Gárdony Város Önkormányzat Képviselő-testületének 29/1996. (XII. 31.) számú rendelete a helyi idegenforgalmi adóról (az időközbeni módosításokkal egységes szerkezetben) A helyi adókról szóló 1990. évi C. tv. 1. § (1) bekezdés felhatalmazás alapján Gárdony Város Önkormányzata az alábbiakat rendeli el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed Gárdony város közigazgatási területére. Az adókötelezettség, az adó alanya 2. § Adókötelezettség terheli azt a magánszemélyt: a) aki nem állandó lakosként az önkormányzat illetékességi területén legalább egy vendégéjszakát eltölt; b) aki az önkormányzat illetékességi területén – zártkert kivételével – olyan üdülésre, pihenésre alkalmas épületnek – e rendelet 3. §-ában meghatározottak szerinti – tulajdonosa, amely nem minősül lakásnak. 3. § (1) A 2. § b) pontjának adóalanya az, aki a naptári év (a továbbiakban: év) első napján az építmény tulajdonosa. Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya. (A tulajdonos, a vagyoni értékű jog jogosítottja a továbbiakban együtt: tulajdonos). (2) Valamennyi tulajdonos által írásban megkötött és az adóhatósághoz benyújtott megállapodásban az (1) bekezdésben foglaltaktól el lehet térni. (3) A 2. § a)-b) pontja alapján adóalany a külföldi magánszemély is, feltéve, hogy adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonosság nem biztosítja. A viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. Adómentességek 4. § A 2. § a) pontja szerinti adókötelezettség alól mentes: a) a 18. évet be nem töltött, továbbá a 70. életévét betöltött magánszemély; b) az egészségügyi, szociális intézményben ellátott magánszemély; c) 1a közép- és felsőfokú oktatási intézménynél tanulói vagy hallgatói jogviszony alapján, hatóság, vagy bíróság intézkedése folytán, a szakképzés keretében, a szolgálati kötelezettség teljesítése, vagy a településen székhellyel, vagy telephellyel rendelkező, vagy ideiglenes jelleggel – az önkormányzat illetékességi területén – tevékenységet végző vállalkozó esetén vállalkozási tevékenység, vagy ezen vállalkozó munkavállalója által folyósított munkavégzés céljából az önkormányzat illetékességi területén tartózkodó magánszemély, továbbá
2 d)2 aki az önkormányzat illetékességi területén lévő üdülő tulajdonosa vagy bérlője, továbbá a használati jogosultság időtartamára a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag, illetőleg a tulajdonos, a bérlő hozzátartozója, valamint a lakásszövetkezet tulajdonában álló üdülő használati jogával rendelkező lakásszövetkezeti tag használati jogosultságának időtartamára annak hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja); e) aki az önkormányzat illetékességi területén állandó lakással rendelkező tulajdonos vagy bérlő hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja); f) szanatóriumi jellegű gyógyüdültetésre beutalt magánszemély. Az adó alapja 5. § Az adó alapja: a) a 2. § a) pontja szerinti adókötelezettség esetén a megkezdett vendégéjszakák száma; b) a 2. § b) pontja szerinti adókötelezettség esetén az építmény hasznos alapterülete. 6. § Az 5. § b) pontja szerinti adóalap megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni az épülethez tartozó kiegészítő helyiségeket. Az adó mértéke 7. § 1
(1) Az adó mértéke a)3 A 2.§a.) pontja alapján személyenként és vendégéjszakánként 200Ft. b) A 2.§b.) pontja alapján évi I. övezet
400Ft/m2
II. övezet
260Ft/m2
(1)4Az üdülőövezet besorolást a rendelet melléklete tartalmazza. (3)3 Adókötelezettség keletkezése és megszűnése 8. § (1) Az épület utáni adókötelezettség a használatbavételi, illetőleg a fennmaradási engedély kiadását követő év első napján keletkezik. Az engedély nélkül épült vagy anélkül használatba vett építmény esetében az adókötelezettség a tényleges használatba vételt követő év első napján keletkezik. (2) Az épület átminősítése esetén az adókötelezettség az átminősítés évének végén szűnik meg, illetőleg a következő év első napján keletkezik. (3) Az adókötelezettség megszűnik az építmény megszűnése évének utolsó napján, az év első félévben történő megszűnése esetén a II. félévre vonatkozó adókötelezettség megszűnik. (4) Az építmény használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti. Adókedvezmények 9. §
3 (1) Ha a magánszemély társulás formájában megépített szennyvízcsatorna-beruházás miatt hozzájárulást fizet, az évente esedékes, befizetett összeg 85%-a a befizetés évében levonható az adott évben esedékes helyi adóból. (2) Azon adóalany esetében, kérelmére, aki igazolni tudja, hogy a Balatoni út mentén lévő ingatlana a szennyvízcsatornára nem köthető rá, a II. övezetre vonatkozó adómértéket kell alkalmazni. Adózási szabályozások Az adóbeszedésre kötelezett 10. § (1) A 2. § a) pontja alapján fizetendő adót: a) kereskedelmi szálláshelyeken, a csónakházakban és az üdülőtelepeken a szolgáltatásért esedékes összeggel együtt az üzemeltető; b) a szervezett üdültetésre beutaltaktól a beutalójegy átadása alkalmával az üdülőt fenntartó szerv; c) a fizető-vendéglátó szálláshelyeken fogadott vendég után járó adót a szálláshelyi díjjal együtt a szállásadó, illetőleg a közvetítésre jogosított szerv; d) az a)-c) pont alá nem tartozó helyiség üdülés céljára történő bérbeadása, ingyenes használatra adása esetén a helyiség bérbevevőjétől (használójától) az egész bérleti, használati időre egyösszegben a helyiség tulajdonosa vagy a helyiséggel rendelkezni jogosult szedi be. (2) Az (1) bekezdés szerint fizetendő idegenforgalmi adót az adóbeszedésre kötelezett akkor is tartozik befizetni, ha annak beszedését elmulasztotta. 5
Nyilvántartási és bevallási kötelezettség 10/A. §
(1) a) A kereskedelmi szálláshelyek (szálloda, panzió, vendégház, kemping, egyéb üdülő) üzemeltetői a jegyző által hitelesített vendégnyilvántartó könyvet kötelesek vezetni. 6
b) Az a magánszemély, aki idegenforgalmi szervezet, vagy egyéb jogi személy közreműködése nélkül fogad vendéget, e tevékenységet e minőségének keletkezésétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni az önkormányzati adóhatósághoz.
(2) A nyilvántartásnak tartalmazni kell a vendég: - nevét, - lakcímét, - születési időpontját, - állampolgárságát, - magyar állampolgár esetén személyi igazolvány számát, - tartózkodás kezdő és befejező időpontját. (3) A beszedett idegenforgalmi adóról a tárgyhónapot követő 15. napjáig kell bevallást adni. Az adóbefizetés esedékessége és módja 11. §
4 (1) Az adóbeszedéssel megfizetett idegenforgalmi adót az adózónak a beszedést követő hó 15. napjáig kell az adóhatósághoz befizetnie. (2) Az adóköteles épület utáni adót a fizetésre kötelezettnek félévenként, két egyenlő részletben, az adóév március 15. napjáig, illetve szeptember 15. napjáig kell megfizetnie. (3) A 2. § b) pontja alapján fizetendő adó esetében, ha az esedékesség időpontjáig az adókivetés nem történ meg, akkor az adóbefizetést a kivetést tartalmazó határozatban megállapított módon és határidőben kell teljesíteni. 8
Méltányossági eljárás 12. §
(1) A jegyző a magánszemély kérelme alapján az őt terhelő helyi adótartozást, valamint a bírság- vagy pótléktartozást mérsékelheti vagy elengedheti, ha az elbírálás időpontjában a kérelmező egy főre számított havi nettó jövedelme – a Ptk. által meghatározott, vele együtt élő közeli hozzátartozók, valamint az élettárs jövedelmét is figyelembe véve – nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 110%-át, egyedülálló esetében nem haladja meg a mindenkori nyugdíjminimum 140%-át. A kérelem elbírálásakor az adóhatóság figyelembe veheti a kérelmező vagyoni helyzetét, életvitelét is. (2) Az adóhatóság a pótlék- és bírságtartozást kivételes méltányosságból mérsékelheti (elengedheti) különösen akkor, ha annak megfizetése a vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, jogi személy vagy egyéb szervezet gazdálkodási tevékenységét ellehetetlenítené. Az adóhatóság a mérséklést az adótartozás egy részének (vagy egészének) megfizetéséhez kötheti. Eljárási szabályok 13. § Az e rendeletben nem szabályozott eljárási kérdésekben az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvényben foglaltakat kell alkalmazni. 14. § E rendelet 1997. január 1-jén lép hatályba. Gárdony, 1996. december 17. Bori Sándor s.k.
Dr. Gál Gyula s.k.
polgármester
jegyző Értelmező rendelkezések
E rendelet alkalmazásában: 1. önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt – bel- és külterületet magában foglaló – térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. 2. külföldi: az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban; továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit.
5 3. vagyoni értékű jog: a kezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is -, a földhasználat és a lakásbérlet. 4. külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlete, ideértve a zártkertet is. 5. épület: az olyan építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja, ideértve az olyan önálló létesítményt is, amely részben vagy teljes belmagasságával a környező csatlakozó terepszint alatt van. Épületrész az épület műszakilag elkülönített, külön bejárattal ellátott része. 6. építmény: olyan ingatlan jellegű, végleges vagy ideiglenes műszaki alkotás (épület, műtárgy), amely általában a talajjal való egybeépítés vagy a talaj természetes állapotának megváltoztatása révén jött létre. Nem minősül építménynek a 3 évnél rövidebb időtartamra létesített építmény. 7. hasznos alapterület: a végleges falsíkokkal határolt teljes alapterületnek olyan része, ahol a belmagasság legalább 1,90 m; a teljes alapterületbe a helyiségek összegzett alapterülete és az épülethez tartozó fedett és három oldalról zárt külső tartózkodók (lodzsa, fedett és oldalt zárt erkélyek), és a fedett terasz, tornác, tetőtér, valamint a többszintes lakrészek belső lépcsőjének egy szinten számított vízszintes vetülete is beletartozik. 8. kiegészítő helyiség: az, amely a lakás- és az üdülőtulajdon rendeltetésszerű használatához szükséges, de huzamos emberi tartózkodásra részben és ideiglenesen sem szolgál (tüzelőtér, tüzelő- és salaktároló, szárító, padlás, szerszámkamra, szín, pince). 9. építmény megszűnése: ha az épületet lebontják vagy megsemmisül, illetőleg ha az illetékes építésügyi hatóság a használatbavételi engedélyt visszavonta. 10. szervezett üdültetésnek minősül: a munkáltató vagy a dolgozók érdekképviseleti szerve által fenntartott olyan üdülőben történő elhelyezés, amelyhez a jogosultak beutaló útján jutnak, továbbá ahol az intézményekben az elhelyezéshez teljes étkeztetési ellátás kapcsolódik. 11. az idegenforgalmi adó alkalmazásában üdülésre, pihenésre használt épület: az üdülő, továbbá minden olyan lakásnak nem minősülő épület, amelyben ideiglenesen üdülés, pihenés céljára tartózkodnak, ideértve az üdülőtől elkülönítve épített (önálló) építményt is (csónakház, kabin, horgásztanya, garázs stb.). 12. állandó lakos: aki a lakcímbejelentés szabályai szerint nyilvántartásba vett lakóhellyel, tartózkodási hellyel rendelkezik az önkormányzat illetékességi területén. 13. adóév: az a naptári év, amelyre az adókötelezettség fennáll. 14. szálláshely: egész éven át vagy csak időszakosan, üzletszerűen működtetett olyan létesítmény, amely éjszakai elszállásolásra és tartózkodásra szolgál. 15. szállásdíj: a szálláshely általános forgalmi adóval csökkentett ára a kötelező reggeli és egyéb szolgáltatások nélkül. 16. vendégéjszaka: vendégenként eltöltött – éjszakát is magában foglaló vagy így elszámolt – legfeljebb 24 óra. 17. szociális intézmény: a szociális ellátásokról szóló törvényben meghatározott személyes szociális gondoskodást nyújtó szervezet, vállalkozás.
6 18. egészségügyi intézmény: minden olyan szervezet, vállalkozás, amely járó- vagy fekvőbeteg-ellátást, megelőző, illetőleg szűrővizsgálatot, diagnosztikai vizsgálatot, gyógyító célú vagy más egészségügyi beavatkozást, utókezelést, rehabilitációt, illetve mentőszolgálatot végez, továbbá amely gyógyszert forgalmaz. 19 1 tulajdonos: az ingatlan tulajdonosa az a személy vagy szervezet, aki / amely az ingatlan nyilvántartásban tulajdonosként szerepel. Amennyiben az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányuló szerződést a földhivatalhoz benyújtották – melynek tényét a földhivatal széljegyezte – a szerző felet kell tulajdonosnak tekinteni, egyéb módon történő tulajdonszerzés esetére a Polgári Törvénykönyv vonatkozó szabályai az irányadók. 7
Melléklet
E rendelet alkalmazása szempontjából: I.
övezet:
Agárd Gárdony – kivéve a II. övezet
II.
1
övezet:
Gárdony – Balatoni út, Radnóti u., III-as u., Meggyfasor által határolt terület, és a Meggyfasor szennyvízcsatornába be nem köthető ingatlanai.
Módosította: Gárdony számú rendelete 2 Módosította: Gárdony számú rendelete 3 Módosította: Gárdony számú rendelete 4 Módosította: Gárdony számú rendelete 5 Módosította: Gárdony számú rendelete 6 Módosította: Gárdony számú rendelete 8 Módosította: Gárdony számú rendelete 7 Módosította: Gárdony számú rendelete
Város Önkormányzata Képviselő-testületének 25/2002. (XII. 31.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 23/1997. (XII. 29.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 10/2003. (IV. 23.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 34/1999. (XII. 31.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 18/1998. (XII. 15.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 21/1999. (V. 31.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 19/2003. (XII. 17.) Város Önkormányzata Képviselő-testületének 29/1999. (XI. 30.)
