TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

Hidvéginé Molnár Judit - Gulyás István Magyar Turizmus Zrt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság

NTS A turistafogadás feltételeinek javítása

•A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása

Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés

Attrakciófejlesztés

•A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése

•Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése

NTS 2005-2013

Emberi erıforrás fejlesztés •Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása •Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása •Szemléletformálás

Hatékony mőködési rendszer kialakítása

•Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása

Desztináció-menedzsment lépésrıl-lépésre A DM fı kérdései 1.1.Mi Miaadesztináció desztinációés ésaa desztináció-menedzsment? desztináció-menedzsment? 2.2.Miért Miértkell kell foglalkozni foglalkoznivele? vele? 3.3.Hol Holcsináljunk csináljunkdesztinációdesztinációmenedzsmentet? menedzsmentet? 4.4.KiKiés éshogyan hogyanmenedzselje menedzseljeaz azegyes egyes desztinációt? desztinációt? 5.5.Miért Miértjobb jobbvele, vele,mint mintnélküle? nélküle? Hol az egyes szereplık helye? Hol az egyes szereplık helye? 6.6.DM DM––klaszter klaszter––hálózat hálózat–– kiki- -kivel kivelvan? van? 7. Mibe kerül és ki fizeti? 7. Mibe kerül és ki fizeti?

3

Desztináció fogalma • WTO (1993) turisztikai attrakciókkal, intézményekkel, szolgáltatásokkal bíró hely, amit a turista vagy annak egy csoportja látogatásra kiválaszt és amit a turisztikai kínálati oldal piacra visz, értékesít. • KERESLET v. KÍNÁLATORIENTÁLT • Az egyes desztináció a turisztikai piac egy releváns piaci szintjének versenyzıje.

π-marketing

4

Desztináció

Hagyományos felfogás (mint célterület) továbbfejlesztéseként -

folyamatorientált, a versenyre, a vevıigényekre irányuló, fókuszáló turisztikai együttmőködés, hálózat, mint stratégiai üzleti terület, (termék-piac kombináció) - mint a hagyományos vállalkozói piacokon, - önállóan tervezhetı, mert definiált piacra, piaci döntési szintre irányul, π-marketing

5

Szükséglet, vevıelvárás alapú desztináció-megközelítés

Resort ….

Település

Térség

Régió

Ország

Kontinens

A döntések a földrajzi közelítés elvén !

VENDÉG

A területi /desztináció döntések imázs alapúak ! A konkrét szolgáltatásválasztás teljesítmény alapú

π-marketing

6

SZEMLÉLETE: MARKETING

VÉLETLEN

TÉNYEZİ FELTÉTELEK

PIACI STRUKTÚRA

VERSENYTÁRSAK

DESZTINÁCIÓ

KERESLETI FELTÉTELEK

ÉRINTETT ÁGAZATOK

π-marketing

ÁLLAM

Modern marketing felfogás – s nem a 60-as évek marketingje kell. 7

DM - közösségi beavatkozás ország régió

térség

település

Turisztikai termékek, szolgáltatók … 8

DESZTINÁCIÓMENEDZSMENT

•

egy adott földrajzi területen található vonzerık moduláris (szabadon kombinálható) termékké alakításának, hálózatba szervezésének, a termékek desztinációba ágyazott piac- és versenyképessége megteremtésének és értékesítésének folyamatát értjük, melynek célja a fenntartható fejlıdés megırzése mellett a turisztikai piaci siker elérésével, a földrajzi terület fejlıdésének, az ott élık jólétének növelése.

•

„A JÓ GAZDA”

•

A TURIZMUS KÖZÖSSÉGI SZINTJE – –

Kifelé: COOPETITION – „együttmőködve versenyezni” – Márkaépítés – értékesítés-kommunikáció Befelé: fejlesztéskoordináció – belsı identitás - versenysemlegesség 9

DM-rendszer elvi-szemléleti kérdései • • • • • •

• •

•

a desztináció-menedzsment a turizmus sajátos közösségi (a kormányzati, önkormányzati és vállalkozói szféra együttmőködésére épülı) szintje, magatartási alapelve a COOPETITION – „együttmőködve versenyezni” – hiszen vertikálisan együttmőködünk, horizontálisan versenyzünk egymással, a desztináción belül fejlesztéskoordináció megvalósítása – a belsı identitás megteremtése – a desztináción belüli vállalkozások irányába a közösségi szféra versenysemlegességének biztosításával, a DM rendszer nem a területfejlesztési, ágazatfejlesztési intézmények helyett, hanem azok segítésére jön létre, a DM rendszere az alulról építkezés, s a felülrıl épülı támogatás együttes érvényesülésével kell, hogy kialakuljon az országban, DM elsısorban ott építhetı, ahol márka építhetı – desztináció-menedzsmentre különösen ott van szükség, ahol a fogadóterület egy komplex, - adott esetben sok termékbıl álló - sajátos termékként, s fizikai és szociokulturális entitásként jelenik meg. a desztinációmenedzsment központi eleme = márkaépítés, a márka jelentısége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak, a márkaépítés a desztinációmarketing feladata. Az eddig végzett turisztikai marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés, a turisztikai termékmárka(k) és a desztináció-márka összhangjának megteremtése. A desztináció-menedzsment tevékenysége lényege: – – –

• •

Tervezés, stratégia és fejlesztés támogatása Kooperáció szervezése - koordináció Marketingfunkciók nyújtása (kutatás, termékfejlesztés támogatása, értékesítés, kommunikáció)

A DM-szervezet tehát – piac- és marketingorientált vezetést kell, hogy megvalósítson. A DM-szervezet nem csak „pénzköltı”, hanem „pénzkeresı” is kell, hogy legyen, hiszen szolgáltatásaival értéket nyújt a vállalkozások számára. 10

Miért kell foglalkozni vele? • alapvetı piaci versenyképességi kérdés, • kialakítását a következı években jelentıs anyagi támogatás segítheti a támogatási, pályázati rendszeren keresztül, • az elmúlt évtized fejlesztései, eredményei alapján létrejött egy olyan turisztikai kínálat, melynek piaci értéke még nem érvényesített, • érettek a turisztikai ágazat szereplıi az együttmőködésre, • adott, s fejleszthetı az a szakmai tudás, mely lehetıvé teszi a sikeres desztináció-menedzsmentet. • A desztináció-menedzsmentet KELL – LEHET – ÉRDEMES csinálni. 11

Hol csináljunk desztináció-menedzsmentet? A desztináció-menedzsment szintjei Országos DMSZ Szakmai szervezetek

Regionális DM szervezetek Térségi DM szervezetek

Helyi DM szervezetek

Turisztikai

vállalkozások

Civil szervezetek

Állami és közszféra Országos Regionális Megyei Települési

Turisztikai Turisztikai terméktermékklaszter klaszter hálózat hálózat

Egyéb aktorok

•

A desztináció-menedzsment rendszer alapvetıen az érintettek „önszervezésére” kell épüljön, de ne legyen kampányszerő, teljesen spontán, ne legyen pályázati pénzszerzés-orientált, hanem a szakmai elvekre, megalapozottan kialakított hatékony fejlesztési folyamat.

•

A desztináció-menedzsment rendszer kialakítása a szakmai önszervezıdés és az irányított, támogatott, szervezett folyamat párhuzamos megvalósításával történhet. 12

DM-szervezet általános modellje A turisztikai desztináció kínálati alapelemei: A turisztikai desztináció kínálati alapelemei: Imázs Imázs Attrakciók Attrakciók Kényelmi tényezık Kényelmi tényezık Ár Ár Elérhetıség Elérhetıség

DM-szervezet DM-szervezet Vezetni és koordinálni Vezetni és koordinálni

Marketing: Marketing: Megnyerni, megszerezni a Megnyerni, megszerezni a látogatókat látogatókat

Szolgáltatás a helyszínen Szolgáltatás helyszínen Meghaladni az a elvárásokat Meghaladni az elvárásokat Elégedettséget elérni. Elégedettséget elérni.

Alkalmas környezet megteremtése, Alkalmasbefolyásolása környezet megteremtése, befolyásolása Politika, törvénykezés, szabályozás, adózás Politika, törvénykezés, szabályozás, adózás

13

Desztinációmenedzsment központi eleme = márkaépítés • A desztináció-menedzsment központi eleme a desztináció, mint márka. • A márka jelentısége desztinációk esetében eddig elhanyagolt volt Magyarországon, ezért az eddigi próbálkozások többnyire esetlegesek voltak. • Márkaépítés a desztinációmarketing feladata. Az eddig végzett turisztikai marketingtevékenység lényegében nem változik, a változás lényege a marketing fókuszában van, ez pedig az egységes desztináció-márka építés. • Termékmárka – Desztináció-márka 14

Márkaépítés

• Jelenlét: a márka ismertségének megteremtése • Relevancia: Megfelelı márkaígéret kialakítása • Teljesítés: Az ígéret beváltása • Elıny: Differenciálás a versenytársakhoz képest • Kötıdés: Lojalitás kialakítása 15

MÁRKAÉPÍTÉS LÉPÉSEI STRATÉGIAI MÁRKAELEMZÉS Vevıelemzés Versenytárselemzés Saját helyzet elemzése MÁRKAIDENTITÁS FELÉPÍTÉSE Márka, mint termék Márka, mint szervezet Márka, mint személyiség Márka, mint szimbólum MÁRKAKOMMUNIKÁCIÓ Értékajánlat Hihetıség Márka-vevı kapcsolat 16

Márkaépítés elemei • A paritásos elemek – olyan asszociációk, amelyek a márka szempontjából nem feltétlenül egyediek és más márkához is kapcsolódhatnak. Ezek az asszociációk lehetnek kategória- és versenyképességi asszociációk. A kategória asszociációk azok, amelyeket a fogyasztók a hiteles ajánlathoz alapvetınek tartanak, vagyis a márkaválasztás szükséges, de nem elégséges feltételei. A versenyképességi asszociációk célja, hogy a versenytársak differenciáló elemeinek hatását kioltsa.

• A differenciáló elemek – olyan tulajdonságok vagy elınyök, amelyeket a fogyasztók határozottan kapcsolnak össze a márkával, pozitívan értékelnek és úgy vélik, a rivális márkák nem tudják ugyanezt nyújtani. A differenciáló elemeket alkotó erıs, kedvezı és egyedi márkaasszociációk bármely tulajdonságra vagy elınyre támaszkodhatnak. A paritásos elemek esetében elegendı, ha a fogyasztó megfelelınek ítéli a márkát, beleesik az elfogadási tartományába, differenciáló elemek esetében azonban a márkának egyértelmően jobbnak kell lennie. 17

Pozícionálás (STP)

• Vevıi (cél)szegmensek igényeinek megfelelni • Versenytárstól megkülönböztetni (USP) – Nem elég jónak lenni, másnak kell lenni.

18

Kooperatív desztinációmarketing

• Kooperáció a közösségi (önkormányzati, civil, ..) és vállalkozói szféra között. • A vállalkozói szféra szereplıi kooperációjának támogatása. – Értékesítés, kommunikáció

• Turisztikai klaszterek és hálózatok létrejöttének támogatása.

19

Helyi desztináció-menedzsment Egy adott település vagy kistérség turizmusával kapcsolatos teendıit a helyi desztináció menedzsment szervezet (hdmsz) látja el – amely lehet települési, kistérségi vagy egyéb önkormányzati társulás, meghatározó turisztikai vállalkozás, turisztikai szereplı, az adott település, térség turizmusfejlesztésében érdekelt „vezetı személyiség” által indukált kezdeményezés. •Együttmőködés kialakítása a helyi és kistérségi önkormányzatokkal, •Javaslatok készítése a turizmust érintı fejlesztések megvalósítására, •Együttmőködés a Térségi DMSZ-el /Tourinform, Touroperátor/, •Turisztikai szolgáltatók felkutatása, •A beutazó turizmus megismertetése, népszerősítése a lakosság körében, •Szolgáltatási listakészítés, rendszerbe foglalása, fogadási szint megállapítása, •Kínálatteremtés, folyamatos karbantartás, •turisztikai civilszervezet létrehozása /települési, kistérségi/, •Az értékesíthetı szolgáltatásokból ajánlati elemek készítése, ezek továbbítása a Térségi DMSZ-hez, •Program csomagok megvalósításhoz közremőködık szervezése, •Az értékesítést elısegítı marketing munka megalapozása, •A kistérség települései között turisztikai (projekt) szakmai társulások szervezése a beutazás lebonyolítására, •Pályázati lehetıségek felkutatása, ezek megismertetése a helyi turisztikai szolgáltatókkal, •Társulás megteremtése a vendégfogadást népszerősítı marketing, pr eszközök, honlap, szórólapok, prospektusok stb. kiadásához, •Szakmai képzések szervezése azon vállalkozások munkatársainak, akik részt vesznek a turizmus ágazatban. 20

Térségi desztináció-menedzsment

Turisztikai tervezés, érdekérvényesítés Turizmusmarketing - márkaépítés - piacelemzés, kutatás - térségi termékfejlesztés - termék-értékesítés - integrált kommunikáció - ellenırzés, kontrolling

Tourinform

• • • • •

•

Közremőködés a térségi turizmusfejlesztési koncepció, stratégia, program kialakításában, a turisztikai prioritások képviselete a térségfejlesztésben Térségi turisztikai érdekérvényesítés, szakmai lobbi-tevékenység támogatása Szakmai kooperációkészség fejlesztése, koordinációs mechanizmusok kialakítása Térségi termék- és programfejlesztés, helyi projektek menedzselése Turizmus marketing - Térségi márkaépítés • Piac-elemzés, kutatás és marketingstratégiai tervezés, pozícionálás • Kifejlesztett termékek kondícióinak, feltételeinek kialakítása • „Saját” turisztikai termékek értékesítése, kooperatív értékesítés közvetlen és közvetett csatornákon (touroperátor) • integrált térségi, közösségi turisztikai marketingkommunikáció tervezése, realizálása, ellenırzése. Tourinform tevékenység támogatása, koordinálása a térségben 21

•

STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV TERVEZÉS:

• • •

Fejlesztési koncepció, stratégia, program készítés támogatása Szakmai érdekérvényesítés Kooperációs mechanizmusok kialakítása (fórumok, bizottságok, stb.)

• PIACELEMZÉS - PIACKUTATÁS

• •

Külsı környezet-elemzése Közvetlen piac elemzése –

• • •

Az igények, a kereslet felmérése A kínálat, konkrét kínálati elemek kialakítása, bıvítése Meglévı termék-elemek összekapcsolása kínálattá Sajáttermék fejlesztés utazásszervezık részére

AZ ELADÁS, ÉRTÉKESÍTÉS

• • • • • • • •

A saját termék „siker” ellenırzése, elégededettség-kutatás, kontrolling MARKETING INFORMÁCIÓS ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÓ RENDSZER KIALAKÍTÁSA

TERMÉKFEJLESZTÉS

• • • • •

A keresletelemzés, célcsoport meghatározása, Versenytárselemzés , A kínálat elemzése, A piac változásainak figyelése,Beszerzési, beszállítói piac elemzése

Tervezés, célcsoport akvizíciós munka Szakvásár, Kínálat prezentáció – honlap / turisztikai portál kialakítás Nagykereskedelmi értékesítés Study tour elıkészítés, lebonyolítás Elektronikus értékesítés

TOUROPERÁTOR TURISZTIKAI SZOLGÁTATÁSOK

• • • •

Szolgáltatások beszerzése, árualap megteremtése „Bizalmas Tarifa” készítés Saját komplex turisztikai termékek értékesítése, forfait utak szervezése Nagykereskedelmi értékesítés

•

SZOBAFOGLALÁS

•

KONGRESSZUS, KONFERENCIA

• • • • • •

Rendezvények elıkészítése, helyszínek foglalása, elıadó termek bérlése Rendezvény tanácsadás Aktív kapcsolat folyamatos építése potenciális megrendelıkkel Idegenvezetés, transzfer, mint kiegészítı szolgáltatás

INTEGRÁLT MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓ

• • • • •

nyilvántartások elkészítése, csatlakozás foglalási rendszerhez, kontingens

Reklám - tervkészítés, fejlesztés, megvalósítás, figyelés SP (Sales Promotion) – akciók, kampányok realizálása PR tevékenység (belsı – külsı) Személyes kommunikáció

– Marketing eszközök tervezése, realiálása (pl.) TOURINFORM - INFORMÁCIÓS SZOLGÁLAT

Térségi desztináció-menedzsment • •

Javasolt mőködési forma: nonprofit társaság esetleg egyesület Tulajdonosi kör: • • • •

•

A mőködés forrásai: • • • • • •

•

•

Tagdíjak – tagi szolgáltatások Önkormányzati támogatás (normatív, havi bontásban) az IFA + 2 Ft %-ban kifejezve Pályázatok Különbözı feladatokra kapott támogatás Szponzori bevételek Tevékenység saját bevételei

Infrastruktúra: a térségi DMSZ mőködése megvalósulhat egy helyszínen, koncentráltan, de lehetséges nagyobb, strukturáltabb turisztikai térségek esetében – szakmai munkamegosztáson épülı – több-telephelyes mőködés is. Ez esetben az infrastruktúra-igény nagyobb, de a kooperáció, mőködıképesség jobban is biztosítható. Humán erıforrás igénye: célszerő a térségbeni szakmai kompetenciákat a közös érdekek mentén összekapcsolni, (pl. a jelenleg ezen a területen az egyes tagoknál, önkormányzatoknál ilyen területen dolgozók révén), hogy a széles és szakmailag igényes tevékenység jól megvalósuljon. Szükséges munkatársak: • • • • •

•

A térség önkormányzatai (térségi társulásai) Turisztikai vállalkozások szervezetei, esetleges klaszterek Civil szervezetek Kulturális szervezetek

TDMSZ-vezetıje, igazgató Tourinform iroda-vezetı, Marketing-team: elemzı-tervezı, értékesítı-touroperátor, kommunikációs-menedzser, rendezvényszervezı. Célszerő a gyakornokok alkalmazása (felsıoktatásból), Egyes funkciók, feladatok átvállalhatóak egyes tagok által, illetve esetleg pl. marketingkutatás a regionális DMSZ által.

A térségi DMSZ szakmai felügyeletére célszerő a tulajdonosi körbıl Felügyelı Bizottságot alakítani, míg a stratégiai döntések megvitatására, a széles nyilvánosság bevonására Térségi Turisztikai Fórumot illetve Turisztikai Tanácsot létrehozni.

23

Regionális desztináció-menedzsment szervezete (RDMSZ) • •

Legcélszerőbben az ÉM-RMI átalakításával, tevékenységeinek megosztásával, feladatainak bıvítésével, a már mőködı közhasznú társaság átalakításával hozható létre a regionális desztináció menedzsment szervezete. Alapítói, tulajdonosai: a Regionális Terület Fejlesztési Tanács, Megyei Jogú városok, Megyei Önkormányzatok, Kereskedelmi és Iparkamarák, Szakmai Szövetségek. Lehetıséget kell teremteni arra, hogy a késıbbiekben a tulajdonosi kör bıvülhessen, illetve a pártoló, szakmai tagsági rendszer is kialakuljon a különbözı szakmai, civil szervezetek, vállalkozások közvetlen érdekeltségének, együttmőködési készségének növelése érdekében.

Turisztikai K+F

Klaszterek, hálózatok szervezése

Szolgáltatás nyújtása

Stratégiai tervezés, érdekérvényesítés

Regionális Regionális desztinációdesztinációmenedzsment menedzsment szervezet szervezet funkciói funkciói

Minıség ellenırzése, akkreditáció

Piacelemzés -kutatás MIR

Integrált marketingkommunikáci ó

Termékfejlesztés, értékesítés, (touroperator )

24

Desztináció-menedzsment szervezetek létrehozása •

Lehetnek kizárólag a közszféra által létrehozott szervezetek, kizárólag a magánszféra által alapított szervezetek, illetve a magán és közszféra partneri együttmőködésében létrehozottak

Erısségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: Hosszú távú stratégiai megközelítés Desztináció ismertség megteremtésének igénye Közösségi érdek szemlélete Minıségbiztosítási fókusz Helyi KKV-k támogatása

Erısségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: Rövid távú taktikai megközelítés Értékesítési (profit) szemlélet Piaci lehetıségek kiaknázására összpontosítás Gyors döntéshozatal Vállalkozói szemlélet Piac-vendég-orientáció

Gyengeségek közszféra által irányított DM szervezetek esetén: Vállalkozói szemlélet hiánya Nehézkes döntéshozatal Gyenge kereskedelmi érzék, profitorientáció hiánya Gyenge teljesítmények tolerálása Kockázatvállalás hiánya

Gyengeségek magánszféra által irányított DM szervezetek esetén: Közérdekben való gondolkodás hiánya Korlátozott érdekeltség a hosszú távban gondolkodásra Megfelelı források hiánya A közszférával való kapcsolatok gyengesége

25

Klaszterek képzıdése, bevonása a desztinációs szervezetekbe •

•

A DM-szervezet kell, hogy kapcsolódjon, s ösztönözze a vállalkozások, közvetlen piaci és kapcsolódó szakmai szereplık klaszter típusú együttmőködését, melyek a vállalkozások, non-business szervezetek (kulturális, tudományos, képzési stb.) kooperációjának kereteit adják, a turizmusfejlesztés, a turisztikai innovációk fı mozgatói a közös érdekek mentén. kell, hogy kapcsolódjon, s ösztönözze a vállalkozások, közvetlen piaci és kapcsolódó szakmai szereplık klaszter típusú együttmőködését, melyek a vállalkozások, non-business szervezetek (kulturális, tudományos, képzési stb.) kooperációjának kereteit adják, a turizmusfejlesztés, a turisztikai innovációk fı mozgatói a közös érdekek mentén. A termékelven alakítható turisztikai klaszterek és hálózatok. Marketingtevékenység: egységes arculati kézikönyv elkészíttetése, kiadványok készítése (pl. tematikus programcsomagok), Részvétel a vonzerıleltár folyamatos frissítésében, Minısítési rendszer kidolgozása (védjegy), Marketingkutatások (adatgyőjtés, feldolgozás, a térségbe érkezı vendégekrıl, felmérések készítése), Közös beszerzések koordinálása, Képzési igények felmérése, oktatások, tanfolyamok megszervezése, workshopok, tanulmányutak szervezése, A regionális szinten elszórtan elhelyezkedı kisebb vonzerıket egységes attrakcióvá, komplex termékké fejlesztése Turisztikai honlap(ok) készítése és aktualizálása A pályázati rendszerekben való közremőködés Minıségi standardok felállítása, minıségbiztosítás Hálózatépítés, együttmőködések erısítése 26

A desztináció-menedzsment elınyei és hátrányai az érintett szereplık számára Turisták • Elınyök: • Nagyobb döntési biztonság, csökkenı kockázatérzet a desztináció-márka hatására • Könnyebb információszerzés és foglalási lehetıség az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként • Több és jobb élmény az összehangolt termékfejlesztés eredményeként • A saját érdeklıdési területnek leginkább megfelelı attrakciók és rendezvények meglátogatása a modulárisan építkezı programcsomagok és a jobb információs anyagok, valamint információszolgálat hatására • Kevesebb csalódás a szolgáltatásokban a minısítı rendszer mőködtetésének eredményeként • Hátrányok: • Drágább szolgáltatások, a desztináció-menedzsment pótlólagos költségei beépül(het)nek az árakba Kapcsolódó szolgáltatók és termékek Elınyök: Pótlólagos keresletet jelentenek az új turisták Új földrajzi márkák megjelenése Hátrányok: Megfelelı szakember és nyelvismerethiány, fıleg a kistelepüléseken Attrakciók, események non-profit mőködtetıi Elınyök: Növekvı érdeklıdés, illetve látogatószám Összehangolt akciók lehetısége, egyeztetett programok Nemzetközi reputáció nı Hátrányok: Növekvı idegen nyelveket beszélı, szakképzett munkaerıigény Turistabarát szemlélet kialakításának kötelezettsége, ott is, ahol nem ez az alaptevékenység (pl. templomok)

Turisztikai vállalkozások • Elınyök: • Több turista, több bevétel • Úgy élvezi a közösségi marketingtevékenység eredményeit, hogy minimálisan kell csak erıforrásokat ráfordítania • A minısítı-rendszer hatására tisztul a piac • A touroperator értékesítési tevékenysége, valamint az egységes információs és foglalási rendszer eredményeként új fogyasztói csoportok érhetık el. • Csökkenhet a szezonalitás hatása • Csatlakozás turisztikai klaszterekhez, összehangolt fejlesztési lehetıségek létrejötte • Hátrányok: • A létrejövı információs-rendszer fokozza a versenyt a gyorsan és ingyen hozzáférhetı információ-megosztással. • Megnı az innovációs, illetve fejlesztési kényszer a versenyképesség fenntartásának érdekében, ami pótlólagos erıforrásokat igényel. • Megnı a kooperációs kényszer a komplex termékfejlesztési megközelítés és az ehhez kapcsolódó konzorciális pályázati forrásszerzési szabályozás miatt. Települési önkormányzatok Elınyök: Helyi politikától független, szakmai turizmusszervezés Térségi együttmőködésekbıl származó fejlesztési elınyök Növekvı közvetlen és közvetett idegenforgalmi bevételek Csökkenı közvetlen idegenforgalmi, turisztikai feladatok Hátrányok: Az idegenforgalmi adó kezelésének és felhasználásának megváltozása A csökkenı döntési kompetenciákból eredı frusztráció Együttmőködési kényszer a „rivális szomszéd várakkal”

27

Rendszer kialakításának lépései • • • • • • •

2006 Regionális Turizmus Fejlesztési Stratégia TDM RoadShow – szemléletformálás ROP pályázatokhoz szakmai irányok (60 Mrd – 4 Mrd Ft) 2007 TDM konferencia – pályázati work shopok 2007-2008 TDM regisztráció 2008- TDM pályáztatás 2009-2010 TDM-ek indulása, 9 helyi és 2 térségi nyertes pályázat • 2010 év vége újból TDM regisztráció • 2011 új TDM pályázat

Koordináció 2007: • a szervezetek kialakítását elısegítın szakmai útmutató/kézikönyv készítése, kiadása, az érintetteknek történı eljuttatása, • tájékoztatás az érintettek részére, • ROP pályázati felhívás elkészítése, egyeztetés NFÜ-vel, RFÜ-vel. 2008-2010: • helyi és közép szintő TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése, a folyamat ösztönzése és koordinálása • a regionális TDM szerveztek létrehozásához szükséges feltételrendszer kialakítása

Akció terv Akciótervben és az új pályázatban: • újabb helyi és közép szintő TDM szervezetek kialakítása és már felállt szervezetek fejlesztése ami kimaradt: turisztikai ernyıszervezetek, klaszterek fejlesztése, a regionális TDM szervezetek kialakításának, és szakmai programjának támogatása.

A TDM célja a fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése egy turistákat fogadó térségben.

TDM = LEHETİSÉG •

Helyi, térségi, régiós fejlıdési lehetıség •

Elhelyezkedési lehetıség

TDM CÉLRA RENDELKEZÉSRE ÁLLÓ FORRÁSOK A REGIONÁLIS AKCIÓTERVEKBEN (2007-2013) Régiók Dél-Alföld

0,456

Dél-Dunántúl (ebben az összegben a klaszterek támogatása, valamint a Balaton is benne van)

2,196

Észak-Alföld

1,83

Észak-Magyarország

4

Közép-Dunántúl (ebben a Balatoni is benne van)

3,48

Közép-Magyarország

0,457

Nyugat-Dunántúl (ebben a Balaton is benne van)

0,65

külön a Balaton*

1,23

Összesen *

Mrd Ft-ban

A Dél-Dunántúli Régió, a Közép-Dunántúli Régió és a Nyugat-Dunántúli Régió terhére.

13,069

TDM rendszer kialakításának lépései • • • • •

2007 TDM konferencia Kiváló Európai Desztináció díj 2007-tıl Nemzetközi szakértıi egyeztetések Szemléletváltozás folyamatban ROP pályázatokhoz szakmai irányok Turizmus törvény: jogi keretek

Versenyképesség és fenntarthatóság

Területi (desztinációs) szemlélet erısödése régió, térség, helyi DESZTINÁCIÓ) – Verseny vs. Együttmőködés (önkormányzat – vállalkozók közösen!) • szakmai • finanszírozási • széleskörő részvételre alapozott • feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás – Új kihívások (informatika, innováció) – Kiszámíthatóság – Ki a gazda? Ki dönt és mirıl? – Átláthatóság, egy kézbe kerülhetnek a tervezéstıl a monitoringig a feladatok – Új szervezeti struktúra? (országosan egységesen kezelt, ösztönzött)

A TDM RENDSZER Fİ JELLEMZİI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplık (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplık érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettıl felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvıképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvetı gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvıkésességet lehetıvé teszi. (4) Szakértelem: kizárólag megfelelı szintő szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik mőködıképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintje: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a középsı szint (térségi, amely nem kell, hogy megegyezzen statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint.

PÁLYÁZATI TÁMOGATÁS A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó 4 fıbb terület: 1. Szervezetfejlesztés 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés 3. Szakmai program megvalósítása 4. Informatikai rendszer bevezetése (…)

Észak-Magyarország turisztikai térségek

TDM pályázatok Hollókı-Ipolytarnóc-Salgótarján térsége • • •

Salgótarján Helyi TDM, nyert 25 MFt, Rétság (Nyugat-Nógrád) Helyi TDM, nyert 35 MFt Hollókı-Ipolytarnóc-Salgótarján Térségi TDM pályázat 97 MFt

Gyöngyös-Mátra •

Gyöngyös helyi TDM, nyert 45 M Ft

Eger és térsége • • • •

Eger Helyi TDM, nyert 50 MFt Mezıkövesdi Helyi TDM 30 MFt Egerszalóki TDM megalakult, nem pályázott Eger és térsége Térségi TDM, pályázat 97 MFt

Miskolc-Bükk •

Miskolci Helyi TDM 50 MFt

Aggtelek-Edelény • •

Nincs nyertes! Aggtelek Helyi TDMszint beadásra került, de formai okok miatt elutasították

Tokaj-hegyalja – Zemplén • • •

Sátoraljaújhely-Hegyköz Helyi TDM, nyert 32 MFt Aba (Zemplén) Helyi TDM, , nyert 34 MFt Tokaj-Hegyalja, Taktaköz-Hernád-völgye Helyi TDM, nyert 20 Mft

Nyertes és leendı TDM-ek

TTDM TTDM

TTDM TTDM TTDM

Nyertesek: • Sátoraljaújhely HTDM • Aba HTDM • Tokaj HTM • Miskolc HTDM • Mezıkövesd HTDM • Eger HTDM • Gyöngyös HTDM • Salgótarján HTDM • Bánk HTDM • •

Eger Térségi TDM Nógrád Térségi TDM

Folyamatban: • • • • • • •

Mátra Térségi TDM Tokaj-Zemplén Térségi TDM Miskolc Térségi TDM Aggtelek HTDM Egerszalók HTDM Szilvásvárad HTDM Hegyköz HTDM

SPECIÁLIS FELADATOK Feladat

Helyi szint

Tervezés

◐

Középsı/tér ségi szint ●

Fejlesztés

●

●

◐

Desztinációs marketing

◐

●

●

Attrakció- és látogatómenedzsment

●

●

◐

Minıségbiztosítás

◐

◐

●

Monitoring

◐

◐

●

Szakmai képzés

◐

●

●

Érdekképviselet

◐

◐

●

Régió ●

Szoros együttmőködésben Szolgáltatók +

TDM szervezetek (helyi , és térségi) +

MT Zrt. ÉMRMI (régiós szint)

Eredményesebb és költséghatékonyabb

Közösen hatékonyabb Régiós szinten összefogott, térségekkel és helyi szintekkel együtt megvalósított és az alulról jövı igényekre épülı közös: • • • • •

kampányok – régiós, térségi, helyi arculati elemekkel média felület vásárlások – mennyiségi kedvezménnyel kiállítási megjelenések – régiós-térségi szintekkel informatikai megoldások – régiós – országos rendszerrel továbbképzések

olcsóbb – egyszerőbb - hatékonyabb

Térségi és helyi TDM szervezet bevonása ÉszakMagyarországon • Funzine régiós különszám a TDM szervezetekkel közös szolgáltatói akvirálás • Régiós kiadvány és Rendezvénynaptár a 6 térség szerint tagolva, TDM-ekkel egyeztetve •

Közös médiafelületek vásárlása a TDM szervezetekkel

• Belföldi kiállításokon közös megjelenés (Utazás 2011, Miskolc, Pécs, Debrecen, Szolnok, Kecskemét, Veszprém, Szeged, Nyíregyháza) • Tanulmányutak közös lebonyolítása (lengyel 2db, ukrán orvosi 2db, japán 3db, német 2db, finn, román, orosz, izraeli, nógrádi…)

100 000 példány: + 20 000 Kiskegyed behúzás; + 20 000 kiállítások, vásárok; + 60 000 Funzine terjesztési pontokon; + 5-5000 db lengyel, szlovák, román médiában behúzás







www . eszakmagyarorszag . hu

Közösen hatékonyabb szakmai lobby, szolgáltatóink érdekképviselete • • • • • • •

Szálláshelyek szövetségeivel – kereskedelmi, magán Falusi turizmus szövetségével Fesztivál szervezık szövetségeivel Gasztro szövetségekkel Magyar Turizmus Zrt-vel Turisztikai Szakállamtitkársággal Szakmai médiával

kedvezıbb – egyszerőbb hatékonyabb

Közösen hatékonyabb pályázatok, forrásszerzés, innováció, monitoring • • • • • •

hazai és nemzetközi pályázatok kiaknázása közös termék és szolgáltatás értékesítés Projekt menedzsment szakmai segítségnyújtás Szakértıi tevékenységek Turisztikai innovációk fellendítése Minıségbiztosítás a szolgáltatóink érdekében

• Szakmai monitoring az igazi fejlıdésért

kedvezıbb – jobb hatékonyabb

Facebook TDM közösség

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET! Magyar Turizmus Rt. Észak-magyarországi Regionális Marketing Igazgatóság Eger, Bajcsy Zs. U 1., Pf.:77 Tel.:36/512-440, Fax:36/512-446 E-mail: [email protected]

www.eszakmagyarorszag.hu eszakmagyarorszag.blog.hu

TURIZMUSFEJLESZTÉS TDM FEJLESZTÉS - TDM FOLYAMATOK aktualitások, tapasztalatok

Recommend Documents