Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)

Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)

Általános adottságok

Megbízó: Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület, az ÉMOP – 2.3.12009-0014 számú pályázat alapján

Közreműködött:

Kovács Szilvia (közgazdász, idegenforgalmi szakértő) – Stratégiai és marketing menedzser, Tokaj Markering Nonprofit Kft. Ujfalusi Beáta (közgazdász, turisztikai szakértő) – turisztikai információs pont vezető, Tarcal, 6 puttonyos Borfalu Kovács Lilla (kereskedelmi menedzser) – Kiállítás vezető, Tokaj-Hegyaljai Borok Háza Lakatos Dóra (idegenforgami szakrmber) – Tarcal, Hat Puttonyos Borfalu

2


Általános adottságok A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye TDM szervezet két – nagyrészt világörökségi védettség alatt álló - kistérség területét fedi le. A Tokaji Kistérség 2004. január 1-én alakult, 11 település önkormányzatának egybehangzó elhatározása alapján. A kistérség központja a boráról évszázadok óta világhírű kisváros, Tokaj, amely földrajzi helyzeténél fogva is kapocsként köti össze a Tokajhegyaljai borvidékhez tartozó Bodrogkeresztúrt, Bodrogkisfaludot, Erdőbényét, Tarcalt, Szegit és Szegilongot a Taktaközhöz tartozó Tiszaladánnyal, Csobajjal, Taktabájjal és Tiszatardossal. A Szerencsi Kistérség központja Szerencs, Dél Tokaj-hegyalja egy részén túl a Taktaköz és a Hernád-völgye jelentős területei is ide tartoznak. A Tokaj-hegyaljai Borvidék világörökségi területének magját képező hegyaljai települések a múltban nagyrészt mezővárosok voltak, ahol a lakosság mindig is elsősorban borászattal foglalkozott. A szőlőhegyeken furmint, hárslevelű és sárgamuskotály alkotják az ültetvényeket, s a nemespenésszel fedett pincékben érik a „tokaji”, a királyok bora, a borok királya. A Taktaköz a Tiszától a Harangodig terjedő kistáj. A környéken elsőként ezt a területet népesítette be a honfoglaló magyarság, mert az ártéri síkság bonyolult vízhálózata védelmet nyújtott az esetleges támadásokkal szemben. Ez a terület a folyószabályozás előtt a Tisza ártere volt, ahol komplex ártéri gazdálkodás alakult ki. Az itt élők elsősorban legeltető állattenyésztéssel, valamint halászattal foglalkoztak és nagyrészt foglalkoznak ma is. A két különböző agrokultúra, a hegyvidék és az alföld egy közigazgatási területi egységen belüli ötvöződése összekovácsolja a kistérség lakosságát. A világörökségi terület óriási kisugárzással van a taktaközi falvak fejlődésére, míg a taktaközi kistáj a maga kultúrájával és az ökoturizmus lehetőségeivel színesíti a világörökségi terület kínálatát. A kistérség települései széles programválasztékkal, számos különleges szolgáltatással várják mindazokat, akik különleges gasztronómiai élményekre vágynak, kíváncsiak a tokaji borokra, a vízi sportok szerelmesei, vagy akik pusztán néhány napra szabadulni akarnak a városi tömegtől és zajtól. A Tokaji Kistérség központja Tokaj, nem pusztán adminisztratív értelemben, de a fejlesztések, látnivalók, stb. terén is. Tokaj turisztikai kínálata igen sokszínű. Egyfelől a táj adta lehetőségek nyújtanak különleges vonzerőt: a Tisza és Bodrog összefolyása akkor is megállásra készteti a turistákat egy pillanatra, ha egyébként nem közvetlenül Tokajba érkeznek kirándulni. Ugyanakkor a nyári időszakban a vízi turizmus is kiemelkedő turisztikai lehetőségeket rejt – akár a vízi sportokat, akár a horgászatot, öko-turizmust emeljük ki. Meghatározó szerepe van a borturizmusnak, sokan pusztán a borok kedvéért érkeznek a városba. A kulturális turizmus iránt érdeklődők a Tokaji Múzeumot, illetve a Tokaji Galériát részesíthetnék előnyben. Jelentősen növeli a térség vonzerejét, hogy a tokaji történelmi borvidék, kultúrtáj 2002-ben a Világörökség része lett. A város és a környező kistelepülések bővelkednek látnivalókban nagyszámú műemlék-épület, kiállítóhely várja a turistákat. Tokaj minden szempontból a Zemplén egyik kapuja. A Nyíregyháza felől érkezők itt lépnek be a térségbe, éppen ez új turisztikai szolgáltató központtal szembeni hídon keresztül. Ugyanakkor a Miskolc felől érkezők is gyakorta ide térnek be először, a Budapest és Nyíregyháza közötti Inter City

3


járatok pedig megállnak a városban, tehát a budapesti vendégek számára is Tokaj jelenti a Zemplénnel való első találkozást. Tokaj turisztikai kínálatában előkelő helyen áll a rendezvényturizmus. Gyakorlatilag a turista főszezon kezdetétől fogva hetente-kéthetente nyújt különféle programokat a város az ide érkezőknek a borfesztiváltól a Tokaji Ősz programjaiig. Probléma azonban, hogy ezek a programok az utazási irodák kínálatában általában nem szerepelnek, a sajtóban sincs kellő reklámja, így véletlenszerű, hogy a turisták értesülnek-e a programokról. Az utóbbi évek jelentős fejlesztései – az iskolák felújítása, a szálláshely- és teremkínálat bővítésének eredményeként a MICE turizmus is helyet kaphat Tokaj turisztikai kínálatában. A konferenciaturizmus - a turizmus hagyományos ágaival szemben, de azt kiegészítve - számos előnnyel rendelkezik. A rendezvények többsége időben a turisztikai szezonon kívül esik, tehát biztosítja a szálláshelyek folyamatos töltését, a kapcsolódó turisztikai programok eladhatóságát, a rendezvényen résztvevők átlagos költése a hazai, valamint a nemzetközi tapasztalatok és számítások szerint az átlagos turista költésének legalább háromszorosa, minden egyes rendezvény új ismereteket és kapcsolatokat jelent a témául szolgáló tudományág, gazdasági, művészeti és kulturális terület számára, hozzájárul annak nemzetközi hírnevéhez és elismertetéséhez. A rendezvény hatása tehát mindig jelentősen túlmutat a turizmus keretein, ráadásul a rendezvény résztvevői (hazaiak és külföldiek) megismerik az adott tájegységet, annak látnivalóit, így potenciális későbbi turistának tekinthetők. Míg a környékbeli nagyobb városokban, elsősorban Sárospatakon, Nyíregyházán és Miskolcon virágzik a konferenciaturizmus, Tokaj ilyen szempontból kiesik a kínálatból. Ennek nem pusztán az az oka, hogy míg az imént említett városok felsőfokú oktatási intézménnyel rendelkeznek, Tokajnak nincs sem főiskolája, sem egyeteme. A legnagyobb gond az, hogy nem is tudnak arról a felsőoktatási intézmények, nagyobb konferenciákat szervező civil szervezetek, illetve cégek, hogy Tokaj alkalmas nagyobb (max. 200 fő) konferenciák megszervezésére, befogadására, hogy itt ugyanúgy adottak az infrastrukturális lehetőségek, mint a környező városokban. A térség másik jelentős települése Szerencs. Ipari település, amely az elmúlt években kezdett az idegenforgalomra fókuszálni. Vitathatatlan értéke a nemzetközileg is a legnagyobbnak számító nemzetközi cukormúzeuma és a Rákóczi várban található képeslap kiállítás. A település földrajzi adottságai miatt épült fel a Világörökségi kapuzat, amelynek kilátójából a Taktaköz és a borvidék is megcsodálható. A település – méretei miatt – jelentős infrastuktúrát tudhat magáénak, van uszodája, fürdője, sportpályája és sportcsarnoka, saját vendégházai is, ezek azonban leginkább a helyi lakosságot szolgálják ki, nagyobb vendégforgalmat nem jelentenek a város számára. A helyzetet tovább rontja, hogy nincs megfelelő minőségű s mennyiségű szálláshely a városban. A legnagyobb gondot az jelenti, hogy a tokaji és környékbeli látnivalók, programok általában egy, maximum 2 napos elfoglaltságot nyújtanak az ide érkezőknek, emellett az idegenforgalmi szezon néhány hónapra korlátozódik, késő ősszel, télen, kora tavasszal jelentősen visszaesik a turistaforgalom.

A legfontosabb lehetőségeket, szükségleteket a következő SWOT analízis foglalja össze:

4


Erősségek

Gyengeségek A településeknek nincs önálló arculata, amely emblematikusan képes lenne megjeleníteni a TDM-et a különféle kiadványokban

Tokaj-Hegyalja a Világörökség része

Kiváló turisztikai infrastruktúra Hiányoznak illetve hiányosak a térséget bemutató informatív prospektusok, kiadványok

Bővülő rendezvénykínálat

A térség vezetőinek a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettsége

Hiányos kommunikáció a turisztikai szektor szereplői között (mindenki kommunikál a TDM szervezet munkaszervezetével, de nem kommunikálnak egymással)

Lehetőségek

Kockázatok

A turisztikai vállalkozások, a TDM munkaszervezet valamint a város vezetésének együttműködése, folyamatos kommunikációja révén a térség turisztikai marketingje jelentősen javítható

Az együttműködés révén kialakíthatóak olyan komplex programcsomagok, amelyek növelik a turisták számát

A kommunikáció az egyes érdekellentétek vagy passzivitás miatt nem lesz folyamatos, illetve egyes meghatározó szereplők távol maradnak

A gazdasági helyzet kedvezőtlen folyamatai olyannyira beszűkítik a vállalkozások és az önkormányzat mozgásterét, hogy a fejlesztési kezdeményezések nem valósulhatnak meg

1. sz. tábla

5


Általános infrastrukturális jellemzők

Az M3-as autópálya megépítésének és a sűrű IC és gyorsvonat járatoknak köszönhetően Miskolc és így B.-A.-Z. megye is igen jól megközelíthető. Tokaj városát Miskolccal a 37. számú főútvonal köti össze, amely megfelelő kapcsolatot biztosít az M3-as autópálya Debrecen, illetve Budapest felé vezető szakaszával. Jelenleg a 37-es út - az autópálya továbbépítéséig túlterhelt, amelyet a nagy mértékű átmenő forgalom okoz, ez a probléma az autópálya meghosszabbítása után valószínűleg meg fog szűnni. B.-A.-Z. megye belső területein, - így a Tokaji és Szerencsi kistérség 37-es főúton kívül eső területein - már sokkal rosszabb a helyzet, mivel a közlekedés infrastruktúra kiépítettsége és az utak minősége igen alacsony szintet mutat. Tokaj vasúti megközelíthetősége mind Miskolcról, mind Nyíregyházáról jónak mondható, gyakorlatilag mindkét irányból naponta 18 vonat érkezik, melyek között 4-4 intercity járat is található. A Tiszán és a Bodrogon jelenleg nem üzemel állandó személyszállításra alkalmas hajójárat, bár mindkét folyó teljes magyarországi szakasza hajózható. A MAHART Passnave Tokajban lehetőséget biztosít hajókirándulások megszervezésére. A CROISI EURÓPA cég 2004- tői beindított egy üdülő luxushajót (részvételi díj 1500 EUR), amely Budapest és Tokaj között közlekedik, kezdetben évi 5 alkalommal. Ezenkívül Tokaj népszerű célpont a víziturizmust kedvelők körében, a nyári időszakban számos kajak-kenu túra indul a településről vagy érkezik ide.

1. ábra. Tokaj és a Zemplén megközelíthetősége

6


Kiépített kerékpárút a térségben jelenleg csak Szerencs és Tokaj belterületén, illetve Tokaj és Bodrogkeresztúr között található. A kerékpárturizmus kedvelőit több helyen elhelyezett információs táblák irányítják az alacsonyabb forgalmú mellékutakra. Mind megközelíthetőségi, mind idegenforgalmi szempontból jelentős az EuroVelo útvonal: Az Euroean Cyclists' Federation (ECF, a Kerékpárral Közlekedők Európai Szövetsége) 1995 óta dolgozik az Európát behálózó, a ma EuroVelo Project néven ismert kerékpáros úthálózati terv fejlesztésén. 1997 novemberében, a spanyolországi Logrono-ban szervezett ünnepségen bejelentették és ismertették az EuroVelo fejlesztési programját, melyet az Európa Bizottság pénzügyileg is támogat. A feladat az, hogy használhatóvá váljon 12 olyan kerékpáros útvonal, amely felfűzi Európa összes országát, és átvezet nagyobb városokon is, legyenek azok az Európai Unió határain kívül, vagy éppen egy tagországban. Az EuroVelo útvonalak szerepe kettős: egyrészt elősegíteni az érintett városokban és környezetükben a kerékpáros (aktív) turizmushoz szükséges infrastruktúra fejlesztéseket, másrészt erősíteni és bővíteni a határon túlnyúló (kerékpár-)turisztikai kapcsolatokat. Az EuroVelo kedvezőbbé fogja tenni a biciklizésről kialakult képet szerte Európában, oly módon és oly hatékonysággal, amelyre más hivatalos buzdítás vagy figyelemfelhívás sohasem lenne képes. Bár az EuroVelot sokan úgy tarják számon, mint a fenntartható turizmust szolgáló fejlesztési programot, de ez a program többet nyújt. Az egyes országokban elsősorban a kormányzati és a regionális fejlesztési szervezetekre vár a feladat, hogy összefogja a kerékpáros turizmus fejlesztésében leginkább érdekelteket, koordinálja a szomszédos országokkal való EuroVelo útvonal-összekötési terveket és működtesse az országra eső Euro-Velo nyomvonalakat. Az EuroVelo Vezető Team (Brüsszelben) pedig a maga kommunikációs és marketing eszközei felhasználásával (kiépítési ajánlások, üzemeltetési segédanyagok, hírlevelek, honlapok, különböző EU pályázatokon való részvétel támogatása, tájékoztató konferenciák, stb.) az egyes országokban lévő EuroVelo megbízottjain keresztül teszi ezt. A 12 EuroVelo útvonal közül kettő vezet át Magyarországon. A Tokaj városát is érintő 11-es jelű EuroVelo út (A Kelet-Európai út): Európa legészakibb pontjától (Nord-Cap, Norvégia) a görögországi Athénig vezet, és felfűzi Kelet-Európa legérdekesebb régióit: áthalad Finnországon (Kemijarvi, Kajaani, Helsinki), a balti államokon (Tallinn, Daugavpils, Vilnius), Lengyelországon (Varsó, Krakkó), Szlovákián (Kassa), Magyarországon (Sárospatak, Tokaj, Szolnok, Szeged), Jugoszlávián (Belgrád), Macedónián (Szkopje) és a végállomás Görögország (Thesszaloniki, Athén), hossza eléri a 6000 km-t.

Összegezve az eddig leírtak: Tokaj és a Tokaji Kistérség az Észak-Magyarországi régió jól megközelíthető települései közé tartozik, viszont az aktívturizmus (kerékpár, kajak, kenu) infrastrukturális hálózata még jelentős fejlesztésekre szorul, melyeket a közeljövőben el kell kezdeni, különben komoly gátja lehet az idegenforgalom bővülésének.

7

Kiindulópont – partnerek és versenytársak

Kiindulópont – partnerek és versenytársak A helyi TDM szervezet a térség vezető turisztikai marketing- és termékfejlesztésért felelős intézete, gyakorlatilag versenytárs nélkül, hiszen a térség borászati és turisztikai egyesületei a TDM szervezet tagjai és /vagy partnerei, és nem a versenytársai. A TDM szervezet elnöksége és a munkaszervezet ügyvezetője napi kapcsolatban áll ezekkel a civil szervezetekkel és velük közösen határozza meg marketingtevékenységét. Marketingirodaként a cél egy versenyképes turisztikai kínálat létrehozása a meglévő szolgáltatásokból, amely alkalmas arra, hogy a válság ellenére is a szinten tartást garantálja a turisztikai szolgáltatók számára Tokajban és a Tokaji Történelmi Borvidék területén egyaránt. A Tokaj Marketing Nonprofit Kft. csak akkor lehet eredményes, ha Tokaj és a helyi TDM szervezet szolgáltatói kellő profitot tudnak termelni, így az elsődleges feladat az ár-érték arány és minőség szempontjából is versenyképes turisztikai programkínálat összeállítása és értékesítése, a szálláshelyek, boros és egyéb programok, az éttermi kínálat és a kulturális programok önálló turisztikai termékké fejlesztése. A térségben működő Tourinform irodák (Sárospatak és Sátoraljaújhely) egyelőre kevésbé értékesítésorientáltak, mint a Tokaj Marketing Nonprofit Kft. A cél azonban velük együttműködve létrehozni a tréségi TDM szervezetet és lehetőség egy egységes értékesítési rendszert kiépíteni. A helyi TDM lefedettségi területén belül Bodrogkeresztúron (a település nem csatlakozott a TDM szervezethez) turisztikai információs központ található. A központban azonban valós munka nem folyik jelenleg, miután egyetlen munkatárs végzi az információs és művelődésszervezői munkát, s ez utóbbi a fő tevékenysége. Így versenyhelyzetről aligha beszélhetünk.

A helyi TDM szervezet marketing és e-marketing tevékenysége Versenytársaink leginkább az e-marketing, e-kereskedelem területén vannak a térségben: A helyi TDM szervezet honlapja a www.tokaj-turizmus.hu portál. A portál 2005 júniusában indult, s mára a térség legnagyobb turisztikai portáljává nőtte ki magát. Független regisztrációs és domain portálok szerint több mint 3500 link mutat a portálunkra más portálokról, azaz ennyi helyről érhetnek el minket közvetlenül az érdeklődők, a Google keresőkben pedig Tokaj keresőszóra az első - ötödik hely között mozog a helyünk, ami kiválónak számít. Számos szolgáltató adatai csak itt érhetőek el. Az e-kommunikációban komoly vetélytárs a www.tokaj.hu, amely városi portálként mindig a legfontosabb bázis marad. Ugyanakkor a kereshetőségben, használhatóságban és küllemben a mi portálunk sem marad alább a városi portáltól.

Másik versenytársunk a csak értékesítéssel foglalkozó http://www.szallas-tokaj.hu/, amely mögött egy jelentős fejlesztő csapat áll, ennek megfelelően mindkét fent említett portálnál dinamikusabban fejlődik. Célunk a jelenlegi versenyelőnyünk megtartása és a honlapunk további fejlesztése, a

8

Kiindulópont – partnerek és versenytársak

foglalási rendszer használhatóbbá tétele és az angol-német verzió sürgős elkészítése, hogy a versenyelőnyünk megmaradjon. Ugyanakkor alapvetően fontos az onlíne foglalás mielőbbi beindítása. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a portálunk legyen a szolgáltatók és önkormányzatok legfontosabb kommunikációs csatornája a térségben, ezért a fejlesztéséhez külön szakembert biztosít a TDM szervezet.

A helyi TDM szervezet a termékfejlesztésben és értékesítésében A termékfejlesztés és értékesítés terén a legjelentősebb versenytárs a térségben az egyetlen beutaztatással is foglalkozó utazási Iroda, a szerencsi Zemplén Tourist. Ők azonban elsősorban a saját szolgáltatásaikat,i illetve külföldi utakat értékesítenek, a helyi szolgáltatók kínálatát kevésbé, így a helyi turisztikai termékfejlesztésben és a szolgáltatók helyi értékesítésében sincs számottevő versenytársunk. A Zemplén Tourist alapító tagként belépett a helyi TDM szervezetbe, az együttműködés lehetőségeiről (pl, buszbérlés, a vendégházaik jutalékos értékesítése, stb.) egyeztető megbeszéléseket folytattunk. A Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület évtizedek óta foglalkozik a különféle borútvonalak kialakításával. A régen jól működő egyesület azonban mára hanyatlik, s ugyan 2007-ben egy nagyobb marketing és fejlesztési támogatást nyertek (mintegy 40 millió forint), a tagok mára nem érzik hitelesnek a Borút tevékenységét, így nem valódi konkurensei a TDM szervezetnek. A Borút egyébként belépett a TDM szervezetbe alapító tagként, s a későbbiekben velük karöltve, az ő tagságukat is integrálva a TDM szervezetbe szeretnénk megvalósítani terveinket.

A helyi TDM szervezet a képzésekben Jelenleg idegenforgalmi és kereskedelmi szakképzés Tokajban és Szerencsen folyik. A szakképzés az ÉMOR-TISZK, valamint a Zemplén TISZK keretében folyik, a szerencsi Bocskai Gimnázium a Zemplén TISZK tagja, a tokaji Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola és a Tokaji Ferenc Gimnázium az ÉMOR TISZK tagja. Tokajban a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskolában hamarosan felépül az a 3 csillagos tanszálloda, amelynek a legfontosabb funkciója, hogy Tokaj-Hegyalja idegenforgalmat tanuló növendékei a gyakorlatban is megtanulják a szállodaipar különböző területeinek működését, az éttermei munkákat és a kapcsolódó egyéb szolgáltatásokat. A TDM szervezet képzései struktúrájában elsősorban azok a képzések szerepelnek, amelyek a helyi szolgáltatókat szolgálják, A TDM szervezet a képző intézményekre nem konkurenciaként, hanem partnerként tekint - ugyanakkor azokat a képző intézményeket részesíti előnyben, amelyek maguk is tagjai a TDM szervezetnek. Az ÉMOR TISZK, illetve a Kereskedelmi és Idegenforgalmi Középiskola

9

10

tagja a szervezetnek, a saját szakképzési modelljüket a TDM szervezet igényeinek megfelelően alakítják ki - a TDM szervezet pedig lehetőségeihez képest támogatja a képzési intézményekben folyó munkát.

A TDM szervezet a rendezvényszervezésben Ugyan a helyi TDM szervezet a direkt rendezvényszervezői munkákba nem akar belefolyni, a rendezvényszervező cégekkel, intézményekkel szoros a kapcsolata és bizonyos területeken (pl. a rendezvénymarketing) konkurens intézményként jeleik meg. A rendezvényszervező cégek, művelődési házak, stb. ugyanakkor a kompetenciák kijelölésénél vállalták, hogy a térségi jellegű rendezvénymarketinget a TDM szervezet, illetve annak munkaszervezete végzi, s csak a helyi jellegű rendezvénymarketing az, amit a rendezvényszervezők és művelődési házak folytatnak. A rendezvényszerező cégek és művelődési házak TDM tagságával a kompetenciák egyértelműen meghatározhatók.

Meglévő szakmai kapcsolatok Szakmai partnerek bevonási igényei A TDM szervezet munkája számos szakterülethez kapcsolódik. Az eddigi tapasztalatok alapján a legfontosabb igények általában: - a tájvédelmi körzetek védelme - a borászatok és a szolgáltatók által közösen kialakított turisztikai- és bormarketing munka a térség egységes megjelenítése - a világörökségi terület értékeinek a kiemelt védelme, marketingje, az értékőrzés, értékteremtés és az értékek továbbadása a világörökségi cím érdekében

Rendezvényszervezők Tokaj-Hegyalja a világörökség része. Ugyan a nagyrendezvények egy részét akár a TDM szervezet maga is meg tudná szervezni, a minőség garantálása és a kellő innováció érdekében szükséges külső rendezvényszervezőket bevonni a TDM szervezet munkájába.

Utazásszervezők, utazásközvetítők A helyi TDM munkaszervezete elsődleges célja a turisztikai termékek előállítása. Ahhoz, hogy hatékonyan jelenhessen meg ez a termék a piacon, szükség van értékesítő partnerekre Magyarországon és külföldön egyaránt - ezt a feladatot látkák el az utazási irodai szakmai partnerek.

Partnerség és rendezvények

Média partnerek Programjaink, szolgáltatásaink minéi szélesebb körűmegismertetése érdekében szükséges a méduia partnerek bevonása a TDM munkájába.

Kooperációs marketing partnerek Magyar Turizmus Zrt. - A helyi TDM, de még a Tokaj-Zemplén TDM is kicsi és túl kis forrásokkal dolgozó desztináviós szervezet ahhoz, hogy önállóan marketing akciókat tudjon koordinálni. A Magyar Turizmus Zrt,-tői elsősorban marketingtámogatást kérünk és várunk - study tourokat, inygenes vagy kedvezményes megjelenési lehetőségeket a szoláltatásaink megjelenítéséhez. Borászati és bormarketing szervezetek - a világörökségi borvidék turisztikai kínálata természetesen a borászatok egyéni kínálatára épül. Ahhoz, hogy mi hatékonyan tudjuk a turisztikai kínáűlatot eladni, szükséges, hogy a bormarketing is megfelelően működjön, illetve hogy kiegészítsük egymást: a TDM felvállalja a borászatok egyedi kínálatának a népszerűsítését, cserében a borászatok felvállalják a térség turisztikai / borturisztikai marketingjének is a megjelenítését, Szerencsére ebben a borászati szervezetk maximálisan a pernereink.

Világörökségi szervezetek - A világörökségi érdekképviseletek és intézmények - miután a helyi TDM turisztikai vonzerői nagyrészt a világörökségi magtelepüléseken találhatók, alapvetően szükséges a világörökségi szervezetekkel való együttműködés. Miután az elmúlt időszakban több településen is felmerült a világörökségből való kilépés kérdése, amely annak köszönhető, hogy nem tud a helyi lakosság megélni a világörökségi cím nyújtotta turisztikai / borászati / kulturális lehetőségekből, a világörökségi szervezetekkel való együttműködés, a helyi lakosság és a turisztikai szakma érdekképviselete, a szervezetekkel való folyamatos kommunikáció a ránk nézve megfelelő Világörökségi Törvény érdekében, illetve az UNESCO által előírt szabályozások betartatása érdekében a TDM munkaszervezet feladata. Tulajdonképpen a munkaszervet egy kapocs a világörökségi iontézmények és a helyi szolgáltatók, önkormányzatok között. - Egyéb világörökségi borvidékek - évek óta folyik a Tokaji Borvidék és a többi európai világörökségi borvidék közös projektje, a VITOUR. Az INTERREG forrásokból finanszírozott együttműködés első körben a szakmai munkatársak számára nyújtott kiváló lehetőséget a megismerkedésre, a a be,utatkozásra, elsősorban a környezetvédelem, a turizmus, a kommunikáció és fenntarthatóság terén. A jelenleg futó második körben a borászat és a turizmus jó példáinak megismertetése a cél. Miután a többi borvidék jópár évvel a Tokaji Borvidék előtt jár, a turizmusszervezésben, a programokban, a garantált kínálatban - összességében a szakmai tanácsadásban számítunk rájuk.

Partnerség és rendezvények Aligha megkérdőjelezhető, hogy olyan konkrét feladatoknál kovácsolódik leginkább össze a helyi közösség, amely mindenki érdekeit közösen szolgálja. Éppen ezért nagyon fontos látni, tudni, hogy az

11


egyes rendezvények pozíciói hogyan alakulnak a szolgáltatók és a helyi lakosság körében, illetve menyiben járulnak hozzá a TDM szervezet hálózatfejlesztéséhez. A Hegyalja Fesztivál a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi TDM szervezet legnagyobb látogatottságú rendezvénye. A látogatószámok önmagukért beszélnek. Ugyanakkor időről időre felmerül a kérdés, hogy mennyire fogyasztóképes a Hegyalja Fesztivál közönsége, jelent-e, s ha igen, mekkora plusz bevételt jelent a helyi vállalkozók számára a fesztivál, hogyan lehet pozícionálni a helyi – általában jóval kisebb marketingkeretből gazdálkodó és jóval kisebb létszámú vendéget vonzó – egyéb nagyrendezvények sorában? Sija Marianna és Schauermann Péter tollából 2009 végén megjelent a Turizmus Bulletinben egy tanulmány a 15-25 évesek fesztivállátogatási szokásairól, amelyben 5795 fiatal megkérdezése után megállapítják, hogy a Hegyalja Fesztivál országos szinten az 5. legismertebb fesztivál a célcsoport körében, a megkérdezettek 71,4%-a már hallott a Hegyalja Fesztiválról.1 Ez feltétlenül jelzi a fesztivál országos elismertségét a saját célcsoportjában. Kérdés azonban, hogy a helyi (Tokaj, Rakamaz és vonzáskörzetük) fesztiválok sorában hol jelenik meg a Hegyalja Fesztivál, hogyan értékelik a helyi vállalkozók, mekkora bevételei vannak a fesztiválból a szolgáltatóknak és az önkormányzatoknak. 2011-ben Tokajban két wellness szálloda (összesen mintegy 300 férőhely), valamint a 2500 fős Patkóbánya-Fesztiválkatlan szabadtéri rendezvényhelyszín is átadásra kerül. Rakamazon egy jelentős vízparti beruházásra kerül sor. Az új attrakciók és szálláshelyek gazdasági fenntarthatóságának tervezéséhez, a programtervezéshez a pályázati fázisban helyi kutatás nem készült, a KSH adataira és becslésekre épült a tervezés. Ahhoz azonban, hogy a megvalósítási fázisban valós számok alapján, a valós érdeklődést felmérve tudjanak az új létesítmények program- és értékesítési menedzserei tervezni, a perspektívák közül választani, hogy az új attrakciók és szálláshelyek pályázatban megjelölt indikátorszámait tartani lehessen, szükséges egy, a látogatók és a turisztikai szolgáltatók igényeit és tapasztalatait felmérő, a kvalitatív és kvantitatív módszereket ötvöző felmérés készítése.

A kutatás céljai és módszerei Kutatásunk célja tehát a Hegyalja Fesztivál gazdasági hatásainak azonosítása és számszerűsítése, valamint annak az elemzése, hogy a fesztiválnak milyen egyéb hatásai vannak a térség fejlődésére (pl. marketing, turizmusfejlesztés, munkaerő-gazdálkodás, stb.). Miután a Hegyalja Fesztivál a legnagyobb közönségű program az egész térségben, akkor lehet igazából a gazdasági hatásaira rámutatni, ha a helyi éves programkínálatban határozzuk meg a szerepét, összehasonlítva a gazdasági hatásait a többi fesztivál eredményességével. Ehhez 2009 nyarán személyes kérdőívezéssel megkérdeztük a rendezvényekre érkező vendégek véleményét az egyes programokról.

1

Sija Marianna – Schauermann Péter: A 15—25 éves fiatalok fesztivállátogatási szokásai. In: Turizmus Bulletin 2009./3. 29. p.

12


A kérdőív rövid, tömör, lényegre törő, mindössze 13 kérdésből állt. Fontos szempont volt az összeállításnál, hogy a fesztiválozó közönség hajlandó legyen kitölteni, ezért ne legyen túl hosszú, de minden olyan kérdést tartalmazzon, amely meghatározza a fesztivál célcsoportját, az alkalmazott marketing eszközök hatásfokát, az igénybe vett turisztikai szolgáltatások mennyiségi és minőségi jellemzőit, a költési hajlandóságot, a jövőbeli tervekre vonatkozó iránymutatást. A kérdőív kitöltőit apró ajándékkal jutalmaztuk. A mintavétel mindig a fesztiválok központi helyszínén és központi eseményén történt, a mintavétel nagysága a fesztiválon résztvevők létszáma alapján arányosítva történt. Fesztivál neve

Interjúalanyok száma

Ebből nő

Ebből férfi

Tokaji Borok Fesztiválja

90

40

50

Hegyalja Fesztivál

220

105

115

Zempléni Fesztivál

69

32

37

Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok

307

159

148

Összesen

686

336

350

1.

táblázat: Felmérés a vendégek körében a 2009. évi fesztiválokról – interjúalanyok száma (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Noha a fesztiválok esetében reprezentatív felmérést készíteni szinte lehetetlen,2 a kérdőívezés során az életkori reprezentativitásra törekedtünk az egyes fesztiválok közönsége szerint, a 686 megkérdezettre vonatkoztatva az alábbiak szerint:

2

Benedek Mariann – Stark Judit: Fesztiválvilág. In: Turizmus Bulletin 2009/3. 35. p,.

13


2.

diagram: Felmérés a vendégek körében a 2009. évi fesztiválokról – megkérdezettek életkora (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

A kitöltők életkorának legnagyobb része, pontosan 44.2%-a 18 és 25 év közötti fiatal. A magas arány a fiatalok körében népszerű Hegyalja Fesztiválnak köszönhető. A következő nagyobb csoport a 26 és 40 év közöttiek szintén jelentős számmal, 36, 6 5-kal. Megállapítható az életkorok alakulását elemezve, hogy a zenei fesztiválok és a boros fesztiválok a 60 év feletti vendégek számára nem vonzóak, hiszen megkérdezett fesztiválozó vendégeink csupán 3,5 %-a töltötte be a 60. életévét. A felmérés során nemcsak azt mértük fel, hogy honnan érkeznek a vendégek a rendezvényekre, hanem a költési hajlandóságot és a fesztiválokkal, turisztikai szolgáltatókkal, az információszolgáltatással és a rendezvények kommunikációjával szemben felmerült igényeket is. Az alapvetően kvantitatív felmérés mélyinterjú elemeket is tartalmazott, ahol elsősorban a vendégelégedettséget próbáltuk felmérni. 2009 december-2010 januárjában szintén személyes kérdőívezést végeztünk a helyi vállalkozók körében a 2009-es nagyrendezvények gazdasági hatásairól. A kérdőívek kitöltése minden esetben önkéntes volt, s mivel pénzügyi kérdésekre is kerestük a választ, annak ellenére is többen megtagadták a válaszadást, hogy a kérdőívek név nélkül kerültek feldolgozásra. A mintavétel során tehát – kényszerűségből – nem a teljességre, hanem lehetőség szerint a reprezentativitásra törekedtünk, az alábbiak szerint: Szolgáltatás típusa

Megkérdezettek száma

Bank, pénzváltás

4

Üzlet, bolt, borszaküzlet

22

14


Étterem

11

Borászat

10

Magán- és falusi szálláshely

24

Kereskedelmi szálláshely

15

Egyéb turisztikai szolgáltatás (kenukölcsönzés, kerékpárkölcsönzés, hajó, stb.)

2

Összesen megkérdezett vállalkozó

88

2.táblázat: Felmérés a szolgáltatók körében a 2009. évi fesztiválokról (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Itt kell megjegyezni, hogy a kereskedelmi szálláshelyek esetében egy csoportban vizsgáltuk a háromés négycsillagos hoteleket, a panziókat és a kempingeket is. Az éttermek esetében szintén egy csoportban vizsgáltuk a vendéglők, gyorséttermek és egyéb éttermi szolgáltatásokat nyújtókat is. A benzinkutakat az üzlet, bolt kategóriában dolgoztuk fel. A kérdőívek kitöltését szintén reprezentatív módon mélyinterjúk készítése zárta le, ahol a szolgáltatókat a válaszok mögötti miértekről kérdeztük. Területileg a megkérdezések az alábbi arányok szerint alakultak: Tokaj Rakamaz Bodrogkisfalud Erdőbénye Tállya Tolcsva Mád Rátka Bodrogkeresztúr Tarcal Pálháza

68% 4% 2% 10% 2% 1% 2% 1% 4% 5% 1%

3.táblázat: Felmérés a szolgáltatók körében a 2009. évi fesztiválokról (települések szerinti bontás) (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Az arányok megállapításánál és a kérdőív alanyok megkeresésénél fontos szempont volt, hogy ne csak a fesztiválok színhelyéhez közel eső településeken, hanem távolabb is készüljenek felmérések, hogy az egyes rendezvények vonzáskörzetében található vállalkozók véleményét is fel lehessen mérni. Az arányok megállapításához két 2009 nyarán készült rövid felmérést vettünk alapul – a Hegyalja és a Zempléni Fesztivál előtt ugyanis három héten keresztül hetente telefonos interjúk során körbekérdeztük a kapacitáskihasználtságról a szálláshelyadókat Tokaj, Tarcal, Rakamaz,

15


Bodrogkeresztúr, Bodrogkisfalud, Erdőbénye, Mád, Mezőzombor, Tállya, Tolcsva településeken, figyelve a kapacitáskihasználtság alakulását. Az akkori tapasztalatok alapján állítottuk össze a megkérdezések arányait. A vállalkozói felméréseket az önkormányzatoknál történő felmérés követte. Az IFA-bevételek és a helyi iparűzési adó bevételek alakulását vizsgáltuk. A rövid kvantitatív felmérés után a polgármesterekkel és pénzügyi vezetőkkel történő mélyinterjúk során azt vizsgáltuk, hogy a települések hogyan értékelik – elsősorban pénzügyi szempontból – a fesztiválokat, vajon hasonló véleményen vannak-e, mint a vállalkozók és a vendégek, elégedettek-e az egyes fesztiválok marketing- és programszervezési tevékenységével. Ezt azért is tartottuk fontosnak, mivel az önkormányzatok sok esetben pénzügyi támogatás formájában is segítik a fesztiválszervezők munkáját. A megkérdezett települési önkormányzatok: Tokaj, Tarcal, Mád, Szerencs, Erdőbénye, Rakamaz, Tállya.

16

A desztinációs fesztiválkínálat

1. A desztinációs fesztiválkínálat A Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi desztináció 27 településéből a legnagyobb látogatottságú és vonzáskörű rendezvények Tokajban vannak. Mivel a legjelentősebb programok ingyenesek (Tokaji Borok Fesztiválja, Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok), látogatószámukat csak becsülni lehet, a Tokaji Borok Fesztiváljának kb. évi 5-6.000 látogatója van, a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok évi 10-15.000 vendéget vonz. A Zempléni Fesztivál zárt helységben megszervezett rendezvényei általában 80-90%-ban töltik meg a rendezvényhelyszíneket, átlagosan alkalmanként 200 vendéggel lehet számolni (figyelembe véve, hogy a fesztivál legnagyobb vonzerejű és létszámú rendezvényei egyelőre Sárospatakon kapnak otthont). Így összességében kb. 4.000 regisztrált vendég vesz részt a mi desztinációnkban kínált koncerteken. Emellett a Hegyalja Fesztivál évi 60-70 ezres látogatószáma toronymagasan áll a többi fesztivál előtt. Évi rendezvénykínálat a desztinációban és környékén: Dátum

Esemény megnevezése Kikeleti Piknik

Típusa

2010.0 5.08

Bor Tor-Túra

2010. 05.282010. 05.30. 2010.0 6.12

2010.0 6.24

2010.0 4.04

Települ és Erdőbé nye

Az esemény leírása

bor, gasztron ómia

Tokaj

A tokaji vendégvárók várják szabadtűzön készített és kemencében sült ételkülönlegességekkel az idelátogatókat. Az ételekhez tokaji borosgazdák borait kínálják.

Tokaj Világörökség Fesztivál

bor, gasztron ómia

Tokaj

A szőlő és borkúltúrához kapcsolódó rendezvény, folklór programok és borászati-gasztronómiai kiállítás és vásár

XIII. Nemzetközi Kádárnap

bor és gasztron ómia, fesztivál, gyerekp rogram

Erdőbé nye

Hagyományosan évente megrendezésre kerülő szakmai program és fórum az országban élő kádárok, a nagyközönség számára is nyitott programokkal, ebben az évben nemzetközi szakmai rendezvénnyé bővítve, spanyol, francia résztvevőkkel. Mesterség bemutatók, kézműves vásár, cserépgalamb lövészet, íjászat, gyerekprogramok, koncert

Szent Iván Éji Mulatságok

hagyom ányok,

Tarcal

Tűzugrás, hagyományőrző programok

bor és gasztron ómia, gyerekp rogram

Az Erdőbénye Fesztivál tavaszköszöntő rendezvénye, alternatív program az ünnepre családoknak és baráti társaságoknak. Az ünnep és a kakukkfű jegyében – pálinka és újbor kóstoló, frissítő gyógyteák, ünnepi ételek, kakukkfütty fülelés.

17


Tarcalon

folklór

Szőlővirágzás ünnepe, borok lakodalma Szegiben V. Zemplén Hegyikerékpáros Maraton

hagyom ányok, folkór

Szegi

A Furmint és a Muskotály jelképes házassága, a szőlővirágzás ünneplése hagyományőrző lakodalmas programmal

sport

Mád, Erdőbé nye

Hegyikerékpáros maraton profiknak és amatőröknek – különböző hosszúsági és nehézségű pályákkal. Nyitott pincék – udvarán szabadidős játékok, szurkolóknak és megfáradt kerékpárosoknak: teke. Gyermekjátszóház, extrém sportpark Erdőbénye Ligetben, koncert

2010. július 2010.0 7. 1418. 2010.0 7-08.

Szélső Érték Fesztivál Hegyalja Fesztivál

ifjúsági fesztivál ifjúsági fesztivál

Szegi

Ifjúsági környezetvédelmi fesztivál Ifjúsági fesztivál

Szerencsi Nyár

2010.0 8.06

Bor, mámor, Bénye

színház, film, koncert bor és gasztron ómia, fesztivál, gyerekp rogram, koncert, zene

TokajRakama z Szerenc s Erdőbé nye

Nyári örömünnep – Tokaj-hegyaljai borokkal, zempléni ízekkel. Borok, ételek, irodalom, utcaszínház, koncert, gyerekprogramok: manóruha készítés, manófelvonulás, óriás társasjáték. Mobil video verseny – a nap emlékezetes pillanatairól. Kézműves bemutató, vásár.

2010.0 8.0721. 2010.0 8.1113. 2010.0 8.2021.

Zempléni Fesztivál

több helyszín

Kiállítások, színházi előadások, koncertek

Tokaj

Magyarország irodalmi krémjének találkozóhelye

Tarcal

Magyarország 22 borvidéke borkirálynőinek találkozója, Magyarország Borkirálynőjének megválasztása

2010.0 8.2021. 2010.0 9.18

Csokoládé Fesztivál

Szerenc s

A Szerencsi csokoládé ünnepe

Mád

XX: alkalommal kerül megrendezésre a hagyományőrző Szüreti Napok Mádon, melynek színfoltja a hagyományokat felelevenítő szüreti felvonulás. Emellett színes és színvonalas műsorokkal, finom borokkal és ízekkel várják az idelátogatókat.

2010. június vége 2010. július

Tokaji Írótábor

Országos Borkirálynő Választás

Mádi Szüreti Napok

színház, film, koncert színház, film, koncert bor, gasztron ómia, fesztivál bor és gaszron ómia bor, gasztron ómia

Kulturális programok, kiállítások, zenei rendezvények sorozata

18


2010.0 9.

Rátkai sváb hagyományőrző napok

hagyom ányőrzé s, folklór

Rátka

a sváb hagyományok felelenevítése

2010.0 9.18

Tokaji Ősz

bor, gasztron ómia

Tokaj

Borvacsorák, borkóstolók

2010. 09. 25.

Szent Vencel napi szőlős búcsú

bor és gasztron ómia

Tállya

borkóstoló, búcsú, mise

2010.1 0.0110.03.

Tokaj-hegyaljai Szüreti Napok

bor, gasztron ómia, fesztivál

Tokaj

Tokaj-Hegyalja legnagyobb szőlő és borkultúrához kapcsolódó rendezvénye, szüreti felvonulás, folklór programok, borászati és gasztronómiai kiállítás és vásár.

4.táblázat: Fesztiválkínálat a Hegyalja Fesztivál által érintett területen (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Ezt egészítik ki a rakamazi kemping motoros találkozói, amelyek közül a legnagyobb a Zempléni Fesztivál idején szokott lenni. A fesztiválok típus alapján:

19

A Hegyalja Fesztivál a desztinációs rendezvénystruktúrában

2.diagram: Fesztiválkínálat összetétele a Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye helyi TDM területén (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

2. A Hegyalja Fesztivál a desztinációs rendezvénystruktúrában A felmérés során az alábbi kérdésekre kerestük a választ: a.) megfelelőnek ítélik-e a programkínálatot az egyes rendezvényeken a szolgáltatók? A vállalkozók – a vendégek visszajelzései, a foglaltság és a bevételek alapján sok esetben másképp értékelik a programok színvonalát, programkínálatát, mint a szervezők. Nagyon fontos látni az egyes fesztiválokat összehasonlítva, hogy vajon emnnyire elégedettek a szervezéssel, a programokkal, mennyire érzik eladhatónak a saját marketingtevékenységük során a fesztiválokat. b.) nagyságrendileg mekkora bevétele volt az adott rendezvényből naponta a szolgáltatóknak?

20


Az egyes turisztikai szolgáltatók másképp profitálnak az egyes rendezvényekből. A szálláshelyek esetében ugyanis gyakorlatilag addig terjedhetnek a bevételek, ameddig a szálláshely-kapacitás engedi – ha teltházas a szálláshely, több vendéget már nem tud fogadni, függetlenül attól, hogy ezer vagy hetvenezer vendég van a térségben. Ugyanakkor az üzletek, borászatok, benzinkút, bankok esetében nyilvánvaló lehet a különbség. c.) milyennek ítélték a vállalkozók a költési hajlandóságot az előző évekhez képest 2009-ben? Egy 2006-ban készült felmérésen hat magyarországi fesztiválon kérték fel többek között a résztvevők költséi hajlandóáságát, s megállapították, hogy a vendégek 11.000-36.000 Ft között költenek fesztiválonként átlagosan.3 Ugyan a felmérés aligha bizonyulhat reprezentatívnak (többek között a zártkörű, kis létszámú programjairól ismert Tokaji Ősz volt az egyik fesztivál, ahol a borkóstolók, vacsorák ára jóval meghaladja az átlagot és inkább tekinthető zártkörű céges bulinak, mint fesztiválnak), érdemes megvizsgálni, hogy az egyes fesztiválokon résztvevők költési hajlandóságát hogyan értékelik a szolgáltatók – többek között annak érdekében is, hogy a későbbiekben ennek megfelelően az igényekhez igazodva szükség szerint változtatni lehessen. d.) volt-e valamilyen akció, program a szolgáltatónál a rendezvény ideje alatt? Amellett, hogy a szolgáltató hogyan értékeli a fesztivált, célszerű azt is megvizsgálni, hogyan értékeli a saját szerepét a fesztivál sikere érdekében. Vajon pusztán az előnyeit élvezi, vagy esetleg tevőlegesen tesz is a fesztiválok ismertségéért, a programkínálat színesítéséért? e.) szükséges volt-e plusz munkatárs behívása a vendégváró helyeken? Egy fesztivál eredményessége lemérhető abban is, hogy vajon az átlagos létszám elég-e a fesztivál alatt az adott szlgáltatónál, vagy szükséges plusz munkatársak munkája is. Ebből nyilvánvaló, hogy az átlagos napi forgalomhoz képest nő-e, s ha igen, mennyivel nő meg az adott szolgáltató napi forgalma. f.) szálláshelyek esetében volt-e az adott programra szervezett csomagajánlata? A szálláshelyek csomagajánlatainak marketing értéke van, hiszen általában már a rendezvény előtt hónapokkal elérhetők a nagy szállásportálokon, így az átlagos turista, akinek egyébként lehet, hogy az eszébe sem jutna egy fesztiválon részt venni, értesülhet a programokról. A fesztivál-csomagok viszont a mi desztinációnkban általában csak akkor jelennek meg, ha az adott időszakban egyébként nem, vagy csak nehezebben eladható a szállás. A csomagajánlatok kapcsán tehát a kérdés, hogy a fesztivál adja-e el a szálláshelyet, vagy a szálláshely próbálja eladni a fesztivált? g.) milyennek látják az egyes fesztiválok marketing tevékenységét a vendégek és a szolgáltatók? A fentiek után – vajon a vállalkozó mennyire érzi annyira a sajátjának a fesztivált, hogy a saját marketingtevékenységéből áldozzon a fesztivál népszerűsítésére – fontos kérdés, hogy a 3

Inkei Péter: A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében. www.balatonregion.hu/bpp/ufiles/dk/98/2/1/Inkei_Peter.pdf. Eredetileg megjelent: Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter, Szabó János Zoltán: Fesztivál-világ, Budapest 2006, NKA-kutatások 3.

21


vállalkozók hogyan látják a fesztiválszervezők marketing tevékenységét. Vajon emnnyire elégedettek a fesztiválmarketinggel, mennyire érzik eladottnak a rendezvényt?

2.1. A programkínálat értékelése a vendégváró vállalkozók szemével Ha a vendégeknek kisebb-nagyobb kifogásaik vannak az egyes programokról, a véleményüket leginkább a vendégváró szolgáltatóknak fejtik ki, hiszen sok esetben a rendezvényszervezőkkel nem is találkoznak. Így egy-egy fesztivál programjainak sikerét könnyen le lehet mérni azon, hogy a helyi vállalkozók hogyan értékelik a programot. A szolgáltatói kérdőív válaszait az alábbiakban összesítettük:

Ha a fentiek alapján fesztiválrangsort szeretnénk felállítani, akkor a Hegyalja Fesztivál az, amellyel a többi fesztiválhoz mérve kiugróan magasan elégedettek voltak a vendégvárók és vendégeik. Össszehasonlítva a többi fesztivál programkínálatával, az alábbiakat szükséges megállapítani: A megkérdezettek 50%-a teljes mértékben elégedett a fesztivál programkínálatával, s 43 %-a javasol kisebb változtatásokat, azaz a szolgáltatók 93%-a elégedett a fesztivál programjával. A vendégvárók 75%-a – kisebb módosítások mellett – a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok programkínálatát is megfelelőnek tartja. A Tokaji Borok Fesztiválja, valamint a Zempléni Fesztivál esetében azonban csak a szolgáltatók 60%-a elégedett, s kiugróan magas a teljes változtatást javaslók aránya (Tokaji Borok Fesztiválja: 17%, Zempléni Fesztivál 18%).

22


A korábbiakban jeleztük, hogy az egyes szolgáltatók véleménye attól is függ, hogy az egyes rendezvényekből fix maximált bevétele van-e (pl. szálláshely). Ettől függően érdemes megvizsgálni, hogy az egyes szolgltatói körök hogyan értékelik a Hegyalja Fesztivált.

2.1.1. Szálláshelyek

Mivel a szálláshelyeknek maximalizált a bevétele az egyes fesztiválok idején, mielőtt megvizsgálnánk azt, hogy mi a véleményük a programkínálatról, érdemes megvizsgálni a kapacitás kihasználtságot – hiszen ez döntően befolyásolja az egyes fesztiválok megítélését. 2009 nyarán két fesztivált megelőzően készítettünk egy felmérést a kapacitáskihasználtság alakulásáról. Arra voltunk kíváncsiak, hogy hogyan alakul a kihasználtásg Tokajban, illetve vonzáskörzetében az adott rendezvény miatt. A Hegyalja Fesztivál előtt Tokajban már egy hónappal korábban sem volt egyetlen szálláshely sem. Ugyan voltak visszamondások néhány nappal a fesztivál előtt, de az így felszabadult szálláshelyeket átlagosan egy-másfél óra alatt töltötték fel ismét a jelentkezők. Hasonló volt a helyzet Tarcalon, bár a két négycsillagos hotel kapacitáskihasználtsága csak a 80%-ot érte el, s a fesztivál ideje alatt is találtunk vendégházakban is szállást. Ott a teljes település kapacitáskihasználtsága a felmérésünk alapján 75%-os volt. Bodrogkeresztúron a Magyar Motorok Múzeumában és az önkormányzat diákszállójában végig volt szabad sátorhely, a vendégházak és a panziók viszont 100%-osan le voltak foglalva. Bodrogkisfaludon 80%-os volt a kapacitáskihasználtság, Erdőbényén pedig kb. 70%-os, ami nagyrészt annak is köszönhető, hogy a nem direkt a fesztiválra érkező, pusztán nyaralásukat töltő vendégek igyekeztek távolabbi településeken szállást találni. A felmérés szerint Rátkán mintegy 80%os volt a kihasználtság, Mádon és Tállyán kb. 70%. A távolabb eső területeken lévő szálláshelyeket (Sárazsadány, a Huták, Monok) nem tudta feltölteni a Hegyalja Fesztivál, ami annak is köszönhető, hogy a résztvevőknek már túl sokat kellett volna utaznia. Rakamazon minden kiadható és nem kiadható vendégház és nyaraló teli volt. A Zempléni Fesztivál foglaltsága, illetve kapacitás kihasználtsága ennél jóval egyenletesebb, de jóval alacsonyabb is volt. Tokajban ebben az időszakban – az első néhány napot leszámítva, amikor a Tokaji Írótábor is besegített a foglaltságba – a kapacitáskihasználtság a hotelekben mintegy 80%-os volt – a panzióké viszont 50%-on állt, a magánszálláshelyeknek pedig mindösszesen 37%-a volt lefoglalva. A felmérés alapján Tarcalon a falusi szálláshelyek 50%-a volt üres, a két négycsillagos hotel kapacitás kihasználtsága kb. 70%-os volt. Bodrogkeresztúron az alacsonyabb kategóriájú szálláshelyeken 20%os volt a foglaltság, a vendégházakban 40%, a panziókban 50% volt a kihasználtság. Bodrogkisfaludon a szálláshelyek 40%-a volt lefoglalva. Erdőbényén sokkal jobb volt a helyzet, viszont meg kell jegyezni, hogy a Zempléni fesztiválnak két kísérő rendezvénye is érintette a települést: a Tolcsvai Borfesztivál, illetve a Bor, Mámor, Bénye miatt a szálláshelyek 95%-a foglalt volt. Tállyán a férőhelyek 40%-át töltötte meg a fesztivál, s hasonló volt a helyzet Mádon is. A vendégek körében végzett felmérésen, amelyet a Tokaji Borok fesztiválján, a Hegyalja Fesztiválon, a Zempléni Fesztiválon és a Tokaj-hegyaljai Szüreti Napokon készítettünk, rákérdeztünk arra, hogy milyen szálláshelyet vett igénybe a vendég.

23


A megkérdezettek vendégek nagy része, 29,7 %-a kempingekben szállt meg. Az eredmény a várakozásoknak megfelelő, hiszen a Hegyalja Fesztivál résztvevőinek túlnyomó többsége a kempingekben tölti az éjszakát. De a boros fesztiválokra érkező külföldiek is szívesen szállnak meg kempingekben. A fesztiválozók 12,3 %-a panzióban szállt meg, ez sem véletlen, hiszen a szálláskapacitás nagy része panziós kínálat a városban. A megkérdezettek 9,1 %-a ismerősöknél, rokonoknál pihent, amely jelentős, ha figyelembe vesszük, hogy mekkora idegenforgalmi adó bevétel kiesést jelent ez a szám. A szállodákat éppen annyian választották mint a fizetővendég szálláshelyeket, arányuk 6,1 % volt. Meglepő, hogy a legtöbb vendég, 30,3 % az egyéb kategóriát jelölte meg.

Ha csak a Hegyalja Fesztiválon történt felmérés eredményeit vizsgáljuk, az arányok jelentős eltolódása látható:

24


A vizsgálat során együttesen, illetve magán- és falusi szálláshelyekre valamint kereskedelmi szálláshelyekre bontottan, a szállásadók válaszai alapján is megvizsgáltuk a kapacitás kihasználtságot 5 olyan fesztivál kapcsán, amely vélten vagy valósan az egész térséget megtölti vendéggel (nem a látogatószám alapján, hanem a területi lefedettség alapján választottuk tehát ki a fesztiválokat). Az összesített adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

25


26

A legnagyobb kapacitáskihasználtságot a felmérés alapján a Hegyalja Fesztivál jelenti a térség szolgáltatói számára. A teltházas kihasználtság 74%-os, ami azért is fontos, mert a Zempléni Fesztivál kivételével a többi fesztivál csak 1-2 vendégéjszakát jelent, a Hegyalja Fesztivál viszont teltház esetén minimum 4 vendégéjszakát. 8%-a a megkérdezetteknek vallotta azt, hogy 60-80% között volt a kapacitáskihasználtság (elsősorban a nem tokaji szálláshelyek), a megkérdezettek 10%-ának 40-60% között volt a kapacitáskihasználtsága, s mindössze 8% (3 szálláshely) vallotta azt, hogy 40% alatt volt a kihasználtsága – ezek a szolgáltatók jól körvonalazhatóan Tolcsva, Pálháza, Rátka – tehát a fesztiváltól jóval távolabb eső településk szolgáltatói. Itt kell megjegyezni, hogy éppen azoknál a fesztiváloknál van alacsony kapacitáskihasználtság, amely az egész térséget lefedi és több helyszínen is nyújt rendezvényeket az érdeklődőknek. A Zempléni Fesztivál és a Tokaji Ősz programsorozatáról van szó, ahol a Zempléni Fesztivál esetében a szolgáltatók 46%-a, a Tokaji Ősz esetében a szálláhelyek 41%-ánál 40% alatt volt a kapacitáskihasználtság. A kihasználtság arányai a többi fesztivál esetében nagyjából megegyeznek a különöző kategóriákban, ennél a két rendezvénynél viszont éppen ellentétes adatok érkeztek a magán- és kereskedelmi szálláshelyektől: Magánszállás Zempléni Fesztivál

Ker. szálláshely Zempléni Fesztivál

Végig teltház volt

2

4

Magánszálláshely - Tokaji Ősz 0

Hotel Tokaji Ősz 5

60-80% volt a kapacitáskihasználtság 40-60% volt a kapacitáskihasználtság 40% alatt volt a kapacitáskihasználtság

2

3

2

5

4

6

7

4

16

2

15

1

A Hegyalja Fesztivál pozicionálása kapcsán ki kell emelni, hogy jól körvonalazhatóan Tokaj-Hegyalja irányában mintegy 25km-es vonzárkörzete van a rendezvénynek, ezen távolságon belül ha nem is teltházas, de 60-80%-os kapacitás kihasználtságot tud eredményezni. Bizakodásra ad okot a szolgáltatók részéről, hogy 2009-ben beindult a taxiszolgálat is a fesztiválon, így mostmár nem okoz akkora gondot az „iszik vagy vezet” kérdése. A Hegyalja Fesztivál esetében a vonzáskörzet kibővítésének akadálya egyfelől a közlekedés, másfelől a közlekedés költsége – fajlagosan ugyanis legalább háromszor többe kerül a rendezvény a fiatalok részére, ha naponta kétszer kifizetik a taxiszolgáltatás díját. Ugyanakkor az egyéb résztvevők, illetve az éppen a nem a Hegyalja Fesztiválra érkező turisták számára jelent felüdülést, ha nem Tokajban vagy Rakamazon tudnak megszállni, hanem valahol a környéken – erre mi is számos példát tudunk felhozni az elmúlt évekből. Noha a szálláshelyek elégedettségét nagyban befolyásolja az adott fesztivál vonzereje, miután a szálláshelyeknek maximalizált a bevétele az egyes rendezvények idején, a vélemények jobban tükrözik talán a vendégek személyes elégedettségét, mint a szálláshelyét. Az alábbi táblázatban a magán- és kereskedelmi szálláshelyek véleményét foglaljuk össze:


Itt kell megjegyezni, hogy a magán- és kereskedelmi szálláshelyek véleménye a kutatásban egyetlen kérdésben tért el relevánsan, a Zempléni Fesztivál megítélésében, mert míg a kereskedelmi szálláshelyek 47%-a maximálisan elégedett a programsorozattal, 33% szerint van szükség kisebb változtatásokra, s mindössze 20% szerint szükséges a nagyobb változtatás, addig a magánszálláshelyeknek mindössze 33%a elégedett valamennyire is a fesztivállal, a megkérdezettek 46%-a szerint nagyobb változtatásokra lenne szükség, 21% szerint pedig a teljes programstruktúrát meg kéne változtatni. A jelentős eltérés véleményünk szerint nagyrészt abból fakad, hogy a Zempléni fesztivál közönségének jelentős része a hotelekben, panziókban száll meg, s csak elenyésző számban választják a magánszálláshelyeket és faéusi szállásokat, így a jövedelmezőség nagyban befolyásolja a rendezvény programkínálatának megítélését. Nyilvánvalóan ez útmutató lehet a Zempléni Fesztivál számára: jelzi, hogy azt a célközönséget nem tudja megmozdítani, amely a vendégházakat venné igénybe. A válasz a programstruktúra, a proramok skálájának a szélesítése lehet, a népszerű zenei kínálat felé való elmozdulás. A Hegyalja Fesztivál megítélésében ilyen jelentős különségek nincsenek. A kereskedelmi szálláshelyek 60%-a szerint egyáltalán semmilyen változtatásra nincs szükség a Hegyalja Fesztivál programkínálatának alakításában. A magánszálláshelyek esetében ez 50%. A kereskedelmi szálláshelyek 33, a magánszálláshelyek 37%-a szerint van szükség kisebb módosításokra. A teljes programkínálat teljes újrastuktúrlását egyetlen kereskedelmi szálláshely javasolta (7%), míg a magánszálláshelyek közül 3 véleménye az, hogy nagyobb változtatásokra lenne szükség (13%).

27


2.1.2. Éttermek, boltok, borászatok, bankok, kenukölcsönzés, hajós program, stb. A másik csoportban érdemes azt megvizsgálni, hogy azok a szolgáltatók hogyan vélekednek a programkínálatról, ahol a bevételeknek nincs maximalizált mértéke, rugalmas a felső határ, s így a közvetlen előnyök vagy hátrányok jobban mutatkoznak az egyes fesztiválok látogatottsága kapcsán. Az összes szolgáltató véleményét az alábbi diagramban foglaltuk össze:

Az igazán releváns különbség a szálláshelyek és a nem maximalizált bevételű szolgáltatók véleménye között a Tokaji Borok Fesztiválja, valamint a Zempléni Fesztivál megítélésében van. A Borfesztivál kapcsán a megkérdezettek 51%-a szerint nagyobb változtatásokra, sőt, 17% szerint teljes struktúraváltásra van szükség. Míg azonban a szálláshelyek 67%-a jelentős változtatásokat sürgetett a Zempléni Fesztivál programstruktúrájával kapcsolatban, ez az utóbbi kategóriába sorolt szolgáltatók esetében csak 32% (az összes megkérdezettnek viszont a 20%-a teljes programstruktúra váltást követelt). A Hegyalja Fesztivál esetében a a megkérdezettek 96%-a részben vagy maximálisan elégedett a programkínálattal. Nagyobb módosítást senki nem javasolt, viszont két tokaji bolt szerint a teljes programkínálatot érdemes lenne átgondolni. Mit jelentenek a kisebb változtatások? A mélyinterjúk során rákérdeztünk, mire gondolnak a szolgáltatók a kisebb módosítások esetében. A Hegyalja Fesztivál kapcsán elsősorban a külső (tokaji és környékbeli) helyszínek bevonása merült fel igényként, illetve olyan szolgáltatások bővítése, amelyek a vendégek komfortérzetét növelik (pl. még

28


több személyszállítási lehetőség, szervezett hajós, kenus program belépő-árba építve, stb.). A programokat és a programkínálat szerkezetét a megkérdezettek többsége megfelelőnek ítélte.

2.2.

Mire költenek a vendégek? A vállalkozók napi bevételei a fesztiválokon

A vendégek körében folytatott kérdőíves felmérés során azt is felmértük, hogy az egyes fesztiválokra érkezők milyen szolgáltatásokat vettek igénybe. A megkérdezettek többsége, 32,2 %-a csak étkezést vett igénybe. A környéken élő fesztiválrésztvevők magas aránya miatt választották ezt a szolgáltatást a legtöbben, hiszen az itt élőknek szállásszolgáltatásra nincs szüksége. A megkérdezettek 27,9 %-a részt vett borkóstolón vagy pinceprogramon. A megkérdezett vendégek csupán 18,3 %-a vett igénybe valamilyen szálláslehetőséget. A szálláshelyek mutatószámainak vizsgálatánál évről évre visszatérő problémát jelent az alacsony vendégéjszaka szám, melyet ez a felmérésünk is igazol. De a fesztiválok idejére már hetekkel előre megtelnek a szálláshelyek, a férőhelybővítés csak a következő évtől várható. Problémát jelent, hogy a borvidék fővárosában nem találunk magas színvonalú, legalább háromcsillagos superior vagy négycsillagos szálláshelyet, ezért miután megteknek a hotelek, már csak a térség vonzárkörzetéből (nyíregyháza, Miskolc, Debrecen) várhatunk vendégeket. A kulturális érdeklődés a kulturális turizmus évében meglehetősen alacsony volt – bár a Tokaj Tourinform a kulturális szolgáltatások kedvezményeivel várta a látogatókat - hiszen a megkérdezettek 4,3 %-a vett részt múzeumlátogatáson, illetve 4,1 %-a szervezett városnézésen. 2009 év második felében a Tokaji Múzeum aktív marketinget folytatott, októbertől Tokaj város egy új Interaktív Borászati Kiállítással is várja a látogatókat, melyek valószínűleg a fesztiválok évében hozzájárulnak a magasabb kulturális érdeklőséhez. Egyre kedveltebb szolgáltatás családok részére a hajókázás, ünnepnapokon, a fesztiválok idején általában zsúfolásig tele volt a Danuvia sétahajó. Ez alól a Hegyalja Fesztivál a kivétel, mert a Hegyalja Fesztivál résztvevőinek alacsony érdeklődése miatt a sétahajó szolgáltatása a fesztivál hetében nem volt igénybe vehető. A Hegyalja Fesztiválon megkérdezettek válaszai alapján elmondható, hogy a fesztivál résztvevői sok kérdésben másképp nyilatkoztak, mint a többi fesztivál résztvevői – ebből fakadólag a szolgáltatói bevételek is másképpen alakultak, mint a többi fesztivál esetében. Fontos különbség, hogy jóval nagyobb arányban vettek igénybe szállásszolgáltatást, mint más rendezvények résztvevői, a kulturális- és aktív programlehetőségeket viszont jóval kisebb arányban keresték, amely nyilván annak is köszönhető, hogy a fesztivál campus területén is számos kulturális programlehetőség várta a vendégeket.

29


A diagram azt jelzi, hogy a Hegyalja Fesztivál közönsége nagyrészt azokat a szolgáltatásokat vette igénybe, amit a Campus területén is el lehetett érni, a Campuson kívüli turisztikai szolgáltatásokat csak alig. A felmérés arra is kiterjedt, hogy milyen volt a vendégek költési szintje az egyes fesztiválokon – nem beleszámítva a jegyvásárlást.

30


A Hegyalja Fesztiválon a megkérdezett fesztiválozók 69%-a 5.000 Ft alatt költött naponta, 27% 5.000 és 10.000 Ft között, 3% 10.000 és 20.000 Ft között, míg mindössze 1% engedhette meg magának, hogy 20.000 Ft felett költsön.

31


A fenti diagramból jól látható, hogy a napi költési átlag a Tokaji Borok Fesztiválján a legnagyobb, ezt a Zempléni fesztivál követi, s csak a negyedik a sorban a Hegyalja Fesztivál. Ha viszont a napi költési átlagot felszorozzuk a fesztiválnapok számával, a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napok szerepel az utolsó helyen, a Hegyalja Fesztivál a harmadik.

Napi költési átlag a Hegyalja Költési átlag a fesztivál teljes Összes költés – becslés a Fesztiválon a megkérdezettek ideje alatt a megkérdezettek megkérdezettek válaszai és a látogatószámok alapján (70.672 alapján válaszai alapján vendég4 esetén) 4525 Ft / fő

18.100 Ft / fő

1.278.620.200 Ft

A szolgáltatói kérdőíven felmértük, hogy a szolgáltatóknak milyen napi bevételei vannak az egyes fesztiválokból. Hangsúlyozzuk, hogy nem azt vizsgáltuk, hogy mennyi volt a napi bevételük, hanem azt, hogy egy átlagos nyári naphoz képest, az egyes fesztiválokra érkező vendégek által fizetett összegekből mennyi volt a napi bevételük. Az alábbi két diagram a bevételek alakulását szemlélteti:

4

Forrás. Hegyalja Fesztivál

32


A diagramból jól látszik, hogy a Hegyalja Fesztivál a Tokaj-Hegyaljai Szüreti Napokkal együtt az élen teljesített a szolgáltatók bevételei szempontjából: ugyan a megkérdezett szolgáltatók 47%-ánál csak napi 50.000 Ft alatti volt a forgalom, de a megkérdezettek 2%-a bevétele meghaladta a 2 millió forintot, 1% 1,5-2 millió Ft között teljesített, 2% 1 és 1,5 millió forint közötti bevételről számolt be, 3% 800ezer és 1 millió Ft közötti napi bevételt jelzett, a szolgáltatók 8%-ának pedig 300.000 és 500.000 Ft között volt a bevétele naponta. A fenti adatokból kiindulva, átlaggal számolva ez azt jelenti, hogy a bevallott napi árbevétel az összes megkérdezett szolgáltatónál eléri a 23.000.000 forintot, a fesztivál teljes ideje alatt pedig a 115 millió forintot. Ha megvizsgáljuk ennek a bevételnek az összetételét, jól látszik, hogy gyakorlatilag a kereskedelmi szálláshelyek – leginkább a kempingek – árbevételei miatt jutunk el ehhez az eredményhez.

33


A fenti adatok talán meglepőek, különösen annak fényében, hogy a megkérdezettek között olyan nagy áruházak is voltak, mint a tokaji Gusta, vagy a Penny Market, illetve a Főtéren található Coop áruház, valamint a benzinkutak – a válaszokból az derül ki, hogy a forgalom ugyan nagy volt, a fesztiválból való plusz bevétel viszont jóval a becslések alatt maradt.

34


Költés összesen a tokaji vállalkozóknál a fenti felmérések alapján (becslés): Tétel Szállásdíj a kereskedelmi szálláshelyeken

Összeg 10.851.500

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szobaárak alapján) Szállásdíj a magánszálláshelyeken

3.765.500

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szobaárak alapján) Szállásdíj a kempingekben, kollégiumokban

3.728.000

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szállásárak alapján) Költés a városi vállalkozóknál

27.187.500

(becslés a vállalkozók körében végzett 2009 decemberi felmérés alapján) Összesen

45.532.500

Költés összesen a térség vállalkozóinál a fenti felmérések alapján (becslés) Tétel Szállásdíj a kereskedelmi szálláshelyeken

Összeg 21.238.500

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szobaárak alapján) Szállásdíj a magánszálláshelyeken

7.507.500

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szobaárak alapján) Szállásdíj a kempingekben

29.756.400

(2009 nyári kapacitáskihasználtság-felmérés és a szobaárak alapján) Költés a vállalkozóknál (nem számolva a fesztiválon történt fogyasztással) (becslés a vállalkozók körében végzett 2009

52.250.000

35


decemberi felmérés alapján) Összesen

110.752.400

A felmérések alapján tehát több mint 110 millió forint volt a szolgáltatók bevétele a Hegyalja Fesztiválból. Sajnos elég sok szolgáltató nyújtotta feketén a szolgáltatásait a Hegyalja Fesztivál alatt, amelynek a bevételeit becsülni sem lehet. Rakamazon és Tokajban is számos magánház nyitotta meg kapuit az érkező vendégek számára, illetve a transzfer 75-80%-a is feketén történt. Tokajban több borkimérést alakítottak ki az udvarokban, amelyek bevétele valószínűleg jóval a hivatalos borozók és borászatok bevétele felett volt, de erről szintén nincsenek információink. Ha megvizsgáljuk, hogy 2008-2009-ben a kereskedelmi szálláshelyek (hotel, panzió, kemping) mennyi bruttó bevételt vallottak be, a fenti számok sem állnák meg a helyüket:

Addig, amíg ezek a bevételek feketén vándorolnak a vendégek zsebéből a magánemberek zsebébe, igazából valós felmérést nem lehet készíteni a Hegyalja Fesztivál valós gazdasági hatásairól.

2.3. Milyennek ítélték a vállalkozók a költési hajlandóságot az előző évekhez képest 2009-ben?

36


2009-ben Tokaj-Hegyalja szolgáltatói is megérezték a válságot. Átalakult a kereslet, s a szolgáltatók nagy része meglehetősen nehezen élte meg a megszokott vendégkör elmaradását, a foglalások számának visszaesését. A válság a turisztikai szektor minden szegmensében (szálláshely, étterem, borászat, egyéb) éreztette a hatását. A kereslet átalakulásának egyik legfontosabb eleme, hogy a vendégházak eddigi külföldi (elsősoirban német és francia) közönsége a kiránduláshoz 2009-ben a lakókocsit választotta inkább, a belföldi vendégkör egy jelentős része pedig már nem engedhette meg magának az utazást. A hotelek, panziók a csoportos foglalások visszaesését érezték meg, a céges programok elmaradásán túl az utazási irodai csoportok számának visszaesése is befolyásolta a forgalmat. A válság kezelésének módja lehet, ha a csoportos turisták számára nyújtott, a korábbi években kialakított szolgáltatás mellett az egyéni turisták számára is minél több programot kínálunk. Nagyon fontosak tehát a garantált programfejlesztések, a hozzá kapcsolódó intenzív marketingtevékenység – de ez önmagában még nem teszi eladhatóvá a szolgáltatók szálláshely és egyéb szolgáltatásait. Szükség van hozzá olyan önálló, szervezett programokra, amelyeknek önálló marketingtevékenysége van (azaz nem a település vagy térség turisztikai marketingtevékenységének a része feltétlenül a rendezvénymarketing), s amely programoknak tulajdonképpen haszonélvezői a szolgáltatók, hiszen a rendezvény miatt válnak eladhatóvá a szolgáltatásaik az adott időszakban. A szolgáltatói kérdőívezés során arra is kerestük a választ, hogy vajon a fesztiválok valóban megoldást kínálnak-e a válságra, változott-e a vendégek költési hajlandósága a fesztiválokon az előző évekhez képest, s – a 2010-2011-es időszakra való felkészülés érdekében – a válság hatásai mely fesztiválok közönségénél jelentkeznek intenzívebben, s mely fesztiválok azok, amelyek kevésbé érzik azt meg. Különösen fontos ez a Patkóbánya Fesztiválkatlan programkínálatának az összeállítása miatt, hiszen az jól látszik, hogy a válság Tokaj-Hegyalja turizmusában még csak ebben az évben (2010) jelentkezik majd igazán, s 2011 lesz számos szolgáltató számára a krízis időszak az Üdülési Csekk forgalom visszaesése és a nagy cégek bezárása miatti munkanélküliség tetőzése miatt. Ahhoz, hogy a Patkóbánya kihasználtsága megfelelő legyen és a szolgáltatók is érezzék a Patkóbánya hasznát, a program összeállításánál érdemes figyelembe venni a helyi trendeket. Azaz: ha a forgalom visszaesését elkerülni nem lehet, a kérdés az, hogy hogyan, milyen programokkal és milyen marketingtevékenység mellett lehet némiképp enyhíteni a válság hatásait. A fesztiválok annak ellenére is jó megoldásnak ígérkeznek, hogy 2010-ben sem az önkormányzatok, sem a szponzorok, sem az NKA nem tud annyi támogatást nyújtani, mint a korábbi években, így a fesztiválok költségvetése (s benne a marketing büdzsé) is csökkenni fog. Lássuk tehát, hogy a szolgáltatók tapasztalatai szerint mely fesztiválok közönségének a költési hajlandósága segíthet a válság kezelésében, milyen programokat érdemes a következő időszakra kínálni a belföldi lakosság számára.

37


9. diagram: A költési hajlandóság az előző évekhez kéepst a szolgáltatók körében végzett felmérés alapján (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

A diagramból jól látszik, hogy a szolgáltatók kb. egyharmada szerint a költési szint ugyanolyan volt, mint a korábbi években az egyes fesztiválokon. A Hegyalja Fesztivál esetében a költési hajlandóságot a vállalkozók 49%a ugyanolyannak értékelte, mint az előző években, sőt, 15%-a jobbnak értékelte a 2009-es évet, mint a korábbi esztendőket ilyen szempontból. A szolgáltatók 25%-a tapasztalta azt, hogy a költési hajlandóság valamivel kisebb volt, mint korábban, s mindössze 15% nyilatkozott úgy, hogy szerintük jóval kevesebbet költöttek a hegyaljások, mint korábban. Érdekes és fontos, hogy az egyes szolgáltatói körök hogyan ítélték meg a Hegyalja Fesztivál vendégkörének fogyasztási hajlandóságát az előző évekhez kéepst:

38


10. diagram: A költési hajlandóság az előző évekhez képest a Hegyalja Fesztivál látogatóinak körében, a szolgáltatói felmérés alapján (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

A diagramból jól látszik, hogy két szektorban tapasztaltak a szolgáltatók markáns eltérést az előző évekhez képest. A borászatok 55%-a nyilatkozott ugyanis úgy, hogy a vendégek valamivel kevesebbet költöttek, mint a korábbi években. Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy Tokajban a híddal szemben, illetve néhány borkimérésben a fesztiválozók örömére megjelentek a nagyon olcsó és tokajinak legkevésbé sem nevezhető borok, amelyekhez fillérekért juthattak hozzá a fesztiválozók, így a nívósabb borászatok drágább borai kevésbé voltak kelendőek. A későbbiekben a tokaji szolgáltatóknak, borászatoknak kell(ene) odafigyelnie arra, hogy mit és mennyiért kínálnak tokaji borként egyes szolgáltatók a vendégeknek – többek között a minőségvédelem és a tokaji bor megfelelő megítélésének érdekében is. A másik szolgáltatói kör, amely markáns eltérést tapasztalt az előző évekhez képest, az étteremek voltak. Ők ugyanis 55%-ban azt nyilatkozták, hogy a Hegyalja Fesztivál közönsége jöbbet költött 2009ben az étteremi szolgáltatásokra, mint az előző években. Ez azért meglepő, mert alig volt étterem, amely menüt kínált volna erre az időszakra, nagyrészt a’la carte fogyasztás volt a jellemző. Volt olyan gyorsétterem és söröző, amelyik napi 3 millió forintos, összesen 20 millió forintos bevételre tett szert Tokajban, de a rakamazi oldalon is volt olyan szolgáltató, amely számára összességében 40 milliós bevételt jelentett a fesztivál.

39


2.4. Volt-e valamilyen akció a szolgáltatóknál? Az látszik tehát, hogy több fesztivál közönségének a költési hajlandósága a válság ellenére sem sokat változott, így az, ha fesztiválok vannak a térségben, valóban jó kiutat jelenthetnek a szolgáltatók számára. További kérdés, hogy a szolgáltatók – ennek fényében – hogyan viszonyulnak a fesztiválokhoz. Valóban csak a haszonélvezői azoknak, vagy esetleg igyekeznek a maguk lehetőségeihez képest hozzá is járulni valamielyn formában a fesztivál sikeréhez – nyilván a saját szolgáltatásaik reklámozása és eladása révén. Sokat megmutat a fesztiválok és a szolgáltatók viszonyából, ha megvizsgáljuk, volt-e valamilyen, a fesztiválokra épített akciója, programja a vendégváróknak. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyították, hogy általában a szálláshelyek nem készítettek a fesztiválokra külön csomagajánlatokat, mert azok úgyis teltházat eredményeztek, ugyanakkor az éttermek, borászatok és üzletek a forgalmuk fellendítése és némi versenyelőny érdekében hirdettek kisebb-nagyobb akciókat, programokat. Tovább lépve ez azt jelentette, hogy a szálláshelyek a fesztiválok abszolút haszonélvezői voltak az elmúlt években, hiszen különösebb extra marketing költség és nagyobb energiabefektetés nélkül – gyakran felárral – el tudták adni a szobáikat, gyakran az IFA befizetést és az adófizetést is hanyagolva, élvezve, hogy a többi szolgáltató és az adott település eladja a fesztivállal együtt a szálláshelyet is. Vajon a válság befolyásolta-e ezt a trendet?

11. diagram: Volt-e valamilyen akció a szolgáltatónál az egyes fesztiválok ideje alatt? A szolgáltatók körében végzett felmérés eredményei (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

A felmérés tanulsága szerint a szolgáltatók nagy részénél (78%) a fesztiválokhoz kötődően semmmiféle akciós vagy csomagajánlat nem volt, illetve általában a nem tokaji szolgáltatók nyilatkozták azt, hogy akciós ajánlattal próbálták remlámozni a rendezvényt. A szálláshelyek esetében a fent írtak miatt érthető az akciós csomagok hiánya, bár például a Zempléni Fesztivál

40


esetében, ahol a kapacitáskihasználstág sem megfelelő, szinte érthetetlen, hogy miért nem próbálják a fesztivál által eladni a saját szolgáltatásaikat. A Hegyalja Fesztivál kapcsán elsősorban megintcsak az üzletek, a kenukölcsönző és egyéb turisztikai szolgáltatól, illetve borászatok várták akciós ajánlatokkal a vendégeket.

12. diagram: Volt-e a Hegyalja Fesztiválra építő akciós ajánlata? A szolgáltatók körében végzett felmérés eredményei (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit kft.)

A fenti felmérés azt bizonyítja, hogy a szolgáltatók nagy része még mindig csak haszonélvezője az egyes rendezvényeknek, maga nem tesz sokat a rendezvények, fesztiválok egyéni reklámozásáért. Nem tesz azért sem, hogy a fesztivál több programot kínáljon az ide érkezőknek. A szálláshelyeket megkérdeztük, tapasztalták-e, hogy a vendégek csomagajánlatokból hiányolták a fesztiválokat. Elenyésző számú szolgáltató nyilatkozta azt, hogy igen, a többiek szerint nem volt rá igény. Kérdés azonban, hogy tudták-e az ide érkező vendégek, hogy az adott időszakban éppen milyen rendezvény van a térségben? Sok esetben a Hegyalja Fesztivál idején is úgy estek be a Tourinform Tokajba lengyel, szlovák, francia, spanyol, de még magyar vendégek is, hogy nem tudták, hogy éppen ekkor ifjúsági fesztivál van a térségben, s kétségbeesve kezdtek nyugodt szálláshely után nyomozni. Az akciós csomagajánlatok, illetve egyéb akciók előzetes meghirdetésével nemcsak az adott fesztivált lehet népszerűsíteni, hanem azt is, ha a fesztiváltól távolabb nyugalmat és csendet talál a vendég – de ezzel a fesztiválok népszerűsítéséhez is hozzá tudna járulni a szolgáltató.

41


2.5. Alkalmi és fekete foglalkoztatás a fesztiválokon Számos szolgáltató viszonylag kevés munkatársat foglalkoztat, s csak olyankor rendel be több segítőt, ha nagyobb a forgalma. A kiegészítő munkatársak általában Alkalmi Munkavállalói Kiskönyvvel dolgoznak, azaz nincsenek állandó alkalmazásban, hanem munkájukért napidíjat kapnak. A kiskönyves munkavállalók díja leggyakrabban nem haladta meg a napi 2399 Ft-ot, amely után 400 Ftos közteherjegyet kellett fizetni. Sok esetben (pl. a rakamazi önkormányzatnál) az egyébként is állományban lévő munkatársak kaptak kiegészítő feladatokat a fesztivál ideje alatt (pl. őrzés). A szolgáltatók egy része is így oldotta meg a plusz alkalmazottak kérdését, illetve többen nyári diák munkaerőt vettek igénybe. Ők – ugyan effektíve plusz juttatást kaptak a szolgáltatóktól – a bevallásokban nem szerepelnek. Az egyes fesztiváloknak a lakosságra gyakorolt közvetett gazdasági hatásaként azért ki kell emelni, ha a fesztivál ideje alatt plusz foglalkoztatás történt, hiszen sokak számára az egyedüli bevételi / megélhetési forrás, ha alkalmi munkavállalóként munkát kapnak valahol.

13. diagram: Plusz munkatársak alkalmazása a legjelentősebb fesztiválok idején a szolgáltatók visszajelzései alapján (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Legtöbb plusz munkatársat a Hegyalja Fesztivál idején alkalmaztak a szolgáltatók. Érdekes, hogy a boltok, benzinkutak és egyéb turisztikai szolgáltatók voltak a legtöbben, akiknek nem volt szükségük plusz munkatársra, az éttermekben és a borászatokban alkalmaztak nagyobb arányban alkalmi munkavállalókat.

42


14. diagram: Alkalmi munkavállalók foglalkoztatása a Hegyalja Fesztivál idején (a szolgáltatók körében végzett felmérés alapján) (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit kft.)

A válaszok alapján kiszámolható, hogy a Hegyalja Fesztivál idején bevallottan 63 alkalmi munkavállaló volt foglalkoztatva. Az alkalmi munkavállalóknak összesen átlagosan napi 151.137 Ft lett bevallottan kifizetve, 25.200 Ft értékű közteherjegy megfizetése mellett. Napi díj

Napi díj összesen

Közteherjegy összesen

Átlagos kifizetés alkalmi munkavállalóknak a fesztivál ideje alatt

2.399

151.137 Ft

25.200 Ft

755.685 Ft

12. táblázat: Alkalmi munkavállalók számára kifizetett napidíjak a Hegyalja Fesztivál idején (becslés a szolgáltatók által adott válaszok alapján) (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit kft.)

Itt kell megjegyezni, hogy a fekete gazdaság itt is jelen volt, számos munkatársat egyáltalán nem jelentettek be sem alkalmi munkavállalóként, sem megbíztási díjjal. A feketén foglalkoztatott alkalmazottak száma a becslések alapján legalább annyi volt, mint az alkalmi munkavállalóként foglalkoztatottak száma. A fizetés ebben az esetben a fentieknél valamivel magasabb is lehetett. Az alkalmi munkavállalói könyvvel alkalmazottak fizetése is helyenként feketén magasabb összegre volt kiegészítve, így az alkalmi munkavállalásból a lakosságnak megközelítően minimum 2 -2,5 millió forintos bevétele lehetett.

43


2.6. A fesztiválok marketingtevékenységének értékelése – mérhető és nem mérhető hatások A fenti tapasztalatok szerint az egyes fesztiválok kapcsán a szolgáltatók aktívan nem, vagy csak nagyon kis mértékben kapcsolódnak be a rendezvények előkészítésébe, marketingtevékenységébe. Szomorú, de a szolgáltatók nagy része a programszervezőkre és az önkormányzatokra hagyja a fesztivál-finanszírozást, elvárja a megfelelő programkínálatot, de sokat nem tesz azért, hogy az egyes programokat maga eladja vagy népszerűsítse. Ennek fényében még érdekesebb kérdés, hogy hogyan látják a rendezvények marketing tevékenységét a helyi érintettek. Még mielőtt azonban ennek elemzésébe belevágnánk, néhány statisztikai adat, amely új megvilágításba helyezi a fesztiválokat, köztük a Hegyalja fesztivált is. Kigyűjtöttük 1985-től kezdve az éves statisztikai adatokat a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek számáról: Mutatók Időszak

Terület

Év

1985. év 1989. év 1990. év 1991. év 1992. év 1993. év 1994. év 1995. év 1996. év 1997. év 1998. év

Vendégek száma

Külföldi vendégek

összesen a

száma a kereskedelmi

kereskedelmi

szálláshelyeken (fő)

szálláshelyeken (fő) 11868

6352

Rakamaz

13060

5096

Tokaj

13033

10525

Rakamaz

11748

5915

Tokaj

7085

5042

Rakamaz

7924

3866

Tokaj

8290

4953

Rakamaz

5185

1265

Tokaj

6431

3740

Rakamaz

3123

869

Tokaj

6914

3037

Rakamaz

3144

722

Tokaj

6670

2629

Rakamaz

3580

1101

Tokaj

5933

2220

Rakamaz

4171

815

Tokaj

6349

2325

Rakamaz

4078

1042

Tokaj

6879

2457

Rakamaz

3229

531

Tokaj

6343

2572

Tokaj

44


1999. év 2000. év 2001. év

Rakamaz

6436

778

Tokaj

5094

1948

Rakamaz

5023

949

Tokaj

5487

2046

Rakamaz

3377

827

10629

2997

8320

1060

Tokaj

11308

2469

Rakamaz

10145

880

Tokaj

10857

2512

9969

1047

11643

2623

Rakamaz

8990

959

Tokaj

9958

2320

Rakamaz

10072

869

Tokaj

10964

2377

Rakamaz

10038

682

Tokaj

11625

2315

7576

418

10643

1947

7343

503

Tokaj Rakamaz

2002. év 2003. év

Rakamaz 2004. év 2005. év 2006. év 2007. év

Tokaj

Rakamaz 2008. év

Tokaj Rakamaz

13. táblázat: Éves területstatisztikai adatok a kereskedelmi szálláshelyeken megfordult vendégek számáról (Forrás: KSH)

A táblázatból jól látszik, hogy az 1985-ös állapotokhoz képest a két település idegenforgalmában jelentős visszaesés történt, miközben a szálláshely-kapacitás jelentősen megnőtt a két településen. Az okok elemzése nem ennek a tanulmánynak a feladata, nagy vonalakban az NDK-ból érkező németek számának megcsappanásával, illetve a rendszerváltás után a be nem vallott vendégek nagy számával magyarázható. Tény viszont, hogy az elmúlt évekig nem sikerült újból elérni azt a látogatószámot, amit 1985-ben a két település fel tudott mutatni – annak ellenére, hogy egyre több vállalkozó akad, aki a turizmusból szeretne megélni, az idegenforgalomból várja a hasznot. A fenti statisztika alapján a fesztiválok mentik meg évről évre a szolgáltatókat a bezárástól. Az önkormányzatok tehát a fesztiválok válságkezelő hatásait elismerve, ennek fényében nyilatkoztak a fesztiválokról, a fesztiválok marketingjéről. Az önkormányzati mélyinterjúk során egyetlen, a térségben távolabb található önkormányzat volt, aki a rendezvények marketingjével elégedetlen volt, a többi megkérdezett interjúalany minden fesztivál marketingtevékenységével maximálisan elégedett. Noha ez első hallásra nagyon pozitív visszajelzésnek tűnik, érdemes megvizsgálni a hátteret is, hiszen minden egyes kitöltőnek a település „hivatalos” álláspontját kellett képviselnie. Valós eredményt tehát itt inkább csak néhány nonverbális reakcióból lehetne leszűrni, de ezt a mélyinterjúk nem rögzítették.

45


Sokkal reálisabb, a helyi lakosság értékelését is tükröző vélemények születtek a szolgáltatói kérdőívek alapján. A kérdés megfogalmazásánál igyekeztünk provokatívan fogalmazni annak érdekében, hogy a mélyinterjúk során hamarabb jussunk el a véleményekig. Négy lehetőség közül választhattak a szolgáltatók.

15. diagram: Szolgáltatói vélemények a fesztiválok marketingtevékenységéről (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit kft.)

Meglepő, hogy a válaszadók 28%-a a Hegyalja Fesztivál kapcsán azt jelezte, hogy korábban kéne szerintük elkezdeni a reklámtevékenységet. Meglepő, hiszen a Hegyalja Fesztivál az egyetlen olyan rendezvény az egész év folyamán, amely már a tárgyévet megelőző év november-decemberében hirdetni kezdi a következő fesztivált. A marketingmunka minőségét és mennyiségét azonban díjazták a szolgáltatók – 80%-ban elégedettek a Hegyalja Fesztivál marketingtevékenységével.

46

Hálózatfejlesztés, partnerség és a fesztiválok

16. diagram: Szolgáltatói vélemények a Hegyalja Fesztivál marketing tevékenységéről (Forrás: Tokaj Marketing Nonprofit Kft.)

Hálózatfejlesztés, partnerség és a fesztiválok A mélyinterjúk során rákérdeztünk arra, hogy vajon a desztináció turisztikai marketingtevékenysége szempontjából hogyan ítélik meg az egyes fesztiválokat a szolgáltatók. A legfontosabb válaszokat az alábbiakban gyűjtöttük össze: 1. Visszajáró vendégek – Számos szolgáltató emelte ki pozitívumként, hogy az egykor Hegyalja Fesztiválra érkező vendégek gyakran válnak törzsvendégekké. Elsősorban a magánszálláshely-tulajdonosok tapasztalata az, hogy ha a fesztivál idején jól érzik magukat a vendégek, akkor akár évente többször, hosszabb időre is ellátogatnak a városba, csendesebb időszakban. Van olyan 8-10 fős baráti társaság, aki a legelső Hegyalja Fesztivál óta minden évben két-három alkalommal négy-öt napra eljön a fesztiválon kívüli időszakban. Ezek a vendégek -

egyéni turistaként jóval többet költenek, mint a Fesztivál idején

-

számos plusz vendégéjszakát jelentenek a szálláshelyeknek

47

Hálózatfejlesztés, partnerség és a fesztiválok

-

a visszatérő vendégek általában már a prémium kategóriájú pincészeteket látogatják meg, az éttermekben fogyasztanak, igénybe veszik a kulturális programokat, fogékonyak az újdonságokra

-

a visszatérő vendégek számos esetben új vendégeket is generálnak a pozitív tapasztalatok továbbadása révén.

A Hegyalja Fesztivál tehát a nem formális kommunikációs csatornák és a tapasztalatok által jelentősen hozzájárul a desztináció turisztikai kínálatának promóciójához. 2. Multiplikatív hatások a fesztiválkínálat alakulásában – gyakorlatilag a Hegyalja Fesztivál révén került fel Rakamaz az ország kulturális-turisztikai palettájára, ennek köszönhető, hogy számos új rendezvény jelent meg Rakamazon az elmúlt években (pl. motoros találkozók), amelyek azonban nemcsak a rakamazi kempingekben, hanem Tokaj belvárosában is egyre több vendégéjszakát generálnak. 3. A desztináció identitásának alakítása – ebben a kérdésben a legmegosztottabb a szolgáltatók véleménye, noha az elemzők időről időre kiemelik tanulmányaikban a lokálpatriotizmus fokozását a fesztiválok által.5 Azt mindenki elismeri, hogy a Hegyalja Fesztivál évről évre visszatérő látogatói előbb-utóbb elsősorban a boros kínálat és a táj miatt érkeznek vissza, ezáltal a Fesztivál feltétlenül hozzájárul a desztináció egyébként is megcélzott borturisztikai imázsának alakításához. Ugyanakkor a fesztivál közvetlen marketingtevékenységben a szolgáltatók egy része a borturisztikai kínálat háttérbe szorulását látja. Több szolgáltató – s nemcsak a borászatok – emelték ki azt, hogy a fesztivál kínálatában és előzetes promóciójában nem érzik a táj-egyediséget. A „Hegyalja” név a helyi szolgáltatók számára a szőlőterületeket, a pincéket és borokat jelenti, míg a fesztiválmarketingben a Hegyalja inkább csak felvett név és nem sok köszön vissza a borvidék kínálatából. A desztinációs identitásalakítás további boncolgatásánál egy másik szempontot is figyelembe kell azonban venni, mégpedig a rakamazi szolgáltatók szempontjait. Aligha megkérdőjelezhető ugyanis, hogy a rakamazi szolgáltatók vendégköre elsősorban Tokaj neve miatt érkezik a Tisza és a Bodrog összefolyásnál található kempingekbe, üdülőkbe. A kínálati oldalon azonban, nagyrészt a Hegyalja Fesztivál tapasztalataira építve – egy egészen más szolgáltatási skála alakult ki, mint amit a nyáron is nyugodt Tokaj kínál az ide érkezőknek – elég csak a Tutajos Beach nyári programjaira gondolni, vagy a szintén a Hegyalja Fesztivál pozitív tapasztalatai miatt egyre nagyobb számban érkező gólyatáborosok hadára. A két oldal kínálata mára kiegészíti egymást, lehetőséget biztosítva idősebbek és fiatalabbak számára is arra, hogy a kínálatból válogatva hosszabb időre is tervezhessék programjukat a tokaji és rakamazi desztinációban. A Hegyalja Fesztivál tehát azáltal, hogy két, egymástól merőben eltérő kínálati struktúrát jelenít meg a fesztiválmarketing során, jelentősen hozzájárul a turisztikai imázs és a

5

Inkei Péter: A fesztiválok szerepe a gazdaság élénkítésében. www.balatonregion.hu/bpp/ufiles/dk/98/2/1/Inkei_Peter.pdf. 2. p. Eredetileg megjelent: Hunyadi Zsuzsa, Inkei Péter, Szabó János Zoltán: Fesztivál-világ, Budapest 2006, NKA-kutatások 3.

48

A TDM és a civil szervezetek

szolgáltatók, valamint a régióhatárok által elválasztott, de a kínálatban egységet alkotó két település turisztikai identitásának alakításához is.

A TDM és a civil szervezetek Nagyon fontos, hogy a TDM szervezet szoros együttműködésben dolgozzon egyéb, a térségben érdekelt civil szervezetekkel. Az alábiakban azt mutatjuk be, mely területekkel kell a szoros együttműködést kialakítani: -

borászati egyesületek - A Tokaji Történelmi Borvidéken több olyan borászati egyesület működik, amely részben vagy egészében turisztikai, borturisztikai feladatokat is felvállal. Ezek közül az egyik legfontosabb a Tokaj Reneszánsz, a Tokaji Nagyborok Egyesülete, amelynek elsődleges feladata a kifelé irányuló bormarketing megvalósítása. Japántól Amerikáig, Európától Ázsiáig évente számos borvásáron, borfesztiválon és borbemutatón részt vesz az egyesület, ugyanakkor működteti a Tokaji Borok Házát, amelyben 2009. október 2-án egy interaktív borkiállítás nyílik a Tokaji Borvidék bemutatására. A Tokaj Reneszánsz a TDM-be nemcsak egyszerű tagként lép be, hanem a borkiállítás működtetését is részben átvállalja a TDM szervezet, cserében a Tokaj Reneszánsz pedig a külföldi kiállításokon népszerűsíti a helyi TDM turisztikai kínálatát. A Tokaj-Hegyaljai Borút Egyesület mintegy 60 tagot számlál, részben borászatokat, részben egyéb turisztikai szolgáltatókat. A Borút partnerként segít a borturisztikai marketing koordinálásában a TDM szervezet számára.

-

turisztikai egyesületek - a Tokaj Turizmusáért Egyesület és a Szerencsi Kistérség turisztikai Egyesület célja a helyi szolgáltatók összefogása, helyi közös turisztikai programok szervezése, turisztikai marketing. A TDM szervezet átvállalja a turisztikai marketingtevékenységet és az egyes civil programok reklámozását, az egyesületek feladata innentől leginkább a helyi programszervezés lesz (pl. Tokaji Bor-/tor-Túra).

-

hagyományőrző és kulturális egyesületek - a TDM szervezetbe több olyan civil szervezet is belépett, amelynek elsődleges célja a hagyományőrzés és a kultúra ápolása. A Bodrogkisfaludért Egyesület és az Erdőbényéért Közalapítvány települési kulturális feladatokat lát el elsősorban (pl. tájház-működtetés, táborok és kulturális programok szervezése). A TDM szervezetben ők biztosítják a kulturális programkínálatot, valamint felvállalt feladatuk a vendégfogadás a fentebb vázolt szolgáltatásfejlesztési programokban. Az egyéb kulturális egyesületek a TDM szervezettől a reklámot kérik, a TDM szervezet pedig a programkínálat szélesítését kéri tőlük.

-

természetjáró szervezetek - ugyan alapító tagként nem léptek be a természetjárók a TDM szervezetbe, folyamatosan tájékoztatjuk őket a TDM szervezet munkájáról. A Tokaji Természetvédelmi Egyesület és az Egészséges Életért Közhasznú Egyesület célja a környezettudatos életmód megőrzése, a természeti, környezeti értékek iránti érzékenység kialakítása a mai és következő generációk számára.

49

A TDM és a civil szervezetek

-

egyéb egyesületek - Több olyan civil szervezet is alapító tag a TDM szervezetben, amelyek tevékenysége nem tartozik közvetlenül a TDM szervezet működési köréhez, ugyanakkor a civil szervezeteknek nagyon fontos szerepe van a TDM működésében. Ezek közül az egyik legfontosabb az Esély és Részvétel Közhasznú Egyesület, amely a fiatalok, nők és hátrányos helyzetűek segítésére jött létre. A TDM szervezet számára a hátrányos helyzetűek integrálásában nyújt segítséget.

A fentiekkel való szoros együttműködés a programszervezése terén valósulhat meg leginkább.

50

Hálózatfejlesztési és partnerségi program Tokaj-Hegyalja, Taktaköz, Hernád-völgye Idegenforgalmi és Kulturális Egyesület (helyi TDM szervezet)

Recommend Documents