ERGONÓMIA
5.6
A humor mint a munkahelyi stressz kezelésének eszköze Tárgyszavak: stressz; stresszkezelés; pszichikai terhelés; munkahelyi légkör; egészségvédelem; életminőség.
A stressz a modern élet mellékterméke, az emberek életük minden területén találkoznak és szembesülnek vele. Noha a stressz számos munkahelyi és otthoni tevékenység lényeges eleme, károssá válhat, ha intenzitása eléri azt a szintet, amely már akadályozza az egyén mindennapi tevékenységét. Míg a túlzottan feszült állapotnak negatív következményei lehetnek, bizonyos mértékű és jellegű feszültség akár fokozhatja is a teljesítményt. A stressz nem betegség, de ha intenzív és folyamatosan fennáll, szellemi és fizikai egészségkárosodást okozhat. Ha valaki nyomás alatt van, az javíthatja a teljesítményt, továbbá elégedettségérzést eredményezhet, ha a kihívást jelentő célokat sikerül elérni. Ha azonban túl sok a követelmény és túl nagy a nyomás, az stresszhez vezet. Ez pedig rossz mind a munkavállaló, mind a szervezet számára. A stressz az élet minden területén megtalálható – olvasható egy 1995-ös összegezésben. A stressz azonban szubjektív dolog. Az emberek különbözőképpen reagálnak rá: testedzéssel, olvasással, zenehallgatással, futással, sétával, tanácskéréssel, orvoshoz vagy pszichiáterhez fordulással, meditálással, gyógyszerek szedésével. Egyesek alkalmazkodnak hozzá, mások tolerálják, vagy éppen megpróbálják állandóan kikerülni. Fontos megtanulni az egyéni adottságokhoz igazított stresszkezelési stratégiákat: minden módszer akkor működik a legjobban, ha illik az ember személyiségéhez.
A stressz hatásai A negatív stressz ártalmas lehet, a pozitív stressz azonban jobb teljesítményre is motiválhat. A negatív hatások között fiziológiai, pszichológiai és szociális zavarok szerepelnek.
A stressz egy sor fizikai zavart idézhet elő: szívbetegséget, magas vérnyomást, szélütést, migrénes fejfájást, rákot, gyomorégést, asztmát, cukorbetegséget, immunrendszeri problémákat, alvászavarokat és tartós kimerültséget. A stressz által kiváltott pszichés zavarok között a leggyakoribbak: a kudarcérzet (frusztráció), a konfliktuskezelés nehézségei, sértettség, düh, félelem, szomorúság, alkalmatlanság érzete, bűntudat, magányosság és zavarodottság. A pszichés zavarok tünetei közé tartozik a szorongás és depresszió, a munkával való elégedetlenség, a rossz alkalmazkodás különféle viselkedésmintái, gyógyszerfüggőség, koncentrációképtelenség, valamint a túlzott alkoholfogyasztás. A stressz befolyással van a munkahelyi szervezetre is. Egy 2003-as felmérés szerint a kiesett munkanapok 80%-át a stresszel összefüggő betegségek okozzák. A stressz hatására növekszik a betegállományban töltött napok száma, fokozódik az alkalmazottak cserélődése, erősödnek a konfliktusok a felettesek és a beosztottak között. Ezek a negatív hatások rontják a termelékenységet, és ártalmasak a szervezet egészségére. Ebből a szempontból elég szerencsétlen körülmény, hogy az esetek nagy részében a munkahelyi légkör túl komoly. Munkával tipikusan több időt tölt az ember, mint bármely egyéb tevékenységgel. A pozitív és a negatív stressz egyaránt okozhat hátrányokat a munkahelyi szervezet számára, így pl.: • apátiát, • fokozott ingerlékenységet, • a termelékenység csökkenését, • romló emberi kapcsolatokat, • elmulasztott határidőket, • kudarctól való félelmet, • nem kielégítő támogatást, • problémás viszonyt a főnökkel, • szerepkonfliktusokat és félreértéseket, • a döntésekben való részvétel elmaradását, • előrejutási problémákat, • kommunikációs nehézségeket. Az Egyesült Államokban a dolgozók mintegy 40%-a érzékel munkahelyi stresszt egy 2001-es vizsgálat szerint. A stressz ráadásul „ragályos”. Ha egy munkahelyen néhány dolgozó stresszes állapotban érzi magát, az egész munkahelyi légkör megromlik. Következésképpen több veszekedés lesz, összezördülésekre kerül sor és ellenséges érzések
uralkodnak el; ezek hatására gyengül az alkalmazottak morálja, teljesítményük pedig az átlagos alá süllyed.
A humor szerepe a stresszkezelésben A stressz kikerülhetetlen, mivel jó (pozitív) és rossz (negatív) szituációk egyaránt előidézhetik. A pozitív okok között szerepel például, ha valakit előléptetnek, ha házat vásárol, ha megnősül, vagy ha gyereke születik. Jóllehet a stressz kezelésének számos módja ismeretes, a következőkben elsősorban a humor hatékony használatáról lesz szó. A humor nagyon hasznos eszköz lehet mind a pozitív, mind a negatív stresszforrások kezelésében. A humor hatásmechanizmusa A humor olyan üzenet, amelynek eredetisége, verbális varázsa vagy éppen abszurditása olyan erővel bír, amely kiváltja a nevetést. A nevetés a humor kifejezésének módja. A nevetés fellazítja a feszültséget, oldja a merev gondolkodást, felszabadítja a feszült elmét, és enyhíti a merev határokat. Freud a humort a szexualitással és a dominanciával összefüggő introvertált érzések levezető csatornájának tekintette. Oswald 2003-ban továbbfejlesztette ezt a koncepciót annak hangsúlyozásával, hogy a sokat nevető emberek nagymértékben kifelé forduló természetűek (extrovertáltak) és erős az önbecsülésük. A humor és a nevetés csökkentheti a feszültséget, a dühöt és a frusztrációt. A stresszel túlságosan telített egyének nem képesek világosan gondolkodni, és nem tudják megtalálni az optimális megoldásokat. A humor és a nevetés mérsékelheti a fájdalmat, ellazíthatja az izmokat és csökkentheti a vérnyomást. A nevetés fokozza az endorfinok, a jó közérzetért felelős kémiai anyagok termelését. A humornak előnyös hatása van a fizikai egészségre, a pszichológiai állapotra és a társas viszonyokra is. A humornak három fő hatásmechanizmusa emelhető ki egy 2003-as tanulmány szerint: • A felsőbbségérzet-elmélet a humor által nyújtott mesterséges erőtöbbletre épül, amely felsőbbségérzetet eredményez. • Az inkongruitási elmélet a frusztráció vagy az igazságtalanság kezelésének eszközeit az abszurd logika és az ellentmondások segítségül hívásában látja. • A megkönnyebbülési elmélet a katarzist a szociális elfojtásoknak a kifejezhetetlen dolgok kimondásán keresztüli feloldásában ragadja meg.
A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy ezek a pszichológiai tényezők együttesen hozzájárulhatnak a hangulati állapot jobbra fordulásához és a negatív érzések mérséklődéséhez. A fizikai edzéssel, erőkifejtéssel összehasonlítva, a humor hatékonyabb eszköz a szorongás csökkentésében, miközben hasonló hatásai vannak a pszichológiai lehangoltság változására és a jó közérzet fokozására. Fizikai és pszichológiai hatások A fizikai előnyökhöz tartozik, hogy a nevetés fokozza a szív- és érrendszeri állóképességet a vérnyomás és a pulzusszám csökkentésén keresztül. Ezen túlmenően mérsékli az izomfeszültséget és a fájdalomérzetet, elősegíti a véráramlást, fokozza az immunrendszer és az antitestek aktivitását, csökkenti a stressz létrejöttéért felelős hormonok szintjét, továbbá általános jó közérzetet teremt. A nevetés jól működik a stressz kezelésében, és nincsenek negatív mellékhatásai. Több kutatás is arra a következtetésre jutott, hogy a nevetésnek ugyanolyan hatásai vannak, mint a testedzésnek, miközben fokozza az endorfintermelést, vagyis egyfajta természetes antidepresszánsként működik a feszültség, a düh és a bűntudat enyhítésével, továbbá javítja az önbecsülést is. A humor szoros kapcsolatban áll az egészséggel. A tréfálkozás és a nevetés egyfajta puffert képez a mentális feszültségek ellen. A humor evolúciós előnyökkel jár az elme „kitisztítása” révén, megteremti az újrakezdés lehetőségének érzetét, valamint erőt ad a szembenézéshez a kellemetlen külső körülményekkel. A pszichológiai előnyök közé tartozik, hogy a nevetés mérsékli a haragot, javítja a pánik és a szorongás kordában tartásának képességet, hozzájárul a pozitív gondolkodás fenntartásához, megőrzi a perspektíva érzetét, erősíti a jó közérzetet, javítja a kommunikációs készségeket, továbbá elviselhetőbbé teszi a stresszel teli szituációkat. Szervezeti hatások A munkahelyi szervezettel kapcsolatos előnyök abból erednek, hogy a munka komoly dolog a legtöbb ember számára, de mégsem kell mindig komolynak lenni. A kellemes munkahely erős csapatszellemet teremthet, és ezen keresztül növeli a termelékenységet. A túlzott komolyság eltávolítja egymástól az embereket, a humor viszont közelebb hozhatja őket egymáshoz. A humor a munkában enyhíti az emberek szorongásérzését és csökkenti a stressz szubjektív szintjét. A humor és a nevetés egyfajta
levezető csatornaként szolgál a negatív energiáknak, és alkalmas ellensúly a sokfajta munkától elválaszthatatlan komolysággal szemben. A munkahelyi humor pozitív hatásai közé tartozik a pontosság javulása, a harmónia erősödése, a javuló morál, a lelkesedés és az energia magasabb szintje, valamint a személyek közötti konfliktusok mérséklődése. Az egészséges és vidám alkalmazottak alkotják a sikeres vállalatokat. A humorérzék gyakorlása segít a menedzsereknek az olyan munkahelyi légkör megteremtésében, amelyben az alkalmazottak a vállalat alkotórészeinek érzik magukat. Következésképpen az alkalmazottak ilyen szituációban jobban hajlanak az erőfeszítésekre, aminek eredményeképpen fokozódik a termelékenység.
Hogyan lehet egyénre szabottan felhasználni a humort a stressz kezelésére Több független kutatás arra a következtetésre jutott, hogy segít a stressz menedzselésében, ha az ember képes eltávolítani magától az élet kellemetlenségeit. Minden olyan tevékenységet célszerű végezni, amely alkalmas a stressz enyhítésére. Lehet ez éppenséggel valami butaság is, aminek nincs semmi értelme. Néhány szempont a humor eszközének használatához: 1. Mindenkinek magának kell meghatároznia saját humorérzékének természetét. 2. Olyan típusú humorral kell körülvenni magunkat, amit élvezünk. 3. Üljünk be vígjátékokhoz egy moziba vagy nézzünk ilyen darabokat a tévében. Olvasgassunk képregényeket újságokban és képes folyóiratokban. Töltsünk több időt vicces barátainkkal és kollégáinkkal. 4. Legyünk játékosabbak és küzdjük le a komolykodást. Készítsünk listát a számunkra szórakoztató dolgokról, és próbáljuk ezeket gyakrabban csinálni. 5. Nevessünk többet szívből és kezdjünk el vicceket mesélni. Aki nem viccmesélő típus, tanuljon be egy párat és mesélje őket. Sohasem szabad olyan viccet mesélni, amely saját magunknak nem tetszik. 6. Játsszunk a nyelvvel és alkalmazzuk a verbális humor más eszközeit. 7. Találjunk rá a humorra a mindennapi élet legkülönbözőbb területein. Vegyük észre az élet váratlan, abszurd, bizarr és nevetséges vonatkozásait. 8. Vegyük könnyedén magunkat, nevessünk saját hibáinkon.
9. Vezessünk naplót a velünk vagy az általunk ismert személyekkel megtörtént humoros dolgokról. 10. Képzeletben teremtsünk vicces befejezést stresszel teli múltbeli élményeinkhez. 11. Találjunk humort a stressz közepette is. Minden alkalommal keressük a humort. 12. Mosolyogjunk többet, és időnként nevessünk hangosan. 13. Vegyük észre, hogy a stresszes szituációkat néha mi magunk teremtjük. Próbáljuk meg az élet könnyedebb oldalát nézni, és használjuk a humort a lelki tehertételek oldására. 14. Vegyük tudomásul, hogy a stressz az élet része. Eltűnni sohasem fog, de lehet kezelni pozitív és perspektivikus hozzáállással. A humorérzék sokat segít a nehéz helyzetekben. 15. Kezdjük el építeni saját személyiségünkhöz illő humorgyűjteményünket: gyűjtsünk ilyen könyveket, vicceket, folyóiratokat, filmeket és tréfás eszközöket; minden, amit szórakoztatónak találunk, használni fog. Kifejezetten a munkahelyi viszonyok között alkalmazhatók az alábbi módszerek: 1. Amikor egy tanácskozás túlságosan komollyá válik, próbáljunk humort használni a légkör oldására. A humor megszabadítja az elmét a merev gondolatoktól, és kreatív döntésekhez vezet. 2. Feszültséggel terhes helyzetekben igyekezzünk a szituáció szórakoztató oldalát meglátni. Képzeljük magunk elé, hogy kedvenc komikus színészünk mit mondana ilyen helyzetben. 3. A munkahelyen próbáljunk önreflektáló humort használni, azaz saját magunkon nevetni. 4. A menedzsereknek bátorítaniuk kell a dolgozókat, hogy vigyenek egy kis humort mindennapi üzleti feladataikba. Már egy csipetnyi humor is jóval hatékonyabb munkahelyet teremt. 5. Használjunk humort, váltsunk ki vele nevetést a feszült helyzetek oldására. Aki képes saját magán nevetni, az jobban tudja más nézőpontból figyelni saját viselkedését. 6. Használjunk a stressz csökkentésére alkalmas eszközöket, pl. különféle tréfás játékszereket. 7. Stresszel teli szituációkban játsszunk le fejben különféle fantáziajátékokat, ez ahhoz az érzéshez segít hozzá, hogy a nehéz szituációkat ellenőrzés alatt lehet tartani. Fontos szabály: ismerni kell a közönségünket. Ami vicces az egyik embernek, az nem szükségképpen vicces a másiknak. Sohasem szabad
oda nem illő humort használni, tartózkodni kell az ellenséges, az alantas, a szarkasztikus vagy éppen a lekezelő humortól. Fontos a jó időzítés: a közönségnek nevetésre kész hangulatban kell lennie.
Összegzés A munkával összefüggő stressz növeli az alacsony termelékenységből, a munkahelyi balesetekből, illetve megbetegedésekből, a hiányzásokból, a rossz munkahelyi légkörből és a magas egészségügyi ráfordításokból adódó költségeket. A munkahelyi stressz a pénzügyi költségeken felül a vállalkozás piaci versenyhelyzetét is hátrányosan befolyásolja. A munkahelyi stressz csökkentését célzó ráfordítások a termelékenység és a versenyképesség terén jelentős megtérülést hozhatnak. A fenti stresszkezelési technikák bizonyos gyakorlatot igényelnek, de megéri az erőfeszítés, mert segítségével érdekes, szórakoztató, élvezhető életet lehet teremteni. A humor oldja az emberek gátlásait és ilyen hangulatban távlatosabban tudnak saját magukra tekinteni. A jó humorérzék lazítja az embereket és javítja a személyek közötti interakciókat. Ha stresszel kerülünk szembe, nézzünk is szembe vele! Tudatosítsuk magunkban a stressz különböző tüneteit, például a gyakori meghűlést, az evési zavarokat, a hajhullást, a fejfájást, az izom- és hátfájást, a feledékenységet stb. A stressz kikerülhetetlen része az életnek, de a humorérzék az egyik legjobb orvosság ellene. A humor megengedi az embereknek, hogy hibákat kövessenek el, és jó módszer a negatív érzések elengedésére. A humor lehetővé teszi az embereknek, hogy fogékonyabbak legyenek a pozitív üzenetekre. A különböző vizsgálatok egységesen arra mutattak, hogy a vidám dolgozók termelékenyebbek, ami fokozza a vállalat jövedelmezőségét. Összeállította: Molnár László Gábor Lee, Yi-Peng; Kleiner, B. H.: How to use humour for stress management. = Management Research News, 28. k. 11/12. sz. 2005. p. 179–184. Cook, N.: Stress prevention. = The RoSPA Occupational Safety and Health Journal, 34. k. 1. sz. 2004. p. 30–34. Pretrus, T.; Kleiner, B. H.: New developments concerning workplace safety training: Managing stress arising from work. = Management Research News, 26. k. 6. sz. 2003. p. 68–76.
BME OMIKK
ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE energiagazdálkodás ▪ energiapolitika ▪ energiaforrások ▪ energiahordozóstruktúra ▪ energiaigény-tervezés ▪ energetikai kutatások ▪ energiatárolás ▪ teljesítménygazdálkodás ▪ energetika és környezetvédelem ▪ szénbányászat ▪ kőolajtermelés ▪ földgázhálózatok ▪ megújuló energiaforrások ▪ erőművek ▪ villamos hálózatok ▪ alállomások ▪ hőszolgáltatás ▪ szintetikus tüzelőanyagok ▪ energiaátalakítás ▪ hulladékenergiák ▪ energetikai berendezések ▪ biztonságtechnika ▪ energetikai gépgyártás ▪ ENERGIAELLÁTÁS, ENERGIATAKARÉKOSSÁG VILÁGSZERTE…
[email protected] 061/4575322
