdeklődés mások iránt. Alaptípus: extravertált és introvertált: EXTRAVERTÁLT: Ingergazdag környezetben INTROVERTÁLT: Ingerszegény környezetben Egyensúly: Az adott élethelyzetnek megfelelően képes valaki saját pszichofizológiai állapotát optimalizálni (Kopp Mária).
ZUCKERMANN: rizikókereső magatartás, élménykeresés: a monoaminerg alapaktivitás alacsony szintje (arousal) → DROG Egyéb személyiségmintázatok: A típusú: Fokozott válaszmód, versenyszellem, dominanciára törekvés, hosztilitásra való hajlam → DOHÁNYZÁS B típusú: Ellentétes, nyugodt, harmonikus C típusú: (cancer-prone): elhúzódó válaszreakció, tartósan ↑ cortisol szint, elfojtásra való hajlam, a negatív érzelmek kimutatása gátolt, „túlszocializált” magatartás. 2. Kontroll és stressz: Teljes belső kontroll →→→→→→→→ Teljes külső kontroll Külső kontroll veszélye: tanult tehetetlenség (learned helplessness) jelenség (Seligman): megtanuljuk, hogy nem tudjuk befolyásolni az események kimenetelét → káros szenvedélyek ↑ Belső kontroll: Elősegíti a kompetens, énhatékony viselkedést (self-efficacy), adaptációt → káros szenvedélyek ↓ 3. Szívósság: HARDINESS (KOBASA) Magas stressz-szintű munkahelyeken egyesek megbetegednek, míg mások nem. Mi lehet a védőhatás? Elköteleződés érzése: „szeretni azt, amit csinálunk” Belső kontroll: „képes lenni irányítani a dolgokat” A kihívás elfogadása: „a változásokban a növekedést látni” 4. Vallásosság, spiritualitás - Coping, közösséghez tartozás, szociális képességek, morális kontroll, önbecsülés, kreativitás fejlesztése, életterv, világlátás → káros szenvedélyek ↓ és kedvezőbb egészségmagatartás. - Spirituális éhség, a vallásos élmények hiánya fontos szerepet játszhat a drogfogyasztás elkezdésében. Tudatmódosulás, LSD, hippikorszak. VI. STRESSZ ÉS SZORONGÁS SZORONGÁS (normál): figyelmeztető jelzés a külső veszélyre, adaptív. Patológiás: egy bizonyos ingerre adott inadekvát válasz (intenzitás, időtartam, egyéb tünetek: pl.
tanácstalanság érzése, önértékelési zavarok, döntésképtelenség, viszcerális tünetek). Vezető mentális zavar, káros szenvedélyekkel komorbiditás. - Krónikus szorongás eredete: Képtelennek érezzük magunkat arra, hogy bizonyos helyzeteket aktívan kontrolláljunk. - Sikeres adaptáció: kontrollálhatóság, aktív coping. KONFLIKTUSMEGOLDÁS KÉRDŐÍV: Megpróbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem Olyasmibe fogtam, amiről tudtam, nem fog használni, de legalább csináltam valamit Magamat okoltam és hibáztattam Próbáltam derűsen felfogni a dolgot Elfogadtam mások együttérzését és megértését Más emberként kerültem ki a helyzetből - jó értelemben véve Evéssel-ivással, dohányzással, nyugtatókkal stb. próbálkoztam Valami nagyon kockázatosba fogtam Egy baráttól vagy rokontól kértem segítséget Nem akartam, hogy mások megtudják, milyen nehéz helyzetben vagyok Több megoldást is mérlegeltem Imádkoztam Azt kívántam, hogy bárcsak megváltozna a helyzet Másokon vezettem le a feszültségemet
