TDM folyamat Magyarországon

TDM folyamat Magyarországon Budapesti Corvinus Egyetem

Víg Tamás TDM – koordinátor [email protected] Budapest, 2010. április 13.


1. A turisztika desztináció menedzsmentrıl • célja, jelentısége, kialakításának specialitásai -

2.

TDM kialakítása

• szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, tourinformok, pályázati tapasztalatok

3.

Kérdıíves felmérés eredményei

4.

TDM koordináció 2010. évi feladatterve

A TURIZMUSFEJLESZTÉS IRÁNYAI 2007 – 2013

ALAPJA A NEMZETI TURIZMUSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA (NTS) A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta az NTS-t A stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként, a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.. Fı cél az életminıség javítása a turizmus által a turizmus járuljon hozzá a fenntarthatósághoz Az

5 prioritás egyike a turisztikai fejlesztése = TDM rendszer kialakítása

intézményrendszer

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ Turisztikai desztináció, turisztikai cél- és fogadó terület: önálló turisztikai vonzerıvel bíró földrajzilag lehatárolható egység, amely a turista számára – vonzerıi és az azokra épített turisztikai termékek alapján - komplex élményt nyújt, és ahol az ehhez kapcsolódó szükségleteit kielégítheti.

TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓS MENEDZSMENT • a desztináció turisztikai termékeit és egyéb szolgáltatásait egységben, komplex módon kezelı partnerek (önkormányzatok, vállalkozások, szakmai és civil szervezetek stb.) • hosszú távú, szervezett együttmőködésen alapuló, • önkéntes tevékenysége • annak érdekében, hogy a turista élményét, illetve a turizmusból származó hatásokat optimalizálják • a fenntarthatóság szempontjainak figyelembe vételével

TDM CÉLJA

A fenntartható és versenyképes turizmus rendszerének kialakítása és mőködtetése egy turistákat fogadó térségben.

JELEN HELYZET • a turisztikai térségek és az adminisztratív, statisztikai térségek határai több esetben átfedik egymást, amely sokszor körülményessé teszi a területi együttmőködéseket, • mások a közigazgatási mőködtetés és mások a turisztikai rendszerek mőködtetésének szempontjai (vannak kivételek: egyes esetekben – így például a Balaton és a Tisza-tó esetén – valódi desztinációkról beszélhetünk) • mások a közigazgatási és mások a turisztikai és területfejlesztési területi hagyományok, az együttmőködés keretei, a piaci elvárások. • különbség van az ágazati célok elérésében, azok ütemében, eredményességében, az eltérı célcsoportok vonzásában, • a piaci folyamatokhoz való alkalmazkodás rugalmasságában.

TDM JELENTİSÉGE • Ahhoz, hogy egy turisztikai desztináció életképes és versenyképes legyen, rugalmasan kell reagálnia a mikro- és a makrokörnyezeti tényezık változásaira. • Ma még egy adminisztratív, statisztikai régió nem tud olyan gyorsan reagálni a piaci elvárásokhoz, mint ahogyan tudna – egy szoros együttmőködésen, – az érdekek szoros kapcsolatán nyugvó, – a non-profit és a piaci elvek együttmőködésén alapuló, – megfelelı kompetenciákkal, – kiszámítható finanszírozási és szervezeti háttérrel rendelkezı menedzsment szervezeti rendszer

TDM INDOKOLTSÁGA Szükséges bármit is változtatni? • A gyorsan változó (piaci) igényekhez tudunk e alkalmazkodni (fogyasztói igények, informatika, innovatív projektek, állami intézményrendszerben és szabályozásban beálló változások) • Sokan várják-e a turizmustól, hogy a jövıben még fontosabb lesz a térség gazdaságában? • Vannak-e kisebb, helyi jellegő kezdeményezések, egyesületek, összefogások? Az együttmőködés a jó, avagy a verseny hatékonyabb? • Van e olyan szereplı, aki biztosítja (vagy próbálja) a turizmusban érintettek érdekeit eszközökkel, hozzáértéssel? • Értünk-e mindenhez, ami a térség „eladását” szolgálja? • Van-e elegendı forrásunk? • Kiszolgáltatottak vagyunk-e a mindenkori állami intézkedéseknek? • Lehet e jobban csinálni akkor, ha közös célokat próbálunk kitőzni, mindennek van felelıse, és a forrásokat összetesszük?

TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai • Külföldön már régóta mőködnek TDM szervezetek, s ezek felépítése országonként is eltérı rendszerspecifikációkat tartalmaz. Sikeres, ösztönzı nyugateurópai TDM példák – Ausztria, Franciaország, Németország, Svájc, Dél-Tirol, Anglia. Cél egy magyar rendszer kiépítése. • Közvetett cél a politikumból a szakmának visszaadni a turizmus irányítását • Nem csodaszer – de a helyes irányba tett fontos lépés • Nem kötelezı – de minden turisztikai szereplıt érint

TDM szervezeti rendszer kialakításának specialitásai • A cél nem egy egységes, minden térségben teljesen azonos rendszer kiépítése, hanem az egységes alapelvek alkalmazása a helyi, térségi és regionális specifikációk és adottságok figyelembevételével • Megfelelı és alapos szakmai elıkészítettséget igényel bevezetése – ahol a megalakítás egy kiemelten fontos és kritikus szakasz • A meglévı intézményrendszerre épül, azokat integrálja • A rendszer gyengéje az önkéntesség, s az ebbıl eredı finanszírozási veszélyek • Szabályozási támogatás fontos



2.

TDM kialakítása

• szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, tourinformok, pályázati tapasztalatok

3.


4.


SZERVEZETI SZINTEK A TDM szervezeti rendszere négy szintbıl áll: 1. a helyi szint (település, vagy több település összefogása), 2. a térségi szint (térség, amely nem kell, hogy megegyezzen a statisztikai térséggel), 3. a regionális szint (régió), 4. nemzeti szint. A mőködést minden szinten a TDM szervezetek (röviden TDMSZ) biztosítják. • Egy régióban pl. kezdetben lehet 15-20 helyi, 3-5 középszintő és 1 regionális TDMSZ.

A TDM RENDSZER Fİ JELLEMZİI (1) Alulról építkezés: a turizmusban legközvetlenebb szinten érintett szereplık (vállalkozó, önkormányzat) összefogásával alapozható meg a rendszer. E szereplık érdekei és képviselete alapján alapozható meg a további szintek (kistérség, régiós, stb.) létrejötte. Ezen a szinten közvetlen részvétel van, ettıl felfelé már csak képviselet. (2) Partnerség: kizárólag több partner összefogásával hozható létre a szervezet (rendszer). (3) Önálló cselekvıképesség: biztosítani kell a szervezetek számára azt a jogi és alapvetı gazdasági/pénzügyi környezetet, mely a cselekvıkésességet lehetıvé teszi. (4) Professzionalizmus (Szakértelem): kizárólag megfelelı szintő szakértelem (turisztikai ill. térségi menedzsment) jelenléte esetén válik mőködıképessé a rendszer. Ehhez oktatás és szemléletformálás szükséges.

TDMSZ FINANSZÍROZÁSÁNAK LEHETSÉGES FORRÁSAI •

Egyesületi hozzájárulások: – éves tagdíjak – éves kötelezı járulékok

•

Központi támogatás (önkormányzat, állam); – Önkormányzati normatív támogatások (pl. IFA visszaforgatás) – rendszeres/normatív megyei támogatások - rendkívüli megyei támogatások

•

Adományok (alapítványok, szponzorok, magánszemélyek);

•

Pályázatok;

•

üzleti tevékenységbıl és rendezvényekbıl származó bevételek (ajándéktárgy értékesítés, szolgáltatások nyújtása);

• •

IFA visszaforgatása; közös vagyonból származó bevételek

TDM FELADATOK 1. (ROP alapján) I. Desztinációs szintő turisztikai termékfejlesztés – – –

– –

Kutatás, piacelemzés, felmérés Tervezés Turisztikai fejlesztés • Stratégiai vonzerı-, termék- és kínálatfejlesztés • Projekt- és innováció-menedzsment • Pályázatokon való részvétel, pályáztatás • Beruházás ösztönzés Minıségitányítás és minıségbiztosítás Monitoring és értékelés

TDM FELADATOK 2. (ROP alapján) II. Desztinációs szintő marketing és márkaképzés – – –

Desztinációs szintő marketing-menedzsment, marketingkommunikáció Márkaképzés Kooperációs marketing

III. Turisztikai információszolgáltatás – –

Turisztikai információszolgáltatás és látogatómenedzsment Turisztikai informatikai, foglalási-értékesítési és CRM rendszer kialakítása és mőködtetése

IV. Turisztikai szakmai szolgáltatások biztosítása – – – –

Szakmai szolgáltatások, tanácsadás Rendezvény- és programszervezés Turisztikai kiállításokon és vásárokon való részvétel Értékesítés és közvetítés, értékesítés-ösztönzés

Helyi és Térségi TDMSZ-ek céljai Nemzeti, regionális és mikrorégiós TDMSZ

Helyi TDMSZ és a szolgáltatók

Marketing, PR, kommunikáció, értékesítésösztönzés

A vevıi elégedettség biztosítása által

Új vendég megnyerése, régi visszacsábítása Cél: a vendég megnyerése, térségbe csábítása - akvizíció

A térségbe érkezett vendég kiszolgálása, megtartása Cél: vendégmegtartás, törzsvendéggé tétel vevımegkötés

A KIALAKÍTÁS TÁMOGATÁSA • Regisztrációs pályázat (szakmai igényfelmérés, előszűrés, visszacsatolás pályázati feltétel) - 2008 • Támogatási pályázat (ROP) - 2009 A TDM fejlesztéshez szükséges támogatandó főbb területek: 1. Szervezetfejlesztés/Partnerség építése 2. Infrastruktúra és eszközbeszerzés (és IT) 3. Szakmai program megvalósítása – turisztikai programok (stratégiák, kutatások, befektetésösztönzési-, minőségbiztosítási, stb. projektek) – Piacra kerülést segítő és értékesítés ösztönző projektek

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 1. 1.

Területi és helyi (desztinációs) szemlélet erősödése (régió, kistérség, stb.)

„Hálózatosodás” – A Desztinációk versenye egyszerre a Stratégiai Partnerségek és Hálózatok Versenye -) Feladat: a hálózati versenyképesség növelése 2.

Verseny vs. Együttműködés

TDM = HELYI ÉS TÉRSÉGI EGYÜTTMŐKÖDÉSI KÉPESSÉG PRÓBÁJA ÉS VERSENYE • szakmai, finanszírozási, társadalmi partnerség biztosítása • erőforrás-koncentráció = kritikus tömeg megteremtése • feladatok koordinált ellátása, partnerek közötti feladatmegosztás • kiszámíthatóság, átláthatóság és az elszámolhatóság biztosítása

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 2. A HTDMSZ-ek és a TTDMSZ-ek fenntartható szakmai mőködéshez és a szervezeti fenntarthatósághoz kapcsolódó minimális elvárások I. Gazdasági-pénzügyi fenntarthatóság 3 szempont kiemelten fontos: – Pénzügyi források - kritikus tömeg: Éves mőködési és szakmai forrás nagysága pl. HTDMSZ minimum 15-30 millió Ft – Szakmai erıforrások kritikus tömege: Fıállásban a TDMSZ operatív szervezetnél dolgozók száma pl. HTDMSZ minimum 3-4 fı. – Turisztikai kereslet kritikus tömege: Vendégéjszakák (és/vagy látogatók) száma

TDMSZ létrehozása gyakorlatban 3. II.

Szakmai feltételek – versenyképesség – Desztináció önálló turisztikai információs irodával rendelkezzen menedzsment szervezet (munkaszervezet) önálló back office irodával rendelkezzék – a Helyi TDM szervezet minimum 3/4 főt főállásban foglalkoztat (akik szükség szerint lehetnek önkormányzati alkalmazásban is) – 1 települési önkormányzat csak 1 helyi TDM szervezetnek lehet a tagja – Tagi összetételre vonatkozó elvárások: önkormányzat, T Iroda, szakmai szereplők, civilek stb. – TDM vezetéssel és menedzserrel szembeni elvárások – Kötelező szakmai feladatok rögzítése

Tourinformok és a TDM Tourinformok

TDM

- versenysemlegesség

- tagjaiért dolgozik

- MT Zrt.-nek felel

- tagjainak felel

- egyéni egzisztencia

- közös érdekek

- szakmai érdekképviselet

- részvétel a döntéshozatalban

- „katalógusgyőjtés”

- egységes arculat

Tourinform Iroda lehetıségei

TI támogatólag lép fel

Vezetıje jelenleg TDM menedzser integrált szereplı

TI elutasító

Többi szereplı aktívabb, …

mellékes szereplı

TDM pályázatok régiónként Regisztráltak száma (2008)

Beérkezett pályázatok száma

Igényelt támogatás (millió Ft)*

Projekt összköltség (millió Ft)*

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Észak-Alföld

16 13 17

1 5 4

34,80 210,69 211,31

41,00 248,65 248,6

Észak-Magyarország

30

20

556,02

655,38

Közép-Dunántúl Közép-Magyarország Nyugat-Dunántúl

15 9 12 19 2

10 2 3 10 2

486,74 166,29 546,31 110,03

572,63 195,63 642,72 129,44

8

5

266,47

313,49

4

3

169,81

199,78

131

55

2212,02

2604

Balaton Dél-Dunántúl KözépDunántúl NyugatDunántúl

Összesen

* 50 pályázat adatai

TDM pályázók

Fıbb pályázati tapasztalatok Általánosságban: • A regisztrációs pályázat folyamán a támogatói nyilatkozatban megfogalmazottak, majd a pályázati alapfeltételrendszer is teljesíthetetlennek bizonyult. • A pályázati kiírás feltételrendszere túlságosan bonyolult a pályázók számára • A pályázati kiírást követıen kezdıdött a szervezetfejlesztés, a bírósági/cégbírósági bejegyzések elindítása. • A TDM szoftverbeszerzés pályázati finanszírozás lehetıségének kizárása a legtöbb pályázót érintette.

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 1. •

Az EU-s pályázatok tekintetében általános ötéves fenntartási kötelezettséget sokan nem tudják vállalni.

•

Az önkormányzatokhoz kapcsolódó finanszírozási kötelezettség nem áll párhuzamban a döntéshozatali kompetenciával, azaz a többségi finanszírozás mellett kisebbségben maradnak a döntéshozatal során.

•

Az önkormányzati jogszabályi háttér miatt gazdasági társaságban való részvétel csak többségi befolyású tulajdonosként lehetséges, ami idıközben ugyan pályázati értelmezés szempontjából elfogadott lett, de sok félreértést okozott és meghiúsította a pályázati részvételt

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 2. • A TDM alkalmazott önkormányzati alkalmazásban való maradásának pályázati lehetısége a gyakorlatban szinte kivitelezhetetlen, ha egy szervezeti egység kikerül az önkormányzat felügyelete alól, akkor az abban lévı státusz sem maradhat bent. • Kedvelt kombináció lett az önkormányzati többségi befolyással rendelkezı non-profit kft-k tdm szervezetként történı megalapítása, amiben üzletrész tulajdonos a tagokat flexibilisen kezelni tudó és a szolgáltatók többségét magába foglaló egyesület. A megoldás a jövıben még okozhat feszültségeket, pl. döntéshozatali folyamatban

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 3. • Az egyesületi formát különösen a potenciálisan nagyobb tagdíjjal rendelkezık nem támogatják, a késıbbi azonos szavazatarány miatt. • Elszámolható költségek között a marketingköltségek a pályázók véleménye szerint nagyon alacsony szinten kerültek lekorlátozásra. • Közép-távú Együttmőködési Megállapodás tartalmának tisztázása iránti, ’sablon’ kialakítására vonatkozó igény • Helyi és térségi tdm pályázat és szervezetfejlesztés esetében a különbözı szintek közötti tevékenységlehatárolás sokszor okoz problémát

A pályázat feltételrendszeréhez kötıdı tapasztalatok 4.

• Helyi és térségi tdm pályázati kiírás esetében a beadási határidı különválasztandó • Speciális esetekkel kapcsolatban nehézkes az álláspont kialakítása (pl. alapítványi vagy nemzeti parki információs irodák) • Leader szervezeti rendszerrel való átfedések kiküszöbölése, a kérdéskör megoldásával inkább a desztinációs szintő szinergiák erısítése

ÖSSZEGZÉS

Összességében elmondható, hogy egyszerre van jelen a pályázók részérıl a túlzott szabályozással/pályázati feltételrendszerrel szembeni kritika, illetve a további információk / segítség / szakmai támogatás iránti igény, ami ugyanakkor további megkötésekkel járna.



2.

TDM kialakítása

• szervezeti szintek, feladatok, kialakítás támogatása, pályázati tapasztalatok

3.


4.


Kérdıív a TDM folyamatról Célunk az volt, hogy összegyőjtsük mindazokat az észrevételeket, javaslatokat, melyek egy hatékony, hosszútávon is megalapozott együttmőködés reményében elısegítik a TDM rendszer további hazai kiépítését. Az online kérdıív az alábbi témákat érintette:

• pályázati feltételek • partnerségi kapcsolatok • a támogatható tevékenységek köre és mértéke • TDM informatikai rendszer • jövıbeli elképzelések

Kérdıív a TDM folyamatról 1. A pályázatban kiírásra került támogatható tevékenységek köre mennyiben volt összhangban az Önök elképzeléseivel? (4 fokú skála)

2,74

1: egyáltalán nem 4: teljes mértékben

Kérdıív a TDM folyamatról 2.

(1-könnyen teljesíthetı, 4-nem lehet teljesíteni)

Kérdıív a TDM folyamatról 3.

Kérdıív a TDM folyamatról 4. TDM IT támogatás mértékét bıvíteni szükséges

KOMPLEX

Kérdıív a TDM folyamatról 5. Hogyan képzelik el a további közremőködést? • szakmai konzultáció (workshop, fórum) • meglévı TDM szervezetekkel kapcsola elısegítése (study tour, tapasztalatcsere, …) • online segítségnyújtás (honlap, e-learning, …) • … egyéb javaslat?

Milyen témában? (TDM felmérés alapján)



2.

TDM kialakítása


3.


4.


Rendelkezésre álló források 2010-ben Régió

Balaton

Dél-Alföld Dél-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Alföld ÉszakMagyarország Közép-Dunántúl

2009-2010 akcióterv szerint 508 600 300 600

millió millió millió millió

Ft Ft Ft Ft

2010 millió Ft Közép-Dunántúl

KözépMagyarország Nyugat-Dunántúl NyugatDunántúl Összesen:

990 millió Ft 330 millió Ft 388 millió Ft 250 millió Ft 100 millió Ft 6076 millió FT

TDM koordináció feladatterve Január - Április

• TDM portál elindítása (www.desztinaciomenedzsment.hu) • Desztinációk kérdıíves felmérése • 2010. évi TDM pályázati kiírás elkészítése és ütemezése • EDEN 2010 + EDEN 2011

TDM koordináció feladatterve Május - Augusztus

• TDM informatikai háttér • TDM workshop a régiókban • 2. TDM nap (workshop kötelezı pályázati elemekrıl, csak pályázó TDMSZ-ek részére) • TDM-Leader együttmőködési mintaprojekt

TDM koordináció feladatterve Szeptember - December • Magyar Turizmus Zrt. nyílt nap TDM szervezetek számára • 3. TDM nap • TDM minısítési/névhasználati rendszer • Desztinációk monitoringja

TDM szakmai portál www.desztinaciomenedzsment.hu A turisztikai desztinációmenedzsment szervezet- és rendszer fejlesztésében érdekelt felhasználók tájékozódási, együttmőködési és találkozási helye.

TDM szakmai portál Regisztrált felhasználók részére lehetıség nyílik: • • • • •

szakmai információ fel- és letöltésére a TDM e-learning tananyag használatára véleménynyilvánításra fórumindításra partnerkeresésre

Regisztráció nélkül: • hírek • általános információk



2.

TDM kialakítása


3.


4.


Köszönöm a figyelmet! Víg Tamás TDM – koordinátor [email protected] Budapest, 2010. április 13.

TDM folyamat Magyarországon

Recommend Documents